145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet

a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról

A Kormány a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatával, hitelesítésével és nemesfémtartalmának tanúsításával kapcsolatos szabályozás megteremtése érdekében, továbbá a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásából eredő jogközelítési kötelezettségeinek teljesítése céljából a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén a nemesfémtárgyak készítésére, javítására és árverésére, valamint a nemesfémekből, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak (a továbbiakban: nemesfémtárgyak) vizsgálatára, hitelesítésére, nemesfémtartalmának tanúsítására és ellenőrzésére terjed ki.

(2) A nemesfémtárgyak készítésére, javítására és árverésére irányuló gazdasági tevékenység kizárólag a nemesfémvizsgáló- és hitelesítő hatóság által kiadott, a nemesfémtárgyak és -termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott engedély birtokában kezdhető meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásért a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) aranytárgy: az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri;

b) ezüsttárgy: az ezüstből vagy az ezüst és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri;

c) fémjel: a nemesfémtárgynak a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelőségét, belföldi vagy külföldi eredetét, valamint finomsági fokát igazoló hatósági jel, ideértve a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jelet is;

d) fémjelzési kötelezettség alá eső nemesfémtárgy: a Magyar Köztársaság területén, a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] által értékesítésre kerülő nemesfémtárgyak közül a nemesfémből, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszer, dísztárgy, továbbá nem az ipar részére készített, személyi használatra szolgáló használati tárgy;

e) finomsági fok: az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a nemesfémtárgy minden 1000 grammjában hány gramm nemesfém van.

f) nemesfém: az arany, az ezüst és a platina;

g) névjel: belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott - fémjelzés nélküli - nemesfémtárgy belföldi forgalomba hozatalára felhatalmazott egyéb gazdálkodó szervezet, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy esetén a kereskedő által használt, a 4. § szerinti hatóság által engedélyezett egyedi azonosító jel;

h) nulla negatív tűrés: a jogszabályban megállapított finomsági foktól való negatív irányú eltérés nem fogadható el;

i) platinatárgy: a platinából vagy a platina és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri.

A fémjelzési kötelezettség

3. §

(1) A Magyar Köztársaság területén, kizárólag azon fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak hozhatók kereskedelmi forgalomba vagy kényszerértékesít-hetők, amelyek e rendelet felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti névjellel és fémjellel vannak ellátva.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fémjelzési kötelezettség nem vonatkozik azokra a nemesfémtárgyakra, amelyek

a)[2] az Európai Unió valamely tagállamából, Törökországból vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államból származónak minősülnek;

b)[3] az adott állam nemzeti szabályainak rendelkezései szerint törvényesen hoztak forgalomba;

c) vizsgálatát és hitelesítését független szervezet, a hazai jogszabályban foglalt technikai jellegű előírásokkal azonos vagy azokkal egyenértékű módon végezte el, valamint

d) a fémjelzés egyértelműen tájékoztatja a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és a hazai szabályozás szerinti finomságáról.

(3)[4] A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fémjelzési kötelezettség nem vonatkozik azokra a nemesfémtárgyakra sem, amelyek a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény részes tagállamaiból származónak minősülnek és az Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jellel vannak ellátva.

(4) Az 1868. évi XVIII. törvény, az 1936. évi IV. törvény és az 1965. évi 14. törvényerejű rendelet alapján magyar fémjellel ellátott nemesfémtárgy e rendelet szerint a törvényesen fémjelzett nemesfémtárggyal esik egy tekintet alá.

A nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását végző szervezet

4. §

(1)[5] A nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását, továbbá a 3. § (3) bekezdése szerinti Egyezményben előírt vizsgálatokat és a Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzést a Magyar Köztársaság területén kizárólagosan a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi.

(2)[6] A Hivatal - nem hatósági feladatainak ellátásához -kizárólag a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Magyar Nemesfémvizsgáló Rt. közreműködését veheti igénybe.

(3)[7] A Hivatal - a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel - a megvizsgált, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a rendeletben meghatározott finomsági fokot kifejező fémjellel látja el.

(4)[8] Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.

A Hivatal feladat- és hatásköre[9]

5. §[10]

A Hivatal

a) a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezi a nemesfémtárgyak készítésével, javításával vagy árverésével foglalkozó vállalkozás tevékenységének megkezdését;

b) a forgalom biztonsága céljából számítógépes rendszeren feldolgozható, az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges és azzal összefüggő adatokról a nemesfémtárgyak és -termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a nemesfémtárgyak készítésével, javításával vagy árverésével foglalkozó vállalkozásról, és a Hivatal a nyilvántartási adatokat a gazdálkodó szervezet nyilvántartásból való törlését követően 15 évig köteles megőrizni;

c) tanúsítja a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő nemesfémtárgyak és -termékek nemesfémtartalmát, és gondoskodik fémjellel történő ellátásukról;

d) lefolytatja a fémjelzés egyenértékűség megállapítására vonatkozó eljárást;

e) ellenőrzi - az e bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben - a nemesfémtárgyakra és fémjelzésükre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását;

f) együttműködik a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveivel a nemesfémtárgyak gyártásának és forgalmazásának hatósági ellenőrzése során;

g) engedélyezi a gyártók, forgalmazók részére más névjellel össze nem téveszthető névjel alkalmazását;

h) a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő, kereskedelmi forgalomban lévő nemesfémtárgyakat forgalomba hozatal céljára alkalmatlanná teszi (összetörés);

i) a nemesfémtárgyakat és -termékeket laboratóriumi vizsgálatot követően minősíti;

j) gondoskodik a hitelesítő eszközök, valamint a Hivatal eljárása során vizsgált és a birtokában lévő nemesfémtárgyak biztonságos megőrzéséről.

6. §[11]

A fémjelzés egyenértékűségének vizsgálata

7. §

(1)[12] A 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő termékek esetében az egyenértékűségi vizsgálatot a Hivatal végzi el. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy[13]

a)[14] a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy az Európai Unió valamely tagállamából, Törökországból vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államból származónak minősül-e;

b)[15] az adott államban jogszabály vagy más általánosan kötelező érvényű rendelkezés írja-e elő a fémjelzési kötelezettséget, illetve a fémjelzés a kereskedelmi forgalomba hozatal és kényszerértékesíthetőség előfeltétele-e;

c)[16] az adott állam szabályozása e rendelettel azonos módon értelmezi-e a nemesfémtárgy fogalmát, és a nemesfémtárgyak azonos körére írja-e elő a fémjelzési kötelezettséget, ideértve a fémjelzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit is;

d)[17] az adott állam szabályozása az e rendelet szerinti finomsági fokok szerinti fémjelzést teszi-e lehetővé, a fémjelek nemesfémek és finomsági fokok szerint elkülönülnek-e, így e rendelettel azonos módon tájékoztatják-e a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és finomságáról;

e) a nemesfémtárgyak vizsgálata, hitelesítése és a nemesfémtartalom tanúsítása során alkalmazott anyagvizsgálati módszer a nemesfémtárgyakra vonatkozó hazai jogszabályi előírásokkal azonos vagy azzal egyenértékű-e;

f)[18] az adott állam fémjelzési kötelezettségre vonatkozó szabályozása előírja-e a nulla negatív tűrést a finomsági fokok megállapításánál;

g) a nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását független szervezet végzi-e.

(2)[19] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel tekintetében, ha az anyagvizsgálatot az e rendelet felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben felsorolt szabvány szerint végzik, akkor a módszert azonosnak kell tekinteni. Az alkalmazott anyagvizsgálati módszer akkor is egyenértékű, ha alkalmas a nemesfémtartalom vizsgálatának azonos megbízhatósággal történő megállapítására.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltétel tekintetében a szervezet akkor tekinthető függetlennek, ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat gyártó vagy forgalmazó természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nem rendelkezik benne tulajdonosi részesedéssel, valamint felette sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorol irányító befolyást.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek mindegyike fennáll, a fémjelzést egyenértékűnek kell tekinteni.

(5)[20] A fémjelzés egyenértékűségének vizsgálatára irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A fémjelzés egyenértékűsége vizsgálatának ügyintézési határideje három hónap.

(6) A kérelemre indult eljárásért a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét;

b)[21] azt, hogy a nemesfémtárgy vizsgálatának egyenértékűségét a kérelmező az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes mely állam, mely független nemesfém vizsgáló és hitelesítő szervezete vonatkozásában kéri megállapítani;

c)[22] a b) pont szerinti államban a nemesfémtárgyak és termékek forgalmazására vonatkozó jogszabály vagy egyéb általánosan kötelező érvényű előírás számát, jogforrási szintjét és címét;

d) a b) pont szerinti szervezet nevét, székhelyét, levelezési címét.

(7)[23] Amennyiben a 3. § (2) bekezdése szerinti adott államban a nemesfém vizsgáló és hitelesítő szervezet kijelölése nem jogszabályban történik, és a vizsgálati módszereket, illetve a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és a hazai szabályozás szerinti finomságáról tájékoztató fémjeleket nem jogszabály vagy más általánosan kötelező érvényű rendelkezés tartalmazza, a kérelemhez mellékelni kell a kérelemben megjelölt független vizsgáló és hitelesítő szervezet kijelölési okmánya, vizsgálati eljárása, illetve bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsított minőségbiztosítási rendszere tanúsítványának másolatát és annak magyar nyelvű fordítását, továbbá az általa alkalmazott fémjeleket.

(8)[24]

(9)[25] A fémjelzési eljárások egyenértékűségét megállapító határozat visszavonásig hatályos azzal, hogy a kérelmező köteles a (6) bekezdés d) és c) pontjában és a (7) bekezdésben bekövetkezett változásokat - a változástól számított harminc napon belül - bejelenteni. A változás-bejegyzési eljárásért igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetni. A Hivatal a változásokat megvizsgálja, és amennyiben megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti feltételek már nem állnak fenn, tízenöt napon belül dönt a határozat visszavonásáról. Ellenkező esetben határozatát hatályában fenntartja vagy a változásoknak megfelelő új határozatot hoz.

(10)[26] Amennyiben a Hivatal arról szerez tudomást, hogy az időközben bekövetkezett változások folytán a határozat visszavonása vagy a változásoknak megfelelő új határozat meghozatala indokolt - bizonyítékai egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett - a változásbejegyzési eljárást hivatalból megindíthatja.

(11)[27] A határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A közzétett határozattal egyenértékűnek elismert nemesfémvizsgáló és -hitelesítő szervezetek vonatkozásában a vizsgálati módszerek, illetve a fémjel által biztosított információk azonosságát vagy egyenértékűségét, továbbá a szervezet függetlenségét - ellenkező bizonyításig - vélelmezni kell.

(12)[28]

A finomsági fokok

8. §

(1) A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy - a 10. § (1) bekezdése szerinti kivétellel - az alábbiakban meghatározott finomságú nemesfém ötvözetből készíthető:

(2) A megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet csak olyan ötvözetből készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat készíthet, tarthat raktáron, és árusíthat, illetőleg csak olyan fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat hozhat be külföldről, amely az e rendeletben, valamint az e rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszter által kiadott rendeletben megállapított követelményeknek megfelel.

(3)[30] A nemesfémtárgyaknak minden részében el kell érnie az előírt finomsági fokot. Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy az (1) bekezdés szerinti legalacsonyabb finomsági fokot sem éri el, azt össze kell törni.

(4) A nemesfémtárgy minőségének vizsgálata során a szükséges műszaki (vegyi) beavatkozással okozott kárért, továbbá a jogszabálynak nem megfelelő nemesfémtárgy összetöréséért kártérítés nem jár.

(5) Belkereskedelmi célra készíteni, belkereskedelmi forgalomban árusítani, raktáron tartani vagy külföldről árusítás céljából behozni tilos olyan fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat, amely az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltér.

A fémjelzés

9. §[31]

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat anyaguk és egyéb jogszabályban meghatározott kellékeik megállapítása céljából meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat szerint a nemesfémtárgy az előírt kellékeknek megfelel, azt - annak finomsági fokát igazoló - fémjellel kell ellátni (fémjelzés).

Nemesfémtárgyak készítése külföldi megrendelésre (eladásra)

10. §

(1) Külföldi megrendelésre (eladásra) az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő vagy a jogszabályokban előírt egyéb feltételeknek meg nem felelő nemesfémtárgyat is szabad készíteni.

(2) A külföldi megrendelésre készített és az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő nemesfémtárgybelföldi forgalomba hozatala és nyílt árusítású üzletben való elhelyezése tilos. Az ilyen nemesfémtárgyat a belföldi eladásra szánt tárgyaktól elkülönítve kell raktáron tartani. A gazdálkodó szervezet köteles a kivitelre szánt tárgyakról pontos nyilvántartást vezetni és abba minden változást azon a napon bejegyezni, amelyen az valóban megtörtént.

A nemesfém és a nem nemesfémtárgyak elkülönítése

11. §

(1) A nem nemesfémből készült tárgyat tilos olyan megnevezéssel megjelölni, amely a tárgy ötvözete tekintetében megtévesztő. Az ilyen tárgyra vonatkozó iratban vagy a tárgyon alkalmazott elnevezésben az arany, ezüst, illetve a platina szót még szóösszetételben is tilos használni.

(2) A nem nemesfémből készült, aranyozott, ezüstözött vagy platinázott tárgyat tilos nemesfémtárgyként forgalomba hozni.

(3) A nem nemesfémből készült tárgyakon a (2) bekezdésben említett nemesfém bevonatokon kívül nemesfém ötvözetből készült díszítést alkalmazni tilos.

Hatósági ellenőrzés

12. §

(1)[32] A nemesfémtárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: hatóság) a Hivatal-lal együttműködve ellenőrzi.

(2) A helyszíni ellenőrzést rendszerint az üzleti órák, illetve az üzem működése idején kell végezni. Ezen az időn túl csak akkor tartható helyszíni ellenőrzés, ha az valamely visszaélés felderítése céljából elkerülhetetlenül szükséges.

(3)[33] Az ellenőrzés során az ügyfél a helyiségeket, szekrényeket, tartályokat köteles kinyitni és a megjelölt nemesfémtárgyakat, könyveket, feljegyzéseket, levelezéseket megtekintésre, illetve betekintésre és jegyzőkönyv felvétele mellett esetleges másolatkészítés céljából 8 nap időtartamra átadni.

(4) Az ellenőrzésnek különösen az alábbiakra kell kiterjednie:

a) a gazdálkodó szervezet eleget tett-e a bejelentésre, a kifüggesztésre, a tárgyak elkülönítésére vonatkozó előírásoknak;

b) a fémjelzésre kötelezett nemesfémtárgyak megfelelően fémjelezve vannak-e;

c) van-e olyan nemesfémtárgy az üzletben (üzemben),

ca) amely bármilyen módon előállított, hamisított fémjelzéssel van ellátva,

cb) amelyre a fémjelzést más tárgyról szerelték át, vagy forrasztották fel,

cc) amely üresnek készült, de fémjelzés után idegen anyaggal töltötték ki,

cd) amelyet a fémjelzés után bármi módon súlyosabbá tettek;

d) minden olyan nyilvántartásra, szabályzatra és árukészletre, amelyből ellenőrizhető, hogy az ellenőrzött gazdálkodó szervezet az erre a tevékenységre vonatkozó előírásokat betartja-e.

(5)[34]

(6) Ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, ismételtségét és a gazdálkodó szervezet eljárást segítő együttműködő magatartását - figyelembe véve

a) a jogsértés megállapítása mellett felhívja a gazdálkodó szervezetet a nemesfémtárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartására,

b) a tevékenység folytatását feltételhez kötheti,

c) a gazdálkodó szervezet tevékenységét a jogsértés kiküszöbölésének időtartamára felfüggesztheti,

d) kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet törlését a nemesfémtárgyat gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásból,

e) kezdeményezheti szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását,

f) megteheti mindazokat a további intézkedéseket, amelyek megtételére jogszabály feljogosítja.

(7) A hatóság a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket (intézkedéseket) együttesen is alkalmazhatja.

Záró rendelkezések

13. §

(1) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza[35]

a) a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál, továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagokat és felhasználásuk módját,

b) a fémjeleket, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát, a fémjelzés módszerét és részletes szabályait,

c)[36] a külföldi megrendelésre (eladásra) készített nemesfémtárgyak gyártása, ellenőrzése és kivitele tekintetében követendő eljárást, a fémjelzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és feltételeit,

d)[37] az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Hivatal fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és hitelesítési tevékenységéért, valamint az egyenértékűség megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

e)[38] a nemesfémtárgyak készítésére, javítására és árverésére irányuló szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával összefüggő eljárás részletes szabályait, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartamát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint

f)[39] az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a nemesfémtárgyak készítésére, javítására és árverésére irányuló szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

(2) E rendelet 3. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.

14. §

Ez a rendelet - a 13. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök