93/2004. (V. 26.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló - az 1995. évi LXXXIV. és a 2003. évi XXIX. törvénnyel módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet - 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított - mellékletében (a továbbiakban: Melléklet) szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei közül az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, az állam által elismert - a földművelésügyi ágazatba tartozó - szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit visszavonom, egyidejűleg ezen szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapítom.

(2) A Melléklet e rendelet 3. számú melléklete szerinti szakképesítésekkel és az ezekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

(3) A Mellékletből törlésre kerülnek az e rendelet 4. számú melléklete szerinti szakképesítések, illetve szakmai és vizsgakövetelmények.

2. §

E rendelet 1-4. számú mellékleteit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kell közzétenni.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben a rendelet hatálybalépését követően beindított felkészítésben, az iskolai rendszerű képzésben a hatálybalépést követően megkezdett tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról rendelkező 9/1998. (VIII. 7.) FVM rendelet.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az R. - 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított - mellékletéből az alábbi szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményei kerülnek visszavonásra:

A szakképesítés
68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított			64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete szerinti
sor- száma	OKJ azonosító száma	elnevezése	sor- száma	OKJ azonosító száma	elnevezése	szakmai követelményeit megállapító rendelet száma
2.	52 3439 03	Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus	98.	41 5 3129 16 90 22	Mezőgazdasági áruforgalmazó technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
5.	31 6203 01	Állatkerti állatgondozó	19.	22 2 6139 06 30 02	Állatkerti állatgondozó	4/1995. (II. 24.) FM
6.	34 6280 01	Állattartó-telepi gépész	142.	26 2 82 99 02 22 01	Állattartó telepi gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
8.	31 6203 02	Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)	22. 28. 23. 34.	22 2 6139 06 10 02 22 2 6135 06 10 03 22 2 6133 06 10 05 22 2 6132 06 10 06	Baromfi- és kisállattenyésztő Juhtenyésztő Sertéstenyésztő Szarvasmarha tenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
9.	52 6203 01	Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus	49.	23 5 3124 16 63 01	Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus	4/1995. (II. 24.) FM
10.	31 6203 10	Általános állattenyésztő	21.	22 2 6131 06 10 01	Állattenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM
18.	51 8429 01	Digitálistérkép-kezelő	121.	20 4 5399 13 90 04	Térképtáros	10/1996. (IV. 24.) FM
20.	33 6207 01	Dísznövénykertész	137.	24 2 6116 05 30 01	Dísznövénykertész	10/1996. (IV. 24.) FM
21.	21 6207 01	Dísznövénytermelő	50.	24 1 6116 05 40 02	Dísznövénytermelő	4/1995. (II. 24.) FM
27.	52 6222 05	Élelmiszer-analitikus technikus	89.	15 5 3113 16 64 05	Élelmiszer-analitikus technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
30.	54 6222 15	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus	26.	15 5 3117 16 20 04	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus	4/1995. (IV. 24.) FM
32.	55 6222 01	Élelmiszer-ipari menedzser (a szakirány meg-jelölésével)	168.	55 6222 01	Élelmiszeripari menedzser	9/1998. (VIII. 7.) FVM
34.	52 6222 13	Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével)	12. 65. 86. 83. 7. 36. 39. 63. 66. 40.	15 5 3113 16 64 02 15 5 3113 16 64 01 15 5 3113 16 64 04 15 5 3113 16 64 16 15 5 3113 16 64 07 15 5 3113 16 64 14 15 5 3113 16 64 15 15 5 3113 16 64 10 15 5 3113 16 64 03 15 5 3113 16 64 08	Cukoripari technikus Bor- és üdítőital-ipari technikus Édesipari technikus Erjedés- és üdítőital-ipari technikus Hús- és baromfi-ipari technikus Tartósítóipari technikus Tejipari technikus Növényolaj-ipari technikus Dohányipari technikus Malomipari és keveréktakarmány-gyártó technikus	4/1995. (II. 24.) FM 27/1995 (VII. 21.) FM 10/1996. (IV. 24.) FM 10/1996. (IV. 24.) FM 64/1994. (XII. 15.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 27/1995. (VII. 21.) FM 27/1995. (VII. 21.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
35.	52 6222 14	Élelmiszer-minősítő technikus
36.	34 6280 02	Erdészeti gépész	130.	26 2 8312 02 22 06	Erdészeti gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
37.	52 5452 01	Erdészeti gépésztechnikus	131.	26 5 3117 16 20 06	Erdészeti gépésztechnikus	10/1996. (IV. 24.) FM
39.	33 6262 01	Erdészeti szakmunkás	59.	29 2 6219 05 10 01	Erdészeti szakmunkás	27/1995. (VII. 21.) FM
40.	54 6262 01	Erdésztechnikus	150.	52 6262 01	Erdésztechnikus	37/1997. (V. 16.) FM
41.	21 6262 01	Erdőművelő	110.	29 1 6219 05 10 02	Erdőművelő	10/1996. (IV. 24.) FM
44.	31 5262 03	Fafeldolgozó	132.	13 2 7349 04 54 01	Fafeldolgozó	10/1996. (IV. 24.) FM
45.	52 5411 05	Fafeldolgozó technikus	112.	13 5 3129 16 54 02	Fafeldolgozó technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
47.	21 6207 02	Faiskola-kezelő	80.	24 1 6117 05 10 04	Faiskola kezelő	10/1996. (IV. 24.) FM
48.	31 6280 02	Fakitermelési gépkezelő	163.	31 6280 02	Fakitermelési gépkezelő	37/1997. (V. 16.) FM
49.	31 6262 01	Fakitermelő	57.	29 1 6213 05 10 05	Fakitermelő	27/1995. (VII. 21.) FM
52.	52 5401 04	Földmérő és térinformatikai technikus	93.	20 5 3112 16 90 04	Földmérő technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
54.	53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus	151.	53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus	37/1997. (V. 16.) FM
55.	21 6280 03	Fűrészipari gépkezelő	111	13 1 8125 04 61 06	Szalag- és körfűrészkezelő	10/1996. (IV. 24.) FM
56.	32 5233 01	Fűrészipari szerszámélező	62.	13 2 7343 03 10 05	Fűrészipari szerszámélező	27/1995. (VII. 21.) FM
58.	33 6201 01	Gazda II.	54.	20 2 6140 05 90 04	Gazda (mezőgazdasági szak-munkás(	27/1995. (VII. 21.) FM
59.	33 6249 01	Gombaszakellenőr	117.	21 9 3249 07 90 07	Gombaszakellenőr	10/1996. (IV. 24.) FM
61.	52 6249 02	Gombatoxikológus	118.	21 9 3249 07 90 08	Gombatoxikológus	10/1996. (IV. 24.) FM
65.	21 6207 03	Gyümölcstermelő	76.	24 1 6114 05 30 02	Gyümölcstermelő	10/1996. (IV. 24.) FM
67.	31 6272 01	Halász	29.	22 2 6311 06 20 01	Halász	4/1995. (II. 24.) FM
74.	52 3435 03	Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző	123.	49 4 4129 10 20 03	Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző	10/1996. (IV. 24.) FM
79.	51 6207 01	Kertépítő és -fenntartó	138.	24 2 6118 05 30 03	Kertépítő és -fenntartó	10/1996. (IV. 24.) FM
80.	33 6207 03	Kertész	128.	24 2 6129 05 30 04	Kertész	10/1996. (IV. 24.) FM
82.	34 6280 03	Kertészeti gépész	116.	26 2 82 93 02 22 13	Kertészeti gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
89.	31 6203 05	Lótenyésztő	42.	22 2 6134 06 10 04	Lótenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM
92.	31 6203 06	Méhész	27.	22 2 6139 06 20 02	Méhész	4/1995. (II. 24.) FM
94.	51 6201 02	Mezőgazdasági gazdaasszony I.	100.	20 4 6140 08 60 02	Képesített mezőgazdasági gazdaasszony	10/1996. (IV. 24.) FM
95.	31 6201 01	Mezőgazdasági gazdaasszony II.	67.	20 2 6140 04 60 01	Mezőgazdasági gazdaasszony	27/1995. (VII. 21.) FM
96.	33 6280 01	Mezőgazdasági gépész	94.	26 2 8293 02 22 16	Mezőgazdasági gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
97.	52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus	96.	26 5 3117 16 20 21	Mezőgazdasági gépésztechnikus	10/1996. (IV. 24.) FM
98.	34 6280 04	Mezőgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével)	35. 37. 41. 40.	26 2 7433 02 22 17 26 2 8293 02 22 15 26 2 7433 02 22 18 26 2 7449 02 33 09	Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági dízeladagoló-javító Mezőgazdasági hidraulika-javító Mezőgazdasági jármű-elektromos szerelő	4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
102.	33 6249 03	Mezőgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével)	165.	33 6207 02	Mezőgazdasági és patkoló kovács	37/1997. (V. 16.) FM
103.	55 6249 01	Mezőgazdasági menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével)	169.	55 6249 01	Mezőgazdasági menedzser-asszisztens	40/2000. (VII. 19.) FM
104.	21 6201 02	Mezőgazdasági munkás	99.	20 1 6140 05 90 07	Mezőgazdasági munkás	10/1996. (IV. 24.) FM
105.	55 5452 01	Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével)	172.	55 5452 01	Mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens	7/2002. (I. 17.) FVM
107.	52 6201 01	Mezőgazdasági technikus	31.	20 5 3124 16 62 04	Mezőgazdasági technikus	4/1995. (II. 24.) FM
111.	21 6280 02	Motorfűrész-kezelő	56.	26 1 8312 04 61 05	Motorfűrész-kezelő	27/1995. (VII. 21.) FM
113.	31 6280 07	Növénytermesztő gépész	95.	26 2 8293 02 22 21	Növénytermesztő gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
114.	31 6206 02	Növényvédő- és méregraktár-kezelő	51.	52 2 6411 05 60 02	Növényvédő és méregraktár-kezelő	27/1995. (VII. 21.) FM
116.	21 6207 05	Parkgondozó	46.	24 1 6118 05 30 06	Parkgondozó	4/1995. (II. 24.) FM
131.	21 6207 06	Szőlőtermelő	134.	24 1 6115 05 30 08	Szőlőtermelő	10/1996. (IV. 24.) FM
140.	52 5401 03	Térképész-technikus	127.	20 5 3129 16 90 26	Térképész-technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
145.	51 5212 01	Vágóállat-minősítő	82.	51 5212 01	Vágóállat minősítő	40/2000. (VII. 19.) FVM
147.	51 6207 02	Vincellér	119.	24 2 6129 01 90 07	Vincellér	10/1996. (IV. 24.) FM
149.	51 7862 05	Virágkötő-berendező	115.	24 2 6129 03 90 08	Virágkötő berendező	10/1996. (IV. 24.) FM
150.	21 6207 08	Zöldség- és fűszernövény-termelő	77.	24 1 6113 05 30 09	Zöldség- és fűszernövény-termelő	10/1996. (IV. 24.) FM

2. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az 1. számú mellékletben felsorolt szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei a következők:

2. Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma:

52 3439 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3129

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám: 6.

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3129	Egyéb technikusok (Agrár- közgazdasági és áruforgalmazó technikus)

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus a növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti ismeretek birtokában végzi és szervezi az ágazaton belüli áruforgalmazást, beszerzi a szükséges eszközöket, értékesíti a termelt termékeket, terményeket.

Tevékenységét jellemzi az ökonómiai szemlélet, a szociális felelősség. Munkavégzése során sok munka-, tűz-, környezet-, állatvédelmi-, személyi- és termékhigiéniai szabályt, biztonsági előírást kell betartani.

Fakultatív módon megszerezhető bizonyítványok, engedélyek birtokában gyakorolhat egyes tevékenységeket, pl. a növényvédő és méregraktár-kezelői tevékenységet az előírt méregraktár-kezelői bizonyítvánnyal, a külkereskedelmi ügyintézői munkakört a különbözeti szakvizsga letételével, továbbá vállalhat számítógépes ügyintézői munkakört is a kiegészítő szakvizsga birtokában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
55 3434 01	Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens
55 6249 01	Mezőgazdasági menedzser asszisztens

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Önálló vállalkozás létrehozása és működtetése.

A vállalkozás működtetéséhez szükséges szervezeti rendszer kialakítása, a tevékenység koordinálása, ellenőrzése.

A mezőgazdasági termelés természeti, közgazdasági és társadalmi feltételeinek megfelelően a termelés anyag-, eszköz- és munkaerő ellátásának biztosítása.

A mezőgazdasági termékek árupályái mentén termeltetési, felvásárlási, minősítési, elsődleges feldolgozási, értékesítési feladatok megszervezése.

Alapvető adminisztrációs, információátviteli, ügyviteli, adózási feladatok számítógépes megoldása.

A vállalkozás tevékenysége törvényi hátterének ismeretében a környezetkímélő gazdálkodás és a biztonságos munkavégzés biztosítása.

Idegen nyelvű folyamatos, érthető beszéd.

2. Elméleti követelmények

Mezőgazdasági ismeretek terén

- ismeri a mezőgazdaság által termelt termékek jelentőségét, jellemzőit, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagokat, eszközöket,

- ismeri a mezőgazdasági termelés természeti feltételeit,

- ismeri a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási kódokat,

- felismeri az elsődleges feldolgozási lehetőségeket,

- ismeri a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemzőit, tulajdonságait,

- felismeri a növényvédelem és a talaj kultúrállapota fenntartásának jelentőségét,

- ismeri az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi és állatvédelmi előírásait, ajánlásait,

- megérti az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseit,

- elemezni tudja a termelési, raktározási technológiákat a mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásuk alapján,

- meghatározza a tárolási, raktározási módokat,

- összefüggéseket keres a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között.

Agrár-közgazdaságtan terén

- ismeri a makrogazdasági körforgást, a pénz szerepét a gazdaságban,

- ismeri a makrogazdaság működését,

- ismeri a kulcskategóriákat, a közgazdasági elemzés módszereit, a vállalatok szerepét a piacokon,

- ismeri az EU mezőgazdasági szabályozásának alapelveit /CAP/,

- megmagyarázza a pénz funkcióit, a bankrendszer felépítését,

- leírja az állam szerepét a gazdaságban,

- jellemzi a piaci szabályozást, a vállalat kínálatát, a termelői magatartást,

- leírja az EU kialakulását, felépítését, megmagyarázza működési elveit,

- elemzi a beruházási változatokat, a tevékenység vállalati hatását,

- a közgazdasági alapfogalmak, kategóriák ismeretében kiszámítja a termelés bevételét, költségét, nyereségét,

- értékeli a versenyszabályozás elemeit,

- értékeli a mezőgazdasági munkateljesítményt,

- elemzi a pénzforgalmi eszközöket,

- a folyamatosan változó közgazdasági feltételeknek megfelelően igazodik a piaci körülményekhez.

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás terén

- ismeri a mezőgazdaság helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét a nemzetgazdaságban,

- megnevezi az értékesítési csatornákat,

- emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,

- ismeri a marketingkommunikáció típusait,

- ismeri az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőit,

- ismeri az EU-s szabványokat,

- megmagyarázza az áruforgalmazás alapfogalmait, összefüggéseit,

- jellemzi a termelés és a forgalmazás kapcsolatrendszerét,

- definiálni tudja a jogi alapfogalmakat,

- elemezni tudja az árakat és a szállítási feltételeket,

- ábrázolja az áruk és termékek rendszerezését,

- megszerkeszti a legfontosabb szerződéstípusokat,

- kidolgozza az áruvá készítés rendszerét,

- megtervezi a raktározást, a tárolást, a szállítást, anyagmozgatást,

- elemzés után ok-okozati összefüggéseket keres a minőségre, az értékesítésre, a tárolásra, szállításra vonatkozóan,

- igazodik a megváltozott vállalati és piaci körülményekhez.

Marketing terén

- ismeri a marketing fogalmát, eszköztárát, a vállalati marketing-szervezetek típusait,

- ismeri az agrárpiaci rendtartás általános rendelkezéseit, intézmény- és eszközrendszerét,

- ismeri az értékesítési csatorna szerepét,

- ismeri a promóciós eszközöket,

- ismeri a nemzetközi marketing sajátosságait,

- ismeri az EU közös agrárpolitikáját,

- ismeri a szervezeti piacok szerepét,

- ismeri a piaci és vállalkozói árképzés formáit,

- jellemzi a piac alapelemeit és működését,

- jellemzi a fogyasztói és vásárlói magatartást,

- jellemzi a marketing stratégiákat,

- leírja a piaci kockázatok okait és mérséklésük formáit,

- irányítani tudja a marketingkutatás folyamatát,

- meghatározza a mintavétel típusait,

- megbecsüli a piaci lehetőségeket,

- a piaci szegmentációnak megfelelően meghatározza a termék áruvá készítésének módjait,

- összeállítja az egyes termékekkel kapcsolatos marketing-mixet,

- a termeltetés és az értékesítés számára megbecsüli a termék-életciklus aktuális szakaszát.

Vezetés- szervezés terén

- ismeri a menedzsment fogalmát, feladatát, a menedzsment irányzatokat,

- ismeri az üzleti etika és a szociális felelősség kérdéseit,

- ismeri a döntéshozatal lépéseit,

- ismeri a tervezés alapfunkcióit,

- ismeri a nemzetközi menedzsment fogalmát,

- megérti a szervezeti struktúra felépítését és elhatárolja az egyes vezetési szintekhez tartozó hatásköröket,

- igazolni tudja az emberek viselkedését és annak befolyásolását,

- jellemzi a szervezés funkcióit,

- észreveszi a körülmények által diktált motiváló tényezőket,

- aktivizálja a rendelkezésre álló munkaerőt a feladat megoldására és a szakmai képzésekre,

- felvázolja a kisebb vállalkozások vezetési, szervezeti rendszereit,

- észreveszi és kezeli az egyszerűbb konfliktusokat, a stressz-helyzeteket, az alkalmazottak szervezeti változásokra adott reagálását,

- illusztrálja a menedzsment információs rendszerét,

- használja az információ átvitelének korszerű eszközeit,

- kidolgozza a termelési folyamat irányítását,

- irányítja az ellenőrzést és az operációs kontrollt,

- kidolgozza a munkacsoportok teljesítményének ellenőrzési módjait, az értékelést,

- azonosul a különböző vezetési szintű feladatokkal,

- stratégiai és taktikai tervezésnél összeegyezteti a szociális felelősség kérdését és a profit érdekeltséget.

Vállalkozási ismeretek terén

- ismeri a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőit,

- ismeri a vállalkozási formákat,

- megjegyzi a vállalkozás beindításának feltételeit, a finanszírozás lehetőségeit,

- észreveszi a nyereség növelésének lehetőségeit,

- ismeri a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdéseket, az agrártámogatások rendszerét,

- jellemzi a vállalkozás környezetét,

- értékeli a kockázati tényezőket,

- összeállítja a működéshez szükséges eszközök listáját,

- megválasztja a vállalkozás szervezeti formáját, elszámolási rendszerét,

- egyszerű számításokkal értékeli a fejlesztési, beruházási változatokat,

- üzleti tervet készít a célnak megfelelően,

- a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzéseket, árbevétel számításokat végez, fedezeti diagramot készít.

Kereskedelmi és számviteli ismeretek terén

- ismeri a statisztikai alapfogalmakat ismeri a belkereskedelmi törvényt, a kereskedelem szerepét a gazdálkodás folyamatában,

- ismeri a külkereskedelmi ügylet típusait és a fizetési módokat a külkereskedelemben,

- jellemezni tudja a kereskedelmi vállalatokat,

- a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítja a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,

- statisztikai viszonyszámokat számol, statisztikai adatokat közöl,

- kezeli a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programokat,

- számlát állít ki az értékesítésről,

- irányítja a kiskereskedelmi forgalomban a beszerzéseket, a készletezést, az áru- és -pénzforgalom elszámolását és az értékesítést,

- intézi a vásárlók minőségi kifogásait,

- elkészíti a zárlati feladatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatát,

- ismeri a munkaegészségügyi feltételeket, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásait,

- megjegyzi az üzemi balesetre vonatkozó legfontosabb szabályokat,

- leírja a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítését,

- jellemzi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

- kiválasztja a környezetvédelmi szempontból megfelelő eljárásokat és technológiákat,

- el tudja végezni az alapvető elsősegély-nyújtási műveleteket, a balesetek adminisztrációját,

- az anyagok és a feltételek ismeretében választja ki a tűzoltás eszközeit,

- kezeli a tűzoltó készülékeket,

- felismeri a környezetkárosítás tényét és lehetőségét,

- ellenőrzi az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartását,

- megteszi a szükséges munkavédelmi intézkedéseket.

Közlekedési és műszaki ismeretek terén

- ismeri a KRESZ fogalmait, meghatározásait,

- ismeri a KRESZ szabályait,

- ismeri a géprajzi alapfogalmakat,

- megjegyzi a gépészetben alkalmazott fontosabb fémes és nem fémes anyagok tulajdonságait,

- felismeri a gépelemeket, a tüzelő- és kenőanyagokat,

- megmagyarázza az egyes közlekedési taktikákat,

- jellemzi az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítését, működését,

- jellemzi a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működését,

- jellemzi a szállítás és rakodás gépeit,

- jellemzi a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit, a karbantartás sorrendjét,

- a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően üzemelteti,

- a KRESZ szabályainak megfelelő közlekedési magatartást tanúsít,

- gondoskodik a karbantartáshoz, az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzéséről,

- kiválasztja az adott szállítási feladat megoldásához szükséges erő-, munka- és rakodógépeket.

Idegen nyelv terén

- megérti a lassú és tiszta idegen nyelvű beszédet,

- megérti a folyamatos személyes vagy telefonbeszélgetés lényegét,

- a leggyakoribb élethelyzeteknek megfelelően folyamatosan és érthetően beszél,

- tájékozódó kérdéseket tesz fel és ilyen kérdésekre válaszol,

- kifejezésre juttatja legfontosabb beszédszándékait,

- alkalmazza az alapvető nyelvtani szerkezeteket,

- szótár használatával megérti a használati útmutatók, utasítások, kérdőívek, jelzőtáblák, feliratok, közérdekű információk, értesítések, telexek, táviratok, hirdetések, tájékoztatók szövegét,

- korlátozott szókinccsel, de egyértelműen és érthetően ír,

- alkalmazza a számokat és az egyszerűbb szimbólumokat,

- kitölti a vámáru-nyilatkozatot, kérdőívet, vízumkérő lapot,

- szótár segítségével levelet ír.

3. Gyakorlati követelmények

- felismeri és megnevezi a mezőgazdaságban előállított termékeket, terményeket, valamint a termelésben alkalmazott anyagokat,

- megmutatja a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit,

- kiszámítja a termeléshez szükséges, adott technológiának megfelelő vetőmag, egyéb szaporítóanyag, műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz, csomagolóeszköz szükségletet,

- kiszámolja a mezőgazdasági erő- és munkagépek karbantartásához, üzemeltetéséhez szükséges alkatrész, üzemanyag szükségletet,

- alapvető gazdaságossági számításokat végez és gondoskodik ezek megjelenítéséről,

- elvégzi az áruforgalmazással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,

- kezeli az áruforgalmazáshoz kapcsolódó számítógépes programokat,

- kezeli az irodai felszereléseket,

- előkészíti és lebonyolítja a mezőgazdasági áruforgalmazáshoz kapcsolódó szerződéskötéseket,

- elvégzi az alapvető gazdasági műveletek bizonylatolását,

- elvégzi a mezőgazdasági termékek és termények szabvány vagy egyéb vonatkozó előírások szerinti minősítését,

- a kiskereskedelmi áruforgalmazás nyilvántartási, adatszolgáltatási és adózási feladataival összefüggésben kezeli a számítógépes programokat, és elvégzi az előbbiekben említett feladatokat,

- statisztikai adatgyűjtéshez az előírásoknak megfelelően adatot szolgáltat,

- elvégzi a termeléssel, értékesítéssel összefüggő legfontosabb talajtani, -takarmányozástani, fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatokat,

- elvégzi az erő- és munkagépek napi karbantartását,

- elvégzi a kiskereskedelmi áruforgalmazás napi teendőit,

- megszervezi a leltározást,

- gondoskodik a megrendelésekről, a beérkezett anyagok, eszközök szakszerű tárolásáról,

- megszervezi a betakarítással, tárolással, szállítással kapcsolatos feladatokat,

- megállapítja a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának lehetőségeit, szervezi ezek munkáit,

- ellenőrzi a munkavégzés személyi, tárgyi feltételeit,

- ellenőrzi, és szükség esetén gondoskodik a munkák munka-, tűz- és környezetvédelmi és egyéb biztonsági előírásainak betartásáról.

4. Személyi követelmények

- A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

- Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus személyi jegyeire legyen jellemző az önállóság, a kreativitás, a kitartás, a kockázatvállalás, a kritikusság és a tisztesség.

- Rendelkezzen jó kommunikációs készséggel. Legyen érdeklődő, önképzéssel tartson lépést a tudomány, a technika fejlődésével. Alakítsa ki magában a gyors helyzet-felismerési és döntési képességet. Legyen racionálisan kockázatvállaló.

- Az üzleti életben tartsa tiszteletben partnerei elvárásait, érdekeit.

- Viselkedését jellemezze kulturált magatartás, tiszteletadás.

- Alakuljon ki benne az önálló vállalkozói készség.

- Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus képzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Ha az esszé kérdés komplex feladat, akkor a vizsgázók figyelmét a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben szerepeljen a mezőgazdasági ismeretek, a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás, valamint az agrár-közgazdaságtan tantárgyak tananyaga.

Az írásbeli vizsga három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:

- mezőgazdasági ismeretek: 20%

- mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás: 60%

- agrár-közgazdaságtan: 20%

Az írásbeli esszéfeladat csak a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgy tananyagából kerülhet ki.

A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, melyek az említett írásbeli vizsgatantárgyak ismeretanyagát ölelik fel.

A vizsgázók a három tantárgy vizsgakövetelményeinek egy írásbeli vizsga keretében tesznek eleget. Az írásbeli vizsgára egy érdemjegyet kapnak.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- marketing,

- vezetés-szervezés,

- vállalkozási ismeretek.

A marketing vizsgatárgy:

- a marketing fogalmi rendszere, összefüggései, eszközei,

- a piac és kategóriái,

- a marketingkutatás és a marketinginformációs rendszer,

- az élelmiszerfogyasztói magatartás,

- a szervezeti piacok,

- a piaci kockázatok és mérséklésük formái,

- a piaci szegmentáció és a piaci pozicionálás,

- a termék és a termékszolgáltatás tényezői,

- az értékesítési csatorna szerepe,

- az árak és a szállítási feltételek,

- a marketing kommunikációs és promóciós eszközök,

- marketing a vállalati szervezetben,

- marketingstratégiák,

- nemzetközi marketing,

- az agrárrendtartás és intézményrendszere

témaköröket foglalja magába.

A vezetés-szervezési ismeretek vizsgatárgy:

- a menedzsment fogalma,

- a menedzsment irányzatok,

- társadalmi felelősség és etika,

- a döntéshozó rendszer,

- célok, stratégiák és üzletpolitikák,

- a tervezés alapfunkciói,

- a termelésirányítás,

- a szervezés,

- a szervezeti struktúra,

- az ellenőrzés,

- a motiváció,

- a vezetés,

- a munkacsoportok,

- a konfliktus és stressz,

- kommunikáció és információátvitel,

- menedzsment információs rendszerek,

- a végrehajtás értékelése, bérezés, jutalmazás,

- nemzetközi menedzsment,

- munkaerő-gazdálkodás,

- az emberek szervezeten belüli képzése,

- a viselkedéskultúra alapjai,

- társas viszonyok,

- metakommunikáció,

- az üzleti élet

témaköröket foglalja magába.

A vállalkozási ismeretek vizsgatárgy:

- a vállalkozás fogalma, jellemzői,

- a gazdálkodó szervezetek csoportosítása,

- a kisvállalkozások szerepe a gazdaságban,

- a vállalkozási formák közötti választás szempontjai,

- a vállalkozás makro- és mikrokörnyezete,

- piacgazdaság, piac,

- marketing, marketingstratégiák,

- a vállalkozások erőforrásai,

- a vállalkozások reálszférája,

- a vállalkozás és a vállalkozó,

- a vállalkozás beindításának lépései,

- üzleti terv készítése,

- a vállalkozás felelőssége,

- a költségekkel kapcsolatos fogalmak,

- a vállalkozás eredménye,

- a vállalkozás pénzügyei,

- a vállalkozás stratégiai tervezése,

- a cég tőkeköltségvetése,

- beruházás, beruházási változatok értékelése,

- vagyonértékelés, amortizáció,

- a vállalkozás kockázata,

- adózási ismeretek,

- társadalombiztosítás,

- munkajogi és munkaügyi ismeretek,

- az agrárszabályozás alapelvei,

- az agrártámogatások formái és igénybevételük

témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy szakterületenként (minősítés és vizsgálat, illetve számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése) legalább 10-10 feladat, a termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok, felismerési feladataiból legalább 15x10 féle dolgot tartalmazó csoport szerepeljen a vizsgafeladatok között.

A vizsgán a munkafeladatok végrehajtására - a vizsgázónak legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) minősítés és vizsgálat

(növénytermesztési-, kertészeti-, állattenyésztési termékek és termények minősítése, laboratóriumi vizsgálatok)

b) számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése

(a számítógép-kezelés összevonható a többi feladattal)

c) termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok felismerése. A vizsgára előkészített felismerendő dolgok száma minimum 150 kell, hogy legyen, ebből a vizsgázónak a kijelölt 10-30 db-ot kell felismernie, és legfeljebb 40%-ot tévedhet.

Az egyes szakterületek tételei az alábbi részekből állnak:

- növénytermesztési termékek felismerése, minősítése,

- állattenyésztési termékek felismerése, minősítése,

- kertészeti termékek felismerése, minősítése,

- erdészeti termékek felismerése,

- meteorológiai vizsgálatok,

- laboratóriumi vizsgálatok,

- a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,

- a traktor napi karbantartása,

- irodai eszközök kezelése,

- üzleti levelek készítése,

- szerződéskötés,

- bizonylatok kitöltése,

- szakmai számítások elvégzése,

- számla kiállítása az értékesítésről,

- készletnyilvántartás,

- statisztikai adatszolgáltatás,

- fedezetszámítás,

- alapvető könyvviteli munkák végzése,

- az adatok számítógépes megjelenítése,

- leltározási feladatok végzése, szervezése,

- magtárak, raktárak és egyéb tároló helyek üzemeltetése,

- a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának szervezése.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- a mezőgazdaság által termelt termékek, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagok, eszközök ismerete,

- a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási módok ismerete,

- emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,

- az elsődleges feldolgozási lehetőségek ismerete,

- a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemző tulajdonságainak ismerete,

- az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer higiéniai, állat-egészségügy és állatvédelmi előírásainak, ajánlásainak ismerete,

- az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseinek megértése,

- a termelési, raktározási technológiák mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásának elemzése,

- tárolási, raktározási módok meghatározása,

- összefüggések keresése a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között,

- a makrogazdasági körforgás, a pénz szerepe a gazdaságban, a makrogazdaság működésének ismerete,

- a közgazdasági kulcskategóriák, az elemzési módszerek, a vállalatok piaci szerepének ismerete,

- az EU mezőgazdasági szabályozása alapelveinek (CAP) ismerete,

- EU kialakulás, felépítés, működési elvek leírása, magyarázata,

- a pénz funkcióinak, a bankrendszer felépítésének magyarázata,

- az állam gazdasági szerepének leírása,

- a piaci szabályozás, a vállalati kínálat, a termelői magatartás, az értékesítési csatornák jellemzése,

- a termelés bevétele, költsége, nyeresége kiszámításának levezetése,

- a versenyszabályozás elemeinek ismerete, értékelése,

- az értékesítési csatornák, a mezőgazdaság helyének, és kapcsolatrendszerének ismerete,

- a marketing fogalmi rendszerének, alapösszefüggéseinek ismerete,

- a marketingkommunikáció típusainak, az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőinek ismerete,

- a marketingkutatás folyamatának megértése, a piaci becslések és előrejelzések, adatgyűjtési eljárások sajátosságainak ismerete,

- jogi alapfogalmak meghatározása,

- az árak és a szállítási feltételek elemzése,

- a raktározás, a tárolás, a szállítás, anyagmozgatás megtervezése,

- a piaci és vállalkozói árképzés formáinak ismerete,

- a piac alapelemeinek és működésének, a fogyasztói és vásárlói magatartásnak a jellemzése,

- a mintavétel típusainak meghatározása,

- a menedzsment fogalmának, feladatának, a menedzsment irányzatok, a nemzetközi menedzsment fogalmának ismerete,

- az üzleti etika és a szociális felelősség kérdései, a döntéshozatal lépései, a tervezés alapfunkcióinak ismerete,

- a szervezeti struktúra felépítése és a hatáskörök megértése,

- a szervezési funkcióik jellemzése,

- a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőinek, a vállalkozási formáknak az ismerete,

- a vállalkozás beindítása feltételeinek, a finanszírozás lehetőségeinek, a nyereség növelés lehetőségeinek megjegyzése,

- a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdések, az agrártámogatások rendszerének ismerete,

- a fejlesztési, beruházási változatok értékelése,

- a statisztikai alapfogalmak, a belkereskedelmi törvény, a kereskedelem szerepének ismerete,

- a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítani a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,

- üzleti levelek, szerződések, bizonylatok tartalmi elemeinek ismerete,

- a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatának, a munka-egészségügyi feltételeknek, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásainak ismerete,

- a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítésének leírása,

- a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek jellemzése,

- a tűzoltó készülékek működésének megértése,

- az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartása,

- a KRESZ fogalmainak, meghatározásainak, a KRESZ szabályainak ismerete, az egyes közlekedési taktikák magyarázata,

- a géprajzi alapfogalmak ismerete,

- az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítésének, működésének jellemzése,

- a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működésének, a szállítás és rakodás gépeinek, a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeinek, a karbantartás sorrendjének jellemzése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- növénytermesztési termékek, állattenyésztési termékek, kertészeti termékek, erdészeti termékek felismerése,

- a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,

- a gépelemek, a tüzelő- és kenőanyagok felismerése,

- üzleti levelek-, szerződések készítése, bizonylatok kitöltése,

- növénytermesztési-, állattenyésztési-, kertészeti termékek minősítése,

- laboratóriumi vizsgálatok elvégzése,

- irodai eszközök kezelése,

- szakmai számítások elvégzése,

- készletnyilvántartás vezetése,

- statisztikai adatszolgáltatás,

- számla kiállítás az értékesítésről,

- az EU-s szabványok ismerete, alkalmazása,

- alapvető könyvviteli feladatok megoldása számítógépes program segítségével, az adatok számítógépes megjelenítése,

- leltározási feladatok végzése,

- tároló helyek üzemeltetési feladatainak, az elsődleges feldolgozás munkáinak szervezése,

- a traktor napi karbantartása,

- tűzoltóeszközök használata,

- legfontosabb szerződéstípusok szerkesztése,

- a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzés, árbevétel számítások végzése,

- statisztikai viszonyszámok számolása, statisztikai adatok közlése,

- a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programok kezelése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (szakterületenként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (szakterületre) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)

A szakmai elméleti vizsgatantárgyak érdemjegyeit mezőgazdasági ismeretek, mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgyból, agrár-közgazdaságtan tantárgyból az írásbeli vizsga eredménye, marketing, vezetés-szervezés, vállalkozási ismeretek tantárgyakból a szóbeli vizsga eredménye adja.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.

A gyakorlati vizsga érdemjegyét szakterületenként, az a, b, c tételek osztályzataiból alakítja ki a vizsgabizottság. Javaslat a felismerési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):

Felismert minta (db)	Százalékos felismerési arány	Érdemjegy
9-10	90-100%	jeles (5)
8	80%	jó (4)
7	70%	közepes (3)
6	60%	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50% vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsga a, b, c tételei közül a vizsgázó teljesítményének osztályzata egy tételből elégtelen, a szakmai gyakorlati vizsgaeredményét elégtelenre kell minősíteni. Javítóvizsgát az elégtelenre minősített tételrészből kell tenni.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen írásbeli, illetve gyakorlati vizsga esetén a vizsgázó a vizsgát folytathatja, azonban a vizsgarészt, tantárgyat (tantárgyakat) meg kell ismételni.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Közlekedési és műszaki ismeretek

Mezőgazdasági ismeretek

Agrár-közgazdaságtan

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás

Marketing

Vezetés-szervezés

Vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és számviteli ismeretek

Idegen nyelv

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	1/13. év 37 hét *	2/14. év 37 hét *	3/15. év 34 hét *	Összesen
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki óra	37	37	34	108
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	-	-	37
3.	Közlekedési és műszaki ismeretek	74	74	-	148
4.	Mezőgazdasági ismeretek	74	74	68	216
5.	Agrár-közgazdaságtan		111	68	179
6.	Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás	74	74	68	216
7.	Marketing	-	-	102	102
8.	Vezetés-szervezés	-	-	102	102
9.	Vállalkozási ismeretek	-	-	102	102
10.	Kereskedelmi és számviteli ismeretek	-	-	102	102
11.	Idegen nyelv	74	74	68	216
	Kötelező elmélet összesen	370	444	714	1528
	Kötelező gyakorlat	-
12.	Évközi gyakorlat	666	518	272	1456
13.	Nyári szakmai gyakorlat	80	80	-	160
	Kötelező gyakorlat összesen	746	598	272	1616
	Kötelező tantárgyak összesen	1116	1042	986	3144
14.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	-	74	68	142
15.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	-	-	68	68
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	-	74	136	210
Összes óraszám - ebből szakmai elmélet - ebből szakmai gyakorlat		1116 370 746	1116 518 598	1122 782 340	3354 1670 1684
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

5. Az állatkerti állatgondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állatkerti állatgondozó

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6139

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állatkertben tartott, illetve bemutatott állatok gondozása, tenyésztése speciális szakértelmet igényel. Az általános állattenyésztésben szerzett ismeretek az állatkertben tartott, zömében egzotikus fajokra nem vagy csak részben alkalmazhatók.

Az állatkerti állatgondozó feladata a hazai és vagy idegen földrészről származó állatokkal kapcsolatos napi teendők ellátása (ellenőrzés, takarítás, takarmány finom előkészítése, etetés, itatás, környezetgazdagítás, megfigyelés, tenyésztés és ennek feladatai).

Mivel az állatvilág veszélyeztetettsége állandóan nő, szükség szerint részt vesz a vissza- és újratelepítésekben az ehhez szükséges munkafolyamatok ellátásában.

Gondoskodik az állattartó körlet rendjéről, a látogatók informálását biztosító ismertető táblák helyes elhelyezéséről és tisztaságáról, valamint megfelelő kapcsolatot tart a látogatókkal.

Betartja mind az állategészségügyi, mind a humánhigiéniai, a munka-, valamint tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat a fertőzések, megbetegedések, tűz és balesetek elkerülése érdekében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
21 6203 01	Állatgondozó

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A zárt térben, állatkertben történő tartás, gondozás, takarmányozás, tenyésztés és felnevelés valamennyi állatfaj esetében:

az állattartó helyek és azok környezetének rendben tartása,

- az állatok ellátása,

- az állatok megfigyelése, az egészségi állapot ellenőrzése, az állatorvos segítése,

- a tenyésztési munkákban való részvétel, egyedi megjelölésekben történő segédkezés.

Az állatok megfelelő környezetben történő elhelyezéséről való gondoskodás.

A műszaki létesítmények, szellőzés, hőmérséklet, világítás rendszeres ellenőrzése, kisebb hibák javítása.

A naprakész adminisztráció elvégzése.

Az állatkert ismeretterjesztő és kulturális küldetésének megvalósulásában történő részvétel.

Bárminemű rendellenesség azonnali jelentése.

2. Elméleti követelmények

Állattan terén

- ismeri az állatok biológiai szükségleteit,

- felsorolja az élővilág szerveződési szintjeit,

- ismeri a rendszerezés elvét, a rendszertani kategóriákat, állatai rendszertani helyét, rokonsági körét.

Tartástechnológia terén

- ismeri az egyes fajok egyedeinek szállítási módjait, feltételeit,

- ismeri az ivar- és kormeghatározás módszereit,

- megérti a tartással kapcsolatos előírásokat,

- megkülönbözteti a főbb állatcsoportok tartási igényeit,

- tudja az állatbefogási módszereket,

- értékeli a tenyésztési lehetőségeket, feladatokat.

Állatkerti ismeretek terén

- ismeri az állattartás hazai és nemzetközi szervezeteit,

- definiálja az állatkertek célját, küldetését,

- jártas az állatkerti munka rendjében és szabályaiban.

Természet- és állatvédelmi ismeretek terén

- ismeri az állattartás állatvédelmi szempontjait.

Etológia terén

- ismeri az állati viselkedésre / etológiára vonatkozó alapfogalmakat,

- megérti a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggéseket.

Takarmányozástan terén

- ismeri a főbb takarmányféleségeket, azok beltartalmi értékét,

- ismeri a takarmányok étrendi hatását, etethető mennyiségét,

- értékeli a takarmányféleségek minőségét.

Állatok egészségvédelme terén

- ismeri az állatok gyakoribb betegségének tüneteit,

- jellemzi az állatorvos utasítása szerinti egyszerűbb megelőző és gyógykezelő eljárásokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a munkaterületén lévő anyagok (gyógyszerek, szérumok, tisztító és fertőtlenítőszerek) hatását és alkalmazási területeit,

- ismeri a veszélyes állatokkal való bánásmódokat,

- ismeri az általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályokat,

- ismeri a munkavédelmi felszereléseket,

- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait.

Ember és környezete terén

- ismeri az ökológiai alapfogalmakat.

Közönségkapcsolatok, etika terén

- ismeri a közönséggel való helyes bánásmód módszereit.

Zoopedagógia terén

- ismeri az állatkerti környezeti nevelés céljait, tapasztalatait,

- felismeri saját jelentőségét az állatkerti környezeti nevelés területén.

Környezetgazdagítás terén

- ismeri az állat környezetével szembeni igényeit,

- ismeri a környezet gazdagításának módszereit, lehetőségeit.

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek terén

- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait, a tárgyalási technikát,

- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,

- ismeri az adózás fogalmát és szerepét, a társadalombiztosítás szabályait,

- ismeri a szerződéskötés szabályait,

- felismeri az álláskeresési technikákat,

- felismeri a marketing jelentőségét, szerepét,

- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,

- jellemzi a leltározás szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

- alkalmazza a fajok tartási, tenyésztési lehetőségeit,

- megtervezi, kialakítja, berendezi az új állattartó helyeket,

- észleli az állatoknál a megszokottól eltérő viselkedésmódokat,

- alkalmazza viselkedéstani/etológiai ismereteit,

- összeállítja az állategyed/ek napi takarmányát,

- végrehajtja a napi etetéssel, itatással, takarítással kapcsolatos feladatokat,

- végrehajtja az állatorvos által előírt megelőző és gyógykezelő eljárásokat,

- ellátja az állatorvos utasításainak megfelelően az állatokat,

- végrehajtja a szükséges mintabeszerzést,

- segédkezik az állatorvosi beavatkozásoknál,

- alkalmazza az állattartásra vonatkozó egészségügyi előírásokat,

- ismeri az állatkertben tartott fajok magyar nevét,

- végzi a nyilvántartásba vétel gyakorlati teendőit,

- alkalmazza a munkaterület technológiai eszközeit, meghibásodásuk esetén megjavítja azokat,

- használja területe munkavédelmi eszközeit,

- alkalmazza az állatok befogásával, szállításával kapcsolatos módszereket,

- felismeri a tartási problémákból eredő természetellenes viselkedést,

- használja az állattartással összefüggő létesítményeket és azok berendezéseit,

- megítéli az adott feladatoknál a megfelelő technikai megoldásokat,

- megvalósítja az új tartástechnológiai gyakorlatot,

- alkalmazza a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat,

- megóvja a mesterséges és természetes környezetet,

- gyakorolja szükség esetén az elsősegélynyújtást,

- alkalmazza a bizonylatolás alapelveit, a számlák és bizonylatok kezelésének szabályait,

- elkészíti munkaterületén a leltározást.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állatkerti állatgondozó rendelkezzék gyors reflexekkel és áttekintő képességgel, jó állóképességgel, legyen kiegyensúlyozott, rend- és tisztaságszerető, szeresse és tisztelje a gondjára bízott állatokat, emellett udvarias, szakszerű, türelmes és határozott fellépést tanúsítson a látogatókkal szemben.

Az állatkerti állatgondozó minden időjáráshoz alkalmazkodva változatlan lelkiismeretességgel lássa el munkáját abban a tudatban, hogy munkabeosztása és munkaidőhossza változó, az élőlényekkel való tevékenység kapcsán esetenként kiszámíthatatlan.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a különböző állatokkal folytatott munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges figyelemmegosztás képessége.

A képzés fogyatékosok számára iskolarendszerben is elvégezhető.

A testi- és szellemi fogyatékosság esetén pályaalkalmassági vizsgálat dönt a beiskolázhatóságról.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- két éves állatkerti gyakorlat, vagy

- középfokú iskolai végzettség és 18 év feletti életkor,

- az állattenyésztésben dolgozók egészségügyi alkalmassága,

- kizáró ok a TBC minden formája,

- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A tanfolyam elvégzése csak akkor fogadható el, ha a tárgyak és foglalkozások előírt aláírásait, beszámolóit, vizsgáit és gyakorlati jegyeit megszerezte, illetve a szakmai gyakorlatot igazoltan teljesítette. A részvételt a mindenkori tanfolyamvezető, illetve távollétében megbízottja igazolja.

Egy szabadon választott állat állatkerti tartásának és a közönség számára történő bemutatásának írásban való részletes ismertetése (min. 5 gépelt oldal).

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga tesztkérdések megoldásából áll, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza:

- állatkerti ismeretek,

- állattan, tartástechnológia,

- takarmányozástan,

- állatok egészségvédelme,

- etológia,

- természet- és állatvédelmi ismeretek,

- környezetgazdagítás,

- közönségkapcsolatok, etika,

- zoopedagógia,

- munka-, tűz- és környezetvédelem,

- ember és környezete,

- gazdálkodási és vállalkozási ismeretek.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- Tartástechnológia (a vonatkozó természet- és állatvédelemi ismereteket is magába foglalja)

- Komplex tétel: (az állatkerti ismeretek és az etológia tantárgyakat foglalja magába)

- Komplex tétel: (a közönségkapcsolatok, etika, munka- és környezetvédelem, ember és környezete tantárgyakat foglalja magába).

A tartástechnológia vizsgatárgy:

- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos tartás,

- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos takarmányozás,

- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos állategészségügyi ismeretek.

Az állatkerti ismeretek témakörök

- az állatkertek környezetvédelmi feladatai, céljai,

- a hazai állatkertek szervezetei,

- az állatkertek nemzetközi szervezetei, azok feladatai,

- az állatkertek jelentősége a környezetvédelmi, biológiai oktatásban.

Az etológia témakörök

- a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggések,

- állati viselkedésre vonatkozó alapfogalmak.

A természet- és állatvédelmi ismeretek témakörök:

- természet- és állatvédelmi szabályok, követelmények.

A közönségkapcsolatok, etika témakörök:

- az állatkerti oktatás alapjai,

- a látogatók aktivizálásának módszerei,

- a zooiskolai oktatásokban való részvétel módjai,

- a társadalmi viselkedés elemi normái,

- a fellépés, megjelenés, megszólítás formái.

A munka- és környezetvédelem témakörök:

- a veszélyes állatok és a velük való bánásmódok,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.

Az ember és környezete témakörök:

- ökológiai alapfogalmak.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- egy állattartási technika bemutatása a megfelelő eszközök igénybevételével,

- előírt takarmányadag összeállítása, kiadagolása egy adott faj egyedének,

- élő állattal kapcsolatos tevékenység (pl. befogás, állatorvosi kezelésben való segédkezés),

- közönségkapcsolati helyzet megoldásának bemutatása.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az állatkertek feladatának, a természet megőrzésében betöltött szerepének ismerete,

- védett/veszélyeztetett fajok tartása szabályainak és lehetőségeinek ismerete,

- a főbb állatcsoportok fogsági tartásának ismerete,

- a takarmányféleségek, azok beltartalmának és étrendi hatásainak ismerete,

- az élővilág szerveződési szintjeinek, rendszertani kategóriáinak ismerete,

- a viselkedés és a környezet kölcsönhatásának ismerete,

- az állatok betegségére vonatkozó tünetek ismerete,

- a munkaterületén található anyagok felhasználásának ismerete,

- az állatkerti környezeti nevelés és a kommunikáció formáinak ismerete,

- jegyzőkönyvek, szerződések és bizonylatok elkészítésének ismerete.

A gyakorlati vizsga tartalma

- adott állatfaj tartására alkalmas hely berendezése, az állat igényeinek kielégítése,

- állatbefogás végrehajtása,

- mintavétel elvégzése, gyógyszer beadás és az állatorvosnak történő segédkezés végrehajtása,

- napi technikai munkák ellátása,

- takarmány összeállítása,

- takarmány tárolásának végrehajtása,

- segédeszközök karbantartása, használata,

- baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások betartása,

- napi illetve, időegységenkénti jelentés elkészítése,

- rendkívüli vagy vészhelyzetre való reagálás,

- közönségkapcsolati helyzetek megoldása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Állatkerti ismeretek

Állattan

Állatok egészségvédelme

Etológia

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Ember és környezete

Természet- és állatvédelmi ismeretek

Zoopedagógia

Közönségkapcsolatok, etika

Tartástechnológia

Környezetgazdagítás

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Takarmányozástan

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Zoopedagógia

Takarmányozástan

Alkalmazott szakmai gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sor- szám	Tantárgy megnevezése	Javasolt 35 hét x 5 nap *
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki óra	210
2.	Testnevelés	6 óra közismereti képzés a helyi
3.	Helyi választás alapján	tanterv szerint
4.	Állatkerti ismeretek	45
5.	Állattan	50
6.	Állatok egészségvédelme	30
7.	Etológia	12
8.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	12
9.	Ember és környezete	25
10.	Természet és állatvédelmi ismeretek	25
11.	Zoopedagógia	20
12.	Közönségkapcsolatok, etika	30
13.	Tartástechnológia	70
14.	Környezetgazdagítás	8
15.	Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	15
16.	Takarmányozástan	24
	Kötelező elmélet összesen	366
	Kötelező gyakorlat
17.	Zoopedagógia	10
18.	Takarmányozástan	36
19.	Alkalmazott szakmai gyakorlat	483
	Kötelező gyakorlat összesen	529
20.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	35
21.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	70
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	105
Összes óraszám		1210
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

6. Az állattartó-telepi gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állattartó-telepi gépész

3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése és szakmai előképzettség.

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
293	Állattartó-telepi gépész

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állattartásban alkalmazott gépek és épületgépészeti berendezések önálló üzemeltetése, betartva az állattartás technológiai feladatait. A kisebb javítások szakszerű és biztonságos elvégzése és a gépek karbantartása.

Ez a munkaterület az állatok olykor kiszámíthatatlan viselkedése miatt veszélyeket rejt magában. A szag ártalmak, a klimatikus viszonyok és a folyamatos tevékenység a szervezetet fokozottabban igénybe veszi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	Megnevezése
31 6280 10	Mezőgazdasági gépkezelő
31 6280 07	Növénytermesztő gépész
33 6280 01	Mezőgazdasági gépész
52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Mezőgazdasági erőgépek karbantartása.

Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése:

- közúton történő közlekedés, szállítás (csak vezetői engedély birtokában),

- erőgépek kezelő szerveinek használata.

Az épület gépészeti berendezések karbantartása.

Az épület gépészeti berendezések üzemeltetése:

- takarmány előkészítők,

- etető berendezések,

- itató berendezések,

- trágyaeltávolító,

- klíma berendezés,

- mosó-fertőtlenítő berendezés,

- fejő berendezés.

A telepen alkalmazott mezőgazdasági gépek és épület gépészeti berendezések javításában való részvétel.

Egyszerűbb gázhegesztési, bevont elektródás ívhegesztési és lánghegesztési munkák végzése.

Közúti szállítás végzése (csak vezetői engedély birtokában).

Különböző rakodási technológiák önálló alkalmazása (csak gépkezelői jogosítvány birtokában).

2. Elméleti követelmények

Gazdasági állatok tartástechnológiája terén

- megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait,

- megnevezi a legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentőségét, a küllemi sajátosságait, az ivar a kor és hasznosítás szerinti elnevezésüket,

- felismeri a gazdasági állatok takarmányozásakor felhasznált takarmányokat,

- ismeri a legfontosabb gazdasági állatok tartástechnológiai előírásait,

- meg tudja különböztetni a különböző minőségű takarmányokat.

Állattartás gépei és épületei terén

- ismeri a gépcsoport fogalmát,

- felismeri az erő és munkagép kapcsolatok optimális feltételeit,

- felismeri az erőgépek, munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeit,

- ismeri a gépek javításának, karbantartásának, tárolásának, valamint a szállítás és rakodás általános szabályait,

- meg tudja nevezni az állattartó telepeken alkalmazott épületgépészeti berendezések szerkezeti felépítését,

- ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,

- azonosítani tudja a gépek és épületgépészeti berendezések beállítási és üzemeltetési hibáit,

- összegezni tudja a gépek kezelésére, karbantartására vonatkozó ismereteket.

Hidraulika és pneumatika terén

- ismeri a hidraulika és pneumatika alapfogalmait,

- ábrázolni tudja a hidraulikus berendezéseket, folyamatábrákat.

Elektrotechnika területén

- felismeri az elektromos kapcsolási rendszer jelképes jelöléseit,

- felismeri az áramforrások kapcsolatát,

- megnevezi az aszinkron motorok szerkezeti egységeit, működését, indítását,

- megnevezi a villamos hajtású állattartó telepi gépek erősáramú berendezéseit.

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén

- ismeri a hegesztő berendezések felépítését, biztonságtechnikai előírásait,

- ki tudja választani a hibajavításhoz szükséges hegesztési technológiát.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,

- felismeri a villamos berendezések biztonságtechnikáját, érintésvédelmét,

- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyeket.

Vállalkozási ismeretek terén

- felismeri a kezelésükre bízott gépek, gépcsoportok gazdaságos üzemeltetésének módját,

- ismeri a gépi bérmunka-vállalkozással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,

- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,

- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,

- ismeri az adózás szerepét és a szabályait,

- meg tudja szervezni a saját munkáját.

3. Gyakorlati követelmények

Gazdasági állatok tartástechnológiája terén

- el tudja végezni a legfontosabb gazdasági állatok tartásának technológiai feladatait,

- szakszerűen el tudja végezni a gépi fejést.

Állattartás gépei és épületei terén

- meg tudja mutatni az erőgépek, a munkagépek és az épületgépészeti berendezések szerkezeti egységeit,

- meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából adódó technológiai hibákat,

- felismeri az erőgépeken, a munkagépeken és az épületgépészeti berendezéseken előforduló hibák, üzemzavarok okait, elhárításuk módját,

- be tudja állítani a gépeket és épületgépészeti berendezéseket üzemelési helyzetbe,

- szét és össze tudja szerelni a különböző épületgépészeti berendezéseket,

- el tudja végezni az erőgépeken, a munkagépeken és az épületgépészeti berendezéseken a karbantartás műveleteit,

- kezeli a gépek, berendezések kezelő szerveit.

Hidraulika és pneumatika terén

- felszereli és üzembe helyezni a rakodó berendezéseket,

- el tudja végezni a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek javítását legyen a víz vagy akár a hidraulika rendszer része.

Elektrotechnika terén

- elvégzi az elektromos hálózat egyszerűbb javítását (biztosíték, kapcsoló, vezeték, világítótest cseréje).

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén

- el tudja végezni a gépek és épületgépészeti berendezések javításához szükséges hegesztési és keményforrasztási feladatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- használja a biztonságtechnikai eszközöket,

- meg tudja ítélni a baleseti helyeket.

Járművezető képzés terén

- alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzésük során.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattartó telepi gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel.

Alakuljon ki benne az állatok iránti szeretet, türelem.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelezően részét képezi az oktatásnak.

Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.

Az OKJ 31 5233 01 számú eljárás szerinti hegesztő vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik, ez a szakmai vizsgára történő felkészüléssel együtt is megszerezhető.

2. A szakmai vizsga részei

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai

- A gazdasági állatok tartástechnológiája,

- állattartás gépei és épületei,

- munka, tűz- és környezetvédelem.

A gazdasági állatok tartástechnológiája vizsgatárgy:

- a fontosabb állatok takarmányozása,

- fontosabb gazdasági állatok tenyésztése, nevelése,

- a fontosabb gazdasági állatok elhelyezése, tartása

témaköreit foglalja magába.

Az állattartás gépei és épületei vizsgatárgy:

- a gépek és épületgépészeti berendezések szerkezeti felépítése,

- a gépek és épületgépészeti berendezések beállítása, üzemelése,

- a gépek és épületgépészeti berendezések karbantartása, hibaelhárítása

témaköreit foglalja magába.

Munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköreit foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) a gépszerkezettan, karbantartás,

amely szerelési, beállítási feladatot tartalmaz

b) gépüzemelés,

amely az adott a szakterületnek megfelelő géppel, épületgépészeti berendezéssel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.

A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- Ismertesse az épületgépészeti berendezések felépítését, működési elvét, karbantartását, üzemeltetési és munkavédelmi előírásait.

- Ismertesse a hegesztési eljárások lényegét és a munkavédelmi előírásait.

- Ismertesse a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait és tartástechnológiájukat.

- A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak megnevezése.

- A legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentősége, a küllemi sajátosságai, az ivar a kor és hasznosítás szerinti elnevezésük ismertetése.

- A gazdasági állatok takarmányozásához felhasznált takarmányok jellemzése.

- Az erő- és munkagép kapcsolatok optimális feltételei.

- A hidraulikus és a pneumatikus rendszer főbb részeinek megnevezése.

- Az erőgépek, a munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeinek megnevezése.

- Az állattartó telepeken alkalmazott épületgépészeti berendezések főbb szerkezeti részeinek megnevezése.

- Az aszinkron motorok szerkezeti egységeinek megnevezése, működésének és indításának ismertetése.

- A villamos hajtású állattartó-telepi gépek erősáramú berendezéseinek megnevezése.

- Az adózás szerepének és az adózás szabályainak ismertetése.

- Az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetének ismertetése.

- A különböző minőségű takarmányok jellemzése, kiválasztásának módja.

- A karbantartás anyagainak eszközeinek kiválasztási szempontja.

- A gépek és az épületgépészeti berendezések helytelen beállításának következményei.

- Ábrázoljon (jelképes jelöléssel) egy hidraulikus rendszert, amelyben van: tartály, szivattyú, hidromotor, szűrő, 4/3-as útváltó, fojtószelep, visszacsapószelep, nyomáshatároló szelep.

- Az egyes szerkezeti elemek javításához alkalmazott hegesztési eljárások megnevezése, ismertetése.

- Az állattartó telepeken (szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) végrehajtandó általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok ismertetése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- erő- és munkagépek karbantartása,

- erő- és munkagépek összekapcsolása, gépcsoportok kialakítása valamint üzemeltetése,

- épületgépészeti berendezések karbantartása, javítása, üzemeltetése (takarmány előkészítők, etető berendezések, itató berendezések, trágyaeltávolítók, klíma berendezések, fejőberendezések, mosó- és fertőtlenítő berendezések, villanykarám)

- Az adott erőgép munkavégzésre alkalmasságának megállapítása.

- Az adott épületgépészeti berendezés szabályos (jó) üzemelésének, működésének megállapítása.

- Az adott erő-, munkagép vagy épületgépészeti berendezés beállítása, karbantartása.

- Villanykarám telepítése az adott gazdasági állat "őrzésére".

- Az erőgép összekapcsolása az adott munkagéppel.

- Az adott erőgép, munkagép vagy épületgépészeti berendezés üzemeltetése.

- Az adott erőgépen, munkagépen vagy épületgépészeti berendezésen hibakeresés és a hiba kijavítása.

- Az adott gazdasági állatok tartástechnológiai feladatainak elvégzése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet:

Gazdasági állatok tartástechnológiája

Állattartás gépei és épületei

Hidraulika és pneumatika

Elektrotechnika

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek

Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek

Vállalkozási ismeretek

Járművezető képzés

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat:

Gazdasági állatok tartástechnológiája

Állattartás gépei és épületei

Hidraulika és pneumatika

Elektrotechnika

Hegesztés, keményforrasztás

Járművezetés

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	Összes óra
	Szakmai elmélet
1.	Gazdasági állatok tartástechnológiája	60
2.	Állattartás gépei és épületei	99
3.	Hidraulika és pneumatika	40
4.	Elektrotechnika	30
5.	Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**	75
6.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	20
7.	Vállalkozási ismeretek	20
8.	Járművezető képzés	56
	Szakmai elmélet összesen	400
	Szakmai gyakorlat
9.	Gazdasági állatok tartástechnológiája	105
10.	Állattartás gépei és épületei	204
11.	Hidraulika és pneumatika	49
12.	Elektrotechnika	42
13.	Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**	175
14.	Járművezető képzés***	25
	Szakmai gyakorlat összesen	600
Összes óraszám		1000
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** A 31 5233 01 OKJ számú eljárás szerinti hegesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint.
*** Tanulónként

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

8. Az Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 02

2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)

Az állatfaj megjelölése:

2.1. Baromfi- és kisállattenyésztő

2.2. Juhtenyésztő

2.3. Kecsketenyésztő

2.4. Sertéstenyésztő

2.5. Szarvasmarha-tenyésztő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1500

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga: -

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6136	Baromfitartó és -tenyésztő
6137	Kisállattenyésztő
6135	Juhtartó és -tenyésztő
6133	Sertéstartó és -tenyésztő
6132	Szarvasmarhatartó és -tenyésztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

A baromfi- és kisállatfajok szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Juhtenyésztő esetében

A juh szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Kecsketenyésztő esetében

A kecske szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Sertéstenyésztő esetében

A sertés szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

A szarvasmarha szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Valamennyi területen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során az állatok és műszaki berendezések miatt nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6203 10	Általános állattenyésztő
21 6201 01	Ezüstkalászos gazda
32 6201 01	Aránykalászos gazda
51 6201 01	Gazda I.
33 6201 01	Gazda II.
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01	Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Valamennyi állatfaj esetében

Állati termék higiénikus előállítása

Állattartás épületeinek és gépeinek üzemeltetése

A munka- és környezetvédelmi előírások betartása

Állattartással foglalkozó önálló vállalkozás fenntartása

A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Baromfihús, máj, tojás, toll előállítása

Nyúlhús előállítása

Prém előállítása

Tojás mesterséges keltetése

Naposállat, tenyészállat előállítása, értékesítése

A baromfitermékek piacképes állapotba történő előkészítése

Juhtenyésztő esetében

Tej, hús, gyapjú előállítása

A juhtej feldolgozása (gomolya, juhsajt)

Kecsketenyésztő esetében

Tej, hús előállítása

A kecsketej feldolgozása

Sertéstenyésztő esetében

Sertéshús előállítása

Tenyészállat előállítása

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Marhahús, tej előállítása

A tej elsődleges feldolgozása

Tenyészállat előállítása

2. Elméleti követelmények

Valamennyi állatfaj esetében

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- megnevezi a munka- és környezetvédelem feladatát, jogi szabályait,

- felismeri a baleset keletkezés okait,

- ismerteti a baleset és tűz bejelentési eljárását,

- elmondja az elsősegélynyújtás fontosabb szabályait,

- megnevezi a baleset-elhárítás szabályait,

- megnevezi a tűz- és érintésvédelem szabályait,

- felismeri az elektromos áram élettani hatásait,

- meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

- kiválasztja az állattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat és betegségeket,

- összegyűjti a munkavédelmi oktatás és biztonságtechnikai vizsgák előírásait,

- jellemzi a villamosság biztonságtechnikáját,

- jellemzi az állattartás környezetvédelmi előírásait,

- kidolgozza az állattartó telepen a munkahelyi magatartás szabályait,

- megtervezi a különböző tüzek oltását.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- megnevezi a vállalkozási lehetőségeket,

- ismeri a közgazdasági, a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény stb.),

- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,

- felismeri a könyvvezetés fontosságát,

- ismeri a szerződéskötés szabályait,

- ismeri az álláskereső technikákat,

- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,

- megnevezi a munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket,

- ismeri az üzleti terv tartalmi és formai követelményét,

- ismeri a munkajogi alapismereteket,

- meghatározza a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,

- kiválasztja a vállalkozás működtetésének feltételeit,

- megmagyarázza a bizonylatolás alapelveit,

- kifejezi a marketing jelentőségét, szerepét,

- összegyűjti a kommunikáció módjait, jellemzőit,

- leírja a hitelfelvétel, a leltározás, a pénzügyi terv szabályait,

- összehasonlítja a termékek árait,

- elemzi az üzleti tárgyalás technikáit,

- elemzi a szerződéseket,

- kiszámítja és kitölti az állattenyésztésben alkalmazott bizonylatot,

- értékeli a leltározást.

Anatómia élettan terén

- megnevezi az állati szervezet kémiai felépítését, az egyes elemek élettani hatását,

- megnevezi az állat testtájait,

- megmagyarázza az állati szervezet biológiai felépítését, működését,

- összehasonlítja a szerveket, szervrendszereket.

Általános állattenyésztés terén

- felismeri a gazdasági állatfajokat,

- ismeri az állatvédelmi törvény előírásait,

- megkülönbözteti a rendszertani kategóriákat,

- összehasonlítja az értékmérő tulajdonságokat,

- megmagyarázza az örökléstan alapfogalmait,

- megmagyarázza az állatok szaporítását,

- összehasonlítja a gazdasági állatok nemesítését, tenyésztési eljárásokat.

Általános takarmányozástan terén

- felismeri a gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,

- megnevezi a takarmányok kémiai összetételét,

- összehasonlítja a takarmányokat,

- értékeli a takarmányok felhasználhatóságát.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

- megnevezi a madarak és prémes állatok szerveinek nevét, élettani működését,

- összehasonlítja a madarak és prémes állatok emésztőkészülékének, ivarszervének felépítését, működését,

- összehasonlítja a madarak és prémes állatok környezeti igényét,

- értékeli a baromfi és prémes állatok testtájait.

Takarmányozástan terén

- ismeri a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányokat,

- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését,

- meghatározza a baromfi és nyúl energiaforgalmát, a táplálóanyag-szükségletét,

- értékeli a takarmány előkészítési módokat,

- minősíti a takarmányt,

- értékeli a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozását.

Baromfi és kisállattenyésztés terén

- megjegyzi a baromfi-, nyúl- és a prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmakat,

- felismeri a környezeti tényezők hatását az állati szervezetre,

- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

- megjegyzi a kisállatfajokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,

- megnevezi a hazánkban forgalmazott fontosabb fajtákat, hibrideket,

- meghatározza a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságait,

- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

- meghatározza a növendéknevelés alapelveit,

- összehasonlítja a baromfifajok, nyúl és prémesállatok faji sajátosságait,

- kiválasztja a fejlődés, növekedés irányításának módjai közül az optimálist,

- jellemzi az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

- értékeli, bírálja az állatot, tojást, májat, tollat, prémet tulajdonságaik alapján,

- értékeli a termelés eredményességét,

- értékeli a keltetés paramétereit,

- összeállítja a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl, és prémesállatok gondozási tevékenységeinek sorát,

- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

- felismeri a beteg baromfi tüneteit,

- megnevezi a szervezet védekezési reakcióit,

- megjegyzi a gyógyszeres kezelés szabályait,

- megjegyzi a fertőző állatbetegségek megelőzési tervét,

- kiválasztja a tünetek alapján a teendőket,

- jellemzi a gazdaságilag fontosabb betegségek tüneteit, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- elemzi higiéniai szempontból a baromfitelep üzemeltetését,

- kiválasztja az állati hullák kezelési rendjét,

- értékeli az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeit,

- kiszámítja a fertőtlenítő oldat mennyiségét, töménységét.

Állattartás épületei és gépei terén

- megnevezi a takarmány-előkészítés, - kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

- összehasonlítja a mesterséges keltetés megoldásait,

- összehasonlítja az itatás gépeinek, berendezéseinek működését,

- összehasonlítja a mikroklíma szabályozás megoldásait, gépeit,

- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- felismeri a baromfi és kisállattartás speciális jellemzőit,

- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbséget,

- leírja a baromfi és kisállattenyésztő vállalkozást,

- elkészíti a baromfitermékek árkalkulációját,

- értékeli a jövedelmezőséget.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- kiválasztja a baromfi és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket,

- értékeli a baromfi, nyúl, prémes állatok gondozásának speciális veszélyforrásait, és elhárításának lehetőségeit,

Juhtenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

- ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,

- ismeri a kültakaró szerkezetét (gyapjúismeret), minőségének megítélését,

- azonosítja a juhok testtájait,

- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).

Takarmányozástan terén

- felismeri és jellemzi a juhok takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

- elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,

- elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,

- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Juhtenyésztés terén

- ismeri a juhtenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

- ismeri a juhok egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

- ismeri a juhok életkorának meghatározását,

- megnevezi a juhokat ivar, kor, és hasznosítás szerint,

- ismeri a hazánkban gyakori juhfajtákat és hibrideket,

- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

- meghatározza a juhok értékmérő tulajdonságait,

- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

- meghatározza a növendéknevelés/báránynevelés alapelveit,

- jellemzi az egyes gyapjúmintákat,

- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,

- kiválasztja az üzekedő juhokat, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,

- összeállítja a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

- megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,

- kidolgozza a nyírás és a gyapjúkezelés munkáit,

- elemzi a fejést és a juhtej elsődleges- és "házi" feldolgozásának munkálatait,

- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

- elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,

- értékeli a termelés eredményességét,

- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

- ismeri a juhtelep higiéniai rendszabályait,

- meghatározza az ellésre, a báránynevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

- meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

- ismeri a juhok gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi- és anyagforgalmi betegségeit,

- ismeri a juh anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

- irányítja a bárányok immunizálását (föcstej itatás),

- értékeli az egészséges és a beteg juh életjelenségeit,

- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,

- irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépek terén

- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

- jellemzi a juhtartás épületeit,

- összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,

- kiválasztja a nyírás eszközeit,

- leírja a tejkezelés gépeit és eszközeit,

- elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,

- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését,

- összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok),

- leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,

- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

- elemzi a juhtenyésztő vállalkozást,

- elkészíti a juhtermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- kiválasztja a juhtenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

- értékeli a juhok gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Kecsketenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

- ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,

- azonosítja a kecske testtájait,

- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).

Takarmányozástan terén

- felismeri és jellemzi a kecskék takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

- elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,

- elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,

- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Kecsketenyésztés terén

- ismeri a kecsketenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

- ismeri a kecskék egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

- megnevezi a kecskéket ivar, kor és hasznosítás szerint,

- ismeri a hazánkban gyakori kecskefajtákat,

- ismeri a kecskék életkorának meghatározását,

- meghatározza a kecskék értékmérő tulajdonságait,

- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

- meghatározza a növendéknevelés alapelveit,

- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,

- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

- kiválasztja az üzekedő anyakecskéket, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,

- elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,

- összeállítja a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

- megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,

- elemzi a fejést és a kecsketej elsődleges- és "házi" feldolgozását,

- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

- értékeli a termelés eredményességét,

- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

- ismeri a kecsketelep higiéniai rendszabályait,

- meghatározza az elletésre, ollónevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

- meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

- ismeri a kecskék gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

- értékeli az egészséges és a beteg kecske életjelenségeit,

- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,

- irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépei terén

- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

- összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,

- leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket,

- elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,

- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését,

- összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok).

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,

- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

- elemzi a kecsketenyésztő vállalkozást,

- elkészíti a kecsketermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- kiválasztja a kecsketenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

- értékeli a kecskék gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Sertéstenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

- azonosítja a sertés testtájait és az értékes húsrészek kapcsolatát,

- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését és működését.

Takarmányozástan terén

- felismeri és jellemzi a sertések takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Sertéstenyésztés terén

- ismeri a sertéstenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

- ismeri a sertések egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

- megnevezi a sertéseket ivar, kor és hasznosítás szerint,

- ismeri a hazánkban gyakori sertésfajtákat és hibrideket,

- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

- összehasonlítja a sertések házi- és vágóhídi vágását, elsődleges feldolgozását,

- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

- meghatározza a sertések értékmérő tulajdonságait,

- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

- meghatározza a növendéknevelés/süldőnevelés alapelveit,

- kiválasztja az ivarzó egyedeket, ismeri a búgás jeleit, tartamát,

- meghatározza a termékenyítés optimális időpontját, elvégzi a szaporítási munkákat,

- összeállítja a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

- megtervezi a fiaztatás körüli teendőket,

- megtervezi és elvégzi a falkásítás, mérlegelés, rakodás, szállítás munkáit,

- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

- elemzi és értékeli - szakmai ismereteinek birtokában - a hizlalás eredményességét,

- értékeli a termelés eredményességét,

- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

- ismeri a sertéstelep higiéniai rendszabályait,

- meghatározza a fialásra, a malacnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

- ismeri a sertések gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi-, és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

- irányítja a malacok immunizálását (föcstejjel való ellátás),

- értékeli az egészséges és a beteg sertés életjelenségeit,

- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket.

Állattartás épületei és gépei terén

- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

- kiválasztja a hígtrágyakezelés legjobb megoldásait, a környezetvédelemmel összhangban,

- jellemzi a sertéstartás épületeit,

- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- felismeri a sertéstartás speciális jellemzőit,

- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

- elemzi a sertéstenyésztő vállalkozást,

- elkészíti a sertéstermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- kiválasztja a sertéstenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

- értékeli a sertések gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

- ismeri a szarvasmarha szerveinek felépítését, működését, elhelyezkedését,

- megnevezi a húsipar szempontjából fontosabb izomcsoportokat,

- ismeri a húsipari elnevezéseket,

- jellemzi a szarvasmarha nemi szerveinek felépítését és működését, a magzat fejlődését,

- definiálja a szarvasmarha emésztőkészülékének felépítését és működését,

- jellemzi a tőgy bonctani felépítését és élettani működését,

- értékeli a szarvasmarha testtájait.

Takarmányozástan terén

- ismeri a szarvasmarhákkal etethető takarmányokat,

- ismeri a szarvasmarhák takarmányozásánál alkalmazott energetikai mértékegységeket (NEm, NE1, NEg),

- ismeri a szarvasmarhák életfenntartó és termelő szükségletét,

- jellemzi az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás fogalmát,

- jellemzi a szarvasmarhák legeltetési módjait, a szarvasmarha takarmányok tartósítását,

- megkülönbözteti a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott takarmány-kiegészítő anyagokat,

- minősíti a takarmányokat,

- értékeli az etetésre előkészített takarmányokat,

- megtervezi a szarvasmarhák takarmányozását,

- értékeli a különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére összeállított takarmányokat.

Szarvasmarha-tenyésztés terén

- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

- ismeri a szarvasmarhák elnevezését kor, ivar és hasznosítás szerint,

- ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárásokat és szelekciós módszereket,

- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés céljait, a fajta megválasztásának szempontjait,

- ismeri a szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságait,

- ismeri a fontosabb marhahizlalási eljárásokat (borjúhizlalás, növendékbika-hizlalás, növendéküsző-hizlalás, selejtmarhák feljavítása), a vágóérték megállapításának módjait,

- jellemzi a szarvasmarha hasznosítási típusait, és testalakulását,

- jellemzi a hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,

- kiválasztja a borjú- és üszőnevelés legcélszerűbb megoldásait,

- kiszámítja az üszők tenyésztésbe vételének legjobb időpontját,

- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok menetét (mintavétel, érzékszervi vizsgálatok, a tej tisztaságának, frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának, baktérium-tartalmának vizsgálata),

- elemzi a tej összetételét és tulajdonságait,

- értékeli az ivarzás tüneteit, kiszámítja a termékenyítés legkedvezőbb időpontját,

- irányítja az elletést, a kézi és gépi fejést,

- irányítja a jó minőségű tej nyerését, a tisztítás és csírátlanítás technológiáját, a tej kezelésének módjait.

Állatok egészségvédelme terén

- ismeri a szarvasmarha telepek higiéniai rendszabályait,

- meghatározza az elletésre, borjúnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat, meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

- ismeri a szarvasmarhák gyakoribb fertőző betegségeinek, élősködők által okozott megbetegedéseinek, emésztő-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

- irányítja a borjak immunizálását (föcstej itatás),

- értékeli az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeit,

- elkészíti a fertőtlenítő oldatokat, irányítja a fertőtlenítéseket,

- irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépei terén

- ismeri a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott tömegtakarmány-betakarító, szállítógépeket, szemestermények előkészítésének gépeit, és berendezéseit,

- megkülönbözteti a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,

- jellemzi a takarmányozás, az itatás, a trágyaeltávolítás, a klímaszabályozás, a tejkezelés gépeit és berendezéseit,

- irányítja a kisteljesítményű takarmánykeverőt, a takarmánykeverő-kiosztó kocsit, a fejőgépeket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerét, az aktuális pályázati feltételeket, hitellehetőségeket,

- elemzi a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozást,

- elkészíti a tej- és hústermelés árkalkulációját,

- elkészíti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén

- ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket, a szükséges munkavédelmi feladatokat, a telepen képződő környezet-szennyező anyagokat,

- értékeli a szarvasmarha-tenyésztés speciális veszélyforrásait és az elhárítás lehetőségeit.

3. Gyakorlati követelmények

Valamennyi állatfaj esetében

Anatómia és élettan terén

- bemutatja a madár és emlősállat csontvázának részeit és a testtájakat,

- megállapítja az állat korát.

Általános állattenyésztés terén:

- bemutatja a gazdasági állatfajokat,

- felismeri a hasznosítási típusokat,

- bemutatja az egyes állatfajok értékmérő tulajdonságait,

- megfigyeli az ivarzás jeleit,

- megítéli a tenyészési eljárásokat,

- betartja az állatvédelmi törvény előírásait.

Takarmányozástan terén

- felismeri a takarmányokat, a mérgező növényeket,

- összeállítja a takarmányadagokat,

- elbírálja érzékszervvel a takarmányokat,

- takarmány tárolásával, tartósításával kapcsolatos tevékenységet folytat,

- végrehajtja a takarmány kiadagolását, itatást.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- bemutatja a tűzesetek megelőzésének módjait,

- bemutatja az állattartó telepen alkalmazott biztonságtechnikai és védő berendezéseket,

- bemutatja az elsősegélynyújtás módjait,

- bemutatja a tűzoltó eszközök és berendezések használatát.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- megadott szempontok szerint információt gyűjt, rendszerez, rögzít,

- kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat és bizonylatokat,

- szakmai számítások alapján elemzi a gazdálkodás eredményességét,

- pályázatot készít.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

- ismeri a hazánkban forgalmazott baromfitípusokat, fajtákat, hibrideket, nyúlfajtákat, hibrideket, prémesállatfajokat,

- ismeri a tolltépést, tömést,

- bemutatja a baromfi és nyúl elsődleges feldolgozását, a prémesállat leprémezését,

- bemutatja a baromfi és nyúl boncolását, a kültakaró (toll és prém) felépítését,

- szétválogatja a nyulakat ivar szerint,

- különböző korosztályú, hasznosítású baromfinak takarmányadagot állít össze,

- felismeri az ivarzó állatot, párosítást, pároztatást végez,

- értékeli az istálló mikroklímáját,

- szakmai számításokat végez,

- elvégzi az istállótakarítást, fertőtlenítést,

- elvégzi a tartástechnológia munkaműveleteit,

- szakszerűen gyűjti a tenyész- és árutojást, elvégzi a tojáskezelést,

- az embrióból megállapítja a keltetés szakaszát,

- naposbaromfit minősít,

- a tenyész- és árutojással szembeni követelmények alapján tojásválogatást végez,

- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást baromfi, nyúl, prémesállatoknak,

- értékeli a takarmányhasznosulást,

- megszervezi saját munkáját.

Juhtenyésztő esetében

- megfigyeli a juh állományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályokat,

- felismeri az ivarzó anyajuhokat, párosítást, pároztatást végez,

- felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,

- bemutatja a bonitálást, a gyapjúkezelés szabályait,

- szétválogatja az egyes juhfajtákat, fajtabélyegek alapján,

- bemutatja a juhtej elsődleges kezelését és házi feldolgozását,

- értékeli az istálló mikroklímáját,

- különböző korú, ivarú, hasznosítású juhok számára takarmányadagot állít össze,

- szakmai számításokat végez,

- elvégzi a juhok életkorának meghatározását a fogak alapján, elvégzi a juhjelölés módjait,

- megszervezi a juhszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

- alkalmazza a legeltetést, a juhnyáj terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,

- elvégzi a juhok fejését, nyírását, lábvégápolását, kezelését,

- alkalmazza a juhtenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

- megszervezi saját munkáját,

- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.

Kecsketenyésztő esetében

- megfigyeli a kecske állományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állat- egészségügyi szabályokat,

- felismeri az ivarzó anyakecskéket, párosítást, pároztatást végez,

- felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,

- szétválogatja az egyes kecskefajtákat fajtabélyegek alapján,

- bemutatja a kecsketej elsődleges kezelését és a házi feldolgozását, értékeli az istálló mikroklímáját,

- összeállítja a különböző korú, ivarú, hasznosítású kecskék számára a takarmányadagokat,

- elvégzi a szakmai számításokat,

- elvégzi a kecskejelölést,

- megszervezi a kecskeszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

- alkalmazza a legeltetést, a kecskék terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,

- elvégzi a kecskék fejését, lábvég ápolást, kezelését,

- alkalmazza kecsketenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

- megszervezi saját munkáját,

- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.

Sertéstenyésztő esetében

- megfigyeli a sertés döntését, rögzítését,

- megfigyeli a sertésállományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályait,

- felismeri az ivarzó kocákat/kocasüldőket, párosítást, pároztatást végez,

- felismeri a vemhesség és a közeledő fialás jeleit,

- testtömeget becsül, mérlegel, szakmai számításokat végez,

- szétválogatja az egyes sertésfajtákat, típusokat fajtabélyegek/a típusra jellemzők alapján,

- értékeli az istálló mikroklímáját,

- különböző korú, ivarú, hasznosítású sertések számára takarmányadagot állít össze,

- elvégzi a sertések jelölésének módjait,

- megszervezi a sertés szaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

- alkalmazza a sertéstenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket,

- megszervezi saját munkáját.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

- megmutatja a szarvasmarha csontjait, fogképletét, testtájait, a fontosabb szervek elhelyezkedését a szervezetben,

- bemutatja az elletés, az újszülött borjak ellátását, itatását,

- bemutatja a szarvasmarhák jelölését, testméretek felvételét,

- bemutatja a szarvasmarha hasznosítási típusait, testalakulását, hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,

- bemutatja a szarvasmarha takarmányokat és megítéli azok minőségét,

- bemutatja a szénakészítéssel, silózással kapcsolatos feladatokat,

- bemutatja a beteg szarvasmarhákat, az állatok rögzítését, egyszerűbb gyógykezelését, klinikai vizsgálatokat (hőmérséklet, érverés, légzésszám, bendőmozgás),

- bemutatja a szarvasmarhák gyógyítására használt gyakoribb gyógyszereket, készítményeket,

- bemutatja a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,

- bemutatja a takarmány-előkészítő- és adagoló gépek felépítését, a trágyaeltávolítás gépeit és eszközeit, a vízellátás berendezéseit,

- bemutatja a borjúnevelésben alkalmazott gépeket és eszközöket,

- bemutatja a szarvasmarhatartásban alkalmazott klímaberendezéseket,

- kiválogatja az ivarzó állatokat,

- végrehajtja az állatok ápolását, gondozását,

- végrehajtja a gépi fejést, a tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítását, a tej elsődleges kezelését,

- végrehajtja a tejvizsgálatokat,

- végrehajtja a takarmányadagok összeállítását, különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére,

- végrehajtja a különböző fertőtlenítési módokat, személyi-, állathigiéniai és környezetvédelmi feladatokat,

- végrehajtja a tőgygyulladás kimutatására szolgáló vizsgálatokat (mastitest próba),

- használja a villanykarámot,

- kezeli a fertőtlenítéshez használt gépeket és eszközöket,

- használja a fejőberendezéseket,

- használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket, készülékeket,

- kitölti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattenyésztő rendelkezzen jó fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, különösen az állatok ápolása, gondozása terén.

Fogyatékosok számára iskolai rendszerben is oktatható (egészségügyi alkalmasság esetén).

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakma elsajátításához szükséges orvosi és egészségügyi alkalmasság,

- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

Valamennyi állatfaj esetében:

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Valamennyi állatfaj esetén

- komplex vizsgatárgy

Az írásbeli vizsgán az FVM által a vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.

Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is.

Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek tantárgy írásbeli tételrésze két feladatból álljon. Az egyik feladat a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen elméleti alapismereteket, a másik pedig a kapcsolódó számításokat (adó, költség, önköltség stb.), nyomtatvány és bizonylat kitöltéseket tartalmazza.

Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:

Állattenyésztés: 60%

Állattartás épületei és gépei: 20%

Gazdálkodási és szervezései ismeretek: 20%

Az írásbeli vizsga esszé és feladatlap formában is tartalmazhatja az ismeretek ellenőrzését.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

- baromfi- és kisállattenyésztés,

- komplex tétel: az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába,

- komplex tétel: gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek tantárgyakat foglalja magába.

Baromfi- és kisállattenyésztés vizsgatárgy:

A tantárgy magába foglalja a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa, a galamb, a nyúl, a ragadozó és növényevő prémes állatok tenyésztési ismereteit;

- a baromfi, a nyúl a prémesállatok értékmérő tulajdonságai,

- keltetési ismeretek,

- a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa tenyésztése,

- a galamb tenyésztése,

- a nyúl tenyésztése,

- a ragadozó és növényevő prémesállatok tenyésztése

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy:

(az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- a baromfi és a nyúl testfelépítése,

- a szervek szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás és a kültakaró,

- a baromfival, a nyúllal, a prémesállatokkal etethető takarmányok,

- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

- az etetés, az itatás technológiája,

- a takarmányozás higiéniája,

- a baromfi és nyúltartás higiéniája,

- a baromfifélék, nyúl ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

- tartástechnológiai hibák okozta betegségek,

- a baromfi és a nyúl fertőző betegségei,

- a baromfi és a nyúl parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy:

(gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

- termelési eszközök,

- a vállalkozás szervezeti formái,

- az árugazdaság, a piac,

- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

- a mezőgazdasági adózás formái,

- pénzügyi, számvitel alapismeretek,

- támogatási rendszerek,

- általános munkajogi ismeretek,

- üzleti terv, marketing ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Juhtenyésztő esetében

- juhtenyésztés,

- komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Juhtenyésztés vizsgatárgy:

- a juhok értékmérő tulajdonságai,

- tenyésztési eljárások a juhtenyésztésben,

- a juhok szaporítása,

- a juhok/bárányok felnevelése, gondozása, elhelyezése,

- a juhok hasznosítása: nyírása, fejése, hizlalása,

- a juhtej elsődleges kezelése, feldolgozása,

- a gyapjú kezelése

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- a juh testfelépítése,

- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés és a kültakaró,

- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

- a juhokkal etethető takarmányok, a legeltetés,

- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

- az etetés és az itatás technológiája,

- a takarmányozás higiéniája,

- a juhtartás higiéniája,

- a juh ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

- technológiai hibák okozta betegségek,

- a juh fertőző betegségei,

- a juh parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

- termelési eszközök,

- a vállalkozás szervezeti formái,

- az árugazdaság, a piac,

- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai, a mezőgazdasági adózás formái,

- pénzügyi, számviteli alapismeretek,

- támogatási rendszerek,

- általános jogi ismeretek,

- munkajogi ismeretek,

- üzleti terv, marketing ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Kecsketenyésztő esetében

- kecsketenyésztés,

- komplex tétel: (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

- komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Kecsketenyésztés vizsgatárgy:

- a kecskék értékmérő tulajdonságai,

- tenyésztési eljárások a kecsketenyésztésben,

- a kecskék szaporítása,

- a kecskék/ollók felnevelése, gondozása, elhelyezése,

- a kecskék hasznosítása: fejése, hizlalása,

- a kecsketej elsődleges kezelése, feldolgozása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- a kecske testfelépítése,

- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés,

- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

- a kecskékkel etethető takarmányok, a legeltetés,

- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

- az etetés és az itatás technológiája,

- a takarmányozás higiéniája,

- a kecsketartás higiéniája,

- a kecske ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

- technológiai hibák okozta betegségek,

- a kecske fertőző betegségei,

- a kecske parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

- termelési eszközök,

- a vállalkozás szervezeti formái,

- az árugazdaság, a piac,

- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

- a mezőgazdasági adózás formái,

- pénzügyi, számviteli alapismeretek,

- támogatási rendszerek,

- általános jogi ismeretek,

- munkajogi ismeretek,

- üzleti terv, marketing ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Sertéstenyésztő esetében

- sertéstenyésztés,

- komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába.

Sertéstenyésztés vizsgatárgy:

- a sertések értékmérő tulajdonságai,

- tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben,

- a sertések szaporítása,

- a sertések/malacok felnevelése, gondozása, elhelyezése,

- a sertések hasznosítása, hizlalása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- a sertés testfelépítése,

- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás,

- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

- a sertésekkel etethető takarmányok,

- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

- az etetés és az itatás technológiája,

- a takarmányozás higiéniája,

- a sertéstartás higiéniája,

- a sertés ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

- technológiai hibák okozta betegségek,

- a sertés fertőző betegségei,

- a sertés parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)

- termelési eszközök,

- a vállalkozás szervezeti formái,

- az árugazdaság, a piac,

- a gazdaságossági, hatékonysági számítása,

- a mezőgazdasági adózás formái,

- pénzügyi, számviteli alapismeretek,

- támogatási rendszerek,

- általános jogi ismeretek,

- munkajogi ismeretek,

- üzleti terv, marketing ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköreit foglalja magába.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

- szarvasmarha-tenyésztés,

- komplex tétel (az anatómia, a takarmányozástan valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Szarvasmarha-tenyésztés vizsgatárgy:

- a szarvasmarha értékmérő tulajdonságai,

- szarvasmarhafajták,

- a szarvasmarha tenyésztése, szelekciója,

- a szarvasmarha szaporítása,

- a szarvasmarha felnevelése,

- a jó minőségű tej nyerése,

- a tehenek tartása, takarmányozása,

- a szarvasmarha hizlalása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozástan valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

- a szarvasmarha testfelépítése,

- a szervrendszerek közül az emésztőkészülék és a szaporodás szervrendszere, a tőgy bonctani felépítése és élettani működése,

- a takarmányok kémiai összetétele,

- a szarvasmarhával etethető takarmányok,

- a takarmányok táplálóértéke,

- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

- a szarvasmarhák legeltetése,

- az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás,

- az etetés és itatás technológiája,

- a takarmányozás higiéniája,

- a szarvasmarhatartás higiéniája,

- a szarvasmarha fertőző, élősködők által okozott, emésztő-, és légzőszervi és anyagforgalmi betegségei,

- technológiai betegségek,

- tőgygyulladás megelőzése, kezelése,

- bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek, zoonózisok

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)

- termelési eszközök,

- a vállalkozás szervezeti formái,

- az árugazdaság, a piac,

- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

- a mezőgazdasági adózás formái,

- pénzügyi, számvitel alapismeretek,

- támogatási rendszerek,

- általános jogi ismeretek,

- munkajogi ismeretek,

- üzleti terv, marketing ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga négy részből áll: (legalább három állatfaj és/vagy keltetőüzem: két baromfi, nyúl, prémesállat).

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

- a többi három munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása.

Juhtenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a juhtenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző juhtenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Kecsketenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a kecsketenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző kecsketenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Sertéstenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a sertéstenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző sertéstenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga három részből áll.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (pl. fejés).

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Baromfi-és kisállattenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

- a madarak és prémesállatok szerveinek, élettani működésének megnevezése,

- a madarak és prémesállatok emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

- a madarak és prémesállatok környezeti igényének összehasonlítása,

- a baromfi és prémesállatok testtájainak értékelése,

- a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányok ismerete,

- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

- a baromfi, nyúl energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

- a takarmány minősítése,

- a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozásának értékelése,

- a baromfi-, a nyúl-, prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

- a környezeti tényezők hatásának felismerése,

- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

- a kisállatokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

- a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

- a baromfifajok, a nyúl és prémesállatok faji sajátosságainak összehasonlítása,

- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

- az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

- az állat, a tojás, a máj, a toll, a prém értékelése, bírálata,

- a termelés eredményességének értékelése,

- a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl és prémesállatok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

- a beteg baromfi tüneteinek felismerése,

- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

- a tünetek alapján teendők kiválasztása,

- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

- a baromfitelep elemzése higiéniai szempontból,

- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

- az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeinek értékelése,

- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

- a mesterséges keltetés megoldásainak összehasonlítása,

- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

- a baromfi és kisállattartás speciális jellemzőinek felismerése,

- a támogatási rendszerek összehasonlítása,

- a baromfi és kisállattenyésztő-vállalkozás leírása,

- a baromfitermékek árkalkulációjának elkészítése,

- a jövedelmezőség értékelése,

- a baromfi és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

- a baromfi, nyúl, prémesállatok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- felismerő feladatok: faj, fajta, hibrid, tojás, toll, prém, takarmány, ivar, felismerése, testtájismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. keltetőgép.

- manuálisan elvégzendő feladatok:

- állatápolás, gondozás,

- takarmányozás,

- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

- állatok kiválogatása megadott szempont szerint,

- mérlegelés,

- állat, tojásminősítés,

- takarmányszükséglet, fogyasztás, tojástermelés értékelése,

- állat-egészségügyi teendők elvégzése

- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozás,

- állatok szállítása,

- baromfi, nyúl boncolása.

Juhtenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma:

- a juh szerveinek, élettani működésének megnevezése,

- a juh emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

- a juh környezeti igényének összehasonlítása,

- a juh testtájainak értékelése,

- a juhval etethető takarmányok ismerete,

- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

- a juh energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

- a takarmány minősítése,

- a juh takarmányozásának értékelése,

- a juhtartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

- a környezeti tényezők hatásának felismerése,

- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

- a juhra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

- a juh értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

- a juh faji sajátosságainak összehasonlítása,

- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

- a juh környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

- a gyapjú bírálata (bonitálás), a vágott juh minősítése,

- a termelés eredményességének értékelése,

- a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz, a beteg juh tüneteinek felismerése,

- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

- a tünetek alapján teendők kiválasztása,

- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek jellemzése,

- a juhtelep elemzése higiéniai szempontból,

- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

- az egészséges és a beteg juh életjelenségeinek értékelése,

- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

- a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,

- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

- a juhtartás speciális jellemzőinek felismerése,

- a támogatási rendszerek összehasonlítása,

- a juhtenyésztő vállalkozás leírása,

- a juhtermékek árkalkulációjának elkészítése,

- a jövedelmezőség értékelése,

- a juhtenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

- a juhok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- felismerő feladatok: fajta, hibrid, gyapjúminta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, juhnyíró gép stb.

- manuálisan elvégzendő feladatok:

- állatok ápolása, gondozása,

- takarmányozás,

- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

- mérlegelés, gyapjúnyírás és minősítés,

- a juhok fejése, a tej kezelése,

- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (gyapjú, tej, tömeggyarapodás) értékelése,

- állat-egészségügyi teendők elvégzése,

- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

- állatok szállítása.

Kecsketenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma:

- a kecske szerveinek, élettani működésének megnevezése,

- a kecske emésztőkészülékének, ivarszerveinek, működésének összehasonlítása,

- a kecske környezeti igényének összehasonlítása,

- a kecske testtájainak értékelése,

- a kecskével etethető takarmányok ismerete,

- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

- a kecske energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

- a takarmány minősítése,

- a kecske takarmányozásának értékelése,

- a kecsketartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

- a környezeti tényezők hatásának felismerése,

- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

- a kecskére jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat megjegyzése,

- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,

- a kecske értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

- a kecske faji sajátosságainak összehasonlítása,

- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

- a kecske környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

- a vágott kecske minősítése,

- a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

- a beteg kecske tüneteinek felismerése,

- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

- a tünetek alapján teendők kiválasztása,

- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

- a kecsketelep elemzése higiéniai szempontból,

- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

- az egészséges és a beteg kecske életjelenségeinek értékelése,

- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás trágyázás gépeinek megnevezése,

- a kézi és a gépi fejés összehasonlítása,

- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

- a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

- a kecske speciális jellemzőinek felismerése,

- a támogatási rendszerek összehasonlítása,

- a kecsketenyésztő vállalkozást leírja,

- a kecsketermékek árkalkulációjának elkészítése,

- a jövedelmezőség értékelése,

- a kecsketenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

- a kecske gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- felismerő feladatok: fajta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, stb.

- manuálisan elvégzendő feladatok:

- állatápolás, gondozás,

- takarmányozás,

- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

- mérlegelés,

- a kecskék fejése, a tej kezelése,

- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tej, tömeggyarapodás) értékelése,

- állat-egészségügyi teendők elvégzése,

- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

- állatok szállítása.

Sertéstenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

- a sertés szerveinek, élettani működésének megnevezése,

- a sertés emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

- a sertés környezeti igényének összehasonlítása,

- a sertés testtájainak értékelése,

- a sertéssel etethető takarmányok ismerete,

- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

- a sertés energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

- a takarmány minősítése,

- a sertés takarmányozásának értékelése,

- a sertéstartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

- a környezeti tényezők hatásának felismerése,

- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

- megjegyzi a sertésre jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,

- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

- a sertés értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

- a sertés faji sajátosságainak összehasonlítása,

- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

- a sertés környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

- a vágott sertés minősítése,

- a termelés eredményességének értékelése,

- a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

- ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

- a beteg sertés tüneteinek felismerése,

- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

- a tünetek alapján teendők kiválasztása,

- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésének a jellemzése,

- a sertéstelep elemzése higiéniai szempontból,

- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

- az egészséges és a beteg sertés életjelenségeinek értékelése,

- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

- a különböző hígtrágya kezelési eljárások összehasonlítása,

- a sertés speciális jellemzőinek felismerése,

- a támogatási rendszerek összehasonlítása,

- a sertéstenyésztő vállalkozás leírása,

- a sertéstermékek árkalkulációjának elkészítése,

- a jövedelmezőség értékelése,

- a sertéstenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

- a sertés gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- felismerő feladatok: fajta, hibrid, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. hígtrágya kezelő telep stb.

- manuálisan elvégzendő feladatok:

- állatápolás, gondozás,

- takarmányozás,

- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

- mérlegelés, falkásítás,

- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tömeggyarapodás) értékelése,

- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

- állatok szállítása,

- sertések vágása, elsődleges feldolgozása.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

- a szarvasmarha szerveinek, élettani működésének megnevezése,

- a szarvasmarha emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

- a szarvasmarha környezeti igényének összehasonlítása,

- a szarvasmarha testtájainak értékelése,

- a szarvasmarhával etethető takarmányok ismerete,

- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

- a szarvasmarha energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

- a takarmány minősítése,

- a szarvasmarha takarmányozásának értékelése,

- a szarvasmarha-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

- a környezeti tényezők hatásának felismerése,

- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

- a szarvasmarhára jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,

- a szarvasmarha értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

- a szarvasmarha faji sajátosságainak összehasonlítása,

- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

- a szarvasmarha környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

- a vágott szarvasmarha minősítése,

- a termelés eredményességének értékelése,

- a különböző korú, hasznosítású szarvasmarhák gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

- a beteg szarvasmarha tüneteinek felismerése,

- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

- a tünetek alapján teendők kiválasztása,

- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

- a szarvasmarhatelep elemzése higiéniai szempontból,

- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

- az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeinek értékelése,

- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek

- megnevezése,

- a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,

- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

- a szarvasmarha-tartás speciális jellemzőinek felismerése,

- a támogatási rendszerek összehasonlítása,

- a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás leírása,

- a szarvasmarha-termékek árkalkulációjának elkészítése,

- a jövedelmezőség értékelése,

- a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

- a szarvasmarha gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

- csontok, testtájak megnevezése, életkor meghatározás,

- előkészület ellésre,

- borjak ellátása,

- szarvasmarhák jelölése, testméret felvétel,

- gépi fejés végrehajtása, tej elsődleges kezelése,

- tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítása,

- tejvizsgálatok elvégzése,

- szarvasmarha fajták felismerése, küllemi bírálat,

- ivarzó és beteg állatok kikeresése,

- takarmányok felismerése, minősítése,

- takarmányadagok összeállítása,

- gyakrabban használt gyógyszerek felismerése,

- fertőtlenítés végrehajtása,

- tőgygyulladás vizsgálata,

- szarvasmarhák gondozása, ápolása,

- villanykarám használata,

- bizonylatok kitöltése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen bármilyen szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Valamennyi állatfaj esetében

Általános állattenyésztés

Anatómia és élettan

Általános takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Baromfi- és kisállattenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Juhtenyésztő estében

Juhtenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Kecsketenyésztő esetében

Kecsketenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Sertéstenyésztő esetében

Sertéstenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Szarvasmarha-tenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlatokat 8-12 fős csoportokban célszerű végrehajtani. Az elméleti órák képzési ideje alatt egyéni gyakorlatokat heti szolgálatban ajánlatos elvégezni úgy, hogy szakképzett felnőtt gondozó felügyelete biztosítva legyen. Így az állattenyésztési munkálatok elsajátítása a folyamatosság miatt jobban biztosítható.

A kötelező nyári összefüggő gyakorlatnak az 50%-át az intézmény tanüzemében, tangazdaságában, a másik 50%-át az intézmény jóváhagyása mellett, a lakóhely közelében lévő állattartó-telepen, gazdánál lehet letölteni.

A nyári gyakorlat összes ideje 20 munkanap. Feltétel, hogy a szakképzésnek megfelelően az intézmény utasítása alapján és ellenőrzése mellett töltse le a képzésben résztvevő a gyakorlatát. A speciális vagy idényjellegű gyakorlatok végrehajtásához üzemlátogatások, tanulmányi utak szükségesek. Ilyenek pl. (juhnyírás és gyapjúkezelés, körmözési munkák, mesterséges termékenyítés, vágóhídi szemle, tejfeldolgozás, keltetőüzem stb.)

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Valamennyi állatfaj esetében

Sor- szám	Tantárgy megnevezése	I. évfolyam I. félév 19 hét*	I. évfolyam II. félév 18 hét*	II. évfolyam I. félév 17 hét*	Összesen
	Kötelező elméleti órák
1.	Közismereti órák	114	108	102	324
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	19	-	17	36
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	19	-	17	36
4.	Anatómia és élettan	19	18		37
5.	Takarmányozástan	38	18	-	56
6.	Állattenyésztés	19	36	34	89
7.	Állatok egészségvédelme	-	18	17	35
8.	Állattartás épületei és gépei	-	18	-	18
	Kötelező elmélet összesen	228	216	187	631
	Kötelező gyakorlat
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	19	-	17	36
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	19	-	17	36
11.	Anatómia és élettan	38	36	-	74
12.	Takarmányozástan	76	54		130
13.	Állattenyésztés	57	72	51	180
14.	Állatok egészségvédelme	-	36	17	53
15.	Állattartás épületei és gépei	-	54		54
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	-	105	-	105
	Kötelező gyakorlat összesen	209	357	102	668
	Kötelező tantárgyak összesen
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	38	36	34	108
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	57	54	51	162
**	Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen	95	90	85	270
Összes óraszám		532	663	374	1569
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

9. Az Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6203 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus)

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus részt vesz az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával kapcsolatos napi munkák ellátásában, illetve azok irányításában.

Az állattenyésztés egyes ágazataiban részt vesz a takarmánykonzerválás, tárolás, felhasználás munkáiban is. A folyamatosan jelentkező üzemelési munkák lebonyolításában segíti a főiskolát, egyetemet végzett állattenyésztők munkáját.

Az állat-egészségügyi feladatok közül önállóan ellátja a higiénikus állattartásra, valamint termék előállításra vonatkozó munkákat és betartja az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait. Szakszerűen végrehajtja az állatorvos utasításait és segédkezik annak munkájában.

Elvégzi a szakterületén jelentkező adminisztratív jellegű feladatokat, (pl. mérések, adatrögzítések stb.) és vezeti az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat, feljegyzéseket, esetleg számítógépes adatnyilvántartást készít.

Az állattenyésztésben használt járművekkel (lassú jármű, traktor stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6201 01	Mezőgazdasági technikus
53 6203 01	Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus
53 6203 02	Juhtenyésztő szaktechnikus
53 6272 01	Halász szaktechnikus
53 6203 03	Lótenyésztő szaktechnikus
53 6203 04	Sertéstenyésztő szaktechnikus
53 6203 05	Szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikus
53 6208 01	Takarmányozási szaktechnikus
53 6203 06	Törzskönyvező szaktechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az állattenyésztés napi és időszakos munkáinak elvégzése.

Különféle tenyésztési eljárások és szaporítási módok alkalmazása (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi, házinyúl, prémesállatok, hal és méh esetében).

Az állatok okszerű takarmányozása és megfelelő tartástechnológia alkalmazása.

A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.

Adminisztratív jellegű elemzési és tervezési feladatok végrehajtása.

Gazdálkodási, vállalkozási, munkaszervezési és vezetési feladatok ellátása.

A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartása.

Folyamatos önképzés megvalósítása (szakmai, számítástechnikai, valamint idegen nyelvterületen).

2. Elméleti követelmények

Anatómia és élettan terén

- ismeri az állati szervezetet felépítő elemeket, sejteket és szöveteket,

- felismeri a mozgás szervrendszerének, a keringési rendszernek, a légzőkészüléknek, a kiválasztórendszernek és az érzékszerveknek az alkotórészeit, valamint ismeri azok működését,

- jellemzi a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatát, érti a legfontosabb hormonok szervezetre gyakorolt hatását,

- megkülönbözteti az emésztőcső felépítését a különféle gazdasági haszonállatokon és megmagyarázza emésztési sajátosságaikat,

- összehasonlítja az ivarszervek felépítését és működését az egyes állatfajok esetében és megmagyarázza a szaporításban betöltött szerepüket.

Takarmányozástan terén

- megnevezi a takarmányozás célját, az okszerű takarmányozás jelentőségét, a takarmányok szerves és szervetlen alkotórészeit,

- emlékszik a takarmányok emésztésének és kihasználásának folyamatára, az azt befolyásoló tényezőkre, ismeri a takarmányok táplálóértékét, az értékelés rendszerét, a takarmányok táplálóanyag tartalmának arányait, és értékesülését,

- megkülönbözteti a takarmányokat, csoportosítani tudja azokat, és képes kiválasztani az egyes takarmányokat,

- mintát vesz a takarmányokból, elküldi a takarmányvizsgálati laboratóriumba és értékeli a kapott eredményt,

- értékeli az érzékszervi vizsgálat eredményét a takarmányok minőségének megállapításához,

- kidolgozza a takarmányok előkészítésének módját, kiszámítja az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletét, használja a takarmányozási táblázatokat,

- összeállítja a takarmányadagokat különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,

- használja a számítógépes takarmányadag optimalizálási programokat,

- kidolgozza az okszerű takarmányozást.

Állattenyésztés terén

- ismeri az állattartás és állattenyésztés fogalmát, a gazdasági állatok rendszerezését, eredetét, háziasítását, a háziasítás hatását az állati szervezetre,

- felsorolja a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságait, ismeri az örökléstani alapfogalmakat, a környezet és az öröklődés kölcsönhatását, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődését,

- ismeri a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségét, a nemesítés folyamatát, a piaci igényeket, valamint nyomon követi az újdonságokat (pl. strucc, stb.),

- ismeri az egyes állatfajok elnevezését (ivar, kor és hasznosítás szerint),

- ismeri a tehén- és a juhtej összetételét és tulajdonságait, a tej természetes elváltozásait, táplálkozási és takarmányozási jelentőségét, hasznos és káros mikrobáit, a nyerstej szabvány előírásait, a tej átadásának szabályait, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiáját, a tej másodlagos kezelését,

- felismeri az állatfajokat, megkülönbözteti a fajtákat, hibrideket,

- ismeri az alkalmazkodás folyamatát és annak hatását a gazdaságosságra,

- ismerteti a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,

- meghatározza a tenyészcélt, megmagyarázza a fajta, a hibrid, a típus kiválasztásának elveit, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereit,

- igazolja a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelentőségét és ismeri annak módjait,

- összehasonlítja a tenyésztési eljárásokat, a szaporítási módokat,

- azonosítja a tejhibákat,

- jellemzi az istállóklíma összetevőit és értékeli az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatását,

- megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód jelentőségét, az állatok viselkedésmódját,

- irányítja a gazdasági állatok szaporításával kapcsolatos teendőket,

- figyelembe veszi a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségeket az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,

- értékeli a megfelelő tartástechnológiát,

- értékeli a termelés eredményességét befolyásoló tényezőket,

- elvégzi a tej elsődleges és másodlagos kezelését, a tejvizsgálatokat, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának vizsgálatát.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a munkavédelem feladatát, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmát, a munkahelyi magatartás szabályait,

- megnevezi a kézi és gépi anyagmozgatás helyes végzésének módjait,

- felsorolja a munkalélektan legfontosabb fogalmait, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőt,

- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat és a környezetszennyezés lehetőségeit,

- ismeri az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjait, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásait és tűzvédelmi szabályait,

- leírja a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályokat,

- megmagyarázza a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályait,

- betartja és betartatja az állattartással kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat,

- elemzi az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályait, tudja az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, védőital jelentőségét,

- elemzi a gépek és létesítmények használatának szabályait, a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználását,

- elemzi a vegyszerek szerepét az állattartásban és alkalmazásuk szabályait,

- értékeli a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelésének módjait, az állattartó telepek környezetszennyezésének módjait és az elhárítás lehetőségeit, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének módjait,

- gondoskodik az állathullák és állati eredetű melléktermékek biztonságos ártalmatlanná tételéről,

- elemzi a higiénikus termék-előállítás szabályait, valamint a személyi higiénia fontosságát,

- jellemzi az állatok szaporításának biztonsági szabályait, valamint az állattartás gépeinek a biztonságos használatát.

Állattartás épületei és gépei

- ismeri az állattartó telepek létesítésének szabályait,

- felsorolja az építészeti és géprajzi alapfogalmakat, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságait, a motorok szerkezeti részeit, a motorok kenését, hűtését, elektromos berendezéseit, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeit,

- megmagyarázza a traktorok működését, tüzelőanyag-ellátását, kenését, hűtését, az akkumulátor kezelését,

- leírja a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépeket, a stabil takarmánykiosztó gépeket, az automatikus abrakadagoló berendezést, a szellőző- és fűtőberendezéseket, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseit, és az egyéb állattartásban használatos gépeket,

- megkülönbözteti a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényét, a telepek elrendezését, az istállók belső elrendezését,

- illusztrálja a traktorok azon szerkezeti részeinek működését, melyek a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükségesek,

- értékeli a fejés és tejkezelés gépi berendezéseit.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

- ismeri a környezet fogalmát, felismeri a szervezet reakcióit a környezeti hatásokra,

- értékeli a gazdasági állatok viselkedését,

- ismeri az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmát, és a betegségek okozta nemzetgazdasági károkat,

- felsorolja a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okokat,

- megnevezi az állattartásban használatos gyógyszereket, műszereket, és a betegségek megelőzésének általános szempontjait,

- ismeri az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeit, valamint a zoonózisokat,

- ismerteti az állat-egészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályait, és ismeri az állatvédelmi törvényt,

- ismeri az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmakat,

- megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód és az állatvédelem jelentőségét,

- elbírálja a beteg állatok kiválogatásának szempontjait az egészségesek közül,

- elemzi a gyógyszerek alkalmazásának módját,

- illusztrálja a tömeges sebészeti beavatkozásokat,

- elemzi a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásait,

- kidolgozza a fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás módját,

- illusztrálja a zoonózisokkal kapcsolatos teendőket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat, a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket, a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

- megnevezi az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelezettségeket, ismeri az érdekvédelem rendszerét,

- felsorolja a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat és hitellehetőségeket,

- ismeri az Európai Unió intézményrendszerét, közös agrárpolitikáját,

- megmagyarázza a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások alapításának, működtetésének és megszüntetésének a követelményeit,

- jellemzi az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- igazolja a marketing jelentőségét a vállalkozásban, valamint a kommunikáció fontosságát,

- utánanéz a hitelfelvétel szabályainak,

- leírja a leltározás fogalmát, szabályait, a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- megtervezi a vállalkozást, és üzleti tervet készít,

- alkalmazza az üzleti tárgyalás technikáját, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- kitölti az alapvető bizonylatokat és elvégzi a leltározást.

3. Gyakorlati követelmények

Anatómia és élettan terén

- bemutatja az állatok testtájait, a fej, a törzs és a végtagok csontjait,

- demonstrálja a szervek, szervrendszerek és készülékek felépítését.

Takarmányozástan terén

- csoportosítja a különféle takarmányokat, elvégzi érzékszervi minősítésüket,

- használja a különféle takarmány-kiegészítőket,

- végrehajtja a takarmányok előkészítését, adagolását különböző fajú, korú és hasznosítású állatok számára,

- elvégzi a takarmányok tartósítását, tárolását,

- használja a takarmányozási táblázatokat, és takarmány adagokat állít össze, különböző fajok, fajták, típusok és korcsoportok részére, táplálóanyag-arány és takarmány-értékesülési számításokat végez.

Állattenyésztés terén

- bemutatja a különböző állatfajokat, fajtákat, hibrideket és típusokat,

- megítéli az ivarzás és a közeledő ellés jeleit,

- szervezi és irányítja az állatok tartásával és tenyésztésével kapcsolatos munkákat, használja szervezési és vezetési ismereteit,

- meghatározza a fogak és egyéb külső jelek alapján az állatok életkorát,

- megállapítja az állatok testméretét és testtömegét,

- elvégzi az állatok azonosítását,

- szakszerű bánásmódot alkalmaz,

- végrehajtja az állatok ellésre való előkészítését, levezeti az ellést,

- részt vesz a tojástermelő, brojlertartó, lúd, kacsa, pulyka és prémesállat-tartó telepek munkáiban, valamint a keltető-állomások tevékenységében,

- részt vesz a lótenyésztő üzem munkáiban, gyakorolja a lovak használatát,

- elvégzi a küllemi bírálatot, elbírálja a tőgyet a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

- elvégzi a tejvizsgálatokat (mintavétel, érzékszervi vizsgálat, a fizikai tisztaság meghatározása, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának meghatározása),

- kiszámítja a hizlalási eredményeket, minősíti a hízóállatokat,

- elvégzi a gyapjúminősítést,

- végrehajtja a csülök, köröm- és pataápolást.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismerteti az állattartó telepek környezetszennyezésének problémáit, az elhárítás módjait,

- megítéli a környezetre káros anyagokat és megakadályozza a környezetszennyezést,

- betartja és betartatja a munkavédelem, baleset-elhárítás, munkaegészségügy, munkalélektan, érintésvédelem, tűzvédelem szabályait, valamint az állattartás biztonságtechnikai előírásait,

- biztonságosan üzemelteti a különféle gépeket és berendezéseket,

- szükség esetén használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket és készülékeket,

- elvégzi a munkavédelmi oktatást,

- elvégzi az elsősegélynyújtást.

Állattartás épületei és gépei terén

- megmutatja a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeit, a traktorok karbantartását és vezetését,

- megítéli az állattartó telepek közművesítésének, forgalmának, a szociális épületek létesítésének biztonságtechnikai kérdéseit, valamint az érintésvédelmi és tűzvédelmi megoldásokat,

- megítéli a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállókat és technológiai berendezéseiket,

- bemutatja az istállóklímát biztosító berendezéseket, a vízellátás módjait, berendezéseit, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépeket, a trágyaeltávolítás eszközeit, berendezéseit,

- működteti a villanykarámot,

- üzemelteti a fertőtlenítés gépeit, berendezéseit, a fejőgépeket és a fölözőgépeket.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

- megfigyeli az egészséges állatokat és kiválogatja a betegeket az egészségesek közül,

- bemutatja a szervek, szervrendszerek és készülékek vizsgálatát, felveszi a klinikai alapértékeket,

- ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi a szükséges adatokat (pl. tojótyúk-ketrec, borjú- és sertéstartás minimális tartási körülményeinek felmérése),

- használja a különböző gyógyszerfajtákat, az állatorvos utasításai alapján elvégzi a tömeges kezeléseket,

- használja a tisztítási, fertőtlenítési eljárásokat,

- mintát vesz a vizsgálatra küldendő anyagokból (bélsár, tej, takarmány, bőrkaparék, állati hulla, hullarész, hüvely- és méhváladék), valamint előkészíti a mintákat a szállításra,

- elvégzi a tömeges sebészeti beavatkozásokat, az állatorvos utasításai szerint,

- elvégzi a sebek és egyes bőrbetegségek kezelését (az állatorvos utasításai szerint),

- borogatásokat alkalmaz,

- rendszeresen ellenőrzi az istálló mikroklímáját, elbírálja a mért értékeket és végrehajtja a szükséges beavatkozásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- megmutatja, hogyan érvényesülnek a közgazdasági törvényszerűségek a gazdálkodás gyakorlatában, és hogy hogyan hatnak a közgazdasági szabályozók a döntésekre, a gazdálkodás eredményére,

- imitálja egy üzleti vállalkozás egyszerűsített mérlegének és adóbevallásának az elkészítését,

- gyűjti és rendszerezi a termelési és értékesülési folyamatok adatait,

- bemutatja egy termék előállításának eredményességét,

- kiválasztja a munkabérezési formák közül a legmegfelelőbbet,

- értelmezi a gazdasági levelezés és az üzleti tárgyalás szabályait,

- megtervezi egy üzleti vállalkozás létrehozását, üzleti tervet készít,

- elkészíti a szerződést, részt vesz az árkialakításban, számlakiállításban, kiegyenlítésben,

- vezeti az állattenyésztési és egyéb alapvető bizonylatokat,

- elkészíti az egyszeres könyvvitelt és leltárt,

- gyakorolja a kommunikációt, üzleti tárgyaláson vesz részt,

- elkészíti a személyi jövedelemadó bevallást.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikusok rendelkezzenek jó fizikai állóképességgel, a személyi higiénia iránti igénnyel és az alapvető vezetői képességekkel. Legyen jó kapcsolatteremtő képességük és megfelelő alkalmazkodó képességük. Legyenek jó megfigyelők, és legyenek képesek a következtetések levonására, a logikus gondolkodásra, esetenként az önálló döntéshozatalra, ítéletalkotásra. Törekedjenek a pontos munkavégzésre, az utasítások szabatos végrehajtására. Szeressék a gondjaikra bízott állatokat. Alakuljon ki bennük a folyamatos önművelés igénye, legyenek fogékonyak, nyitottak az újdonságokra.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),

- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Az esszé kérdés megfogalmazásánál törekedni kell a komplexitásra, de a vizsgázók figyelmét ilyenkor a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben közel azonos arányban szerepeljen az állattenyésztés és az állatok egészség- és állatvédelme. Az esszé feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:

- állattenyésztés: 40%

- állatok egészség- és állatvédelme: 40%

- takarmányozástan: 20%

Az esszéfeladat megfogalmazásánál nem szükséges mindig "erőltetni" a komplex jelleget, lehetőség van a három felsorolt szakterületen önálló, egymástól független írásbeli tétel kidolgozására is.

A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, és az alábbi tantárgyak ismeretanyagát öleli fel:

- anatómia és élettan,

- takarmányozástan,

- állattenyésztés,

- állatok egészség- és állatvédelme,

- állattartás épületei és gépei,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem.

Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- állattenyésztés,

- állatok egészség- és állatvédelme,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek.

Az állattenyésztés vizsgatárgy:

"A" tétel:

- általános állattenyésztés,

- anatómia és élettan,

- takarmányozástan,

- állattartás épületei és gépei.

"B" tétel:

- részletes állattenyésztés.

Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:

"A" tétel:

- általános állategészségügy,

- állatvédelem.

"B" tétel:

- belgyógyászat,

- sebészet,

- szülészet és szaporodásbiológia,

- járványtan,

- parazitológia.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:

"A" tétel:

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

"B" tétel:

- munka- és környezetvédelem.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga három területen, ún. "munkahelyen" zajlik.

A) Az első munkahely, a laboratórium, ahol a tejvizsgálatok, takarmányvizsgálatok elvégezhetők, és az ún. ismeret, illetve megértés szintű feladatok közül néhány bemutatható. Ilyen, pl. a takarmányok megnevezése, csoportosítása, fajtatani felismerések (diasorozat vagy fotók alapján), műszerismeret, gyógyszerismeret, a fej, a törzs és a végtagok csontjainak megnevezése emlősöknél és madaraknál, stb.

B) A második munkahely az állattartó telep vagy tangazdaság, ahol legalább három állatfaj megtalálható. A vizsgázók itt azokat a feladatokat hajtják végre, melyhez élő állatra, illetve üzemi körülményekre van szükség. A vizsga lehetséges helyszínei: a szarvasmarhatelep, a sertéstelep, a lovászat, a juhtelep, a baromfitelep, a tangazdasági tanistálló és az iskolai tanműhely.

C) A harmadik munkahely a tanterem, vagy ha rendelkezésre áll egy számítógépes terem, ahol a vizsgázók írásbeli, illetve számítógépes feladatot hajtanak végre. Itt oldható meg a takarmányadag összeállítás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), jövedelemadó bevallás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), vagy a személyi jövedelemadó törvény alapján őstermelők, családi gazdaságok, egyéni vállalkozók részére kötelezően vezetendő alapnyilvántartások elkészítése és az alapvető bizonylatok kitöltése.

A tanulók az első és a harmadik munkahelyen egy tételt húznak, ami egy feladatot tartalmaz. A harmadik munkahelyen célszerű egyszerre kihúzatni a tételeket, kiadni a feladatot, amit a vizsgázók 3x45 perc alatt megoldanak, majd beadnak lemezen vagy papíron a feladat jellegétől függően.

A második munkahelyen szintén egy tételt húznak a tanulók, de az, három végrehajtandó feladatot tartalmaz, mindegyiket más állatfajon, illetve területen. A feladatokat a vizsgabizottság úgy állítsa össze az FVM által kiadott tételsorból, hogy különböző szintű feladatokat tartalmazzon (ismeret, megértés, alkalmazás) és tükrözze a helyi sajátosságokat.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- a keringési rendszerek, a légzőkészülék, a kiválasztó-rendszer és az érzékszervek alkotórészeinek, a mozgás szervrendszerének felsorolása, valamint azok működésének ismertetése,

- a különféle gazdasági haszonállatokon a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatának, az emésztőcső felépítésének, az emésztési sajátosságaiknak, az ivarszervek felépítésének és működésének, valamint azok szaporításban betöltött szerepének, az alkalmazkodás folyamatának és annak gazdaságosságra gyakorolt hatásának jellemzése,

- a takarmányozás céljának, az okszerű takarmányozás jelentőségének, a takarmányok kémiai összetételének megnevezése,

- a takarmányok emésztésének és kihasználásának, az azt befolyásoló tényezőknek, a takarmányok táplálóértékének, az értékelés rendszerének, a takarmányok táplálóanyag tartalmának és értékesülésének ismertetése,

- a takarmányok jellemzése, csoportosítása, kiválasztása,

- a takarmányok mintavételének elemzése, az eredmények értékelése,

- a takarmányok minőségének megállapításához az érzékszervi vizsgálat menetének elemzése,

- a takarmányok tartósítási módjainak, az etetésre történő előkészítésének értékelése,

- az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletének kiszámítása, a takarmányozási táblázatok használata,

- takarmányadagok összeállítása különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,

- a számítógépes takarmányadag optimalizálási programok használata,

- az állattartás és állattenyésztés fogalmának, a gazdasági állatok rendszerezésének, eredetének, háziasításának, a háziasítás állati szervezetre történő kihatásának ismerete,

- a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságainak felsorolása, az örökléstani alapfogalmak, a környezet és az öröklődés kölcsönhatásának, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődésének ismerete,

- a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségének, a nemesítés folyamatának, a piaci igényeknek, az egyes állatfajok (ivar, kor és hasznosítás szerinti) elnevezésének ismerete,

- a tehén- és a juhtej összetételének és tulajdonságainak, a tej természetes elváltozásainak, táplálkozási és takarmányozási jelentőségének, hasznos és káros mikrobáinak, a nyerstej szabvány előírásainak, a tejátadás szabályainak, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiájának, a tej másodlagos kezelésének ismerete,

- a tenyészcél meghatározása, a fajta, a hibrid, a típuskiválasztás elveinek, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereinek, a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatgyűjtés jelentőségének és módjainak megmagyarázása,

- a tenyésztési eljárások és a szaporítási módok összehasonlítása,

- a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggések ismertetése,

- az állatfajok felismerése, a fajták, hibridek csoportosítása, megkülönböztetése,

- a tejhibák definiálása,

- a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségek elemzése az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,

- az egyes állatfajok, fajták tartástechnológiájának és a termelés eredményességét befolyásoló tényezőknek az értékelése,

- a tej elsődleges és másodlagos kezelésének, a tejvizsgálatok, a tejfrissesség, -sűrűség, -zsírtartalom vizsgálat elemzése,

- az istállóklíma összetevőinek jellemzése és az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatásának értékelése,

- a higiénikus termék előállítás szabályainak, valamint a személyi higiénia fontosságának elemzése,

- a környezet fogalmának, a szervezet környezeti hatásokra adott reakcióinak ismerete,

- az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmának definiálása,

- a betegségek okozta nemzetgazdasági károk, a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okok felsorolása,

- a betegség megelőzés általános szempontjainak megnevezése,

- az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeinek, valamint a zoonózisok ismerete,

- az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmak definiálása,

- az állatokkal való gondos, szelíd bánásmód és az állatvédelem jelentőségének kifejezése,

- az állat-egészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályainak, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előírásainak ismertetése,

- a beteg állatoknak az egészségesek közül történő kiválogatásának elemzése,

- a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásainak elbírálása,

- a zoonózisokkal kapcsolatos teendők elemzése,

- az építészeti és géprajzi alapfogalmak, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságainak, a motorok szerkezeti részeinek, a motorok kenésének, hűtésének, elektromos berendezéseinek, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeinek felsorolása,

- az állattartó telep létesítés szabályainak kifejezése,

- a traktorok működésének, tüzelőanyag-ellátásának, kenésének, hűtésének, az akkumulátor kezelésének jellemzése,

- a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépek, a stabil takarmánykiosztó gépek, az automatikus abrakadagoló berendezés, a szellőző- és fűtőberendezések, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseinek, és az egyéb állattartásban használatos gépek jellemzése,

- a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényének, a telepek elrendezésének, az istállók belső elrendezésének leírása,

- a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükséges szerkezeti részek működésének elemzése,

- a fejés és tejkezelés gépi berendezéseinek elemzése,

- a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak, a gazdaságossági és hatékonysági mutatók ismertetése,

- az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályoknak, a könyvvezetés fontosságának, a számviteli alapelveknek, a mezőgazdaság támogatási rendszerének ismerete,

- az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek, az érdekvédelem rendszerének, a bankválasztás szempontjainak, a hitelformák és hitellehetőségek megnevezése,

- a vállalkozás lényegének és belső struktúrájának, a vállalkozásalapítás, működtetés és megszüntetés követelményeinek megmagyarázása,

- az egyszeres könyvvezetés technikájának, a bizonylatolás alapelveinek, a bizonylatok és számlák kezelési szabályainak jellemzése,

- a marketing jelentőségének, valamint a kommunikáció fontosságának igazolása,

- a hitelfelvétel szabályainak, a leltározás fogalmának, szabályainak, a pénzügyi terv készítés mozzanatainak jellemzése,

- üzleti terv készítés technikájának, az üzleti tárgyalás technikájának, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályainak alkalmazása,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének és a leltározás elvégzésének értékelése,

- a munkavédelem feladatának, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmának, a munkahelyi magatartás szabályainak, a kézi és gépi anyagmozgatás módjainak megnevezése,

- a munkalélektan legfontosabb fogalmainak, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőinek, a tűzvédelmi alapfogalmaknak és a környezetszennyezés lehetőségeinek ismerete,

- az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjainak, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásainak és tűzvédelmi szabályainak megnevezése,

- az állatszaporítás biztonsági szabályainak, az állattartás gépeinek biztonságos használatának jellemzése,

- a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályok, a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályainak leírása,

- az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályainak, a gépek és létesítmények használatának elemzése,

- a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználásának, az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, valamint a védőital jelentőségének értékelése,

- a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelés módjainak, az állattartó telepeken a környezetszennyezés és az elhárítás lehetőségeinek, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének elemzése,

- a vegyszerek szerepének és alkalmazásuk szabályainak értékelése az állattartásban,

- a fertőtlenítés módjainak, módszereinek, a rovar- és rágcsálóirtás eljárásainak összehasonlítása.

A gyakorlati vizsga tartalma

- a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeinek megnevezése,

- a traktorok karbantartásának elvégzése,

- az istállóklíma berendezéseinek, a vízellátás módjainak, berendezéseinek, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépek, berendezések megnevezése,

- a trágyaeltávolítás eszközeinek, berendezéseinek felismerése,

- az állattenyésztésben használt gyógyszerek, műszerek, eszközök felismerése,

- a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállók és technológiai berendezéseik bemutatása és minősítése,

- a takarmányok bemutatása, mintavétel és az érzékszervi minősítés elvégzése,

- az állati test anatómiai felépítésének bemutatása,

- az állatfajok, fajták, típusok, hibridek felismerése,

- a külső testalakulás és a termelés összefüggésének elemzése,

- a beteg állatok kiválasztása az egészségesek közül,

- az egyes vizsgálatok végrehajtása, a klinikai alapértékek felvétele,

- az életkor meghatározása,

- takarmányadag összeállítása, a takarmányok tartósítása, tárolása, adagolása,

- a testméret-felvétel végrehajtása és a testtömeg megállapítása,

- az állatok azonosítása,

- az állatokkal való bánásmód bemutatása (megközelítés, megfogás, rögzítés egyes beavatkozásokhoz, vezetés, hajtás, fékezés),

- az ivarzó állatok kiválogatása,

- az ellésre, fialásra történő előkészülés, az ellés és fialás levezetése,

- a lovak használatának bemutatása (kifogás, befogás, hajtás),

- a küllemi bírálat elvégzése,

- a tőgy elbírálása a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

- a fejés végrehajtása,

- a fejőgépek összeszerelése, az üzempróba bemutatása,

- a tej- és takarmányvizsgálatok elvégzése,

- mintavétel elvégzése, laboratóriumi vizsgálatra történő elküldése,

- a gyapjúminősítés elvégzése,

- a tojástermelő és keltető üzemek tevékenységében történő részvétel,

- az állati termék előállítás munkafázisainak elvégzése,

- a villanykarám működtetése,

- a fertőtlenítés végrehajtása,

- a rovar- és rágcsálóirtás elvégzése,

- az elsősegélynyújtás bemutatása (embernek és állatnak),

- a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok betartása,

- a tűzoltás elvégzése,

- gyógyszerek alkalmazása külsőleg és belsőleg,

- a gyakoribb gyógykezelések végrehajtása,

- a csülök-, köröm- és pataápolás elvégzése,

- a sebek elsődleges ellátásának végrehajtása,

- a bőrbetegségek kezelése,

- a borogatás elvégzése,

- a mikroklíma-vizsgálatok elvégzése, szükség esetén történő beavatkozás végrehajtása,

- a tömeges kezelések végrehajtása,

- a bizonylatok kitöltése (az aktuális törvényi előírások szerint),

- a munkabér kiszámítása,

- a jövedelemadó bevallás elkészítése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati osztályzatot a három munkahelyen végrehajtott öt (5) feladatra kapott érdemjegy átlaga adja. A második munkahelyen (tanüzem, tanműhely, istálló) a vizsgázók három feladatot hajtanak végre, ezért az ezekre kapott érdemjegy súlyozottan szerepel a végleges jegyben.

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

Javaslat a felismerési, megnevezési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):

Felismert minta (db)	Százalékos felismerési arány	Érdemjegy
9-10	90-100%	jeles (5)
8	80%	jó (4)
7	70%	közepes (3)
6	60%	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50% vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei

A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket. Célszerű jól működő kapcsolatot kialakítani a környező állat-egészségügyi intézményekkel (megyei állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás, állatkórház, rendelő, vágóhíd, tejüzem, stb.)

Az eszközök vizsgára történő előkészítésénél az FVM által javasolt tételsorból a helyi sajátosságoknak megfelelően kialakított vizsgafeladatokat kell figyelembe venni, de alapvetően szükségesek az alábbiak:

- olyan szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfitelep vagy tanistálló, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést és vizsgáztatást,

- a különböző állatfajok tartásához és tenyésztéséhez használatos gépek, eszközök, berendezések, melyek a vizsgafeladatok végrehajtásához szükségesek,

- az állat-egészségügyi és állatvédelmi témájú feladatok bemutatásához, műszerek, eszközök, gyógyszerek,

- takarmányok, takarmány-kiegészítők, takarmányozási táblázatok,

- számítástechnikai szakterem a megfelelő számú számítógéppel és szakmai programokkal,

- laboratórium, a vizsgálatokhoz szükséges felszereléssel és vegyszerekkel.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetében.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

	Tantárgy megnevezése	1/13. évfolyam 37 hét*	2/14. évfolyam 37 hét*	3/15. évfolyam 34 hét*	Összesen
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki óra	37	37	34	108
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	0	0	37
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	0	74	102	176
4.	Anatómia és élettan	74	0	0	74
5.	Takarmányozástan	74	37	0	111
6.	Állattenyésztés	111	111	102	324
7.	Állatok egészség- és állatvédelme	74	111	136	321
8.	Állattartás épületei és gépei	37	37	68	142
	Kötelező elmélet összesen	444	407	442	1293
	Kötelező gyakorlat
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	0	0	37
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	0	37	68	105
11.	Anatómia és élettan	74	0	0	74
12.	Takarmányozástan	37	37	0	74
13.	Állattenyésztés	74	74	136	284
14.	Állatok egészség- és állatvédelme	74	111	136	321
15.	Állattartás épületei és gépei	37	74	34	145
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	120	120	0	240
	Kötelező szakmai gyakorlat összesen	453	453	374	1280
	Kötelező tantárgyak összesen	897	860	816	2573
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	74	74	68	216
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	111	111	102	324
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	185	185	170	540
Összes óraszám		1082	1045	986	3113
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

10. Az Általános állattenyésztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 10

2. A szakképesítés megnevezése: Általános állattenyésztő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6131	Általános állattartó és -tenyésztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Biztonságos, szakszerű és önálló munkavégzés a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- a baromfi- és a nyúltenyésztés területén, amelynek során alkalmazza a környezetkímélő állattartás szabályait, az anyag- és energiatakarékos termelési eljárásokat.

Az általános állattenyésztő szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6203 02	Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
21 6201 01	Ezüstkalászos gazda
32 6201 01	Aranykalászos gazda
51 6201 01	Gazda I.
33 6201 01	Gazda II.
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01	Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A szarvasmarha, a juh, a sertés, a baromfifajok és a nyúl tenyésztése, szaporítása, takarmányozása, elhelyezése, ápolása-gondozása.

Állati termékek előállítása, minősítése.

Az állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.

Az állattenyésztés gépeinek, berendezéseinek szakszerű üzemeltetése.

Önálló vállalkozás működtetése.

2. Elméleti követelmények

Anatómia és élettan terén

- felismeri az állati csontváz részeit, a testtájakat és azok csontos alapjait,

- ismeri az értékes húsrészeket adó izmokat,

- ismeri az ivarszervek és a tejmirigy felépítését, működését, összefüggéseit a gazdasági állatok eredményes szaporításában,

- összehasonlítja a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését,

- megmagyarázza az emésztőkészülék működése és a szakszerű takarmányozás közötti összefüggéseket.

Takarmányozástan terén

- ismeri a takarmányok kémiai összetételét, valamint az egyes alkotórészek szerepét az állati szervezet felépítésében és az állati termékek előállításában,

- megnevezi a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési módszereket,

- megkülönbözteti és jellemzi a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat, takarmány-kiegészítőket,

- definiálja a takarmányadag összeállításának elveit,

- megkülönbözteti a különböző minőségű takarmányokat,

- elemzi és értékeli a különböző takarmányok tartósítási és tárolási módjait.

Állattenyésztés terén

- megnevezi a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a baromfifajok és a nyúl nemzetgazdasági jelentőségét, küllemi sajátosságait, ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezését,

- megnevezi a gazdasági állatfajok rendszertani egységeit,

- megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait, ismeri azok összefüggéseit az állati termékek előállításával,

- ismeri a gazdasági állatok nemesítésének folyamatát,

- ismeri a gazdasági állatok felnevelésének elemeit,

- jellemzi a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi és nyúl fajtákat, valamint hibrideket,

- definiálja és összehasonlítja az állattenyésztés gazdaságosságát befolyásoló szaporítási folyamatokat (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés),

- elemzi a legfontosabb állatfajok főbb takarmányozási elveit,

- kidolgozza a főbb állatfajok kor- és hasznosítás szerinti takarmányozását,

- jellemzi az állati termékek előállításának folyamatát, megítéli és befolyásolja a tej, a hús, a tojás és a gyapjú minőségét.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

- megnevezi a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,

- ismeri az állat-egészségügyi szakigazgatás rendszerét, a bejelentési kötelezettséget,

- ismeri a hazai állatvédelem rendszerét,

- ismeri az állatvédelem jelentőségét,

- ismeri az állatok betegségének kialakulását és annak feltételeit,

- megkülönbözteti az egészséges és beteg állatokat életjelenségek és klinikai értékek alapján,

- jellemzi az egyes állatfajoknál jelentős termeléskiesést okozó állatbetegségeket és megelőzi azokat,

- elkészíti a fertőző és parazitás betegségek megelőzését és leküzdését szolgáló fertőtlenítések szabályait,

- kidolgozza az egyszerű kezelések és életmentő beavatkozások rendjét.

Állattartás épületei és gépei terén

- ismeri a legfontosabb műszaki alapfogalmakat és a traktorok főbb szerkezeti egységeit,

- ismeri a telep és az épületek elrendezésének szempontjait,

- ismeri az állatfajok optimális termelési zónáját és az ezek szabályozását biztosító berendezéseket,

- ismeri az egyéb állattartó gépeket és berendezéséket,

- összehasonlítja a különböző állatfajok épületeit és azok belső elrendezését,

- jellemzi a takarmány- betakarító, -előkészítő és - kiosztó gépek, etető és itató berendezések, a trágyaeltávolító gépek, a fejő- és tejkezelő gépek működését.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- megnevezi a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit, azokat a veszélyes és ártalmas tényezőket, amelyek balesetet, foglalkozási betegségeket okozhatnak, illetve szennyezhetik a környezetet,

- jellemzi a környezetkímélő állattartás szabályait, valamint a tűzvédelmi előírásokat,

- elemzi az állattenyésztéshez kapcsolódó fontosabb biztonságtechnikai előírásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- ismeri a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban és a számviteli alapelveket,

- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- megnevezi a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat és a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait és az üzleti tárgyalás technikáját,

- ismeri az üzleti terv felépítését,

- megnevezi a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket,

- azonosítja a vállalkozás lényegét, belső struktúráját, működtetésének követelményeit,

- megkülönbözteti a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- jellemzi a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- megmagyarázza a hitelfelvétel szabályait, a leltározás fogalmát, szabályait és a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- jellemzi a szerződés fogalmát és az árképzés szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Anatómia és élettan terén

- bemutatja az állati csontváz részeit és a testtájakat,

- megmutatja az emésztő- és szaporító szervek részeit, elhelyezkedését.

Takarmányozástan terén

- felismeri a legfontosabb mérgező növényeket,

- bemutatja a takarmányok beltartalmi értékeinek vizsgálati módszereit,

- bemutatja az egyes gazdasági állatok takarmányait,

- bemutatja a különböző minőségű takarmányokat,

- használja a takarmányozási táblázatokat,

- előkészíti a takarmányokat, elvégzi a takarmányok tárolásával, tartósításával kapcsolatos munkákat, végrehajtja az állatok etetését és itatását.

Állattenyésztés terén

- megítéli a baromfifajok szaporítási munkáit,

- megismeri a gazdasági állatfajokat, azok legfontosabb típusait és fajtáit, megítéli a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,

- megbecsüli az állatok testtömegét,

- végrehajtja az állatok mérlegelését és jelölését,

- kiválasztja a tenyészsüldőket, az ivarzó, valamint a közeledő ellés/fialás jeleit mutató állatot,

- elvégzi az ellés/fialás szakszerű levezetését, az újszülött és az anya ápolását,

- összeállítja az egyes állatfajok takarmányadagját,

- végrehajtja az állati termékek előállításának munkafázisait,

- minősíti az állati termékeket,

- elvégzi az állattartás munkáit.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

- kiválogatja a beteg állatokat,

- megmutatja az alapvető gyógyszereket,

- megméri a fontosabb klinikai alapértékeket és mikroklíma jellemzőket,

- szakszerű bánásmódot alkalmaz,

- ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi az adatokat,

- elvégzi a különböző fertőtlenítési eljárásokat,

- elvégzi az egyszerűbb gyógykezeléseket, életmentő beavatkozásokat.

Állattartás épületei és gépei trén

- megkülönbözteti a traktorok főbb szerkezeti egységeit,

- biztonságosan üzemelteti a takarmány- betakarító, -előkészítő- és kiosztó-gépeket, az etető és itató berendezéseket,

- biztonságosan üzemelteti a trágyaeltávolító gépeket,

- szabályozza a mikroklímát beállító berendezéseket,

- biztonságosan üzemelteti a fejő- és tejkezelő gépeket, berendezéseket.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- megítéli a tűzesetek kialakulásának lehetőségét,

- elsősegélyt nyújt baleset esetén,

- szakszerűen használja a tűzoltó eszközöket,

- kidolgozza a betartandó baleset-megelőzési és biztonságtechnikai előírásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,

- elkészíti az adóbevallást,

- elvégezni a leltározást,

- kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,

- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az általános állattenyésztőben alakuljon ki az állatok iránti szeretet, legyen türelmes az állatokkal. Rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel a gyakran nehéz körülmények között végzett munkához.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),

- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex vizsga, amely magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.

Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is. A tételrész egy vagy két feladatban is megfogalmazható. Ez utóbbi esetben természetesen ügyelni kell arra, hogy a két feladatban ugyanazon állatfaj ne szerepeljen.

Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.

Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:

- állattenyésztés: 60%

- állattartás épületei és gépei: 20%

- gazdálkodási és szervezési ismeretek: 20%

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- állattenyésztés,

- állatok egészség- és állatvédelme,

- állattartás épületei és gépei.

Az állattenyésztés vizsgatárgy:

- anatómia és élettan,

- takarmányozástan,

- általános állattenyésztés,

- részletes állattenyésztés.

Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:

- általános állat-egészségügy,

- részletes állat-egészségügy,

- állatvédelem.

Az állattartás épületei és gépei vizsgatárgy:

- az állattartó telepek épületei,

- az állattartó épületek gépei,

- takarmány betakarítás, -előkészítés és -kiosztás gépei.

A vizsgázóktól kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteket is.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és baromfi -tenyésztés területén kijelölt munkafeladatok közül három állatfajjal kapcsolatosan kell vizsgáznia. A szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző állattenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy az egyes állatfajok közül melyik munkafeladatait kell minden vizsgázónak végrehajtani.

A tételek fajonként az alábbi feladatokat tartalmazzák:

a) manuális tevékenység végrehajtása

(Testtömeg-becslés, mérlegelés, állatjelölések végrehajtása, ellésre történő előkészületek, ellés levezetése, ellés utáni teendők, gépi fejés végrehajtása, fejőgép tisztítása, fertőtlenítése, szétszedése, összerakása, tőgygyulladás vizsgálata, kezelése, tejvizsgálatok, istállóklíma vizsgálata, fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása, klinikai alapértékek felvétele, körmözés, takarmányadagok összeállítása, takarmányok előkészítése, etetés, itatás.)

b) komplex felismerési feladatok

(Csontok, testtájak, fajták, típusok, ivarzó állatok felismerése, takarmányok, takarmány-kiegészítők, mérgező növények felismerése, külső testalakulás és a termelés közti összefüggés megítélése, beteg állatok, tojások felismerése.)

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az állatok csontváza, testtájai, az értékes húsrészeket adó izmok ismerete,

- az emésztőkészülék felépítése, az emésztés folyamata, a gazdasági állatfajok emésztési sajátosságainak összehasonlítása,

- a hím-és a női ivarszervek felépítése, működése, a szaporítás folyamata, a tejmirigy szerkezete és működésének megismerése,

- a takarmányok szerves és szervetlen anyagainak, a takarmányok emészthetőségének és táplálóértékének ismerete,

- a főbb takarmánycsoportok, a fontosabb takarmányok jellemzése, erjesztéssel és szárítással történő tartósítás, tárolás értékelése,

- a takarmányok előkészítése etetésre, a takarmányszükséglet megállapításának, takarmányadag összeállításának megmagyarázása,

- a ló-, szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfi- és nyúltenyésztés, -tartás fontosságának ismerete, elnevezéseik megnevezése,

- a gazdasági állatok főbb rendszertani egységeinek felismerése, a külső- és belső értékmérő tulajdonságok,

- a fontosabb ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl és baromfi fajták és hibridek jellemzése,

- a nemesítés munkafolyamatainak ismerete: törzskönyvezés, tenyészcél meghatározása, tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás, tenyésztési eljárások, párosítás,

- a szaporítás munkafolyamatainak megmagyarázása: tenyésztésbe vétel, az ivarzás, a pároztatás, a vemhesség, az ellés/fialás, az újszülött és az anyaápolás ellés/fialás után,

- a csikó, a borjú, a bárány, a malac, a nyúl és a baromfifajok felnevelésének, a növendéknevelésnek ismerete,

- ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl, baromfi takarmányozási elveinek, főbb takarmányainak, takarmányozási módszereinek, tartási rendszereinek, ápolási munkáinak jellemzése,

- kiváló minőségű, gazdaságos tej-, hús-, gyapjú- és tojástermelés jellemzése,

- a betegség keletkezési okainak, lefolyásának ismerete,

- az egészséges és a beteg állat életjelenségeinek megkülönböztetése,

- a nem fertőző és fertőző betegségek megelőzése általános szempontjainak ismerete,

- egyszerűbb kezelések, életmentő beavatkozások, elsősegélynyújtás rendjének kidolgozása,

- az állat-egészségügyi igazgatás szervezete, a bejelentési kötelezettség, járványügyi intézkedések ismerete,

- a hazai állatvédelem rendszerének és intézkedési lehetőségeinek ismerete,

- szaporodásbiológiai betegségek jellemzése: meddőség, vetélés, koraellés, méhcsavarodás, méh- és hüvelyelőesés, magzatburok visszamaradás,

- emésztőszervi megbetegedések jellemzése: nyelőcső eltömődés, bendőmegterhelés, felfúvódás, RPTP, gyomor- és bélhurut, gyomor- és bélgyulladás,

- légzőszervi megbetegedések jellemzése: hörghurut, tüdőgyulladás, tüdőtágulat,

- anyagforgalmi megbetegedések jellemzése: ketózis, tejsav-mérgezés, ellési bénulás, angolkór- csontlágyulás,

- ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi (vírusok, baktériumok, gombák okozta) fontosabb fertőző eredetű betegségeinek jellemzése,

- parazitás betegségek jellemzése: májmételykór, gyomor- és bélférgesség, tüdőférgesség, trichinellózis, orsóférgesség, echinococcosis, tetvesség, rühösség,

- mérgezések jellemzése: fusariotoxikózis, konyhasó, rágcsálóirtó szerek, karbamid túletetés okozta mérgezések,

- a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírások, foglalkozási betegségek ismerete,

- az állatok takarmányozás,- tartáshigiéniai, valamint környezetvédelmi szabályainak ismerete,

- állattartó telepek létesítési, elrendezési követelményeinek ismerete, épületek építészeti belső kialakítása,

- állatok elhelyezésével szembeni követelmények ismerete: optimális termelési klímaértékek és ezek szabályozását biztosító berendezések,

- takarmány szállításának, mobil- és stabil takarmánykiosztók, vályúk, önetetők, tömőgépek, itató-berendezések jellemzése,

- szálas- és szemestakarmány betakarító és előkészítő gépek, tárolók jellemzése,

- fejőberendezések felépítésének, működésének, a fejési rendszereknek, a tej termelőhelyen történő kezelésének (szűrés, hűtés, tárolás) jellemzése,

- mechanikus trágyaeltávolító berendezések (mobil, stabil), energiatakarékos, környezetkímélő trágyakezelés jellemzése,

- kézi és motoros működtetésű permetezőgépek, nagynyomású mosó-fertőtlenítő berendezések ismerete,

- a baromfitartás, a baromfikeltetés gépeinek, a villanykarám, a lekötő-szerkezetek és az állatápoló eszközök jellemzése,

- a traktorok főbb szerkezeti egységei, az erőgépek karbantartása,

- a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak ismerete,

- fontosabb közgazdasági alapfogalmak ismerete,

- az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak ismerete,

- adóbevallás készítése,

- a leltározás fogalmának, szabályainak ismerete,

- állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és a számlák kitöltése,

- a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése szakmai számításokkal.

A gyakorlati vizsga tartalma

- csontok, csontösszeköttetések bemutatása,

- testtájak (húsipari elnevezések) felismerése,

- tömegtakarmányok jellemzése, minősítése (zöld-, erjesztett takarmányok, szénák),

- abraktakarmányok jellemzése, minősítése (magvak, premixek, koncentrátumok, tápok),

- takarmányadagok összeállítása (közelítéses módszerrel és számítógéppel),

- takarmányok előkészítése etetésre,

- adott állatcsoport etetése, itatása,

- fajták, hibridek felismerése,

- küllem megítélése (szarvasmarha, ló),

- juhok bonitálása,

- tenyészsüldők kiválasztása,

- tőgy bírálata a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

- állatok jelölése (állandó, ideiglenes módon),

- testtömegbecslés, mérlegelés végrehajtása,

- állatok ápolásának (bőr, szőr, pata) elvégzése,

- juhok körmözésének végrehajtása,

- ivarzó állatok felismerése, kiválogatása,

- ellésre/fialásra történő előkészületek, ellés/fialás szakszerű levezetése,

- újszülöttek ápolásának elvégzése,

- tejpótló előkészítése itatásra, itatás végrehajtása,

- gépi fejés végrehajtása,

- fejőgép szétszedése, összerakása,

- fejőgép tisztítása, fertőtlenítése,

- tejvizsgálatok végrehajtása,

- tőgygyulladás vizsgálata, kezelése,

- beteg állatok kiválogatása, elkülönítése,

- klinikai alapértékek megállapítása,

- mikroklíma jellemzők megállapítása (istállóklíma vizsgálata, minősítése),

- fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása,

- alapvető gyógyszerek ismerete, egyszerűbb gyógykezelések elvégzése,

- tojások gyűjtése, válogatása, jelölése, előkészítése szállításra,

- tojások felismerése, jellemzése,

- keltetőgépek üzemeltetése, tisztítása, fertőtlenítése,

- napos baromfi leszedése, válogatása, előkészítése szállításra,

- traktorok főbb szerkezeti egységeinek felismerése,

- traktorok üzemeltetése,

- traktorok karbantartása,

- takarmánybetakarító gépek üzemeltetése,

- takarmány-előkészítő gépek üzemeltetése,

- etető- itató-berendezések működtetése,

- trágyaeltávolító berendezések működtetése,

- adóbevallás elkészítése,

- állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és számlák kitöltése,

- szakmai számításokkal a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

Felismert minta (db)	Százalékos felismerési arány	Érdemjegy
9-10	90-100%	jeles (5)
8	80%	jó (4)
7	70%	közepes (3)
6	60%	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50% vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	I. évfolyam 37 hét*	II. évfolyam 34 hét*	Összesen
	Kötelező elméleti órák
1.	Közismereti órák	222	204	426
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	-	37
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	68	68
4.	Anatómia és élettan	37	-	37
5.	Takarmányozástan	74	-	74
6.	Állattenyésztés	111	102	213
7.	Állatok egészség- és állatvédelme	37	34	71
8.	Állattartás épületei és gépei	37	34	71
	Kötelező elmélet összesen	555	442	997
	Kötelező gyakorlat
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	35	-	35
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	70	70
11.	Anatómia és élettan	112	-	112
12.	Takarmányozástan	112	-	112
13.	Állattenyésztés	147	168	315
14.	Állatok egészség- és állatvédelme	70	168	238
15.	Állattartás épületei és gépei	70	168	238
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	140	-	140
	Kötelező gyakorlat összesen	686	574	1260
	Kötelező tantárgyak összesen	1241	1016	2257
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	74	68	142
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	148	136	284
**	Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen	222	204	426
Összes óraszám		1463	1220	2683
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

18. A Digitálistérkép-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 8429 01

2. A szakképesítés megnevezése: Digitálistérkép-kezelő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 4123

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 500

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga: -

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
4123	Egyéb (digitálistérkép-kezelő, térképtáros) iratkezelő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A földhivatali hálózatban, a földmérés és térképészeti intézményekben, az önkormányzatoknál, tervezői intézeteknél, közmű üzemeltetőknél, út, vasút, vízügyi intézményeknél jelentkező földmérési és térképészeti adatok, térképek rendszerezése, kezelése, szakszerű tárolása, illetve tárolt adatokból, térképekből szükséges adatszolgáltatás végzése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító száma	Megnevezése
52 5499 01	Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01	Földügyi számítógépes adatkezelő
52 3435 03	Ingatlan nyilvántartási ügyintéző
52 5401 04	Földmérő és térképész technikus
52 5401 03	Térképész technikus
53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 03	Kataszteri szaktechnikus
53 5401 04	Létesítmény-geodéta szaktechnikus
53 5401 06	Távérzékelési szaktechnikus
54 3435 05	Ingatlan nyilvántartási titkár

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A földmérési és térképészeti adatok rendszerezése, tárolása, nyilvántartása.

Földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása.

A tárolt adatok egyszerű módosítása.

Alapvető térképészeti feladatok megoldása.

2. Elméleti követelmények

Földmérési ismeretek terén:

- ismeri a térképek fajtáját, csoportját, szelvényezését és vetületét,

- ismeri a földmérés célját és feladatát,

- definiálja a Föld alakját,

- definiálja a mérés fogalmát,

- ismeri a vízszintes és a magassági mérés alapeseteit,

- rámutat a számítógépen kezelhető térképek, a digitális térképek felhasználási területeire,

- definiálja a térkép tartalmát, a térképkészítés technológiáit,

- definiálja a digitális térképek tartalmát és térinformatikai kapcsolatát,

- ismeri a sajátos célú földmérési munkák fajtáit, munkarészeit, ezek földmérési és ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait,

- ismeri a földmérési adatok szolgáltatását analóg és számítógépes formában.

Információtechnológia terén:

- ismeri az alapfogalmakat,

- megnevezi a hardverek és a szoftverek főbb elemeit,

- felismeri a számítógépes hálózatokkal kapcsolatos fogalmakat,

- definiálja a szoftverek csoportjait és feladatait,

- megnevezi az operációs rendszerek főbb szolgáltatásait,

- elemezni képes a felhasználói programok (szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, illetve táblázat- és adatbázis-kezelők) funkcióit,

- ismeri a hálózati munka jellemzőit, a biztonság kérdésének szerepét.

Jogi és államigazgatási ismeretek terén:

- ismeri a jogszabály, a jogalkotó szervek, a jogszabály szerkezete, hatálya, kihirdetése, közzététele, jelölése és rangsora fogalmakat,

- definiálni tudja a tulajdonjogi ismereteket, ezen belül a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,

- elemezni képes a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal,

- leírja az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szerve, a bíróságok és ügyészségek szerepét,

- megkülönbözteti a földügyi szakigazgatás szervezete, központi és helyi szervei, intézmények és gazdasági társaságok fogalmait,

- definiálja az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskörét és illetékességét,

- képes leírni a határozatot (alakja és tartalma, közlése, a határozat kijavítása és kiegészítése),

- kifejezi a jogorvoslat (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, a semmisség) feladatát,

- ismeri az ügyvitel szabályait (az ügyvitel és az iratok nyilvántartása, az ügyvitel mozzanatai, a selejtezés),

- azonosítani képes az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

EU ismeretek terén:

- definiálja Európa és az integráció szerepét,

- elemzi az Európai Unió szervezeti felépítését és működését,

- meg tudja nevezni az Unió intézményi rendszerét,

- ismeri az Európai Unió pénzügyi alapjait és felhasználásának elveit,

- bemutatja a csatlakozási folyamatot és a magyar kormányzat szerepvállalását,

- meg tudja magyarázni az Agenda 2000-ben a bővítés feltételeiről szóló fogalmakat,

- meg tudja különböztetni a fontosabb alapfogalmakat és a rövidítéseket.

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén:

- definiálja az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit, hatásköri szabályait,

- le tudja írni az ingatlan-nyilvántartás részeit, ingatlan-nyilvántartás tartalmát, az ingatlanok nyilvántartásának módját, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását,

- definiálja az adatok számítógépes feldolgozását, a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartást,

- bemutatja az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,

- képes a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatokat gyűjteni,

- leírja a TAKAROS rendszer főbb szolgáltatásait.

Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén

- le tudja írni az adat- és térképtár általános üzemelését, biztonságos kialakítását,

- meg tudja nevezni a földmérési és térképészeti (állami) alapadatok fogalmát,

- ismeri az adat- és térképtárolás földügyi szerveit,

- azonosítani képes a nyilvántartási rendszereket, alappontok-, térképek-, egyéb műszaki feladatok munkarészeit,

- definiálja az állami alapadatok tárolását, kezelését, az adatszolgáltatást,

- végrehajtja az ügyiratok és minősített ügyiratok tárolását, adatok, térképek kezelését, tárolását, nyilvántartását,

- végrehajtja a földmérési és térképészeti adatok szolgáltatását,

- ki tudja számítani az adatszolgáltatási díjakat,

- ismeri a biztonságtechnikai és munkavédelmi feladatokat az adat- és térképtárban.

3. Gyakorlati követelmények

Földmérési ismeretek terén

- elkészíti a mérési feladatok dokumentációját,

- előállítja a digitális térképet mérési adatokból,

- elvégzi a mérési és számítási jegyzőkönyvek irattári előkészítését,

- adatot tud szolgáltatni a földmérési feladatokhoz.

Információtechnológia terén

- elkészíti a szükséges munkarészeket az irodai szoftverek felhasználásával,

- kezeli a hálózati eszközöket,

- definiálni képes a hálózati jogosultságok beállítását.

Jogi és államigazgatási ismeretek terén

- elkészíti az egyszerűbb határozatokat,

- definiálja a jogorvoslati lehetőségeket,

- elemzi a szerződéseket,

- alkalmazza az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén

- elemzi az adatokat a számítógépes feldolgozáshoz,

- adatokat visz be a számítógépes nyilvántartó rendszerbe,

- elemzi, és szolgáltatásokat végez a TAKAROS rendszer adataiból.

Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén

- csoportosítja a tárolásra kerülő anyagokat,

- elkészíti a szükséges nyilvántartásokat,

- adatokat tud szolgáltatni az adat- és térképtárból,

- ki tudja számítani az adatszolgáltatás díját,

- kialakítja az adattár rendjét.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az elméleti és gyakorlati képzés mellett elengedhetetlen a munkakör elvégzéséhez alkalmas személyiségi tulajdonságok megléte és azok fejlesztése (önállóság, igényesség, pontosság, szervezőképesség, kapcsolatteremtő képesség). Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- érettségi vizsga,

- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a digitális térképkezelő szakmai vizsgára jelentkező, az elméleti és gyakorlati tantárgyi modulokból egyénileg is felkészülhet, de a gyakorlati képzéséről a gyakorlati hely által hitelesített munkanaplót kell vezetnie, amit a vizsgára jelentkezéskor a vizsgahelyen le kell adnia,

- egészségügyi alkalmasság.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani!

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza. Az írásbeli feladatnak olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye az elméleti ismeretek elsajátításának ellenőrzését. A kérdéssort a jelölt a vizsgán kapja meg, segédeszköz nem használható! Tantárgyanként 6-8 kérdés adható fel.

Az írásbeli feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:

- földmérési ismeretek 20%,

- jogi és államigazgatási ismeretek 30%

- a digitális adat- és térképkezelési ismeretek 50%

Az írásbeli feladatok témakörei:

- a vízszintes mérések feldolgozása,

- a magassági mérések feldolgozása,

- határozatok szerkesztése,

- szerződések elemzése,

- adatok csoportosítása és nyilvántartása,

- adatszolgáltatási díjak kiszámítása.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A komplex tétel három kérdésből álljon! A komplex szóbeli vizsga tantárgyai az alábbiak:

- Földmérési ismeretek

- Információtechnológia

- Jogi és államigazgatási ismeretek

- Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

- EU ismeretek

- Digitális adat- és térképkezelési ismeretek

A szóbeli vizsgatétel "A" kérdésében a Digitális adat- és térképkezelési ismeretek tantárgy tudásterületei tartozzanak. A "B" kérdésben a Jogi és államigazgatási (50%), az Ingatlan-nyilvántartási (50%) ismeretanyaga, a "C" kérdést a Földmérési ismeretek tantárgy (40%), az Információtechnológia tantárgy (40%) és az EU ismeretek tárgy (20%) ismeretterületei.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni!

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani!

A gyakorlati vizsgát a gyakorlati képzés helyszínén, földhivatali, FÖMI vagy a képző, illetve vizsgahely gyakorló adat-és térképtárában kell lebonyolítani!

A gyakorlati vizsga tantárgya a Digitális adat és térképkezelési ismeretek.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

egy adatkezelési és egy adatszolgáltatási feladatot kell végrehajtani.

- Adatkezelés: térképi, mérési, számítási, nyilvántartási adatok gyűjtése, rendezése, nyilvántartása, kezelése.

- Adatszolgáltatás: alapadatok, térképek felkeresése, munkarészek szolgáltatása, díjszámítás, számlázás.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- térképi, mérési, számítási, nyilvántartási adatok gyűjtése,

- adatok rendezése, nyilvántartása, kezelése.

- alapadatok, térképek felkeresése, kiválasztása,

- munkarészek szolgáltatása hagyományos térképtárból,

- munkarészek szolgáltatása TAKAROS rendszerből,

- díjszámítás, számlázás.

A feladat megoldásához minden vizsgázónak 90 perc áll rendelkezésére.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az állami alapfeladat és az állami alapmunka fogalmának, az állami alapadatok körének ismertetése,

- az állami alapadatoknak a sajátos célú földmérési tevékenységben és a térinformatikában való felhasználásának bemutatása,

- az adatszolgáltatás módjainak és díjainak, a díjmentesség feltételeinek felsorolása,

- a felülvizsgálati és az egyéb (nem igazgatási jellegű) tevékenység díjainak leírása,

- a térképszerkesztő szoftverek szerepének bemutatása az adatszolgáltatásban,

- a FÖMI-nél beszerezhető adatok ismertetése,

- a megyei földhivatalokban tárolt és kezelt adatok körének felsorolása,

- a körzeti földhivatalokban tárolt és kezelt adatok körének felsorolása,

- a földügyi iratkezelés rendjének és érvényesülésének bemutatása (a földügyi irattározás és az adat-és térképtár kapcsolata),

- az adat- és térképtárak biztonsági kérdéseinek bemutatása, a térképek és adatok korszerű tárolása, nyilvántartása (szabályai), különös tekintettel a digitális adatokra,

- a térképek és adatok korszerű tárolásának, nyilvántartásának (szabályai) ismertetése,

- a TAKAROS ügyiratkezelésben betöltött szerepének ismertetése,

- a TAKAROS adatszolgáltatásban betöltött szerepének ismertetése,

- az alappont-nyilvántartás munkarészeinek ismertetése,

- az EOTR előtti hazai nagyméretarányú térképrendszerek ismertetése,

- az EOTR jellemzése és a szelvényszámozási rendszer ismertetése,

- a térképkészítés általános munkarészeinek ismertetése,

- a digitális alaptérkép fogalmának, tartalmának és fontosabb jellemzőinek ismertetése,

- a topográfiai térképek jellemzőinek, felhasználási körének, beszerzési lehetőségeinek felsorolása,

- a sajátos célú földmérési munkák végrehajtási folyamatának (közös) jellemzőinek ismertetése,

- a változási vázrajz fogalmának, jellemzésének, fajtáinak ismertetése,

- a települési önkormányzatok kötelező feladatainak és anyagi forrásainak bemutatása,

- a geodéziai koordináció lényege, tartalma, a bejelentési kötelezettség és a munkarész-benyújtási kötelezettség,

- a földmérési szakfelügyelet fogalmának, céljának és feladatainak bemutatása,

- a hagyományos alapanyagú térképek és adatok tárolásának és nyilvántartásának (szabályai) ismertetése,

- a hazai földmérésben használatos vetületi rendszerek fajtáinak, jellemzőinek és az egymásközti kapcsolatoknak bemutatása,

- a földmérési és térképészeti adatok csoportosítása és jellemzése (adatfajta, keletkezés, térképfajta, adatforrás, kezelési korlátozások),

- a térkép fogalmának, jellemzőnek ismertetése, tartalmának csoportosítása,

- a magassági alappontok szerepének, csoportosításának és számozásának ismertetése,

- az alap- és részletpontok szerepének, a mért adatok típusainak és mértékegységeinek részletezése,

- a vízszintes mérések eszközeinek és végrehajtásának csoportosítása és jellemzése,

- a magassági mérések fajtáinak és eszközeinek bemutatása,

- az alappont-sűrítés módszereinek, főbb munkaszakaszainak munkarészei ismertetése,

- a GPS szerepének bemutatása a háromdimenziós alappont-hálózat létrehozásában,

- a mérési hibák fogalmának, fajtáinak és kiküszöbölésük módjainak felsorolása,

- a vízszintes és magassági részletpontok csoportosítása,

- a részletmérés eredményeinek rögzítése, munkarészek fajtáinak és tartalmának ismertetése (mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz, pontvázlat, mérési jegyzőkönyv),

- a vízszintes alappontok szerepének, csoportosításának és számozásának bemutatása,

- a táblázatkezelők bemutatása, alkalmazásának ismertetése,

- az adatbázis-kezelők szolgáltatásainak, felhasználásának bemutatása,

- a számítógépes hálózatok szerepének, feladatának, és a hivatali munkavégzésben való felhasználásának ismertetése,

- az Internet/intranet fogalmának, szolgáltatásának, a TAKARNET jellemzőinek felsorolása,

- az információ és az adat fogalmának, mértékegységének, és az adatállomány felépítésének ismertetése,

- a hardver és a szoftver fogalmának és csoportosításának bemutatása,

- az operációs rendszer feladata és fajtáinak ismertetése,

- a szövegszerkesztők szolgáltatásainak, az irodai munkában való felhasználásának ismertetése,

- a számítógépes adatok védelmének bemutatása, különös tekintettel a vírusokra,

- a szakmai adatbázisok bemutatása, a meta-adat fogalma, felhasználása,

- az ingatlan- nyilvántartás fogalmának, tartalmának ismertetése,

- az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerének bemutatása,

- a személyes adatok védelmének biztosítékainak leírása,

- az érdemi határozat felépítése, alaki és tartalmi kellékei, az egyszerűsített határozat ismertetése,

- az államigazgatási ügy, az államigazgatási eljárás, a hatáskör és az illetékesség bemutatása,

- a tulajdonjog alanya, tárgya és tartalmának felsorolása,

- az alkotmány fogalmának és szerepének bemutatása a jogszabályok rendszerében,

- a jogszabály érvényessége és hatályossága, a jogalkalmazás fő mozzanatainak felsorolása,

- az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök és a Kormány feladatainak bemutatása,

- az Ügyészség, az Alkotmánybíróság és az ombudsmann szerepének ismertetése,

- az ingatlan-nyilvántartási adatok, kötelező használatának ismertetése,

- a jogorvoslat módjának ismertetése az ingatlan-nyilvántartásban,

- az ingatlan-nyilvántartási eljárás folyamata, adatok átvezetése, jogok bejegyzése, tények feljegyzésének bemutatása,

- a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz való csatlakozás ismertetése,

- az ingatlan-nyilvántartási beadványok fajtái és mellékleteinek felsorolása,

- a szerződésre vonatkozó általános szabályok bemutatása,

- a földrészlet fogalmának értelmezése, és kivételek az általános értelmezés alól,

- az előzetes és a végleges átvezetés célja, fogalma, végrehajtásának ismertetése,

- a földügyi szakigazgatás intézményrendszerének és feladatainak felsorolása,

- az ingatlan-nyilvántartás átalakításának ismertetése,

- az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek felidézése,

- művelési ágak, alrészletek, minőségi osztályok és kataszteri tisztajövedelem ismertetése,

- a földmérési munkák végrehajtására való jogosultság bemutatása (az ingatlan-rendezői földmérői minősítés, a földmérői igazolvány, a földmérési szakértői tevékenység),

- a helyrajzi számozás rendszere és szabályainak felsorolása,

- a szolgalmi jogok fajtáinak, és a térképeken és vázrajzokon való megjelenésének felsorolása,

- a helyrajzi számozás végrehajtása változások esetén (megosztás, összevonás),

- a termőföld tulajdon megszerzésére vonatkozó főbb szabályok megadása,

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények felsorolása,

- a községen belüli szelvényszámozás ismertetése (EOV előtt, az EOTR-ben és külterületi átnézeti térképek esetében),

- az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok bemutatása,

- Európa és az integráció bemutatása,

- az Európai Unió szervezeti felépítése és működésének ismertetése,

- az Unió pillérei, az Unió intézményi rendszerének bemutatása,

- az Európai Unió pénzügyi alapjai és felhasználási elveinek leírása,

- a csatlakozási folyamat és a magyar kormányzat szerepvállalásának ismertetése,

- az Agenda 2000 bemutatása a bővítés feltételeire való tekintettel.

A gyakorlati vizsga tartalma

- a mérési feladatok dokumentációjának az elkészítése,

- a digitális térkép mérési adatokból történő előállítása,

- a mérési és számítási jegyzőkönyvek irattári előkészítése,

- adatotok szolgáltatása a földmérési feladatokhoz,

- a szükséges munkarészek elkészítése az irodai szoftverek felhasználásával,

- a hálózati eszközök kezelése,

- a hálózati jogosultságok beállításának definiálása,

- az egyszerűbb határozatok elkészítése,

- a jogorvoslati lehetőségek definiálása,

- a szerződések elemzése,

- az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok alkalmazása,

- az adatok elemzése a számítógépes feldolgozáshoz,

- adatok bevitele a számítógépes nyilvántartó rendszerbe,

- elemzés és szolgáltatások végzése a TAKAROS rendszer adataiból,

- a tárolásra kerülő anyagok csoportosítása,

- a szükséges nyilvántartások elkészítése,

- adatok szolgáltatása az adat- és térképtárból,

- az adatszolgáltatás díjának kiszámítása,

- az adattár rendjének kialakítása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Az a vizsgázó, aki az 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik az információtechnológia, aki az 52 3435 03 számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási, valamint a jogi és államigazgatási ismeretek vizsgatárgyakból felmentést kap. A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgy érdemjegyeként kell kialakítani a következőképen: a három kérdés súlyozott átlaga határozza meg az osztályzatot. A súlyozást a következőképen kell kialakítani:

- "A" kérdés 40%,

- "B" kérdés 40%,

- "C" kérdés 20%.

A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsga tantárgyi érdemjegyeinek súlyozott átlaga adja, melynél az írásbeli vizsga eredményét 40%-os, a szóbeli vizsga eredményét 60%-os arányban kell figyelembe venni! (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati osztályzatot a vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt véglegesíti. A szakmai gyakorlati osztályzatot a kettő feladatmegoldás érdemjegyeinek átlaga adja. (Kerekítési tényezőként az "adatkezelési" feladat megoldását kell figyelembe venni.)

Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati feladat megoldását, ha a kapott feladatot a rendelkezésre álló időtartam alatt nem tudta helyesen, a jogszabályi előírások szerint megoldani.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Földmérési ismeretek

Információtechnológia

Jogi és államigazgatási ismeretek

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

EU ismeretek

Digitális adat és térképkezelési ismeretek

Szakmai gyakorlat

Földmérési ismeretek

Információtechnológia

Jogi és államigazgatási ismeretek

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

Digitális adat és térképkezelési ismeretek

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy (tantárgyi modul) neve	Órakeret
Kötelező elméleti tantárgyak (tantárgyi alapmodulok)
1.	Földmérési ismeretek	20 óra
2.	Információtechnológia	30 óra
3.	Jogi és államigazgatási ismeretek	20 óra
4.	Ingatlan-nyilvántartási ismeretek	20 óra
5.	EU ismeretek	10 óra
6.	Digitális adat és térképkezelési ismeretek	100 óra
Kötelező elmélet összesen		200 óra
Kötelező gyakorlati tantárgyak (tantárgyi alapmodulok)
7.	Földmérési ismeretek	20 óra
8.	Információtechnológia	30 óra
9.	Jogi és államigazgatási ismeretek	20 óra
10.	Ingatlan-nyilvántartási ismeretek	20 óra
11.	Digitális adat és térképkezelési ismeretek	110 óra
Kötelező gyakorlat összesen		200 óra
Kötelező tantárgyak összesen:		400 óra
12.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet:	50 óra
13.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	50 óra
Szabadon választható szakmai tantárgyak* összesen:		100 óra
Összes óraszám - ebből szakmai elmélet - ebből szakmai gyakorlat		500 óra 250 óra 250 óra
* A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak.

20. A Dísznövénykertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6207 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénykertész

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6116

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6116	Dísznövény- és virágtermesztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszfák és díszcserjék, növényházi levél- és virágos dísznövények termesztése, alapvető kertépítési, parkfenntartási és virágkötészeti munkák végzése. A kapcsolódó műszaki, vállalkozási, kereskedelmi ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására, az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6207 01	Dísznövény- és zöldségtermesztő
21 6207 01	Dísznövénytermelő
53 6207 01	Dísznövénytermesztő szaktechnikus
31 6207 03	Faiskolai szaporítóanyag-előállító
21 6207 02	Faiskola-kezelő
21 6207 04	Kerti munkás
21 6207 05	Parkgondozó
51 6207 01	Kertépítő és -fenntartó
51 7862 01	Virágkötő-berendező
52 6207 02	Parképítő és- fenntartó technikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Dísznövény-termesztési tevékenység végzése:

- a különböző dísznövények (egy- és kétnyári, évelő dísznövények, lombhullató és örökzöld díszfák, díszcserjék, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövények, vágott virágok és vágott zöldek, hajtatott dísznövények) szaporítása, nevelése, ápolása.

Kertépítési, parkfenntartási tevékenység végzése:

- alapvető kertépítési munkák elvégzése: tereprendezés, terepegyengetés, termőföld terítés,

- felépítményi szerkezetek, kerttechnikai létesítmények készítése és karbantartása: út- és térburkolatok, lépcsők, kerti támfalak, kerítések, rézsűk, pergolák és virágrácsok, medencék, játszóterek és sportpályák, tetőkertek, sziklakertek,

- dísznövények kiültetése parkokba, balkonládákba, kőedényekbe, sírokra,

- alapvető parkgondozási feladatok elvégzése: növények átültetése, metszése, tisztítása, pótlása, favédelem, fakivágás, gyomlálás, öntözés, növényvédelem,

- pázsit létesítése és fenntartása: fűnyírás, gyepnyesés, gyeptégla felszedés.

Virágkötészeti tevékenység végzése:

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,

- a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, tűzött kompozíciók (vázadísz, virágtál, virágkosár), növény-összeültetések, koszorúk, egyéb díszek készítése és csomagolása élő- és szárazvirágok, növények, művirágok, kellékek, ipari segédanyagok felhasználásával,

- ünnepekhez (húsvét, advent, karácsony, nemzeti ünnep), jeles alkalmakhoz (esküvő, temetés, halottak napja) kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése.

A dísznövény-kertészeti, virágkötészeti, kertépítési és parkfenntartási tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása:

- a kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.

Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:

- eladói feladatok ellátása a különböző szintű virágértékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet, szalon), virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházban, faiskolai lerakatban, dísznövénytermesztő üzemben,

- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,

- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.

Vezetési és szervezési tevékenység végzése:

- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,

- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Munkavédelmi szabályok betartása és betartatása:

- valamennyi munkafolyamatnál az üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.

2. Elméleti követelmények

Kertészeti alapismeretek terén

- ismeri hazánk éghajlati és talaj adottságait,

- ismeri a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,

- ismeri az öntözés, a talajművelés és trágyázás célját, idejét, módjait, eszközeit, gépeit,

- ismeri a legfontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomokat és az ellenük való védekezés módjait,

- ismeri a kitűzés eszközeit,

- ismeri az ültetvényháló kitűzésének eljárásait,

- értelmezi az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,

- megérti a talajművelést befolyásoló tényezőket,

- megérti a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,

- megérti a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,

- megérti a talaj termelékenységét befolyásoló tényezőket,

- megérti a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának lehetőségeit,

- megérti a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag utánpótlás összefüggéseit,

- jellemzi a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket,

- megérti az öntözés szerepét, jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,

- jellemzi a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait,

- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,

- megérti a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,

- megérti a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben,

- jellemzi a környezetkímélő növényvédelem módjait,

- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,

- tudja a termőtalaj letermelését, tárolását és védelmét, majd visszaterítését,

- tudja a komposztálást, szerves hulladékkezelést,

- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,

- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,

- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit.

Dísznövénytermesztés terén

- ismeri a dísznövénytermesztés jelentőségét, helyzetét,

- ismeri a dísznövények csoportosítását, felhasználását,

- ismeri a dísznövények környezeti igényeit,

- ismeri a dísznövények tudományos megnevezését,

- ismeri a dísznövények felhasználás szerinti előkészítését, forgalmazását,

- felismeri a növényismereti jegyzékben megjelölt egy- és kétnyári, évelő dísznövényeket, lombhullató és örökzöld díszfákat, díszcserjéket, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövényeket, vágott virágokat és vágott zöldeket, hajtatott dísznövényeket,

- megérti a környezeti tényezők szerepét a dísznövénytermesztésben,

- megérti a származás, a környezeti igény és a termesztéstechnológia összefüggéseit,

- jellemzi a dísznövények külső felépítését,

- kiválasztja az adott növényhez a szaporítás, nevelés, ápolás legalkalmasabb módját,

- alkalmazni tudja a dísznövények szaporításának módjait, szaporítási eljárásait,

- alkalmazni tudja a dísznövények általános és speciális ápolási munkáit.

Növénytan terén

- ismeri és megnevezi a növényi szervek (gyökér, szár, levél, virág, termés) részeit, típusait, módosulásait,

- ismeri a növény fejlődési fázisait (mag, csírázás, vegetatív fejlődés, generatív fejlődés),

- ismeri a fontosabb növénycsoportok rendszertani jellemzőit,

- megérti a növényi szervek működését, feladatait,

- megérti a növények életjelenségeinek összefüggéseit (anyagcsere, növekedés, fejlődés, mozgás),

- megérti és jellemzi a növény és a környezete közötti kölcsönhatásokat,

- jellemzi a növényeket külső megjelenésük alapján,

- jellemzi a növények belső felépítését (sejtek, szövetek, szervek részei, típusai),

- értelmezi a növénytani alapfogalmakat,

- alkalmazni tudja a fontosabb rendszertani kategóriákat (család, nemzetség, faj, fajta).

Kertépítés és -fenntartás terén

- ismeri a kert fogalmát, jelentőségét, kialakulásának történetét,

- ismeri a kertépítészet és kertkultúra stílusirányzatait,

- ismeri a kerttervezés előkészületi munkáit, a tervek olvasását,

- ismeri az alapvető földmérési ismereteket,

- ismeri a kertépítés kivitelezés műszaki teendőit, követelményeit,

- ismeri kerti létesítményeket, műtárgyakat,

- megérti a parkok környezeti és esztétikai jelentőségét, szükségességét,

- megérti a műszaki létesítmények elhelyezésének elveit, a létesítési és fenntartási munkák gazdaságosságának követelményeit,

- alkalmazni tudja a lakóhelyi környezet, pihenőkertek kialakítását a természetvédelmi előírások figyelembe vételével,

- alkalmazni tudja a zöldfelületek létesítését, fenntartását,

- alkalmazni tudja a kiültetett dísznövények ápolási munkáit.

Virágkötészet terén

- ismeri a főbb virágkötészeti irányzatokat és azok jellemzőit,

- ismeri a virágkötészet fogalmát, rövid történeti áttekintését,

- ismeri a virágkötészeti készítmények jellemzőit, készítésük menetét,

- megérti a virágkötészet szerepét, jelentőségét,

- megérti az észszerű, gazdaságos, esztétikus anyagfelhasználás szempontjait,

- kiválasztja a virágkötészeti kompozíciók készítéséhez a megfelelő anyagokat mennyiségileg és minőségileg,

- alkalmazni tudja a virágkötészet anyagait és eszközeit,

- alkalmazni tudja a virágkötészeti törvényszerűségeket,

- alkalmazni tudja a vágott és cserepes növények kezelését, tartósítását,

- alkalmazni tudja a különböző védő és díszítő csomagolásokat.

Műszaki ismeretek terén

- ismeri a gépek legfontosabb szerkezeti anyagait,

- ismeri a gépészetben alkalmazott legfontosabb oldható és oldhatatlan kötéseket,

- ismeri az erőgépek szerkezeti részeit,

- ismeri az erőgépek erőátviteli, kenési, hűtési és elektromos berendezéseit,

- ismeri a belsőégésű és a villanymotorok működését,

- ismeri az ábrázolás és a méretmegadás szabályait, a műszaki vázlat értelmezését,

- ismeri az öntözőberendezések felépítését,

- ismeri a vegyszeres gyomirtás módjait, gépeit,

- ismeri a növényvédő gépek szerkezeti felépítését,

- ismeri a szaporítóanyag előállítás és telepítés gépeinek felépítését,

- ismeri a kertészeti kisgépek jellemzőit, működésüket,

- ismeri a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek használatát,

- ismeri a termesztőberendezések, egyéb építmények szakszerű használatát,

- megérti az erőgépek, belső égésű motorok, villanymotorok, szállító eszközök és rakodógépek felépítését, működését, karbantartásuk alapelveit,

- megérti az üzemanyagok, kenőanyagok, tüzelőanyagok alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,

- megérti a talajművelő gépek működését,

- megérti a szerves- és műtrágyaszóró gépek működését,

- megérti a háti és motoros permetezőgépek szerkezetét, működését,

- alkalmazni tudja a munkagépek beállításának, üzemeltetésének, karbantartásának teendőit,

- kiválasztja a célnak megfelelő anyagokat, eszközöket, gépeket a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén

- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,

- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,

- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,

- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,

- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- ismeri a piackutatás módszereit,

- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,

- ismeri az adózás általános jellemzőit, az adó típusait,

- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,

- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,

- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,

- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,

- megérti a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,

- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,

- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,

- megérti a fedezeti pont lényegét,

- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,

- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,

- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,

- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,

- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,

- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.

Vezetési ismeretek terén

- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,

- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,

- ismeri a döntési folyamat szakaszait,

- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,

- ismeri a vezetés módját, módszereit,

- ismeri a vezetés emberi tényezőit,

- ismeri a vezetési stílusokat,

- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,

- megérti a termesztés tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,

- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,

- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,

- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,

- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,

- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,

- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,

- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,

- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,

- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,

- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,

- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,

- ismeri a környezetvédelem területeit,

- ismeri a kertészek környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,

- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,

- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,

- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,

- megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,

- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,

- megérti a környezetvédelem jelentőségét,

- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,

- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.

Informatika terén

- alkalmazza munkájában a számítógépet (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, rajzprogram).

Szakmai idegen nyelv terén

- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven.

3. Gyakorlati követelmények

Kertészeti alapismeretek terén

- ismeri a legfontosabb szerves és műtrágyákat,

- ismeri a legfontosabb növényvédő szereket,

- felismeri a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,

- tud ültetvényhálót kitűzni,

- használni tudja a meteorológiai eszközöket,

- el tudja végezni a talajmintavételt, az egyszerű talajvizsgálatokat.

Dísznövénytermesztés terén

- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti termékek szabvány szerinti minősítését, piaci előkészítését, feldolgozását, tárolását, értékesítését,

- irányítás mellett el tudja végezni a szabadföldi palántaágy és a hagyományos melegágy készítését,

- önállóan elvégzi a leggyakrabban alkalmazott szaporítási, technológiai eljárásokat - magvetés, tűzdelés, dugványozás, tőosztás, bujtás, oltás, szemzés,

- önállóan elvégzi a palánták kiültetését,

- önállóan elvégzi a cserepezést, átcserepezést,

- önállóan elvégzi a növényápolási munkákat - kapálás, öntözés, párásítás, metszés, hónaljazás, vadalás, törzstisztítás,

- önállóan elvégzi a vágott virágok és zöldek szedését, áruvá készítését: osztályozás, kötegelés, csomagolás, kiadás,

- önállóan elvégzi a fás szárú növények kitermelését, áruvá készítését: osztályozás, kötegelés, vermelés, csomagolás,

- önállóan elvégzi a cserepes dísznövények áruvá készítését: osztályozás, csomagolás, kiadás,

- alkalmazni tudja a termesztő edények, öntöző eszközök, göngyölegek szakszerű használatát.

Növénytan terén

- felismeri a növények részeit, szaporító képleteit.

Kertépítés és -fenntartás terén

- irányítás mellett elvégez kitűzési feladatokat (egyenes, derékszög, körív),

- irányítás mellett elvégzi a területfelmérés, területszámítás feladatait,

- önállóan elvégzi a térburkoló elemek, szegélykövek lerakását,

- önállóan elvégzi a fűmagvetést, fűnyírást,

- önállóan elvégzi a virágágyak kiültetési és ápolási munkáit,

- önállóan elvégzi a díszfák és díszcserjék kiültetését.

Virágkötészet terén

- beülteti a virágtálba a cserepes dísznövényeket,

- önállóan köt alkalmi csokrokat (ajándék-, menyasszonyi csokrok),

- önállóan elkészíti a tűzött kompozíciókat (vázadísz, virágtál, virágkosár),

- önállóan készít kisebb koszorúkat, kegyeleti díszeket,

- önállóan készít alkalmi díszeket (karácsonyi, húsvéti, esküvői díszek, ajándékdíszítés),

- önállóan elvégzi a cserepes növények és a vágott virágok kezelését, csomagolását,

- értékelni tudja a virágkötészeti kompozíciókat, a virágrendezés törvényszerűségeinek való megfelelés alapján,

- ki tudja választani minőségileg és mennyiségileg a szükséges anyagokat és eszközöket.

Műszaki ismeretek terén

- ismeri a kertészeti-, műszaki- és helyszínrajzok értelmezését,

- irányítás mellett el tudja végezni a fóliával borított termesztő berendezések létesítését,

- ismeri az erőgépek szerkezeti felépítését,

- ismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,

- üzemelteti, karbantartja és vezetni tudja a megfelelő erőgépet,

- működtetni tudja a kertészeti kisgépet,

- karban tudja tartani a kézi szerszámokat,

- végre tudja hajtani az erő- és munkagépek összekapcsolását,

- be tudja állítani a szerves- és műtrágyaszórás gépeit,

- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a talajművelés gépeit,

- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépeket.

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén

- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,

- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),

- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),

- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),

- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,

- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,

- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,

- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,

- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,

- elvégzi a bizonylatok kiállítását,

- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,

- el tudja készíteni az üzleti tervet,

- el tudja végezni a leltározást.

Vezetési ismeretek terén

- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti munkák tervezését, megszervezését.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

A dísznövénykertész rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.

Fejlett esztétikai érzéke, kézügyessége, kifogástalan személyi higiéniája, rendszeretete hozzájárul a dísznövényekkel való foglalkozás során előforduló feladatok önálló elvégzéséhez. Felelősségérzettel végezze munkáját, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen az erőgépek vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a képzés ideje alatt szervezett járművezető oktatás esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán a szakképesítés egészét átfogó, összetett feladatot kell megoldani.

A dísznövénytermesztés és a virágkötészet tantárgyak anyagából esszé feladat elkészítése.

A növénytan, a kertészeti alapismeretek, a műszaki ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem, a vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, a vezetési ismeretek tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.

Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- dísznövénytermesztés,

- kertépítés és -fenntartás,

- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.

A dísznövénytermesztés vizsgatárgy:

- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása szaporításmód és felhasználás alapján, termesztéstechnológiájuk ismertetése témaköreit foglalja magába.

A kertépítés és kertfenntartás vizsgatárgy:

- kertművészet, kerttörténet,

- területfelmérés módjai, kitűzések,

- természetes és mesterséges építési anyagok,

- víz elvezetése a kertben, öntözés,

- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,

- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,

- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,

- térelválasztó berendezések létesítése,

- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,

- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,

- kerti lépcsők építése,

- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,

- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,

- pázsit létesítése, ápolási munkái,

- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái témaköreit foglalja magába.

A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:

- a kereskedelmi ismeretek,

- a jogi ismeretek,

- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,

- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- Dísznövénytermesztés,

munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.

- Virágkötészet vagy kertépítés és -fenntartás,

virágkötészeti vagy kertépítés és -fenntartási feladat megoldása egy óra időtartam alatt.

- Műszaki ismeretek,

gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása, egy óra időtartam alatt.

- Dísznövényismeret,

a növényismereti jegyzék növényei közül 60 db növény felismerése, megnevezése (kettős nevezéktannal). A dísznövényismeret értékelésekor a régi és az új elnevezés egyaránt elfogadható, de a magyar megnevezés, illetve csak az egyik (nemzetség vagy faj) névvel megnevezett növények fél megoldásnak számítanak.

A növénycsoportok megoszlása:

- egy- és kétnyári dísznövények 10 db

- évelő növények 5 db

- örökzöld és lombhullató díszfák, díszcserjék 20 db

- cserepes levél- és virágzó dísznövények 20 db

- növényházi vágott virágok, vágott zöldek 5 db

A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása szaporításmód és felhasználás alapján, termesztéstechnológiájuk ismertetése,

- kertművészet, kerttörténet,

- területfelmérés módjai, kitűzések,

- természetes és mesterséges építési anyagok,

- víz elvezetése a kertben, öntözés,

- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,

- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,

- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,

- térelválasztó berendezések létesítése,

- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,

- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,

- kerti lépcsők építése,

- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,

- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,

- pázsit létesítése, ápolási munkái,

- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,

- az erő és munkagépek felépítése, működése,

- kereskedelmi ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.

A gyakorlati vizsga tartalma

- dísznövények magvetése szaporítóládába, vagy tálcába,

- dísznövénymagoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,

- dísznövények becserepezése vagy átcserepezése,

- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással,

- dísznövények szaporítása levéldugványozással,

- gyökeres dugványok becserepezése,

- lágyszárú dísznövények kiültetése virágágyba, balkonládába, kőedénybe,

- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,

- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,

- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,

- növényházi vágott virágok (pl. szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),

- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,

- dísznövénytermesztő üzem leltározási munkálatainak elvégzése,

- csokorkötés (alkalmi ajándékcsokor, menyasszonyi csokor, sírcsokor),

- tűzött kompozíció (vázadísz, virágtál, virágkosár) készítése,

- koszorúkötés (urnakoszorú, temetési koszorú),

- ajándékdíszítés,

- alkalmi díszek készítése (karácsonyi, húsvéti, Valentin napi),

- kitűzési feladatok (egyenes, derékszög, körív),

- területfelmérés, területszámítás,

- térburkoló elemek, szegélykő lerakása,

- fűmagvetés, fűnyírás,

- virágágyak kiültetése, ápolási munkái,

- építési anyagok felismerése,

- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,

- gépkarbantartási feladatok,

- a gépek üzemképes állapotba helyezése,

- szántás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kaszálás elvégzése kerti traktorral,

- fűnyírás motoros fűnyíróval,

- lombtrágyázás háti és hordozható motoros permetezőgéppel,

- tápoldat elkészítése, kipermetezése,

- permetezőgép, műtrágyaszóró beállítása, üzemeltetése,

- öntözőberendezés összeszerelése,

- növények, növényi részek felismerése, megnevezése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén a dísznövény-termesztési feladat érdemjegye a meghatározó.

Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki

- az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,

- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve

- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 65% alatt teljesített.

Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.

Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 65%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Kertészeti alapismeretek

Dísznövénytermesztés

Növénytan

Kertépítés és -fenntartás

Virágkötészet

Műszaki ismeretek

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

Vezetési ismeretek

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Informatika

Szakmai idegen nyelv

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sor- szám	Tantárgy	Előkészítő évfolyam 18 hét*	I/11. évfolyam 37 hét*	II/12. évfolyam 34 hét*	Összes óraszám
	Előkészítő ismeretek
1.	Agrárágazati előkészítő elméleti ismeretek (9. évfolyam)	111			111
2.	Agrárágazati előkészítő gyakorlati ismeretek (9. évfolyam)	111			111
3.	Mezőgazdasági szakmai alapozó elméleti ismeretek (10. évfolyam)	148			148
4.	Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlati ismeretek (10. évfolyam)	222			222
	Előkészítő ismeretek összesen	592			592
5.	Kötelező közismeret - Informatika		222	204	426
6.	Kertészeti alapismeretek		56	-	56
7.	Dísznövénytermesztés		111	136	247
8.	Növénytan		37	-	37
9.	Kertépítés és -fenntartás		37	34	71
10.	Virágkötészet		37	34	71
11.	Műszaki ismeretek		55	51	106
12.	Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek		-	51	51
13.	Vezetési ismeretek		-	17	17
14.	Munka- és környezetvédelem		37	-	37
15.	Szakmai idegen nyelv		37	34	71
	Kötelező elmélet összesen		629	561	1190
	Kötelező gyakorlat
16.	Kertészeti alapismeretek		28	-	28
17.	Dísznövénytermesztés		273	224	497
18.	Növénytan		28	-	28
19.	Kertépítés és -fenntartás		63	56	119
20.	Virágkötészet		63	56	119
21.	Műszaki ismeretek		105	98	203
22.	Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek		-	63	63
23.	Vezetési ismeretek		-	28	28
24.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat		140	-	140
	Kötelező gyakorlat összesen		700	525	1225
	Kötelező tantárgyak összesen		1329	1086	2415
	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
25.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet		37	34	71
26.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat		70	70	140
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen		107	104	211
Összes óraszám		592	1436	1190	3218
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

21. A Dísznövénytermelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénytermelő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6116

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 800

6. Elmélet aránya: 30%

7. Gyakorlat aránya: 70%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6116	Dísznövény- és virágtermesztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szakképesített dísznövénytermelő szakirányítás mellett alkalmas a dísznövénytermelő üzemben, gazdaságban a díszítő értékükért termesztett növények szaporítására, nevelésére, ápolására, amely zömében fizikai munkát jelent. Az előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A szakképesítés önmagában nem jogosít irányítói, vezetői tevékenység végzésére.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
21 6207 02	Faiskola-kezelő
21 6207 04	Kerti munkás
21 6207 05	Parkgondozó
31 6207 03	Faiskolai szaporítóanyag-előállító
31 6207 01	Dísznövény- és zöldségtermesztő
33 6207 01	Dísznövénykertész
53 6207 01	Dísznövénytermesztő szaktechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Dísznövény-termesztési tevékenység végzése:

a különböző dísznövények szaporítása, nevelése,

a dísznövények kiültetése balkonládákba, kőedényekbe,

alapvető ápolási, gondozási feladatok elvégzése: növények átültetése, metszése, pótlása, gyomlálás, öntözés, növényvédelem.

A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.

2. Elméleti követelmények

Kertészeti alapismeretek terén

- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,

- ismeri a talajtani alapfogalmakat,

- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,

- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,

- ismeri a növények elnevezését (kettős nevezéktanát), az élő és élettelen környezeti tényezőket,

- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, jogszabályi előírásait,

- ismeri a termesztő berendezéseket, a termesztő edényeket és kézi szerszámokat,

- jellemezni tudja a tápanyag-utánpótlási módokat, a trágyaféléket,

- jellemezni tudja a talajművelési eljárásokat,

- jellemezni tudja az öntözési módokat,

- jellemezni tudja a növényvédelem módjait,

- jellemezni tudja a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,

- jellemzi a növények és a környezete kapcsolatát, a növények életfeltételeit,

- jellemzi a növények részeit, az egyes részek feladatát, típusait,

- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat és kártevőket, gyomnövényeket,

- alkalmazni tudja a rendszertani kategóriákat a faj, fajta fogalmát.

Dísznövénytermesztés terén

- ismeri a dísznövénytermesztés feladatát, jelentőségét, a dísznövénytermesztés felosztását,

- ismeri a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövényeket,

- ismeri a dísznövények hő- és vízigényét,

- ismeri a hőmérséklet és víz szabályozását termesztő berendezésben és szabadföldön,

- ismeri a növények fényigényét, a fényerősség és a megvilágítás időtartamának hatását a növényekre,

- ismeri a dísznövények tápanyagigényét,

- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,

- csoportosítja a dísznövényeket élettartam, szártípus, termesztés, díszítőérték, felhasználás alapján,

- jellemzi az egyes dísznövénycsoportokat, dísznövényeket megjelenésük, igényük, termesztésük és felhasználásuk alapján,

- megérti az ivaros és ivartalan szaporítások közötti különbséget, előnyeiket és hátrányaikat,

- megérti a hajtatás élettani alapjait,

- alkalmazni tudja a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódokat, technológiákat, az egyes dísznövények termesztési módjait,

- alkalmazni tudja a dísznövények nevelési, ápolási munkáit: tűzdelés, cserepezés, edzés, tisztítás, gyomlálás, öntözés, tápoldatozás, párásítás,

- alkalmazni tudja a dísznövények szedési, áru-előkészítői feladatait.

Műszaki ismeretek terén

- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,

- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,

- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,

- ismeri a dísznövénytermesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,

- ismeri a dísznövénytermesztésben használt kézi szerszámokat.

Gazdálkodási alapismeretek terén

- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,

- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,

- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,

- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- ismeri az áfa fogalmát,

- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,

- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,

- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,

- ismeri az álláskeresési technikákat,

- ismeri az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),

- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,

- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,

- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,

- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,

- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,

- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,

- értelmezi az elsősegélynyújtás szabályait,

- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,

- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.

3. Gyakorlati követelmények

Kertészeti alapismeretek terén

- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,

- elvégzi az egyszerű talajvizsgálati módszereket,

- felismeri és megnevezi a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,

- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat,

- felismeri és megnevezi a dísznövénytermesztésben használatos termesztő berendezéseket, eszközöket, termesztőedényeket, földnemeket.

Dísznövénytermesztés terén

- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,

- irányítás mellett el tudja végezni:

- a dísznövények magvetését szaporítóládába (porszerű, apró vagy nagy magok), tálcába,

- a dísznövénymagoncok tűzdelését szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,

- a dísznövények becserepezését vagy átcserepezését,

- a dísznövények szaporítását dugványozással,

- a gyökeres dugványok becserepezését,

- a lágyszárú dísznövények kiültetését balkonládába, kőedénybe,

- a virágtálak beültetését cserepes dísznövényekkel,

- az évelő dísznövények tőosztását, előkészítésüket értékesítésre,

- a szárazkötészetben felhasználható növények szedését, előkészítését értékesítésre,

- a növényházi vágott virágok ápolási munkáit (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),

- a növényházi vágott zöldek szedését, áruvá készítését: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a cserepes dísznövények áruvá készítését: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a tápoldat töménységének meghatározását, a tápoldat készítését, kijuttatását.

Műszaki ismeretek terén

- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,

- irányítással üzemeltetni tudja a dísznövénytermesztésben alkalmazott öntöző berendezéseket,

- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,

- elvégzi a dísznövénytermesztésben használt kézi szerszámok karbantartását.

Gazdálkodási alapismeretek terén

- ismeri az árak kialakítását,

- ismeri, hogyan kell viselkedni a vevőkkel, és hogyan kell kiszolgálni,

- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,

- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,

- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,

- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,

- önéletrajzot tud készíteni,

- el tudja végezni a számlaadás műveletét.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,

- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,

- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,

- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,

- használni tudja a védőeszközöket.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

A dísznövénytermelő rendelkezzen átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához, monotónia-tűréssel, jó koordinációs készséggel, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye.

A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak -a korlátozottság fokától és jellegétől függően) számára iskolai rendszerben is megszervezhető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,

- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai

- dísznövénytermesztés,

- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem,

- gazdálkodási alapismeretek.

A dísznövénytermesztés vizsgatárgy:

- a dísznövénytermesztés feladata, felosztása, dísznövények csoportosítása,

- a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódok, technológiák,

- az egyes dísznövénycsoportok jellemzése, termesztése,

- a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövények témaköreit foglalja magába.

A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:

- a környezeti tényezők szerepe,

- a talajművelési eljárások,

- a trágyafélék csoportosítása, tápanyag-utánpótlás módjai,

- az öntözés célja, jelentősége, módjai,

- a növényvédelmi eljárások,

- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,

- a növények részei, feladatuk,

- a növény és a környezet kapcsolata,

- a növények életfeltételei,

- a fontosabb kórokozók, kártevők, gyomnövények és az ellenük való védekezés témaköreit foglalja magába.

A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:

- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,

- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,

- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,

- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,

- a vállalkozások megindításának feltételei,

- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),

- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköreit foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- Dísznövénytermesztés,

amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.

- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,

amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), áru előkészítésből, csomagolástechnikából, bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.

- Felismerési feladat,

a növényismereti jegyzékben megnevezett, egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövények, vágott virágok, vágott zöldek, magvak, palánták, termések felismerése (legalább 30 db) 30 perc alatt.

A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy, hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- a dísznövénytermesztés felosztása, dísznövények csoportosításának ismertetése,

- a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódok, technológiák ismertetése,

- az egyes dísznövénycsoportok jellemzése, termesztésük ismertetése,

- a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövények megnevezése,

- éghajlati tényezők szerepe,

- talajtényezők szerepe,

- talajművelési eljárások,

- öntözési módok,

- tápanyag visszapótlás,

- növényvédelmi eljárások,

- munkagépek felépítése és működése,

- a dísznövénytermesztésben alkalmazott speciális eszközök, gépek,

- a növények részei, feladatuk, működésük,

- a növény és a környezet kapcsolata,

- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,

- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,

- a balesetek megelőzésének módszerei,

- vállalkozási és adózási formák,

- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,

- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,

- a szerződés fogalma,

- a szerződéskötés szabályai,

- a leltározás folyamata, követelményei.

A gyakorlati vizsga tartalma

- dísznövények magvetése szaporítóládába (porszerű, apró vagy nagy magok),

- dísznövények szemenkénti magvetése sejttálcába,

- dísznövény magoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,

- dísznövények becserepezése vagy átcserepezése,

- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással, levéldugványozással,

- gyökeres dugványok becserepezése,

- lágyszárú dísznövények kiültetése balkonládába, kőedénybe,

- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,

- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,

- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,

- növényházi vágott virágok (pl. szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),

- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,

- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,

- dísznövénytermesztő üzem leltározási munkálatainak elvégzése,

- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,

- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,

- szakmai számítások elvégzése,

- bizonylatok kitöltése,

- növények, növényi részek felismerése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).

Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.

Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Kertészeti alapismeretek

Dísznövénytermesztés

Műszaki ismeretek

Gazdálkodási alapismeretek

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Tantárgy	Órák száma
	Elmélet	Gyakorlat	Összesen
Kertészeti alapismeretek	55	50	105
Dísznövény-termesztés	110	354	464
Műszaki ismeretek	35	98	133
Gazdálkodási alapismeretek	30	42	72
Munka-, tűz- és környezetvédelem	10	16	26
Összesen	240	560	800

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

27. Az élelmiszer-analitikus technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 05

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-analitikus technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3[1]

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

III.

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az élelmiszer-analitikus technikus feladata a laboratóriumi eszközök, műszerek rendszeres tisztítása, ellenőrzése, karbantartása, intézkedés a hiba elhárításáról. Az analitikai mérések és a minta előkészítése. Vegyszerek, oldatok, mérgek szakszerű kezelése, pótlása, tárolása, megsemmisítése, dokumentálása.

A speciális laboratóriumi munkaszabályok (vegyszerkezelés, tűzvédelem) betartása mellett önállóan és/vagy csoportmunkában a Magyar Élelmiszerkönyv III. kötete (Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjtemény) szerint az élelmi anyagok, illetve késztermékek vizsgálatának elvégzése, az adatok további feldolgozása, dokumentálása.

A feldolgozott adatok alapján a Magyar Élelmiszerkönyv I. és II. kötete (előírások, irányelvek) szerint a szükséges minősítés (osztályozás) elvégzése, a minőség leírása, dokumentálása.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6222 14	Élelmiszer-minősítő technikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az élelmiszer-analitikai vizsgálatokhoz szükséges alapvető vegyszerek (oldatok) rutinszerű elkészítése, a bonyolult összetételű vegyszerek, reagensek recept szerinti összeállítása.

Az élelmiszer-analitikai és az élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium alapvető eszközeinek és műszereinek rutinszerű előkészítése és használata.

Az előírt vizsgálatokhoz szükséges összetettebb felépítésű műszerek használata műszerleírások alapján.

Az élelmiszer-ipari nyers-, és adalékanyagok, valamint köztes és végtermékek, illetve csomagolóanyagaik analitikai vizsgálata és minősítése a vonatkozó módszerleírások (Magyar Élelmiszerkönyv) segítségével.

Az előírt gravimetriás, térfogatos, optikai, elektrokémiai, kromatográfiás, reológiai, valamint mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése, a mérési adatok számítógépes feldolgozása, a mérési eredmények kiszámítása és értékelése, a vizsgált minta véleményezése, minősítése.

Széleskörű élelmiszer-technológiai ismeretek alkalmazása.

A minőségügyi ismeretek, jogszabályok, az engedélyezési eljárások, a vállalkozások minőségügyi tevékenységének (minőség-ellenőrzés, szabályozás, biztosítás) gyakorlati alkalmazása.

Alapfokú számítógép-kezelés, szövegszerkesztő, táblázatkezelő rendszerek használata.

Idegen nyelv ismerete, szakmai szöveg fordítása, szakirodalom használata.

2. Elméleti követelmények

- ismeri az élelmiszer-analitika tudomány kialakulását, fontosabb fejezeteit, szerepét, jelentőségét és fejlődési tendenciáit,

- ismeri az élelmiszer-analitikai és a mikrobiológiai laboratóriumok kialakításának speciális igényeit,

- ismeri az élelmiszer-analitikai és az élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumok anyagait, eszközeit és tulajdonságait,

- ismeri a laboratóriumban használatos gázok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, módjait,

- észreveszi a gravimetriás és titrimetriás analízisek hibalehetőségeit, megnevezi a hibák csökkentésének módszereit,

- észreveszi a műszeres mérések hibalehetőségeit, megnevezi a hibák csökkentésének módszereit,

- ismeri a szermaradványok, kontamináns anyagok fogalmát, veszélyeit, valamint élelmiszerekbe kerülésének módjait,

- ismeri az elektroanalitikai mérések közül a dielektrometria, az oszcillometria, a polarográfia és az amperometria fogalmát és mérési alapelveit,

- ismeri a termoanalitikai mérések típusait, elvi alapjait, a kalorimetria eszközeit,

- ismeri a színmérés módszereit, elvi alapjait,

- ismeri az enzimaktivitás mérésének elvi alapjait, szerepét,

- ismeri az élelmiszer-hamisítás fogalmát, a közismert hamisítási eljárásokat, kimutatásuk eszközeit, módszereit,

- ismeri a számítógépek és a laboratóriumi műszerek összekapcsolásának lehetőségeit,

- ismeri a mérőműszerek hitelesítési átjárásait és annak fontosságát,

- érti az élelmiszer-analitikai laboratóriumok működési rendjét, szerepét a minőségügyi rendszerben,

- megmagyarázza az alapvető fizikai mennyiségek mérési elvét,

- leírja a Karl-Fischer-féle víztartalom-meghatározás elvi alapjait,

- definiálja a mérési adatok matematikai-statisztikai feldolgozásának alapjait (középérték, szórás, hibaszámítás, valószínűségi eloszlás, szignifikancia),

- jellemzi a fontosabb laboratóriumi vegyszerek fizikai, kémiai tulajdonságait, élettani hatását,

- definiálja a reológia fontosabb tételeit, törvényeit, érti a konzisztenciamérés elvi alapjait, technikai lehetőségeit,

- megmagyarázza a viszkozitás fogalmát, jelentőségét, mérésének elvi alapjait (Höppler, kapilláris, rotációs),

- összehasonlítja a spektrofotometriás módszereket, technikákat (abszorpciós, emissziós, spektrum szerinti),

- összehasonlítja a kromatográfiás módszereket, technikákat elvi alapok, fázisok halmazállapota, technikai megoldások (vékonyréteg-, gáz-, folyadék-kromatográfia) szerint,

- érti az elektroforézises eljárások elvi alapjait (réteg, gél),

- jellemzi a mikrobiológiai mennyiségi vizsgálatok fontosabb módszereit élelmiszerbiztonsági jelentőségét, (összcsíra, élő csíra, szelektív eljárások, higiéniai gyorstesztek),

- jellemzi az automatikus elemzés fokozatait, az automata elemzők vázlatos felépítését, a makrokomponensek meghatározásának lehetőségeit automata elemzőkkel,

- igazolja az érzékszervi vizsgálatok fiziológiai alapjait,

- alkalmazza a laboratóriumi baleset-elhárítás, a tűzvédelem, a vegyszer- és méregkezelés szabályait, értékeli gyakorlati szerepüket,

- alkalmazza a laboratóriumi alapműveletek elvi téziseit, összefüggéseit,

- alkalmazza a számítógépes adatfeldolgozást és eredményszámítást az élelmiszer-analitikai számítások során,

- alkalmazza az élelmiszer-analitikai és mikrobiológiai mintavétel szabályait,

- alkalmazza a fontosabb fizikai mennyiségek (tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűség, optikai forgatóképesség, törésmutató) fogalmát, összefüggéseit, függőségi viszonyait, mérésének elvi alapjait, tudja értékelni azok élelmiszer-analitikai szerepét,

- alkalmazza a tömeg szerinti analízis (nedvesség-, illetve szárazanyag-tartalom, hamutartalom, extrakttartalom) fizikai-kémiai alapjait, módszereit, kiszámítja az eredményeket,

- alkalmazza a térfogatos analízis alapelveit, módszereit, a számítások kémiai összefüggéseit, értékeli a mérések szerepét, jelentőségét az élelmiszer-analitikában,

- alkalmazza a mérőoldat-készítés, a faktorozás, a titrimetriás indikálási módszerek elvi alapjait, a fontosabb élelmiszer-összetevők titrimetriás meghatározásának elvi lehetőségeit, módszereit, kiszámítja a mért adatokból a keresett mennyiségeket,

- alkalmazza a potenciometria elektrofizikai, illetve elektrokémiai törvényszerűségeit (közvetlen ionkoncentráció-mérések, titrimetriás indikálások); elemzi és ábrázolja a mérési adatokat, kiszámítja és értékeli az eredményeket,

- alkalmazza a konduktometria elektrofizikai, illetve elektrokémiai törvényszerűségeit (közvetlen ionkoncentráció-mérések, titrimetriás indikálások) elemzi, ábrázolja a mérési adatokat, kiszámítja és értékeli az eredményeket,

- alkalmazza és ábrázolja a fénytörés optikai alapelveit, törvényszerűségeit; elemezni tudja a törésmutató és a koncentráció összefüggéseit, értékeli a táblázati adatokat, valamint a refraktometria élelmiszer-analitikai szerepét,

- alkalmazza és ábrázolja a fotometria, illetve spektrofotometria optikai törvényszerűségeit (emisszió, abszorpció), elemzi a módszereket és az alkalmazott technikák összefüggéseit, felosztását, kiszámítja a mérési adatok alapján a keresett komponens koncentrációját, értékeli a mérési módszerek, technikák élelmiszer-analitikai szerepét, jelentőségét,

- alkalmazza a kromatográfiás eljárások fizikai-kémiai elveit, törvényszerűségeit, elemzi és csoportosítja a módszereket és technikákat, értékeli a kromatográfiás mérési adatokat (mennyiség, minőség), kiszámítja a keresett komponens(ek) koncentrációját, értékeli a mérési módszerek, illetve technikák élelmiszer-analitikai jelentőségét, szerepét,

- alkalmazza az érzékszervi vizsgálatok, bírálatok kivitelezésének, értékelésének elvi alapjait, elemzi és értékeli az élelmiszerek minősítésében betöltött szerepüket, jelentőségüket,

- alkalmazza a korszerű mérési technikák elvi alapjait a fontosabb élelmiszer-alkotók (zsiradék, fehérje szénhidrát, víz, savak, alkohol, vitaminok), valamint színezékek, szermaradványok mennyiségi meghatározására,

- alkalmazza ismereteit az élelmiszerek komplex vizsgálati módszereinek áttekintő összefoglalása, összehasonlító értékelése során,

- alkalmazza a laboratóriumi munka- és rendszabályokat, a vegyszer- és hulladékkezelés szabályait, a baleset- és tűzelhárítási szabályokat, a munkavédelmi eljárásokat.

Élelmiszer-ipari technológia terén

- ismeri a fontosabb élelmiszer-ipari technológiákat: tartósítóipar, hűtőipar, húsipar, tejipar, gabona-feldolgozó ipar, sütőipar, édesipar, cukoripar, erjedésipar (keményítő, likőr, üdítőital) boripar, söripar, növényolajipar (étolaj, keményítő), élvezeti szerek gyártása (kávé, tea, fűszerek) megnevezi a fontosabb gépeket,

- csoportosítja és jellemzi az élelmiszeri-ipari műveleteket,

- csoportosítja és jellemzi az élelmiszer-ipari nyersanyagokat, leírja összetételüket,

- jellemzi a fontosabb élelmiszer-ipari késztermékeket, leírja összetételüket,

- csoportosítja és jellemzi az élelmiszer-ipari csomagolóanyagokat, csomagolási módokat,

- leírja, beazonosítja a gyártástechnológiák minőséget meghatározó kritikus műveleti pontjait (CCP) és az ehhez kapcsolódó mintavételi helyeket,

- megmagyarázza a technológiai műveletek során végbemenő fontosabb fizikai, fizikai-kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- elemzi és értelmezi a minőségi elváltozások lehetséges műszaki okait, azonosítja lehetséges technológiai helyeit,

- értelmezi az élelmiszer-romlások csökkentését, illetve megakadályozását szolgáló módszereket,

- alkalmazza a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó higiéniai előírásokat.

Élelmiszer-kémia és táplálkozás-élettan terén

- ismeri az élelmiszer-komponensek változásait a tárolás és feldolgozás során: szénhidrátok (karamellizáció, Maillard-reakció) zsiradékok (hidrolízis, dezmolízis, avasodás) fehérjék (denaturálódás, hidrolízis),

- ismeri az enzimek fogalmát, csoportosítását, jellemzőit, hatásmechanizmusukat, táplálkozás-élettani szerepüket,

- ismeri a járulékos tápanyagok fogalmát, csoportosítását, szerepét (természetes színezőanyagok, ízesítőanyagok, zamatanyagok),

- ismeri az alkaloidok fogalmát és élettani hatását,

- ismeri az élelmiszeradalékok fogalmát, csoportosítását, szerepét (tápértéknövelők, élvezetiérték-javítók, tartósítószerek és minőségjavítók),

- ismeri a táplálkozás szervrendszerének felépítését és az élelmiszerek hasznosulását a szervezetben (emésztés, felszívódás),

- ismeri néhány betegség és a táplálkozás kapcsolatát,

- ismeri a különleges táplálkozási igényeket és kielégítésük módját,

- ismeri az egészséges táplálkozás alapjait,

- definiálja a szénhidrátok, zsiradékok és fehérjék fogalmát; érti és igazolja szerkezetüket, értelmezi tulajdonságaikat, csoportosításukat, jellemzi élettani szerepüket,

- definiálja a kiegészítő, védő jellegű tápanyagok fogalmát (vitaminok, ásványi anyagok), ismeri szerkezetüket, értelmezi tulajdonságaikat, csoportosításukat, jellemzi élettani szerepüket,

- meghatározza és értelmezi az emberi szervezet energia- és tápanyagigényét,

- érti és értelmezi a szénhidrát-, fehérje- és zsiradék-anyagcsere alapjait,

- értékeli a víz fizikai, kémiai tulajdonságait, szerepét az emberi szervezetben, az élelmiszerekben, a táplálkozás-élettani folyamatokban,

- értékeli táplálkozás-élettani szempontok alapján az élelmiszereket.

Mikrobiológia és élelmiszer-higiénia terén

- ismeri a mikroorganizmusok természetben betöltött szerepét,

- ismeri az élelmiszer-ipari szempontból fontos mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, élesztők, penészek) fogalmát, alaktanát, felépítését, anyagcseréjét, életfeltételeit, előfordulási valószínűségét,

- ismeri az egészségügyi szempontból fontosabb mikroorganizmusokat és szerepüket,

- ismeri a fontosabb élelmiszer-romlásokat, élelmiszer-mérgezéseket, élelmiszer-fertőzéseket és ezek kialakulását, tüneteit, okozóit,

- érti az endospóraképzés és a vegetatív sejtté alakulás feltételeit,

- értelmezi a mikroorganizmusok anyagcseréjének szerepét, jelentőségét az ipari (élelmiszer, gyógyszer) termelésben,

- alkalmazza a mikroorganizmusok életfeltételei és életjelenségei közötti összefüggést a káros mikroorganizmusok elleni védekezésben, illetve a hasznos mikroorganizmusok szaporításában,

- alkalmazza az élelmiszer-higiéniás szabályokat, az élelmiszer-biztonsági előírásokat, eljárásokat.

Fizikai kémia terén

- ismeri a termodinamika alapjait, főtételeit, a kaloriméter és a hűtőgépek elvét,

- ismeri a reakciókinetika alapjait (reakciósebesség, reakciók osztályozása, egyensúlyi állapot, aktiválási energia, katalízis),

- jellemzi és értelmezi a gázhalmazállapotot, fontosabb törvényszerűségeit (gáztörvények, diffúzió),

- jellemzi és értelmezi a folyékony halmazállapotot (víz, molekulák közti erők, gőznyomás, forráspont, kritikuspont, viszkozitás, felületi feszültség),

- jellemzi és értelmezi a szilárd halmazállapotot (kristályszerkezet, olvadás, kristályosodás, szublimáció),

- jellemzi és értelmezi a kolloid állapotot (előállítás, csoportosítás, stabilitás, ülepedés, ozmózis, emulziók, szólok, gélek, habok),

- jellemzi és értelmezi a felületi jelenségeket (adszorpció, adszorbensek, adszorpciós egyensúlyok, izotermák),

- alkalmazza az oldatok elméleti alapjait (koncentrációk, fagyáspont, oldhatóság, desztilláció, desztillációs görbék, vízgőz-desztilláció, forráspont, fázisdiagram, extrakció, megoszlási egyensúly),

- alkalmazza a kémiai egyensúlyok elméleti alapjait (tömeghatástörvény, Le Chatelier-Braun-elv, ionegyensúlyok, pH-, sav-bázis elméletek, disszociációfok, hidrolízisek, pufferek, heterogén egyensúlyok, csapadékképződés, oldhatósági szorzat, ioncserélők),

- alkalmazza az elektrokémia alapjait, törvényszerűségeit (elektrolízis, elektrolit ellenállása/vezetése, elektródpotenciálok, galvánelemek, elektromotoros erő, redoxi-potenciálok, aktivitás, elektródtípusok),

- alkalmazza az optikai jelenségek alapjait, törvényszerűségeit (fénytörés, törésmutató, poláris fény előállítása és forgatása, fény felbontása, színképek, abszorpciós színképelemzés, Lambert-Beer-törvény, fotometria, spektrofotometria, atomabszorpciós spektroszkópia).

Minőségügyi ismeretek terén

- ismeri az élelmiszerelőállító-hely létesítésével és működésével kapcsolatos engedélyezési eljárásokat,

- ismeri az élelmiszer-előállítás során felhasznált nyers-, adalék-, segéd-, csomagolóanyagok és a víz engedélyezési eljárásait,

- ismeri az élelmiszerek előállításának engedélyezési eljárásait,

- ismeri a termék- és fogyasztóvédelem törvényeit, a védjegy és a különleges minőség védelmét, tanúsítását,

- ismeri a piac működését befolyásoló törvényeket (verseny, jövedék, reklám),

- ismeri a fogyasztói elvárások szerepét,

- érti és értelmezi az élelmiszerjogi szabályozás célját és alapvető előírásait (Élelmiszertörvény és végrehajtási rendeletei, bortörvény),

- érti és értelmezi az élelmiszer-biztonság főbb szabályait (egészségügyi törvény, környezetvédelmi törvény és termékdíj, higiéniai szabályzat, élelmiszerek vegyi- és mikrobiológiai szennyeződése),

- jellemzi a szabványosítás helyzetét, szerepét, rendszerét az élelmiszeriparban, értelmezi a szabványok jogállását,

- jellemzi és értelmezi a Magyar Élelmiszerkönyv szerepét, köteteinek (I-III.) tartalmát,

- jellemzi a minőségbiztosítás (ISO 9000, 9001) és a teljes körű minőségbiztosítás (TQM) alapelveit, megvalósításának lényegét,

- jellemzi az élelmiszer-igazgatás és a hatósági ellenőrzés szerepét, rendszerét (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, OBI),

- alkalmazza a minőségügyi alapismereteket (minőség, élelmiszerek minősége),

- elemzi és alkalmazza az élelmiszer-ipari vállalkozások minőségügyi tevékenységének formáit, a jó laboratóriumi-, a jó higiéniai-, és a jó gyártási gyakorlat elemeit,

- irányítja a minőség-ellenőrzés és -szabályozás rendszerét az élelmiszeriparban (anyagátvétel-, raktározás-, gyártásközi és késztermék-ellenőrzés, higiéniai ellenőrzés),

- érti, elemzi és értékeli a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert (alapelvek, bevezetés, működtetés).

Szakmai idegen nyelv terén

kezdő csoportban:

- beszédértés: megérti az idegen nyelvű utasításokat, mind az órai feladatokra, mind pedig a szakmára vonatkozóan. A hallott szakmai szöveget képes visszaadni magyarul, illetve idegen nyelven (egyszerűbb, rövidebb szövegek),

- beszédhasználat: kérdéseket tesz fel, illetve kérdésekre válaszol, és képes kifejezni a vegyszereket, műszereket, munkaleírásokat,

- olvasás: tud olvasni a fontosabb szabályok betartásával, egyes mondatokat kérésre pontosan, magyarosan lefordít, az anyagra épülő más rövid szöveget megérti,

- írás: legyen képes egyszerű idegen nyelvű szöveget (pl. szakfolyóiratokból, szakkönyvekből) szótár segítségével pontosan magyarra fordítani, magyar nyelvű szakmai szöveget szótárral idegen nyelvre fordítani, illetve a tanult szakmai szókincs segítségével egyszerűbb magyar szöveg lényegét idegen nyelven visszaadni.

haladó csoportban:

- beszédértés: a szóképzés szabályai, a szövegösszefüggés és szakmai ismeretei alapján kitalálja, megérti az ismeretlen szavakat tartalmazó szakmai szövegeket, az ismeretlen szakszavak jelentését; megérti a bonyolultabb szakmai utasításokat is,

- beszédhasználat: képes beszélni a tanult témában hallott, vagy olvasott szövegről, illetve elmondani gondolatait a szakmai kérdésekről,

- olvasás: bonyolultabb szakmai szöveget önállóan, szótár segítségével pontosan, magyarosan lefordít, valamint szótár nélkül a szakszöveget globálisan megérti,

- írás: a tanult szakmai témákról egyszerű fogalmazást készít, egyéni szakmai véleményét leírja, magyarról idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra pontosan lefordítja.

- Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3000 szó.

3. Gyakorlati követelmények

- ismeri a kristályosítást, a színmérést (pekározás, műszeres) a konzisztenciamérést, (penetrométer, finométer, valorigráf) egy anion és egy kation csapadékos meghatározását, a nyersrost mennyiségi meghatározását, a víztartalom Karl-Fischer-féle meghatározását,

- ismeri két nehézfém (pl. réz, ólom) koncentrációjának meghatározását AAS-módszerrel, a csomagolóanyagok komplex vizsgálatát, a hőkezeltségi vizsgálatot enzimaktivitás méréssel, a gázpalackok kezelését, a gázkromatográfiás meghatározásokat,

- ismeri a laboratóriumi hulladék szakszerű kezelését, illetve megsemmisítésének szabályait,

- elvégzi a csapadékok leválasztását, ülepítését, mosását, anyagok centrifugálását, extrahálását,

- elvégzi a sűrűségmérést Mohr-Westphal-mérleggel, a viszkozitásmérést kapilláris viszkoziméterrel és rotációs viszkoziméterrel, a törésmutató mérést merülő refraktométerrel,

- elvégzi a homoktartalom-meghatározást (kémiai),

- elvégzi a zsiradék- és fehérjetartalom-meghatározásokat automata elemzővel,

- elvégzi a butirométeres zsírtartalom-meghatározásokat (tej-, hústermék),

- elvégez egy HPLC vizsgálatot,

- folyamatosan betartja a laboratóriumi rend- és munkaszabályokat, (higiéniai, biztonság),

- használja, kezeli a laboratóriumi folyadék-adagoló készülékeket,

- elkészíti az alapvető üvegtechnikai eszközöket,

- önállóan elvégzi az alapvető labororatóriumi eszközök tisztítását, összeállítását, karbantartását,

- elvégzi a mikrobiológiai mennyiségi meghatározásokat: összes csíra, élőcsíra, kamrás és tenyésztéses (membránfiltrációs) eljárások,

- begyakorlott módon elvégzi a melegítést, hűtést, termosztálást, szárítást, porítást, homogenizálást, oldást, oldatkészítést, bepárlást, szűrést, extrahálást, desztillálást, roncsolást,

- gyakorlottan kezeli a laboratóriumi vízdesztilláló készülékeket,

- matematikai-statisztikai módszerekkel begyakorlottan feldolgozza a mérési adatokat; a kiszámított eredmények alapján elvégzi a minősítési eljárást,

- begyakorlottan mér tömeget, térfogatot, hőmérsékletet, sűrűséget (piknométer, areométer), optikai forgatóképességet, törésmutatót,

- begyakorlottan mér nedvesség-, illetve szárazanyag-tartalmat, hamutartalmat, extrakttartalmat, zsiradéktartalmat (Soxhlet),

- begyakorlottan titrimetriás mérőoldatokat készít, faktoroz (sav-bázis, csapadékos, redoximetriás, komplexometriás mérésekhez) és ezekkel meghatározza a jellemző élelmiszer-ipari termékek értékmérő komponenseit,

- rutinszerűen mér savtartalmat, savfokot, savszámot, elszappanosítási számot, lúgossági fokot,

- rutinszerűen végzi a konyhasótartalom-meghatározásokat, (gyors, döntő m.), a klorid iontartalom-meghatározását, a víz oxigénfogyasztásának mérését, a Bertrand-féle redukáló cukortartalom, a kénessavtartalom, a Schoorl-féle redukáló cukortartalom, a jód- és brómszám, a peroxid-szám, valamint a víz összes keménységének meghatározását,

- rutinszerűen kezeli a pH-mérőket, pH-t mér és a fontosabb titrimetriás mérések potenciometriás indikálását végrehajtja, kiértékeli (grafikusan, numerikusan),

- rutinszerűen kezeli a konduktométereket, ásványianyag-tartalmat (hamutartalom) közvetlenül mér, illetve a fontosabb titrimetriás mérések konduktometriás indikálását és kiértékelését elvégzi (grafikusan),

- rutinszerűen kezeli a kézi- és az Abbe-féle refraktométereket (termosztáttal is), ezekkel szénhidrátot, zsírt határoz meg,

- rutinszerűen kezel fotométereket, spektrofotométereket (VIS, UV), meghatározza a fontosabb anyagok koncentrációját (pl. nitrit, C-vitamin, vas, fehérje, cukor stb.),

- rutinszerűen meghatározza a fehérjetartalmat (Kjeldahl, Parnass-Wagner módszerek),

- rutinszerűen meghatározza az alkoholtartalmat, extrakttartalmat (desztillálás, sűrűségmérés),

- rutinszerűen végez érzékszervi vizsgálatokat, bírálatokat a fontosabb élelmiszer-termékekből (italok, tejtermékek, húsipari, sütőipari termékek),

- gyakorlottan alkalmazza a laboratóriumi munka- és rendszabályokat, a vegyszer és hulladékkezelési szabályokat, a baleset- és tűzelhárítási szabályokat, a munkavédelmi eljárásokat,

- gyakorlottan komplex élelmiszer-vizsgálatokat és -minősítéseket végez a kiadott leírások ( a Magyar Élelmiszerkönyv) alapján.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az élelmiszer-ipari gépésztechnikus rendelkezzen általános, és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Rendelkezzen higiéniai szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel. Alakuljon ki benne a humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos, gazdaságos, az önálló és megbízható munkavégzésre és végeztetésre való hajlam és igény. Tudjon a változó helyzetekre reagálni, tartson lépést a tudomány és a technika fejlődésével, folyamatosan képezze magát.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- géprajzból a méretháló felépítése és/vagy gépelem axonometrikus ábrájából műhelyrajz készítése,

- gépelemekből egyszerűbb gépelemek szerkezeti vázlatának elkészítése, működésének, beépítési módjának, igénybevételeinek ismertetése és/vagy számítások a gépelemek témaköréből (fogaskerekek) és/vagy egyszerűbb szilárdsági ellenőrzés elvégzése,

- mechanikából számítási feladat a statika vagy a szilárdságtan témaköréből,

- gépipari anyag és gyártásismeretből szerkezeti anyagok, kenő- és szigetelőanyagok jellemző tulajdonságai és/vagy hőkezelési eljárások és/vagy anyagvizsgálati módszerek és/vagy fémipari megmunkálási módok, azok gépei, kötési technológiák,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatokból számítási feladatok az áramlástan és/vagy az ülepítés vagy a termikus műveletek témaköréből,

- élelmiszer-ipari géptanból élelmiszer-ipari jellemző műveleteit megvalósító gépek és berendezések szerkezeti kialakítása, működése, és esetleges beállításai,

- irányítástechnikából műszerek szerkezeti kialakítása, működése és/vagy egyszerűbb élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási körök működése, készítése.

Az írásbeli vizsga egyes témakörei (tantárgyai) közel azonos súllyal szerepeljenek az írásbeli tételben.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- élelmiszer-ipari géptan,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok,

- irányítástechnika.

Az élelmiszer-ipari géptan vizsgatárgy:

- gépelemek, kötési technológiák, igénybevételek ("A" tételsor),

- élelmiszer-ipari gépek szerkezete, működése ("B" tételsor).

Az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok vizsgatárgy:

- folyadékok és gázok szállítása,

- egyneműsítő műveletek,

- szétválasztó műveletek,

- termikus műveletek,

- anyagátadási műveletek.

Az irányítástechnika vizsgatárgy:

- a jellemző paraméterek mérésére alkalmas mérőeszközök fajtái, működési elvük ("A" tételsor),

- élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlések, szabályozások ("B" tételsor).

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá,

- szerkesztett előrajzoláshoz, hossz- és szögméréshez kapcsolódó, kézi megmunkálási technológiákat igénylő feladatok elvégzése, egyszerű munkadarabok elkészítése,

- műhelyrajz alapján esztergálással, marással, fúrással előállítható egyszerű munkadarab elkészítése,

- néhány egyszerű elemből összeállítható munkadarab készítése, melynek során szegecselés vagy hegesztés végezhető rajzi előírás szerint,

- komplex szerelési műveletekkel végrehajtható karbantartási (javítási) feladat (csőszerelvények, hajtóművek).

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- vetületi ábrázolás, géprajzolvasás, műhelyrajz készítés, méretezési feladatok,

- gépelemek fajtái, feladata, jellemzői, alapvető számítások,

- gépipari anyagok jellemzői, gépipari gyártástechnológiák, anyagvizsgálatok a gépiparban,

- szerkezetek igénybevételei, szilárdságtani számítások,

- az élelmiszer-iparban alkalmazott általános és élelmiszer-ipari gépek és berendezések feladata, szerkezete, működése,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok alkalmazási területei, főbb paraméterei, számítási feladatok,

- az élelmiszer-iparban alkalmazott műszerek fajtái, működési elvük,

- élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási megoldások.

A gyakorlati vizsga tartalma

- mérés, előrajzolás, munkadarab készítése kézi megmunkálási technológia alkalmazásával,

- munkadarab elkészítése műhelyrajz alapján gépi forgácsolással,

- munkadarab készítése kötési technológia (szegecselés, hegesztés, stb.) alkalmazásával,

- gépek, gépegységek szerelése, hiba-megállapítás, karbantartás, ellenőrzés.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy a szóbeli vizsgarész eredménye.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.

A manuális tevékenység értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a szerszámok, eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelményeket, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartását kell pontozni és érdemjegyre átváltani.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeként elért érdemjegyek átlagolásával kell eldönteni, kerekítési tényezőként a manuális feladat végrehajtásának érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Géprajz

Gépelemek

Mechanika

Gépipari anyag és gyártásismeret

Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok

Általános géptan

Élelmiszer-ipari géptan

Élelmiszer-ipari technológiák

Irányítástechnika

Higiénia, környezet- és munkavédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)[2]

Szakmai gyakorlat

Géptani gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	1/13. év 37 hét *	2/14. év 34 hét *	Összesen
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki	37	34	71
2.	Testnevelés	74	68	142
3.	Szakmai idegen nyelv	74	68	142
4.	Élelmiszer-analitika	222	204	426
5.	Élelmiszer-ipari technológia	111	102	213
6.	Élelmiszer-kémia és táplálkozás-élettan	74	-	74
7.	Mikrobiológia és élelmiszer higiénia	-	68	68
8.	Minőségügyi ismeretek	-	68	68
9.	Fizikai kémia	74	-	74
	Kötelező elmélet összesen	666	612	1278
	Kötelező gyakorlat
10.	Élelmiszer-analitika gyakorlat	592	544	1136
11.	Nyári szakmai gyakorlat	80	-	80
	Kötelező gyakorlat összesen	672	544	1216
	Kötelező tantárgyak összesen	1338	1156	2494
12.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	37	34	71
13.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat**	37	34	71
***	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	74	68	142
	Összes óraszám	1412	1224	2636
	ebből szakmai elmélet	703	646	1349
	ebből szakmai gyakorlat	709	578	1287
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az alkalmazott számítástechnika tantárgy javasolt.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

[1] Szakirányú szakközépiskola 9-12. évfolyamán végzettek számára egy tanév beszámítható.

[2] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

30. Élelmiszer-ipari gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 15

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari gépésztechnikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3117

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3117	Gépésztechnikus

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az élelmiszer-ipari gépésztechnikus feladata az élelmiszertermelés során a technológiai folyamatok műszaki feltételeinek biztosítása (üzemeltetés, folyamatirányítás, karbantartás, szervezés).

Az élelmiszer-ipari üzemek telepítésénél, gépek üzembe helyezésénél közvetlen irányítás és/vagy a technológiai berendezések szerelési, beállítási, beüzemelési munkáinak elvégzése, valamint fejlesztési feladatok ellátása.

A munkavégzés során az iparágra jellemző nagyon sok sajátos higiéniai, környezet- és munkavédelmi előírás betartása és betartatása.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6222 13	Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megnevezésével)

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Élelmiszer-ipari gépek, berendezések, technológiai vonalak biztonságos, előírások szerinti üzemeltetése.

Üzemzavar esetén a szükséges intézkedések megtétele, kisebb hibák esetén az elhárítás elvégzése.

Élelmiszer-ipari gépek és berendezések karbantartása, a munka szervezése, felügyelete.

Egyszerűbb alkatrészek rajzának elkészítése, rajz alapján az alkatrészek legyártása, gyártatása.

2. Elméleti követelmények

- ismeri a géprajzzal kapcsolatos szabványok előírásait és az ábrázolás szabályait,

- azonosítja a vetületi ábrákat,

- kiválasztja a szükséges tűréseket, illesztéseket,

- a jelképes ábrázolás és a méretezés szabályainak betartásával alkatrészekről műhelyrajzot, egyszerűbb szerkezetekről összeállítási rajzot készít,

- összeállítási és műhelyrajzot olvas, értelmez,

- ismeri, azonosítja, csoportosítja a gépelemeket, ismeri jellemző szerkezeti anyagaikat,

- magyarázza meg a gépelemek működéséből származó igénybevételeket,

- egyszerűbb esetekben számítással elvégzi a gépelemek szilárdsági ellenőrzését,

- meghatározza a gépelemek élelmiszer-feldolgozásra gyakorolt hatását, alkalmasságát,

- ismeri a síkbeli erőrendszer fogalmát, az egyensúly feltételeit, a kényszereket, a belső erők és a feszültség fogalmát,

- tartók esetében felismeri a terheléseket, meghatározza a terhelés következtében kialakuló reakciókat és igénybevételeket, megkülönbözteti az egyszerű és az összetett igénybevételeket,

- egyszerűbb esetekben elvégzi a szilárdsági ellenőrzést, meghatározza a tartó alakváltozását,

- ismeri a szerkezeti anyagok, kenőanyagok és szigetelőanyagok jellemző tulajdonságait, a gépipari anyagvizsgálati módszereket, azok célját,

- ismeri a fémipari hőkezelési eljárásokat, azok hatását,

- megadott szempontok alapján kiválasztja a szabványos szénacél, réz- és alumíniumötvözeteket, használja az anyagok szabványgyűjteményeit, a műszaki táblázatokat,

- meghatározza az alkatrészek gyártásához szükséges fémipari megmunkálásokat, kötési technológiákat,

- ismeri az élelmiszergyártás történetét, az élelmiszer-ipari műveletek célját, elvi alapjait,

- megmagyarázza a műveletek során lezajló anyagmozgásokat, a hő- és anyagátadást, a fontosabb műszaki paraméterek hatásait,

- használja a legfontosabb műszaki táblázatokat, nomogramokat,

- önállóan egyszerű számításokat végez az áramlástan, a szemcsés anyagokkal végzett műveletek és a kalorikus műveletek témaköreiben,

- ismeri az erő- és munkagép fogalmát, a villamos motorok jellemző fordulatszámait, a villamos energia-termelés és szállítás rendszerének elemeit,

- megmagyarázza a munkagépek működése során kialakuló energiaviszonyokat, a hatásfokcsökkentő tényezőket, a belsőégésű motorok és a villamos gépek működési elvét,

- számítással meghatározza a szállító- és emelőgépek kapacitását, teljesítményét,

- ismeri az élelmiszer-ipar jellegzetes műveleteit megvalósító gépek működési elvét,

- valós szerkezet, modell vagy összeállítási rajz alapján megmagyarázza a lényeges szerkezeti elemek funkcióját,

- jellemzi a gépek beállításának hatását a gyártás minőségére, az anyag és energiafelhasználásra,

- megjegyzi az élelmiszer-ipar főbb termékeit, termékcsoportjait, azok alap és segédanyagait,

- ismeri az élelmiszer-ipari technológiai folyamatokat,

- ismeri az élelmiszer-iparban alkalmazott, a jellemző paraméterek mérésére szolgáló mérőeszközök fajtáit, működési elvüket,

- ismeri az irányítástechnikai alapelveket és alapfogalmakat,

- egyezteti a kapcsolási rajzok jelöléseit a valós szerkezeti elemekkel,

- kapcsolási rajz alapján megmagyarázza az élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlési, szabályozási körök működését,

- önállóan megtervez egyszerűbb vezérlési, szabályozási köröket, kapcsolási rajz alapján működő modellek összeállítását mozgás, nyomás és hőmérsékletszabályozás/vezérlés területén,

- az elemek kiválasztásához használja az irányítástechnikai katalógusokat,

- ismeri a munkavédelemre vonatkozó alapvető jogszabályokat és előírásokat, a munkavédelem szervezeti és felügyeleti rendszerét, a munkavédelem területeit, eszközeit, személyi és társadalmi jelentőségét,

- munkája során alkalmazza, betartatja a biztonságtechnikai tűzvédelmi és higiéniai szabályokat,

- végrehajtja az elsősegélynyújtás alapvető műveleteit,

- ismeri a foglalkozási ártalmak és a megbetegedések közötti összefüggéseket,

- ismeri az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos legfontosabb követelményeket és ezek összefüggéseit, a környezetvédelem élelmiszer-ipari feldolgozásra vonatkozó szabályait, azok betartásának fontosságát,

- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat, a társadalombiztosítási és adózási szabályokat, az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- ismeri a különböző vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges formáit,

- alkalmazza a kommunikációt, az üzleti tárgyalás technikáit.

3. Gyakorlati követelmények

- önállóan használja az egyetemes mérő és ellenőrző eszközöket, kéziszerszámokat a munkavédelmi szabályok betartásával,

- elvégzi az általános gépelemek jellemző karbantartási műveleteit,

- gépi forgácsolással (esztergálás, marás, gyalulás, fúrás) elkészít egyszerűbb alkatrészeket,

- kiválasztja a szükséges kötési technológiát (ragasztás, forrasztás, hegesztés), amihez a szükséges felület-előkészítést is elvégzi,

- vízszintes helyzetben ívhegesztéssel szénacélon tompa, sarok és "V" varratot készít,

- egyszerűbb szerkezeteknél megkeresi a felmerült hiba okát, elkészíti a karbantartás tervét, meghatározza a szerkezetek szerelési sorrendjét, egyszerűbb alkatrészek gyártásának műveleti utasítását,

- használja a gépkönyveket, műszaki táblázatokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- géprajzból a méretháló felépítése és/vagy gépelem axonometrikus ábrájából műhelyrajz készítése,

- mechanikából számítási feladat a statika vagy a szilárdságtan témaköréből,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatokból számítási feladatok az áramlástan és/vagy az ülepítés vagy a termikus műveletek témaköréből,

- élelmiszer-ipari géptanból élelmiszer-ipari jellemző műveleteit megvalósító gépek és berendezések szerkezeti kialakítása, működése, és esetleges beállításai,

- irányítástechnikából műszerek szerkezeti kialakítása, működése és/vagy egyszerűbb élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási körök működése, készítése.

Az írásbeli vizsga egyes témakörei (tantárgyai) közel azonos súllyal szerepeljenek az írásbeli tételben.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- élelmiszer-ipari géptan,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok,

- irányítástechnika.

Az élelmiszer-ipari géptan vizsgatárgy:

- gépelemek, kötési technológiák, igénybevételek ("A" tételsor),

- élelmiszer-ipari gépek szerkezete, működése ("B" tételsor).

Az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok vizsgatárgy:

- folyadékok és gázok szállítása,

- egyneműsítő műveletek,

- szétválasztó műveletek,

- termikus műveletek,

- anyagátadási műveletek.

Az irányítástechnika vizsgatárgy:

- a jellemző paraméterek mérésére alkalmas mérőeszközök fajtái, működési elvük ("A" tételsor),

- élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlések, szabályozások ("B" tételsor).

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

- szerkesztett előrajzoláshoz, hossz- és szögméréshez kapcsolódó, kézi megmunkálási technológiákat igénylő feladatok elvégzése, egyszerű munkadarabok elkészítése,

- műhelyrajz alapján esztergálással, marással, fúrással előállítható egyszerű munkadarab elkészítése,

- néhány egyszerű elemből összeállítható munkadarab készítése melynek során szegecselés vagy hegesztés végezhető rajzi előírás szerint,

- komplex szerelési műveletekkel végrehajtható karbantartási (javítási) feladat (csőszerelvények, hajtóművek).

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- vetületi ábrázolás, géprajzolvasás, műhelyrajz készítés, méretezési feladatok,

- gépelemek fajtái, feladata, jellemzői, alapvető számítások,

- gépipari anyagok jellemzői, gépipari gyártástechnológiák, anyagvizsgálatok a gépiparban,

- szerkezetek igénybevételei, szilárdságtani számítások,

- az élelmiszer-iparban alkalmazott általános és élelmiszer-ipari gépek és berendezések feladata, szerkezete, működése,

- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok alkalmazási területei, főbb paraméterei, számítási feladatok,

- az élelmiszer-iparban alkalmazott műszerek fajtái, működési elvük,

- élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási megoldások.

A gyakorlati vizsga tartalma

- mérés, előrajzolás, munkadarab készítése kézi megmunkálási technológia alkalmazásával,

- munkadarab elkészítése műhelyrajz alapján gépi forgácsolással,

- munkadarab készítése kötési technológia (szegecselés, hegesztés stb.) alkalmazásával,

- gépek, gépegységek szerelése, hiba-megállapítás, karbantartás, ellenőrzés.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Géprajz

Gépelemek

Mechanika

Gépipari anyag és gyártásismeret

Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok

Általános géptan

Élelmiszer-ipari géptan

Élelmiszer-ipari technológiák

Irányítástechnika

Higiénia, környezet- és munkavédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Géptani gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sor- szám	Tantárgy megnevezése	1/13. év** 37 hét *	2/14. év 37 hét *	3/15. év 34 hét *	Összesen
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki	37	37	34	108
2.	Testnevelés	111	37	34	182
3.	Élelmiszerkémia	74	-	-	74
4.	Mikrobiológia	74	-	-	74
5.	Higiénia, környezet- és munkavédelem	-	-	68	68
6.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	-	68	68
7.	Géprajz	148	74	68	290
8.	Gépipari anyag ás gyártásismeret	37	74	-	111
9.	Mechanika	-	111	-	111
10.	Gépelemek	-	111	34	145
11.	Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok	148	74	68	290
12	Általános géptan	-	74		74
13.	Élelmiszer-ipari géptan	-	-	136	136
14	Élelmiszer-ipari technológiák	-	74	34	108
15.	Irányítástechnika	-	74	68	142
	Kötelező elmélet összesen	333	666	544	1543
	Kötelező gyakorlat
16.	Géptani gyakorlat	74	518	476	1068
17.	Alapmérések (laboratóriumi gyakorlat)	111	-	-	111
18.	Nyári összefüggő gyakorlat	80	160	-	240
	Kötelező gyakorlat összesen	265	678	476	1419
	Kötelező tantárgyak összesen	598	1344	1020	2962
19.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet****	74	37	68	182
20.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	222	37	34	290
***	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	296	74	102	472
Összes óraszám		1190	1492	1122	3804
ebből szakmai elmélet		703	777	612	2092
ebből szakmai gyakorlat		487	715	510	1712
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az 1/13. évfolyam tananyagát az élelmiszer-ipari szakközépiskolák tanulói a műszaki pályaorientációs és az élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozás kerettantervei alapján teljesíthetik.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
**** Szakmai idegen nyelv ajánlott.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

32. Élelmiszer-ipari menedzser (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6222 01

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari menedzser (a szakirány megjelölésével)

2.1. Technológus szakirány

2.2. Gépész szakirány

2.3. Vállalkozó szakirány

2.4. Sütő-cukrász szakirány

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3629

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
5116	Élelmiszer-ipari bemutató asszisztens

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az élelmiszer-ipari menedzser munkaterülete a vezetésében és irányításában felmerülő szakmai kérdések véleményezése, a problémák komplex kezelése, az optimális megoldások kiválasztása és azok végrehajtásának ellenőrzése, azaz

- élelmiszer-ipari gyártási folyamat technológiai és gépészeti működtetése, irányítása, ellenőrzése,

- az áruforgalmi folyamatok (beszerzés, készletezés, értékesítés) tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése,

- a nyereséges gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi és számviteli előírások betartása és betartatása,

- kül- és belföldi piaci helyzethez való eredményes alkalmazkodás,

- marketing stratégiák kidolgozása,

- munkáltatói és munkavállalói érdekek érvényesítése,

- a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, ügyiratkezelés, levelezés bonyolítása, üzleti partnereivel, munkatársaival szakmai kapcsolat létesítése és ápolása.

A szakképesítés korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás alapítására is jogosít.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6222 13	Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megnevezésével)
52 6222 15	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az élelmiszer-ipari menedzser feladata:

- Kommunikálni (befogadni és felhasználni az információkat, információt átadni, csoportot vezetni és irányítani, tárgyalási technikát alkalmazni, idegen nyelvet alapfokon használni, telekommunikációs eszközöket használni).

- Élelmiszer-ipari gyártási folyamatot végezni (alap-, segéd- és csomagolóanyagokat használni, általános élelmiszer-ipari műveleteket, technológiákat feldolgozó berendezéseket üzemeltetni, részt venni gyártás- és gyártmányfejlesztésben).

- Élelmiszer-ipari gyártási folyamatot irányítani (gazdálkodni a rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal, biztosítani a gyártáshoz a szükséges alap-, segéd- és csomagolóanyagokat, biztosítani a berendezések folyamatos működőképességét, betartani a technológiai előírásokat, átadni a szakmai ismereteket).

- Ellenőrizni (folyamatosan ellenőrizni és szükség esetén beavatkozni a termék minőségének biztosítása érdekében, ellenőrizni a higiéniai, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások betartását).

- Gazdasági környezetet értékelni (alkalmazkodni a piacgazdaság változásaihoz, gazdasági számításokat végezni és elemezni, részt venni vállalkozás megalapításában és megszüntetésében, számviteli és pénzügyi alapműveleteket végezni, számítógépes programokat használni).

- Ügyviteli adminisztrációs tevékenységet végezni és irányítani (ügyviteli előírásokat alkalmazni, irodatechnikai eszközöket használni, hivatalos levelezést folytatni).

- Önmagát fejleszteni (folyamatosan figyelemmel kísérni szakterülete fejlődését, részt venni továbbképzéseken).

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- az alapvető kommunikációs technikákat és eszközök használatát,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagokat és késztermékeket,

- az élelmiszer-ipari környezetvédelmi, higiéniai, élelmezés-egészségügyi, biztonsági, felelősségi és munkavédelmi előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a (hús-, tej-, konzerv- és sütő-cukrászipari) szaktechnológiát,

- az élelmiszer-ipari gyártási folyamatokat,

- a csomagolástechnikát,

- az élelmiszer-ipari gépek szerkezetét és működési elvét,

- az élelmiszer-ipari műveleteket, technológiákat és azok gazdasági folyamatait,

- az élelmiszeripar nemzetgazdasági, világgazdasági környezetét, a gazdaságpolitikai normákat,

- az egyszeres könyvvitel számviteli pénzügyi rendszerét,

- az alapvető marketing és szervezési módszereket,

- a vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos alapvető eljárási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási jogszabályokat.

Legyen képes az elsajátított ismeretek folyamatos fejlesztésére és a későbbiekben alkalmazás szintre emelésére.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén legyen képes:

- kommunikálni: információkat befogadni, felhasználni és átadni, tárgyalási technikákat alkalmazni, alapfokon legalább egy idegen nyelven kommunikálni, számítógépes és telekommunikációs eszközöket használni,

- irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, minőségbiztosítás és minőségszabályozás, valamint a környezetvédelem elemeit szem előtt tartva,

- élelmiszer-ipari gépeket üzemeltetni,

- elemezni az alapvető gazdálkodási összefüggéseket,

- ellátni az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos számviteli, pénzügyi és munkaügyi feladatokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az élelmiszer-ipari menedzser rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, a jó vezetői készség, a precíz, kitartó munkavégzés iránti igény, valamint a környezeti veszélyek figyelembe vétele és elhárításának képessége.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye a műszeres vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen asszociációs készség. Rendelkezzen alapfokú számítógép-kezelői és szoftver felhasználói ismeretekkel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került.

A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítania kell egy meghatározott téma kidolgozásával, hogy mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismereteket hasznosítani, tudásanyaga alapján a komplex ismeretanyagot egységes egésszé alakítani.

A szakdolgozat témája szabadon választható a szakmai érdeklődésen belül, ha az a képző intézmény által elfogadott gyakorlatorientált témakörökhöz kapcsolódik.

A jelölt legyen képes a szakmai programokra felépített, a magyar nyelv szabályai szerint összeállított, szakmai és formai követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, melyet a publikációk, valamint az egyéni mérés és tapasztalat alapján értékel.

Köztes vizsga: A központi programban meghatározott tantárgyi vizsgák (kreditek).

2. A szakmai vizsga részei

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai

A szóbeli vizsga a teljes ismeretanyagot felölelő, az FVM által meghatározott komplex tételsor egy adott tételének kifejtéséből áll.

A szóbeli vizsga témakörei:

A) Általános élelmiszer-technológiai ismeretek, élelmiszer-ipari gyártásismeret, élelmiszer-ipari minőség, csomagolás és környezetgazdálkodási ismeretek, élelmiszer-ipari műveletek ismerete.

- Általános gazdasági, vállalkozáselméleti és jogi ismeretek.

- Pénzügyi, számviteli és adózási, marketing és szervezési ismeretek.

- Szakiránynak megfelelő ismeretek.

B) Szakdolgozat megvédése.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsga az alábbi részekből áll:

- Élelmiszer-ipari technológiai folyamat működtetése.

- Az alkalmazott műszaki berendezések működtetése.

- Üzleti terv készítése.

- Szakdolgozat készítése.

A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az alapvető kommunikációs technikák és eszközök,

- a viselkedési és gazdaságetikai normák,

- munkavégzési és munkaerő-piaci viszonyok,

- környezetvédelmi, higiéniai élelmezés-egészségügyi és munkavédelmi előírások,

- a minőségbiztosítás,

- gazdasági matematikai, műszaki fizikai, élelmiszer-kémiai, biológiai és mikrobiológiai, közgazdasági ismeretek,

- élelmiszer-technológiai és gyártásismeretek alapjai és a szakirányú képzésnek megfelelő élelmiszer-ipari szaktechnológiák,

- élelmiszer-ipari gépészet alapjai, élelmiszer-ipari műveletek, élelmiszer-ipari mérések és élelmiszer-ipari műszerek,

- a méréshez kapcsolódó szabványok és egyéb szabályozási elvárások,

- az élelmiszerexport nemzetgazdasági és világgazdasági környezete,

- az egyszeres könyvvitel számviteli és pénzügyi rendszere,

- az alapvető marketing és szervezési módszerek,

- vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási szabályok.

Szakirányok szerinti témák

a) Technológus élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál

b) Sütő-cukrász élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:

- választott (hús, tej, konzerv vagy sütő-cukrász) szaktechnológia,

- feldolgozási folyamatok, annak megszervezése és ellenőrzése,

- minőség és minősítés,

- csomagolás és környezetgazdálkodás.

c) Gépész élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:

- élelmiszer-ipari gépek, berendezések, csomagológépek szerkezete, működése, üzemeltetésük állapotvizsgálata és karbantartásuk elvei.

d) Vállalkozó élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:

- kettős könyvelés számviteli és pénzügyi rendszerének alapjai,

- adó- és társadalombiztosítási rendszer alapelemei,

- üzleti terv részei és a tervkészítés módszerei,

- áruforgalmi tevékenység szervezésének és irányításának személyi és tárgyi feltételei, szabályai.

A gyakorlati vizsga tartalma

- tárgyalási technikák,

- számítógépes és telekommunikációs eszközök,

- üzleti érintkezésben használatos alapvető etikai és protokoll szabályok.

a) Technológus szakiránynál

b) Sütő-cukrász szakiránynál:

- szaktechnológiai részfeladatok megoldása: nyersanyagátvétel, -feldolgozás, -csomagolás, raktározás témakörökben,

- minőséggel és minősítéssel kapcsolatban feladatok megoldása.

c) Gépész szakiránynál:

- élelmiszer-ipari gépek, berendezések, csomagológépek üzemeltetése,

- a számítógéppel vezérelt élelmiszer-ipari gépek üzemeltetésének alapjai.

d) Vállalkozói szakiránynál:

- üzleti terv készítése,

- könyvelési, számviteli és pénzügyi feladatok,

- gazdaságossági számítások,

- marketing technikák alkalmazása.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 240 perc.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

34. Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 13

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével)

2.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

2.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

2.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

2.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

2.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

2.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

2.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

2.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

2.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

2.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3[1]

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

A borászat, üdítőital-gyártás, ásványvíz- és szikvízgyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az élelmiszer-ipari technikus feladata a termelés irányítása, szervezése, a termék menedzselése, üzemvezetői, pincemesteri, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Feladata a bor- üdítőital kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. A borturizmusba kapcsolódva önálló vendéglátási feladatokat végez. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, a munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, továbbá alkalmazza az EU szőlészeti és borászati szabályozását.

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a cukoripar területén az egyes technológiai állomások, melléküzemek technológiai folyamatainak irányítása, ellenőrzése, a nyersanyagok és késztermékek minőségének ellenőrzése, gyártásközi ellenőrzések elvégzése. A szakterületen a karbantartási munkák elvégzésének szervezése, irányítása, a technológiai, higiéniai, biztonságtechnikai és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a nagyüzemi termelésben, eltérő profilú és márkájú gépesítettségi feltételek mellett, a dohánytermékekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű résztermékek és készáruk előállítása, a termelésirányítási, munkavédelmi és minőség-ellenőrzési feladatok ellátása. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. A munkaterület magas szinten automatizált, a dohány-előkészítés műveleteitől eltekintve pormentes, kissé zajos, de az egészségre nem ártalmas.

Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata az erjedésipar, üdítőital-gyártás, ásványvíz-gyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, a termékek menedzselése, üzemvezetői, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Feladata szakterületén a kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi valamint a higiéniai előírásokat, továbbá ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata az édesipari területen kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a hús- és baromfiipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az alapanyag termeltetése, átvétele és minősítése, az elsődleges feldolgozó tevékenység és a húskészítmény-gyártás középszintű irányítása gazdaságossági szempontok általános figyelembevételével, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

A keletkezett melléktermékek kezelésének irányítása és ellenőrzése a higiéniai és környezetvédelmi előírások figyelembevételével. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a malomipari tevékenység körében a megfelelő minőségű, fajtájú búza és rozs termeltetése, felvásárlása, átvétele, a gabona silók és tárházak, a különféle tárolók működtetése, az őrlésre való előkészítés műveleteinek irányítása, ellenőrzése, az őrlőüzemi műveletek irányítása, szabályozása, ellenőrzése. A minőségi és a gazdaságos termelés érdekében a félkész- és a késztermékek minőségi és mennyiségi vizsgálata, ellenőrzése, termelésirányítási, szervezői feladatok, üzemi technológusi munkakör ellátása, az igény szerinti késztermék-választék biztosítása, a késztermékek minőségbiztosításának szervezése, ellátása, ellenőrzése, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek biztosítása, azok alkalmazásának ellenőrzése, valamint a munkavállalók egészséges munkafeltételének biztosítása.

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a keveréktakarmány-gyártó tevékenység körében a nyers- és az alapanyagok átvétele, elkülönített tárolása, a raktározások során a minőség megóvása, az aprítás, a keverés során a recept előírásainak betartása, betartatása, a gyártás során a minőségbiztosítás folyamatos ellenőrzése. Az igény szerinti gyártmányváltás lehetőségének biztosítása, az alapanyagok, a takarmány-kiegészítők lejárati időn belüli felhasználása, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek megteremtése, azok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók biztonságos és egészséges munkavégzésének biztosítása, ellenőrzése.

Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata növényolaj-iparban a termelés szervezése, középszintű irányítása. Az alkalmazott alap- és segédanyagok, valamint a feldolgozási technológia több területe tűz- és robbanásveszélyes, ezért kiemelt feladata úgy a technológiai fegyelem, mint a tűz- és munkavédelmi előírások szigorú betartása, betartatása és ellenőrzése. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a sütőipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.

Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tartósítóipari szakterületen a különböző profilú és gépesítettségű kis és nagyüzemekben tartósítóipari késztermékek előállítása. Termelésirányítási folyamatok ellátása, gyártástechnológia kialakítása, az ehhez szükséges berendezések technológiai sorrendbe állítása. A minőségbiztosítási feladatok ellátása a késztermék előállítása során. Gazdaságos, piacorientált termelés kialakítása önálló vállalkozás esetén. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tejfeldolgozás területén középszintű vezetői feladatok ellátása, a termelés szervezése, irányítása, a termékfejlesztés, termékmenedzseri feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Tejtermékek gyártása az érvényben levő törvényes rendelkezések szerint. A gépek és a technológiai berendezések üzemeltetése.

Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6222 15	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Valamennyi szakterületen

Szakmai idegen nyelv alapfokú ismerete, egyszerű szakmai szövegek (gép-, műszer- és termékismertetők) értve olvasása, fordítása.

Alapfokú számítógép-kezelés, adatgyűjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás. A szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok alkalmazása. Internetes adatgyűjtés, szakirodalmazás, szakmai szoftverek alkalmazása.

A munka- és környezetvédelmi törvények, törvényes rendelkezések, előírások, szabályok betartása, a HACCP-rendszer alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellátása.

Gazdálkodás szervezése, optimális létszám-, anyag- és energiagazdálkodási feladatok megoldása, termelésszervezés. Részvétel a gyártmányfejlesztési, gyártásfejlesztési, termékmenedzseri, üzemvezetési, üzemszervezési tevékenység tervezésében, végrehajtásában. Önálló vállalkozások beindítása, működtetése.

A minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozással kapcsolatos rendelkezések betartása, alkalmazása. Az alap- és adalékanyagok, késztermékek ellenőrzése az érvényes előírások szerint, az eredmények értékelése, elemzése.

A termékgyártással kapcsolatos törvények, rendeletek és az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásainak ismerete és alkalmazása.

A minőségügyi rendszerek bevezetésével, működtetésével kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati feladatok elvégzése. A termékgyártással kapcsolatos törvények, rendeletek, előírások, az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásainak ismerete és alkalmazása.

Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

A borászat, üdítőital-gyártás, vendéglátás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban alkalmazza a borászat, üdítőital-gyártás alapanyagait, tudja a betakarítás, feldolgozás, italkészítés, borkezelések, palackozás, forgalomba hozatal során lejátszódó folyamatokat, ezekre vonatkozó előírásokat.

Üzemelteti a borászatban és az üdítőital-iparban alkalmazott gépeket és berendezéseket a szőlő betakarításától kezdve a palackozásig, illetve a gyümölcsfeldolgozástól az üdítőitalig. Marketing szemlélettel bekapcsolódik a borkereskedelembe, vendéglátásba, önálló borbemutatásra is képes.

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Az alapanyag változó minőségét követő technológiai beavatkozások, a technológiai sémák szükség szerinti megváltoztatása.

A laboratóriumi technológiai célú mérések eredményének értékelése és azok alapján a szükséges technológiai beavatkozások elvégzése vagy elvégeztetése, a késztermék minőségének biztosítása az alapanyag minőségének a technológiai előírásoktól való eltérésének összefüggésében.

A technológiai gépek és berendezések, berendezés-csoportok beállítása, kezelése és üzemeltetése, üzemzavarok időbeni felismerése a szükséges korrekciók elvégzése, illetve elvégeztetése, a cukorgyártás és a melléküzemek működésével kapcsolatos technológiai számítások elvégzése és azok értékelése.

Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

A dohányzás és a társadalom kapcsolatának vizsgálata, a dohány termesztése, szárítása, a dohány elsődleges feldolgozása, dohánytermékek előállítása, dohány és termékminőség ellenőrzése, raktározási feladatok ellátása, a dohányipari termelés szervezése.

Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

A szesz-, az élesztő-, a takarmányélesztő-, a keményítő-, az ecetgyártás, a szeszes italok gyártása, a gyümölcspálinka, maláta- és sörgyártás, valamint az üdítőital-, ásványvízgyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban átveszi, minősíti és alkalmazza az alapanyagokat.

A feldolgozás, a gyártásközi vizsgálatok elvégzése, a késztermékek ellenőrzése és minősítése az ezekre vonatkozó előírások alapján.

A gépek és berendezések üzemeltetése.

Marketing szemlélettel bekapcsolódik a borkereskedelembe.

Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Az édesipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása.

A termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyag, félkész termék, adalékanyag, csomagolóanyag stb. biztosítása.

Az irányítása alatt álló munkaerő gazdaságos foglalkoztatása. Ellenőrzés a gyártástechnológia műveleti utasításának megtartása területén, a termék szabványnak megfelelő előállítása érdekében.

A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése (nyersanyag- és késztermék-nyilvántartás, anyag- és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése).

Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Átveszi és minősíti a hús- és baromfiipar feldolgozási területén az élő állatokat.

Elvégzi az elsődleges feldolgozási, húskészítmény-gyártási, továbbfeldolgozási, minőség-ellenőrzési tevékenységeket, a középszintű irányítást.

Működteti és karbantartja a tevékenységekhez kapcsolódó gépeket és berendezéseket.

Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Gabonafélék felvásárlása, minősítése, átvétele, a nyers- és alapanyagok tárolása, a gabonasilók és tárházak üzemeltetése, a tárolt gabona tisztítása, szellőztetése, minőségének megóvása, feldolgozásra történő mennyiségi és minőségi átadása.

Az őrlésre való előkészítés - a koptatás - műveleteinek irányítása, a koptatói mérlegelés, mint az üzemi elszámolás alapja, a halmaztisztítási, egyedi felülettisztítási műveletek elvégzése, a gabona nedvesítése, pihentetése. Az őrlés műveleteinek irányítása, az őrlő és a szitáló gépek munkájának ellenőrzése, őrlésvezetés, a hengerek szabályozása, a szitálás műveletének ellenőrzése, a daratisztítás hatékonyságának vizsgálata, a félkész termékek váltása, irányítása, keverése, a liszttípusok összeállítása, minősítése, a kiaknázás ellenőrzése.

A keveréktakarmány-gyártó tevékenység körében a nyers- és az alapanyagok átvétele, elkülönített tárolása, a minőség megóvása a raktározások, az aprítás, a keverés során.

Az igényeknek megfelelő csomagolási, szállítási módok kialakítása, alkalmazása, az épületek, gépek, berendezések műszaki állapotának vizsgálata, műszaki karbantartásuk megszervezése, irányítása, a technológiai vonalak gépeinek felújítása, korszerűsítése.

Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

A technológiai vonalak üzemképességének ellenőrzése, paraméterek beállítása és ellenőrzése, hibák felismerése, szükség esetén beavatkozás.

Növényolaj-ipari termékek gyártása, a mindenkor érvényes előírások szerint. A növényolaj- ipari gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése, napi karbantartási, tisztítási feladatok elvégzése, vagy elvégeztetése.

Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Sütőipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása. A termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyag, félkész termék, adalékanyag, csomagolóanyag stb. biztosítása.

A sütőipari termékek előállítása, valamint azok minőségi követelményeinek biztosítása.

A sütőipar gépeinek, műszereinek kezelése és karbantartása.

A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése: nyersanyag- és késztermék-nyilvántartás, rendelés, anyagfelhasználás és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése.

Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

A technológiai vonalak üzemképességének, a jellemző paramétereknek az ellenőrzése, beállítása, a hibák felismerése, beavatkozás.

Tartósítóipari termékeket gyárt a mindenkor érvényes előírások szerint.

A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése: nyersanyag- és késztermék nyilvántartás, rendelés, anyagfelhasználás és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése.

Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

A technológiai vonalak üzemképességének, a jellemző paramétereknek az ellenőrzése, beállítása, a hibák felismerése, beavatkozás.

Tejtermékeket (fogyasztói tejféleségek, ízesített édes termékek, savanyított, alvasztott natúr és ízesített termékek, sajt és sajtkészítmények, vaj és vajkészítmények, tartós - ultrapasztőrözött, sűrített, porított - termékek, különleges termékek) gyárt a mindenkor érvényes előírások szerint.

Biztonságosan üzemelteti a tejipari gépeket, berendezéseket, szükség szerint elvégzi, vagy elvégezteti a napi karbantartási, tisztítási feladatokat.

2. Elméleti követelmények

Valamennyi szakterületen

Szakmai idegen nyelv terén

- a választott idegen nyelven használja az alapszókincset, elvégzi egyszerű szakmai szövegek fordítását.

Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3000 szó.

Alkalmazott számítástechnika terén

- megnevezi az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- ismeri az informatikai eszközöket,

- figyelemmel kíséri:

- az információhordozók fejlődését,

- a szoftver típusait és jellemzőit.

- összehasonlítja a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),

- elvégzi az informatikai eszközök, a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- alkalmazza a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban.

Munka- és környezetvédelem terén

- ismeri a munka- és környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat, az ezzel kapcsolatos szervek, szervezetek célját, feladatát,

- ismeri a bejelentési kötelezettségeket, szankciókat,

- tudja a biztonságtechnika és a foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek az élelmiszer-ipari termelést és az abban résztvevők körülményeit befolyásolják,

- tisztában van a higiénia jelentőségével a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét illetően,

- tudja alkalmazni az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai, balesetelhárítási és munkavédelmi ismereteket,

- betartja és betartatja a munkavédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat, valamint az esetlegesen fellépő veszélyek esetén megfelelően beavatkozik,

- alkalmazza a biztonságos és higiénikus munkavégzés alapvető szabályait,

- alkalmazza a tűzvédelem az elsősegélynyújtás, a higiénia és az üzemegészségtan ismereteit,

- részt vesz a HACCP bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos középvezetői, termelői feladatok végrehajtásában.

Higiénia terén

- felismeri a higiénia feladatát, az ide vonatkozó környezetvédelmi szabályokat,

- felismeri az élelmiszeripari higiénia személyi, gyártási és kereskedelmi jelentőségét, és mindazt, ami az ember egészségére közvetlenül vagy közvetve hat,

- megnevezi a település és lakókörnyezet, az élelmezés és a munkahely higiéniai feladatait, valamint a higiénia szervezeti és jogi kérdéseivel foglalkozó intézményeket és azok tevékenységét,

- elmagyarázza a higiénia jelentőségét, a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét,

- tudja az egészséges, higiénikus munkavégzés szabályait, a környezetvédelmi előírásokat,

- elemzi és értékeli a higiénia alapismereteit, az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai ismereteket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

- ismeri a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- ismeri a hitelfelvétel szabályait,

- ismeri a pénzügyi terv készítésének mozzanatait, a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- meghatározza a marketing fogalmát, a marketing általános szabályait, a marketing mix részeit,

- ismeri a piackutatás és marketing információs rendszer területeit, a különböző marketing stratégiákat, rámutat a piaci szegmentáció fontosságára,

- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- megnevezi a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- tudja a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- érti az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- tudja az érvényes társadalombiztosítási szabályokat,

- érti a könyvelés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- tisztában van az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokkal, kötelezettségekkel, az érdekvédelem rendszerével,

- érti a bankválasztás szempontjait, ismeri a hitelformákat, hitellehetőségeket,

- megérti a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- meghatározza a szerződés fogalmát, ismeri a szerződéskötés szabályait,

- ismeri az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait, tisztában van a leltározással,

- alkalmazza a kommunikáció alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- felhasználja mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenység támogatási formáit.

Vezetéselméleti ismeretek terén

- meghatározza a vezetés és/vagy menedzsment fogalmát,

- tisztában van a legismertebb vezetési nézetek jelentőségével,

- megnevezi a motivációs elméleteket,

- értelmezi a vezetés funkcióit,

- meghatározza a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az értékelés, a döntés fogalmát, célját,

- elemzi, értékeli a tervezés, a szervezés körülményeit, folyamatát,

- értékeli az ellenőrzés helyét és szerepét a vezetés folyamatában,

- kidolgozza az értékelés mint vezetői funkció alapelveit, módjait, motivációs hatását,

- alkalmazza a demokratizmus elveit a döntés folyamatában.

Kereskedelmi ismeretek terén

- meghatározza az emberi szükségletek fogalmát, hierarchiáját, a kereskedelmi bizonylatok fogalmát, csoportosítását, és a kereskedelmi munkaköröket,

- felismeri a kereslet-kínálat piac befolyásoló szerepét, valamint a kereskedelem szerepét a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében,

- ismeri a készletezést meghatározó tényezőket, az áruforgalom folyamatát,

- meghatározza a piac működésének mechanizmusát,

- jellemzi a piaci információk szerepét,

- kiválasztja a piac befolyásolásának lehetőségeit,

- meghatározza a kereskedelmi egység eladószemélyzetének szerepét,

- összehasonlítja a nagy- és kiskereskedelem szerepét, jelentőségét,

- kidolgozza az árréstömeg növelésének módjait,

- elemzi, értékeli a költségek alakulására ható tényezőket, a nyereség felhasználásának módjait,

- kiválasztja a beszerzés, készletezés, raktározás legmegfelelőbb módjait a tevékenysége során,

- kitölti a kereskedelmi forgalomban alkalmazott bizonylatokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- ismeri a szabvány fogalmát, a szabványosítás célját és tárgykörét,

- ismeri a törvényeket, rendeleteket, az EU élelmiszer-termeléssel kapcsolatos előírásait,

- ismeri a minőség fogalmát, alapelvét, a minőség jogi szabályozását,

- ismeri a minőségügyi rendszereket, a minőség-ellenőrzés, minőségfejlesztés folyamatait,

- ismeri az Európai Közösség minőségszabályozásának eszközeit,

- értelmezi a minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló tényezőket, az Élelmiszertörvény kibocsátásának célját, hatályát, fejezeteit, az élelmiszer-előállítás feltételeit, a gyártási engedélyhez kötött élelmiszerek előállításának feltételeit, a minőség-ellenőrzési rendszer működését, az Élelmiszerkönyvet, a teljes körű minőség-ellenőrzést és annak szakaszait (TQM). Értelmezi a HACCP-t, mint a kritikus pontok feltárásának és ellenőrzésének lehetőségét, az akkreditálás célját és alapelveit, a jó gyártási gyakorlatot (GMP), a gyártás dokumentációit,

- elvégzi a minőségügyi rendszerek bevezetésével, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

- alkalmazza a kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok céljára történő mintavétel szabályait, az alap- és adalékanyagok, késztermékek ellenőrzésének elméleti alapjait,

- tudja a laboratóriumi műveletek, az érzékszervi vizsgálatok elvi alapjait,

- tudja az alapanyagok minősítését a felhasználási terület figyelembevételével, a termékek ellenőrző kémiai vizsgálatainak elméleti alapjait,

- tudja a termékek ellenőrző mikrobiológiai vizsgálatait,

- elvégzi a vizsgálati adatok gyűjtését, dokumentálását, feldolgozását, értékelését.

Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

Borászati és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén

- megnevezi a szőlő tápanyagigényét, talajigényét, víz- és fényigényét és az év során bekövetkező életfolyamatokat,

- ismeri a szőlő szaporításával kapcsolatos fogalmakat,

- felismeri a szőlő kártevőit,

- ismeri a borvidéket és azon belül a körzetek elhelyezkedését, a szakma történetét, a különféle pincetípusok jellemzőit, és az üzemtelepítési szempontokat,

- meghatározza a szőlőnövény föld alatti és föld feletti részeit, az érés során bekövetkező változásokat,

- értelmezi az ültetvények létesítésének tervezési, engedélyezési eljárását és munkafolyamatait, a szőlőültetvény éves munkáit,

- jellemzi a szőlőfajták borászati szempontból fontos tulajdonságait,

- tudja a zúzás és sajtolás technológiai alapjait, a szőlő színanyagának elhelyezkedését a bogyóban, a héjban, a must szerves és szervetlen anyagait és a kolloidokat,

- jellemzi a kénezés anyagait, meghatározza a kénezések idejét,

- osztályozza a derítőanyagokat, leírja a derítést befolyásoló tényezőket és az ülepedés folyamatát a gravitációs térben,

- értelmezi a szeparálás célját és helyét a technológiában, valamint a centrifugálás művelettani alapjait, a szűrést befolyásoló tényezőket és azok művelettani összefüggéseit, az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatokat, valamint a bekövetkező változásokat az ízben és az illatban,

- tudja a pezsgőérlelés időtartamát és a palackban érlelést,

- jellemzi a kémiai, a fizikai és a mikrobiológiai stabilitást, a fizikai és a kémiai stabilizáló eljárásokat, a derítések stabilizáló hatását,

- tudja az érzékszervi vizsgálatok stílusleírásának alapvető szempontjait, a bírálati pontrendszereket és a hőmérsékleteket,

- utánanéz a szakterülettel kapcsolatos rendeleteknek, a bennük megfogalmazott előírásoknak,

- tudja az aszúsodás lefolyását, feltételeit, a szamorodni készítését, az aszúbor készítését,

- jellemzi az eszenciát, a fordítást és a máslást, az áztatás, az erjesztés és az érlelés módját és időtartamát a tokaji aszúboroknál, a csemegeborokat, ürmösborokat, fűszerezett borokat és fűszereket, ismerteti azok készítését, az extrakció jelentőségét, folyamatát,

- osztályozza a likőrborokat, jellemzi a csemegeborok tulajdonságait és egyes külföldi csemegeborokat,

- tudja a borseprő hasznosítását (seprőtészta, seprőpárlat), a törköly hasznosítását (színanyag kioldás, növényolaj, trágyázás), a kékalj vákuumlepárlását,

- jellemzi a fogyasztási középfokú és magas fokú borpárlatokat, valamint a finomszeszt, a szakaszos lepárlást, és a folyamatos lepárlás műveletét rektifikálással,

- elmagyarázza a lepárló üst és kolonna felépítését, a deflegmátor és a reflux célját,

- tudja a lepárlás műveletét befolyásoló tényezőket,

- jellemzi az üdítőitalok alapanyagait, gyümölcsöket, citrus- és kólasűrítményeket, a segédanyagokat, adalékanyagokat (cukor, folyékony cukor, mesterséges édesítőszerek, színezékek, aromák, savak, tartósítószerek, víz),

- megkülönbözteti a vízkezelési eljárásokat,

- tudja az üdítőitalok szabvány szerinti előírásait,

- tudja a szőlő gombakártevőinek morfológiai jellemzőit és kártételüket, a kártevőket gátló, vagy működésüket elősegítő környezeti tényezőket,

- elmagyarázza a tartósítószerek mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- jellemzi és összehasonlítja a csendes és dúsított italok töltésének technológiáját,

- elvégzi a szőlőfeldolgozó üzem, illetve üzemrész műszaki és higiénés felkészítését,

- elemzi és értékeli a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát a must erjesztéséig, kiszámítja a feljavításhoz szükséges anyagmennyiségeket,

- elemzi és értékeli a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját, a kékszőlő feldolgozásának melegítéses eljárásait és az így nyert must kezelését, a spontán és irányított erjesztési technológiákat,

- értékeli az élesztő gombákat, megítéli az erjedési hőmérséklet, a musthűtés jelentőségét, felfedi a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjedés folyamán, értékeli az erjedés során keletkezett anyagokat a mennyiségi viszonyokkal,

- tudja a házasítás céljait, alkalmazza az előírásokat,

- meghatározza a szűrések helyeit és módjait a technológiában,

- értékeli a különböző szűrési módokat,

- értékeli a melegkezelés céljait, az alkalmazott hőmérsékleteket és kezelési időket,

- értékeli a hidegkezelés célját, a hőmérséklet megválasztását és a hidegen tartás idejét,

- megítéli a hőcserélőkben végbemenő változásokat, az azokat befolyásoló tényezőket, és kiszámítja az energiamérleget,

- elemzi a káros mikroorganizmusokat, azok tevékenységét, valamint az ellenük való védekezést és a hibás, beteg borok kikezelésének módjait,

- elemzi a hidegsteril és a melegsteril palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait és megelőzi az utófertőzést, valamint meghatározza a két töltési technológia előnyeit és hátrányait,

- meghatározza az érzékszervi vizsgálatok személyi és tárgyi feltételeit,

- értékeli a palackos erjesztésű és a palackos érlelésű pezsgő gyártási folyamatát,

- értékeli az alapborokat, a fajélesztőt, az expedíciós likőrt,

- értékeli a másodlagos erjesztés és a seprőtlenítés folyamatát, valamint összehasonlítja a két gyártási módot,

- értékeli a tankpezsgőgyártás folyamatát, az alap-, az adalékanyagokat, valamint az anyaélesztőt,

- elemzi az italok szénsavazásának technológiáját, a szén-dioxid oldódását befolyásoló tényezőket,

- értékeli a szőlőmust és gyümölcslevek bepárlásának folyamatát, a vákuumbepárlás és a porlasztásos bepárlás módjait,

- elemzi a dobozos üdítőitalok készítésének folyamatát, az aszeptikus technológiát, a sterilizálási eljárásokat,

- ellenőrzi a gyümölcslé kezelésének, tartósításának folyamatát, a szörpkészítés technológiáját,

- értékeli a különböző szörpfajtákat, a cukoroldást befolyásoló tényezőket, az üdítőital-gyártás folyamatát (gyümölcslé-előkészítés, ital-összeállítás csendes italoknál), az erjesztés során használt fajélesztők elszaporításának folyamatát, az erjedési folyamatokat és azok szabályozását,

- elemzi a penészek és a baktériumok, valamint a vadélesztők életműködését azok hatását a borokra és az üdítőitalokra, valamint az ellenük való védekezés módjait.

- elemzi az élesztők környezeti igényeit, életműködésüket serkentő, illetve gátló tényezőket,

- tervezi a korszerű technológiai folyamatokhoz szükséges gépek, berendezések kiválasztását,

- levezeti a borkészítéshez szükséges számításokat.

Borászati és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működését,

- ismeri a musttisztításhoz használatos ívsziták szerepét, a hidrociklonok működési elvét, a kamrás és csigás szeparátor működését és a szeparátorok biztonsági követelményeit, a hőkezelésekhez alkalmazott meleg- és hidegenergia-termelő berendezéseket, a palackválogatók, szerelék eltávolítók működését és felhasználási területeit, a fém- és műanyag kupakolók működési elvét és felépítését, a rakaszoló és rakaszbontó-berendezések felépítését, működési elvét, az emelővillás targoncák fajtáit, működési elvüket,

- ismeri a cukortároló silók fajtáit, kialakításait, a pneumatikus szállítás berendezéseit,

- megnevezi az izocukor-tárolás megoldásait, az adagolás módjait, a cukoroldók kialakításait, a hideg és meleg szörpkészítő-berendezéseket, a tartályos és a lemezes gáztalanítók szerkezetét és működését, a hermetikus szeparátor felépítését, alkalmazási lehetőségeit, a szén-dioxid-visszanyerő berendezéseket, működésüket, a törkölyszárító, a pektinkinyerő, a borkősav-kioldó berendezéseket és azok működési elvét,

- jellemzi a gumihevederes szállítószalagok, a szállítócsigák és a serleges felvonók szerkezetét, működését, a mintavevő szondák működését és az automatikus refrakció mérést, a vízsugaras és merítő mosók felépítését, működését, a válogató szalagok fajtáit, alkalmazásukat és a működésüket,

- osztályozza a különböző termelés előkészítőket (szártépők, magozók),

- felsorolja a daraboló berendezéseket és elmagyarázza felépítésüket, illetve működésüket, elmagyarázza a szeletelők, kalapácsos zúzók, léces passzírozók működését és szerkezetét,

- jellemzi a dugattyús homogenizálók, a kendős szűrők, a vákuum-dobszűrő szerkezetét, felépítését, működését, alkalmazási szerepét,

- értékeli a szőlő-betakarítás során használatos szállító járműveket és azok ürítési módját, az önürítő szeparátorok ürítő szerkezeteinek vezérlési módjait,

- elmagyarázza a szűrőmembránok szerepét, felhasználását, a tangenciális membránszűrők működését,

- jellemzi a hidegkezelő-berendezéseket (klasszikus és kontaktberendezés), a palack-előkészítő gépek felépítését és működését,

- összehasonlítja a folyadéksugaras mosókat a forgódobos öblítőkkel,

- megkülönbözteti a forró vizes és a kénessavas palacksterilizálók működését,

- jellemzi a palackellenőrzés berendezéseit, a doboztöltők szerkezetét és működését, a hideg- és a melegsteril töltés italellátó rendszerét, a palackzáró-berendezések működését és szerkezeti felépítésüket,

- elmagyarázza a palackcímkéző, a doboz- és kannacímkéző gépek elvi működését, szerkezeti felépítésüket,

- ismerteti a különböző kartonozó berendezéseket, és a rekeszmosó készülékeket,

- összehasonlítja a különböző típusú palackrakodó-gépeket,

- leírja a gumihevederes szállítószalagok, valamint a rekesz- és kartonszállítók felépítését és működését,

- jellemzi a törkölytároló- és erjesztőberendezéseket,

- ismerteti az italkeverő-berendezések felépítését, az egyes fajták jellemzőit és alapvető eltéréseit, jellemzi a térfogatmérővel működő és a dugattyús rendszerű italkeverők szerkezetét és működését, a különböző ioncserélős vízkezelő-berendezések működési elvét, a tartályos kéntelenítő berendezés felépítését, a palackos és tartályos szén-dioxid-ellátó berendezések szerkezetét, működését,

- ismerteti a szénsavas üdítőital-készítő aggregátorokat,

- jellemzi az anyaélesztő-készítő tartályok felépítését, szerelvényeit, üzemeltetését,

- ismerteti és jellemzi a tartós melegkezelő-berendezéseket, a melegsteril töltés berendezéseit,

- jellemzi az alagútpasztőr szerkezetét, működését, műszaki jellemzőit, a tisztító- és fertőtlenítőberendezéseket, a beépített tartálymosó szerkezeteket,

- ismerteti a nagynyomású mosóberendezéseket,

- osztályozza a sűrítménykészítés berendezéseit, ismerteti a centrifugál bepárlók szerkezetét, műszaki jellemzőit,

- jellemzi az aroma-visszanyerő berendezéseket, kiemelve a működés lényegét,

- elmagyarázza, hogy milyen jelenségek játszódnak le a zúzás művelete közben,

- értékeli a különböző zúzó- és bogyózóberendezéseket a felhasznált energia és az elért technológiai eredmény, valamint karbantartás szempontjából,

- elemzi az egyes segédanyag-adagolók működését, szabályozási lehetőségeiket az adagolási pontosság szempontjából,

- elemzi a csigás sajtók működését és beszabályozási tervét a fehér borszőlőre,

- értékeli a statikus léelválasztókat a költség és a teljesítmény szempontjából, a Roto-tartály elhelyezési tervét, a hozzátartozó egyéb berendezések paramétereit, működését,

- értékeli a folyamatos sajtók felépítését, működési elvét, a tanksajtók szerkezeti és műszaki jellemzőit a technológiai eredmény és az üzemeltetés szempontjából, a hidraulikus sajtók szerkezeti felépítését kezelési és működési szempontból,

- értékeli és jellemzi a tanksajtók pneumatikus ellátó rendszerét,

- értékeli a folyadékgyűrűs szivattyú jelleggörbéje alapján az optimális működési feltételeket, a térfogat-kiszorításos és az örvényszivattyúk felhasználhatóságát,

- elkészíti az egy és két nyomólapú horizontális sajtók nyomásprogramját és karbantartási tervüket a szüreti idényre, ismerteti a működésüket,

- jellemzi a zárt hidraulikus gyümölcsprések működését,

- elemzi a térfogat-kiszorításos szivattyúk működési elvét és értékeli az üzemi jellemzőket,

- kiszámítja a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- értékeli a mechanikus keverők rendszerét és alkalmazási területeit, jellemzi az egyes keverőket karbantartás, szerkezet és működés szempontjából,

- kidolgozza a differenciálnyomású töltők munkarendjét folyamatos üzemre,

- megtervezi a borászati- üdítőital-ipari technológiához szükséges gépeket, berendezéseket,

- öntevékenyen elvégzi a szükséges gépek, berendezések működtetését, karbantartását.

Borászati marketing terén

- ismeri a borforgalmazás és -fogyasztás alapszabályait,

- elmagyarázza az emberek viselkedésének aktiválását, magatartásának befolyásolhatóságát,

- tudja a kóstolás stílusleírásának alapvető szempontjait,

- értékeli a bor szerepét a vendéglátásban,

- elemzi a borvásárlás tényezőit,

- értékeli a bor szakszerű vizsgálatának szempontjait,

- elkészíti a piaci lehetőségek elemzését, értékelését, a bor tárolásával, készletezésével kapcsolatos nyilvántartásokat,

- összehasonlítja a borok folyamatos érzékszervi ellenőrzése során nyert eredményeket,

- kidolgozza a promóció és a kommunikáció módszereit, eszközeit,

- kidolgozza az ételek és borok harmóniáját, a tudatos borválasztást, az aperitifként, digesztívekként fogyasztható szőlő alapanyagból készült italok sorrendjét,

- megtervezi borgazdaságának arculatát.

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Cukoripari automatizálás terén

- felismeri az irányítás és a gazdaságosság kapcsolatát,

- ismeri az irányítási folyamatok alapelemeit, jellemzőiket, észreveszi a mérési hibákat,

- felismeri az analóg és digitális jelek különbségeit,

- ismeri az analóg és digitális jelek átalakíthatóságait, a logikai alapkapcsolatokat, a vezérlés fogalmát, a nyitottságot a vezérlés folyamatában, az érzékelő vezérlő, jelformáló, erősítő végrehajtó és a beavatkozó szervek kapcsolatát,

- ismeri a cukoriparban elterjedt vezérlési módszereket, a szabályozási körök egyes elemeinek működését, összekapcsolásuk lehetőségét, az egyes jeltartományok jelentőségét, a szabályozók vizsgálatának elemzését, az egyes szabályozott mennyiségek hatását a folyamat egészére, a folyamatok ellenőrzésének és számítógépes felügyeletének fontosságát és annak módjait,

- elmagyarázza az irányítás jelentőségét a cukoriparban, az irányítástechnikai alapfogalmakat, a vezérlés és a szabályozás közti különbségeket, a mérés, érzékelés fontosságát, az egyszerűbb nyomás, hőmérséklet- és áramlásmérők, érzékelők kialakítását, a működtetésükre vonatkozó tudnivalókat,

- leírja az egyes mérőműszerek, érzékelők, távadók felépítését, működési elvét,

- értelmezi az érzékelt jelet feldolgozó további irányítástechnikai elemek feladatát, kölcsönhatásaikat,

- kiválasztja az alkalmas mérőműszereket, érzékelőket, irányítástechnikai elemeket a be- és a kimenő jelek, továbbá az üzemeltetési szempontoknak megfelelő jeltartományok alapján,

- értelmezi a villamos és pneumatikus vezérlés elemeit, felszerelésük szempontjait, összeépítésük és a folyamat-irányításba történő beavatkozások lehetőségeit,

- értékeli a cukoriparban használatos hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás-, pH-szint-, térfogatáram-, nedvességmérők és érzékelők által szolgáltatott paramétereket,

- értelmezi az alapjel és különbségképzők, vezérlők, jelátalakítók, erősítők, végrehajtók és beavatkozók rendeltetését, működését és ezek jelentőségét a cukoriparban, a vezérlési vonalak, szabályozási körök, az elektromos és a pneumatikus szabályozás jellemzőit, a további lehetőségeket, ahol vezérlési vonal vagy szabályozási kör építhető be a technológiai folyamatba.

Cukoripari műveletek és technológia terén:

- ismeri a cukor és cukorgyártás történetét, a cukorrépa kémiai összetételét, fizikai tulajdonságait, a cukorgyári alapanyagok minősítésére alkalmazott technológiai jellemzőket, a cukorgyári számításoknál alkalmazott jelöléseket, mikrobiológiai alapfogalmakat, a cukorgyár üzemellenőrzési szervezetének felépítését, az üzemellenőrzésben alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét,

- ismeri a mészégetés anyagainak és termékeinek, a mésztej és a szénsavazó gáz, a préselt szelet és a szárított szelet, a sűrűlé minőségi előírásait,

- felsorolja a cukorkristályosítás anyagainak, a pépek, szörpök, nyers- és raffinált cukrok, cukoroldatok minőségi előírásait, a cukorfajták jellemzőit, minőségi előírásait, a különleges cukorfajták gyártásának elvét,

- ismeri a melasz összetételét, jellemzőit, az elméleti melaszcukor fogalmát, a mészüzem, szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás, a készcukrok, a cukorgyári vizek minőség-ellenőrzésénél alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét, a cukorgyári gőzsémák készítésének elvét, a nyersgyári és cukoroldati sémák jellemzőit,

- ismeri a cukorrépanövény felépítését, termesztését,

- leírja a mészüzemi, szelet-feldolgozási, a bepárlási és a cukorkristályosítási műveletek végrehajtására alkalmazott berendezések felépítését, működési elvét,

- leírja a finomítványgyártást,

- leírja a diffúzió elméletét, a répasejtekben lejátszódó folyamatokat, az azok sebességét befolyásoló tényezőket,

- elmagyarázza a cukor kialakulásának folyamatát a cukorrépa érésekor, a cukorrépa tárolásánál lejátszódó folyamatokat, a káros folyamatok elleni védekezés módszereit,

- jellemzi a cukorrépa átadás-átvételét és tárolásának módszereit,

- jellemzi a legismertebb létisztítási rendszerek elvét,

- jellemzi a cukoroldó-, szűrő- és színtelenítőberendezések felépítésének elvét, anyagforgalmát,

- tisztában van az előkészítő műveletek céljával,

- érti az ellenáramú lényerés fogalmát, célját, anyagainak szerepét a műveletben,

- elmagyarázza a mikroorganizmusok elleni védekezés szükségességét és érti annak módszereit,

- megérti a létisztítás során lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, ezek kihatását a további műveletekre,

- érti az elő- és főderítés célját, különválasztásának okát, a zagysűrítés és a szűrés célját, ezek sebességét befolyásoló tényezőket,

- elmagyarázza a cukorkristályosítás műveleteinek és anyagainak szerepét a folyamatban,

- érti a cukorkristályosítás alapfogalmait, a kristályképződés lefolyását, a kristályosodás sebességére ható technológiai tényezők szerepét,

- megmagyarázza a cukorgyártási melléktermékek keletkezésének okát, azok tárolását, hasznosítását,

- bizonyítja a mészüzemi munka, a szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás technológiai előírásoktól való eltérések káros következményeit,

- érti a mészállomás egyes üzemrészeinek feladatát, indokolni tudja a mészállomás anyagainak szerepét a gyártási folyamatban,

- jellemzi a mészégetés zónáinak feladatát, érti a zónahatárok megváltozásának következményeit,

- leírja a mészégetés, mészoltás és a gázmosás termékeinek minőségét befolyásoló tényezőket,

- megérti a különféle energiaforrások felhasználásának lehetőségét a mészégetésnél,

- leírja a szeletpréselésnél és -szárításnál lejátszódó folyamatokat, azok sebességét befolyásoló tényezőket,

- megérti a bepárlás célját, elvét, értelmezni tudja a hőtani alapfogalmakat, a bepárlásnál lejátszódó folyamatokat, az ezeket befolyásoló tényezőket,

- megérti a cukorgyári levek melegítésének szükségességét, módját, meg tudja magyarázni a finomítás célját, fogalmát, műveleteit és anyagainak szerepét a finomítási műveletekben,

- leírja a szűrőanyagok, ioncserélő műgyanták jellemzőit, felhasználásuk módját,

- értelmezi a darabos finomítványgyártásnál alkalmazott különféle módszereket,

- meghatározza a cukor szárításának, hűtésének, osztályozásának, csomagolásának és raktározásának célját,

- elmagyarázza a cukor szárításánál lejátszódó folyamatokat, jellemzi a csomagolási, cukorraktározási módszereket, különbséget tesz az egyes raktározási módszerek között, összehasonlítja a különböző cukorsilófajtákat felépítésük és technológiai jellemzőik alapján,

- értelmezi a finomítványgyártás és cukorkezelés minőség-ellenőrzésének rendszerét és tudja a vizsgálatok eredményeit használni,

- tudja a répacukorgyártás menetét, műveleteit, anyagait, az előkészítő műveleteket, a lényerés, létisztítási műveletek végrehajtásánál alkalmazott berendezések felépítésének, működésének elvét, anyagforgalmát, a kiindulási anyagok és termékek minőségi előírásait,

- értelmezi a cukorgyári vizek jellemzőit, a víz szerepét a cukorgyártásban, érti a vízgazdálkodás módszereit, értelmezni tudja a vízforgalmi sémát,

- értékeli a cukorrépa összetételét és minőségét befolyásoló tárolási tényezők hatását, az összetevők és a cukorrépa fizikai állapotának szerepét a cukorgyártásban,

- alkalmazza az előkészítés, lényerés és a létisztítás technológiai előírásait,

- elemzi az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit,

- felméri ezek kihatásait a további műveletekre, a termék minőségére és a gyártás gazdaságosságára,

- elkészíti a műveletek technológiai folyamatábráját, ábrázolja és elmagyarázza az egy- és a többfokozatú bepárlás és a bepárlórendszerek alapelvét, kapcsolási vázlatát, jellemzőit,

- kiszámítja az egy- és a többfokozatú bepárlás gőzszükségletét,

- elemzi és indokolja a gőzelvétel módjának hatását az energiagazdálkodásra,

- elkészíti a bepárló-rendszerek anyagforgalmának számítását és sematikus ábrázolását, olvassa a gőzsémát,

- indokolja az előmelegítő-rendszerek kialakításának célját és szükségességét,

- lerajzolja és értelmezi a cukoroldali sémát, a cukoroldali terméksémákat,

- alkalmazza a melaszcukor csökkentésének módszereit,

- végrehajtja és végrehajtatja a mészüzem, szeletfeldolgozás, bepárlás és cukorkristályosítás technológiai előírásait,

- értékeli az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit és kihatásait,

- értelmezi az üzem-ellenőrzési naplót és annak adatait,

- folyamatábrán ábrázolja a finomítványgyártás folyamatát, a cukorkezelés munkamenetét,

- elvégzi segítségével a cukorgyári hozam- és veszteségszámítás alapadatainak kiszámítását és elkészíti a hozam- és veszteségszámítást,

- a külön-külön tanult műveletcsoportokat összekapcsolja, és felfedezi az összefüggéseket,

- elvégzi a technológiai számításokat,

- bizonyítja az előkészítés, lényerés, a létisztítás technológiai előírásaitól való eltérések káros következményeit.

Cukoripari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a más iparágakban is általánosan használt, valamint csak a cukoriparban alkalmazott gépek és berendezések technológiai rendeltetését, működési elvét, szerkezeti felépítését,

- felismeri a gyakoribb üzemi hibákat, a karbantartás szükségességét, a mérő és ellenőrző műszerek szerepét,

- ismeri az ellenőrzésük és szabályozásuk módjait, a gyakoribb és jellegzetes üzemközi meghibásodási lehetőségeiket, ismeri, és el tudja végezni egyes alapvető gépek és berendezések teljesítményének kiszámítását,

- ismeri a cukoriparban használt szivattyúk szerkezeti felépítését, a cukoriparban alkalmazott gépek és berendezések közül az előkészítő műveletek gépeit és berendezéseit (répafelrakó gépek szerkezetét, a száraz és a hidraulikus répalerakók fajtáit és alkalmazási területüket, a répaúsztatás feltételeit, az úsztatócsatornák kialakítását, a répatárolók szerkezeti felépítését, a gaz- és kőfogás feltételeit, a berendezések egyes fajtáit, a répa mennyiségi szabályozásának módjait, a répa emelésének gépeit, a törmelék-leválasztás, a víztelenítés jelentőségét és megoldásait, a répavágógépek típusait, szerkezeti felépítésüket, a jó répaszeletelés feltételeit, a vágókések fajtáit és élezésük módját, az élezőgépek működési elvét, szerkezetüket),

- ismeri a lényerés és a szeletkezelés gépeit és berendezéseit (a lényerő-berendezések fajtáit, a diffúzőrök szerkezetét, műszerezettségüket, szabályozásukat, a foszlányfogás célját, a foszlányfogók szerkezetét, a lúgozottszelet-víztelenítők feladatát és kialakításukat, a szeletprések szerkezetét),

- ismeri a létisztítás gépeit és berendezéseit (az előderítők szerkezeti felépítését, a főderítők típusait, szerkezetüket, a mésztejadagolók feladatát és szerkezetét, a szénsavazó készülékek fajtáit, működésük elvét, az iszaposlé szűrésének feltételeit, a különféle szűrők működési elvét, szerkezeti kialakítását, a mésziszapszállító gépek szerkezeti megoldásait,

- ismeri a lémelegítés és bepárlás gépeit és berendezéseit, a csöves előmelegítők szerkezetét, a kettős lészelep feladatát, kialakítását, a lemezes hőcserélők fajtáit, szerkezeti megoldásukat; a különféle bepárló típusok, mint a természetes léáramlású, a kényszeráramlású, az esőáramú bepárlók szerkezetét, működési elvét; a cseppfogók feladatát és szerkezeti kialakításukat, a többfokozatú elvételes bepárlóállomás felépítését, a kapcsolási megoldásokat, a gőzelvételek elosztását, és megvalósítási módját, a kondenzvíz elvezetését, a kondenzvíz-leválasztók szerkezetét, a kondenzvíz gyűjtését,

- ismeri a homokcukorgyártás gépeit és berendezéseit, a természetes áramlású befüggesztett és beépített fűtőterű cukorfőző készülékek szerkezetét, működését, a keverős főzőkészülékek előnyeit és kialakítását, a folytonos készülékek elvét és szerkezetét, a cukorfőzés automatizálásának feltételeit, az automatizálás elemeit, a gőzkondenzátorok működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, a kondenzátor-ejtővíz gyűjtését, és a hűtés berendezéseit, a fekvő és álló rendszerű pépkavarók típusainak szerkezetét, a pépszivattyúk kialakításának szempontjait, a centrifugális szétválasztás elvét, a szakaszos működésű centrifugák szerkezetét, hajtásuk módjait, a centrifugák kiegészítő berendezéseit, a folytonos működésű centrifugák működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, meghajtásuk módjait, a cukorbekeverők és cukoroldók szerkezetét, a szörpszivattyúk kialakításának szempontjait, a cukor szárításának részfolyamatait, a szárítókkal szemben támasztott követelményeket,

- ismeri a cukorszárítók és -hűtők fajtáit, szerkezetüket, a cukorszárítók kiegészítő berendezéseinek feladatát és szerkezetüket, a kristálycukor csomagolásának gépeit,

- ismeri a finomítványgyártás gépeit és berendezéseit, a főzőkészülékek, centrifugák típusait, szerkezetüket, a szűrési segédanyagok szerepét, az ioncserélők, oldatszűrők szerkezetét, a préselőgépek fajtáit, működési elvét, szerkezetüket, a préseltcukor szárításának berendezéseit,

- ismeri a darabos (préselt) -cukor csomagolásának gépeit, a porcukor gyártásának biztonsági előírásait, a cukorőrlő gépek szerkezetét, a porelszívás, porfogás berendezéseit, a hagyományos cukorraktárak és cukorsilók felépítését, a raktárak és silók gépészeti berendezéseit,

- ismeri a melléküzemek gépeit és berendezéseit (a szeletszárító-berendezések szerkesztésének szempontjait, a berendezések fajtáit és szerkezetüket, a szárítók tüzelőberendezéseit, a porfogók szerkezetét és működését, a szeletbrikettálás gépeinek működési elvét, szerkezetét, a mészkemencék kialakítását és a működés ellenőrzésének műszereit, a mészoltás és a mésztejtisztítás gépeit, a kemencegáz tisztításának készülékét),

- ismeri a cukorgyárak kazántelepének gépeit és berendezéseit (az erőtelep feladatát, a gőzkazánok fajtáit, szerkezetüket, a tápvízellátás rendszerét, az ellennyomású gőzturbina elvi felépítését a villamosenergia-termelés folyamatát),

- megérti és elmagyarázza a gépek működési vázlatát, a szabványos rajzjelekkel való ábrázolását, a gépek szerkezeti rajzainak olvasását,

- az alapvető gépek, berendezések és készülékek teljesítményi adatainak birtokában meghatározza a szükséges gyártási kapacitásokat,

- elmagyarázza az egyes berendezések technológiai kapcsolódását, a berendezések műszerezettségének és szabályozhatóságának kapcsolatát,

- önállóan elkészíti a gépek és készülékek egyes elemeinek szabadkézi vázlatát, a technológiai kapcsolási vázlatokat az iparban alkalmazott jelölésekkel,

- munkája során az előírásoknak megfelelően alkalmazza az egyes technológiai állomások gépeinek kezelési és karbantartási utasításait, a munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Dohányipari műveletek és technológia terén

- ismeri a dohánynövény általános biológiai és kémiai jellemzőit, a dohánytermesztés agrotechnikájának két szakaszát,

- ismeri a dohányfermentálás elméleti összefüggéseit,

- ismeri a dohányzás egészségügyi kockázatára vonatkozó nézeteket,

- összehasonlítja a fő dohánytípusok általános tulajdonságait,

- elmagyarázza a termesztés környezeti tényezőinek hatását,

- értelmezi a dohányszárítás technológiai összefüggéseit,

- elmagyarázza a fermentálás előtti kocsányozás célszerűségét, és annak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,

- kiválasztja technológiai utasítás szerinti kocsányozás és gépi kezelés paramétereit,

- jellemzi a fermentálás alatti legfontosabb változásokat,

- összehasonlítja a korszerű kocsányfeldolgozás műveleteit a levél-feldolgozás műveleteivel,

- jellemzi a csomagolás fő funkcióit,

- összehasonlítja a filtergyártási technológiákat, a füstszűrőgyártás lényeges műveleteit, a cigarettagyártás és füstszűrőgyártás közös technológiai szempontjait,

- elmagyarázza az agrotechnika, a szárítási-technológia és a fermentálás dohányminőségre gyakorolt hatását,

- összehasonlítja a raktározási körülményeket, kiválasztja a feltételeit, azonosítja előírásait,

- kiválasztja az alapfokú műszaki adminisztrációs feladatokat a dohányszárítás és -fermentálás során,

- elkészíti a technológiai folyamatábrákat,

- értékeli a fermentálás technológiai paraméterei és a dohány minősége közötti összefüggéseket,

- elemzi technológiai céljaik szerint a félgyártmányok előállításának műveleteit,

- értékeli a dohány-nyersanyag minőségi jellemzőit, a feldolgozás célkitűzéseit és az ehhez optimális technológiai paramétereket,

- elemzi a késztermékek minőségét meghatározó előírásokat, a minőségi hibák jellemzőit és azoknak a termelésben okozott káros hatását, a beavatkozás lehetőségeit,

- értékeli a dohányfeldolgozás segéd- és adalékanyagainak minőségre gyakorolt hatását,

- értékeli az ipari laboratórium jelentőségét, szerepét a minőségbiztosítás rendszerében,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,

- alkalmazza a termékre vonatkozó jogszabályok előírásait, (szabványok, ET, ÉK)

- értékeli a termék-előállítással összefüggő raktározási igényeket és kiszámítja a készletezéshez szükséges raktárterületeket,

- felismeri a raktározás során fellépő biológiai eredetű minőségromlást és a megelőzés módját,

- kiszámítja a termeléshez szükséges anyagok fajlagos szükségleteit és egybeveti az érvényes normatívákkal,

- szintetizálja a technológiai folyamatok minőségi követelményeinek ismeretében a termék előállításához szükséges berendezések műszaki jellemzőit és paramétereit.

Dohányipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén:

- elmagyarázza a különböző típusú cigarettagyártó gépek technológiai sorban elfoglalt helyét, műveleteit,

- megkülönbözteti a szállítóberendezések szerkezeti felépítését, működési elvét,

- elmagyarázza az anyagszállítás és az egyenletes anyagáramlás összefüggéseit, az ideális szállítóképesség fogalmát,

- kiválasztja a dohány feldolgozásában alkalmazott berendezéseket, azonosítja azok szerkezeti felépítését és elmagyarázza működési elvüket,

- elkészíti az ábrákat, egyszerű vázlatrajzokat a berendezésekről,

- elemzi a berendezések szakszerű beállítása és a késztermék minősége közötti összefüggéseket,

- ismeri a gépek üzemeltetése során tapasztalható hibalehetőségeket és a kiküszöbölésükhöz szükséges karbantartási, szabályozási feladatokat.

Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

Erjedés- és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén

- megnevezi a technológia végrehajtásához szükséges alap-, pót-, segéd-, kiegészítő anyagokat,

- rámutat a kiválasztott anyagok előkészítésének módjára,

- rámutat a csomagolóanyagok kiválasztásának és előkészítésének módjaira,

- megnevezi a késztermékek kiszerelésének és tárolásának módját,

- felsorolja a melléktermékek hasznosítási lehetőségeit,

- rámutat a szennyvízkezelés módjaira,

- felsorolja a bio-alapanyagokból készült termékeket,

- jellemzi a technológiához felhasznált anyagokat, a drogkivonat- és a drogpárlat-készítés lehetőségeit,

- értelmezi a likőrérlelés folyamatát,

- leírja a keményítő hidrolizátumok előállításának folyamatait, valamint a módosított keményítők előállításának lehetőségeit,

- jellemzi az árpa átvételének, tisztításának, osztályozásának, tárolásának előírásait,

- összehasonlítja a sörlé és a sör kezelésének szabályait,

- elmagyarázza a pasztőrözés műveletét,

- kiválasztja a cefre feldolgozását élesztő-, takarmányélesztő-, szesz-, gyümölcscefre esetén,

- jellemzi a szesz víztelenítésének lehetőségeit és műveleteit,

- leírja az ecetcefre készítésének módját és az ecetkezelés technológiáját,

- összehasonlítja a különféle vízkezelési eljárásokat,

- jellemzi a csendes és szén-dioxiddal dúsított italok töltésének módjait,

- elmagyarázza a technológiai műveletek folyamán lejátszódó biokémiai folyamatokat,

- kidolgozza a keményítő kimosásának, a keményítőtej tisztításának, víztelenítésének, a nedves keményítő szárításának műveleteit,

- értékeli az árpa áztatásának, csíráztatásának, aszalásának és a maláta kezelésének lehetőségeit, a sörlé előállításának műveleteit, a lepárlás és a finomítás műveletét,

- kidolgozza a szeszes italok összeállításának szempontjait,

- értékeli az üdítőitalok és a szikvíz készítésének technológiáját,

- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, azok eredményeinek értelmezését, a hibák felfedezését és kijavítását.

Erjedés- és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a flakongyártás gépeit, működési elvüket, a drogkészítés gépeinek szerkezeti felépítését, a csigaprés működését,

- elmagyarázza a különböző sörgyári ülepítők kialakítását,

- megnevezi a különféle csírátlanítók kialakítását,

- megnevezi az élesztő-színtenyészet készítésének egységeit,

- rámutat a csomagológépek megválasztásának szempontjaira,

- ismeri az aprítógépek felépítését, a szeszmérőgép kialakítását,

- megnevezi a gőzölők kialakításához szükséges szerelvényeket,

- ismeri a különféle keverők kialakítását,

- rámutat a tárolóberendezések kialakításának lehetőségeire,

- megnevezi a kiszerelés gépeinek főbb szerkezeti egységeit,

- jellemzi a lepárlókészülékek felépítését,

- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,

- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,

- jellemzi az árpatisztító, osztályozó gépeket,

- összehasonlítja a különböző erjesztőberendezéseket, az üdítőital-készítés MIX-berendezéseit,

- kiválasztja a különböző technológiákhoz tartozó mosógépeket, a megfelelő szállítóberendezést,

- értékeli a különböző cukoroldó rendszereket,

- ábrázolja a gyártótank felépítését,

- elemzi a technológiákban alkalmazott szárítóberendezések kialakítását, a különböző áztató-, csíráztató- és aszalóberendezéseket,

- ábrázolja a keményítőkimosókat,

- elemzi a szeparátor, dekanter, sugárszita felépítését,

- ábrázolja a főzőházi berendezéseket,

- értékeli a különféle hőcserélők, szűrők felépítését, a pasztőrözőberendezéseket,

- ábrázolja a levegőztetők szerkezeti felépítését, a kisüstilepárló-berendezés egységeit,

- elemzi az ecetképző gépek felépítését,

- ábrázolja a különféle bepárlók kialakítását.

Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Édesipari műveletek és technológia terén

- ismeri az édesipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,

- felismeri az édesipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,

- reprodukálja a félkész termékek gyártástechnológiáját,

- ismeri a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a drazsé-, a csokoládé-, a nugát-, a rágógumi-, a gélalapú termékek előállítási technológiáit,

- ismeri a lisztesáru, a por állagú termékek és a pörkölt kávé gyártástechnológiáit,

- felismeri jelképes ábrákból az egyes édesipari gyártástechnológiákat és azok műveleteit,

- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja az édesipar alap-, járulékos- és segédanyagait,

- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- azonosítja és jellemzi az édesipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a besűrítés, a szárítás, a pörkölés, a sütés, az aprítás, a formázás, a tablírozás, a finomítás, a temperálás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,

- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat, a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a zselé-, a drazsé-, a rágógumigyártás, a tartós sütemények, a por állagú termékek gyártásának és a pörkölt kávé gyártás termékeinek előállításához,

- kiválasztja a kakaómassza, a csokoládémassza és a csokoládé jellegű gyártmányokhoz, a kakaópor gyártáshoz használatos alap -, járulékos és segédanyagokat,

- tudja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő, járulékos és segédanyagokat,

- értékeli az édesipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus édesipari termékekre,

- értékeli a félkész- és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- hasznosítja fizikai, kémiai és biológiai ismereteit az édesipari technológiákban,

- önállóan elvégzi az egyszerű szakmai számításokat,

- elemzi a munkaerő-szükségletet,

- értékeli az üzem termelési kapacitását,

- műveleti alapon csoportosítja az édesipari technológiákat.

Édesipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi az édesipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,

- felismeri a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,

- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,

- felismeri az üzemen belüli szállítás eszközeit,

- megnevezi az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,

- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,

- megemlíti a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- felismeri, és megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,

- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- kiválasztja az édesiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,

- elmagyarázza a tisztító-, válogató-, osztályozó-, a hántoló- és aprító-, a prés-, az egyneműsítő-, az oldó- és főző-, a pörkölő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, a bevonatképző-berendezések, a csomagológépek működési elvét,

- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,

- megítéli a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.

Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Hús-és baromfiipari műveletek és technológia terén

- ismeri a különböző vágóállat- és baromfifajokat, fajtákat és felismeri azok külső és belső tulajdonságait,

- ismeri a vágóállatok és baromfifajták szervezeti felépítését,

- ismeri a vágóállat- és baromfifajták elsődleges feldolgozási és tárolási technológiáit,

- ismeri a melléktermékeket, azok kitermelődési helyeit, feldolgozási lehetőségeit és módjait,

- ismeri a továbbfeldolgozás, a húskészítménygyártás során alkalmazott gyártási, tartósítási műveleteket,

- ismeri a hús- és baromfiiparban felhasznált, illetve kitermelődő környezetszennyező anyagokat, azok feldolgozási lehetőségeit,

- ismeri a vonatkozó munkavédelmi, higiéniai előírásokat, az állat-egészségügyi, állatvédelmi előírásokat,

- ismeri a minőség-ellenőrzés, a minőségszabályozás és a minőségbiztosítás rendszerét, beleértve sajátos műszaki alapismereteit is,

- elmagyarázza az állat szervezeti felépítésének jelentőségét a feldolgozási folyamatokban, a hasznosítási csoportok fontosságát,

- megérti a fajtakiválasztás takarmányozási körülményeinek összefüggéseit, azok hatását a termékek mennyiségére, minőségére,

- megérti a hús mennyiségének és minőségének meghatározó szerepét a hús és baromfihús feldolgozásának szempontjából,

- megérti a műveletek sorrendiségének, pontos elvégzésének jelentőségét,

- elmagyarázza a melléktermék-feldolgozás gazdasági, környezetvédelmi fontosságát,

- jellemzi a baromfifeldolgozás során kitermelt toll elsődleges kezelésének (szárítás) technológiáját,

- megérti az alap- és segédanyagok jelentőségét, a választékbővítés fontosságát,

- megérti a környezetvédelem fontosságát, szükségességét és a húsfeldolgozásban betöltött meghatározó szerepét,

- elemzi a feldolgozó vonalak kialakításában, megválasztásában, a fajok és fajták sajátosságait,

- alkalmazza a megfelelő fajtakiválasztást,

- kidolgozza a technológiai folyamatábrát melléktermék-kimenetekkel,

- elkészíti az elsődleges feldolgozó vonalakat, műveleti sorrend, gépek és létszám meghatározással,

- számba veszi a kitermelődő anyagokat, azokat nyilván tudja tartani és számításokkal ellenőrizni.

Hús- és baromfiipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén:

- ismeri a géprajzok készítésének elvi alapjait, a gépelemek szerepét, elnevezését, igénybevételüket és szabványos jelölésüket,

- ismeri a húsiparban általánosan alkalmazott szállítógépeket és berendezéseket, a húsiparban alkalmazott mérőműszereket, azok működési elvét, egyszerű vázlatát, szabványos jelölését és alkalmazási lehetőségeiket,

- ismeri a mérésekkel, mért értékekkel kapcsolatos biztonságtechnikai összefüggéseket,

- felismeri a húsiparban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok főbb jellemzőit,

- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges és másodlagos feldolgozásának gépeit és berendezéseit, azok célját, feladatát,valamint zavartalan működésükhöz a szükséges tudnivalókat,

- megérti a műszerek technológiába való illeszkedését, alkalmazásuk fontosságát,

- megérti a kalorikus gépek működését,

- megérti a húsiparban alkalmazott környezetvédelmi berendezések szerepét, a környezetvédelem fontosságát,

- megérti a korrózióvédelem jelentőségét, a húsiparban alkalmazott fontosabb korrózióvédelmi eljárásokat,

- megérti a gépek és berendezések működésének összefüggéseit, a késztermék minőségére gyakorolt hatásukat,

- helyesen ítéli meg az egyes géphibáknak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,

- leolvassa a kezelt műszereken mért értékeket, értékeli azok eredményeit,

- önállóan elkészíti a vonalas szabadkézi rajzokat,

- tudja a munkavédelmi és higiéniai eszközök, eszközmosók, felső és magas pályák, szállítószalagok kezelési elvét.

Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Malomipari és keveréktakarmány-gyártó műveletek és technológia terén

- ismeri a malomipar múltját, fejlődésének történetét, a gabonaipar tevékenységi körét, a termesztett gabonaféléket, a nyers- és az alapanyagok tárolásának módszereit,

- ismeri a gabona átvételénél alkalmazott és a tárolás közbeni minősítési módokat, a különleges eljárással készült termékek gyártástechnológiáját, az őrlés, a hántolás, a keveréktakarmány-gyártás során alkalmazott jelöléseket, fogalmakat, valamint a malomiparhoz kapcsolódó élelmiszeripari tevékenységek, iparok elvárásait, főbb technológiai műveleteit,

- jellemzi a gabonaszem anyagi összetevőit, szerkezeti részeit, azok hatását a késztermékek mennyiségére, minőségére,

- elmagyarázza a tárolás, a feldolgozás során lejátszódó élettani, kémiai, biológiai folyamatokat,

- jellemzi a gabona őrlési értékét meghatározó fizikai tulajdonságokat, azok összefüggését a késztermékek mennyisége és minősége között (kihozatali tényező),

- jellemzi a gabonabetegségek, a gabonagyomok, a rovarok, a rágcsálók és más kártevők kártételének hatását, az azok elleni védekezés fontosságát, módszereit,

- elmagyarázza a gabona nedvességtartalma és a levegő állapota (hőmérséklete, relatív páratartalma) közötti összefüggéseket,

- leírja a gabonaszárítás alapelveit, módjait,

- kiválasztja az aprítást befolyásoló műszaki-technológiai tényezőket,

- kiválasztja a középtermékek osztályozási műveleteit, alapelveit,

- tudja a félkész termékek minőségi jellemzőit,

- megválasztja a nyers- és alapanyagok minőségi jellemzőinek ismeretében a legkedvezőbb feldolgozási technológiát,

- következtet a keletkezett késztermékek mennyiségére, minőségére,

- a feldolgozók igénye szerint tudja a késztermék választékot biztosítani,

- elemzi a korszerű táplálkozáshoz és takarmányozáshoz szükséges termékek előállítását, terjesztését.

Malomipari és keveréktakarmány-gyártó gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a malomipari és a keveréktakarmány-gyártói szállító- és raktári gépek működési elvét,

- említi az előkészítő gépek és berendezések főbb műszaki adatait, jellemzőit,

- megnevezi a gabonaipari feldolgozással kapcsolatos elektromos gépek, műszerek szerepét, főbb műszaki jellemzőit,

- megnevezi az irányítástechnikai alapfogalmakat, a gabonaszárítással kapcsolatos alapelveket,

- jellemzi a belső - üzemi - szállítógépek és -berendezések működési elvét, felépítését,

- elmagyarázza az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás előkészítő gépeinek működési elvét, fontosabb műszaki technológiai paraméterét, szerkezeti felépítését,

- összehasonlítja az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás aprítógépeinek működési elvét, a köztük lévő azonosságokat és különbözőségeket,

- jellemzi a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) és a felújítások szervezését, azok módszereit,

- meghatározza az üzem és az üzemrész energiaigényét,

- alkalmazza az alapvető műszaki számításokat (fordulatszám, áttétel, teljesítmény, stb.),

- elkészíti a szakmai gépek és berendezések szabadkézi vázlatrajzát,

- elvégzi a géprajzok olvasását,

- elemzi a gépeken alkalmazott mérő és ellenőrző műszerek működési elvét, szerepét.

Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Növényolaj-ipari műveletek és technológia terén:

- ismeri a zsírok és olajok kémiai és fizikai tulajdonságait, alkotórészeit és azok jellemzőit,

- ismeri az olajos magvak minőségét meghatározó kémiai és fizikai tulajdonságokat, mikrobiológiai folyamatokat,

- rámutat az előkészítő résztechnológiák közötti összefüggésekre (tisztítás, hűtés, tárolás, hajalás, aprítás, pörkölés),

- ismeri az egyes technológiai lépések célját, követelményeit és az ezeket megvalósító berendezések típusait,

- ismeri a sajtolási technológia lehetőségeit és összeveti a technológiai céllal,

- ismeri a növényolajiparban használható oldószerek tulajdonságait,

- megnevezi a növényolajiparban és a kis vállalkozóknál napjainkban használatos extrakciós berendezéseket,

- rámutat a dara, az oldószer és a miszcella további technológiai útjára és felhasználásuk gazdasági lehetőségeire,

- ismeri a sajtolással és extrakcióval nyert nyers növényi zsiradékokban lévő és eltávolítandó "szennyező anyagokat", illetve azok eltávolításának célját,

- megnevezi a technológiákhoz használt segédanyagokat és ismeri azok jellemzőit, (savak, lúgok, adszorbensek, katalizátorok),

- ismeri a zsírbontás-eljárások módszereit,

- ismeri a zsírsavgyártás résztechnológiáit és az azok közötti összefüggéseket, (zsiradék és víz előkésztése és útvonala az autoklávig, bontott zsírsav és bontásvíz tovább feldolgozásának technológiája, a hőenergia gazdaságos hasznosítása),

- ismeri a zsírsav-desztillálás módszereit és rámutat a legkíméletesebb és legkorszerűbb eljárásokra,

- ismeri a növényolajiparban alkalmazott zsírbontási eljárásokat, előállítási módokat, (zsiradékbontás-bontásvíz, szappangyártás-aljlúg) és a nyersanyagok jellemzőit,

- megjelöli a technológiában alkalmazott szivattyúk, kondenzátorok, cseppfogók, szűrőprések feladatát,

- ismeri a szappan kémiai összetételét, (zsiradékokat, szappanosító anyagokat, adalék- és segédanyagokat), valamint a tulajdonságait meghatározó zsiradékok befolyásoló szerepét,

- megjelöli a szintetikus mosószerek gyártásának különféle technológiai célját (lúgos, savas, gépi, illetve kézi mosáshoz),

- meghatározza a végtermékek kedvező minőségéhez szükséges átvételi, raktározási, tárolási és előkészítési követelményeket,

- elmagyarázza az előkészítő műveletek gépeinek, berendezéseinek működési elvét,

- meghatározza a csigasajtoló működési elvét,

- elmagyarázza a nyersolajból nyálkátlanítással eltávolított foszfatidok tovább hasznosításának jelentőségét, kémiai, fizikai és biológiai fontosságát,

- elmagyarázza a kémiai és zsiradékkémiai ismeretei alapján az emulzió, emulgátor fogalmát és gyakorlati szerepét a diszperz rendszerek kialakításánál,

- leírja a technológiai cél megvalósítását biztosító zsiradék-összetétel jellemzőit a táplálkozástani ismérvek, illetve a konzisztenciakialakítás figyelembevételével,

- összehasonlítja a belföldi és nemzetközi kereskedelem igényeihez igazodó csomagolási, tárolási feltételeket,

- meghatározza a zsiradékbontás-technológia célját és jellemzi a hidrolízis folyamatát (bontás- egyensúly, vízváltásos, dúsításos eljárás),

- elmagyarázza a nyomás, hőmérséklet és a különböző áramú technológiák szerepét és összefüggéseit,

- kémiai ismeretei alapján meghatározza a desztilláció elvét és módszereit a különböző szénlánchosszúságú és telítettségű zsírsavak forrásponton történő szétválasztásához,

- jellemzi a vákuumban történő desztillálás lényegét és menetét,

- jellemzi a desztilláláshoz szükséges nyomás, illetve hőmérséklet összefüggéseit, ezek gyakorlati megvalósításának előnyeit, hátrányait,

- kémiai és technológiai ismeretei alapján elmagyarázza a glicerin előállításának lehetőségeit,

- összehasonlítja az aljlúg és édesvíz tisztításának fontosabb eljárásait,

- leírja a glicerinbepárlás folyamatát Róbert-típusú bepárlókon,

- összehasonlítja a nyersglicerin-desztilláció előtti tisztítás lépéseit a sokrétű felhasználás ismeretében, (gyógyszer-, kozmetika-, robbanóanyag-, festék-, gumi-, nyomdaipar, fényképészet),

- meghatározza a szappan, mint felületaktív anyag fogalmát,

- elmagyarázza a szappangyártás műveleteinek technológiai célját, (elszappanosítás, kisózás, fehérítés, a főzet végső beállítása, enyvcsapadék és aljlúg kezelése, hűtése, szárítása, színezése, illatosítása, megmunkálása, kiszerelése),

- elmagyarázza a zsírsavak folytonos elszappanosításának technológiáját,

- kémiai ismeretei alapján jellemzi a felületaktív anyagok felépítését, tulajdonságait és mosóhatás szempontjából jellemző hatásmechanizmusát,

- elmagyarázza az egyes mosószerek receptjében szereplő adalékanyagok szerepét a mosóhatás kifejtésében,

- jellemzi a margaringyártás higiéniai és minőségi követelményeihez szükséges laboratóriumi és ipari ellenőrzési módszereket és ellenőrző műszereket,

- elemzi az extrakciós berendezések működési elvét, (merülős-, fürdős-, egyen -és ellenáramú),

- elemzi a margaringyártás technológia menetét és értékeli az eltérő táplálkozási szokásokhoz igazodó receptek, műszaki és technológiai eljárások közötti eltéréseket, megoldásokat,

- ábrázolja a Lurgi-típusú folytonos zsírbontó működési elvét és értékeli a bontásnál használt paramétereket,

- értékeli az oldószer kiválasztását technológiai, gazdaságossági, tűz- és munkavédelmi szempontból,

- értékeli a finomítási technológia módszereit (szuszpendált, emulgeált szennyeződések eltávolításához alkalmazható műveleteket, biológiailag értékes anyagok visszanyerését).

Növényolaj-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi a tárolóberendezéseket és a szükséges szerelvényeket,

- felsorolja a különféle szállítóberendezéseket és alkalmazási területüket,

- megnevezi az oldószer visszanyeréséhez szükséges kondenzátorokat, illetve abszorpciós tornyot,

- rámutat a keverőberendezések típusaira,

- megnevezi a különböző kompresszorok szerkezeti egységeit,

- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,

- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,

- jellemzi a tisztító és osztályozó gépeket,

- összehasonlítja a növényolaj-iparban alkalmazott szárítóberendezéseket,

- jellemzi az aprítóberendezések kialakítását, felépítését,

- összehasonlítja a különböző felépítésű daraoldószer-mentesítő berendezéseket,

- jellemzi a bepárló berendezések felépítését,

- kiválasztja az egyes technológiáknál alkalmazott hőcserélőket,

- elemzi a különböző pörkölő berendezések felépítését,

- ábrázolja a csigasajtolók felépítését,

- elemzi a különféle szűrők felépítését,

- ábrázolja az extrakciós berendezések szerkezeti felépítését,

- elemzi a szeparátor berendezés felépítését,

- ábrázolja a hűtő- és kristályosítócső felépítését,

- ábrázolja a desztillálóberendezések kialakítását,

- elemzi a zsírbontó autokláv kialakítását.

Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Sütőipari műveletek és technológia terén

- ismeri a sütőipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,

- felismeri a sütőipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,

- megnevezi a kész- és félkész termékek gyártástechnológiáját,

- ismeri az Élelmiszertörvényt,

- ismeri a Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari és malomipari irányelveit,

- felismeri jelképes ábrákból az egyes gyártástechnológiákat és azok műveleteit,

- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja a sütőipar alap-, járulékos- és segédanyagait,

- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát-tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- tudja a lisztfajták, liszttípusok jellemzőit, a víz technológiai szerepét,

- elmagyarázza a tésztakészítés elméletét, eljárásait, módszereit,

- tudja a kelesztés célját, körülményeit, a sütés hőtani alapfogalmait, hőenergia mérlegét,

- tudja a sütőipari termékek táplálkozás-élettani fontosságát,

- jellemzi a sütőipari termékekre vonatkozó minőségi követelményeket,

- tudja a különböző dúsítottságú és különleges tésztakészítési eljárással készült tészták készítésének jellemzőit, legfontosabb paramétereit, a tészta tulajdonságait,

- meghatározza a tartósítás feltételeit, a tartós termékek jellemzőit, minőségi követelményeit,

- tudja a hűtvetárolás, kelesztés-megszakítás és mélyhűtés elvét,

- azonosítja és jellemzi a sütőipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a szárítás, a sütés, a formázás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,

- alkalmazza, hasznosítja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat,

- értékeli a sütőipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus termékekre,

- alkalmazza a gyártástechnológia műveleteit, jellemző paramétereit,

- jellemzi a gyártástechnológia különböző szakaszaiban felhasznált eszközök, gépek, berendezések hatását az anyag és a tészta, valamint a késztermék szerkezetére,

- értékeli a gyártástechnológia ellenőrzési pontjait és a megfelelő korrekciók végrehajtásának lehetőségeit, hatását a termékre,

- elkészíti és alkalmazza a technológiai utasítást,

- elkészíti a gyártmánylapot,

- értékeli a félkész- és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- hasznosítja a fizikai, kémiai, biológiai ismereteit a sütőipari technológiákban,

- elemzi a munkaerő-szükségletet, értékeli az üzem termelési kapacitását,

- műveleti alapon csoportosítja a sütőipari technológiákat.

Sütőipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- megnevezi a sütőipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,

- megnevezi a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,

- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,

- megnevezi az üzemen belüli szállítás eszközeit,

- felsorolja az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,

- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,

- megnevezi a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- felismeri, megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,

- ismeri a higiénikus élelmiszertermelés gépekkel szemben támasztott alapvető követelményeit,

- megnevezi a gépek, berendezések feladatát, technológiai sorban elfoglalt helyét, szerkezeti felépítését,

- ismeri a karbantartásra vonatkozó előírásokat,

- kiválasztja az egyes anyagokhoz szükséges adagoló berendezéseket,

- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- megállapítja és kiválasztja a tárolni kívánt sütőipari termék legkorszerűbb módját,

- kiválasztja a sütőiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,

- leírja, megfogalmazza, és elmagyarázza: a tisztító-, válogató-, osztályozó, a prés-, az egyneműsítő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, valamint a csomagológépek működési elvét,

- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,

- szabványos jelekkel ábrázolja a gépek kinematikai vázlatát,

- elmagyarázza a gépek működési elvét, tudja a teljesítményszabályozás szükséges módját, szabályozza a gépeket,

- elvégzi a szakmai számításokat,

- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.

Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Tartósítóipari műveletek és technológia terén

- ismeri a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének hazai adottságait, a biotermesztés előnyeit,

- megnevezi a hazai vágóállatokat, és egyéb állati eredetű nyersanyagokat,

- ismeri a segédanyagok fogalmát, csoportosítását, a csomagolás célját, a csomagolóanyagok fajtáit, előnyeit, hátrányait a csomagolás segédanyagait,

- felsorolja az élelmiszer-előállítás feltételeit,

- ismeri a mikroorganizmusok hőpusztulását jellemző adatokat, a mikroorganizmusok hőtűrését befolyásoló tényezőket,

- felsorolja a mikroorganizmusok optimális életfeltételeit, meghatározza a romlás fogalmát, jellemzőit, elvégzi csoportosításukat,

- megnevezi a víztisztítás módjait, a keletkezett hulladékok hasznosításának lehetőségeit,

- felsorolja az állati eredetű nyersanyagok előkészítő műveleteit,

- ismeri a tartósító eljárások elméleti alapjait, csoportosítását,

- ismeri a sugárzással történő tartósítás élelmiszer-ipari alkalmazását, a kombinált tartósító eljárásokat, az alkoholos erjedés tartósítóipari alkalmazását,

- ismeri a gyorsfagyasztott, a hőkezeléssel tartósított zöldségkészítmények, a hőkezeléssel, mesterséges savanyítással, biológiai úton tartósított savanyúságok csoportosítását, jellemzőit,

- ismeri a cukorral, étkezési savakkal, alkohollal történő tartósítás lehetőségeit,

- felsorolja a gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények, gyümölcslevek, szörpök, lekvárfélék csoportosítását, táplálkozás-élettani jelentőségüket,

- ismeri a gyümölcsbefőttek csoportjába tartozó készítmények jellemzőit, közvetett és közvetlen befőttgyártás közötti különbséget,

- megnevezi a gyümölcs-félkésztermékek (pulpok, velők) gyártástechnológiai műveleteit, tartósítási módjait, további felhasználhatóságát,

- ismeri a húskonzervek csoportosítását, a felhasználható alap- és segédanyagokat, a húskonzervek általános gyártástechnológiai műveleteit,

- felsorolja a különleges vagdalt hús, a sertés- és marhamájkrém alap- és segédanyagait, gyártástechnológiai műveleteit és berendezéseit,

- ismeri a szárítmányok, az ételízesítők, levesporok, leveskockák és a halkészítmények csoportosítását, jellemzőit, alap- és segédanyagait, felsorolja az általános gyártástechnológiai műveleteket, berendezéseket,

- felsorolja az ételízesítők, diabetikus készítmények, bébiételek általános gyártástechnológiai műveleteit, berendezéseit,

- megnevezi a csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a jelölések tartalmát,

- elmagyarázza a zöldség- és gyümölcsfélék, húsok táplálkozás-élettani jelentőségét, biológiai értékét,

- jellemzi a zöldség- és gyümölcsféléket termésalakulás szerint, tudja mely zöldségek, illetve gyümölcsök tartoznak az egyes csoportokba,

- elmagyarázza a nyersanyagátvétel főbb szempontjait, a nyersanyagok tárolásának lehetőségeit,

- jellemzi a hús, illetve a belsőség fogalmát, a meleg- és hidegvérű állatok tartósítóipari feldolgozásának minőségi és technológiai előírásait,

- azonosítja az ételkomponensek, az élelmiszer adalékanyagok közé tartozó segédanyagokat és felhasználási területüket,

- kiválasztja a tartósítóiparban alkalmazásra kerülő technológiai segédanyagokat,

- megkülönbözteti a csomagolási módokat, felhasználási területeiket,

- összehasonlítja a romlásos jelenségeket, értelmezni tudja a romlás megakadályozásának különböző módjait,

- elmagyarázza a mosás, szár-, mag-, héjeltávolítás, válogatás, osztályozás, aprítás technológiai célját, módját,

- jellemzi a lényerés, létisztítás, húzatás, bepárlás technológiai célját, módjait,

- elmagyarázza a hőelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- jellemzi a szárítás szakaszait, a szárítást befolyásoló tényezőket, a szárításnál bekövetkező káros változások okait, a sózás, pácolás, füstölés módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- meghatározza a tejsavbaktériumokat, a tejsavas erjedés szakaszait, az erjedést befolyásoló tényezőket, az erjedés alatt végbemenő változásokat,

- jellemzi az előfőzés, főzés, felöntőlé-készítés és -keverés technológiai célját, paramétereit, és a műveletek ellenőrzésének módját,

- csoportosítja és jellemzi a hőkezeléssel és hőelvonással tartósított készételeket, az alap-és segédanyagokat, a gyorsfagyasztással tartósított félkész ételeket, tésztás készítményeket,

- meghatározza a biotermékek előállításának műveleteit, feltételeit,

- összehasonlítja a hagyományos hőkezelést és az aszeptikus tartósítást,

- elemzi a fagyasztási módokat, a vízkifagyás szakaszait, fagyasztó berendezéseket, fagyasztott élelmiszerek tárolását, a vízelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,

- elmagyarázza a mikrobiológiai tartósítás elvét, módjait,

- tudja a gyorsfagyasztott és a hőkezeléssel tartósított zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, a sűrített paradicsom, a csemege és ecetes uborka, a savanyított káposzta, a gyorsfagyasztott málna, szilva, őszibarack, a szűrt és rostos üdítőitalok, gyümölcslevek, szörpök, a gyümölcsízek, dzsemek, lekvárok, a zöldség- és gyümölcsszárítmányok, a fűszerpaprika, a száraztészta, a hőkezeléssel tartósított olajoshal gyártástechnológiai műveleteit. Ki tudja választani a szükséges berendezéseket, meghatározza a nyersanyagokkal és a késztermékekkel szemben támasztott minőségi követelményeket, a gyártás higiéniai előírásait,

- értékeli a legfontosabb zöldségfélékkel (paprika, paradicsom, zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, fejeskáposzta, uborka, vöröshagyma), valamint a legfontosabb gyümölcsfélékkel (alma, meggy, cseresznye, szilva, barack, málna, szamóca) szemben támasztott minőségi követelményeket, átvételi módokat,

- értékeli a mosás, szár-, mag-, héjeltávolítás műveleteinek minőségi követelményeit, a higiéniai előírásokat, a veszteségek csökkentésének lehetőségeit,

- kiszámítja a hűtés és fagyasztás során elvonandó hőmennyiséget, a hőcserélők és bepárlók anyag- és hőmérlegét,

- kiszámítja a felöntőlevek és előfőző oldatok készítésénél a segédanyagok mennyiségét,

- értékeli a hőkezelés módjait, jellemző paramétereit, berendezéseit, a hőkezelés gyakorlati megoldását, a hőtani alapfogalmakat,

- kiszámítja a szárítás anyag-, levegő- és hőmérlegét,

- értékeli a tartósítószerek mikroorganizmusokra gyakorolt hatását, a tartósítószerekkel szemben támasztott követelményeket, valamint engedélyezett legnagyobb koncentrációjukat.

Tartósítóipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a műszaki rajzkészítés és rajzolvasás szabályait, a gépelemek elnevezését, feladatát, szabványos jelölését,

- felsorolja a tartósítóipari gépek és berendezések mérő és ellenőrző műszereit, az alkalmazott biztonsági és segédberendezéseket,

- megnevezi a berendezésekben lejátszódó folyamatokat, és megemlíti az ezzel kapcsolatos számítások elvét,

- felsorolja a zöldborsó-, a zöldbabkonzerv, a paradicsomlé és -sűrítmény, a meggy-, cseresznye-, őszibarack- és almabefőtt, a csemege uborka, a rostos, a szűrt, az aszeptikus gyümölcslé, a gyorsfagyasztott kukorica, az ízes gombóc, a fűszerpaprika, a száraztészta, valamint a májkrém gyártóvonalának gyártástechnológiai műveleteihez tartozó berendezéseket, gépeket,

- rámutat az egyes gépek cseréjének lehetőségeire,

- jellemzi a tartósítóipari műveletek elvégzéséhez szükséges berendezések (az anyagmozgató-, a hidraulikus szállítóberendezések, a nyersanyagmosás, a héj-, szár-, mageltávolítás gépei, az osztályozó-, aprító- és zúzógépek, homogenizátorok, az áttörők, prések, szűrők, centrifugák, a csomagolóanyag-előkészítő-, a töltő-, a zárógépek, a készárutisztító- és csomagológépek, az előfőző-, hőcserélő-, hőkezelő-berendezések, a bepárló- és szárítóberendezések, a hűtés és fagyasztás berendezései) szerkezeti felépítését, elmagyarázza azok működési elvét, szabályozási és ellenőrzési lehetőségeit,

- tudja a gépek, berendezések munkavédelmi, biztonságtechnikai és higiéniai előírásait.

Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Tejipari technológia terén

- ismeri a termelői nyers tehéntej összetételét, jellemzi az alkotórészeket, a tej tulajdonságait, szabvány szerinti minőségét és minősítését, a minőség késztermékre gyakorolt hatását,

- ismeri az ízesítő és adalékanyagokkal kapcsolatos előírásokat, a késztermékre gyakorolt hatásukat,

- ismeri a tejfeldolgozás legfontosabb hasznos és káros mikroorganizmusainak élettevékenységét, életfeltételeit, a hasznos mikroorganizmusok szaporításának, a károsak elpusztításának lehetőségeit,

- ismeri a tej és a tejtermékek táplálkozás-élettani jelentőségét, szerepét az egészséges táplálkozásban, a laktózintolerancia fogalmát, és azokat a termékeket, melyeket ezen probléma miatt állítanak elő,

- ismeri a szabványokat, törvényeket, rendeleteket, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait,

- ismeri az egyes színtenyészetek elkészítésének módjait, minősítését, használatát,

- ismeri a termékek gyártása, érlelése, tárolása során fellépő utófertőzési lehetőségeket, a káros mikroorganizmusokat, az ellenük való védekezést, valamint az utófertőzés megelőzésének módjait,

- tudja az egyes tejtermékek előállításának technológiáját, az egyes műveletek elméleti alapjait, paramétereit,

- tudja a késztermékek összetételét, minősítését, valamint a minőségére ható tényezőket,

- jellemzi az új technológiai eljárásokat, a korszerű műveleteket,

- tudja a gyártmánylap szerkezeti felépítését, készítését, használatát,

- tudja az alapanyag és a késztermék tárolásának paramétereit, a tárolás alatt bekövetkező fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- tudja a csomagolási módok, a tárolhatóság, a minőség-megőrzési időtartam és az eladhatóság összefüggéseit,

- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, értelmezi azok eredményeit, felfedezi és kijavítja a hibákat,

- elemzi a helyiségek, eszközök, berendezések, teljes gyártóvonalak tisztításának és csírátlanításának elvi alapjait, a felhasználható anyagokat, a tisztítás, csírátlanítás során lejátszódó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokat, a hatékonyság ellenőrzésének módszereit.

Tejipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén

- ismeri a tejipari szerkezeti és csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket (különös tekintettel a környezetbarát csomagolóanyagokra), azok jellemzését és felhasználási területüket,

- ismeri a csövek, csőszerelvények anyagait, kialakítását, felhasználási lehetőségeit,

- ismeri a szivattyúk működési elvét, felépítését, felhasználási lehetőségeit,

- ismeri a daraboló-, őrlő-, szeletelő- és keverőberendezések felépítését, működését,

- ismeri a tejipari mérőműszerek működési elvét, az általuk mérhető paramétereket, a vezérlés és a szabályozás módjait,

- ismeri a hideg és a meleg energia előállítását, felhasználását, szabályozását,

- ismeri a villamosenergia-ellátás, a vízellátás és a sűrítettlevegő-ellátás berendezéseit,

- tudja a tejszállító és tejipari áruszállító gépkocsik felépítését, a szállítás feltételeit, az egyes tejipari alapgépek (szűrők, centrifugák, fölözőgépek, pasztőrök, homogénezők) felépítését, működését, a higiénikus és biztonságos üzemeltetés előírásait,

- jellemzi a tejipari tároló-, hűtő-tároló- és egyéb speciális tárolóberendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését, a mennyiségmérési lehetőségeket, a fontosabb paramétereket,

- jellemzi a tartályszerű hőkezelő-berendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését,

- tudja a speciális tejipari gépek (ultrapasztőrök, vaj- és sajtgyártók, sajtprések, ömlesztő-, sűrítő- és porítóberendezések stb.) felépítését, működését, paramétereit, valamint biztonságos és higiénikus üzemeltetésüket,

- jellemzi az adagoló és csomagológépek felépítését, működését, a biztonságos és higiénikus üzemeltetés feltételeit, az adagméret szabályozásának és ellenőrzésének lehetőségeit,

- elemzi a tisztítás és csírátlanítás eszközeit, gépeit, berendezéseit, azok működését és biztonságos üzemeltetését,

- elemzi a szennyvíz kezelésének, tárolásának és tisztításának módjait, értékeli a környezetvédelmi előírásokat.

3. Gyakorlati követelmények

Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- végrehajtja az első fejtés folyamatát, a fejtési módokat és a szellőztetést,

- elvégzi a különféle kénező anyagok előkészítését, alapkénezést, kiegészítő kénezést és palackozás előtti kénezést, a pincetér, valamint az üres- és darabhordó kénezését,

- szabályozza a borok savtartalmát házasítással, szénsavas-meszes, kettős sós savtompítással, biológiai almasav-bontással, borkősav adagolással,

- szabályozza az alkoholtartalmat házasítással, bor, borpárlat, finomszesz hozzáadásával,

- végrehajtja a kannatöltést és a palackozást,

- meghatározza és előkészíti a cukortartalom emeléséhez használt anyagokat,

- beállítja a kombinált hőkezelés technológiáját,

- üzemelteti az adott technológiai művelethez a lemezes hőcserélőt,

- elvégzi a hibás, beteg borok kezelését,

- elvégzi pezsgőgyártásnál az erjedés és seprőtlenítés, az ízesítés és stabilizálás folyamatát, valamint a letöltés és a karantén műveletét,

- meghatározza az erjesztő és érlelő tartályok karbantartási, ellenőrzési munkáit,

- elvégzi a szörp hígítását, szénsavazását, és a premix, postmix eljárásokat valamint a felhasznált víz kezelését,

- kidolgozza a CIP-módszer konkrét tárolóedényekre való alkalmazását,

- beállítja a zúzó-bogyózó berendezések optimális üzemeltetési paramétereit, a csigás léelválasztó szállítási teljesítményét és beszabályozza az optimális léelválasztást,

- működteti a csigás sajtókat és beszabályozza fehér borszőlőre,

- beszabályozza a membránszivattyú szállítóképességét és elvégzi a karbantartását,

- beállítja a csigaszivattyú szállítóképességét, a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,

- kidolgozza az örvényszivattyúk hibafeltárási eljárásait,

- elvégzi a körfejtéses és az ejektoros keverést,

- beállítja a pneumatikus keverést megadott tartálytípusra, a kovaföld-adagolót és megállapítja a karbantartás fokozatait,

- elvégzi a szakaszosan önürítő szeparátor működési rendjét és üzemelési tervét,

- beállítja a spirálcsöves hőcserélő munkafolyamatait,

- elvégzi a kombinatív hőkezelő-berendezés folyadékellátásának és energiarendszerének beállítását, a töltőgép megfelelő beállítását szénsavas italok töltéséhez,

- elvégzi a palackszállító szalagok és a görgős szállítópályák karbantartását és beszabályozását,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- megtervezi a szüretet, értékeli a próbaszüret eredményeit és a cukor-sav arány változását,

- megszervezi a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, a must erjesztéséig, biztosítja a feljavításhoz szükséges anyagokat, a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- megtervezi a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkákat, megszervezi üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,

- megtervezi a borkészítés technológiájával kapcsolatos munkákat és megszervezi az üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembe vételével,

- megvizsgálja a kénezés hatását a borra, értékeli a kénsavval kötött, disszociált és disszociálatlan állapotát,

- megállapítja a derítés idejét és folyamatát a technológiai sorban,

- értékeli a derítési módokat, és hasznosítja azokat a gyakorlat során,

- megtervezi a sterilszűrés géprendszerét, értékeli az eredményt és a felhasznált szűrőmembránt,

- végrehajtja a keretes lapszűrőn való munkát, a megfelelő tartályos kovaföldszűrővel a bor szűrését, közben ellenőrzi a minőséget és elvégzi a megfelelő beállításokat,

- meghatározza a szűrők karbantartásának idejét, végrehajtását és elvégzi a szükséges anyagok kiválasztását,

- kiválasztja, üzemelteti a szivattyút, elvégzi karbantartását, esetleg javítását; elvégzi a tároló edényzet karbantartását, tisztítását,

- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- elvégzi a mintavételt, előkészíti a mintát vizsgálatra,

- elvégzi a merülő refraktométerrel és polariméterrel való mérést, a kromatográfiás (gáz, vékonyréteg, magasnyomású folyadék) vizsgálatokat és az üledékek mikroszkópos vizsgálatát, és megállapítja a megfelelő összetevőket:

- mikroszkópos sejtszámlálás,

- tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálat (lemezöntés),

- idegen festékanyagok kimutatása,

- önállóan kivitelezi az alábbi vizsgálatokat és értékeli azok eredményeit:

- laboratóriumi tömegmérés,

- laboratóriumi térfogatmérés,

- areométeres mérések,

- piknométeres sűrűségmérés, piknométeres sűrűségmérésen alapuló vizsgálatok (alkohol-, extrakttartalom),

- térfogatos elemzésre épülő vizsgálatok, sav-bázis térfogatos elemzések indikátorral és potenciometrikusan,

- Malligand-készülék használata,

- kénessav-meghatározása jodometriásan,

- glüko-acidimetrikus mutatószám megállapítása,

- derítési vizsgálatok (kékderítés és próbaderítések),

- próbaházasítás, palackállósági vizsgálatok, szén-dioxid mérése afrométerrel, pH-mérés,

- cukortartalom kémiai meghatározásai Reisschauer- és Bertrand-módszerrel,

- kristályos kiválások és mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata,

- próbaházasítás - különböző technológiai célok érdekében,

- diglukozidok kimutatása papírkromatográfiás vizsgálattal,

- savtompítás mértékének meghatározása,

- szintetikus színezékek kimutatása,

- érzékszervi vizsgálatok és azok értékelése,

- hibás, beteg borok vizsgálata és a minőség javítása,

- vízvizsgálatok (összes-, változó keménység),

- optikai forgatóképesség alapján a glükóz-fruktóz arány meghatározása,

- kidolgozza a minőségbiztosítási rendszert borászati üzemben (mintavétel, ellenőrzési pontok, ellenőrző anyagok),

- elvégzi a minőség-ellenőrzés fázisait, az üzemi (gyártásközi) és késztermék-ellenőrzést,

- használja az ISO-szabványsorozatot,

- elemzi és értékeli a vizsgálati adatokat,

- elvégzi a gyors vizsgálati módszereket, az illósav-tartalom meghatározását,

- elvégzi a szín- és ízjavítást,

- meghatározza a vonadékanyagot különféle refraktométerekkel,

- méri a széndioxid-tartalmat nyomásmérővel,

- különbséget tesz az új élelmiszer és az új termék fogalma között, beszerzi az ezek előállításához és forgalmazásához szükséges engedélyeket.

Termék (bor) gyakorlati ismeretek terén

- kiválasztja a bor minőségéhez illő palackot,

- megtervezi a palack etikettjét,

- elemzi, értékeli a bor tárolására vonatkozó szabályokat,

- bemutatja a legjellemzőbb fehér-, vörös-, rozé borokat, különleges borokat,

- ismeri a borajánlás keretében az ételek és italok kapcsolatát, fogyaszthatóságát, ízharmóniáját,

- elvégzi, bemutatja a borospalack nyitását a szükséges eszközökkel,

- bemutatja a bor felszolgálását,

- ellenőrzi felszolgálás előtt a bor hőmérsékletét és gondoskodik annak megfelelő hőmérsékletéről,

- végrehajtja a vörös- és fehérborok dekantálását,

- ismeri a poharak kiválasztásának szempontjait,

- bemutatja a "borivás" illemtani szabályait,

- törekszik a szaglás és ízlelés gyakorlatának elsajátítására.

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- felismeri a technológiai üzemzavarokat és azok elhárításának lehetőségeit,

- elvégzi a technológiai folyamat irányítói, szervezési és ellenőrzési feladatait,

- az ipari cukorrépa szabványának ismeretében elvégzi a cukorrépa átvételekor szükséges feladatokat,

- meghatározza a helytelenül tárolt répánál fellépő minőségi változásokat és azok befolyásolásának módját,

- csökkenti a veszteségeket a répa úsztatásakor a helyes úsztatási technológiával és a tisztítóberendezések hatékony működtetésével,

- elbírálja a vágott szelet minőségét, megindokolja a minőség hatását a további feldolgozásra,

- befolyásolja a létisztítás minőségét,

- az előírt hőmérséklettől való eltérés ismeretében módosítja a melegítőállomás működését,

- irányítja a bepárlóállomás munkáját, kezeli a kiszolgálólé, a gőz, a kondenzvíz, és a nem kondenzálódó gázok vezetékrendszerét,

- alkalmazza a késztermék-, középtermék-, utótermékpépekre vonatkozó minőségi előírásokat,

- irányítja az utótermékpép-kezelést, a hűtés, a hígítás, a visszamelegítés optimalizálását a melaszcukor csökkentése érdekében,

- betartja és betartatja a késztermékek minőségére és csomagolására vonatkozó szabványokat,

- működteti és kezeli az ioncserélő állomást,

- ismeri a mészégető állomás munkáját és a mészégetés anyagainak tulajdonságait,

- elvégzi a legfontosabb laboratóriumi vizsgálatokat, és azok értékelését felhasználja a technológiai folyamat irányításában,

- minősíti a segédanyagokat,

- felméri a munkakörnyezetből származó balesetveszélyeket, ártalmakat és alkalmazza az elhárítási lehetőségeket,

- alkalmazza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a technológiából adódó környezet-szennyezések megelőzhetők, illetve hatásuk csökkenthető,

- elvégzi a gyári répa kézi és gépi mintavételét, a minták feldolgozását, a répa szennyezettségének és tiszta tömegének meghatározását,

- irányítja a répatárolók üzemét, a gyár répaellátását a diszpécserközpontból,

- elvégzi a répa-víz arány helyes beállításával, az úsztatás egyenletességével a tisztítóberendezések hatékony üzemeltetését,

- kiválasztja a répa minőségének megfelelő késtípust a répavágógépek helyes üzemeltetéséhez,

- elvégzi az édesszeletmérleg hitelesítését,

- irányítja a diffúziós berendezést automatikus, valamint kézi üzemmódban és végre tudja hajtani a diffúziós berendezés fertőtlenítését,

- a technológiai előírásoknak megfelelően ellenőrzi a szeletprések és a szeletszárító üzemét,

- eltérések esetén, beavatkozik a létisztítási folyamatok alkalitási végpontjainak helyes megválasztásával,

- végrehajtja a létisztítás szakaszai közé beiktatott melegítésnek a szabályozását az előírt hőmérsékletre,

- elindítja és leállítja a szűrőberendezéseket, elvégzi a szűrő ürítését, tisztítását,

- megállapítja a szűrés során előforduló rendellenességek okát, azokat megszünteti,

- be- és kikapcsolja a hőcserélőket, elvégzi az ellenőrzésüket,

- irányítja a bepárlóállomás működését, segítséggel végrehajtja az állomás be- és kikapcsolását,

- elvégzi a készülékek tisztítását kémiai módszerekkel,

- irányítja a kristályosító állomás munkáját, vezeti a kristályosítás folyamatát kézi és programozott üzemmódban,

- figyelembe véve az optimális főzési sorrendet és gőzfelhasználást kezeli a centrifugákat, beállítja a pép minőségétől függő centrifugálási paramétereket,

- irányítja az utótermékpép-kezelés munkáját,

- beállítja a csomagológépeket,

- a gyártáshoz előkészíti a kockagyártás alapanyagát,

- elvégzi a késztermékek minőségének ellenőrzését,

- irányítja a mészkemence üzemét, elvégzi a töltést, a begyújtást, a tűzzónák ellenőrzését,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- felismeri a gépelemeket, meg tudja határozni rendeltetésüket,

- meg tudja különböztetni a menetfajtákat, csavarokat, az ékek és reteszek fajtáit, csőidomokat, csőszerelvényeket,

- felismeri az egyes csapágytípusokat, kenőanyagokat,

- a munkavégzés során szakszerűen, balesetmentesen használja a kéziszerszámokat, kisgépeket,

- az üzemi munkavégzés során alkalmazza a technológiai gépek és berendezések szerkezetét, működési elvét leíró gépkönyvek üzemeltetési, karbantartási előírásait,

- üzemelés közben felismeri a gépek és berendezések jellemző hibáit, és tudja az elhárítás módját,

- elvégzi a technológiai gépek és berendezések üzemközi ellenőrzését, ápolását,

- elvégzi a csőszerelvények ki-, és beszerelését, javítását, hajtóműveknél az olajcserét; végrehajtja a répavágókések cseréjét és élezését, a szűrőberendezések felnyitását, a szűrőruhák cseréjét; hőcserélőknél, bepárlóknál, kristályosító készülékeknél elvégzi a csövek állapotának ellenőrzését, a csövek cseréjét, a csőpréselést, a csövek mechanikus tisztítását, valamint a nézőüvegek, léállásmutatók cseréjét,

- alkalmazza az üzemeltetési, szerelési és karbantartási munkákra vonatkozó munkavédelmi, egészségügyi biztonságtechnikai előírásokat,

- ellenőrzi a biztonsági berendezéseket és azok működését,

- üzemelteti a szakmai gépeket és berendezéseket, felismeri az üzemeltetési hibákat, ellátja a karbantartási feladatokat,

- megszervezi, irányítja és ellenőrzi a karbantartó csoportok munkáját,

- a technológiai gépeket és berendezéseket a kezelési utasításoknak megfelelően kezeli,

- az előírt paraméterek beállításával működteti a lényerő-berendezést,

- az üzemeltetési előírások betartásával működteti a centrifugát,

- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:

- elvégzi a gyártásközi mintavételt a szabályos mintavételi mód alkalmazásával, és előkészíti a mintákat vizsgálatra; betartja és betartatja a mintavétel és minta-előkészítés szabályait,

- az elvégzett vizsgálatok mérési eredményeiből meghatározza a szükséges technológiai paramétereket,

- felismeri a mérési eredmények hibáit és a vizsgálati eredmény helyességét,

- felismeri, és szakszerűen használja a cukoripari laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket, vegyszereket,

- maradéktalanul betartja a vegyszerek és az elektromos berendezések használatára vonatkozó munkavédelmi előírásokat, baleset esetén alkalmazza az elsősegély-nyújtási ismereteket,

- a vizsgálatok elvégzésekor alkalmazza az ICUMSA (egységes cukoripari vizsgálatok) előírásait,

- figyelembe veszi a vizsgálatokhoz kapcsolódó tűzrendészeti előírásokat,

- szakszerűen elvégzi a tömeg, a térfogat, a hőmérséklet, a sűrűség, az optikai forgatóképesség, a törésmutató mérését,

- elvégzi a tömeg szerinti analízist (szárazanyag-tartalom, nedvességtartalom, hamutartalom), a fizikai-kémiai számításokat,

- alkalmazza a térfogatos analízis módszereit, elvégzi a számításokat, elkészíti a mérőoldatokat; ismeri a faktorozás módszereit,

- alkalmazza az indikátorokat és a szükséges számításokat,

- alkalmazza a konduktometria módszereit, számításait a cukoriparban,

- a refraktometria optikai elvének, technikájának, módszereinek ismeretében kezeli a kézi- és automata műszereket,

- kezeli az UV- és lángfotométereket, a polarimétert, és azokkal méréseket tud végezni, (K, Na, alfa-amino N),

- elvégzi a kazánvíz és a szennyvizek vizsgálatát, a cukortermékek érzékszervi vizsgálatát,

- bekalibrálja a pH-mérőt, és azzal mérést végez,

- meghatározza az invertcukor-tartalmat és a répa rost-tartalmát.

Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- elvégzi a zöld dohánylevél szárításra való előkészítésének műveleteit,

- elkészíti a levélvonal és a kocsányvonal technológiai folyamatát,

- szabályozza és beállítja a szárítás műveleteinél és a rezsimvezetésnél alkalmazott paramétereket,

- végrehajtja a fermentálásra való előkészítés műveleteit,

- felismeri és megszünteti vagy megszüntetteti a gépeken és berendezéseken a műszaki hibákat,

- beállítja és szabályozza a berendezések paramétereit,

- ellenőrzi a berendezés működése és a termék minősége közötti összefüggések előírt normatíváit,

- elvégzi a különböző típusú gyártó-, csomagoló-, füstszűrőgyártó- és selejtbontógépek folyamatos termelőüzemeltetését, kezelését, tisztítását, napi karbantartását,

- betartja és betartatja a higiéniai előírásokat, a személyi és a környezeti higiénia gyakorlati megvalósítását,

- betartja és betartatja a munkavédelmi szabályokat, a kéziszerszámok, és más eszközök használati szabályait a gépek, berendezések és készülékek működtetése közben,

- elvégzi a hazai, külföldi dohány- és segédanyagok mennyiségi, minőségi átvételét, raktári elhelyezését, kezelését, nyilvántartását,

- összeállítja a gyártmányreceptúrákat,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:

- elvégzi a szárított- és fermentált dohány szabvány szerinti minősítését,

- értékeli a laboratóriumban végzett, minőségbiztosításra vonatkozó méréseket,

- elvégzi a minőségtanúsítási rendszerekre vonatkozó teendőket,

- alkalmazza a dohányipari termékekre vonatkozó szabványokat,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,

- az egyes vizsgálatokhoz kiválasztja a megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket.

Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli az alapanyagok előkészítését,

- leírja a melléktermékek feldolgozásának lehetőségeit,

- megfigyeli a malátacsírátlanítás és -tárolás műveleteit, a flakongyártás műveletét,

- bemutatja a szörpkészítés műveletét, a csomagolóanyagok előkészítését és a különböző fejtési módokat; a sörárpa átvételét, minősítését, a szárított élesztő gyártását,

- munkamódszert mutat be a gyümölcsök átvételénél és előkészítésénél,

- bemutatja a szesz- és élesztőgyártás alapanyagainak előkészítését, a víztelen szeszgyártás folyamatát, a takarmányélesztő-gyártás folyamatát, a vízkezelési eljárásokat,

- cukoroldatot készít hideg és meleg cukoroldással,

- szeszes italokat, drogkivonatot, drogpárlatot készít,

- keményítőt készít különböző alapanyagokból,

- használja az árpatisztító-, illetve -osztályozóberendezéseket,

- kezeli a főzőházi-berendezéseket, a sörléülepítő- és sörléhűtő, valamint a sörszűrő- és pasztőrözőberendezéseket,

- végrehajtja a melasz és a kiegészítő tápanyagok előkészítését,

- végrehajtja az érett élesztőcefre feldolgozását,

- gyümölcscefrét, szeszcefrét készít,

- végrehajtja a cefre lepárlását, finomítását,

- ecetet készít felületi vagy szubmerz eljárással,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,

- mesterien bemutatja az árpa áztatását, csíráztatását, aszalását,

- mesterien bemutatja a cefrézés műveletét sörlékészítésnél,

- automatikusan cselekszik a sörlé erjesztésekor,

- mesterien bemutatja a sütőélesztő szaporítását,

- mesterien bemutatja az üdítőitalok készítését,

- automatikusan cselekszik a szeszes erjesztés műveleténél.

Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti követelményeket, melyeket gyakorlatai során önmaga és mások érdekében is betart,

- megfigyeli a különböző édesipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,

- megfigyeli az eszközök használatát, a gépek kezelését,

- megjegyzi az édesipar általános műveleteihez szükséges számítások elvégzését,

- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,

- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja a személyi feltételeket,

- elvégzi az édesipar általános elválasztási, hőkezelési, aprítási, formázási, szerkezetalakító, jellegkialakító műveleteit a kakaómassza-, a csokoládé-, a nugát-, a kakaóporgyártás, a csokoládétermékek gyártása, a keménycukorka-, a zselé-, a karamella-, a drazsé-, a rágógumigyártás, az édesipari tartós sütemények, a fondant termékek, a pörkölt kávé gyártásának területein,

- munkaszervezési ismereteit a gyakorlatban alkalmazza,

- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását, a munkautalványok kiállítását,

- elvégzi a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérését, ellenőrzését és, amennyiben szükséges, abba beavatkozik,

- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat,

- elhárítja a termelést gátló akadályokat,

- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat a cukorka, a fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, a rágógumi, a tartós sütemények, a pörkölt kávé termékeinek, a kakaómassza, a csokoládémassza, a csokoládé, illetve nugát jellegű gyártmányok és a kakaópor előállításához,

- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,

- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,

- kezeli az anyagnormák szabványait,

- öntevékenyen megválasztja a közreműködés módozatait a gyártás egyes fázisaiban, műveleteiben és folyamataiban,

- alkalmazza a termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit,

- együttműködik vezetőivel és beosztottaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- használja az édesipari, élelmiszer-ipari laboratóriumot a minőségbiztosítás érdekében,

- elvégzi az édesipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait,

- kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,

- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket a polariméterrel, a szacharométerrel, a valorigráffal,

- meghatározza a keményítőszörp savfokát,

- elvégzi a kakaómassza, a csokoládé, kakaópor gyorszsír vizsgálatát,

- kézi refraktométerrel mér,

- bemutatja a technológiai víz keménységének és pH-szintjének mérését,

- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,

- gyakorolja a szemcsefinomság, a viszkozitás és a folyáshatár méréseit,

- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,

- a kapott adatok értékelését elvégzi, és megteszi a szükséges intézkedéseket,

- ellenőrzi a késztermék minőségét,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,

- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a mérést.

Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén:

- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges- és továbbfeldolgozási technológiáit, azok szervezési, működtetési és ellenőrzési feladatait,

- elvégzi a hús- és baromfiipar feldolgozó műveleteit, valamint a tartósító műveleteket, a feldolgozás irányítását és ellenőrzését,

- áttekinti és használja a szabványokat, anyagnormákat, és az üzemviteli dokumentációkat,

- kiválasztja és felhasználja a hús- és baromfiipar alap- és segédanyagait - figyelembe véve a higiéniai, minőségi és gazdaságossági szempontokat,

- előkészíti és feldolgozza az anyagokat, termékeket készít,

- ismeri az anyagok kézi megmunkálásának lehetőségeit, módszereit,

- ismeri a megmunkálás szerszámainak, mérő- és rajzeszközeinek, illetve kisgépeinek használatát, balesetmentes kezelését,

- elkészíti az egyszerű munkadarabok vázlatrajzát, elvégzi az egyszerű alkatrészek rajzainak olvasását,

- kezeli a húsipar gépeit, berendezéseit, elvégzi a kisebb üzemviteli szintű javításokat, hibaelhárításokat,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- elvégzi a technológiai folyamatok irányítására és a termékek minőség-ellenőrzésére szolgáló alapvető vizsgálatokat,

- elemzi, értékeli a felhasznált anyagok minőségének, összetételének és a műveleti paramétereknek a minőségre gyakorolt kihatását,

- elvégzi a hús minősítését és az előállított késztermék szabvány szerinti érzékszervi bírálatát.

Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- ismeri a gépek, berendezések szerkezeti elemeit,

- kiválasztja az őrlés, a hántolás műveleteiben keletkezett közép- és félkész termékeket,

- felismeri a kisegységű csomagolás módjait, a csomagoló anyagokat,

- elvégzi a nyers- és alapanyagok átvételét, és annak bizonylatolását,

- betárolja a minősített, átvett gabonát,

- elvégzi a tárolt gabona minőségének megóvását, szellőztetését, forgatását,

- az őrlésre átadáskor elvégzi a különböző minőségű gabona keverését,

- elvégzi az őrlésre, hántolásra előkészítés műveleteit,

- szabályozza az őrlés, hántolás gépeit; ellenőrzi azok munkáját,

- ellenőrzi a szitáló gépek osztályozási munkáját,

- szabályozza a keveréktakarmány-gyártás gépeit, ellenőrzi azok munkáját,

- működteti a technológiai vonalakat, elvégzi azok módosítását,

- ellenőrzi a kihozatalt, módosít, félkész termékeket vált,

- elvégzi a technológiai vonalak főbb gépeinek egyszerűbb javítását (csapágyak kenése és cseréje, fogaskerekek, szíjtárcsák, hajtószíjak és láncok cseréje, stb.),

- leolvassa és ellenőrzi a vezérlő automaták műszereit, és szükség szerint beavatkozik,

- megindítja és felügyeli a malmi és keveréktakarmány-gyártói vonalakat, elvégzi a leállítást,

- irányítja a késztermékek raktározási folyamatait,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- elvégzi a nyers- és alapanyagok érzékszervi vizsgálatát, minősítését,

- elvégzi a minőségi átvételt a mintavétel módjainak, szabályainak betartásával, bizonylatol,

- minősít az eszközök szabályos használatával.

Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli a szállító- és előkészítő berendezéseket (indítás, szabályozás, leállítás, műszerek ellenőrzése),

- megfigyeli a miszcella, a dara, az oldószer további technológiai útját,

- megfigyeli a mérőműszerek által kapott információkat,

- megfigyeli a nyersglicerin tisztításához használt vegyszerek agresszív hatásait (üzemi baleset elkerülése, berendezést védő módszerek),

- megfigyeli a különböző technológiai folyamatok ellenőrzésére szolgáló mérési módszereket,

- bemutatja a finomítási műveletek lépéseit és berendezéseit, valamint az ellenőrzés módszereit (hőmérséklet, töménység, nyomás),

- bemutatja a desztillálóberendezések működését,

- bemutatja a filmbepárló-berendezés működését, a szükséges paraméterek szabályozását, ellenőrző műszereit,

- bemutatja a zsírbontás-technológiában alkalmazott dugattyús- és centrifugálszivattyúk működését és az autokláv tölcséreinek szabályozását,

- bemutatja a Lurgi-típusú folytonos zsírsavdesztilláló-berendezés működését,

- a szerződés szerinti tisztaságú olajos magvak átvételénél használja és meghatározza a kémiai, fizikai jellemzők méréséhez, értékeléséhez szükséges mintavételi eszközöket,

- kezeli a csigasajtoló-berendezést, (nyomásszabályozás, kónuszállítás, résméretek megválasztása),

- kezeli a szűrőberendezéseket,

- kezeli az extrakciós berendezést, (adagolás, ürítés, menetsebesség beállítása),

- kezeli a keverőket, szűrőket, szeparátorokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:

- elvégzi az érzékszervi vizsgálatokat tisztításnál, pörkölésnél,

- elvégzi a gyártásközi és végtermékek mintavételeit, és a vizsgálatokat,

- bemutatja a zsiradék összetételében szereplő zsírsavak fajtája és aránya alapján elérhető tulajdonságokat (vízoldhatóság, habtartósság, eltarthatóság, formálhatóság, habzóképesség) és elvégzi ezek analitikai módszerekkel történő meghatározását.

Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti követelményeket, melyeket a gyakorlat során önmaga és mások érdekében is betart,

- megfigyeli a különböző sütőipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,

- a sütőipar általános műveleteihez szükséges számításokat elvégzi,

- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,

- ismeri a nyersanyagtárolás környezeti feltételeinek, klimatikus viszonyainak megítélését,

- kezeli a lisztelőkészítés gépeit, elvégzi a tisztítását, a víz és a só előkészítését, valamint a sóoldat töménységének meghatározását, ellenőrzését, felismeri a hibákat és menet közbeni korrekciókat hajt végre,

- kezeli a hűtő- és fagyasztóberendezéseket,

- elvégzi a tészták feldolgozásának műveleteit, ezek gépi berendezéseit kezeli, tisztán tartja,

- megvalósítja a termékromlás elleni védekezést, a fertőtlenítés módszereit, megoldásait,

- alkalmazza a tartósítási eljárások módjait,

- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja a személyi feltételeket,

- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását,

- kiállítja a munkautalványokat,

- azonosítja a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérési lehetőségeit, és azok betartását, ellenőrzését, továbbá elvégzi a szükséges beavatkozást,

- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat, elhárítja a termelést gátló akadályokat,

- alkalmazza a különböző sűrűségű kovászok és tészták érettségének ellenőrzési módszereit,

- kiválasztja a termékgyártáshoz legmegfelelőbb tésztakészítési eljárást,

- elkészíti a termék gyártmánylapját,

- felismeri a hibás terméket és a hiba okának elhárítási lehetőségét,

- új receptúrát állít össze,

- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,

- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,

- alkalmazza termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit, együttműködik vezetőivel és beosztottjaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,

- kiválasztja a sütőipar gépeinek üzemeltetésénél használatos szerszámokat, eszközöket,

- elhárítja a kisebb üzemzavarokat, és megszünteti a fellépő baleseti veszélyforrásokat,

- a gép meghibásodása esetén a megfelelő szerszámokat rendeltetésszerűen használja, elvégzi az egyszerűbb javítási munkákat,

- a berendezéseket az üzemeltetési előírások szerint kezeli,

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- elvégzi a sütőipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait, kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,

- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket,

- meghatározza a kovász savfokát,

- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,

- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,

- a kapott adatok értékelését elvégzi és a szükséges intézkedéseket megteszi,

- a minőségbiztosítási rendszer alapján átveszi az üzembe szállított anyagokat,

- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,

- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket, a gazdaságosság, gyorsaság és pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket,

- elvégzi az értékesítésre alkalmas sütőipari termékek minőség-ellenőrzését.

Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- elvégzi a növényi és állati eredetű nyersanyagok, segédanyagok minőségi átvételét, feldolgozás előtti tárolását,

- technológiai utasítás alapján gyümölcs- és zöldségszárítmányt, száraztésztát, fűszerpaprikát, halkészítményt, ételízesítőt, bébiételt és italt gyárt a minőségbiztosítási és higiéniai követelmények figyelembevételével,

- elvégzi a termék előállításához szükséges adminisztrációs feladatokat, kitölti a gyártmánylapot, üzemi elszámolást készít, nyilvántartja a késztermékeket,

- kiszámítja, és előkészíti a gyártáshoz szükséges segédanyagokat (ételkomponenseket, élelmiszer-adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, csomagolóanyagokat),

- elvégzi a lényerés, létisztítás, húzatás műveleteit, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,

- bemutatja a tartósító műveletek közül a hőkezelést, fagyasztást, sűrítést, tejsavas erjedést, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,

- betartja a munkahelyi szabályokat; a műveletekre, gépekre, berendezésekre vonatkozó baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, higiéniai előírásokat,

- elvégzi a nyersanyagmosás, a szár, -mag-, héjeltávolítás, magkinyerés, a válogatás, osztályozás, az aprítás, homogenizálás, az előfőzés, főzés, keverés, a töltés, légtelenítés, zárás műveleteit és működteti az egyszerűbb berendezéseket,

- tartósítóipari termékeket készít (darabos zöldségkészítményt hőkezeléssel és gyorsfagyasztással tartósítva; savanyúságot; félterméket (pulpot, velőt); gyümölcs és zöldséglevet; gyümölcs lekvárt; gyümölcsbefőttet; gyorsfagyasztott gyümölcsöt; hőkezeléssel és hőelvonással tartósított félkész és készételeket),

- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén

- elvégzi a gyártáshoz szükséges technológiai számításokat, méréseket, minőségbiztosítási feladatokat.

Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén

- ismeri a higiéniai, illetve munka- és tűzvédelmi szemlék előkészítésének feladatait,

- ismeri a gépek, berendezések beállítását, napi karbantartását,

- ismeri a termelés szervezését, irányítását,

- elvégzi a tejtermékek gyártását (frissfogyasztású termékek, habtejszín és tejszínkészítmények, savanyított, alvasztott termékek, túró- és sajtféleségek, túró- és sajtkészítmények, ízesített tejkészítmények, vaj- és vajkészítmények, ömlesztett sajtok, féltartós, tartós termékek, instant termékek),

- ellátja a tejipari melléktermékek feldolgozási feladatait,

- biztonságosan üzemelteti a technológiai vonalakat, gépeket, berendezéseket,

- kitölti az alapvető technológiai dokumentumokat, vizsgálati naplókat, alapbizonylatokat,

- betartja és betartatja a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, részt vesz azok gyakorlati végrehajtásában, alapfokú elsősegély-nyújtási feladatokat lát el,

- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:

- elvégzi a termelői nyerstej mennyiségi és minőségi átvételét,

- elvégzi a nyerstej vizsgálatait:

- a hőmérséklet mérése, a fizikai tisztaság vizsgálata, a sűrűség mérése,

- forráspont, illetve fagyáspont meghatározása,

- savfokvizsgálat, pH-ellenőrzés (műszeres és kolorimetriás),

- tőgy-gyulladás vizsgálata, gátlóanyag-ellenőrzés,

- az összcsíraszám meghatározása (rezazurin- és reduktázpróbák, lemezöntés, szélesztés), mikroszkópos alaktani vizsgálatok, száraz, illetve festett preparátum készítése, függőcsepp vizsgálata,

- szárazanyagtartalom és zsírmentes szárazanyagtartalom meghatározása,

- a tej fehérjetartalmának meghatározása műszerrel, illetve formol titrálással,

- a termelői nyerstej érzékszervi vizsgálata,

- elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat:

- a tej pasztőrözöttségének vizsgálata (foszfatázpróba, Storch-próba),

- pH-mérés,

- a sólé jellemzőinek vizsgálata,

- szárazanyag-tartalom és zsírvizsgálat,

- elvégzi a késztermék érzékszervi bírálatát, valamint a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat,

- gyűjti, feldolgozza és felhasználja a technológiai, és laboratóriumi vizsgálati adatokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az élelmiszer-ipari technikus rendelkezzen megfelelő higiéniai és környezetorientált szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel, humánus szemléletmóddal. Alakuljon ki benne a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye, az önálló és megbízható munkavégzésre és a munka elvégeztetésére való hajlam, a változó helyzetekben való helytállás képessége, továbbá határozottság, megfontoltság a döntési helyzetekben. Tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a gyakorlati képzési idő legalább 80%-ának teljesítése,

- igazolt részvétel az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról,

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

A vizsgatétel komplex ismereteket tartalmaz:

- szakmai műveletek és technológia,

- szakmai számítás,

- minőségbiztosítás, minőségszabályozás minőség-ellenőrzés,

- szakmai gépek és berendezések.

Az írásbeli vizsga feladatainak 50% szakmai műveletek és technológia, 10% szakmai számítás, 10% minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés, valamint 30%-a géptan (egy gép szerkezeti vázlata, vagy rajza: 15%, valamint egy gép felismerése, részeinek megnevezése, működése és/vagy üzemeltetése, biztonságtechnikája: 15%).

Az írásbeli feladat komplex, de az egyes részfeladatok nem függenek össze egymással.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- szakmai műveletek és technológia,

- szakmai gépek és berendezések,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- munka-, tűz és környezetvédelem, higiénia.

A szakmai műveletek és technológia vizsgatárgy:

- a szakterületre jellemző élelmiszer-ipari műveletek,

- a szakterület technológiai folyamatai, paraméterei,

- a késztermékek jellemzése, minőségi előírásai témaköreit foglalja magában.

A szakmai gépek és berendezések vizsgatárgy:

- a szakterület gépeinek szerkezeti anyagai, csomagolóanyagok,

- a szakterület gépeinek szerkezeti elemei, felépítése, működése, üzemeltetése, karbantartása témaköreit foglalja magában.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:

- vállalkozási ismeretek,

- adózás, alapvető számvitel,

- marketing, piackutatás, reklám,

- vezetési ismeretek,

- kereskedelmi ismeretek témaköreit foglalja magában.

A munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia vizsgatárgy:

- balesetvédelem, biztonságtechnika, munkaélettan, üzemegészségügy,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem (levegő, ivóvíz védelme, szennyvízkezelés),

- higiéniai ismeretek (HACCP) témaköreit foglalja magában.

A szóbeli tételekben jelenjenek meg a minőségügy vonatkozásai is. A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azokat.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

Valamennyi szakterületen

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A kihúzott tétel alapján a jelöltnek 1 óra felkészülési idő áll rendelkezésére. A gyakorlati vizsga időtartamát a szakág, valamint a szakágon belül kihúzott tétel jellegzetessége szabja meg, de maximum 6 óra. A gyakorlati vizsga során a technikusjelölt részben, vagy egészében elkészíti a terméket, elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat, minősíti a készterméket. Felismeri az előforduló hibá(ka)t, azok valószínűsíthető okait, és a kiküszöbölésük lehetőségeit. A termék gyártásához szükséges gépeket, berendezéseket beállítja és a biztonságtechnikai előírások betartásával üzemelteti. A higiéniai előírásokat betartja, elvégzi a tisztítás, csírátlanítás műveleteit. Használja a kollektív védőfelszereléseket és az egyéni védőeszközöket.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- záródolgozat készítése (15-25 oldal), borkészítéssel vagy üdítőital-gyártással kapcsolatos technológiai művelet, folyamat, eljárás feldolgozása,

- vizsgabor készítése, palackozása, bemutatása (5 palack),

- munkafeladatok elvégzése: technológiai műveletek elvégzése, a hozzá kapcsolódó gépek üzemeltetése, karbantartása, minőségbiztosítási vizsgálatok, bizonylatok kitöltése, borismeret és felszolgálás témakörökből.

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- technológiai gyakorlat

- géptani gyakorlat

- minőség-ellenőrzés, laboratóriumi gyakorlat.

A cukoripar kampányjellegéből eredően a cukoripari technikus képesítővizsga technológiai gyakorlati vizsgarészét a cukorgyártási időszak alatt kell lefolytatni. A géptani vizsgarészt az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti időszakban kell megtartani. A vizsgafeladatok részét képezi - külön feltüntetés nélkül - a tételhez kapcsolódó munkavédelmi előírások ismerete is.

Az egyes vizsgarészek végrehajtásához rendelkezésre álló időt a vizsgafeladatok leírásának kell tartalmazni. Azoknál a vizsgafeladatoknál, ahol a hibás megoldásból, végrehajtásból kár, üzemzavar vagy baleset következhet be a szükséges, felelős felügyeletet és segéderőt biztosítani kell.

A gyakorlati vizsgákat a cukorgyárban kell megszervezni.

Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- a dohánytermékek előállítására szolgáló gépek, berendezések működtetése a technológiai elvárások alapján,

- a gépek karbantartási és hibaelhárítási feladatainak jártasság, illetve készség szintjén történő elvégzése.

Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

A vizsga két részből áll:

- önálló gyakorlati feladat végrehajtása az üdítőital-gyártás, a szikvízgyártás, az ecetgyártás, a szeszesitalgyártás, a keményítőgyártás, a sütőélesztő gyártás, a malátagyártás, a sörgyártás, a szeszgyártás területén,

- jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról, a gépek, berendezések kezeléséről, illetve üzemeltetéséről.

Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell készítenie.

Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- valamely édesipari termék technikus szintű komplex elkészítése (tervezés - anyagszámítás - elkészítés),

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés beállítása, üzemeltetése.

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti, és a jelölt a húzott tétel alapján önállóan végzi feladatát.

Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- két összetettebb manuális feladat elvégzése a hús- és baromfiipar elsődleges vagy másodlagos feldolgozás köréből,

- egy minőség-ellenőrzési feladat végrehajtása (pl. szabvány szerinti - 20 pontos súlyzófaktoros - érzékszervi bírálat).

Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- csoportos tevékenység,

- egyéni, részfeladatok végzése.

A csoport (4-5 fő) meghatározott ideig üzemelteti a malmot. Üzemelés közben a csoport tagjai ellátják a malmi "posztok" (munkaterületek) feladatait.

A csoport együttes tevékenysége:

- üzemzavarmentes üzemelés,

- balesetmentes üzemelés,

- a késztermékek minősége, mennyisége, a kiaknázás%-os értéke,

- az üzemi rend és tisztaság fenntartása.

A "malmi posztokat" és az egyéni részfeladatokat tétel formájában húzzák a vizsgázók. A részfeladatok nem kell, hogy kapcsolódjanak a posztos tevékenységhez.

Feladat a szerkezeti részek, gépelemek felismerése egy meghatározott gép szét- és/vagy összeszerelése.

A gyakorlati vizsga részei - technológiai és géptani - nem tartoznak össze, térben és időben is szétválaszthatók.

Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

A vizsga két részből áll:

a) Önálló gyakorlati feladatok végrehajtása az alábbi technológiai területeken:

- nyersolajgyártás előkészítő műveletei,

- sajtolással történő olajkinyerés,

- extrakcióval történő olajkinyerés,

- nyers növényi zsiradékok finomítása,

- lecitingyártás,

- margaringyártás,

- zsírsavgyártás,

- gliceringyártás,

- szappangyártás,

- mosószergyártás.

b) Jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról és a gépek, berendezések kezeléséről, üzemeltetéséről.

Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell késztenie.

Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti és a jelölt, a húzott tétel alapján, önállóan végzi feladatát sütőipari tanműhelyben, vagy kis- és nagyüzemben.

Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- technológiai gyakorlat, amely tartósítóipari késztermék előállítása során manuális munkavégzést, gépkezelést, szakmai számítást, higiéniai és munkavédelmi követelmények ismeretét foglalja magába.

- minőségügyi alapismeretek, élelmiszervizsgálat, amely egy adott gyártás során gyártásközi vizsgálatok elvégzését, vagy pedig tartósítóipari késztermék komplex vizsgálatát, minősítését tartalmazza.

Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- a konkrét tejtermék előállítása, gyártásközi ellenőrzések,

- az élelmiszer-minőség ellenőrzése, minősítés.

A gyakorlati vizsga tételei csak terméktípusokra vannak meghatározva, következésképp azt, hogy az adott terméktípusból melyik terméket kell gyártania a technikusjelöltnek, a vizsga helyszíne, azaz az ott gyártott termékek határozzák meg.

Ha zárt rendszerű technológiai vonal áll rendelkezésre a vizsgahelyen, a jelölt az egy óra felkészülési idő után kapcsolódjon be a gyártási folyamatba, és a rendelkezésére álló idő alatt gyártsa a terméket, végezze el a kiegészítő műveleteket (gyártásközi ellenőrzések, minősítés, tisztítás, csírátlanítás), valamint meghibásodás esetén, a hiba jellegétől függően, segítsen be a hiba kijavításába.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- az írásbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét az elméleti követelmények tartalmazzák (III. fejezet 2. pont),

- a szóbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is az elméleti követelmények tartalmazzák (III. fejezet 2. pont).

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is a gyakorlati követelmények tartalmazzák. (IV. fejezet 3. pont).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A komplex gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni. A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati feladatok átlaga adja.

A gyakorlati vizsga értékelése a vizsgát szervező intézmény által előre elkészített pontozólapokon történik. Az egyes feladatrészekre adható pontszámokat a pontozólap tartalmazza, melyen külön kell pontozni:

- a gyakorlati tevékenység szakszerűségét, begyakorlottságát,

- a gépek, berendezések beállítását, üzemeltetését, az eszközök használatát,

- a gyártással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat,

- a higiéniai előírások betartását, a tisztítás, csírátlanítás elvégzését,

- a munkavédelmi előírások betartását,

- a késztermék minőségét és minősítését.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

6. A vizsgáztatás sajátos feltételei

Levelező és esti tagozatú képzés esetén a feltétel legalább 2000 óra szakterületen eltöltött gyakorlat, melyet a munkáltató által kiállított igazolás bizonyít.

6.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)

6.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

A cukorgyártás kampány-jellegéből következik, hogy a vizsga csak cukorgyárban, vagy részben a hozzátartozó géptani tanműhelyben tartható az ottani gépeken, illetve technológiai berendezéseken. A feladatok biztonságos végrehajtásához szükséges kéziszerszámokat, villamos kisgépeket a helyszínen kell biztosítani. A minőségvizsgálat, laboratóriumi gyakorlat vizsgafeladatainak megoldása megfelelő előkészítéssel az iskolai laboratóriumban is elvégezhető.

6.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)

A gyakorlati vizsga csak üzemi körülmények között szervezhető.

6.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)

A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.

6.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)

6.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)

6.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)

6.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)

A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatokról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.

6.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)

6.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)

6.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Valamennyi szakterületen

Szakmai elmélet

Osztályfőnöki

Testnevelés

Szakmai műveletek és technológia

Szakmai gépek és berendezések

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Vezetési ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Higiénia

Alkalmazott számítástechnika

Szakmai idegen nyelv

Európai Uniós ismeretek (modul)[2]

Szakmai gyakorlat

Szakmai technológia

Szakmai géptan

Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés

Élelmiszer-ipari technikus (Bor és üdítőital-ipari)

Borászati marketing

Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)

Cukoripari automatizálás

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sor- szám	Tantárgy megnevezése	1/13. év 37 hét *	2/14. év 34 hét *	Összesen
	Kötelező elmélet
1.	Osztályfőnöki	37	34	71
2.	Testnevelés	74	68	142
3.	Szakmai műveletek és technológia	148	136	284
4.	Szakmai gépek és berendezések	74	68	142
5.	Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés	37	34	71
6.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	37	68	105
7.	Vezetési ismeretek	37	-	37
8.	Kereskedelmi ismeretek	-	34	34
9.	Munka- és környezetvédelem	37	34	71
10.	Higiénia	37	34	71
11.	Alkalmazott számítástechnika	37	34	71
12.	Szakmai idegen nyelv	74	68	142
	Kötelező elmélet összesen	629	612	1241
	Kötelező gyakorlat
13.	Szakmai technológia gyakorlat	444	408	852
14.	Szakmai gépek és berendezések gyakorlat	74	68	142
15.	Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés gyakorlat	74	68	142
16.	Nyári szakmai gyakorlat	160	-	160
	Kötelező gyakorlat összesen	752	544	1296
	Kötelező tantárgyak összesen	1381	1156	2537
	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet****	37	68	105
	Szabadon választható kötelező gyakorlat**	37	68	105
***	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	74	136	210
Összes óraszám		1455	1292	2747
- ebből szakmai elmélet		666	680	1346
- ebből szakmai gyakorlat		789	612	1401
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az alkalmazott számítástechnika tantárgy javasolt.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
**** Bor- és üdítőital-ipari szakirány esetében Borászati marketing tantárgy, cukoripari szakirány esetében pedig a Cukoripari automatizálás tantárgy javasolt.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

[1] Szakirányú szakközépiskola 9-12. évfolyamán végzettek számára egy tanév beszámítható.

[2] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

35. Az Élelmiszer-minősítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 14

2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-minősítő technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 35%

7. Gyakorlat aránya: 65%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az élelmiszer-minősítő technikus feladata az élelmiszert gyártó üzem minősítő laboratóriumában az élelmiszer-ipari nyersanyagok, segédanyagok, járulékos anyagok, késztermékek stb. analitikai, mikrobiológiai, érzékszervi vizsgálata és minősítése, dokumentálása, illetve a technológiai paraméterek szabályozása, ellenőrzése.

Kutatólaboratóriumokban a laboratóriumi vizsgálatok, részfeladatok önálló kivitelezése. Középszintű és élelmiszerminősítő vezetői feladatok ellátása.

A termelő vállalatnál biztosítja az élelmiszerek jó minőségének technológiai paramétereit. Rossz minőség esetén feltárja a rossz minőség lehetséges okát, jellegét és javaslatot tesz annak kiküszöbölésére. Ellenőrzi a minőségre ható tényezők pontos betartását.

A munkavégzés során betartja és betartatja a munka-, tűz- és környezetvédelmi, laboratóriumi előírásokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6222 05	Élelmiszer-analitikus technikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Szakmai idegen nyelv (angol, esetleg német) ismerete, szakmai vonatkozású nyelvhasználat, alapfokú számítógép-kezelés.

Környezetvédelmi feladatok ellátása, környezeti elemek megóvása, környezeti terhelés monitorozása.

Laboratóriumi alapmérések elvégzése, szakszerű anyag-, eszköz-, műszerkezelés, mérőoldatok készítése.

Laboratóriumi munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai szabályok ismerete, betartása és betartatása.

Minőségügyi felülvizsgálat előkészítése, minőségdokumentációk és bizonylatok készítése. Minőségbiztosítási rendszerek előírásainak ismerete (ISO, CEN, TQM, HACCP, Magyar Élelmiszerkönyv). Nyersanyag, segédanyag és késztermék minősítése.

Gazdasági, jogi, vezetési ismeretek alkalmazása.

Optikai mérések elvégzése (refraktometria, polarimetria, spektrofotometria).

Elektrokémiai mérések elvégzése (pH-mérés, potenciometrikus és konduktometriás titrálás).

Mintavétel és klasszikus kvantitatív elemzések elvégzése (nedvesség, zsír, hamu, homok).

Kromatográfiás vizsgálatok elvégzése (rétegkromatográfia, folyadékkromatográfia).

Térfogatos elemzések elvégzése (vízvizsgálat, sav- és lúgtartalom, fehérje, szénhidrát, konyhasó).

Reológiai vizsgálatok elvégzése (konzisztencia, viszkozitás).

Statisztikai számítások végzése.

Élelmiszerek érzékszervi vizsgálatának elvégzése (pontozásos bírálat, minősítés, kedveltségi vizsgálatok, bírálók kiválasztása).

Élelmiszer-ipari mikrobiológiai és higiéniai feladatok elvégzése (mikrobiológiai vizsgálatok, élelmiszerhigiéniai, közegészségügyi előírások, higiéniai terv készítése).

2. Elméleti követelmények

Szakmai idegen nyelv terén

Kezdő csoportban:

- beszédhasználat: kérdéseket tesz fel, illetve kérdésekre válaszol, és ki tudja fejezni a vegyszereket, műszereket, munkaleírásokat,

- olvasás: tud olvasni a fontosabb szabályok betartásával, egyes mondatokat kérésre pontosan, magyarosan lefordít, az anyagra épülő más rövid szöveget megérti,

- írás: képes egyszerű idegen nyelvű szöveget (pl. szakfolyóiratokból, szakkönyvekből) szótár segítségével pontosan magyarra fordítani, magyar nyelvű szakmai szöveget szótárral idegen nyelvre fordítani, illetve a tanult szakmai szókincs segítségével egyszerűbb magyar szöveg lényegét idegen nyelven visszaadni.

Haladó csoportban:

- beszédértés: a szóképzés szabályai, a szövegösszefüggés és a szakmai ismeretei alapján kitalálja, megérti az ismeretlen szavakat tartalmazó szakmai szöveget, az ismeretlen szakszavak jelentését, megérti a bonyolultabb szakmai utasításokat is,

- beszédhasználat: képes beszélni a tanult témában hallott, vagy olvasott szövegről, illetve elmondja gondolatait a szakmai kérdésekről,

- olvasás: bonyolultabb szakmai szöveget önállóan, szótár segítségével pontosan, magyarosan lefordít, valamint a szakszöveget globálisan megérti szótár nélkül,

- írás: a tanult szakmai témákról egyszerű fogalmazást készít, egyéni szakmai véleményüket leírja, magyarról idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra pontosan lefordítja.

- Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3.000 szó.

Az élelmiszer-minősítés terén

- ismeri és érti a mintavételi elveket, szabályokat, a mintavételnél használt fogalmakat, a mintaegységek számának meghatározását matematikai módszerekkel értékeli, elemzi a kapott adatokat a matematikai statisztika szabályai szerint,

- ismeri az élelmiszerminősítéshez kapcsolódó laboratóriumi alapmérések fizikai törvényszerűségeit, mértékegységeit, a tömeg, a térfogat, a sűrűség, a hőmérséklet, a viszkozitásmérés elvi alapjait, kiszámolja a korrekciós értékeket és a minta minősítéséhez szükséges adatokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari gravimetria elvi alapjait, mértékegységeit, a gravimetriás elemzés módszereit,

- ismeri a szénhidrát-, nedvesség- és szárazanyag-, hamu-, zsír-, homok- és extrakttartalom gravimetriás meghatározásának elvi alapjait; értékeli, minősíti a mintát a mérési adatok alapján, és eleget tesz dokumentációs kötelezettségének,

- ismeri a térfogatos elemzések (acidi-alkalimetria, oxidi-reduktometria, argentometria, komplexometria), az oldatkészítés, a faktorozás, a hígítás, indikálás elvi alapjait, módszereit,

- kiszámítja mérési adatai alapján az élelmiszerminták összes savtartalmát; savfokát, savszámát, elszappanosítási számát; fehérjetartalmát; szénhidráttartalmát (Bertrand, Schoorl), jód- és brómszámát; konyhasótartalmát (Mohr és Volhard), a víz oxigénfogyasztását, a víz összes és változó keménységét,

- ismeri az elektrokémiai mérések fizikai-kémiai alapjait, a potenciometria, a konduktometria elektrofizikai elveit, fogalmait, törvényszerűségeit, módszereit, adatai alapján kiszámítja a potenciometrikus és vezetőképességi titrálások eredményeit, értékeli és elemzi a kapott eredményeket, és minősíti a mintát,

- ismeri az optikai mérések fizikai-kémiai jellemzőit, alapjait, törvényszerűségeit, a koncentráció mérés optikai módszerét,

- felismeri a mérőműszerek szerkezeti elemeit, kiválasztja a vizsgálathoz szükséges műszert, értelmezi a refraktometriás, a polarimetriás és spektrofotometriás mérések diagramjait, számításait,

- ismeri a kromatográfiás vizsgálatokhoz szükséges elválasztási technikák fizikai és kémiai elvi alapjait, alapfogalmait, az elválasztási technikák alapelveit, módszereit, érti a gázkromatográfiás, a folyadékkromatográfiás (HPLC) és rétegkromatográfiás vizsgálatok kvalitatív és kvantitatív meghatározási módszereit, értelmezni tudja a kromatográfiás diagramokat és számításokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari reológia fontosabb alaptételeit, alapegyenleteit, a konzisztenciamérés, a viszkozitásmérés elvi alapjait, fogalmait, jelentőségét, a mérési elemzések módszereit,

- ismeri az Engler, a Höppler, a rheo, a rotációs, az Oszvald-féle viszkoziméter szerkezeti elemeit, kiválasztja az abszolút és relatív viszkozitás meghatározásához szükséges műszert, elemzi a kapott eredményeket és elvégzi a minősítéshez szükséges számításokat,

- ismeri az élelmiszer-ipari higiénia alapvető szabályait (munkahelyi, gyártási, kereskedelmi, személyi), azok jelentőségét, élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatását, a közegészségügyi előírásokat, az európai higiéniai normákat, kritériumokat,

- ismeri a mikrobiológiai fogalmakat, nevezéktant, a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból hasznos és káros tevékenységét, szaporodásuk feltételeit, az élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatásait, értelmezi a mikroorganizmusok szaporodási diagramját,

- ismeri az élelmiszerek élvezeti értékének érzékszervi jellemzőit, melyeket az objektív, tárgyilagos, számszerű mérések során alkalmaznak,

- ismeri a bírák kiválasztásához használt íz-, szag-, színfelismerő teszteket, illetve próbákat (duo-trio próba, triangulár teszt, hármas próba), elemzi a bírálati pontszámokat, elvégzi az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozását, a minták érzékszervi minősítését.

Az élelmiszer-minőségügyi ismeretek terén

- ismeri a minőségbiztosítási rendszerek (ISO, EN, MSZ, TQM) rendszerelméleti alapjait,

- ismeri a minőségdokumentációk és bizonylatok előírásait, formai követelményeit,

- megkülönbözteti a minőségi paraméterek alapján a dokumentációkat, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, a végső ellenőrzési jegyzőkönyvet, a minőségi jegyzőkönyvet és a felülvizsgálati jegyzőkönyvet,

- ismeri a minőségügyi alapfogalmakat, a minőségbiztosítási alapismereteket, a hatályos EU-MSZ-szabványokat, a Magyar Élelmiszerkönyvet, az ISO-szabványokat, a HACCP szerinti környezet higiéniai előírásokat,

- értékeli a minőségbiztosítási rendszerek, a minőség-ellenőrzés fontosságát, a hazai Élelmiszertörvény és rendeletek betartásának jelentőségét,

- ismeri a minőségbiztosítási rendszerek rendszerelméleti alapjait, érti a céljait és ennek tudatában végzi munkáját,

- eleget tesz nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási kötelezettségének,

- ismeri a minőségbiztosítási rendszerekben használt minőségtanúsítási és felülvizsgálati fogalmakat és eljárásokat, azok célját és az akkreditálás törvényeit, az EN 45000 tartalmát, a tanúsítás szabályait,

- érti a minőségügyi felülvizsgálat és az akkreditálás adminisztrációs munkáit,

- ismeri a minőségszabályozás statisztikai alapfogalmait, a valószínűség-számítás törvényszerűségeit, a statisztikai következtetések lehetőségeit, a minőségszabályozási programcsomag statisztikai módszereit,

- értékeli, elemzi a minőségszabályozás statisztikai módszereit, az adatok numerikus és grafikus értékelését.

Az élelmiszer-kémia, táplálkozás-élettan terén

- ismeri az élelmiszer-kémiai alapokat,

- ismeri a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, a vízkeménység, a víz oxigén fogyasztása, a páratartalom, a vízaktivitás fogalmát,

- ismeri az alaptápanyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok kémiai jellemzőit, biológiai jelentőségét, meghatározásuk módszereit,

- ismeri a vitaminok, vitagének, alkoholok, technológiai adalékok jellemzőit,

- ismeri az élelmiszer-összetevők táplálkozás-élettani jelentőségét,

- megítéli az intermedier anyagcsere folyamatainak a jelentőségét az emberi szervezet energia- és tápanyagigényének biztosításában,

- értelmezi a felszívódás folyamatát,

- elemzi az élelmiszerek értékmérőit (nedvesség-, szárazanyag-, szénhidrát-, zsír-, fehérje-és vitamintartalom),

- értékeli az élelmiszereket energia- és rosttartalmuk alapján,

- ismeri az élelmiszer-alkotók (sók, színezőanyagok, szermaradványok, tartósítószerek) meghatározását,

- ismeri a víz hatását élelmiszereink biológiai, élvezeti és tápértékének, valamint romlékonyságának, vízaktivitásának függvényében,

- kiválasztja az élelmiszer-ipari termékek feldolgozásakor a gyártástechnológia szabályozó, irányító rendszerét,

- ismeri az élelmiszerek európai normák szerinti minősítését.

Az élelmiszer-ipari anyagok és készítmények minőségi követelményei terén

- ismeri az élelmiszer-ipari anyagvizsgálatok fizikai, kémiai, illetve fizikai és kémiai, mikrobiológiai jellemzőit, a minőségbiztosítási rendszereket és ellenőrzéseket,

- ismeri a nyersanyagok, késztermékek, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok fontosabb jellemzőit, a minősítés paramétereit (a Magyar Élelmiszerkönyv alapján),

- ismeri az élelmiszer-ipari technológiákat és a higiéniai előírásokat, az élelmiszer-ipari készítmények minőségi követelményeit,

- ismeri az élelmiszer-ipari termékek előállításának műveleteit, illetve fizikai, kémiai, biokémiai változásait a különböző élelmiszer iparágakban,

- megválasztja a technológián belüli lehetséges hibamegelőzést az alapanyagok, a járulékos anyagok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok vonatkozásában,

- megválasztja a gyártásközi ellenőrzés kritikus kontroll pontjait a különböző élelmiszer-iparágakban (bor-, sör-, cukor-, malom-, sütő-, szesz- és üdítő-, konzerv-, hűtő-, hús-baromfiipar-, tej- és édesipar területén),

- ismeri az alapanyagok, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok átvételével, előállításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos minőségi előírásokat,

- ismeri a minőség-ellenőrzés során alkalmazott automatikus mérőműszerek, elemzők elvi működését és a vizsgálatok lényegét (fehérjetartalom meghatározása Kjeldahl szerint; szárításos gyors nedvességmérés; automata titrátorok, víztartalom-meghatározás Karl-Fischer szerint; zsírtartalom mérése Soxhlet szerint; zsírtartalom mérése Foos-Let készülékben; áramló oldatos analízisek; értékeli, elemzi a vizsgálat eredményeit és minősíti a mintát,

- megválasztja a megfelelő gyártástechnológiai műveletet, mellyel a kedvezőtlen folyamatok (romlás, barnulás stb.) megakadályozhatók, illetve csökkenthetők,

- ismeri az adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat.

A munkabiztonság terén

- ismeri a személyi védőeszközök alkalmazását,

- ismeri a munkaélettant befolyásoló tényezőket (a helyes táplálkozás, pihenés, statikus terhelés),

- ismeri az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikáját,

- ismeri a vegyszerek balesetmentes kezelésének, tárolásának szabályait, módszereit,

- ismeri az érintésvédelmi előírásokat,

- ismeri a nyomástartó berendezések balesetmentes működtetését,

- ismeri a kéziszerszámok balesetmentes használatát,

- ismeri a szakmai technológiai gépek, laboratóriumi berendezések balesetmentes működtetését,

- ismeri a tűzveszélyes anyagokkal való munkavégzést, tűzoltási módokat,

- ismeri az oltóanyagokat és azok használatát, a tűzoltó eszközök és készülékek csoportosítását,

- ismeri balesetnél, tűz stb. esetén a szakszerű beavatkozást a veszély megszüntetésére (csökkentésére), a történtek jegyzőkönyvi rögzítését,

- ismeri az égési sérüléseknél, csonttöréseknél, eszméletvesztéskor, mérgezéskor alkalmazandó elsősegélynyújtást.

3. Gyakorlati követelmények

Az élelmiszerminősítő gyakorlat terén

- elvégzi a mintavételt a különböző halmazállapotú (gáz, szilárd, folyékony) anyagból,

- vezeti a mintavételi jegyzőkönyvet az adott feladatról,

- elvégzi az analitikai mérésnél az eszközök és műszerek kalibrálását,

- meghatározza a vas (III) ionokat hidroxid, illetve oxid alakban,

- elvégzi a báriumion szulfát alakban történő meghatározását,

- határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségének nyilvántartásai alapján,

- elvégzi az élelmiszer-ipari anyagok minőségét befolyásoló összetevők gravimetriás meghatározását, pl. a nedvesség- és a szárazanyag-tartalom meghatározását, a hamutartalom-meghatározást, a homoktartalom-meghatározást, az extrakttartalom meghatározását és a szénhidráttartalom-meghatározást Fehling-módszerrel,

- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,

- elvégzi az élelmiszerek acidi-alkalimetriás vizsgálatát; az összes savtartalom meghatározását, pl. háztartási ecet ecetsav tartalmának meghatározását, a citromsavtartalom meghatározását, a borminta összes savtartalmának meghatározását, az illósavtartalom meghatározását, a fehérjetartalom meghatározását Kjeldahl-módszerrel Parnass-Wagner-vízgőzdesztillációval, savfok, savszám, elszappanosítási szám meghatározását zsiradékokban,

- elvégzi a redoxi vizsgálatokat,

- permanganometriásan: a víz oxigénfogyasztásának meghatározását, szénhidráttartalom meghatározását Bertrand szerint,

- jodometriásan: szénhidráttartalom meghatározását Schoorl szerint, kénessavtartalom meghatározását (pulpban, borban), jód-brómszám meghatározását zsiradékokban,

- elvégzi a komplexometriás vizsgálatokat a víz keménységének meghatározását német keménységi fokban,

- elvégzi a páclé konyhasótartalmának meghatározását, a konzervipari, sütőipari, húsipari termékek konyhasótartalmának meghatározását Mohr és Volhard szerint,

- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,

- kezeli az elektroanalitikai műszereket,

- alkalmazza a sav-bázis titrálások potenciometrikus indikálását,

- alkalmazza a redoxi titrálások potenciometrikus indikálását,

- elvégzi konduktométerrel a hamutartalom meghatározását, sav-bázis titrálások konduktometriás indikálását, a műszer és vezetőképességi cella kalibrálását,

- biztonsággal kezeli az automata titrátort,

- alkalmazza a munkabiztonsági előírásokat munkavégzése során,

- elvégzi a refraktometriás vizsgálatokat,

- végrehajtja a polarimetriás koncentrációméréseket,

- elvégzi a fotometriás, spektrofotometriás koncentrációméréseket,

- elvégzi a kromatográfiás vizsgálatokat,

- végrehajtja a folyadékkromatográfiás (HPLC) koncentrációmérést és elvégzi a számítógépes kiértékelést, pl. folyékony halmazállapotú minták cukortartalmának meghatározására stb.,

- meghatározza az élelmiszer-ipari minták viszkozitását (Höppler-, rheo-, Oswald-féle viszkoziméterrel),

- elvégzi az élelmiszer-ipari minták konzisztenciamérését,

- elvégzi a gélek reológiai vizsgálatát és minősítését,

- ügyel a higiénikus munkavégzésre, a gyártásközi ellenőrzés higiéniai szabályainak betartására, betartatására,

- ügyel az élelmiszer-ipari termékek, anyagok higiénikus tárolására, szállítására, kezelésének betartására, betartatására,

- megoldja munkahelyén a víz, levegő, szemét, hulladék, veszélyes hulladék, vegyszermaradék stb. szakszerű és higiénikus kezelését, tárolását,

- betartja munkahelyén a higiéniai terv előírásait,

- elvégzi a mikrobiológiai vizsgálatokat,

- különböző módszerekkel elvégzi az élelmiszerminták mikroorganizmusainak mennyiségi meghatározását,

- elvégzi a mikroorganizmusok szaporodásának vizsgálatát zárt rendszerben, a tapasztalatok alapján a szaporodás szakaszainak ábrázolását grafikusan,

- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (hús, húskészítmény, kenyér, tej, stb.) érzékszervi (pontozásos) bírálatát és minősítését,

- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (bor, sör stb.) összehasonlító bírálatát és minősítését,

- elvégzi a kedveltségi próbákat,

- vezeti a bírálati lapok összesítését, az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozását, az élelmiszer-ipari minták érzékszervi minősítését.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az élelmiszer-minősítő technikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, a jó vezetői készség, a precíz, kitartó munkavégzés iránti igény, valamint a környezeti veszélyek figyelembe vétele és elhárításának képessége.

Az élelmiszer-minősítő technikus rendelkezzen megfelelő kémiai, fizikai, illetve fizikai kémiai alapismeretekkel, jó feladatmegoldó készséggel.

Rendelkezzen olyan kifinomult kézügyességgel, amely révén mind a klasszikus, mind a műszeres analitikai vizsgálatokat el tudja végezni.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye a műszeres vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen asszociációs készség.

Rendelkezzen alapfokú számítógép-kezelői és szoftver felhasználói ismeretekkel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- Az élelmiszer-minősítő technikus tananyag

alapmoduljaiból,

szakmai moduljaiból,

speciális moduljaiból sikeres vizsga.

- a laboratóriumi gyakorlati képzési idő legalább 80%-ának teljesítése,

- igazolt részvétel a két hét (10 nap) összefüggő nyári szakmai gyakorlatról,

- laboratóriumi munkát az előírásoknak megfelelő biztonsággal képes végezni,

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga: -

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

A vizsgatétel komplex ismereteket tartalmaz:

- az élelmiszer-minősítés tananyagát 75%-ban,

- az élelmiszer-minőségügyi ismeretek tananyagát 15%-ban,

- az élelmiszer-kémia, táplálkozás-élettan tananyagát 10%-ban.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- élelmiszer-minősítés,

- élelmiszer minőségügyi ismeretek,

- élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik,

- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 420 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- élelmiszer-kémiai ismeretek,

- táplálkozás-élettani ismeretek,

- élelmiszer-ipari anyagok, anyagvizsgálatok,

- élelmiszer-ipari műveletek és technológiák,

- a minőség-ellenőrzés automatikus mérőműszerei,

- élelmiszer-minősítés, adatszolgáltatás,

- munkabiztonsági, érintésvédelmi előírások, elsősegélynyújtás,

- a mintavétel elvi alapjai, reprezentatív mintavétel,

- a gravimetria elvi alapjai, gravimetriás számítások,

- a titrimetria elvi alapjai, titrimetriás számítások,

- a műszeres analitika számításai,

- minőségügyi ismeretek, minőségdokumentáció,

- élelmiszer-higiéniai alapismeretek,

- mikrobiológiai ismeretek,

- minőségtanúsítás és felülvizsgálat,

- statisztikai alapfogalmak.

A szinteket a IV/2 fejezet tartalmazza.

A gyakorlati vizsga tartalma

Az élelmiszeripar iparági termékeinek komplex vizsgálata:

- mintavétel és mintavételi jegyzőkönyvvezetés,

- gravimetriás összetétel meghatározások,

- nedvesség, szárazanyag, homok, hamu, extrakt, ionmeghatározás,

- titrimetriás oldatkészítések, faktorozások, koncentrációmérések,

- sav- és lúgtartalom, konyhasó-, szénhidráttartalom, vízkeménység meghatározása, a víz oxigénfogyasztásának meghatározása, zsírvizsgálatok,

- műszeres analitikai vizsgálatok,

- reológiai, elektro-analitikai, optikai vizsgálatok elvégzése,

- érzékszervi bírálatok elvégzése,

- élelmiszeranalitikai vizsgálatok automata elemzőkkel,

- mérési eredmények matematikai statisztikai értékelése,

- termékminősítés.

A szinteket a IV/3 fejezet tartalmazza.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A komplex gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok szerint:

- gyakorlati munka szervezéséről vázlat készítése,

- eszközök összeszerelése, vegyszerek elkészítése,

- szakszerű munkavégzés, vizsgálat során a baleset-megelőzési előírások betartása, esztétikai kivitel,

- mérési eredmények, grafikon értékelése, összevetése, minősítés elvégzése,

- a mérés pontossága,

- jegyzőkönyv kivitele.

Az elégséges érdemjegyhez legalább 40%-os teljesítmény szükséges.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Alapmodulok

Szakmai idegen nyelv (angol vagy német)

Informatika

Környezetvédelem

Laboratóriumi alapismeretek

Munkabiztonság

Szakmai modulok (minőségbiztosítás szakmacsoport)

Klasszikus kvantitatív elemzés és mintavétel

Kromatográfia

Elektrokémiai mérések

Optikai mérések I.

Optikai mérések II.

(Spektrofotometria)

Minőségbiztosítási alapismeretek

Gazdasági, jogi és vezetési ismeretek

Minőségbiztosítási rendszerek

(Minőség-ellenőrzési és -biztosítási folyamatok)

Minőségtanúsítás és felülvizsgálat

Minőségdokumentációk és bizonylatok

Speciális modulok (élelmiszerminősítő technikus szakképesítés)

Élelmiszer-kémia

Táplálkozás-élettan

Élelmiszer-ipari titrimetria

Élelmiszer-ipari gravimetria

Statisztika a minőségszabályozásban

Élelmiszer-ipari reológia

Élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik

Élelmiszerek érzékszervi vizsgálata

Élelmiszer-ipari mikrobiológia és higiénia

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

ALAPMODULOK

Tantárgy	Órák száma
(Modul)	Elmélet	Gyakorlat	Összesen
Szakmai idegen nyelv	105	35	140
Informatika	15	55	70
Környezetvédelem	-	35	35
Laboratóriumi alapmérések	20	120	140
Munkabiztonság	-	35	35
Összesen:	140	280	420

SZAKMAI MODULOK

Tantárgy	Órák száma
(Modul)	Elmélet	Gyakorlat	Összesen
Klasszikus kvantitatív elemzés és mintavétel	30	170	200
Kromatográfia	20	80	100
Elektrokémiai mérések	20	80	100
Optikai mérések I.	15	65	80
Optikai mérések II. (Spektrofotometria)	15	65	80
Minőségbiztosítási alapismeretek	35	-	35
Gazdasági, jogi és vezetési ismeretek	70	-	70
Minőségbiztosítási rendszerek (Minőség-ellenőrzési és -biztosítási folyamatok)	29	91	120
Minőségbiztosítás, -tanúsítás és felülvizsgálat	20	-	20
Minőségdokumentációk és bizonylatok	42	-	42
Összesen:	296	551	847

SPECIÁLIS MODULOK

Tantárgy	Órák száma
(Modul)	Elmélet		Gyakorlat		Összesen
Élelmiszer-kémia	100		-		100
Táplálkozás-élettan	100		-		100
Élelmiszer-ipari titrimetria	15		65		80
Élelmiszer-ipari gravimetria	15		65		80
Statisztika a minőségszabályozásban	40		-		40
Élelmiszer-ipari reológia	15		65		80
Élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik	33		267		300
Élelmiszerek érzékszervi vizsgálata	20		80		100
Élelmiszer-ipari mikrobiológia és higiénia	40		160		200
Összesen:	378		702		1080

Összesítés	Órák száma
	Elmélet	Gyakorlat		Összesen
Alapmodulok	147	273		420
Szakmai modulok	296	551		847
Speciális modulok	378	702		1080
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak	80	60		140
Összesen:	901	1586		2487
Összefüggő nyári gyakorlat (két hét, 10 nap)	-	70		70
Mindösszesen:	901	1656		2557

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

36. Az Erdészeti gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 02

2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti gépész

3. Hozzárendelt FEOR szám: 8312

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése, szakmai előképzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
8312	Erdészeti gépész
6213	Fakitermelő
8312	Mezőgazdasági rakodó- gépkezelő
8312	Közelítőgépkezelő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az erdészeti gépész ért az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépek beállítási, karbantartási műveleteit. Önállóan tudja elvégezni a gépekkel a munkafeladatokat.

Munkavégzés során be kell tartani a biztonsági előírásokat. Közúton járművével csak a külön jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vehet részt.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6280 10	Mezőgazdasági gépkezelő
31 6280 07	Növénytermesztő gépész
33 6280 01	Mezőgazdasági gépész
52 5452 01	Erdészeti gépésztechnikus
52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek, működési elvének ismerete.

Az erdészeti erőgépek és munkagépek karbantartása, üzemeltetése, hibaelhárítás.

Az erdészet biológiai, kémiai, műszaki ökológiai és gazdasági alapjainak megítélése.

Önálló vállalkozás működtetése.

A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával történő gazdálkodás.

2. Elméleti követelmények

Az erdészeti erőgépek és munkagépek terén

- ismeri az erőgépeket és munkagépeket, és ezek szerkezeti egységeit,

- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- megmagyarázza az általános, illetve egyszerűbb működési elvet,

- ismeri a karbantartási előírásokat, a karbantartás eszközeit, szerszámait, anyagait,

- észreveszi az üzemzavar jellegű hibákat,

- ismeri a gépek beállítási elveit,

- észreveszi a gépek, berendezések hibáit.

Az erdészeti ismeretek terén

- ismeri az erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,

- ismeri a hazai fafajainkat, cserjéinket,

- ismeri a fatermesztés alapfogalmait, munkafolyamatát,

- jellemezni tudja a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásait,

- ismeri a talajelőkészítés, az erdősítés módját,

- ismeri az erdőgazdálkodási módokat, a főbb természetes felújítás módszereit,

- ismeri az erdőművelés géprendszerét,

- jellemzi a fa tulajdonságait, a fahibákat fő fajainknál,

- megjegyzi a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeit,

- ismeri a fahasználat fogalmait,

- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.

A gazdálkodási ismeretek terén

- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,

- megjegyzi a legfontosabb a közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- megjegyzi a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

A munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a fogalmát, feladatát, alapfogalmát,

- ismeri a munkavégzés személyi feltételeit,

- ismeri az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat,

- megjegyzi a gépekre vonatkozó előírásokat,

- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait,

- ismeri a védőeszközök helyes használatát,

- megjegyzi a közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.

3. Gyakorlati követelmények

A gépszerkezettan, karbantartás terén

- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,

- tud segíteni a helyszíni kisebb hiba elhárításában,

- megítéli a gépek alkalmasak-e a munkára, vagy javításra szorulnak,

- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj, szűrőjének cseréjét vagy tisztítását,

- elvégzi a tűzelőanyagellátó rendszer beállítását, ellenőrzését,

- el tudja végezni a fékpróbát,

- el tudja végezni a gépen a napi karbantartás műveletét,

A gépüzemeltetés terén

- ki tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,

- elvégzi a munkagép biztonságos rögzítését,

- elvégzi a talajművelési munkákat, beállítja a gépeket,

- kezelni és üzemeltetni tudja az erdészeti erőgépeket, munkagépeket,

- beállítja, a beállítást ellenőrzi és üzemelteti:

vetőgépeket,

a mű és szervestrágyaszóró gépeket; vegyszerező gépeket,

az iskolázógépeket,

a hasítógépeket,

a kérgezőgépeket,

az apritékkészítő gépeket stb.

- elvégzi a motoros láncfűrészek beállítását és üzemelteti (döntés; gallyazás; darabolás technikája),

- elvégzi a közelítést hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,

- elvégzi rövidfa közelítését kihordó szerelvénnyel,

- elvégzi a rakodást hidraulikus daruval,

- elvégzi a targoncával az árumozgatást,

- használja a biztonságtechnikai eszközöket.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az erdészeti gépész rendelkezzen jó fizikai állóképességgel, monotónia-tűréssel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.

Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.

Köztes vizsga: -

2. A szakmai vizsga részei

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai

- Erdészeti erőgépek,

- Erdészeti munkagépek,

- Erdészeti ismeretek,

- Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.

Az erdészeti erőgépek vizsgatárgy:

- A belsőégésű motorok fajtái, szerkezeti felépítése, működése és karbantartása,

- Az erdő- és mezőgazdasági erőgépek szerkezeti felépítése működése, üzemeltetése, karbantartása és hibaelhárítás témaköreit foglalja magába.

Az erdészeti munkagépek vizsgatárgy:

- Az erdészeti munkagépek szerkezeti felépítését, működését, alkalmazási lehetőségét, karbantartását és beállítását foglalja magába.

Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:

- Az erdő és az erdőgazdálkodás fő jellemzői, munkafolyamatai, eljárásai,

- A hazai fafajok és tulajdonságaik, faválasztékok, fahasználat és gépeinek rendszere témaköreit foglalja magába.

A munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:

- általános és speciális munkavédelmi szabályok,

- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

- általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- a gépszerkezettan, karbantartás

amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott erdészeti erő- és munkagépek üzemi jellemzőinek beállítását, karbantartását, javítását, ezen belül konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza,

- a gépüzemeltetés

amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott munkagéppel konkrét erdészeti munkaművelet elvégzését tartalmazza.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg, üzemi körülmények között.

Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgáját a jelöltnek, ha a feladat elvégzése közben baleseti helyzetet, vagy a gépekben kárt okoz.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- a belsőégésű motorok, részei, működési elvük,

- az erőátviteli szerkezet, részei, működési elve,

- futómű (kerekes, lánctalpas) részei,

- a kormányszerkezet, részei, működési elvük,

- a fékszerkezetek részei, működési elvük,

- a világító és jelzőberendezés részei, működése,

- a vázszerkezetek, felépítmények,

- a hidraulikus berendezés,

- az erőgépek napi karbantartásának feladatai,

- talajelőkészítés és talajművelés gépei:

tuskózók,

vágástakarítók,

ekék,

tárcsák,

boronák,

hengerek,

simítók,

kultivátorok,

pásztakészítők.

- a tápanyag utánpótlás gépei,

- a vetés, iskolázás, ültetés gépei,

- a növényvédelem gépei,

- az öntözés gépei,

- a hasítógépek,

- a kérgezőgépek,

- az apritékkészítés gépei,

- a rakodógépek,

- a közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép),

- a motoros láncfűrészek,

- az útépítés gépei,

- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,

- hazai fafajok, cserjék,

- fakitermesztés alapfogalmai, munkafolyamatai,

- a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,

- talajelőkészítés, az erdősítés módja,

- az erdőgazdálkodási módok, a főbb természetes felújítás módszerei,

- az erdőnevelés géprendszere,

- a fa tulajdonságai, a fahibák fő fafajainknál,

- a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,

- a fahasználat fogalmai,

- a fahasználat gépeinek rendszere, alkalmazási területei,

- a munka-, tűz és környezetvédelem fogalma, feladata,

- a munkavégzés személyi feltételei,

- az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelmi előírások,

- a gépre vonatkozó előírásokat,

- az elsősegélynyújtás szabályai,

- a védőeszközök helyes használata,

- a közlekedés és szállítás biztonságtechnikája.

A gyakorlati vizsga tartalma

- az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek bemutatása,

- a gépek üzemelési helyzetbe állítása,

- kisebb hiba helyszíni elhárítása,

- üzemelteti az erőgépet és a munkagépet,

- napi karbantartás végrehajtása,

- különféle szűrők cseréjének, tisztításának elvégzése,

- tűzelőanyagellátó rendszer beállítása, ellenőrzése,

- fékpróba elvégzése,

- a munkagép biztonságos rögzítése,

- talajműveléshez gépkapcsolás, beállítás és üzemeltetés,

- gépkapcsolás, beállítás, üzemeltetés a következőkkel:

vetőgép,

műtrágya- és szervestrágya-szórógép, vegyszerező gépek,

iskolázógép,

hasítógépek,

kérgezőgépek,

apritékkészítő gép,

- a motoros láncfűrész üzembe állítása, üzemeltetése (döntés, gallyazás darabolás),

- közelítés hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,

- rövidfa közelítése kihordó szelvénnyel,

- rakodás hidraulikus daruval,

- targoncával anyagmozgatás,

- biztonságtechnikai eszközök használata.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Erdészeti erőgéptan

Erdészeti munkagéptan

Erdészeti ismeretek

Munka-, tűz és környezetvédelem

Járművezető képzés

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Gépszerkezettan karbantartás gyakorlat

Gépüzemeltetés gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	Összes óra
	Szakmai elmélet
1.	Erdészeti erőgéptan	120
2.	Erdészeti munkagéptan	120
3.	Erdészeti ismeretek	100
4.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	10
5.	Járművezető képzés	26
6.	Gépszerkezettan karbantartás	24
	Szakmai elmélet összesen	400

	Szakmai gyakorlat
7.	Erdészeti erőgéptan	120
8.	Erdészeti munkagéptan	120
9.	Járművezető képzés	30
10.	Gépszerkezettan karbantartás	120
11.	Gépüzemeltetés	210
	Szakmai gyakorlat összesen	600
Összes óraszám		1000
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

37. Az Erdészeti gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5452 01

2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti gépésztechnikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3117

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3117	Erdészeti gépésztechnikus

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az erdészeti gépésztechnikus ért az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. Elvégzi a gépek beállítási, karbantartási és javítási műveleteit. Önállóan el tudja végezni az erdészeti erő- és munkagépekkel a munkafeladatokat.

Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására az erdészeti gépi bérmunka, a műszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén. Ismeri, és a munkavégzés során betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint az erdészeti biztonsági előírásokat.

Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani. Közúton járművével a külön jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel részt tud venni.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító száma	Megnevezése
52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus
53 5452 01	Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus
53 5452 02	Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus
53 5452 03	Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek, működési elvének ismerete.

Az erdészeti erőgépek és munkagépek karbantartása, üzemeltetése.

A gépüzemfenntartási és gépjavítási technológiák ismerete, diagnosztizálás, hibaelhárítás.

Az erdészet biológiai, kémiai, műszaki ökológiai és gazdasági alapjainak megítélése.

Önálló vállalkozás működtetése.

A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával történő gazdálkodás.

Saját továbbképzési igényeinek felmérése - szakmai és számítástechnikai területen, valamint idegen nyelvből - a lehetőségek felkutatásával.

2. Elméleti követelmények

Az erdészeti erőgépek és munkagépek terén

- ismeri az erőgépeket és munkagépeket, és ezek szerkezeti egységeit,

- ismeri az erdőművelés géprendszerét,

- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.

Erdészeti erőgépek és munkagépek üzemeltetése terén

- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- ismeri a karbantartási előírásokat, a karbantartás eszközeit, szerszámait, anyagait,

- észreveszi az üzemzavar jellegű hibákat,

- ismeri a gépek beállítási elveit.

Gépjavítás terén

- ismeri a gépüzemfenntartás és gépjavítás fogalmát,

- ismeri a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat, a használatos anyagféleségek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásukat,

- ismeri a diagnosztika elvét,

- elkészíti a gépalkatrészek felújítási technológiáit,

- ismeri a fémek hegesztéstechnológiáit,

- elkészíti az alkatrészrendelést,

- megkülönbözteti a korrózióvédelmi eljárásokat,

- felismeri a kezelési-, karbantartási utasításokban, a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- megjegyzi az erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- észreveszi a gépek, berendezések hibáit,

- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,

- ismeri a kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Erdészeti ismeretek terén

- ismeri az erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,

- ismeri a hazai fafajainkat, cserjéinket,

- jellemezni tudja a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásait,

- ismeri a talaj-előkészítés, az erdősítés módját,

- ismeri az erdőgazdálkodási módokat, a főbb természetes felújítás módszereit,

- ismeri az erdőművelés géprendszerét,

- jellemzi a fa tulajdonságait, a fahibákat fő fajainknál,

- megjegyzi a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeit,

- ismeri a fahasználat alapfogalmait, munkafolyamatait,

- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.

Gazdálkodási ismeretek terén

- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, azok lényegét,

- megjegyzi a legfontosabb a közgazdasági alapfogalmakat, gazdasági és hatékonysági mutatókat,

- ismeri az adózás szerepét, fogalmát,

- megjegyzi az erdőgazdálkodásra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- megjegyzi az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- ismeri a hitelfelvétel szabályait,

- ismeri a leltározás szabályait,

- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- megjegyzi a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- megjegyzi a bizonylatok kitöltésének szabályait.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

- ismeri a fogalmát, feladatát,

- ismeri a munkavégzés személyi feltételeit,

- ismeri az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat,

- megjegyzi a gépre vonatkozó előírásokat,

- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait,

- ismeri a védőeszközök helyes használatát,

- megjegyzi a közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját,

- észreveszi a balesetveszélyes helyzeteket, megteszi a szükséges intézkedéseket a baleset-, tűz- vagy környezetszennyezés elkerülésére.

3. Gyakorlati követelmények

Gépüzemeltetés terén

- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,

- ki tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,

- tud segíteni a helyszíni kisebb hiba elhárításában,

- kezelni és üzemeltetni tudja az erőgépeket, munkagépeket,

- el tudja végezni a gépen a napi karbantartás műveletét,

- megítéli a gépek alkalmasak-e a munkára, vagy javításra szorulnak,

- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj stb. szűrőknek cseréjét vagy tisztítását,

- elvégzi a tűzelőanyagellátó rendszer karbantartását, ellenőrzését,

- elvégzi a járó- és kormányszerkezet beállítását, ellenőrzését a gumiabroncscserét,

- el tudja végezni a fékpróbát,

- elvégzi a motor hűtőberendezésének karbantartását, ellenőrzését,

- elvégzi a jármű elektromos berendezéseinek ellenőrzését, karbantartását,

- elvégzi a munkagép biztonságos rögzítését,

- elvégzi a talajművelési munkákat, beállítja a gépeket,

terület előkészítési munkák,

szántás,

tárcsázás,

boronálás, hengerlés, simítás,

kultivátorozás,

- pásztakészítés stb.

- beállítja, a beállítást ellenőrzi és üzemelteti:

a vetőgépeket,

a növényvédelmi gépeket,

a mű- és szervestrágyaszóró gépeket,

az iskolázógépeket,

a hasítógépeket,

a kérgezőgépeket,

az aprító gépeket stb.

- elvégzi a motorfűrészek beállítását és üzemelteti azokat (döntés; gallyazás; darabolás technikája),

- elvégzi a közelítést hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,

- elvégzi rövidfa közelítését kihordó szerelvénnyel,

- elvégzi a rakodást hidraulikus daruval,

- ismeri a targonca kezelését,

Gépjavítás terén

- kiválasztja a gépjavítási technológiát,

- elvégzi a diagnosztikai vizsgálatot,

- elvégzi a gépelemek, egyszerűbb alkatrészek méretezését, kivitelezi azokat,

- elvégzi a gépek, gépegységek szerelési sorrendjének meghatározását, eszközeit,

- bemutatja a hibakeresés és javítás logikai menetét,

- elvégzi a gépek szakszerű javítását, beállítását,

- alkalmazza a láng- és ívhegesztő berendezéseket,

- elvégzi a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek javítását,

- használja a biztonságtechnikai eszközöket.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az erdészeti gépésztechnikus rendelkezzen megfelelő fizikummal, ökológiai igényességgel, megfelelő önfegyelemmel és kötelességtudattal. Legyen képes csoportos munkában összehangolt tevékenységre.

Legyen felkészült az emberi, a természeti és a technikai tényezők komplex értékelésére, megfelelő figyelembevételére az erdészeti technológiák alkalmazása és irányítása során. Legyen igényes és felelősségteljes vezetői készsége.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),

- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.

Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Az írásbeli vizsga tárgyai és arányai:

erdészeti erőgéptan	(esszé)	20%
erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés	(esszé)	30%
anyagismeret, gépjavítás, géprajz	(feladatlap)	20%
erdészeti ismeretek	(feladatlap)	10%
gazdálkodási ismeretek	(feladatlap)	10%
szakmai számítás	(feladatlap)	10%

Az írásbeli esszéfeladat témakörei:

Az erdészeti erőgéptan vizsgatárgy:

- belsőégésű motorok, azok jellemzői, működési elvük,

- erőátviteli szerkezet, részei, működési elve,

- futómű (kerekes, lánctalpas) részei,

- kormányszerkezeti megoldások,

- fékszerkezetek,

- világító és jelzőberendezés részei, működése,

- vázszerkezetek, felépítmények,

- hidraulikus berendezés.

Az erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés vizsgatárgy:

- talajelőkészítés és talajművelés gépei,

- terület-előkészítés gépei:

ekék,

tárcsák,

boronák,

hengerek,

simítók,

kultivátorok,

pásztakészítők,

tápanyag utánpótlás gépei,

vetés, iskolázás, ültetés gépei,

növényvédelem gépei,

öntözés gépei,

erdőművelés géprendszere,

fahasználat gépeinek rendszere,

kérgezőgépek,

felkészítés gépei,

rakodógépek,

közelítés, kiszállítás, szállítás gépei,

motorfűrészek,

útépítés gépei,

A feladatlap témakörei:

Az anyagismeret, a gépjavítás és a géprajz vizsgatárgy:

- alkatrészek, munkadarabok anyagösszetétele, tulajdonságai, alapanyagok előállítása,

- vas-szén ötvözet állapotábrája,

- hőkezelési eljárások,

- forgácsolás elve, forgácsleválasztás paraméterei, forgácsolás gépei,

- mértékegységek,

- mérési eljárások,

- anyagok fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai,

- tüzelő és kenőanyagok jellemzői,

- hegesztés, forrasztás, ragasztás, szegecselés jellemzői,

- gépelemek jellemzői, ezek ábrázolása,

- műszaki dokumentációba, utasításokba alkalmazott rajzok, táblázatok.

Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:

- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,

- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezői,

- hazai fafajok, cserjék,

- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlya,

- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,

- talajelőkészítés, az erdősítés módja,

- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás,

- erdők abiotikus és biotikus károsítói,

- erdővédelmi technológiák, védekezési módok,

- fatérfogat meghatározásának módjai,

- fa tulajdonságai, a fahibák,

- fafajaik felhasználási köre,

- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,

- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatai,

- fatermelés folyamata és jellegzetességei.

A gazdálkodási ismeretek vizsgatárgy:

- vállalkozási lehetőségek, lényegük,

- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók,

- az adózás fogalma, szerepe,

- társadalombiztosítási szabályok,

- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség,

- az érdekvédelem rendszere,

- hitelfelvétel szabálya,

- leltározás szabálya,

- szerződés fogalma, szerződéskötés szabálya,

- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabálya,

- bizonylatok kitöltésének szabályai.

A szakmai számítás vizsgatárgy:

- motorok üzemi jellemzői,

- mechanikus energiaátvitel,

- hidraulikus energiaátvitel,

- járművek fékezése,

- járművillamosság,

- erdészeti gépek üzemeltetése,

- talajművelés,

- tápanyagvisszapótlás,

- vetés, ültetés, iskolázás,

- növényvédelem,

- öntözés,

- anyagmozgatás, szállítás.

Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- erdészeti erőgéptan,

- erdészeti munkagéptan, gépüzemeltetés,

- erdészeti ismeretek,

- gazdálkodási ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.

Az erdészeti erőgéptan vizsgatárgy:

- belsőégésű motorok ismerete, részei megnevezése, működési elvének ismerete,

- erőátviteli szerkezet ismerete, részei, működési elvének ismerete,

- futómű (kerekes, lánctalpas) részeinek ismerete,

- kormányszerkezet, részei, működési elvük ismertetése,

- fékszerkezetek részei, működési elvének ismerete,

- világító és jelzőberendezés részeinek megnevezése,

- vázszerkezetek, felépítmények ismerete,

- hidraulikus berendezés elemzése

témaköröket foglalja magába.

Az erdészeti munkagéptan gépüzemeltetés vizsgatárgy:

- talajelőkészítés és talajművelés gépeinek ismerete,

- terület-előkészítés gépeinek ismerete,

- ekék,

- tárcsák,

- boronák,

- hengerek,

- simítók,

- kultivátorok,

- pásztakészítők,

- tápanyag utánpótlás gépeinek ismerete,

- vetés, iskolázás, ültetés gépeinek ismerete,

- növényvédelem gépeinek ismerete,

- öntözés gépeinek ismerete,

- erdőművelés géprendszerének ismerte,

- fahasználat gépeinek ismerete,

- hasítógépek ismerete,

- kérgezőgépek ismerete,

- apritékkészítés gépeinek ismerete,

- rakodógépek ismerete,

- közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép) ismerete,

- motorfűrészek ismerete,

- útépítés gépei ismerete

témaköröket foglalja magába.

Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:

- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,

- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezői,

- hazai fafajok, cserjék,

- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlya,

- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,

- talajelőkészítés, az erdősítés módja,

- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás,

- erdők abiotikus és biotikus károsítói,

- erdővédelmi technológiák, védekezési módok,

- fatérfogat meghatározásának módjai,

- fa tulajdonságai, a fahibák,

- fafajaik felhasználási köre,

- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,

- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatai,

- fatermelés folyamata és jellegzetességei.

A gazdálkodási ismeretek vizsgatárgy:

- vállalkozási lehetőségek, lényegük ismertetése,

- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók ismerete,

- az adózás fogalma, szerepe,

- társadalombiztosítási szabályok elemzése,

- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség definíciója,

- az érdekvédelem rendszerének ismerete,

- hitelfelvétel szabályainak ismerete,

- leltározás szabályának ismertetése definíciója,

- szerződés fogalma, szerződéskötés szabályának definíciója,

- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályainak ismerete,

- bizonylatok kitöltésének szabályainak ismerete

témaköröket foglalja magába.

A munka-, tűz és környezetvédelem vizsgatárgy:

- feladata, alapfogalmainak ismerete,

- munkavégzés személyi feltételeinek ismerete,

- az erdészeti munkáknál alkalmazott gépekre vonatkozó előírások ismerete,

- erdészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak ismerete,

- elsősegélynyújtás szabályainak ismerete,

- védőeszközök, védőruhák helyes használata ismerete,

- közlekedés és szállítás biztonságtechnikájának ismerete

témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- gépüzemeltetés

amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott géppel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.

- gépjavítás,

ami szerelési, gépjavítási feladatot tartalmaz.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg, üzemi körülmények között.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- belsőégésű motorok ismerete, részei megnevezése, működési elvének ismerete,

- erőátviteli szerkezet ismerete, részei, működési elvének ismerete,

- futómű (kerekes, lánctalpas) részeinek ismerete,

- kormányszerkezet, részei, működési elvük ismertetése,

- fékszerkezetek részei, működési elvének ismerete,

- világító és jelzőberendezés részeinek megnevezése,

- vázszerkezetek, felépítmények ismerete,

- hidraulikus berendezés elemzése,

- talajelőkészítés és talajművelés gépeinek ismerete,

- terület-előkészítés gépeinek ismerete,

- ekék,

- tárcsák,

- boronák,

- hengerek,

- simítók,

- kultivátorok,

- pásztakészítők,

- tápanyag utánpótlás gépeinek ismerete,

- vetés, iskolázás, ültetés gépeinek ismerete,

- növényvédelem gépeinek ismerete,

- öntözés gépeinek ismerete,

- erdőművelés géprendszerének ismerte,

- fahasználat gépeinek ismerete,

- hasítógépek ismerete,

- kérgezőgépek ismerete,

- apritékkészítés gépeinek ismerete,

- rakodógépek ismerete,

- közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép) ismerete,

- motorfűrészek ismerete,

- útépítés gépei ismerete,

- erdőgazdálkodásunk fő jellemzőinek ismerete,

- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezőinek ismerete,

- hazai fafajok, cserjék jellemzése,

- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlyának jellemzése,

- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásainak ismerete,

- talaj-előkészítés és az erdősítés módjának ismerete,

- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás ismerete,

- erdők abiotikus és biotikus károsítóinak jellemzése,

- erdővédelmi technológiák, védekezési módok elemzése,

- fatérfogat meghatározása módjainak levezetése,

- fa tulajdonságai, a fahibák jellemzése,

- fafajaik felhasználási körének ismerete,

- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeinek jellemzése,

- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatainak jellemzése,

- fatermelés folyamata és jellegzetességeinek ismerete,

- vállalkozási lehetőségek, lényegük ismertetése,

- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók ismerete,

- az adózás fogalma, szerepe,

- társadalombiztosítási szabályok elemzése,

- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség definíciója,

- az érdekvédelem rendszerének ismerete,

- hitelfelvétel szabályainak ismerete,

- leltározás szabályának ismertetése definíciója,

- szerződés fogalma, szerződéskötés szabályának definíciója,

- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályainak ismerete,

- bizonylatok kitöltése szabályainak ismerete,

- munka-, tűz- és környezetvédelem feladata, alapfogalmainak ismerete,

- munkavégzés személyi feltételeinek ismerete,

- az erdészeti munkáknál alkalmazott gépekre vonatkozó előírások ismerete,

- erdészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak ismerete,

- elsősegélynyújtás szabályainak ismerete,

- védőeszközök, védőruhák helyes használata ismerete,

- közlekedés és szállítás biztonságtechnikájának ismerete.

A gyakorlati vizsga tartalma

- motorfűrésszel elvégzi a döntést, gallyazást, darabolást,

- gépeket üzemelési helyzetbe állít,

- megítéli a gépbeállítási hibákból adódó rendellenességeket,

- kezeli és üzemelteti az erőgépet, munkagépet: eke, tárcsa, talajmaró, kultivátor, vetőgép, iskolázógép, ültetőgép, hasítógép, kérgezőgép, apritékkészítő gép, közelítőgép stb.,

- elvégzi az adott erőgép és munkagép karbantartását,

- diagnosztikai vizsgálatot végez,

- elkészít egyszerűbb gépelemeket, alkatrészt méretmegadás alapján,

- elvégzi a gépek szakszerű javítását, beállítását,

- alkalmazza a láng- és ívhegesztő berendezést.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (5 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Géprajz,

Anyagismeret,

Gépelemek,

Mechanika

Erdészeti erőgéptan

Erdészeti munkagéptan

Üzemeltetési és gépjavítási ismeretek

Erdészeti ismeretek

Gazdálkodási ismeretek

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Járművezetési ismeretek

Alkalmazott számítástechnika

Európai Uniós ismeretek (modul)[1]

Szakmai gyakorlat

Szakmai alapozó gyakorlat

Gépjavítás

Gépüzemeltetés

Összefüggő gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

		1/13.	2/14.	3/15.
Sor-szám	Tantárgy megnevezése	37 hét **	37 hét **	32 hét **	Összes óra
	Kötelező elmélet
1.	Erdészeti erőgéptan	74	74	64	212
2.	Erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés	74	74	96	244
3.	Erdészeti ismeretek	74	74	64	212
4.	Géprajz	74	-	-	74
5.	Gépelemek	-	74	-	74
6.	Anyagismeret	74	-	-	74
7.	Mechanika	-	37	-	37
8.	Járművezetési ismeretek	111	-	-	111
8.	Gépjavítás	-	-	96	96
9.	Gazdálkodási ismeretek	-	74	96	170
10.	Alkalmazott számítástechnika	74	74	-	148
11.	Munka-, tűz és környezetvédelem	-	37	-	37
	Kötelező elmélet összesen	555	518	416	1489
	Kötelező gyakorlat
12.	Járművezetés gyakorlat	74	-	-	74
13.	Szakmai alapozó gyakorlat	370	-	-	444
14.	Gépjavítás	-	222	192	414
15.	Gépüzemeltetés	-	222	192	414
16.	Összefüggő gyakorlat	80	80	-	160
	Kötelező gyakorlat összesen	524	524	384	1432
	Kötelező tantárgyak összesen	1079	1042	800	2921
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	37	-	-	37
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	74	-	-	74
***	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	111	-	-	111
Összes óraszám		1190	1042	800	3032
- ebből szakmai elmélet		592	518	416	1526
- ebből szakmai gyakorlat		598	524	384	1506
A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

39. Az Erdészeti szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6262 01

2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti szakmunkás

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6211

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6211	Erdész, segéderdész

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az erdő- és vadgazdálkodás valamennyi területén (erdőművelés, erdőhasználat, erdővédelem, erdészeti gépészet) önállóan, vagy irányítással, jellemzően szabad területen végzett fizikai munkák. A tevékenység elsősorban kézi eszközök, szerszámok, fegyverek használatát, gépek kezelését igényli.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Erdészeti tevékenységek:

- erdei magvak gyűjtése, kezelése, tárolása,

- szaporítóanyag (csemete, dugvány, stb.) előállítása, nevelése, kezelése,

- új erdők telepítése,

- erdők természetes és mesterséges felújítása,

- erdősítések kivitelezése, ápolása,

- erdők nevelése, gondozása, védelme,

- a fakitermelés munkaműveletei,

- fadöntés,

- gallyazás,

- választékolás,

- darabolás,

- felkészítés,

- készletezés,

- számbavétel,

- a faanyag mozgatása,

- közelítése,

- rakodása,

- szállítása,

- és tárolása,

- az erdészeti tevékenységek végzése során alkalmazott eszközök, gépek kezelése, karbantartása (motorfűrészek, erdészeti erő-, és munkagépek).

Vadgazdálkodási tevékenységek:

- vadgazdálkodási berendezések kialakítása, használata,

- etetők,

- itatók,

- sózók

- dagonyák,

- takarmánytároló,

- kerítések, kapuk, beugrók,

- vadlegelők, vadföldek,

- csenderesek,

- vadászatot szolgáló berendezések létrehozása és használata,

- lesek (földi- és magaslesek),

- cserkész utak,

- szórók,

- vadbefogók, csapdák,

- a vadfajok és azok élőhelyének ismerete, gondozás,

- egyéni és társas vadászatok kiszolgálása, végrehajtása,

- vadászlőfegyverek kezelése, karbantartása.

2. Elméleti követelmények

Magtermesztés terén

- felismeri a fontosabb fa- és cserjefajok magjait,

- össze tudja hasonlítani a magok érési idejét, származásának jelentőségét,

- elemezni tudja a maggyűjtési módokat és azok eszközeit,

- értékelni tudja a magkezelési módokat.

Szaporítóanyag-termesztés terén

- felismeri a legfontosabb fa- és cserjefajok csemetéit,

- el tudja különíteni a vegetatív és generatív szaporodási módokat és ezek jelentőségét,

- jellemezni tudja a dugvány, a suháng, a sorfa szabványát,

- el tudja magyarázni a magágy előkészítésének folyamatát,

- le tudja írni a csemetenevelés során alkalmazandó eljárásokat (ritkítás, tűzdelés, alávágás, árnyalás, öntözés, iskolázás, stb.),

- meg tudja különböztetni a csemetetermelés eszközeit,

- értékelni tudja a magvetés lépéseit apró- és nagy magvak esetén,

- elemezni tudja a csemeték osztályozásának lépéseit,

- alkalmazni tudja a mag- és csemetetermesztési munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat.

Talaj-előkészítés terén

- meg tudja határozni a termőhely fogalmát,

- fel tudja sorolni a termőhely tényezőit,

- magyarázni tudja az időjárás, az éghajlat, a talaj, a vízviszonyok, a földfelszín, a környezeti tényezők befolyásoló hatását,

- fel tudja sorolni a fontosabb talajtípusokat,

- ismeri a talajszelvény elemzésének szempontjait,

- össze tudja hasonlítani a teljes- és a részleges talaj-előkészítési módokat.

Erdősítés és erdőnevelés terén

- meg tudja jelölni az erdőtelepítés és az erdőfelújítás közötti különbségeket,

- ismeri az erdősítési hálózatokat,

- meg tudja magyarázni a növőtér jelentőségét,

- fel tudja sorolni az erdő növekedési szakaszait,

- le tudja írni a fontos állományszerkezeti tényezőket (elegyarány, záródás, sűrűség, stb.),

- látja a táj, az erdő és a termőhely közötti összefüggést,

- ismeri az erdők gazdasági beosztását,

- meg tudja jelölni a természetes és a mesterséges erdőfelújítás közötti különbségeket,

- el tudja magyarázni az erdősítések ápolásának célját, fontosságát,

- fel tudja sorolni az ápolásban használható kézi- és gépi eszközöket,

- jellemezni tudja az erdővédelem módszereit,

- meg tudja különböztetni a szelektív, a sematikus és a kombinált nevelővágásokat,

- jellemezni tudja a természetes és a mesterséges erdősítések során szükséges szaporító anyagokat (mag, csemete, suháng, sorfa, dugvány),

- tudja a vetés, az ültetés szabályait,

- ki tudja számítani a mag-, a csemeteszükségletet,

- meg tudja határozni a tisztítások célját, feladatait,

- magyarázni tudja a gyérítések szükségességét, sorrendjét, erélyét,

- meg tudja határozni az állófa, a fekvőfa térfogatát, az erdőállomány fakészletét,

- tudja alkalmazni a fatömeg számítási táblázatokat,

- értékelni tudja az erdővédelem szempontjait és módjait.

Fakitermelés terén

- le tudja írni az erdők elsődleges rendeltetésének fahasználati vonatkozásait,

- jellemezni tudja a fahasználat munkahelyeit, munkamódszereit,

- azonosítani tudja a fő- és mellékhasználati módokat,

- el tudja különíteni a fakitermelés különféle kézi és gépi módjait,

- ismeri az erdészeti biztonsági szabályzat ide vonatkozó előírásait,

- elemezni tudja a fakitermelés munkafolyamatát, annak módszereit, technológiai eljárásait,

- el tudja magyarázni a motorfűrész felépítését, annak használatát,

- le tudja írni a motorfűrészes fadöntés munkarendjét, szabályait, (fadöntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés, számbavétel esetén),

- meg tudja magyarázni a fadöntés, a fennakadt fák levétele, a ledöntött fák gallyazása során betartandó szabályokat, elveket, módszereket,

- meg tudja határozni a választékolás alapelveit, eszközeit, szabályait,

- jellemezni tudja az erdei választékokat, azok legfontosabb méreti és minőségi előírásait,

- el tudja különíteni a különféle készletezési módokat,

- alkalmazni tudja a különféle számbavételi eljárásokat.

Faanyagmozgatás terén

- rá tud mutatni a felkészítési fok és a faanyagmozgatás összefüggéseire,

- le tudja írni a "tömeg-darab törvényt", annak jelentőségét a faanyagszállítás során,

- körül tudja írni a közelítő nyomok helyes megválasztásának hatását a károk elkerülésére,

- jellemezni tudja az erdészeti gyakorlatban használt rakodó- és szállítógépeket,

- magyarázni tudja a faanyag helyes tárolásának gazdasági jelentőségét,

- tisztában van az anyagmozgatás térbeli és időbeli rendjével,

- ismeri a biztonságos faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, szállítás) szabályait,

- alkalmazni tudja a közúti közlekedés szabályait.

Vadgazdálkodás terén

- ismeri a hazai vadászható és védett vadfajokat, azok életmódját, élőhelyét, gondozását,

- ismeri a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, karbantartását,

- magyarázni tudja a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítésének szükségességét, hasznát,

- jellemezni tudja a vadászatot szolgáló berendezéseket (lesek, cserkészutak, szórók, vadbefogók, csapdák),

- össze tudja hasonlítani a különböző egyéni és társas vadászati módokat.

Erdészeti gépészet terén

- meg tudja nevezni a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- meg tudja említeni a járműtechnikai alapfogalmakat,

- le tudja írni az erdészeti munkák során alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések, eszközök működési elvét, szerkezeti egységeit,

- olvasni tudja a kezelési és karbantartási utasításokban, a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- magyarázni tudja a mérőműszerek használatát,

- igazolni tudja a technológiai előírások, a térbeli rend fegyelmezett betartásának jelentőségét,

- használni tudja a karbantartáshoz és gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációt,

- elemezni tudja a motorfűrészek és adapterek szerkezeti részeit,

- értékelni tudja az erdészeti erő- és munkagépek üzemeltetésének módjait,

- elemezni tudja a közúti közlekedés szabályait, a szállítás, anyagmozgatás biztonságtechnikáját,

- be tudja tartani a tanult technológiákra, gépekre vonatkozó munkavédelmi-, környezetvédelmi- és tűzvédelmi szabályokat.

Gazdálkodási ismeretek terén

- meg tudja határozni a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- felismeri a vállalkozási lehetőségeket, tisztában van a tervezés szükségességével,

- ismeri az adózás, a társadalombiztosítás fogalmát, szerepét, szabályait,

- tisztában van a könyvvitel, a könyvvezetés fontosságával, a számviteli alapelvekkel,

- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét, a hitellehetőségeket,

- tisztában van a marketing jelentőségével.

3. Gyakorlati követelmények

Magtermesztés terén

- meg tudja ítélni a mag érettségi állapotát,

- tudja a maggyűjtési időket,

- be tudja mutatni a maggyűjtési módokat,

- használni tudja a maggyűjtésben használt biztonságtechnikai eszközöket,

- be tudja mutatni a magok tárolásának módjait,

- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.

Szaporítóanyag-termesztés terén

- be tudja mutatni a nemesítési munkák során alkalmazott oltási, szemzési módszereket,

- el tudja végezni a csemetekerti talajmunkákat,

- végre tudja hajtani a kézi és gépi magvetést,

- kezelni tudja a csemetetermesztés során használatos eszközöket, gépeket,

- a biztonsági előírások szem előtt tartásával el tudja végezni a csemeték ápolását, kiemelését, osztályozását, iskolázását, kötegelését,

- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.

Talaj-előkészítés terén

- be tudja mutatni a talajvizsgálati módszereket, talajtípusokat,

- tudja használni az alapvető meteorológiai eszközöket,

- végre tudja hajtani a kézi és gépi talaj-előkészítési feladatokat,

- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.

Erdősítés és erdőnevelés terén

- felismeri a fontosabb erdei fa- és cserjefajokat,

- meg tudja különböztetni a különféle szaporítóanyagokat,

- el tudja végezni az erdősítési, ápolási, védelmi munkákat, kézi és gépi eszközökkel egyaránt,

- végre tudja hajtani az erdő egyes fejlődési szakaszaiban szükséges nevelővágásokat,

- figyelembe tudja venni a gyakorlati faosztályozás szempontjait,

- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.

Fakitermelés terén

- az erdészeti biztonsági szabályzat előírásait szem előtt tartva biztonsággal végre tudja hajtani a fakitermelési munkák valamennyi műveletét,

- a fadöntés előkészítése,

- fadöntés,

- fennakadt fák levétele,

- gallyazás,

- választékolás,

- darabolás,

- felkészítés,

- készletezés,

- számbavétel alkalmával,

- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.

Faanyagmozgatás terén

- használni tudja a faanyagmozgatás eszközeit, segédeszközeit,

- kezelni tudja a faanyagmozgatás gépeit,

- részt tud venni a közúti közlekedésben.

Vadgazdálkodás terén

- fel tudja ismerni a hazai, vadászható és védett vadfajokat,

- végre tudja hajtani a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítését, felöltését, karbantartását,

- létre tudja hozni, használni és karbantartani tudja a különféle, a vadászatot szolgáló berendezéseket (leseket, cserkész-utakat, szórókat, vadbefogókat, csapdákat),

- be tudja mutatni a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, és karbantartását,

- végre tudja hajtani, és ki tudja szolgálni az egyes egyéni és társas vadászati módokat.

Erdészeti gépészet terén

- meg tudja ítélni a munkája során használt erő- és munkagépek hibáit,

- ismeri a gépjavítás technológiai eljárásait,

- részt tud venni a közúti forgalomban,

- ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,

- végre tudja hajtani a kezelési és karbantartási utasításokban foglaltakat,

- kezelni és üzemeltetni tudja az erdészeti munkák során használatos erő- és munkagépeket,

- kezelni és üzemeltetni tudja a különböző típusú motorfűrészeket, adaptereket,

- be tudja tartani a munkája végzése során előtérbe kerülő munka-, környezet-, és tűzvédelmi előírásokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő- és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. Jól tűrje a természeti viszontagságokat.

Alakuljon ki benne a pontos és precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjárművezetéshez, gépkezeléshez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztó képesség.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: "T" kategóriára, illetve "A" vagy "A1" kategória kivételével bármely kategóriára (pl. "B", vagy "C" kategória) érvényes járművezetésre jogosító okmány megléte. A jogosítvány a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelező részét képezi az oktatásnak.

A képzés alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.

Vizsgára az a személy bocsátható, aki az előírt szakmai elméleti órák óraszámának, valamint a szakmai gyakorlatok óraszámának legalább 80%-át teljesítette.

Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül gépkezelői jogosítványt is kap, mely a fakitermelési munkák teljes körű végzésére érvényes. (Fakitermelő, OKJ 31 6262 01).

Amennyiben a vizsgázó a szakmunkásvizsgára mezőgazdasági vontatóvezetői igazolvány birtokában jelentkezett, úgy a gépkezelői jogosítványába a fakitermelésre jogosító bejegyzésen kívül a Közelítőgép-kezelő (OKJ 31 6280 03), valamint a Mezőgazdasági gépkezelő (OKJ 31 6280 10 "traktorkezelő" megjelöléssel) bejegyzést is megkapja.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

- Írásbeli vizsga

- Szóbeli vizsga

- Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

- erdőműveléstan,

- erdőhasználattan,

- erdővédelemtan,

- szakmai számítások.

Az erdőműveléstan, erdőhasználattan és erdővédelemtan magukba foglalják az erdészeti, erő- és munkagéptan, valamint a munka-, környezet-, és tűzvédelem témaköreit.

Az írásbeli vizsgafeladatot úgy kell összeállítani, hogy az 35%-ban erdőművelési, 35%-ban erdőhasználati, 15%-ban erdővédelmi, 15%-ban szakmai számítási témaköröket tartalmazzon.

Az írásbeli vizsga ideje: 180 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

- erdőműveléstan, mely magába foglalja az erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek, valamint az erdővédelemtan témaköreit,

- erdőhasználattan,

- erdészeti erő- és munkagéptan,

- munka- tűz, és környezetvédelem.

Szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

Valamennyi jelölt önállóan (kötelező segéderő esetén segítőtárssal) köteles végrehajtani az alábbi feladatokat:

- felismerési feladatok,

- erdőművelési feladatok,

- fakitermelési feladatok,

- gépkezelési feladatok,

- gépszerelési feladatot.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat előírásait minden feladat végrehajtása során szem előtt kell tartani.

Vizsga csak ott szervezhető, ahol a szükséges feltételek rendelkezésre állnak! Ezek: tanerdő, csemetekert, mezőgazdasági vontatók, motorfűrészek, adapterek, segédeszközök, közelítőgépek, rakodógépek, kérgezőgép, hasítógép, aprítógép, munkavédelmi felszerelések, -eszközök, stb.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

- felismeri a fontosabb fa- és cserjefajok magjait,

- össze tudja hasonlítani a magok érési idejét, származásának jelentőségét,

- elemezni tudja a maggyűjtési módokat és azok eszközeit,

- értékelni tudja a magkezelési módokat,

- felismeri a legfontosabb fa- és cserjefajok csemetéit,

- el tudja különíteni a vegetatív és generatív szaporodási módokat és ezek jelentőségét,

- jellemezni tudja a dugvány, a suháng, a sorfa szabványát,

- el tudja magyarázni a magágy előkészítésének folyamatát,

- le tudja írni a csemetenevelés során alkalmazandó eljárásokat (ritkítás, tűzdelés, alávágás, árnyalás, öntözés, iskolázás, stb.),

- meg tudja különböztetni a csemetetermelés eszközeit,

- értékelni tudja a magvetés lépéseit apró- és nagy magvak esetén,

- elemezni tudja a csemeték osztályozásának lépéseit,

- alkalmazni tudja a mag- és csemetetermesztési munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

- meg tudja határozni a termőhely fogalmát,

- fel tudja sorolni a termőhely tényezőit,

- magyarázni tudja az időjárás, az éghajlat, a talaj, a vízviszonyok, a földfelszín, a környezeti tényezők befolyásoló hatását,

- fel tudja sorolni a fontosabb talajtípusokat,

- ismeri a talajszelvény elemzésének szempontjait,

- össze tudja hasonlítani a teljes- és a részleges talaj-előkészítési módokat,

- meg tudja jelölni az erdőtelepítés és az erdőfelújítás közötti különbségeket,

- ismeri az erdősítési hálózatokat,

- meg tudja magyarázni a növőtér jelentőségét,

- fel tudja sorolni az erdő növekedési szakaszait,

- le tudja írni a fontos állományszerkezeti tényezőket (elegyarány, záródás, sűrűség, stb.),

- látja a táj, az erdő és a termőhely közötti összefüggést,

- ismeri az erdők gazdasági beosztását,

- meg tudja jelölni a természetes és a mesterséges erdőfelújítás közötti különbségeket,

- el tudja magyarázni az erdősítések ápolásának célját, fontosságát,

- fel tudja sorolni az ápolásban használható kézi- és gépi eszközöket,

- jellemezni tudja az erdővédelem módszereit,

- meg tudja különböztetni a szelektív, a sematikus és a kombinált nevelővágásokat,

- jellemezni tudja a természetes és a mesterséges erdősítések során szükséges szaporító anyagokat (mag, csemete, suháng, sorfa, dugvány),

- tudja a vetés, az ültetés szabályait,

- ki tudja számítani a mag-, a csemeteszükségletet,

- meg tudja határozni a tisztítások célját, feladatait,

- magyarázni tudja a gyérítések szükségességét, sorrendjét, erélyét,

- meg tudja határozni az állófa, a fekvőfa térfogatát, az erdőállomány fakészletét,

- tudja alkalmazni a fatömeg számítási táblázatokat,

- értékelni tudja az erdővédelem szempontjait és módjait,