92/2004. (V. 25.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet

a hatósági élelmiszer-ellenőrzésről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

(1) E rendeletet az Étv. 2. §-ának 24. pontja szerinti hatósági élelmiszer-ellenőrzésre kell alkalmazni.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni

a) a magánháztartásban, saját fogyasztásra előállított élelmiszerekre,

b) a mérésügyi ellenőrzés során.

2. §

(1) Az Étv. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti élelmiszerellenőrző hatóságok a külön jogszabályban foglaltak szerint látják el a hatósági élelmiszer-ellenőrzési feladataikat.

(2) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok, amennyiben az szükséges - például az élelmiszer az emberi egészséget veszélyezteti, vagy az élelmiszer-előállítás, illetve forgalmazás területén csalás, hamisítás, szándékos megtévesztés, vagy zoonózis megbetegedés gyanúja áll fenn - egymással egyeztetve közös ellenőrzést végezhetnek a másik élelmiszer-ellenőrző hatósághoz tartozó területen is.

3. §

(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést

a) rendszeresen,

b) szúrópróbaszerűen, illetve

c) alkalomszerűen, az élelmiszer meg nem felelésének gyanúja esetén

kell lefolytatni.

(2) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy a kitűzött célok elérését biztosítani lehessen.

(3) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés kiterjed a nyers élelmiszerekre, az élelmiszerek előállítására - beleértve a vendéglátást is -, jelölésére, kezelésére, az Európai Unióba való behozatalra, forgalomba hozatalra és a kereskedelemre.

(4) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 56. §-ának figyelembevételével kell előzetes bejelentés nélkül végezni.

(5) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak-általános szabályként - a (3) bekezdésben felsorolt területek közül azt vagy azokat kell kiválasztani, amely(ek) leginkább alkalmas(ak) a tervezett ellenőrzés céljára.

4. §

(1) A Magyar Köztársaságból az Európai Unió más tagállamába (a továbbiakban: tagállam) szállítandó termékeket azonos követelmények szerint kell ellenőrizni, mint azokat, amelyeket hazai forgalomba hozatalra szánnak.

(2) Az Európai Unióból való kivitelre szánt termékek esetében is biztosítani kell a megfelelő hatósági élelmiszerellenőrzést.

5. §

A hatósági élelmiszer-ellenőrzés - a tervezett vizsgálattól függően - a következő tevékenységek egyikéből, vagy több ilyen tevékenységből áll:

a) helyszíni szemle,

b) a személyi higiénia ellenőrzése,

c) mintavétel és laboratóriumi vizsgálat,

d) az iratok - beleértve élelmiszer-előállítás esetén a gyártmánylapot is - és adathordozók vizsgálata,

e) az ellenőrzött által kialakított ellenőrző rendszer és az ezzel elért eredmények vizsgálata.

6. §

(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés - a 2. § figyelembevételével - a következőkre vonatkozik:

a) a 3. § (3) bekezdésében felsorolt területeken az épületre, az építményre, az épületrészre, a helyiségekre és ezek környezetére, illetve arra a telekre, amelyen ezek létesültek, a szállítóeszközöknek, a gépeknek és berendezéseknek az állapotára,

b) az élelmiszerek előkészítéséhez és előállításához használt nyersanyagokra, összetevőkre és egyéb termékekre.

c) a félkész termékekre,

d) a késztermékekre,

e) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra,

f) a tisztító- és karbantartó eszközökre és eljárásokra, tisztító- és fertőtlenítőszerekre, beleértve a kártevők irtására szolgáló szereket,

g) az emberi egészségre ártalmas, továbbá az élelmiszer minősége szempontjából fontos fizikai, kémiai, radiológiai, mikrobiológiai, érzékszervi jellemzők vizsgálatára,

h) az élelmiszerek előállításához vagy kezeléséhez alkalmazott eljárásokra, technológiákra,

i) a tartósítási módszerekre,

j) az élelmiszerek jelölésére és megjelenítésére,

k) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, a Tanács 2081/92/EGK rendelete alapján védett eredet és földrajzi jelzésű élelmiszerekre, a rájuk vonatkozó termékleírás tekintetében,

l) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, a Tanács 2082/92/EGK rendelete szerint tanúsított különleges tulajdonságú élelmiszerekre, a rájuk vonatkozó termékleírás tekintetében,

m) az élelmiszer-hulladékok tárolásának higiéniai feltételeire,

n) a b) -e) pontban foglaltak azonosítására és nyomon követhetőségére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak szükség esetén kiegészíthetők a következőkkel:

a) az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozás vezetőjének és az élelmiszer-vállalkozás alkalmazásában dolgozó személyeknek a meghallgatása,

b) az élelmiszer-vállalkozásban alkalmazott mérőműszerek által feljegyzett, vagy az ellenőr által saját mérőműszerei alapján készített mérési eredmények ellenőrzése,

c) az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozás által alkalmazott méréseknek az élelmiszer-ellenőrző hatóság saját eszközeivel való ellenőrzése.

7. §

(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak kockázat becslésen alapuló munkatervet kell készíteni, amelyben meghatározzák a rendszeres ellenőrzések módját és gyakoriságát, amelyeket egy időszakon belül el kívánnak végezni. A munkaterv tartalmazza a mintavételi és vizsgálati tervet is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaterv végrehajtásáról és a hatósági élelmiszer-ellenőrzés tapasztalatairól az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak évenként jelentést kell készíteni, amelyet a felügyeletet ellátó minisztériumnak kell megküldeni. A felügyeletet ellátó minisztériumok az élelmiszer-ellenőrző hatóságok jelentése alapján országos jelentést készítenek, amelyet egymásnak és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak megküldenek.

(3) A hatósági élelmiszer-ellenőrzések országos tapasztalatairól évente legalább egy alkalommal az élelmiszerellenőrző hatóságokat felügyelő minisztériumok a lakosságot tájékoztatják.

(4) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal köteles az Európai Bizottságnak minden év május 1-jéig tájékoztatást adni az (1) bekezdés szerinti munkatervek előző évi végrehajtásáról és ennek kapcsán közölni:

a) a kritériumokat, amelyek alapján ezeket a munkaterveket kidolgozták,

b) az elvégzett hatósági élelmiszer-ellenőrzések számát és fajtáját, valamint

c) a megállapított szabálytalanságok számát és fajtáját.

(5) Az Európai Bizottság által az élelmiszerek hatósági ellenőrzésről szóló, a Tanács 89/397/EGK irányelve 14. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kidolgozott és közzétett évi koordinált ellenőrzési programot az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak végre kell hajtani.

(6) A (2) bekezdés szerinti éves jelentésben a koordinált program végrehajtásáról külön be kell számolni.

8. §

Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak feladatuk ellátásához, különösen a radio-kémia, élelmiszer-vegyészet, állategészségügy, állatgyógyászat, humán- és közegészségügy, élelmiszer-mikrobiológia, élelmiszer-higiénia, élelmiszer-technológia és élelmiszer jog területén szakképzett munkatársakkal kell rendelkezni.

9. §

(1) Hatósági élelmiszer-ellenőrző tevékenységek elvégzésére a hatósági élelmiszer-ellenőrző szervezet által kiadott igazolvánnyal rendelkező személy jogosult.

(2) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyeknek be kell tartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály rendelkezéseit, illetve az üzemi és üzleti titokra vonatkozó előírásokat.

(3) Az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozás és az élelmiszer-vállalkozás alkalmazásában dolgozó személyek kötelesek az ezen rendelet szerinti hatósági élelmiszer-ellenőrzést eltűrni, és az ellenőrzéssel megbízott személyeket feladataik ellátásában támogatni.

10. §

(1) A személyi higiéniai ellenőrzésnek azokra a személyekre kell kiterjednie, akik foglalkozásuk végzése során közvetlenül vagy közvetetten érintkeznek a 6. § (1) bekezdésének b) -f) pontja szerinti anyagokkal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a személyi tisztaságra és ruházatra vonatkozó személyi higiéniai előírásokat betartják-e. Az ellenőrzés nem mentesít a külön jogszabály szerinti orvosi egészségügyi vizsgálat kötelezettsége alól.

11. §

(1) A 6. § (1) bekezdésének b) -f) pontjában felsorolt anyagokból laboratóriumi vizsgálat céljára mintákat lehet venni.

(2) A hatósági mintavétellel ellenőrzésre kerülő élelmiszer-halmazt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelői helyen gyártott vagy azonos beszerzésű és azonos jelölésű (azonos nap - műszak - szállítmány) termékegyedekből álljon.

(3) A mintát - ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírása másként nem rendelkezik - az ellenőrzött élelmiszerből (a hatósági élelmiszer-ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerű kiválasztással), annak mennyiségétől függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő legyen. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók.

(4) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a vizsgálatot végző laboratóriumba.

(5) A mintavételről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mintavétel időpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát.

(6) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása a (2) bekezdés szerinti megmintázott élelmiszer-halmazra vonatkozik.

(7) Az élelmiszer előállítója, kereskedelmi ellenőrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az előírt biztonsági, illetve a jelölésben feltüntetett minőségi jellemzőket nem elégíti ki. Ha a vizsgált élelmiszer az előírt biztonsági, illetve a jelölésben feltüntetett minőségi jellemzőknek megfelel, a vizsgálat és a mintavétel költségeit nem kell megfizetni. A kérelem re végzett hatósági élelmiszer-ellenőrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.

(8) Az import élelmiszereknek az Európai Unió területére történő beléptetésével kapcsolatos vizsgálatok elvégzése díjköteles, melyet a kérelmezőnek, illetve az importőr képviselőjének kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.

12. §

(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés alá vont természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - a mikrobiológiai vizsgálatok kivételével, illetve, ha jogszabály másként nem rendelkezik - ellenmintára tarthatnak igényt. Az ellenminta vételéből, tárolásából eredő többletköltségeket az ellenőrzött köteles viselni. Amennyiben az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) Az ellenmintát úgy kell lezárni és az ellenőrzöttnek átadni, hogy az a hitelesítését biztosító pecsét, aláírás stb. megsértése nélkül ne legyen felbontható. Amennyiben az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra kerül, annak károsodás nélküli szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.

13. §

(1) A hatósági vizsgálatokat e §-ban és a 14. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő laboratóriumnak (a továbbiakban: hatósági mintákat vizsgáló laboratórium) kell végeznie. Az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő minisztérium engedélyezheti a vizsgálatok más laboratóriumban történő elvégzését is.

(2)[1] Az (1) bekezdés szerinti laboratóriumok esetén a vonatkozó magyar nemzeti szabványban* rögzített, a vizsgálati laboratóriumok működéséről szóló általános kritériumok irányadóak, valamint be kell tartani a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet vonatkozó előírásait.

(3)[2] Az (1) bekezdés szerinti laboratóriumoknak meg kell felelniük a vonatkozó magyar nemzeti szabványban* előírt kritériumoknak. Azon laboratóriumok, amelyek nem teljesítik az előírt kritériumokat, nem végezhetik a hatósági minták vizsgálatait.

(4)[3] A laboratórium akkreditálását erre kijelölt, a vonatkozó magyar nemzeti szabványban* foglaltaknak megfelelő akkreditáló testület végzi.

(5) A laboratóriumok akkreditálása egyedi vizsgálatra vagy csoport vizsgálatra vonatkozhat.

14. §

(1) A 13. § (1) bekezdése szerinti laboratóriumokban a hatósági élelmiszer-ellenőrzés során vett minták vizsgálatát olyan módszerekkel kell végezni, amelyek megfelelnek

a) a specifikusság,

b) a pontosság,

c) a vizsgálati módszer hibája, a laboratóriumon belüli szórás értéken alapuló ismételhetőség, a laboratóriumok közötti szórásértéken alapuló összehasonlíthatóság,

d) a kimutatási határ,

e) az érzékenység,

f) az alkalmazhatóság

előírt kritériumainak.

(2)[4] A vizsgálati módszer megbízhatóságát körvizsgálatokkal kell meghatározni, amit nemzetközi módszerekkel végeznek (pl. a vonatkozó magyar nemzeti szabványnak* megfelelően). Az ismételhetőséget és összehasonlíthatóságot nemzetközileg elfogadott módon (például 95%-os valószínűségi szinten) határozzák meg. A körvizsgálat eredményét nyilvánosságra kell hozni, vagy szabadon hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A különféle termékcsoportokra alkalmazható vizsgálati módszereket előnyben kell részesíteni az olyan módszerekkel szemben, amelyeket csak egyes termékeknél lehet alkalmazni.

(4) A Magyar Élelmiszerkönyv Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjteménye módszereinek meg kell felelniük az (1)-(3) bekezdésben előírtaknak.

15. §

(1) A beérkezett minta vizsgálatát a laboratóriumnak olyan időtartamon belül kell elvégezni, amely alatt a minta jellemzői nem változnak.

(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium leletet vagy vizsgálati, illetve elemzési jegyzőkönyvet állít ki, amely a mért adatok mellett feltünteti az alkalmazott vizsgálati módszert.

16. §

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatja az Európai Bizottságot az élelmiszer-ellenőrző hatóságok nevéről, azok illetékességéről és feladatköréről, valamint a hatósági mintákat vizsgáló és a 13. § (1) bekezdése szerint engedélyezett laboratóriumok megnevezéséről.

17. §

(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságokat ellenőrzésükre - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő minisztériummal való egyeztetést követően-az Európai Bizottság szakértői elkísérhetik. A szakértőknek személyük és státuszuk egyértelmű igazolására szolgáló írásos felhatalmazást kell felmutatniuk. Az ellenőrzés során e rendelet szabályait be kell tartaniuk.

(2) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak együtt kell működniük az Európai Bizottság tisztviselőivel, illetve szakértőivel, és őket munkájuk elvégzésében minden lehetséges eszközzel támogatniuk kell.

18. §

(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenőrző hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszerellenőrző hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenőrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó előírások megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a kapcsolattartó szerv. A Magyar, Élelmiszer-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam kapcsolattartó szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása.

(3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak.

(4) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felelős, hogy az (1) bekezdés szerinti hatóság indokolt kérelme esetén az élelmiszerekre vonatkozó előírások betartásához szükséges minden információt - bírósági eljárás tárgyát képező információ kivételével - megkapjon.

(5) A (4) bekezdés szerinti információkat, illetve dokumentumokat a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kérésére az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak vagy adott esetben a (4) bekezdés szerinti információért folyamodó szervezetnek kell közvetlen úton továbbítaniuk. Amennyiben az eredeti dokumentumok elküldése nem lehetséges, azok másolatai is továbbíthatók.

(6) Amennyiben az információcsere során felmerül a közösségi, illetve a magyar előírások vagy az információt kérő, illetve az információt szolgáltató ország előírásainak megsértése a Magyar Köztársaság területén, az élelmiszerellenőrző hatóságoknak időben értesíteni kell - a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalon keresztül, vagy adott esetben közvetlenül - a másik tagállam illetékes hatóságát:

a) minden olyan intézkedésről, amelyet a feltételezett jogsértés tisztázása érdekében foganatosított, valamint

b) azon intézkedésekről, amelyeket azért hoztak, hogy megakadályozzák a feltételezett jogsértés újbóli bekövetkezését.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentés egy példányban az információt kérő, vagy az információt szolgáltató ország kezdeményezésére továbbítható az Európai Bizottságnak is.

19. §

(1) A 18. § alapján bármilyen formában közölt információk hivatali titoktartási kötelezettség alá esnek. Büntetőeljárásban a valamely tagállamtól származó információ kizárólag az adott tagállam előzetes hozzájárulásával használható fel, a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezményekkel összhangban.

(2) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a másik tagállam kérésére, illetve ennek hiányában az információcserekor tájékoztatja a másik tagállamot az adott információkhoz meghatározott személyek által való hozzáférési lehetőségekről szóló jogszabályi rendelkezésekről. Amennyiben a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal közli, hogy az információk a hivatali titoktartási kötelezettség alá vagy az üzleti titok körébe tartoznak, az információt kérő országnak biztosítania kell, hogy az információkat az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül nem hozzák nyilvánosságra. Amennyiben a másik tagállam az információ nyilvánosságra hozatalát ilyen módon korlátozni nem tudja, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megtagadhatja az információ továbbadását.

(3) Az információszolgáltatás megtagadását megfelelően indokolni kell.

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az élelmiszerek ellenőrzésének rendjéről szóló 21/1998. (IV. 8.) FM-BM-HM-IKIM-NM együttes rendelet 1. és 2. §-a, 4. és 5. §-a, 8. és 9. §-a,

b) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 36-39. §-a és 40. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt módosító 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együttes rendelet, 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelet, a 43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 16. és 17. §-a

hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21. §

Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 85/591/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi és vizsgálati módszerek bevezetéséről,

b) a Tanács 89/397/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzésről,

c) a Tanács 93/99/EGK irányelve az élelmiszerek hatósági ellenőrzésével kapcsolatos további intézkedésekről.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter