Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

93/2004. (V. 26.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló - az 1995. évi LXXXIV. és a 2003. évi XXIX. törvénnyel módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet - 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított - mellékletében (a továbbiakban: Melléklet) szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei közül az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, az állam által elismert - a földművelésügyi ágazatba tartozó - szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit visszavonom, egyidejűleg ezen szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapítom.

(2) A Melléklet e rendelet 3. számú melléklete szerinti szakképesítésekkel és az ezekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

(3) A Mellékletből törlésre kerülnek az e rendelet 4. számú melléklete szerinti szakképesítések, illetve szakmai és vizsgakövetelmények.

2. §

E rendelet 1-4. számú mellékleteit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kell közzétenni.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben a rendelet hatálybalépését követően beindított felkészítésben, az iskolai rendszerű képzésben a hatálybalépést követően megkezdett tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról rendelkező 9/1998. (VIII. 7.) FVM rendelet.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az R. - 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított - mellékletéből az alábbi szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményei kerülnek visszavonásra:

A szakképesítés
68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete szerinti
sor-
száma
OKJ
azonosító
száma
elnevezésesor-
száma
OKJ
azonosító
száma
elnevezéseszakmai követelményeit
megállapító rendelet
száma
2.52 3439 03Agrár-közgazdasági és
áruforgalmazó technikus
98.41 5 3129 16 90 22Mezőgazdasági
áruforgalmazó technikus
10/1996. (IV. 24.) FM
5.31 6203 01Állatkerti állatgondozó19.22 2 6139 06 30 02Állatkerti állatgondozó4/1995. (II. 24.) FM
6.34 6280 01Állattartó-telepi gépész142.26 2 82 99 02 22 01Állattartó telepi gépész10/1996. (IV. 24.) FM
8.31 6203 02Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)22.
28.
23.
34.
22 2 6139 06 10 02
22 2 6135 06 10 03
22 2 6133 06 10 05
22 2 6132 06 10 06
Baromfi- és kisállattenyésztő
Juhtenyésztő
Sertéstenyésztő
Szarvasmarha tenyésztő
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
9.52 6203 01Állattenyésztő és
állat-egészségügyi technikus
49.23 5 3124 16 63 01Állattenyésztő és
állat-egészségügyi technikus
4/1995. (II. 24.) FM
10.31 6203 10Általános állattenyésztő21.22 2 6131 06 10 01Állattenyésztő4/1995. (II. 24.) FM
18.51 8429 01Digitálistérkép-kezelő121.20 4 5399 13 90 04Térképtáros10/1996. (IV. 24.) FM
20.33 6207 01Dísznövénykertész137.24 2 6116 05 30 01Dísznövénykertész10/1996. (IV. 24.) FM
21.21 6207 01Dísznövénytermelő50.24 1 6116 05 40 02Dísznövénytermelő4/1995. (II. 24.) FM
27.52 6222 05Élelmiszer-analitikus technikus89.15 5 3113 16 64 05Élelmiszer-analitikus technikus10/1996. (IV. 24.) FM
30.54 6222 15Élelmiszer-ipari gépésztechnikus26.15 5 3117 16 20 04Élelmiszer-ipari gépésztechnikus4/1995. (IV. 24.) FM
32.55 6222 01Élelmiszer-ipari menedzser
(a szakirány meg-jelölésével)
168.55 6222 01Élelmiszeripari menedzser9/1998. (VIII. 7.) FVM
34.52 6222 13Élelmiszer-ipari technikus
(a szakterület megjelölésével)
12.
65.
86.
83.
7.
36.
39.
63.
66.
40.
15 5 3113 16 64 02
15 5 3113 16 64 01
15 5 3113 16 64 04
15 5 3113 16 64 16
15 5 3113 16 64 07
15 5 3113 16 64 14
15 5 3113 16 64 15
15 5 3113 16 64 10
15 5 3113 16 64 03
15 5 3113 16 64 08
Cukoripari technikus
Bor- és üdítőital-ipari technikus
Édesipari technikus
Erjedés- és üdítőital-ipari technikus
Hús- és baromfi-ipari technikus
Tartósítóipari technikus
Tejipari technikus
Növényolaj-ipari technikus
Dohányipari technikus
Malomipari és keveréktakarmány-gyártó technikus
4/1995. (II. 24.) FM
27/1995 (VII. 21.) FM
10/1996. (IV. 24.) FM
10/1996. (IV. 24.) FM
64/1994. (XII. 15.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
27/1995. (VII. 21.) FM
27/1995. (VII. 21.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
35.52 6222 14Élelmiszer-minősítő technikus
36.34 6280 02Erdészeti gépész130.26 2 8312 02 22 06Erdészeti gépész10/1996. (IV. 24.) FM
37.52 5452 01Erdészeti gépésztechnikus131.26 5 3117 16 20 06Erdészeti gépésztechnikus10/1996. (IV. 24.) FM
39.33 6262 01Erdészeti szakmunkás59.29 2 6219 05 10 01Erdészeti szakmunkás27/1995. (VII. 21.) FM
40.54 6262 01Erdésztechnikus150.52 6262 01Erdésztechnikus37/1997. (V. 16.) FM
41.21 6262 01Erdőművelő110.29 1 6219 05 10 02Erdőművelő10/1996. (IV. 24.) FM
44.31 5262 03Fafeldolgozó132.13 2 7349 04 54 01Fafeldolgozó10/1996. (IV. 24.) FM
45.52 5411 05Fafeldolgozó technikus112.13 5 3129 16 54 02Fafeldolgozó technikus10/1996. (IV. 24.) FM
47.21 6207 02Faiskola-kezelő80.24 1 6117 05 10 04Faiskola kezelő10/1996. (IV. 24.) FM
48.31 6280 02Fakitermelési gépkezelő163.31 6280 02Fakitermelési gépkezelő37/1997. (V. 16.) FM
49.31 6262 01Fakitermelő57.29 1 6213 05 10 05Fakitermelő27/1995. (VII. 21.) FM
52.52 5401 04Földmérő és térinformatikai technikus93.20 5 3112 16 90 04Földmérő technikus10/1996. (IV. 24.) FM
54.53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus151.53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus37/1997. (V. 16.) FM
55.21 6280 03Fűrészipari gépkezelő11113 1 8125 04 61 06Szalag- és körfűrészkezelő10/1996. (IV. 24.) FM
56.32 5233 01Fűrészipari szerszámélező62.13 2 7343 03 10 05Fűrészipari szerszámélező27/1995. (VII. 21.) FM
58.33 6201 01Gazda II.54.20 2 6140 05 90 04Gazda (mezőgazdasági szak-munkás(27/1995. (VII. 21.) FM
59.33 6249 01Gombaszakellenőr117.21 9 3249 07 90 07Gombaszakellenőr10/1996. (IV. 24.) FM
61.52 6249 02Gombatoxikológus118.21 9 3249 07 90 08Gombatoxikológus10/1996. (IV. 24.) FM
65.21 6207 03Gyümölcstermelő76.24 1 6114 05 30 02Gyümölcstermelő10/1996. (IV. 24.) FM
67.31 6272 01Halász29.22 2 6311 06 20 01Halász4/1995. (II. 24.) FM
74.52 3435 03Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző123.49 4 4129 10 20 03Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző10/1996. (IV. 24.) FM
79.51 6207 01Kertépítő és -fenntartó138.24 2 6118 05 30 03Kertépítő és -fenntartó10/1996. (IV. 24.) FM
80.33 6207 03Kertész128.24 2 6129 05 30 04Kertész10/1996. (IV. 24.) FM
82.34 6280 03Kertészeti gépész116.26 2 82 93 02 22 13Kertészeti gépész10/1996. (IV. 24.) FM
89.31 6203 05Lótenyésztő42.22 2 6134 06 10 04Lótenyésztő4/1995. (II. 24.) FM
92.31 6203 06Méhész27.22 2 6139 06 20 02Méhész4/1995. (II. 24.) FM
94.51 6201 02Mezőgazdasági gazdaasszony I.100.20 4 6140 08 60 02Képesített mezőgazdasági gazdaasszony10/1996. (IV. 24.) FM
95.31 6201 01Mezőgazdasági gazdaasszony II.67.20 2 6140 04 60 01Mezőgazdasági gazdaasszony27/1995. (VII. 21.) FM
96.33 6280 01Mezőgazdasági gépész94.26 2 8293 02 22 16Mezőgazdasági gépész10/1996. (IV. 24.) FM
97.52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus96.26 5 3117 16 20 21Mezőgazdasági gépésztechnikus10/1996. (IV. 24.) FM
98.34 6280 04Mezőgazdasági gépjavító
(a tevékenység megjelölésével)
35.
37.
41.
40.
26 2 7433 02 22 17
26 2 8293 02 22 15
26 2 7433 02 22 18
26 2 7449 02 33 09
Mezőgazdasági gépjavító
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító
Mezőgazdasági hidraulika-javító
Mezőgazdasági jármű-elektromos szerelő
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
4/1995. (II. 24.) FM
102.33 6249 03Mezőgazdasági kovács
(a tevékenység megjelölésével)
165.33 6207 02Mezőgazdasági és patkoló kovács37/1997. (V. 16.) FM
103.55 6249 01Mezőgazdasági menedzserasszisztens
(a szakirány megjelölésével)
169.55 6249 01Mezőgazdasági menedzser-asszisztens40/2000. (VII. 19.) FM
104.21 6201 02Mezőgazdasági munkás99.20 1 6140 05 90 07Mezőgazdasági munkás10/1996. (IV. 24.) FM
105.55 5452 01Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens
(a szakirány megjelölésével)
172.55 5452 01Mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens7/2002. (I. 17.) FVM
107.52 6201 01Mezőgazdasági technikus31.20 5 3124 16 62 04Mezőgazdasági technikus4/1995. (II. 24.) FM
111.21 6280 02Motorfűrész-kezelő56.26 1 8312 04 61 05Motorfűrész-kezelő27/1995. (VII. 21.) FM
113.31 6280 07Növénytermesztő gépész95.26 2 8293 02 22 21Növénytermesztő gépész10/1996. (IV. 24.) FM
114.31 6206 02Növényvédő- és méregraktár-kezelő51.52 2 6411 05 60 02Növényvédő és méregraktár-kezelő27/1995. (VII. 21.) FM
116.21 6207 05Parkgondozó46.24 1 6118 05 30 06Parkgondozó4/1995. (II. 24.) FM
131.21 6207 06Szőlőtermelő134.24 1 6115 05 30 08Szőlőtermelő10/1996. (IV. 24.) FM
140.52 5401 03Térképész-technikus127.20 5 3129 16 90 26Térképész-technikus10/1996. (IV. 24.) FM
145.51 5212 01Vágóállat-minősítő82.51 5212 01Vágóállat minősítő40/2000. (VII. 19.) FVM
147.51 6207 02Vincellér119.24 2 6129 01 90 07Vincellér10/1996. (IV. 24.) FM
149.51 7862 05Virágkötő-berendező115.24 2 6129 03 90 08Virágkötő berendező10/1996. (IV. 24.) FM
150.21 6207 08Zöldség- és fűszernövény-termelő77.24 1 6113 05 30 09Zöldség- és fűszernövény-termelő10/1996. (IV. 24.) FM

2. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az 1. számú mellékletben felsorolt szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei a következők:

2. Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma:
52 3439 03
2. A szakképesítés megnevezése:
Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3129
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám: 6.
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3129Egyéb technikusok (Agrár-
közgazdasági és áruforgalmazó technikus)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus a növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti ismeretek birtokában végzi és szervezi az ágazaton belüli áruforgalmazást, beszerzi a szükséges eszközöket, értékesíti a termelt termékeket, terményeket.
Tevékenységét jellemzi az ökonómiai szemlélet, a szociális felelősség. Munkavégzése során sok munka-, tűz-, környezet-, állatvédelmi-, személyi- és termékhigiéniai szabályt, biztonsági előírást kell betartani.
Fakultatív módon megszerezhető bizonyítványok, engedélyek birtokában gyakorolhat egyes tevékenységeket, pl. a növényvédő és méregraktár-kezelői tevékenységet az előírt méregraktár-kezelői bizonyítvánnyal, a külkereskedelmi ügyintézői munkakört a különbözeti szakvizsga letételével, továbbá vállalhat számítógépes ügyintézői munkakört is a kiegészítő szakvizsga birtokában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
55 3434 01Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens
55 6249 01Mezőgazdasági menedzser asszisztens
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Önálló vállalkozás létrehozása és működtetése.
A vállalkozás működtetéséhez szükséges szervezeti rendszer kialakítása, a tevékenység koordinálása, ellenőrzése.
A mezőgazdasági termelés természeti, közgazdasági és társadalmi feltételeinek megfelelően a termelés anyag-, eszköz- és munkaerő ellátásának biztosítása.
A mezőgazdasági termékek árupályái mentén termeltetési, felvásárlási, minősítési, elsődleges feldolgozási, értékesítési feladatok megszervezése.
Alapvető adminisztrációs, információátviteli, ügyviteli, adózási feladatok számítógépes megoldása.
A vállalkozás tevékenysége törvényi hátterének ismeretében a környezetkímélő gazdálkodás és a biztonságos munkavégzés biztosítása.
Idegen nyelvű folyamatos, érthető beszéd.
2. Elméleti követelmények
Mezőgazdasági ismeretek terén
- ismeri a mezőgazdaság által termelt termékek jelentőségét, jellemzőit, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagokat, eszközöket,
- ismeri a mezőgazdasági termelés természeti feltételeit,
- ismeri a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási kódokat,
- felismeri az elsődleges feldolgozási lehetőségeket,
- ismeri a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemzőit, tulajdonságait,
- felismeri a növényvédelem és a talaj kultúrállapota fenntartásának jelentőségét,
- ismeri az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi és állatvédelmi előírásait, ajánlásait,
- megérti az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseit,
- elemezni tudja a termelési, raktározási technológiákat a mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásuk alapján,
- meghatározza a tárolási, raktározási módokat,
- összefüggéseket keres a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között.
Agrár-közgazdaságtan terén
- ismeri a makrogazdasági körforgást, a pénz szerepét a gazdaságban,
- ismeri a makrogazdaság működését,
- ismeri a kulcskategóriákat, a közgazdasági elemzés módszereit, a vállalatok szerepét a piacokon,
- ismeri az EU mezőgazdasági szabályozásának alapelveit /CAP/,
- megmagyarázza a pénz funkcióit, a bankrendszer felépítését,
- leírja az állam szerepét a gazdaságban,
- jellemzi a piaci szabályozást, a vállalat kínálatát, a termelői magatartást,
- leírja az EU kialakulását, felépítését, megmagyarázza működési elveit,
- elemzi a beruházási változatokat, a tevékenység vállalati hatását,
- a közgazdasági alapfogalmak, kategóriák ismeretében kiszámítja a termelés bevételét, költségét, nyereségét,
- értékeli a versenyszabályozás elemeit,
- értékeli a mezőgazdasági munkateljesítményt,
- elemzi a pénzforgalmi eszközöket,
- a folyamatosan változó közgazdasági feltételeknek megfelelően igazodik a piaci körülményekhez.
Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás terén
- ismeri a mezőgazdaság helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét a nemzetgazdaságban,
- megnevezi az értékesítési csatornákat,
- emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,
- ismeri a marketingkommunikáció típusait,
- ismeri az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőit,
- ismeri az EU-s szabványokat,
- megmagyarázza az áruforgalmazás alapfogalmait, összefüggéseit,
- jellemzi a termelés és a forgalmazás kapcsolatrendszerét,
- definiálni tudja a jogi alapfogalmakat,
- elemezni tudja az árakat és a szállítási feltételeket,
- ábrázolja az áruk és termékek rendszerezését,
- megszerkeszti a legfontosabb szerződéstípusokat,
- kidolgozza az áruvá készítés rendszerét,
- megtervezi a raktározást, a tárolást, a szállítást, anyagmozgatást,
- elemzés után ok-okozati összefüggéseket keres a minőségre, az értékesítésre, a tárolásra, szállításra vonatkozóan,
- igazodik a megváltozott vállalati és piaci körülményekhez.
Marketing terén
- ismeri a marketing fogalmát, eszköztárát, a vállalati marketing-szervezetek típusait,
- ismeri az agrárpiaci rendtartás általános rendelkezéseit, intézmény- és eszközrendszerét,
- ismeri az értékesítési csatorna szerepét,
- ismeri a promóciós eszközöket,
- ismeri a nemzetközi marketing sajátosságait,
- ismeri az EU közös agrárpolitikáját,
- ismeri a szervezeti piacok szerepét,
- ismeri a piaci és vállalkozói árképzés formáit,
- jellemzi a piac alapelemeit és működését,
- jellemzi a fogyasztói és vásárlói magatartást,
- jellemzi a marketing stratégiákat,
- leírja a piaci kockázatok okait és mérséklésük formáit,
- irányítani tudja a marketingkutatás folyamatát,
- meghatározza a mintavétel típusait,
- megbecsüli a piaci lehetőségeket,
- a piaci szegmentációnak megfelelően meghatározza a termék áruvá készítésének módjait,
- összeállítja az egyes termékekkel kapcsolatos marketing-mixet,
- a termeltetés és az értékesítés számára megbecsüli a termék-életciklus aktuális szakaszát.
Vezetés- szervezés terén
- ismeri a menedzsment fogalmát, feladatát, a menedzsment irányzatokat,
- ismeri az üzleti etika és a szociális felelősség kérdéseit,
- ismeri a döntéshozatal lépéseit,
- ismeri a tervezés alapfunkcióit,
- ismeri a nemzetközi menedzsment fogalmát,
- megérti a szervezeti struktúra felépítését és elhatárolja az egyes vezetési szintekhez tartozó hatásköröket,
- igazolni tudja az emberek viselkedését és annak befolyásolását,
- jellemzi a szervezés funkcióit,
- észreveszi a körülmények által diktált motiváló tényezőket,
- aktivizálja a rendelkezésre álló munkaerőt a feladat megoldására és a szakmai képzésekre,
- felvázolja a kisebb vállalkozások vezetési, szervezeti rendszereit,
- észreveszi és kezeli az egyszerűbb konfliktusokat, a stressz-helyzeteket, az alkalmazottak szervezeti változásokra adott reagálását,
- illusztrálja a menedzsment információs rendszerét,
- használja az információ átvitelének korszerű eszközeit,
- kidolgozza a termelési folyamat irányítását,
- irányítja az ellenőrzést és az operációs kontrollt,
- kidolgozza a munkacsoportok teljesítményének ellenőrzési módjait, az értékelést,
- azonosul a különböző vezetési szintű feladatokkal,
- stratégiai és taktikai tervezésnél összeegyezteti a szociális felelősség kérdését és a profit érdekeltséget.
Vállalkozási ismeretek terén
- ismeri a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőit,
- ismeri a vállalkozási formákat,
- megjegyzi a vállalkozás beindításának feltételeit, a finanszírozás lehetőségeit,
- észreveszi a nyereség növelésének lehetőségeit,
- ismeri a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdéseket, az agrártámogatások rendszerét,
- jellemzi a vállalkozás környezetét,
- értékeli a kockázati tényezőket,
- összeállítja a működéshez szükséges eszközök listáját,
- megválasztja a vállalkozás szervezeti formáját, elszámolási rendszerét,
- egyszerű számításokkal értékeli a fejlesztési, beruházási változatokat,
- üzleti tervet készít a célnak megfelelően,
- a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzéseket, árbevétel számításokat végez, fedezeti diagramot készít.
Kereskedelmi és számviteli ismeretek terén
- ismeri a statisztikai alapfogalmakat ismeri a belkereskedelmi törvényt, a kereskedelem szerepét a gazdálkodás folyamatában,
- ismeri a külkereskedelmi ügylet típusait és a fizetési módokat a külkereskedelemben,
- jellemezni tudja a kereskedelmi vállalatokat,
- a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítja a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,
- statisztikai viszonyszámokat számol, statisztikai adatokat közöl,
- kezeli a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programokat,
- számlát állít ki az értékesítésről,
- irányítja a kiskereskedelmi forgalomban a beszerzéseket, a készletezést, az áru- és -pénzforgalom elszámolását és az értékesítést,
- intézi a vásárlók minőségi kifogásait,
- elkészíti a zárlati feladatokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatát,
- ismeri a munkaegészségügyi feltételeket, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásait,
- megjegyzi az üzemi balesetre vonatkozó legfontosabb szabályokat,
- leírja a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítését,
- jellemzi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.
- kiválasztja a környezetvédelmi szempontból megfelelő eljárásokat és technológiákat,
- el tudja végezni az alapvető elsősegély-nyújtási műveleteket, a balesetek adminisztrációját,
- az anyagok és a feltételek ismeretében választja ki a tűzoltás eszközeit,
- kezeli a tűzoltó készülékeket,
- felismeri a környezetkárosítás tényét és lehetőségét,
- ellenőrzi az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartását,
- megteszi a szükséges munkavédelmi intézkedéseket.
Közlekedési és műszaki ismeretek terén
- ismeri a KRESZ fogalmait, meghatározásait,
- ismeri a KRESZ szabályait,
- ismeri a géprajzi alapfogalmakat,
- megjegyzi a gépészetben alkalmazott fontosabb fémes és nem fémes anyagok tulajdonságait,
- felismeri a gépelemeket, a tüzelő- és kenőanyagokat,
- megmagyarázza az egyes közlekedési taktikákat,
- jellemzi az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítését, működését,
- jellemzi a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működését,
- jellemzi a szállítás és rakodás gépeit,
- jellemzi a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit, a karbantartás sorrendjét,
- a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően üzemelteti,
- a KRESZ szabályainak megfelelő közlekedési magatartást tanúsít,
- gondoskodik a karbantartáshoz, az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzéséről,
- kiválasztja az adott szállítási feladat megoldásához szükséges erő-, munka- és rakodógépeket.
Idegen nyelv terén
- megérti a lassú és tiszta idegen nyelvű beszédet,
- megérti a folyamatos személyes vagy telefonbeszélgetés lényegét,
- a leggyakoribb élethelyzeteknek megfelelően folyamatosan és érthetően beszél,
- tájékozódó kérdéseket tesz fel és ilyen kérdésekre válaszol,
- kifejezésre juttatja legfontosabb beszédszándékait,
- alkalmazza az alapvető nyelvtani szerkezeteket,
- szótár használatával megérti a használati útmutatók, utasítások, kérdőívek, jelzőtáblák, feliratok, közérdekű információk, értesítések, telexek, táviratok, hirdetések, tájékoztatók szövegét,
- korlátozott szókinccsel, de egyértelműen és érthetően ír,
- alkalmazza a számokat és az egyszerűbb szimbólumokat,
- kitölti a vámáru-nyilatkozatot, kérdőívet, vízumkérő lapot,
- szótár segítségével levelet ír.
3. Gyakorlati követelmények
- felismeri és megnevezi a mezőgazdaságban előállított termékeket, terményeket, valamint a termelésben alkalmazott anyagokat,
- megmutatja a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit,
- kiszámítja a termeléshez szükséges, adott technológiának megfelelő vetőmag, egyéb szaporítóanyag, műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz, csomagolóeszköz szükségletet,
- kiszámolja a mezőgazdasági erő- és munkagépek karbantartásához, üzemeltetéséhez szükséges alkatrész, üzemanyag szükségletet,
- alapvető gazdaságossági számításokat végez és gondoskodik ezek megjelenítéséről,
- elvégzi az áruforgalmazással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,
- kezeli az áruforgalmazáshoz kapcsolódó számítógépes programokat,
- kezeli az irodai felszereléseket,
- előkészíti és lebonyolítja a mezőgazdasági áruforgalmazáshoz kapcsolódó szerződéskötéseket,
- elvégzi az alapvető gazdasági műveletek bizonylatolását,
- elvégzi a mezőgazdasági termékek és termények szabvány vagy egyéb vonatkozó előírások szerinti minősítését,
- a kiskereskedelmi áruforgalmazás nyilvántartási, adatszolgáltatási és adózási feladataival összefüggésben kezeli a számítógépes programokat, és elvégzi az előbbiekben említett feladatokat,
- statisztikai adatgyűjtéshez az előírásoknak megfelelően adatot szolgáltat,
- elvégzi a termeléssel, értékesítéssel összefüggő legfontosabb talajtani, -takarmányozástani, fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatokat,
- elvégzi az erő- és munkagépek napi karbantartását,
- elvégzi a kiskereskedelmi áruforgalmazás napi teendőit,
- megszervezi a leltározást,
- gondoskodik a megrendelésekről, a beérkezett anyagok, eszközök szakszerű tárolásáról,
- megszervezi a betakarítással, tárolással, szállítással kapcsolatos feladatokat,
- megállapítja a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának lehetőségeit, szervezi ezek munkáit,
- ellenőrzi a munkavégzés személyi, tárgyi feltételeit,
- ellenőrzi, és szükség esetén gondoskodik a munkák munka-, tűz- és környezetvédelmi és egyéb biztonsági előírásainak betartásáról.
4. Személyi követelmények
- A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
- Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus személyi jegyeire legyen jellemző az önállóság, a kreativitás, a kitartás, a kockázatvállalás, a kritikusság és a tisztesség.
- Rendelkezzen jó kommunikációs készséggel. Legyen érdeklődő, önképzéssel tartson lépést a tudomány, a technika fejlődésével. Alakítsa ki magában a gyors helyzet-felismerési és döntési képességet. Legyen racionálisan kockázatvállaló.
- Az üzleti életben tartsa tiszteletben partnerei elvárásait, érdekeit.
- Viselkedését jellemezze kulturált magatartás, tiszteletadás.
- Alakuljon ki benne az önálló vállalkozói készség.
- Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Az agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus képzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.
Ha az esszé kérdés komplex feladat, akkor a vizsgázók figyelmét a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben szerepeljen a mezőgazdasági ismeretek, a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás, valamint az agrár-közgazdaságtan tantárgyak tananyaga.
Az írásbeli vizsga három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:
- mezőgazdasági ismeretek: 20%
- mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás: 60%
- agrár-közgazdaságtan: 20%
Az írásbeli esszéfeladat csak a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgy tananyagából kerülhet ki.
A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, melyek az említett írásbeli vizsgatantárgyak ismeretanyagát ölelik fel.
A vizsgázók a három tantárgy vizsgakövetelményeinek egy írásbeli vizsga keretében tesznek eleget. Az írásbeli vizsgára egy érdemjegyet kapnak.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- marketing,
- vezetés-szervezés,
- vállalkozási ismeretek.
A marketing vizsgatárgy:
- a marketing fogalmi rendszere, összefüggései, eszközei,
- a piac és kategóriái,
- a marketingkutatás és a marketinginformációs rendszer,
- az élelmiszerfogyasztói magatartás,
- a szervezeti piacok,
- a piaci kockázatok és mérséklésük formái,
- a piaci szegmentáció és a piaci pozicionálás,
- a termék és a termékszolgáltatás tényezői,
- az értékesítési csatorna szerepe,
- az árak és a szállítási feltételek,
- a marketing kommunikációs és promóciós eszközök,
- marketing a vállalati szervezetben,
- marketingstratégiák,
- nemzetközi marketing,
- az agrárrendtartás és intézményrendszere
témaköröket foglalja magába.
A vezetés-szervezési ismeretek vizsgatárgy:
- a menedzsment fogalma,
- a menedzsment irányzatok,
- társadalmi felelősség és etika,
- a döntéshozó rendszer,
- célok, stratégiák és üzletpolitikák,
- a tervezés alapfunkciói,
- a termelésirányítás,
- a szervezés,
- a szervezeti struktúra,
- az ellenőrzés,
- a motiváció,
- a vezetés,
- a munkacsoportok,
- a konfliktus és stressz,
- kommunikáció és információátvitel,
- menedzsment információs rendszerek,
- a végrehajtás értékelése, bérezés, jutalmazás,
- nemzetközi menedzsment,
- munkaerő-gazdálkodás,
- az emberek szervezeten belüli képzése,
- a viselkedéskultúra alapjai,
- társas viszonyok,
- metakommunikáció,
- az üzleti élet
témaköröket foglalja magába.
A vállalkozási ismeretek vizsgatárgy:
- a vállalkozás fogalma, jellemzői,
- a gazdálkodó szervezetek csoportosítása,
- a kisvállalkozások szerepe a gazdaságban,
- a vállalkozási formák közötti választás szempontjai,
- a vállalkozás makro- és mikrokörnyezete,
- piacgazdaság, piac,
- marketing, marketingstratégiák,
- a vállalkozások erőforrásai,
- a vállalkozások reálszférája,
- a vállalkozás és a vállalkozó,
- a vállalkozás beindításának lépései,
- üzleti terv készítése,
- a vállalkozás felelőssége,
- a költségekkel kapcsolatos fogalmak,
- a vállalkozás eredménye,
- a vállalkozás pénzügyei,
- a vállalkozás stratégiai tervezése,
- a cég tőkeköltségvetése,
- beruházás, beruházási változatok értékelése,
- vagyonértékelés, amortizáció,
- a vállalkozás kockázata,
- adózási ismeretek,
- társadalombiztosítás,
- munkajogi és munkaügyi ismeretek,
- az agrárszabályozás alapelvei,
- az agrártámogatások formái és igénybevételük
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy szakterületenként (minősítés és vizsgálat, illetve számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése) legalább 10-10 feladat, a termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok, felismerési feladataiból legalább 15x10 féle dolgot tartalmazó csoport szerepeljen a vizsgafeladatok között.
A vizsgán a munkafeladatok végrehajtására - a vizsgázónak legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
a) minősítés és vizsgálat
(növénytermesztési-, kertészeti-, állattenyésztési termékek és termények minősítése, laboratóriumi vizsgálatok)
b) számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése
(a számítógép-kezelés összevonható a többi feladattal)
c) termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok felismerése. A vizsgára előkészített felismerendő dolgok száma minimum 150 kell, hogy legyen, ebből a vizsgázónak a kijelölt 10-30 db-ot kell felismernie, és legfeljebb 40%-ot tévedhet.
Az egyes szakterületek tételei az alábbi részekből állnak:
- növénytermesztési termékek felismerése, minősítése,
- állattenyésztési termékek felismerése, minősítése,
- kertészeti termékek felismerése, minősítése,
- erdészeti termékek felismerése,
- meteorológiai vizsgálatok,
- laboratóriumi vizsgálatok,
- a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,
- a traktor napi karbantartása,
- irodai eszközök kezelése,
- üzleti levelek készítése,
- szerződéskötés,
- bizonylatok kitöltése,
- szakmai számítások elvégzése,
- számla kiállítása az értékesítésről,
- készletnyilvántartás,
- statisztikai adatszolgáltatás,
- fedezetszámítás,
- alapvető könyvviteli munkák végzése,
- az adatok számítógépes megjelenítése,
- leltározási feladatok végzése, szervezése,
- magtárak, raktárak és egyéb tároló helyek üzemeltetése,
- a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának szervezése.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a mezőgazdaság által termelt termékek, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagok, eszközök ismerete,
- a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási módok ismerete,
- emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,
- az elsődleges feldolgozási lehetőségek ismerete,
- a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemző tulajdonságainak ismerete,
- az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer higiéniai, állat-egészségügy és állatvédelmi előírásainak, ajánlásainak ismerete,
- az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseinek megértése,
- a termelési, raktározási technológiák mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásának elemzése,
- tárolási, raktározási módok meghatározása,
- összefüggések keresése a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között,
- a makrogazdasági körforgás, a pénz szerepe a gazdaságban, a makrogazdaság működésének ismerete,
- a közgazdasági kulcskategóriák, az elemzési módszerek, a vállalatok piaci szerepének ismerete,
- az EU mezőgazdasági szabályozása alapelveinek (CAP) ismerete,
- EU kialakulás, felépítés, működési elvek leírása, magyarázata,
- a pénz funkcióinak, a bankrendszer felépítésének magyarázata,
- az állam gazdasági szerepének leírása,
- a piaci szabályozás, a vállalati kínálat, a termelői magatartás, az értékesítési csatornák jellemzése,
- a termelés bevétele, költsége, nyeresége kiszámításának levezetése,
- a versenyszabályozás elemeinek ismerete, értékelése,
- az értékesítési csatornák, a mezőgazdaság helyének, és kapcsolatrendszerének ismerete,
- a marketing fogalmi rendszerének, alapösszefüggéseinek ismerete,
- a marketingkommunikáció típusainak, az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőinek ismerete,
- a marketingkutatás folyamatának megértése, a piaci becslések és előrejelzések, adatgyűjtési eljárások sajátosságainak ismerete,
- jogi alapfogalmak meghatározása,
- az árak és a szállítási feltételek elemzése,
- a raktározás, a tárolás, a szállítás, anyagmozgatás megtervezése,
- a piaci és vállalkozói árképzés formáinak ismerete,
- a piac alapelemeinek és működésének, a fogyasztói és vásárlói magatartásnak a jellemzése,
- a mintavétel típusainak meghatározása,
- a menedzsment fogalmának, feladatának, a menedzsment irányzatok, a nemzetközi menedzsment fogalmának ismerete,
- az üzleti etika és a szociális felelősség kérdései, a döntéshozatal lépései, a tervezés alapfunkcióinak ismerete,
- a szervezeti struktúra felépítése és a hatáskörök megértése,
- a szervezési funkcióik jellemzése,
- a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőinek, a vállalkozási formáknak az ismerete,
- a vállalkozás beindítása feltételeinek, a finanszírozás lehetőségeinek, a nyereség növelés lehetőségeinek megjegyzése,
- a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdések, az agrártámogatások rendszerének ismerete,
- a fejlesztési, beruházási változatok értékelése,
- a statisztikai alapfogalmak, a belkereskedelmi törvény, a kereskedelem szerepének ismerete,
- a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítani a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,
- üzleti levelek, szerződések, bizonylatok tartalmi elemeinek ismerete,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatának, a munka-egészségügyi feltételeknek, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásainak ismerete,
- a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítésének leírása,
- a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek jellemzése,
- a tűzoltó készülékek működésének megértése,
- az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartása,
- a KRESZ fogalmainak, meghatározásainak, a KRESZ szabályainak ismerete, az egyes közlekedési taktikák magyarázata,
- a géprajzi alapfogalmak ismerete,
- az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítésének, működésének jellemzése,
- a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működésének, a szállítás és rakodás gépeinek, a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeinek, a karbantartás sorrendjének jellemzése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- növénytermesztési termékek, állattenyésztési termékek, kertészeti termékek, erdészeti termékek felismerése,
- a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,
- a gépelemek, a tüzelő- és kenőanyagok felismerése,
- üzleti levelek-, szerződések készítése, bizonylatok kitöltése,
- növénytermesztési-, állattenyésztési-, kertészeti termékek minősítése,
- laboratóriumi vizsgálatok elvégzése,
- irodai eszközök kezelése,
- szakmai számítások elvégzése,
- készletnyilvántartás vezetése,
- statisztikai adatszolgáltatás,
- számla kiállítás az értékesítésről,
- az EU-s szabványok ismerete, alkalmazása,
- alapvető könyvviteli feladatok megoldása számítógépes program segítségével, az adatok számítógépes megjelenítése,
- leltározási feladatok végzése,
- tároló helyek üzemeltetési feladatainak, az elsődleges feldolgozás munkáinak szervezése,
- a traktor napi karbantartása,
- tűzoltóeszközök használata,
- legfontosabb szerződéstípusok szerkesztése,
- a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzés, árbevétel számítások végzése,
- statisztikai viszonyszámok számolása, statisztikai adatok közlése,
- a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programok kezelése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (szakterületenként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (szakterületre) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
A szakmai elméleti vizsgatantárgyak érdemjegyeit mezőgazdasági ismeretek, mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgyból, agrár-közgazdaságtan tantárgyból az írásbeli vizsga eredménye, marketing, vezetés-szervezés, vállalkozási ismeretek tantárgyakból a szóbeli vizsga eredménye adja.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A gyakorlati vizsga érdemjegyét szakterületenként, az a, b, c tételek osztályzataiból alakítja ki a vizsgabizottság. Javaslat a felismerési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):
Felismert minta (db)Százalékos felismerési arányÉrdemjegy
9-1090-100%jeles (5)
880%jó (4)
770%közepes (3)
660%elégséges (2)
5 vagy kevesebb50% vagy alattaelégtelen (1)
Ha a gyakorlati vizsga a, b, c tételei közül a vizsgázó teljesítményének osztályzata egy tételből elégtelen, a szakmai gyakorlati vizsgaeredményét elégtelenre kell minősíteni. Javítóvizsgát az elégtelenre minősített tételrészből kell tenni.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen írásbeli, illetve gyakorlati vizsga esetén a vizsgázó a vizsgát folytathatja, azonban a vizsgarészt, tantárgyat (tantárgyakat) meg kell ismételni.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Közlekedési és műszaki ismeretek
Mezőgazdasági ismeretek
Agrár-közgazdaságtan
Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás
Marketing
Vezetés-szervezés
Vállalkozási ismeretek
Kereskedelmi és számviteli ismeretek
Idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezése1/13. év
37 hét
*
2/14. év
37 hét
*
3/15. év
34 hét
*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra373734108
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
3.Közlekedési és műszaki ismeretek7474-148
4.Mezőgazdasági ismeretek747468216
5.Agrár-közgazdaságtan11168179
6.Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás747468216
7.Marketing--102102
8.Vezetés-szervezés--102102
9.Vállalkozási ismeretek--102102
10.Kereskedelmi és számviteli ismeretek--102102
11.Idegen nyelv747468216
Kötelező elmélet összesen3704447141528
Kötelező gyakorlat-
12.Évközi gyakorlat6665182721456
13.Nyári szakmai gyakorlat8080-160
Kötelező gyakorlat összesen7465982721616
Kötelező tantárgyak összesen111610429863144
14.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-7468142
15.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat--6868
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen-74136210
Összes óraszám
- ebből szakmai elmélet
- ebből szakmai gyakorlat
1116
370
746
1116
518
598
1122
782
340
3354
1670
1684
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

5. Az állatkerti állatgondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 01
2. A szakképesítés megnevezése: Állatkerti állatgondozó
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6139
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6139Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az állatkertben tartott, illetve bemutatott állatok gondozása, tenyésztése speciális szakértelmet igényel. Az általános állattenyésztésben szerzett ismeretek az állatkertben tartott, zömében egzotikus fajokra nem vagy csak részben alkalmazhatók.
Az állatkerti állatgondozó feladata a hazai és vagy idegen földrészről származó állatokkal kapcsolatos napi teendők ellátása (ellenőrzés, takarítás, takarmány finom előkészítése, etetés, itatás, környezetgazdagítás, megfigyelés, tenyésztés és ennek feladatai).
Mivel az állatvilág veszélyeztetettsége állandóan nő, szükség szerint részt vesz a vissza- és újratelepítésekben az ehhez szükséges munkafolyamatok ellátásában.
Gondoskodik az állattartó körlet rendjéről, a látogatók informálását biztosító ismertető táblák helyes elhelyezéséről és tisztaságáról, valamint megfelelő kapcsolatot tart a látogatókkal.
Betartja mind az állategészségügyi, mind a humánhigiéniai, a munka-, valamint tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat a fertőzések, megbetegedések, tűz és balesetek elkerülése érdekében.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6203 01Állatgondozó
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A zárt térben, állatkertben történő tartás, gondozás, takarmányozás, tenyésztés és felnevelés valamennyi állatfaj esetében:
az állattartó helyek és azok környezetének rendben tartása,
- az állatok ellátása,
- az állatok megfigyelése, az egészségi állapot ellenőrzése, az állatorvos segítése,
- a tenyésztési munkákban való részvétel, egyedi megjelölésekben történő segédkezés.
Az állatok megfelelő környezetben történő elhelyezéséről való gondoskodás.
A műszaki létesítmények, szellőzés, hőmérséklet, világítás rendszeres ellenőrzése, kisebb hibák javítása.
A naprakész adminisztráció elvégzése.
Az állatkert ismeretterjesztő és kulturális küldetésének megvalósulásában történő részvétel.
Bárminemű rendellenesség azonnali jelentése.
2. Elméleti követelmények
Állattan terén
- ismeri az állatok biológiai szükségleteit,
- felsorolja az élővilág szerveződési szintjeit,
- ismeri a rendszerezés elvét, a rendszertani kategóriákat, állatai rendszertani helyét, rokonsági körét.
Tartástechnológia terén
- ismeri az egyes fajok egyedeinek szállítási módjait, feltételeit,
- ismeri az ivar- és kormeghatározás módszereit,
- megérti a tartással kapcsolatos előírásokat,
- megkülönbözteti a főbb állatcsoportok tartási igényeit,
- tudja az állatbefogási módszereket,
- értékeli a tenyésztési lehetőségeket, feladatokat.
Állatkerti ismeretek terén
- ismeri az állattartás hazai és nemzetközi szervezeteit,
- definiálja az állatkertek célját, küldetését,
- jártas az állatkerti munka rendjében és szabályaiban.
Természet- és állatvédelmi ismeretek terén
- ismeri az állattartás állatvédelmi szempontjait.
Etológia terén
- ismeri az állati viselkedésre / etológiára vonatkozó alapfogalmakat,
- megérti a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggéseket.
Takarmányozástan terén
- ismeri a főbb takarmányféleségeket, azok beltartalmi értékét,
- ismeri a takarmányok étrendi hatását, etethető mennyiségét,
- értékeli a takarmányféleségek minőségét.
Állatok egészségvédelme terén
- ismeri az állatok gyakoribb betegségének tüneteit,
- jellemzi az állatorvos utasítása szerinti egyszerűbb megelőző és gyógykezelő eljárásokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkaterületén lévő anyagok (gyógyszerek, szérumok, tisztító és fertőtlenítőszerek) hatását és alkalmazási területeit,
- ismeri a veszélyes állatokkal való bánásmódokat,
- ismeri az általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályokat,
- ismeri a munkavédelmi felszereléseket,
- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait.
Ember és környezete terén
- ismeri az ökológiai alapfogalmakat.
Közönségkapcsolatok, etika terén
- ismeri a közönséggel való helyes bánásmód módszereit.
Zoopedagógia terén
- ismeri az állatkerti környezeti nevelés céljait, tapasztalatait,
- felismeri saját jelentőségét az állatkerti környezeti nevelés területén.
Környezetgazdagítás terén
- ismeri az állat környezetével szembeni igényeit,
- ismeri a környezet gazdagításának módszereit, lehetőségeit.
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek terén
- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait, a tárgyalási technikát,
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,
- ismeri az adózás fogalmát és szerepét, a társadalombiztosítás szabályait,
- ismeri a szerződéskötés szabályait,
- felismeri az álláskeresési technikákat,
- felismeri a marketing jelentőségét, szerepét,
- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,
- jellemzi a leltározás szabályait.
3. Gyakorlati követelmények
- alkalmazza a fajok tartási, tenyésztési lehetőségeit,
- megtervezi, kialakítja, berendezi az új állattartó helyeket,
- észleli az állatoknál a megszokottól eltérő viselkedésmódokat,
- alkalmazza viselkedéstani/etológiai ismereteit,
- összeállítja az állategyed/ek napi takarmányát,
- végrehajtja a napi etetéssel, itatással, takarítással kapcsolatos feladatokat,
- végrehajtja az állatorvos által előírt megelőző és gyógykezelő eljárásokat,
- ellátja az állatorvos utasításainak megfelelően az állatokat,
- végrehajtja a szükséges mintabeszerzést,
- segédkezik az állatorvosi beavatkozásoknál,
- alkalmazza az állattartásra vonatkozó egészségügyi előírásokat,
- ismeri az állatkertben tartott fajok magyar nevét,
- végzi a nyilvántartásba vétel gyakorlati teendőit,
- alkalmazza a munkaterület technológiai eszközeit, meghibásodásuk esetén megjavítja azokat,
- használja területe munkavédelmi eszközeit,
- alkalmazza az állatok befogásával, szállításával kapcsolatos módszereket,
- felismeri a tartási problémákból eredő természetellenes viselkedést,
- használja az állattartással összefüggő létesítményeket és azok berendezéseit,
- megítéli az adott feladatoknál a megfelelő technikai megoldásokat,
- megvalósítja az új tartástechnológiai gyakorlatot,
- alkalmazza a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat,
- megóvja a mesterséges és természetes környezetet,
- gyakorolja szükség esetén az elsősegélynyújtást,
- alkalmazza a bizonylatolás alapelveit, a számlák és bizonylatok kezelésének szabályait,
- elkészíti munkaterületén a leltározást.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az állatkerti állatgondozó rendelkezzék gyors reflexekkel és áttekintő képességgel, jó állóképességgel, legyen kiegyensúlyozott, rend- és tisztaságszerető, szeresse és tisztelje a gondjára bízott állatokat, emellett udvarias, szakszerű, türelmes és határozott fellépést tanúsítson a látogatókkal szemben.
Az állatkerti állatgondozó minden időjáráshoz alkalmazkodva változatlan lelkiismeretességgel lássa el munkáját abban a tudatban, hogy munkabeosztása és munkaidőhossza változó, az élőlényekkel való tevékenység kapcsán esetenként kiszámíthatatlan.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a különböző állatokkal folytatott munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges figyelemmegosztás képessége.
A képzés fogyatékosok számára iskolarendszerben is elvégezhető.
A testi- és szellemi fogyatékosság esetén pályaalkalmassági vizsgálat dönt a beiskolázhatóságról.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- két éves állatkerti gyakorlat, vagy
- középfokú iskolai végzettség és 18 év feletti életkor,
- az állattenyésztésben dolgozók egészségügyi alkalmassága,
- kizáró ok a TBC minden formája,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A tanfolyam elvégzése csak akkor fogadható el, ha a tárgyak és foglalkozások előírt aláírásait, beszámolóit, vizsgáit és gyakorlati jegyeit megszerezte, illetve a szakmai gyakorlatot igazoltan teljesítette. A részvételt a mindenkori tanfolyamvezető, illetve távollétében megbízottja igazolja.
Egy szabadon választott állat állatkerti tartásának és a közönség számára történő bemutatásának írásban való részletes ismertetése (min. 5 gépelt oldal).
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga tesztkérdések megoldásából áll, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza:
- állatkerti ismeretek,
- állattan, tartástechnológia,
- takarmányozástan,
- állatok egészségvédelme,
- etológia,
- természet- és állatvédelmi ismeretek,
- környezetgazdagítás,
- közönségkapcsolatok, etika,
- zoopedagógia,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- ember és környezete,
- gazdálkodási és vállalkozási ismeretek.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- Tartástechnológia (a vonatkozó természet- és állatvédelemi ismereteket is magába foglalja)
- Komplex tétel: (az állatkerti ismeretek és az etológia tantárgyakat foglalja magába)
- Komplex tétel: (a közönségkapcsolatok, etika, munka- és környezetvédelem, ember és környezete tantárgyakat foglalja magába).
A tartástechnológia vizsgatárgy:
- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos tartás,
- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos takarmányozás,
- az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos állategészségügyi ismeretek.
Az állatkerti ismeretek témakörök
- az állatkertek környezetvédelmi feladatai, céljai,
- a hazai állatkertek szervezetei,
- az állatkertek nemzetközi szervezetei, azok feladatai,
- az állatkertek jelentősége a környezetvédelmi, biológiai oktatásban.
Az etológia témakörök
- a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggések,
- állati viselkedésre vonatkozó alapfogalmak.
A természet- és állatvédelmi ismeretek témakörök:
- természet- és állatvédelmi szabályok, követelmények.
A közönségkapcsolatok, etika témakörök:
- az állatkerti oktatás alapjai,
- a látogatók aktivizálásának módszerei,
- a zooiskolai oktatásokban való részvétel módjai,
- a társadalmi viselkedés elemi normái,
- a fellépés, megjelenés, megszólítás formái.
A munka- és környezetvédelem témakörök:
- a veszélyes állatok és a velük való bánásmódok,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
Az ember és környezete témakörök:
- ökológiai alapfogalmak.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga négy részből áll:
- egy állattartási technika bemutatása a megfelelő eszközök igénybevételével,
- előírt takarmányadag összeállítása, kiadagolása egy adott faj egyedének,
- élő állattal kapcsolatos tevékenység (pl. befogás, állatorvosi kezelésben való segédkezés),
- közönségkapcsolati helyzet megoldásának bemutatása.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az állatkertek feladatának, a természet megőrzésében betöltött szerepének ismerete,
- védett/veszélyeztetett fajok tartása szabályainak és lehetőségeinek ismerete,
- a főbb állatcsoportok fogsági tartásának ismerete,
- a takarmányféleségek, azok beltartalmának és étrendi hatásainak ismerete,
- az élővilág szerveződési szintjeinek, rendszertani kategóriáinak ismerete,
- a viselkedés és a környezet kölcsönhatásának ismerete,
- az állatok betegségére vonatkozó tünetek ismerete,
- a munkaterületén található anyagok felhasználásának ismerete,
- az állatkerti környezeti nevelés és a kommunikáció formáinak ismerete,
- jegyzőkönyvek, szerződések és bizonylatok elkészítésének ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- adott állatfaj tartására alkalmas hely berendezése, az állat igényeinek kielégítése,
- állatbefogás végrehajtása,
- mintavétel elvégzése, gyógyszer beadás és az állatorvosnak történő segédkezés végrehajtása,
- napi technikai munkák ellátása,
- takarmány összeállítása,
- takarmány tárolásának végrehajtása,
- segédeszközök karbantartása, használata,
- baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások betartása,
- napi illetve, időegységenkénti jelentés elkészítése,
- rendkívüli vagy vészhelyzetre való reagálás,
- közönségkapcsolati helyzetek megoldása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.
A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Állatkerti ismeretek
Állattan
Állatok egészségvédelme
Etológia
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Ember és környezete
Természet- és állatvédelmi ismeretek
Zoopedagógia
Közönségkapcsolatok, etika
Tartástechnológia
Környezetgazdagítás
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
Takarmányozástan
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Zoopedagógia
Takarmányozástan
Alkalmazott szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseJavasolt
35 hét x 5 nap
*
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra210
2.Testnevelés6 óra közismereti képzés a helyi
3.Helyi választás alapjántanterv szerint
4.Állatkerti ismeretek45
5.Állattan50
6.Állatok egészségvédelme30
7.Etológia12
8.Munka-, tűz- és környezetvédelem12
9.Ember és környezete25
10.Természet és állatvédelmi ismeretek25
11.Zoopedagógia20
12.Közönségkapcsolatok, etika30
13.Tartástechnológia70
14.Környezetgazdagítás8
15.Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek15
16.Takarmányozástan24
Kötelező elmélet összesen366
Kötelező gyakorlat
17.Zoopedagógia10
18.Takarmányozástan36
19.Alkalmazott szakmai gyakorlat483
Kötelező gyakorlat összesen529
20.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet35
21.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat70
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen105
Összes óraszám1210
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

6. Az állattartó-telepi gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 01
2. A szakképesítés megnevezése: Állattartó-telepi gépész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése és szakmai előképzettség.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
293Állattartó-telepi gépész
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az állattartásban alkalmazott gépek és épületgépészeti berendezések önálló üzemeltetése, betartva az állattartás technológiai feladatait. A kisebb javítások szakszerű és biztonságos elvégzése és a gépek karbantartása.
Ez a munkaterület az állatok olykor kiszámíthatatlan viselkedése miatt veszélyeket rejt magában. A szag ártalmak, a klimatikus viszonyok és a folyamatos tevékenység a szervezetet fokozottabban igénybe veszi.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR számaMegnevezése
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
31 6280 07Növénytermesztő gépész
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása.
Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése:
- közúton történő közlekedés, szállítás (csak vezetői engedély birtokában),
- erőgépek kezelő szerveinek használata.
Az épület gépészeti berendezések karbantartása.
Az épület gépészeti berendezések üzemeltetése:
- takarmány előkészítők,
- etető berendezések,
- itató berendezések,
- trágyaeltávolító,
- klíma berendezés,
- mosó-fertőtlenítő berendezés,
- fejő berendezés.
A telepen alkalmazott mezőgazdasági gépek és épület gépészeti berendezések javításában való részvétel.
Egyszerűbb gázhegesztési, bevont elektródás ívhegesztési és lánghegesztési munkák végzése.
Közúti szállítás végzése (csak vezetői engedély birtokában).
Különböző rakodási technológiák önálló alkalmazása (csak gépkezelői jogosítvány birtokában).
2. Elméleti követelmények
Gazdasági állatok tartástechnológiája terén
- megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait,
- megnevezi a legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentőségét, a küllemi sajátosságait, az ivar a kor és hasznosítás szerinti elnevezésüket,
- felismeri a gazdasági állatok takarmányozásakor felhasznált takarmányokat,
- ismeri a legfontosabb gazdasági állatok tartástechnológiai előírásait,
- meg tudja különböztetni a különböző minőségű takarmányokat.
Állattartás gépei és épületei terén
- ismeri a gépcsoport fogalmát,
- felismeri az erő és munkagép kapcsolatok optimális feltételeit,
- felismeri az erőgépek, munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépek javításának, karbantartásának, tárolásának, valamint a szállítás és rakodás általános szabályait,
- meg tudja nevezni az állattartó telepeken alkalmazott épületgépészeti berendezések szerkezeti felépítését,
- ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,
- azonosítani tudja a gépek és épületgépészeti berendezések beállítási és üzemeltetési hibáit,
- összegezni tudja a gépek kezelésére, karbantartására vonatkozó ismereteket.
Hidraulika és pneumatika terén
- ismeri a hidraulika és pneumatika alapfogalmait,
- ábrázolni tudja a hidraulikus berendezéseket, folyamatábrákat.
Elektrotechnika területén
- felismeri az elektromos kapcsolási rendszer jelképes jelöléseit,
- felismeri az áramforrások kapcsolatát,
- megnevezi az aszinkron motorok szerkezeti egységeit, működését, indítását,
- megnevezi a villamos hajtású állattartó telepi gépek erősáramú berendezéseit.
Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén
- ismeri a hegesztő berendezések felépítését, biztonságtechnikai előírásait,
- ki tudja választani a hibajavításhoz szükséges hegesztési technológiát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,
- felismeri a villamos berendezések biztonságtechnikáját, érintésvédelmét,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyeket.
Vállalkozási ismeretek terén
- felismeri a kezelésükre bízott gépek, gépcsoportok gazdaságos üzemeltetésének módját,
- ismeri a gépi bérmunka-vállalkozással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,
- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,
- ismeri az adózás szerepét és a szabályait,
- meg tudja szervezni a saját munkáját.
3. Gyakorlati követelmények
Gazdasági állatok tartástechnológiája terén
- el tudja végezni a legfontosabb gazdasági állatok tartásának technológiai feladatait,
- szakszerűen el tudja végezni a gépi fejést.
Állattartás gépei és épületei terén
- meg tudja mutatni az erőgépek, a munkagépek és az épületgépészeti berendezések szerkezeti egységeit,
- meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából adódó technológiai hibákat,
- felismeri az erőgépeken, a munkagépeken és az épületgépészeti berendezéseken előforduló hibák, üzemzavarok okait, elhárításuk módját,
- be tudja állítani a gépeket és épületgépészeti berendezéseket üzemelési helyzetbe,
- szét és össze tudja szerelni a különböző épületgépészeti berendezéseket,
- el tudja végezni az erőgépeken, a munkagépeken és az épületgépészeti berendezéseken a karbantartás műveleteit,
- kezeli a gépek, berendezések kezelő szerveit.
Hidraulika és pneumatika terén
- felszereli és üzembe helyezni a rakodó berendezéseket,
- el tudja végezni a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek javítását legyen a víz vagy akár a hidraulika rendszer része.
Elektrotechnika terén
- elvégzi az elektromos hálózat egyszerűbb javítását (biztosíték, kapcsoló, vezeték, világítótest cseréje).
Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén
- el tudja végezni a gépek és épületgépészeti berendezések javításához szükséges hegesztési és keményforrasztási feladatokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- használja a biztonságtechnikai eszközöket,
- meg tudja ítélni a baleseti helyeket.
Járművezető képzés terén
- alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzésük során.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az állattartó telepi gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel.
Alakuljon ki benne az állatok iránti szeretet, türelem.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Az OKJ 31 5233 01 számú eljárás szerinti hegesztő vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik, ez a szakmai vizsgára történő felkészüléssel együtt is megszerezhető.
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- A gazdasági állatok tartástechnológiája,
- állattartás gépei és épületei,
- munka, tűz- és környezetvédelem.
A gazdasági állatok tartástechnológiája vizsgatárgy:
- a fontosabb állatok takarmányozása,
- fontosabb gazdasági állatok tenyésztése, nevelése,
- a fontosabb gazdasági állatok elhelyezése, tartása
témaköreit foglalja magába.
Az állattartás gépei és épületei vizsgatárgy:
- a gépek és épületgépészeti berendezések szerkezeti felépítése,
- a gépek és épületgépészeti berendezések beállítása, üzemelése,
- a gépek és épületgépészeti berendezések karbantartása, hibaelhárítása
témaköreit foglalja magába.
Munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) a gépszerkezettan, karbantartás,
amely szerelési, beállítási feladatot tartalmaz
b) gépüzemelés,
amely az adott a szakterületnek megfelelő géppel, épületgépészeti berendezéssel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.
A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- Ismertesse az épületgépészeti berendezések felépítését, működési elvét, karbantartását, üzemeltetési és munkavédelmi előírásait.
- Ismertesse a hegesztési eljárások lényegét és a munkavédelmi előírásait.
- Ismertesse a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait és tartástechnológiájukat.
- A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak megnevezése.
- A legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentősége, a küllemi sajátosságai, az ivar a kor és hasznosítás szerinti elnevezésük ismertetése.
- A gazdasági állatok takarmányozásához felhasznált takarmányok jellemzése.
- Az erő- és munkagép kapcsolatok optimális feltételei.
- A hidraulikus és a pneumatikus rendszer főbb részeinek megnevezése.
- Az erőgépek, a munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeinek megnevezése.
- Az állattartó telepeken alkalmazott épületgépészeti berendezések főbb szerkezeti részeinek megnevezése.
- Az aszinkron motorok szerkezeti egységeinek megnevezése, működésének és indításának ismertetése.
- A villamos hajtású állattartó-telepi gépek erősáramú berendezéseinek megnevezése.
- Az adózás szerepének és az adózás szabályainak ismertetése.
- Az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetének ismertetése.
- A különböző minőségű takarmányok jellemzése, kiválasztásának módja.
- A karbantartás anyagainak eszközeinek kiválasztási szempontja.
- A gépek és az épületgépészeti berendezések helytelen beállításának következményei.
- Ábrázoljon (jelképes jelöléssel) egy hidraulikus rendszert, amelyben van: tartály, szivattyú, hidromotor, szűrő, 4/3-as útváltó, fojtószelep, visszacsapószelep, nyomáshatároló szelep.
- Az egyes szerkezeti elemek javításához alkalmazott hegesztési eljárások megnevezése, ismertetése.
- Az állattartó telepeken (szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) végrehajtandó általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok ismertetése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- erő- és munkagépek karbantartása,
- erő- és munkagépek összekapcsolása, gépcsoportok kialakítása valamint üzemeltetése,
- épületgépészeti berendezések karbantartása, javítása, üzemeltetése (takarmány előkészítők, etető berendezések, itató berendezések, trágyaeltávolítók, klíma berendezések, fejőberendezések, mosó- és fertőtlenítő berendezések, villanykarám)
- Az adott erőgép munkavégzésre alkalmasságának megállapítása.
- Az adott épületgépészeti berendezés szabályos (jó) üzemelésének, működésének megállapítása.
- Az adott erő-, munkagép vagy épületgépészeti berendezés beállítása, karbantartása.
- Villanykarám telepítése az adott gazdasági állat "őrzésére".
- Az erőgép összekapcsolása az adott munkagéppel.
- Az adott erőgép, munkagép vagy épületgépészeti berendezés üzemeltetése.
- Az adott erőgépen, munkagépen vagy épületgépészeti berendezésen hibakeresés és a hiba kijavítása.
- Az adott gazdasági állatok tartástechnológiai feladatainak elvégzése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet:
Gazdasági állatok tartástechnológiája
Állattartás gépei és épületei
Hidraulika és pneumatika
Elektrotechnika
Hegesztési, keményforrasztási ismeretek
Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek
Vállalkozási ismeretek
Járművezető képzés
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat:
Gazdasági állatok tartástechnológiája
Állattartás gépei és épületei
Hidraulika és pneumatika
Elektrotechnika
Hegesztés, keményforrasztás
Járművezetés
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
1.Gazdasági állatok tartástechnológiája60
2.Állattartás gépei és épületei99
3.Hidraulika és pneumatika40
4.Elektrotechnika30
5.Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**75
6.Munka-, tűz- és környezetvédelem20
7.Vállalkozási ismeretek20
8.Járművezető képzés56
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
9.Gazdasági állatok tartástechnológiája105
10.Állattartás gépei és épületei204
11.Hidraulika és pneumatika49
12.Elektrotechnika42
13.Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**175
14.Járművezető képzés***25
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** A 31 5233 01 OKJ számú eljárás szerinti hegesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint.
*** Tanulónként
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

8. Az Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 02
2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
Az állatfaj megjelölése:
2.1. Baromfi- és kisállattenyésztő
2.2. Juhtenyésztő
2.3. Kecsketenyésztő
2.4. Sertéstenyésztő
2.5. Szarvasmarha-tenyésztő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1500
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga: -
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6136Baromfitartó és -tenyésztő
6137Kisállattenyésztő
6135Juhtartó és -tenyésztő
6133Sertéstartó és -tenyésztő
6132Szarvasmarhatartó és -tenyésztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
A baromfi- és kisállatfajok szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.
Juhtenyésztő esetében
A juh szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.
Kecsketenyésztő esetében
A kecske szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.
Sertéstenyésztő esetében
A sertés szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
A szarvasmarha szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.
Valamennyi területen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során az állatok és műszaki berendezések miatt nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 10Általános állattenyésztő
21 6201 01Ezüstkalászos gazda
32 6201 01Aránykalászos gazda
51 6201 01Gazda I.
33 6201 01Gazda II.
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Valamennyi állatfaj esetében
Állati termék higiénikus előállítása
Állattartás épületeinek és gépeinek üzemeltetése
A munka- és környezetvédelmi előírások betartása
Állattartással foglalkozó önálló vállalkozás fenntartása
A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
Baromfihús, máj, tojás, toll előállítása
Nyúlhús előállítása
Prém előállítása
Tojás mesterséges keltetése
Naposállat, tenyészállat előállítása, értékesítése
A baromfitermékek piacképes állapotba történő előkészítése
Juhtenyésztő esetében
Tej, hús, gyapjú előállítása
A juhtej feldolgozása (gomolya, juhsajt)
Kecsketenyésztő esetében
Tej, hús előállítása
A kecsketej feldolgozása
Sertéstenyésztő esetében
Sertéshús előállítása
Tenyészállat előállítása
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
Marhahús, tej előállítása
A tej elsődleges feldolgozása
Tenyészállat előállítása
2. Elméleti követelmények
Valamennyi állatfaj esetében
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megnevezi a munka- és környezetvédelem feladatát, jogi szabályait,
- felismeri a baleset keletkezés okait,
- ismerteti a baleset és tűz bejelentési eljárását,
- elmondja az elsősegélynyújtás fontosabb szabályait,
- megnevezi a baleset-elhárítás szabályait,
- megnevezi a tűz- és érintésvédelem szabályait,
- felismeri az elektromos áram élettani hatásait,
- meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,
- kiválasztja az állattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat és betegségeket,
- összegyűjti a munkavédelmi oktatás és biztonságtechnikai vizsgák előírásait,
- jellemzi a villamosság biztonságtechnikáját,
- jellemzi az állattartás környezetvédelmi előírásait,
- kidolgozza az állattartó telepen a munkahelyi magatartás szabályait,
- megtervezi a különböző tüzek oltását.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- megnevezi a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a közgazdasági, a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény stb.),
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- ismeri a szerződéskötés szabályait,
- ismeri az álláskereső technikákat,
- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,
- megnevezi a munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket,
- ismeri az üzleti terv tartalmi és formai követelményét,
- ismeri a munkajogi alapismereteket,
- meghatározza a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,
- kiválasztja a vállalkozás működtetésének feltételeit,
- megmagyarázza a bizonylatolás alapelveit,
- kifejezi a marketing jelentőségét, szerepét,
- összegyűjti a kommunikáció módjait, jellemzőit,
- leírja a hitelfelvétel, a leltározás, a pénzügyi terv szabályait,
- összehasonlítja a termékek árait,
- elemzi az üzleti tárgyalás technikáit,
- elemzi a szerződéseket,
- kiszámítja és kitölti az állattenyésztésben alkalmazott bizonylatot,
- értékeli a leltározást.
Anatómia élettan terén
- megnevezi az állati szervezet kémiai felépítését, az egyes elemek élettani hatását,
- megnevezi az állat testtájait,
- megmagyarázza az állati szervezet biológiai felépítését, működését,
- összehasonlítja a szerveket, szervrendszereket.
Általános állattenyésztés terén
- felismeri a gazdasági állatfajokat,
- ismeri az állatvédelmi törvény előírásait,
- megkülönbözteti a rendszertani kategóriákat,
- összehasonlítja az értékmérő tulajdonságokat,
- megmagyarázza az örökléstan alapfogalmait,
- megmagyarázza az állatok szaporítását,
- összehasonlítja a gazdasági állatok nemesítését, tenyésztési eljárásokat.
Általános takarmányozástan terén
- felismeri a gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,
- megnevezi a takarmányok kémiai összetételét,
- összehasonlítja a takarmányokat,
- értékeli a takarmányok felhasználhatóságát.
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
Anatómia és élettan terén
- megnevezi a madarak és prémes állatok szerveinek nevét, élettani működését,
- összehasonlítja a madarak és prémes állatok emésztőkészülékének, ivarszervének felépítését, működését,
- összehasonlítja a madarak és prémes állatok környezeti igényét,
- értékeli a baromfi és prémes állatok testtájait.
Takarmányozástan terén
- ismeri a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányokat,
- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését,
- meghatározza a baromfi és nyúl energiaforgalmát, a táplálóanyag-szükségletét,
- értékeli a takarmány előkészítési módokat,
- minősíti a takarmányt,
- értékeli a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozását.
Baromfi és kisállattenyésztés terén
- megjegyzi a baromfi-, nyúl- és a prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmakat,
- felismeri a környezeti tényezők hatását az állati szervezetre,
- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,
- megjegyzi a kisállatfajokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,
- megnevezi a hazánkban forgalmazott fontosabb fajtákat, hibrideket,
- meghatározza a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságait,
- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,
- meghatározza a növendéknevelés alapelveit,
- összehasonlítja a baromfifajok, nyúl és prémesállatok faji sajátosságait,
- kiválasztja a fejlődés, növekedés irányításának módjai közül az optimálist,
- jellemzi az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeit,
- értékeli, bírálja az állatot, tojást, májat, tollat, prémet tulajdonságaik alapján,
- értékeli a termelés eredményességét,
- értékeli a keltetés paramétereit,
- összeállítja a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl, és prémesállatok gondozási tevékenységeinek sorát,
- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,
- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.
Állatok egészségvédelme terén
- felismeri a beteg baromfi tüneteit,
- megnevezi a szervezet védekezési reakcióit,
- megjegyzi a gyógyszeres kezelés szabályait,
- megjegyzi a fertőző állatbetegségek megelőzési tervét,
- kiválasztja a tünetek alapján a teendőket,
- jellemzi a gazdaságilag fontosabb betegségek tüneteit, az ellenük való védekezés lehetőségeit,
- elemzi higiéniai szempontból a baromfitelep üzemeltetését,
- kiválasztja az állati hullák kezelési rendjét,
- értékeli az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeit,
- kiszámítja a fertőtlenítő oldat mennyiségét, töménységét.
Állattartás épületei és gépei terén
- megnevezi a takarmány-előkészítés, - kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,
- összehasonlítja a mesterséges keltetés megoldásait,
- összehasonlítja az itatás gépeinek, berendezéseinek működését,
- összehasonlítja a mikroklíma szabályozás megoldásait, gépeit,
- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- felismeri a baromfi és kisállattartás speciális jellemzőit,
- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbséget,
- leírja a baromfi és kisállattenyésztő vállalkozást,
- elkészíti a baromfitermékek árkalkulációját,
- értékeli a jövedelmezőséget.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- kiválasztja a baromfi és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket,
- értékeli a baromfi, nyúl, prémes állatok gondozásának speciális veszélyforrásait, és elhárításának lehetőségeit,
Juhtenyésztő esetében
Anatómia és élettan terén
- ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,
- ismeri a kültakaró szerkezetét (gyapjúismeret), minőségének megítélését,
- azonosítja a juhok testtájait,
- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,
- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).
Takarmányozástan terén
- felismeri és jellemzi a juhok takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,
- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,
- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,
- elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,
- elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,
- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.
Juhtenyésztés terén
- ismeri a juhtenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,
- ismeri a juhok egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,
- ismeri a juhok életkorának meghatározását,
- megnevezi a juhokat ivar, kor, és hasznosítás szerint,
- ismeri a hazánkban gyakori juhfajtákat és hibrideket,
- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,
- meghatározza a juhok értékmérő tulajdonságait,
- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,
- meghatározza a növendéknevelés/báránynevelés alapelveit,
- jellemzi az egyes gyapjúmintákat,
- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,
- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,
- kiválasztja az üzekedő juhokat, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,
- összeállítja a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,
- megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,
- kidolgozza a nyírás és a gyapjúkezelés munkáit,
- elemzi a fejést és a juhtej elsődleges- és "házi" feldolgozásának munkálatait,
- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,
- elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,
- értékeli a termelés eredményességét,
- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.
Állatok egészségvédelme terén
- ismeri a juhtelep higiéniai rendszabályait,
- meghatározza az ellésre, a báránynevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,
- meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,
- ismeri a juhok gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi- és anyagforgalmi betegségeit,
- ismeri a juh anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,
- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,
- irányítja a bárányok immunizálását (föcstej itatás),
- értékeli az egészséges és a beteg juh életjelenségeit,
- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,
- irányítja a fejőberendezések tisztítását.
Állattartás épületei és gépek terén
- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,
- jellemzi a juhtartás épületeit,
- összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,
- kiválasztja a nyírás eszközeit,
- leírja a tejkezelés gépeit és eszközeit,
- elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,
- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését,
- összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok),
- leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,
- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,
- elemzi a juhtenyésztő vállalkozást,
- elkészíti a juhtermékek árkalkulációját.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- kiválasztja a juhtenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,
- értékeli a juhok gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.
Kecsketenyésztő esetében
Anatómia és élettan terén
- ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,
- azonosítja a kecske testtájait,
- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,
- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).
Takarmányozástan terén
- felismeri és jellemzi a kecskék takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,
- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,
- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,
- elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,
- elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,
- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.
Kecsketenyésztés terén
- ismeri a kecsketenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,
- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,
- ismeri a kecskék egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,
- megnevezi a kecskéket ivar, kor és hasznosítás szerint,
- ismeri a hazánkban gyakori kecskefajtákat,
- ismeri a kecskék életkorának meghatározását,
- meghatározza a kecskék értékmérő tulajdonságait,
- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,
- meghatározza a növendéknevelés alapelveit,
- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,
- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,
- kiválasztja az üzekedő anyakecskéket, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,
- elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,
- összeállítja a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,
- megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,
- elemzi a fejést és a kecsketej elsődleges- és "házi" feldolgozását,
- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,
- értékeli a termelés eredményességét,
- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.
Állatok egészségvédelme terén
- ismeri a kecsketelep higiéniai rendszabályait,
- meghatározza az elletésre, ollónevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,
- meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,
- ismeri a kecskék gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,
- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,
- értékeli az egészséges és a beteg kecske életjelenségeit,
- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,
- irányítja a fejőberendezések tisztítását.
Állattartás épületei és gépei terén
- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,
- összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,
- leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket,
- elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,
- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését,
- összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok).
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,
- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,
- elemzi a kecsketenyésztő vállalkozást,
- elkészíti a kecsketermékek árkalkulációját.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- kiválasztja a kecsketenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,
- értékeli a kecskék gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.
Sertéstenyésztő esetében
Anatómia és élettan terén
- azonosítja a sertés testtájait és az értékes húsrészek kapcsolatát,
- értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,
- értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését és működését.
Takarmányozástan terén
- felismeri és jellemzi a sertések takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,
- ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,
- összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,
- értékeli a takarmány előkészítését etetésre.
Sertéstenyésztés terén
- ismeri a sertéstenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,
- ismeri a sertések egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,
- megnevezi a sertéseket ivar, kor és hasznosítás szerint,
- ismeri a hazánkban gyakori sertésfajtákat és hibrideket,
- megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,
- összehasonlítja a sertések házi- és vágóhídi vágását, elsődleges feldolgozását,
- jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,
- meghatározza a sertések értékmérő tulajdonságait,
- összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,
- meghatározza a növendéknevelés/süldőnevelés alapelveit,
- kiválasztja az ivarzó egyedeket, ismeri a búgás jeleit, tartamát,
- meghatározza a termékenyítés optimális időpontját, elvégzi a szaporítási munkákat,
- összeállítja a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,
- megtervezi a fiaztatás körüli teendőket,
- megtervezi és elvégzi a falkásítás, mérlegelés, rakodás, szállítás munkáit,
- elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,
- elemzi és értékeli - szakmai ismereteinek birtokában - a hizlalás eredményességét,
- értékeli a termelés eredményességét,
- integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.
Állatok egészségvédelme terén
- ismeri a sertéstelep higiéniai rendszabályait,
- meghatározza a fialásra, a malacnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,
- ismeri a sertések gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi-, és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,
- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,
- irányítja a malacok immunizálását (föcstejjel való ellátás),
- értékeli az egészséges és a beteg sertés életjelenségeit,
- elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket.
Állattartás épületei és gépei terén
- megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,
- kiválasztja a hígtrágyakezelés legjobb megoldásait, a környezetvédelemmel összhangban,
- jellemzi a sertéstartás épületeit,
- elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- felismeri a sertéstartás speciális jellemzőit,
- összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,
- elemzi a sertéstenyésztő vállalkozást,
- elkészíti a sertéstermékek árkalkulációját.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- kiválasztja a sertéstenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,
- értékeli a sertések gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
Anatómia és élettan terén
- ismeri a szarvasmarha szerveinek felépítését, működését, elhelyezkedését,
- megnevezi a húsipar szempontjából fontosabb izomcsoportokat,
- ismeri a húsipari elnevezéseket,
- jellemzi a szarvasmarha nemi szerveinek felépítését és működését, a magzat fejlődését,
- definiálja a szarvasmarha emésztőkészülékének felépítését és működését,
- jellemzi a tőgy bonctani felépítését és élettani működését,
- értékeli a szarvasmarha testtájait.
Takarmányozástan terén
- ismeri a szarvasmarhákkal etethető takarmányokat,
- ismeri a szarvasmarhák takarmányozásánál alkalmazott energetikai mértékegységeket (NEm, NE1, NEg),
- ismeri a szarvasmarhák életfenntartó és termelő szükségletét,
- jellemzi az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás fogalmát,
- jellemzi a szarvasmarhák legeltetési módjait, a szarvasmarha takarmányok tartósítását,
- megkülönbözteti a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott takarmány-kiegészítő anyagokat,
- minősíti a takarmányokat,
- értékeli az etetésre előkészített takarmányokat,
- megtervezi a szarvasmarhák takarmányozását,
- értékeli a különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére összeállított takarmányokat.
Szarvasmarha-tenyésztés terén
- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,
- ismeri a szarvasmarhák elnevezését kor, ivar és hasznosítás szerint,
- ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárásokat és szelekciós módszereket,
- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés céljait, a fajta megválasztásának szempontjait,
- ismeri a szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságait,
- ismeri a fontosabb marhahizlalási eljárásokat (borjúhizlalás, növendékbika-hizlalás, növendéküsző-hizlalás, selejtmarhák feljavítása), a vágóérték megállapításának módjait,
- jellemzi a szarvasmarha hasznosítási típusait, és testalakulását,
- jellemzi a hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,
- kiválasztja a borjú- és üszőnevelés legcélszerűbb megoldásait,
- kiszámítja az üszők tenyésztésbe vételének legjobb időpontját,
- megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok menetét (mintavétel, érzékszervi vizsgálatok, a tej tisztaságának, frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának, baktérium-tartalmának vizsgálata),
- elemzi a tej összetételét és tulajdonságait,
- értékeli az ivarzás tüneteit, kiszámítja a termékenyítés legkedvezőbb időpontját,
- irányítja az elletést, a kézi és gépi fejést,
- irányítja a jó minőségű tej nyerését, a tisztítás és csírátlanítás technológiáját, a tej kezelésének módjait.
Állatok egészségvédelme terén
- ismeri a szarvasmarha telepek higiéniai rendszabályait,
- meghatározza az elletésre, borjúnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat, meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,
- ismeri a szarvasmarhák gyakoribb fertőző betegségeinek, élősködők által okozott megbetegedéseinek, emésztő-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,
- kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,
- irányítja a borjak immunizálását (föcstej itatás),
- értékeli az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeit,
- elkészíti a fertőtlenítő oldatokat, irányítja a fertőtlenítéseket,
- irányítja a fejőberendezések tisztítását.
Állattartás épületei és gépei terén
- ismeri a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott tömegtakarmány-betakarító, szállítógépeket, szemestermények előkészítésének gépeit, és berendezéseit,
- megkülönbözteti a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,
- jellemzi a takarmányozás, az itatás, a trágyaeltávolítás, a klímaszabályozás, a tejkezelés gépeit és berendezéseit,
- irányítja a kisteljesítményű takarmánykeverőt, a takarmánykeverő-kiosztó kocsit, a fejőgépeket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerét, az aktuális pályázati feltételeket, hitellehetőségeket,
- elemzi a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozást,
- elkészíti a tej- és hústermelés árkalkulációját,
- elkészíti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket, a szükséges munkavédelmi feladatokat, a telepen képződő környezet-szennyező anyagokat,
- értékeli a szarvasmarha-tenyésztés speciális veszélyforrásait és az elhárítás lehetőségeit.
3. Gyakorlati követelmények
Valamennyi állatfaj esetében
Anatómia és élettan terén
- bemutatja a madár és emlősállat csontvázának részeit és a testtájakat,
- megállapítja az állat korát.
Általános állattenyésztés terén:
- bemutatja a gazdasági állatfajokat,
- felismeri a hasznosítási típusokat,
- bemutatja az egyes állatfajok értékmérő tulajdonságait,
- megfigyeli az ivarzás jeleit,
- megítéli a tenyészési eljárásokat,
- betartja az állatvédelmi törvény előírásait.
Takarmányozástan terén
- felismeri a takarmányokat, a mérgező növényeket,
- összeállítja a takarmányadagokat,
- elbírálja érzékszervvel a takarmányokat,
- takarmány tárolásával, tartósításával kapcsolatos tevékenységet folytat,
- végrehajtja a takarmány kiadagolását, itatást.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- bemutatja a tűzesetek megelőzésének módjait,
- bemutatja az állattartó telepen alkalmazott biztonságtechnikai és védő berendezéseket,
- bemutatja az elsősegélynyújtás módjait,
- bemutatja a tűzoltó eszközök és berendezések használatát.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- megadott szempontok szerint információt gyűjt, rendszerez, rögzít,
- kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat és bizonylatokat,
- szakmai számítások alapján elemzi a gazdálkodás eredményességét,
- pályázatot készít.
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
- ismeri a hazánkban forgalmazott baromfitípusokat, fajtákat, hibrideket, nyúlfajtákat, hibrideket, prémesállatfajokat,
- ismeri a tolltépést, tömést,
- bemutatja a baromfi és nyúl elsődleges feldolgozását, a prémesállat leprémezését,
- bemutatja a baromfi és nyúl boncolását, a kültakaró (toll és prém) felépítését,
- szétválogatja a nyulakat ivar szerint,
- különböző korosztályú, hasznosítású baromfinak takarmányadagot állít össze,
- felismeri az ivarzó állatot, párosítást, pároztatást végez,
- értékeli az istálló mikroklímáját,
- szakmai számításokat végez,
- elvégzi az istállótakarítást, fertőtlenítést,
- elvégzi a tartástechnológia munkaműveleteit,
- szakszerűen gyűjti a tenyész- és árutojást, elvégzi a tojáskezelést,
- az embrióból megállapítja a keltetés szakaszát,
- naposbaromfit minősít,
- a tenyész- és árutojással szembeni követelmények alapján tojásválogatást végez,
- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást baromfi, nyúl, prémesállatoknak,
- értékeli a takarmányhasznosulást,
- megszervezi saját munkáját.
Juhtenyésztő esetében
- megfigyeli a juh állományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,
- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályokat,
- felismeri az ivarzó anyajuhokat, párosítást, pároztatást végez,
- felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,
- bemutatja a bonitálást, a gyapjúkezelés szabályait,
- szétválogatja az egyes juhfajtákat, fajtabélyegek alapján,
- bemutatja a juhtej elsődleges kezelését és házi feldolgozását,
- értékeli az istálló mikroklímáját,
- különböző korú, ivarú, hasznosítású juhok számára takarmányadagot állít össze,
- szakmai számításokat végez,
- elvégzi a juhok életkorának meghatározását a fogak alapján, elvégzi a juhjelölés módjait,
- megszervezi a juhszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,
- alkalmazza a legeltetést, a juhnyáj terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,
- elvégzi a juhok fejését, nyírását, lábvégápolását, kezelését,
- alkalmazza a juhtenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,
- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,
- megszervezi saját munkáját,
- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.
Kecsketenyésztő esetében
- megfigyeli a kecske állományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,
- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állat- egészségügyi szabályokat,
- felismeri az ivarzó anyakecskéket, párosítást, pároztatást végez,
- felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,
- szétválogatja az egyes kecskefajtákat fajtabélyegek alapján,
- bemutatja a kecsketej elsődleges kezelését és a házi feldolgozását, értékeli az istálló mikroklímáját,
- összeállítja a különböző korú, ivarú, hasznosítású kecskék számára a takarmányadagokat,
- elvégzi a szakmai számításokat,
- elvégzi a kecskejelölést,
- megszervezi a kecskeszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,
- alkalmazza a legeltetést, a kecskék terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,
- elvégzi a kecskék fejését, lábvég ápolást, kezelését,
- alkalmazza kecsketenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,
- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,
- megszervezi saját munkáját,
- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.
Sertéstenyésztő esetében
- megfigyeli a sertés döntését, rögzítését,
- megfigyeli a sertésállományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,
- megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályait,
- felismeri az ivarzó kocákat/kocasüldőket, párosítást, pároztatást végez,
- felismeri a vemhesség és a közeledő fialás jeleit,
- testtömeget becsül, mérlegel, szakmai számításokat végez,
- szétválogatja az egyes sertésfajtákat, típusokat fajtabélyegek/a típusra jellemzők alapján,
- értékeli az istálló mikroklímáját,
- különböző korú, ivarú, hasznosítású sertések számára takarmányadagot állít össze,
- elvégzi a sertések jelölésének módjait,
- megszervezi a sertés szaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,
- alkalmazza a sertéstenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,
- elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,
- elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket,
- megszervezi saját munkáját.
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
- megmutatja a szarvasmarha csontjait, fogképletét, testtájait, a fontosabb szervek elhelyezkedését a szervezetben,
- bemutatja az elletés, az újszülött borjak ellátását, itatását,
- bemutatja a szarvasmarhák jelölését, testméretek felvételét,
- bemutatja a szarvasmarha hasznosítási típusait, testalakulását, hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,
- bemutatja a szarvasmarha takarmányokat és megítéli azok minőségét,
- bemutatja a szénakészítéssel, silózással kapcsolatos feladatokat,
- bemutatja a beteg szarvasmarhákat, az állatok rögzítését, egyszerűbb gyógykezelését, klinikai vizsgálatokat (hőmérséklet, érverés, légzésszám, bendőmozgás),
- bemutatja a szarvasmarhák gyógyítására használt gyakoribb gyógyszereket, készítményeket,
- bemutatja a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,
- bemutatja a takarmány-előkészítő- és adagoló gépek felépítését, a trágyaeltávolítás gépeit és eszközeit, a vízellátás berendezéseit,
- bemutatja a borjúnevelésben alkalmazott gépeket és eszközöket,
- bemutatja a szarvasmarhatartásban alkalmazott klímaberendezéseket,
- kiválogatja az ivarzó állatokat,
- végrehajtja az állatok ápolását, gondozását,
- végrehajtja a gépi fejést, a tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítását, a tej elsődleges kezelését,
- végrehajtja a tejvizsgálatokat,
- végrehajtja a takarmányadagok összeállítását, különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére,
- végrehajtja a különböző fertőtlenítési módokat, személyi-, állathigiéniai és környezetvédelmi feladatokat,
- végrehajtja a tőgygyulladás kimutatására szolgáló vizsgálatokat (mastitest próba),
- használja a villanykarámot,
- kezeli a fertőtlenítéshez használt gépeket és eszközöket,
- használja a fejőberendezéseket,
- használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket, készülékeket,
- kitölti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az állattenyésztő rendelkezzen jó fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, különösen az állatok ápolása, gondozása terén.
Fogyatékosok számára iskolai rendszerben is oktatható (egészségügyi alkalmasság esetén).
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakma elsajátításához szükséges orvosi és egészségügyi alkalmasság,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
Valamennyi állatfaj esetében:
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Valamennyi állatfaj esetén
- komplex vizsgatárgy
Az írásbeli vizsgán az FVM által a vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.
Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is.
Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.
A gazdálkodási és szervezési ismeretek tantárgy írásbeli tételrésze két feladatból álljon. Az egyik feladat a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen elméleti alapismereteket, a másik pedig a kapcsolódó számításokat (adó, költség, önköltség stb.), nyomtatvány és bizonylat kitöltéseket tartalmazza.
Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:
Állattenyésztés: 60%
Állattartás épületei és gépei: 20%
Gazdálkodási és szervezései ismeretek: 20%
Az írásbeli vizsga esszé és feladatlap formában is tartalmazhatja az ismeretek ellenőrzését.
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
- baromfi- és kisállattenyésztés,
- komplex tétel: az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába,
- komplex tétel: gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek tantárgyakat foglalja magába.
Baromfi- és kisállattenyésztés vizsgatárgy:
A tantárgy magába foglalja a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa, a galamb, a nyúl, a ragadozó és növényevő prémes állatok tenyésztési ismereteit;
- a baromfi, a nyúl a prémesállatok értékmérő tulajdonságai,
- keltetési ismeretek,
- a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa tenyésztése,
- a galamb tenyésztése,
- a nyúl tenyésztése,
- a ragadozó és növényevő prémesállatok tenyésztése
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy:
(az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- a baromfi és a nyúl testfelépítése,
- a szervek szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás és a kültakaró,
- a baromfival, a nyúllal, a prémesállatokkal etethető takarmányok,
- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,
- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,
- az etetés, az itatás technológiája,
- a takarmányozás higiéniája,
- a baromfi és nyúltartás higiéniája,
- a baromfifélék, nyúl ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,
- tartástechnológiai hibák okozta betegségek,
- a baromfi és a nyúl fertőző betegségei,
- a baromfi és a nyúl parazitás betegségei
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy:
(gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)
- termelési eszközök,
- a vállalkozás szervezeti formái,
- az árugazdaság, a piac,
- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,
- a mezőgazdasági adózás formái,
- pénzügyi, számvitel alapismeretek,
- támogatási rendszerek,
- általános munkajogi ismeretek,
- üzleti terv, marketing ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
Juhtenyésztő esetében
- juhtenyésztés,
- komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),
- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).
Juhtenyésztés vizsgatárgy:
- a juhok értékmérő tulajdonságai,
- tenyésztési eljárások a juhtenyésztésben,
- a juhok szaporítása,
- a juhok/bárányok felnevelése, gondozása, elhelyezése,
- a juhok hasznosítása: nyírása, fejése, hizlalása,
- a juhtej elsődleges kezelése, feldolgozása,
- a gyapjú kezelése
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- a juh testfelépítése,
- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés és a kültakaró,
- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,
- a juhokkal etethető takarmányok, a legeltetés,
- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,
- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,
- az etetés és az itatás technológiája,
- a takarmányozás higiéniája,
- a juhtartás higiéniája,
- a juh ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,
- technológiai hibák okozta betegségek,
- a juh fertőző betegségei,
- a juh parazitás betegségei
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)
- termelési eszközök,
- a vállalkozás szervezeti formái,
- az árugazdaság, a piac,
- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai, a mezőgazdasági adózás formái,
- pénzügyi, számviteli alapismeretek,
- támogatási rendszerek,
- általános jogi ismeretek,
- munkajogi ismeretek,
- üzleti terv, marketing ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
Kecsketenyésztő esetében
- kecsketenyésztés,
- komplex tétel: (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),
- komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).
Kecsketenyésztés vizsgatárgy:
- a kecskék értékmérő tulajdonságai,
- tenyésztési eljárások a kecsketenyésztésben,
- a kecskék szaporítása,
- a kecskék/ollók felnevelése, gondozása, elhelyezése,
- a kecskék hasznosítása: fejése, hizlalása,
- a kecsketej elsődleges kezelése, feldolgozása
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- a kecske testfelépítése,
- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés,
- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,
- a kecskékkel etethető takarmányok, a legeltetés,
- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,
- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,
- az etetés és az itatás technológiája,
- a takarmányozás higiéniája,
- a kecsketartás higiéniája,
- a kecske ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,
- technológiai hibák okozta betegségek,
- a kecske fertőző betegségei,
- a kecske parazitás betegségei
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)
- termelési eszközök,
- a vállalkozás szervezeti formái,
- az árugazdaság, a piac,
- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,
- a mezőgazdasági adózás formái,
- pénzügyi, számviteli alapismeretek,
- támogatási rendszerek,
- általános jogi ismeretek,
- munkajogi ismeretek,
- üzleti terv, marketing ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
Sertéstenyésztő esetében
- sertéstenyésztés,
- komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába.
Sertéstenyésztés vizsgatárgy:
- a sertések értékmérő tulajdonságai,
- tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben,
- a sertések szaporítása,
- a sertések/malacok felnevelése, gondozása, elhelyezése,
- a sertések hasznosítása, hizlalása
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- a sertés testfelépítése,
- a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás,
- a szervezet és a környezet kölcsönhatása,
- a sertésekkel etethető takarmányok,
- a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,
- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,
- az etetés és az itatás technológiája,
- a takarmányozás higiéniája,
- a sertéstartás higiéniája,
- a sertés ásványi anyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,
- technológiai hibák okozta betegségek,
- a sertés fertőző betegségei,
- a sertés parazitás betegségei
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)
- termelési eszközök,
- a vállalkozás szervezeti formái,
- az árugazdaság, a piac,
- a gazdaságossági, hatékonysági számítása,
- a mezőgazdasági adózás formái,
- pénzügyi, számviteli alapismeretek,
- támogatási rendszerek,
- általános jogi ismeretek,
- munkajogi ismeretek,
- üzleti terv, marketing ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköreit foglalja magába.
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
- szarvasmarha-tenyésztés,
- komplex tétel (az anatómia, a takarmányozástan valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),
- komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).
Szarvasmarha-tenyésztés vizsgatárgy:
- a szarvasmarha értékmérő tulajdonságai,
- szarvasmarhafajták,
- a szarvasmarha tenyésztése, szelekciója,
- a szarvasmarha szaporítása,
- a szarvasmarha felnevelése,
- a jó minőségű tej nyerése,
- a tehenek tartása, takarmányozása,
- a szarvasmarha hizlalása
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozástan valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)
- a szarvasmarha testfelépítése,
- a szervrendszerek közül az emésztőkészülék és a szaporodás szervrendszere, a tőgy bonctani felépítése és élettani működése,
- a takarmányok kémiai összetétele,
- a szarvasmarhával etethető takarmányok,
- a takarmányok táplálóértéke,
- az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,
- a szarvasmarhák legeltetése,
- az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás,
- az etetés és itatás technológiája,
- a takarmányozás higiéniája,
- a szarvasmarhatartás higiéniája,
- a szarvasmarha fertőző, élősködők által okozott, emésztő-, és légzőszervi és anyagforgalmi betegségei,
- technológiai betegségek,
- tőgygyulladás megelőzése, kezelése,
- bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek, zoonózisok
témaköröket foglalja magába.
Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)
- termelési eszközök,
- a vállalkozás szervezeti formái,
- az árugazdaság, a piac,
- a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,
- a mezőgazdasági adózás formái,
- pénzügyi, számvitel alapismeretek,
- támogatási rendszerek,
- általános jogi ismeretek,
- munkajogi ismeretek,
- üzleti terv, marketing ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
A gyakorlati vizsga négy részből áll: (legalább három állatfaj és/vagy keltetőüzem: két baromfi, nyúl, prémesállat).
A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:
- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,
- a többi három munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása.
Juhtenyésztő esetében
A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a juhtenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.
A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:
- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,
- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző juhtenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).
Kecsketenyésztő esetében
A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a kecsketenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.
A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:
- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,
- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző kecsketenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).
Sertéstenyésztő esetében
A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a sertéstenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.
A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:
- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,
- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző sertéstenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
A gyakorlati vizsga három részből áll.
A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:
- egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,
- a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (pl. fejés).
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Baromfi-és kisállattenyésztő esetében
Az elméleti vizsga tartalma
- a madarak és prémesállatok szerveinek, élettani működésének megnevezése,
- a madarak és prémesállatok emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,
- a madarak és prémesállatok környezeti igényének összehasonlítása,
- a baromfi és prémesállatok testtájainak értékelése,
- a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányok ismerete,
- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,
- a baromfi, nyúl energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,
- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,
- a takarmány minősítése,
- a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozásának értékelése,
- a baromfi-, a nyúl-, prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,
- a környezeti tényezők hatásának felismerése,
- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,
- a kisállatokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,
- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,
- a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságainak meghatározása,
- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,
- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,
- a baromfifajok, a nyúl és prémesállatok faji sajátosságainak összehasonlítása,
- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,
- az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,
- az állat, a tojás, a máj, a toll, a prém értékelése, bírálata,
- a termelés eredményességének értékelése,
- a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl és prémesállatok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,
- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,
- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,
- a beteg baromfi tüneteinek felismerése,
- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,
- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,
- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,
- a tünetek alapján teendők kiválasztása,
- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,
- a baromfitelep elemzése higiéniai szempontból,
- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,
- az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeinek értékelése,
- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,
- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,
- a mesterséges keltetés megoldásainak összehasonlítása,
- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,
- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,
- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,
- a baromfi és kisállattartás speciális jellemzőinek felismerése,
- a támogatási rendszerek összehasonlítása,
- a baromfi és kisállattenyésztő-vállalkozás leírása,
- a baromfitermékek árkalkulációjának elkészítése,
- a jövedelmezőség értékelése,
- a baromfi és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,
- a baromfi, nyúl, prémesállatok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerő feladatok: faj, fajta, hibrid, tojás, toll, prém, takarmány, ivar, felismerése, testtájismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. keltetőgép.
- manuálisan elvégzendő feladatok:
- állatápolás, gondozás,
- takarmányozás,
- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,
- állatok kiválogatása megadott szempont szerint,
- mérlegelés,
- állat, tojásminősítés,
- takarmányszükséglet, fogyasztás, tojástermelés értékelése,
- állat-egészségügyi teendők elvégzése
- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozás,
- állatok szállítása,
- baromfi, nyúl boncolása.
Juhtenyésztő esetében
Az elméleti vizsga tartalma:
- a juh szerveinek, élettani működésének megnevezése,
- a juh emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,
- a juh környezeti igényének összehasonlítása,
- a juh testtájainak értékelése,
- a juhval etethető takarmányok ismerete,
- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,
- a juh energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,
- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,
- a takarmány minősítése,
- a juh takarmányozásának értékelése,
- a juhtartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,
- a környezeti tényezők hatásának felismerése,
- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,
- a juhra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,
- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,
- a juh értékmérő tulajdonságainak meghatározása,
- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,
- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,
- a juh faji sajátosságainak összehasonlítása,
- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,
- a juh környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,
- a gyapjú bírálata (bonitálás), a vágott juh minősítése,
- a termelés eredményességének értékelése,
- a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,
- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,
- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz, a beteg juh tüneteinek felismerése,
- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,
- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,
- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,
- a tünetek alapján teendők kiválasztása,
- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek jellemzése,
- a juhtelep elemzése higiéniai szempontból,
- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,
- az egészséges és a beteg juh életjelenségeinek értékelése,
- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,
- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,
- a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,
- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,
- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,
- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,
- a juhtartás speciális jellemzőinek felismerése,
- a támogatási rendszerek összehasonlítása,
- a juhtenyésztő vállalkozás leírása,
- a juhtermékek árkalkulációjának elkészítése,
- a jövedelmezőség értékelése,
- a juhtenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,
- a juhok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerő feladatok: fajta, hibrid, gyapjúminta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, juhnyíró gép stb.
- manuálisan elvégzendő feladatok:
- állatok ápolása, gondozása,
- takarmányozás,
- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,
- mérlegelés, gyapjúnyírás és minősítés,
- a juhok fejése, a tej kezelése,
- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (gyapjú, tej, tömeggyarapodás) értékelése,
- állat-egészségügyi teendők elvégzése,
- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,
- állatok szállítása.
Kecsketenyésztő esetében
Az elméleti vizsga tartalma:
- a kecske szerveinek, élettani működésének megnevezése,
- a kecske emésztőkészülékének, ivarszerveinek, működésének összehasonlítása,
- a kecske környezeti igényének összehasonlítása,
- a kecske testtájainak értékelése,
- a kecskével etethető takarmányok ismerete,
- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,
- a kecske energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,
- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,
- a takarmány minősítése,
- a kecske takarmányozásának értékelése,
- a kecsketartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,
- a környezeti tényezők hatásának felismerése,
- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,
- a kecskére jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat megjegyzése,
- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,
- a kecske értékmérő tulajdonságainak meghatározása,
- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,
- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,
- a kecske faji sajátosságainak összehasonlítása,
- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,
- a kecske környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,
- a vágott kecske minősítése,
- a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,
- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,
- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,
- a beteg kecske tüneteinek felismerése,
- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,
- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,
- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,
- a tünetek alapján teendők kiválasztása,
- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,
- a kecsketelep elemzése higiéniai szempontból,
- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,
- az egészséges és a beteg kecske életjelenségeinek értékelése,
- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,
- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás trágyázás gépeinek megnevezése,
- a kézi és a gépi fejés összehasonlítása,
- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,
- a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,
- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,
- a kecske speciális jellemzőinek felismerése,
- a támogatási rendszerek összehasonlítása,
- a kecsketenyésztő vállalkozást leírja,
- a kecsketermékek árkalkulációjának elkészítése,
- a jövedelmezőség értékelése,
- a kecsketenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,
- a kecske gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerő feladatok: fajta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, stb.
- manuálisan elvégzendő feladatok:
- állatápolás, gondozás,
- takarmányozás,
- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,
- mérlegelés,
- a kecskék fejése, a tej kezelése,
- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tej, tömeggyarapodás) értékelése,
- állat-egészségügyi teendők elvégzése,
- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,
- állatok szállítása.
Sertéstenyésztő esetében
Az elméleti vizsga tartalma
- a sertés szerveinek, élettani működésének megnevezése,
- a sertés emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,
- a sertés környezeti igényének összehasonlítása,
- a sertés testtájainak értékelése,
- a sertéssel etethető takarmányok ismerete,
- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,
- a sertés energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,
- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,
- a takarmány minősítése,
- a sertés takarmányozásának értékelése,
- a sertéstartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,
- a környezeti tényezők hatásának felismerése,
- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,
- megjegyzi a sertésre jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,
- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,
- a sertés értékmérő tulajdonságainak meghatározása,
- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,
- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,
- a sertés faji sajátosságainak összehasonlítása,
- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,
- a sertés környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,
- a vágott sertés minősítése,
- a termelés eredményességének értékelése,
- a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,
- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,
- ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,
- a beteg sertés tüneteinek felismerése,
- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,
- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,
- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,
- a tünetek alapján teendők kiválasztása,
- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésének a jellemzése,
- a sertéstelep elemzése higiéniai szempontból,
- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,
- az egészséges és a beteg sertés életjelenségeinek értékelése,
- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,
- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,
- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,
- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,
- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,
- a különböző hígtrágya kezelési eljárások összehasonlítása,
- a sertés speciális jellemzőinek felismerése,
- a támogatási rendszerek összehasonlítása,
- a sertéstenyésztő vállalkozás leírása,
- a sertéstermékek árkalkulációjának elkészítése,
- a jövedelmezőség értékelése,
- a sertéstenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,
- a sertés gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerő feladatok: fajta, hibrid, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. hígtrágya kezelő telep stb.
- manuálisan elvégzendő feladatok:
- állatápolás, gondozás,
- takarmányozás,
- szaporítással kapcsolatos tevékenységek,
- mérlegelés, falkásítás,
- takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tömeggyarapodás) értékelése,
- mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,
- állatok szállítása,
- sertések vágása, elsődleges feldolgozása.
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
Az elméleti vizsga tartalma
- a szarvasmarha szerveinek, élettani működésének megnevezése,
- a szarvasmarha emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,
- a szarvasmarha környezeti igényének összehasonlítása,
- a szarvasmarha testtájainak értékelése,
- a szarvasmarhával etethető takarmányok ismerete,
- a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,
- a szarvasmarha energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,
- a takarmány előkészítési módjainak ismerete,
- a takarmány minősítése,
- a szarvasmarha takarmányozásának értékelése,
- a szarvasmarha-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,
- a környezeti tényezők hatásának felismerése,
- a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,
- a szarvasmarhára jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,
- a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,
- a szarvasmarha értékmérő tulajdonságainak meghatározása,
- az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,
- a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,
- a szarvasmarha faji sajátosságainak összehasonlítása,
- a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,
- a szarvasmarha környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,
- a vágott szarvasmarha minősítése,
- a termelés eredményességének értékelése,
- a különböző korú, hasznosítású szarvasmarhák gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,
- a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,
- az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,
- a beteg szarvasmarha tüneteinek felismerése,
- a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,
- a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,
- a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,
- a tünetek alapján teendők kiválasztása,
- a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,
- a szarvasmarhatelep elemzése higiéniai szempontból,
- az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,
- az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeinek értékelése,
- a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,
- a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek
- megnevezése,
- a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,
- az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,
- a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,
- a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,
- a szarvasmarha-tartás speciális jellemzőinek felismerése,
- a támogatási rendszerek összehasonlítása,
- a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás leírása,
- a szarvasmarha-termékek árkalkulációjának elkészítése,
- a jövedelmezőség értékelése,
- a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,
- a szarvasmarha gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- csontok, testtájak megnevezése, életkor meghatározás,
- előkészület ellésre,
- borjak ellátása,
- szarvasmarhák jelölése, testméret felvétel,
- gépi fejés végrehajtása, tej elsődleges kezelése,
- tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítása,
- tejvizsgálatok elvégzése,
- szarvasmarha fajták felismerése, küllemi bírálat,
- ivarzó és beteg állatok kikeresése,
- takarmányok felismerése, minősítése,
- takarmányadagok összeállítása,
- gyakrabban használt gyógyszerek felismerése,
- fertőtlenítés végrehajtása,
- tőgygyulladás vizsgálata,
- szarvasmarhák gondozása, ápolása,
- villanykarám használata,
- bizonylatok kitöltése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.
A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen bármilyen szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Valamennyi állatfaj esetében
Általános állattenyésztés
Anatómia és élettan
Általános takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Baromfi- és kisállattenyésztő esetében
Baromfi- és kisállattenyésztés
Állatok egészségvédelme
Állattartás épületei és gépei
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Juhtenyésztő estében
Juhtenyésztés
Állatok egészségvédelme
Állattartás épületei és gépei
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Kecsketenyésztő esetében
Kecsketenyésztés
Állatok egészségvédelme
Állattartás épületei és gépei
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Sertéstenyésztő esetében
Sertéstenyésztés
Állatok egészségvédelme
Állattartás épületei és gépei
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Szarvasmarha-tenyésztő esetében
Szarvasmarha-tenyésztés
Állatok egészségvédelme
Állattartás épületei és gépei
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlatokat 8-12 fős csoportokban célszerű végrehajtani. Az elméleti órák képzési ideje alatt egyéni gyakorlatokat heti szolgálatban ajánlatos elvégezni úgy, hogy szakképzett felnőtt gondozó felügyelete biztosítva legyen. Így az állattenyésztési munkálatok elsajátítása a folyamatosság miatt jobban biztosítható.
A kötelező nyári összefüggő gyakorlatnak az 50%-át az intézmény tanüzemében, tangazdaságában, a másik 50%-át az intézmény jóváhagyása mellett, a lakóhely közelében lévő állattartó-telepen, gazdánál lehet letölteni.
A nyári gyakorlat összes ideje 20 munkanap. Feltétel, hogy a szakképzésnek megfelelően az intézmény utasítása alapján és ellenőrzése mellett töltse le a képzésben résztvevő a gyakorlatát. A speciális vagy idényjellegű gyakorlatok végrehajtásához üzemlátogatások, tanulmányi utak szükségesek. Ilyenek pl. (juhnyírás és gyapjúkezelés, körmözési munkák, mesterséges termékenyítés, vágóhídi szemle, tejfeldolgozás, keltetőüzem stb.)
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Valamennyi állatfaj esetében
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseI.
évfolyam
I. félév
19 hét*
I.
évfolyam
II. félév
18 hét*
II.
évfolyam
I. félév
17 hét*
Összesen
Kötelező elméleti órák
1.Közismereti órák114108102324
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem19-1736
3.Gazdálkodási és szervezési
ismeretek
19-1736
4.Anatómia és élettan191837
5.Takarmányozástan3818-56
6.Állattenyésztés19363489
7.Állatok egészségvédelme-181735
8.Állattartás épületei és gépei-18-18
Kötelező elmélet összesen228216187631
Kötelező gyakorlat
9.Munka-, tűz- és környezetvédelem19-1736
10.Gazdálkodási és szervezési
ismeretek
19-1736
11.Anatómia és élettan3836-74
12.Takarmányozástan7654130
13.Állattenyésztés577251180
14.Állatok egészségvédelme-361753
15.Állattartás épületei és gépei-5454
16.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-105-105
Kötelező gyakorlat összesen209357102668
Kötelező tantárgyak összesen
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet383634108
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat575451162
**Szabadon választható kötelező
szakmai tárgyak összesen
959085270
Összes óraszám5326633741569
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

9. Az Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6203 01
2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3124Mezőgazdasági technikus
(Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus részt vesz az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával kapcsolatos napi munkák ellátásában, illetve azok irányításában.
Az állattenyésztés egyes ágazataiban részt vesz a takarmánykonzerválás, tárolás, felhasználás munkáiban is. A folyamatosan jelentkező üzemelési munkák lebonyolításában segíti a főiskolát, egyetemet végzett állattenyésztők munkáját.
Az állat-egészségügyi feladatok közül önállóan ellátja a higiénikus állattartásra, valamint termék előállításra vonatkozó munkákat és betartja az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait. Szakszerűen végrehajtja az állatorvos utasításait és segédkezik annak munkájában.
Elvégzi a szakterületén jelentkező adminisztratív jellegű feladatokat, (pl. mérések, adatrögzítések stb.) és vezeti az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat, feljegyzéseket, esetleg számítógépes adatnyilvántartást készít.
Az állattenyésztésben használt járművekkel (lassú jármű, traktor stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6201 01Mezőgazdasági technikus
53 6203 01Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus
53 6203 02Juhtenyésztő szaktechnikus
53 6272 01Halász szaktechnikus
53 6203 03Lótenyésztő szaktechnikus
53 6203 04Sertéstenyésztő szaktechnikus
53 6203 05Szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikus
53 6208 01Takarmányozási szaktechnikus
53 6203 06Törzskönyvező szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az állattenyésztés napi és időszakos munkáinak elvégzése.
Különféle tenyésztési eljárások és szaporítási módok alkalmazása (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi, házinyúl, prémesállatok, hal és méh esetében).
Az állatok okszerű takarmányozása és megfelelő tartástechnológia alkalmazása.
A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.
Adminisztratív jellegű elemzési és tervezési feladatok végrehajtása.
Gazdálkodási, vállalkozási, munkaszervezési és vezetési feladatok ellátása.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartása.
Folyamatos önképzés megvalósítása (szakmai, számítástechnikai, valamint idegen nyelvterületen).
2. Elméleti követelmények
Anatómia és élettan terén
- ismeri az állati szervezetet felépítő elemeket, sejteket és szöveteket,
- felismeri a mozgás szervrendszerének, a keringési rendszernek, a légzőkészüléknek, a kiválasztórendszernek és az érzékszerveknek az alkotórészeit, valamint ismeri azok működését,
- jellemzi a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatát, érti a legfontosabb hormonok szervezetre gyakorolt hatását,
- megkülönbözteti az emésztőcső felépítését a különféle gazdasági haszonállatokon és megmagyarázza emésztési sajátosságaikat,
- összehasonlítja az ivarszervek felépítését és működését az egyes állatfajok esetében és megmagyarázza a szaporításban betöltött szerepüket.
Takarmányozástan terén
- megnevezi a takarmányozás célját, az okszerű takarmányozás jelentőségét, a takarmányok szerves és szervetlen alkotórészeit,
- emlékszik a takarmányok emésztésének és kihasználásának folyamatára, az azt befolyásoló tényezőkre, ismeri a takarmányok táplálóértékét, az értékelés rendszerét, a takarmányok táplálóanyag tartalmának arányait, és értékesülését,
- megkülönbözteti a takarmányokat, csoportosítani tudja azokat, és képes kiválasztani az egyes takarmányokat,
- mintát vesz a takarmányokból, elküldi a takarmányvizsgálati laboratóriumba és értékeli a kapott eredményt,
- értékeli az érzékszervi vizsgálat eredményét a takarmányok minőségének megállapításához,
- kidolgozza a takarmányok előkészítésének módját, kiszámítja az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletét, használja a takarmányozási táblázatokat,
- összeállítja a takarmányadagokat különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,
- használja a számítógépes takarmányadag optimalizálási programokat,
- kidolgozza az okszerű takarmányozást.
Állattenyésztés terén
- ismeri az állattartás és állattenyésztés fogalmát, a gazdasági állatok rendszerezését, eredetét, háziasítását, a háziasítás hatását az állati szervezetre,
- felsorolja a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságait, ismeri az örökléstani alapfogalmakat, a környezet és az öröklődés kölcsönhatását, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődését,
- ismeri a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségét, a nemesítés folyamatát, a piaci igényeket, valamint nyomon követi az újdonságokat (pl. strucc, stb.),
- ismeri az egyes állatfajok elnevezését (ivar, kor és hasznosítás szerint),
- ismeri a tehén- és a juhtej összetételét és tulajdonságait, a tej természetes elváltozásait, táplálkozási és takarmányozási jelentőségét, hasznos és káros mikrobáit, a nyerstej szabvány előírásait, a tej átadásának szabályait, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiáját, a tej másodlagos kezelését,
- felismeri az állatfajokat, megkülönbözteti a fajtákat, hibrideket,
- ismeri az alkalmazkodás folyamatát és annak hatását a gazdaságosságra,
- ismerteti a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,
- meghatározza a tenyészcélt, megmagyarázza a fajta, a hibrid, a típus kiválasztásának elveit, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereit,
- igazolja a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelentőségét és ismeri annak módjait,
- összehasonlítja a tenyésztési eljárásokat, a szaporítási módokat,
- azonosítja a tejhibákat,
- jellemzi az istállóklíma összetevőit és értékeli az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatását,
- megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód jelentőségét, az állatok viselkedésmódját,
- irányítja a gazdasági állatok szaporításával kapcsolatos teendőket,
- figyelembe veszi a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségeket az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,
- értékeli a megfelelő tartástechnológiát,
- értékeli a termelés eredményességét befolyásoló tényezőket,
- elvégzi a tej elsődleges és másodlagos kezelését, a tejvizsgálatokat, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának vizsgálatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem feladatát, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmát, a munkahelyi magatartás szabályait,
- megnevezi a kézi és gépi anyagmozgatás helyes végzésének módjait,
- felsorolja a munkalélektan legfontosabb fogalmait, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőt,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat és a környezetszennyezés lehetőségeit,
- ismeri az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjait, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásait és tűzvédelmi szabályait,
- leírja a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályokat,
- megmagyarázza a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályait,
- betartja és betartatja az állattartással kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat,
- elemzi az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályait, tudja az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, védőital jelentőségét,
- elemzi a gépek és létesítmények használatának szabályait, a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználását,
- elemzi a vegyszerek szerepét az állattartásban és alkalmazásuk szabályait,
- értékeli a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelésének módjait, az állattartó telepek környezetszennyezésének módjait és az elhárítás lehetőségeit, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének módjait,
- gondoskodik az állathullák és állati eredetű melléktermékek biztonságos ártalmatlanná tételéről,
- elemzi a higiénikus termék-előállítás szabályait, valamint a személyi higiénia fontosságát,
- jellemzi az állatok szaporításának biztonsági szabályait, valamint az állattartás gépeinek a biztonságos használatát.
Állattartás épületei és gépei
- ismeri az állattartó telepek létesítésének szabályait,
- felsorolja az építészeti és géprajzi alapfogalmakat, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságait, a motorok szerkezeti részeit, a motorok kenését, hűtését, elektromos berendezéseit, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeit,
- megmagyarázza a traktorok működését, tüzelőanyag-ellátását, kenését, hűtését, az akkumulátor kezelését,
- leírja a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépeket, a stabil takarmánykiosztó gépeket, az automatikus abrakadagoló berendezést, a szellőző- és fűtőberendezéseket, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseit, és az egyéb állattartásban használatos gépeket,
- megkülönbözteti a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényét, a telepek elrendezését, az istállók belső elrendezését,
- illusztrálja a traktorok azon szerkezeti részeinek működését, melyek a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükségesek,
- értékeli a fejés és tejkezelés gépi berendezéseit.
Állatok egészség- és állatvédelme terén
- ismeri a környezet fogalmát, felismeri a szervezet reakcióit a környezeti hatásokra,
- értékeli a gazdasági állatok viselkedését,
- ismeri az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmát, és a betegségek okozta nemzetgazdasági károkat,
- felsorolja a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okokat,
- megnevezi az állattartásban használatos gyógyszereket, műszereket, és a betegségek megelőzésének általános szempontjait,
- ismeri az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeit, valamint a zoonózisokat,
- ismerteti az állat-egészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályait, és ismeri az állatvédelmi törvényt,
- ismeri az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmakat,
- megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód és az állatvédelem jelentőségét,
- elbírálja a beteg állatok kiválogatásának szempontjait az egészségesek közül,
- elemzi a gyógyszerek alkalmazásának módját,
- illusztrálja a tömeges sebészeti beavatkozásokat,
- elemzi a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásait,
- kidolgozza a fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás módját,
- illusztrálja a zoonózisokkal kapcsolatos teendőket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat, a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket, a mezőgazdaság támogatási rendszerét,
- megnevezi az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelezettségeket, ismeri az érdekvédelem rendszerét,
- felsorolja a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat és hitellehetőségeket,
- ismeri az Európai Unió intézményrendszerét, közös agrárpolitikáját,
- megmagyarázza a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások alapításának, működtetésének és megszüntetésének a követelményeit,
- jellemzi az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- igazolja a marketing jelentőségét a vállalkozásban, valamint a kommunikáció fontosságát,
- utánanéz a hitelfelvétel szabályainak,
- leírja a leltározás fogalmát, szabályait, a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,
- megtervezi a vállalkozást, és üzleti tervet készít,
- alkalmazza az üzleti tárgyalás technikáját, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- kitölti az alapvető bizonylatokat és elvégzi a leltározást.
3. Gyakorlati követelmények
Anatómia és élettan terén
- bemutatja az állatok testtájait, a fej, a törzs és a végtagok csontjait,
- demonstrálja a szervek, szervrendszerek és készülékek felépítését.
Takarmányozástan terén
- csoportosítja a különféle takarmányokat, elvégzi érzékszervi minősítésüket,
- használja a különféle takarmány-kiegészítőket,
- végrehajtja a takarmányok előkészítését, adagolását különböző fajú, korú és hasznosítású állatok számára,
- elvégzi a takarmányok tartósítását, tárolását,
- használja a takarmányozási táblázatokat, és takarmány adagokat állít össze, különböző fajok, fajták, típusok és korcsoportok részére, táplálóanyag-arány és takarmány-értékesülési számításokat végez.
Állattenyésztés terén
- bemutatja a különböző állatfajokat, fajtákat, hibrideket és típusokat,
- megítéli az ivarzás és a közeledő ellés jeleit,
- szervezi és irányítja az állatok tartásával és tenyésztésével kapcsolatos munkákat, használja szervezési és vezetési ismereteit,
- meghatározza a fogak és egyéb külső jelek alapján az állatok életkorát,
- megállapítja az állatok testméretét és testtömegét,
- elvégzi az állatok azonosítását,
- szakszerű bánásmódot alkalmaz,
- végrehajtja az állatok ellésre való előkészítését, levezeti az ellést,
- részt vesz a tojástermelő, brojlertartó, lúd, kacsa, pulyka és prémesállat-tartó telepek munkáiban, valamint a keltető-állomások tevékenységében,
- részt vesz a lótenyésztő üzem munkáiban, gyakorolja a lovak használatát,
- elvégzi a küllemi bírálatot, elbírálja a tőgyet a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,
- elvégzi a tejvizsgálatokat (mintavétel, érzékszervi vizsgálat, a fizikai tisztaság meghatározása, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának meghatározása),
- kiszámítja a hizlalási eredményeket, minősíti a hízóállatokat,
- elvégzi a gyapjúminősítést,
- végrehajtja a csülök, köröm- és pataápolást.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismerteti az állattartó telepek környezetszennyezésének problémáit, az elhárítás módjait,
- megítéli a környezetre káros anyagokat és megakadályozza a környezetszennyezést,
- betartja és betartatja a munkavédelem, baleset-elhárítás, munkaegészségügy, munkalélektan, érintésvédelem, tűzvédelem szabályait, valamint az állattartás biztonságtechnikai előírásait,
- biztonságosan üzemelteti a különféle gépeket és berendezéseket,
- szükség esetén használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket és készülékeket,
- elvégzi a munkavédelmi oktatást,
- elvégzi az elsősegélynyújtást.
Állattartás épületei és gépei terén
- megmutatja a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeit, a traktorok karbantartását és vezetését,
- megítéli az állattartó telepek közművesítésének, forgalmának, a szociális épületek létesítésének biztonságtechnikai kérdéseit, valamint az érintésvédelmi és tűzvédelmi megoldásokat,
- megítéli a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállókat és technológiai berendezéseiket,
- bemutatja az istállóklímát biztosító berendezéseket, a vízellátás módjait, berendezéseit, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépeket, a trágyaeltávolítás eszközeit, berendezéseit,
- működteti a villanykarámot,
- üzemelteti a fertőtlenítés gépeit, berendezéseit, a fejőgépeket és a fölözőgépeket.
Állatok egészség- és állatvédelme terén
- megfigyeli az egészséges állatokat és kiválogatja a betegeket az egészségesek közül,
- bemutatja a szervek, szervrendszerek és készülékek vizsgálatát, felveszi a klinikai alapértékeket,
- ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi a szükséges adatokat (pl. tojótyúk-ketrec, borjú- és sertéstartás minimális tartási körülményeinek felmérése),
- használja a különböző gyógyszerfajtákat, az állatorvos utasításai alapján elvégzi a tömeges kezeléseket,
- használja a tisztítási, fertőtlenítési eljárásokat,
- mintát vesz a vizsgálatra küldendő anyagokból (bélsár, tej, takarmány, bőrkaparék, állati hulla, hullarész, hüvely- és méhváladék), valamint előkészíti a mintákat a szállításra,
- elvégzi a tömeges sebészeti beavatkozásokat, az állatorvos utasításai szerint,
- elvégzi a sebek és egyes bőrbetegségek kezelését (az állatorvos utasításai szerint),
- borogatásokat alkalmaz,
- rendszeresen ellenőrzi az istálló mikroklímáját, elbírálja a mért értékeket és végrehajtja a szükséges beavatkozásokat.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- megmutatja, hogyan érvényesülnek a közgazdasági törvényszerűségek a gazdálkodás gyakorlatában, és hogy hogyan hatnak a közgazdasági szabályozók a döntésekre, a gazdálkodás eredményére,
- imitálja egy üzleti vállalkozás egyszerűsített mérlegének és adóbevallásának az elkészítését,
- gyűjti és rendszerezi a termelési és értékesülési folyamatok adatait,
- bemutatja egy termék előállításának eredményességét,
- kiválasztja a munkabérezési formák közül a legmegfelelőbbet,
- értelmezi a gazdasági levelezés és az üzleti tárgyalás szabályait,
- megtervezi egy üzleti vállalkozás létrehozását, üzleti tervet készít,
- elkészíti a szerződést, részt vesz az árkialakításban, számlakiállításban, kiegyenlítésben,
- vezeti az állattenyésztési és egyéb alapvető bizonylatokat,
- elkészíti az egyszeres könyvvitelt és leltárt,
- gyakorolja a kommunikációt, üzleti tárgyaláson vesz részt,
- elkészíti a személyi jövedelemadó bevallást.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikusok rendelkezzenek jó fizikai állóképességgel, a személyi higiénia iránti igénnyel és az alapvető vezetői képességekkel. Legyen jó kapcsolatteremtő képességük és megfelelő alkalmazkodó képességük. Legyenek jó megfigyelők, és legyenek képesek a következtetések levonására, a logikus gondolkodásra, esetenként az önálló döntéshozatalra, ítéletalkotásra. Törekedjenek a pontos munkavégzésre, az utasítások szabatos végrehajtására. Szeressék a gondjaikra bízott állatokat. Alakuljon ki bennük a folyamatos önművelés igénye, legyenek fogékonyak, nyitottak az újdonságokra.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.
Az esszé kérdés megfogalmazásánál törekedni kell a komplexitásra, de a vizsgázók figyelmét ilyenkor a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben közel azonos arányban szerepeljen az állattenyésztés és az állatok egészség- és állatvédelme. Az esszé feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:
- állattenyésztés: 40%
- állatok egészség- és állatvédelme: 40%
- takarmányozástan: 20%
Az esszéfeladat megfogalmazásánál nem szükséges mindig "erőltetni" a komplex jelleget, lehetőség van a három felsorolt szakterületen önálló, egymástól független írásbeli tétel kidolgozására is.
A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, és az alábbi tantárgyak ismeretanyagát öleli fel:
- anatómia és élettan,
- takarmányozástan,
- állattenyésztés,
- állatok egészség- és állatvédelme,
- állattartás épületei és gépei,
- gazdálkodási és szervezési ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- állattenyésztés,
- állatok egészség- és állatvédelme,
- gazdálkodási és szervezési ismeretek.
Az állattenyésztés vizsgatárgy:
"A" tétel:
- általános állattenyésztés,
- anatómia és élettan,
- takarmányozástan,
- állattartás épületei és gépei.
"B" tétel:
- részletes állattenyésztés.
Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:
"A" tétel:
- általános állategészségügy,
- állatvédelem.
"B" tétel:
- belgyógyászat,
- sebészet,
- szülészet és szaporodásbiológia,
- járványtan,
- parazitológia.
A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:
"A" tétel:
- gazdálkodási és szervezési ismeretek,
"B" tétel:
- munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három területen, ún. "munkahelyen" zajlik.
A) Az első munkahely, a laboratórium, ahol a tejvizsgálatok, takarmányvizsgálatok elvégezhetők, és az ún. ismeret, illetve megértés szintű feladatok közül néhány bemutatható. Ilyen, pl. a takarmányok megnevezése, csoportosítása, fajtatani felismerések (diasorozat vagy fotók alapján), műszerismeret, gyógyszerismeret, a fej, a törzs és a végtagok csontjainak megnevezése emlősöknél és madaraknál, stb.
B) A második munkahely az állattartó telep vagy tangazdaság, ahol legalább három állatfaj megtalálható. A vizsgázók itt azokat a feladatokat hajtják végre, melyhez élő állatra, illetve üzemi körülményekre van szükség. A vizsga lehetséges helyszínei: a szarvasmarhatelep, a sertéstelep, a lovászat, a juhtelep, a baromfitelep, a tangazdasági tanistálló és az iskolai tanműhely.
C) A harmadik munkahely a tanterem, vagy ha rendelkezésre áll egy számítógépes terem, ahol a vizsgázók írásbeli, illetve számítógépes feladatot hajtanak végre. Itt oldható meg a takarmányadag összeállítás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), jövedelemadó bevallás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), vagy a személyi jövedelemadó törvény alapján őstermelők, családi gazdaságok, egyéni vállalkozók részére kötelezően vezetendő alapnyilvántartások elkészítése és az alapvető bizonylatok kitöltése.
A tanulók az első és a harmadik munkahelyen egy tételt húznak, ami egy feladatot tartalmaz. A harmadik munkahelyen célszerű egyszerre kihúzatni a tételeket, kiadni a feladatot, amit a vizsgázók 3x45 perc alatt megoldanak, majd beadnak lemezen vagy papíron a feladat jellegétől függően.
A második munkahelyen szintén egy tételt húznak a tanulók, de az, három végrehajtandó feladatot tartalmaz, mindegyiket más állatfajon, illetve területen. A feladatokat a vizsgabizottság úgy állítsa össze az FVM által kiadott tételsorból, hogy különböző szintű feladatokat tartalmazzon (ismeret, megértés, alkalmazás) és tükrözze a helyi sajátosságokat.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a keringési rendszerek, a légzőkészülék, a kiválasztó-rendszer és az érzékszervek alkotórészeinek, a mozgás szervrendszerének felsorolása, valamint azok működésének ismertetése,
- a különféle gazdasági haszonállatokon a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatának, az emésztőcső felépítésének, az emésztési sajátosságaiknak, az ivarszervek felépítésének és működésének, valamint azok szaporításban betöltött szerepének, az alkalmazkodás folyamatának és annak gazdaságosságra gyakorolt hatásának jellemzése,
- a takarmányozás céljának, az okszerű takarmányozás jelentőségének, a takarmányok kémiai összetételének megnevezése,
- a takarmányok emésztésének és kihasználásának, az azt befolyásoló tényezőknek, a takarmányok táplálóértékének, az értékelés rendszerének, a takarmányok táplálóanyag tartalmának és értékesülésének ismertetése,
- a takarmányok jellemzése, csoportosítása, kiválasztása,
- a takarmányok mintavételének elemzése, az eredmények értékelése,
- a takarmányok minőségének megállapításához az érzékszervi vizsgálat menetének elemzése,
- a takarmányok tartósítási módjainak, az etetésre történő előkészítésének értékelése,
- az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletének kiszámítása, a takarmányozási táblázatok használata,
- takarmányadagok összeállítása különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,
- a számítógépes takarmányadag optimalizálási programok használata,
- az állattartás és állattenyésztés fogalmának, a gazdasági állatok rendszerezésének, eredetének, háziasításának, a háziasítás állati szervezetre történő kihatásának ismerete,
- a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságainak felsorolása, az örökléstani alapfogalmak, a környezet és az öröklődés kölcsönhatásának, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődésének ismerete,
- a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségének, a nemesítés folyamatának, a piaci igényeknek, az egyes állatfajok (ivar, kor és hasznosítás szerinti) elnevezésének ismerete,
- a tehén- és a juhtej összetételének és tulajdonságainak, a tej természetes elváltozásainak, táplálkozási és takarmányozási jelentőségének, hasznos és káros mikrobáinak, a nyerstej szabvány előírásainak, a tejátadás szabályainak, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiájának, a tej másodlagos kezelésének ismerete,
- a tenyészcél meghatározása, a fajta, a hibrid, a típuskiválasztás elveinek, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereinek, a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatgyűjtés jelentőségének és módjainak megmagyarázása,
- a tenyésztési eljárások és a szaporítási módok összehasonlítása,
- a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggések ismertetése,
- az állatfajok felismerése, a fajták, hibridek csoportosítása, megkülönböztetése,
- a tejhibák definiálása,
- a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségek elemzése az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,
- az egyes állatfajok, fajták tartástechnológiájának és a termelés eredményességét befolyásoló tényezőknek az értékelése,
- a tej elsődleges és másodlagos kezelésének, a tejvizsgálatok, a tejfrissesség, -sűrűség, -zsírtartalom vizsgálat elemzése,
- az istállóklíma összetevőinek jellemzése és az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatásának értékelése,
- a higiénikus termék előállítás szabályainak, valamint a személyi higiénia fontosságának elemzése,
- a környezet fogalmának, a szervezet környezeti hatásokra adott reakcióinak ismerete,
- az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmának definiálása,
- a betegségek okozta nemzetgazdasági károk, a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okok felsorolása,
- a betegség megelőzés általános szempontjainak megnevezése,
- az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeinek, valamint a zoonózisok ismerete,
- az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmak definiálása,
- az állatokkal való gondos, szelíd bánásmód és az állatvédelem jelentőségének kifejezése,
- az állat-egészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályainak, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előírásainak ismertetése,
- a beteg állatoknak az egészségesek közül történő kiválogatásának elemzése,
- a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásainak elbírálása,
- a zoonózisokkal kapcsolatos teendők elemzése,
- az építészeti és géprajzi alapfogalmak, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságainak, a motorok szerkezeti részeinek, a motorok kenésének, hűtésének, elektromos berendezéseinek, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeinek felsorolása,
- az állattartó telep létesítés szabályainak kifejezése,
- a traktorok működésének, tüzelőanyag-ellátásának, kenésének, hűtésének, az akkumulátor kezelésének jellemzése,
- a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépek, a stabil takarmánykiosztó gépek, az automatikus abrakadagoló berendezés, a szellőző- és fűtőberendezések, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseinek, és az egyéb állattartásban használatos gépek jellemzése,
- a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényének, a telepek elrendezésének, az istállók belső elrendezésének leírása,
- a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükséges szerkezeti részek működésének elemzése,
- a fejés és tejkezelés gépi berendezéseinek elemzése,
- a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak, a gazdaságossági és hatékonysági mutatók ismertetése,
- az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályoknak, a könyvvezetés fontosságának, a számviteli alapelveknek, a mezőgazdaság támogatási rendszerének ismerete,
- az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek, az érdekvédelem rendszerének, a bankválasztás szempontjainak, a hitelformák és hitellehetőségek megnevezése,
- a vállalkozás lényegének és belső struktúrájának, a vállalkozásalapítás, működtetés és megszüntetés követelményeinek megmagyarázása,
- az egyszeres könyvvezetés technikájának, a bizonylatolás alapelveinek, a bizonylatok és számlák kezelési szabályainak jellemzése,
- a marketing jelentőségének, valamint a kommunikáció fontosságának igazolása,
- a hitelfelvétel szabályainak, a leltározás fogalmának, szabályainak, a pénzügyi terv készítés mozzanatainak jellemzése,
- üzleti terv készítés technikájának, az üzleti tárgyalás technikájának, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályainak alkalmazása,
- az alapvető bizonylatok kitöltésének és a leltározás elvégzésének értékelése,
- a munkavédelem feladatának, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmának, a munkahelyi magatartás szabályainak, a kézi és gépi anyagmozgatás módjainak megnevezése,
- a munkalélektan legfontosabb fogalmainak, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőinek, a tűzvédelmi alapfogalmaknak és a környezetszennyezés lehetőségeinek ismerete,
- az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjainak, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásainak és tűzvédelmi szabályainak megnevezése,
- az állatszaporítás biztonsági szabályainak, az állattartás gépeinek biztonságos használatának jellemzése,
- a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályok, a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályainak leírása,
- az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályainak, a gépek és létesítmények használatának elemzése,
- a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználásának, az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, valamint a védőital jelentőségének értékelése,
- a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelés módjainak, az állattartó telepeken a környezetszennyezés és az elhárítás lehetőségeinek, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének elemzése,
- a vegyszerek szerepének és alkalmazásuk szabályainak értékelése az állattartásban,
- a fertőtlenítés módjainak, módszereinek, a rovar- és rágcsálóirtás eljárásainak összehasonlítása.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeinek megnevezése,
- a traktorok karbantartásának elvégzése,
- az istállóklíma berendezéseinek, a vízellátás módjainak, berendezéseinek, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépek, berendezések megnevezése,
- a trágyaeltávolítás eszközeinek, berendezéseinek felismerése,
- az állattenyésztésben használt gyógyszerek, műszerek, eszközök felismerése,
- a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállók és technológiai berendezéseik bemutatása és minősítése,
- a takarmányok bemutatása, mintavétel és az érzékszervi minősítés elvégzése,
- az állati test anatómiai felépítésének bemutatása,
- az állatfajok, fajták, típusok, hibridek felismerése,
- a külső testalakulás és a termelés összefüggésének elemzése,
- a beteg állatok kiválasztása az egészségesek közül,
- az egyes vizsgálatok végrehajtása, a klinikai alapértékek felvétele,
- az életkor meghatározása,
- takarmányadag összeállítása, a takarmányok tartósítása, tárolása, adagolása,
- a testméret-felvétel végrehajtása és a testtömeg megállapítása,
- az állatok azonosítása,
- az állatokkal való bánásmód bemutatása (megközelítés, megfogás, rögzítés egyes beavatkozásokhoz, vezetés, hajtás, fékezés),
- az ivarzó állatok kiválogatása,
- az ellésre, fialásra történő előkészülés, az ellés és fialás levezetése,
- a lovak használatának bemutatása (kifogás, befogás, hajtás),
- a küllemi bírálat elvégzése,
- a tőgy elbírálása a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,
- a fejés végrehajtása,
- a fejőgépek összeszerelése, az üzempróba bemutatása,
- a tej- és takarmányvizsgálatok elvégzése,
- mintavétel elvégzése, laboratóriumi vizsgálatra történő elküldése,
- a gyapjúminősítés elvégzése,
- a tojástermelő és keltető üzemek tevékenységében történő részvétel,
- az állati termék előállítás munkafázisainak elvégzése,
- a villanykarám működtetése,
- a fertőtlenítés végrehajtása,
- a rovar- és rágcsálóirtás elvégzése,
- az elsősegélynyújtás bemutatása (embernek és állatnak),
- a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok betartása,
- a tűzoltás elvégzése,
- gyógyszerek alkalmazása külsőleg és belsőleg,
- a gyakoribb gyógykezelések végrehajtása,
- a csülök-, köröm- és pataápolás elvégzése,
- a sebek elsődleges ellátásának végrehajtása,
- a bőrbetegségek kezelése,
- a borogatás elvégzése,
- a mikroklíma-vizsgálatok elvégzése, szükség esetén történő beavatkozás végrehajtása,
- a tömeges kezelések végrehajtása,
- a bizonylatok kitöltése (az aktuális törvényi előírások szerint),
- a munkabér kiszámítása,
- a jövedelemadó bevallás elkészítése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati osztályzatot a három munkahelyen végrehajtott öt (5) feladatra kapott érdemjegy átlaga adja. A második munkahelyen (tanüzem, tanműhely, istálló) a vizsgázók három feladatot hajtanak végre, ezért az ezekre kapott érdemjegy súlyozottan szerepel a végleges jegyben.
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.
A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.
Javaslat a felismerési, megnevezési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):
Felismert minta (db)Százalékos felismerési arányÉrdemjegy
9-1090-100%jeles (5)
880%jó (4)
770%közepes (3)
660%elégséges (2)
5 vagy kevesebb50% vagy alattaelégtelen (1)
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket. Célszerű jól működő kapcsolatot kialakítani a környező állat-egészségügyi intézményekkel (megyei állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás, állatkórház, rendelő, vágóhíd, tejüzem, stb.)
Az eszközök vizsgára történő előkészítésénél az FVM által javasolt tételsorból a helyi sajátosságoknak megfelelően kialakított vizsgafeladatokat kell figyelembe venni, de alapvetően szükségesek az alábbiak:
- olyan szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfitelep vagy tanistálló, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést és vizsgáztatást,
- a különböző állatfajok tartásához és tenyésztéséhez használatos gépek, eszközök, berendezések, melyek a vizsgafeladatok végrehajtásához szükségesek,
- az állat-egészségügyi és állatvédelmi témájú feladatok bemutatásához, műszerek, eszközök, gyógyszerek,
- takarmányok, takarmány-kiegészítők, takarmányozási táblázatok,
- számítástechnikai szakterem a megfelelő számú számítógéppel és szakmai programokkal,
- laboratórium, a vizsgálatokhoz szükséges felszereléssel és vegyszerekkel.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetében.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Állattenyésztés
Állatok egészség- és állatvédelme
Állattartás épületei és gépei
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Állattenyésztés
Állatok egészség- és állatvédelme
Állattartás épületei és gépei
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Tantárgy megnevezése1/13.
évfolyam
37 hét*
2/14.
évfolyam
37 hét*
3/15.
évfolyam
34 hét*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra373734108
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem370037
3.Gazdálkodási és szervezési ismeretek074102176
4.Anatómia és élettan740074
5.Takarmányozástan74370111
6.Állattenyésztés111111102324
7.Állatok egészség- és állatvédelme74111136321
8.Állattartás épületei és gépei373768142
Kötelező elmélet összesen4444074421293
Kötelező gyakorlat
9.Munka-, tűz- és környezetvédelem370037
10.Gazdálkodási és szervezési ismeretek03768105
11.Anatómia és élettan740074
12.Takarmányozástan3737074
13.Állattenyésztés7474136284
14.Állatok egészség- és állatvédelme74111136321
15.Állattartás épületei és gépei377434145
16.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat1201200240
Kötelező szakmai gyakorlat összesen4534533741280
Kötelező tantárgyak összesen8978608162573
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet747468216
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat111111102324
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen185185170540
Összes óraszám108210459863113
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

10. Az Általános állattenyésztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 10
2. A szakképesítés megnevezése: Általános állattenyésztő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6131Általános állattartó és -tenyésztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Biztonságos, szakszerű és önálló munkavégzés a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- a baromfi- és a nyúltenyésztés területén, amelynek során alkalmazza a környezetkímélő állattartás szabályait, az anyag- és energiatakarékos termelési eljárásokat.
Az általános állattenyésztő szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 02Állattenyésztő
(az állatfaj megjelölésével)
21 6201 01Ezüstkalászos gazda
32 6201 01Aranykalászos gazda
51 6201 01Gazda I.
33 6201 01Gazda II.
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01Inszeminátor
(az állatfaj megjelölésével)
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A szarvasmarha, a juh, a sertés, a baromfifajok és a nyúl tenyésztése, szaporítása, takarmányozása, elhelyezése, ápolása-gondozása.
Állati termékek előállítása, minősítése.
Az állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.
Az állattenyésztés gépeinek, berendezéseinek szakszerű üzemeltetése.
Önálló vállalkozás működtetése.
2. Elméleti követelmények
Anatómia és élettan terén
- felismeri az állati csontváz részeit, a testtájakat és azok csontos alapjait,
- ismeri az értékes húsrészeket adó izmokat,
- ismeri az ivarszervek és a tejmirigy felépítését, működését, összefüggéseit a gazdasági állatok eredményes szaporításában,
- összehasonlítja a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését,
- megmagyarázza az emésztőkészülék működése és a szakszerű takarmányozás közötti összefüggéseket.
Takarmányozástan terén
- ismeri a takarmányok kémiai összetételét, valamint az egyes alkotórészek szerepét az állati szervezet felépítésében és az állati termékek előállításában,
- megnevezi a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési módszereket,
- megkülönbözteti és jellemzi a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat, takarmány-kiegészítőket,
- definiálja a takarmányadag összeállításának elveit,
- megkülönbözteti a különböző minőségű takarmányokat,
- elemzi és értékeli a különböző takarmányok tartósítási és tárolási módjait.
Állattenyésztés terén
- megnevezi a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a baromfifajok és a nyúl nemzetgazdasági jelentőségét, küllemi sajátosságait, ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezését,
- megnevezi a gazdasági állatfajok rendszertani egységeit,
- megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait, ismeri azok összefüggéseit az állati termékek előállításával,
- ismeri a gazdasági állatok nemesítésének folyamatát,
- ismeri a gazdasági állatok felnevelésének elemeit,
- jellemzi a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi és nyúl fajtákat, valamint hibrideket,
- definiálja és összehasonlítja az állattenyésztés gazdaságosságát befolyásoló szaporítási folyamatokat (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés),
- elemzi a legfontosabb állatfajok főbb takarmányozási elveit,
- kidolgozza a főbb állatfajok kor- és hasznosítás szerinti takarmányozását,
- jellemzi az állati termékek előállításának folyamatát, megítéli és befolyásolja a tej, a hús, a tojás és a gyapjú minőségét.
Állatok egészség- és állatvédelme terén
- megnevezi a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,
- ismeri az állat-egészségügyi szakigazgatás rendszerét, a bejelentési kötelezettséget,
- ismeri a hazai állatvédelem rendszerét,
- ismeri az állatvédelem jelentőségét,
- ismeri az állatok betegségének kialakulását és annak feltételeit,
- megkülönbözteti az egészséges és beteg állatokat életjelenségek és klinikai értékek alapján,
- jellemzi az egyes állatfajoknál jelentős termeléskiesést okozó állatbetegségeket és megelőzi azokat,
- elkészíti a fertőző és parazitás betegségek megelőzését és leküzdését szolgáló fertőtlenítések szabályait,
- kidolgozza az egyszerű kezelések és életmentő beavatkozások rendjét.
Állattartás épületei és gépei terén
- ismeri a legfontosabb műszaki alapfogalmakat és a traktorok főbb szerkezeti egységeit,
- ismeri a telep és az épületek elrendezésének szempontjait,
- ismeri az állatfajok optimális termelési zónáját és az ezek szabályozását biztosító berendezéseket,
- ismeri az egyéb állattartó gépeket és berendezéséket,
- összehasonlítja a különböző állatfajok épületeit és azok belső elrendezését,
- jellemzi a takarmány- betakarító, -előkészítő és - kiosztó gépek, etető és itató berendezések, a trágyaeltávolító gépek, a fejő- és tejkezelő gépek működését.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megnevezi a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit, azokat a veszélyes és ártalmas tényezőket, amelyek balesetet, foglalkozási betegségeket okozhatnak, illetve szennyezhetik a környezetet,
- jellemzi a környezetkímélő állattartás szabályait, valamint a tűzvédelmi előírásokat,
- elemzi az állattenyésztéshez kapcsolódó fontosabb biztonságtechnikai előírásokat.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban és a számviteli alapelveket,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,
- megnevezi a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat és a mezőgazdaság támogatási rendszerét,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait és az üzleti tárgyalás technikáját,
- ismeri az üzleti terv felépítését,
- megnevezi a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket,
- azonosítja a vállalkozás lényegét, belső struktúráját, működtetésének követelményeit,
- megkülönbözteti a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- jellemzi a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,
- megmagyarázza a hitelfelvétel szabályait, a leltározás fogalmát, szabályait és a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,
- jellemzi a szerződés fogalmát és az árképzés szabályait.
3. Gyakorlati követelmények
Anatómia és élettan terén
- bemutatja az állati csontváz részeit és a testtájakat,
- megmutatja az emésztő- és szaporító szervek részeit, elhelyezkedését.
Takarmányozástan terén
- felismeri a legfontosabb mérgező növényeket,
- bemutatja a takarmányok beltartalmi értékeinek vizsgálati módszereit,
- bemutatja az egyes gazdasági állatok takarmányait,
- bemutatja a különböző minőségű takarmányokat,
- használja a takarmányozási táblázatokat,
- előkészíti a takarmányokat, elvégzi a takarmányok tárolásával, tartósításával kapcsolatos munkákat, végrehajtja az állatok etetését és itatását.
Állattenyésztés terén
- megítéli a baromfifajok szaporítási munkáit,
- megismeri a gazdasági állatfajokat, azok legfontosabb típusait és fajtáit, megítéli a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,
- megbecsüli az állatok testtömegét,
- végrehajtja az állatok mérlegelését és jelölését,
- kiválasztja a tenyészsüldőket, az ivarzó, valamint a közeledő ellés/fialás jeleit mutató állatot,
- elvégzi az ellés/fialás szakszerű levezetését, az újszülött és az anya ápolását,
- összeállítja az egyes állatfajok takarmányadagját,
- végrehajtja az állati termékek előállításának munkafázisait,
- minősíti az állati termékeket,
- elvégzi az állattartás munkáit.
Állatok egészség- és állatvédelme terén
- kiválogatja a beteg állatokat,
- megmutatja az alapvető gyógyszereket,
- megméri a fontosabb klinikai alapértékeket és mikroklíma jellemzőket,
- szakszerű bánásmódot alkalmaz,
- ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi az adatokat,
- elvégzi a különböző fertőtlenítési eljárásokat,
- elvégzi az egyszerűbb gyógykezeléseket, életmentő beavatkozásokat.
Állattartás épületei és gépei trén
- megkülönbözteti a traktorok főbb szerkezeti egységeit,
- biztonságosan üzemelteti a takarmány- betakarító, -előkészítő- és kiosztó-gépeket, az etető és itató berendezéseket,
- biztonságosan üzemelteti a trágyaeltávolító gépeket,
- szabályozza a mikroklímát beállító berendezéseket,
- biztonságosan üzemelteti a fejő- és tejkezelő gépeket, berendezéseket.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megítéli a tűzesetek kialakulásának lehetőségét,
- elsősegélyt nyújt baleset esetén,
- szakszerűen használja a tűzoltó eszközöket,
- kidolgozza a betartandó baleset-megelőzési és biztonságtechnikai előírásokat.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,
- elkészíti az adóbevallást,
- elvégezni a leltározást,
- kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,
- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az általános állattenyésztőben alakuljon ki az állatok iránti szeretet, legyen türelmes az állatokkal. Rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel a gyakran nehéz körülmények között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga komplex vizsga, amely magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.
Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is. A tételrész egy vagy két feladatban is megfogalmazható. Ez utóbbi esetben természetesen ügyelni kell arra, hogy a két feladatban ugyanazon állatfaj ne szerepeljen.
Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.
A gazdálkodási és szervezési ismeretek tantárgy írásbeli tételrésze két feladatból álljon. Az egyik feladat a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen elméleti alapismereteket, a másik pedig a kapcsolódó számításokat (adó, költség, önköltség stb.), nyomtatvány és bizonylat kitöltéseket tartalmazza.
Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:
- állattenyésztés: 60%
- állattartás épületei és gépei: 20%
- gazdálkodási és szervezési ismeretek: 20%
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- állattenyésztés,
- állatok egészség- és állatvédelme,
- állattartás épületei és gépei.
Az állattenyésztés vizsgatárgy:
- anatómia és élettan,
- takarmányozástan,
- általános állattenyésztés,
- részletes állattenyésztés.
Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:
- általános állat-egészségügy,
- részletes állat-egészségügy,
- állatvédelem.
Az állattartás épületei és gépei vizsgatárgy:
- az állattartó telepek épületei,
- az állattartó épületek gépei,
- takarmány betakarítás, -előkészítés és -kiosztás gépei.
A vizsgázóktól kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteket is.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és baromfi -tenyésztés területén kijelölt munkafeladatok közül három állatfajjal kapcsolatosan kell vizsgáznia. A szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző állattenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy az egyes állatfajok közül melyik munkafeladatait kell minden vizsgázónak végrehajtani.
A tételek fajonként az alábbi feladatokat tartalmazzák:
a) manuális tevékenység végrehajtása
(Testtömeg-becslés, mérlegelés, állatjelölések végrehajtása, ellésre történő előkészületek, ellés levezetése, ellés utáni teendők, gépi fejés végrehajtása, fejőgép tisztítása, fertőtlenítése, szétszedése, összerakása, tőgygyulladás vizsgálata, kezelése, tejvizsgálatok, istállóklíma vizsgálata, fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása, klinikai alapértékek felvétele, körmözés, takarmányadagok összeállítása, takarmányok előkészítése, etetés, itatás.)
b) komplex felismerési feladatok
(Csontok, testtájak, fajták, típusok, ivarzó állatok felismerése, takarmányok, takarmány-kiegészítők, mérgező növények felismerése, külső testalakulás és a termelés közti összefüggés megítélése, beteg állatok, tojások felismerése.)
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az állatok csontváza, testtájai, az értékes húsrészeket adó izmok ismerete,
- az emésztőkészülék felépítése, az emésztés folyamata, a gazdasági állatfajok emésztési sajátosságainak összehasonlítása,
- a hím-és a női ivarszervek felépítése, működése, a szaporítás folyamata, a tejmirigy szerkezete és működésének megismerése,
- a takarmányok szerves és szervetlen anyagainak, a takarmányok emészthetőségének és táplálóértékének ismerete,
- a főbb takarmánycsoportok, a fontosabb takarmányok jellemzése, erjesztéssel és szárítással történő tartósítás, tárolás értékelése,
- a takarmányok előkészítése etetésre, a takarmányszükséglet megállapításának, takarmányadag összeállításának megmagyarázása,
- a ló-, szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfi- és nyúltenyésztés, -tartás fontosságának ismerete, elnevezéseik megnevezése,
- a gazdasági állatok főbb rendszertani egységeinek felismerése, a külső- és belső értékmérő tulajdonságok,
- a fontosabb ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl és baromfi fajták és hibridek jellemzése,
- a nemesítés munkafolyamatainak ismerete: törzskönyvezés, tenyészcél meghatározása, tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás, tenyésztési eljárások, párosítás,
- a szaporítás munkafolyamatainak megmagyarázása: tenyésztésbe vétel, az ivarzás, a pároztatás, a vemhesség, az ellés/fialás, az újszülött és az anyaápolás ellés/fialás után,
- a csikó, a borjú, a bárány, a malac, a nyúl és a baromfifajok felnevelésének, a növendéknevelésnek ismerete,
- ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl, baromfi takarmányozási elveinek, főbb takarmányainak, takarmányozási módszereinek, tartási rendszereinek, ápolási munkáinak jellemzése,
- kiváló minőségű, gazdaságos tej-, hús-, gyapjú- és tojástermelés jellemzése,
- a betegség keletkezési okainak, lefolyásának ismerete,
- az egészséges és a beteg állat életjelenségeinek megkülönböztetése,
- a nem fertőző és fertőző betegségek megelőzése általános szempontjainak ismerete,
- egyszerűbb kezelések, életmentő beavatkozások, elsősegélynyújtás rendjének kidolgozása,
- az állat-egészségügyi igazgatás szervezete, a bejelentési kötelezettség, járványügyi intézkedések ismerete,
- a hazai állatvédelem rendszerének és intézkedési lehetőségeinek ismerete,
- szaporodásbiológiai betegségek jellemzése: meddőség, vetélés, koraellés, méhcsavarodás, méh- és hüvelyelőesés, magzatburok visszamaradás,
- emésztőszervi megbetegedések jellemzése: nyelőcső eltömődés, bendőmegterhelés, felfúvódás, RPTP, gyomor- és bélhurut, gyomor- és bélgyulladás,
- légzőszervi megbetegedések jellemzése: hörghurut, tüdőgyulladás, tüdőtágulat,
- anyagforgalmi megbetegedések jellemzése: ketózis, tejsav-mérgezés, ellési bénulás, angolkór- csontlágyulás,
- ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi (vírusok, baktériumok, gombák okozta) fontosabb fertőző eredetű betegségeinek jellemzése,
- parazitás betegségek jellemzése: májmételykór, gyomor- és bélférgesség, tüdőférgesség, trichinellózis, orsóférgesség, echinococcosis, tetvesség, rühösség,
- mérgezések jellemzése: fusariotoxikózis, konyhasó, rágcsálóirtó szerek, karbamid túletetés okozta mérgezések,
- a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírások, foglalkozási betegségek ismerete,
- az állatok takarmányozás,- tartáshigiéniai, valamint környezetvédelmi szabályainak ismerete,
- állattartó telepek létesítési, elrendezési követelményeinek ismerete, épületek építészeti belső kialakítása,
- állatok elhelyezésével szembeni követelmények ismerete: optimális termelési klímaértékek és ezek szabályozását biztosító berendezések,
- takarmány szállításának, mobil- és stabil takarmánykiosztók, vályúk, önetetők, tömőgépek, itató-berendezések jellemzése,
- szálas- és szemestakarmány betakarító és előkészítő gépek, tárolók jellemzése,
- fejőberendezések felépítésének, működésének, a fejési rendszereknek, a tej termelőhelyen történő kezelésének (szűrés, hűtés, tárolás) jellemzése,
- mechanikus trágyaeltávolító berendezések (mobil, stabil), energiatakarékos, környezetkímélő trágyakezelés jellemzése,
- kézi és motoros működtetésű permetezőgépek, nagynyomású mosó-fertőtlenítő berendezések ismerete,
- a baromfitartás, a baromfikeltetés gépeinek, a villanykarám, a lekötő-szerkezetek és az állatápoló eszközök jellemzése,
- a traktorok főbb szerkezeti egységei, az erőgépek karbantartása,
- a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak ismerete,
- fontosabb közgazdasági alapfogalmak ismerete,
- az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak ismerete,
- adóbevallás készítése,
- a leltározás fogalmának, szabályainak ismerete,
- állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és a számlák kitöltése,
- a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése szakmai számításokkal.
A gyakorlati vizsga tartalma
- csontok, csontösszeköttetések bemutatása,
- testtájak (húsipari elnevezések) felismerése,
- tömegtakarmányok jellemzése, minősítése (zöld-, erjesztett takarmányok, szénák),
- abraktakarmányok jellemzése, minősítése (magvak, premixek, koncentrátumok, tápok),
- takarmányadagok összeállítása (közelítéses módszerrel és számítógéppel),
- takarmányok előkészítése etetésre,
- adott állatcsoport etetése, itatása,
- fajták, hibridek felismerése,
- küllem megítélése (szarvasmarha, ló),
- juhok bonitálása,
- tenyészsüldők kiválasztása,
- tőgy bírálata a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,
- állatok jelölése (állandó, ideiglenes módon),
- testtömegbecslés, mérlegelés végrehajtása,
- állatok ápolásának (bőr, szőr, pata) elvégzése,
- juhok körmözésének végrehajtása,
- ivarzó állatok felismerése, kiválogatása,
- ellésre/fialásra történő előkészületek, ellés/fialás szakszerű levezetése,
- újszülöttek ápolásának elvégzése,
- tejpótló előkészítése itatásra, itatás végrehajtása,
- gépi fejés végrehajtása,
- fejőgép szétszedése, összerakása,
- fejőgép tisztítása, fertőtlenítése,
- tejvizsgálatok végrehajtása,
- tőgygyulladás vizsgálata, kezelése,
- beteg állatok kiválogatása, elkülönítése,
- klinikai alapértékek megállapítása,
- mikroklíma jellemzők megállapítása (istállóklíma vizsgálata, minősítése),
- fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása,
- alapvető gyógyszerek ismerete, egyszerűbb gyógykezelések elvégzése,
- tojások gyűjtése, válogatása, jelölése, előkészítése szállításra,
- tojások felismerése, jellemzése,
- keltetőgépek üzemeltetése, tisztítása, fertőtlenítése,
- napos baromfi leszedése, válogatása, előkészítése szállításra,
- traktorok főbb szerkezeti egységeinek felismerése,
- traktorok üzemeltetése,
- traktorok karbantartása,
- takarmánybetakarító gépek üzemeltetése,
- takarmány-előkészítő gépek üzemeltetése,
- etető- itató-berendezések működtetése,
- trágyaeltávolító berendezések működtetése,
- adóbevallás elkészítése,
- állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és számlák kitöltése,
- szakmai számításokkal a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.
A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.
Javaslat a felismerési, megnevezési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):
Felismert minta (db)Százalékos felismerési arányÉrdemjegy
9-1090-100%jeles (5)
880%jó (4)
770%közepes (3)
660%elégséges (2)
5 vagy kevesebb50% vagy alattaelégtelen (1)
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Állattenyésztés
Állatok egészség- és állatvédelme
Állattartás épületei és gépei
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Anatómia és élettan
Takarmányozástan
Állattenyésztés
Állatok egészség- és állatvédelme
Állattartás épületei és gépei
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseI.
évfolyam
37 hét*
II.
évfolyam
34 hét*
Összesen
Kötelező elméleti órák
1.Közismereti órák222204426
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37-37
3.Gazdálkodási és szervezési ismeretek-6868
4.Anatómia és élettan37-37
5.Takarmányozástan74-74
6.Állattenyésztés111102213
7.Állatok egészség- és állatvédelme373471
8.Állattartás épületei és gépei373471
Kötelező elmélet összesen555442997
Kötelező gyakorlat
9.Munka-, tűz- és környezetvédelem35-35
10.Gazdálkodási és szervezési ismeretek-7070
11.Anatómia és élettan112-112
12.Takarmányozástan112-112
13.Állattenyésztés147168315
14.Állatok egészség- és állatvédelme70168238
15.Állattartás épületei és gépei70168238
16.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen6865741260
Kötelező tantárgyak összesen124110162257
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet7468142
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat148136284
**Szabadon választható kötelező
szakmai tárgyak összesen
222204426
Összes óraszám146312202683
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

18. A Digitálistérkép-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 8429 01
2. A szakképesítés megnevezése: Digitálistérkép-kezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 4123
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 500
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga: -
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
4123Egyéb (digitálistérkép-kezelő,
térképtáros) iratkezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A földhivatali hálózatban, a földmérés és térképészeti intézményekben, az önkormányzatoknál, tervezői intézeteknél, közmű üzemeltetőknél, út, vasút, vízügyi intézményeknél jelentkező földmérési és térképészeti adatok, térképek rendszerezése, kezelése, szakszerű tárolása, illetve tárolt adatokból, térképekből szükséges adatszolgáltatás végzése.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
52 5499 01Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01Földügyi számítógépes adatkezelő
52 3435 03Ingatlan nyilvántartási ügyintéző
52 5401 04Földmérő és térképész technikus
52 5401 03Térképész technikus
53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 03Kataszteri szaktechnikus
53 5401 04Létesítmény-geodéta szaktechnikus
53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
54 3435 05Ingatlan nyilvántartási titkár
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A földmérési és térképészeti adatok rendszerezése, tárolása, nyilvántartása.
Földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása.
A tárolt adatok egyszerű módosítása.
Alapvető térképészeti feladatok megoldása.
2. Elméleti követelmények
Földmérési ismeretek terén:
- ismeri a térképek fajtáját, csoportját, szelvényezését és vetületét,
- ismeri a földmérés célját és feladatát,
- definiálja a Föld alakját,
- definiálja a mérés fogalmát,
- ismeri a vízszintes és a magassági mérés alapeseteit,
- rámutat a számítógépen kezelhető térképek, a digitális térképek felhasználási területeire,
- definiálja a térkép tartalmát, a térképkészítés technológiáit,
- definiálja a digitális térképek tartalmát és térinformatikai kapcsolatát,
- ismeri a sajátos célú földmérési munkák fajtáit, munkarészeit, ezek földmérési és ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait,
- ismeri a földmérési adatok szolgáltatását analóg és számítógépes formában.
Információtechnológia terén:
- ismeri az alapfogalmakat,
- megnevezi a hardverek és a szoftverek főbb elemeit,
- felismeri a számítógépes hálózatokkal kapcsolatos fogalmakat,
- definiálja a szoftverek csoportjait és feladatait,
- megnevezi az operációs rendszerek főbb szolgáltatásait,
- elemezni képes a felhasználói programok (szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, illetve táblázat- és adatbázis-kezelők) funkcióit,
- ismeri a hálózati munka jellemzőit, a biztonság kérdésének szerepét.
Jogi és államigazgatási ismeretek terén:
- ismeri a jogszabály, a jogalkotó szervek, a jogszabály szerkezete, hatálya, kihirdetése, közzététele, jelölése és rangsora fogalmakat,
- definiálni tudja a tulajdonjogi ismereteket, ezen belül a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,
- elemezni képes a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal,
- leírja az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szerve, a bíróságok és ügyészségek szerepét,
- megkülönbözteti a földügyi szakigazgatás szervezete, központi és helyi szervei, intézmények és gazdasági társaságok fogalmait,
- definiálja az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskörét és illetékességét,
- képes leírni a határozatot (alakja és tartalma, közlése, a határozat kijavítása és kiegészítése),
- kifejezi a jogorvoslat (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, a semmisség) feladatát,
- ismeri az ügyvitel szabályait (az ügyvitel és az iratok nyilvántartása, az ügyvitel mozzanatai, a selejtezés),
- azonosítani képes az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.
EU ismeretek terén:
- definiálja Európa és az integráció szerepét,
- elemzi az Európai Unió szervezeti felépítését és működését,
- meg tudja nevezni az Unió intézményi rendszerét,
- ismeri az Európai Unió pénzügyi alapjait és felhasználásának elveit,
- bemutatja a csatlakozási folyamatot és a magyar kormányzat szerepvállalását,
- meg tudja magyarázni az Agenda 2000-ben a bővítés feltételeiről szóló fogalmakat,
- meg tudja különböztetni a fontosabb alapfogalmakat és a rövidítéseket.
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén:
- definiálja az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit, hatásköri szabályait,
- le tudja írni az ingatlan-nyilvántartás részeit, ingatlan-nyilvántartás tartalmát, az ingatlanok nyilvántartásának módját, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását,
- definiálja az adatok számítógépes feldolgozását, a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartást,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,
- képes a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatokat gyűjteni,
- leírja a TAKAROS rendszer főbb szolgáltatásait.
Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén
- le tudja írni az adat- és térképtár általános üzemelését, biztonságos kialakítását,
- meg tudja nevezni a földmérési és térképészeti (állami) alapadatok fogalmát,
- ismeri az adat- és térképtárolás földügyi szerveit,
- azonosítani képes a nyilvántartási rendszereket, alappontok-, térképek-, egyéb műszaki feladatok munkarészeit,
- definiálja az állami alapadatok tárolását, kezelését, az adatszolgáltatást,
- végrehajtja az ügyiratok és minősített ügyiratok tárolását, adatok, térképek kezelését, tárolását, nyilvántartását,
- végrehajtja a földmérési és térképészeti adatok szolgáltatását,
- ki tudja számítani az adatszolgáltatási díjakat,
- ismeri a biztonságtechnikai és munkavédelmi feladatokat az adat- és térképtárban.
3. Gyakorlati követelmények
Földmérési ismeretek terén
- elkészíti a mérési feladatok dokumentációját,
- előállítja a digitális térképet mérési adatokból,
- elvégzi a mérési és számítási jegyzőkönyvek irattári előkészítését,
- adatot tud szolgáltatni a földmérési feladatokhoz.
Információtechnológia terén
- elkészíti a szükséges munkarészeket az irodai szoftverek felhasználásával,
- kezeli a hálózati eszközöket,
- definiálni képes a hálózati jogosultságok beállítását.
Jogi és államigazgatási ismeretek terén
- elkészíti az egyszerűbb határozatokat,
- definiálja a jogorvoslati lehetőségeket,
- elemzi a szerződéseket,
- alkalmazza az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén
- elemzi az adatokat a számítógépes feldolgozáshoz,
- adatokat visz be a számítógépes nyilvántartó rendszerbe,
- elemzi, és szolgáltatásokat végez a TAKAROS rendszer adataiból.
Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén
- csoportosítja a tárolásra kerülő anyagokat,
- elkészíti a szükséges nyilvántartásokat,
- adatokat tud szolgáltatni az adat- és térképtárból,
- ki tudja számítani az adatszolgáltatás díját,
- kialakítja az adattár rendjét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az elméleti és gyakorlati képzés mellett elengedhetetlen a munkakör elvégzéséhez alkalmas személyiségi tulajdonságok megléte és azok fejlesztése (önállóság, igényesség, pontosság, szervezőképesség, kapcsolatteremtő képesség). Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a digitális térképkezelő szakmai vizsgára jelentkező, az elméleti és gyakorlati tantárgyi modulokból egyénileg is felkészülhet, de a gyakorlati képzéséről a gyakorlati hely által hitelesített munkanaplót kell vezetnie, amit a vizsgára jelentkezéskor a vizsgahelyen le kell adnia,
- egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani!
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza. Az írásbeli feladatnak olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye az elméleti ismeretek elsajátításának ellenőrzését. A kérdéssort a jelölt a vizsgán kapja meg, segédeszköz nem használható! Tantárgyanként 6-8 kérdés adható fel.
Az írásbeli feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:
- földmérési ismeretek 20%,
- jogi és államigazgatási ismeretek 30%
- a digitális adat- és térképkezelési ismeretek 50%
Az írásbeli feladatok témakörei:
- a vízszintes mérések feldolgozása,
- a magassági mérések feldolgozása,
- határozatok szerkesztése,
- szerződések elemzése,
- adatok csoportosítása és nyilvántartása,
- adatszolgáltatási díjak kiszámítása.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A komplex tétel három kérdésből álljon! A komplex szóbeli vizsga tantárgyai az alábbiak:
- Földmérési ismeretek
- Információtechnológia
- Jogi és államigazgatási ismeretek
- Ingatlan-nyilvántartási ismeretek
- EU ismeretek
- Digitális adat- és térképkezelési ismeretek
A szóbeli vizsgatétel "A" kérdésében a Digitális adat- és térképkezelési ismeretek tantárgy tudásterületei tartozzanak. A "B" kérdésben a Jogi és államigazgatási (50%), az Ingatlan-nyilvántartási (50%) ismeretanyaga, a "C" kérdést a Földmérési ismeretek tantárgy (40%), az Információtechnológia tantárgy (40%) és az EU ismeretek tárgy (20%) ismeretterületei.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni!
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani!
A gyakorlati vizsgát a gyakorlati képzés helyszínén, földhivatali, FÖMI vagy a képző, illetve vizsgahely gyakorló adat-és térképtárában kell lebonyolítani!
A gyakorlati vizsga tantárgya a Digitális adat és térképkezelési ismeretek.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
egy adatkezelési és egy adatszolgáltatási feladatot kell végrehajtani.
- Adatkezelés: térképi, mérési, számítási, nyilvántartási adatok gyűjtése, rendezése, nyilvántartása, kezelése.
- Adatszolgáltatás: alapadatok, térképek felkeresése, munkarészek szolgáltatása, díjszámítás, számlázás.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- térképi, mérési, számítási, nyilvántartási adatok gyűjtése,
- adatok rendezése, nyilvántartása, kezelése.
- alapadatok, térképek felkeresése, kiválasztása,
- munkarészek szolgáltatása hagyományos térképtárból,
- munkarészek szolgáltatása TAKAROS rendszerből,
- díjszámítás, számlázás.
A feladat megoldásához minden vizsgázónak 90 perc áll rendelkezésére.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az állami alapfeladat és az állami alapmunka fogalmának, az állami alapadatok körének ismertetése,
- az állami alapadatoknak a sajátos célú földmérési tevékenységben és a térinformatikában való felhasználásának bemutatása,
- az adatszolgáltatás módjainak és díjainak, a díjmentesség feltételeinek felsorolása,
- a felülvizsgálati és az egyéb (nem igazgatási jellegű) tevékenység díjainak leírása,
- a térképszerkesztő szoftverek szerepének bemutatása az adatszolgáltatásban,
- a FÖMI-nél beszerezhető adatok ismertetése,
- a megyei földhivatalokban tárolt és kezelt adatok körének felsorolása,
- a körzeti földhivatalokban tárolt és kezelt adatok körének felsorolása,
- a földügyi iratkezelés rendjének és érvényesülésének bemutatása (a földügyi irattározás és az adat-és térképtár kapcsolata),
- az adat- és térképtárak biztonsági kérdéseinek bemutatása, a térképek és adatok korszerű tárolása, nyilvántartása (szabályai), különös tekintettel a digitális adatokra,
- a térképek és adatok korszerű tárolásának, nyilvántartásának (szabályai) ismertetése,
- a TAKAROS ügyiratkezelésben betöltött szerepének ismertetése,
- a TAKAROS adatszolgáltatásban betöltött szerepének ismertetése,
- az alappont-nyilvántartás munkarészeinek ismertetése,
- az EOTR előtti hazai nagyméretarányú térképrendszerek ismertetése,
- az EOTR jellemzése és a szelvényszámozási rendszer ismertetése,
- a térképkészítés általános munkarészeinek ismertetése,
- a digitális alaptérkép fogalmának, tartalmának és fontosabb jellemzőinek ismertetése,
- a topográfiai térképek jellemzőinek, felhasználási körének, beszerzési lehetőségeinek felsorolása,
- a sajátos célú földmérési munkák végrehajtási folyamatának (közös) jellemzőinek ismertetése,
- a változási vázrajz fogalmának, jellemzésének, fajtáinak ismertetése,
- a települési önkormányzatok kötelező feladatainak és anyagi forrásainak bemutatása,
- a geodéziai koordináció lényege, tartalma, a bejelentési kötelezettség és a munkarész-benyújtási kötelezettség,
- a földmérési szakfelügyelet fogalmának, céljának és feladatainak bemutatása,
- a hagyományos alapanyagú térképek és adatok tárolásának és nyilvántartásának (szabályai) ismertetése,
- a hazai földmérésben használatos vetületi rendszerek fajtáinak, jellemzőinek és az egymásközti kapcsolatoknak bemutatása,
- a földmérési és térképészeti adatok csoportosítása és jellemzése (adatfajta, keletkezés, térképfajta, adatforrás, kezelési korlátozások),
- a térkép fogalmának, jellemzőnek ismertetése, tartalmának csoportosítása,
- a magassági alappontok szerepének, csoportosításának és számozásának ismertetése,
- az alap- és részletpontok szerepének, a mért adatok típusainak és mértékegységeinek részletezése,
- a vízszintes mérések eszközeinek és végrehajtásának csoportosítása és jellemzése,
- a magassági mérések fajtáinak és eszközeinek bemutatása,
- az alappont-sűrítés módszereinek, főbb munkaszakaszainak munkarészei ismertetése,
- a GPS szerepének bemutatása a háromdimenziós alappont-hálózat létrehozásában,
- a mérési hibák fogalmának, fajtáinak és kiküszöbölésük módjainak felsorolása,
- a vízszintes és magassági részletpontok csoportosítása,
- a részletmérés eredményeinek rögzítése, munkarészek fajtáinak és tartalmának ismertetése (mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz, pontvázlat, mérési jegyzőkönyv),
- a vízszintes alappontok szerepének, csoportosításának és számozásának bemutatása,
- a táblázatkezelők bemutatása, alkalmazásának ismertetése,
- az adatbázis-kezelők szolgáltatásainak, felhasználásának bemutatása,
- a számítógépes hálózatok szerepének, feladatának, és a hivatali munkavégzésben való felhasználásának ismertetése,
- az Internet/intranet fogalmának, szolgáltatásának, a TAKARNET jellemzőinek felsorolása,
- az információ és az adat fogalmának, mértékegységének, és az adatállomány felépítésének ismertetése,
- a hardver és a szoftver fogalmának és csoportosításának bemutatása,
- az operációs rendszer feladata és fajtáinak ismertetése,
- a szövegszerkesztők szolgáltatásainak, az irodai munkában való felhasználásának ismertetése,
- a számítógépes adatok védelmének bemutatása, különös tekintettel a vírusokra,
- a szakmai adatbázisok bemutatása, a meta-adat fogalma, felhasználása,
- az ingatlan- nyilvántartás fogalmának, tartalmának ismertetése,
- az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerének bemutatása,
- a személyes adatok védelmének biztosítékainak leírása,
- az érdemi határozat felépítése, alaki és tartalmi kellékei, az egyszerűsített határozat ismertetése,
- az államigazgatási ügy, az államigazgatási eljárás, a hatáskör és az illetékesség bemutatása,
- a tulajdonjog alanya, tárgya és tartalmának felsorolása,
- az alkotmány fogalmának és szerepének bemutatása a jogszabályok rendszerében,
- a jogszabály érvényessége és hatályossága, a jogalkalmazás fő mozzanatainak felsorolása,
- az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök és a Kormány feladatainak bemutatása,
- az Ügyészség, az Alkotmánybíróság és az ombudsmann szerepének ismertetése,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok, kötelező használatának ismertetése,
- a jogorvoslat módjának ismertetése az ingatlan-nyilvántartásban,
- az ingatlan-nyilvántartási eljárás folyamata, adatok átvezetése, jogok bejegyzése, tények feljegyzésének bemutatása,
- a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz való csatlakozás ismertetése,
- az ingatlan-nyilvántartási beadványok fajtái és mellékleteinek felsorolása,
- a szerződésre vonatkozó általános szabályok bemutatása,
- a földrészlet fogalmának értelmezése, és kivételek az általános értelmezés alól,
- az előzetes és a végleges átvezetés célja, fogalma, végrehajtásának ismertetése,
- a földügyi szakigazgatás intézményrendszerének és feladatainak felsorolása,
- az ingatlan-nyilvántartás átalakításának ismertetése,
- az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek felidézése,
- művelési ágak, alrészletek, minőségi osztályok és kataszteri tisztajövedelem ismertetése,
- a földmérési munkák végrehajtására való jogosultság bemutatása (az ingatlan-rendezői földmérői minősítés, a földmérői igazolvány, a földmérési szakértői tevékenység),
- a helyrajzi számozás rendszere és szabályainak felsorolása,
- a szolgalmi jogok fajtáinak, és a térképeken és vázrajzokon való megjelenésének felsorolása,
- a helyrajzi számozás végrehajtása változások esetén (megosztás, összevonás),
- a termőföld tulajdon megszerzésére vonatkozó főbb szabályok megadása,
- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények felsorolása,
- a községen belüli szelvényszámozás ismertetése (EOV előtt, az EOTR-ben és külterületi átnézeti térképek esetében),
- az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok bemutatása,
- Európa és az integráció bemutatása,
- az Európai Unió szervezeti felépítése és működésének ismertetése,
- az Unió pillérei, az Unió intézményi rendszerének bemutatása,
- az Európai Unió pénzügyi alapjai és felhasználási elveinek leírása,
- a csatlakozási folyamat és a magyar kormányzat szerepvállalásának ismertetése,
- az Agenda 2000 bemutatása a bővítés feltételeire való tekintettel.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a mérési feladatok dokumentációjának az elkészítése,
- a digitális térkép mérési adatokból történő előállítása,
- a mérési és számítási jegyzőkönyvek irattári előkészítése,
- adatotok szolgáltatása a földmérési feladatokhoz,
- a szükséges munkarészek elkészítése az irodai szoftverek felhasználásával,
- a hálózati eszközök kezelése,
- a hálózati jogosultságok beállításának definiálása,
- az egyszerűbb határozatok elkészítése,
- a jogorvoslati lehetőségek definiálása,
- a szerződések elemzése,
- az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok alkalmazása,
- az adatok elemzése a számítógépes feldolgozáshoz,
- adatok bevitele a számítógépes nyilvántartó rendszerbe,
- elemzés és szolgáltatások végzése a TAKAROS rendszer adataiból,
- a tárolásra kerülő anyagok csoportosítása,
- a szükséges nyilvántartások elkészítése,
- adatok szolgáltatása az adat- és térképtárból,
- az adatszolgáltatás díjának kiszámítása,
- az adattár rendjének kialakítása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Az a vizsgázó, aki az 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik az információtechnológia, aki az 52 3435 03 számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási, valamint a jogi és államigazgatási ismeretek vizsgatárgyakból felmentést kap. A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgy érdemjegyeként kell kialakítani a következőképen: a három kérdés súlyozott átlaga határozza meg az osztályzatot. A súlyozást a következőképen kell kialakítani:
- "A" kérdés 40%,
- "B" kérdés 40%,
- "C" kérdés 20%.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsga tantárgyi érdemjegyeinek súlyozott átlaga adja, melynél az írásbeli vizsga eredményét 40%-os, a szóbeli vizsga eredményét 60%-os arányban kell figyelembe venni! (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt véglegesíti. A szakmai gyakorlati osztályzatot a kettő feladatmegoldás érdemjegyeinek átlaga adja. (Kerekítési tényezőként az "adatkezelési" feladat megoldását kell figyelembe venni.)
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati feladat megoldását, ha a kapott feladatot a rendelkezésre álló időtartam alatt nem tudta helyesen, a jogszabályi előírások szerint megoldani.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Földmérési ismeretek
Információtechnológia
Jogi és államigazgatási ismeretek
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek
EU ismeretek
Digitális adat és térképkezelési ismeretek
Szakmai gyakorlat
Földmérési ismeretek
Információtechnológia
Jogi és államigazgatási ismeretek
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek
Digitális adat és térképkezelési ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy (tantárgyi modul) neveÓrakeret
Kötelező elméleti tantárgyak (tantárgyi alapmodulok)
1.Földmérési ismeretek20 óra
2.Információtechnológia30 óra
3.Jogi és államigazgatási ismeretek20 óra
4.Ingatlan-nyilvántartási ismeretek20 óra
5.EU ismeretek10 óra
6.Digitális adat és térképkezelési ismeretek100 óra
Kötelező elmélet összesen200 óra
Kötelező gyakorlati tantárgyak (tantárgyi alapmodulok)
7.Földmérési ismeretek20 óra
8.Információtechnológia30 óra
9.Jogi és államigazgatási ismeretek20 óra
10.Ingatlan-nyilvántartási ismeretek20 óra
11.Digitális adat és térképkezelési ismeretek110 óra
Kötelező gyakorlat összesen200 óra
Kötelező tantárgyak összesen:400 óra
12.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet:50 óra
13.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat50 óra
Szabadon választható szakmai tantárgyak* összesen:100 óra
Összes óraszám
- ebből szakmai elmélet
- ebből szakmai gyakorlat
500 óra
250 óra
250 óra
* A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak.

20. A Dísznövénykertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6207 01
2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénykertész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6116
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6116Dísznövény- és virágtermesztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszfák és díszcserjék, növényházi levél- és virágos dísznövények termesztése, alapvető kertépítési, parkfenntartási és virágkötészeti munkák végzése. A kapcsolódó műszaki, vállalkozási, kereskedelmi ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására, az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6207 01Dísznövény- és zöldségtermesztő
21 6207 01Dísznövénytermelő
53 6207 01Dísznövénytermesztő szaktechnikus
31 6207 03Faiskolai szaporítóanyag-előállító
21 6207 02Faiskola-kezelő
21 6207 04Kerti munkás
21 6207 05Parkgondozó
51 6207 01Kertépítő és -fenntartó
51 7862 01Virágkötő-berendező
52 6207 02Parképítő és- fenntartó technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Dísznövény-termesztési tevékenység végzése:
- a különböző dísznövények (egy- és kétnyári, évelő dísznövények, lombhullató és örökzöld díszfák, díszcserjék, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövények, vágott virágok és vágott zöldek, hajtatott dísznövények) szaporítása, nevelése, ápolása.
Kertépítési, parkfenntartási tevékenység végzése:
- alapvető kertépítési munkák elvégzése: tereprendezés, terepegyengetés, termőföld terítés,
- felépítményi szerkezetek, kerttechnikai létesítmények készítése és karbantartása: út- és térburkolatok, lépcsők, kerti támfalak, kerítések, rézsűk, pergolák és virágrácsok, medencék, játszóterek és sportpályák, tetőkertek, sziklakertek,
- dísznövények kiültetése parkokba, balkonládákba, kőedényekbe, sírokra,
- alapvető parkgondozási feladatok elvégzése: növények átültetése, metszése, tisztítása, pótlása, favédelem, fakivágás, gyomlálás, öntözés, növényvédelem,
- pázsit létesítése és fenntartása: fűnyírás, gyepnyesés, gyeptégla felszedés.
Virágkötészeti tevékenység végzése:
- a virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,
- a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, tűzött kompozíciók (vázadísz, virágtál, virágkosár), növény-összeültetések, koszorúk, egyéb díszek készítése és csomagolása élő- és szárazvirágok, növények, művirágok, kellékek, ipari segédanyagok felhasználásával,
- ünnepekhez (húsvét, advent, karácsony, nemzeti ünnep), jeles alkalmakhoz (esküvő, temetés, halottak napja) kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése.
A dísznövény-kertészeti, virágkötészeti, kertépítési és parkfenntartási tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása:
- a kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:
- eladói feladatok ellátása a különböző szintű virágértékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet, szalon), virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházban, faiskolai lerakatban, dísznövénytermesztő üzemben,
- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,
- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.
Vezetési és szervezési tevékenység végzése:
- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,
- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.
Munkavédelmi szabályok betartása és betartatása:
- valamennyi munkafolyamatnál az üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri hazánk éghajlati és talaj adottságait,
- ismeri a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,
- ismeri az öntözés, a talajművelés és trágyázás célját, idejét, módjait, eszközeit, gépeit,
- ismeri a legfontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomokat és az ellenük való védekezés módjait,
- ismeri a kitűzés eszközeit,
- ismeri az ültetvényháló kitűzésének eljárásait,
- értelmezi az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,
- megérti a talajművelést befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,
- megérti a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,
- megérti a talaj termelékenységét befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának lehetőségeit,
- megérti a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag utánpótlás összefüggéseit,
- jellemzi a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket,
- megérti az öntözés szerepét, jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,
- jellemzi a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait,
- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,
- megérti a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,
- megérti a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben,
- jellemzi a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,
- tudja a termőtalaj letermelését, tárolását és védelmét, majd visszaterítését,
- tudja a komposztálást, szerves hulladékkezelést,
- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,
- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,
- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit.
Dísznövénytermesztés terén
- ismeri a dísznövénytermesztés jelentőségét, helyzetét,
- ismeri a dísznövények csoportosítását, felhasználását,
- ismeri a dísznövények környezeti igényeit,
- ismeri a dísznövények tudományos megnevezését,
- ismeri a dísznövények felhasználás szerinti előkészítését, forgalmazását,
- felismeri a növényismereti jegyzékben megjelölt egy- és kétnyári, évelő dísznövényeket, lombhullató és örökzöld díszfákat, díszcserjéket, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövényeket, vágott virágokat és vágott zöldeket, hajtatott dísznövényeket,
- megérti a környezeti tényezők szerepét a dísznövénytermesztésben,
- megérti a származás, a környezeti igény és a termesztéstechnológia összefüggéseit,
- jellemzi a dísznövények külső felépítését,
- kiválasztja az adott növényhez a szaporítás, nevelés, ápolás legalkalmasabb módját,
- alkalmazni tudja a dísznövények szaporításának módjait, szaporítási eljárásait,
- alkalmazni tudja a dísznövények általános és speciális ápolási munkáit.
Növénytan terén
- ismeri és megnevezi a növényi szervek (gyökér, szár, levél, virág, termés) részeit, típusait, módosulásait,
- ismeri a növény fejlődési fázisait (mag, csírázás, vegetatív fejlődés, generatív fejlődés),
- ismeri a fontosabb növénycsoportok rendszertani jellemzőit,
- megérti a növényi szervek működését, feladatait,
- megérti a növények életjelenségeinek összefüggéseit (anyagcsere, növekedés, fejlődés, mozgás),
- megérti és jellemzi a növény és a környezete közötti kölcsönhatásokat,
- jellemzi a növényeket külső megjelenésük alapján,
- jellemzi a növények belső felépítését (sejtek, szövetek, szervek részei, típusai),
- értelmezi a növénytani alapfogalmakat,
- alkalmazni tudja a fontosabb rendszertani kategóriákat (család, nemzetség, faj, fajta).
Kertépítés és -fenntartás terén
- ismeri a kert fogalmát, jelentőségét, kialakulásának történetét,
- ismeri a kertépítészet és kertkultúra stílusirányzatait,
- ismeri a kerttervezés előkészületi munkáit, a tervek olvasását,
- ismeri az alapvető földmérési ismereteket,
- ismeri a kertépítés kivitelezés műszaki teendőit, követelményeit,
- ismeri kerti létesítményeket, műtárgyakat,
- megérti a parkok környezeti és esztétikai jelentőségét, szükségességét,
- megérti a műszaki létesítmények elhelyezésének elveit, a létesítési és fenntartási munkák gazdaságosságának követelményeit,
- alkalmazni tudja a lakóhelyi környezet, pihenőkertek kialakítását a természetvédelmi előírások figyelembe vételével,
- alkalmazni tudja a zöldfelületek létesítését, fenntartását,
- alkalmazni tudja a kiültetett dísznövények ápolási munkáit.
Virágkötészet terén
- ismeri a főbb virágkötészeti irányzatokat és azok jellemzőit,
- ismeri a virágkötészet fogalmát, rövid történeti áttekintését,
- ismeri a virágkötészeti készítmények jellemzőit, készítésük menetét,
- megérti a virágkötészet szerepét, jelentőségét,
- megérti az észszerű, gazdaságos, esztétikus anyagfelhasználás szempontjait,
- kiválasztja a virágkötészeti kompozíciók készítéséhez a megfelelő anyagokat mennyiségileg és minőségileg,
- alkalmazni tudja a virágkötészet anyagait és eszközeit,
- alkalmazni tudja a virágkötészeti törvényszerűségeket,
- alkalmazni tudja a vágott és cserepes növények kezelését, tartósítását,
- alkalmazni tudja a különböző védő és díszítő csomagolásokat.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a gépek legfontosabb szerkezeti anyagait,
- ismeri a gépészetben alkalmazott legfontosabb oldható és oldhatatlan kötéseket,
- ismeri az erőgépek szerkezeti részeit,
- ismeri az erőgépek erőátviteli, kenési, hűtési és elektromos berendezéseit,
- ismeri a belsőégésű és a villanymotorok működését,
- ismeri az ábrázolás és a méretmegadás szabályait, a műszaki vázlat értelmezését,
- ismeri az öntözőberendezések felépítését,
- ismeri a vegyszeres gyomirtás módjait, gépeit,
- ismeri a növényvédő gépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a szaporítóanyag előállítás és telepítés gépeinek felépítését,
- ismeri a kertészeti kisgépek jellemzőit, működésüket,
- ismeri a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek használatát,
- ismeri a termesztőberendezések, egyéb építmények szakszerű használatát,
- megérti az erőgépek, belső égésű motorok, villanymotorok, szállító eszközök és rakodógépek felépítését, működését, karbantartásuk alapelveit,
- megérti az üzemanyagok, kenőanyagok, tüzelőanyagok alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,
- megérti a talajművelő gépek működését,
- megérti a szerves- és műtrágyaszóró gépek működését,
- megérti a háti és motoros permetezőgépek szerkezetét, működését,
- alkalmazni tudja a munkagépek beállításának, üzemeltetésének, karbantartásának teendőit,
- kiválasztja a célnak megfelelő anyagokat, eszközöket, gépeket a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a piackutatás módszereit,
- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,
- ismeri az adózás általános jellemzőit, az adó típusait,
- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,
- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,
- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,
- megérti a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,
- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,
- megérti a fedezeti pont lényegét,
- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,
- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,
- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,
- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,
- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,
- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.
Vezetési ismeretek terén
- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,
- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,
- ismeri a döntési folyamat szakaszait,
- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,
- ismeri a vezetés módját, módszereit,
- ismeri a vezetés emberi tényezőit,
- ismeri a vezetési stílusokat,
- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,
- megérti a termesztés tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,
- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,
- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,
- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,
- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,
- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,
- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,
- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,
- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,
- ismeri a környezetvédelem területeit,
- ismeri a kertészek környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,
- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,
- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,
- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,
- megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,
- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,
- megérti a környezetvédelem jelentőségét,
- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,
- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.
Informatika terén
- alkalmazza munkájában a számítógépet (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, rajzprogram).
Szakmai idegen nyelv terén
- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a legfontosabb szerves és műtrágyákat,
- ismeri a legfontosabb növényvédő szereket,
- felismeri a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,
- tud ültetvényhálót kitűzni,
- használni tudja a meteorológiai eszközöket,
- el tudja végezni a talajmintavételt, az egyszerű talajvizsgálatokat.
Dísznövénytermesztés terén
- felismeri a növényismereti jegyzékben megjelölt egy- és kétnyári, évelő dísznövényeket, lombhullató és örökzöld díszfákat, díszcserjéket, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövényeket, vágott virágokat és vágott zöldeket, hajtatott dísznövényeket,
- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti termékek szabvány szerinti minősítését, piaci előkészítését, feldolgozását, tárolását, értékesítését,
- irányítás mellett el tudja végezni a szabadföldi palántaágy és a hagyományos melegágy készítését,
- önállóan elvégzi a leggyakrabban alkalmazott szaporítási, technológiai eljárásokat - magvetés, tűzdelés, dugványozás, tőosztás, bujtás, oltás, szemzés,
- önállóan elvégzi a palánták kiültetését,
- önállóan elvégzi a cserepezést, átcserepezést,
- önállóan elvégzi a növényápolási munkákat - kapálás, öntözés, párásítás, metszés, hónaljazás, vadalás, törzstisztítás,
- önállóan elvégzi a vágott virágok és zöldek szedését, áruvá készítését: osztályozás, kötegelés, csomagolás, kiadás,
- önállóan elvégzi a fás szárú növények kitermelését, áruvá készítését: osztályozás, kötegelés, vermelés, csomagolás,
- önállóan elvégzi a cserepes dísznövények áruvá készítését: osztályozás, csomagolás, kiadás,
- alkalmazni tudja a termesztő edények, öntöző eszközök, göngyölegek szakszerű használatát.
Növénytan terén
- felismeri a növények részeit, szaporító képleteit.
Kertépítés és -fenntartás terén
- irányítás mellett elvégez kitűzési feladatokat (egyenes, derékszög, körív),
- irányítás mellett elvégzi a területfelmérés, területszámítás feladatait,
- önállóan elvégzi a térburkoló elemek, szegélykövek lerakását,
- önállóan elvégzi a fűmagvetést, fűnyírást,
- önállóan elvégzi a virágágyak kiültetési és ápolási munkáit,
- önállóan elvégzi a díszfák és díszcserjék kiültetését.
Virágkötészet terén
- beülteti a virágtálba a cserepes dísznövényeket,
- önállóan köt alkalmi csokrokat (ajándék-, menyasszonyi csokrok),
- önállóan elkészíti a tűzött kompozíciókat (vázadísz, virágtál, virágkosár),
- önállóan készít kisebb koszorúkat, kegyeleti díszeket,
- önállóan készít alkalmi díszeket (karácsonyi, húsvéti, esküvői díszek, ajándékdíszítés),
- önállóan elvégzi a cserepes növények és a vágott virágok kezelését, csomagolását,
- értékelni tudja a virágkötészeti kompozíciókat, a virágrendezés törvényszerűségeinek való megfelelés alapján,
- ki tudja választani minőségileg és mennyiségileg a szükséges anyagokat és eszközöket.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a kertészeti-, műszaki- és helyszínrajzok értelmezését,
- irányítás mellett el tudja végezni a fóliával borított termesztő berendezések létesítését,
- ismeri az erőgépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,
- üzemelteti, karbantartja és vezetni tudja a megfelelő erőgépet,
- működtetni tudja a kertészeti kisgépet,
- karban tudja tartani a kézi szerszámokat,
- végre tudja hajtani az erő- és munkagépek összekapcsolását,
- be tudja állítani a szerves- és műtrágyaszórás gépeit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a talajművelés gépeit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépeket.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,
- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),
- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),
- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),
- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,
- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,
- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,
- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,
- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,
- elvégzi a bizonylatok kiállítását,
- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,
- el tudja készíteni az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást.
Vezetési ismeretek terén
- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti munkák tervezését, megszervezését.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A dísznövénykertész rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Fejlett esztétikai érzéke, kézügyessége, kifogástalan személyi higiéniája, rendszeretete hozzájárul a dísznövényekkel való foglalkozás során előforduló feladatok önálló elvégzéséhez. Felelősségérzettel végezze munkáját, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen az erőgépek vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzés ideje alatt szervezett járművezető oktatás esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán a szakképesítés egészét átfogó, összetett feladatot kell megoldani.
A dísznövénytermesztés és a virágkötészet tantárgyak anyagából esszé feladat elkészítése.
A növénytan, a kertészeti alapismeretek, a műszaki ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem, a vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, a vezetési ismeretek tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.
Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- dísznövénytermesztés,
- kertépítés és -fenntartás,
- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A dísznövénytermesztés vizsgatárgy:
- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása szaporításmód és felhasználás alapján, termesztéstechnológiájuk ismertetése témaköreit foglalja magába.
A kertépítés és kertfenntartás vizsgatárgy:
- kertművészet, kerttörténet,
- területfelmérés módjai, kitűzések,
- természetes és mesterséges építési anyagok,
- víz elvezetése a kertben, öntözés,
- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,
- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,
- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,
- térelválasztó berendezések létesítése,
- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,
- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,
- kerti lépcsők építése,
- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,
- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,
- pázsit létesítése, ápolási munkái,
- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái témaköreit foglalja magába.
A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- a kereskedelmi ismeretek,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga négy részből áll:
- Dísznövénytermesztés,
munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.
- Virágkötészet vagy kertépítés és -fenntartás,
virágkötészeti vagy kertépítés és -fenntartási feladat megoldása egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek,
gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása, egy óra időtartam alatt.
- Dísznövényismeret,
a növényismereti jegyzék növényei közül 60 db növény felismerése, megnevezése (kettős nevezéktannal). A dísznövényismeret értékelésekor a régi és az új elnevezés egyaránt elfogadható, de a magyar megnevezés, illetve csak az egyik (nemzetség vagy faj) névvel megnevezett növények fél megoldásnak számítanak.
A növénycsoportok megoszlása:
- egy- és kétnyári dísznövények 10 db
- évelő növények 5 db
- örökzöld és lombhullató díszfák, díszcserjék 20 db
- cserepes levél- és virágzó dísznövények 20 db
- növényházi vágott virágok, vágott zöldek 5 db
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása szaporításmód és felhasználás alapján, termesztéstechnológiájuk ismertetése,
- kertművészet, kerttörténet,
- területfelmérés módjai, kitűzések,
- természetes és mesterséges építési anyagok,
- víz elvezetése a kertben, öntözés,
- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,
- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,
- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,
- térelválasztó berendezések létesítése,
- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,
- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,
- kerti lépcsők építése,
- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,
- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,
- pázsit létesítése, ápolási munkái,
- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,
- az erő és munkagépek felépítése, működése,
- kereskedelmi ismeretek,
- jogi ismeretek,
- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A gyakorlati vizsga tartalma
- dísznövények magvetése szaporítóládába, vagy tálcába,
- dísznövénymagoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,
- dísznövények becserepezése vagy átcserepezése,
- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással,
- dísznövények szaporítása levéldugványozással,
- gyökeres dugványok becserepezése,
- lágyszárú dísznövények kiültetése virágágyba, balkonládába, kőedénybe,
- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,
- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,
- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,
- növényházi vágott virágok (pl. szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),
- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,
- dísznövénytermesztő üzem leltározási munkálatainak elvégzése,
- csokorkötés (alkalmi ajándékcsokor, menyasszonyi csokor, sírcsokor),
- tűzött kompozíció (vázadísz, virágtál, virágkosár) készítése,
- koszorúkötés (urnakoszorú, temetési koszorú),
- ajándékdíszítés,
- alkalmi díszek készítése (karácsonyi, húsvéti, Valentin napi),
- kitűzési feladatok (egyenes, derékszög, körív),
- területfelmérés, területszámítás,
- térburkoló elemek, szegélykő lerakása,
- fűmagvetés, fűnyírás,
- virágágyak kiültetése, ápolási munkái,
- építési anyagok felismerése,
- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,
- gépkarbantartási feladatok,
- a gépek üzemképes állapotba helyezése,
- szántás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kaszálás elvégzése kerti traktorral,
- fűnyírás motoros fűnyíróval,
- lombtrágyázás háti és hordozható motoros permetezőgéppel,
- tápoldat elkészítése, kipermetezése,
- permetezőgép, műtrágyaszóró beállítása, üzemeltetése,
- öntözőberendezés összeszerelése,
- növények, növényi részek felismerése, megnevezése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén a dísznövény-termesztési feladat érdemjegye a meghatározó.
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 65% alatt teljesített.
Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 65%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Dísznövénytermesztés
Növénytan
Kertépítés és -fenntartás
Virágkötészet
Műszaki ismeretek
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Vezetési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Informatika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
TantárgyElőkészítő
évfolyam
18 hét*
I/11.
évfolyam
37 hét*
II/12.
évfolyam
34 hét*
Összes
óraszám
Előkészítő ismeretek
1.Agrárágazati előkészítő elméleti ismeretek (9. évfolyam)111111
2.Agrárágazati előkészítő gyakorlati ismeretek (9. évfolyam)111111
3.Mezőgazdasági szakmai alapozó elméleti ismeretek (10. évfolyam)148148
4.Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlati ismeretek (10. évfolyam)222222
Előkészítő ismeretek összesen592592
5.Kötelező közismeret
- Informatika
222204426
6.Kertészeti alapismeretek56-56
7.Dísznövénytermesztés111136247
8.Növénytan37-37
9.Kertépítés és -fenntartás373471
10.Virágkötészet373471
11.Műszaki ismeretek5551106
12.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-5151
13.Vezetési ismeretek-1717
14.Munka- és környezetvédelem37-37
15.Szakmai idegen nyelv373471
Kötelező elmélet összesen6295611190
Kötelező gyakorlat
16.Kertészeti alapismeretek28-28
17.Dísznövénytermesztés273224497
18.Növénytan28-28
19.Kertépítés és -fenntartás6356119
20.Virágkötészet6356119
21.Műszaki ismeretek10598203
22.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-6363
23.Vezetési ismeretek-2828
24.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen7005251225
Kötelező tantárgyak összesen132910862415
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
25.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
26.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat7070140
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen107104211
Összes óraszám592143611903218
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

21. A Dísznövénytermelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 01
2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénytermelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6116
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6116Dísznövény- és virágtermesztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített dísznövénytermelő szakirányítás mellett alkalmas a dísznövénytermelő üzemben, gazdaságban a díszítő értékükért termesztett növények szaporítására, nevelésére, ápolására, amely zömében fizikai munkát jelent. Az előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A szakképesítés önmagában nem jogosít irányítói, vezetői tevékenység végzésére.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 02Faiskola-kezelő
21 6207 04Kerti munkás
21 6207 05Parkgondozó
31 6207 03Faiskolai szaporítóanyag-előállító
31 6207 01Dísznövény- és zöldségtermesztő
33 6207 01Dísznövénykertész
53 6207 01Dísznövénytermesztő szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Dísznövény-termesztési tevékenység végzése:
a különböző dísznövények szaporítása, nevelése,
a dísznövények kiültetése balkonládákba, kőedényekbe,
alapvető ápolási, gondozási feladatok elvégzése: növények átültetése, metszése, pótlása, gyomlálás, öntözés, növényvédelem.
A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri a talajtani alapfogalmakat,
- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,
- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- ismeri a növények elnevezését (kettős nevezéktanát), az élő és élettelen környezeti tényezőket,
- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, jogszabályi előírásait,
- ismeri a termesztő berendezéseket, a termesztő edényeket és kézi szerszámokat,
- jellemezni tudja a tápanyag-utánpótlási módokat, a trágyaféléket,
- jellemezni tudja a talajművelési eljárásokat,
- jellemezni tudja az öntözési módokat,
- jellemezni tudja a növényvédelem módjait,
- jellemezni tudja a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- jellemzi a növények és a környezete kapcsolatát, a növények életfeltételeit,
- jellemzi a növények részeit, az egyes részek feladatát, típusait,
- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat és kártevőket, gyomnövényeket,
- alkalmazni tudja a rendszertani kategóriákat a faj, fajta fogalmát.
Dísznövénytermesztés terén
- ismeri a dísznövénytermesztés feladatát, jelentőségét, a dísznövénytermesztés felosztását,
- ismeri a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövényeket,
- ismeri a dísznövények hő- és vízigényét,
- ismeri a hőmérséklet és víz szabályozását termesztő berendezésben és szabadföldön,
- ismeri a növények fényigényét, a fényerősség és a megvilágítás időtartamának hatását a növényekre,
- ismeri a dísznövények tápanyagigényét,
- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,
- csoportosítja a dísznövényeket élettartam, szártípus, termesztés, díszítőérték, felhasználás alapján,
- jellemzi az egyes dísznövénycsoportokat, dísznövényeket megjelenésük, igényük, termesztésük és felhasználásuk alapján,
- megérti az ivaros és ivartalan szaporítások közötti különbséget, előnyeiket és hátrányaikat,
- megérti a hajtatás élettani alapjait,
- alkalmazni tudja a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódokat, technológiákat, az egyes dísznövények termesztési módjait,
- alkalmazni tudja a dísznövények nevelési, ápolási munkáit: tűzdelés, cserepezés, edzés, tisztítás, gyomlálás, öntözés, tápoldatozás, párásítás,
- alkalmazni tudja a dísznövények szedési, áru-előkészítői feladatait.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a dísznövénytermesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a dísznövénytermesztésben használt kézi szerszámokat.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az áfa fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegélynyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,
- elvégzi az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- felismeri és megnevezi a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat,
- felismeri és megnevezi a dísznövénytermesztésben használatos termesztő berendezéseket, eszközöket, termesztőedényeket, földnemeket.
Dísznövénytermesztés terén
- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,
- irányítás mellett el tudja végezni:
- a dísznövények magvetését szaporítóládába (porszerű, apró vagy nagy magok), tálcába,
- a dísznövénymagoncok tűzdelését szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,
- a dísznövények becserepezését vagy átcserepezését,
- a dísznövények szaporítását dugványozással,
- a gyökeres dugványok becserepezését,
- a lágyszárú dísznövények kiültetését balkonládába, kőedénybe,
- a virágtálak beültetését cserepes dísznövényekkel,
- az évelő dísznövények tőosztását, előkészítésüket értékesítésre,
- a szárazkötészetben felhasználható növények szedését, előkészítését értékesítésre,
- a növényházi vágott virágok ápolási munkáit (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),
- a növényházi vágott zöldek szedését, áruvá készítését: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- a cserepes dísznövények áruvá készítését: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- a tápoldat töménységének meghatározását, a tápoldat készítését, kijuttatását.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja a dísznövénytermesztésben alkalmazott öntöző berendezéseket,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- elvégzi a dísznövénytermesztésben használt kézi szerszámok karbantartását.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri, hogyan kell viselkedni a vevőkkel, és hogyan kell kiszolgálni,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A dísznövénytermelő rendelkezzen átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához, monotónia-tűréssel, jó koordinációs készséggel, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak -a korlátozottság fokától és jellegétől függően) számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- dísznövénytermesztés,
- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- gazdálkodási alapismeretek.
A dísznövénytermesztés vizsgatárgy:
- a dísznövénytermesztés feladata, felosztása, dísznövények csoportosítása,
- a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódok, technológiák,
- az egyes dísznövénycsoportok jellemzése, termesztése,
- a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövények témaköreit foglalja magába.
A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a környezeti tényezők szerepe,
- a talajművelési eljárások,
- a trágyafélék csoportosítása, tápanyag-utánpótlás módjai,
- az öntözés célja, jelentősége, módjai,
- a növényvédelmi eljárások,
- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,
- a növények részei, feladatuk,
- a növény és a környezet kapcsolata,
- a növények életfeltételei,
- a fontosabb kórokozók, kártevők, gyomnövények és az ellenük való védekezés témaköreit foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Dísznövénytermesztés,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), áru előkészítésből, csomagolástechnikából, bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
a növényismereti jegyzékben megnevezett, egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, növényházi cserepes levél- és virágzó dísznövények, vágott virágok, vágott zöldek, magvak, palánták, termések felismerése (legalább 30 db) 30 perc alatt.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy, hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a dísznövénytermesztés felosztása, dísznövények csoportosításának ismertetése,
- a dísznövénytermesztésben használatos szaporításmódok, technológiák ismertetése,
- az egyes dísznövénycsoportok jellemzése, termesztésük ismertetése,
- a fontosabb ünnepeken forgalmazott dísznövények megnevezése,
- éghajlati tényezők szerepe,
- talajtényezők szerepe,
- talajművelési eljárások,
- öntözési módok,
- tápanyag visszapótlás,
- növényvédelmi eljárások,
- munkagépek felépítése és működése,
- a dísznövénytermesztésben alkalmazott speciális eszközök, gépek,
- a növények részei, feladatuk, működésük,
- a növény és a környezet kapcsolata,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- dísznövények magvetése szaporítóládába (porszerű, apró vagy nagy magok),
- dísznövények szemenkénti magvetése sejttálcába,
- dísznövény magoncok tűzdelése szaporítóládába, cserépbe vagy tálcába,
- dísznövények becserepezése vagy átcserepezése,
- dísznövények szaporítása hajtásdugványozással, levéldugványozással,
- gyökeres dugványok becserepezése,
- lágyszárú dísznövények kiültetése balkonládába, kőedénybe,
- virágtálak beültetése cserepes dísznövényekkel,
- évelő dísznövények tőosztása, előkészítésük értékesítésre,
- szárazkötészetben felhasználható növények szedése, előkészítése értékesítésre,
- növényházi vágott virágok (pl. szegfű, gerbera, krizantém, rózsa stb.) ápolási munkái (pl. hálózás, visszatörés, hajtásválogatás, hónaljazás, bimbózás),
- növényházi vágott zöldek szedése, áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, kötegelés, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- cserepes dísznövények áruvá készítése: osztályozás minőség szerint, csomagolás, kiadás, bizonylatok kiállítása,
- a tápoldat töménységének meghatározása, tápoldat készítése, kijuttatása,
- dísznövénytermesztő üzem leltározási munkálatainak elvégzése,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növények, növényi részek felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Dísznövénytermesztés
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Kertészeti alapismeretek5550105
Dísznövény-termesztés110354464
Műszaki ismeretek3598133
Gazdálkodási alapismeretek304272
Munka-, tűz- és környezetvédelem101626
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

27. Az élelmiszer-analitikus technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 05
2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-analitikus technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3[1]
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
III.
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3113Élelmiszer-ipari technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az élelmiszer-analitikus technikus feladata a laboratóriumi eszközök, műszerek rendszeres tisztítása, ellenőrzése, karbantartása, intézkedés a hiba elhárításáról. Az analitikai mérések és a minta előkészítése. Vegyszerek, oldatok, mérgek szakszerű kezelése, pótlása, tárolása, megsemmisítése, dokumentálása.
A speciális laboratóriumi munkaszabályok (vegyszerkezelés, tűzvédelem) betartása mellett önállóan és/vagy csoportmunkában a Magyar Élelmiszerkönyv III. kötete (Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjtemény) szerint az élelmi anyagok, illetve késztermékek vizsgálatának elvégzése, az adatok további feldolgozása, dokumentálása.
A feldolgozott adatok alapján a Magyar Élelmiszerkönyv I. és II. kötete (előírások, irányelvek) szerint a szükséges minősítés (osztályozás) elvégzése, a minőség leírása, dokumentálása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 14Élelmiszer-minősítő technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az élelmiszer-analitikai vizsgálatokhoz szükséges alapvető vegyszerek (oldatok) rutinszerű elkészítése, a bonyolult összetételű vegyszerek, reagensek recept szerinti összeállítása.
Az élelmiszer-analitikai és az élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium alapvető eszközeinek és műszereinek rutinszerű előkészítése és használata.
Az előírt vizsgálatokhoz szükséges összetettebb felépítésű műszerek használata műszerleírások alapján.
Az élelmiszer-ipari nyers-, és adalékanyagok, valamint köztes és végtermékek, illetve csomagolóanyagaik analitikai vizsgálata és minősítése a vonatkozó módszerleírások (Magyar Élelmiszerkönyv) segítségével.
Az előírt gravimetriás, térfogatos, optikai, elektrokémiai, kromatográfiás, reológiai, valamint mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése, a mérési adatok számítógépes feldolgozása, a mérési eredmények kiszámítása és értékelése, a vizsgált minta véleményezése, minősítése.
Széleskörű élelmiszer-technológiai ismeretek alkalmazása.
A minőségügyi ismeretek, jogszabályok, az engedélyezési eljárások, a vállalkozások minőségügyi tevékenységének (minőség-ellenőrzés, szabályozás, biztosítás) gyakorlati alkalmazása.
Alapfokú számítógép-kezelés, szövegszerkesztő, táblázatkezelő rendszerek használata.
Idegen nyelv ismerete, szakmai szöveg fordítása, szakirodalom használata.
2. Elméleti követelmények
- ismeri az élelmiszer-analitika tudomány kialakulását, fontosabb fejezeteit, szerepét, jelentőségét és fejlődési tendenciáit,
- ismeri az élelmiszer-analitikai és a mikrobiológiai laboratóriumok kialakításának speciális igényeit,
- ismeri az élelmiszer-analitikai és az élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumok anyagait, eszközeit és tulajdonságait,
- ismeri a laboratóriumban használatos gázok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, módjait,
- észreveszi a gravimetriás és titrimetriás analízisek hibalehetőségeit, megnevezi a hibák csökkentésének módszereit,
- észreveszi a műszeres mérések hibalehetőségeit, megnevezi a hibák csökkentésének módszereit,
- ismeri a szermaradványok, kontamináns anyagok fogalmát, veszélyeit, valamint élelmiszerekbe kerülésének módjait,
- ismeri az elektroanalitikai mérések közül a dielektrometria, az oszcillometria, a polarográfia és az amperometria fogalmát és mérési alapelveit,
- ismeri a termoanalitikai mérések típusait, elvi alapjait, a kalorimetria eszközeit,
- ismeri a színmérés módszereit, elvi alapjait,
- ismeri az enzimaktivitás mérésének elvi alapjait, szerepét,
- ismeri az élelmiszer-hamisítás fogalmát, a közismert hamisítási eljárásokat, kimutatásuk eszközeit, módszereit,
- ismeri a számítógépek és a laboratóriumi műszerek összekapcsolásának lehetőségeit,
- ismeri a mérőműszerek hitelesítési átjárásait és annak fontosságát,
- érti az élelmiszer-analitikai laboratóriumok működési rendjét, szerepét a minőségügyi rendszerben,
- megmagyarázza az alapvető fizikai mennyiségek mérési elvét,
- leírja a Karl-Fischer-féle víztartalom-meghatározás elvi alapjait,
- definiálja a mérési adatok matematikai-statisztikai feldolgozásának alapjait (középérték, szórás, hibaszámítás, valószínűségi eloszlás, szignifikancia),
- jellemzi a fontosabb laboratóriumi vegyszerek fizikai, kémiai tulajdonságait, élettani hatását,
- definiálja a reológia fontosabb tételeit, törvényeit, érti a konzisztenciamérés elvi alapjait, technikai lehetőségeit,
- megmagyarázza a viszkozitás fogalmát, jelentőségét, mérésének elvi alapjait (Höppler, kapilláris, rotációs),
- összehasonlítja a spektrofotometriás módszereket, technikákat (abszorpciós, emissziós, spektrum szerinti),
- összehasonlítja a kromatográfiás módszereket, technikákat elvi alapok, fázisok halmazállapota, technikai megoldások (vékonyréteg-, gáz-, folyadék-kromatográfia) szerint,
- érti az elektroforézises eljárások elvi alapjait (réteg, gél),
- jellemzi a mikrobiológiai mennyiségi vizsgálatok fontosabb módszereit élelmiszerbiztonsági jelentőségét, (összcsíra, élő csíra, szelektív eljárások, higiéniai gyorstesztek),
- jellemzi az automatikus elemzés fokozatait, az automata elemzők vázlatos felépítését, a makrokomponensek meghatározásának lehetőségeit automata elemzőkkel,
- igazolja az érzékszervi vizsgálatok fiziológiai alapjait,
- alkalmazza a laboratóriumi baleset-elhárítás, a tűzvédelem, a vegyszer- és méregkezelés szabályait, értékeli gyakorlati szerepüket,
- alkalmazza a laboratóriumi alapműveletek elvi téziseit, összefüggéseit,
- alkalmazza a számítógépes adatfeldolgozást és eredményszámítást az élelmiszer-analitikai számítások során,
- alkalmazza az élelmiszer-analitikai és mikrobiológiai mintavétel szabályait,
- alkalmazza a fontosabb fizikai mennyiségek (tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűség, optikai forgatóképesség, törésmutató) fogalmát, összefüggéseit, függőségi viszonyait, mérésének elvi alapjait, tudja értékelni azok élelmiszer-analitikai szerepét,
- alkalmazza a tömeg szerinti analízis (nedvesség-, illetve szárazanyag-tartalom, hamutartalom, extrakttartalom) fizikai-kémiai alapjait, módszereit, kiszámítja az eredményeket,
- alkalmazza a térfogatos analízis alapelveit, módszereit, a számítások kémiai összefüggéseit, értékeli a mérések szerepét, jelentőségét az élelmiszer-analitikában,
- alkalmazza a mérőoldat-készítés, a faktorozás, a titrimetriás indikálási módszerek elvi alapjait, a fontosabb élelmiszer-összetevők titrimetriás meghatározásának elvi lehetőségeit, módszereit, kiszámítja a mért adatokból a keresett mennyiségeket,
- alkalmazza a potenciometria elektrofizikai, illetve elektrokémiai törvényszerűségeit (közvetlen ionkoncentráció-mérések, titrimetriás indikálások); elemzi és ábrázolja a mérési adatokat, kiszámítja és értékeli az eredményeket,
- alkalmazza a konduktometria elektrofizikai, illetve elektrokémiai törvényszerűségeit (közvetlen ionkoncentráció-mérések, titrimetriás indikálások) elemzi, ábrázolja a mérési adatokat, kiszámítja és értékeli az eredményeket,
- alkalmazza és ábrázolja a fénytörés optikai alapelveit, törvényszerűségeit; elemezni tudja a törésmutató és a koncentráció összefüggéseit, értékeli a táblázati adatokat, valamint a refraktometria élelmiszer-analitikai szerepét,
- alkalmazza és ábrázolja a fotometria, illetve spektrofotometria optikai törvényszerűségeit (emisszió, abszorpció), elemzi a módszereket és az alkalmazott technikák összefüggéseit, felosztását, kiszámítja a mérési adatok alapján a keresett komponens koncentrációját, értékeli a mérési módszerek, technikák élelmiszer-analitikai szerepét, jelentőségét,
- alkalmazza a kromatográfiás eljárások fizikai-kémiai elveit, törvényszerűségeit, elemzi és csoportosítja a módszereket és technikákat, értékeli a kromatográfiás mérési adatokat (mennyiség, minőség), kiszámítja a keresett komponens(ek) koncentrációját, értékeli a mérési módszerek, illetve technikák élelmiszer-analitikai jelentőségét, szerepét,
- alkalmazza az érzékszervi vizsgálatok, bírálatok kivitelezésének, értékelésének elvi alapjait, elemzi és értékeli az élelmiszerek minősítésében betöltött szerepüket, jelentőségüket,
- alkalmazza a korszerű mérési technikák elvi alapjait a fontosabb élelmiszer-alkotók (zsiradék, fehérje szénhidrát, víz, savak, alkohol, vitaminok), valamint színezékek, szermaradványok mennyiségi meghatározására,
- alkalmazza ismereteit az élelmiszerek komplex vizsgálati módszereinek áttekintő összefoglalása, összehasonlító értékelése során,
- alkalmazza a laboratóriumi munka- és rendszabályokat, a vegyszer- és hulladékkezelés szabályait, a baleset- és tűzelhárítási szabályokat, a munkavédelmi eljárásokat.
Élelmiszer-ipari technológia terén
- ismeri a fontosabb élelmiszer-ipari technológiákat: tartósítóipar, hűtőipar, húsipar, tejipar, gabona-feldolgozó ipar, sütőipar, édesipar, cukoripar, erjedésipar (keményítő, likőr, üdítőital) boripar, söripar, növényolajipar (étolaj, keményítő), élvezeti szerek gyártása (kávé, tea, fűszerek) megnevezi a fontosabb gépeket,
- csoportosítja és jellemzi az élelmiszeri-ipari műveleteket,
- csoportosítja és jellemzi az élelmiszer-ipari nyersanyagokat, leírja összetételüket,
- jellemzi a fontosabb élelmiszer-ipari késztermékeket, leírja összetételüket,
- csoportosítja és jellemzi az élelmiszer-ipari csomagolóanyagokat, csomagolási módokat,
- leírja, beazonosítja a gyártástechnológiák minőséget meghatározó kritikus műveleti pontjait (CCP) és az ehhez kapcsolódó mintavételi helyeket,
- megmagyarázza a technológiai műveletek során végbemenő fontosabb fizikai, fizikai-kémiai, mikrobiológiai változásokat,
- elemzi és értelmezi a minőségi elváltozások lehetséges műszaki okait, azonosítja lehetséges technológiai helyeit,
- értelmezi az élelmiszer-romlások csökkentését, illetve megakadályozását szolgáló módszereket,
- alkalmazza a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó higiéniai előírásokat.
Élelmiszer-kémia és táplálkozás-élettan terén
- ismeri az élelmiszer-komponensek változásait a tárolás és feldolgozás során: szénhidrátok (karamellizáció, Maillard-reakció) zsiradékok (hidrolízis, dezmolízis, avasodás) fehérjék (denaturálódás, hidrolízis),
- ismeri az enzimek fogalmát, csoportosítását, jellemzőit, hatásmechanizmusukat, táplálkozás-élettani szerepüket,
- ismeri a járulékos tápanyagok fogalmát, csoportosítását, szerepét (természetes színezőanyagok, ízesítőanyagok, zamatanyagok),
- ismeri az alkaloidok fogalmát és élettani hatását,
- ismeri az élelmiszeradalékok fogalmát, csoportosítását, szerepét (tápértéknövelők, élvezetiérték-javítók, tartósítószerek és minőségjavítók),
- ismeri a táplálkozás szervrendszerének felépítését és az élelmiszerek hasznosulását a szervezetben (emésztés, felszívódás),
- ismeri néhány betegség és a táplálkozás kapcsolatát,
- ismeri a különleges táplálkozási igényeket és kielégítésük módját,
- ismeri az egészséges táplálkozás alapjait,
- definiálja a szénhidrátok, zsiradékok és fehérjék fogalmát; érti és igazolja szerkezetüket, értelmezi tulajdonságaikat, csoportosításukat, jellemzi élettani szerepüket,
- definiálja a kiegészítő, védő jellegű tápanyagok fogalmát (vitaminok, ásványi anyagok), ismeri szerkezetüket, értelmezi tulajdonságaikat, csoportosításukat, jellemzi élettani szerepüket,
- meghatározza és értelmezi az emberi szervezet energia- és tápanyagigényét,
- érti és értelmezi a szénhidrát-, fehérje- és zsiradék-anyagcsere alapjait,
- értékeli a víz fizikai, kémiai tulajdonságait, szerepét az emberi szervezetben, az élelmiszerekben, a táplálkozás-élettani folyamatokban,
- értékeli táplálkozás-élettani szempontok alapján az élelmiszereket.
Mikrobiológia és élelmiszer-higiénia terén
- ismeri a mikroorganizmusok természetben betöltött szerepét,
- ismeri az élelmiszer-ipari szempontból fontos mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, élesztők, penészek) fogalmát, alaktanát, felépítését, anyagcseréjét, életfeltételeit, előfordulási valószínűségét,
- ismeri az egészségügyi szempontból fontosabb mikroorganizmusokat és szerepüket,
- ismeri a fontosabb élelmiszer-romlásokat, élelmiszer-mérgezéseket, élelmiszer-fertőzéseket és ezek kialakulását, tüneteit, okozóit,
- érti az endospóraképzés és a vegetatív sejtté alakulás feltételeit,
- értelmezi a mikroorganizmusok anyagcseréjének szerepét, jelentőségét az ipari (élelmiszer, gyógyszer) termelésben,
- alkalmazza a mikroorganizmusok életfeltételei és életjelenségei közötti összefüggést a káros mikroorganizmusok elleni védekezésben, illetve a hasznos mikroorganizmusok szaporításában,
- alkalmazza az élelmiszer-higiéniás szabályokat, az élelmiszer-biztonsági előírásokat, eljárásokat.
Fizikai kémia terén
- ismeri a termodinamika alapjait, főtételeit, a kaloriméter és a hűtőgépek elvét,
- ismeri a reakciókinetika alapjait (reakciósebesség, reakciók osztályozása, egyensúlyi állapot, aktiválási energia, katalízis),
- jellemzi és értelmezi a gázhalmazállapotot, fontosabb törvényszerűségeit (gáztörvények, diffúzió),
- jellemzi és értelmezi a folyékony halmazállapotot (víz, molekulák közti erők, gőznyomás, forráspont, kritikuspont, viszkozitás, felületi feszültség),
- jellemzi és értelmezi a szilárd halmazállapotot (kristályszerkezet, olvadás, kristályosodás, szublimáció),
- jellemzi és értelmezi a kolloid állapotot (előállítás, csoportosítás, stabilitás, ülepedés, ozmózis, emulziók, szólok, gélek, habok),
- jellemzi és értelmezi a felületi jelenségeket (adszorpció, adszorbensek, adszorpciós egyensúlyok, izotermák),
- alkalmazza az oldatok elméleti alapjait (koncentrációk, fagyáspont, oldhatóság, desztilláció, desztillációs görbék, vízgőz-desztilláció, forráspont, fázisdiagram, extrakció, megoszlási egyensúly),
- alkalmazza a kémiai egyensúlyok elméleti alapjait (tömeghatástörvény, Le Chatelier-Braun-elv, ionegyensúlyok, pH-, sav-bázis elméletek, disszociációfok, hidrolízisek, pufferek, heterogén egyensúlyok, csapadékképződés, oldhatósági szorzat, ioncserélők),
- alkalmazza az elektrokémia alapjait, törvényszerűségeit (elektrolízis, elektrolit ellenállása/vezetése, elektródpotenciálok, galvánelemek, elektromotoros erő, redoxi-potenciálok, aktivitás, elektródtípusok),
- alkalmazza az optikai jelenségek alapjait, törvényszerűségeit (fénytörés, törésmutató, poláris fény előállítása és forgatása, fény felbontása, színképek, abszorpciós színképelemzés, Lambert-Beer-törvény, fotometria, spektrofotometria, atomabszorpciós spektroszkópia).
Minőségügyi ismeretek terén
- ismeri az élelmiszerelőállító-hely létesítésével és működésével kapcsolatos engedélyezési eljárásokat,
- ismeri az élelmiszer-előállítás során felhasznált nyers-, adalék-, segéd-, csomagolóanyagok és a víz engedélyezési eljárásait,
- ismeri az élelmiszerek előállításának engedélyezési eljárásait,
- ismeri a termék- és fogyasztóvédelem törvényeit, a védjegy és a különleges minőség védelmét, tanúsítását,
- ismeri a piac működését befolyásoló törvényeket (verseny, jövedék, reklám),
- ismeri a fogyasztói elvárások szerepét,
- érti és értelmezi az élelmiszerjogi szabályozás célját és alapvető előírásait (Élelmiszertörvény és végrehajtási rendeletei, bortörvény),
- érti és értelmezi az élelmiszer-biztonság főbb szabályait (egészségügyi törvény, környezetvédelmi törvény és termékdíj, higiéniai szabályzat, élelmiszerek vegyi- és mikrobiológiai szennyeződése),
- jellemzi a szabványosítás helyzetét, szerepét, rendszerét az élelmiszeriparban, értelmezi a szabványok jogállását,
- jellemzi és értelmezi a Magyar Élelmiszerkönyv szerepét, köteteinek (I-III.) tartalmát,
- jellemzi a minőségbiztosítás (ISO 9000, 9001) és a teljes körű minőségbiztosítás (TQM) alapelveit, megvalósításának lényegét,
- jellemzi az élelmiszer-igazgatás és a hatósági ellenőrzés szerepét, rendszerét (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, OBI),
- alkalmazza a minőségügyi alapismereteket (minőség, élelmiszerek minősége),
- elemzi és alkalmazza az élelmiszer-ipari vállalkozások minőségügyi tevékenységének formáit, a jó laboratóriumi-, a jó higiéniai-, és a jó gyártási gyakorlat elemeit,
- irányítja a minőség-ellenőrzés és -szabályozás rendszerét az élelmiszeriparban (anyagátvétel-, raktározás-, gyártásközi és késztermék-ellenőrzés, higiéniai ellenőrzés),
- érti, elemzi és értékeli a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert (alapelvek, bevezetés, működtetés).
Szakmai idegen nyelv terén
kezdő csoportban:
- beszédértés: megérti az idegen nyelvű utasításokat, mind az órai feladatokra, mind pedig a szakmára vonatkozóan. A hallott szakmai szöveget képes visszaadni magyarul, illetve idegen nyelven (egyszerűbb, rövidebb szövegek),
- beszédhasználat: kérdéseket tesz fel, illetve kérdésekre válaszol, és képes kifejezni a vegyszereket, műszereket, munkaleírásokat,
- olvasás: tud olvasni a fontosabb szabályok betartásával, egyes mondatokat kérésre pontosan, magyarosan lefordít, az anyagra épülő más rövid szöveget megérti,
- írás: legyen képes egyszerű idegen nyelvű szöveget (pl. szakfolyóiratokból, szakkönyvekből) szótár segítségével pontosan magyarra fordítani, magyar nyelvű szakmai szöveget szótárral idegen nyelvre fordítani, illetve a tanult szakmai szókincs segítségével egyszerűbb magyar szöveg lényegét idegen nyelven visszaadni.
haladó csoportban:
- beszédértés: a szóképzés szabályai, a szövegösszefüggés és szakmai ismeretei alapján kitalálja, megérti az ismeretlen szavakat tartalmazó szakmai szövegeket, az ismeretlen szakszavak jelentését; megérti a bonyolultabb szakmai utasításokat is,
- beszédhasználat: képes beszélni a tanult témában hallott, vagy olvasott szövegről, illetve elmondani gondolatait a szakmai kérdésekről,
- olvasás: bonyolultabb szakmai szöveget önállóan, szótár segítségével pontosan, magyarosan lefordít, valamint szótár nélkül a szakszöveget globálisan megérti,
- írás: a tanult szakmai témákról egyszerű fogalmazást készít, egyéni szakmai véleményét leírja, magyarról idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra pontosan lefordítja.
- Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3000 szó.
3. Gyakorlati követelmények
- ismeri a kristályosítást, a színmérést (pekározás, műszeres) a konzisztenciamérést, (penetrométer, finométer, valorigráf) egy anion és egy kation csapadékos meghatározását, a nyersrost mennyiségi meghatározását, a víztartalom Karl-Fischer-féle meghatározását,
- ismeri két nehézfém (pl. réz, ólom) koncentrációjának meghatározását AAS-módszerrel, a csomagolóanyagok komplex vizsgálatát, a hőkezeltségi vizsgálatot enzimaktivitás méréssel, a gázpalackok kezelését, a gázkromatográfiás meghatározásokat,
- ismeri a laboratóriumi hulladék szakszerű kezelését, illetve megsemmisítésének szabályait,
- elvégzi a csapadékok leválasztását, ülepítését, mosását, anyagok centrifugálását, extrahálását,
- elvégzi a sűrűségmérést Mohr-Westphal-mérleggel, a viszkozitásmérést kapilláris viszkoziméterrel és rotációs viszkoziméterrel, a törésmutató mérést merülő refraktométerrel,
- elvégzi a homoktartalom-meghatározást (kémiai),
- elvégzi a zsiradék- és fehérjetartalom-meghatározásokat automata elemzővel,
- elvégzi a butirométeres zsírtartalom-meghatározásokat (tej-, hústermék),
- elvégez egy HPLC vizsgálatot,
- folyamatosan betartja a laboratóriumi rend- és munkaszabályokat, (higiéniai, biztonság),
- használja, kezeli a laboratóriumi folyadék-adagoló készülékeket,
- elkészíti az alapvető üvegtechnikai eszközöket,
- önállóan elvégzi az alapvető labororatóriumi eszközök tisztítását, összeállítását, karbantartását,
- elvégzi a mikrobiológiai mennyiségi meghatározásokat: összes csíra, élőcsíra, kamrás és tenyésztéses (membránfiltrációs) eljárások,
- begyakorlott módon elvégzi a melegítést, hűtést, termosztálást, szárítást, porítást, homogenizálást, oldást, oldatkészítést, bepárlást, szűrést, extrahálást, desztillálást, roncsolást,
- gyakorlottan kezeli a laboratóriumi vízdesztilláló készülékeket,
- matematikai-statisztikai módszerekkel begyakorlottan feldolgozza a mérési adatokat; a kiszámított eredmények alapján elvégzi a minősítési eljárást,
- begyakorlottan mér tömeget, térfogatot, hőmérsékletet, sűrűséget (piknométer, areométer), optikai forgatóképességet, törésmutatót,
- begyakorlottan mér nedvesség-, illetve szárazanyag-tartalmat, hamutartalmat, extrakttartalmat, zsiradéktartalmat (Soxhlet),
- begyakorlottan titrimetriás mérőoldatokat készít, faktoroz (sav-bázis, csapadékos, redoximetriás, komplexometriás mérésekhez) és ezekkel meghatározza a jellemző élelmiszer-ipari termékek értékmérő komponenseit,
- rutinszerűen mér savtartalmat, savfokot, savszámot, elszappanosítási számot, lúgossági fokot,
- rutinszerűen végzi a konyhasótartalom-meghatározásokat, (gyors, döntő m.), a klorid iontartalom-meghatározását, a víz oxigénfogyasztásának mérését, a Bertrand-féle redukáló cukortartalom, a kénessavtartalom, a Schoorl-féle redukáló cukortartalom, a jód- és brómszám, a peroxid-szám, valamint a víz összes keménységének meghatározását,
- rutinszerűen kezeli a pH-mérőket, pH-t mér és a fontosabb titrimetriás mérések potenciometriás indikálását végrehajtja, kiértékeli (grafikusan, numerikusan),
- rutinszerűen kezeli a konduktométereket, ásványianyag-tartalmat (hamutartalom) közvetlenül mér, illetve a fontosabb titrimetriás mérések konduktometriás indikálását és kiértékelését elvégzi (grafikusan),
- rutinszerűen kezeli a kézi- és az Abbe-féle refraktométereket (termosztáttal is), ezekkel szénhidrátot, zsírt határoz meg,
- rutinszerűen kezel fotométereket, spektrofotométereket (VIS, UV), meghatározza a fontosabb anyagok koncentrációját (pl. nitrit, C-vitamin, vas, fehérje, cukor stb.),
- rutinszerűen meghatározza a fehérjetartalmat (Kjeldahl, Parnass-Wagner módszerek),
- rutinszerűen meghatározza az alkoholtartalmat, extrakttartalmat (desztillálás, sűrűségmérés),
- rutinszerűen végez érzékszervi vizsgálatokat, bírálatokat a fontosabb élelmiszer-termékekből (italok, tejtermékek, húsipari, sütőipari termékek),
- gyakorlottan alkalmazza a laboratóriumi munka- és rendszabályokat, a vegyszer és hulladékkezelési szabályokat, a baleset- és tűzelhárítási szabályokat, a munkavédelmi eljárásokat,
- gyakorlottan komplex élelmiszer-vizsgálatokat és -minősítéseket végez a kiadott leírások ( a Magyar Élelmiszerkönyv) alapján.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az élelmiszer-ipari gépésztechnikus rendelkezzen általános, és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Rendelkezzen higiéniai szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel. Alakuljon ki benne a humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos, gazdaságos, az önálló és megbízható munkavégzésre és végeztetésre való hajlam és igény. Tudjon a változó helyzetekre reagálni, tartson lépést a tudomány és a technika fejlődésével, folyamatosan képezze magát.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- géprajzból a méretháló felépítése és/vagy gépelem axonometrikus ábrájából műhelyrajz készítése,
- gépelemekből egyszerűbb gépelemek szerkezeti vázlatának elkészítése, működésének, beépítési módjának, igénybevételeinek ismertetése és/vagy számítások a gépelemek témaköréből (fogaskerekek) és/vagy egyszerűbb szilárdsági ellenőrzés elvégzése,
- mechanikából számítási feladat a statika vagy a szilárdságtan témaköréből,
- gépipari anyag és gyártásismeretből szerkezeti anyagok, kenő- és szigetelőanyagok jellemző tulajdonságai és/vagy hőkezelési eljárások és/vagy anyagvizsgálati módszerek és/vagy fémipari megmunkálási módok, azok gépei, kötési technológiák,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatokból számítási feladatok az áramlástan és/vagy az ülepítés vagy a termikus műveletek témaköréből,
- élelmiszer-ipari géptanból élelmiszer-ipari jellemző műveleteit megvalósító gépek és berendezések szerkezeti kialakítása, működése, és esetleges beállításai,
- irányítástechnikából műszerek szerkezeti kialakítása, működése és/vagy egyszerűbb élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási körök működése, készítése.
Az írásbeli vizsga egyes témakörei (tantárgyai) közel azonos súllyal szerepeljenek az írásbeli tételben.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- élelmiszer-ipari géptan,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok,
- irányítástechnika.
Az élelmiszer-ipari géptan vizsgatárgy:
- gépelemek, kötési technológiák, igénybevételek ("A" tételsor),
- élelmiszer-ipari gépek szerkezete, működése ("B" tételsor).
Az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok vizsgatárgy:
- folyadékok és gázok szállítása,
- egyneműsítő műveletek,
- szétválasztó műveletek,
- termikus műveletek,
- anyagátadási műveletek.
Az irányítástechnika vizsgatárgy:
- a jellemző paraméterek mérésére alkalmas mérőeszközök fajtái, működési elvük ("A" tételsor),
- élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlések, szabályozások ("B" tételsor).
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá,
- szerkesztett előrajzoláshoz, hossz- és szögméréshez kapcsolódó, kézi megmunkálási technológiákat igénylő feladatok elvégzése, egyszerű munkadarabok elkészítése,
- műhelyrajz alapján esztergálással, marással, fúrással előállítható egyszerű munkadarab elkészítése,
- néhány egyszerű elemből összeállítható munkadarab készítése, melynek során szegecselés vagy hegesztés végezhető rajzi előírás szerint,
- komplex szerelési műveletekkel végrehajtható karbantartási (javítási) feladat (csőszerelvények, hajtóművek).
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- vetületi ábrázolás, géprajzolvasás, műhelyrajz készítés, méretezési feladatok,
- gépelemek fajtái, feladata, jellemzői, alapvető számítások,
- gépipari anyagok jellemzői, gépipari gyártástechnológiák, anyagvizsgálatok a gépiparban,
- szerkezetek igénybevételei, szilárdságtani számítások,
- az élelmiszer-iparban alkalmazott általános és élelmiszer-ipari gépek és berendezések feladata, szerkezete, működése,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok alkalmazási területei, főbb paraméterei, számítási feladatok,
- az élelmiszer-iparban alkalmazott műszerek fajtái, működési elvük,
- élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási megoldások.
A gyakorlati vizsga tartalma
- mérés, előrajzolás, munkadarab készítése kézi megmunkálási technológia alkalmazásával,
- munkadarab elkészítése műhelyrajz alapján gépi forgácsolással,
- munkadarab készítése kötési technológia (szegecselés, hegesztés, stb.) alkalmazásával,
- gépek, gépegységek szerelése, hiba-megállapítás, karbantartás, ellenőrzés.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy a szóbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A manuális tevékenység értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a szerszámok, eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelményeket, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartását kell pontozni és érdemjegyre átváltani.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeként elért érdemjegyek átlagolásával kell eldönteni, kerekítési tényezőként a manuális feladat végrehajtásának érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Géprajz
Gépelemek
Mechanika
Gépipari anyag és gyártásismeret
Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok
Általános géptan
Élelmiszer-ipari géptan
Élelmiszer-ipari technológiák
Irányítástechnika
Higiénia, környezet- és munkavédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[2]
Szakmai gyakorlat
Géptani gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezése1/13. év
37 hét
*
2/14. év
34 hét
*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373471
2.Testnevelés7468142
3.Szakmai idegen nyelv7468142
4.Élelmiszer-analitika222204426
5.Élelmiszer-ipari technológia111102213
6.Élelmiszer-kémia és táplálkozás-élettan74-74
7.Mikrobiológia és élelmiszer higiénia-6868
8.Minőségügyi ismeretek-6868
9.Fizikai kémia74-74
Kötelező elmélet összesen6666121278
Kötelező gyakorlat
10.Élelmiszer-analitika gyakorlat5925441136
11.Nyári szakmai gyakorlat80-80
Kötelező gyakorlat összesen6725441216
Kötelező tantárgyak összesen133811562494
12.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
13.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat**373471
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen7468142
Összes óraszám141212242636
ebből szakmai elmélet7036461349
ebből szakmai gyakorlat7095781287
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az alkalmazott számítástechnika tantárgy javasolt.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Szakirányú szakközépiskola 9-12. évfolyamán végzettek számára egy tanév beszámítható.
[2] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

30. Élelmiszer-ipari gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 15
2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari gépésztechnikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3117
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3117Gépésztechnikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az élelmiszer-ipari gépésztechnikus feladata az élelmiszertermelés során a technológiai folyamatok műszaki feltételeinek biztosítása (üzemeltetés, folyamatirányítás, karbantartás, szervezés).
Az élelmiszer-ipari üzemek telepítésénél, gépek üzembe helyezésénél közvetlen irányítás és/vagy a technológiai berendezések szerelési, beállítási, beüzemelési munkáinak elvégzése, valamint fejlesztési feladatok ellátása.
A munkavégzés során az iparágra jellemző nagyon sok sajátos higiéniai, környezet- és munkavédelmi előírás betartása és betartatása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 13Élelmiszer-ipari technikus
(a szakterület megnevezésével)
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Élelmiszer-ipari gépek, berendezések, technológiai vonalak biztonságos, előírások szerinti üzemeltetése.
Üzemzavar esetén a szükséges intézkedések megtétele, kisebb hibák esetén az elhárítás elvégzése.
Élelmiszer-ipari gépek és berendezések karbantartása, a munka szervezése, felügyelete.
Egyszerűbb alkatrészek rajzának elkészítése, rajz alapján az alkatrészek legyártása, gyártatása.
2. Elméleti követelmények
- ismeri a géprajzzal kapcsolatos szabványok előírásait és az ábrázolás szabályait,
- azonosítja a vetületi ábrákat,
- kiválasztja a szükséges tűréseket, illesztéseket,
- a jelképes ábrázolás és a méretezés szabályainak betartásával alkatrészekről műhelyrajzot, egyszerűbb szerkezetekről összeállítási rajzot készít,
- összeállítási és műhelyrajzot olvas, értelmez,
- ismeri, azonosítja, csoportosítja a gépelemeket, ismeri jellemző szerkezeti anyagaikat,
- magyarázza meg a gépelemek működéséből származó igénybevételeket,
- egyszerűbb esetekben számítással elvégzi a gépelemek szilárdsági ellenőrzését,
- meghatározza a gépelemek élelmiszer-feldolgozásra gyakorolt hatását, alkalmasságát,
- ismeri a síkbeli erőrendszer fogalmát, az egyensúly feltételeit, a kényszereket, a belső erők és a feszültség fogalmát,
- tartók esetében felismeri a terheléseket, meghatározza a terhelés következtében kialakuló reakciókat és igénybevételeket, megkülönbözteti az egyszerű és az összetett igénybevételeket,
- egyszerűbb esetekben elvégzi a szilárdsági ellenőrzést, meghatározza a tartó alakváltozását,
- ismeri a szerkezeti anyagok, kenőanyagok és szigetelőanyagok jellemző tulajdonságait, a gépipari anyagvizsgálati módszereket, azok célját,
- ismeri a fémipari hőkezelési eljárásokat, azok hatását,
- megadott szempontok alapján kiválasztja a szabványos szénacél, réz- és alumíniumötvözeteket, használja az anyagok szabványgyűjteményeit, a műszaki táblázatokat,
- meghatározza az alkatrészek gyártásához szükséges fémipari megmunkálásokat, kötési technológiákat,
- ismeri az élelmiszergyártás történetét, az élelmiszer-ipari műveletek célját, elvi alapjait,
- megmagyarázza a műveletek során lezajló anyagmozgásokat, a hő- és anyagátadást, a fontosabb műszaki paraméterek hatásait,
- használja a legfontosabb műszaki táblázatokat, nomogramokat,
- önállóan egyszerű számításokat végez az áramlástan, a szemcsés anyagokkal végzett műveletek és a kalorikus műveletek témaköreiben,
- ismeri az erő- és munkagép fogalmát, a villamos motorok jellemző fordulatszámait, a villamos energia-termelés és szállítás rendszerének elemeit,
- megmagyarázza a munkagépek működése során kialakuló energiaviszonyokat, a hatásfokcsökkentő tényezőket, a belsőégésű motorok és a villamos gépek működési elvét,
- számítással meghatározza a szállító- és emelőgépek kapacitását, teljesítményét,
- ismeri az élelmiszer-ipar jellegzetes műveleteit megvalósító gépek működési elvét,
- valós szerkezet, modell vagy összeállítási rajz alapján megmagyarázza a lényeges szerkezeti elemek funkcióját,
- jellemzi a gépek beállításának hatását a gyártás minőségére, az anyag és energiafelhasználásra,
- megjegyzi az élelmiszer-ipar főbb termékeit, termékcsoportjait, azok alap és segédanyagait,
- ismeri az élelmiszer-ipari technológiai folyamatokat,
- ismeri az élelmiszer-iparban alkalmazott, a jellemző paraméterek mérésére szolgáló mérőeszközök fajtáit, működési elvüket,
- ismeri az irányítástechnikai alapelveket és alapfogalmakat,
- egyezteti a kapcsolási rajzok jelöléseit a valós szerkezeti elemekkel,
- kapcsolási rajz alapján megmagyarázza az élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlési, szabályozási körök működését,
- önállóan megtervez egyszerűbb vezérlési, szabályozási köröket, kapcsolási rajz alapján működő modellek összeállítását mozgás, nyomás és hőmérsékletszabályozás/vezérlés területén,
- az elemek kiválasztásához használja az irányítástechnikai katalógusokat,
- ismeri a munkavédelemre vonatkozó alapvető jogszabályokat és előírásokat, a munkavédelem szervezeti és felügyeleti rendszerét, a munkavédelem területeit, eszközeit, személyi és társadalmi jelentőségét,
- munkája során alkalmazza, betartatja a biztonságtechnikai tűzvédelmi és higiéniai szabályokat,
- végrehajtja az elsősegélynyújtás alapvető műveleteit,
- ismeri a foglalkozási ártalmak és a megbetegedések közötti összefüggéseket,
- ismeri az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos legfontosabb követelményeket és ezek összefüggéseit, a környezetvédelem élelmiszer-ipari feldolgozásra vonatkozó szabályait, azok betartásának fontosságát,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat, a társadalombiztosítási és adózási szabályokat, az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a különböző vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges formáit,
- alkalmazza a kommunikációt, az üzleti tárgyalás technikáit.
3. Gyakorlati követelmények
- önállóan használja az egyetemes mérő és ellenőrző eszközöket, kéziszerszámokat a munkavédelmi szabályok betartásával,
- elvégzi az általános gépelemek jellemző karbantartási műveleteit,
- gépi forgácsolással (esztergálás, marás, gyalulás, fúrás) elkészít egyszerűbb alkatrészeket,
- kiválasztja a szükséges kötési technológiát (ragasztás, forrasztás, hegesztés), amihez a szükséges felület-előkészítést is elvégzi,
- vízszintes helyzetben ívhegesztéssel szénacélon tompa, sarok és "V" varratot készít,
- egyszerűbb szerkezeteknél megkeresi a felmerült hiba okát, elkészíti a karbantartás tervét, meghatározza a szerkezetek szerelési sorrendjét, egyszerűbb alkatrészek gyártásának műveleti utasítását,
- használja a gépkönyveket, műszaki táblázatokat.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az élelmiszer-ipari gépésztechnikus rendelkezzen általános, és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Rendelkezzen higiéniai szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel. Alakuljon ki benne a humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos, gazdaságos, az önálló és megbízható munkavégzésre és végeztetésre való hajlam és igény. Tudjon a változó helyzetekre reagálni, tartson lépést a tudomány és a technika fejlődésével, folyamatosan képezze magát.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- géprajzból a méretháló felépítése és/vagy gépelem axonometrikus ábrájából műhelyrajz készítése,
- gépelemekből egyszerűbb gépelemek szerkezeti vázlatának elkészítése, működésének, beépítési módjának, igénybevételeinek ismertetése és/vagy számítások a gépelemek témaköréből (fogaskerekek) és/vagy egyszerűbb szilárdsági ellenőrzés elvégzése,
- mechanikából számítási feladat a statika vagy a szilárdságtan témaköréből,
- gépipari anyag és gyártásismeretből szerkezeti anyagok, kenő- és szigetelőanyagok jellemző tulajdonságai és/vagy hőkezelési eljárások és/vagy anyagvizsgálati módszerek és/vagy fémipari megmunkálási módok, azok gépei, kötési technológiák,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatokból számítási feladatok az áramlástan és/vagy az ülepítés vagy a termikus műveletek témaköréből,
- élelmiszer-ipari géptanból élelmiszer-ipari jellemző műveleteit megvalósító gépek és berendezések szerkezeti kialakítása, működése, és esetleges beállításai,
- irányítástechnikából műszerek szerkezeti kialakítása, működése és/vagy egyszerűbb élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási körök működése, készítése.
Az írásbeli vizsga egyes témakörei (tantárgyai) közel azonos súllyal szerepeljenek az írásbeli tételben.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- élelmiszer-ipari géptan,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok,
- irányítástechnika.
Az élelmiszer-ipari géptan vizsgatárgy:
- gépelemek, kötési technológiák, igénybevételek ("A" tételsor),
- élelmiszer-ipari gépek szerkezete, működése ("B" tételsor).
Az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok vizsgatárgy:
- folyadékok és gázok szállítása,
- egyneműsítő műveletek,
- szétválasztó műveletek,
- termikus műveletek,
- anyagátadási műveletek.
Az irányítástechnika vizsgatárgy:
- a jellemző paraméterek mérésére alkalmas mérőeszközök fajtái, működési elvük ("A" tételsor),
- élelmiszer-iparban alkalmazott vezérlések, szabályozások ("B" tételsor).
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
- szerkesztett előrajzoláshoz, hossz- és szögméréshez kapcsolódó, kézi megmunkálási technológiákat igénylő feladatok elvégzése, egyszerű munkadarabok elkészítése,
- műhelyrajz alapján esztergálással, marással, fúrással előállítható egyszerű munkadarab elkészítése,
- néhány egyszerű elemből összeállítható munkadarab készítése melynek során szegecselés vagy hegesztés végezhető rajzi előírás szerint,
- komplex szerelési műveletekkel végrehajtható karbantartási (javítási) feladat (csőszerelvények, hajtóművek).
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- vetületi ábrázolás, géprajzolvasás, műhelyrajz készítés, méretezési feladatok,
- gépelemek fajtái, feladata, jellemzői, alapvető számítások,
- gépipari anyagok jellemzői, gépipari gyártástechnológiák, anyagvizsgálatok a gépiparban,
- szerkezetek igénybevételei, szilárdságtani számítások,
- az élelmiszer-iparban alkalmazott általános és élelmiszer-ipari gépek és berendezések feladata, szerkezete, működése,
- élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok alkalmazási területei, főbb paraméterei, számítási feladatok,
- az élelmiszer-iparban alkalmazott műszerek fajtái, működési elvük,
- élelmiszer-ipari vezérlési, szabályozási megoldások.
A gyakorlati vizsga tartalma
- mérés, előrajzolás, munkadarab készítése kézi megmunkálási technológia alkalmazásával,
- munkadarab elkészítése műhelyrajz alapján gépi forgácsolással,
- munkadarab készítése kötési technológia (szegecselés, hegesztés stb.) alkalmazásával,
- gépek, gépegységek szerelése, hiba-megállapítás, karbantartás, ellenőrzés.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy a szóbeli vizsgarész eredménye.)
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A manuális tevékenység értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a szerszámok, eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelményeket, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartását kell pontozni és érdemjegyre átváltani.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeként elért érdemjegyek átlagolásával kell eldönteni, kerekítési tényezőként a manuális feladat végrehajtásának érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Géprajz
Gépelemek
Mechanika
Gépipari anyag és gyártásismeret
Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok
Általános géptan
Élelmiszer-ipari géptan
Élelmiszer-ipari technológiák
Irányítástechnika
Higiénia, környezet- és munkavédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Géptani gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezése1/13. év**
37 hét
*
2/14. év
37 hét
*
3/15. év
34 hét
*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373734108
2.Testnevelés1113734182
3.Élelmiszerkémia74--74
4.Mikrobiológia74--74
5.Higiénia, környezet- és munkavédelem--6868
6.Gazdálkodási és szervezési ismeretek--6868
7.Géprajz1487468290
8.Gépipari anyag ás gyártásismeret3774-111
9.Mechanika-111-111
10.Gépelemek-11134145
11.Élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok1487468290
12Általános géptan-7474
13.Élelmiszer-ipari géptan--136136
14Élelmiszer-ipari technológiák-7434108
15.Irányítástechnika-7468142
Kötelező elmélet összesen3336665441543
Kötelező gyakorlat
16.Géptani gyakorlat745184761068
17.Alapmérések (laboratóriumi gyakorlat)111--111
18.Nyári összefüggő gyakorlat80160-240
Kötelező gyakorlat összesen2656784761419
Kötelező tantárgyak összesen598134410202962
19.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet****743768182
20.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat2223734290
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen29674102472
Összes óraszám1190149211223804
ebből szakmai elmélet7037776122092
ebből szakmai gyakorlat4877155101712
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az 1/13. évfolyam tananyagát az élelmiszer-ipari szakközépiskolák tanulói a műszaki pályaorientációs és az élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozás kerettantervei alapján teljesíthetik.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
**** Szakmai idegen nyelv ajánlott.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

32. Élelmiszer-ipari menedzser (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6222 01
2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari menedzser (a szakirány megjelölésével)
2.1. Technológus szakirány
2.2. Gépész szakirány
2.3. Vállalkozó szakirány
2.4. Sütő-cukrász szakirány
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3629
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
5116Élelmiszer-ipari bemutató asszisztens
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az élelmiszer-ipari menedzser munkaterülete a vezetésében és irányításában felmerülő szakmai kérdések véleményezése, a problémák komplex kezelése, az optimális megoldások kiválasztása és azok végrehajtásának ellenőrzése, azaz
- élelmiszer-ipari gyártási folyamat technológiai és gépészeti működtetése, irányítása, ellenőrzése,
- az áruforgalmi folyamatok (beszerzés, készletezés, értékesítés) tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése,
- a nyereséges gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi és számviteli előírások betartása és betartatása,
- kül- és belföldi piaci helyzethez való eredményes alkalmazkodás,
- marketing stratégiák kidolgozása,
- munkáltatói és munkavállalói érdekek érvényesítése,
- a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, ügyiratkezelés, levelezés bonyolítása, üzleti partnereivel, munkatársaival szakmai kapcsolat létesítése és ápolása.
A szakképesítés korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás alapítására is jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 13Élelmiszer-ipari technikus
(a szakterület megnevezésével)
52 6222 15Élelmiszer-ipari gépésztechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az élelmiszer-ipari menedzser feladata:
- Kommunikálni (befogadni és felhasználni az információkat, információt átadni, csoportot vezetni és irányítani, tárgyalási technikát alkalmazni, idegen nyelvet alapfokon használni, telekommunikációs eszközöket használni).
- Élelmiszer-ipari gyártási folyamatot végezni (alap-, segéd- és csomagolóanyagokat használni, általános élelmiszer-ipari műveleteket, technológiákat feldolgozó berendezéseket üzemeltetni, részt venni gyártás- és gyártmányfejlesztésben).
- Élelmiszer-ipari gyártási folyamatot irányítani (gazdálkodni a rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal, biztosítani a gyártáshoz a szükséges alap-, segéd- és csomagolóanyagokat, biztosítani a berendezések folyamatos működőképességét, betartani a technológiai előírásokat, átadni a szakmai ismereteket).
- Ellenőrizni (folyamatosan ellenőrizni és szükség esetén beavatkozni a termék minőségének biztosítása érdekében, ellenőrizni a higiéniai, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások betartását).
- Gazdasági környezetet értékelni (alkalmazkodni a piacgazdaság változásaihoz, gazdasági számításokat végezni és elemezni, részt venni vállalkozás megalapításában és megszüntetésében, számviteli és pénzügyi alapműveleteket végezni, számítógépes programokat használni).
- Ügyviteli adminisztrációs tevékenységet végezni és irányítani (ügyviteli előírásokat alkalmazni, irodatechnikai eszközöket használni, hivatalos levelezést folytatni).
- Önmagát fejleszteni (folyamatosan figyelemmel kísérni szakterülete fejlődését, részt venni továbbképzéseken).
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- az alapvető kommunikációs technikákat és eszközök használatát,
- az élelmiszer-ipari nyersanyagokat és késztermékeket,
- az élelmiszer-ipari környezetvédelmi, higiéniai, élelmezés-egészségügyi, biztonsági, felelősségi és munkavédelmi előírásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a (hús-, tej-, konzerv- és sütő-cukrászipari) szaktechnológiát,
- az élelmiszer-ipari gyártási folyamatokat,
- a csomagolástechnikát,
- az élelmiszer-ipari gépek szerkezetét és működési elvét,
- az élelmiszer-ipari műveleteket, technológiákat és azok gazdasági folyamatait,
- az élelmiszeripar nemzetgazdasági, világgazdasági környezetét, a gazdaságpolitikai normákat,
- az egyszeres könyvvitel számviteli pénzügyi rendszerét,
- az alapvető marketing és szervezési módszereket,
- a vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos alapvető eljárási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási jogszabályokat.
Legyen képes az elsajátított ismeretek folyamatos fejlesztésére és a későbbiekben alkalmazás szintre emelésére.
3. Gyakorlati követelmények
Jártasság szintjén legyen képes:
- kommunikálni: információkat befogadni, felhasználni és átadni, tárgyalási technikákat alkalmazni, alapfokon legalább egy idegen nyelven kommunikálni, számítógépes és telekommunikációs eszközöket használni,
- irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, minőségbiztosítás és minőségszabályozás, valamint a környezetvédelem elemeit szem előtt tartva,
- élelmiszer-ipari gépeket üzemeltetni,
- elemezni az alapvető gazdálkodási összefüggéseket,
- ellátni az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos számviteli, pénzügyi és munkaügyi feladatokat.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az élelmiszer-ipari menedzser rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, a jó vezetői készség, a precíz, kitartó munkavégzés iránti igény, valamint a környezeti veszélyek figyelembe vétele és elhárításának képessége.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye a műszeres vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen asszociációs készség. Rendelkezzen alapfokú számítógép-kezelői és szoftver felhasználói ismeretekkel.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került.
A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítania kell egy meghatározott téma kidolgozásával, hogy mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismereteket hasznosítani, tudásanyaga alapján a komplex ismeretanyagot egységes egésszé alakítani.
A szakdolgozat témája szabadon választható a szakmai érdeklődésen belül, ha az a képző intézmény által elfogadott gyakorlatorientált témakörökhöz kapcsolódik.
A jelölt legyen képes a szakmai programokra felépített, a magyar nyelv szabályai szerint összeállított, szakmai és formai követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, melyet a publikációk, valamint az egyéni mérés és tapasztalat alapján értékel.
Köztes vizsga: A központi programban meghatározott tantárgyi vizsgák (kreditek).
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga a teljes ismeretanyagot felölelő, az FVM által meghatározott komplex tételsor egy adott tételének kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsga témakörei:
A) Általános élelmiszer-technológiai ismeretek, élelmiszer-ipari gyártásismeret, élelmiszer-ipari minőség, csomagolás és környezetgazdálkodási ismeretek, élelmiszer-ipari műveletek ismerete.
- Általános gazdasági, vállalkozáselméleti és jogi ismeretek.
- Pénzügyi, számviteli és adózási, marketing és szervezési ismeretek.
- Szakiránynak megfelelő ismeretek.
B) Szakdolgozat megvédése.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga az alábbi részekből áll:
- Élelmiszer-ipari technológiai folyamat működtetése.
- Az alkalmazott műszaki berendezések működtetése.
- Üzleti terv készítése.
- Szakdolgozat készítése.
A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az alapvető kommunikációs technikák és eszközök,
- a viselkedési és gazdaságetikai normák,
- munkavégzési és munkaerő-piaci viszonyok,
- környezetvédelmi, higiéniai élelmezés-egészségügyi és munkavédelmi előírások,
- a minőségbiztosítás,
- gazdasági matematikai, műszaki fizikai, élelmiszer-kémiai, biológiai és mikrobiológiai, közgazdasági ismeretek,
- élelmiszer-technológiai és gyártásismeretek alapjai és a szakirányú képzésnek megfelelő élelmiszer-ipari szaktechnológiák,
- élelmiszer-ipari gépészet alapjai, élelmiszer-ipari műveletek, élelmiszer-ipari mérések és élelmiszer-ipari műszerek,
- a méréshez kapcsolódó szabványok és egyéb szabályozási elvárások,
- az élelmiszerexport nemzetgazdasági és világgazdasági környezete,
- az egyszeres könyvvitel számviteli és pénzügyi rendszere,
- az alapvető marketing és szervezési módszerek,
- vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási szabályok.
Szakirányok szerinti témák
a) Technológus élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál
b) Sütő-cukrász élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:
- választott (hús, tej, konzerv vagy sütő-cukrász) szaktechnológia,
- feldolgozási folyamatok, annak megszervezése és ellenőrzése,
- minőség és minősítés,
- csomagolás és környezetgazdálkodás.
c) Gépész élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:
- élelmiszer-ipari gépek, berendezések, csomagológépek szerkezete, működése, üzemeltetésük állapotvizsgálata és karbantartásuk elvei.
d) Vállalkozó élelmiszer-ipari menedzser szakiránynál:
- kettős könyvelés számviteli és pénzügyi rendszerének alapjai,
- adó- és társadalombiztosítási rendszer alapelemei,
- üzleti terv részei és a tervkészítés módszerei,
- áruforgalmi tevékenység szervezésének és irányításának személyi és tárgyi feltételei, szabályai.
A gyakorlati vizsga tartalma
- tárgyalási technikák,
- számítógépes és telekommunikációs eszközök,
- üzleti érintkezésben használatos alapvető etikai és protokoll szabályok.
a) Technológus szakiránynál
b) Sütő-cukrász szakiránynál:
- szaktechnológiai részfeladatok megoldása: nyersanyagátvétel, -feldolgozás, -csomagolás, raktározás témakörökben,
- minőséggel és minősítéssel kapcsolatban feladatok megoldása.
c) Gépész szakiránynál:
- élelmiszer-ipari gépek, berendezések, csomagológépek üzemeltetése,
- a számítógéppel vezérelt élelmiszer-ipari gépek üzemeltetésének alapjai.
d) Vállalkozói szakiránynál:
- üzleti terv készítése,
- könyvelési, számviteli és pénzügyi feladatok,
- gazdaságossági számítások,
- marketing technikák alkalmazása.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 240 perc.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

34. Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 13
2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-ipari technikus (a szakterület megjelölésével)
2.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
2.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
2.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
2.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
2.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
2.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
2.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
2.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
2.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
2.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
2.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3[1]
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3113Élelmiszer-ipari technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
A borászat, üdítőital-gyártás, ásványvíz- és szikvízgyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az élelmiszer-ipari technikus feladata a termelés irányítása, szervezése, a termék menedzselése, üzemvezetői, pincemesteri, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.
Feladata a bor- üdítőital kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. A borturizmusba kapcsolódva önálló vendéglátási feladatokat végez. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, a munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, továbbá alkalmazza az EU szőlészeti és borászati szabályozását.
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a cukoripar területén az egyes technológiai állomások, melléküzemek technológiai folyamatainak irányítása, ellenőrzése, a nyersanyagok és késztermékek minőségének ellenőrzése, gyártásközi ellenőrzések elvégzése. A szakterületen a karbantartási munkák elvégzésének szervezése, irányítása, a technológiai, higiéniai, biztonságtechnikai és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.
Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.
Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a nagyüzemi termelésben, eltérő profilú és márkájú gépesítettségi feltételek mellett, a dohánytermékekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű résztermékek és készáruk előállítása, a termelésirányítási, munkavédelmi és minőség-ellenőrzési feladatok ellátása. Részfeladatokat lát el a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. A munkaterület magas szinten automatizált, a dohány-előkészítés műveleteitől eltekintve pormentes, kissé zajos, de az egészségre nem ártalmas.
Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata az erjedésipar, üdítőital-gyártás, ásványvíz-gyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, a termékek menedzselése, üzemvezetői, üzemi technológusi feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Feladata szakterületén a kereskedelmi tevékenység lebonyolítása. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi valamint a higiéniai előírásokat, továbbá ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata az édesipari területen kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.
Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a hús- és baromfiipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban az alapanyag termeltetése, átvétele és minősítése, az elsődleges feldolgozó tevékenység és a húskészítmény-gyártás középszintű irányítása gazdaságossági szempontok általános figyelembevételével, önálló vállalkozás indítása és működtetése.
A keletkezett melléktermékek kezelésének irányítása és ellenőrzése a higiéniai és környezetvédelmi előírások figyelembevételével. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a malomipari tevékenység körében a megfelelő minőségű, fajtájú búza és rozs termeltetése, felvásárlása, átvétele, a gabona silók és tárházak, a különféle tárolók működtetése, az őrlésre való előkészítés műveleteinek irányítása, ellenőrzése, az őrlőüzemi műveletek irányítása, szabályozása, ellenőrzése. A minőségi és a gazdaságos termelés érdekében a félkész- és a késztermékek minőségi és mennyiségi vizsgálata, ellenőrzése, termelésirányítási, szervezői feladatok, üzemi technológusi munkakör ellátása, az igény szerinti késztermék-választék biztosítása, a késztermékek minőségbiztosításának szervezése, ellátása, ellenőrzése, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek biztosítása, azok alkalmazásának ellenőrzése, valamint a munkavállalók egészséges munkafeltételének biztosítása.
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a keveréktakarmány-gyártó tevékenység körében a nyers- és az alapanyagok átvétele, elkülönített tárolása, a raktározások során a minőség megóvása, az aprítás, a keverés során a recept előírásainak betartása, betartatása, a gyártás során a minőségbiztosítás folyamatos ellenőrzése. Az igény szerinti gyártmányváltás lehetőségének biztosítása, az alapanyagok, a takarmány-kiegészítők lejárati időn belüli felhasználása, a munkavédelmi és a higiéniai előfeltételek megteremtése, azok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók biztonságos és egészséges munkavégzésének biztosítása, ellenőrzése.
Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata növényolaj-iparban a termelés szervezése, középszintű irányítása. Az alkalmazott alap- és segédanyagok, valamint a feldolgozási technológia több területe tűz- és robbanásveszélyes, ezért kiemelt feladata úgy a technológiai fegyelem, mint a tűz- és munkavédelmi előírások szigorú betartása, betartatása és ellenőrzése. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a sütőipar területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban a termelés szervezése, irányítása, fejlesztési feladatok ellátása, a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítása, önálló vállalkozás indítása és működtetése.
Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tartósítóipari szakterületen a különböző profilú és gépesítettségű kis és nagyüzemekben tartósítóipari késztermékek előállítása. Termelésirányítási folyamatok ellátása, gyártástechnológia kialakítása, az ehhez szükséges berendezések technológiai sorrendbe állítása. A minőségbiztosítási feladatok ellátása a késztermék előállítása során. Gazdaságos, piacorientált termelés kialakítása önálló vállalkozás esetén. Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
Az élelmiszer-ipari technikus feladata a tejfeldolgozás területén középszintű vezetői feladatok ellátása, a termelés szervezése, irányítása, a termékfejlesztés, termékmenedzseri feladatok ellátása, önálló vállalkozás indítása és működtetése. Tejtermékek gyártása az érvényben levő törvényes rendelkezések szerint. A gépek és a technológiai berendezések üzemeltetése.
Betartja és betartatja a minőségi, munka- és környezetvédelmi és a higiéniai előírásokat, valamint ismeri és alkalmazza az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásait. Részt vesz a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és minőségszabályozási rendszer kialakításában, működtetésében.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 15Élelmiszer-ipari gépésztechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Valamennyi szakterületen
Szakmai idegen nyelv alapfokú ismerete, egyszerű szakmai szövegek (gép-, műszer- és termékismertetők) értve olvasása, fordítása.
Alapfokú számítógép-kezelés, adatgyűjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás. A szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok alkalmazása. Internetes adatgyűjtés, szakirodalmazás, szakmai szoftverek alkalmazása.
A munka- és környezetvédelmi törvények, törvényes rendelkezések, előírások, szabályok betartása, a HACCP-rendszer alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellátása.
Gazdálkodás szervezése, optimális létszám-, anyag- és energiagazdálkodási feladatok megoldása, termelésszervezés. Részvétel a gyártmányfejlesztési, gyártásfejlesztési, termékmenedzseri, üzemvezetési, üzemszervezési tevékenység tervezésében, végrehajtásában. Önálló vállalkozások beindítása, működtetése.
A minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozással kapcsolatos rendelkezések betartása, alkalmazása. Az alap- és adalékanyagok, késztermékek ellenőrzése az érvényes előírások szerint, az eredmények értékelése, elemzése.
A termékgyártással kapcsolatos törvények, rendeletek és az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásainak ismerete és alkalmazása.
A minőségügyi rendszerek bevezetésével, működtetésével kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati feladatok elvégzése. A termékgyártással kapcsolatos törvények, rendeletek, előírások, az EU élelmiszerekkel kapcsolatos előírásainak ismerete és alkalmazása.
Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
A borászat, üdítőital-gyártás, vendéglátás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban alkalmazza a borászat, üdítőital-gyártás alapanyagait, tudja a betakarítás, feldolgozás, italkészítés, borkezelések, palackozás, forgalomba hozatal során lejátszódó folyamatokat, ezekre vonatkozó előírásokat.
Üzemelteti a borászatban és az üdítőital-iparban alkalmazott gépeket és berendezéseket a szőlő betakarításától kezdve a palackozásig, illetve a gyümölcsfeldolgozástól az üdítőitalig. Marketing szemlélettel bekapcsolódik a borkereskedelembe, vendéglátásba, önálló borbemutatásra is képes.
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
Az alapanyag változó minőségét követő technológiai beavatkozások, a technológiai sémák szükség szerinti megváltoztatása.
A laboratóriumi technológiai célú mérések eredményének értékelése és azok alapján a szükséges technológiai beavatkozások elvégzése vagy elvégeztetése, a késztermék minőségének biztosítása az alapanyag minőségének a technológiai előírásoktól való eltérésének összefüggésében.
A technológiai gépek és berendezések, berendezés-csoportok beállítása, kezelése és üzemeltetése, üzemzavarok időbeni felismerése a szükséges korrekciók elvégzése, illetve elvégeztetése, a cukorgyártás és a melléküzemek működésével kapcsolatos technológiai számítások elvégzése és azok értékelése.
Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
A dohányzás és a társadalom kapcsolatának vizsgálata, a dohány termesztése, szárítása, a dohány elsődleges feldolgozása, dohánytermékek előállítása, dohány és termékminőség ellenőrzése, raktározási feladatok ellátása, a dohányipari termelés szervezése.
Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
A szesz-, az élesztő-, a takarmányélesztő-, a keményítő-, az ecetgyártás, a szeszes italok gyártása, a gyümölcspálinka, maláta- és sörgyártás, valamint az üdítőital-, ásványvízgyártás területén kis-, közép- és nagyvállalkozásokban átveszi, minősíti és alkalmazza az alapanyagokat.
A feldolgozás, a gyártásközi vizsgálatok elvégzése, a késztermékek ellenőrzése és minősítése az ezekre vonatkozó előírások alapján.
A gépek és berendezések üzemeltetése.
Marketing szemlélettel bekapcsolódik a borkereskedelembe.
Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
Az édesipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása.
A termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyag, félkész termék, adalékanyag, csomagolóanyag stb. biztosítása.
Az irányítása alatt álló munkaerő gazdaságos foglalkoztatása. Ellenőrzés a gyártástechnológia műveleti utasításának megtartása területén, a termék szabványnak megfelelő előállítása érdekében.
A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése (nyersanyag- és késztermék-nyilvántartás, anyag- és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése).
Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
Átveszi és minősíti a hús- és baromfiipar feldolgozási területén az élő állatokat.
Elvégzi az elsődleges feldolgozási, húskészítmény-gyártási, továbbfeldolgozási, minőség-ellenőrzési tevékenységeket, a középszintű irányítást.
Működteti és karbantartja a tevékenységekhez kapcsolódó gépeket és berendezéseket.
Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
Gabonafélék felvásárlása, minősítése, átvétele, a nyers- és alapanyagok tárolása, a gabonasilók és tárházak üzemeltetése, a tárolt gabona tisztítása, szellőztetése, minőségének megóvása, feldolgozásra történő mennyiségi és minőségi átadása.
Az őrlésre való előkészítés - a koptatás - műveleteinek irányítása, a koptatói mérlegelés, mint az üzemi elszámolás alapja, a halmaztisztítási, egyedi felülettisztítási műveletek elvégzése, a gabona nedvesítése, pihentetése. Az őrlés műveleteinek irányítása, az őrlő és a szitáló gépek munkájának ellenőrzése, őrlésvezetés, a hengerek szabályozása, a szitálás műveletének ellenőrzése, a daratisztítás hatékonyságának vizsgálata, a félkész termékek váltása, irányítása, keverése, a liszttípusok összeállítása, minősítése, a kiaknázás ellenőrzése.
A keveréktakarmány-gyártó tevékenység körében a nyers- és az alapanyagok átvétele, elkülönített tárolása, a minőség megóvása a raktározások, az aprítás, a keverés során.
Az igényeknek megfelelő csomagolási, szállítási módok kialakítása, alkalmazása, az épületek, gépek, berendezések műszaki állapotának vizsgálata, műszaki karbantartásuk megszervezése, irányítása, a technológiai vonalak gépeinek felújítása, korszerűsítése.
Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
A technológiai vonalak üzemképességének ellenőrzése, paraméterek beállítása és ellenőrzése, hibák felismerése, szükség esetén beavatkozás.
Növényolaj-ipari termékek gyártása, a mindenkor érvényes előírások szerint. A növényolaj- ipari gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése, napi karbantartási, tisztítási feladatok elvégzése, vagy elvégeztetése.
Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
Sütőipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása. A termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyag, félkész termék, adalékanyag, csomagolóanyag stb. biztosítása.
A sütőipari termékek előállítása, valamint azok minőségi követelményeinek biztosítása.
A sütőipar gépeinek, műszereinek kezelése és karbantartása.
A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése: nyersanyag- és késztermék-nyilvántartás, rendelés, anyagfelhasználás és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése.
Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
A technológiai vonalak üzemképességének, a jellemző paramétereknek az ellenőrzése, beállítása, a hibák felismerése, beavatkozás.
Tartósítóipari termékeket gyárt a mindenkor érvényes előírások szerint.
A munkakörébe tartozó adminisztráció elvégzése: nyersanyag- és késztermék nyilvántartás, rendelés, anyagfelhasználás és selejtelszámolás, munkautalványozás, teljesítményszámítás, minőségi mutatók készítése.
Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
A technológiai vonalak üzemképességének, a jellemző paramétereknek az ellenőrzése, beállítása, a hibák felismerése, beavatkozás.
Tejtermékeket (fogyasztói tejféleségek, ízesített édes termékek, savanyított, alvasztott natúr és ízesített termékek, sajt és sajtkészítmények, vaj és vajkészítmények, tartós - ultrapasztőrözött, sűrített, porított - termékek, különleges termékek) gyárt a mindenkor érvényes előírások szerint.
Biztonságosan üzemelteti a tejipari gépeket, berendezéseket, szükség szerint elvégzi, vagy elvégezteti a napi karbantartási, tisztítási feladatokat.
2. Elméleti követelmények
Valamennyi szakterületen
Szakmai idegen nyelv terén
- a választott idegen nyelven használja az alapszókincset, elvégzi egyszerű szakmai szövegek fordítását.
Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3000 szó.
Alkalmazott számítástechnika terén
- megnevezi az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,
- ismeri az informatikai eszközöket,
- figyelemmel kíséri:
- az információhordozók fejlődését,
- a szoftver típusait és jellemzőit.
- összehasonlítja a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),
- elvégzi az informatikai eszközök, a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,
- alkalmazza a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban.
Munka- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka- és környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat, az ezzel kapcsolatos szervek, szervezetek célját, feladatát,
- ismeri a bejelentési kötelezettségeket, szankciókat,
- tudja a biztonságtechnika és a foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek az élelmiszer-ipari termelést és az abban résztvevők körülményeit befolyásolják,
- tisztában van a higiénia jelentőségével a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét illetően,
- tudja alkalmazni az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai, balesetelhárítási és munkavédelmi ismereteket,
- betartja és betartatja a munkavédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat, valamint az esetlegesen fellépő veszélyek esetén megfelelően beavatkozik,
- alkalmazza a biztonságos és higiénikus munkavégzés alapvető szabályait,
- alkalmazza a tűzvédelem az elsősegélynyújtás, a higiénia és az üzemegészségtan ismereteit,
- részt vesz a HACCP bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos középvezetői, termelői feladatok végrehajtásában.
Higiénia terén
- felismeri a higiénia feladatát, az ide vonatkozó környezetvédelmi szabályokat,
- felismeri az élelmiszeripari higiénia személyi, gyártási és kereskedelmi jelentőségét, és mindazt, ami az ember egészségére közvetlenül vagy közvetve hat,
- megnevezi a település és lakókörnyezet, az élelmezés és a munkahely higiéniai feladatait, valamint a higiénia szervezeti és jogi kérdéseivel foglalkozó intézményeket és azok tevékenységét,
- elmagyarázza a higiénia jelentőségét, a termék minőségére gyakorolt hatását és közegészségügyi jelentőségét,
- tudja az egészséges, higiénikus munkavégzés szabályait, a környezetvédelmi előírásokat,
- elemzi és értékeli a higiénia alapismereteit, az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai ismereteket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások működtetésének követelményeit,
- ismeri a hitelfelvétel szabályait,
- ismeri a pénzügyi terv készítésének mozzanatait, a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,
- meghatározza a marketing fogalmát, a marketing általános szabályait, a marketing mix részeit,
- ismeri a piackutatás és marketing információs rendszer területeit, a különböző marketing stratégiákat, rámutat a piaci szegmentáció fontosságára,
- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,
- megnevezi a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,
- tudja a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,
- érti az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,
- tudja az érvényes társadalombiztosítási szabályokat,
- érti a könyvelés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,
- tisztában van az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokkal, kötelezettségekkel, az érdekvédelem rendszerével,
- érti a bankválasztás szempontjait, ismeri a hitelformákat, hitellehetőségeket,
- megérti a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,
- meghatározza a szerződés fogalmát, ismeri a szerződéskötés szabályait,
- ismeri az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait, tisztában van a leltározással,
- alkalmazza a kommunikáció alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,
- felhasználja mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenység támogatási formáit.
Vezetéselméleti ismeretek terén
- meghatározza a vezetés és/vagy menedzsment fogalmát,
- tisztában van a legismertebb vezetési nézetek jelentőségével,
- megnevezi a motivációs elméleteket,
- értelmezi a vezetés funkcióit,
- meghatározza a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az értékelés, a döntés fogalmát, célját,
- elemzi, értékeli a tervezés, a szervezés körülményeit, folyamatát,
- értékeli az ellenőrzés helyét és szerepét a vezetés folyamatában,
- kidolgozza az értékelés mint vezetői funkció alapelveit, módjait, motivációs hatását,
- alkalmazza a demokratizmus elveit a döntés folyamatában.
Kereskedelmi ismeretek terén
- meghatározza az emberi szükségletek fogalmát, hierarchiáját, a kereskedelmi bizonylatok fogalmát, csoportosítását, és a kereskedelmi munkaköröket,
- felismeri a kereslet-kínálat piac befolyásoló szerepét, valamint a kereskedelem szerepét a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében,
- ismeri a készletezést meghatározó tényezőket, az áruforgalom folyamatát,
- meghatározza a piac működésének mechanizmusát,
- jellemzi a piaci információk szerepét,
- kiválasztja a piac befolyásolásának lehetőségeit,
- meghatározza a kereskedelmi egység eladószemélyzetének szerepét,
- összehasonlítja a nagy- és kiskereskedelem szerepét, jelentőségét,
- kidolgozza az árréstömeg növelésének módjait,
- elemzi, értékeli a költségek alakulására ható tényezőket, a nyereség felhasználásának módjait,
- kiválasztja a beszerzés, készletezés, raktározás legmegfelelőbb módjait a tevékenysége során,
- kitölti a kereskedelmi forgalomban alkalmazott bizonylatokat.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- ismeri a szabvány fogalmát, a szabványosítás célját és tárgykörét,
- ismeri a törvényeket, rendeleteket, az EU élelmiszer-termeléssel kapcsolatos előírásait,
- ismeri a minőség fogalmát, alapelvét, a minőség jogi szabályozását,
- ismeri a minőségügyi rendszereket, a minőség-ellenőrzés, minőségfejlesztés folyamatait,
- ismeri az Európai Közösség minőségszabályozásának eszközeit,
- értelmezi a minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló tényezőket, az Élelmiszertörvény kibocsátásának célját, hatályát, fejezeteit, az élelmiszer-előállítás feltételeit, a gyártási engedélyhez kötött élelmiszerek előállításának feltételeit, a minőség-ellenőrzési rendszer működését, az Élelmiszerkönyvet, a teljes körű minőség-ellenőrzést és annak szakaszait (TQM). Értelmezi a HACCP-t, mint a kritikus pontok feltárásának és ellenőrzésének lehetőségét, az akkreditálás célját és alapelveit, a jó gyártási gyakorlatot (GMP), a gyártás dokumentációit,
- elvégzi a minőségügyi rendszerek bevezetésével, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
- alkalmazza a kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok céljára történő mintavétel szabályait, az alap- és adalékanyagok, késztermékek ellenőrzésének elméleti alapjait,
- tudja a laboratóriumi műveletek, az érzékszervi vizsgálatok elvi alapjait,
- tudja az alapanyagok minősítését a felhasználási terület figyelembevételével, a termékek ellenőrző kémiai vizsgálatainak elméleti alapjait,
- tudja a termékek ellenőrző mikrobiológiai vizsgálatait,
- elvégzi a vizsgálati adatok gyűjtését, dokumentálását, feldolgozását, értékelését.
Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
Borászati és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén
- megnevezi a szőlő tápanyagigényét, talajigényét, víz- és fényigényét és az év során bekövetkező életfolyamatokat,
- ismeri a szőlő szaporításával kapcsolatos fogalmakat,
- felismeri a szőlő kártevőit,
- ismeri a borvidéket és azon belül a körzetek elhelyezkedését, a szakma történetét, a különféle pincetípusok jellemzőit, és az üzemtelepítési szempontokat,
- meghatározza a szőlőnövény föld alatti és föld feletti részeit, az érés során bekövetkező változásokat,
- értelmezi az ültetvények létesítésének tervezési, engedélyezési eljárását és munkafolyamatait, a szőlőültetvény éves munkáit,
- jellemzi a szőlőfajták borászati szempontból fontos tulajdonságait,
- tudja a zúzás és sajtolás technológiai alapjait, a szőlő színanyagának elhelyezkedését a bogyóban, a héjban, a must szerves és szervetlen anyagait és a kolloidokat,
- jellemzi a kénezés anyagait, meghatározza a kénezések idejét,
- osztályozza a derítőanyagokat, leírja a derítést befolyásoló tényezőket és az ülepedés folyamatát a gravitációs térben,
- értelmezi a szeparálás célját és helyét a technológiában, valamint a centrifugálás művelettani alapjait, a szűrést befolyásoló tényezőket és azok művelettani összefüggéseit, az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatokat, valamint a bekövetkező változásokat az ízben és az illatban,
- tudja a pezsgőérlelés időtartamát és a palackban érlelést,
- jellemzi a kémiai, a fizikai és a mikrobiológiai stabilitást, a fizikai és a kémiai stabilizáló eljárásokat, a derítések stabilizáló hatását,
- tudja az érzékszervi vizsgálatok stílusleírásának alapvető szempontjait, a bírálati pontrendszereket és a hőmérsékleteket,
- utánanéz a szakterülettel kapcsolatos rendeleteknek, a bennük megfogalmazott előírásoknak,
- tudja az aszúsodás lefolyását, feltételeit, a szamorodni készítését, az aszúbor készítését,
- jellemzi az eszenciát, a fordítást és a máslást, az áztatás, az erjesztés és az érlelés módját és időtartamát a tokaji aszúboroknál, a csemegeborokat, ürmösborokat, fűszerezett borokat és fűszereket, ismerteti azok készítését, az extrakció jelentőségét, folyamatát,
- osztályozza a likőrborokat, jellemzi a csemegeborok tulajdonságait és egyes külföldi csemegeborokat,
- tudja a borseprő hasznosítását (seprőtészta, seprőpárlat), a törköly hasznosítását (színanyag kioldás, növényolaj, trágyázás), a kékalj vákuumlepárlását,
- jellemzi a fogyasztási középfokú és magas fokú borpárlatokat, valamint a finomszeszt, a szakaszos lepárlást, és a folyamatos lepárlás műveletét rektifikálással,
- elmagyarázza a lepárló üst és kolonna felépítését, a deflegmátor és a reflux célját,
- tudja a lepárlás műveletét befolyásoló tényezőket,
- jellemzi az üdítőitalok alapanyagait, gyümölcsöket, citrus- és kólasűrítményeket, a segédanyagokat, adalékanyagokat (cukor, folyékony cukor, mesterséges édesítőszerek, színezékek, aromák, savak, tartósítószerek, víz),
- megkülönbözteti a vízkezelési eljárásokat,
- tudja az üdítőitalok szabvány szerinti előírásait,
- tudja a szőlő gombakártevőinek morfológiai jellemzőit és kártételüket, a kártevőket gátló, vagy működésüket elősegítő környezeti tényezőket,
- elmagyarázza a tartósítószerek mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,
- jellemzi és összehasonlítja a csendes és dúsított italok töltésének technológiáját,
- elvégzi a szőlőfeldolgozó üzem, illetve üzemrész műszaki és higiénés felkészítését,
- elemzi és értékeli a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát a must erjesztéséig, kiszámítja a feljavításhoz szükséges anyagmennyiségeket,
- elemzi és értékeli a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját, a kékszőlő feldolgozásának melegítéses eljárásait és az így nyert must kezelését, a spontán és irányított erjesztési technológiákat,
- értékeli az élesztő gombákat, megítéli az erjedési hőmérséklet, a musthűtés jelentőségét, felfedi a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjedés folyamán, értékeli az erjedés során keletkezett anyagokat a mennyiségi viszonyokkal,
- tudja a házasítás céljait, alkalmazza az előírásokat,
- meghatározza a szűrések helyeit és módjait a technológiában,
- értékeli a különböző szűrési módokat,
- értékeli a melegkezelés céljait, az alkalmazott hőmérsékleteket és kezelési időket,
- értékeli a hidegkezelés célját, a hőmérséklet megválasztását és a hidegen tartás idejét,
- megítéli a hőcserélőkben végbemenő változásokat, az azokat befolyásoló tényezőket, és kiszámítja az energiamérleget,
- elemzi a káros mikroorganizmusokat, azok tevékenységét, valamint az ellenük való védekezést és a hibás, beteg borok kikezelésének módjait,
- elemzi a hidegsteril és a melegsteril palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait és megelőzi az utófertőzést, valamint meghatározza a két töltési technológia előnyeit és hátrányait,
- meghatározza az érzékszervi vizsgálatok személyi és tárgyi feltételeit,
- értékeli a palackos erjesztésű és a palackos érlelésű pezsgő gyártási folyamatát,
- értékeli az alapborokat, a fajélesztőt, az expedíciós likőrt,
- értékeli a másodlagos erjesztés és a seprőtlenítés folyamatát, valamint összehasonlítja a két gyártási módot,
- értékeli a tankpezsgőgyártás folyamatát, az alap-, az adalékanyagokat, valamint az anyaélesztőt,
- elemzi az italok szénsavazásának technológiáját, a szén-dioxid oldódását befolyásoló tényezőket,
- értékeli a szőlőmust és gyümölcslevek bepárlásának folyamatát, a vákuumbepárlás és a porlasztásos bepárlás módjait,
- elemzi a dobozos üdítőitalok készítésének folyamatát, az aszeptikus technológiát, a sterilizálási eljárásokat,
- ellenőrzi a gyümölcslé kezelésének, tartósításának folyamatát, a szörpkészítés technológiáját,
- értékeli a különböző szörpfajtákat, a cukoroldást befolyásoló tényezőket, az üdítőital-gyártás folyamatát (gyümölcslé-előkészítés, ital-összeállítás csendes italoknál), az erjesztés során használt fajélesztők elszaporításának folyamatát, az erjedési folyamatokat és azok szabályozását,
- elemzi a penészek és a baktériumok, valamint a vadélesztők életműködését azok hatását a borokra és az üdítőitalokra, valamint az ellenük való védekezés módjait.
- elemzi az élesztők környezeti igényeit, életműködésüket serkentő, illetve gátló tényezőket,
- tervezi a korszerű technológiai folyamatokhoz szükséges gépek, berendezések kiválasztását,
- levezeti a borkészítéshez szükséges számításokat.
Borászati és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működését,
- ismeri a musttisztításhoz használatos ívsziták szerepét, a hidrociklonok működési elvét, a kamrás és csigás szeparátor működését és a szeparátorok biztonsági követelményeit, a hőkezelésekhez alkalmazott meleg- és hidegenergia-termelő berendezéseket, a palackválogatók, szerelék eltávolítók működését és felhasználási területeit, a fém- és műanyag kupakolók működési elvét és felépítését, a rakaszoló és rakaszbontó-berendezések felépítését, működési elvét, az emelővillás targoncák fajtáit, működési elvüket,
- ismeri a cukortároló silók fajtáit, kialakításait, a pneumatikus szállítás berendezéseit,
- megnevezi az izocukor-tárolás megoldásait, az adagolás módjait, a cukoroldók kialakításait, a hideg és meleg szörpkészítő-berendezéseket, a tartályos és a lemezes gáztalanítók szerkezetét és működését, a hermetikus szeparátor felépítését, alkalmazási lehetőségeit, a szén-dioxid-visszanyerő berendezéseket, működésüket, a törkölyszárító, a pektinkinyerő, a borkősav-kioldó berendezéseket és azok működési elvét,
- jellemzi a gumihevederes szállítószalagok, a szállítócsigák és a serleges felvonók szerkezetét, működését, a mintavevő szondák működését és az automatikus refrakció mérést, a vízsugaras és merítő mosók felépítését, működését, a válogató szalagok fajtáit, alkalmazásukat és a működésüket,
- osztályozza a különböző termelés előkészítőket (szártépők, magozók),
- felsorolja a daraboló berendezéseket és elmagyarázza felépítésüket, illetve működésüket, elmagyarázza a szeletelők, kalapácsos zúzók, léces passzírozók működését és szerkezetét,
- jellemzi a dugattyús homogenizálók, a kendős szűrők, a vákuum-dobszűrő szerkezetét, felépítését, működését, alkalmazási szerepét,
- értékeli a szőlő-betakarítás során használatos szállító járműveket és azok ürítési módját, az önürítő szeparátorok ürítő szerkezeteinek vezérlési módjait,
- elmagyarázza a szűrőmembránok szerepét, felhasználását, a tangenciális membránszűrők működését,
- jellemzi a hidegkezelő-berendezéseket (klasszikus és kontaktberendezés), a palack-előkészítő gépek felépítését és működését,
- összehasonlítja a folyadéksugaras mosókat a forgódobos öblítőkkel,
- megkülönbözteti a forró vizes és a kénessavas palacksterilizálók működését,
- jellemzi a palackellenőrzés berendezéseit, a doboztöltők szerkezetét és működését, a hideg- és a melegsteril töltés italellátó rendszerét, a palackzáró-berendezések működését és szerkezeti felépítésüket,
- elmagyarázza a palackcímkéző, a doboz- és kannacímkéző gépek elvi működését, szerkezeti felépítésüket,
- ismerteti a különböző kartonozó berendezéseket, és a rekeszmosó készülékeket,
- összehasonlítja a különböző típusú palackrakodó-gépeket,
- leírja a gumihevederes szállítószalagok, valamint a rekesz- és kartonszállítók felépítését és működését,
- jellemzi a törkölytároló- és erjesztőberendezéseket,
- ismerteti az italkeverő-berendezések felépítését, az egyes fajták jellemzőit és alapvető eltéréseit, jellemzi a térfogatmérővel működő és a dugattyús rendszerű italkeverők szerkezetét és működését, a különböző ioncserélős vízkezelő-berendezések működési elvét, a tartályos kéntelenítő berendezés felépítését, a palackos és tartályos szén-dioxid-ellátó berendezések szerkezetét, működését,
- ismerteti a szénsavas üdítőital-készítő aggregátorokat,
- jellemzi az anyaélesztő-készítő tartályok felépítését, szerelvényeit, üzemeltetését,
- ismerteti és jellemzi a tartós melegkezelő-berendezéseket, a melegsteril töltés berendezéseit,
- jellemzi az alagútpasztőr szerkezetét, működését, műszaki jellemzőit, a tisztító- és fertőtlenítőberendezéseket, a beépített tartálymosó szerkezeteket,
- ismerteti a nagynyomású mosóberendezéseket,
- osztályozza a sűrítménykészítés berendezéseit, ismerteti a centrifugál bepárlók szerkezetét, műszaki jellemzőit,
- jellemzi az aroma-visszanyerő berendezéseket, kiemelve a működés lényegét,
- elmagyarázza, hogy milyen jelenségek játszódnak le a zúzás művelete közben,
- értékeli a különböző zúzó- és bogyózóberendezéseket a felhasznált energia és az elért technológiai eredmény, valamint karbantartás szempontjából,
- elemzi az egyes segédanyag-adagolók működését, szabályozási lehetőségeiket az adagolási pontosság szempontjából,
- elemzi a csigás sajtók működését és beszabályozási tervét a fehér borszőlőre,
- értékeli a statikus léelválasztókat a költség és a teljesítmény szempontjából, a Roto-tartály elhelyezési tervét, a hozzátartozó egyéb berendezések paramétereit, működését,
- értékeli a folyamatos sajtók felépítését, működési elvét, a tanksajtók szerkezeti és műszaki jellemzőit a technológiai eredmény és az üzemeltetés szempontjából, a hidraulikus sajtók szerkezeti felépítését kezelési és működési szempontból,
- értékeli és jellemzi a tanksajtók pneumatikus ellátó rendszerét,
- értékeli a folyadékgyűrűs szivattyú jelleggörbéje alapján az optimális működési feltételeket, a térfogat-kiszorításos és az örvényszivattyúk felhasználhatóságát,
- elkészíti az egy és két nyomólapú horizontális sajtók nyomásprogramját és karbantartási tervüket a szüreti idényre, ismerteti a működésüket,
- jellemzi a zárt hidraulikus gyümölcsprések működését,
- elemzi a térfogat-kiszorításos szivattyúk működési elvét és értékeli az üzemi jellemzőket,
- kiszámítja a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,
- értékeli a mechanikus keverők rendszerét és alkalmazási területeit, jellemzi az egyes keverőket karbantartás, szerkezet és működés szempontjából,
- kidolgozza a differenciálnyomású töltők munkarendjét folyamatos üzemre,
- megtervezi a borászati- üdítőital-ipari technológiához szükséges gépeket, berendezéseket,
- öntevékenyen elvégzi a szükséges gépek, berendezések működtetését, karbantartását.
Borászati marketing terén
- ismeri a borforgalmazás és -fogyasztás alapszabályait,
- elmagyarázza az emberek viselkedésének aktiválását, magatartásának befolyásolhatóságát,
- tudja a kóstolás stílusleírásának alapvető szempontjait,
- értékeli a bor szerepét a vendéglátásban,
- elemzi a borvásárlás tényezőit,
- értékeli a bor szakszerű vizsgálatának szempontjait,
- elkészíti a piaci lehetőségek elemzését, értékelését, a bor tárolásával, készletezésével kapcsolatos nyilvántartásokat,
- összehasonlítja a borok folyamatos érzékszervi ellenőrzése során nyert eredményeket,
- kidolgozza a promóció és a kommunikáció módszereit, eszközeit,
- kidolgozza az ételek és borok harmóniáját, a tudatos borválasztást, az aperitifként, digesztívekként fogyasztható szőlő alapanyagból készült italok sorrendjét,
- megtervezi borgazdaságának arculatát.
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
Cukoripari automatizálás terén
- felismeri az irányítás és a gazdaságosság kapcsolatát,
- ismeri az irányítási folyamatok alapelemeit, jellemzőiket, észreveszi a mérési hibákat,
- felismeri az analóg és digitális jelek különbségeit,
- ismeri az analóg és digitális jelek átalakíthatóságait, a logikai alapkapcsolatokat, a vezérlés fogalmát, a nyitottságot a vezérlés folyamatában, az érzékelő vezérlő, jelformáló, erősítő végrehajtó és a beavatkozó szervek kapcsolatát,
- ismeri a cukoriparban elterjedt vezérlési módszereket, a szabályozási körök egyes elemeinek működését, összekapcsolásuk lehetőségét, az egyes jeltartományok jelentőségét, a szabályozók vizsgálatának elemzését, az egyes szabályozott mennyiségek hatását a folyamat egészére, a folyamatok ellenőrzésének és számítógépes felügyeletének fontosságát és annak módjait,
- elmagyarázza az irányítás jelentőségét a cukoriparban, az irányítástechnikai alapfogalmakat, a vezérlés és a szabályozás közti különbségeket, a mérés, érzékelés fontosságát, az egyszerűbb nyomás, hőmérséklet- és áramlásmérők, érzékelők kialakítását, a működtetésükre vonatkozó tudnivalókat,
- leírja az egyes mérőműszerek, érzékelők, távadók felépítését, működési elvét,
- értelmezi az érzékelt jelet feldolgozó további irányítástechnikai elemek feladatát, kölcsönhatásaikat,
- kiválasztja az alkalmas mérőműszereket, érzékelőket, irányítástechnikai elemeket a be- és a kimenő jelek, továbbá az üzemeltetési szempontoknak megfelelő jeltartományok alapján,
- értelmezi a villamos és pneumatikus vezérlés elemeit, felszerelésük szempontjait, összeépítésük és a folyamat-irányításba történő beavatkozások lehetőségeit,
- értékeli a cukoriparban használatos hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás-, pH-szint-, térfogatáram-, nedvességmérők és érzékelők által szolgáltatott paramétereket,
- értelmezi az alapjel és különbségképzők, vezérlők, jelátalakítók, erősítők, végrehajtók és beavatkozók rendeltetését, működését és ezek jelentőségét a cukoriparban, a vezérlési vonalak, szabályozási körök, az elektromos és a pneumatikus szabályozás jellemzőit, a további lehetőségeket, ahol vezérlési vonal vagy szabályozási kör építhető be a technológiai folyamatba.
Cukoripari műveletek és technológia terén:
- ismeri a cukor és cukorgyártás történetét, a cukorrépa kémiai összetételét, fizikai tulajdonságait, a cukorgyári alapanyagok minősítésére alkalmazott technológiai jellemzőket, a cukorgyári számításoknál alkalmazott jelöléseket, mikrobiológiai alapfogalmakat, a cukorgyár üzemellenőrzési szervezetének felépítését, az üzemellenőrzésben alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét,
- ismeri a mészégetés anyagainak és termékeinek, a mésztej és a szénsavazó gáz, a préselt szelet és a szárított szelet, a sűrűlé minőségi előírásait,
- felsorolja a cukorkristályosítás anyagainak, a pépek, szörpök, nyers- és raffinált cukrok, cukoroldatok minőségi előírásait, a cukorfajták jellemzőit, minőségi előírásait, a különleges cukorfajták gyártásának elvét,
- ismeri a melasz összetételét, jellemzőit, az elméleti melaszcukor fogalmát, a mészüzem, szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás, a készcukrok, a cukorgyári vizek minőség-ellenőrzésénél alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok elvét, a cukorgyári gőzsémák készítésének elvét, a nyersgyári és cukoroldati sémák jellemzőit,
- ismeri a cukorrépanövény felépítését, termesztését,
- leírja a mészüzemi, szelet-feldolgozási, a bepárlási és a cukorkristályosítási műveletek végrehajtására alkalmazott berendezések felépítését, működési elvét,
- leírja a finomítványgyártást,
- leírja a diffúzió elméletét, a répasejtekben lejátszódó folyamatokat, az azok sebességét befolyásoló tényezőket,
- elmagyarázza a cukor kialakulásának folyamatát a cukorrépa érésekor, a cukorrépa tárolásánál lejátszódó folyamatokat, a káros folyamatok elleni védekezés módszereit,
- jellemzi a cukorrépa átadás-átvételét és tárolásának módszereit,
- jellemzi a legismertebb létisztítási rendszerek elvét,
- jellemzi a cukoroldó-, szűrő- és színtelenítőberendezések felépítésének elvét, anyagforgalmát,
- tisztában van az előkészítő műveletek céljával,
- érti az ellenáramú lényerés fogalmát, célját, anyagainak szerepét a műveletben,
- elmagyarázza a mikroorganizmusok elleni védekezés szükségességét és érti annak módszereit,
- megérti a létisztítás során lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, ezek kihatását a további műveletekre,
- érti az elő- és főderítés célját, különválasztásának okát, a zagysűrítés és a szűrés célját, ezek sebességét befolyásoló tényezőket,
- elmagyarázza a cukorkristályosítás műveleteinek és anyagainak szerepét a folyamatban,
- érti a cukorkristályosítás alapfogalmait, a kristályképződés lefolyását, a kristályosodás sebességére ható technológiai tényezők szerepét,
- megmagyarázza a cukorgyártási melléktermékek keletkezésének okát, azok tárolását, hasznosítását,
- bizonyítja a mészüzemi munka, a szeletfeldolgozás, a bepárlás és a cukorkristályosítás technológiai előírásoktól való eltérések káros következményeit,
- érti a mészállomás egyes üzemrészeinek feladatát, indokolni tudja a mészállomás anyagainak szerepét a gyártási folyamatban,
- jellemzi a mészégetés zónáinak feladatát, érti a zónahatárok megváltozásának következményeit,
- leírja a mészégetés, mészoltás és a gázmosás termékeinek minőségét befolyásoló tényezőket,
- megérti a különféle energiaforrások felhasználásának lehetőségét a mészégetésnél,
- leírja a szeletpréselésnél és -szárításnál lejátszódó folyamatokat, azok sebességét befolyásoló tényezőket,
- megérti a bepárlás célját, elvét, értelmezni tudja a hőtani alapfogalmakat, a bepárlásnál lejátszódó folyamatokat, az ezeket befolyásoló tényezőket,
- megérti a cukorgyári levek melegítésének szükségességét, módját, meg tudja magyarázni a finomítás célját, fogalmát, műveleteit és anyagainak szerepét a finomítási műveletekben,
- leírja a szűrőanyagok, ioncserélő műgyanták jellemzőit, felhasználásuk módját,
- értelmezi a darabos finomítványgyártásnál alkalmazott különféle módszereket,
- meghatározza a cukor szárításának, hűtésének, osztályozásának, csomagolásának és raktározásának célját,
- elmagyarázza a cukor szárításánál lejátszódó folyamatokat, jellemzi a csomagolási, cukorraktározási módszereket, különbséget tesz az egyes raktározási módszerek között, összehasonlítja a különböző cukorsilófajtákat felépítésük és technológiai jellemzőik alapján,
- értelmezi a finomítványgyártás és cukorkezelés minőség-ellenőrzésének rendszerét és tudja a vizsgálatok eredményeit használni,
- tudja a répacukorgyártás menetét, műveleteit, anyagait, az előkészítő műveleteket, a lényerés, létisztítási műveletek végrehajtásánál alkalmazott berendezések felépítésének, működésének elvét, anyagforgalmát, a kiindulási anyagok és termékek minőségi előírásait,
- értelmezi a cukorgyári vizek jellemzőit, a víz szerepét a cukorgyártásban, érti a vízgazdálkodás módszereit, értelmezni tudja a vízforgalmi sémát,
- értékeli a cukorrépa összetételét és minőségét befolyásoló tárolási tényezők hatását, az összetevők és a cukorrépa fizikai állapotának szerepét a cukorgyártásban,
- alkalmazza az előkészítés, lényerés és a létisztítás technológiai előírásait,
- elemzi az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit,
- felméri ezek kihatásait a további műveletekre, a termék minőségére és a gyártás gazdaságosságára,
- elkészíti a műveletek technológiai folyamatábráját, ábrázolja és elmagyarázza az egy- és a többfokozatú bepárlás és a bepárlórendszerek alapelvét, kapcsolási vázlatát, jellemzőit,
- kiszámítja az egy- és a többfokozatú bepárlás gőzszükségletét,
- elemzi és indokolja a gőzelvétel módjának hatását az energiagazdálkodásra,
- elkészíti a bepárló-rendszerek anyagforgalmának számítását és sematikus ábrázolását, olvassa a gőzsémát,
- indokolja az előmelegítő-rendszerek kialakításának célját és szükségességét,
- lerajzolja és értelmezi a cukoroldali sémát, a cukoroldali terméksémákat,
- alkalmazza a melaszcukor csökkentésének módszereit,
- végrehajtja és végrehajtatja a mészüzem, szeletfeldolgozás, bepárlás és cukorkristályosítás technológiai előírásait,
- értékeli az előbbi műveletek végrehajtásánál alkalmazott különféle módszerek jellemzőit és kihatásait,
- értelmezi az üzem-ellenőrzési naplót és annak adatait,
- folyamatábrán ábrázolja a finomítványgyártás folyamatát, a cukorkezelés munkamenetét,
- elvégzi segítségével a cukorgyári hozam- és veszteségszámítás alapadatainak kiszámítását és elkészíti a hozam- és veszteségszámítást,
- a külön-külön tanult műveletcsoportokat összekapcsolja, és felfedezi az összefüggéseket,
- elvégzi a technológiai számításokat,
- bizonyítja az előkészítés, lényerés, a létisztítás technológiai előírásaitól való eltérések káros következményeit.
Cukoripari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri a más iparágakban is általánosan használt, valamint csak a cukoriparban alkalmazott gépek és berendezések technológiai rendeltetését, működési elvét, szerkezeti felépítését,
- felismeri a gyakoribb üzemi hibákat, a karbantartás szükségességét, a mérő és ellenőrző műszerek szerepét,
- ismeri az ellenőrzésük és szabályozásuk módjait, a gyakoribb és jellegzetes üzemközi meghibásodási lehetőségeiket, ismeri, és el tudja végezni egyes alapvető gépek és berendezések teljesítményének kiszámítását,
- ismeri a cukoriparban használt szivattyúk szerkezeti felépítését, a cukoriparban alkalmazott gépek és berendezések közül az előkészítő műveletek gépeit és berendezéseit (répafelrakó gépek szerkezetét, a száraz és a hidraulikus répalerakók fajtáit és alkalmazási területüket, a répaúsztatás feltételeit, az úsztatócsatornák kialakítását, a répatárolók szerkezeti felépítését, a gaz- és kőfogás feltételeit, a berendezések egyes fajtáit, a répa mennyiségi szabályozásának módjait, a répa emelésének gépeit, a törmelék-leválasztás, a víztelenítés jelentőségét és megoldásait, a répavágógépek típusait, szerkezeti felépítésüket, a jó répaszeletelés feltételeit, a vágókések fajtáit és élezésük módját, az élezőgépek működési elvét, szerkezetüket),
- ismeri a lényerés és a szeletkezelés gépeit és berendezéseit (a lényerő-berendezések fajtáit, a diffúzőrök szerkezetét, műszerezettségüket, szabályozásukat, a foszlányfogás célját, a foszlányfogók szerkezetét, a lúgozottszelet-víztelenítők feladatát és kialakításukat, a szeletprések szerkezetét),
- ismeri a létisztítás gépeit és berendezéseit (az előderítők szerkezeti felépítését, a főderítők típusait, szerkezetüket, a mésztejadagolók feladatát és szerkezetét, a szénsavazó készülékek fajtáit, működésük elvét, az iszaposlé szűrésének feltételeit, a különféle szűrők működési elvét, szerkezeti kialakítását, a mésziszapszállító gépek szerkezeti megoldásait,
- ismeri a lémelegítés és bepárlás gépeit és berendezéseit, a csöves előmelegítők szerkezetét, a kettős lészelep feladatát, kialakítását, a lemezes hőcserélők fajtáit, szerkezeti megoldásukat; a különféle bepárló típusok, mint a természetes léáramlású, a kényszeráramlású, az esőáramú bepárlók szerkezetét, működési elvét; a cseppfogók feladatát és szerkezeti kialakításukat, a többfokozatú elvételes bepárlóállomás felépítését, a kapcsolási megoldásokat, a gőzelvételek elosztását, és megvalósítási módját, a kondenzvíz elvezetését, a kondenzvíz-leválasztók szerkezetét, a kondenzvíz gyűjtését,
- ismeri a homokcukorgyártás gépeit és berendezéseit, a természetes áramlású befüggesztett és beépített fűtőterű cukorfőző készülékek szerkezetét, működését, a keverős főzőkészülékek előnyeit és kialakítását, a folytonos készülékek elvét és szerkezetét, a cukorfőzés automatizálásának feltételeit, az automatizálás elemeit, a gőzkondenzátorok működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, a kondenzátor-ejtővíz gyűjtését, és a hűtés berendezéseit, a fekvő és álló rendszerű pépkavarók típusainak szerkezetét, a pépszivattyúk kialakításának szempontjait, a centrifugális szétválasztás elvét, a szakaszos működésű centrifugák szerkezetét, hajtásuk módjait, a centrifugák kiegészítő berendezéseit, a folytonos működésű centrifugák működési elvét, fajtáit, szerkezetüket, meghajtásuk módjait, a cukorbekeverők és cukoroldók szerkezetét, a szörpszivattyúk kialakításának szempontjait, a cukor szárításának részfolyamatait, a szárítókkal szemben támasztott követelményeket,
- ismeri a cukorszárítók és -hűtők fajtáit, szerkezetüket, a cukorszárítók kiegészítő berendezéseinek feladatát és szerkezetüket, a kristálycukor csomagolásának gépeit,
- ismeri a finomítványgyártás gépeit és berendezéseit, a főzőkészülékek, centrifugák típusait, szerkezetüket, a szűrési segédanyagok szerepét, az ioncserélők, oldatszűrők szerkezetét, a préselőgépek fajtáit, működési elvét, szerkezetüket, a préseltcukor szárításának berendezéseit,
- ismeri a darabos (préselt) -cukor csomagolásának gépeit, a porcukor gyártásának biztonsági előírásait, a cukorőrlő gépek szerkezetét, a porelszívás, porfogás berendezéseit, a hagyományos cukorraktárak és cukorsilók felépítését, a raktárak és silók gépészeti berendezéseit,
- ismeri a melléküzemek gépeit és berendezéseit (a szeletszárító-berendezések szerkesztésének szempontjait, a berendezések fajtáit és szerkezetüket, a szárítók tüzelőberendezéseit, a porfogók szerkezetét és működését, a szeletbrikettálás gépeinek működési elvét, szerkezetét, a mészkemencék kialakítását és a működés ellenőrzésének műszereit, a mészoltás és a mésztejtisztítás gépeit, a kemencegáz tisztításának készülékét),
- ismeri a cukorgyárak kazántelepének gépeit és berendezéseit (az erőtelep feladatát, a gőzkazánok fajtáit, szerkezetüket, a tápvízellátás rendszerét, az ellennyomású gőzturbina elvi felépítését a villamosenergia-termelés folyamatát),
- megérti és elmagyarázza a gépek működési vázlatát, a szabványos rajzjelekkel való ábrázolását, a gépek szerkezeti rajzainak olvasását,
- az alapvető gépek, berendezések és készülékek teljesítményi adatainak birtokában meghatározza a szükséges gyártási kapacitásokat,
- elmagyarázza az egyes berendezések technológiai kapcsolódását, a berendezések műszerezettségének és szabályozhatóságának kapcsolatát,
- önállóan elkészíti a gépek és készülékek egyes elemeinek szabadkézi vázlatát, a technológiai kapcsolási vázlatokat az iparban alkalmazott jelölésekkel,
- munkája során az előírásoknak megfelelően alkalmazza az egyes technológiai állomások gépeinek kezelési és karbantartási utasításait, a munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
Dohányipari műveletek és technológia terén
- ismeri a dohánynövény általános biológiai és kémiai jellemzőit, a dohánytermesztés agrotechnikájának két szakaszát,
- ismeri a dohányfermentálás elméleti összefüggéseit,
- ismeri a dohányzás egészségügyi kockázatára vonatkozó nézeteket,
- összehasonlítja a fő dohánytípusok általános tulajdonságait,
- elmagyarázza a termesztés környezeti tényezőinek hatását,
- értelmezi a dohányszárítás technológiai összefüggéseit,
- elmagyarázza a fermentálás előtti kocsányozás célszerűségét, és annak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,
- kiválasztja technológiai utasítás szerinti kocsányozás és gépi kezelés paramétereit,
- jellemzi a fermentálás alatti legfontosabb változásokat,
- összehasonlítja a korszerű kocsányfeldolgozás műveleteit a levél-feldolgozás műveleteivel,
- jellemzi a csomagolás fő funkcióit,
- összehasonlítja a filtergyártási technológiákat, a füstszűrőgyártás lényeges műveleteit, a cigarettagyártás és füstszűrőgyártás közös technológiai szempontjait,
- elmagyarázza az agrotechnika, a szárítási-technológia és a fermentálás dohányminőségre gyakorolt hatását,
- összehasonlítja a raktározási körülményeket, kiválasztja a feltételeit, azonosítja előírásait,
- kiválasztja az alapfokú műszaki adminisztrációs feladatokat a dohányszárítás és -fermentálás során,
- elkészíti a technológiai folyamatábrákat,
- értékeli a fermentálás technológiai paraméterei és a dohány minősége közötti összefüggéseket,
- elemzi technológiai céljaik szerint a félgyártmányok előállításának műveleteit,
- értékeli a dohány-nyersanyag minőségi jellemzőit, a feldolgozás célkitűzéseit és az ehhez optimális technológiai paramétereket,
- elemzi a késztermékek minőségét meghatározó előírásokat, a minőségi hibák jellemzőit és azoknak a termelésben okozott káros hatását, a beavatkozás lehetőségeit,
- értékeli a dohányfeldolgozás segéd- és adalékanyagainak minőségre gyakorolt hatását,
- értékeli az ipari laboratórium jelentőségét, szerepét a minőségbiztosítás rendszerében,
- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,
- alkalmazza a termékre vonatkozó jogszabályok előírásait, (szabványok, ET, ÉK)
- értékeli a termék-előállítással összefüggő raktározási igényeket és kiszámítja a készletezéshez szükséges raktárterületeket,
- felismeri a raktározás során fellépő biológiai eredetű minőségromlást és a megelőzés módját,
- kiszámítja a termeléshez szükséges anyagok fajlagos szükségleteit és egybeveti az érvényes normatívákkal,
- szintetizálja a technológiai folyamatok minőségi követelményeinek ismeretében a termék előállításához szükséges berendezések műszaki jellemzőit és paramétereit.
Dohányipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén:
- elmagyarázza a különböző típusú cigarettagyártó gépek technológiai sorban elfoglalt helyét, műveleteit,
- megkülönbözteti a szállítóberendezések szerkezeti felépítését, működési elvét,
- elmagyarázza az anyagszállítás és az egyenletes anyagáramlás összefüggéseit, az ideális szállítóképesség fogalmát,
- kiválasztja a dohány feldolgozásában alkalmazott berendezéseket, azonosítja azok szerkezeti felépítését és elmagyarázza működési elvüket,
- elkészíti az ábrákat, egyszerű vázlatrajzokat a berendezésekről,
- elemzi a berendezések szakszerű beállítása és a késztermék minősége közötti összefüggéseket,
- ismeri a gépek üzemeltetése során tapasztalható hibalehetőségeket és a kiküszöbölésükhöz szükséges karbantartási, szabályozási feladatokat.
Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
Erjedés- és üdítőital-ipari műveletek és technológia terén
- megnevezi a technológia végrehajtásához szükséges alap-, pót-, segéd-, kiegészítő anyagokat,
- rámutat a kiválasztott anyagok előkészítésének módjára,
- rámutat a csomagolóanyagok kiválasztásának és előkészítésének módjaira,
- megnevezi a késztermékek kiszerelésének és tárolásának módját,
- felsorolja a melléktermékek hasznosítási lehetőségeit,
- rámutat a szennyvízkezelés módjaira,
- felsorolja a bio-alapanyagokból készült termékeket,
- jellemzi a technológiához felhasznált anyagokat, a drogkivonat- és a drogpárlat-készítés lehetőségeit,
- értelmezi a likőrérlelés folyamatát,
- leírja a keményítő hidrolizátumok előállításának folyamatait, valamint a módosított keményítők előállításának lehetőségeit,
- jellemzi az árpa átvételének, tisztításának, osztályozásának, tárolásának előírásait,
- összehasonlítja a sörlé és a sör kezelésének szabályait,
- elmagyarázza a pasztőrözés műveletét,
- kiválasztja a cefre feldolgozását élesztő-, takarmányélesztő-, szesz-, gyümölcscefre esetén,
- jellemzi a szesz víztelenítésének lehetőségeit és műveleteit,
- leírja az ecetcefre készítésének módját és az ecetkezelés technológiáját,
- összehasonlítja a különféle vízkezelési eljárásokat,
- jellemzi a csendes és szén-dioxiddal dúsított italok töltésének módjait,
- elmagyarázza a technológiai műveletek folyamán lejátszódó biokémiai folyamatokat,
- kidolgozza a keményítő kimosásának, a keményítőtej tisztításának, víztelenítésének, a nedves keményítő szárításának műveleteit,
- értékeli az árpa áztatásának, csíráztatásának, aszalásának és a maláta kezelésének lehetőségeit, a sörlé előállításának műveleteit, a lepárlás és a finomítás műveletét,
- kidolgozza a szeszes italok összeállításának szempontjait,
- értékeli az üdítőitalok és a szikvíz készítésének technológiáját,
- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, azok eredményeinek értelmezését, a hibák felfedezését és kijavítását.
Erjedés- és üdítőital-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri a flakongyártás gépeit, működési elvüket, a drogkészítés gépeinek szerkezeti felépítését, a csigaprés működését,
- elmagyarázza a különböző sörgyári ülepítők kialakítását,
- megnevezi a különféle csírátlanítók kialakítását,
- megnevezi az élesztő-színtenyészet készítésének egységeit,
- rámutat a csomagológépek megválasztásának szempontjaira,
- ismeri az aprítógépek felépítését, a szeszmérőgép kialakítását,
- megnevezi a gőzölők kialakításához szükséges szerelvényeket,
- ismeri a különféle keverők kialakítását,
- rámutat a tárolóberendezések kialakításának lehetőségeire,
- megnevezi a kiszerelés gépeinek főbb szerkezeti egységeit,
- jellemzi a lepárlókészülékek felépítését,
- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,
- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,
- jellemzi az árpatisztító, osztályozó gépeket,
- összehasonlítja a különböző erjesztőberendezéseket, az üdítőital-készítés MIX-berendezéseit,
- kiválasztja a különböző technológiákhoz tartozó mosógépeket, a megfelelő szállítóberendezést,
- értékeli a különböző cukoroldó rendszereket,
- ábrázolja a gyártótank felépítését,
- elemzi a technológiákban alkalmazott szárítóberendezések kialakítását, a különböző áztató-, csíráztató- és aszalóberendezéseket,
- ábrázolja a keményítőkimosókat,
- elemzi a szeparátor, dekanter, sugárszita felépítését,
- ábrázolja a főzőházi berendezéseket,
- értékeli a különféle hőcserélők, szűrők felépítését, a pasztőrözőberendezéseket,
- ábrázolja a levegőztetők szerkezeti felépítését, a kisüstilepárló-berendezés egységeit,
- elemzi az ecetképző gépek felépítését,
- ábrázolja a különféle bepárlók kialakítását.
Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
Édesipari műveletek és technológia terén
- ismeri az édesipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,
- felismeri az édesipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,
- reprodukálja a félkész termékek gyártástechnológiáját,
- ismeri a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a drazsé-, a csokoládé-, a nugát-, a rágógumi-, a gélalapú termékek előállítási technológiáit,
- ismeri a lisztesáru, a por állagú termékek és a pörkölt kávé gyártástechnológiáit,
- felismeri jelképes ábrákból az egyes édesipari gyártástechnológiákat és azok műveleteit,
- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja az édesipar alap-, járulékos- és segédanyagait,
- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,
- azonosítja és jellemzi az édesipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a besűrítés, a szárítás, a pörkölés, a sütés, az aprítás, a formázás, a tablírozás, a finomítás, a temperálás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,
- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat, a cukorka-, a fondant-, a karamella-, a zselé-, a drazsé-, a rágógumigyártás, a tartós sütemények, a por állagú termékek gyártásának és a pörkölt kávé gyártás termékeinek előállításához,
- kiválasztja a kakaómassza, a csokoládémassza és a csokoládé jellegű gyártmányokhoz, a kakaópor gyártáshoz használatos alap -, járulékos és segédanyagokat,
- tudja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő, járulékos és segédanyagokat,
- értékeli az édesipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus édesipari termékekre,
- értékeli a félkész- és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,
- hasznosítja fizikai, kémiai és biológiai ismereteit az édesipari technológiákban,
- önállóan elvégzi az egyszerű szakmai számításokat,
- elemzi a munkaerő-szükségletet,
- értékeli az üzem termelési kapacitását,
- műveleti alapon csoportosítja az édesipari technológiákat.
Édesipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- megnevezi az édesipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,
- felismeri a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,
- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,
- felismeri az üzemen belüli szállítás eszközeit,
- megnevezi az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,
- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,
- megemlíti a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,
- felismeri, és megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,
- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,
- kiválasztja az édesiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,
- elmagyarázza a tisztító-, válogató-, osztályozó-, a hántoló- és aprító-, a prés-, az egyneműsítő-, az oldó- és főző-, a pörkölő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, a bevonatképző-berendezések, a csomagológépek működési elvét,
- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,
- megítéli a teljesítményszabályozás szükséges módját,
- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.
Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
Hús-és baromfiipari műveletek és technológia terén
- ismeri a különböző vágóállat- és baromfifajokat, fajtákat és felismeri azok külső és belső tulajdonságait,
- ismeri a vágóállatok és baromfifajták szervezeti felépítését,
- ismeri a vágóállat- és baromfifajták elsődleges feldolgozási és tárolási technológiáit,
- ismeri a melléktermékeket, azok kitermelődési helyeit, feldolgozási lehetőségeit és módjait,
- ismeri a továbbfeldolgozás, a húskészítménygyártás során alkalmazott gyártási, tartósítási műveleteket,
- ismeri a hús- és baromfiiparban felhasznált, illetve kitermelődő környezetszennyező anyagokat, azok feldolgozási lehetőségeit,
- ismeri a vonatkozó munkavédelmi, higiéniai előírásokat, az állat-egészségügyi, állatvédelmi előírásokat,
- ismeri a minőség-ellenőrzés, a minőségszabályozás és a minőségbiztosítás rendszerét, beleértve sajátos műszaki alapismereteit is,
- elmagyarázza az állat szervezeti felépítésének jelentőségét a feldolgozási folyamatokban, a hasznosítási csoportok fontosságát,
- megérti a fajtakiválasztás takarmányozási körülményeinek összefüggéseit, azok hatását a termékek mennyiségére, minőségére,
- megérti a hús mennyiségének és minőségének meghatározó szerepét a hús és baromfihús feldolgozásának szempontjából,
- megérti a műveletek sorrendiségének, pontos elvégzésének jelentőségét,
- elmagyarázza a melléktermék-feldolgozás gazdasági, környezetvédelmi fontosságát,
- jellemzi a baromfifeldolgozás során kitermelt toll elsődleges kezelésének (szárítás) technológiáját,
- megérti az alap- és segédanyagok jelentőségét, a választékbővítés fontosságát,
- megérti a környezetvédelem fontosságát, szükségességét és a húsfeldolgozásban betöltött meghatározó szerepét,
- elemzi a feldolgozó vonalak kialakításában, megválasztásában, a fajok és fajták sajátosságait,
- alkalmazza a megfelelő fajtakiválasztást,
- kidolgozza a technológiai folyamatábrát melléktermék-kimenetekkel,
- elkészíti az elsődleges feldolgozó vonalakat, műveleti sorrend, gépek és létszám meghatározással,
- számba veszi a kitermelődő anyagokat, azokat nyilván tudja tartani és számításokkal ellenőrizni.
Hús- és baromfiipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén:
- ismeri a géprajzok készítésének elvi alapjait, a gépelemek szerepét, elnevezését, igénybevételüket és szabványos jelölésüket,
- ismeri a húsiparban általánosan alkalmazott szállítógépeket és berendezéseket, a húsiparban alkalmazott mérőműszereket, azok működési elvét, egyszerű vázlatát, szabványos jelölését és alkalmazási lehetőségeiket,
- ismeri a mérésekkel, mért értékekkel kapcsolatos biztonságtechnikai összefüggéseket,
- felismeri a húsiparban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok főbb jellemzőit,
- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges és másodlagos feldolgozásának gépeit és berendezéseit, azok célját, feladatát,valamint zavartalan működésükhöz a szükséges tudnivalókat,
- megérti a műszerek technológiába való illeszkedését, alkalmazásuk fontosságát,
- megérti a kalorikus gépek működését,
- megérti a húsiparban alkalmazott környezetvédelmi berendezések szerepét, a környezetvédelem fontosságát,
- megérti a korrózióvédelem jelentőségét, a húsiparban alkalmazott fontosabb korrózióvédelmi eljárásokat,
- megérti a gépek és berendezések működésének összefüggéseit, a késztermék minőségére gyakorolt hatásukat,
- helyesen ítéli meg az egyes géphibáknak a késztermék minőségére gyakorolt hatását,
- leolvassa a kezelt műszereken mért értékeket, értékeli azok eredményeit,
- önállóan elkészíti a vonalas szabadkézi rajzokat,
- tudja a munkavédelmi és higiéniai eszközök, eszközmosók, felső és magas pályák, szállítószalagok kezelési elvét.
Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
Malomipari és keveréktakarmány-gyártó műveletek és technológia terén
- ismeri a malomipar múltját, fejlődésének történetét, a gabonaipar tevékenységi körét, a termesztett gabonaféléket, a nyers- és az alapanyagok tárolásának módszereit,
- ismeri a gabona átvételénél alkalmazott és a tárolás közbeni minősítési módokat, a különleges eljárással készült termékek gyártástechnológiáját, az őrlés, a hántolás, a keveréktakarmány-gyártás során alkalmazott jelöléseket, fogalmakat, valamint a malomiparhoz kapcsolódó élelmiszeripari tevékenységek, iparok elvárásait, főbb technológiai műveleteit,
- jellemzi a gabonaszem anyagi összetevőit, szerkezeti részeit, azok hatását a késztermékek mennyiségére, minőségére,
- elmagyarázza a tárolás, a feldolgozás során lejátszódó élettani, kémiai, biológiai folyamatokat,
- jellemzi a gabona őrlési értékét meghatározó fizikai tulajdonságokat, azok összefüggését a késztermékek mennyisége és minősége között (kihozatali tényező),
- jellemzi a gabonabetegségek, a gabonagyomok, a rovarok, a rágcsálók és más kártevők kártételének hatását, az azok elleni védekezés fontosságát, módszereit,
- elmagyarázza a gabona nedvességtartalma és a levegő állapota (hőmérséklete, relatív páratartalma) közötti összefüggéseket,
- leírja a gabonaszárítás alapelveit, módjait,
- kiválasztja az aprítást befolyásoló műszaki-technológiai tényezőket,
- kiválasztja a középtermékek osztályozási műveleteit, alapelveit,
- tudja a félkész termékek minőségi jellemzőit,
- megválasztja a nyers- és alapanyagok minőségi jellemzőinek ismeretében a legkedvezőbb feldolgozási technológiát,
- következtet a keletkezett késztermékek mennyiségére, minőségére,
- a feldolgozók igénye szerint tudja a késztermék választékot biztosítani,
- elemzi a korszerű táplálkozáshoz és takarmányozáshoz szükséges termékek előállítását, terjesztését.
Malomipari és keveréktakarmány-gyártó gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri a malomipari és a keveréktakarmány-gyártói szállító- és raktári gépek működési elvét,
- említi az előkészítő gépek és berendezések főbb műszaki adatait, jellemzőit,
- megnevezi a gabonaipari feldolgozással kapcsolatos elektromos gépek, műszerek szerepét, főbb műszaki jellemzőit,
- megnevezi az irányítástechnikai alapfogalmakat, a gabonaszárítással kapcsolatos alapelveket,
- jellemzi a belső - üzemi - szállítógépek és -berendezések működési elvét, felépítését,
- elmagyarázza az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás előkészítő gépeinek működési elvét, fontosabb műszaki technológiai paraméterét, szerkezeti felépítését,
- összehasonlítja az őrlés, a hántolás és a keveréktakarmány-gyártás aprítógépeinek működési elvét, a köztük lévő azonosságokat és különbözőségeket,
- jellemzi a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) és a felújítások szervezését, azok módszereit,
- meghatározza az üzem és az üzemrész energiaigényét,
- alkalmazza az alapvető műszaki számításokat (fordulatszám, áttétel, teljesítmény, stb.),
- elkészíti a szakmai gépek és berendezések szabadkézi vázlatrajzát,
- elvégzi a géprajzok olvasását,
- elemzi a gépeken alkalmazott mérő és ellenőrző műszerek működési elvét, szerepét.
Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
Növényolaj-ipari műveletek és technológia terén:
- ismeri a zsírok és olajok kémiai és fizikai tulajdonságait, alkotórészeit és azok jellemzőit,
- ismeri az olajos magvak minőségét meghatározó kémiai és fizikai tulajdonságokat, mikrobiológiai folyamatokat,
- rámutat az előkészítő résztechnológiák közötti összefüggésekre (tisztítás, hűtés, tárolás, hajalás, aprítás, pörkölés),
- ismeri az egyes technológiai lépések célját, követelményeit és az ezeket megvalósító berendezések típusait,
- ismeri a sajtolási technológia lehetőségeit és összeveti a technológiai céllal,
- ismeri a növényolajiparban használható oldószerek tulajdonságait,
- megnevezi a növényolajiparban és a kis vállalkozóknál napjainkban használatos extrakciós berendezéseket,
- rámutat a dara, az oldószer és a miszcella további technológiai útjára és felhasználásuk gazdasági lehetőségeire,
- ismeri a sajtolással és extrakcióval nyert nyers növényi zsiradékokban lévő és eltávolítandó "szennyező anyagokat", illetve azok eltávolításának célját,
- megnevezi a technológiákhoz használt segédanyagokat és ismeri azok jellemzőit, (savak, lúgok, adszorbensek, katalizátorok),
- ismeri a zsírbontás-eljárások módszereit,
- ismeri a zsírsavgyártás résztechnológiáit és az azok közötti összefüggéseket, (zsiradék és víz előkésztése és útvonala az autoklávig, bontott zsírsav és bontásvíz tovább feldolgozásának technológiája, a hőenergia gazdaságos hasznosítása),
- ismeri a zsírsav-desztillálás módszereit és rámutat a legkíméletesebb és legkorszerűbb eljárásokra,
- ismeri a növényolajiparban alkalmazott zsírbontási eljárásokat, előállítási módokat, (zsiradékbontás-bontásvíz, szappangyártás-aljlúg) és a nyersanyagok jellemzőit,
- megjelöli a technológiában alkalmazott szivattyúk, kondenzátorok, cseppfogók, szűrőprések feladatát,
- ismeri a szappan kémiai összetételét, (zsiradékokat, szappanosító anyagokat, adalék- és segédanyagokat), valamint a tulajdonságait meghatározó zsiradékok befolyásoló szerepét,
- megjelöli a szintetikus mosószerek gyártásának különféle technológiai célját (lúgos, savas, gépi, illetve kézi mosáshoz),
- meghatározza a végtermékek kedvező minőségéhez szükséges átvételi, raktározási, tárolási és előkészítési követelményeket,
- elmagyarázza az előkészítő műveletek gépeinek, berendezéseinek működési elvét,
- meghatározza a csigasajtoló működési elvét,
- elmagyarázza a nyersolajból nyálkátlanítással eltávolított foszfatidok tovább hasznosításának jelentőségét, kémiai, fizikai és biológiai fontosságát,
- elmagyarázza a kémiai és zsiradékkémiai ismeretei alapján az emulzió, emulgátor fogalmát és gyakorlati szerepét a diszperz rendszerek kialakításánál,
- leírja a technológiai cél megvalósítását biztosító zsiradék-összetétel jellemzőit a táplálkozástani ismérvek, illetve a konzisztenciakialakítás figyelembevételével,
- összehasonlítja a belföldi és nemzetközi kereskedelem igényeihez igazodó csomagolási, tárolási feltételeket,
- meghatározza a zsiradékbontás-technológia célját és jellemzi a hidrolízis folyamatát (bontás- egyensúly, vízváltásos, dúsításos eljárás),
- elmagyarázza a nyomás, hőmérséklet és a különböző áramú technológiák szerepét és összefüggéseit,
- kémiai ismeretei alapján meghatározza a desztilláció elvét és módszereit a különböző szénlánchosszúságú és telítettségű zsírsavak forrásponton történő szétválasztásához,
- jellemzi a vákuumban történő desztillálás lényegét és menetét,
- jellemzi a desztilláláshoz szükséges nyomás, illetve hőmérséklet összefüggéseit, ezek gyakorlati megvalósításának előnyeit, hátrányait,
- kémiai és technológiai ismeretei alapján elmagyarázza a glicerin előállításának lehetőségeit,
- összehasonlítja az aljlúg és édesvíz tisztításának fontosabb eljárásait,
- leírja a glicerinbepárlás folyamatát Róbert-típusú bepárlókon,
- összehasonlítja a nyersglicerin-desztilláció előtti tisztítás lépéseit a sokrétű felhasználás ismeretében, (gyógyszer-, kozmetika-, robbanóanyag-, festék-, gumi-, nyomdaipar, fényképészet),
- meghatározza a szappan, mint felületaktív anyag fogalmát,
- elmagyarázza a szappangyártás műveleteinek technológiai célját, (elszappanosítás, kisózás, fehérítés, a főzet végső beállítása, enyvcsapadék és aljlúg kezelése, hűtése, szárítása, színezése, illatosítása, megmunkálása, kiszerelése),
- elmagyarázza a zsírsavak folytonos elszappanosításának technológiáját,
- kémiai ismeretei alapján jellemzi a felületaktív anyagok felépítését, tulajdonságait és mosóhatás szempontjából jellemző hatásmechanizmusát,
- elmagyarázza az egyes mosószerek receptjében szereplő adalékanyagok szerepét a mosóhatás kifejtésében,
- jellemzi a margaringyártás higiéniai és minőségi követelményeihez szükséges laboratóriumi és ipari ellenőrzési módszereket és ellenőrző műszereket,
- elemzi az extrakciós berendezések működési elvét, (merülős-, fürdős-, egyen -és ellenáramú),
- elemzi a margaringyártás technológia menetét és értékeli az eltérő táplálkozási szokásokhoz igazodó receptek, műszaki és technológiai eljárások közötti eltéréseket, megoldásokat,
- ábrázolja a Lurgi-típusú folytonos zsírbontó működési elvét és értékeli a bontásnál használt paramétereket,
- értékeli az oldószer kiválasztását technológiai, gazdaságossági, tűz- és munkavédelmi szempontból,
- értékeli a finomítási technológia módszereit (szuszpendált, emulgeált szennyeződések eltávolításához alkalmazható műveleteket, biológiailag értékes anyagok visszanyerését).
Növényolaj-ipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- megnevezi a tárolóberendezéseket és a szükséges szerelvényeket,
- felsorolja a különféle szállítóberendezéseket és alkalmazási területüket,
- megnevezi az oldószer visszanyeréséhez szükséges kondenzátorokat, illetve abszorpciós tornyot,
- rámutat a keverőberendezések típusaira,
- megnevezi a különböző kompresszorok szerkezeti egységeit,
- összehasonlítja a különböző rosták, sziták kialakítását,
- elmagyarázza a ciklonok működési elvét,
- jellemzi a tisztító és osztályozó gépeket,
- összehasonlítja a növényolaj-iparban alkalmazott szárítóberendezéseket,
- jellemzi az aprítóberendezések kialakítását, felépítését,
- összehasonlítja a különböző felépítésű daraoldószer-mentesítő berendezéseket,
- jellemzi a bepárló berendezések felépítését,
- kiválasztja az egyes technológiáknál alkalmazott hőcserélőket,
- elemzi a különböző pörkölő berendezések felépítését,
- ábrázolja a csigasajtolók felépítését,
- elemzi a különféle szűrők felépítését,
- ábrázolja az extrakciós berendezések szerkezeti felépítését,
- elemzi a szeparátor berendezés felépítését,
- ábrázolja a hűtő- és kristályosítócső felépítését,
- ábrázolja a desztillálóberendezések kialakítását,
- elemzi a zsírbontó autokláv kialakítását.
Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
Sütőipari műveletek és technológia terén
- ismeri a sütőipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,
- felismeri a sütőipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,
- megnevezi a kész- és félkész termékek gyártástechnológiáját,
- ismeri az Élelmiszertörvényt,
- ismeri a Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari és malomipari irányelveit,
- felismeri jelképes ábrákból az egyes gyártástechnológiákat és azok műveleteit,
- megkülönbözteti, osztályozza és összehasonlítja a sütőipar alap-, járulékos- és segédanyagait,
- jellemzi a szénhidrátokat és a szénhidrát-tartalmú anyagokat, a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,
- tudja a lisztfajták, liszttípusok jellemzőit, a víz technológiai szerepét,
- elmagyarázza a tésztakészítés elméletét, eljárásait, módszereit,
- tudja a kelesztés célját, körülményeit, a sütés hőtani alapfogalmait, hőenergia mérlegét,
- tudja a sütőipari termékek táplálkozás-élettani fontosságát,
- jellemzi a sütőipari termékekre vonatkozó minőségi követelményeket,
- tudja a különböző dúsítottságú és különleges tésztakészítési eljárással készült tészták készítésének jellemzőit, legfontosabb paramétereit, a tészta tulajdonságait,
- meghatározza a tartósítás feltételeit, a tartós termékek jellemzőit, minőségi követelményeit,
- tudja a hűtvetárolás, kelesztés-megszakítás és mélyhűtés elvét,
- azonosítja és jellemzi a sütőipar általános műveleteit, ezen belül az oldás, a szárítás, a sütés, a formázás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,
- alkalmazza, hasznosítja a technológiák által megkívánt alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat,
- értékeli a sütőipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus termékekre,
- alkalmazza a gyártástechnológia műveleteit, jellemző paramétereit,
- jellemzi a gyártástechnológia különböző szakaszaiban felhasznált eszközök, gépek, berendezések hatását az anyag és a tészta, valamint a késztermék szerkezetére,
- értékeli a gyártástechnológia ellenőrzési pontjait és a megfelelő korrekciók végrehajtásának lehetőségeit, hatását a termékre,
- elkészíti és alkalmazza a technológiai utasítást,
- elkészíti a gyártmánylapot,
- értékeli a félkész- és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,
- hasznosítja a fizikai, kémiai, biológiai ismereteit a sütőipari technológiákban,
- elemzi a munkaerő-szükségletet, értékeli az üzem termelési kapacitását,
- műveleti alapon csoportosítja a sütőipari technológiákat.
Sütőipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- megnevezi a sütőipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,
- megnevezi a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és erőátviteli gépelemeket,
- ismeri az üzemen kívüli szállítás eszközeit,
- megnevezi az üzemen belüli szállítás eszközeit,
- felsorolja az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,
- ismeri a berendezések, technológiai gépek feladatait,
- megnevezi a különféle berendezéseknek a technológiai folyamatban elfoglalt helyét,
- felismeri, megkülönbözteti a légáramú szállítási módokat,
- ismeri a higiénikus élelmiszertermelés gépekkel szemben támasztott alapvető követelményeit,
- megnevezi a gépek, berendezések feladatát, technológiai sorban elfoglalt helyét, szerkezeti felépítését,
- ismeri a karbantartásra vonatkozó előírásokat,
- kiválasztja az egyes anyagokhoz szükséges adagoló berendezéseket,
- megállapítja a teljesítményszabályozás szükséges módját,
- megállapítja és kiválasztja a tárolni kívánt sütőipari termék legkorszerűbb módját,
- kiválasztja a sütőiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,
- leírja, megfogalmazza, és elmagyarázza: a tisztító-, válogató-, osztályozó, a prés-, az egyneműsítő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, valamint a csomagológépek működési elvét,
- azonosítja vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit,
- szabványos jelekkel ábrázolja a gépek kinematikai vázlatát,
- elmagyarázza a gépek működési elvét, tudja a teljesítményszabályozás szükséges módját, szabályozza a gépeket,
- elvégzi a szakmai számításokat,
- szintetizálja szakmai tárgyainak ismeretanyagát.
Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
Tartósítóipari műveletek és technológia terén
- ismeri a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének hazai adottságait, a biotermesztés előnyeit,
- megnevezi a hazai vágóállatokat, és egyéb állati eredetű nyersanyagokat,
- ismeri a segédanyagok fogalmát, csoportosítását, a csomagolás célját, a csomagolóanyagok fajtáit, előnyeit, hátrányait a csomagolás segédanyagait,
- felsorolja az élelmiszer-előállítás feltételeit,
- ismeri a mikroorganizmusok hőpusztulását jellemző adatokat, a mikroorganizmusok hőtűrését befolyásoló tényezőket,
- felsorolja a mikroorganizmusok optimális életfeltételeit, meghatározza a romlás fogalmát, jellemzőit, elvégzi csoportosításukat,
- megnevezi a víztisztítás módjait, a keletkezett hulladékok hasznosításának lehetőségeit,
- felsorolja az állati eredetű nyersanyagok előkészítő műveleteit,
- ismeri a tartósító eljárások elméleti alapjait, csoportosítását,
- ismeri a sugárzással történő tartósítás élelmiszer-ipari alkalmazását, a kombinált tartósító eljárásokat, az alkoholos erjedés tartósítóipari alkalmazását,
- ismeri a gyorsfagyasztott, a hőkezeléssel tartósított zöldségkészítmények, a hőkezeléssel, mesterséges savanyítással, biológiai úton tartósított savanyúságok csoportosítását, jellemzőit,
- ismeri a cukorral, étkezési savakkal, alkohollal történő tartósítás lehetőségeit,
- felsorolja a gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények, gyümölcslevek, szörpök, lekvárfélék csoportosítását, táplálkozás-élettani jelentőségüket,
- ismeri a gyümölcsbefőttek csoportjába tartozó készítmények jellemzőit, közvetett és közvetlen befőttgyártás közötti különbséget,
- megnevezi a gyümölcs-félkésztermékek (pulpok, velők) gyártástechnológiai műveleteit, tartósítási módjait, további felhasználhatóságát,
- ismeri a húskonzervek csoportosítását, a felhasználható alap- és segédanyagokat, a húskonzervek általános gyártástechnológiai műveleteit,
- felsorolja a különleges vagdalt hús, a sertés- és marhamájkrém alap- és segédanyagait, gyártástechnológiai műveleteit és berendezéseit,
- ismeri a szárítmányok, az ételízesítők, levesporok, leveskockák és a halkészítmények csoportosítását, jellemzőit, alap- és segédanyagait, felsorolja az általános gyártástechnológiai műveleteket, berendezéseket,
- felsorolja az ételízesítők, diabetikus készítmények, bébiételek általános gyártástechnológiai műveleteit, berendezéseit,
- megnevezi a csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a jelölések tartalmát,
- elmagyarázza a zöldség- és gyümölcsfélék, húsok táplálkozás-élettani jelentőségét, biológiai értékét,
- jellemzi a zöldség- és gyümölcsféléket termésalakulás szerint, tudja mely zöldségek, illetve gyümölcsök tartoznak az egyes csoportokba,
- elmagyarázza a nyersanyagátvétel főbb szempontjait, a nyersanyagok tárolásának lehetőségeit,
- jellemzi a hús, illetve a belsőség fogalmát, a meleg- és hidegvérű állatok tartósítóipari feldolgozásának minőségi és technológiai előírásait,
- azonosítja az ételkomponensek, az élelmiszer adalékanyagok közé tartozó segédanyagokat és felhasználási területüket,
- kiválasztja a tartósítóiparban alkalmazásra kerülő technológiai segédanyagokat,
- megkülönbözteti a csomagolási módokat, felhasználási területeiket,
- összehasonlítja a romlásos jelenségeket, értelmezni tudja a romlás megakadályozásának különböző módjait,
- elmagyarázza a mosás, szár-, mag-, héjeltávolítás, válogatás, osztályozás, aprítás technológiai célját, módját,
- jellemzi a lényerés, létisztítás, húzatás, bepárlás technológiai célját, módjait,
- elmagyarázza a hőelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,
- jellemzi a szárítás szakaszait, a szárítást befolyásoló tényezőket, a szárításnál bekövetkező káros változások okait, a sózás, pácolás, füstölés módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,
- meghatározza a tejsavbaktériumokat, a tejsavas erjedés szakaszait, az erjedést befolyásoló tényezőket, az erjedés alatt végbemenő változásokat,
- jellemzi az előfőzés, főzés, felöntőlé-készítés és -keverés technológiai célját, paramétereit, és a műveletek ellenőrzésének módját,
- csoportosítja és jellemzi a hőkezeléssel és hőelvonással tartósított készételeket, az alap-és segédanyagokat, a gyorsfagyasztással tartósított félkész ételeket, tésztás készítményeket,
- meghatározza a biotermékek előállításának műveleteit, feltételeit,
- összehasonlítja a hagyományos hőkezelést és az aszeptikus tartósítást,
- elemzi a fagyasztási módokat, a vízkifagyás szakaszait, fagyasztó berendezéseket, fagyasztott élelmiszerek tárolását, a vízelvonásos tartósítás módjait, mikroorganizmusokra gyakorolt hatását,
- elmagyarázza a mikrobiológiai tartósítás elvét, módjait,
- tudja a gyorsfagyasztott és a hőkezeléssel tartósított zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, a sűrített paradicsom, a csemege és ecetes uborka, a savanyított káposzta, a gyorsfagyasztott málna, szilva, őszibarack, a szűrt és rostos üdítőitalok, gyümölcslevek, szörpök, a gyümölcsízek, dzsemek, lekvárok, a zöldség- és gyümölcsszárítmányok, a fűszerpaprika, a száraztészta, a hőkezeléssel tartósított olajoshal gyártástechnológiai műveleteit. Ki tudja választani a szükséges berendezéseket, meghatározza a nyersanyagokkal és a késztermékekkel szemben támasztott minőségi követelményeket, a gyártás higiéniai előírásait,
- értékeli a legfontosabb zöldségfélékkel (paprika, paradicsom, zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, fejeskáposzta, uborka, vöröshagyma), valamint a legfontosabb gyümölcsfélékkel (alma, meggy, cseresznye, szilva, barack, málna, szamóca) szemben támasztott minőségi követelményeket, átvételi módokat,
- értékeli a mosás, szár-, mag-, héjeltávolítás műveleteinek minőségi követelményeit, a higiéniai előírásokat, a veszteségek csökkentésének lehetőségeit,
- kiszámítja a hűtés és fagyasztás során elvonandó hőmennyiséget, a hőcserélők és bepárlók anyag- és hőmérlegét,
- kiszámítja a felöntőlevek és előfőző oldatok készítésénél a segédanyagok mennyiségét,
- értékeli a hőkezelés módjait, jellemző paramétereit, berendezéseit, a hőkezelés gyakorlati megoldását, a hőtani alapfogalmakat,
- kiszámítja a szárítás anyag-, levegő- és hőmérlegét,
- értékeli a tartósítószerek mikroorganizmusokra gyakorolt hatását, a tartósítószerekkel szemben támasztott követelményeket, valamint engedélyezett legnagyobb koncentrációjukat.
Tartósítóipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri a műszaki rajzkészítés és rajzolvasás szabályait, a gépelemek elnevezését, feladatát, szabványos jelölését,
- felsorolja a tartósítóipari gépek és berendezések mérő és ellenőrző műszereit, az alkalmazott biztonsági és segédberendezéseket,
- megnevezi a berendezésekben lejátszódó folyamatokat, és megemlíti az ezzel kapcsolatos számítások elvét,
- felsorolja a zöldborsó-, a zöldbabkonzerv, a paradicsomlé és -sűrítmény, a meggy-, cseresznye-, őszibarack- és almabefőtt, a csemege uborka, a rostos, a szűrt, az aszeptikus gyümölcslé, a gyorsfagyasztott kukorica, az ízes gombóc, a fűszerpaprika, a száraztészta, valamint a májkrém gyártóvonalának gyártástechnológiai műveleteihez tartozó berendezéseket, gépeket,
- rámutat az egyes gépek cseréjének lehetőségeire,
- jellemzi a tartósítóipari műveletek elvégzéséhez szükséges berendezések (az anyagmozgató-, a hidraulikus szállítóberendezések, a nyersanyagmosás, a héj-, szár-, mageltávolítás gépei, az osztályozó-, aprító- és zúzógépek, homogenizátorok, az áttörők, prések, szűrők, centrifugák, a csomagolóanyag-előkészítő-, a töltő-, a zárógépek, a készárutisztító- és csomagológépek, az előfőző-, hőcserélő-, hőkezelő-berendezések, a bepárló- és szárítóberendezések, a hűtés és fagyasztás berendezései) szerkezeti felépítését, elmagyarázza azok működési elvét, szabályozási és ellenőrzési lehetőségeit,
- tudja a gépek, berendezések munkavédelmi, biztonságtechnikai és higiéniai előírásait.
Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
Tejipari technológia terén
- ismeri a termelői nyers tehéntej összetételét, jellemzi az alkotórészeket, a tej tulajdonságait, szabvány szerinti minőségét és minősítését, a minőség késztermékre gyakorolt hatását,
- ismeri az ízesítő és adalékanyagokkal kapcsolatos előírásokat, a késztermékre gyakorolt hatásukat,
- ismeri a tejfeldolgozás legfontosabb hasznos és káros mikroorganizmusainak élettevékenységét, életfeltételeit, a hasznos mikroorganizmusok szaporításának, a károsak elpusztításának lehetőségeit,
- ismeri a tej és a tejtermékek táplálkozás-élettani jelentőségét, szerepét az egészséges táplálkozásban, a laktózintolerancia fogalmát, és azokat a termékeket, melyeket ezen probléma miatt állítanak elő,
- ismeri a szabványokat, törvényeket, rendeleteket, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait,
- ismeri az egyes színtenyészetek elkészítésének módjait, minősítését, használatát,
- ismeri a termékek gyártása, érlelése, tárolása során fellépő utófertőzési lehetőségeket, a káros mikroorganizmusokat, az ellenük való védekezést, valamint az utófertőzés megelőzésének módjait,
- tudja az egyes tejtermékek előállításának technológiáját, az egyes műveletek elméleti alapjait, paramétereit,
- tudja a késztermékek összetételét, minősítését, valamint a minőségére ható tényezőket,
- jellemzi az új technológiai eljárásokat, a korszerű műveleteket,
- tudja a gyártmánylap szerkezeti felépítését, készítését, használatát,
- tudja az alapanyag és a késztermék tárolásának paramétereit, a tárolás alatt bekövetkező fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,
- tudja a csomagolási módok, a tárolhatóság, a minőség-megőrzési időtartam és az eladhatóság összefüggéseit,
- elvégzi a termékek előállításával kapcsolatos technológiai számításokat, értelmezi azok eredményeit, felfedezi és kijavítja a hibákat,
- elemzi a helyiségek, eszközök, berendezések, teljes gyártóvonalak tisztításának és csírátlanításának elvi alapjait, a felhasználható anyagokat, a tisztítás, csírátlanítás során lejátszódó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokat, a hatékonyság ellenőrzésének módszereit.
Tejipari gépek és berendezések szerkezete, üzemeltetése terén
- ismeri a tejipari szerkezeti és csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket (különös tekintettel a környezetbarát csomagolóanyagokra), azok jellemzését és felhasználási területüket,
- ismeri a csövek, csőszerelvények anyagait, kialakítását, felhasználási lehetőségeit,
- ismeri a szivattyúk működési elvét, felépítését, felhasználási lehetőségeit,
- ismeri a daraboló-, őrlő-, szeletelő- és keverőberendezések felépítését, működését,
- ismeri a tejipari mérőműszerek működési elvét, az általuk mérhető paramétereket, a vezérlés és a szabályozás módjait,
- ismeri a hideg és a meleg energia előállítását, felhasználását, szabályozását,
- ismeri a villamosenergia-ellátás, a vízellátás és a sűrítettlevegő-ellátás berendezéseit,
- tudja a tejszállító és tejipari áruszállító gépkocsik felépítését, a szállítás feltételeit, az egyes tejipari alapgépek (szűrők, centrifugák, fölözőgépek, pasztőrök, homogénezők) felépítését, működését, a higiénikus és biztonságos üzemeltetés előírásait,
- jellemzi a tejipari tároló-, hűtő-tároló- és egyéb speciális tárolóberendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését, a mennyiségmérési lehetőségeket, a fontosabb paramétereket,
- jellemzi a tartályszerű hőkezelő-berendezések felépítését, biztonságos és higiénikus üzemeltetését,
- tudja a speciális tejipari gépek (ultrapasztőrök, vaj- és sajtgyártók, sajtprések, ömlesztő-, sűrítő- és porítóberendezések stb.) felépítését, működését, paramétereit, valamint biztonságos és higiénikus üzemeltetésüket,
- jellemzi az adagoló és csomagológépek felépítését, működését, a biztonságos és higiénikus üzemeltetés feltételeit, az adagméret szabályozásának és ellenőrzésének lehetőségeit,
- elemzi a tisztítás és csírátlanítás eszközeit, gépeit, berendezéseit, azok működését és biztonságos üzemeltetését,
- elemzi a szennyvíz kezelésének, tárolásának és tisztításának módjait, értékeli a környezetvédelmi előírásokat.
3. Gyakorlati követelmények
Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- végrehajtja az első fejtés folyamatát, a fejtési módokat és a szellőztetést,
- elvégzi a különféle kénező anyagok előkészítését, alapkénezést, kiegészítő kénezést és palackozás előtti kénezést, a pincetér, valamint az üres- és darabhordó kénezését,
- szabályozza a borok savtartalmát házasítással, szénsavas-meszes, kettős sós savtompítással, biológiai almasav-bontással, borkősav adagolással,
- szabályozza az alkoholtartalmat házasítással, bor, borpárlat, finomszesz hozzáadásával,
- végrehajtja a kannatöltést és a palackozást,
- meghatározza és előkészíti a cukortartalom emeléséhez használt anyagokat,
- beállítja a kombinált hőkezelés technológiáját,
- üzemelteti az adott technológiai művelethez a lemezes hőcserélőt,
- elvégzi a hibás, beteg borok kezelését,
- elvégzi pezsgőgyártásnál az erjedés és seprőtlenítés, az ízesítés és stabilizálás folyamatát, valamint a letöltés és a karantén műveletét,
- meghatározza az erjesztő és érlelő tartályok karbantartási, ellenőrzési munkáit,
- elvégzi a szörp hígítását, szénsavazását, és a premix, postmix eljárásokat valamint a felhasznált víz kezelését,
- kidolgozza a CIP-módszer konkrét tárolóedényekre való alkalmazását,
- beállítja a zúzó-bogyózó berendezések optimális üzemeltetési paramétereit, a csigás léelválasztó szállítási teljesítményét és beszabályozza az optimális léelválasztást,
- működteti a csigás sajtókat és beszabályozza fehér borszőlőre,
- beszabályozza a membránszivattyú szállítóképességét és elvégzi a karbantartását,
- beállítja a csigaszivattyú szállítóképességét, a dugattyús szivattyú szállítási teljesítményét,
- kidolgozza az örvényszivattyúk hibafeltárási eljárásait,
- elvégzi a körfejtéses és az ejektoros keverést,
- beállítja a pneumatikus keverést megadott tartálytípusra, a kovaföld-adagolót és megállapítja a karbantartás fokozatait,
- elvégzi a szakaszosan önürítő szeparátor működési rendjét és üzemelési tervét,
- beállítja a spirálcsöves hőcserélő munkafolyamatait,
- elvégzi a kombinatív hőkezelő-berendezés folyadékellátásának és energiarendszerének beállítását, a töltőgép megfelelő beállítását szénsavas italok töltéséhez,
- elvégzi a palackszállító szalagok és a görgős szállítópályák karbantartását és beszabályozását,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,
- megtervezi a szüretet, értékeli a próbaszüret eredményeit és a cukor-sav arány változását,
- megszervezi a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, a must erjesztéséig, biztosítja a feljavításhoz szükséges anyagokat, a kékszőlő héjonerjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,
- megtervezi a szőlő feldolgozásával kapcsolatos munkákat, megszervezi üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembevételével,
- megtervezi a borkészítés technológiájával kapcsolatos munkákat és megszervezi az üzemi lebonyolítását a gazdaságosság és a környezetkímélési szempontok figyelembe vételével,
- megvizsgálja a kénezés hatását a borra, értékeli a kénsavval kötött, disszociált és disszociálatlan állapotát,
- megállapítja a derítés idejét és folyamatát a technológiai sorban,
- értékeli a derítési módokat, és hasznosítja azokat a gyakorlat során,
- megtervezi a sterilszűrés géprendszerét, értékeli az eredményt és a felhasznált szűrőmembránt,
- végrehajtja a keretes lapszűrőn való munkát, a megfelelő tartályos kovaföldszűrővel a bor szűrését, közben ellenőrzi a minőséget és elvégzi a megfelelő beállításokat,
- meghatározza a szűrők karbantartásának idejét, végrehajtását és elvégzi a szükséges anyagok kiválasztását,
- kiválasztja, üzemelteti a szivattyút, elvégzi karbantartását, esetleg javítását; elvégzi a tároló edényzet karbantartását, tisztítását,
- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- elvégzi a mintavételt, előkészíti a mintát vizsgálatra,
- elvégzi a merülő refraktométerrel és polariméterrel való mérést, a kromatográfiás (gáz, vékonyréteg, magasnyomású folyadék) vizsgálatokat és az üledékek mikroszkópos vizsgálatát, és megállapítja a megfelelő összetevőket:
- mikroszkópos sejtszámlálás,
- tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálat (lemezöntés),
- idegen festékanyagok kimutatása,
- önállóan kivitelezi az alábbi vizsgálatokat és értékeli azok eredményeit:
- laboratóriumi tömegmérés,
- laboratóriumi térfogatmérés,
- areométeres mérések,
- piknométeres sűrűségmérés, piknométeres sűrűségmérésen alapuló vizsgálatok (alkohol-, extrakttartalom),
- térfogatos elemzésre épülő vizsgálatok, sav-bázis térfogatos elemzések indikátorral és potenciometrikusan,
- Malligand-készülék használata,
- kénessav-meghatározása jodometriásan,
- glüko-acidimetrikus mutatószám megállapítása,
- derítési vizsgálatok (kékderítés és próbaderítések),
- próbaházasítás, palackállósági vizsgálatok, szén-dioxid mérése afrométerrel, pH-mérés,
- cukortartalom kémiai meghatározásai Reisschauer- és Bertrand-módszerrel,
- kristályos kiválások és mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata,
- próbaházasítás - különböző technológiai célok érdekében,
- diglukozidok kimutatása papírkromatográfiás vizsgálattal,
- savtompítás mértékének meghatározása,
- szintetikus színezékek kimutatása,
- érzékszervi vizsgálatok és azok értékelése,
- hibás, beteg borok vizsgálata és a minőség javítása,
- vízvizsgálatok (összes-, változó keménység),
- optikai forgatóképesség alapján a glükóz-fruktóz arány meghatározása,
- kidolgozza a minőségbiztosítási rendszert borászati üzemben (mintavétel, ellenőrzési pontok, ellenőrző anyagok),
- elvégzi a minőség-ellenőrzés fázisait, az üzemi (gyártásközi) és késztermék-ellenőrzést,
- használja az ISO-szabványsorozatot,
- elemzi és értékeli a vizsgálati adatokat,
- elvégzi a gyors vizsgálati módszereket, az illósav-tartalom meghatározását,
- elvégzi a szín- és ízjavítást,
- meghatározza a vonadékanyagot különféle refraktométerekkel,
- méri a széndioxid-tartalmat nyomásmérővel,
- különbséget tesz az új élelmiszer és az új termék fogalma között, beszerzi az ezek előállításához és forgalmazásához szükséges engedélyeket.
Termék (bor) gyakorlati ismeretek terén
- kiválasztja a bor minőségéhez illő palackot,
- megtervezi a palack etikettjét,
- elemzi, értékeli a bor tárolására vonatkozó szabályokat,
- bemutatja a legjellemzőbb fehér-, vörös-, rozé borokat, különleges borokat,
- ismeri a borajánlás keretében az ételek és italok kapcsolatát, fogyaszthatóságát, ízharmóniáját,
- elvégzi, bemutatja a borospalack nyitását a szükséges eszközökkel,
- bemutatja a bor felszolgálását,
- ellenőrzi felszolgálás előtt a bor hőmérsékletét és gondoskodik annak megfelelő hőmérsékletéről,
- végrehajtja a vörös- és fehérborok dekantálását,
- ismeri a poharak kiválasztásának szempontjait,
- bemutatja a "borivás" illemtani szabályait,
- törekszik a szaglás és ízlelés gyakorlatának elsajátítására.
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- felismeri a technológiai üzemzavarokat és azok elhárításának lehetőségeit,
- elvégzi a technológiai folyamat irányítói, szervezési és ellenőrzési feladatait,
- az ipari cukorrépa szabványának ismeretében elvégzi a cukorrépa átvételekor szükséges feladatokat,
- meghatározza a helytelenül tárolt répánál fellépő minőségi változásokat és azok befolyásolásának módját,
- csökkenti a veszteségeket a répa úsztatásakor a helyes úsztatási technológiával és a tisztítóberendezések hatékony működtetésével,
- elbírálja a vágott szelet minőségét, megindokolja a minőség hatását a további feldolgozásra,
- befolyásolja a létisztítás minőségét,
- az előírt hőmérséklettől való eltérés ismeretében módosítja a melegítőállomás működését,
- irányítja a bepárlóállomás munkáját, kezeli a kiszolgálólé, a gőz, a kondenzvíz, és a nem kondenzálódó gázok vezetékrendszerét,
- alkalmazza a késztermék-, középtermék-, utótermékpépekre vonatkozó minőségi előírásokat,
- irányítja az utótermékpép-kezelést, a hűtés, a hígítás, a visszamelegítés optimalizálását a melaszcukor csökkentése érdekében,
- betartja és betartatja a késztermékek minőségére és csomagolására vonatkozó szabványokat,
- működteti és kezeli az ioncserélő állomást,
- ismeri a mészégető állomás munkáját és a mészégetés anyagainak tulajdonságait,
- elvégzi a legfontosabb laboratóriumi vizsgálatokat, és azok értékelését felhasználja a technológiai folyamat irányításában,
- minősíti a segédanyagokat,
- felméri a munkakörnyezetből származó balesetveszélyeket, ártalmakat és alkalmazza az elhárítási lehetőségeket,
- alkalmazza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a technológiából adódó környezet-szennyezések megelőzhetők, illetve hatásuk csökkenthető,
- elvégzi a gyári répa kézi és gépi mintavételét, a minták feldolgozását, a répa szennyezettségének és tiszta tömegének meghatározását,
- irányítja a répatárolók üzemét, a gyár répaellátását a diszpécserközpontból,
- elvégzi a répa-víz arány helyes beállításával, az úsztatás egyenletességével a tisztítóberendezések hatékony üzemeltetését,
- kiválasztja a répa minőségének megfelelő késtípust a répavágógépek helyes üzemeltetéséhez,
- elvégzi az édesszeletmérleg hitelesítését,
- irányítja a diffúziós berendezést automatikus, valamint kézi üzemmódban és végre tudja hajtani a diffúziós berendezés fertőtlenítését,
- a technológiai előírásoknak megfelelően ellenőrzi a szeletprések és a szeletszárító üzemét,
- eltérések esetén, beavatkozik a létisztítási folyamatok alkalitási végpontjainak helyes megválasztásával,
- végrehajtja a létisztítás szakaszai közé beiktatott melegítésnek a szabályozását az előírt hőmérsékletre,
- elindítja és leállítja a szűrőberendezéseket, elvégzi a szűrő ürítését, tisztítását,
- megállapítja a szűrés során előforduló rendellenességek okát, azokat megszünteti,
- be- és kikapcsolja a hőcserélőket, elvégzi az ellenőrzésüket,
- irányítja a bepárlóállomás működését, segítséggel végrehajtja az állomás be- és kikapcsolását,
- elvégzi a készülékek tisztítását kémiai módszerekkel,
- irányítja a kristályosító állomás munkáját, vezeti a kristályosítás folyamatát kézi és programozott üzemmódban,
- figyelembe véve az optimális főzési sorrendet és gőzfelhasználást kezeli a centrifugákat, beállítja a pép minőségétől függő centrifugálási paramétereket,
- irányítja az utótermékpép-kezelés munkáját,
- beállítja a csomagológépeket,
- a gyártáshoz előkészíti a kockagyártás alapanyagát,
- elvégzi a késztermékek minőségének ellenőrzését,
- irányítja a mészkemence üzemét, elvégzi a töltést, a begyújtást, a tűzzónák ellenőrzését,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,
- felismeri a gépelemeket, meg tudja határozni rendeltetésüket,
- meg tudja különböztetni a menetfajtákat, csavarokat, az ékek és reteszek fajtáit, csőidomokat, csőszerelvényeket,
- felismeri az egyes csapágytípusokat, kenőanyagokat,
- a munkavégzés során szakszerűen, balesetmentesen használja a kéziszerszámokat, kisgépeket,
- az üzemi munkavégzés során alkalmazza a technológiai gépek és berendezések szerkezetét, működési elvét leíró gépkönyvek üzemeltetési, karbantartási előírásait,
- üzemelés közben felismeri a gépek és berendezések jellemző hibáit, és tudja az elhárítás módját,
- elvégzi a technológiai gépek és berendezések üzemközi ellenőrzését, ápolását,
- elvégzi a csőszerelvények ki-, és beszerelését, javítását, hajtóműveknél az olajcserét; végrehajtja a répavágókések cseréjét és élezését, a szűrőberendezések felnyitását, a szűrőruhák cseréjét; hőcserélőknél, bepárlóknál, kristályosító készülékeknél elvégzi a csövek állapotának ellenőrzését, a csövek cseréjét, a csőpréselést, a csövek mechanikus tisztítását, valamint a nézőüvegek, léállásmutatók cseréjét,
- alkalmazza az üzemeltetési, szerelési és karbantartási munkákra vonatkozó munkavédelmi, egészségügyi biztonságtechnikai előírásokat,
- ellenőrzi a biztonsági berendezéseket és azok működését,
- üzemelteti a szakmai gépeket és berendezéseket, felismeri az üzemeltetési hibákat, ellátja a karbantartási feladatokat,
- megszervezi, irányítja és ellenőrzi a karbantartó csoportok munkáját,
- a technológiai gépeket és berendezéseket a kezelési utasításoknak megfelelően kezeli,
- az előírt paraméterek beállításával működteti a lényerő-berendezést,
- az üzemeltetési előírások betartásával működteti a centrifugát,
- betartja és betartatja a munka- és a tűzvédelmi előírásokat.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:
- elvégzi a gyártásközi mintavételt a szabályos mintavételi mód alkalmazásával, és előkészíti a mintákat vizsgálatra; betartja és betartatja a mintavétel és minta-előkészítés szabályait,
- az elvégzett vizsgálatok mérési eredményeiből meghatározza a szükséges technológiai paramétereket,
- felismeri a mérési eredmények hibáit és a vizsgálati eredmény helyességét,
- felismeri, és szakszerűen használja a cukoripari laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket, vegyszereket,
- maradéktalanul betartja a vegyszerek és az elektromos berendezések használatára vonatkozó munkavédelmi előírásokat, baleset esetén alkalmazza az elsősegély-nyújtási ismereteket,
- a vizsgálatok elvégzésekor alkalmazza az ICUMSA (egységes cukoripari vizsgálatok) előírásait,
- figyelembe veszi a vizsgálatokhoz kapcsolódó tűzrendészeti előírásokat,
- szakszerűen elvégzi a tömeg, a térfogat, a hőmérséklet, a sűrűség, az optikai forgatóképesség, a törésmutató mérését,
- elvégzi a tömeg szerinti analízist (szárazanyag-tartalom, nedvességtartalom, hamutartalom), a fizikai-kémiai számításokat,
- alkalmazza a térfogatos analízis módszereit, elvégzi a számításokat, elkészíti a mérőoldatokat; ismeri a faktorozás módszereit,
- alkalmazza az indikátorokat és a szükséges számításokat,
- alkalmazza a konduktometria módszereit, számításait a cukoriparban,
- a refraktometria optikai elvének, technikájának, módszereinek ismeretében kezeli a kézi- és automata műszereket,
- kezeli az UV- és lángfotométereket, a polarimétert, és azokkal méréseket tud végezni, (K, Na, alfa-amino N),
- elvégzi a kazánvíz és a szennyvizek vizsgálatát, a cukortermékek érzékszervi vizsgálatát,
- bekalibrálja a pH-mérőt, és azzal mérést végez,
- meghatározza az invertcukor-tartalmat és a répa rost-tartalmát.
Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- elvégzi a zöld dohánylevél szárításra való előkészítésének műveleteit,
- elkészíti a levélvonal és a kocsányvonal technológiai folyamatát,
- szabályozza és beállítja a szárítás műveleteinél és a rezsimvezetésnél alkalmazott paramétereket,
- végrehajtja a fermentálásra való előkészítés műveleteit,
- felismeri és megszünteti vagy megszüntetteti a gépeken és berendezéseken a műszaki hibákat,
- beállítja és szabályozza a berendezések paramétereit,
- ellenőrzi a berendezés működése és a termék minősége közötti összefüggések előírt normatíváit,
- elvégzi a különböző típusú gyártó-, csomagoló-, füstszűrőgyártó- és selejtbontógépek folyamatos termelőüzemeltetését, kezelését, tisztítását, napi karbantartását,
- betartja és betartatja a higiéniai előírásokat, a személyi és a környezeti higiénia gyakorlati megvalósítását,
- betartja és betartatja a munkavédelmi szabályokat, a kéziszerszámok, és más eszközök használati szabályait a gépek, berendezések és készülékek működtetése közben,
- elvégzi a hazai, külföldi dohány- és segédanyagok mennyiségi, minőségi átvételét, raktári elhelyezését, kezelését, nyilvántartását,
- összeállítja a gyártmányreceptúrákat,
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:
- elvégzi a szárított- és fermentált dohány szabvány szerinti minősítését,
- értékeli a laboratóriumban végzett, minőségbiztosításra vonatkozó méréseket,
- elvégzi a minőségtanúsítási rendszerekre vonatkozó teendőket,
- alkalmazza a dohányipari termékekre vonatkozó szabványokat,
- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével,
- az egyes vizsgálatokhoz kiválasztja a megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket.
Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- megfigyeli az alapanyagok előkészítését,
- leírja a melléktermékek feldolgozásának lehetőségeit,
- megfigyeli a malátacsírátlanítás és -tárolás műveleteit, a flakongyártás műveletét,
- bemutatja a szörpkészítés műveletét, a csomagolóanyagok előkészítését és a különböző fejtési módokat; a sörárpa átvételét, minősítését, a szárított élesztő gyártását,
- munkamódszert mutat be a gyümölcsök átvételénél és előkészítésénél,
- bemutatja a szesz- és élesztőgyártás alapanyagainak előkészítését, a víztelen szeszgyártás folyamatát, a takarmányélesztő-gyártás folyamatát, a vízkezelési eljárásokat,
- cukoroldatot készít hideg és meleg cukoroldással,
- szeszes italokat, drogkivonatot, drogpárlatot készít,
- keményítőt készít különböző alapanyagokból,
- használja az árpatisztító-, illetve -osztályozóberendezéseket,
- kezeli a főzőházi-berendezéseket, a sörléülepítő- és sörléhűtő, valamint a sörszűrő- és pasztőrözőberendezéseket,
- végrehajtja a melasz és a kiegészítő tápanyagok előkészítését,
- végrehajtja az érett élesztőcefre feldolgozását,
- gyümölcscefrét, szeszcefrét készít,
- végrehajtja a cefre lepárlását, finomítását,
- ecetet készít felületi vagy szubmerz eljárással,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését,
- mesterien bemutatja az árpa áztatását, csíráztatását, aszalását,
- mesterien bemutatja a cefrézés műveletét sörlékészítésnél,
- automatikusan cselekszik a sörlé erjesztésekor,
- mesterien bemutatja a sütőélesztő szaporítását,
- mesterien bemutatja az üdítőitalok készítését,
- automatikusan cselekszik a szeszes erjesztés műveleténél.
Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti követelményeket, melyeket gyakorlatai során önmaga és mások érdekében is betart,
- megfigyeli a különböző édesipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,
- megfigyeli az eszközök használatát, a gépek kezelését,
- megjegyzi az édesipar általános műveleteihez szükséges számítások elvégzését,
- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,
- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja a személyi feltételeket,
- elvégzi az édesipar általános elválasztási, hőkezelési, aprítási, formázási, szerkezetalakító, jellegkialakító műveleteit a kakaómassza-, a csokoládé-, a nugát-, a kakaóporgyártás, a csokoládétermékek gyártása, a keménycukorka-, a zselé-, a karamella-, a drazsé-, a rágógumigyártás, az édesipari tartós sütemények, a fondant termékek, a pörkölt kávé gyártásának területein,
- munkaszervezési ismereteit a gyakorlatban alkalmazza,
- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását, a munkautalványok kiállítását,
- elvégzi a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérését, ellenőrzését és, amennyiben szükséges, abba beavatkozik,
- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat,
- elhárítja a termelést gátló akadályokat,
- kiválasztja az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat a cukorka, a fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, a rágógumi, a tartós sütemények, a pörkölt kávé termékeinek, a kakaómassza, a csokoládémassza, a csokoládé, illetve nugát jellegű gyártmányok és a kakaópor előállításához,
- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,
- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,
- kezeli az anyagnormák szabványait,
- öntevékenyen megválasztja a közreműködés módozatait a gyártás egyes fázisaiban, műveleteiben és folyamataiban,
- alkalmazza a termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit,
- együttműködik vezetőivel és beosztottaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- használja az édesipari, élelmiszer-ipari laboratóriumot a minőségbiztosítás érdekében,
- elvégzi az édesipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait,
- kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,
- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket a polariméterrel, a szacharométerrel, a valorigráffal,
- meghatározza a keményítőszörp savfokát,
- elvégzi a kakaómassza, a csokoládé, kakaópor gyorszsír vizsgálatát,
- kézi refraktométerrel mér,
- bemutatja a technológiai víz keménységének és pH-szintjének mérését,
- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,
- gyakorolja a szemcsefinomság, a viszkozitás és a folyáshatár méréseit,
- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,
- a kapott adatok értékelését elvégzi, és megteszi a szükséges intézkedéseket,
- ellenőrzi a késztermék minőségét,
- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,
- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket; a gazdaságosság, a gyorsaság és a pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a mérést.
Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén:
- ismeri a hús- és baromfiipar elsődleges- és továbbfeldolgozási technológiáit, azok szervezési, működtetési és ellenőrzési feladatait,
- elvégzi a hús- és baromfiipar feldolgozó műveleteit, valamint a tartósító műveleteket, a feldolgozás irányítását és ellenőrzését,
- áttekinti és használja a szabványokat, anyagnormákat, és az üzemviteli dokumentációkat,
- kiválasztja és felhasználja a hús- és baromfiipar alap- és segédanyagait - figyelembe véve a higiéniai, minőségi és gazdaságossági szempontokat,
- előkészíti és feldolgozza az anyagokat, termékeket készít,
- ismeri az anyagok kézi megmunkálásának lehetőségeit, módszereit,
- ismeri a megmunkálás szerszámainak, mérő- és rajzeszközeinek, illetve kisgépeinek használatát, balesetmentes kezelését,
- elkészíti az egyszerű munkadarabok vázlatrajzát, elvégzi az egyszerű alkatrészek rajzainak olvasását,
- kezeli a húsipar gépeit, berendezéseit, elvégzi a kisebb üzemviteli szintű javításokat, hibaelhárításokat,
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- elvégzi a technológiai folyamatok irányítására és a termékek minőség-ellenőrzésére szolgáló alapvető vizsgálatokat,
- elemzi, értékeli a felhasznált anyagok minőségének, összetételének és a műveleti paramétereknek a minőségre gyakorolt kihatását,
- elvégzi a hús minősítését és az előállított késztermék szabvány szerinti érzékszervi bírálatát.
Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- ismeri a gépek, berendezések szerkezeti elemeit,
- kiválasztja az őrlés, a hántolás műveleteiben keletkezett közép- és félkész termékeket,
- felismeri a kisegységű csomagolás módjait, a csomagoló anyagokat,
- elvégzi a nyers- és alapanyagok átvételét, és annak bizonylatolását,
- betárolja a minősített, átvett gabonát,
- elvégzi a tárolt gabona minőségének megóvását, szellőztetését, forgatását,
- az őrlésre átadáskor elvégzi a különböző minőségű gabona keverését,
- elvégzi az őrlésre, hántolásra előkészítés műveleteit,
- szabályozza az őrlés, hántolás gépeit; ellenőrzi azok munkáját,
- ellenőrzi a szitáló gépek osztályozási munkáját,
- szabályozza a keveréktakarmány-gyártás gépeit, ellenőrzi azok munkáját,
- működteti a technológiai vonalakat, elvégzi azok módosítását,
- ellenőrzi a kihozatalt, módosít, félkész termékeket vált,
- elvégzi a technológiai vonalak főbb gépeinek egyszerűbb javítását (csapágyak kenése és cseréje, fogaskerekek, szíjtárcsák, hajtószíjak és láncok cseréje, stb.),
- leolvassa és ellenőrzi a vezérlő automaták műszereit, és szükség szerint beavatkozik,
- megindítja és felügyeli a malmi és keveréktakarmány-gyártói vonalakat, elvégzi a leállítást,
- irányítja a késztermékek raktározási folyamatait,
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- elvégzi a nyers- és alapanyagok érzékszervi vizsgálatát, minősítését,
- elvégzi a minőségi átvételt a mintavétel módjainak, szabályainak betartásával, bizonylatol,
- minősít az eszközök szabályos használatával.
Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- megfigyeli a szállító- és előkészítő berendezéseket (indítás, szabályozás, leállítás, műszerek ellenőrzése),
- megfigyeli a miszcella, a dara, az oldószer további technológiai útját,
- megfigyeli a mérőműszerek által kapott információkat,
- megfigyeli a nyersglicerin tisztításához használt vegyszerek agresszív hatásait (üzemi baleset elkerülése, berendezést védő módszerek),
- megfigyeli a különböző technológiai folyamatok ellenőrzésére szolgáló mérési módszereket,
- bemutatja a finomítási műveletek lépéseit és berendezéseit, valamint az ellenőrzés módszereit (hőmérséklet, töménység, nyomás),
- bemutatja a desztillálóberendezések működését,
- bemutatja a filmbepárló-berendezés működését, a szükséges paraméterek szabályozását, ellenőrző műszereit,
- bemutatja a zsírbontás-technológiában alkalmazott dugattyús- és centrifugálszivattyúk működését és az autokláv tölcséreinek szabályozását,
- bemutatja a Lurgi-típusú folytonos zsírsavdesztilláló-berendezés működését,
- a szerződés szerinti tisztaságú olajos magvak átvételénél használja és meghatározza a kémiai, fizikai jellemzők méréséhez, értékeléséhez szükséges mintavételi eszközöket,
- kezeli a csigasajtoló-berendezést, (nyomásszabályozás, kónuszállítás, résméretek megválasztása),
- kezeli a szűrőberendezéseket,
- kezeli az extrakciós berendezést, (adagolás, ürítés, menetsebesség beállítása),
- kezeli a keverőket, szűrőket, szeparátorokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:
- elvégzi az érzékszervi vizsgálatokat tisztításnál, pörkölésnél,
- elvégzi a gyártásközi és végtermékek mintavételeit, és a vizsgálatokat,
- bemutatja a zsiradék összetételében szereplő zsírsavak fajtája és aránya alapján elérhető tulajdonságokat (vízoldhatóság, habtartósság, eltarthatóság, formálhatóság, habzóképesség) és elvégzi ezek analitikai módszerekkel történő meghatározását.
Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- megfigyeli, megjegyzi az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti követelményeket, melyeket a gyakorlat során önmaga és mások érdekében is betart,
- megfigyeli a különböző sütőipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,
- a sütőipar általános műveleteihez szükséges számításokat elvégzi,
- ismeri a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségeket,
- ismeri a nyersanyagtárolás környezeti feltételeinek, klimatikus viszonyainak megítélését,
- kezeli a lisztelőkészítés gépeit, elvégzi a tisztítását, a víz és a só előkészítését, valamint a sóoldat töménységének meghatározását, ellenőrzését, felismeri a hibákat és menet közbeni korrekciókat hajt végre,
- kezeli a hűtő- és fagyasztóberendezéseket,
- elvégzi a tészták feldolgozásának műveleteit, ezek gépi berendezéseit kezeli, tisztán tartja,
- megvalósítja a termékromlás elleni védekezést, a fertőtlenítés módszereit, megoldásait,
- alkalmazza a tartósítási eljárások módjait,
- megigényli a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagokat, biztosítja a személyi feltételeket,
- elvégzi az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását,
- kiállítja a munkautalványokat,
- azonosítja a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérési lehetőségeit, és azok betartását, ellenőrzését, továbbá elvégzi a szükséges beavatkozást,
- jelzi a termelés folyamán előforduló hibákat, elhárítja a termelést gátló akadályokat,
- alkalmazza a különböző sűrűségű kovászok és tészták érettségének ellenőrzési módszereit,
- kiválasztja a termékgyártáshoz legmegfelelőbb tésztakészítési eljárást,
- elkészíti a termék gyártmánylapját,
- felismeri a hibás terméket és a hiba okának elhárítási lehetőségét,
- új receptúrát állít össze,
- elsajátítja az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,
- ellenőrzi a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,
- alkalmazza termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit, együttműködik vezetőivel és beosztottjaival, illetve mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,
- kiválasztja a sütőipar gépeinek üzemeltetésénél használatos szerszámokat, eszközöket,
- elhárítja a kisebb üzemzavarokat, és megszünteti a fellépő baleseti veszélyforrásokat,
- a gép meghibásodása esetén a megfelelő szerszámokat rendeltetésszerűen használja, elvégzi az egyszerűbb javítási munkákat,
- a berendezéseket az üzemeltetési előírások szerint kezeli,
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- elvégzi a sütőipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait, kapott eredményei birtokában beavatkozik a termelésbe,
- elvégzi a zsír- és cukorvizsgálatokat, végrehajtja a méréseket,
- meghatározza a kovász savfokát,
- végrehajtja az érzékszervi vizsgálatokat,
- végrehajtja a gyors pH-méréseket indikátorpapírral,
- a kapott adatok értékelését elvégzi és a szükséges intézkedéseket megteszi,
- a minőségbiztosítási rendszer alapján átveszi az üzembe szállított anyagokat,
- megállapítja a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolja,
- kiválasztja az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket, a gazdaságosság, gyorsaság és pontosság figyelembevétele mellett elvégzi a méréseket,
- elvégzi az értékesítésre alkalmas sütőipari termékek minőség-ellenőrzését.
Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- elvégzi a növényi és állati eredetű nyersanyagok, segédanyagok minőségi átvételét, feldolgozás előtti tárolását,
- technológiai utasítás alapján gyümölcs- és zöldségszárítmányt, száraztésztát, fűszerpaprikát, halkészítményt, ételízesítőt, bébiételt és italt gyárt a minőségbiztosítási és higiéniai követelmények figyelembevételével,
- elvégzi a termék előállításához szükséges adminisztrációs feladatokat, kitölti a gyártmánylapot, üzemi elszámolást készít, nyilvántartja a késztermékeket,
- kiszámítja, és előkészíti a gyártáshoz szükséges segédanyagokat (ételkomponenseket, élelmiszer-adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, csomagolóanyagokat),
- elvégzi a lényerés, létisztítás, húzatás műveleteit, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,
- bemutatja a tartósító műveletek közül a hőkezelést, fagyasztást, sűrítést, tejsavas erjedést, ismeri az ehhez szükséges berendezések üzemeltetését,
- betartja a munkahelyi szabályokat; a műveletekre, gépekre, berendezésekre vonatkozó baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, higiéniai előírásokat,
- elvégzi a nyersanyagmosás, a szár, -mag-, héjeltávolítás, magkinyerés, a válogatás, osztályozás, az aprítás, homogenizálás, az előfőzés, főzés, keverés, a töltés, légtelenítés, zárás műveleteit és működteti az egyszerűbb berendezéseket,
- tartósítóipari termékeket készít (darabos zöldségkészítményt hőkezeléssel és gyorsfagyasztással tartósítva; savanyúságot; félterméket (pulpot, velőt); gyümölcs és zöldséglevet; gyümölcs lekvárt; gyümölcsbefőttet; gyorsfagyasztott gyümölcsöt; hőkezeléssel és hőelvonással tartósított félkész és készételeket),
- betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi előírásokat,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén
- elvégzi a gyártáshoz szükséges technológiai számításokat, méréseket, minőségbiztosítási feladatokat.
Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
Technológia és gépüzemeltetési gyakorlat terén
- ismeri a higiéniai, illetve munka- és tűzvédelmi szemlék előkészítésének feladatait,
- ismeri a gépek, berendezések beállítását, napi karbantartását,
- ismeri a termelés szervezését, irányítását,
- elvégzi a tejtermékek gyártását (frissfogyasztású termékek, habtejszín és tejszínkészítmények, savanyított, alvasztott termékek, túró- és sajtféleségek, túró- és sajtkészítmények, ízesített tejkészítmények, vaj- és vajkészítmények, ömlesztett sajtok, féltartós, tartós termékek, instant termékek),
- ellátja a tejipari melléktermékek feldolgozási feladatait,
- biztonságosan üzemelteti a technológiai vonalakat, gépeket, berendezéseket,
- kitölti az alapvető technológiai dokumentumokat, vizsgálati naplókat, alapbizonylatokat,
- betartja és betartatja a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, részt vesz azok gyakorlati végrehajtásában, alapfokú elsősegély-nyújtási feladatokat lát el,
- elvégzi a HACCP működtetésével kapcsolatos gyakorlati tevékenységet, a tisztítás, csírátlanítás műveleteinek irányítását, hatékonyságának ellenőrzését.
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés terén:
- elvégzi a termelői nyerstej mennyiségi és minőségi átvételét,
- elvégzi a nyerstej vizsgálatait:
- a hőmérséklet mérése, a fizikai tisztaság vizsgálata, a sűrűség mérése,
- forráspont, illetve fagyáspont meghatározása,
- savfokvizsgálat, pH-ellenőrzés (műszeres és kolorimetriás),
- tőgy-gyulladás vizsgálata, gátlóanyag-ellenőrzés,
- az összcsíraszám meghatározása (rezazurin- és reduktázpróbák, lemezöntés, szélesztés), mikroszkópos alaktani vizsgálatok, száraz, illetve festett preparátum készítése, függőcsepp vizsgálata,
- szárazanyagtartalom és zsírmentes szárazanyagtartalom meghatározása,
- a tej fehérjetartalmának meghatározása műszerrel, illetve formol titrálással,
- a termelői nyerstej érzékszervi vizsgálata,
- elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat:
- a tej pasztőrözöttségének vizsgálata (foszfatázpróba, Storch-próba),
- pH-mérés,
- a sólé jellemzőinek vizsgálata,
- szárazanyag-tartalom és zsírvizsgálat,
- elvégzi a késztermék érzékszervi bírálatát, valamint a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat,
- gyűjti, feldolgozza és felhasználja a technológiai, és laboratóriumi vizsgálati adatokat.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az élelmiszer-ipari technikus rendelkezzen megfelelő higiéniai és környezetorientált szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel, humánus szemléletmóddal. Alakuljon ki benne a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye, az önálló és megbízható munkavégzésre és a munka elvégeztetésére való hajlam, a változó helyzetekben való helytállás képessége, továbbá határozottság, megfontoltság a döntési helyzetekben. Tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a gyakorlati képzési idő legalább 80%-ának teljesítése,
- igazolt részvétel az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról,
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
A vizsgatétel komplex ismereteket tartalmaz:
- szakmai műveletek és technológia,
- szakmai számítás,
- minőségbiztosítás, minőségszabályozás minőség-ellenőrzés,
- szakmai gépek és berendezések.
Az írásbeli vizsga feladatainak 50% szakmai műveletek és technológia, 10% szakmai számítás, 10% minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés, valamint 30%-a géptan (egy gép szerkezeti vázlata, vagy rajza: 15%, valamint egy gép felismerése, részeinek megnevezése, működése és/vagy üzemeltetése, biztonságtechnikája: 15%).
Az írásbeli feladat komplex, de az egyes részfeladatok nem függenek össze egymással.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- szakmai műveletek és technológia,
- szakmai gépek és berendezések,
- gazdálkodási és szervezési ismeretek,
- munka-, tűz és környezetvédelem, higiénia.
A szakmai műveletek és technológia vizsgatárgy:
- a szakterületre jellemző élelmiszer-ipari műveletek,
- a szakterület technológiai folyamatai, paraméterei,
- a késztermékek jellemzése, minőségi előírásai témaköreit foglalja magában.
A szakmai gépek és berendezések vizsgatárgy:
- a szakterület gépeinek szerkezeti anyagai, csomagolóanyagok,
- a szakterület gépeinek szerkezeti elemei, felépítése, működése, üzemeltetése, karbantartása témaköreit foglalja magában.
A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:
- vállalkozási ismeretek,
- adózás, alapvető számvitel,
- marketing, piackutatás, reklám,
- vezetési ismeretek,
- kereskedelmi ismeretek témaköreit foglalja magában.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, higiénia vizsgatárgy:
- balesetvédelem, biztonságtechnika, munkaélettan, üzemegészségügy,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem (levegő, ivóvíz védelme, szennyvízkezelés),
- higiéniai ismeretek (HACCP) témaköreit foglalja magában.
A szóbeli tételekben jelenjenek meg a minőségügy vonatkozásai is. A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azokat.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
Valamennyi szakterületen
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A kihúzott tétel alapján a jelöltnek 1 óra felkészülési idő áll rendelkezésére. A gyakorlati vizsga időtartamát a szakág, valamint a szakágon belül kihúzott tétel jellegzetessége szabja meg, de maximum 6 óra. A gyakorlati vizsga során a technikusjelölt részben, vagy egészében elkészíti a terméket, elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat, minősíti a készterméket. Felismeri az előforduló hibá(ka)t, azok valószínűsíthető okait, és a kiküszöbölésük lehetőségeit. A termék gyártásához szükséges gépeket, berendezéseket beállítja és a biztonságtechnikai előírások betartásával üzemelteti. A higiéniai előírásokat betartja, elvégzi a tisztítás, csírátlanítás műveleteit. Használja a kollektív védőfelszereléseket és az egyéni védőeszközöket.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- záródolgozat készítése (15-25 oldal), borkészítéssel vagy üdítőital-gyártással kapcsolatos technológiai művelet, folyamat, eljárás feldolgozása,
- vizsgabor készítése, palackozása, bemutatása (5 palack),
- munkafeladatok elvégzése: technológiai műveletek elvégzése, a hozzá kapcsolódó gépek üzemeltetése, karbantartása, minőségbiztosítási vizsgálatok, bizonylatok kitöltése, borismeret és felszolgálás témakörökből.
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- technológiai gyakorlat
- géptani gyakorlat
- minőség-ellenőrzés, laboratóriumi gyakorlat.
A cukoripar kampányjellegéből eredően a cukoripari technikus képesítővizsga technológiai gyakorlati vizsgarészét a cukorgyártási időszak alatt kell lefolytatni. A géptani vizsgarészt az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti időszakban kell megtartani. A vizsgafeladatok részét képezi - külön feltüntetés nélkül - a tételhez kapcsolódó munkavédelmi előírások ismerete is.
Az egyes vizsgarészek végrehajtásához rendelkezésre álló időt a vizsgafeladatok leírásának kell tartalmazni. Azoknál a vizsgafeladatoknál, ahol a hibás megoldásból, végrehajtásból kár, üzemzavar vagy baleset következhet be a szükséges, felelős felügyeletet és segéderőt biztosítani kell.
A gyakorlati vizsgákat a cukorgyárban kell megszervezni.
Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- a dohánytermékek előállítására szolgáló gépek, berendezések működtetése a technológiai elvárások alapján,
- a gépek karbantartási és hibaelhárítási feladatainak jártasság, illetve készség szintjén történő elvégzése.
Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
A vizsga két részből áll:
- önálló gyakorlati feladat végrehajtása az üdítőital-gyártás, a szikvízgyártás, az ecetgyártás, a szeszesitalgyártás, a keményítőgyártás, a sütőélesztő gyártás, a malátagyártás, a sörgyártás, a szeszgyártás területén,
- jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról, a gépek, berendezések kezeléséről, illetve üzemeltetéséről.
Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell készítenie.
Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- valamely édesipari termék technikus szintű komplex elkészítése (tervezés - anyagszámítás - elkészítés),
- a termék előállításához szükséges gép, berendezés beállítása, üzemeltetése.
A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti, és a jelölt a húzott tétel alapján önállóan végzi feladatát.
Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- két összetettebb manuális feladat elvégzése a hús- és baromfiipar elsődleges vagy másodlagos feldolgozás köréből,
- egy minőség-ellenőrzési feladat végrehajtása (pl. szabvány szerinti - 20 pontos súlyzófaktoros - érzékszervi bírálat).
Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- csoportos tevékenység,
- egyéni, részfeladatok végzése.
A csoport (4-5 fő) meghatározott ideig üzemelteti a malmot. Üzemelés közben a csoport tagjai ellátják a malmi "posztok" (munkaterületek) feladatait.
A csoport együttes tevékenysége:
- üzemzavarmentes üzemelés,
- balesetmentes üzemelés,
- a késztermékek minősége, mennyisége, a kiaknázás%-os értéke,
- az üzemi rend és tisztaság fenntartása.
A "malmi posztokat" és az egyéni részfeladatokat tétel formájában húzzák a vizsgázók. A részfeladatok nem kell, hogy kapcsolódjanak a posztos tevékenységhez.
Feladat a szerkezeti részek, gépelemek felismerése egy meghatározott gép szét- és/vagy összeszerelése.
A gyakorlati vizsga részei - technológiai és géptani - nem tartoznak össze, térben és időben is szétválaszthatók.
Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
A vizsga két részből áll:
a) Önálló gyakorlati feladatok végrehajtása az alábbi technológiai területeken:
- nyersolajgyártás előkészítő műveletei,
- sajtolással történő olajkinyerés,
- extrakcióval történő olajkinyerés,
- nyers növényi zsiradékok finomítása,
- lecitingyártás,
- margaringyártás,
- zsírsavgyártás,
- gliceringyártás,
- szappangyártás,
- mosószergyártás.
b) Jegyzőkönyvek készítése a gyakorlati feladatok végrehajtásáról, a gyártásközi vizsgálatokról és a gépek, berendezések kezeléséről, üzemeltetéséről.
Minden jelöltnek a felsorolt technológiai területekből külön-külön vizsgafeladatot és hozzátartozó jegyzőkönyvet kell késztenie.
Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti és a jelölt, a húzott tétel alapján, önállóan végzi feladatát sütőipari tanműhelyben, vagy kis- és nagyüzemben.
Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- technológiai gyakorlat, amely tartósítóipari késztermék előállítása során manuális munkavégzést, gépkezelést, szakmai számítást, higiéniai és munkavédelmi követelmények ismeretét foglalja magába.
- minőségügyi alapismeretek, élelmiszervizsgálat, amely egy adott gyártás során gyártásközi vizsgálatok elvégzését, vagy pedig tartósítóipari késztermék komplex vizsgálatát, minősítését tartalmazza.
Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- a konkrét tejtermék előállítása, gyártásközi ellenőrzések,
- az élelmiszer-minőség ellenőrzése, minősítés.
A gyakorlati vizsga tételei csak terméktípusokra vannak meghatározva, következésképp azt, hogy az adott terméktípusból melyik terméket kell gyártania a technikusjelöltnek, a vizsga helyszíne, azaz az ott gyártott termékek határozzák meg.
Ha zárt rendszerű technológiai vonal áll rendelkezésre a vizsgahelyen, a jelölt az egy óra felkészülési idő után kapcsolódjon be a gyártási folyamatba, és a rendelkezésére álló idő alatt gyártsa a terméket, végezze el a kiegészítő műveleteket (gyártásközi ellenőrzések, minősítés, tisztítás, csírátlanítás), valamint meghibásodás esetén, a hiba jellegétől függően, segítsen be a hiba kijavításába.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az írásbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét az elméleti követelmények tartalmazzák (III. fejezet 2. pont),
- a szóbeli vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is az elméleti követelmények tartalmazzák (III. fejezet 2. pont).
A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgán az egyes témakörök esetében számon kérhető tananyagot, valamint annak szintjét is a gyakorlati követelmények tartalmazzák. (IV. fejezet 3. pont).
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet ér el.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy a szóbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A komplex gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni. A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati feladatok átlaga adja.
A gyakorlati vizsga értékelése a vizsgát szervező intézmény által előre elkészített pontozólapokon történik. Az egyes feladatrészekre adható pontszámokat a pontozólap tartalmazza, melyen külön kell pontozni:
- a gyakorlati tevékenység szakszerűségét, begyakorlottságát,
- a gépek, berendezések beállítását, üzemeltetését, az eszközök használatát,
- a gyártással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat,
- a higiéniai előírások betartását, a tisztítás, csírátlanítás elvégzését,
- a munkavédelmi előírások betartását,
- a késztermék minőségét és minősítését.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátos feltételei
Levelező és esti tagozatú képzés esetén a feltétel legalább 2000 óra szakterületen eltöltött gyakorlat, melyet a munkáltató által kiállított igazolás bizonyít.
6.1. Élelmiszer-ipari technikus (Bor- és üdítőital-ipar)
6.2. Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
A cukorgyártás kampány-jellegéből következik, hogy a vizsga csak cukorgyárban, vagy részben a hozzátartozó géptani tanműhelyben tartható az ottani gépeken, illetve technológiai berendezéseken. A feladatok biztonságos végrehajtásához szükséges kéziszerszámokat, villamos kisgépeket a helyszínen kell biztosítani. A minőségvizsgálat, laboratóriumi gyakorlat vizsgafeladatainak megoldása megfelelő előkészítéssel az iskolai laboratóriumban is elvégezhető.
6.3. Élelmiszer-ipari technikus (Dohányipar)
A gyakorlati vizsga csak üzemi körülmények között szervezhető.
6.4. Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipar)
A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.
6.5. Élelmiszer-ipari technikus (Édesipar)
6.6. Élelmiszer-ipari technikus (Hús- és baromfiipar)
6.7. Élelmiszer-ipari technikus (Malomipar és keveréktakarmány-gyártás)
6.8. Élelmiszer-ipari technikus (Növényolajipar)
A gyakorlati vizsga részfeladatait az utolsó tanév folyamán végzi a tanuló, az elvégzett feladatokról készített jegyzőkönyvek érdemjegyei szolgálnak a gyakorlati érdemjegy megállapítására.
6.9. Élelmiszer-ipari technikus (Sütőipar)
6.10. Élelmiszer-ipari technikus (Tartósítóipar)
6.11. Élelmiszer-ipari technikus (Tejipar)
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Valamennyi szakterületen
Szakmai elmélet
Osztályfőnöki
Testnevelés
Szakmai műveletek és technológia
Szakmai gépek és berendezések
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Vezetési ismeretek
Kereskedelmi ismeretek
Munka- és környezetvédelem
Higiénia
Alkalmazott számítástechnika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[2]
Szakmai gyakorlat
Szakmai technológia
Szakmai géptan
Minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés
Élelmiszer-ipari technikus (Bor és üdítőital-ipari)
Borászati marketing
Élelmiszer-ipari technikus (Cukoripar)
Cukoripari automatizálás
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezése1/13. év
37 hét
*
2/14. év
34 hét
*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373471
2.Testnevelés7468142
3.Szakmai műveletek és technológia148136284
4.Szakmai gépek és berendezések7468142
5.Minőségbiztosítás, minőségszabályozás,
minőség-ellenőrzés
373471
6.Gazdálkodási és szervezési ismeretek3768105
7.Vezetési ismeretek37-37
8.Kereskedelmi ismeretek-3434
9.Munka- és környezetvédelem373471
10.Higiénia373471
11.Alkalmazott számítástechnika373471
12.Szakmai idegen nyelv7468142
Kötelező elmélet összesen6296121241
Kötelező gyakorlat
13.Szakmai technológia gyakorlat444408852
14.Szakmai gépek és berendezések gyakorlat7468142
15.Minőségbiztosítás, minőségszabályozás,
minőség-ellenőrzés gyakorlat
7468142
16.Nyári szakmai gyakorlat160-160
Kötelező gyakorlat összesen7525441296
Kötelező tantárgyak összesen138111562537
Szabadon választható kötelező szakmai elmélet****3768105
Szabadon választható kötelező gyakorlat**3768105
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen74136210
Összes óraszám145512922747
- ebből szakmai elmélet6666801346
- ebből szakmai gyakorlat7896121401
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Az alkalmazott számítástechnika tantárgy javasolt.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
**** Bor- és üdítőital-ipari szakirány esetében Borászati marketing tantárgy, cukoripari szakirány esetében pedig a Cukoripari automatizálás tantárgy javasolt.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Szakirányú szakközépiskola 9-12. évfolyamán végzettek számára egy tanév beszámítható.
[2] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

35. Az Élelmiszer-minősítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6222 14
2. A szakképesítés megnevezése: Élelmiszer-minősítő technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3113
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 35%
7. Gyakorlat aránya: 65%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3113Élelmiszer-ipari technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az élelmiszer-minősítő technikus feladata az élelmiszert gyártó üzem minősítő laboratóriumában az élelmiszer-ipari nyersanyagok, segédanyagok, járulékos anyagok, késztermékek stb. analitikai, mikrobiológiai, érzékszervi vizsgálata és minősítése, dokumentálása, illetve a technológiai paraméterek szabályozása, ellenőrzése.
Kutatólaboratóriumokban a laboratóriumi vizsgálatok, részfeladatok önálló kivitelezése. Középszintű és élelmiszerminősítő vezetői feladatok ellátása.
A termelő vállalatnál biztosítja az élelmiszerek jó minőségének technológiai paramétereit. Rossz minőség esetén feltárja a rossz minőség lehetséges okát, jellegét és javaslatot tesz annak kiküszöbölésére. Ellenőrzi a minőségre ható tényezők pontos betartását.
A munkavégzés során betartja és betartatja a munka-, tűz- és környezetvédelmi, laboratóriumi előírásokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 05Élelmiszer-analitikus technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Szakmai idegen nyelv (angol, esetleg német) ismerete, szakmai vonatkozású nyelvhasználat, alapfokú számítógép-kezelés.
Környezetvédelmi feladatok ellátása, környezeti elemek megóvása, környezeti terhelés monitorozása.
Laboratóriumi alapmérések elvégzése, szakszerű anyag-, eszköz-, műszerkezelés, mérőoldatok készítése.
Laboratóriumi munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai szabályok ismerete, betartása és betartatása.
Minőségügyi felülvizsgálat előkészítése, minőségdokumentációk és bizonylatok készítése. Minőségbiztosítási rendszerek előírásainak ismerete (ISO, CEN, TQM, HACCP, Magyar Élelmiszerkönyv). Nyersanyag, segédanyag és késztermék minősítése.
Gazdasági, jogi, vezetési ismeretek alkalmazása.
Optikai mérések elvégzése (refraktometria, polarimetria, spektrofotometria).
Elektrokémiai mérések elvégzése (pH-mérés, potenciometrikus és konduktometriás titrálás).
Mintavétel és klasszikus kvantitatív elemzések elvégzése (nedvesség, zsír, hamu, homok).
Kromatográfiás vizsgálatok elvégzése (rétegkromatográfia, folyadékkromatográfia).
Térfogatos elemzések elvégzése (vízvizsgálat, sav- és lúgtartalom, fehérje, szénhidrát, konyhasó).
Reológiai vizsgálatok elvégzése (konzisztencia, viszkozitás).
Statisztikai számítások végzése.
Élelmiszerek érzékszervi vizsgálatának elvégzése (pontozásos bírálat, minősítés, kedveltségi vizsgálatok, bírálók kiválasztása).
Élelmiszer-ipari mikrobiológiai és higiéniai feladatok elvégzése (mikrobiológiai vizsgálatok, élelmiszerhigiéniai, közegészségügyi előírások, higiéniai terv készítése).
2. Elméleti követelmények
Szakmai idegen nyelv terén
Kezdő csoportban:
- beszédértés: megérti az idegen nyelvű utasításokat, mind az órai feladatokra, mind pedig a szakmára vonatkozóan. A hallott szakmai szöveget képes visszaadni magyarul, illetve idegen nyelven (egyszerűbb, rövidebb szövegek),
- beszédhasználat: kérdéseket tesz fel, illetve kérdésekre válaszol, és ki tudja fejezni a vegyszereket, műszereket, munkaleírásokat,
- olvasás: tud olvasni a fontosabb szabályok betartásával, egyes mondatokat kérésre pontosan, magyarosan lefordít, az anyagra épülő más rövid szöveget megérti,
- írás: képes egyszerű idegen nyelvű szöveget (pl. szakfolyóiratokból, szakkönyvekből) szótár segítségével pontosan magyarra fordítani, magyar nyelvű szakmai szöveget szótárral idegen nyelvre fordítani, illetve a tanult szakmai szókincs segítségével egyszerűbb magyar szöveg lényegét idegen nyelven visszaadni.
Haladó csoportban:
- beszédértés: a szóképzés szabályai, a szövegösszefüggés és a szakmai ismeretei alapján kitalálja, megérti az ismeretlen szavakat tartalmazó szakmai szöveget, az ismeretlen szakszavak jelentését, megérti a bonyolultabb szakmai utasításokat is,
- beszédhasználat: képes beszélni a tanult témában hallott, vagy olvasott szövegről, illetve elmondja gondolatait a szakmai kérdésekről,
- olvasás: bonyolultabb szakmai szöveget önállóan, szótár segítségével pontosan, magyarosan lefordít, valamint a szakszöveget globálisan megérti szótár nélkül,
- írás: a tanult szakmai témákról egyszerű fogalmazást készít, egyéni szakmai véleményüket leírja, magyarról idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra pontosan lefordítja.
- Az elsajátítandó szakmai szókincs kb. 3.000 szó.
Az élelmiszer-minősítés terén
- ismeri és érti a mintavételi elveket, szabályokat, a mintavételnél használt fogalmakat, a mintaegységek számának meghatározását matematikai módszerekkel értékeli, elemzi a kapott adatokat a matematikai statisztika szabályai szerint,
- ismeri az élelmiszerminősítéshez kapcsolódó laboratóriumi alapmérések fizikai törvényszerűségeit, mértékegységeit, a tömeg, a térfogat, a sűrűség, a hőmérséklet, a viszkozitásmérés elvi alapjait, kiszámolja a korrekciós értékeket és a minta minősítéséhez szükséges adatokat,
- ismeri az élelmiszer-ipari gravimetria elvi alapjait, mértékegységeit, a gravimetriás elemzés módszereit,
- ismeri a szénhidrát-, nedvesség- és szárazanyag-, hamu-, zsír-, homok- és extrakttartalom gravimetriás meghatározásának elvi alapjait; értékeli, minősíti a mintát a mérési adatok alapján, és eleget tesz dokumentációs kötelezettségének,
- ismeri a térfogatos elemzések (acidi-alkalimetria, oxidi-reduktometria, argentometria, komplexometria), az oldatkészítés, a faktorozás, a hígítás, indikálás elvi alapjait, módszereit,
- kiszámítja mérési adatai alapján az élelmiszerminták összes savtartalmát; savfokát, savszámát, elszappanosítási számát; fehérjetartalmát; szénhidráttartalmát (Bertrand, Schoorl), jód- és brómszámát; konyhasótartalmát (Mohr és Volhard), a víz oxigénfogyasztását, a víz összes és változó keménységét,
- ismeri az elektrokémiai mérések fizikai-kémiai alapjait, a potenciometria, a konduktometria elektrofizikai elveit, fogalmait, törvényszerűségeit, módszereit, adatai alapján kiszámítja a potenciometrikus és vezetőképességi titrálások eredményeit, értékeli és elemzi a kapott eredményeket, és minősíti a mintát,
- ismeri az optikai mérések fizikai-kémiai jellemzőit, alapjait, törvényszerűségeit, a koncentráció mérés optikai módszerét,
- felismeri a mérőműszerek szerkezeti elemeit, kiválasztja a vizsgálathoz szükséges műszert, értelmezi a refraktometriás, a polarimetriás és spektrofotometriás mérések diagramjait, számításait,
- ismeri a kromatográfiás vizsgálatokhoz szükséges elválasztási technikák fizikai és kémiai elvi alapjait, alapfogalmait, az elválasztási technikák alapelveit, módszereit, érti a gázkromatográfiás, a folyadékkromatográfiás (HPLC) és rétegkromatográfiás vizsgálatok kvalitatív és kvantitatív meghatározási módszereit, értelmezni tudja a kromatográfiás diagramokat és számításokat,
- ismeri az élelmiszer-ipari reológia fontosabb alaptételeit, alapegyenleteit, a konzisztenciamérés, a viszkozitásmérés elvi alapjait, fogalmait, jelentőségét, a mérési elemzések módszereit,
- ismeri az Engler, a Höppler, a rheo, a rotációs, az Oszvald-féle viszkoziméter szerkezeti elemeit, kiválasztja az abszolút és relatív viszkozitás meghatározásához szükséges műszert, elemzi a kapott eredményeket és elvégzi a minősítéshez szükséges számításokat,
- ismeri az élelmiszer-ipari higiénia alapvető szabályait (munkahelyi, gyártási, kereskedelmi, személyi), azok jelentőségét, élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatását, a közegészségügyi előírásokat, az európai higiéniai normákat, kritériumokat,
- ismeri a mikrobiológiai fogalmakat, nevezéktant, a mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szempontból hasznos és káros tevékenységét, szaporodásuk feltételeit, az élelmiszer-ipari termékek minőségére gyakorolt hatásait, értelmezi a mikroorganizmusok szaporodási diagramját,
- ismeri az élelmiszerek élvezeti értékének érzékszervi jellemzőit, melyeket az objektív, tárgyilagos, számszerű mérések során alkalmaznak,
- ismeri a bírák kiválasztásához használt íz-, szag-, színfelismerő teszteket, illetve próbákat (duo-trio próba, triangulár teszt, hármas próba), elemzi a bírálati pontszámokat, elvégzi az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozását, a minták érzékszervi minősítését.
Az élelmiszer-minőségügyi ismeretek terén
- ismeri a minőségbiztosítási rendszerek (ISO, EN, MSZ, TQM) rendszerelméleti alapjait,
- ismeri a minőségdokumentációk és bizonylatok előírásait, formai követelményeit,
- megkülönbözteti a minőségi paraméterek alapján a dokumentációkat, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, a végső ellenőrzési jegyzőkönyvet, a minőségi jegyzőkönyvet és a felülvizsgálati jegyzőkönyvet,
- ismeri a minőségügyi alapfogalmakat, a minőségbiztosítási alapismereteket, a hatályos EU-MSZ-szabványokat, a Magyar Élelmiszerkönyvet, az ISO-szabványokat, a HACCP szerinti környezet higiéniai előírásokat,
- értékeli a minőségbiztosítási rendszerek, a minőség-ellenőrzés fontosságát, a hazai Élelmiszertörvény és rendeletek betartásának jelentőségét,
- ismeri a minőségbiztosítási rendszerek rendszerelméleti alapjait, érti a céljait és ennek tudatában végzi munkáját,
- eleget tesz nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási kötelezettségének,
- ismeri a minőségbiztosítási rendszerekben használt minőségtanúsítási és felülvizsgálati fogalmakat és eljárásokat, azok célját és az akkreditálás törvényeit, az EN 45000 tartalmát, a tanúsítás szabályait,
- érti a minőségügyi felülvizsgálat és az akkreditálás adminisztrációs munkáit,
- ismeri a minőségszabályozás statisztikai alapfogalmait, a valószínűség-számítás törvényszerűségeit, a statisztikai következtetések lehetőségeit, a minőségszabályozási programcsomag statisztikai módszereit,
- értékeli, elemzi a minőségszabályozás statisztikai módszereit, az adatok numerikus és grafikus értékelését.
Az élelmiszer-kémia, táplálkozás-élettan terén
- ismeri az élelmiszer-kémiai alapokat,
- ismeri a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, a vízkeménység, a víz oxigén fogyasztása, a páratartalom, a vízaktivitás fogalmát,
- ismeri az alaptápanyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok kémiai jellemzőit, biológiai jelentőségét, meghatározásuk módszereit,
- ismeri a vitaminok, vitagének, alkoholok, technológiai adalékok jellemzőit,
- ismeri az élelmiszer-összetevők táplálkozás-élettani jelentőségét,
- megítéli az intermedier anyagcsere folyamatainak a jelentőségét az emberi szervezet energia- és tápanyagigényének biztosításában,
- értelmezi a felszívódás folyamatát,
- elemzi az élelmiszerek értékmérőit (nedvesség-, szárazanyag-, szénhidrát-, zsír-, fehérje-és vitamintartalom),
- értékeli az élelmiszereket energia- és rosttartalmuk alapján,
- ismeri az élelmiszer-alkotók (sók, színezőanyagok, szermaradványok, tartósítószerek) meghatározását,
- ismeri a víz hatását élelmiszereink biológiai, élvezeti és tápértékének, valamint romlékonyságának, vízaktivitásának függvényében,
- kiválasztja az élelmiszer-ipari termékek feldolgozásakor a gyártástechnológia szabályozó, irányító rendszerét,
- ismeri az élelmiszerek európai normák szerinti minősítését.
Az élelmiszer-ipari anyagok és készítmények minőségi követelményei terén
- ismeri az élelmiszer-ipari anyagvizsgálatok fizikai, kémiai, illetve fizikai és kémiai, mikrobiológiai jellemzőit, a minőségbiztosítási rendszereket és ellenőrzéseket,
- ismeri a nyersanyagok, késztermékek, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok fontosabb jellemzőit, a minősítés paramétereit (a Magyar Élelmiszerkönyv alapján),
- ismeri az élelmiszer-ipari technológiákat és a higiéniai előírásokat, az élelmiszer-ipari készítmények minőségi követelményeit,
- ismeri az élelmiszer-ipari termékek előállításának műveleteit, illetve fizikai, kémiai, biokémiai változásait a különböző élelmiszer iparágakban,
- megválasztja a technológián belüli lehetséges hibamegelőzést az alapanyagok, a járulékos anyagok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok vonatkozásában,
- megválasztja a gyártásközi ellenőrzés kritikus kontroll pontjait a különböző élelmiszer-iparágakban (bor-, sör-, cukor-, malom-, sütő-, szesz- és üdítő-, konzerv-, hűtő-, hús-baromfiipar-, tej- és édesipar területén),
- ismeri az alapanyagok, járulékos anyagok, segédanyagok, csomagolóanyagok átvételével, előállításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos minőségi előírásokat,
- ismeri a minőség-ellenőrzés során alkalmazott automatikus mérőműszerek, elemzők elvi működését és a vizsgálatok lényegét (fehérjetartalom meghatározása Kjeldahl szerint; szárításos gyors nedvességmérés; automata titrátorok, víztartalom-meghatározás Karl-Fischer szerint; zsírtartalom mérése Soxhlet szerint; zsírtartalom mérése Foos-Let készülékben; áramló oldatos analízisek; értékeli, elemzi a vizsgálat eredményeit és minősíti a mintát,
- megválasztja a megfelelő gyártástechnológiai műveletet, mellyel a kedvezőtlen folyamatok (romlás, barnulás stb.) megakadályozhatók, illetve csökkenthetők,
- ismeri az adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat.
A munkabiztonság terén
- ismeri a személyi védőeszközök alkalmazását,
- ismeri a munkaélettant befolyásoló tényezőket (a helyes táplálkozás, pihenés, statikus terhelés),
- ismeri az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikáját,
- ismeri a vegyszerek balesetmentes kezelésének, tárolásának szabályait, módszereit,
- ismeri az érintésvédelmi előírásokat,
- ismeri a nyomástartó berendezések balesetmentes működtetését,
- ismeri a kéziszerszámok balesetmentes használatát,
- ismeri a szakmai technológiai gépek, laboratóriumi berendezések balesetmentes működtetését,
- ismeri a tűzveszélyes anyagokkal való munkavégzést, tűzoltási módokat,
- ismeri az oltóanyagokat és azok használatát, a tűzoltó eszközök és készülékek csoportosítását,
- ismeri balesetnél, tűz stb. esetén a szakszerű beavatkozást a veszély megszüntetésére (csökkentésére), a történtek jegyzőkönyvi rögzítését,
- ismeri az égési sérüléseknél, csonttöréseknél, eszméletvesztéskor, mérgezéskor alkalmazandó elsősegélynyújtást.
3. Gyakorlati követelmények
Az élelmiszerminősítő gyakorlat terén
- elvégzi a mintavételt a különböző halmazállapotú (gáz, szilárd, folyékony) anyagból,
- vezeti a mintavételi jegyzőkönyvet az adott feladatról,
- elvégzi az analitikai mérésnél az eszközök és műszerek kalibrálását,
- meghatározza a vas (III) ionokat hidroxid, illetve oxid alakban,
- elvégzi a báriumion szulfát alakban történő meghatározását,
- határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségének nyilvántartásai alapján,
- elvégzi az élelmiszer-ipari anyagok minőségét befolyásoló összetevők gravimetriás meghatározását, pl. a nedvesség- és a szárazanyag-tartalom meghatározását, a hamutartalom-meghatározást, a homoktartalom-meghatározást, az extrakttartalom meghatározását és a szénhidráttartalom-meghatározást Fehling-módszerrel,
- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,
- elvégzi az élelmiszerek acidi-alkalimetriás vizsgálatát; az összes savtartalom meghatározását, pl. háztartási ecet ecetsav tartalmának meghatározását, a citromsavtartalom meghatározását, a borminta összes savtartalmának meghatározását, az illósavtartalom meghatározását, a fehérjetartalom meghatározását Kjeldahl-módszerrel Parnass-Wagner-vízgőzdesztillációval, savfok, savszám, elszappanosítási szám meghatározását zsiradékokban,
- elvégzi a redoxi vizsgálatokat,
- permanganometriásan: a víz oxigénfogyasztásának meghatározását, szénhidráttartalom meghatározását Bertrand szerint,
- jodometriásan: szénhidráttartalom meghatározását Schoorl szerint, kénessavtartalom meghatározását (pulpban, borban), jód-brómszám meghatározását zsiradékokban,
- elvégzi a komplexometriás vizsgálatokat a víz keménységének meghatározását német keménységi fokban,
- elvégzi a páclé konyhasótartalmának meghatározását, a konzervipari, sütőipari, húsipari termékek konyhasótartalmának meghatározását Mohr és Volhard szerint,
- elvégzi a vizsgálati eredmények ismeretében az élelmiszerminta (tétel) minősítését,
- kezeli az elektroanalitikai műszereket,
- alkalmazza a sav-bázis titrálások potenciometrikus indikálását,
- alkalmazza a redoxi titrálások potenciometrikus indikálását,
- elvégzi konduktométerrel a hamutartalom meghatározását, sav-bázis titrálások konduktometriás indikálását, a műszer és vezetőképességi cella kalibrálását,
- biztonsággal kezeli az automata titrátort,
- alkalmazza a munkabiztonsági előírásokat munkavégzése során,
- elvégzi a refraktometriás vizsgálatokat,
- végrehajtja a polarimetriás koncentrációméréseket,
- elvégzi a fotometriás, spektrofotometriás koncentrációméréseket,
- elvégzi a kromatográfiás vizsgálatokat,
- végrehajtja a folyadékkromatográfiás (HPLC) koncentrációmérést és elvégzi a számítógépes kiértékelést, pl. folyékony halmazállapotú minták cukortartalmának meghatározására stb.,
- meghatározza az élelmiszer-ipari minták viszkozitását (Höppler-, rheo-, Oswald-féle viszkoziméterrel),
- elvégzi az élelmiszer-ipari minták konzisztenciamérését,
- elvégzi a gélek reológiai vizsgálatát és minősítését,
- ügyel a higiénikus munkavégzésre, a gyártásközi ellenőrzés higiéniai szabályainak betartására, betartatására,
- ügyel az élelmiszer-ipari termékek, anyagok higiénikus tárolására, szállítására, kezelésének betartására, betartatására,
- megoldja munkahelyén a víz, levegő, szemét, hulladék, veszélyes hulladék, vegyszermaradék stb. szakszerű és higiénikus kezelését, tárolását,
- betartja munkahelyén a higiéniai terv előírásait,
- elvégzi a mikrobiológiai vizsgálatokat,
- különböző módszerekkel elvégzi az élelmiszerminták mikroorganizmusainak mennyiségi meghatározását,
- elvégzi a mikroorganizmusok szaporodásának vizsgálatát zárt rendszerben, a tapasztalatok alapján a szaporodás szakaszainak ábrázolását grafikusan,
- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (hús, húskészítmény, kenyér, tej, stb.) érzékszervi (pontozásos) bírálatát és minősítését,
- elvégzi az élelmiszer-ipari minta (bor, sör stb.) összehasonlító bírálatát és minősítését,
- elvégzi a kedveltségi próbákat,
- vezeti a bírálati lapok összesítését, az eredmények matematikai-statisztikai feldolgozását, az élelmiszer-ipari minták érzékszervi minősítését.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az élelmiszer-minősítő technikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, a jó vezetői készség, a precíz, kitartó munkavégzés iránti igény, valamint a környezeti veszélyek figyelembe vétele és elhárításának képessége.
Az élelmiszer-minősítő technikus rendelkezzen megfelelő kémiai, fizikai, illetve fizikai kémiai alapismeretekkel, jó feladatmegoldó készséggel.
Rendelkezzen olyan kifinomult kézügyességgel, amely révén mind a klasszikus, mind a műszeres analitikai vizsgálatokat el tudja végezni.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye a műszeres vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen asszociációs készség.
Rendelkezzen alapfokú számítógép-kezelői és szoftver felhasználói ismeretekkel.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- Az élelmiszer-minősítő technikus tananyag
alapmoduljaiból,
szakmai moduljaiból,
speciális moduljaiból sikeres vizsga.
- a laboratóriumi gyakorlati képzési idő legalább 80%-ának teljesítése,
- igazolt részvétel a két hét (10 nap) összefüggő nyári szakmai gyakorlatról,
- laboratóriumi munkát az előírásoknak megfelelő biztonsággal képes végezni,
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga: -
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
A vizsgatétel komplex ismereteket tartalmaz:
- az élelmiszer-minősítés tananyagát 75%-ban,
- az élelmiszer-minőségügyi ismeretek tananyagát 15%-ban,
- az élelmiszer-kémia, táplálkozás-élettan tananyagát 10%-ban.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- élelmiszer-minősítés,
- élelmiszer minőségügyi ismeretek,
- élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 420 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- élelmiszer-kémiai ismeretek,
- táplálkozás-élettani ismeretek,
- élelmiszer-ipari anyagok, anyagvizsgálatok,
- élelmiszer-ipari műveletek és technológiák,
- a minőség-ellenőrzés automatikus mérőműszerei,
- élelmiszer-minősítés, adatszolgáltatás,
- munkabiztonsági, érintésvédelmi előírások, elsősegélynyújtás,
- a mintavétel elvi alapjai, reprezentatív mintavétel,
- a gravimetria elvi alapjai, gravimetriás számítások,
- a titrimetria elvi alapjai, titrimetriás számítások,
- a műszeres analitika számításai,
- minőségügyi ismeretek, minőségdokumentáció,
- élelmiszer-higiéniai alapismeretek,
- mikrobiológiai ismeretek,
- minőségtanúsítás és felülvizsgálat,
- statisztikai alapfogalmak.
A szinteket a IV/2 fejezet tartalmazza.
A gyakorlati vizsga tartalma
Az élelmiszeripar iparági termékeinek komplex vizsgálata:
- mintavétel és mintavételi jegyzőkönyvvezetés,
- gravimetriás összetétel meghatározások,
- nedvesség, szárazanyag, homok, hamu, extrakt, ionmeghatározás,
- titrimetriás oldatkészítések, faktorozások, koncentrációmérések,
- sav- és lúgtartalom, konyhasó-, szénhidráttartalom, vízkeménység meghatározása, a víz oxigénfogyasztásának meghatározása, zsírvizsgálatok,
- műszeres analitikai vizsgálatok,
- reológiai, elektro-analitikai, optikai vizsgálatok elvégzése,
- érzékszervi bírálatok elvégzése,
- élelmiszeranalitikai vizsgálatok automata elemzőkkel,
- mérési eredmények matematikai statisztikai értékelése,
- termékminősítés.
A szinteket a IV/3 fejezet tartalmazza.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy a szóbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A komplex gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok szerint:
- gyakorlati munka szervezéséről vázlat készítése,
- eszközök összeszerelése, vegyszerek elkészítése,
- szakszerű munkavégzés, vizsgálat során a baleset-megelőzési előírások betartása, esztétikai kivitel,
- mérési eredmények, grafikon értékelése, összevetése, minősítés elvégzése,
- a mérés pontossága,
- jegyzőkönyv kivitele.
Az elégséges érdemjegyhez legalább 40%-os teljesítmény szükséges.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Alapmodulok
Szakmai idegen nyelv (angol vagy német)
Informatika
Környezetvédelem
Laboratóriumi alapismeretek
Munkabiztonság
Szakmai modulok (minőségbiztosítás szakmacsoport)
Klasszikus kvantitatív elemzés és mintavétel
Kromatográfia
Elektrokémiai mérések
Optikai mérések I.
Optikai mérések II.
(Spektrofotometria)
Minőségbiztosítási alapismeretek
Gazdasági, jogi és vezetési ismeretek
Minőségbiztosítási rendszerek
(Minőség-ellenőrzési és -biztosítási folyamatok)
Minőségtanúsítás és felülvizsgálat
Minőségdokumentációk és bizonylatok
Speciális modulok (élelmiszerminősítő technikus szakképesítés)
Élelmiszer-kémia
Táplálkozás-élettan
Élelmiszer-ipari titrimetria
Élelmiszer-ipari gravimetria
Statisztika a minőségszabályozásban
Élelmiszer-ipari reológia
Élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik
Élelmiszerek érzékszervi vizsgálata
Élelmiszer-ipari mikrobiológia és higiénia
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
ALAPMODULOK
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Szakmai idegen nyelv10535140
Informatika155570
Környezetvédelem-3535
Laboratóriumi alapmérések20120140
Munkabiztonság-3535
Összesen:140280420
SZAKMAI MODULOK
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Klasszikus kvantitatív elemzés és mintavétel30170200
Kromatográfia2080100
Elektrokémiai mérések2080100
Optikai mérések I.156580
Optikai mérések II.
(Spektrofotometria)
156580
Minőségbiztosítási alapismeretek35-35
Gazdasági, jogi és vezetési ismeretek70-70
Minőségbiztosítási rendszerek
(Minőség-ellenőrzési és -biztosítási folyamatok)
2991120
Minőségbiztosítás, -tanúsítás és felülvizsgálat20-20
Minőségdokumentációk és bizonylatok42-42
Összesen:296551847
SPECIÁLIS MODULOK
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Élelmiszer-kémia100-100
Táplálkozás-élettan100-100
Élelmiszer-ipari titrimetria156580
Élelmiszer-ipari gravimetria156580
Statisztika a minőségszabályozásban40-40
Élelmiszer-ipari reológia156580
Élelmiszer-ipari anyagok, készítmények és minőségi követelményeik33267300
Élelmiszerek érzékszervi vizsgálata2080100
Élelmiszer-ipari mikrobiológia és higiénia40160200
Összesen:3787021080
ÖsszesítésÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Alapmodulok147273420
Szakmai modulok296551847
Speciális modulok3787021080
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak8060140
Összesen:90115862487
Összefüggő nyári gyakorlat
(két hét, 10 nap)
-7070
Mindösszesen:90116562557
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

36. Az Erdészeti gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 02
2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti gépész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8312
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése, szakmai előképzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8312Erdészeti gépész
6213Fakitermelő
8312Mezőgazdasági rakodó- gépkezelő
8312Közelítőgépkezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az erdészeti gépész ért az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépek beállítási, karbantartási műveleteit. Önállóan tudja elvégezni a gépekkel a munkafeladatokat.
Munkavégzés során be kell tartani a biztonsági előírásokat. Közúton járművével csak a külön jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vehet részt.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
31 6280 07Növénytermesztő gépész
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
52 5452 01Erdészeti gépésztechnikus
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek, működési elvének ismerete.
Az erdészeti erőgépek és munkagépek karbantartása, üzemeltetése, hibaelhárítás.
Az erdészet biológiai, kémiai, műszaki ökológiai és gazdasági alapjainak megítélése.
Önálló vállalkozás működtetése.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával történő gazdálkodás.
2. Elméleti követelmények
Az erdészeti erőgépek és munkagépek terén
- ismeri az erőgépeket és munkagépeket, és ezek szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait,
- megmagyarázza az általános, illetve egyszerűbb működési elvet,
- ismeri a karbantartási előírásokat, a karbantartás eszközeit, szerszámait, anyagait,
- észreveszi az üzemzavar jellegű hibákat,
- ismeri a gépek beállítási elveit,
- észreveszi a gépek, berendezések hibáit.
Az erdészeti ismeretek terén
- ismeri az erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,
- ismeri a hazai fafajainkat, cserjéinket,
- ismeri a fatermesztés alapfogalmait, munkafolyamatát,
- jellemezni tudja a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásait,
- ismeri a talajelőkészítés, az erdősítés módját,
- ismeri az erdőgazdálkodási módokat, a főbb természetes felújítás módszereit,
- ismeri az erdőművelés géprendszerét,
- jellemzi a fa tulajdonságait, a fahibákat fő fajainknál,
- megjegyzi a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeit,
- ismeri a fahasználat fogalmait,
- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.
A gazdálkodási ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- megjegyzi a legfontosabb a közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- megjegyzi a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.
A munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a fogalmát, feladatát, alapfogalmát,
- ismeri a munkavégzés személyi feltételeit,
- ismeri az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat,
- megjegyzi a gépekre vonatkozó előírásokat,
- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait,
- ismeri a védőeszközök helyes használatát,
- megjegyzi a közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.
3. Gyakorlati követelmények
A gépszerkezettan, karbantartás terén
- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,
- tud segíteni a helyszíni kisebb hiba elhárításában,
- megítéli a gépek alkalmasak-e a munkára, vagy javításra szorulnak,
- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj, szűrőjének cseréjét vagy tisztítását,
- elvégzi a tűzelőanyagellátó rendszer beállítását, ellenőrzését,
- el tudja végezni a fékpróbát,
- el tudja végezni a gépen a napi karbantartás műveletét,
A gépüzemeltetés terén
- ki tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,
- elvégzi a munkagép biztonságos rögzítését,
- elvégzi a talajművelési munkákat, beállítja a gépeket,
- kezelni és üzemeltetni tudja az erdészeti erőgépeket, munkagépeket,
- beállítja, a beállítást ellenőrzi és üzemelteti:
vetőgépeket,
a mű és szervestrágyaszóró gépeket; vegyszerező gépeket,
az iskolázógépeket,
a hasítógépeket,
a kérgezőgépeket,
az apritékkészítő gépeket stb.
- elvégzi a motoros láncfűrészek beállítását és üzemelteti (döntés; gallyazás; darabolás technikája),
- elvégzi a közelítést hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,
- elvégzi rövidfa közelítését kihordó szerelvénnyel,
- elvégzi a rakodást hidraulikus daruval,
- elvégzi a targoncával az árumozgatást,
- használja a biztonságtechnikai eszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az erdészeti gépész rendelkezzen jó fizikai állóképességgel, monotónia-tűréssel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga: -
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- Erdészeti erőgépek,
- Erdészeti munkagépek,
- Erdészeti ismeretek,
- Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
Az erdészeti erőgépek vizsgatárgy:
- A belsőégésű motorok fajtái, szerkezeti felépítése, működése és karbantartása,
- Az erdő- és mezőgazdasági erőgépek szerkezeti felépítése működése, üzemeltetése, karbantartása és hibaelhárítás témaköreit foglalja magába.
Az erdészeti munkagépek vizsgatárgy:
- Az erdészeti munkagépek szerkezeti felépítését, működését, alkalmazási lehetőségét, karbantartását és beállítását foglalja magába.
Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:
- Az erdő és az erdőgazdálkodás fő jellemzői, munkafolyamatai, eljárásai,
- A hazai fafajok és tulajdonságaik, faválasztékok, fahasználat és gépeinek rendszere témaköreit foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- a gépszerkezettan, karbantartás
amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott erdészeti erő- és munkagépek üzemi jellemzőinek beállítását, karbantartását, javítását, ezen belül konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza,
- a gépüzemeltetés
amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott munkagéppel konkrét erdészeti munkaművelet elvégzését tartalmazza.
A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg, üzemi körülmények között.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgáját a jelöltnek, ha a feladat elvégzése közben baleseti helyzetet, vagy a gépekben kárt okoz.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a belsőégésű motorok, részei, működési elvük,
- az erőátviteli szerkezet, részei, működési elve,
- futómű (kerekes, lánctalpas) részei,
- a kormányszerkezet, részei, működési elvük,
- a fékszerkezetek részei, működési elvük,
- a világító és jelzőberendezés részei, működése,
- a vázszerkezetek, felépítmények,
- a hidraulikus berendezés,
- az erőgépek napi karbantartásának feladatai,
- talajelőkészítés és talajművelés gépei:
tuskózók,
vágástakarítók,
ekék,
tárcsák,
boronák,
hengerek,
simítók,
kultivátorok,
pásztakészítők.
- a tápanyag utánpótlás gépei,
- a vetés, iskolázás, ültetés gépei,
- a növényvédelem gépei,
- az öntözés gépei,
- a hasítógépek,
- a kérgezőgépek,
- az apritékkészítés gépei,
- a rakodógépek,
- a közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép),
- a motoros láncfűrészek,
- az útépítés gépei,
- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,
- hazai fafajok, cserjék,
- fakitermesztés alapfogalmai, munkafolyamatai,
- a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,
- talajelőkészítés, az erdősítés módja,
- az erdőgazdálkodási módok, a főbb természetes felújítás módszerei,
- az erdőnevelés géprendszere,
- a fa tulajdonságai, a fahibák fő fafajainknál,
- a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,
- a fahasználat fogalmai,
- a fahasználat gépeinek rendszere, alkalmazási területei,
- a munka-, tűz és környezetvédelem fogalma, feladata,
- a munkavégzés személyi feltételei,
- az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelmi előírások,
- a gépre vonatkozó előírásokat,
- az elsősegélynyújtás szabályai,
- a védőeszközök helyes használata,
- a közlekedés és szállítás biztonságtechnikája.
A gyakorlati vizsga tartalma
- az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek bemutatása,
- a gépek üzemelési helyzetbe állítása,
- kisebb hiba helyszíni elhárítása,
- üzemelteti az erőgépet és a munkagépet,
- napi karbantartás végrehajtása,
- különféle szűrők cseréjének, tisztításának elvégzése,
- tűzelőanyagellátó rendszer beállítása, ellenőrzése,
- fékpróba elvégzése,
- a munkagép biztonságos rögzítése,
- talajműveléshez gépkapcsolás, beállítás és üzemeltetés,
- gépkapcsolás, beállítás, üzemeltetés a következőkkel:
vetőgép,
műtrágya- és szervestrágya-szórógép, vegyszerező gépek,
iskolázógép,
hasítógépek,
kérgezőgépek,
apritékkészítő gép,
- a motoros láncfűrész üzembe állítása, üzemeltetése (döntés, gallyazás darabolás),
- közelítés hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,
- rövidfa közelítése kihordó szelvénnyel,
- rakodás hidraulikus daruval,
- targoncával anyagmozgatás,
- biztonságtechnikai eszközök használata.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Erdészeti erőgéptan
Erdészeti munkagéptan
Erdészeti ismeretek
Munka-, tűz és környezetvédelem
Járművezető képzés
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Gépszerkezettan karbantartás gyakorlat
Gépüzemeltetés gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
1.Erdészeti erőgéptan120
2.Erdészeti munkagéptan120
3.Erdészeti ismeretek100
4.Munka-, tűz- és környezetvédelem10
5.Járművezető képzés26
6.Gépszerkezettan karbantartás24
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
7.Erdészeti erőgéptan120
8.Erdészeti munkagéptan120
9.Járművezető képzés30
10.Gépszerkezettan karbantartás120
11.Gépüzemeltetés210
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

37. Az Erdészeti gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5452 01
2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti gépésztechnikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3117
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3117Erdészeti gépésztechnikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az erdészeti gépésztechnikus ért az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. Elvégzi a gépek beállítási, karbantartási és javítási műveleteit. Önállóan el tudja végezni az erdészeti erő- és munkagépekkel a munkafeladatokat.
Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására az erdészeti gépi bérmunka, a műszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén. Ismeri, és a munkavégzés során betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint az erdészeti biztonsági előírásokat.
Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani. Közúton járművével a külön jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel részt tud venni.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
53 5452 01Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus
53 5452 02Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus
53 5452 03Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az erdészeti erőgépek és munkagépek szerkezeti részeinek, működési elvének ismerete.
Az erdészeti erőgépek és munkagépek karbantartása, üzemeltetése.
A gépüzemfenntartási és gépjavítási technológiák ismerete, diagnosztizálás, hibaelhárítás.
Az erdészet biológiai, kémiai, műszaki ökológiai és gazdasági alapjainak megítélése.
Önálló vállalkozás működtetése.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával történő gazdálkodás.
Saját továbbképzési igényeinek felmérése - szakmai és számítástechnikai területen, valamint idegen nyelvből - a lehetőségek felkutatásával.
2. Elméleti követelmények
Az erdészeti erőgépek és munkagépek terén
- ismeri az erőgépeket és munkagépeket, és ezek szerkezeti egységeit,
- ismeri az erdőművelés géprendszerét,
- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.
Erdészeti erőgépek és munkagépek üzemeltetése terén
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait,
- ismeri a karbantartási előírásokat, a karbantartás eszközeit, szerszámait, anyagait,
- észreveszi az üzemzavar jellegű hibákat,
- ismeri a gépek beállítási elveit.
Gépjavítás terén
- ismeri a gépüzemfenntartás és gépjavítás fogalmát,
- ismeri a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat, a használatos anyagféleségek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásukat,
- ismeri a diagnosztika elvét,
- elkészíti a gépalkatrészek felújítási technológiáit,
- ismeri a fémek hegesztéstechnológiáit,
- elkészíti az alkatrészrendelést,
- megkülönbözteti a korrózióvédelmi eljárásokat,
- felismeri a kezelési-, karbantartási utasításokban, a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,
- megjegyzi az erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,
- észreveszi a gépek, berendezések hibáit,
- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,
- ismeri a kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.
Erdészeti ismeretek terén
- ismeri az erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,
- ismeri a hazai fafajainkat, cserjéinket,
- jellemezni tudja a maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásait,
- ismeri a talaj-előkészítés, az erdősítés módját,
- ismeri az erdőgazdálkodási módokat, a főbb természetes felújítás módszereit,
- ismeri az erdőművelés géprendszerét,
- jellemzi a fa tulajdonságait, a fahibákat fő fajainknál,
- megjegyzi a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeit,
- ismeri a fahasználat alapfogalmait, munkafolyamatait,
- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.
Gazdálkodási ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, azok lényegét,
- megjegyzi a legfontosabb a közgazdasági alapfogalmakat, gazdasági és hatékonysági mutatókat,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát,
- megjegyzi az erdőgazdálkodásra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- megjegyzi az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a hitelfelvétel szabályait,
- ismeri a leltározás szabályait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- megjegyzi a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,
- megjegyzi a bizonylatok kitöltésének szabályait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a fogalmát, feladatát,
- ismeri a munkavégzés személyi feltételeit,
- ismeri az erdőgazdálkodásra vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat,
- megjegyzi a gépre vonatkozó előírásokat,
- ismeri az elsősegélynyújtás szabályait,
- ismeri a védőeszközök helyes használatát,
- megjegyzi a közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját,
- észreveszi a balesetveszélyes helyzeteket, megteszi a szükséges intézkedéseket a baleset-, tűz- vagy környezetszennyezés elkerülésére.
3. Gyakorlati követelmények
Gépüzemeltetés terén
- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,
- ki tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,
- tud segíteni a helyszíni kisebb hiba elhárításában,
- kezelni és üzemeltetni tudja az erőgépeket, munkagépeket,
- el tudja végezni a gépen a napi karbantartás műveletét,
- megítéli a gépek alkalmasak-e a munkára, vagy javításra szorulnak,
- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj stb. szűrőknek cseréjét vagy tisztítását,
- elvégzi a tűzelőanyagellátó rendszer karbantartását, ellenőrzését,
- elvégzi a járó- és kormányszerkezet beállítását, ellenőrzését a gumiabroncscserét,
- el tudja végezni a fékpróbát,
- elvégzi a motor hűtőberendezésének karbantartását, ellenőrzését,
- elvégzi a jármű elektromos berendezéseinek ellenőrzését, karbantartását,
- elvégzi a munkagép biztonságos rögzítését,
- elvégzi a talajművelési munkákat, beállítja a gépeket,
terület előkészítési munkák,
szántás,
tárcsázás,
boronálás, hengerlés, simítás,
kultivátorozás,
- pásztakészítés stb.
- beállítja, a beállítást ellenőrzi és üzemelteti:
a vetőgépeket,
a növényvédelmi gépeket,
a mű- és szervestrágyaszóró gépeket,
az iskolázógépeket,
a hasítógépeket,
a kérgezőgépeket,
az aprító gépeket stb.
- elvégzi a motorfűrészek beállítását és üzemelteti azokat (döntés; gallyazás; darabolás technikája),
- elvégzi a közelítést hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,
- elvégzi rövidfa közelítését kihordó szerelvénnyel,
- elvégzi a rakodást hidraulikus daruval,
- ismeri a targonca kezelését,
Gépjavítás terén
- kiválasztja a gépjavítási technológiát,
- elvégzi a diagnosztikai vizsgálatot,
- elvégzi a gépelemek, egyszerűbb alkatrészek méretezését, kivitelezi azokat,
- elvégzi a gépek, gépegységek szerelési sorrendjének meghatározását, eszközeit,
- bemutatja a hibakeresés és javítás logikai menetét,
- elvégzi a gépek szakszerű javítását, beállítását,
- alkalmazza a láng- és ívhegesztő berendezéseket,
- elvégzi a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek javítását,
- használja a biztonságtechnikai eszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az erdészeti gépésztechnikus rendelkezzen megfelelő fizikummal, ökológiai igényességgel, megfelelő önfegyelemmel és kötelességtudattal. Legyen képes csoportos munkában összehangolt tevékenységre.
Legyen felkészült az emberi, a természeti és a technikai tényezők komplex értékelésére, megfelelő figyelembevételére az erdészeti technológiák alkalmazása és irányítása során. Legyen igényes és felelősségteljes vezetői készsége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.
Az írásbeli vizsga tárgyai és arányai:
erdészeti erőgéptan(esszé)20%
erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés(esszé)30%
anyagismeret, gépjavítás, géprajz(feladatlap)20%
erdészeti ismeretek(feladatlap)10%
gazdálkodási ismeretek(feladatlap)10%
szakmai számítás(feladatlap)10%
Az írásbeli esszéfeladat témakörei:
Az erdészeti erőgéptan vizsgatárgy:
- belsőégésű motorok, azok jellemzői, működési elvük,
- erőátviteli szerkezet, részei, működési elve,
- futómű (kerekes, lánctalpas) részei,
- kormányszerkezeti megoldások,
- fékszerkezetek,
- világító és jelzőberendezés részei, működése,
- vázszerkezetek, felépítmények,
- hidraulikus berendezés.
Az erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés vizsgatárgy:
- talajelőkészítés és talajművelés gépei,
- terület-előkészítés gépei:
ekék,
tárcsák,
boronák,
hengerek,
simítók,
kultivátorok,
pásztakészítők,
tápanyag utánpótlás gépei,
vetés, iskolázás, ültetés gépei,
növényvédelem gépei,
öntözés gépei,
erdőművelés géprendszere,
fahasználat gépeinek rendszere,
kérgezőgépek,
felkészítés gépei,
rakodógépek,
közelítés, kiszállítás, szállítás gépei,
motorfűrészek,
útépítés gépei,
A feladatlap témakörei:
Az anyagismeret, a gépjavítás és a géprajz vizsgatárgy:
- alkatrészek, munkadarabok anyagösszetétele, tulajdonságai, alapanyagok előállítása,
- vas-szén ötvözet állapotábrája,
- hőkezelési eljárások,
- forgácsolás elve, forgácsleválasztás paraméterei, forgácsolás gépei,
- mértékegységek,
- mérési eljárások,
- anyagok fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai,
- tüzelő és kenőanyagok jellemzői,
- hegesztés, forrasztás, ragasztás, szegecselés jellemzői,
- gépelemek jellemzői, ezek ábrázolása,
- műszaki dokumentációba, utasításokba alkalmazott rajzok, táblázatok.
Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:
- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,
- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezői,
- hazai fafajok, cserjék,
- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlya,
- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,
- talajelőkészítés, az erdősítés módja,
- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás,
- erdők abiotikus és biotikus károsítói,
- erdővédelmi technológiák, védekezési módok,
- fatérfogat meghatározásának módjai,
- fa tulajdonságai, a fahibák,
- fafajaik felhasználási köre,
- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,
- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatai,
- fatermelés folyamata és jellegzetességei.
A gazdálkodási ismeretek vizsgatárgy:
- vállalkozási lehetőségek, lényegük,
- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók,
- az adózás fogalma, szerepe,
- társadalombiztosítási szabályok,
- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség,
- az érdekvédelem rendszere,
- hitelfelvétel szabálya,
- leltározás szabálya,
- szerződés fogalma, szerződéskötés szabálya,
- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabálya,
- bizonylatok kitöltésének szabályai.
A szakmai számítás vizsgatárgy:
- motorok üzemi jellemzői,
- mechanikus energiaátvitel,
- hidraulikus energiaátvitel,
- járművek fékezése,
- járművillamosság,
- erdészeti gépek üzemeltetése,
- talajművelés,
- tápanyagvisszapótlás,
- vetés, ültetés, iskolázás,
- növényvédelem,
- öntözés,
- anyagmozgatás, szállítás.
Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- erdészeti erőgéptan,
- erdészeti munkagéptan, gépüzemeltetés,
- erdészeti ismeretek,
- gazdálkodási ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
Az erdészeti erőgéptan vizsgatárgy:
- belsőégésű motorok ismerete, részei megnevezése, működési elvének ismerete,
- erőátviteli szerkezet ismerete, részei, működési elvének ismerete,
- futómű (kerekes, lánctalpas) részeinek ismerete,
- kormányszerkezet, részei, működési elvük ismertetése,
- fékszerkezetek részei, működési elvének ismerete,
- világító és jelzőberendezés részeinek megnevezése,
- vázszerkezetek, felépítmények ismerete,
- hidraulikus berendezés elemzése
témaköröket foglalja magába.
Az erdészeti munkagéptan gépüzemeltetés vizsgatárgy:
- talajelőkészítés és talajművelés gépeinek ismerete,
- terület-előkészítés gépeinek ismerete,
- ekék,
- tárcsák,
- boronák,
- hengerek,
- simítók,
- kultivátorok,
- pásztakészítők,
- tápanyag utánpótlás gépeinek ismerete,
- vetés, iskolázás, ültetés gépeinek ismerete,
- növényvédelem gépeinek ismerete,
- öntözés gépeinek ismerete,
- erdőművelés géprendszerének ismerte,
- fahasználat gépeinek ismerete,
- hasítógépek ismerete,
- kérgezőgépek ismerete,
- apritékkészítés gépeinek ismerete,
- rakodógépek ismerete,
- közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép) ismerete,
- motorfűrészek ismerete,
- útépítés gépei ismerete
témaköröket foglalja magába.
Az erdészeti ismeretek vizsgatárgy:
- erdőgazdálkodásunk fő jellemzői,
- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezői,
- hazai fafajok, cserjék,
- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlya,
- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásai,
- talajelőkészítés, az erdősítés módja,
- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás,
- erdők abiotikus és biotikus károsítói,
- erdővédelmi technológiák, védekezési módok,
- fatérfogat meghatározásának módjai,
- fa tulajdonságai, a fahibák,
- fafajaik felhasználási köre,
- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményei,
- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatai,
- fatermelés folyamata és jellegzetességei.
A gazdálkodási ismeretek vizsgatárgy:
- vállalkozási lehetőségek, lényegük ismertetése,
- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók ismerete,
- az adózás fogalma, szerepe,
- társadalombiztosítási szabályok elemzése,
- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség definíciója,
- az érdekvédelem rendszerének ismerete,
- hitelfelvétel szabályainak ismerete,
- leltározás szabályának ismertetése definíciója,
- szerződés fogalma, szerződéskötés szabályának definíciója,
- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályainak ismerete,
- bizonylatok kitöltésének szabályainak ismerete
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz és környezetvédelem vizsgatárgy:
- feladata, alapfogalmainak ismerete,
- munkavégzés személyi feltételeinek ismerete,
- az erdészeti munkáknál alkalmazott gépekre vonatkozó előírások ismerete,
- erdészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak ismerete,
- elsősegélynyújtás szabályainak ismerete,
- védőeszközök, védőruhák helyes használata ismerete,
- közlekedés és szállítás biztonságtechnikájának ismerete
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- gépüzemeltetés
amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott géppel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.
- gépjavítás,
ami szerelési, gépjavítási feladatot tartalmaz.
A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg, üzemi körülmények között.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- belsőégésű motorok ismerete, részei megnevezése, működési elvének ismerete,
- erőátviteli szerkezet ismerete, részei, működési elvének ismerete,
- futómű (kerekes, lánctalpas) részeinek ismerete,
- kormányszerkezet, részei, működési elvük ismertetése,
- fékszerkezetek részei, működési elvének ismerete,
- világító és jelzőberendezés részeinek megnevezése,
- vázszerkezetek, felépítmények ismerete,
- hidraulikus berendezés elemzése,
- talajelőkészítés és talajművelés gépeinek ismerete,
- terület-előkészítés gépeinek ismerete,
- ekék,
- tárcsák,
- boronák,
- hengerek,
- simítók,
- kultivátorok,
- pásztakészítők,
- tápanyag utánpótlás gépeinek ismerete,
- vetés, iskolázás, ültetés gépeinek ismerete,
- növényvédelem gépeinek ismerete,
- öntözés gépeinek ismerete,
- erdőművelés géprendszerének ismerte,
- fahasználat gépeinek ismerete,
- hasítógépek ismerete,
- kérgezőgépek ismerete,
- apritékkészítés gépeinek ismerete,
- rakodógépek ismerete,
- közelítés gépei (eszközök, kötélpályák, egy és több célú gép) ismerete,
- motorfűrészek ismerete,
- útépítés gépei ismerete,
- erdőgazdálkodásunk fő jellemzőinek ismerete,
- hazánk éghajlati, talajtani, ökológiai tényezőinek ismerete,
- hazai fafajok, cserjék jellemzése,
- erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlyának jellemzése,
- maggazdálkodás, csemetetermesztés eljárásainak ismerete,
- talaj-előkészítés és az erdősítés módjának ismerete,
- erdőgazdálkodási módok, a természetes felújítás ismerete,
- erdők abiotikus és biotikus károsítóinak jellemzése,
- erdővédelmi technológiák, védekezési módok elemzése,
- fatérfogat meghatározása módjainak levezetése,
- fa tulajdonságai, a fahibák jellemzése,
- fafajaik felhasználási körének ismerete,
- primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeinek jellemzése,
- fahasználat alapfogalmai, munkafolyamatainak jellemzése,
- fatermelés folyamata és jellegzetességeinek ismerete,
- vállalkozási lehetőségek, lényegük ismertetése,
- közgazdasági alapfogalmak, gazdasági és hatékonysági mutatók ismerete,
- az adózás fogalma, szerepe,
- társadalombiztosítási szabályok elemzése,
- munkavállalói és munkáltatói jog, kötelezettség definíciója,
- az érdekvédelem rendszerének ismerete,
- hitelfelvétel szabályainak ismerete,
- leltározás szabályának ismertetése definíciója,
- szerződés fogalma, szerződéskötés szabályának definíciója,
- árképzés elve, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályainak ismerete,
- bizonylatok kitöltése szabályainak ismerete,
- munka-, tűz- és környezetvédelem feladata, alapfogalmainak ismerete,
- munkavégzés személyi feltételeinek ismerete,
- az erdészeti munkáknál alkalmazott gépekre vonatkozó előírások ismerete,
- erdészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak ismerete,
- elsősegélynyújtás szabályainak ismerete,
- védőeszközök, védőruhák helyes használata ismerete,
- közlekedés és szállítás biztonságtechnikájának ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- motorfűrésszel elvégzi a döntést, gallyazást, darabolást,
- gépeket üzemelési helyzetbe állít,
- megítéli a gépbeállítási hibákból adódó rendellenességeket,
- kezeli és üzemelteti az erőgépet, munkagépet: eke, tárcsa, talajmaró, kultivátor, vetőgép, iskolázógép, ültetőgép, hasítógép, kérgezőgép, apritékkészítő gép, közelítőgép stb.,
- elvégzi az adott erőgép és munkagép karbantartását,
- diagnosztikai vizsgálatot végez,
- elkészít egyszerűbb gépelemeket, alkatrészt méretmegadás alapján,
- elvégzi a gépek szakszerű javítását, beállítását,
- alkalmazza a láng- és ívhegesztő berendezést.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (5 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Géprajz,
Anyagismeret,
Gépelemek,
Mechanika
Erdészeti erőgéptan
Erdészeti munkagéptan
Üzemeltetési és gépjavítási ismeretek
Erdészeti ismeretek
Gazdálkodási ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Járművezetési ismeretek
Alkalmazott számítástechnika
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Szakmai alapozó gyakorlat
Gépjavítás
Gépüzemeltetés
Összefüggő gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
1/13.2/14.3/15.
Sor-számTantárgy megnevezése37 hét
**
37 hét
**
32 hét
**
Összes óra
Kötelező elmélet
1.Erdészeti erőgéptan747464212
2.Erdészeti munkagéptan és gépüzemeltetés747496244
3.Erdészeti ismeretek747464212
4.Géprajz74--74
5.Gépelemek-74-74
6.Anyagismeret74--74
7.Mechanika-37-37
8.Járművezetési ismeretek111--111
8.Gépjavítás--9696
9.Gazdálkodási ismeretek-7496170
10.Alkalmazott számítástechnika7474-148
11.Munka-, tűz és környezetvédelem-37-37
Kötelező elmélet összesen5555184161489
Kötelező gyakorlat
12.Járművezetés gyakorlat74--74
13.Szakmai alapozó gyakorlat370--444
14.Gépjavítás-222192414
15.Gépüzemeltetés-222192414
16.Összefüggő gyakorlat8080-160
Kötelező gyakorlat összesen5245243841432
Kötelező tantárgyak összesen107910428002921
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37--37
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat74--74
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen111--111
Összes óraszám119010428003032
- ebből szakmai elmélet5925184161526
- ebből szakmai gyakorlat5985243841506
A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

39. Az Erdészeti szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése: Erdészeti szakmunkás
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6211
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6211Erdész, segéderdész
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az erdő- és vadgazdálkodás valamennyi területén (erdőművelés, erdőhasználat, erdővédelem, erdészeti gépészet) önállóan, vagy irányítással, jellemzően szabad területen végzett fizikai munkák. A tevékenység elsősorban kézi eszközök, szerszámok, fegyverek használatát, gépek kezelését igényli.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Erdészeti tevékenységek:
- erdei magvak gyűjtése, kezelése, tárolása,
- szaporítóanyag (csemete, dugvány, stb.) előállítása, nevelése, kezelése,
- új erdők telepítése,
- erdők természetes és mesterséges felújítása,
- erdősítések kivitelezése, ápolása,
- erdők nevelése, gondozása, védelme,
- a fakitermelés munkaműveletei,
- fadöntés,
- gallyazás,
- választékolás,
- darabolás,
- felkészítés,
- készletezés,
- számbavétel,
- a faanyag mozgatása,
- közelítése,
- rakodása,
- szállítása,
- és tárolása,
- az erdészeti tevékenységek végzése során alkalmazott eszközök, gépek kezelése, karbantartása (motorfűrészek, erdészeti erő-, és munkagépek).
Vadgazdálkodási tevékenységek:
- vadgazdálkodási berendezések kialakítása, használata,
- etetők,
- itatók,
- sózók
- dagonyák,
- takarmánytároló,
- kerítések, kapuk, beugrók,
- vadlegelők, vadföldek,
- csenderesek,
- vadászatot szolgáló berendezések létrehozása és használata,
- lesek (földi- és magaslesek),
- cserkész utak,
- szórók,
- vadbefogók, csapdák,
- a vadfajok és azok élőhelyének ismerete, gondozás,
- egyéni és társas vadászatok kiszolgálása, végrehajtása,
- vadászlőfegyverek kezelése, karbantartása.
2. Elméleti követelmények
Magtermesztés terén
- felismeri a fontosabb fa- és cserjefajok magjait,
- össze tudja hasonlítani a magok érési idejét, származásának jelentőségét,
- elemezni tudja a maggyűjtési módokat és azok eszközeit,
- értékelni tudja a magkezelési módokat.
Szaporítóanyag-termesztés terén
- felismeri a legfontosabb fa- és cserjefajok csemetéit,
- el tudja különíteni a vegetatív és generatív szaporodási módokat és ezek jelentőségét,
- jellemezni tudja a dugvány, a suháng, a sorfa szabványát,
- el tudja magyarázni a magágy előkészítésének folyamatát,
- le tudja írni a csemetenevelés során alkalmazandó eljárásokat (ritkítás, tűzdelés, alávágás, árnyalás, öntözés, iskolázás, stb.),
- meg tudja különböztetni a csemetetermelés eszközeit,
- értékelni tudja a magvetés lépéseit apró- és nagy magvak esetén,
- elemezni tudja a csemeték osztályozásának lépéseit,
- alkalmazni tudja a mag- és csemetetermesztési munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat.
Talaj-előkészítés terén
- meg tudja határozni a termőhely fogalmát,
- fel tudja sorolni a termőhely tényezőit,
- magyarázni tudja az időjárás, az éghajlat, a talaj, a vízviszonyok, a földfelszín, a környezeti tényezők befolyásoló hatását,
- fel tudja sorolni a fontosabb talajtípusokat,
- ismeri a talajszelvény elemzésének szempontjait,
- össze tudja hasonlítani a teljes- és a részleges talaj-előkészítési módokat.
Erdősítés és erdőnevelés terén
- meg tudja jelölni az erdőtelepítés és az erdőfelújítás közötti különbségeket,
- ismeri az erdősítési hálózatokat,
- meg tudja magyarázni a növőtér jelentőségét,
- fel tudja sorolni az erdő növekedési szakaszait,
- le tudja írni a fontos állományszerkezeti tényezőket (elegyarány, záródás, sűrűség, stb.),
- látja a táj, az erdő és a termőhely közötti összefüggést,
- ismeri az erdők gazdasági beosztását,
- meg tudja jelölni a természetes és a mesterséges erdőfelújítás közötti különbségeket,
- el tudja magyarázni az erdősítések ápolásának célját, fontosságát,
- fel tudja sorolni az ápolásban használható kézi- és gépi eszközöket,
- jellemezni tudja az erdővédelem módszereit,
- meg tudja különböztetni a szelektív, a sematikus és a kombinált nevelővágásokat,
- jellemezni tudja a természetes és a mesterséges erdősítések során szükséges szaporító anyagokat (mag, csemete, suháng, sorfa, dugvány),
- tudja a vetés, az ültetés szabályait,
- ki tudja számítani a mag-, a csemeteszükségletet,
- meg tudja határozni a tisztítások célját, feladatait,
- magyarázni tudja a gyérítések szükségességét, sorrendjét, erélyét,
- meg tudja határozni az állófa, a fekvőfa térfogatát, az erdőállomány fakészletét,
- tudja alkalmazni a fatömeg számítási táblázatokat,
- értékelni tudja az erdővédelem szempontjait és módjait.
Fakitermelés terén
- le tudja írni az erdők elsődleges rendeltetésének fahasználati vonatkozásait,
- jellemezni tudja a fahasználat munkahelyeit, munkamódszereit,
- azonosítani tudja a fő- és mellékhasználati módokat,
- el tudja különíteni a fakitermelés különféle kézi és gépi módjait,
- ismeri az erdészeti biztonsági szabályzat ide vonatkozó előírásait,
- elemezni tudja a fakitermelés munkafolyamatát, annak módszereit, technológiai eljárásait,
- el tudja magyarázni a motorfűrész felépítését, annak használatát,
- le tudja írni a motorfűrészes fadöntés munkarendjét, szabályait, (fadöntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés, számbavétel esetén),
- meg tudja magyarázni a fadöntés, a fennakadt fák levétele, a ledöntött fák gallyazása során betartandó szabályokat, elveket, módszereket,
- meg tudja határozni a választékolás alapelveit, eszközeit, szabályait,
- jellemezni tudja az erdei választékokat, azok legfontosabb méreti és minőségi előírásait,
- el tudja különíteni a különféle készletezési módokat,
- alkalmazni tudja a különféle számbavételi eljárásokat.
Faanyagmozgatás terén
- rá tud mutatni a felkészítési fok és a faanyagmozgatás összefüggéseire,
- le tudja írni a "tömeg-darab törvényt", annak jelentőségét a faanyagszállítás során,
- körül tudja írni a közelítő nyomok helyes megválasztásának hatását a károk elkerülésére,
- jellemezni tudja az erdészeti gyakorlatban használt rakodó- és szállítógépeket,
- magyarázni tudja a faanyag helyes tárolásának gazdasági jelentőségét,
- tisztában van az anyagmozgatás térbeli és időbeli rendjével,
- ismeri a biztonságos faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, szállítás) szabályait,
- alkalmazni tudja a közúti közlekedés szabályait.
Vadgazdálkodás terén
- ismeri a hazai vadászható és védett vadfajokat, azok életmódját, élőhelyét, gondozását,
- ismeri a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, karbantartását,
- magyarázni tudja a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítésének szükségességét, hasznát,
- jellemezni tudja a vadászatot szolgáló berendezéseket (lesek, cserkészutak, szórók, vadbefogók, csapdák),
- össze tudja hasonlítani a különböző egyéni és társas vadászati módokat.
Erdészeti gépészet terén
- meg tudja nevezni a gépüzemeltetés alapfogalmait,
- meg tudja említeni a járműtechnikai alapfogalmakat,
- le tudja írni az erdészeti munkák során alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések, eszközök működési elvét, szerkezeti egységeit,
- olvasni tudja a kezelési és karbantartási utasításokban, a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,
- magyarázni tudja a mérőműszerek használatát,
- igazolni tudja a technológiai előírások, a térbeli rend fegyelmezett betartásának jelentőségét,
- használni tudja a karbantartáshoz és gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációt,
- elemezni tudja a motorfűrészek és adapterek szerkezeti részeit,
- értékelni tudja az erdészeti erő- és munkagépek üzemeltetésének módjait,
- elemezni tudja a közúti közlekedés szabályait, a szállítás, anyagmozgatás biztonságtechnikáját,
- be tudja tartani a tanult technológiákra, gépekre vonatkozó munkavédelmi-, környezetvédelmi- és tűzvédelmi szabályokat.
Gazdálkodási ismeretek terén
- meg tudja határozni a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- felismeri a vállalkozási lehetőségeket, tisztában van a tervezés szükségességével,
- ismeri az adózás, a társadalombiztosítás fogalmát, szerepét, szabályait,
- tisztában van a könyvvitel, a könyvvezetés fontosságával, a számviteli alapelvekkel,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét, a hitellehetőségeket,
- tisztában van a marketing jelentőségével.
3. Gyakorlati követelmények
Magtermesztés terén
- meg tudja ítélni a mag érettségi állapotát,
- tudja a maggyűjtési időket,
- be tudja mutatni a maggyűjtési módokat,
- használni tudja a maggyűjtésben használt biztonságtechnikai eszközöket,
- be tudja mutatni a magok tárolásának módjait,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.
Szaporítóanyag-termesztés terén
- be tudja mutatni a nemesítési munkák során alkalmazott oltási, szemzési módszereket,
- el tudja végezni a csemetekerti talajmunkákat,
- végre tudja hajtani a kézi és gépi magvetést,
- kezelni tudja a csemetetermesztés során használatos eszközöket, gépeket,
- a biztonsági előírások szem előtt tartásával el tudja végezni a csemeték ápolását, kiemelését, osztályozását, iskolázását, kötegelését,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.
Talaj-előkészítés terén
- be tudja mutatni a talajvizsgálati módszereket, talajtípusokat,
- tudja használni az alapvető meteorológiai eszközöket,
- végre tudja hajtani a kézi és gépi talaj-előkészítési feladatokat,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.
Erdősítés és erdőnevelés terén
- felismeri a fontosabb erdei fa- és cserjefajokat,
- meg tudja különböztetni a különféle szaporítóanyagokat,
- el tudja végezni az erdősítési, ápolási, védelmi munkákat, kézi és gépi eszközökkel egyaránt,
- végre tudja hajtani az erdő egyes fejlődési szakaszaiban szükséges nevelővágásokat,
- figyelembe tudja venni a gyakorlati faosztályozás szempontjait,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.
Fakitermelés terén
- az erdészeti biztonsági szabályzat előírásait szem előtt tartva biztonsággal végre tudja hajtani a fakitermelési munkák valamennyi műveletét,
- a fadöntés előkészítése,
- fadöntés,
- fennakadt fák levétele,
- gallyazás,
- választékolás,
- darabolás,
- felkészítés,
- készletezés,
- számbavétel alkalmával,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját.
Faanyagmozgatás terén
- használni tudja a faanyagmozgatás eszközeit, segédeszközeit,
- kezelni tudja a faanyagmozgatás gépeit,
- részt tud venni a közúti közlekedésben.
Vadgazdálkodás terén
- fel tudja ismerni a hazai, vadászható és védett vadfajokat,
- végre tudja hajtani a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítését, felöltését, karbantartását,
- létre tudja hozni, használni és karbantartani tudja a különféle, a vadászatot szolgáló berendezéseket (leseket, cserkész-utakat, szórókat, vadbefogókat, csapdákat),
- be tudja mutatni a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, és karbantartását,
- végre tudja hajtani, és ki tudja szolgálni az egyes egyéni és társas vadászati módokat.
Erdészeti gépészet terén
- meg tudja ítélni a munkája során használt erő- és munkagépek hibáit,
- ismeri a gépjavítás technológiai eljárásait,
- részt tud venni a közúti forgalomban,
- ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,
- végre tudja hajtani a kezelési és karbantartási utasításokban foglaltakat,
- kezelni és üzemeltetni tudja az erdészeti munkák során használatos erő- és munkagépeket,
- kezelni és üzemeltetni tudja a különböző típusú motorfűrészeket, adaptereket,
- be tudja tartani a munkája végzése során előtérbe kerülő munka-, környezet-, és tűzvédelmi előírásokat.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő- és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. Jól tűrje a természeti viszontagságokat.
Alakuljon ki benne a pontos és precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjárművezetéshez, gépkezeléshez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztó képesség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: "T" kategóriára, illetve "A" vagy "A1" kategória kivételével bármely kategóriára (pl. "B", vagy "C" kategória) érvényes járművezetésre jogosító okmány megléte. A jogosítvány a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelező részét képezi az oktatásnak.
A képzés alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
Vizsgára az a személy bocsátható, aki az előírt szakmai elméleti órák óraszámának, valamint a szakmai gyakorlatok óraszámának legalább 80%-át teljesítette.
Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül gépkezelői jogosítványt is kap, mely a fakitermelési munkák teljes körű végzésére érvényes. (Fakitermelő, OKJ 31 6262 01).
Amennyiben a vizsgázó a szakmunkásvizsgára mezőgazdasági vontatóvezetői igazolvány birtokában jelentkezett, úgy a gépkezelői jogosítványába a fakitermelésre jogosító bejegyzésen kívül a Közelítőgép-kezelő (OKJ 31 6280 03), valamint a Mezőgazdasági gépkezelő (OKJ 31 6280 10 "traktorkezelő" megjelöléssel) bejegyzést is megkapja.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
- erdőműveléstan,
- erdőhasználattan,
- erdővédelemtan,
- szakmai számítások.
Az erdőműveléstan, erdőhasználattan és erdővédelemtan magukba foglalják az erdészeti, erő- és munkagéptan, valamint a munka-, környezet-, és tűzvédelem témaköreit.
Az írásbeli vizsgafeladatot úgy kell összeállítani, hogy az 35%-ban erdőművelési, 35%-ban erdőhasználati, 15%-ban erdővédelmi, 15%-ban szakmai számítási témaköröket tartalmazzon.
Az írásbeli vizsga ideje: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- erdőműveléstan, mely magába foglalja az erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek, valamint az erdővédelemtan témaköreit,
- erdőhasználattan,
- erdészeti erő- és munkagéptan,
- munka- tűz, és környezetvédelem.
Szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
Valamennyi jelölt önállóan (kötelező segéderő esetén segítőtárssal) köteles végrehajtani az alábbi feladatokat:
- felismerési feladatok,
- erdőművelési feladatok,
- fakitermelési feladatok,
- gépkezelési feladatok,
- gépszerelési feladatot.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat előírásait minden feladat végrehajtása során szem előtt kell tartani.
Vizsga csak ott szervezhető, ahol a szükséges feltételek rendelkezésre állnak! Ezek: tanerdő, csemetekert, mezőgazdasági vontatók, motorfűrészek, adapterek, segédeszközök, közelítőgépek, rakodógépek, kérgezőgép, hasítógép, aprítógép, munkavédelmi felszerelések, -eszközök, stb.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- felismeri a fontosabb fa- és cserjefajok magjait,
- össze tudja hasonlítani a magok érési idejét, származásának jelentőségét,
- elemezni tudja a maggyűjtési módokat és azok eszközeit,
- értékelni tudja a magkezelési módokat,
- felismeri a legfontosabb fa- és cserjefajok csemetéit,
- el tudja különíteni a vegetatív és generatív szaporodási módokat és ezek jelentőségét,
- jellemezni tudja a dugvány, a suháng, a sorfa szabványát,
- el tudja magyarázni a magágy előkészítésének folyamatát,
- le tudja írni a csemetenevelés során alkalmazandó eljárásokat (ritkítás, tűzdelés, alávágás, árnyalás, öntözés, iskolázás, stb.),
- meg tudja különböztetni a csemetetermelés eszközeit,
- értékelni tudja a magvetés lépéseit apró- és nagy magvak esetén,
- elemezni tudja a csemeték osztályozásának lépéseit,
- alkalmazni tudja a mag- és csemetetermesztési munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,
- meg tudja határozni a termőhely fogalmát,
- fel tudja sorolni a termőhely tényezőit,
- magyarázni tudja az időjárás, az éghajlat, a talaj, a vízviszonyok, a földfelszín, a környezeti tényezők befolyásoló hatását,
- fel tudja sorolni a fontosabb talajtípusokat,
- ismeri a talajszelvény elemzésének szempontjait,
- össze tudja hasonlítani a teljes- és a részleges talaj-előkészítési módokat,
- meg tudja jelölni az erdőtelepítés és az erdőfelújítás közötti különbségeket,
- ismeri az erdősítési hálózatokat,
- meg tudja magyarázni a növőtér jelentőségét,
- fel tudja sorolni az erdő növekedési szakaszait,
- le tudja írni a fontos állományszerkezeti tényezőket (elegyarány, záródás, sűrűség, stb.),
- látja a táj, az erdő és a termőhely közötti összefüggést,
- ismeri az erdők gazdasági beosztását,
- meg tudja jelölni a természetes és a mesterséges erdőfelújítás közötti különbségeket,
- el tudja magyarázni az erdősítések ápolásának célját, fontosságát,
- fel tudja sorolni az ápolásban használható kézi- és gépi eszközöket,
- jellemezni tudja az erdővédelem módszereit,
- meg tudja különböztetni a szelektív, a sematikus és a kombinált nevelővágásokat,
- jellemezni tudja a természetes és a mesterséges erdősítések során szükséges szaporító anyagokat (mag, csemete, suháng, sorfa, dugvány),
- tudja a vetés, az ültetés szabályait,
- ki tudja számítani a mag-, a csemeteszükségletet,
- meg tudja határozni a tisztítások célját, feladatait,
- magyarázni tudja a gyérítések szükségességét, sorrendjét, erélyét,
- meg tudja határozni az állófa, a fekvőfa térfogatát, az erdőállomány fakészletét,
- tudja alkalmazni a fatömeg számítási táblázatokat,
- értékelni tudja az erdővédelem szempontjait és módjait,
- le tudja írni az erdők elsődleges rendeltetésének fahasználati vonatkozásait,
- jellemezni tudja a fahasználat munkahelyeit, munkamódszereit,
- azonosítani tudja a fő- és mellékhasználati módokat,
- el tudja különíteni a fakitermelés különféle kézi és gépi módjait,
- ismeri az erdészeti biztonsági szabályzat ide vonatkozó előírásait,
- elemezni tudja a fakitermelés munkafolyamatát, annak módszereit, technológiai eljárásait,
- el tudja magyarázni a motorfűrész felépítését, annak használatát,
- le tudja írni a motorfűrészes fadöntés munkarendjét, szabályait, (fadöntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés, számbavétel esetén),
- meg tudja magyarázni a fadöntés, a fennakadt fák levétele, a ledöntött fák gallyazása során betartandó szabályokat, elveket, módszereket,
- meg tudja határozni a választékolás alapelveit, eszközeit, szabályait,
- jellemezni tudja az erdei választékokat, azok legfontosabb méreti és minőségi előírásait,
- el tudja különíteni a különféle készletezési módokat,
- alkalmazni tudja a különféle számbavételi eljárásokat,
- rá tud mutatni a felkészítési fok és a faanyagmozgatás összefüggéseire,
- le tudja írni a "tömeg-darab törvényt", annak jelentőségét a faanyagszállítás során,
- körül tudja írni a közelítő nyomok helyes megválasztásának hatását a károk elkerülésére,
- jellemezni tudja az erdészeti gyakorlatban használt rakodó- és szállítógépeket,
- magyarázni tudja a faanyag helyes tárolásának gazdasági jelentőségét,
- tisztában van az anyagmozgatás térbeli és időbeli rendjével,
- ismeri a biztonságos faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, szállítás) szabályait,
- alkalmazni tudja a közúti közlekedés szabályait,
- ismeri a hazai vadászható és védett vadfajokat, azok életmódját, élőhelyét, gondozását,
- ismeri a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, karbantartását,
- magyarázni tudja a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítésének szükségességét, hasznát,
- jellemezni tudja a vadászatot szolgáló berendezéseket (lesek, cserkészutak, szórók, vadbefogók, csapdák),
- össze tudja hasonlítani a különböző egyéni és társas vadászati módokat,
- meg tudja nevezni a gépüzemeltetés alapfogalmait,
- meg tudja említeni a járműtechnikai alapfogalmakat,
- le tudja írni az erdészeti munkák során alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések, eszközök működési elvét, szerkezeti egységeit,
- olvasni tudja a kezelési és karbantartási utasításokban, a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,
- magyarázni tudja a mérőműszerek használatát,
- igazolni tudja a technológiai előírások, a térbeli rend fegyelmezett betartásának jelentőségét,
- használni tudja a karbantartáshoz és gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációt,
- elemezni tudja a motorfűrészek és adapterek szerkezeti részeit,
- értékelni tudja az erdészeti erő- és munkagépek üzemeltetésének módjait,
- elemezni tudja a közúti közlekedés szabályait, a szállítás, anyagmozgatás biztonságtechnikáját,
- be tudja tartani a tanult technológiákra, gépekre vonatkozó munkavédelmi-, környezetvédelmi- és tűzvédelmi szabályokat,
- meg tudja határozni a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- elismeri a vállalkozási lehetőségeket, tisztában van a tervezés szükségességével,
- ismeri az adózás, a társadalombiztosítás fogalmát, szerepét, szabályait,
- tisztában van a könyvvitel, a könyvvezetés fontosságával, a számviteli alapelvekkel,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét, a hitellehetőségeket,
- tisztában van a marketing jelentőségével.
A gyakorlati vizsga tartalma
- meg tudja ítélni a mag érettségi állapotát,
- tudja a maggyűjtési időket,
- be tudja mutatni a maggyűjtési módokat,
- használni tudja a maggyűjtésben használt biztonságtechnikai eszközöket,
- be tudja mutatni a magok tárolásának módjait,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját,
- be tudja mutatni a nemesítési munkák során alkalmazott oltási, szemzési módszereket,
- el tudja végezni a csemetekerti talajmunkákat,
- végre tudja hajtani a kézi és gépi magvetést,
- kezelni tudja a csemetetermesztés során használatos eszközöket, gépeket,
- a biztonsági előírások szem előtt tartásával el tudja végezni a csemeték ápolását, kiemelését, osztályozását, iskolázását, kötegelését,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját,
- be tudja mutatni a talajvizsgálati módszereket, talajtípusokat,
- tudja használni az alapvető meteorológiai eszközöket,
- végre tudja hajtani a kézi és gépi talaj-előkészítési feladatokat,
- felismeri a fontosabb erdei fa- és cserjefajokat,
- meg tudja különböztetni a különféle szaporítóanyagokat,
- el tudja végezni az erdősítési, ápolási, védelmi munkákat, kézi és gépi eszközökkel egyaránt,
- végre tudja hajtani az erdő egyes fejlődési szakaszaiban szükséges nevelővágásokat,
- figyelembe tudja venni a gyakorlati faosztályozás szempontjait,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját,
- az erdészeti biztonsági szabályzat előírásait szem előtt tartva biztonsággal végre tudja hajtani a fakitermelési munkák valamennyi műveletét,
- a fadöntés előkészítése,
- fadöntés,
- fennakadt fák levétele,
- gallyazás,
- választékolás,
- darabolás,
- felkészítés,
- készletezés,
- meg tudja szervezni saját és társai munkáját,
- használni tudja a faanyagmozgatás eszközeit, segédeszközeit,
- kezelni tudja a faanyagmozgatás gépeit,
- részt tud venni a közúti közlekedésben,
- fel tudja ismerni a hazai, vadászható és védett vadfajokat,
- végre tudja hajtani a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók, sózók, dagonyák, takarmánytárolók, kerítések, kapuk, beugrók, vadlegelők, vadföldek, csenderesek) létesítését, felöltését, karbantartását,
- létre tudja hozni, használni és karbantartani tudja a különféle, a vadászatot szolgáló berendezéseket (leseket, cserkész-utakat, szórókat, vadbefogókat, csapdákat),
- be tudja mutatni a vadászlőfegyverek felépítését, használatát, és karbantartását,
- végre tudja hajtani, és ki tudja szolgálni az egyes egyéni és társas vadászati módokat,
- meg tudja ítélni a munkája során használt erő- és munkagépek hibáit,
- ismeri a gépjavítás technológiai eljárásait,
- részt tud venni a közúti forgalomban,
- ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,
- végre tudja hajtani a kezelési és karbantartási utasításokban foglaltakat,
- kezelni és üzemeltetni tudja az erdészeti munkák során használatos erő- és munkagépeket,
- kezelni és üzemeltetni tudja a különböző típusú motorfűrészeket, adaptereket,
- be tudja tartani a munkája végzése során előtérbe kerülő munka-, környezet-, és tűzvédelmi előírásokat.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vagy lassú jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsga elégtelen, ha a vizsgázó nem éri el a 33%-os teljesítményt. A vizsga folytatható, de a szakmunkásvizsga eredménytelen.
A szóbeli vizsgán valamennyi tételből el kell érni az elégséges szintet. Ha valamelyik tételre adott felelet elégtelen, a vizsga folytatható, de a szakmunkásvizsga eredménytelen.
A szakmai elmélet érdemjegye az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek az átlaga, kerekítés esetén irányadó a szóbeli vizsga érdemjegye.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga öt feladatköréből valamennyit legalább elégséges szinten kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat érdemjegye az öt feladatra kapott öt (nem elégtelen) részjegy átlaga.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt saját, vagy más testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, melyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek
Munkavédelem és környezetvédelem
Műszaki ismeretek
Járművezetési ismeretek
Erdőműveléstan
Erdőhasználattan
Erdővédelemtan
Erdészeti erőgéptan
Erdészeti munkagéptan
Gazdálkodási ismeretek
Szakmai számítások
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Erdőművelési és vadgazdálkodási gyakorlat
Erdőhasználattani gyakorlat
Géptan gyakorlat
Járművezetési gyakorlat
A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet alapján a kerettantervek bevezetésével kötelezővé vált a szakmai évfolyamokon (11-12.) hetente 6 órában Közismereti tantárgyak tanítása. Kötelező a 11. évfolyamon heti egy órában a Társadalomismeret és etika tantárgy tanítása, a többi tantárgy a kerettantervben meghatározottak közül választható. Javasoljuk a következőket:
Közismeret
Szakmai idegen nyelv
Biológia
Testnevelés
Osztályfőnöki
Társadalomismeret és etika
Számítástechnika
(A Szakmai számítások c. tantárgy óraszámai beszámíthatók a közismereti blokkba)
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy1/11. évf.
(37 hét)
*
2/12. évf.
(34 hét)
*
Összes
óraszám
Kötelező elméleti órák
1.Kötelező közismeret222204426
2.Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek563490
3Munka-, tűz és környezetvédelem37-38
4.Műszaki ismeretek37-37
5.Járművezetési ismeretek74-74
6.Erdőműveléstan375188
7.Erdőhasználattan5651107
8.Erdővédelemtan-3434
9.Erdészeti erőgéptan373471
10.Erdészeti munkagéptan55-55
11.Gazdálkodási ismeretek-3434
12.Szakmai számítások-3434
Kötelező elmélet összesen:6114761087
Kötelező gyakorlat
13.Erdőművelés és vadgazdálkodás gyakorlat**224196420
14.Erdőhasználattan gyakorlat**130238368
15.Géptan gyakorlat**
(Járművezetési gyakorlat)
224196420
16.Tanév végi összefüggő szakmai gyakorlat
(4 hét)
140-140
Kötelező gyakorlat összesen7186301348
Kötelező tantárgyak összesen132911062435
Szabadon választható kötelező tantárgyak
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat7070140
Szabadon választható kötelező tantárgyak összesen107104211
Összes óraszám143612102646
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Csoportbontás a szakképzési törvény létszámelőírásai alapján.
A járművezetési ismeretek programja a Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tanterv szerint. A 11. évfolyamon a géptan gyakorlatokból ciklusonként 2 órát járművezetési gyakorlatra kell fordítani:
A géptani gyakorlatok csoportonkénti óraszámán túl
+15 óra/fő rakodógép gyakorlat
+15 óra/fő targoncavezetési egyéni gyakorlat
+20 óra/csoport biztonsági üzemeltetési gyakorlat
A járművezetési ismeretek gyakorlatok csoportonkénti óraszámán túl
+25 óra/fő mezőgazdasági vontatóvezetői gyakorlat.
A 12. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy óraszáma beszámítható a hetente kötelező 6 órás közismereti blokkba.
A ciklus óraszám dekádonkénti óraszámot jelent.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

40. Az Erdésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése: Erdésztechnikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3125
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3125Erdő- és természetvédelmi technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az erdésztechnikus feladata az erdőgazdálkodással kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység ellátása a maggazdálkodás, a csemetetermesztés, az erdőművelés, az erdővédelem, az erdőhasználat, az erdei termékek értékesítése, a vadgazdálkodás és az alapvető fafeldolgozás területén. A felsorolt tevékenységek irányítása, szervezése vagy az azokban történő vállalkozás.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 01Dísznövénytermelő
21 6207 02Faiskola-kezelő
31 6207 03Faiskolai szaporítóanyag-előállító
33 6207 01Dísznövénykertész
51 6207 01Kertépítő és -fenntartó
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
52 5470 04Környezetvédelmi technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A szaporítóanyag termelés.
Az erdőtelepítés.
Az erdőfelújítás.
Az erdőnevelés.
Az erdőhasználat.
A vadgazdálkodás.
Az erdőmérés.
Az erdőrendezés.
A fafeldolgozás.
Az erdővédelem.
A faanyagmozgatás, szállítás, értékesítés.
Az irányítási, szervezési feladatok.
Az önálló vállalkozás fenntartása a munkaterületen.
2. Elméleti követelmények
Ökológia terén
- meg tudja jelölni az ökológiai tényezők helyét az erdei ökoszisztémákban,
- fel tudja sorolni az élővilág szerveződési szintjeit, és meg tudja magyarázni azok tartalmát,
- definiálni tudja az ökológiai alapfogalmakat, használni tudja a szakkifejezéseket,
- önállóan el tudja magyarázni az élő és élettelen környezetben lejátszódó anyag- és energiaforgalmat,
- önállóan el tudja magyarázni az ökoszisztéma jellemzőit, működésének alapelveit.
Termőhelyismeret terén
- ismeri az erdő életében döntően érvényesülő éghajlati és talajtényezőket,
- definiálni tudja a termőhely és a termőhelytípus fogalmát,
- ismertetni tudja a termőhelyi tényezőket (domborzat, klíma, hidrológiai viszonyok, genetikai talajtípus),
- be tudja sorolni az erdőterületeket az erdészeti klímaértékelés kategóriáiba,
- érti a talajok genetikai kialakulását,
- ismeri a talajok genetikai osztályozását (romtalajok, klímahatásra kialakult talajok, vízhatásra kialakult talajok),
- felismeri a fontosabb talajtípusokat, be tudja sorolni őket a talajosztályozásba,
- fel tudja sorolni a hazai erdőgazdasági tájakat.
Erdészeti növénytan terén
- biztonságosan ismerjék fel az erdei fa és cserjefajokat, önállóan tudják ismertetni azok felismerési bélyegeit,
- biztonságosan tudja ismertetni a főfafajok termőhelyi igényét és elterjedését,
- ismerje a kísérő fafajok és cserjék termőhelyi igényét s elterjedését,
- ismerje fel az erdőben előforduló gyakoribb, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növényeket,
- tudja azonosítani a fontosabb növénytársulás-csoportokat és tudja ismertetni azok összetételét,
- lássa az összefüggéseket a társulások kialakulása és a termőhelyi viszonyok között,
- ismerje fel a lágyszárú növények vízgazdálkodást és talaj-kémhatást jelző tulajdonságát és ennek erdészeti jelentőségét,
- tudja azonosítani a növények rendszertani helyét.
Erdészeti állattan terén
- biztonságosan ismerje fel a vadászható, a gyakoribb védett, és a jelentős erdőgazdasági kártevő állatokat,
- tudja ismertetni a tanult állatfajok életmódját, élőhelyi igényét, az ökoszisztémában betöltött szerepét, gazdasági jelentőségét, védelmének okát, vagy kártételét,
- határozók segítségével tudja azonosítani a gyakoribb, erdőben élő egyéb állatokat,
- tudja azonosítani az állatok rendszertani helyét.
Erdőmérés terén
- tudja definiálni és értelmezni a faállomány-szerkezeti alapfogalmakat,
- ismerje a faállomány élőfa-készletének meghatározására szolgáló módszereket (teljes felvételezés, mintaterületes eljárások, átlagfás mintavétel), és a fatérfogat kiszámítására szolgáló módokat,
- legyen képes a faállomány, vagy az egyes fák fatérfogatának önálló meghatározására.
Munka-, tűz- és környezetvédelem, terén
- ismerje a biztonságos munkavégzés általános feltételeit, a foglalkozási ártalmakat,
- ismerje fel a munkahelyi környezet védelmének jelentőségét, ismerjék a tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait és azok megelőzésének lehetőségeit,
- biztonsággal ismerje fel a tűzveszélyt jelentő tényezőket, és tudják azok elhárításának módjait,
- ismerje a munkavédelem, környezetvédelem és tűzelhárítás jogi szabályozását,
- ismerje és tudja értelmezni az Erdészeti Balesetelhárítási Szabályzat (EBSz) tartalmát,
- biztonsággal tudja ismertetni és alkalmazni az egyes munkafolyamatokra vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
Gépkezelés terén
- ismeri a gépészet alapanyagait, azok jellemzőit és felhasználói körét,
- azonosítani tudja a gépelemeket,
- ismeri az erőgépek működési elvét és szerkezeti felépítését,
- körül tudja írni az erdőgazdasági gépek alkalmazási területeit, a velük szemben támasztott követelményeket,
- ismeri a fontosabb erdőgazdasági gépek működési elvét és szerkezeti felépítését,
- meg tudja magyarázni a fontosabb erdőgazdasági gépek kezelését, karbantartását, egyszerű hibák elhárítását,
- ismeri a közlekedés szabályait.
Vadgazdaság terén
- ismeri a vadászati szempontból fontos állatfajok életmódját és élőhely igényét,
- ismeri a vadgazdaság helyét és szerepét az erdő- és mezőgazdaságban,
- felismeri a vadgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát,
- értékelni tudja az egyes vadfajok természetben betöltött szerepét,
- jellemezni tudja a vadfajokra jellemző trófeák fejlődési szakaszait,
- felismeri az élőhely gazdálkodás, vadföld gazdálkodás és vadtakarmányozás jelentőségét,
- ismeri a zárttéri vadtenyésztést, a vadbefogás lehetséges módjait,
- ismeri a mesterséges apróvadtenyésztés technológiáját,
- meg tudja nevezni a vadbetegségeket,
- azonosítani tudja a vadfajokat,
- ismeri az állományszabályozás alapelveit,
- önállóan alkalmazni tudja a vadkárelhárítás és a vadvédelem különböző módszereit,
- bírálni tudja a vadfajok trófeáit,
- biztonságosan ismeri a vadászfegyverek kezelését,
- alkalmazni tudja a vadászati módokat,
- ismeri a vadászati jogszabályokat.
Erdőművelés terén
- legyen képes önállóan ismertetni, megtervezni és végrehajtani:
- a maggazdálkodás és csemetetermesztés,
- az erdőtelepítés,
- a természetes és mesterséges erdőfelújítás,
- az erdőnevelés,
- a különleges termőhelyi viszonyokon (homokterület, ártér, láp, kopár, szik) történő erdősítés munkafolyamatait,
- ismerje a sarjerdő-gazdálkodás módszereit és lehetőségeit,
- ismerje a rontott erdők átalakításának módjait,
- ismerje az erdőgazdasági üzemmódok lényegét, és magyarországi alkalmazásának lehetőségeit,
- ismerje a közjóléti, védelmi, kutatás-oktatási célú erdők létesítését, kezelését,
- ismerje az erdészeti növénynemesítés céljait, módszereit, a nemesítés eredményének ellenőrzését, a fajtaelismerés szabályait,
- ismerje az erdőművelés és természetvédelem kapcsolatát és a természetszerű gazdálkodás lehetőségeit, módszereit.
Az erdőhasználat terén
- felismeri a fahibákat,
- jellemezni tudja a fa fizikai tulajdonságait,
- ismeri a fahasználat tevékenységi körét,
- elemezni tudja a fakitermelés munkaműveleteit,
- ismeri a fahasználatban alkalmazott gépi eszközök működését és alkalmazási lehetőségeit,
- ismeri a faanyagmozgatás végrehajtását,
- meg tudja nevezni a fakitermelés munkahelyeit,
- meg tudja nevezni az erdei választékokat,
- ismeri az erdei választékok előállításának szabványait, valamint az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan fa szabványát,
- ismeri a fahasználat tervezésének alapvető lépéseit,
- ismeri a választéktervezés módszereit,
- ismeri a fahasználati munkarendszereket és azok alkalmazási lehetőségeit,
- ismeri az erdei termékek és mellékhaszonvétel előállítási módjait.
Gazdasági és vezetési ismeretek terén
- ismeri a közgazdasági alapfogalmakat,
- meg tudja nevezni a gazdálkodási formákat,
- ismeri a gazdálkodás szabályozását,
- körül tudja írni a gazdálkodási folyamatokat,
- ismeri az erdőről és az erdő védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényeket,
- ismeri a vállalkozások létrehozásának feltételeit.
Fafeldolgozás terén
- ismeri a fafeldolgozás alapfogalmait,
- ismeri a fűrészipar, lemezipar gyártástechnológiáit,
- ismeri a faipar helyét és kapcsolatát az erdőgazdálkodással,
- körül tudja írni az erdei termékek minőségi követelményei és a faipari termékek előállítása közötti összefüggéseket.
Erdőrendezés terén
- ismeri az Állami Erdészeti Szolgálat szervezetét,
- ismeri az erdőállomány-gazdálkodás tervezését,
- ismeri az átfogó erdőterv szintű tervezést,
- önálló alkalmazás szintjén ismeri az erdőterv használatát és vezetését,
- ismeri a geodéziai alapfogalmakat,
- biztonsággal ismeri a térképészeti jeleket, jelöléseket,
- önálló végrehajtás szintjén ismeri az erdőgazdasági területek határainak kitűzését,
- azonosítani tudja az erdészeti üzemi térképek fajtáit,
- el tudja végezni az erdő határainak megállapítását és megjelölését.
Erdővédelem terén
- tudja értelmezni az erdő megbetegedésének fogalmát, ismerje annak lehetséges módjait, a kór- és kárláncolat, gradáció és járvány kialakulását,
- ismerje a betegségek elleni védekezés általános módszereit (megelőző, megszüntető),
- ismerje az előrejelzés kárfelmérés módjait, legyen képes az egyszerűbb előrejelzési módok önálló alkalmazására,
- ismerje a növényvédelmi technológiákat, és azok erdőben való alkalmazásának lehetőségeit,
- tudja csoportosítani a növényvédőszereket, tudja elhelyezni a rendszerbe az erdőgazdaságban használt gyakoribb növényvédőszereket,
- ismerje a növényvédelmi munkák végzésének biztonsági szabályait,
- önállóan ismerje fel a gyakoribb erdei károsítókat és kórokozókat,
- ismerje a fontosabb károsítók, kórokozók életmódját és az életközösségben betöltött helyét, szerepét,
- az életmód figyelembevételével önállóan tudja megállapítani a fontosabb károsítók és kórokozók ellen alkalmazható védekezési technológiát.
3. Gyakorlati követelmények
Erdei életközösség ismerete terén
- önállóan és biztonsággal ismerje fel,
- - az erdei fa és cserjefajokat,
- a vadászható állatokat,
- a fontosabb erdei kórokozókat és károsítókat,
- a fontosabb védett növényeket és állatokat,
- ismerje fel, határozók segítségével azonosítsa,
- a gyakoribb gyomnövényeket,
- a vízgazdálkodást és kémhatást mutató típusjelző növényeket,
- a gyakrabban előforduló egyéb növényeket, állatokat, ehető és mérgező gombákat,
- ismerje fel a fontosabb növénytársulás-csoportokat, meg tudja mutatni az arra jellemző fajokat,
- ismerje fel a fontosabb genetikai talajtípusokat, tudja besorolni azokat a talajrendszerbe,
- meg tudja határozni a talaj fontosabb fizikai és kémiai mutatóit,
- meg tudja mérni a fontosabb éghajlati tényezők értékét,
- legyen képes a termőhely értékelésére és a termőhelytípus meghatározására,
- tudja elmagyarázni a termőhely és a rajta élő társulás összefüggéseit.
A műszaki ábrázolás, erdőmérés, földmérés és erdőrendezés terén
- tudja önállóan használni a rajzeszközöket, ismerje a tömbírást és a műszakirajz szabályait,
- tudjon rajzeszközökkel és szabadkézzel térképet másolni, és térképvázlatot készíteni,
- le tudja rajzolni az egyszerűbb gépészeti elemeket és szerkezeteket,
- önállóan és biztonsággal tudja olvasni az erdőtervi térképet,
- erdőtervi térkép segítségével önállóan tudja azonosítani és jelölni az erdőrészlethatárokat,
- a hagyományos geodéziai eszközök segítségével el tudjon végezni távolságmérést, területfelmérést, területkitűzést,
- önállóan, biztonságosan képes legyen a fakészlet meghatározási módszerek alkalmazására, meg tudja állapítani a faállomány élőfa készletét, az álló és fekvő fa térfogatát,
- ismerje az erdőterv tartalmát, ki tudja olvasni abból az erdőrészlet adatait, tudjon erdőrészlet leírást készíteni "L"-lapon.
A munka- tűz- és környzetvédelem terén
- a balesetelhárítási, környezetvédelmi és tűzmegelőzési szabályok ismeretében, feladatait képes legyen biztonságosan elvégezni,
- képes legyen megszervezni, megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit,
- tudjon munkavédelmi oktatást tartani és arról jegyzőkönyvet készíteni,
- ismerje fel a veszélyhelyzeteket, és legyen képes azok elhárítására.
Gépészet, gépkezelés terén
- ismerje fel, be tudja mutatni a gépelemeket,
- tudja elmagyarázni a belsőégésű motorok működési elvét, ábrákon, modelleken, valódi motorokon be tudja mutatni azok szerkezeti felépítését,
- önállóan tudja használni a motorfűrészeket és annak kisegítő eszközeit, adaptereit, el tudja végezni ezek karbantartását és egyszerűbb hibaelhárítását,
- el tudja magyarázni az erőgépek működését, be tudja mutatni a szerkezeti egységeit,
- önállóan tudja kezelni a közelítőgépeket és az erdészeti rakodógépeket, ismeri működési elvüket, szerkezeti felépítésüket, el tudja végezni ezek karbantartását és egyszerűbb hibaelhárítását,
- ismeri az erdőművelés, erdőhasználat, anyagmozgatás, növényvédelem munkagépeit, el tudja magyarázni a működését, be tudja mutatni szerkezeti elemeit.
Vadgazdaság terén
- önállóan és biztonságosan tudja használni a vadászfegyvereket, el tudja végezni a szét és összeszerelését, karbantartását,
- ismeri a vadászati módokat, önállóan részt tud venni egyéni és társas vadászatokon,
- el tudja végezni vadászatok tervezését, szervezését, végrehajtását,
- ismerje a vadgazdálkodási terv tartalmát, tudja használni a tervet, legyen képes abból az adatokat kiolvasni,
- tudja elvégezni a vadlétszám becslését, és részt tudjon venni az állományszabályozási terv és a vadgazdálkodási terv elkészítésében,
- képes legyen a vadgazdasági berendezések készítésére, elhelyezésére.
Erdőművelés terén
- az erdőművelési munkák elvégeztetésére és ellenőrzésére.
Erdőhasználat terén
- tudjon vágásszervezési tervet készíteni,
- el tudja végezni a fadöntést, gallyazást, darabolást, felkészítést,
- önállóan, biztonsággal el tudja végezni a választékolást, készletezést, számbavételt,
- képes a fakitermelési munkák megszervezésére, végrehajtatására és ellenőrzésére,
- tudjon erdei melléktermékeket gyűjteni (gyűjtetni) és kezelni,
- el tudja végezni a faanyag közelítését, gépi rakodását és a rakodó rendezését.
Gazdasági és vezetési ismeretek terén
- legyen képes az erdőgazdasági munkák középszintű előkészítésére, szervezésére, elvégeztetésére, ellenőrzésére és értékelésére,
- tudjon munkanaplót, szolgálati naplót és raktárkönyvet vezetni, ki tudja tölteni a munkák elvégzéséhez tartozó bizonylatokat,
- legyen képes az erdészeti munkák végzésére önálló vállalkozóként,
- munkájához tudjon számítástechnikai eszközöket alkalmazni.
Fafeldolgozás terén
- ismeri és el tudja magyarázni a fafeldolgozás technológiáit, be tudja mutatni a technológiákhoz tartozó gépeket, eszközöket, azok működési elvét és szerkezeti felépítését.
Erdővédelem terén
- ismerje fel az erdőben előforduló betegségeket,
- az egyszerűbb előrejelzési módok alkalmazásával tudjon rövidtávú előrejelzést adni a betegség lefolyására,
- tudjon kárfelmérést készíteni,
- a kórokozók és károsítók életmódjával összefüggésben tudjon javaslatot tenni az alkalmazható védekezési technológiára.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az erdésztechnikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség.
Az erdésztechnikus rendelkezzen jó koordinációs készséggel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne az alkalmazkodó képesség, a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége, valamint az önálló vállalkozó készség. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A vizsgára az jelentkezhet, aki az erdésztechnikus szakmai képzést eredményesen elvégezte, vagy a vizsga megkezdéséig várhatóan elvégzi.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: "T" kategóriára, vagy "B" kategóriára érvényes járművezetésre jogosító okmány megléte. A jogosítvány a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelező részét képezi az oktatásnak.
A képzés alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
Amennyiben a képzést folytató intézmény pedagógiai programjában előírta szakdolgozat készítését, a vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló a pedagógiai programban meghatározott követelmények szerint legalább elégséges szinten elkészítse dolgozatát.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga feladat két részből áll. A feladat első része egy összefüggő dolgozat, amelyet a tanulónak esszé formájában önállóan kell kidolgoznia. A második rész egy feladatlap, amely objektíven értékelhető feladatokból áll (egyszeres választás, többszörös választás, relációanalízis, kakukktojás, felsorolás, szöveg kiegészítés, egyszerű számítás stb.)
Az első feladatrész lehet önálló erdőművelési, vagy erdőhasználati téma, illetve lehet olyan komplex feladat, amelynél az említett két tantárgyból adott alapfeladat kidolgozásához szükség lehet az erdészeti növénytan, az erdőbecslés, az erdőrendezés és a gazdasági és vezetési ismeretek témakörök egyes részeinek alkalmazására.
A második feladatrész (feladatlap) összeállításában az egyes szakmai ismeretek a következő javasolt arányokban szerepelnek:
TantárgyJavasolt pontszámarány
- erdészeti növénytan, termőhelyismeret, erdőművelés, erdővédelem:30%
- erdőhasználat, fafeldolgozás:30%
- erdőmérés, erdőrendezés:10%
- géptan:10%
- gazdasági és vezetési ismeretek:10%
- erdészeti állattan, vadgazdálkodás:10%
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga két részből áll:
felismerés,
gyakorlati feladat.
a) felismerés
A vizsgázónak erdei fafajokat, cserjéket, fontosabb társulást, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növényeket, vadnyomokat, vadászati, erdő-és természetvédelmi szempontból fontosabb állatokat kell megismernie preparátum, metszet, teljes növény, hajtás, termés, mag formájában. Segédeszközként csak kézi nagyító használható. A felismerési részben a tanulónak azokat a fajokat kell ismernie, amelyeket az erdészeti növénytan és erdészeti állattan tantárgyakban az FVM által kiadott központi program szerint tanultak. A vizsgázónak 10-30 növényt és állatot kell felismernie. A felismerésre szánt anyagot a központi programban meghatározott fajokból a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
b) gyakorlati feladat
A vizsgázó az FVM által jóváhagyott tételsorból húzva egy konkrét gyakorlati feladatot kap, amelyet végre kell hajtania. A tételsor az
erdőművelés,
termőhelyismeret,
erdővédelem,
erdőhasználat,
vadgazdálkodás,
géptan,
gazdasági ismeretek,
erdőmérés,
erdőrendezés témakörében tanult gyakorlati ismereteket foglalja magába.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
2.3. A szóbeli vizsga tantárgyai
- erdőműveléstan,
- erdőhasználattan,
- gazdasági és vezetési ismeretek.
Az erdőművelés vizsgatárgy:
- az állományalkotó főfafajok és a fontosabb kísérő fafajok ismertetése,
- a gyakoribb erdőtársulás-csoportok jellemzése,
- a termőhely fogalma és tényezőinek ismertetése,
- az erdészeti talajrendszer 9 fő típusa, azok kialakulásának körülményei és a fő típusokba tartozó, gyakoribb erdészeti jelentőséggel bíró genetikai talajtípusok rövid jellemzése,
- a maggazdálkodás, csemetetermesztés ismeretei, az erdőtelepítés, az erdő mesterséges és természetes felújítása, a különleges termőhelyi viszonyok közötti erdősítés módjai,
- erdőnevelés ismeretei,
- a sarjerdő-gazdálkodás és a rontott erdők átalakításának ismeretei,
- az erdőgazdasági üzemmódok,
- a természetközeli erdőkezelés elvei,
- az a közjóléti, védelmi és oktatás-kutatási célú erdők létesítésének, kezelésének ismeretei,
- az erdészeti növénynemesítés ismeretei.
Az erdővédelemtan tantárgy:
- az általános erdővédelemtan,
- az általános erdővédelmi technológia,
- a részletes erdővédelemtan,
- a részletes erdővédelmi technológia ismereteit, témaköreit foglalja magába.
Az erdőhasználattan vizsgatárgy:
- az erdőhasználattan fogalma, felosztása, a fahasználat tevékenységi köre,
- a faanyag tulajdonságai, a fahibák,
- a fakitermelés végrehajtását, munkarendszerei,
- a faanyagmozgatás végrehajtása,
- az erdei választékok szabványai, méreti és minőségi követelményei, az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan faanyag szabványa,
- az erdei melléktermékek termelése,
- a fahasználat tervezése
témaköröket foglalja magába.
A gazdasági és vezetési ismeretek vizsgatárgy:
- a közgazdasági alapfogalmak,
- a gazdálkodási formák,
- a gazdálkodási folyamat, ennek szabályozása és értékelése,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói ismeretek,
- a vezetési ismeretek
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
- esszé jellegű kidolgozás erdőművelési, erdőhasználati, vagy ezekre alapuló (növénytannal, erdőbecsléssel, erdőrendezéssel, gazdasági és vezetési ismeretekkel) komplex téma ismertetése.
- feladatlap kitöltése egy az erdészeti növénytan, erdészeti állattan, termőhelyismeret, erdőművelés, erdővédelem, vadgazdálkodás, erdőhasználat fafeldolgozási alapismeretek, erdőbecslés, erdőrendezés, géptan, gazdasági és vezetési ismeretek, témakörök ismeretanyagából
3.2. A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerés, erdei fafajok, cserjék, fontosabb társulást, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növények, vadászati, erdő-és természetvédelmi szempontból fontosabb állatok felismerése segédeszköz nélkül, preparátum, metszet, teljes növény, hajtás, termés, mag formájában,
- magtermés becslésének, gyűjtésének, kezelésnek elvégzése, a mag minőségének megállapítása,
- csemetekerti vetésterv készítése, magszükséglet és területigény számítása,
- vetés, dugványozás, csemetenevelési feladat elvégzése,
- erdősítés és erdősítés ápolás elvégzése,
- erdősítési terv készítése,
- fiatalos ápolás elvégzése,
- nevelővágások jelölése,
- erdőtársulás-csoportok felismerése a terepen, jellemző faji összetételének, védett és jelző (vízgazdálkodást és talajkémhatást) lágyszárú növényeinek bemutatása,
- talaj-és termőhelytípus, valamint a hozzá köthető célállomány meghatározása terepen,
- az erdő betegségeinek felismerése terepen, és a javasolható védekezési technológia meghatározása,
- fadöntés végrehajtása különböző helyzetű fákon,
- gallyazás, választékolás végrehajtása,
- fahasználati tervek (választékterv, vágásszervezési terv) készítése,
- faanyagmozgatás tervezése,
- faanyagmozgatás: közelítés, gépi rakodás, rönkrendezés elvégzése,
- vadállomány-szabályozási terv tartalmának ismertetése, tervrészlet elkészítése,
- vadászati terv készítése,
- vad trófeájának értékelése,
- motorfűrész és adaptereinek üzemeltetése, hibaelhárítása, karbantartása, láncélezésének elvégzése,
- dízel- és Ottó-motorral felszerelt erőgép, vagy személygépkocsi karbantartása, üzembe helyezése és működtetése,
- az erdőgazdaságoknál használatos nyomtatványok kitöltése,
- csemete- és faanyag-készlet felvételezése és bizonylatolása,
- munkanorma megállapítása,
- gazdasági mutatók (termelési érték, ráfordítás, termelékenység, hatékonyság, gazdaságosság) számítása,
- költségek tervezése és meghatározása,
- álló fa és faállomány fatérfogatának meghatározása különböző becslési módokkal,
- erdőrészlet területének meghatározása, kitűzése és térképi ábrázolása,
- erdőleírási jegyzőkönyv ("L"-lap) készítése,
- az erdőterv részeinek ismertetése, a benne szereplő adatok kiolvasása.
3.3. A szóbeli vizsga tartalma
- az állományalkotó fő fafajok és a fontosabb kísérő fafajok ismertetésére,
- a gyakoribb erdőtársulás-csoportok jellemzésére,
- a termőhely fogalmának és tényezőinek ismertetésére,
- az erdészeti talajrendszer 9 főtípusának és azok kialakulásának ismertetésére, a főtípusokba tartozó gyakoribb erdészeti jelentőséggel bíró genetikai talajtípusok rövid jellemzésére,
- a maggazdálkodás, csemetetermesztés munkafolyamatainak ismertetésére,
- az erdőtelepítés, az erdő mesterséges és természetes felújításának, a különleges termőhelyi viszonyok közötti erdősítés módjainak ismertetésére,
- az erdőnevelés ismertetésére,
- a sarjerdő-gazdálkodás és a rontott erdők átalakításának ismertetésére,
- az erdőgazdasági üzemmódok jellemzésére,
- a természetközeli erdőkezelés alapelveinek ismertetésére,
- a közjóléti, védelmi és oktatás-kutatási célú erdők létesítésének, kezelésének ismertetésére,
- az általános és részletes erdővédelemtan és erdővédelmi technológia ismereteinek elmondására,
- az erdészeti növénynemesítés céljának és módszereinek ismertetésére,
- az erdőhasználattan fogalmának, felosztásának, a fahasználat tevékenységi körének ismertetésére,
- a faanyag tulajdonságainak jellemzésére, a fahibák ismertetésére,
- a fakitermelés végrehajtásának, munkarendszereinek ismertetésére,
- a faanyagmozgatás eszközeinek, módszereinek ismertetésére,
- az erdei választékok szabványainak, méreti és minőségi követelményeinek, valamint az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan fa szabványának ismertetésére,
- az erdei melléktermékek termelésének ismertetésére,
- a fahasználati tervezés ismertetésére,
- a közgazdasági alapfogalmak ismertetésére,
- a gazdálkodási formák ismertetésére,
- a gazdálkodási folyamat leírására, a folyamat szabályozásának és értékelésének ismertetésére,
- a gazdálkodási és szakmai tevékenység jogi szabályozásának ismertetésére,
- a vállalkozás kialakításának és működtetésének ismertetésére,
- a vezetési ismeretek elmondására.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
5.1. Az írásbeli vizsga értékelése
Az írásbeli feladatot pontozással kell javítani. A feladatra adható összes pontszám 100 pont, amelyből az első feladatrész és a feladatlap aránya kb. 60-40%.
A feladatlap pontozását a az FVM által kiadott értékelési útmutató szerint kell elvégezni.
A kapott pontszámok alapján a tanuló a szakmai írásbelire egy érdemjegyet kap a következők szerint:
0-30 pont = elégtelen (1)
31-44 pont = elégséges (2)
45-60 pont = közepes (3)
61-80 pont = jó (4)
81-100 pont = jeles (5)
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
5.2. A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
Ha a részjegyek átlaga 2,5, 3,5 vagy 4,5, akkor a kerekítés a szóbeli osztályzatok átlagának irányába történik.
5.3. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A felismerést úgy kell értékelni, hogy aki
- a felismerés feladatban szereplő fajok számának 40%-át nem ismeri fel, vagy azt meghaladóan hibázik, az elégtelen osztályzatot kap;
- a felismerés feladatban szereplő fajok számának 30-40%-a között hibázik, annak osztályzata elégtelen, de a vizsgabizottság számára póttételként egy másik felismerési kollekciót jelöl ki. Ha a tanuló ezt megoldja, akkor a második kollekcióban bármilyen elégtelennél jobb eredményt ér el, a felismerési feladatra elégséges osztályzatot kaphat.
A felismerés érdemjegyének megállapítására javasolt értékelés:
0-7% hibajeles (5),
8-14% hibajó (4),
15-21% hibaközepes (3),
22-29% hibaelégséges (2).
A gyakorlati feladat értékelését a vizsgabizottság a hagyományos osztályzatokkal végzi.
A szakmai gyakorlat végső osztályzatának megállapítása a két vizsgarész érdemjegyeinek egyszerű összevetésével történik. Ha a két részjegy átlaga 2,5, 3,5 vagy 4,5, akkor a kerekítés a gyakorlati feladat osztályzatának irányába történik.
Ha a vizsgázó bármelyik részjegye elégtelen, akkor a végső osztályzata is elégtelen lesz.
Ha a tanuló a gyakorlati vizsga során saját, vagy más testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szóbeli vizsga értékelését a vizsgabizottság tantárgyanként a hagyományos osztályzatokkal végzi.
5.4. A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész egy vizsganapon csak kis létszámú csoportnál és csak a szakképesítésért felelős minisztérium külön engedélye alapján szervezhető.
A sikeres szakmai vizsgát tett erdésztechnikusok a végzettségüket igazoló szakmai bizonyítvánnyal a külön jogszabályban meghatározott intézménynél igényelhetik az FVM által kiadott motorfűrészek közelítőgépek és erdészeti rakodógépek kezelésére jogosító gépkezelői jogosítványt, amely tartalmazza a gépkezelő fényképét, személyi adatait (név, anyja neve, születési év), a kiállítás dátumát, a gép megnevezését, és az egészségügyi alkalmasságot. Az egészségügyi alkalmasságot a külön jogszabályban előírt időközönként kell érvényesíteni.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Ökológiai alapismeretek
Erdészeti állattan
Erdészeti növénytan
Termőhelyismerettan
Erdőméréstan
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Géptan
Vadgazdaságtan
Erdőműveléstan
Erdőhasználattan
Gazdasági és vezetési ismeretek
Fafeldolgozási alapismeretek
Erdőrendezéstan
Erdővédelemtan
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Tantárgyi gyakorlatok
- A tanév rendjébe beépített, a szakmai elméleti oktatás tantárgyaihoz kapcsolódó gyakorlatok.
Összefüggő gyakorlatok
- A szakképző évfolyamokon a tanév szorgalmi ideje alatt tartott 5-10 napos folyamatos, komplex fakitermelési, vagy erdőnevelési gyakorlat.
Nyári üzemi gyakorlat
- Nyári tanítási szünetben tanévenként 3-4 hét időtartamú, erdészeti üzemben eltöltött gyakorlat. Ebből egy-egy heti időszak, az iskola szervezésében lebonyolított tanulmányút, a hazai erdőgazdasági tájak és az ott folyó gazdálkodási munkák sajátosságainak megismerésére.
Naposi - hetesi szolgálat
- A szakképző évfolyamokon a tanévi óraszám terhére szervezett, 1-6 fős kiscsoportos foglalkozások, szolgálati jellegű, naponként, vagy hetenként váltó beosztásban.
Szakdolgozat[2]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezése1/13. év
37 hét
*
2/14. év
37 hét
*
3/15. év
34 hét
*
Összesen
Kötelező elmélet----
1.Ökológiai alapismeretek74--74
2.Erdészeti állattan74--74
3.Erdészeti növénytan111--111
4.Termőhelyismerettan111--111
5.Erdőméréstan74--74
6.Munkavédelem37--37
7.Géptan74111102287
8.Vadgazdaságtan-148- -148
9.Erdőműveléstan-111102213
10.Erdőhasználattan-111102213
11.Gazdasági és vezetési ismeretek-11168179
12.Fafeldolgozási alapismeretek--6868
13.Erdőrendezéstan--6868
14.Erdővédelemtan--6868
Kötelező elmélet összesen5555925781 725
Kötelező gyakorlat----
15.Szakmai gyakorlat4443703401 154
16.Naposi - hetesi szolgálat**-6060120
17.Üzemi gyakorlat***16016040360
Kötelező gyakorlat összesen6045904401 634
Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak----
19.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-7468142
20.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-7468142
****Szabadon választható kötelező tárgyak összesen-148136284
Összes óraszám1159133011543 643
ebből szakmai elmélet5556666461867
ebből szakmai gyakorlat6046645081776
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** Egy tanulóra eső évi összes óraszám.
*** Ebből egy hét iskolai szervezésű tanulmányút.
**** A továbbiakban kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
[2] A felkészítést folytató iskola a végzős évfolyamon szakdolgozat készítését írhatja elő. A szakdolgozat témáját a jelölt a szakma területén, szabadon választhatja. Amennyiben a felkészítést folytató iskola szakdolgozat készítését írja elő, annak tartalmi, formai követelményeit és értékelési szempontjait az intézmény a pedagógiai programjában rögzíti. A szakdolgozat végső értékelése a tanuló év végi bizonyítványába kerül beírásra.

41. Az Erdőművelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése: Erdőművelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6211
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6212Erdészeti mag- és csemetenevelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az erdőművelés magába foglalja a szaporítóanyag-termelést (magtermesztést, dugványtermelést, suháng- és sorfa-nevelést), az erdősítést (erdőtelepítést és felújítást), fásítást (fasor, erdősáv, facsoport), valamint az erdőnevelés munkafolyamatait (ápolás, tisztítások, gyérítések, nyesések).
Az erdőművelési munkák végzése az időjárás viszontagságainak kitetten történik, rendkívül nehéz fizikai munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos, az Erdészeti Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott biztonsági előírást kell betartani.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Szaporítóanyag termelése:
magtermelés,
mag- és tobozgyűjtés,
tobozpergetés,
csemetetermelés (szabad- és burkolt gyökérzetű),
dugványtermelés (vegetatív szaporítási módok),
suháng- és sorfa nevelés.
Erdősítés végrehajtása:
talajelőkészítések (teljes és részleges) alkalmazásával,
erdősítés kézzel és géppel,
erdőfelújítás sarjról és magról.
Fásítás végrehajtása:
fasor, erdősáv, facsoport létrehozása.
Az erdőnevelés munkafolyamatainak a végrehajtása:
erdősítések ápolása,
tisztítások kivitelezése,
segédkezés a gyérítési munkákban,
nyesések végrehajtása.
Az erdőművelés kézi és gépi eszközeinek kezelése, karbantartása:
a különböző típusú talajművelő gépek beállítása, összekapcsolása,
a különböző típusú talajművelő gépek kezelése és karbantartása,
a különböző típusú permetező- porozó gépek működtetése, kiszolgálása,
csemeteültető- és ápológépek (vetőgép, csemeteültető-, iskolázógép, ápológép) kiszolgálása,
kézi eszközök (sújtókés, Göhler-olló, rókafarkú fűrész, stb.) használata és karbantartása.
2. Elméleti követelmények
Fafajismeret terén
- felismeri a fontosabb fa- és cserjefajok magjait, csemetéit.
Mag- és csemetetermelési ismeretek terén
- ismeri az intenzív csemetetermesztési módszereket,
- felismeri a magtermelő állományok, ültetvények kialakításának szükségességét,
- azonosítani tudja a magvak gyűjtési módjait és idejét, eszközeit,
- tudja a vetés, az ültetés szabályait, a fontosságát,
- ki tudja választani a vetések idejét,
- elemezni, értékelni tudja a csemetenevelést, osztályozást, a vermelést, az iskolázás műveleteit,
- elemezni tudja a dugványnevelés, valamint a dugványozás műveleteit,
- elemezni, értékelni tudja a suháng- és sorfanevelés műveleteit,
- elemezni tudja a maggal, a csemetével, és a dugvánnyal történő erdősítési módokat.
Erdőneveléstan terén
- ismeri az erdőművelés és az erdőgazdálkodás fogalmait, összefüggéseit,
- ismeri az erdőn kívüli fásítások szerepét, jelentőségét,
- ismeri a faültetvények fogalmát, célját,
- felismeri az erdősítések és fásítások védelmének szükségességét,
- ismeri az erdősítések befejezésének módját, átadásának mikéntjét,
- jellemezni tudja az elágazási formákat, a koronaalakokat, az egészségi állapotot,
- meg tudja magyarázni a gyakorlati faosztályozást,
- meg tudja magyarázni az erdőnevelés alapjait,
- definiálni tudja a tisztítások és gyérítések céljait, feladatait,
- meg tudja magyarázni a gyérítések jelölésének a jelentőségét,
- jellemezni tudja a legfontosabb célállományok nevelésének a sajátosságait,
- körül tudja írni a magról történő természetes felújítás, ezen belül a fokozatos felújítóvágás jelentőségét,
- meg tudja magyarázni a sarjaztatás fogalmát, valamint jelentőségét,
- elemezni tudja a csemetekertekben és az erdősítésekben történő teljes és részleges talajelőkészítés műveleteit,
- elemezni tudja a vetés műveleteit,
- ki tudja dolgozni a nevelővágások kivitelezésének módszereit, a szelektív, a sematikus és a kombinált nevelővágások esetében is,
- elemezni tudja a száraz- és zöldnyesés műveleteit.
Az erdőművelés eszközei, gépei terén
- ismeri a munkájához szükséges eszközök működési elvét,
- értékelni tudja az ültetés szabályait kézi és gépi ültetés esetén,
- elemezni, értékelni tudja az erdősítések kézi és gépi ápolását, pótlását.
Munka-, tűz és környezetvédelem terén
- jellemezni tudja az erdőművelés környezeti elemeit,
- elemezni tudja, meg tudja ítélni a visszamaradó fák védelmének biztosítási módját, valamint a környezetkímélő munkavégzést,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- azonosulni tud valamennyi művelet biztonsági előírásaival.
Munkaszervezés és vállalkozói ismeretek terén
- ismeri a munkaszervezést, a munkajogot, a vállalkozástant,
- ismeri az orvosi vizsgálatok rendjét, szerepét, szükségességét.
3. Gyakorlati követelmények
Fafajismeret terén
- el tudja végezni az erdei magvak begyűjtését,
- felismeri a fafajokat.
Mag- és csemetetermelési ismeretek terén
- elvégzi a csemeték iskolázását,
- elvégzi a csemetével, dugvánnyal való ültetést,
- elvégzi az apró- és nagy magvak vetését,
- el tudja végezni a csemetetermesztés műveleteit.
Erdőneveléstan terén
- el tudja végezni a dugványkészítést,
- elvégzi a tápanyagutánpótlást,
- elő tudja készíteni a vetéseket,
- végre tudja hajtani az erdősítések és fásítások ápolását, védelmét,
- el tudja végezni a tisztításokat,
- végre tudja hajtani a nyesést.
Az erdőművelés eszközei, gépei terén
- be tudja állítani a talajművelő gépeket,
- működtetni tudja a talajművelő gépeket,
- elvégzi a csemeteültető, iskolázógépek, valamint a vetőgépek és ápológépek üzemeltetését,
- kiszolgálja a csemeteültető, az iskolázó-, a vető és ápológépeket,
- kezeli a munkagépeket,
- végrehajtja a munkagépek karbantartását.
Munka-, tűz és környezetvédelem terén
- elsősegélyt tud nyújtani,
- használja a biztonságtechnikai eszközöket.
Munkaszervezés és vállalkozói ismeretek terén
- meg tudja szervezni az egyes munkafolyamatokat,
- munkájával biztosítja a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőséget.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az erdőművelő szakember rendelkezzen határozott fellépéssel, jó felismerő- és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. Tűrje jól a természeti viszontagságokat!
Az erdőművelő rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a munkagépek kezeléséhez - nélkülözhetetlen a figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- vizsgára az a személy bocsátható, aki az előírt szakmai elméleti és gyakorlati órák óraszámának legalább a 80%- át teljesítette,
- 16. életév betöltése,
- egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- erdőműveléstan, magában foglalva a mag és csemetetermelési ismeretek, valamint az erdőneveléstan témaköreit,
- az erdőművelés eszközei, gépei, magában foglalva az eszközök és gépek felépítése, használata, karbantartása témaköreit,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
Az erdőműveléstan vizsgatárgy:
- mag- és csemetegazdálkodás,
- erdősítések kivitelezése, ápolása, pótlása, műszaki átvétele,
- erdőnevelés,
- talajelőkészítés,
- természetes felújítás,
- állományszerkezeti tényezők.
Az erdőművelés eszközei gépei vizsgatárgy:
- a munkagépek működése, üzemeltetése, karbantartása,
- kézi eszközök.
A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.
Szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy mindhárom témakörből legalább l0-10-10 vizsgafeladat legyen.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- fafaj felismerése (levél, rügy, csemete, termés alapján),
- kézi eszköz használatát igénylő feladat,
- gépi eszközökkel végrehajtandó feladat.
A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.
Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat előírásait minden feladat végrehajtása során szem előtt kell tartani.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az erdőművelés alapfogalmainak ismertetése,
- az erdőnevelés és műveleteinek ismertetése,
- az erdőművelésben alkalmazott munkagépek működése, rendeltetése, karbantartása,
- az erdészeti biztonsági szabályzat erdőművelésre vonatkozó előírásainak ismertetése,
- vállalkozási ismeretekből a vállalkozóra vonatkozó legfontosabb előírások ismertetése,
- erdőtörvény fő fejezeteinek ismertetése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- leggyakoribb állományalkotó fafajaink felismerése levél, rügy csemete és termés alapján,
- az erdőművelés kézzel, illetve kézi eszközökkel végezhető munkaműveleteinek végrehajtása,
- az erdőművelésben a leggyakrabban alkalmazott munkagépek üzemeltetése,
- az Erdészeti Biztonsági Szabályzat előírásainak ismerete és betartása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
A jelöltek azokból a tantárgyakból (vizsgafeladatokból) menthetők fel, amelyekből az erdőművelő szakképesítés szakmai követelményeivel azonos, vagy magasabb iskolai végzettséget tudnak igazolni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a
- fafaj felismerési feladat,
- kézi eszköz használatát igénylő feladat,
- gépi eszközökkel végrehajtandó feladat érdemjegyeinek átlaga adja.
A kerekítés során a gépi eszközzel végrehajtandó feladat érdemjegye a meghatározó.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlatot, ha gépkezelési feladat közben a vizsgázó baleseti helyzetet okoz, vagy a gépben kárt okoz.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Fafajismeret
Mag- és csemetetermesztési ismeretek
Erdőneveléstan
Az erdőművelés eszközei, gépei
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Munkaszervezés és vállalkozói ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Fafajismeret
Mag- és csemetetermesztési ismeretek
Erdőneveléstan
Az erdőművelés eszközei, gépei
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Fafajismeret3090120
Mag- és csemetetermelési ismeretek60200260
Erdőneveléstan70200270
Az erdőművelés eszközei, gépei60210270
Munka-, tűz és környezetvédelem30-30
Munkaszervezés és vállalkozói ismeretek50-50
Összesen3007001000
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

44. A Fafeldolgozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5262 03
2. A szakképesítés megnevezése: Fafeldolgozó
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7349
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
7349Fafeldolgozó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Fűrész-lemezipari gépek és berendezések beállítása, működtetése és karbantartása. Műszaki rajz alapján fűrész-lemezipari félkész és késztermékek készítése kézi szerszámokkal, illetve fűrész-lemezipari gépekkel. Fűrész-lemezipari késztermékek minősítése.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6280 03Fűrészipari gépkezelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Ismerje a fűrész-lemezipar alapanyagait, méreti, minőségi jellemzőit.
Tudja alkalmazni a fűrész-lemezipari technológiákat, végrehajtani a technológiai műveleteket.
Legyen képes a fűrész-lemezipari gépek, szerszámok, berendezések beállítására, üzemeltetésére, karbantartására. Ismerje a fűrész- lemezipar késztermékeinek méreti minőségi jellemzőit.
Tudja a műszaki rajzolás szabályait, a rajzok elkészítését és olvasását.
Ismerje elektromos, hidraulikus, pneumatikus vezérlési, szabályozási folyamatok kezelését.
Tudja a faipari számítógépes programok alkalmazását, használatát.
Ismerje a szükséges gazdasági alapfogalmakat, üzemszervezési kérdéseket.
Legyen képes a biztonságos, balesetmentes munkavégzésre.
2. Elméleti követelmények
Anyagismeret terén
- ismeri a különböző faféleségek felépítését, tulajdonságait, vizsgálati lehetőségeit,
- jellemzi a fűrész-lemezipari alapanyagok méreti, minőségi tulajdonságait,
- ismeri a fűrész-lemezipari félkész- és késztermékek méreti, minőségi jellemzőit.
Technológia terén
- le tudja vezetni a fűrész-lemezipari technológiákat, műveleteket, műveleti sorrendeket,
- tud azonosulni a biztonságos munkavégzés feltételeivel.
Műszaki rajz terén
- ismeri a képsíkokat, metszeteket, áthatásokat, a műszaki rajzolás szabályait.
Géptan és szerszámismeret terén
- ismeri a fűrész-lemeziparban alkalmazott szerszámok, gépek, berendezések, alkalmazási körét felépítését, működését.
Automatika terén
- ismeri a különböző vezérlési, szabályozási körök elemeit, azok funkcióit.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket.
Számítástechnika terén
- ismeri a számítógép szövegszerkesztőjének, adatbázis kezelőjének használatára; a számítógépes hálózatok hardver és szoftver igényeire, a fontosabb szakmai programok kezelésére.
Üzemszervezés terén
- tudja jellemezni a gazdasági alapfogalmakat, a gyártásszervezés kérdéseit.
3. Gyakorlati követelmények
Anyagismeret terén
- felismeri a fafajokat makroszkópikus jellemzőik alapján,
- minősíteni, osztályozni tudja a fűrész-lemezipar alapanyagait,
- minősíteni, osztályozni tudja a fűrészárukat, furnérokat,
- fűrész-lemezipar egyéb termékeinek be tudja mutatni méreti, minőségi jellemzőit.
Technológia terén
- használni tudja a famegmunkálás kézi szerszámait,
- tudja alkalmazni a fűrész-lemezipar technológiáit.
Műszaki rajz terén
- szerkeszt síkmetszéseket, áthatásokat.
Géptan és szerszámismeret terén
- fűrész-lemezipar gépeinek szerszámait fel tudja készíteni a művelet végrehajtására és a gépen be tudja állítani,
- adott fűrészgépet vagy lemezipari gépet be tud állítani, tudja kezelni, és tudja karbantartani.
Automatika terén
- alkalmazza a különböző vezérlési és szabályozási körök elemeit.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- tudja használni az elsődleges faipar gépeinek és szerszámainak védőberendezéseit, a munkavédelmi előírásokat betartja.
Számítástechnika terén
- használja a faipari szakmai programokat.
Üzemszervezés terén
- képes az elsődleges faipar gépeinél, gépsorainál, átbocsátóképesség és kapacitásszámításokra.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A munkakör ellátásához elengedhetetlen a koncentráló képesség, állóképesség, valamint zaj és por ellen előírt munkavédelmi eszközök használata.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- egészségügyi alkalmasság
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani. A gyakorlati és elméleti vizsga csak külön napon szervezhető.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- technológia
- géptan és szerszámismeret
A technológia vizsgatárgy:
- a fűrészipari technológiák,
- lapok, lemezek gyártástechnológiái,
- egyéb elsődleges faipari technológiák,
A géptan és szerszámismeret vizsgatárgy:
- gépek és szerszámok anyagai, gépelemek,
- faforgácsolás,
- elsődleges faipar szerszámai és gépei, azok szerkezete, működése, beállítása, karbantartása, munkavédelem.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
- fűrészipari és lemezipari alapanyagok bemutatása, félkész- és kész termékek minősítése (fafaj, méret, választék, minőségi osztály),
- fűrészipari szerszámok karbantartási feladatainak (hengerlés, terpesztés, duzzasztás, élezés stb.),végrehajtása,
- fűrészipari gépek, berendezések szerszámainak beállítása, a gépek kezelése; az adott feladatok végrehajtása,
- a mechanikai faanyagvizsgálatok bemutatása,
- üzemszervezési és munkavédelmi feladatok végrehajtása.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha a feladat elvégzése közben baleseti helyzetet okoz, vagy a gépeken kárt okoz.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- ismerje a fűrész- lemezipari technológiákat,
- jellemezze alap- lemezipari technológiákat,
- ismerje az egyéb elsődleges faipari technológiákat,
- ismerje a gépek és szerszámok anyagait, gépelemeket,
- jellemezze a faforgácsolást,
- ismerje az elsődleges és másodlagos faipar szerszámait és gépeit, azok szerkezetét, működését, beállítását, karbantartását, munkavédelmét.
A gyakorlati vizsga tartalma
- hajtsa végre a kijelölt gyakorlati feladatot.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Anyagismeret
Technológia
Műszaki rajz
Géptan és szerszámismeret
Automatika
Munkavédelem
Számítástechnika
Üzemszervezés
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Szakmai gyakorlat
Nyári üzemi gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
ÉvfolyamI.II.Összesen
Hetek száma3732
Anyagismeret2(74)3(96)170
Technológia3(111)4(128)239
Műszaki rajz2(74)2(64)138
Géptan és szerszámismeret4(148)3(96)244
Automatika--2(64)64
Munka-, tűz-és környezetvédelmi ismeretek--2(64)64
Számítástechnika3(111)2(64)175
Üzemszervezés2(74)2(64)138
Elmélet összesen:16(592)20(640)1232
Szakmai gyakorlat8(296)8(256)552
Naposi szolgálat-40*-40*80*
Nyári üzemi gyakorlat-120**--120**
Gyakorlat összesen:-456-296752
Összesen:10489361984
* Egy tanulóra előírt éves összes óraszám
** Ebből egy hét iskolai szervezésű tanulmányút.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

45. A Fafeldolgozó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5411 05
2. A szakképesítés megnevezése: Fafeldolgozó technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3114
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3114Fafeldolgozó technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A fafeldolgozó és famegmunkáló üzemekben a munkafolyamatok előkészítése, végrehajtásának megszervezése.
Faipari gépek, gépsorok, berendezések beállítása, üzemeltetése. Különböző faipari szerszámok, szerszámcsoportok karbantartásának irányítása, ellenőrzése.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A fafeldolgozó és famegmunkáló üzemekben, vagy önálló vállalkozóként, munkafolyamatok előkészítése, végrehajtásának megszervezése, irányítása, illetve végrehajtása.
Bútorok, ajtók, ablakok, egyéb faipari termékek metszeti, nézeti és egyéb szakrajzainak elkészítése; szakrajzok értelmezése.
Különböző faipari szerszámok, szerszámcsoportok karbantartásának végrehajtása vagy a végrehajtás irányítása, ellenőrzése.
Faipari gépek, gépsorok, berendezések beállítása szerszámállítása, kezelése és azok irányítása a munkavédelmi szempontok betartásával.
A faiparban alkalmazott vezérlési és szabályozási folyamatok kezelése.
Faipari számítógépes programok alkalmazása, használata.
Fa választékok, félkész- és késztermékek kereskedelmi tevékenységének bonyolítása, azok méreti és minőségi ismeretei alapján.
Mérnöki képzettséget nem igénylő vezetési, szervezési, tervezési feladatok elvégzése.
2. Elméleti követelmények
Anyagismeret terén
- ismeri a fa felépítését, tulajdonságait, vizsgálati lehetőségeit,
- ismeri a ragasztó és felületkezelő anyagok jellemzőit, vizsgálati módját vasalatokra, pántokra, alkalmazott műanyagokat,
- le tudja írni az alkalmazott anyagféleségek és gyártmányok jelölési lehetőségeit,
- értékeli a fa alapanyagok, félkész- és késztermékek szabványainak alkalmazását,
- elemzi a faanyagvédelmi eljárásokat.
Technológia terén
- ismeri a rönkfeldolgozás, ragasztás, lapok és lemezek, bútorok, ajtók, ablakok, egyéb faipari termékek gyártási technológiáit,
- jellemezni tudja a gyártási műveleteket, a késztermékek jellemzőit,
- leírja a termelés, gyártás előkészítését, programozását; jellemzi a minőségellenőrzést,
- kidolgozza az alapanyagok, segédanyagok kiválasztását, adott termék gyártásához.
Szakrajz és szerkezettan terén
- elkészíti a gépalkatrészek felvételezését, méretháló kialakítását, tűrést, illesztést,
- el tudja készíteni a bútorok, ajtók, ablakok, egyéb faipari termékek szakrajzait; értelmezi, olvassa a kész szakrajzokat.
Géptan terén
- ismeri a faiparban alkalmazott szerszámok, gépek és gépsorok alkalmazási körét, felépítését, működését,
- megmagyarázza a faipari szerszámok és gépek beállítási lehetőségeit, karbantartási feladatait.
Számítástechnika terén
- ismeri a számítógép szövegszerkesztőjének, adatbázis kezelőjének használatát; a számítógépes hálózatok hardver és szoftver igényeit, a fontosabb szakmai programok kezelését,
- definiálja a számítógépes programkészítés módszereit,
- kezeli önállóan a számítógép billentyűzetét.
Gyártásszervezés terén
- elkészíti a gyártmány, a termék dokumentációját, művelettervezését, a műveletek időnormáit.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket.
3. Gyakorlati követelmények
Anyagismeret terén
- felismeri a különböző fafajcsoportok mikroszkópikus felépítését, használni tudja a famegmunkálás kézi szerszámait, és azokat karbantartja,
- felismeri a kárpitozás anyagait felismeri makroszkópikus jellemzőik alapján az iparilag fontos fafajokat és fafajtákat,
- felismeri a fűrész és lemezipari alapanyagokat és termékeket,
- bemutatja a fák fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságainak vizsgálati lehetőségeit,
- minősíti és osztályozza a fűrészrönköket, fűrészárukat, furnérokat.
Technológia terén
- bemutatja a szárítási és gőzölési eljárásokat; szárítási menetrendeket,
- bemutatja bútorok, ablakok, ajtók, egyéb faipari termékek elkészítésének műveleti sorrendiségét,
- elkészít egyszerűbb bútorokat, ajtókat, ablakokat.
Szakrajz és szerkezettan terén
- szerkeszt sík metszeteket, áthatásokat,
- elkészíti a gyártandó faipari termékek szakrajzait.
Géptan terén
- ismeri a fémmegmunkálási módokat,
- beállít faipari megmunkáló gépeket, azokat kezeli, karbantartja.
Automatika terén
- ismeri a villamos pneumatikus hidraulikus vezérlési és szabályozási köröket; azok elemeit és alkalmazási lehetőségeit.
Számítástechnika terén
- használja az adatbázis programjait, a faipari szakmai programokat.
Gyártásszervezés terén
- készít anyag-, idő-, és létszámnorma számításokat, költségelemzéseket.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- tudja használni a faipari gépek szerszámok védőberendezéseit; a munkavédelmi előírásokat betartja.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A képesítést megszerzőkben alakuljon ki a pontos, precíz munkavégzés igénye; rendelkezzenek esztétikai és erkölcsi igényességgel, önművelés iránti vággyal. A korszerű szakmai képzettség birtokában tudjanak lépést tartani a technikai és tudományos fejlődéssel; legyenek képesek megoldani újabban felmerülő szakmai feladatokat.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Előírásoknak megfelelően elkészített szakdolgozat, vagy vizsgadarab dokumentációval.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
- technológia
- szakrajz és szerkezettan
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
A technológia vizsgatárgy témakörei:
Valamelyik faipari termék vagy termékcsoport gyártási technológiájának leírása, kiemelve például:
- a felhasznált alapanyagok méreti, minőségi jellemzőit,
- megmunkálás sorrendiségét, a műveletek sorrendjét,
- a gyártási paraméterek jellemzését,
- az egyes megmunkálási fázisok átbocsátó képességének vagy kapacitásának szinkronállapotba való hozását,
- a késztermékek méreti, minőségi jellemzőit.
A szakrajz és szerkezettan vizsgatárgy témakörei:
- valamilyen meghatározott asztal, szekrénybútor, konyhabútor, beépített bútor, elemes bútor, ablak vagy ajtó metszeti rajzainak, kiviteli rajzainak elkészítése,
- a metszeti rajzokból nézeti rajz szerkesztése,
- nézeti rajzokból metszeti rajzok készítése.
A szakképesítés írásbeli tételének kidolgozásához tantárgyanként 180-180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- technológia
- géptan
A technológia vizsgatárgy témakörei:
- a fűrészipari technológiák; beleértve a szárítást, gőzölést,
- a lapok, lemezek gyártási technológiái; a felületkezelési és felület-bevonási technológiákkal együtt,
- a bútoripari gyártástechnológiák,
- az épületasztalos-ipari gyártástechnológiák.
A géptan vizsgatárgy témakörei:
- gép és szerszám anyagok,
- gépelemek,
- a forgácsolás jellemzői,
- fűrészipari szerszámok és gépek,
- lapok és lemezek gyártásának gépei,
- bútorok és épületasztalosi termékek gyártásának szerszámai, gépei; azok szerkezete, működése, munkavédelmi eszközei.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati feladatok témakörei:
- alapanyagok, félkész- és késztermékek minősítése (fafaj, méret, választék, minőségi osztály),
- faipari szerszámok karbantartási feladatainak végrehajtása,
- faipari gépek, berendezések szerszámállítása, a gépek kezelése, adott feladat elvégzése,
- adott félkész és késztermékek gyártásához szükséges alap- és segédanyagok meghatározása, számítása,
- átbocsátó képesség és kapacitásszámítási feladatok,
- mechanikai faanyag vizsgálatok,
- munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok alapján jegyzőkönyv készítése,
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha a feladat elvégzése közben a jelölt baleseti helyzetet okoz, vagy a gépeken kárt okoz.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- fűrész- lemezipari technológiák,
- bútor-, ajtó-, ablak technológiák,
- egyéb faipari technológiák,
- gép és szerszám anyagok,
- gépelemek,
- faforgácsolás,
- elsődleges és másodlagos faipar szerszámainak és gépeinek szerkezete, beállítása, működése, karbantartása, munkavédelme.
A gyakorlati vizsga tartalma
- fűrész- lemezipari alapanyagok, késztermékek minősítése,
- faipari szerszámok karbantartása,
- szerszámok beállítása, faipari gépek üzemeltetése,
- üzemszervezési, gyártásszervezési feladatok,
- munkavédelmi feladatok.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A technológia és a szerkezettan szakrajz tantárgyak írásbeli jegyeinek átlaga adja az írásbeli jegyet. Az így átlagolt írásbeli, valamint a technológia és géptan tantárgyak szóbeli jegyeinek - tehát a három jegynek - az átlaga adja a szakmai elméleti jegyet. Átlagolásnál, tört számok esetén, a kerekítés szabályai érvényesek.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Anyagismeret
Technológia
Szakrajz és szerkezettan
Szabadkézi rajz
Géptan
Automatika
Számítástechnika
Gazdasági ismeretek
Gyártásszervezés
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Szakdolgozat
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Évközi szakmai gyakorlat
Nyári üzemi gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezése1/13. év
37 hét[2]
2/14. év
37 hét[3]
3/15. év
34 hét[4]
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki363632104
2.Anyagismeret74111-180
3.Technológia148148170466
4.Szakrajz és szerkezettan373712874
5.Szabadkézi rajz74--74
6.Géptan111111136358
7.Automatika--6868
8.Számítástechnika7474148
9.Gazdasági ismeretek-111-111
10.Gyártásszervezés--6868
11.Munka-, tűz- és környezetvédelem--6868
12.Szakdolgozat-----
Kötelező elmélet összesen5556295441728
Kötelező gyakorlat
13.Évközi szakmai gyakorlat296259238764
14.Szakrajz és szerkezettan74111136321
15.Naposi szolgálat[5]-8080160
16.Nyári üzemi gyakorlat[6]240160-400
Kötelező gyakorlat összesen6106104541674
Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-7468142
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-7468142
[7]Szabadon választható kötelező tárgyak összesen148136284
Összes óraszám
ebből szakmai elmélet
ebből szakmai gyakorlat
1165
555
610
1387
703
684
1134
612
522
3686
1870
1816
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
[2] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[3] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[4] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[5] Egy tanulóra eső évi összes óraszám.
[6] Ebből egy hét iskolai szervezésű tanulmányút.
[7] A továbbiakban kötelező fakultatív tantárgy.

47. A Faiskola-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 02
2. A szakképesítés megnevezése: Faiskola-kezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6117
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6117Faiskolai kertész
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A faiskola-kezelő munkások legfontosabb feladatai, a növények szaporítása (magvetés, dugványozás, feltöltéses bujtás, szemzés, oltás) a növények ápolása (metszés, kapálás, öntözés) a kész növények kitermelése, osztályozása és tárolása.
Fontos feladat az értékesítés során a vevők kiszolgálása, a szállítmányok szakszerű csomagolása, rakodása.
A szakképesítés önmagában nem jogosít faiskola, faiskolai lerakat létesítésére.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A termesztéstechnológiai műveletek szakszerű elvégzése:
- kitűzések elvégzésénél a figuráns feladatainak ellátása,
- szaporítási munkák önálló elvégzése (rétegezés, magvetés, bujtás, fás-, és zölddugványozás, szemzések, oltások).
A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri a talajtani alapfogalmakat,
- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,
- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, jogszabályi előírásait,
- jellemezni tudja a tápanyagutánpótlási módokat, a trágyaféléket,
- jellemezni tudja a talajművelési eljárásokat,
- jellemezni tudja az öntözési módokat,
- jellemezni tudja a növényvédelem módjait,
- jellemezni tudja a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat és kártevőket, gyomnövényeket,
- elemezni tudja a faj és a fajta fogalmát.
Faiskolai termesztés terén
- ismeri a faiskolai termesztés rendszerét, részfolyamatait,
- ismeri a faiskola termesztőterületeit és a rajtuk megtermelt árufajták megnevezéseit,
- felismeri a növényismereti jegyzékben szereplő növényeket,
- meg tudja jelölni a megismert növények különböző szempontok szerinti csoportjait,
- ismeri az erdészeti mag-, és csemetenevelés sajátosságait,
- meg tudja nevezni a fás növények életfeltételeit és testfelépítésük elemeit,
- jellemzi alany és a nemes rész kölcsönhatásait,
- körülírja a faiskolai termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,
- jellemzi a faiskola szerkezeti összetételét,
- definiálni tudja a faiskola működő részeit,
- jellemzi gyümölcstermő növények és a dísznövények felhasználási területeit,
- jellemzi a fás növények részeit és azok működését, és az azokban lejátszódó élettani folyamatokat,
- jellemzi az egyes szaporítási módok biológiai alapjait,
- jellemzi a természetes szaporítóképleteket és a szaporításra használt más növényi részeket,
- értékelni tudja az alapvető termesztéstechnikai elemeket (szaporítások, nevelési módok, átültetés, konténerezés),
- elemzi a betegségek és a kártevők elleni védekezési módokat,
- értékelni tudja a kész, kitermelt faiskolai termékeket a minősítési szabványok alapján,
- elemzi a tárolás állandó és ideiglenes módjait.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a termesztőberendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,
- ismeri a termesztőberendezések belső berendezéseit,
- ismeri a faiskolai termesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a faiskolai termesztésben használt kézi szerszámokat,
- tudja értékelni a faiskolai termesztésben használt építmények, eszközök, gépek, berendezések használatát és elsődleges karbantartását.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a forgalmazás és a szállítás szabályait,
- ismeri a szabvány fogalmát és jelentőségét a kereskedelemben,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az ÁFA fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegély-nyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,
- irányítással el tudja végezni a talajfertőtlenítés munkáit,
- elvégzi az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- felismeri és megnevezi a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- képes összeállítani különböző kertészeti földnemeket,
- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat,
- be tudja mutatni a különböző növényi részeket és magvakat.
Faiskolai termesztés terén
- meg tudja ítélni a különböző technológiai feladatokhoz szükséges anyagok mennyiségét és minőségét,
- meg tudja ítélni az elvégzett munka minőségét és az elkövetett hibákat,
- azonosítani tudja a faiskolai kórokozókat, kártevőket,
- meg tudja ítélni, mikor kell a magvakat begyűjteni, és hogyan kell azokat kezelni,
- meg tudja ítélni, melyik szaporítási módot mikor kell elvégezni,
- meg tudja ítélni az egyes koronaformák közötti különbségeket,
- felismeri a gyakori alanyokat, gyümölcsfajokat és dísznövényeket,
- be tudja mutatni a faiskolai nyilvántartásokat,
- be tudja mutatni a faiskolai termesztésben használt szerszámokat, eszközöket, anyagokat, göngyölegeket, edényeket,
- gyakorlottan be tudja mutatni a szaporítási módokat,
- gyakorlottan be tudja mutatni a nevelési munkákat (metszés, pincírozás, gallérozás, kötözés),
- gyakorlottan be tudja mutatni a szabadgyökerű és a földlabdás növények kitermelését, osztályozását, csomagolását.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja az öntöző berendezéseket,
- ismeri a termesztőberendezések, építmények szerkezetét és berendezéseit,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- be tudja mutatni a faiskolai termesztésben használatos gépeket, berendezéseket,
- elvégzi a faiskolai termesztésben használt kézi szerszámok karbantartását,
- szét tudja szedni, és össze tudja rakni a metszőollókat, kötözőpisztolyokat,
- össze tudja rakni az egyszerű talajművelő szerszámokat a nyelükkel,
- el tudja végezni az egytengelyes kerti traktor, az ültető és csomagoló és cserepező gépek karbantartását, és használni tudja azokat.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri hogyan kell viselkedni a vevőkkel és hogyan kell kiszolgálni,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A faiskola-kezelőnek jól kell tűrnie a monotóniát, ugyanakkor képesnek kell lennie a tartós figyelemösszpontosításra. Jó térlátással és vizuális emlékezőképességgel kell rendelkeznie.
Testileg edzett és szívós, kézügyessége átlagon felüli legyen. Jól kell bírnia a munkát tartósan hajlott testhelyzetben.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, - a korlátozottság fokától és jellegétől függően -) számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- faiskolai termesztés,
- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,
- munka- és környezetvédelmi ismeretek,
- gazdálkodási alapismeretek.
A faiskolai termesztés vizsgatárgy:
- a faiskola részei, és azok szerepe,
- szaporításmódok,
- termesztőberendezések,
- alanyhatás,
- nevelési munkák,
- telepítés,
- kitermelés,
- tárolás, csomagolás, szállítás,
- nyilvántartások témaköreit foglalja magába.
A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a környezeti tényezők szerepe,
- a talajművelési eljárások,
- a trágyafélék csoportosítása, tápanyagutánpótlás módjai,
- az öntözés célja, jelentősége, módjai,
- a növényvédelmi eljárások,
- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,
- a növényi test felépítése témaköreit foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Faiskolai termesztés,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése (szaporítások, nevelési munkák, telepítés, ültetés, kitermelés, permetezés, talajművelés, metszés, kitűzés) egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
amely a szakmával kapcsolatos alapvető ismeretekből áll (növény, növényi rész, kór- és kárkép felismerés, eszközök, anyagok, gépelemek ismerete; legalább 30 db), amelyet 30 perc alatt kell megoldani.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- szaporítás módok csoportosítása és jellemzésük,
- a növényismereti jegyzékben található növények csoportosítása,
- telepítési munkák ismerete,
- nevelési munkák,
- kitermelés, osztályozás, csomagolás, tárolás, szállítás ismerete,
- faiskolai szabványok, nyilvántartások ismerete,
- éghajlati tényezők szerepe,
- talajtényezők szerepe,
- talajművelési eljárások,
- öntözési módok,
- tápanyag visszapótlás,
- növényvédelmi eljárások,
- munkagépek felépítése és működése,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- különböző szaporításmódok elvégzése,
- nevelési munkák elvégzése,
- talajművelés, lombtrágyázás elvégzése,
- osztályozás, csomagolás elvégzése,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növény, növényi részek felismerése,
- kór- és kárképek felismerése,
- kézi szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- gépelemek felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot 1-5-ig terjedő érdemjeggyel.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Faiskolai termesztés
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Kertészeti alapismeretek3570105
Faiskolai termesztés130320450
Műszaki ismeretek35112147
Gazdálkodási alapismeretek304272
Munka-, tűz- és környezetvédelem101626
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

48. A Fakitermelési gépkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6280 02
2. A szakképesítés megnevezése: Fakitermelési gépkezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8312
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 200
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8312Fakitermelési gépkezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A fakitermelési gépkezelő ért a fakitermelés során alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések kezeléséhez üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépek beállítási, karbantartási műveleteit. Önállóan tudja elvégezni a gépekkel a munkafeladatokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6262 01Erdőművelő
21 6280 02Motorfűrész-kezelő
31 6262 01Fakitermelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgép, a speciális erdészeti erőgép karbantartása.
Az erőgép és a munkagép összekapcsolása.
Az erőgépek kezelőszerveinek használata.
A munkagépek kezelőszerveinek szakszerű használata.
A munkagépek karbantartása.
Gépi bérmunkavállalás.
Az erdészeti munkagép üzemeltetése:
döntőgép kezelés,
gallyazógép kezelés,
darabológép kezelés,
gallyazó- darabológép kezelés,
teljesfakitermelőgép kezelés,
hasítógép kezelés,
kérgezőgép kezelés,
aprítékkészítőgép kezelés.
2. Elméleti követelmények
Általános műszaki, erdészeti alapismeretek terén
- ismeri az erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,
- ismeri a hazai fafajainkat, cserjéinket,
- ismeri a fakitermelés alapfogalmait, munkafolyamatát,
- ismeri az erdei termékek méret és minőségi követelményeit, ezek előállítását,
- a faanyag tulajdonságait, a fahibákat,
- ismeri a fahasználat fogalmait,
- ismeri a környezetvédelem fontosságát,
- ismeri a fahasználat gépeinek rendszerét, alkalmazási területeit.
Vállalkozási ismeretek terén
- ismeri a gép bérmunkavállalással kapcsolatos jogi formáit.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- ismeri a közlekedés közúti, erdészeti feltételeit, szabályait, az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- elemezni tudja a közúti közlekedés szabályait,
- meg tudja ítélni a baleseti helyzeteket.
Gépüzemeltetési ismeretek terén
- felismeri a megszerzett szakmai tudása alapján a kezelésére bízott gépek, gépcsoportok gazdaságos üzemeltetésének módját,
- azonosítani tudja a gépek beállítási és üzemeltetési hibáit.
Gépszerkezettani, karbantartási ismeretek terén
- felismeri az erőgépek, munkagépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépek karbantartásának, tárolásának, valamint a szállítás általános szabályait, a gépkapcsolások előírásszerű módját,
- ki tudja választani a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri az erdészeti fakitermelő munkagépek működési elveit, úgy mint,
- döntőgép,
- gallyazógép,
- darabológép,
- gallyazó- darabológép,
- teljesfakitermelőgép,
- kérgezőgép,
- hasítógép,
- aprítékkészítőgép vonatkozásában.
3. Gyakorlati követelmények
Gépüzemeltetési ismeretek terén
- ismeri a fakitermelési gépek beállítását,
- ki tudja választani a technológiához alkalmazható gépet,
- tudja kezelni és üzemeltetni a munkagépet,
- betartja a közúti közlekedés szabályait,
- betartja a biztonságos közúti és erdészeti szállítás szabályait.
Gépszerkezettani, karbantartási ismeretek terén
- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a fakitermelési gépek karbantartását.
4. Személyi követelmények
A fakitermelési gépkezelő szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, monotónia-tűréssel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A 16. életév betöltése, illetve közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor.
A tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell "T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes járművezetésre jogosító okmánnyal, amely a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik.
A szorgalmi idő alatti szakmai elméleti gyakorlati követelmények eredményes teljesítése.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- gépüzemeltetési ismeretek,
- gépszerkezettani, karbantartási ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- szerkezettan,
= amely szerelési, beállítási feladatot tartalmaz,
- gépüzemelés,
= amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott géppel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgáját a jelöltnek, ha a feladat elvégzése közben baleseti helyzetet okoz, vagy a gépekben kárt okoz.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az erőgépek, munkagépek szerkezeti egységei, működési elveinek ismerete,
- a gépek karbantartásának ismerete,
- a gépek üzemeltetésének ismerete,
- a közlekedés közúti és erdészeti feltételeinek ismerete,
- a vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelemi szabályok ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a gépek karbantartása, üzemeltetése, beállítása, összeszerelése,
- döntőgéppel tőtől való elválasztás, közelítés végzése,
- gallyazógéppel a törzs gallyazásának elvégzése,
- darabológéppel meghatározott méretre darabolni,
- gallyazó- darabológéppel a gallyazást, darabolást végrehajtani,
- teljesfakitermelőgéppel a munkafolyamatokat végrehajtani,
- kérgezőgéppel a kérgezést elvégezni,
- hasítógéppel a hasítást elvégezni,
- aprítékkészítőgéppel az aprítékkészítést elvégezni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet érdemjegyét a vizsgázó önálló szóbeli felelete alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt lehet húzatni.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlatok értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásának figyelembe vételével kell elvégezni.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a szerkezettani, szerelési, beállítási feladat, valamint az üzemeltetési feladat érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Általános műszaki, erdészeti alapismeretek
Vállalkozási ismeretek
Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek
Gépüzemeltetési ismeretek
Gépszerkezettani, karbantartási gyakorlat
Gépüzemeltetési gyakorlat
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Általános műszaki, erdészeti alapismeretek
Vállalkozási ismeretek
Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek
Gépüzemeltetési ismeretek
Gépszerkezettani, karbantartási gyakorlat
Gépüzemeltetési gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Általános műszaki, erdészeti alapismeretek101020
Vállalkozási ismeretek6-6
Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek4-4
Gépüzemeltetési ismeretek206585
Gépszerkezettani, karbantartási ismeretek206585
Összesen:60140200
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

49. A Fakitermelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése: Fakitermelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6213
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 500
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: nyolcadik osztály elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: pályaalkalmassági vizsga
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6213Fakitermelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A fakitermelés történhet egyedül álló fák, fasorok, facsoportok, erdősávok, erdőrészek esetében. Különböző kitettségű és lejtszögű felszíni viszonyok között. (Nem vonatkozik a lakott területen végzendő fakitermelésre.) Jellemzi továbbá, hogy 6 cm mellmagassági átmérőnél nagyobb, 5 m-nél magasabb, különböző helyzetű és egészségi állapotú (eltérő növekedés) fák tőtől való elválasztása (döntés). A ledöntött fák gallyazása, választékolása, darabolása.
A kitermelésnél keletkezett faanyag felkészítése (kérgezés, hasítás), készletezése (sarangolás, máglyázás) és a faanyag számbavétele. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást be kell tartani. (EBSZ = Erdészeti Biztonsági Szabályzat).
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6262 01Erdőművelő
21 6280 02Motorfűrész-kezelő
31 6280 02Fakitermelési gépkezelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A kitermelendő fa szemrevételezésekor tudjon biztonságosan dönteni arról, hogy milyen eszközökkel, milyen technológiával (esetleg segítséggel) végezhető el a feladat.
Képessége van a fakitermelés folyamatában valamennyi művelet (döntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, közelítés, készletezés, számbavétel) elvégzésére.
Mester fokon kezeli elsősorban a motorfűrészt, mint a fadöntés fő eszközét, speciális vágásformák, tökéletes karbantartás, lánckímélés, helyes testtartás, jó időbeosztás.
Ésszerűen és hatékonyan használja a biztonsági berendezéseket (kesztyű, sisak, bakancs, fülvédő stb.), valamint a munkát segítő eszközöket (fejszék, ékek, rönkfordító, capin stb.).
Törekszik a kivágandó fa értékének minél nagyobb fokú megmentésére (hibátlan döntés, jó választékolás, helyes darabolás, kíméletes közelítés stb.).
Ha nem dolgozik motorfűrésszel (egészségügyi szabály), akkor szakszerűen végez fejszével gallyazást, vagy hasítást. kiszolgálja a közelítő, rakodó, vagy szállító gépeket.
Egész tevékenysége során figyelmesen törekszik a természet- és környezet védelmére, valamint a balesetek (káresetek) elkerülésére.
2. Elméleti követelmények
Gép és eszközismeret terén
- felismeri a munkájához szükséges eszközöket és tudja pontos nevüket,
- tökéletesen érti a motorfűrész működését,
- ismeri a motorfűrészre szerelhető adaptereket és azok szerepét, használatát.
Fa- és választékismeret terén
- felismeri a leggyakoribb fahibákat,
- meg tudja nevezni a leggyakoribb prímér választékokat.
Fűrészelési technológia terén
- felismeri a fa húzott és nyomott oldalát,
- észreveszi az egészségestől eltérő élő fát, érti a hajk, a törési léc és lépcső fadöntésben lévő szerepét, ismeri a szabványba foglalt előírásait,
- ismeri a központos súlyvonalhelyzetű, a kishúzási és nagyhúzási fák döntési problémát,
- tudja a darabolás szabályait,
- ismeri valamennyi vágásformát.
Fakitermelés munkafolyamatai terén
- fel tudja sorolni a fakitermelés teljes munkafolyamatát,
- ismeri a felkészítések szerepét,
- meg tudja különböztetni a közelítést a szállítástól,
- ismeri a közelítés különböző módozatait, ismeri a sarangok előírt méreteit.
Fakitermelési technológiák terén
- ismeri a gyérítésben használható ledarabolásos technológiát 15 cm átmérőig,
- felismeri a különleges helyzetű és alakú fákat (ikertörzs, villásfa, kihajló fa),
- ismeri a gallyazás változatait (géppel, fejszével,
- értékelni tudja a számbavétel rendjét.
Gazdasági és jogi ismeretek terén
- tisztában van a vállalkozási és alkalmazotti munkaviszony fogalmával,
- ismeri az egyszemélyes fakitermelést, valamint a munkacsapatos rendszert is.
Munka- tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- ismeri az orvosi vizsgálatok rendjét,
- ismeri az elsősegélynyújtás alapelveit,
- meg tudja magyarázni a biztonsági zóna szerepét,
- tudja, hogy gépesítéskor a visszamaradó fák egészségére különösen vigyázni kell,
- ismeri a fadöntésnél előforduló legfontosabb veszélyeket (törési léc átvágás, erős szél stb.),
- ismeri a biztonságtechnikai előírásokat,
- rendelkezzen ergonómiai alapismeretekkel.
3. Gyakorlati követelmények
Gép és eszközismeret terén
- meg tudja ítélni (látja, hallja) a használatban lévő motorfűrész rendellenességét (hiba felismerés!),
- tudja kezelni a motorfűrészekhez tartozó adaptereket,
- ért a motorfűrész szereléshez, hibák kijavításához,
- el tudja végezni a láncélezést mesterfokon,
- tudja elvégezni a karbantartási feladatokat,
- szakszerűen, gyorsan el tudja végezni a vágórészek, az adapterek fel-le szerelését, cserélését.
Fa- és választékismeret terén
- ismerje fel a legfontosabb erdei fafajokat,
- tudja használni a választékolás eszközeit (hosszmérő, átlaló, jelölő) és tudjon választékolni, biztonságosan ítélje meg a döntendő fa egyensúlyi helyzetét.
Fűrészelési technológia terén
- használni tudja a fadöntésnél szükséges segédeszközöket (ékek, fejszék, emelők stb.),
- tudja végrehajtani valamennyi vágásformát a fadöntés bármely műveleténél,
- tudja végrehajtani a különböző átmérőjű és egyensúlyi helyzetű fák irányított döntését,
- ennek érdekében jól el tudja készíteni a döntéshez szükséges hajkot, helyesen választja meg a törési léc formáját, a törési lépcső magasságát és a döntővágás módját.
Fakitermelés munkafolyamatai terén
- biztonságosan ítélje meg a döntendő fa egyensúlyi helyzetét,
- tud fejszével gallyazni,
- ért a gépi és kézi felkészítéshez is (kérgezés, hasítás).
Fakitermelési technológiák terén
- tud készíteni vágásrendet és azt fenntartani,
- a visszamaradó fák (újulat) védelmét szem előtt tartva határozza meg a döntés és közelítés irányát.
Gazdasági és jogi ismeretek terén
- tudja elvégezni a számbavétel írásos feladatát is.
Munka- tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- ki tudja jelölni a biztonsági zónát,
- képes különleges helyzetek elhárítására is (fennakadt fák levétele, vihardöntött fák gallyazása, darabolása),
- tudja helyesen megítélni a veszélyforrások elhárításának módját,
- ha párban (csoportban) dolgozik legyen képes munkatársainak segíteni (bemutatni, magyarázni),
- értelemszerűen és biztonságosan használja a biztonsági- és védőeszközöket, szükség esetén képes életmentő elsősegélynyújtásra (vérzéscsillapítás stb.),
- betartja az ergonómiai (egészségvédő) szabályokat (helyes testtartás, időbeosztás, stb.),
- betartja az erdészeti biztonsági szabályzat előírásait.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
- A fakitermelő képesítést megszerezni kívánó személynek szakmai alkalmassági követelménynek kell megfelelni (előzetes orvosi vizsgálat),
- legyen jó fizikumú, határozott, nyugodt idegrendszerű egyén,
- jó felismerő és gyors döntési képességgel rendelkezzék,
- ne essen pánikba és legyen fegyelmezett,
- alakuljon ki benne a precíz és pontos munkavégzés igénye, felelősségérzet önmaga és társai iránt, de a rábízott anyagi értékek (egy szép értékes fa, drága gép) megbecsülésére is,
- tűrje a természet viszontagságait.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a 21. életév betöltése (iskolai rendszeren kívüli képzés esetén)
- szakmai és egészségügyi alkalmasság
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- gép- és eszközismeretek,
- fakitermelés munkafolyamatai,
- gazdasági- és jogi ismeretek.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteket, a gép- és eszközismeretek, illetve a fakitermelés munkafolyamatai aktuális részeihez kell kapcsolni.
A gép- és eszközismeretek vizsgatárgy:
- motorfűrész felépítése, működése, karbantartása,
- motorfűrészhez kapcsolható adapterek: szerkezetük, használhatóságuk.,
- fakitermelésnél használt segédeszközök: döntő villa, ékek, fejszék, rönkfordító, capin,
- fakitermelésnél használt közelítő, felkészítő eszközök és gépek (kérgezés, hasítás stb.),
- biztonsági és védelmi eszközök, eljárások
témaköröket foglalja magába.
A fakitermelés munkafolyamatai vizsgatárgy:
 fakitermelés komplex fogalma (előkészületek),
 döntés,
 gallyazás,
 választékolás,
 darabolás,
 felkészítés (közelítés is),
 készletezés (sarangolás, máglyázás),
 számbavétel,
 különböző alakú és helyzetű fák fakitermelési problémái,
 fakitermelési rendszerek (tő melletti darabolásos, hosszúfás stb.),
 munka- és biztonságvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A gazdasági- és jogi ismeretek vizsgatárgy:
- fakitermelés engedélyeztetési eljárásai,
- vállalkozási ismeretek,
- biztonsági és védelmi szabályzatok,
- általános munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy mindhárom témakörből 10-10-10 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Valamennyi jelölt köteles önállóan (kötelező segítő erő esetén segítőtárssal) végrehajtani az előírt kézi vagy gépi eszközökkel végzendő műveletsort, vagy műveletet
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- szerelési és karbantartási feladatból:
A jelölt elsősorban a motorfűrészelés (fakitermelési műveletek) közben is előforduló szét-összeszerelési, illetve karbantartási feladatot hajt végre: (üzem-kenőanyag feltöltés, lánccsere, láncélezés, szűrők, gyertya tisztítás stb.) adapter cseréket, üzembehelyezési feladatokat, egyéb fakitermelési eszközök karbantartását (pl.: fejsze élezése stb.).
- fadöntés motorfűrésszel Æ>15 cm:
Minden jelölt köteles 15 cm átmérőnél nagyobb különféle súlyponti helyzetű fát a tőtől elválasztott, vagy előírt célba dönteni (irányított döntés), amennyiben a fa helyzete (állapota) megkívánja, segítőtársat is vehet igénybe.
- gallyazás vagy darabolás + választékolás:
Ebben a feladatcsoportban a jelölt már ledöntött fát gallyaz és választékol, vagy a már legallyazott fekvő fát választékolja és utána darabolja.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha bármely vizsgarész teljesítése közben önmagának vagy a gépben kárt vagy balesetet okoz!
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- ismeret szintjén: (felismerni, megnevezni és rámutatni stb.) a fakitermelés során használt eszközöket, ezek szerkezeti részeit; a különleges alakú, helyzetű fák döntési problémáit; orvosi vizsgák rendjét, elsősegélynyújtást; jogi ismereteket; fakitermelési rendszereket,
- megértés szintjén: (megmagyarázni, kifejezni) tudja: a munkavégzéshez szükséges eszközök működési elvét; a fadöntésnél a biztonsági zóna, hajktörési léc, -lépcső szerepét; a gallyazás, választékolás, darabolás helyes vagy helytelen volta miatti értéknövelés vagy -csökkenés következményeit; a biztonsági és védelmi szabályzatok hasznosságát,
- alkalmazás szintjén: motorfűrész biztonságos kezelése mellett a fadöntésben használt vágásformák segítségével a balesetmentes fakitermelés műveleteinek összességét; alkalmazza valamennyi előírt biztonsági és védelmi előírást, berendezést, eszközt.
A gyakorlati vizsga tartalma
- ismerje (felismerje, megnevezni tudja és képes legyen) valamennyi elméletben tanult eszköz, anyag kiválasztására,
- jártas legyen a nem mindennap előforduló, de a fakitermelésben megjelenhető különleges helyzetek megoldásában (különleges helyzetű, alakú fák döntése, speciális felkészítő eszközök használata stb.); elsősegélynyújtásban, jogi ismeretekben, használati utasítások kezelésében,
- készség szinten kezelje a motorfűrészt valamennyi szituációban (döntés, gallyazás, darabolás) a használható vágásformákkal együtt; a mindennapi karbantartási feladatokat, láncélezést; a fadöntést normális viszonyok (középpontos, kishúzású fák) szabadon vagy irányított módon is tudja végezni; valamennyi segédeszköz és anyag használatát a szükséges munkafolyamatokban; szinte automatikussá váljon a biztonsági eszközök és berendezések használata, a védelmi szabályok betartása.
A vizsgakérdéseket a fentiek figyelembevételével kell összeállítani.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A motorfűrész-kezelő (OKJ 21 6280 02) képesítéssel rendelkező jelölt a gyakorlati vizsgatételek a) és c) feladata alól felmenthető, kivéve a választékolási feladatrészt.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgán végzett feladatokra kapott osztályzatok átlaga adja.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Gép- és eszközismeret (motorfűrészek, adapterek, egyéb gépek, kiegészítő eszközök)
Fa- és választékismeret
Fűrészelési technológia (alap és kombinált vágások, különböző feszültségi helyzet-
ben - döntés, gallyazás, darabolás)
Fakitermelés munkafolyamatai (döntéstől a számbavételig)
Fakitermelési technológiák (munkaszervezési módszerek)
Gazdasági- és jogi ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Gép és eszközismeret
Fa és választékismeret
Fűrészelési technológia
Fakitermelés munkafolyamatai
Fakitermelési technológiák
Összefüggő szakmai gyakorlatok
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Gép- és eszköz-ismeret245680
Fa- és választékismeret163248
Fűrészelési technológia3276108
Fakitermelés munkafolyamatai3896134
Fakitermelési technológiák165066
Gazdasági- és jogi ismeretek12-12
Munka-, tűz- és környezetvédelem21-12
Összefüggő szakmai gyakorlatok-4040
Összesen150350500
Az óraszámok a csoport előképzettsége, szakmai irányultsága (pl.: tűzoltó, vagy útfenntartó) alapján arányaiban változhatnak.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

52. A Földmérő és térinformatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5401 04
2. A szakképesítés megnevezése: Földmérő és térinformatikai technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3112
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3112Földmérő és térinformatikai technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az alsógeodéziával kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység, vízszintes és magassági alappont-sűrítés, földmérési alaptérkép készítés, ingatlan-nyilvántartás, változás átvezetése, topográfiai felmérés, fotogrammetriai technológiával kapcsolatos geodéziai tevékenység, közműtérkép készítése és más ipari tevékenységhez (közlekedési, építőipari, agro, honvédelmi) kapcsolódó mérési, térképezési, adatfeldolgozási, kitűzési és különböző vizsgálati feladatok klasszikus és automatizálási technológiák alkalmazásával. A nemzetgazdaság legkülönbözőbb területein megjelenő térinformatikai részfeladatoknak: az adatgyűjtés, adatbázis-kezelés és adatintegrálás önálló ellátása. A felsorolt résztevékenységekben alkalmazottként munkavállalás vagy az azokban való vállalkozás.
A munkavégzés során be kell tartani a földmérés etikai normáit, valamint a térinformatikai adatokkal kapcsolatos nemzetközi jogi előírásokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 5499 01Fotogrammetriai kiértékelő
52 5401 03Térképész technikus
53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Alsógeodéziai vízszintes és magassági alappontok sűrítése.
Vízszintes és magassági adatok gyűjtése és feldolgozása.
Vízszintes és magassági értelmű kitűzések.
Területrendezések.
Számítógéppel segített térképszerkesztés.
Dokumentáció elkészítése számítógéppel.
Térinformatikai adatok gyűjtése, feldolgozása.
2. Elméleti követelmények
Földmérés terén
- ismeri a geodézia, mint tudomány, szerepét és kapcsolatát más tudományokkal,
- ismeri a földmérés és térképkészítés kultúrtörténetét,
- ismeri a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását, a méretarányt,
- megnevezi a vetülettani alapismereteket,
- emlékszik a térképi idomok grafikus területszámításának módszereire,
- megmagyarázza a földmérés fogalmát, célját, felosztását, feladatait,
- definiálja a Föld alakját, megmagyarázza méreteinek meghatározását, leírja a geoidot helyettesítő felületeket és azok jellemzőit,
- megkülönbözteti a Magyarországon használt vetületi rendszereket,
- leírja a magyarországi vízszintes és magassági alappont-hálózatokat,
- bemutatja a vízszintes részletmérés hagyományos eszközeit,
- jellemzi a hagyományos szögmérő műszerek és tahiméterek működési elvét, felépítésüket, tartozékaikat,
- megmagyarázza az elektronikus szög- és távmérő műszerek, mérőállomások, kód-tahiméterek működési elvét, felépítését és jellemzi azok tartozékaikat,
- megmagyarázza a műholdas helymeghatározás elvét, a GPS rendszert és annak működését,
- jellemzi a vízszintes szög- és iránymérés elvét, módszereit, valamint a magassági - zenit - szög mérésének lehetőségeit,
- leírja a háromszögelési hálózatok felépítésének, kialakításának elveit, módszereit és csoportosításait,
- megkülönbözteti a felmérési alappontokat, leírja a sokszögeléssel történő vízszintes koordináta-meghatározást,
- körülírja a vízszintes részletmérés szerepét a térképkészítésben, kiválasztja a részletmérés módszereit,
- definiálja a nagy méretarányú felmérést, földmérési alaptérkép fogalmát, méretarányát, tartalmát,
- megkülönbözteti a földmérési alaptérkép készítésének hagyományos technológiáit, jellemzi a térképfelújítást és az újfelmérést,
- leírja a mérési hibákat, a hibatörvényeket, a hibaterjedést, a mérési hibák elosztását, a kiegyenlítés fogalmát, a pontossági és megbízhatósági mérőszámokat,
- megmagyarázza a szintező műszerek elvét, felépítését,
- értelmezi a magasság fogalmát, kiválasztja a magassági alapszinteket, leírja a magasságmérés elvét, a relatív és abszolút magasságot, jellemzi a magasságmérési módszereket,
- definiálja a vonalszintezés feladatát és szabályait,
- leírja a felsőrendű szintezési hálózatot, annak felépítését, alappontjainak állandósítását és számozását,
- jellemzi a területszintezést,
- megmagyarázza a szintvonal, a hossz- és a keresztszelvény fogalmát,
- jellemzi a földrendezési feladatok céljait, megkülönbözteti a területrendezési feladatok fajtáit (község- és városrendezést, kisajátítást, házhelyosztást, földrészletek megosztását, stb.),
- megmagyarázza a mérnökgeodéziával kapcsolatos alapfogalmakat, a mérnökgeodézia feladatát, jellemzi az ipartelepek vízszintes és magassági alappont hálózatát,
- megmagyarázza a közműfelmérés célját, feladatát, jellemzi a közmű alaptérképet, a szakági részletes helyszínrajzot, az egyesített közműtérképet,
- értékeli a vízszintes és magassági alap és részletpontok ideiglenes és végleges megjelölésének lehetőségeit,
- elemzi a távolságok meghatározásának módszereit mérőszalaggal, tahiméterrel és elektronikus távmérő műszerrel, kiszámítja a ferde távolságok redukcióit,
- elemzi a hagyományos derékszögű és a poláris koordinátamérést,
- elemzi a numerikus adatgyűjtés végrehajtását terepi mérőállomással és GPS technikával,
- ábrázolja a geodéziai koordináta rendszert,
- kiszámítja a geodéziai alapfeladatokat, az elő-, oldal-, hátra és ívmetszést, az ortogonálisan bemért pontok koordinátáit, a szelvény átmetszéseket,
- elkészíti a számítások írásbeli és rajzi munkarészeit,
- elemzi az alsógeodézia vízszintes alappont-meghatározásainak módszereit és azok végrehajtását,
- illusztrálja a földmérési alaptérkép szelvényrendszerét az egységes országos térképrendszert (EOTR-t),
- elemzi a földmérési alaptérkép készítésének munkafolyamatát,
- értékeli a digitális alaptérképet, készítésének módszereit, munkafolyamatát,
- elemzi a a földrészletek és alrészletek kialakításának lehetőségeit, megkülönbözteti a művelési ágakat, bemutatja a helyrajziszámozást,
- elemzi a terület-meghatározás feladatait, a térképi idomok területének meghatározását numerikus módszerrel, bemutatja a területszámítás munkarészeit,
- elemzi az egyszerű és szabálytalan alakú idomok területosztását, bemutatja a területosztás műszaki munkarészeit, a változási vázrajzot,
- értékeli az ötödrendű vonalszintezés végrehajtását, a vonalszintezés számítását,
- elemzi a magassági részletpontok meghatározásának lehetőségeit, a trigonometriai magasságmérést, a területszintezés,
- illusztrálja a szintvonalak szerkesztését, értékeli a kótált pontok szerepét,
- elemzi az egyszerűbb mérnökgeodéziai feladatokat, illusztrálja az ipartelepi alappontok állandósítását, bemutatja az ipartelep vízszintes és magassági részletpontjainak bemérését és kitűzését, értékeli a kitűzések pontosságát és megbízhatóságát,
- elemzi az állapottérkép vezetését, a megvalósulási térkép szerkesztését, értékeli a leggyakoribb mozgásvizsgálati méréseket,
- elemzi a vonalas létesítmények tervezésével és felmérésével kapcsolatos fölmérési munkákat, az egyenesek és ívek felmérését és kitűzését, a szelvényezést, a hossz- és keresztszelvények felmérését, megszerkesztését, a vonalas létesítmények kitűzését,
- elemzi az állami földmérési és térképészeti alapadatok fajtáit, nyilvántartásukat, igénylésüket és az adatszolgáltatást.
Fotogrammetria és távérzékelés terén
- ismeri az átszerkesztési eljárásokat,
- ismeri a térbeli Helmert-transzformációt,
- megnevezi a meteorológiai és egyéb távérzékelő műholdrendszerek felépítését,
- megnevezi a fény részecske-tulajdonságait,
- leírja a projektív geometriai, az optikai és fényképészeti alapismereteket, megnevezi a fényképek torzulásait,
- megmagyarázza a térlátás elméletét, a térhatású kép készítését, a térlátás fokozásának eszközeit,
- kiválasztja a fotogrammetria csoportosításának lehetőségeit, a földi és légi fotogrammetriát,
- megkülönbözteti a sík- és sztereo-fotogrammetria alapjait, a tájékozás belső és külső adatait, a relatív és abszolút tájékozást,
- leírja a repülési terv készítését,
- megkülönbözteti a sík- és sztereo-fotogrammetriai műszerek elvi felépítését és működését,
- megmagyarázza az orto-fotogrammetriát,
- jellemzi a számítógéppel segített fotogrammetriai kiértékelést, a digitális képfeldolgozás alapjait,
- leírja a fotogrammetria egyéb alkalmazási területeit,
- definiálja a távérzékelést, leírja a műholdfelvételek készítésének elvi alapjait, az adatnyerő rendszerek fajtáit, bemutatja a távérzékelő eszközök hordozóit,
- elemzi a mérőkamara felépítését, bemutatja a földi és légi kamarákat, a mérőképet, jellemzi a fotogrammetriai koordináta-rendszereket, megkülönbözteti a belső és külső adatokat, kiválasztja a légifénykép nevezetes pontjait, valamint az illesztőpontokat,
- elemzi a földi fotogrammetria eszközeit, módszereit, megmagyarázza matematikai összefüggéseit,
- elemzi az egyképes eljárást, a képátalakítást,
- értékeli a sztereo-fotogrammetriai eljárásokat, az analóg, az analitikus és a digitális kiértékelést,
- elemzi a fotogrammetria alkalmazását a nagyméretarányú, a topográfiai és a sajátos célú térképkészítésben, a mérnökgeodéziában, és a térképfelújítási eljárásokban,
- elemzi a digitális fotogrammetria és az információs rendszerek kapcsolatát.
Topográfia terén
- ismeri a topográfiai térképeknél alkalmazott vetületi rendszereket, szelvényezéseket,
- megnevezi a topográfiai térkép készítés célját, ismeri méretarányait, tartalmát, felhasználási területeit, rámutat a geodéziai társtudományokkal való kapcsolatokra,
- ismeri a topográfiai felmérési, térképezési munkákra vonatkozó szabályzatok, utasítások pontossági követelményeit,
- felidézi a topográfiai térképezés történetét,
- definiálja a domborzattant,
- leírja a domborzatábrázolás módszereit,
- jellemzi a jelkulcsi ábrázolást, megkülönbözteti az egyezményes jelek fajtáit,
- megmagyarázza az idomváz szerepét,
- jellemzi a topográfiai térképkészítés klasszikus és digitális módszereit,
- kiválasztja a topográfiai felmérés műszereit, megkülönbözteti a módszereit,
- tájékozódik a topográfiai térképen,
- értékeli a szintvonalszerkesztés hagyományos módszereit,
- elemzi a domborzatrajz szerkesztését számítógéppel.
Jog és államigazgatás terén
- ismeri a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányos rendet, az államszervezet felépítését és működését, az országgyűlést, a köztársasági elnököt, a kormányt, az államigazgatás központi és helyi szerveit, az alkotmánybíróságot, a bíróságokat és ügyészségeket és az önkormányzatokat,
- megnevezi a jogszabálytani ismereteket, a jogalkotó szerveket, a jogszabályokat, a jogszabályi hierarchiát, a jogszabályok érvényességét és hatályosságát, jelölésüket, kihirdetésüket, és közzétételüket, a jogérvényesülés formáit,
- emlékszik a földügyi szakigazgatás kialakulására, ismeri szervezetét, felépítését, megnevezi a földügyi szakigazgatás általános feladatait,
- leírja a hatósági jogalkalmazást,
- kifejti az államigazgatási eljárás alapfogalmait (fogalom, alany, tárgy),
- definiálja a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségét, a hatáskört és illetékességet,
- jellemzi az első fokú eljárásra vonatkozó főbb szabályokat,
- leírja a határozatot (alakját és tartalmát, közlését),
- megmagyarázza az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerét (a határozat kijavítását és kiegészítését, a határozat módosítását és visszavonását, a fellebbezést, a bírósági felülvizsgálati kérelmet, az ügyészi intézkedéseket, a semmiséget),
- leírja az államigazgatási szervek ügyirat-kezelési szabályait (az iratok iktatását, nyilvántartását, az ügyvitel mozzanatait, a selejtezést),
- megkülönbözteti a polgárjogi fogalmak közül a tulajdonjogi ismereteket, a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, a tulajdoni formákat, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a közös tulajdont, a használati jogokat,
- definiálja a szerződés általános fogalmát, jellemzi a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos szerződéseket, a szerződéskötést, a szerződések tartalmi és alaki követelményeit,
- kiválasztja az információszabályozásra vonatkozó legfontosabb ismereteket, leírja a személyes adatok fogalmát és jogi védelmét, megmagyarázza a közérdekű adatok nyilvánosságát,
- elemzi a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal.
Ingatlan-nyilvántartás terén
- felidézi az ingatlanok nyilvántartásának történetét,
- ismeri a kataszteri felméréseket, a földadókatasztert,
- ismeri a telekkönyvet,
- definiálja az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, rendszerét, tárgyát, részeit, módját,
- megkülönbözteti az ingatlan-nyilvántartás alapelveit: a bejegyzés, a rangsor, a közhitelesség, a nyilvánosság, az okirat elvét, a kérelemhez kötöttség, a kötelező használat, teljesség, az egységesség, és a reálfolium elvét,
- leírja az ingatlan-nyilvántartás tartalmát: az ingatlanok és a jogosultak adatait, továbbá
- jellemzi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat és feljegyezhető tényeket,
- leírja az ingatlan-nyilvántartási eljárást, fogalmát és alanyait, az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárást, a jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló eljárást, a hivatalbóli eljárás szabályait, az ingatlan-nyilvántartási beadványokat, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárás elintézési szabályait, a közbenső intézkedéseket, az ingatlan-nyilvántartási határozatokat, a változások érvényesítésének szabályait,
- megmagyarázza az ingatlan-nyilvántartási eljárás jogorvoslati rendszerét, az ingatlan-nyilvántartási határozatok kiegészítését, kijavítását, módosítását, a fellebbezésre vonatkozó szabályokat, a bírósági jogorvoslati kérelmet, ügyészi óvást, az ingatlan-nyilvántartási pereket,
- megmagyarázza a különleges ingatlan-nyilvántartási eljárásokat: az ingatlan-nyilvántartás átalakítását, a tulajdoni lapok pótlását, a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokra vonatkozó szabályokat,
- leírja az ingatlan-nyilvántartás számítógépes támogatásának elvi kérdéseit,
- elemzi az ingatlanok nyilvántartásának módját, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását, a mező- és erdőgazdasági művelés alatt alá földeket (művelési ágakat), a művelés alól kivett területeket, a belterületet és külterületet (zártkertet),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás részeit: a tulajdoni lapot, az ingatlan-nyilvántartási térképet, az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, az okirattárat, a törölt bejegyzések jegyzékét,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézését, az iktatást és széljegyzést, az okiratok vizsgálatát, a közbenső intézkedések megtételét, a nyilvántartásba helyezést, a határozatok szerkesztését és kézbesítését,
- elemzi a változások ingatlan-nyilvántartásban történő rögzítését: az adatok átvezetését, a jogok bejegyzését és tények feljegyzését, a térkép tartalmát érintő változásokat.
Geodéziai számítástechnika terén
- felidézi a számítástechnikai alapfogalmakat,
- ismeri a hardware-t,
- ismeri a software-t,
- leírja az operációs rendszereket, azok csoportjait, feladataikat, a grafikus és egyéb kártyák alkalmazását,
- jellemzi a hálózati munka legfontosabb részterületeit, a hálózatok működtetését,
- azonosítja a felhasználói programokat, a szövegszerkesztő -, táblázat- és adatbázis-kezelő programokat,
- leírja az adatátviteli lehetőségeket, megkülönbözteti az adatformátumokat, és az eltérő formátumú adatállományok konvertálását,
- leírja programnyelveket, a programozást általában,
- kiválasztja a számítógépes problémamegoldás módszereit,
- definiálja az algoritmus fogalmát, az elemi algoritmusokat,
- elemzi a térképszerkesztő programok felépítését, felhasználását a nagyméretarányú térképek szerkesztésében és a sztereo-fotogrammetriai kiértékelésben,
- elemzi az adat leválogatásokat,
- elemzi a digitális térkép informatikai kapcsolatait és felhasználását,
- értékeli a digitalizálás lényegét és módszereit.
Térinformatika terén
- ismeri a földrajzi információs rendszer elhelyezkedését a tudományágak között, rámutat szerepére és kapcsolataira az egyéb tudományokkal,
- ismeri a térinformatikai rendszerek kialakulásának történetét,
- ismeri az alapvető térbeli műveleteket,
- ismeri a térbeli döntés-előkészítés lényegét,
- megnevezi a térinformatikai rendszerek hazai alkalmazásának főbb területeit,
- megnevezi a rendszerek típusait és csoportosítását, adatrendszerek és funkciórendszerek szerint,
- definiálja az informatikát és az információs rendszereket,
- leírja a térinformatikai rendszerek felépítését,
- megmagyarázza az adatmodellek fontosságát,
- jellemzi a vektoros adatmodellek felépítését, tulajdonságait,
- megkülönbözteti a spagetti és a topológiai adatmodelleket,
- jellemzi a raszteres adatmodellek felépítését, tulajdonságait,
- jellemzi a GIS alkalmazások típusait,
- leírja a térinformatikai rendszerek szervezésének alapjait,
- összehasonlítja az egyszerű és összetett térbeli műveleteket,
- megmagyarázza a digitális domborzatmodellek felépítését,
- leírja a domborzatmodellezés alapvető műveleteit,
- egyszerű változásokat végrehajt az adatbázison,
- végrehajt egyszerű lekérdezéseket,
- végrehajt egyszerű szerkesztési és megjelenítési tevékenységeket,
- elemzi a térbeli adatok kezelését,
- értékeli a felhasználói felületeket,
- értékeli az adatszintek között végezhető műveletek problémáit,
- értékeli a digitális domborzat modelleken az interpoláció hatását.
Gazdasági és szervezési ismeretek terén
- megnevezi az általános gazdasági alapismereteket,
- ismeri a központi költségvetés elveit, szerkezetét,
- ismeri az árképzés elvét, az ár összetevőit,
- felismeri a költségeket, adókat és járulékokat,
- azonosítja gazdálkodási ismereteket, leírja a műszaki terv készítésének elvét, a földmérési és térképészeti munka költségvetésének készítését,
- jellemzi a munkaszervezési ismereteket.
3. Gyakorlati követelmények
Földmérés terén
- bemutatja a hagyományos szögmérő műszerek és a tahiméterek egyszerű vizsgálatát és igazítását,
- bemutatja az elektronikus szög- és távmérőműszerek, mérőállomások, kódtahiméterek beállítási lehetőségeit,
- bemutatja a szintezőműszerek vizsgálatát és igazítását,
- bemutatja az ötödrendű vízszintes alappont-sűrítés, és a felmérési alappontok meghatározása mérési munkáinak végrehajtását, a számítások elvégzését, a munkarészek összeállítását,
- bemutatja a nagyméretarányú felmérés végrehajtását hagyományos földi, fotogrammetriai és automatizált eljárással, valamint ezek munkarészeit,
- bemutatja a magassági felméréseket, a magassági ábrázolást,
- bemutatja a földrendezés végrehajtását, műszaki munkarészeit,
- bemutatja az ipartelepek vízszintes és magassági felmérését, kitűzését, a készítendő munkarészeket,
- bemutatja a közműfelmérés eszközeit, a felmérés módszereit,
- elvégzi a libellák vizsgálatát és igazítását,
- komparálja a mérőszalagokat, elvégzi a távmérő műszerek ellenőrzését,
- elvégzi az alsógeodéziai vízszintes és magassági alappontok ideiglenes megjelölését és állandósítását,
- osztályozza és számozza a vízszintes alap- és részletpontokat,
- elvégzi a vízszintes szög- és iránymérést, kiszámítja a mért irányértékeket, képzi a vízszintes szögeket,
- megtervezi és végrehajtja, a felmérési alappontok meghatározásának terepi és irodai munkáit,
- elvégzi a községek, belterületek és földrészletek elhatárolását, elkészíti az elhatárolás munkarészeit,
- elvégzi a vízszintes részletmérést, kiszámítja a részletpontok koordinátáit és elkészíti a munkarészeit,
- digitális földmérési térképrészletet szerkeszt egy a földmérési műszaki gyakorlatban használt térképszerkesztő programmal,
- elvégzi a helyrajziszámozást újfelmérés, térkép felújítás és változások esetén, valamint a művelési ágak és alrészletek megjelölését,
- kiszámítja a síkidomok területét numerikus módszerrel,
- elvégzi a területrendezési feladatokat, megszerkeszti a változási vázrajzot (megosztás, házhelyosztás, stb.) esetén,
- elvégzi a mérnökgeodéziai részfeladatokat, állandósítja a különleges alappontokat, beméri, illetve kitűzi az ipartelepek vízszintes és magassági részletpontjait, különleges építményeket (oszlopok, tornyok), folyamatosan vezeti az állapottérképet (genplan), elkészíti a megvalósulási térképet, mozgásvizsgálati méréseket végez,
- meghatározza az ötödrendű magassági alappontokat a vonalszintezéssel, kiszámítja a magasságukat és elkészíti a munkarészeket,
- elvégzi a magassági részletmérést, feldolgozza a mérési eredményeket, bemutatja a magassági információk térképi ábrázolásának módszereit, megszerkeszti a szintvonalakat,
- elvégzi a hossz- és keresztszelvények felvételét, megszerkeszti a hossz- és keresztszelvényeket,
- elvégzi vonalas létesítmények tervezésével, felmérésével, kitűzésével kapcsolatos geodéziai munkákat, elkészíti a sávtérképeket,
- bemutatja az állami földmérési és térképészeti alapadatok igénylését, gyűjtését, hitelesítését és felhasználását.
Fotogrammetria és távérzékelés terén
- bemutatja a fototérkép készítését illesztőpont korrekció nélkül, illesztőpont korrekcióval, övenkénti transzformációval, és a síkfotós technológiát,
- bemutatja a sztereo-fotogrammetriai kiértékelési eljárásokat, analógot, analitikus és digitális kiértékelést,
- bemutatja a fotogrammetriai pontsűrítés különböző eljárásait sík- és sztereofotogrammetria esetén,
- bemutatja a távérzékeléssel szerzett adatok kapcsolhatóságát a különféle információs rendszerekhez,
- elvégzi a fényképolvasást, az inverz és a direkt interpretációt, használja a különböző témájú képi jelkulcsokat,
- előírás szerint használja a fotogrammetriai termékeket, a kontakt és puha másolatokat, elvégzi a részletmérést és minősítést fototermék használatával, elkészíti a fototérképet, a sztereomérési lapot,
- kiértékeli a műholdfelvételeket, ehhez kapcsolódóan használja a földi referenciaképeket, hitelesítő adatokat és különféle információs fákat.
Topográfia terén
- demonstrálja a topográfiai térképkészítést fototopográfiai technológiával,
- bemutatja a digitális topográfiai térkép készítés alapjait,
- bemutatja a digitális terepmodell jellemzőit,
- megszerkeszt egy topográfiai térképrészletet,
- szintvonalakat szerkeszt, idomváz alapján,
- koordináta és távolságméréseket végez a topográfiai térképen,
- használja a legfontosabb jelkulcsi jeleket,
- hossz- és keresztszelvényt szerkeszt topográfiai térképről.
Ingatlan-nyilvántartás terén
- bemutatja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszert, az ingatlan-nyilvántartás tartalmának számítógépes kezelését, változásvezetést, archiválást, a TAKAROS rendszer működését,
- demonstrálja a személyazonosító adatok használatának korlátozását,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználását, az adatszolgáltatást a számítógépes ingatlan-nyilvántartásból, a hiteles másolatok kiadását, a hivatalból történő adatszolgáltatást,
- bemutatja a külső felhasználók csatlakozását a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz,
- elvégzi a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartás résztevékenységeit, a TAKAROS rendszerben (adatfeldolgozást, adatkezelést, adatgyűjtést, adatszolgáltatást),
- elvégzi az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes lekérdezését (a tulajdoni lap másolat, törzskönyv, összesítők),
- elvégzi az ingatlan-nyilvántartási beadvány iktatását és széljegyzését számítógépes rendszerben,
- elvégzi az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézését, határozat meghozatalát számítógépes rendszerben,
- átvezeti a változásokat a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartásban.
Geodéziai számítástechnika alkalmazása terén
- kezeli a számítógépeket és a perifériákat,
- kezeli az operációs rendszereket és az alkalmazói programokat
- használja a hálózatokat,
- elvégzi a geodéziai számításokat szakmai programok segítségével,
- elvégzi az adatátvitelt, az adatok konverzióját, az adatok leválogatását, kapcsolat létesítését más számítógépes rendszerekkel,
- használja a számítógépes térképszerkesztő programokat, térkép részleteket szerkeszt, plotter rajzokat készít,
- elvégzi a manuális digitalizálást,
- elvégzi korszerű geodéziai műszerekkel mért adatok feldolgozását.
Térinformatika terén
- bemutatja egy, a földmérésben aktuálisan alkalmazott térinformatikai szoftver jellemzőit, használatát,
- bemutatja az adatállományok kezelését,
- bemutatja az egyszerű és összetett térbeli műveletek végrehajtását,
- bemutatja a digitális domborzatmodelleket, a domborzatelemzés alapvető módszereit,
- használja egy térinformatikai szoftver alapvető lekérdezői műveleteit,
- elemi szerkesztéseket, transzformációkat végez térbeli adatokkal,
- egyszerű statisztikákat készít térbeli adatok alapján,
- egyszerű elemzést végez, valamely térbeli adatszinten,
- az adatszintek között alapvető térbeli műveleteket végez,
- elvégzi a digitális domborzatmodelleken az interpoláció műveletét,
- a digitális domborzatmodelleken tematikus rétegkészítést hajt végre,
- értékeli a felhasználói felületet.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A földmérő és térinformatikai technikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelődésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség.
A földmérő és térinformatikai technikus szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, megfelelő fizikummal, jó felismerő, illetve gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a munkavégzésben, valamint alapos, becsületes, pontos, óvja a természeti és épített környezet értékeit! Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a bíráló által megfelelőnek minősített szakdolgozat, amely a gyakorlati-vizsgát helyettesíti és a szorgalmi időszak befejezéséig el kell készíteni,
- egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani!
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgához kiadott, titkosított tételeket, kell használni!
Az írásbeli vizsgafeladat két részből áll. Az első részben kb. 12-15 kérdésre, kell válaszolni. A kérdéseket öt tantárgy készségszintű ismereteket igénylő témaköreiből kell összeállítani az alábbi%-os arányban:
földméréstan 30%,
fotogrammetria 20%,
topográfia 10%,
geodéziai számítástechnika 10%
térinformatika 30%.
A második részben, kb. 3-5 földmérési számítási feladatot, kell megoldani, amelyek lehetnek függetlenek, de össze is függhetnek, fontos, hogy önállóan megoldhatóak legyenek. A számítási feladatokat az érvényes szakmai szabályzatok, utasítások előírásai szerint kell végrehajtani a vizsgatételben előírt irodai eszközök segítségével!
A számítási feladatok témakörei:
- irányszög- és távolság számítás; poláris pont koordináta számítása,
- vízszintes alappont meghatározási feladatok (elő-, oldal-, hátra-, ívmetszés; szabadálláspont; poláris pont, sokszögvonalak számítása),
- külpontos mérések központosítása,
- magaspont levezetések,
- koordináta transzformációk (ortogonálisan bemért pontok országos koordinátáinak számítása, derékszögű kitűzési méretek számítása),
- numerikus területszámítás,
- területosztások,
- V. rendű vonalszintezés számítása,
- trigonometriai magasság számítási feladatok,
- egyszerű átszámítások földrajzi és geodéziai koordináták között.
Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga három részből áll. A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A szóbeli vizsgatárgyak a következők:
- földmérési ismeretek,
- szakmai informatika és térinformatika,
- kataszteri ismeretek.
A vizsgarészek tételei kettő részből, "A" és "B" kérdésből álljanak!
- A földmérési ismeretek komplex vizsgarész tételeit a földméréstan, fotogrammetria, és topográfia tantárgyak alapismereteinek témáiból kell összeállítani! Az "A" kérdésben a földméréstan, a "B" kérdésben a fotogrammetria, és a topográfia (kb., 70%, 30% arányban) tudásterületei szerepeljenek!
- A szakmai informatika és térinformatika komplex vizsgarész tételei a geodéziai számítástechnika és a térinformatika tantárgyak tudásterületeiből álljanak!
- A kataszteri ismeretek komplex vizsgatárgy tételeinek első részét az ingatlan-nyilvántartási ismeretek tantárgy témái, a második részt az állami földmérési alaptérkép tartalma, készítése és aktualizálása, technológiai ismeret-területei alapján kell összeállítani!
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételsort kell alkalmazni!
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A technikusjelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat olyan összefüggő komplex mérési, számítási, térképezési, adat-feldolgozási, esetleg vizsgálati feladat, amely felöleli a tananyag jelentős részét, és kb. 5 nap terepi és 5 nap irodai munkával elkészíthető. A szakdolgozat témáját a jelölt választhatja meg, a szaktanár jóváhagyásával, vagy a feladatot a szaktanár jelöli ki. A szakdolgozat legalább elégséges szintű elkészítése a vizsgára bocsátás előfeltétele.
Sikertelennek kell minősíteni a szakmai gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a kapott feladatot a szakmai műszaki gyakorlat előírásai szerint, az adott határidőre, önállóan, a megfelelő szinten nem tudta elkészíteni!
A szakdolgozat témakörei:
- vízszintes alappont meghatározások,
- magassági alappont meghatározások,
- vízszintes részletmérések végrehajtása,
- magassági felmérések végrehajtása,
- a földmérési alaptérkép tartalmának változásával járó feladatok végrehajtása,
- fotogrammetriai adatgyűjtés, adatfeldolgozás,
- digitális alaptérkép készítés részfeladatainak végrehajtása,
- közműfelmérés,
- ipartelepi geodéziai részfeladatok végrehajtása,
- ingatlan nyilvántartási feladatok elemző bemutatása,
- új geodéziai, fotogrammetriai, szakmai informatikai eszközök, módszerek, programok elemző értékelése, vizsgálata.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a Föld alakjának, a geoidot helyettesítő felületek definiálása, a vetülettani alapfogalmak megnevezése, a Magyarországon használt vetületi rendszerek megkülönböztetése,
- a vízszintes alappont hálózatok létrehozásának bemutatása, a magyarországi vízszintes alappont-hálózat leírása,
- a magasság fogalmának értelmezése, a magassági alapszintek kiválasztása, a relatív és abszolút magasság értelmezése, a magyarországi magassági alappont-hálózat bemutatása,
- a vízszintes részletmérés hagyományos eszközeinek bemutatása,
- a hagyományos szögmérő műszerek működési elvének bemutatása, felépítésük, tartozékaik leírása,
- a szintező műszerek működési elvének, felépítésének magyarázata,
- az elektronikus szög- és távmérő műszerek, mérőállomások, kód-tahiméterek működési elvének magyarázata, felépítésének, működésének bemutatása,
- a műholdas helymeghatározás elvének, a GPS rendszer működésének magyarázata,
- az abszolút és relatív helymeghatározás bemutatása, a matematikai és a geodéziai koordináta rendszerek ábrázolása, a geodéziai alapfeladatok kiszámítása,
- az elő-, oldal-, hátra és ívmetszések kiszámítása,
- az ortogonálisan bemért pontok koordinátáinak és a derékszögű kitűzési méretek kiszámítása,
- a felmérési alappontok megkülönböztetése, a sokszögeléssel történő vízszintes koordináta-meghatározás leírása,
- a terület-meghatározás elemzése, a térképi idomok területének numerikus módszerrel történő meghatározása,
- az egyszerű idomok területosztásának elemzése,
- az ötödrendű vízszintes alappont-sűrítés munkafolyamatának leírása,
- a magassági - zenit - szög mérésének leírása, a trigonometriai magasságmérés bemutatása,
- a vonalszintezés feladatának, végrehajtásának és szabályainak elemzése,
- a területszintezés jellemzése, a hossz- és a keresztszelvények felvételének magyarázata,
- a közműfelmérés céljának, feladatának magyarázata, a közmű alaptérkép, a szakági részletes helyszínrajz, az egyesített közműtérkép jellemzése,
- mérnökgeodéziával kapcsolatos alapfogalmak magyarázata, az állapottérkép vezetésének, a megvalósulási térkép szerkesztésének, elemzése,
- az ipartelepek vízszintes és magassági alappont hálózatainak jellemzése, az ipartelepi alappontok állandósításának illusztrálása,
- a leggyakoribb ipartelepi mozgásvizsgálati mérések értékelése,
- a vonalas létesítmények tervezésével és felmérésével kapcsolatos fölmérési munkák elemzése,
- mérési hibák, a hibatörvények, a hibaterjedés, a mérési hibák elosztásának, a kiegyenlítésnek, a pontossági és megbízhatósági mérőszámoknak a leírása,
- térkép fogalmának, a térképek csoportosításának, a méretaránynak az ismerete, a földmérési alaptérkép készítés hagyományos technológiáinak megkülönböztetése, a térképfelújítás és az újfelmérés jellemzése,
- a földmérési alaptérkép szelvényrendszerének az egységes országos térképrendszernek (EOTR-t) a bemutatása,
- a nagy méretarányú felmérés, földmérési alaptérkép fogalmának, méretarányának definiálása, tartalmának és alapfogalmainak leírása,
- a földmérési alaptérkép készítés hagyományos munkafolyamatainak az elemző bemutatása,
- a magassági részletpontok meghatározási lehetőségeinek elemzése, a földmérési alaptérkép domborzat ábrázolásának bemutatása,
- a digitális alaptérkép készítés módszereinek értékelése, munkafolyamatának elemző bemutatása,
- a numerikus adatgyűjtés terepi mérőállomással és GPS technikával történő végrehajtásának elemző bemutatása,
- földrendezési feladatok céljainak jellemzése, a területrendezési feladatok fajtáinak (kisajátítás, házhelyosztás, földrészletek megosztása) és egyéb az ingatlan nyilvántartásban bejegyzésre kerülő változások megkülönböztetése, geodéziai feladatainak bemutatása.
- a fotogrammetria csoportosításának bemutatása, a földi és légi fotogrammetria, illetve az egy és két képes fotogrammetria megkülönböztetése,
- a projektív geometriai, az optikai és fényképészeti alapismeretek leírása, a mérőképek nevezetes pontjainak és vonalainak kiválasztása,
- a fényképek torzulásainak megnevezése,
- a mérőkamara felépítésének elemzése, a földi és légi kamarák bemutatása,
- a sík- és sztereo-fotogrammetria alapjainak, elvének a megkülönböztetése,
- az egyképes eljárás, a képátalakítás elemzése, a képátalakító műszer és a képátalakítás lehetőségeinek bemutatása,
- a sztereo-fotogrammetriai kiértékelő műszerek elvi felépítésének és működésének elemző bemutatása,
- a repülési terv készítésének és a légifényképező repülés leírása,
- belső és külső tájékozás adatainak értékelése,
- a relatív tájékozás leírása,
- az abszolút tájékozás leírása,
- a sík- és sztereofotogrammetriai alappont sűrítés elvének bemutatása,
- a sztereo-fotogrammetriai eljárások értékelése,
- a számítógéppel segített fotogrammetriai kiértékelés, a digitális képfeldolgozás alapjainak jellemzése,
- a távérzékelés definiálása, a műholdfelvétel készítés elvi alapjainak, az adatnyerő rendszerek fajtáinak leírása, a távérzékelt képanyagok feldolgozásának bemutatása.
- a topográfiai térkép készítés céljának, méretarányainak, tartalmának, felhasználási területeinek megnevezése, az alkalmazott vetületi rendszerek, szelvényezések ismerete,
- a topográfiai térkép tartalmának elemzése,
- a jelkulcsi ábrázolás jellemzése, az egyezményes jelek fajtáinak a megkülönböztetése,
- a domborzatábrázolás fajtáinak leírása, a szintvonalszerkesztés módszereinek az értékelése,
- a fototopográfiai felmérési eljárások jellemzése,
- a topográfiai térképek felújításának bemutatása,
- a topográfiai térképkészítés numerikus módszerének jellemzése, a digitális terepmodell bemutatása,
- a számítástechnikai alapfogalmak (adat, információ, informatika, mértékegységek) felidézése,
- a számítástechnika és a számítógépek fejlődésének bemutatása,
- hardware ismeretek felidézése,
- software ismeretek felidézése,
- az operációs rendszerek, azok csoportjainak, feladatainak, a grafikus és egyéb kártyák alkalmazásának leírása,
- a hálózati munka legfontosabb részterületeinek, a hálózatok működtetésének jellemzése,
- a felhasználói programok, a szövegszerkesztő-, táblázat- és adatbázis-kezelő programok azonosítása, bemutatása,
- az adatátviteli lehetőségek leírása, az adatformátumok megkülönböztetése és az eltérő formátumú adatállományok konvertálása,
- a számítógépes problémamegoldás módszereinek kiválasztása,
- az adat leválogatások elemzése,
- a globális kommunikáció bemutatása,
- az adatbiztonság és adatvédelem leírása,
- a térképszerkesztő programok felépítésének elemzése, a nagyméretarányú térképek szerkesztésében és a sztereo-fotogrammetriai kiértékelésben történő felhasználásuk,
- a digitális alaptérkép alapfogalmainak, adatmodelljének, adatforrásainak, szerkezetének, informatikai kapcsolatainak és felhasználásának elemzése,
- a földügy, ingatlan-nyilvántartás aktuális programjainak bemutatása (KDIR, TAKAROS, KÉKES),
- a földrajzi információs rendszer, a tudományágak közötti elhelyezkedésének ismerete, szerepének és az egyéb tudományokkal való kapcsolatainak bemutatása,
- az alapvető térbeli műveletek ismerete,
- a térbeli döntés-előkészítés lényegének ismerete,
- az információs rendszerek típusainak és csoportosításának megnevezése,
- a térinformatikai rendszerek felépítése leírása,
- az adatmodellek fontossága magyarázata,
- a vektoros adatmodellek felépítésének, tulajdonságainak jellemzése,
- a spagetti és a topológiai adatmodellek megkülönböztetése,
- a raszteres adatmodellek felépítésének, tulajdonságainak jellemzése,
- a GIS alkalmazások típusainak jellemzése,
- a térinformatikai rendszerek szervezése alapjainak leírása,
- az egyszerű és összetett térbeli műveletek összehasonlítása,
- a digitális domborzatmodellek felépítésének magyarázata,
- a domborzatmodellezés alapvető műveleteinek leírása,
- egyszerű változások végrehajtása az adatbázison,
- egyszerű lekérdezések végrehajtásának bemutatása,
- egyszerű szerkesztési és megjelenítési tevékenységek végrehajtásának bemutatása,
- a térbeli adatok kezelésének elemzése,
- a felhasználói felületek értékelése,
- az adatszintek között végezhető műveletek problémáinak értékelése,
- a digitális domborzat modelleken az interpoláció hatásának értékelése,
- az ingatlan-nyilvántartás fogalmának, céljának, rendszerének, tárgyának, részeinek, módjának definiálása,
- az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek a megkülönböztetése: a bejegyzés, a rangsor, a közhitelesség, a nyilvánosság, az okirat elve, a kérelemhez kötöttség, a kötelező használat, teljesség, az egységesség, és a reálfolium elve,
- az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a leírása: az ingatlanok és a jogosultak adatai,
- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények jellemzése,
- az ingatlan-nyilvántartási eljárás, fogalma és alanyai, az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárás, a jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló eljárás, a hivatalbóli eljárás szabályai, az ingatlan-nyilvántartási beadványok, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, az ingatlan-nyilvántartási eljárás elintézési szabályai, a közbenső intézkedések, az ingatlan-nyilvántartási határozatok, a változások érvényesítésének szabályai leírása,
- az ingatlan-nyilvántartási eljárás jogorvoslati rendszerének, az ingatlan-nyilvántartási határozatok kiegészítésének, kijavításának, módosításának, a fellebbezésre vonatkozó szabályoknak, a bírósági jogorvoslati kérelemnek, ügyészi óvásnak, az ingatlan-nyilvántartási pereknek a magyarázata,
- a különleges ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak a magyarázata: az ingatlan-nyilvántartás átalakítása, a tulajdoni lapok pótlása, a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokra vonatkozó szabályok,
- az ingatlan-nyilvántartás számítógépes támogatása elvi kérdéseinek a leírása,
- az ingatlanok nyilvántartási módjának, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódásának, a mező- és erdőgazdasági művelés alatt alá földek (művelési ágak), a művelés alól kivett területek, a belterület és külterület (zártkert), elemzése,
- az ingatlan-nyilvántartás részeinek elemzése: a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép, az egyéb önálló ingatlanok alaprajzai, az okirattár, a törölt bejegyzések jegyzéke,
- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézésének, az iktatásnak és széljegyzésnek, az okiratok vizsgálatának, a közbenső intézkedések megtételének, a nyilvántartásba helyezésnek, a határozatok szerkesztésének és kézbesítésnek az elemzése,
- a változások ingatlan-nyilvántartásban történő rögzítésének elemzése: az adatok átvezetése, a jogok bejegyzése és tények feljegyzése, a térkép tartalmát érintő változások.
A gyakorlati vizsga tartalma
- hagyományos szögmérő műszerek és a tahiméterek egyszerű vizsgálata és igazítása,
- elektronikus szög- és távmérőműszerek, mérőállomások, kódtahiméterek beállítási lehetőségeinek bemutatása,
- szintezőműszerek vizsgálata és igazítása,
- ötödrendű vízszintes alappont-sűrítés végrehajtása, vízszintes felmérési alappontok koordináta meghatározása, mérési munkáinak végrehajtása, a számítások elvégzése, a munkarészek összeállítása,
- nagyméretarányú felmérés végrehajtása hagyományos földi, fotogrammetriai és automatizált eljárással, munkarészek elkészítése,
- magassági felmérés,
- földrendezés végrehajtása,
- ipartelepek vízszintes és magassági felmérése, kitűzési feladatok végrehajtása,
- közműfelmérés,
- az alsógeodéziai vízszintes és magassági alappontok ideiglenes megjelölése és állandósítása,
- vízszintes alap- és részletpontok számozása,
- a községek, belterületek és földrészletek elhatárolása,
- vízszintes részletmérés végrehajtása,
- digitális földmérési térképrészlet szerkesztése,
- helyrajziszámozás újfelmérés, térkép felújítás és változások esetén, valamint a művelési ágak és alrészletek megjelölése,
- síkidomok területének kiszámítása numerikus módszerrel,
- területrendezési feladatok elvégzése, változási vázrajz szerkesztése,
- mérnökgeodéziai részfeladatok végrehajtása, a különleges alappontok állandósítása, az ipartelepek vízszintes és magassági részletpontjainak bemérése, illetve kitűzése, állapottérkép vezetése (genplan), megvalósulási térkép készítése, mozgásvizsgálati mérések végzése,
- ötödrendű magassági alappontok meghatározása vonalszintezéssel,
- magassági részletmérés, szintvonal szerkesztés,
- hossz- és keresztszelvényezés és azok megszerkesztése,
- állami földmérési és térképészeti alapadatok igénylése, gyűjtése,
- fototérkép készítés illesztőpont korrekció nélkül, illesztőpont korrekcióval, övenkénti transzformációval,
- sztereo-fotogrammetriai kiértékelés,
- fotogrammetriai pontsűrítés különböző eljárásainak bemutatása sík- és sztereofotogrammetria esetén,
- fényképolvasás, az inverz és a direkt interpretáció, különböző témájú képi jelkulcsok használata,
- műholdfelvételek kiértékelése, a földi referenciaképek, hitelesítő adatok és különféle információs fák használata,
- a szintvonalak szerkesztése idomváz alapján,
- koordináta és távolságmérések végzése a topográfiai térképen,
- a legfontosabb jelkulcsi jelek használata,
- topográfiai térképrészlet szerkesztése hagyományos eljárással és számítógéppel,
- hossz- és keresztszelvény szerkesztése topográfiai térképről,
- a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer bemutatása, az ingatlan-nyilvántartás tartalmának számítógépes kezelése, változásvezetés, archiválás, a TAKAROS rendszer működtetése,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználásának bemutatása,
- a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartás résztevékenységeinek elvégzése a TAKAROS rendszerben (adatfeldolgozás, adatkezelés, adatgyűjtés, adatszolgáltatás),
- az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes lekérdezése (a tulajdoni lap másolat, törzskönyv, összesítők),
- az ingatlan-nyilvántartási beadvány iktatásának és széljegyzésnek bemutatása a számítógépes rendszerben,
- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézésének, határozat meghozatalának bemutatása a számítógépes rendszerben,
- a változások átvezetésének bemutatása a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartásban,
- a számítógépek és a perifériák kezelése,
- az operációs rendszerek és az alkalmazói programok kezelése,
- a hálózatok használata,
- geodéziai számítások elvégzése a szakmai programok segítségével,
- az adatátvitel elvégzése, az adatok konverziója, az adatok leválogatása, kapcsolat létesítése más számítógépes rendszerekkel,
- számítógépes térképszerkesztő programok használata, térkép részletek szerkesztése, plotter rajzok készítése,
- manuális digitalizálás,
- korszerű geodéziai műszerekkel mért adatok feldolgozása,
- elemi szerkesztések, transzformációk végzése térbeli adatokkal,
- egyszerű statisztikák készítése térbeli adatok alapján,
- egyszerű elemzés végzése, valamely térbeli adatszinten,
- az adatszintek között alapvető térbeli műveletek végzése,
- a digitális domborzatmodelleken az interpoláció műveletének végrehajtása,
- a digitális domborzatmodelleken tematikus rétegkészítés végrehajtása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Az a vizsgázó, aki az 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik a geodéziai számítástechnikai ismeretek, aki az 52 3435 03 számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási ismeretek, aki az 51 5499 01 számú fotogrammetriai kiértékelő képesítéssel rendelkezik a fotogrammetria vizsgatárgyból, felmentést kap. A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgyanként kell kialakítani a következőképen:
- földmérési ismeretek esetén, vizsga kettő tételéből (tantárgyából) szerzett érdemjegy átlaga határozza meg az osztályzatot,
- szakmai informatika és térinformatika osztályzatát a kettő tétel (tantárgy) átlagaként kell kialakítani,
- a kataszteri ismeretek érdemjegyének kialakítása esetén is a két tétel (tantárgy) átlagát kell számítani!
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen, vizsgatárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlat osztályzatát a szakdolgozat minősítése alapján a szóbeli vizsga után kell véglegesíteni! A minősítés szempontjai:
- formai megfelelés,
- a feladat megértése,
- a feladat végrehajtása,
- az önálló munka,
- a mellékletek műszaki színvonala.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Földméréstan
Térinformatika
Topográfia
Fotogrammetria
Geodéziai számítástechnika
Jogi és államigazgatási ismeretek
Ingatlan nyilvántartási ismeretek
Gazdasági és szervezési ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)
Szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseÓraszámok
1/13. évf.
37 hét[1]
2/14. évf.
34 hét[2]
Összesen
Kötelező elmélet
Osztályfőnöki óra1/371/3471
Gazdasági és szervezési ismeretek-1/3434
Földméréstan5/1855/170355
Fotogrammetria2/741/34108
Topográfia2/74-74
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek1/372/68105
Jogi- és államigazgatási ismeretek1/37-37
Geodéziai számítástechnika2/741/34108
Térinformatika2/742/68142
Kötelező elmélet összesen:16/59213/4421034
Kötelező gyakorlat
Évközi gyakorlat10/37013/442812
Nyári szakmai gyakorlat240-240
Kötelező gyakorlat összesen:6104421052
Kötelező tantárgyak összesen:12028842086
Szabadon választható kötelező szakmai elmélet4/1484/136284
Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat3/1113/102213
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak[3] összesen:259238497
Összes óraszám
ebből szakmai elmélet
ebből szakmai gyakorlat
1461
740
721
1122
578
544
2583
1318
1265
Elmélet/gyakorlat aránya:
elmélet 51%
gyakorlat 49%
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[2] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[3] A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak.

54. A Földügyi térinformatikai szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5401 02
2. A szakképesítés megnevezése: Földügyi térinformatikai szaktechnikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3112
4. Szakképzési évfolyamok száma: -
5. Képzési idő, maximális óraszám: 500
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8 A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: földmérő, földmérő és térinformatikai vagy térképész technikusi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3112Földügyi térinformatikai szaktechnikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A térinformatika fő alkalmazási területein (földhivatal, önkormányzat, közigazgatás, közművállalat, környezetvédelem, stb.) megfogalmazódott problémák térinformatikai megközelítése, a cél eléréséhez szükséges adatok körének felmérése, azok meghatározása és integrálása a térinformatikai adatbázisba, a szükséges változások átvezetése az adatbázisban, egyszerűbb elemzési feladatok megoldása, az elemzési eredmények szakszerű megjelenítése.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
51 8429 01Digitálistérkép-kezelő
52 5499 01Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01Földügyi számítógépes adatkezelő
52 5401 04Földmérő és térinformatikai technikus
52 5401 03Térképész technikus
53 5401 03Kataszteri szaktechnikus
53 5401 04Létesítmény-geodéta szaktechnikus
53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Digitális adatgyűjtés terepi mérésekkel, illetve légi- és űrfelvételek kiértékelésével.
Adatbázis építése és kezelése.
Digitális térkép készítése.
Térinformatikai szoftverek alkalmazása, egyszerű elemzések elvégzése és döntés előkészítés.
2. Elméleti követelmények
Digitális adatgyűjtés terén
- ismeri az elektronikus terepi adatgyűjtő eszközök (mérőállomások, GPS) működésének alapjait,
- ismeri a GPS mérés alapvető feltételeit és a végrehajtás menetét,
- ismeri a fotogrammetriai és távérzékelési adatszolgáltatás útján beszerezhető adatok típusait, jellemzőit, felhasználását a térinformatikai adatbázis feltöltésében,
- tervezni tud mérőállomással, GPS-szel végzett terepi méréseket,
- képes értékelni fotogrammetriai és távérzékelési adatokat,
- képes illusztrálni a mérések elő-feldolgozását és adatbázisba töltését.
Adatbázis kezelés terén
- ismeri a rendszertervezés alapvető elemeit és eljárásait,
- ismeri az adatbázis kezelés alapfogalmait,
- felismeri az adatbázis kezelők típusait,
- ismeri az SQL nyelv alapfogalmait,
- meg tud tervezni egy egyszerű relációs adatbázist,
- végre tudja hajtani egy adatbázis feltöltését,
- végre tudja hajtani egy adatbázis módosítását,
- végre tudja hajtani egy adatbázis lekérdezését SQL nyelv segítségével.
Digitális térképkészítés terén
- meg tudja magyarázni a hagyományos és a digitális térkép szerepét a térinformatikában,
- le tudja írni a digitális térkép fogalmát,
- meg tudja magyarázni a digitális térkép geometriai adatszerkezetét,
- definiálni tudja a digitális alaptérkép előállítási, karbantartási, hitelesítési folyamatát,
- el tudja végezni a vetületi átszámításokat,
- használni tudja a magyarországi térképrendszereket,
- használni tudja a digitális térképkészítés eszközeit és módszereit,
- javaslatot tud adni a digitális térképek térinformatikai felhasználásával kapcsolatban.
Térinformatika terén
- ismeri a földrajzi információs rendszer definícióját, szerepét és kapcsolatát a többi tudományággal,
- ismeri a térinformatikai rendszerek (GIS) kialakulásának történetét,
- ismeri a térinformatikai rendszerek előnyeit, költségeit és hasznát,
- ismeri a térinformatikai rendszerek típusait és csoportosítását az adatszerkezet és a fő funkciók szerint,
- ismeri a GIS legfontosabb jogi problémáit és társadalmi hatását,
- azonosítani tudja a térinformatikai rendszerek hardver szükségleteit, különös tekintettel a speciális grafikus perifériákra, és a hálózatra,
- jellemezni tudja egy adott helyzetben alkalmazandó számítógépes rendszer típusát,
- azonosítani tudja az adott feladat megoldásához megfelelő térinformatikai szoftvert,
- jellemezni tudja a vektoros adatszerkezeteket,
- jellemezni tudja a raszteres adatszerkezetet,
- össze tudja hasonlítani a vektoros és raszteres adatszerkezetet,
- meg tudja határozni a térinformatikai rendszerben szereplő adatok megbízhatóságát,
- el tudja végezni az alapvető konverziós feladatokat (adatformátum váltás, transzformáció, térinformatikai fedvény létrehozása, topológia felépítése),
- el tudja végezni az adat - átalakítás alapvető feladatait (grafikus adatbázis tisztítása, adatbázisok darabolása, egyesítése, generalizálás, övezet generálás),
- végre tud hajtani egyszerű és összetett lekérdezéseket (fedvények közötti alapműveletek),
- el tud készíteni egy jelentést, amely szöveges és térképi részből áll,
- ismertetni tudja az önkormányzatok feladatait, hatáskörét és a térinformatikával lefedhető terülteket,
- ismeri a közmű nyilvántartás adattartalmát, az egységes közmű nyilvántartás alapelveit,
- ismeri az állami földmérés területén működő digitális ingatlan-nyilvántartási, illetve térinformatikai rendszereket.
Jogi és államigazgatási ismeretek terén
- megnevezi az adatszolgáltatás és az adatvédelem fő elemeit és elveit,
- meg tudja magyarázni a jogszabály fogalmát, jellemezni tudja a jogalkotás folyamatát és a jogalkotó szerveket,
- le tudja írni a földügyi szakigazgatás szervezetét, központi és helyi szerveit, intézményeit,
- le tudja írni az önkormányzatok felépítését,
- alkalmazni tudja az eljárási előírásokat, a hatáskört és az illetékességet,
- használni tudja a gyakorlatban a tulajdonjogi ismereteket,
- alkalmazni tudja a fontosabb állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat.
EU ismeretek terén
- le tudja írni az Európai Unió szervezeti felépítését,
- meg tudja magyarázni Magyarország helyzetét és szerepét az Európai Unióban,
- meg tudja nevezni a főbb kapcsolódási pontokat az Európai Unióhoz a térinformatika alkalmazásai területén.
3. Gyakorlati követelmények
Térinformatika terén
- tudja ábrázolni egy térinformatikai rendszer tervezési lépéseit,
- legyen járatos a földügyben elterjedten alkalmazott digitális térképező, térinformatikai szoftverek használatában,
- képes legyen használni egy térinformatikai szoftver adatbázis építéssel kapcsolatos legfontosabb funkcióit (parancsait),
- ki tudja vitelezni a leggyakoribb adatkezelési feladatokat,
- képes legyen elkészíteni elemzési feladatokat,
- el tudjon készíteni az elvégzett elemzések alapján egy írásos és térképi részből álló jelentést.
Digitális adatgyűjtés terén
- legyen járatos a mérőállomások és a GPS használatában,
- tudjon pontmeghatározást végezni szabad - és ismert álláspontról,
- ismerje a mérőállomással és GPS-szel történő pontmeghatározás menetét,
- ismerje a digitális fotogrammetriai termékek, közöttük a digitális ortofotó gyakorlati felhasználhatóságát, fontosabb műszaki paramétereit, és az előállítás menetét.
Digitális térképkészítés terén
- képes legyen használni egy térképező szoftvert,
- állítson elő digitális térképet földi felmérés alapján,
- állítson elő digitális térképet szkennelt térkép alapján,
- állítson elő digitális térképet fotogrammetriai adatok alapján,
- állítson elő digitális térképet távérzékelt adatok alapján.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A földügyi térinformatikai szaktechnikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelődésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség.
A földügyi térinformatikai szaktechnikus szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, megfelelő fizikummal, jó felismerő, illetve gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a munkavégzésben, valamint alapos, becsületes, pontos, óvja a természeti és épített környezet értékeit! Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
Iskolai rendszerben szervezett képzés esetén a fogyatékkal élők közül a halláskárosultak és az enyhén mozgáskorlátozottak is részt vehetnek a szakképzésben!
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- földmérő, vagy térképész technikusi vizsga,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a bíráló által megfelelőnek minősített szakdolgozat, amely a gyakorlati-vizsgát helyettesíti és a szorgalmi időszak befejezéséig el kell készíteni,
- egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani!
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgához kiadott, titkosított tételeket, kell használni!
Az írásbeli vizsgafeladat megoldása során 16-18 kérdésre kell válaszolni. A kérdéseket öt elméleti tantárgy készségszintű ismereteket igénylő témaköreiből kell összeállítani az alábbi%-os arányban:
térinformatika, 40%,
adatgyűjtés 10%,
digitális térképkészítés 10%,
adatbázis kezelés 20%
szakági igazgatási ismeretek 10%.
jogi és államigazgatási ismeretek 10%
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A szóbeli vizsga tantárgyai (tantárgyi moduljai) a következők:
- térinformatika,
- adatgyűjtés,
- digitális térképkészítés,
- adatbázis kezelés.
A komplex szóbeli vizsgatétel "A" kérdésében a térinformatika fogalmára, alkalmazásaira, a térinformatikai rendszer kialakítására, adatszerkezetére, feltöltésére, elemzésére, a jelentések készítésére vonatkozó ismeretterületek tartozzanak. A "B" kérdésben 50%-os arányban a digitális adatgyűjtés módszereire, eszközeire, technológiáira, a másik 50%-ban a gyűjtött adatok feldolgozására vonatkozó témákat kell szerepeltetni. A "C" kérdést a rendszertervezés, és az adatbázis kezelés témaköreiből kell összeállítani!
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítését jelenti.
A szaktechnikusjelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat témáját a jelölt választhatja, a szaktanár vagy a konzulens egyetértésével. Önálló témaválasztás hiányában a szaktanár jelöli ki a szakdolgozati témát. A szakdolgozat olyan összetett térinformatikai feladat, amely az addig tanultakra épül, és a jelölttől a térinformatika alkotó alkalmazását kívánja meg. A feladat olyan legyen, amelyet kb. tíz nap adatgyűjtési, adatbázis építési és kb. öt nap térinformatikai munkával lehet elkészíteni. A szakdolgozatot megfelelő képesítéssel rendelkező belső (esetleg külső) bíráló írásban értékeli, és javaslatot tesz az érdemjegyre. Csak külső bírálat esetén az érdemjegy szaktanári véleményezése szükséges. A szakmai vizsga során a szaktechnikus-jelöltnek röviden ismertetnie kell szakdolgozatát a Vizsgáztató Bizottság előtt, mellyel kapcsolatban a Bizottság bármely tagja kérdéseket tehet fel. A szakdolgozat legalább elégséges szintű elkészítése a vizsgára bocsátás előfeltétele.
Sikertelennek kell minősíteni a szakmai gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a kapott feladatot a szakmai műszaki gyakorlat előírásai szerint, az adott határidőre, önállóan, a megfelelő szinten nem tudta elkészíteni!
A szakdolgozat témakörei:
- települési térinformatikai adatbázis kialakítása ingatlan-nyilvántartási témában,
- települési térinformatikai adatbázis kialakítása vagyonhasznosítási témában,
- települési térinformatikai adatbázis kialakítása turisztikai témában,
- települési térinformatikai adatbázis kialakítása intézmény menedzsment témában,
- települési térinformatikai adatbázis kialakítása közmű-nyilvántartás témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása ingatlan ügynökség témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása összközmű témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása gázközmű témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása villamossági közmű témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása víz közmű témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása távközlés közmű témában,
- szakági térinformatikai adatbázis kialakítása távhő közmű témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása mezőgazdasági témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása egészségügyi témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása oktatási intézmények témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása erdészet témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása környezetvédelem témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása honvédelem témában,
- térinformatikai adatbázis kialakítása marketing témában.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a GIS elemeinek bemutatása,
- a GIS definíciójának ismertetése,
- a GIS típusainak leírása,
- a valós világ modellezésének folyamatának ismertetése,
- az adat-átalakítás szintjeinek leírása,
- a térinformatikai modellalkotásnak az egyedek leképezése során jelentkező problémáinak bemutatása,
- a vektoros adatmodell létrehozásának és típusainak ismertetése,
- a raszteres adatmodell létrehozásának ismertetése,
- raszter kódolási eljárások ismertetése,
- a vektoros és raszteres rendszerek előnyeinek és hátrányainak jellemzése,
- raszteres átlapolás ismertetése,
- vektoros átlapolások ismertetése,
- hálózatok és hálózatelemzési módszerek jellemzése,
- a térinformatikai térképtervezés alapelveinek magyarázata,
- a felhasználói felületet értékelési szempontjainak ismertetése,
- a térinformatikai térképi megjelenítés technikai eszközeinek leírása,
- egy földrészlet-alapú térinformatikai rendszer létrehozása fő lépéseinek ismertetése,
- az önkormányzati térinformatikai alkalmazások fő jellemzőinek ismertetése,
- a Föld fizikai és elméleti alakjának ismertetése,
- a DAT fogalmának definiálása,
- a geodéziai helymeghatározás főbb lépései,
- a vetületek csoportosítása torzulás szempontjából,
- a mérőállomás legfontosabb jellemzőinek, szerkezeti elemeinek bemutatása,
- a távmérés elvi alapjainak ismertetése,
- a térképkészítés főbb szakaszainak leírása terepi felméréskor,
- a mérőállomások alap-programjainak jellemzése,
- a térképkészítés főbb szakaszainak ismertetése meglévő adatok felhasználásakor,
- a GPS helymeghatározás alapelveinek magyarázata,
- a műhold-vevő távolság mérésének elvi magyarázata,
- a térképkészítés feladatainak ismertetése tisztán grafikus térképi adatok átalakítása esetén,
- a GPS mérések fontosabb hibaforrásainak összefoglalása,
- a légifelvételek információtartalmának felidézése,
- az adatállomány elavulásának folyamata, az aktualitás megteremtésének bemutatása,
- a digitalizálással előállított digitális térkép pontossági vizsgálatának ismertetése,
- a távérzékelési anyagokból előállítható végtermékek jellemzése,
- a digitalizálás előkészítésekor elvégzendő fontosabb feladatok ismertetése,
- digitális fotogrammetriai kiértékelési módok és végtermékek jellemzése,
- egy fotogrammetriai térmodell előállításának bemutatása,
- a digitális térkép definiálása,
- Magyarországon a vízszintes, a magassági és a térbeli mérésekhez használatos alapfelületek jellemzése,
- a digitális térkép előnyeinek ismertetése,
- a magyarországi hengervetületek jellemzése,
- az Egységes Országos Vetület jellemezése,
- az objektumféleségek, objektumazonosítók bemutatása,
- a térképkészítés főbb szakaszainak ismertetése digitális térfotogrammetriai technológia esetén,
- a térképkészítés főbb szakaszainak ismertetése térkép digitalizálásakor,
- a térképkészítés főbb szakaszainak ismertetése digitális ortofotogrammetriai technológia esetén,
- az ingatlan-nyilvántartási betétlapok szerepének jellemzése és tartalmuk ismertetése,
- a felülvizsgálat főbb elveinek, jellemzőinek, szakaszainak leírása,
- a digitalizálás különböző módszereinek felsorolása, jellemzése és összehasonlítása,
- a digitalizáló táblán végzett digitalizálás főbb lépéseinek ismertetése,
- a rendszertervezés alapvető elemeinek és eljárásainak bemutatása,
- az adatbázis kezelés alapfogalmainak ismertetése,
- az adatbázis kezelők típusainak ismertetése,
- az SQL nyelv alapfogalmainak leírása,
- egyszerű relációs adatbázis tervezésének bemutatása,
- egy adatbázis feltöltésének ismertetése,
- egy adatbázis módosításának magyarázata,
- egy adatbázis SQL nyelv segítségével történő lekérdezésének ismertetése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- egy térinformatikai rendszer tervezési lépéseinek ábrázolása,
- a földügyben elterjedten alkalmazott digitális térképező - térinformatikai szoftverek használata,
- egy térinformatikai szoftver adatbázis építéssel kapcsolatos legfontosabb funkcióinak (parancsainak) használata,
- a leggyakoribb adatkezelési feladatokat kivitelezése,
- elemzési feladatok elkészítése,
- az elvégzett elemzések alapján egy írásos és térképi részből álló jelentés elkészítése,
- mérőállomások és a GPS használata,
- pontmeghatározás végzése szabad -és ismert álláspontról,
- mérőállomással és GPS-szel történő pontmeghatározás,
- digitális fotogrammetriai termékek ismerete, közöttük a digitális ortofotó gyakorlati felhasználhatósága, fontosabb műszaki paraméterei, és az előállítás menete,
- egy térképező szoftver használata,
- digitális térkép előállítása földi felmérés alapján,
- digitális térkép előállítása szkennelt térkép alapján,
- digitális térkép előállítása fotogrammetriai adatok alapján,
- digitális térkép előállítása távérzékelt adatok alapján.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgy érdemjegyeként kell kialakítani a következőképen: a három kérdés súlyozott átlaga határozza meg az osztályzatot. A súlyozást a következőképen kell kialakítani:
- térinformatika 40%,
- adatgyűjtés, digitális térképkészítés 30%,
- adatbázis kezelés 30%.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlat osztályzatát a szakdolgozat minősítése alapján a szóbeli vizsga után kell véglegesíteni! A minősítés szempontjai:
- formai megfelelés,
- a feladat megértése,
- a feladat végrehajtása,
- az önálló munka,
- a mellékletek műszaki színvonala.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Jogi és államigazgatási ismeretek
Térinformatika
Adatgyűjtés
Digitális térképkészítés
Adatbázis kezelés
EU ismeretek (modul)*
Szakági igazgatási ismeretek
Szakmai gyakorlat
Térinformatika
Adatgyűjtés
Digitális térképkészítés
Adatbázis kezelés
Szakági igazgatási ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy (tantárgyi modul) neveÓrakeret
Kötelező elméleti tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
Jogi és államigazgatási ismeretek20 óra
Térinformatika50 óra
Adatgyűjtés25 óra
Digitális térképkészítés35 óra
Adatbázis kezelés45 óra
Szakági igazgatási ismeretek10 óra
EU ismeretek (modul)15 óra
Kötelező elmélet összesen200 óra
Kötelező gyakorlati tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
Térinformatika75 óra
Adatgyűjtés25 óra
Digitális térképkészítés45 óra
Adatbázis kezelés45 óra
Szakági igazgatási ismeretek10 óra
Kötelező gyakorlat összesen200 óra
Kötelező tantárgyak összesen:400 óra
Szabadon választható kötelező szakmai elmélet:50 óra
Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat50 óra
Szabadon választható szakmai tantárgyak[1] összesen:100 óra
Összes óraszám
ebből szakmai elmélet
ebből szakmai gyakorlat
500 óra
250 óra
250 óra
Elmélet/gyakorlat aránya:
elmélet 50%
gyakorlat 50%
[1] A vizsga ismeretanyagát a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI.23.) FVM rendeletben jelentette meg.

55. A Fűrészipari gépkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6280 03
2. A szakképesítés megnevezése: Fűrészipari gépkezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8125
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 200
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: pályaalkalmassági vizsga
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8125Fűrészipari gépkezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A különböző fűrészgépek szakszerű üzemeltetésével előírás szerinti félkész és késztermékek készítése. Az elkészült munkadarabok minősítése, osztályozása. A fűrészgépek szerszámállításának, beállításának, kezelésének, karbantartásának végrehajtása.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A fontosabb hazai fafajok tulajdonságainak, jellemzőinek ismerete.
A fűrészipari alapanyagok méreti, minőségi jellemzőinek felismerése.
A fűrészipari késztermékek fontosabb méreti, minőségi sajátosságainak bemutatása.
Adott fűrészgép technológiákon betöltött szerepének feltárása.
A különböző fűrészgépek körüli anyagmozgatás lehetőségeinek felismerése.
A fűrészgépek szerszámállításának, beállításának, kezelésének, karbantartásának végrehajtása.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek feltárása.
2. Elméleti követelmények
Fa- és választék ismeret terén
- ismeri a fontosabb fenyő, gyűrűslikacsú és szórtlikacsú lombos fafajok makroszkópiai, fizikai, kémiai, mechanikai, tulajdonságait; a fahibákat,
- képes meghatározni a fűrészipari alapanyagok fontosabb méreteit, tudja osztályozni azokat,
- ismeri a fűrészipari félkésztermékek, késztermékek fontosabb méreteit, minőségi követelményeit.
Fűrészelés technológiája és munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- értelmezni tudja a fűrészipari technológiákban az egyes fűrészgépek szerepét,
- elemezni tudja a fűrészgépek körüli anyagtárolás és anyagmozgatás lehetőségeit,
- ismeri a munkavédelmi berendezéseket és azok szerepét a biztonságos munkavégzésben.
Géptan és szerszám ismeret terén
- ismeri az egyes fűrészgépek szerszámait, azok beállítási lehetőségeit,
- értelmezni tudja az adott fűrészgép szerkezeti felépítését és ennek alapján működését,
3. Gyakorlati követelmények
Fűrészelés technológiája és munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- bemutatja, végrehajtja a kijelölt fűrészelési feladatot,
- tudja alkalmazni, felszerelni a munkavédelmi eszközöket, berendezéseket,
- demonstrálja a biztonságos, balesetmentes munkavégzést.
Géptan és szerszám ismeret terén
- képes adott fűrészelési feladatra megfelelő paraméterekkel rendelkező fűrész szerszám kiválasztására,
- tud adott fűrész szerszámot a gépre szerelni és beállítani,
- értelmezni tudja az adott fűrész szerszám kezelésének, karbantartásának jellemzőit,
- elvégzi a kijelölt fűrészgép karbantartását.
4. Személyi követelmények
A szakember rendelkezzen jó monotónia tűréssel és fizikai állóképességgel, sajátítsa el a megfelelő munkavédelmi eszközök használatát, amivel csökkentheti a zajos, poros munkakörülmények hatását. Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye.
Betöltött 18. életév.
Egészségügyi alkalmasság.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi idő alatti szakmai elméleti gyakorlati követelmények eredményes teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- fa- és választék ismeret,
- fűrészelés technológiája és munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek,
- géptan és szerszám ismeret.
A fa- és választék ismeret vizsgatárgy:
- a fenyőfélék, gyűrűs- és szórtlikacsú lombosfák makroszkópikus jellemzői,
- a fák fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságai,
- a fahibák,
- fűrészipari alapanyagok méretei, osztályozása,
- fűrészipari félkésztermékek és késztermékek méretei és osztályozása
témaköröket foglalja magába.
A fűrészelés technológiája és munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:
- fűrészipari technológiák és jellemzésük,
- fűrészgépek körüli anyagtárolás és anyagmozgatás,
- a fűrészgépek munkavédelmi berendezései, a balesetmentes munkavégzés lehetőségei
témaköröket foglalja magába.
A géptan és szerszám ismeret vizsgatárgy:
- a fűrész szerszámok jellemzői, paraméterei,
- a fűrészgépek szerkezeti felépítése, működése
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- fűrész szerszám kiválasztása meghatározott feladatra,
- szerszám felszerelése fűrészgépre és beállítása,
- kijelölt fűrészelési feladat végrehajtása,
- a fűrész szerszám kezelésének, karbantartásának bemutatása,
- a fűrészgép karbantartása,
- a fűrészgép munkavédelmi berendezéseinek, eszközeinek felszerelése, beállítása.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a fafélék jellemzői, tulajdonságai,
- fűrészipari alapanyagok és késztermékek,
- fűrészipari technológiák,
- fűrészipar szerszámai, gépei, munkavédelme.
A gyakorlati vizsga tartalma
- fűrész szerszám karbantartása, kezelése, felszerelése,
- fűrészgép beállítása, kezelése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Nem kell sem szóbeli, sem gyakorlati vizsgát tenniük azoknak, akik iskolarendszerű fafeldolgozó technikusi szakképzésben részesültek.
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet érdemjegyét a vizsgázó önálló szóbeli felelete alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt lehet húzatni.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlatok értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásának figyelembe vételével kell elvégezni.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Fa -és választék ismeret
Fűrészelés technológiája és munka-, tűz-, és környezetvédelem,
Géptan és szerszámismeret
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Fa-,és választék ismeret
Fűrészelés technológiája és munka-, tűz-, és környezetvédelem
Géptan és szerszámismeret
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyElméletGyakorlatÖsszesen
Fa- és választék ismeret154055
Fűrészelés technológiája és munka-,
Tűz-, és környezetvédelem
255580
Géptan és szerszámismeret204565
Összesen:60140200
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI.23) FVM rendeletben jelentette meg.

56. A Fűrészipari szerszámélező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5233 01
2. A szakképesítés megnevezése: Fűrészipari szerszámélező
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7423
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 300
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: nyolcadik osztály elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség szükséges
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
7423Fűrészipari szerszámélező
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Különféle fűrészlapok és szalagok, gyalukések élezése, karbantartása üzemi körülmények között.
A munkavégzés jellemzően zajos munkahelyen történik.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Fűrészszalagok végtelenítése.
Keretfűrészlapok, fűrészszalagok, körfűrészlapok feszültség beállítása, terpesztése, duzzasztása, stellitezése, valamint élezése.
Gyalugépkések élezése és fenése.
Élező és egyéb szerszámkarbantartó gépek kezelése, üzemzavarainak felismerése és elhárítása.
A forgácsolási hibák okainak felismerése, megszüntetése.
2. Elméleti követelmények
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- megnevezi a tűzvédelem, zajvédelem és munkavédelem általános teendőit, feladatait.
Üzemgazdasági ismeretek terén
- ismeri az üzemszervezés lehetőségeit, az üzemi ügyrendet; a bérezés alapjait, formáit.
Géptan és szerszámismeret terén
- ismeri a faipari szerszámok anyagait, tulajdonságait és azok befolyásolási lehetőségeit,
- felismeri a forrasztás és hegesztés sajátosságait, típusainak jellemzőit,
- értékeli a csiszolókorongok paramétereit.
Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája terén
- elemezni tudja a fűrészipari szerszámok méreti, minőségi jellemzőit; fűrészelésre történő előkészítésük feladatait,
- bemutatja a szerszámkarbantartás gépeinek szerkezetét, működését, beállítási lehetőségeit,
- elemezni tudja a szerszámkarbantartás szerszámcsoportonkénti feladatait.
3. Gyakorlati követelmények
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- demonstrálja baleset esetén az elsősegélynyújtást,
- kezeli a tűzoltó készüléket.
Üzemgazdasági ismeretek terén
- bemutatja a megfelelő szerszámkarbantartás hatását a termelési költségekre.
Géptan és szerszámismeret terén
- el tudja végezni a
- fűrészszalagok végtelenítését,
- fűrészszerszámok egyengetését, hengerlését, belső feszültség beállítását,
- fűrészszerszámok terpesztését, duzzasztását, stellitizálását,
- fűrész szerszámok élezését,
- gyalugépkések élezését, fenését,
- gyalufejek, késtartó tengelyek beállítását, kiegyensúlyozását,
- marószerszámok, fúrószerszámok élezését.
Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája terén
- bemutatja, végrehajtja a szerszámok méreti műszeres ellenőrzését és pontossági vizsgálatait.
4. Személyi követelmények
A munkakör ellátásához elengedhetetlen a monotónia tűrés, koncentráló képesség, precizitás, állóképesség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A betöltött 18. életév.
Fűrészüzemben eltöltött legalább 1 éves munkaviszony.
Egészségügyi alkalmasság.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek,
- üzemgazdasági ismeretek,
- géptan és szerszámismeret,
- faforgácsoló szerszámok karbantartási ismerete.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:
- munkavédelmi és tűzvédelmi teendők,
- eljárás baleset esetén
témaköröket foglalja magába.
Üzemgazdasági ismeretek vizsgatárgy:
- üzemzavar, bérezés kérdései
témaköröket foglalja magába.
Géptan és szerszámismeret vizsgatárgy:
- fűrészszerszámok és egyéb forgácsoló szerszámok anyaga, jellemzésük,
- faforgácsolás paraméterei,
- csiszolókorongok és alkalmazásuk lehetőségei,
- fűrészszalagok végtelenítésének módszerei,
- fűrész szerszámok feszültség beállításának lehetőségei,
- terpesztés, duzzasztás, stellitezés végrehajtásának szabályai,
- élezés jellemzői
témaköröket foglalja magába.
Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája
- szerszámkarbantartás gépeinek felépítése, működése, beállítási és karbantartási lehetőségei témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani;
- adott fűrész szerszám feszültség beállítása,
- adott fűrész szerszám terpesztése vagy duzzasztása vagy stellitezése,
- adott fűrész szerszám vagy más szerszám élezése,
- gyalugép kések gyalufejbe vagy késtartótengelybe szerelése és kiegyensúlyozása,
- adott fűrész szerszám fűrészelésre történő előkészítése, hibáinak megállapítása.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- fűrész szerszámok anyaga, fűrészelésre történő felkészítésük jellemzői,
- csiszolókorongok,
- szerszámkarbantartás gépei,
- gazdálkodási alapfogalmak, üzemszervezés,
- munkavédelem, tűzvédelem.
A gyakorlati vizsga tartalma
- fűrészszerszámok vizsgálata,
- fűrészszerszámok felkészítése fűrészelésre,
- gyalukések élezése; gyalufejek, késtartó tengelyek beállítása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Az 1 éves igazolt munkaviszony alól felmentést kaphatnak mindazok, akik szakirányú magasabb szintű iskolarendszerű szakképzésben részesülnek vagy részesültek.
Nem kell sem szóbeli, sem gyakorlati vizsgát tenniük azoknak, akik iskolarendszerű fafeldolgozó technikusi szakképzésben részesültek.
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet érdemjegyét a vizsgázó önálló szóbeli felelete alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt lehet húzatni.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. A szakmai gyakorlatok értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásának figyelembe vételével kell elvégezni.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Munkavédelemi és tűzvédelmi ismeretek
Üzemgazdasági ismeretek
Géptan és szerszámismeret
Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Üzemgazdasági ismeretek
Géptan és szerszámismeret
Faforgácsolás
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyElméletGyakorlatÖsszesen
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek10-10
Üzemgazdasági ismeretek101020
Géptan és szerszámismeret403070
Faforgácsoló szerszámok karbantartási technológiája30170200
Összesen:90210300
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

58. A Gazda II. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6201 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gazda II.
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6140
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 35%
7. Gyakorlat aránya: 65%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gazda alapvető tevékenysége a mezőgazdasági árutermelés és szolgáltatás. Növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, műszaki ismeretei birtokában táj- és környezetkímélő módon szakszerű termelési, tenyésztési, tartástechnológiai, elsődleges feldolgozási, tárolási és értékesítési tevékenységet folytat.
Ellátja a tevékenységhez kapcsolódó gépek és berendezések üzemeltetési, karbantartási feladatait. Járművével közúton csak az előírt vezetői engedély birtokában közlekedik. A II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer vásárlást és felhasználást hatósági engedély birtokában végzi.
A munkavégzés a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik, melynek során sok munka-, tűz-, környezet- és állatvédelmi, személyi- és termékhigiéniai szabályt, biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 02Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
31 6203 10Általános állattenyésztő
32 6201 01Aranykalászos gazda
32 6206 01Biotermesztő
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
31 6203 09Tenyészállatteljesítmény-vizsgáló
51 6201 01Gazda I.
52 6201 01Mezőgazdasági technikus
52 6203 01Állattenyésztő és állategészségügyi technikus
52 6206 01Növénytermesztő és növényvédelmi technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Áru- és takarmánynövény termesztése.
Szőlő-, zöldség- és gyümölcs termesztése.
Szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfi-, nyúl tenyésztése, tartása.
A termesztett növények és a tenyésztett állatok egészségének megóvása.
Az állati -, növénytermesztési -, kertészeti termékek elsődleges feldolgozása, értékesítése.
A tevékenység során alkalmazott gépek, berendezések szakszerű üzemeltetése, egyszerű javítása, karbantartása.
Önálló vállalkozás fenntartása, kis- és középméretű gazdaság munkáinak, gazdálkodásának szervezése, pénzügyi, számviteli, adózási tevékenységeinek ellátása.
A mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó falusi vendéglátás során a "házigazda" teendők ellátása.
Munkavállalóként megszerzett szakképesítéseinek megfelelő munkakör betöltése.
2. Elméleti követelmények
Növénytermesztés terén:
- megnevezi termelési körzetének éghajlati, talajtani tényezőit,
- felismeri az éghajlati, talajtani tényezők szántóföldi növények termeszthetőségét befolyásoló hatásait,
- ismeri a növénytermesztési alapfogalmakat, termelési mutatókat,
- felismeri a legfontosabb talajtípusokat, ismeri a talajértékelési módokat,
- ismeri az öntözési módokat, célokat,
- ismeri a termesztett növények takarmányozási és táplálkozási jelentőségeit,
- felismeri a tápanyag-utánpótlás szükségességét, lehetőségeit, az egyes tápanyagok növényre gyakorolt hatásait,
- felismeri a szántóföldi kultúrák főbb károsítóit, gyomnövényeit,
- rámutat a károsítók elleni védekezési módokra, a védekezés szükségességére,
- emlékezik a rozs, köles, rizs, zab, takarmányrépa, szója, bab, repce, vörös here, zöldfutószalag, gyep termesztéstechnológiájára,
- megnevezi az EU előírásait a növénytermesztés területén,
- összehasonlítja a talajművelési rendszereket, a talajművelési eszközök céljait, hatásait,
- kiválasztja a helyes vetésforgót,
- megmagyarázza a vetőmag értékmérő tulajdonságait,
- meghatározza a vetőmag mennyiséget, a vetési időt, módot, mélységet, vetőmag előkészítést,
- megmagyarázza a vetőgép beállítását,
- kiválasztja a növényápolás, növényvédelem módjait, megoldásait,
- kiválasztja a betakarítás időpontját, módját,
- kiválasztja a termék tartósítási eljárását,
- értékeli az őszi búza, az őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, borsó, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna termesztési technológiáját,
- értékeli a növényvédő szerek felhasználásának óvórendszabályait, a környezeti- és természetvédelmi előírásokat.
Kertészet terén
- ismeri a kertészeti alapfogalmakat, termelési mutatókat,
- ismeri a zöldség- és gyümölcsfélék táplálkozás-élettani szerepét, gazdasági jelentőségét,
- megnevezi a fontosabb kertészeti növények biológiai jellemzőit, károsítóit, a termesztés ökológiai, gazdasági feltételeit,
- felismeri a legfontosabb fajok, fajtacsoportok jellemzőit,
- ismeri a szaporítási módokat,
- megnevezi a termesztéstechnológia módjait, elemeit, feltételeit,
- ismeri a hajtatás, a szaporító és termesztő-berendezések elnevezéseit,
- ismeri a gyógy- és fűszernövények termesztését,
- felismeri az ökotermesztés jelentőségét,
- felismeri a károsítás tüneteit, a károsítók elleni védekezés idejét, módját,
- felismeri a károsító hatásokat (környezet-, egészségkárosítás),
- ismeri a szőlő feldolgozás munkáit,
- ismeri a termesztéstechnológiákat (tök, dinnye, karalábé, karfiol, fokhagyma, spenót, retek, zöldbab, kajszi, szilva, dió),
- megkülönbözteti a termesztéstechnológiákat (paprika, paradicsom, uborka, fejes káposzta, vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, fejes saláta, gomba, zöldborsó, alma, körte, őszibarack, cseresznye, meggy, málna, szamóca, ribiszke, szőlő),
- megkülönbözteti az alkalmazott agrotechnikai műveleteket,
- kiválasztja a helyes vetésforgót,
- kiválasztja a helyi adottságnak megfelelő kultúrákat, az eredményes termesztéstechnológiát,
- kiválasztja a komposztkezelési módokat,
- kiválasztja az ökotermesztési technológiát,
- kiválasztja a betakarítás idejét, módját, a termék piaci előkészítésének módját,
- elemzi a tárolási módokat.
Állattenyésztés terén
- ismeri a haszonállatok gazdasági jelentőségét,
- ismeri az állati termékek táplálkozás-élettani jelentőségét,
- ismeri az állattenyésztési és takarmányozási alapfogalmakat, a termelési mutatókat,
- megnevezi a gazdasági állatok emésztőkészülékének, ivarszervének felépítését, ismeri működését,
- megnevezi a takarmányok kémiai összetételét, az alkalmazott takarmányértékelési rendszereket, a takarmányozás technológiáját,
- felismeri a gazdasági állatokat, megnevezi küllemi sajátosságaikat,
- felismeri az egyes állatfajok betegségeinek gazdasági jelentőségét,
- ismeri az állatok jelölését, a törzskönyvezés műveleteit,
- ismeri a gazdasági állatok ivar-, kor-, és hasznosítás szerinti elnevezéseit,
- megnevezi az egyes állatfajok értékmérő tulajdonságait,
- felismeri az egészséges és a beteg állat életjelenségeit, a betegségek tüneteit,
- megnevezi az állatgondozókra vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat, a foglalkozási betegségeket, a takarítás, fertőtlenítési eljárásokat,
- ismeri a mézelőállítás alapműveleteit, a fontosabb méhészeti termékek jellemzőit,
- jellemzi a gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,
- jellemzi a tenyésztési és szaporítási folyamatokat, eljárásokat,
- jellemzi az ivarzás és a közeledő ellés jeleit,
- összehasonlítja a hazánkban fontosabb szerepet játszó szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfi-és nyúl fajtákat, hibrideket,
- jellemzi az egyes állati termék előállításának folyamatát,
- jellemzi a gazdasági állatok tartástechnológiájának (szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfi és nyúl ) feladatait,
- jellemzi a keltetési technológiákat,
- értékeli a tej, a hús, a tojás, a gyapjú, a toll minőségét,
- elemzi a takarmányok tartósítási módjait,
- elemzi állatfajonként a takarmányozás elveit,
- elkészíti állatfajonként, kor és hasznosítás szerint a takarmányadag összeállítását.
Mezőgazdasági gépészet és építészet terén
- megnevezi a mezőgazdasági gépészetben és építészetben alkalmazott anyagokat,
- felismeri az állattartó épületek elrendezésének elveit,
- ismeri az udvarformákat, a falusi lakókörnyezet kialakításának követelményeit,
- felismeri a gépelemek fajtáit,
- megnevezi a belsőégésű motorok főbb szerkezeti felépítését, emlékezik a működésére,
- megnevezi az erőátviteli-, járó-, kormány-, fékszerkezet felépítését, emlékezik a működésére,
- azonosítja a gépészeti és építészeti rajzdokumentációt,
- kiválasztja a belsőégésű motorok beállítási lehetőségeit,
- megmagyarázza az új gép bejáratásának fontosságát, átvételének, karbantartásának szabályait, a gépek üzemeltetéséhez szükséges ellenőrzési, indítási műveleteket,
- megmagyarázza az állattartó telepen használt gépek, berendezések működési elvét,
- megmagyarázza a növénytermesztésben, kertészetben használt gépek berendezések működési elvét,
- kiválasztja az egyes állatfajoknak megfelelő épületeket,
- kiválasztja a munkaműveletekhez megfelelő gépeket, gépkapcsolásokat,
- értékeli a gépek, gépkapcsolások beállítását, üzemeltetését.
Gazdálkodási ismeretek terén
- felismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenységi formákat,
- megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- felismeri az adózás szerepét, a mezőgazdaság adózási viszonyait,
- megjegyzi a társadalombiztosítási szabályokat,
- megnevezi a számviteli alapelveket,
- felismeri a könyvelés fontosságát,
- felismeri a mezőgazdasági támogatási rendszer típusait,
- észreveszi a pénzintézetek, hitelformák közötti különbségeket,
- emlékezik az alapvető földjogi ismeretekre,
- megmagyarázza a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,
- kiválasztja a vállalkozás működtetésének követelményeit,
- jellemzi a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megmagyarázza a marketing jelentőségét, szerepét,
- jellemzi a kommunikáció fajtáit, az üzleti tárgyalást,
- összehasonlítja a hitelfelvételi lehetőségeket,
- összegyűjti a vállalkozás tervezésének elemeit,
- összegyűjti a szövetkezés szabályait,
- kidolgozza az üzleti tervkészítés menetét,
- értékeli a szerződéseket, kidolgozza a szerződéskötés menetét,
- árkalkulációt készít,
- elkészíti a bizonylatokat, számlákat,
- értékeli a leltárt, leltározást.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megnevezi a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatát, jogi szabályait,
- felismeri a baleset-keletkezés okait,
- megnevezi a baleset-elhárítás szabályait,
- megnevezi a tűz- és érintésvédelem szabályait,
- ismeri az elektromos áram élettani hatásait,
- megnevezi a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi szabályait,
- meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,
- kiválasztja az állattenyésztésben, növénytermesztésben és kertészetben előforduló foglalkozási ártalmakat és betegségeket,
- összegyűjti a munkavédelmi oktatás és biztonságtechnikai vizsgák előírásait,
- jellemzi a villamosság biztonságtechnikáját,
- jellemzi az állattartás, a növénytermesztés és kertészet környezetvédelmi előírásait,
- kidolgozza az állattartó telepen, a kertészetben és a növénytermesztésben a munkahelyi magatartás szabályait,
- elmondja az elsősegélynyújtás fontosabb szabályait,
- ismerteti a baleset és tűz bejelentési eljárását,
- megtervezi a különböző tüzek oltását.
Szakmai számítások terén (a tantárgy a kötelező közismereti blokkban tanítható)
- megjegyzi a mértékegységeket,
- kiválasztja a váltószámokat,
- definiálja az egyszerűbb síkidomok kerületének és területének kiszámítását,
- definiálja az egyszerűbb mértani testek térfogatának kiszámítását,
- kiszámítja a növénytermesztési, kertészeti, állattartási, gépészeti, feldolgozási és tárolási számításokat,
- elemzi az üzemgazdasági számításokat,
- elvégzi az alapvető (összeadás, kivonás, szorzás, osztás,% számítás, törtekkel való
- műveletek) matematikai műveleteket.
Járművezetési ismeretek terén
- A Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tantervek alapján
Falusi életvitel - háztartásökonómia terén
- felismeri a korszerű, egészséges, kiegyensúlyozott életmódot, annak megteremtésének lehetőségeit,
- megnevezi a harmonikus családi élet jellemzőit,
- megnevezi az ideális lakókörnyezet kialakításának lehetőségeit,
- ismeri a hagyományokat, annak továbbélési lehetőségeit,
- felismeri a falusi turizmus rendszerébe bekapcsolódás feltételeit,
- összegyűjti a házigazda feladatait a vendéglátásban,
- megmagyarázza a családi jövedelemmel való gazdálkodás jelentőségét,
- elemzi az alaptevékenységből származó termékek, falusi vendéglátásban való hasznosítási lehetőségeit,
- elkészíti a család, a vállalkozás éves munkatervét,
- elemzi a tevékenység gazdaságosságát.
3. Gyakorlati követelmények
Növénytermesztés terén
- megfigyeli a szántóföldi és kertészeti növényeket, azok környezetét,
- megítéli a gyomnövényeket, kór és kárképeket,
- meghatározza a szükséges növényvédelmi eljárás idejét, módját, eszközét,
- műszerrel talaj-, levegőhőmérsékletet mér,
- bemutatja a talajminta-vételezést, kezelést, továbbítást,
- bemutatja az egyszerűbb talajvizsgálati eljárásokat,
- bemutatja a trágyaféleségeket értékelését, számítását,
- bemutatja a vetőmag mintavételezését, az egyszerűbb vetőmag-vizsgálati eljárásokat,
- összeállítja a talaj-előkészítés sorrendjét, vetéstervét,
- szakmai számításokat (terület és térfogatszámítás, szerves és műtrágyamennyiség, vetőmagszükséglet, növényvédőszer-szükséglet) végez,
- elvégzi a vetőmag-előkészítés, talaj-előkészítés, trágyázás, vetés, növényápolás, növényvédelem, termésbecslés, betakarítás, tárolás kézi és gépi munkáit,
- használja a növénytermesztésben alkalmazott kézi szerszámokat,
- gyomfelvételezést végez.
Kertészet terén
- megítéli a kertészeti növények részeit, a szaporítás ivaros és ivartalan képleteit,
- megítéli a termesztés ökológiai és gazdasági feltételeit,
- megítéli a meteorológia előrejelzés adatait,
- megfigyeli a főbb károsítókat és tüneteiket,
- megítéli a kertészetben alkalmazott vegyi anyagok veszélyességi fokozatait,
- felismeri és megnevezi a biológiai és gazdasági érettséget az egyes növényeknél, meghatározza a betakarítás időpontját,
- felismeri a borászati műveleteket,
- bemutatja a legfontosabb munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat,
- bemutatja a termesztéstechnológiában használt fontosabb anyagokat, felhasználási területüket, az eszközöket és működésüket, alkalmazási területüket,
- összegyűjti a piaci előkészítés, tárolás, előfeldolgozás, feldolgozás anyagait, eszközeit, gépeit,
- bemutatja az ökotermesztés követelményeit és technológiáját,
- bemutatja az ismertebb szaporítási eljárásokat,
- bemutatja a kertészetben alkalmazott agrotechnikai műveleteket,
- bemutatja a speciális ápolási munkákat,
- kiválasztja a fajhoz, a fajtához legmegfelelőbb növényvédelmi eljárást,
- beállítja a kertészeti gépeket és termesztő-berendezéseket,
- szaporítási, ápolási munkákat végez (magvetés, tűzdelés, palántázás, cserepezés, kapálás),
- elbírálja, betakarítja és értékesítésre előkészíti a kertészeti árut.
Állattenyésztés terén
- felismeri a gazdasági állatfajokat, fajtákat, hibrideket,
- körülhatárolja a testtájakat, azok csontos alapját,
- felismeri a sertés, baromfi, nyúl bontási részeit,
- bemutatja és minősíti az egyes gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,
- megbecsüli, majd méréssel ellenőrzi a testtömeget,
- elvégzi az állatok jelölését,
- kiválogatja az ivarzó, a közeledő ellés tüneteit mutató állatokat,
- bemutatja a szakszerű ellés, fialás levezetését, az újszülött és anya ápolását,
- kiválogatja a beteg állatokat,
- bemutatja a fertőtlenítőoldat készítését,
- összeállítja a takarmányadagot,
- elvégzi a takarmányok tárolásával, tartósításával, előkészítésével, kiadagolásával kapcsolatos teendőket,
- minősíti az állati termékeket,
- ellátja az állatápolási, gondozási teendőket,
- megszervezi az állattenyésztési munkákat,
- cselekszik az állatoknál szükséges életmentő beavatkozásnál.
Mezőgazdasági gépészet és építészet terén
- felismeri a mezőgazdasági gépeken található fontosabb gépelemeket,
- kiválasztja a mezőgazdasági épületek építéséhez szükséges anyagokat,
- használja a fontosabb kézi fa- és fémmegmunkáló eszközöket, a szereléshez szükséges szerszámokat, eszközöket,
- bemutatja a gépek üzemeltetéséhez szükséges ellenőrzési, indítási, karbantartási műveleteket,
- elvégzi az alapvető építési eljárásokat,
- beállítja, karbantartja és üzemelteti a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés gépeit, technológiai berendezéseit,
- vezeti a traktort, kezelőszerveit rendeltetésszerűen működteti.
Gazdálkodási ismeretek terén
- felismeri és megnevezi a különböző nyomtatványokat,
- bemutatja a nyomtatványok típusait, kitöltését, a beküldés szabályait,
- bemutatja a gazdasági levelezést, az iratkezelést,
- bemutatja az egyszeres könyvvitelt,
- összeállítja a termelési és pénzügyi tervet,
- megmagyarázza és bemutatja a kiadások és bevételek ütemezésének hatásait,
- bemutatja az üzleti tárgyalást,
- kiválasztja a termeléshez illeszkedő munkabérezési formát,
- megadott szempont szerint összegyűjti a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli információkat, adatokat,
- kitölti a bizonylatokat, nyomtatványokat, megrendelőt ír, elkészíti az SZJA-bevallást,
- költséget, nyereséget számol,
- elvégzi a leltározást,
- rögzíti a gazdasági eseményt.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megfigyeli az érintésvédelem megoldásait,
- bemutatja a tűzesetek megelőzésének módjait,
- bemutatja a baleset és tűz bejelentési eljárását,
- bemutatja a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,
- bemutatja a villamosság biztonságtechnikáját,
- bemutatja az állattartó telepen, kertészetben és növénytermesztésben alkalmazott biztonságtechnikai és védő berendezéseket,
- bemutatja az elsősegélynyújtás módjait,
- bemutatja a tűzoltó eszközök és berendezések használatát.
Falusi életvitel - háztartásökonómia terén
- megfigyeli a korszerű, egészséges, kiegyensúlyozott életmódot, annak megteremtésének lehetőségeit,
- megfigyeli a hagyományokat, annak továbbélési lehetőségeit,
- bemutatja az ideális lakókörnyezet kialakításának lehetőségeit,
- bemutatja a házigazda feladatait a vendéglátásban,
- elkészíti a család, a vállalkozás éves munkatervét,
- elemzi a tevékenység gazdaságosságát.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A gazda rendelkezzen jó fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett fizikai munkához. A szakma gyakorlása sokoldalúságot, természetismeretet, -értést és -szeretetet igényel. Az élő szervezetekkel való foglalkozás rendszeres, folyamatos ápolást, gondozást jelent, ami türelmet, következetességet és sajátos életmódot követel.
A gazda tevékenységét jellemezze hagyománytisztelet, hagyományápolás. Alakuljon ki benne a pontos munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége, a felelősségteljes döntéshez határozottság, mérlegelő-képesség. Legyen fogékony az új, a korszerű iránt. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- A mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély). Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik.
- A vontatóvezetői engedély a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető.
- A képzés alatt szervezett járművezetői képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
- A szakmai elméleti és a gyakorlati követelményeket teljesítése, valamint az előírt összefüggő gyakorlatok letöltése.
Nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a biztonságos munkavégzéshez szükséges készségekkel nem rendelkezik, illetve munkája során balesetveszélyes helyzetet teremt, vagy gondatlanságból balesetet okoz.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza:
- növénytermesztési vagy kertészeti és/vagy állattenyésztési feladat,
= növénytermesztés: búza, árpa, kukorica, borsó, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna
= termesztéstechnológiája,
= kertészet: burgonya, paradicsom, paprika, fejes káposzta, fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma, uborka, zöldborsó, alma, őszibarack, cseresznye, szamóca, málna, szőlő,
= állattenyésztés: szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi (tyúk, lúd, kacsa, pulyka), nyúl tartástechnológia,
- gazdálkodási ismeretek feladat,
- szakmai számítás.
A növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési feladatok a gazdaságilag jelentős termesztéstechnológia, tartástechnológia témakörökre terjednek ki.
A gazdálkodási ismeret feladatsor a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen elméleti (számviteli, pénzügyi, vállalkozási, könyvelési) alapismereteket tartalmaz.
A szakmai számítás feladatsor állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, valamint a gazdálkodási ismeretekhez kapcsolódó számításokat (adó, hitel, gazdaságosság, önköltség stb.) foglal magában.
Az első két kérdéscsoport esszé és feladatlap formájában is feldolgozható.
Az írásbeli vizsgarészek:
MegnevezéseElérhető pontszám
Növénytermesztési vagy kertészeti és/vagy állattenyésztési feladatot50
Gazdálkodási ismeretek30
Szakmai számítás20
Összes pontszám100
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- növénytermesztés,
- kertészet,
- állattenyésztés,
- mezőgazdasági gépészet és építészet.
A vizsgázónak a szakterületek tételeihez kapcsolódóan számot kell adni munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretekből is.
A növénytermesztés vizsgatárgy:
- az éghajlati, talajtani tényezők, azok szántóföldi növények termeszthetőségét befolyásoló hatásai,
- a tápanyagutánpótlás lehetőségei,
- talajművelési rendszerek,
- a vetőmag értékmérő tulajdonságai, a vetőmag mennyiséget, a vetési időt, módot, mélységet, vetőmag előkészítést befolyásoló tényezők,
- a növényápolás, növényvédelem módjai, megoldásai,
- az őszi búza, az őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, borsó, burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna termesztési technológiája,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
A kertészet vizsgatárgy:
- a kertészeti növények részei, a szaporítás ivaros és ivartalan képletei,
- a termesztés ökológiai és gazdasági feltételei,
- a főbb károsítók és tüneteik,
- az ismertebb szaporítási eljárások,
- a kertészetben alkalmazott agrotechnikai műveletek,
- a speciális ápolási munkák,
- az egyes növények termesztési technológiája,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
Az állattenyésztés vizsgatárgy:
- a gazdasági állatfajok, fajták, hibridek jellemzői, értékmérő tulajdonságai,
- egyes gazdasági állatokkal etethető takarmányok,
- az állatok jelölése,
- az ivarzás, a közeledő ellés tünetei,
- ellés, fialás levezetésének elmélete, az újszülött és anya ápolása,
- a beteg és egészséges állat életjelenségei,
- a takarítási, fertőtlenítési eljárások,
- takarmányadagot összeállítás szempontjai,
- a takarmányok tárolásának, tartósításának, előkészítésének, kiadagolásának technológiája,
- a gazdasági állatfajok tartástechnológiája,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
A mezőgazdasági gépészet és építészet vizsgatárgy:
- a mezőgazdasági erő és munkagépeken található fontosabb gépelemek fajtái,
- a mezőgazdaági épületek építéséhez szükséges anyagok jellemzői,
- a gépek üzemeltetéséhez szükséges ellenőrzési, indítási, karbantartási műveletek,
- a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés gépeinek működési elve,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz. Felkészülésére minimum 15 perc, a felelet kifejtésére 15-20 perc biztosítható.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy minden szakterületen (állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet) a komplex felismerési feladatokból legalább 10-10, a manuális feladatokból szakterületenként (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés és a három területhez tartozó mezőgazdasági gépüzemeltetés) legalább 15-15 vizsgafeladat legyen.
A gyakorlati vizsga:
- a növénytermesztés (a feladat tartalmazhat mezőgazdasági gépüzemeltetést),
- a kertészet (a feladat tartalmazhat mezőgazdasági gépüzemeltetést),
- az állattenyésztés (a feladat tartalmazhat mezőgazdasági gépüzemeltetést) témaköreiből összeállított,
- munkáltató (beállítási, üzemeltetési, karbantartási, alkalmazási), másrészt
- komplex felismerési (szántóföldi és kertészeti növény, gyomnövény, kár és kórkép, takarmány, testtájak, a sertés, a baromfi, a nyúl bontási részei, stb.) feladatokat tartalmaz.
Az egyes munkahelyeken a felismerési feladatok elvégzésére 30-30 perc, a munkáltató feladatok elvégzéséhez 60-60 perc álljon rendelkezésre.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az éghajlati, talajtani tényezők megnevezése,
- az éghajlati, talajtani tényezők szántóföldi növények termeszthetőségét befolyásoló hatásainak felismerése,
- a növénytermesztési alapfogalmak, termelési mutatók ismerete,
- a legfontosabb talajtípusok felismerése, a talajértékelési módok ismerete,
- az öntözési módok, célok ismerete,
- a termesztett növények takarmányozási és táplálkozási jelentőségeinek ismerete,
- a tápanyag-utánpótlás szükségességének, lehetőségeinek, az egyes tápanyagok növényre gyakorolt hatásainak felismerése,
- a szántóföldi kultúrák főbb károsítóinak, gyomnövényeinek felismerése,
- a károsítók elleni védekezési módok, a védekezés szükségességének,
- a rozs, köles, rizs, zab, takarmányrépa, szója, bab, repce, vörös here, zöldfutószalag, gyep termesztéstechnológiája ismerete,
- a talajművelési rendszerek, a talajművelési eszközök céljainak, hatásainak összehasonlítása
- a vetésforgó kiválasztása,
- a vetőmag értékmérő tulajdonságainak értelmezése,
- a vetőmag mennyiségének, a vetés idejének, módjának, mélységének, előkészítésének, meghatározása,
- a vetőgép beállításának megmagyarázása,
- a növényápolás, a növényvédelem módjának kiválasztása,
- a betakarítás időpontjának, módjának kiválasztása,
- a termék tartósítási eljárásának kiválasztása,
- az őszi búza, az őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, borsó,burgonya, cukorrépa, napraforgó, lucerna termesztési technológiájának értékelése,
- a növényvédő szerek felhasználási óvórendszabályainak, a környezet- és természetvédelmi előírásoknak az értékelése,
- a kertészeti alapfogalmak, termelési mutatók ismerete,
- a zöldség- és gyümölcsfélék táplálkozás-élettani szerepének, a gazdasági jelentőségének ismerete,
- a fontosabb kertészeti növények biológiai jellemzőinek, károsítóinak, a termesztés ökológiai, gazdasági feltételeinek megnevezése,
- a legfontosabb fajok, fajtacsoportok jellemzőinek felismerése,
- a termesztéstechnológia módjainak, elemeinek, feltételeinek megnevezése,
- a hajtatás, a szaporító és termesztő-berendezések ismerete,
- a gyógy- és fűszernövények termesztésének ismererete,
- az ökotermesztés jelentőségének felismerése,
- a károsítás tüneteinek, a károsítók elleni védekezés idejének, módjának felismerése,
- a károsító hatások (környezet-, egészségkárosítás) felismerése,
- a szőlő feldolgozási munkáinak ismerete,
- a termesztéstechnológiák (tök, dinnye, karalábé, karfiol, fokhagyma, spenót, retek, zöldbab, kajszi, szilva, dió) ismerete,
- a termesztéstechnológiák (paprika, paradicsom, uborka, fejes káposzta, vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, fejes saláta, gomba, zöldborsó, alma, körte, őszibarack, cseresznye, meggy, málna, szamóca, ribiszke, szőlő) megkülönböztetése,
- az alkalmazott agrotechnikai műveleteket megkülönböztetése,
- a vetésforgó kiválasztása,
- a helyi adottságnak megfelelő kultúrák, az eredményes termesztéstechnológiák kiválasztása,
- a komposztkezelési módok kiválasztása,
- az ökotermesztési technológia kiválasztása,
- a betakarítás idejének, módjának, a termék piaci előkészítésének kiválasztása,
- a tárolási módok elemzése,
- a haszonállatok gazdasági jelentőségének ismerete,
- az állati termékek táplálkozás-élettani jelentőségének ismerete,
- az állattenyésztési és takarmányozási alapfogalmak, a termelési mutatók ismerete,
- a gazdasági állatok emésztőkészülékének, ivarszervének felépítésének és működésének megnevezése,
- a takarmányok kémiai összetételének, a takarmányértékelési rendszereknek, a takarmányozás technológiájának megnevezése,
- a gazdasági állatok felismerése, küllemi sajátosságaik megnevezése,
- az egyes állatfajok betegségeinek gazdasági jelentőségének felismerése,
- az állatok jelölésének, a törzskönyvezés műveleteinek ismerete,
- a gazdasági állatok ivar-, kor-, és hasznosítás szerinti elnevezésének ismerete,
- az egyes állatfajok értékmérő tulajdonságainak megnevezése,
- az egészséges és a beteg állat életjelenségeinek, a betegségek tüneteinek felismerése,
- az állatgondozókra vonatkozó állat-egészségügyi előírások, a foglalkozási betegségek, a takarítási, a fertőtlenítési eljárások megnevezése,
- a mézelőállítás alapműveleteinek, a fontosabb méhészeti termékek jellemzőinek ismerete,
- a gazdasági állatokkal etethető takarmányok jellemzése,
- a tenyésztési és szaporítási folyamatok, eljárások jellemzése,
- az ivarzás és a közeledő ellés jeleinek jellemzése,
- a hazánkban fontosabb szerepet játszó szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, nyúl és baromfi fajták, hibridek összehasonlítása,
- az egyes állati termék előállítás folyamatának jellemzése,
- a gazdasági állatok tartástechnológiájának (szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, nyúl és baromfi) jellemzése,
- a keltetési technológiák jellemzése,
- a tej, a hús, a tojás, a gyapjú, a toll minőségének értékelése,
- a takarmányok tartósítási módjainak elemzése,
- állatfajonként a takarmányozás elveinek elemzése,
- állatfajonként, kor és hasznosítás szerint a takarmányadag összeállítása,
- a mezőgazdasági gépészetben és építészetben alkalmazott anyagok megnevezése,
- az állattartó épületek elrendezésének felismerése,
- az udvarformák, a falusi lakókörnyezet kialakításának követelményeinek ismerete,
- a gépelemek felismerése,
- a belsőégésű motorok főbb szerkezeti részeinek, működésének megnevezése,
- az erőátviteli-, járó-, kormány-, fékszerkezet felépítésének, működésének megnevezése,
- az új gép bejáratásának, átvételének, karbantartásának, ellenőrzésének, indításának megmagyarázása,
- az állattartó telepen használt gépek, berendezések működési elvének megmagyarázása,
- a növénytermesztésben, kertészetben használt gépek berendezések működési elvének megmagyarázása,
- az egyes állatfajoknak megfelelő épületek kiválasztása,
- a munkaműveletekhez megfelelő gépek, gépkapcsolások kiválasztása,
- a gépek, gépkapcsolások beállításának, üzemeltetésének értékelése,
- a gépészeti és építészeti rajzdokumentáció azonosítása,
- a belsőégésű motorok beállítási lehetőségeinek kiválasztása,
- a munka- és környezetvédelem feladatának, jogi szabályainak megnevezése,
- a baleset keletkezésének felismerése,
- a baleset-elhárítás- és érintésvédelem szabályainak megnevezése,
- az elektromos áram élettani hatásainak felismerése,
- a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi szabályainak megnevezése,
- a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása,
- az állattenyésztésben, növénytermesztésben és kertészetben előforduló foglalkozási ártalmak és betegségek kiválasztása,
- a munkavédelmi oktatás és biztonságtechnikai vizsgák előírásainak összegyűjtése,
- a villamosság biztonságtechnikájának jellemzése,
- az állattartás, a növénytermesztés és kertészet környezetvédelmi előírásainak jellemzése,
- az állattartó telepen, a kertészetben és a növénytermesztésben a munkahelyi magatartás szabályainak kidolgozása,
- az elsősegélynyújtás fontosabb szabályainak elmondása,
- a baleset és tűz bejelentési eljárás ismertetése,
- a különböző tüzek oltásának megtervezése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- talajmintavétel, egyszerűbb talajvizsgálati eljárások elvégzése,
- trágyaféleségek értékelése,
- vetőmag mintavételezés, alapvető vetőmagvizsgálatok elvégzése,
- kór- és kárkép, valamint a kapcsolódó környezetkímélő növényvédelmi eljárások meghatározása,
- gyomfelvételezés,
- talajművelési módok minősítése,
- termésbecslés,
- kézi szerszámok használatra történő előkészítése, használata,
- kézi agrotechnikai műveletek elvégzése,
- gyümölcs telepítése, metszése, szaporítása, szedése,
- szőlő alanyvessző készítése, iskolázása, támberendezés készítése, metszése, zöldmunkák elvégzése,
- zöldség vetőágy készítése, magvetése, palántázás, aktuális zöldségtermesztési munkák elvégzése,
- zöldség és gyümölcsfélék minősítése, csomagolása,
- kór és kárkép, valamint a kapcsolódó környezetkímélő növényvédelmi eljárások meghatározása,
- borászat munkák elvégzése,
- ökotermesztés munkáinak elvégzése,
- szarvasmarha küllemi bírálata, ápolása, fejése, takarmányozása, borjúnevelése,
- sertés kor, ivar, hasznosítás szerinti válogatása, mérlegelése, gondozása, takarmányozása,
- ló küllemi bírálata, ápolása, takarmányozása, felszerszámozása,
- juh küllemi bírálata, ápolása, takarmányozása,
- napos baromfi fogadása, tojó- és brojlerállomány gondozása,
- takarmány előkészítése etetésre,
- megelőző állategészségügyi eljárások, fertőtlenítés végrehajtása,
- állati termékek (tej, hús, gyapjú, tojás) minősítése,
- erő- és munkagépek napi és időszakos karbantartása,
- gépi agrotechnikai műveletek, gépbeállítás, üzemeltetés (tápanyagpótlás, vetés, ültetés, palántázás, környezetkímélő növényvédelem, öntözés, betakarítás),
- kertészeti gépek és termesztő berendezések karbantartása, beállítása, üzemeltetése,
- az állattenyésztés gépeinek, berendezéseinek karbantartása, beállítása, üzemeltetése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vagy lassú jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítmény alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A manuális tevékenység értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelményeket és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni és érdemjegyre átváltani.
Javaslat a felismerési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):
A gyakorlati vizsga tantárgyait külön-külön osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsga érdemjegyét a növénytermesztési, a kertészeti, az állattenyésztési munkáltató és felismerési feladataira kapott érdemjegyek (6 jegy) átlagának kerekített értéke adja. A kerekítés során a munkáltató feladatok a meghatározók.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgán bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Sikertelen írásbeli, illetve gyakorlati vizsga esetén a vizsgázó a vizsgát folytathatja, azonban a vizsgarészt (tantárgyat) meg kell ismételni. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetve tantárgyból kell tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Növénytermesztés
Kertészet
Állattenyésztés
Mezőgazdasági gépészet és építészet
Gazdálkodási ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Járművezetési ismeretek
Falusi életvitel - háztartásökonómia
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Állattenyésztés
Növénytermesztés
Kertészet
Mezőgazdasági gépészet és építészet
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Falusi életvitel - háztartásökonómia
Gazdálkodási ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseI./11.
évfolyam
37 hét**
II./12.
évfolyam
37 hét**
III./13.
évfolyam
17 hét**
Összesen
Kötelező elmélet
1.Kötelező közismeret összesen
Szakmai számítás
222
(37)
222
(37)
102
(17)
546
(91)
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
3.Járművezetési ismeretek37--37
4.Gazdálkodási ismeretek-371754
5.Állattenyésztés37371791
6.Növénytermesztés37371791
7.Kertészet37371791
8.Mezőgazdasági gépészet és építészet37371791
9.Falusi életvitel - háztartásökonómia--3434
Kötelező elmélet összesen4444072211072
Kötelező gyakorlat
10.Állattenyésztés12612663315
11.Növénytermesztés12612663315
12.Kertészet12612663315
13.Mezőgazdasági gépészet és építészet23118963483
14.Gazdálkodási ismeretek-211435
15.Munka-, tűz- és környezetvédelem84217112
16.Falusi életvitel - háztartásökonómia--6363
17.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat105105-210
Kötelező gyakorlat összesen7987143361848
Kötelező tantárgyak összesen124211215572920
18.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37371791
19.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat848421189
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen12112138280
Összes óraszám
- ebből szakmai elmélet
- ebből szakmai gyakorlat
1363
481
882
1242
444
798
595
238
357
3200
1163
2037
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

59. A Gombaszakellenőr szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6249 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gombaszakellenőr
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6411
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 200
6. Elmélet aránya: 60%
7. Gyakorlat aránya: 40%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság.
10. Előzetes szakmai gyakorlat: -
11. Előírt gyakorlat: -
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6411Gombaszakellenőr
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gombaszakellenőr tevékenysége kiterjed mindazon területre, ahol a vadon termett, begyűjtött és termesztett gombák kereskedelmével, feldolgozásával foglalkoznak.
Feladata a gombafajok meghatározása, minősítése, kereskedelmi forgalom, tartósítás és emberi fogyasztásra történő véleményezése, engedélyezése, valamint ellenőrzi a gomba begyűjtés-, a piaci-, a kereskedelmi forgalmazás feltételeit, körülményeit az érvényes rendeleteknek, előírásoknak megfelelően.
Feltárja az emberi egészséget veszélyeztető és károsító körülményeket.
Ellátja a feladatával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységeket (szakvélemények, jegyzőkönyvek, jelentések készítése).
Együttműködik az egészségügyi, kereskedelmi, önkormányzati, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat ellátó intézményekkel és jogi személyekkel.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6249 02Gombatoxikológus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Gombaalaktan, élettan és környezettan:
- gombasejtek kémiai alkotói, felépítése,
- a gombák anyagcseréje,
- szaprotróf-, mikorrhizás-, nekrotróf gombák,
- nagygombák egyedfejlődése, szaporodása,
- termőtest, termőrétegtartó típusok,
- kalapos gombák kalapjának, tönkjének megkülönböztető, ismertető bélyegei,
- élő- és élettelen környezeti tényezők,
- a nagygombák gyógyászati jelentősége.
Gombatoxikológia alapjai:
- méreg, mérgezés fogalma, a mérgező gombák csoportosítása,
- mérgezések egyes fajtái, tünetei,
- szükséges elsősegélynyújtási ismeretek.
Gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások:
- gombagyűjtés-, gombakereskedelem és forgalombahozatal jogi szabályozása,
- gombák forgalombahozatalának feltételei (személyi, tárgyi stb.),
- gombák árusításának engedélyezése és tilalmai, ezek dokumentumai,
- árusításra engedélyezett gombafajok,
- árusítást kizáró tényezők,
- termesztett gombák és árusításának, felhasználásának feltételei,
- lakossági szaktanácsadás,
- a gombák forgalombahozatalának, felhasználásának higiéniai követelményei,
- ÁNTSZ hatósági feladatai.
Gombaismeret:
- a vadon termő 180 gyakran előforduló és gyűjtött gombafaj meghatározása, emberi fogyasztás szempontjából történő minősítése, szétválogatása,
- az emberi egészségre veszélyes-, mérgező-, ehetetlen- és meghatározott feltételek esetén fogyasztható gombafajok biztonságos elkülönítése.
2. Elméleti követelmények
Gombalaktan, élettan és környezettan terén
- ismeri a gombasejtek kémiai alkotóit, felépítését,
- ismeri a gombák anyagcsereéjét,
- ismeri a szaprotróf-, mikorrhizás-, nekrotróf gombákat,
- ismeri a nagygombák egyedfejlődését, szaporodásukat,
- képes alkalmazni a gombafajok meghatározásánál a termőtest és termőréteg típus ismereteit és a kalapos gombák kalapjának, tönkjének megkülönböztető, ismertető bélyegeit,
- ismeri a termőtest-, termőréteg típusokat,
- ismeri a kalapos gombák kalapjának, tönkjének megkülönböztető, ismertető bélyegeit,
- ismeri az élő- és élettelen környezeti tényezőket,
- ismeri a nagygombák gyógyászati jelentőségét, gyógyhatású anyagait.
Gombatoxikológia alapjai terén
- ismeri a méreg, mérgezés fogalmát,
- ismeri a mérgezések egyes fajtáit, tüneteit,
- felismeri a gombamérgezéseket,
- képes gombamérgezések esetén elsősegélyt nyújtani, a szükséges bejelentéseket, intézkedéseket megtenni.
Gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások terén
- ismeri a gombák forgalomba hozatalának személyi és tárgyi feltételeit, forgalomba hozatalának, felhasználásának higiéniai követelményeit,
- az ÁNTSZ hatósági feladatait,
- alkalmazza munkája során a gombagyűjtés-, gombakereskedelem és forgalomba hozatal jogi szabályait,
- alkalmazza szükség esetén a gomba árusítást kizáró tényezőket,
- ellenőrzi a termesztett gombák árusításának és felhasználásának feltételeit,
- hasznosítja az ismereteit a lakossági szaktanácsadásnál.
Gombaismeret terén
- ismeri a gomba gyűjtésének feltételeit, szabályait,
- ismeri a munkájához szükséges szakkönyvek, eszközök alkalmazásának lehetőségeit, elméleti alapjait,
- alkalmazza ismereteit a gombafajok, illetve a gombák nagyobb csoportjainak elkülönítéséhez, pontos és egyértelmű faji meghatározásához,
- gyakorolja az ellenőrzési, minősítési jogokat és kötelezettségeket, szabályokat.
3. Gyakorlati követelmények
Gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások terén
- kiállítja a dokumentációkat az előírásoknak megfelelően a gombaminősítésekről,
- nyilvántartja, összesíti, feldolgozza és értékeli a gombaminősítések eredményeit,
- mintát vesz szabályszerűen,
- kezeli a mintát értékeléséig,
- megmagyarázza és indokolja minősítésének eredményeit a mindennapos gyakorlatban és a hivatalos dokumentációban,
- szaktanácsot ad az ehető gombafaj élelmiszerként történő felhasználási lehetőségeiről, a tartósítás módjairól,
- elvégzi szakszerűen az elsősegélynyújtást gombamérgezéskor az orvos megérkezéséig,
- elősegíti a gombatoxikológus és az orvos eredményes munkáját.
Gombaismeret terén
- elkülöníti a szabvány szerint és minőségi osztályba sorolja az ehető és az árusítható gombafajokat,
- meghatározza a vadon termő és begyűjtött gombákat,
- elkülöníti egymástól az ehető, a mérgező és az ehetetlen fajokat,
- felhívja a figyelmet a feltétellel fogyasztható gombafajokra,
- felismeri és minősíti a tényleges állapotnak megfelelően a gombafajokat,
- elkülöníti egyértelműen az étkezésre és a feldolgozásra alkalmatlan gombafajok példányait.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket (színtévesztés, csökkent szaglóképesség, személyiségzavar kizáró ok).
A gombaszakellenőr rendelkezzen átlagos fizikai állóképességgel, jó koncentráló képességgel, jó megfigyelő képességgel, jó, kifogástalan látó- és szaglóképességgel, koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel, rendszeretettel, jó kapcsolatteremtő-képességgel, bizalomkeltő személyiség jegyekkel, jó konfliktustűrő és -megoldó képességgel, magabiztossággal, valamint felelősségérzettel.
Alakuljon ki benne magas szintű tudás igény, hogy munkáját pontosan, precízen, hibamentesen végezze. Ennek érdekében a gomba és a vele kapcsolatos ismereteit szüntelenül fejlessze.
Fogyatékosok (mozgáskorlátozottak részére, a korlátozottság fokától és jellegétől függően) számára iskolai rendszerben is oktatható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a gombaszakellenőri képesítés megszerzéshez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - a jelöltnek minimálisan 130 órás felkészítésben kell részt vennie,
- nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a tantárgyak foglalkozásain nem vett részt vagy azt nem pótolta,
- a megadott minimális óraszámnál rövidebb idejű felkészítés nem fogadható el,
- a vizsgára bocsátás további feltétele a jelölt által begyűjtött és elkészített legalább 30 db-os gombapreparátum bemutatása (a preparátumnak minimum 15 db mérgező- és feltétellel fogyasztató és legalább 15 db árusítható gombafajt kell tartalmaznia).
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- gombaalaktan, élettan és környezettan,
- gombatoxikológia alapjai,
- gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások,
A gombaalaktan, élettan és környezettan vizsgatárgy:
- a gombasejtek kémiai alkotói, felépítése,
- a gombák anyagcseréje,
- szaprotróf-, mikorrhizás-, nekrotróf gombák,
- nagygombák egyedfejlődése, szaporodása,
- termőtest, termőrétegtartó típusok,
- kalapos gombák kalapjának, tönkjének megkülönböztető, ismertető bélyegei,
- élő- és élettelen környezeti tényezők,
- a nagygombák gyógyászati jelentősége
témaköröket foglalja magába.
A gombatoxikológia alapjai vizsgatárgy:
- a méreg, mérgezés fogalma, a mérgező gombák csoportosítása,
- a mérgezések egyes fajtái, tünetei,
- a szükséges elsősegély nyújtási ismeretek
témaköröket foglalja magába.
A gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások vizsgatárgy:
- a gombagyűjtés-, gombakereskedelem és forgalomba hozatal jogi szabályozása,
- a gombák forgalomba hozatalának feltételei (személyi, tárgyi stb.),
- a gombák árusításának engedélyezése és tilalmai, ezek dokumentumai,
- az árusításra engedélyezett gombafajok,
- az árusítást kizáró tényezők,
- a termesztett gombák és árusításának, felhasználásának feltételei,
- a lakossági szaktanácsadás,
- a gombák forgalomba hozatalának, felhasználásának higiéniai követelményei,
- az ÁNTSZ hatósági feladatai
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgarész a gombaismeret tantárgy keretében oktatott élőgomba felismeréséből áll. Az oktatott 180 gombafajból mintegy 60 gombafajt kell felismerni a morfológiai bélyegeik alapján. Ismerni kell a nemzetségek és az egyes fajok morfológiai jellemzőit, a gombák leggyakoribb előfordulási helyeit, időpontjait, az egyes gombafajok spóráinak színeit.
A halálos mérgezést, illetve a súlyos mérgezést okozó fajok a gombaismereti jegyzékben (H) megkülönböztető jelzéssel szerepelnek.
A megadott tételek alkalmazása minden vizsgán kötelező. Közülük egy sem hagyható el.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát egyetlen halálosan vagy súlyosan mérgező gombafaj félreismeréséért. Ugyanez vonatkozik a gombapreparátumban lévő tévesen meghatározott halálosan vagy súlyosan mérgező gombafaj esetén is.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Gombaalaktan, élettan és környezettan:
- a gombasejtek legfontosabb kémiai alkotóinak ismertetése (víz, szervetlen és szerves alkotó anyagok),
- a gombasejt felépítésének ismertetése,
- hifa, micélium (ennek módosulásai), termőtest, spóra ismertetése,
- a gombák anyagcseréjének jellemzése, a növényektől való különbözőség ismérveinek ismertetése,
- a mikorrhizás gombák jellemzése, a kapcsolat lényege, néhány mikorrhizás nemzetség megnevezése,
- a nekrotróf nagygombák jellemzése, néhány nekrotróf nagygomba megnevezése,
- a nagygombák egyedfejlődésének, és szaporodásának jellemzése,
- fontosabb termőtest típusok ismertetése példákkal,
- termőrétegtartó típusok ismertetése példákkal,
- a kalapos gombák kalapjának főbb megkülönböztető, ismertető bélyegeinek jellemzése,
- a kalapos gombák tönkjének főbb megkülönböztető, ismertető bélyegeinek jellemzése,
- a nagygombák növekedését és fejlődését szabályozó élettelen tényezők (víz, hőmérséklet, pH, páratartalom) ismertetése,
- a gombák életét, megjelenését befolyásoló élő környezeti tényezők (növényzet, állatvilág) ismertetése,
- emberi tényező szerepe a gombák életében, a gombák környezetvédelmi kérdései,
- a nagygombák gyógyászati jelentősége, gyógyhatású anyagai.
Gombatoxikológia alapjai:
- a gombák étkezési felhasználása különleges veszélyeinek ismertetése,
- a méreg, mérgezés fogalmának, a mérgezés létrejöttének, feltételeinek ismertetése,
- a mérgező gombák csoportosítása veszélyesség szempontjából,
- a gombatoxinok csoportosítása,
- sejtmérgek jellemzése,
- az idegrendszerre ható mérgek ismertetése,
- a gyomor-bélrendszerre ható egyéb mérgek ismertetése,
- a gombafogyasztás okozta - nem mérgezés eredetű - károsodások ismertetése,
- gyomor- és bélbántalmakat okozó mérgezések jellemzése,
- susulyka típusú mérgezések jellemzése,
- párducgalóca típusú mérgezések ismertetése,
- gyilkos galóca mérgezések jellemzése,
- vegyes gombamérgezések ismertetése,
- diszulfiram típusú mérgezések jellemzése,
- az elsősegélynyújtás fogalmának és az elsősegélynyújtás általános elveinek ismertetése,
- a gombák azonosítása mérgezés esetén,
- a gombamérgezés bejelentése,
- gombamérgezések előfordulásának (hely és évszak időjárás szerint) ismertetése,
- a gombamérgezések okainak ismertetése,
- a gombamérgezések megelőzése feladatainak ismertetése,
- a gombaforgalom egészségügyi ellenőrzésének ismertetése,
- a gombák étkezési hasznának és tápértékének jellemzése,
- a gombamérgezésekkel kapcsolatos kémiai és mikroszkópiai eljárásoknak az ismertetése.
A gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások:
- a gombagyűjtés szabályainak (hol? mennyi?)-, a szabadon gyűjtött gomba forgalombakerülése útjainak ismertetése,
- a gombakereskedelem, forgalombahozatal jogi szabályozásának ismertetése,
- a gombák forgalombahozatala feltételeinek (személyi, tárgyi) ismertetése,
- a gombák árusításának engedélyezési és tiltási folyamatának-, ezek dokumentumainak ismertetése,
- az árusítási engedély, kobzási jegyzőkönyv tartalmának, szerepének ismertetése,
- árusításra engedélyezett gombafajok I. (feltételek, kitételek) jellemzése,
- árusításra engedélyezett gombafajok II.- (feltételek, kitételek), külön engedélyeztetés kérdésének ismertetése,
- árusítást kizáró tényezők, az étkeztetésre alkalmatlan gombák bevizsgálás utáni ,,kezelésé"-nek ismertetése,
- termesztett gombák árusításának, felhasználása feltételeinek ismertetése,
- vendéglátó egységek szabályozásának, az ezzel kapcsolatos gombaszakértői teendők ismertetése,
- lakossági szaktanácsadás (menete, ki végzi?), a hétvégi gombavizsgálat szabályozása, gyakorlati helyzete,
- a gombák forgalomba hozatalának, felhasználásának higiéniai követelményeinek, feltételeinek ismertetése,
- az ÁNTSZ hatósági feladatainak (ellenőrzés, bírságolás) gombakészítmények készítésénél, forgalomba hozatalánál, gombás ételeket árusító kereskedelmi egységeknél ismertetése,
- a csiperkegomba termesztés technológiai szakaszainak ismertetése,
- a laskagomba termesztésének technológiai szakaszainak ismertetése,
- a shii-take gomba termesztésének technológiai szakaszainak ismertetése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a tanult gombafajok közül 65 fajt kell morfológiai jellemzőik alapján felismerni, vagy
- megadott szempontok alapján csoportosítani kell őket pl.: mérgező fajok, feltétellel árusítható fajok,
- ismerni kell az adott faj spóra színét.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot 1-5-ig terjedő érdemjeggyel.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a három szóbeli vizsgatárgy érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gombatoxikológia vizsga érdemjegye a meghatározó.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a gombaismeret feladat, érdemjegye adja. Elégséges a felelet akkor, ha a jelölt a 60 gombafajt a kérdező tanár segítő rávezetésével felismeri. A kerekítés esetén a gombapreparátum feladat érdemjegyét kell figyelembe venni.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A gombafogyasztók életének és egészségének védelme érdekében három elégtelen tantárgyi érdemjegy esetén a jelölt csak megismételt tanfolyam elvégzése után bocsátható vizsgára.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A gyakorlati vizsgának a szóbeli vizsgát meg kell előznie.
A szakmai vizsga egy időben és egy helyen, a teljes oktatási tananyag lezárása után szervezhető meg.
Az elméleti tantárgyak oktatóinak szakirányú egyetemi iskolai képesítéssel, illetve az 1984 év előtti felsőfokú gombaismerői képesítéssel és ennek megfelelő gyakorlattal kell rendelkezniük.
A gyakorlati képzést szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve felsőfokú gombaismerői végzettséget tanúsító oklevéllel, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
A tanult gombafajok közül a vizsga idejére az időjárás függvényében legalább 60-80 élő gombafajt célszerű biztosítani. A hiányzó fajok liofilizált gombával pótolhatók. A vizsgáztatáshoz legalább 1 db kb.4 m2 felületű asztal szükséges.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Gombaalaktan, élettan és környezettan
Gombatoxikológia alapjai
Gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások
Gombaismeret
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Gombaalaktan, élettan és környezettan13-13
Gombatoxikológia alapjai13-13
Gombakereskedelem, higiénia és jogi vonatkozások13821
Gombaismeret8172153
Összesen12080200
A gombaszakellenőr képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetén is - a gyakorlati képzést úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi, a kora nyári és az őszi hónapokban a gombaismerethez szükséges gyakorlati készség a gombafajok, élő gomba példányok bemutatásával elsajátítható legyen.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

61. A Gombatoxikológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6249 02
2. A szakképesítés megnevezése: Gombatoxikológus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6411
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 300
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése, középfokú gombaszakellenőri képesítés.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság.
10. Előzetes szakmai gyakorlat: az alábbi szakterületek valamelyikén: egészségügy, biológia, toxikológia, laboratóriumi analitika, gyógyszerészet, gombaszakellenőr szakképesítés.
11. Előírt gyakorlat
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6411Gombatoxikológus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gombatoxikológus a sürgősségi betegellátás konzulense. Analitikai, tanácsadási és szakvéleményezési munkát végez.
Analitikai munkája a beteg által fogyasztott (főtt, élelmiszernek elkészített) gomba minták, illetve a betegtől származó biológiai minták vizsgálata, azok szerveskémiai, immunkémiai, genetikai, illetve makro- és mikro-morfológiai elemzése és azok toxintartalmának meghatározása, illetve annak megállapítása, hogy milyen gombafaj okozza az élelmiszer-ártalmat.
Tanácsadási munkája során legfontosabb feladata az első ellátást végző kezelőorvos munkájának támogatása. Ennek érdekében napra készen tartja ismereteit a toxikológiai szakirodalom követésével, nyilvántartja a hazai és külföldi analitikai és diagnosztikai lehetőségeket, azok hozzáférhetőségét. Kapcsolatot tart a szakterületén együttműködő laboratóriumokkal, orvosokkal. Ismeri és figyelembe veszi az általa ellátott régió gombafajainak területi és szezonális gyakoriságát. Ismeri a gombamérgezések típusait, tünettanát, a hasonló kórképeket okozó gombafajok és egyéb anyagok nevét és analitikai lehetőségeit.
Ismeretei birtokában szakvéleményt készít, amely a gyógyító munka alapjául szolgálhat, illetve az ÁNTSZ tevékenységében az élelmezés-egészségügyi surveillance részét képezi. Forgalmazás egészségügyi, illetve táplálkozáshigiénés szakvéleményezést végezhet, analitikai szakvéleményt ad igazságügyi eljárásokhoz.
A gombamérgezések megelőzésének egyetlen lehetőségét: a lakosság felvilágosítását, tapasztalatainak megfelelő közreadásával támogatja.
A gombatoxikológus végezhet gombavizsgáló szakellenőri feladatot, továbbá a gombával kapcsolatos élelmezés-egészségügyi célellenőrzést, szakvéleményezést, szaktanácsadást, valamint gombamérgezések laboratóriumi diagnosztizálását.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
33 6249 01Gombaszekellenőr
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mintavétel:
- helyes mintavételi művelet, szállítás, tárolás elvégzése, tanítása, szervezése,
- minta megfelelő laboratóriumba irányítása, előrejelzése.
Analitika:
- minta előkészítése, gombarészek elválasztása, testnedvek elemzése,
- minta analízise, toxinkimutatás,
- a gombavizsgálathoz szükséges és megfelelő tárgyi feltételek, munkakörülmények megteremtése, azokhoz segítségnyújtás, illetve azok szakmai minősítése.
Gombahatározás:
- mikroszkópos, gombahisztológiai, spóra és szövetvizsgálat alapján a főtt, elfogyasztott gomba maradványok azonosítása, legalább genus szintig,
- gombahatározó könyvek használata, szakirodalom követése,
- a kimutatott gomba maradvány alapján a megbetegedés csoportba sorolása.
Konzultáció:
- eredményközlés sürgősséggel, kapcsolattartás a kezelőorvossal,
- a beteget fogadó kórházi osztályok, illetve analízist végző laboratóriumok adatainak közlése a kezelőorvos felé,
- a toxintípus alapján a megbetegedés csoportba osztása, javaslattétel a beteg toxikológiai osztályra szállítására.
Szakvéleményezés:
- diagosztika, toxinkimutatás eredményközlése,
- surveillance, gombahatározás eredményközlése, jelentés az ÁNTSZ hálózat felé,
- forgalmazás egészségügyi szakvélemény adása,
- táplálkozáshigiénés szakvélemény adása,
- igazságügyi eljáráshoz analitikai szakvélemény adása.
Ismeretterjesztés:
- statisztika készítése,
- lakosság felvilágosítása.
2. Elméleti követelmények
Gombaismeret terén
- ismeri a gombák, gombaspórák makroszkópos és mikroszkópos morfológiai ismertető jegyeit,
- ismeri a gombák biokémiai ismertető jegyeit, a gyors festési/biokémiai azonosító eljárásokat,
- ismeri a minta vételének, szakszerű szállításának és tárolásának módját,
- ismeri a munkájához szükséges eszközök, műszerek, vegyszerek alkalmazásának lehetőségeit és korlátait, elméleti alapjait, munkavédelmi követelményeit,
- ismeri a munkájához szükséges szakkönyvek alkalmazásának módját és lehetőségeit,
- azonosítani tudja a gombafajokat határozókönyv segítségével, ismeri a gombák csoportjainak elkülönítéséhez, pontos és biztonságos meghatározásához szükséges kritériumokat,
- felismeri a gombaismereti jegyzékben szereplő összes gombafajokat, biztosan megkülönbözteti a jegyzékben megnevezett ehető és mérgező fajokat,
- értelmezi a toxin fogalmát, ismeri a vadon termő nagygombákban található legfontosabb toxinok tulajdonságait, hatásait, kimutatási lehetőségeit,
- azonosítani tudja a gombafogyasztás okozta - nem mérgezés eredetű - élelmiszer-ártalmakat,
- ki tudja választani gombatételből, szárítmányból a fogyasztásra alkalmatlan egyedeket,
- ismeri a gombák kereskedelmének és forgalomba hozatalának feltételeit, jogi szabályozását,
- ismeri a gombamérgezések élelmezés-egészségügyi kivizsgálásának folyamatát, kereskedelmének és forgalomba hozatalának feltételeit, jogi szabályozását,
- dokumentálja munkájának adatait, jelentőlapokon, illetve leletek formájában, az eredményeket megfelelően illusztrálja, elemzi, az előírásoknak megfelelő jelentéseket, összesítéseket, statisztikákat és értékelő szakvéleményeket tud készíteni,
- értelmezi a gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás egészségügyi vonatkozásait, azok ellenőrzési módjait, szempontjait,
- elemezni tudja a gombatétel, szárítmány összetételét, megítéli az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait,
- azonosítani tudja a mérgező gombafajokat, elégséges mintából a friss gomba, illetve annak darabjai, főtt gomba, emésztett gomba-szövetek vagy spórák megfelelő vizsgálata után, megfelelő háttér-adatok birtokában el tudja különíteni az ehető és mérgező gombákat a mintában,
- vizsgálati eredményei alapján értékeli és valószínűsíteni tudja az adott élelmiszer-ártalom, illetve mérgezés okát, a jelen lévő gombafajok toxinjainak várható hatásait, és szakvéleményében mindezt dokumentálja,
- értelmezi, elmagyarázza vizsgálatainak eredményét, a mindennapi gyakorlatban éppúgy, mint a hivatalos dokumentációban,
- szaktanácsot ad az ehető gombafajok élelmiszerként történő felhasználásának lehetőségeiről, a tartósítás módjairól,
- értékeli, elemzi a gombafajok életfolyamatait, az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait (elkészítés, tárolás, fogyaszthatóság) és ezek hiányosságából származó élelmiszer-ártalmakat,
- elemezni tudja a gombamérgezések jelentőlapjai alapján a mérgező fajok előfordulásának gyakoriságát, területi és szezonális megoszlását.
Analitika terén
- ismeri a minta vételének, szakszerű szállításának és tárolásának módját, előkészíti a betegből származó biológiai mintákat, friss gombát, illetve élelmiszer maradékokat, analitikai vizsgálat céljára,
- ismeri a gombák biokémiai ismertető jegyeit, reakcióit, festéseit,
- ismeri a munkájához szükséges eszközök, műszerek, vegyszerek alkalmazásának lehetőségeit és korlátait, elméleti alapjait, munkavédelmi követelményeit,
- ismeri az ELISA vizsgálat elvét, a vizsgálat lépéseit, hibalehetőségeit, a vizsgálattal nyerhető információ lényegét és korlátait, a vele aktuálisan kimutatható gombatoxinok listáját, a vizsgálati eredmény értékelését és közlési módját,
- ismeri a PCR vizsgálat elvét, a vizsgálat lépéseit, hibalehetőségeit, a vizsgálattal nyerhető információ lényegét és korlátait, a vele aktuálisan kimutatható gombafajok listáját, a vizsgálati eredmény értékelését és közlési módját,
- ismeri a tömegspektrometriás vizsgálat elvét, a vizsgálat lépéseit, hibalehetőségeit, a vizsgálattal nyerhető információ lényegét és korlátait, a vele aktuálisan kimutatható gombatoxinok listáját, a vizsgálati eredmény értékelését és közlési módját,
- ismeri a spóravizsgálat és egyéb vizsgálati módszerek elvét, a vizsgálat kivitelezését, hibalehetőségeit, a vizsgálattal nyerhető információ lényegét és korlátait, a vele aktuálisan kimutatható gombatoxinok listáját, a vizsgálati eredmény értékelését és közlési módját,
- ismeri a vizsgálattípusok költségeit és időtartamát/időigényét sorozatmérés, illetve egyedi mérés, illetve gép-átállítás esetén, annak korlátairól tárgyalni tud,
- értelmezi a toxin fogalmát, ismeri a vadon termő nagygombákban található legfontosabb toxinok tulajdonságait, hatásait, kimutatási lehetőségeit, ismeri a betegektől származó biológiai minták analízisének módjait a gombatoxinok közvetlen vagy közvetett kimutatása céljából,
- dokumentálja munkájának adatait, jelentőlapokon, illetve leletek formájában, az eredményeket megfelelően illusztrálja, elemzi, az előírásoknak megfelelő jelentéseket, összesítéseket, statisztikákat és értékelő szakvéleményeket tud készíteni,
- vizsgálati eredményei alapján értékeli és valószínűsíteni tudja az adott élelmiszer-ártalom, illetve mérgezés okát, a jelen lévő gombafajok toxinjainak várható hatásait, és szakvéleményében mindezt dokumentálja.
Élettani-toxikológiai ismeretek terén
- ismeri a gombamérgezések esetén a minta vételének, szakszerű szállításának és tárolásának módját,
- ismeri szakterületén a beteg kikérdezésének módját, abban segítséget ad a beteget ellátó orvosnak,
- ismeri a gombamérgezés megtörténtekor a szakszerű elsősegélynyújtás módjait, azokat elvégzi az orvos megérkezéséig, elősegíti az orvos eredményes munkáját,
- értelmezi a toxin fogalmát, ismeri a vadon termő nagygombákban található legfontosabb toxinok tulajdonságait, hatásait, kimutatási lehetőségeit, ismeri a betegektől származó biológiai minták analízisének módjait a gombatoxinok közvetlen vagy közvetett kimutatása céljából,
- ismeri a vese, a máj, az emésztőtraktus makro- és mikromorfológiai szerkezetét, működését, elégtelenség tüneteit és következményeit ismeri a toxikózisok gyógyulási esélyeit és a lehetséges maradó károsodásokat, szövődményeket,
- ismeri az enzimek fogalmát, a szakterületén érintett enzimek nevét, toxikológiai, tünettani jelentőségét. Meg tudja nevezni az egyes mérgezésekben jellemző laboratóriumi paramétereket, ismeri azok prognosztikai jelentését,
- azonosítani tudja a gombamérgezések csoportjait a lappangási idő és a tünetek alapján, ismeri a mérgezések kialakulásának kórtani hátterét, ismertetni tudja az egyes mérgezések (amatoxin, gyromitrin, orellanin, phalloidin és hemolizinek, muscimol, bufotenin, psylocibin , ibotenin, coprin, gyomor-bélbántalmakat okozó mérgezések, Paxillus involutus immunhemolízis) kialakulási idejét, lezajlását, tüneteit, súlyossági fokozatait,
- azonosítani tudja a gombafogyasztás okozta - nem mérgezés eredetű - élelmiszer-ártalmakat,
- ismeri az amatoxin, gyromitrin, orellanin, phalloidin és hemolizinek, muscimol, bufotenin, psylocibin, ibotenin, coprin, és egyéb toxinok gombafajokban való előfordulását, analitikai lehetőségeit, hatásait, differenciál-diagnosztikáját ismeri a toxikózisok gyógyulási esélyeit és a lehetséges maradandó károsodásokat, szövődményeket,
- ismeri a Paxillus involutus okozta élelmiszer-ártalom patogenezisét, a diagnosztika lehetőségeit, a gombafajok által okozott allergiás ártalmakat,
- vizsgálati eredményei alapján értékeli és valószínűsíteni tudja az adott élelmiszer-ártalom, illetve mérgezés okát, a jelen lévő gombafajok toxinjainak várható hatásait, és szakvéleményében mindezt dokumentálja,
- értelmezi, elmagyarázza vizsgálatainak eredményét, a mindennapi gyakorlatban éppúgy, mint a hivatalos dokumentációban. Tisztában van a diagnosztika sürgősségével és időigényével, ezeket a kezelőorvos munkájába integrálni tudja,
- értékeli, elemzi a gombafajok életfolyamatait, az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait (elkészítés, tárolás, fogyaszthatóság), és ezek hiányosságából származó élelmiszer-ártalmakat,
- meg tudja ítélni a speciális toxikológiai helyzeteket, ritka, csoportos, tömeges élelmiszer ártalom esetén megfelelő intézkedést kezdeményez.
Hatósági és etikai ismeretek terén
- azonosítani tudja a gombafogyasztás okozta - nem mérgezés eredetű - élelmiszer-ártalmakat,
- ki tudja választani gombatételből, szárítmányból a fogyasztásra alkalmatlan egyedeket,
- ismeri a gombák kereskedelmének és forgalomba hozatalának feltételeit, jogi szabályozását,
- ismeri a gombamérgezések élelmezés-egészségügyi kivizsgálásának folyamatát, kereskedelmének és forgalomba hozatalának feltételeit, jogi szabályozását,
- dokumentálja munkájának adatait, jelentőlapokon, illetve leletek formájában, az eredményeket megfelelően illusztrálja, elemzi, az előírásoknak megfelelő jelentéseket, összesítéseket, statisztikákat és értékelő szakvéleményeket tud készíteni,
- napra készen ismeri a szakterületére vonatkozó rendeleteket, értelmezi a gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás egészségügyi vonatkozásait, azok ellenőrzési módjait, szempontjait,
- értékeli, elemzi a gombafajok életfolyamatait, az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait (elkészítés, tárolás, fogyaszthatóság) és ezek hiányosságából származó élelmiszer-ártalmakat,
- elemezni tudja a gomba tétel, szárítmány összetételét, megítéli az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait, szaktanácsot ad az ehető gombafajok élelmiszerként történő felhasználásának lehetőségeiről, a tartósítás módjairól, forgalmazás-egészségügyi, illetve táplálkozáshigiénés szakvéleményezést végezhet, analitikai szakvéleményt ad igazságügyi eljárásokhoz,
- ismeretei birtokában szakvéleményt készít, amely a gyógyító munka alapjául szolgálhat, illetve az ÁNTSZ tevékenységében az élelmezés-egészségügyi surveillance részét képezi,
- ismeri a titoktartási, jelentési, felvilágosítási kötelezettségből eredő teendőit, az egészségügyben dolgozó kollégákkal szembeni és az ügyfelekkel, betegekkel szemben tanúsított magatartás viselkedési normáit és gyakorlatát.
3. Gyakorlati követelmények
- azonosítani tudja a gombafajokat a friss gomba, illetve annak darabjai, főtt gomba, emésztett gomba-szövetek vagy spórák megfelelő vizsgálata után, megfelelő háttér-adatok birtokában el tudja különíteni az ehető és mérgező gombákat a mintában,
- felismeri a gombaismereti jegyzékben szereplő összes gombafajokat, biztosan megkülönbözteti a jegyzékben megnevezett ehető és mérgező fajokat, azonosítani tudja a gombafajokat határozókönyv segítségével,
- elsősegélyt ad a gombamérgezés megtörténtekor az orvos megérkezéséig, kikérdezi a beteget, elősegíti az orvos eredményes munkáját,
- elvégzi, illetve szervezi a minta vételét és laboratóriumba küldését (helyes mintavételi művelet, szállítás, előrejelzés), szervezi az eredményközlést,
- előkészíti a betegből származó biológiai mintákat, illetve élelmiszer maradékokat, analitikai, illetve mikroszkópos vizsgálat céljára, el tudja különíteni a gomba maradványokat, szöveteket vagy spórákat a mintából,
- elvégzi az ELISA, PCR, tömegspektrometriás vizsgálatokat, illetve spóravizsgálatot, értékeli és közli a vizsgálati eredményt,
- ismerteti a vizsgálattípusok költségeit és időtartamát/időigényét sorozatmérés, illetve egyedi mérés, illetve gép-átállítás esetén, annak korlátairól tárgyalni tud,
- vizsgálati eredményei alapján értékeli és valószínűsíteni tudja az adott élelmiszer-ártalom illetve mérgezés okát, a jelen lévő gombafajok toxinjainak várható hatásait, és szakvéleményében mindezt dokumentálja,
- dokumentálja munkájának adatait, jelentőlapokon, illetve leletek formájában, az eredményeket megfelelően illusztrálja, elemzi, az előírásoknak megfelelő jelentéseket, összesítéseket, statisztikákat és értékelő szakvéleményeket tud készíteni,
- kiválasztja a gombatételből, szárítmányból a fogyasztásra alkalmatlan egyedeket,
- készíteni tud megfelelő preparátumokat friss gombából, analitikai, illetve mikroszkópos vizsgálat céljára, illetve makroszkópos megőrzés céljára (szárított preparátum) a megfelelő adatok feljegyzésével,
- készíteni tud megfelelő preparátum alapján mikroszkópos spóra rajzot, szöveti rajzot és/vagy mikrofotót,
- meg tudja ítélni a speciális toxikológiai helyzeteket, ritka, csoportos, tömeges élelmiszer ártalom esetén megfelelő intézkedést kezdeményez.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szakképesítés megkezdésének előfeltételei:
- a 20. életév betöltése, személyi alkalmasság,
- egészségügyi alkalmasság,
- angol vagy német alapfokú nyelvvizsga,
- érvényes erkölcsi bizonyítvány (tekintettel a szakterület jellegére),
- középfokú gomba szakellenőri képesítés,
- előképzettség/középfokú szakmai gyakorlat az alábbi szakterületek valamelyikén: egészségügy, biológia, toxikológia, laboratóriumi analitika, gyógyszerészet, gombaszakellenőr szakképesítés.
A szakma gyakorlásához szükséges:
Egészségügyi alkalmasság: a kifogástalan látás és szaglás elengedhetetlen. Elvárt a feszültségtűrés és kudarctűrés, az ügyeleti rendben végzett tömeges túlmunka végzéséhez.
A gombatoxikológus rendelkezzen jó analitikai készséggel, a vizsgálatok megbízható végzéséhez. Rendelkeznie kell stressz- és kudarctűréssel a súlyos betegek kezelésében való konstruktív részvételhez és legyen terhelhető az időszakosan végzett túlmunka, illetve a 24 órás elérhetőség körülményei között megkívánt jó teljesítmény nyújtásához.
Rendelkezzen jó szervezőkészséggel a megfelelő eredményközléshez és jó kapcsolattartó készséggel a beteg és a vizsgálati minták irányításában való effektív részvételhez.
Elvárható tőle a pontos, precíz munkavégzés igénye, a betegért érzett felelősség. Elvárt a titoktartási, illetve jelentési kötelezettség betartásához, az egészségügyi etikai elvek megtartásához szükséges megbízhatóság.
Fogyatékosok (mozgáskorlátozottak részére, a korlátozottság fokától és jellegétől függően) számára iskolai rendszerben is oktatható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- A szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése.
- Középfokú gombaszakellenőri vizsga letétele, a gombaismeret igazolásának további feltétele 50 db szabályos gombapreparátum gyűjtése, amelyből 20 mérgező, öt súlyosan mérgező, és az azokkal összetéveszthető fajokat tartalmazza.
- A gombatoxikológus képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetén is - kötelező a tantárgyak gyakorlati foglalkozásaihoz a megfelelő képzési idő biztosítása. Nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a gyakorlati foglalkozásokon nem vett részt vagy azokat nem pótolta.
- A jelöltnek minimálisan 300 órás felkészítésen kell résztvennie.
- Megfelelő betegágy melletti/egészségügyi gyakorlat szerzése, minimálisan 10 óra időtartamban, az elsősegélyadás megtanulása céljából.
- 15-20 oldalas szakdolgozat elkészítése, és határidőre való benyújtása. A szakdolgozat készítésre a jelölteknek egy hónapot kell biztosítani. Témakörét, alaki és egyéb előírásait, a jelöltekkel egyeztetve, a vizsgáztatásra jogosult intézmény adja ki.
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó hatályos rendelet, valamint a 7/1984. (VIII. 1.) EüM-MÉM együttes rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A szakmai vizsga a teljes oktatási tananyag lezárása után szervezhető meg.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai:
- élettani-toxikológiai ismeretek,
- hatósági és etikai ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- gombaismeret,
- analitika,
- élettani-toxikológiai ismeretek.
A gombaismeret vizsgatárgy:
- a gombaismereti jegyzékben szereplő összes gombafajok,
- a gombák, gombaspórák makroszkópos és mikroszkópos morfológiai ismertető jegyei,
- a gombák biokémiai ismertető jegyei, a gyors festési/biokémiai azonosító eljárások,
- a gombák csoportjainak elkülönítéséhez szükséges, pontos és biztonságos meghatározásához szükséges kritériumai,
- a gombamérgezési minta vételének, szakszerű szállításának és tárolásának módja,
- a gombatoxikológus munkájához szükséges eszközök, műszerek, vegyszerek alkalmazásának módja és lehetőségei, korlátai, elméleti alapjai,
- a vadon termő nagygombákban található legfontosabb toxinok tulajdonságai, hatásai, kimutatási lehetőségei,
- a gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás módja és szabályai,
- a gombafajok életfolyamatai, az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumai (elkészítés, tárolás, fogyaszthatóság) és ezek hiányosságából származó élelmiszer-ártalmak,
- a mérgező gombafajok előfordulásának gyakorisága, területi és szezonális megoszlása
témaköröket foglalja magába.
Az analitika vizsgatárgy:
- a mintavétel megszervezése (helyes mintavételi művelet, szállítás, előrejelzés)
- az immunkémiai vizsgálatok (ELISA), tömegspektrometriai vizsgálatok, PCR vizsgálatok, spóravizsgálat és egyéb vizsgálati lehetőségek elve, kivitelezési lépései, felszerelés-szükséglete, hibalehetőségei,
- a különböző vizsgálati lehetőségek során nyerhető információk és azok korlátai, az eredmények értékelése és közlése,?
- a különböző vizsgálati lehetőségek költségigénye és időigénye a sorozatmérés, egyedi mérés során, illetve a berendezés átállíthatósága más mérendő paraméterre és az átállás feltételei,
- a toxinok tulajdonságai, kimutatásuk analitikai lehetőségei
témaköröket foglalja magába.
Az élettani-toxikológiai ismeretek vizsgatárgy:
- a vese, máj, emésztőtraktus makro- és mikromorfológiai szerkezete, működése, elégtelenség tünetei és következményei,
- az enzimek fogalma, a szakterületén érintett enzimek neve, toxikológiai, tünettani jelentősége,
- az egyes mérgezésekben jellemző laboratóriumi paraméterek, azok prognosztikai jelentése,
- a mérgezések kialakulásának kórtani háttere, az egyes mérgezések kialakulási ideje, lezajlása, tünetei, súlyossági fokozatai,
- a toxikózisok gyógyulási esélyei és a lehetséges maradó károsodásai, szövődmények,
- az amatoxin, gyromitrin, orellanin, muscimol, bufotenin, phalloidin, ibotenin, coprin, és egyéb toxinok előfordulása gombákban, analitikai lehetőségei, hatásai, differenciál-diagnosztikája,
- a Paxillus involutus okozta élelmiszer-ártalom patogenezis, a diagnosztika lehetőségei,
- a gombamérgezésben adandó elsősegélynyújtás módja, a beteg kikérdezése
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsga két részből áll: a szakdolgozat megvédése és tantárgyi vizsga.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- gombaismeret,
amely nemzetség / species felismerési feladatot tartalmaz,
- analitika,
amely diagnosztikai feladatot tartalmaz,
- esettanulmány,
amely szervezési és eredményközlési feladatot tartalmaz.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlatot, ha a jelölt a gombaismeret tantárgyból elégtelen minősítést kapott, a feladat elvégzése közben baleseti helyzetet okoz, ha nem ismer fel súlyosan mérgező specieseket, vagy az eredmény-közlés kivitelezésében bizonytalan. A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 180 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
A tételek az élettani-toxikológiai ismeretek tantárgyból magukban foglalják:
- a vese, máj, emésztőtraktus makro- és mikromorfológiai szerkezetét, működését, elégtelenség tüneteit és következményeit,
- az enzimek fogalmát, a szakterületén érintett enzimek nevét, toxikológiai, tünettani jelentőségét,
- az egyes mérgezésekben jellemző laboratóriumi paramétereket, azok prognosztikai jelentését,
- a mérgezések kialakulásának kórtani hátterét, az egyes mérgezések kialakulási idejét, lezajlását, tüneteit, súlyossági fokozatait,
- a toxikózisok gyógyulási esélyeit és a lehetséges maradandó károsodásokat, szövődményeket,
- az amatoxin, gyromitrin,orellanin, muscimol, bufotenin, phalloidin, ibotenin, coprin, és egyéb toxinok előfordulását gombákban, analitikai lehetőségeit, hatásait, differenciál-diagnosztikáját,
- a Paxillus involutus okozta élelmiszer-ártalom patogenezisét, a diagnosztika lehetőségeit,
- a gombamérgezésben adandó elsősegélynyújtás módját, a beteg kikérdezését.
A tételek a hatósági és etikai ismeretek tantárgyból magukban foglalják:
- a szakterületre vonatkozó rendeleteket,
- a gombamérgezés esetén követendő orvosi/ÁNTSZ eljárás lépéseit és folyamatát, az ellenőrzési és büntetési szankcióit,
- a mintavétel szervezését és laboratóriumba küldését (vételi művelet, szállítás, előrejelzés), a vizsgálati eredmények közlését,
- az élelmezés-egészségügyi surveillance statisztikai követelményeit,
- a forgalmazás egészségügyi, illetve táplálkozáshigiénés szakvélemény készítését,
- az egészségügyben dolgozó kollégákkal szembeni és az ügyfelekkel, betegekkel szemben tanúsított magatartás viselkedési normáit és gyakorlatát,
- gombatoxikológus titoktartási, jelentési, felvilágosítási kötelezettségből eredő teendőit.
A tételek a munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek tantárgyból magukban foglalják:
- a szakterületre vonatkozó általános és eseti (analitikai, humán anyag kezelési, toxikológiai) munka és tűzvédelmi ismereteket,
- a szakterületre vonatkozó környezetvédelmi rendeleteket és ismereteket.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismeri a gombaismereti jegyzékben szereplő összes gombafajokat, biztosan megkülönbözteti a jegyzékben megnevezett ehető és mérgező fajokat, azonosítani tudja a gombafajokat határozókönyv segítségével,
- kiválasztja a gombatételből, szárítmányból a fogyasztásra alkalmatlan egyedeket,
- elemezni tudja a gombatétel, szárítmány összetételét, megítéli az élelmiszerként való felhasználhatóság kritériumait,
- azonosítani tudja a mérgező gombafajokat, elégséges mintából, a friss gomba, illetve annak darabjai, főtt gomba, emésztett gomba-szövetek vagy spórák megfelelő vizsgálata után, megfelelő háttér-adatok birtokában el tudja különíteni az ehető és mérgező gombákat a mintában,
- értelmezi, elmagyarázza vizsgálatainak eredményét, a mindennapi gyakorlatban éppúgy, mint a hivatalos dokumentációban,
- értelmezi a toxin fogalmát, ismeri a vadon termő nagygombákban található legfontosabb toxinok tulajdonságait, hatásait, kimutatási lehetőségeit, ismeri a betegektől származó biológiai minták analízisének módjait a gombatoxinok közvetlen vagy közvetett kimutatása céljából,
- azonosítani tudja a gombamérgezések csoportjait a lappangási idő és a tünetek alapján, ismeri a mérgezések kialakulásának kórtani hátterét, ismertetni tudja az egyes mérgezések (amatoxin, gyromitrin, orellanin, phalloidin és hemolizinek, muscimol, bufotenin, psylocibin, ibotenin, coprin, gyomor-bélbántalmakat okozó mérgezések, Paxillus involutus immunhemolízis) kialakulási idejét, lezajlását, tüneteit, súlyossági fokozatait,
- előkészíti a betegből származó biológiai mintákat, illetve élelmiszer maradékokat, analitikai, illetve mikroszkópos vizsgálat céljára, el tudja különíteni a gomba maradványokat, szöveteket vagy spórákat a mintából,
- elvégzi az ELISA, PCR, tömegspektrometriás vizsgálatokat, illetve spóravizsgálatot, értékeli és közli a vizsgálati eredményt,
- ismerteti a vizsgálattípusok költségeit és időtartamát / időigényét sorozatmérés, illetve egyedi mérés, illetve gép-átállítás esetén, annak korlátairól tárgyalni tud,
- vizsgálati eredményei alapján értékeli és valószínűsíteni tudja az adott élelmiszer-ártalom, illetve mérgezés okát, a jelen lévő gombafajok toxinjainak várható hatásait, és szakvéleményében mindezt dokumentálja,
- dokumentálja munkájának adatait, jelentőlapokon, illetve leletek formájában, az eredményeket megfelelően illusztrálja, elemzi, az előírásoknak megfelelő jelentéseket, összesítéseket, statisztikákat és értékelő szakvéleményeket tud készíteni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot 1-5-ig terjedő érdemjeggyel.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a gombaismereti feladat, az analitikai feladat, és az esettanulmány feladat érdemjegyeinek átlaga adja. A gombaismereti feladat elégtelen eredménye esetén a jelölt nem folytathatja a vizsgát. A kerekítés során az analitikai feladat érdemjegye a meghatározó.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, illetve amennyiben halálosan mérgező gombát nem ismer fel, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
Három vagy annál több elégtelen tantárgyi jegy esetén a jelölt csak a tanfolyam megismétlése után bocsátható ismétlő vizsgára.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú egyetemi képesítéssel, illetve az 1984 előtti felsőfokú gombaismerői képesítéssel és megfelelő gyakorlattal kell rendelkezniük.
Gyakorlati képzést szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve felsőfokú gombaismerői végzettséget tanúsító oklevéllel, és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve szakmai vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges laboratóriumi felszerelésekkel, eszközökkel, vagy biztosítani tudja azokat.
A gombatoxikológus képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzésben is - a gyakorlati foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi, kora nyári és őszi hónapokban a gombaismerethez szükséges gyakorlati készség a gombafajok, élő gomba példányok bemutatásával elsajátítható legyen.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet.
A sikeres szakmai vizsgát tett jelöltek gombatoxikológus szakképesítést igazoló bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány tartalmazza a jelölt fényképét, személyi adatait (név, anyja neve születési év) a kiállítás dátumát, és az egészségügyi alkalmasságot.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Gombaismeret
Analitika
Élettani-toxikológiai ismeretek
Hatósági és etikai ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Gombaismeret2080100
Analitika2080100
Élettani-toxikológiai ismeretek602080
Hatósági és etikai ismeretek10-10
Munka-, tűz- és környezetvédelem10-10
Összesen120180300
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) miniszteri rendeletben jelentette meg.

65. A Gyümölcstermelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 03
2. A szakképesítés megnevezése: Gyümölcstermelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6114
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: -
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6114Gyümölcstermesztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyümölcstermő növények szakszerű szaporítása, nevelése, telepítése, gondozása, szüretelése, áru-előkészítése, tárolása. A szakképesített gyümölcstermelő a saját maga és munkáltatója által előállított terméket piacon, utcán, vásáron árusíthatja.
A munkák jelentős része szabad ég alatt a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik.
A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenységre nem jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6207 02Szőlő- és gyümölcstermesztő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A termesztéstechnológiai műveletek szakszerű elvégzése:
- gyümölcstermő növények szaporítása természetes szaporító képletekkel és gyökereztetési eljárásokkal,
- gyümölcstermő növények nevelése,
- telepítés előtti munkák, terület kitűzése, előkészítése,
- támberendezések létesítése és karbantartása, a gyümölcsfák és bokrok telepítése és pótlása (talaj-előkészítés és ültetés),
- faalakok és koronaformák kialakítása,
- fiatal fák koronanevelése,
- termő gyümölcsösök ritkító és ifjító metszése,
- termésszabályozás,
- környezetkímélő növényvédelem,
- trágyázás, talajművelés, öntözés,
- gyümölcsfajok szüretelése, osztályozása, csomagolása és szállítása,
- a gyümölcs egyszerű tárolása.
A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
- Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri a talajtani alapfogalmakat,
- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,
- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, jogszabályi előírásait,
- jellemezni tudja a tápanyagutánpótlási módokat, a trágyaféléket,
- jellemezni tudja a talajművelési eljárásokat,
- jellemezni tudja az öntözési módokat,
- jellemezni tudja a növényvédelem módjait,
- jellemezni tudja a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat és kártevőket, gyomnövényeket.
Gyümölcstermesztés terén
- ismeri a gyümölcstermő növény részeit, élettani funkcióit,
- ismeri a gyümölcstermesztés helyzetét, jelentőségét,
- ismeri a termőtájakat,
- ismeri a jelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat,
- ismeri a telepítés feltételeit,
- ismeri a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat,
- ismeri a termésszabályozás módjait,
- ismeri az egyes gyümölcsfajok termesztési igényeit, leggyakoribb károsítóit,
- ismeri a gyümölcsök egyszerű feldolgozását,
- meghatározza a metszés, a trágyázás, a talajművelés, az öntözés és a növényvédelem célját, a termőegyensúly fogalmát,
- meghatározza a szedés időpontját,
- összehasonlítja a gyümölcstermő növények csoportjait,
- megmagyarázza a metszés biológiai alapjait és a metszést kiegészítő eljárások hatását a termőegyensúlyra,
- elemzi, értékeli a gyümölcstermő növények részeit, szaporítását, ültetési anyagait, telepítését,
- elemzi, értékeli a metszésmódokat, metszést kiegészítő eljárásokat,
- elemzi, értékeli a betakarítási, szállítási, osztályozási, csomagolási, tárolási módokat,
- ábrázolja a terület-, fák helyének kitűzését,
- ábrázolja a koronatípusokat.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a gyümölcstermesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a gyümölcstermesztésben használt kézi szerszámokat,
- ismeri a szaporítás, ültetés, metszés, betakarítás, szállítás és tárolás eszközeit, gépeit, berendezéseit a gyümölcstermesztésben,
- kiválasztja a termesztés során használt építményeket, berendezéseket, gépeket, eszközöket, anyagokat.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az ÁFA fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegély-nyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,
- elvégzi az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- felismeri és megnevezi a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat.
Gyümölcstermesztés terén
- felismeri a gyümölcsös leggyakoribb kórokozóit, kártevőit, gyomnövényeit,
- bemutatja a szabványelőírásnak megfelelő ültetési anyagot,
- elvégzi az ültetési anyag ideiglenes vermelését,
- elvégzi a gyümölcsös telepítésének, pótlásának munkáit,
- elvégzi a támberendezések létesítését, gondozását,
- elvégzi a leggyakoribb hagyományos és intenzív koronaformák alakító metszését,
- elvégzi a tápanyag utánpótlást (szerves-műtrágyázás), termésszabályozó anyagok használatát,
- elvégzi a környezetkímélő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai, biológiai),
- elvégzi a vegyszeres növényvédelmi eljárásokat (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),
- elvégzi a gyümölcstárolás munkáit,
- megválasztja a termesztési célnak legmegfelelőbb szaporító anyagot,
- megválasztja az egyes gyümölcsfajok alapvető szaporítási módjait,
- megválasztja a munkaművelethez a legmegfelelőbb eszközöket, anyagokat,
- előállít adott mennyiségű szaporítóanyagot,
- ritkító-, ifjító metszésbe, sebkezelésbe részesít adott ültetvényt,
- termésritkításba részesít adott ültetvényt,
- hajtásválogatásba, zöldmetszésbe részesít adott ültetvényt,
- lekötözésbe részesít adott ültetvényt,
- talajmunkába részesít adott ültetvényt (kézi-gépi),
- kiszámítja az adott ültetvény öntözővíz mennyiségét,
- termésbecslés alapján szüreti tervet készít,
- adott mennyiségű gyümölcsöt szüretel,
- adott mennyiségű gyümölcsöt osztályoz (kézi-gépi),
- adott mennyiségű gyümölcsöt csomagol.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja az öntöző berendezéseket,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- elvégzi a gyümölcstermesztésben használt kézi szerszámok karbantartását,
- üzemelteti és karbantartja a gyümölcstermesztés speciális gépeit (oltógép, gödörfúró, metsző-, kötözőgép, szüretelőgépek).
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri hogyan kell viselkedni a vevőkkel és hogyan kell kiszolgálni,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A gyümölcstermelő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, felelősségérzettel, rendszeretettel.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak - a korlátozottság fokától és jellegétől függően -) számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- gyümölcstermesztés,
- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,
- munka- és környezetvédelmi ismeretek,
- gazdálkodási alapismeretek.
A gyümölcstermesztés vizsgatárgy:
- a gyümölcstermő növények jelentősége, csoportosítása, részei,
- a gyümölcstermő növények szaporítása,
- a gyümölcstermő növények telepítése,
- a gyümölcstermő növények gondozása,
- a gyümölcstermő növények szüretelése, piaci előkészítése, szállítása, tárolása, az értékesítés lehetőségei
témaköröket foglalja magába.
A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a környezeti tényezők szerepe,
- a talajművelési eljárások,
- a trágyafélék csoportosítása, tápanyagutánpótlás módjai,
- az öntözés célja, jelentősége, módjai,
- a növényvédelmi eljárások,
- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,
- a gyümölcstermesztésben használt gépek, eszközök, berendezések
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Gyümölcstermesztés,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
amely a szakmával kapcsolatos alapvető ismeretekből áll (növény, növényi rész, kór- és kárkép felismerés, eszközök, anyagok, gépelemek ismerete; legalább 30 db), amelyet 30 perc alatt kell megoldani.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembe vételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a gyümölcstermő növények részei,
- a gyümölcsfélék csoportosítása,
- a gyümölcstermő növény életfunkciói,
- a gyümölcstermesztés jelentősége, helyzete,
- a gyümölcsfajta csoportok és jellemzésük,
- a gyümölcsfélék szaporítása,
- a gyümölcsös telepítése,
- a gyümölcsös gondozása,
- a gyümölcs betakarítása,
- a gyümölcs piaci előkészítése,
- a gyümölcs tárolása,
- éghajlati tényezők szerepe,
- talajtényezők szerepe,
- talajművelési eljárások,
- öntözési módok,
- tápanyag visszapótlás,
- növényvédelmi eljárások,
- munkagépek felépítése és működése,
- a gyümölcstermesztésben alkalmazott speciális eszközök, gépek,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- szaporítóanyag előállítása (pl. frigó palánta, kézben oltás),
- ültetési anyag ideiglenes vermelése,
- gyümölcsfaoltványok telepítése és pótlása,
- termőfák ritkító és ifjító metszése, sebkezelése,
- gyümölcsfák hajtásválogatása, zöldmetszése, gyümölcsfák lekötözési munkái,
- kézi gyümölcsritkítás,
- gyümölcsfajok szüretelése, áruvá készítése, csomagolása,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növény, növényi részek felismerése,
- kór- és kárképek felismerése,
- kézi szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- gépelemek felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot 1-5-ig terjedő érdemjeggyel.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Gyümölcstermesztés
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Kertészeti alapismeretek3570105
Gyümölcstermesztés130320450
Műszaki ismeretek35112147
Gazdálkodási alapismeretek304272
Munka-, tűz- és környezetvédelem101626
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

67. A Halász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6272 01
2. A szakképesítés megnevezése: Halász
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6311
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6311Halász
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A tógazdasági és a természetesvizi halászatot a sokrétűség jellemzi, mivel a szakszerű munkavégzés során halszaporítási, ivadék- és idősebb korosztályok nevelési, gondozási, takarmányozási, hozamfokozási, halászati, halszállítási, teleltetési, élőhely gondozási feladatokat kell ellátni.
A halász szakmában nehéz, sokszor szélsőséges munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
32 6280 01Elektromoshalászgép-kezelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Halastavak üzemeltetése, karbantartása.
Haltenyésztési feladatok elvégzése (anyajelöltek válogatása, természetes és mesterséges halszaporítás).
A különböző korosztályú halak felnevelésével kapcsolatos tevékenységek elvégzése.
A tógazdaságokban és természetes vizeken használatos halászó eszközök (hálóféleségek) készítése, karbantartása, szakszerű használata.
Természetesvizek hasznosítása.
A kifogott halak kezelése, tárolása, értékesítése.
A környezetkárosító jelenségek felismerése, és a lehetőséghez mérten a károsító hatás elhárítása.
2. Elméleti követelmények
Halélettan terén
- ismeri a hal szervezetének kémiai és biológiai felépítését és életjelenségeit,
- ismeri a rendszerezés alapelveit,
- jellemzi a mozgás és anyagcsere szerveinek működését,
- megmagyarázza az ivarszervek működését,
- jellemzi a természetes és mesterséges szaporítás ökológiai feltételeit,
- definiálja a fontosabb hidrobiológiai törvényszerűségeket,
- meghatározza az ismeretlen halfajt,
- elbírálja a testtájakat,
- értékeli a különböző ivarú, korosztályú tenyészhalakat,
- elemzi a halhús felépülésének biológiai folyamatát, a táplálékláncot.
Halkórtan terén
- ismeri a halegészségügy szerepét, jelentőségét,
- megnevezi a jelentősebb károkat okozó kórokozók és kártevők fejlődésmenetét,
- felismeri a jelentősebb károkat okozó kórokozók és kártevők tüneteit,
- kiválasztja a preventív védekezés módját,
- meghatározza az egyszerűbb vízvizsgálatok módját,
- megkülönbözteti a halgazdálkodásban alkalmazott gyógykezelési eljárásokat,
- értékeli a hallal való bánásmódot,
- értékeli a halegészségügyi állapotot, ennek megfelelően kiválasztja a gyógy-tápot,
- fürösztőoldatot,
- kidolgozza a gyógy-tápok és fürösztőoldatok alkalmazási módját.
Halhúsfeldolgozás és tartósítás terén
- ismeri a halhús romlását okozó mikroorganizmusokat, azok életfeltételeit befolyásoló tényezőket,
- ismeri a halhús romlását elősegítő fizikai, kémiai és biológiai tényezőket,
- jellemzi a halfeldolgozó üzem felépítést,
- megkülönbözteti a gyártástechnológia egyes elemeit,
- jellemzi a fontosabb tartósítási eljárásokat,
- megmagyarázza a feldolgozás melléktermékeinek hasznosítási módjait,
- értékeli a halhús szerepét az emberi táplálkozásban,
- értékeli a hal tisztításának szabályait,
- önállóan tervezi halétel elkészítését.
Tógazdasági haltenyésztés terén
- ismeri a tavak előkészítésével és feltöltésével kapcsolatos teendőket,
- ismeri a halhústermelés alapelveit,
- emlékszik a takarmányozással és hozamfokozással kapcsolatos alapfogalmakra,
- megnevezi a tógazdaságokban tenyésztett halfajok értékmérő tulajdonságait,
- megnevezi a tenyésztési eljárásokat,
- megjegyzi a halszaporítás biológiai alapjait,
- jellemzi a hazai tógazdasági haltenyésztést,
- meghatározza a tógazdaságok létesítésének irányelveit,
- összehasonlítja a tógazdaságokban tenyésztett halfajok szaporítási folyamatait,
- meghatározza a takarmányozás, tótrágyázás élettani alapelveit,
- kiválasztja a halhústermeléshez kapcsolódó (pl. viziszárnyas) egyéb tevékenységeket,
- elvégzi a takarmányozással, népesítéssel és egyéb tervezéssel kapcsolatos számításokat,
- értékeli a műszaki berendezések kezelési, karbantartási tevékenységeit,
- elemzi a tavak kezelésének, karbantartásának tevékenységeit,
- elemzi a halak takarmányozásának teendőit,
- elemzi a halhúselőállítás technológiai folyamatát.
Természetesvízi halászat terén
- ismeri a halászat jogi szabályozását,
- felismeri a természetesvizek hasznosítási lehetőségeit,
- ismeri a hazai vízterületek jellemzőit,
- megjegyzi a hidrológiai és a meder morfológiájával kapcsolatos alapfogalmakat,
- kiválasztja a halhústermeléshez kapcsolódó (pl. viziszárnyas) egyéb tevékenységeket,
- elvégzi a takarmányozással, népesítéssel és egyéb tervezéssel kapcsolatos számításokat.
Műszaki ismeretek terén
- felismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,
- megnevezi a két és négyütemű, otto- és dízel motorok működése közötti különbséget,
- megnevezi a tóépítés és tókarbantartás, trágyázás, takarmányozás, lehalászás, halszállítás, vízlevegőztetés, recirkulációs rendszer és keltetőház működési elvét,
- összehasonlítja a kézierővel és géppel végzett halászati munkákat,
- összehasonlítja a különböző motorok működtetését,
- leírja a mezőgazdasági gépészetben alkalmazott fontosabb anyagok jellemzőit,
- megmagyarázza a szivattyúk telepítésének szempontjait,
- megmagyarázza a vízinövényzet-irtás gépeinek működési elvét,
- összehasonlítja az erő és munkagépek, halászat gépeinek karbantartásával kapcsolatos feladatokat,
- definiálja a vízi közlekedés szabályait,
- jellemzi a motorok tüzelőanyagainak tulajdonságait,
- elkészíti a halászatban használatos terület, térfogat, vízhozam, takarmányozási, népesítési, számításokat,
- ábrázolja a halászatban alkalmazott kisgépek működési elvét.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- felismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- felismeri az adózás szerepét, a mezőgazdasági adózás viszonyait,
- megjegyzi a társadalombiztosítási szabályokat,
- megjegyzi a könyvvezetés, a számvitel fontosabb alapszabályait,
- megnevezi a mezőgazdaság támogatási formáit,
- rámutat az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokra, kötelességekre,
- felismeri a pénzintézetek közötti különbséget,
- felismeri a marketing jelentőségét, szerepét,
- meghatározza a vállalkozás lényegét, felépítését,
- kiválasztja a vállalkozás működtetésének követelményeit,
- jellemzi a könyvvezetést, a bizonylatok, számlák vezetését,
- leírja a kommunikáció alkalmazásának alapjait,
- utánanéz a hitelfelvétel szabályainak,
- leírja a leltározás szabályait,
- összegyűjti a pénzügyi tervkészítés mozzanatait,
- értékeli az üzleti tárgyalás technikáját,
- elemzi a szerződést,
- elkészít halár-kalkulációt,
- alkalmazza a bizonylatkitöltés szabályait,
- kidolgozza a leltárkészítés szabályait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- felismeri a munkavédelem feladatát,
- megnevezi a munkavédelem jogi szabályozásának rendszerét,
- rámutat a baleset keletkezésének okaira,
- megnevezi a baleset kivizsgálásának és baleset-elhárítás általános szabályait,
- megjegyzi a munkaegészségüggyel, munkalélektannal kapcsolatos alapfogalmakat,
- emlékezik a tűzvédelem és érintésvédelem elméleti ismereteire,
- meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,
- összehasonlítja a foglalkozási ártalmakat, betegségeket,
- meghatározza a munkavédelmi oktatás és vizsgák előírásait,
- jellemzi az elektromos áram élettani hatását,
- összegyűjti a villamosság biztonságtechnikai előírásait,
- értékeli a munkahelyi magatartást, a jogszabályok áthágásának következményeit,
- illusztrálja a baleseti bejelentést, elsősegélynyújtást,
- elemzi a tűzoltó anyagok és eszközök, valamint védőfelszerelések alkalmazását,
- elkészíti a halász szakma speciális biztonságtechnikai leírását.
3. Gyakorlati követelmények
Halélettan terén
- megfigyeli a hal szerveinek, szervrendszerének anatómiáját, működését,
- megítéli a halgazdálkodás szempontjából fontosabb növények és állatok jelentőségét,
- bemutatja a halak természetszerű és mesterséges szaporításának alapjait,
- bemutatja az álló és folyóvizek élőhelyeit,
- bemutatja a plankton-vizsgálati módszereket,
- bemutatja a halboncolást,
- bemutatja a haltáplálék szervezeteket.
Halkórtan terén
- megítéli a fontosabb biotikus és abiotikus eredetű megbetegedések tüneteit,
- megítéli az egészséges élettér jellemzőit,
- megfigyeli a halak kártevőit,
- bemutatja a parazitamentesítő fürdető oldatot és gyógy-tápot,
- bemutatja a vízmintavételt és az egyszerűbb vízkémiai vizsgálatokat,
- szétválogatja az egészséges és beteg halat,
- gyakorolja a hallal való helyes, szakszerű bánásmódot,
- elvégzi az érzékszervi vízminőségbírálatot,
- elkészíti a fertőtlenítést.
Halhúsfeldolgozás és tartósítás terén
- megfigyeli a fontosabb halhústartósítási eljárásokat,
- megfigyeli a halfeldolgozó üzem felépítését, működését,
- konyhakész állapotba hozza a halat,
- elkészíti az egyszerűbb halételeket.
Tógazdasági haltenyésztés terén
- megfigyeli a tógazdaságok építésének szabályait,
- megfigyeli a takarmánykeverő üzem működését,
- bemutatja a halastórendszerek, halastavak típusait, elrendezését, vízrendszerét,
- megkülönbözteti és minősíti a különböző haltakarmányokat,
- bemutatja a tógazdaságokban tenyésztett halfajok szaporítási folyamatát,
- bemutatja a próbahalászatot, termésbecslést és értékelését,
- bemutatja a hozamfokozási módszereket,
- elvégzi a hozammal, a népesítéssel és takarmányozással kapcsolatos gazdaságossági
- számításokat,
- gyakorolja a töltések, műtárgyak üzemeltetését, karbantartását,
- előkészíti és feltölti a teljesüzemű tógazdaság tavait,
- különböző korosztályú halat takarmányoz, ellenőrzi a takarmányfelvételt,
- elbírálja a halat küllem alapján,
- testméretekből indexet számol,
- szétválogatja a halakat ivar szerint,
- elvégzi a halak természetszerű szaporítását,
- végrehajtja a különböző korosztályú halak nevelési munkáit,
- végrehajtja a nyári, őszi és téli halászatot,
- végrehajtja a halszállítás feladatait.
Természetesvízi halászat terén
- megfigyeli a csónakkészítést,
- megfigyeli az álló és folyóvizek élőhelyeit, azok élővilágát,
- megfigyeli az elektromos halászgép működési és halfogási elvét,
- feljegyzi a természetesvizek halasítását,
- megfigyeli a természetesvizek mellékhasznosítási lehetőségeit,
- megkülönbözteti a hálók alapanyagát, típusait, jelzéseit,
- bemutatja a halhatározást,
- bemutatja az elektromos halászat fogástechnikáját,
- bemutatja a ritkábban alkalmazott halászati módokat,
- észleli a környezet és természetvédelmi károkozást,
- gyakorolja a csomókötési módokat,
- elkészíti és felszereli az egyszerűbb halászó eszközt,
- szétválogatja határozó nélkül az első és másodrendű, valamint a védett halfajokat,
- biztonságosan használja a vízi közlekedés szabályait,
- gyakorolja a gyakrabban alkalmazott halászati módokat,
- kezeli a vízből kifogott halat,
- elvégzi a halszállítást.
Műszaki ismeretek terén
- megfigyeli a tóépítés gépeit,
- megfigyeli a motorok működését,
- elvégzi az egyszerűbb hibaelhárítást, karbantartást,
- üzemelteti a halászatban alkalmazott kisgépeket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,
- adóbevallást készít,
- elvégzi a leltározást,
- kitölti a nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,
- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megfigyeli a munkavédelmi oktatást,
- bemutatja az elsősegélynyújtást és a vízből való mentést,
- bemutatja a halászati tevékenységek, halszállítás biztonságtechnikáját,
- használja a védő- és munkafelszereléseket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A halász rendelkezzen jó fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett fizikai munkához. Alakuljon ki a képzés résztvevőiben a természet és az élővilág szeretete. Tudjon környezetkímélő módon halasvizet hasznosítani.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye.
Alakuljon ki a megfelelő kézügyesség a hálómunkák, eszközök készítésére.
A vízi tevékenység feltétele, hogy tudjanak úszni a képzésben résztvevők.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- egészségügyi szakmai alkalmasság,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga történhet a megadott kérdésekre esszé (fogalmazásszerű válaszok kidolgozásával), vagy feladatlap kitöltésével.
Az írásbeli feladatokat úgy kell összeállítani, hogy a Szakmai és vizsgakövetelményekkel összhangban:
55% tógazdasági haltenyésztést és/vagy természetesvízi halászatot,
15% műszaki ismereteket,
15% gazdálkodási és szervezési ismereteket,
15% szakmai számítást tartalmazzon.
Az írásbeli vizsga időtartama maximum 240 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- tógazdasági haltenyésztés,
- természetesvízi halászat,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- vizsgaremek bemutatása,
- minden vizsgázónak kötelezően elvégzendő feladat:
- evezés,
- hálófoltozás,
- gyakorlati feladatok elvégzése tételhúzás alapján (két munkahelyen).
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 240 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- tógazdaságok műszaki berendezéseinek, kezelésének, működtetésének ismerete,
- halastavak, halastórendszerek típusainak, üzemeltetésének ismerete,
- halastavak vízellátásának ismerete,
- a halhústermelés elméleti alapjainak ismerete,
- a halastavak termőképességének fokozási lehetőségeinek jellemzése,
- halak takarmányozásának elemzése,
- halnemesítés, halszaporítás ismerete,
- tenyészanyag és az áruhal előállítás technológiájának elemzése,
- halastavak lehalászása, halszállítás, tárolás, teleltetés elemzése,
- tógazdaságok melléküzemágainak jellemzése,
- halászati vízgazdálkodás ismerete,
- természetesvizek halfaunájának ismerete,
- a halászat eszközeinek és módszereinek bemutatása,
- a halászat jogi szabályozásának ismerete,
- a természetesvizek halgazdálkodásának, halszabályozásának elemzése,
- a hal értékesítésének és feldolgozásának jellemzése,
- természetesvizek egyéb hasznosításának jellemzése,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok ismerete,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok ismerete,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok ismerete,
- a motorok főbb szerkezeti részeinek felismerése, működésük jellemzése,
- a tóépítés és tókarbantartás, trágyázás, takarmányozás, lehalászás, halszállítás,
- vízlevegőztetés, recirkulációs rendszer és keltetőház működési elvének megnevezése,
- a kézierővel és géppel végzett halászati munkák összehasonlítása,
- a szivattyú telepítés szempontjainak megmagyarázása,
- megmagyarázza a vízinövényzet-irtás gépeinek működési elvét,
- az erő és munkagépek, halászat gépeinek karbantartásával kapcsolatos feladatok összehasonlítása,
- a vízi közlekedés szabályainak definiálása,
- a halászatban használatos terület, térfogat, vízhozam, takarmányozási, népesítési, számítások elkészítése,
- a halászatban alkalmazott kisgépek működési elvének ábrázolása,
- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak megnevezése,
- az adózás szerepének felismerése,
- a társadalombiztosítási szabályok megjegyzése,
- a könyvvezetés, a számvitel fontosabb alapszabályainak megjegyzése,
- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogok, kötelességek megjegyzése,
- a marketing jelentőségének, szerepének felismerése,
- a könyvvezetés, a bizonylatok, számlák vezetésének jellemzése,
- a leltározás szabályainak leírása,
- az üzleti tárgyalás technikájának értékelése,
- a szerződés elemzése,
- halár-kalkuláció elkészítése,
- a bizonylatkitöltés szabályainak alkalmazása.
A gyakorlati vizsga tartalma
- tógazdasági műszaki és egyszerű gépeinek, berendezéseinek működtetése,
- vízmozgatás, vízellátás elvégzése,
- különböző korosztályú halak nevelési feladatainak elvégzése,
- halszaporítás feladatainak bemutatása,
- takarmányozás végrehajtása,
- halegészségügyi teendők ellátása,
- lehalászás, halszállítás, tárolás, teleltetés feladatainak végrehajtása,
- természetesvizi halászati eszközök használata, javítása, karbantartása,
- halfajimeret, határozás bemutatása
- munka- és környezetvédelmi feladatok ellátása,
- nyilvántartások, bizonylatok kitöltése,
- szakmai számítások elvégzése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga elkezdésének előfeltétele a vizsgaremek bemutatása. A vizsgaremeket a vizsgabizottság fogadja el. Minősítése: elfogadható, nem fogadható el.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a két kötelezően elvégzendő feladat, valamint a két tételhúzás alapján elvégzett gyakorlati feladat átlagosztályzata adja. A kerekítés során a tógazdasági vagy a természetesvizi témakörhöz kapcsolódó feladat érdemjegye a meghatározó.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Halélettan
Tógazdasági haltenyésztés
Természetesvízi halászat
Halkórtan
Halhúsfeldolgozás és tartósítás
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Műszaki ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Halélettan
Tógazdasági haltenyésztés
Természetesvízi halászat
Halkórtan
Halhúsfeldolgozás és tartósítás
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Műszaki ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
zám
Tantárgy megnevezéseI. évfolyam
37 hét[2]
II. évfolyam
35 hét[3]
Összesen
Kötelező elméleti órák
1.Közismereti órák222210432
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37-37
3.Gazdálkodási és szervezési ismeretek7070
4.Halélettan37-37
5.Halkórtan37-37
6.Tógazdasági haltenyésztés3770107
7.Természetesvízi halászat3770107
8.Halhúsfeldolgozás és tartósítás37-37
9.Műszaki ismeretek373572
Kötelező elmélet összesen481455936
Kötelező gyakorlat
10.Munka-, tűz- és környezetvédelem3737
11.Gazdálkodási és szervezési ismeretek-7070
12.Halélettan7435109
13.Halkórtan7435109
14.Tógazdasági haltenyésztés148175323
15.Természetesvízi halászat148175323
16.Halhúsfeldolgozás és tartósítás373572
17.Műszaki ismeretek373572
18.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140140
Kötelező gyakorlat összesen6955601255
Kötelező tantárgyak összesen117610152191
19.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet11170181
20.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat111140251
[4]Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen222210432
Összes óraszám139812252623
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
[2] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[3] Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
[4] A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.

74. Az Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3435 03
2. A szakképesítés megnevezése: Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző
3. Hozzárendelt FEOR szám: 4129
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 500
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmassági
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
4129Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások (ingatlan-nyilvántartási ügyintéző)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A földügyi szakigazgatási tevékenység keretében teljesítik az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatokat. Ennek során a számítógépes feldolgozású ingatlan-nyilvántartás, mint nyilvános állami nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának és a bejegyzett személyek törvényben meghatározott adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat, és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kerül sor az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, az adatokban bekövetkezett változások átvezetésére.
Az ingatlan-nyilvántartás jellegzetessége, hogy annak tartalmát változtatni - jelentős részben - csak közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján lehet. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézőnek a döntéshozatali eljárás során össze kell vetnie az okiratot a tulajdoni lap tartalmával és a jogszabályi rendelkezésekkel. Ez a jogalkalmazási tevékenység széleskörű és speciális ingatlan-nyilvántartási és jogi felkészültséget kíván meg.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma adatszolgáltatás keretében kerül nyilvánosságra, biztosítják az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerését, jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés során nagyon sok jogszabályi rendelkezést kell ismerni, alkalmazni és betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
51 8429 01Digitális térképkezelő
52 3426 01Földügyi számítógépes adatkezelő
52 5401 04Földmérő és térinformatikai technikus
53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 03Kataszteri szaktechnikus
54 3435 05Ingatlan-yilvántartási titkár
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A tulajdonjoggal és a kötelmi jog egyes alapintézményeivel összefüggő ismeretek alkalmazása.
Az önálló ingatlanok nyilvántartása, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok bejegyzése és tények feljegyzése, az ingatlanok és jogosultak adatai átvezetése.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlan-nyilvántartási beadványok elintézése, érdemi határozatok meghozatala, az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások rögzítése az ingatlan-nyilvántartásban.
Az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása, adat lekérdezéssel a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból.
A különleges eljárások (az ingatlan-nyilvántartás átalakítása, a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatosan, a tulajdoni lapok pótlása) lefolytatása.
Számítástechnikai eszközök, adatbázis-kezelő programok alkalmazása, használata.
2. Elméleti követelmények
Ingatlan-nyilvántartás terén
- rámutat a magyar ingatlan-nyilvántartás történeti típusaira, a telekkönyvre, földadó kataszterre,
- megjelöli a főbb európai ingatlan-nyilvántartási rendszereket,
- megmagyarázza az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének forrásait, a tényleges birtoklás szabályait, az azonosítási eljárást, a tulajdoni lap tervezet készítését, a szerkesztési határozat meghozatalát,
- leírja az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerre történő átalakításának folyamatát, a csatlakozást a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz,
- meghatározza az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás alapelveit (különösen: bejegyzés elve, nyilvánosság elve, közhitelesség elve, rangsor elve, az okirat elve, a kérelemhez kötöttség elve),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás tárgyát, az önálló ingatlant (földrészlet és egyéb önálló ingatlanok),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás részeit (a tulajdoni lapot, az okirattárat, a térképeket, a törölt bejegyzések jegyzékét),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás módját, a reálfólium és personálfólium jellemzőit,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartás tartalmát,
- illusztrálja az ingatlanhoz kapcsolódó adatokat (fekvés, helyrajzi szám, terület, művelési ág, művelés alól kivett terület, minőségi osztály, kataszteri tiszta jövedelem),
- illusztrálja a bejegyzett jogosultak (természetes személy, jogi személy) adatait (különösen: természetes személyazonosító adatok, személyi azonosító, lakcím-, illetve székhely adatok),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat (tulajdonjog, vagyonkezelői jog, földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, közérdekű használati jogok, telki szolgalmi jogok, elő- visszavásárlási jog és vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálog és önálló zálogjog, végrehajtási jog, bejegyezhető egyéb jogok),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető jogilag jelentős tényeket,
- elemzi és értékeli az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalmát, sui generis jellegét, a kérelemhez kötöttség elvének érvényesülését, alanyait (ügyfél, regisztráló hatóság),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási eljárás fajtáit (adatok átvezetésére, jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére irányuló eljárások),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló beadványokat (bejelentés, kérelem, megkeresés),
- elemzi a hivatalból induló ingatlan-nyilvántartási eljárást,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (adatváltozás átvezetése, jog bejegyzése, tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok, a tulajdonjog törléséhez szükséges okiratok),
- értékeli az okiratok alaki és tartalmi kellékekeit, a megkülönböztetett jogok bejegyzéséhez szükséges okirati követelményeket, a külföldön kiállított, illetve idegen nyelvű okiratokat,
- leírja a bejegyzéshez, feljegyzéshez szükséges egyéb okiratokat (önálló tulajdonú épület, társasház, szövetkezeti ház bejegyzéséhez szükséges okiratok, gazdasági társaságok tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges okiratok),
- leírja a bejegyzéshez szükséges egyéb igazolásokat (elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok, engedélyező, jóváhagyó közigazgatási határozatok) és a vázrajzot,
- elemzi a beadványok iktatását és széljegyzését,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az okiratok (nyilvánvalóan érvénytelen okiratok) felülvizsgálatát és ennek korlátait, az eljárás felfüggesztésének eseteit,
- elemzi a közbenső intézkedéseket (hiánypótlás, meghallgatás, az ügyész értesítése) és azok joghatályát,
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a döntés meghozatalát: bejegyzést, feljegyzést, átvezetést, elutasítást tartalmazó határozat tartalmi, formai kellékeit,
- értékeli a határozat foganatosítását és közlését,
- értékeli az ingatlan-nyilvántartás jogorvoslati rendszerét (rendes és rendkívüli jogorvoslatok: határozat módosítása, visszavonása, fellebbezés, bírósági jogorvoslati kérelem, felügyeleti intézkedés, ügyészi intézkedések),
- elemzi az ingatlan-nyilvántartási pereket, különös tekintettel a törlési és kiigazítási perekre,
- elemzi a számítógépes lekérdezés segítségével történő ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás eseteit,
- elemzi a különleges ingatlan-nyilvántartási eljárásokat (az ingatlan-nyilvántartás átalakítása, a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok, tulajdoni lap pótlása).
Alkotmány- és közigazgatási jog terén
- ismeri a Magyar Köztársaság Alkotmányát,
- rámutat az államszervezet felépítésére,
- megjelöli az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztosok, a bírósági szervezet, az ügyészi szervezet és az önkormányzatok feladatait, működési szabályait,
- ismeri az alapvető emberi és állampolgári jogokat,
- megnevezi a közigazgatás fogalmát, jellemzőit, feladatait, a közigazgatási szervek rendszerét,
- megjelöli az államigazgatás központi és helyi szerveit,
- jellemzi az államigazgatási hatósági eljárás fogalmát, lényegét,
- leírja az államigazgatási eljárás szakaszait,
- meghatározza a hatósági bizonyítványok, igazolványok kiadásának, nyilvántartások vezetésének és a hatósági ellenőrzésnek a szabályait,
- elemzi az eljárási törvény hatályát,
- értékeli az eljáró közigazgatási hatóságokra vonatkozó szabályokat (eljárási kötelezettség, hatáskör, illetékesség),
- elemzi az ügyfél jogállását az eljárásban,
- elemzi az eljárás megindításának, lefolytatásának és megszüntetésének szabályait,
- elemzi a tényállás tisztázásának rendszerét,
- elemzi a közigazgatási határozat alaki és tartalmi követelményeit,
- értékeli az eljárási törvény jogorvoslati rendszerét (határozat módosítása, visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, felügyeleti intézkedés, ügyészi intézkedések, semmisség),
- értékeli a közigazgatási határozatok végrehajtására vonatkozó szabályokat,
- elemzi a közigazgatási ügyvitelt,
- ismeri a köztisztviselői jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a köztisztviselői összeférhetetlenség lényegét és okait,
- ismeri a köztisztviselői életpálya előmeneteli rendszerét, a köztisztviselők jogait és kötelességeit és felelősségének rendszerét,
- meghatározza az információ-szabályozás rendszerét,
- elemzi a személyes adatok fogalmát, az információs önrendelkezési jogot és a személyes adatok jogi védelmét,
- értékeli a közérdekű adatok nyilvánosságának előírásait.
Általános jogi ismeretek terén
- meghatározza a jog fogalmát,
- összehasonlítja a jogforrásokat, jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit,
- megmagyarázza a jogforrási hierarchia fogalmát,
- megkülönbözteti a jogszabályok érvényességét és hatályosságát,
- leírja a jogszabályok jelölésének, kihirdetésének, közlésének és nyilvántartásának szabályait,
- megmagyarázza a jogérvényesülés és jogalkalmazás lényegét,
- megmagyarázza a földügyi szakigazgatás szervezetét és általános feladatait,
- leírja a földhivatal által vezetett földhasználati nyilvántartást,
- jellemzi a föld használatára vonatkozó szabályokat, kiemelten a termőföld haszonbérletét,
- megmagyarázza a földhasznosítási kötelezettség tartalmát, a művelési ág változását és a termőföld más célú hasznosítását,
- ismeri az ember jogképességére és cselekvőképességére vonatkozó szabályokat, a jogi személy fogalmát, kritériumait, fajait,
- ismeri a jogi személy fogalmát, jogképességét, alapítását, megszűnését,
- ismeri a gazdasági társaságok fogalmát, fajait és alapítását,
- ismeri a jogi személyiség nélküli szervezeteket,
- meghatározza a dologi jog fogalmát, jellegét,
- meghatározza a tulajdon és a tulajdonjog fogalmát, a magántulajdont, köztulajdont,
- megmagyarázza a tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát,
- körülírja a tulajdonjog korlátozását és védelmét,
- elemzi a tulajdonjog keletkezésének általános szabályait, az ingatlanok tulajdonjogának eredeti és származékos módon történő megszerzését,
- elemzi a termőföld-tulajdon fogalmát, a termőföld megszerzésének szabályait, a termőföldre vonatkozó törvényen alapuló elővásárlási jogokat,
- értékeli a tulajdonszerzés és az ingatlan-nyilvántartás összefüggéseit,
- meghatározza a közös tulajdon fogalmát, keletkezését, megszűnését, a tulajdonostársak belső és külső jogviszonyait, a sajátos közös tulajdoni alakzatokat,
- körülírja az egyes használati jogokat (földhasználat, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalom, közérdekű használati jogok),
- leírja a jelzálogjog, önálló jelzálogjog fogalmát, keletkezését, tartalmát,
- ismeri a kötelem fogalmát, forrásait, (különösen a szerződést, egyoldalú jognyilatkozatot, jogellenes károkozást),
- ismeri a szerződés fogalmát, általános szabályait, a szerződési jog alapelveit,
- megmagyarázza a szerződés megkötésének szabályait, a szerződés létrejöttéhez vezető jognyilatkozatokat (a szerződési ajánlatot és elfogadását), a képviselet lényegét,
- összehasonlítja a nem létező, érvénytelen (semmis, megtámadható) és hatálytalan szerződéseket, valamint jogkövetkezményeiket,
- jellemzi a szerződés módosítását és megszűnését,
- jellemzi a tulajdon-átruházási szerződéseket (különösen az adásvétel és különös nemei, csere, ajándékozás, tartási és életjáradéki szerződés),
- jellemzi a közokiratokat és a magánokiratokat,
- ismeri a törvényen és végintézkedésen alapuló öröklés fontosabb szabályait.
Földmérés terén
- ismeri a földmérés céljait, feladatait, kapcsolatát a földügyi szakigazgatással,
- megnevezi a Föld alakját és a vetületi alapfogalmakat,
- ismeri a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását, a méretarányt,
- ismeri a szelvényezést,
- megnevezi a mérés fogalmát, fajtáit,
- megnevezi a vízszintes és magasságmérés alapeseteit,
- ismeri a számítógépen kezelhető térképek előállítási folyamatát,
- megjelöli a digitális térkép tartalmát,
- rámutat a digitális térképek és a térinformatika kapcsolatára,
- megjelöli a digitális térkép egyéb felhasználási területeit,
- meghatározza az állami földmérési alaptérkép fogalmát,
- meghatározza az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát,
- jellemzi a térképkészítés technológiáit,
- megkülönbözteti a területrendezési feladatok fajtáit (így különösen kisajátítás, telekalakítás),
- meghatározza a térkép tartalmát érintő változások vezetésének fogalmát, és a földmérési munkarészeket,
- megkülönbözteti a térképtári adatokat, és szolgáltatását.
Információtechnológia terén
- emlékszik a számítástechnikai alapfogalmakra,
- ismeri a hardware-t,
- ismeri a software-t,
- megjelöli a számítógépes hálózatokat,
- leírja az operációs rendszereket, azok csoportjait, feladataikat,
- jellemzi a hálózati munka legfontosabb részterületeit, a hálózatok működését,
- leírja a felhasználói programokat, szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő programokat,
- leírja az informatikai biztonság alapfogalmait.
Európai Uniós ismeretek
- emlékezik az európai integráció történetére,
- ismeri az Európai Unió három pillérét (Európai Közösségek, Kül- és Biztonságpolitika, Bel- és Igazságügyi Együttműködés),
- ismeri az Unió intézményrendszerét és általános jellemzőit (a Tanács /Miniszterek Tanácsa, az Európai Tanács/, a Bizottság, a Parlament, az Európai Közösségek Bírósága),
- ismeri a közösségi jog természetét, a jogharmonizáció lényegét,
- ismeri a gazdasági integrációt és annak szabályozását (a közös piac és az egységes belső piac, a négy alapszabadság, a Gazdasági és Pénzügyi Unió),
- ismeri a közösségi politikák lényegét (Közös Mezőgazdasági Politika, Strukturális Politika),
- ismeri Magyarország és az Unió kapcsolatrendszerét és a közösségi vívmányok (acquis communautaire) átvételéről szóló Nemzeti Programot (ANP).
3. Gyakorlati követelmények
Ingatlan-nyilvántartás terén
- használja a számítógépen kezelt ingatlan-nyilvántartást a TAKAROS program keretében,
- kezeli az ingatlan-nyilvántartás tartalmát (adatok, jogok, tények) számítógépes feldolgozásban,
- végrehajtja az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások vezetését,
- végrehajtja az ingatlan-nyilvántartási beadvány iktatását és széljegyzését a számítógépes rendszerben,
- végrehajtja a beadványok elintézését a rangsor elvének megfelelően,
- elkészíti a hiánypótlási felhívást, ha a beadványnak vagy az okiratnak pótolható hiányossága van,
- elkészíti a több földhivatalt érintő beadvánnyal kapcsolatos intézkedéseket,
- elkészíti az elutasító határozatot, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem alkalmas hiánypótlásra, illetve ha a beadványt a törvény előírásai szerint el kell utasítani,
- végrehajtja a kérelem elutasítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzését,
- végrehajtja az ügyész értesítését, ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik,
- végrehajtja az eljárás felfüggesztését az Itv-ben meghatározott esetekben,
- elkészíti a jogok bejegyzését tartalmazó határozatot, és a változást bejegyzi a tulajdoni lapra,
- elkészíti a tények feljegyzését tartalmazó határozatot, és a változást feljegyzi a tulajdoni lapra,
- elkészíti az adatváltozást tartalmazó határozatot, és a változást átvezeti a tulajdoni lapon,
- elkészíti az önálló tulajdonú épület bejegyzését tartalmazó határozatot és rögzíti az egyéb önálló ingatlan keletkezését a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásban,
- elkészíti a társasház, szövetkezeti ház bejegyzését tartalmazó határozatot és rögzíti a társasház, szövetkezeti ház alapítását a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásban,
- végrehajtja az ingatlanok megosztását, összevonását,
- elkészíti a település közigazgatási határváltozását tartalmazó határozatot,
- bemutatja a határozat kézbesítését,
- előkészíti a határozat ellen benyújtott jogorvoslat felterjesztését a másodfokú hatósághoz.
- végrehajtja az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználását, adatlekérdezést a számítógépen vezetett ingatlan-nyilvántartásból, hiteles tulajdoni lap másolat kiadását,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintést,
- demonstrálja a személyi azonosító használatának korlátozását,
- elkészíti a település területéről a törzskönyvet, meghatározott szempontok szerinti összesítőt, a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartás felhasználásával.
Alkotmány- és közigazgatási jog terén
- megítéli a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségét, a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazását,
- megítéli az államigazgatási eljárás megindulását,
- végrehajtja az áttételre vonatkozó szabályozásból fakadó teendőket,
- végrehajtja az eljárás megszüntetését,
- végrehajtja az eljárás felfüggesztését,
- intézkedik idézés kibocsátása iránt,
- elkészíti a tárgyalási jegyzőkönyvet,
- elkészíti a feljegyzést egyes eljárási cselekményekről,
- megszerkeszti a közigazgatási szerv határozatát,
- megszerkeszti a fellebbezésnek a másodfokú hatósághoz való felterjesztését,
- bemutatja az ügykezelési cselekményeket.
Általános jogi ismeretek terén
- bemutatja a jogszabálygyűjtemények (elsősorban a CD-jogtár) használatát,
- bemutatja a földhasználati nyilvántartás kezelését,
- megítéli a termőföld hasznosítása kötelezettségének teljesítését, a termőföld más célú hasznosítását,
- megítéli a termőföld megszerzésére irányuló szerződéseket, az elővásárlási jogok fennállását,
- bemutatja a szerződéskötés folyamatát, az alaki és tartalmi követelményeket,
- bemutatja a szerződés keletkezéséhez vezető jognyilatkozatokat,
- alkalmazza a szerződés érvényességének, hatályosságának szabályait.
Földmérés terén
- bemutatja a helyrajzi számozást új felmérés, térképfelújítás és változások esetén,
- bemutatja a művelési ágak és alrészletek megjelölését,
- bemutatja a területrendezési feladatokat, a változási vázrajzokat (telekmegosztás, összevonás, házhelyosztás, kisajátítás esetén),
- bemutatja a térképtári adatszolgáltatást (adatigénylés, gyűjtés, hitelesítés, felhasználás).
Információtechnológia terén
- kezeli a számítógépet és a perifériákat,
- kezeli az operációs rendszereket és az alkalmazói programokat,
- használja a hálózatokat,
- elvégzi az ingatlan-nyilvántartási adatok leválogatását,
- alkalmazza az informatikai biztonság módozatait.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző rendelkezzen jó felismerő, összehasonlító és határozott, alapos, megfontolt döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a törvényes és szabályszerű munkavégzésben. Feleljen meg a köztisztviselőkkel szemben támasztott magas fokú elvárásoknak.
Iskolai rendszerben szervezett képzés esetén a fogyatékkal élők közül a mozgáskorlátozottak is részt vehetnek a szakképzésben!
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani!
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza. Az írásbeli feladatnak olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye az elméleti ismeretek elsajátításának ellenőrzését. A kérdéssort a jelölt a vizsgán kapja meg, segédeszköz nem használható! Tantárgyanként 4-6 kérdés adható fel.
Az írásbeli feladat négy tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi%-os arányban:
ingatlan-nyilvántartási ismeretek 40%
általános jogi ismeretek 25%
alkotmány- és közigazgatási jogi ismeretek 25%
földmérési alapismeretek 10%
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A szóbeli vizsga négy vizsgatárgyból áll. A szóbeli vizsgatárgyak a következők:
- ingatlan-nyilvántartási ismeretek,
- jogi ismeretek,
- földmérési és információtechnológiai ismeretek,
- az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek.
Az ingatlan-nyilvántartási ismeretek vizsgarész egy kérdésből álljon!
A jogi ismeretek komplex vizsgarész tételei kettő részből, "A" és "B" kérdésekből álljanak! Az "A" kérdésben az általános jog, a "B" kérdésben az alkotmány- és közigazgatási jog tantárgyak tudásterületei szerepeljenek!
A földmérési és információtechnológiai ismeretek komplex vizsgarész tételei is kettő részből, "A" és "B" kérdésekből álljanak! Az "A" kérdésben a földmérési alapismeretek, a "B" kérdésben az információtechnológia tantárgyak tudásterületei szerepeljenek!
Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek vizsgarész egy kérdésből álljon!
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni!
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani!
A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy adott ingatlan-nyilvántartási ügy érdemi elintézését végzi el a gyakorlóhelyen (földhivatal), vagy a gyakorlati oktatóbázison, 90 perc időtartamban,
- tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése ajándékozási szerződés alapján,
- tulajdonjog és jelzálogjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése adásvételi szerződés alapján,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése árverési jegyzőkönyv alapján,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése tulajdonközösség megszüntetési szerződés alapján,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése vételi jog gyakorlása alapján,
- gazdasági társaság tulajdonjogának bejegyzésére irányuló beadvány elintézése apport bevitel, vagy adásvétel jogcímén,
- tulajdonjog, tartási, vagy életjáradéki jog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése tartási vagy életjáradéki szerződés alapján,
- Magyar Állam tulajdonjogának és vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése,
- önálló tulajdonú épület ingatlan-nyilvántartásba vételére irányuló beadvány elintézése,
- társasház (2 lakásos) ingatlan-nyilvántartásba vételére irányuló beadvány elintézése,
- telki szolgalmi jog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése,
- jelzálogjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése, engedményezés alapján,
- jelzálogjog törlésére irányuló beadvány elintézése, ranghely fenntartással,
- vételi jog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése,
- haszonélvezeti joggal, vagy jelzálogjoggal terhelt ingatlan megosztására (két részre) irányuló beadvány elintézése változatlan tulajdoni állás mellett,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése elővásárlási jog gyakorlásával,
- tulajdonjog fenntartással történő eladásra irányuló beadvány elintézése,
- ingatlan megosztására irányuló beadvány elintézése változott tulajdoni állással,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése önkormányzat tulajdonát képező ingatlanra,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése ráépítés jogcímén,
- jelzálogjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése személyes és dologi adós esetén,
- tulajdonjog bejegyzésére irányuló beadvány elintézése felszámoló által történő értékesítés alapján.
A beadvány elintézését jelenti:
- az adat átvezetése, a jog bejegyzése, a tény feljegyzése,
- a beadvány elutasítása.
A beadvány elintézése során alakszerű határozatot is kell szerkeszteni!
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- az ingatlan-nyilvántartás fogalmának, céljának, alapelveinek és rendszerének megnevezése,
- a bejegyzés elvének definiálása,
- a rangsor elvének definiálása,
- a nyilvánosság elvének és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való érvényesülésének (adatszolgáltatásnak) a definiálása,
- a közhitelesség elvének definiálása,
- a kérelemhez kötöttség elvének definiálása,
- az okirati elv definiálása,
- az ingatlan-nyilvántartás tárgyának leírása,
- az ingatlan-nyilvántartás részeinek bemutatása,
- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok kiválasztása,
- a tulajdonjog bejegyzés szabályainak leírása,
- a jelzálogjog (önálló zálogjog) bejegyzés szabályainak leírása,
- az elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog bejegyzés szabályainak leírása,
- az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető informatív hatályú tények kiválasztása,
- az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéssel joghatást eredményező tények azonosítása,
- az elidegenítési és terhelési tilalom tények feljegyzésének jellemzése,
- a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésének jellemzése,
- a ranghely-fenntartás szabályainak kiválasztása,
- a perfeljegyzés és joghatályának bemutatása,
- az ingatlan-nyilvántartás adatainak jellemzése,
- az ingatlan-nyilvántartási eljárás főbb szabályainak (beadványok, iktatás, széljegyzés, tartalmi, alaki vizsgálat, az eljárás felfüggesztése) elemzése,
- az ingatlan-nyilvántartásban az adatváltozások átvezetésének elemzése,
- az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok bemutatása,
- a külföldön kiállított okiratok kiválasztása,
- a közbenső intézkedések és joghatályuk leírása,
- az ingatlan-nyilvántartási beadványok elintézésének bemutatása,
- a több földhivatalt érintő beadványok elintézésének bemutatása,
- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elutasításának és eseteinek leírása,
- az ingatlan-nyilvántartási határozat és kézbesítésének bemutatása,
- az ingatlan-nyilvántartás jogorvoslati rendszerének, a saját hatáskörben történő jogorvoslás leírása,
- a fellebbezés és a bírósági jogorvoslati kérelem bemutatása,
- a törlési és kiigazítási perek jellemzőinek azonosítása,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozásának bemutatása, az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszeréhez történő csatlakozás ismertetése,
- a különleges ingatlan-nyilvántartási eljárások jellemzése,
- a Magyar Köztársaság Alkotmánynak megnevezése,
- az Országgyűlés feladatainak megjelölése, működésének megnevezése,
- a Köztársasági Elnök és feladatainak, hatáskörének megnevezése,
- a Magyar Köztársaság Kormánya feladatainak megjelölése, működésének megnevezése,
- a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága és feladatainak megnevezése,
- az Állami Számvevőszék feladatainak megjelölése, működésének megnevezése,
- az országgyűlési biztosok feladatainak, hatáskörük megnevezése,
- a Magyar Köztársaság bírósági szervezete, feladatainak megjelölése, működésének megnevezése,
- a Magyar Köztársaság ügyészi szervezete, feladatainak megjelölése, működésének megnevezése,
- a helyi önkormányzatok megnevezése,
- az alapvető emberi és állampolgári jogok megnevezése,
- a közigazgatás fogalmának és a közigazgatási szervek rendszerének megnevezése,
- az államigazgatás központi és helyi szerveinek megnevezése,
- a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének (hatáskör, illetékesség) definiálása,
- az elsőfokú államigazgatási eljárás szabályainak kiválasztása, a határozat leírása,
- az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerének bemutatása,
- a köztisztviselői jogviszony keletkezésének, előmeneteli rendszerének és megszűnésének jellemzése, a köztisztviselői összeférhetetlenség leírása,
- a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, valamint felelősségük rendszerének azonosítása,
- a személyes adatok és azok védelmének értékelése,
- a közérdekű adatok nyilvánosságának elemzése,
- a jogforrás fogalmának és a jogforrási hierarchia meghatározása,
- a jogszabály fogalmának, fajainak, érvényességének és hatályosságának megkülönböztetése,
- a jog érvényesülésének és a jogalkalmazásnak bemutatása,
- a földügyi szakigazgatás szervezetének és általános feladatainak azonosítása,
- a természetes személyek és jogi személyek jogalanyiságának, a cselekvőképességnek jellemzése,
- a tulajdonjog fogalmának, alanyának, tárgyának bemutatása,
- a tulajdonjog tartalmának, korlátozásának és védelmének leírása,
- a tulajdonjog keletkezés általános szabályainak kiválasztása,
- az ingatlanok tulajdonjogának eredeti módon történő megszerzésének bemutatása,
- az ingatlanok tulajdonjogának származékos módon történő megszerzésének bemutatása,
- a közös tulajdon fogalmának, szabályainak és megszűntetésének leírása, a közös tulajdon különleges alakzatainak bemutatása,
- a termőföld-tulajdon fogalmának megnevezése és megszerzési szabályainak kiválasztása,
- a termőföldre fennálló elővásárlási jogok azonosítása,
- a termőföld hasznosítási kötelezettség, a művelési ág megváltoztatás, a termőföld más célú hasznosítás jellemzése,
- a használati jogok (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalom, közérdekű használati jogok) jellemzése,
- a kötelmek forrásainak, a szerződés fogalmának és a szerződési jog alapelveinek leírása,
- a szerződéskötés folyamatának bemutatása,
- az érvénytelen szerződések és joghatályuk jellemzése,
- a jelzálogjog és önálló jelzálogjog leírása,
- a tulajdon-átruházási szerződések bemutatása,
- a törvényen és végintézkedésen alapuló öröklés jellemzése,
- a földmérés céljának és feladatainak megnevezése,
- a Föld alakja és vetületi alapismeretek megnevezése,
- a térkép fogalmának és csoportosításának leírása,
- a mérés fogalmának, a vízszintes- és magasságmérésnek a jellemzése,
- az állami földmérési alaptérkép bemutatása,
- az ingatlan-nyilvántartási térkép jellemzése,
- a digitális alaptérképek előállításának és használatának bemutatása,
- a digitális térkép és a térinformatika kapcsolatának jellemzése,
- a területrendezési feladatok bemutatása,
- a térkép és/vagy az ingatlan nyilvántartás más munkarészeinek tartalmát érintő változások vezetésének bemutatása, a földmérési munkarészek jellemzése,
- a térképtári adatok, és az adatszolgáltatás bemutatása,
- az információ és informatika fogalmának felidézése,
- az adat fogalmának megnevezése,
- a számítógép felépítésének és működési elvének bemutatása,
- a software megnevezése,
- a rendszerprogramok, alkalmazói software-k jellemzése,
- az operációs rendszerek osztályozása, az alkotórészek és a szerkezetük leírása,
- a Windows operációs rendszer jellemzése,
- az alkalmazói programok (szövegszerkesztés, adatbázis kezelés, táblázatkezelés) bemutatása,
- a számítógépes hálózatok - helyi hálózatok leírása,
- a globális kommunikáció körülírása,
- az adatbiztonság, adatvédelem bemutatása,
- az európai integráció történetének felidézése,
- a Római Szerződés és módosításainak bemutatása,
- az Európai Unió szerkezetének jellemzése,
- az Európai Unió intézményrendszerének leírása,
- a közösségi jog és a jogharmonizáció magyarázata,
- a gazdaság integráció és szabályozásának magyarázata,
- az Európai Unió közösségi politikájának jellemzése,
- az Európai Unió és Magyarország kapcsolatrendszerének jellemzése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a számítógépen kezelt ingatlan-nyilvántartás használata a TAKAROS program keretében,
- az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kezelése (adatok, jogok, tények) a számítógépes feldolgozásban,
- az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások vezetése,
- az ingatlan-nyilvántartási beadvány iktatása és széljegyzése a számítógépes rendszerben,
- a beadványok elintézése a rangsor elvének megfelelően,
- a hiánypótlási felhívás elkészítése, ha a beadványnak vagy az okiratnak pótolható hiányossága van,
- a több földhivatalt érintő beadvánnyal kapcsolatos intézkedések elkészítése,
- az elutasító határozat elkészítése, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem alkalmas hiánypótlásra, illetve ha a beadványt a törvény előírásai szerint el kell utasítani,
- a kérelem elutasítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzése,
- az ügyész értesítése, ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik,
- az eljárás felfüggesztése az Itv-ben meghatározott esetekben,
- a jogok bejegyzését tartalmazó határozat elkészítése, és a változás bejegyzése a tulajdoni lapra,
- a tények feljegyzését tartalmazó határozat elkészítése, és a változás feljegyzése a tulajdoni lapra,
- az adatváltozást tartalmazó határozat elkészítése, és a változás átvezetése a tulajdoni lapon,
- az önálló tulajdonú épület bejegyzését tartalmazó határozat elkészítése és rögzítése az egyéb önálló ingatlan keletkezése a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásban,
- a társasház, szövetkezeti ház bejegyzését tartalmazó határozat elkészítése és rögzítése a társasház, szövetkezeti ház alapítása a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásban,
- az ingatlanok megosztása, összevonása,
- a település közigazgatási határváltozását tartalmazó határozat elkészítése,
- a határozat kézbesítésének bemutatása,
- a határozat ellen benyújtott jogorvoslat felterjesztése a másodfokú hatósághoz,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználása, adatlekérdezés a számítógépen vezetett ingatlan-nyilvántartásból, hiteles tulajdoni lap másolat kiadása,
- az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintés bemutatása,
- a személyi azonosító használat korlátozásának demonstrálása,
- a település területéről a törzskönyv elkészítése, meghatározott szempontok szerinti összesítő elkészítése, a számítógéppel kezelt ingatlan-nyilvántartás felhasználásával,
- a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének megítélése, a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazása,
- az államigazgatási eljárás megindulásának megítélése,
- az áttételre vonatkozó szabályozásból fakadó teendők végrehajtása,
- az eljárás megszüntetésének végrehajtása,
- az eljárás felfüggesztésének végrehajtása,
- idézés kibocsátása iránti intézkedés,
- a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítése,
- a feljegyzés elkészítése egyes eljárási cselekményekről,
- a közigazgatási szerv határozatának megszerkesztése,
- a fellebbezés másodfokú hatósághoz való felterjesztésének megszerkesztése,
- az ügykezelési cselekmények bemutatása,
- a jogszabálygyűjtemények (elsősorban a CD-jogtár) használatának bemutatása,
- a földhasználati nyilvántartás kezelésének bemutatása,
- a termőföld hasznosítási kötelezettség teljesítésének megítélése, a termőföld más célú hasznosításának megítélése,
- a termőföld megszerzésére irányuló szerződések, az elővásárlási jogok fennállásának megítélése,
- a szerződéskötés folyamatának, az alaki és tartalmi követelményeknek a bemutatása,
- a szerződés keletkezéséhez vezető jognyilatkozatok bemutatása,
- a szerződés érvényességi, hatályossági szabályainak alkalmazása,
- a helyrajzi számozás bemutatása, új felmérés, térképfelújítás és változások esetén,
- a művelési ágak és alrészletek megjelölésének bemutatása,
- a területrendezési feladatok, a változási vázrajzok bemutatása (telekmegosztás, összevonás, házhelyosztás, kisajátítás esetén),
- a térképtári adatszolgáltatás bemutatása (adatigénylés, gyűjtés, hitelesítés, felhasználás),
- a számítógép és a perifériák kezelése,
- az operációs rendszerek és az alkalmazói programok kezelése,
- a hálózatok használata,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok leválogatása,
- az informatikai biztonság módozatainak az alkalmazása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Az a vizsgázó, aki a köztisztviselőkről szóló törvényben előírt közigazgatási alapvizsgával vagy szakvizsgával rendelkezik, az alkotmány- és közigazgatási jog ismeretek, valamint ha az alapvizsgát 1999. májusát követően tette le, az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek vizsgarészekből felmentésben részesül! Az a jelölt, aki a 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, az információtechnológia, aki az 52 5401 04 számú földmérő és térinformatikai technikus, 51 8429 01 számú digitális térképkezelő képesítéssel rendelkezik, a földmérési alapismeretek és az információtechnológia vizsgatárgyakból felmentést kap! Egyéb - bizonyítvánnyal igazolt - informatikai szakképesítéssel rendelkezők az információtechnológia vizsgatárgyból felmentést kaphatnak!
A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgyanként kell kialakítani! A szóbeli vizsgán az eredmény megállapítása során az ingatlan-nyilvántartási ismereteket (I.) 50%-ban, az általános jogi, illetve alkotmány és közigazgatási jogi ismereteket (II.) 25%-ban, a földmérési és számítástechnikai alapismereteket (III.) 20%-ban, az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket (IV.) 5%-ban kell figyelembe venni!
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsgatárgyak érdemjegyei alapján kell megállapítani, a szóbeli vizsga 60%-os, az írásbeli 40%-os súlyozásával!
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt véglegesíti.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati feladat megoldását, ha a kapott feladatot a rendelkezésre álló időtartam alatt nem tudta helyesen, a jogszabályi előírások szerint megoldani.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek
Alkotmány- és közigazgatási jogi ismeretek
Általános jogi ismeretek
Földmérési alapismeretek
Információtechnológia
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek
Alkotmány- és közigazgatási jogi ismeretek
Általános jogi ismeretek
Földmérési alapismeretek
Információtechnológia
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy (tantárgyi modul) neveÓrakeret
Kötelező elméleti tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek100 óra
Alkotmány- és közigazgatási jogi ismeretek25 óra
Általános jogi ismeretek35 óra
Földmérési alapismeretek15 óra
Információtechnológia15 óra
Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (modul)*10 óra
Kötelező elmélet összesen200 óra
Kötelező gyakorlati tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek120 óra
Alkotmány- és közigazgatási jogi ismeretek10 óra
Általános jogi ismeretek10 óra
Földmérési alapismeretek30 óra
Információtechnológia30 óra
Kötelező gyakorlat összesen200 óra
Kötelező tantárgyak összesen:400 óra
Szabadon választható kötelező szakmai elmélet:50 óra
Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat50 óra
Szabadon választható szakmai tantárgyak* összesen:100 óra
Összes óraszám
ebből szakmai elmélet
ebből szakmai gyakorlat
500 óra
250 óra
250 óra
Elmélet/gyakorlat aránya: elmélet 50% gyakorlat 50%
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

79. A Kertépítő és -fenntartó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 6207 01
2. A szakképesítés megnevezése: Kertépítő és -fenntartó
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6118
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6118Park- és kertépítő, -gondozó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kertépítő és -fenntartó szakember szakirányítás mellett képes megépíteni zöldfelületek, lakó-és üdülőterületi zöldfelületek, haszonkertek, temetők kerttechnikai létesítményeit, funkcionális egységeit, karbantartani berendezési tárgyait, telepíteni és fenntartani a növény együtteseket, közreműködni kertészeti termékek bolti eladásában.
A kertépítő és fenntartó munkáját fizikai munkaként, de többnyire a kertépítésben és fenntartásban használatos gépek segítségével végzi, valamennyi területen közepesen nehéz munkakörülmények között.
A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására (kerttervezésre nem), az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 05Parkgondozó
33 6207 01Dísznövénykertész
52 6207 02Parképítő és- fenntartó technikus
53 6207 04Tájépítő szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Kertépítési és -fenntartási tevékenység végzése:
- építés előkészítési munkák elvégzése (bontás, ideiglenes út, tárolóhelyek és felvonulási létesítmények telepítése, humuszolás, gyepnyesés, gyeptégla felszedés, koros fák előkészítése átültetésre, fák vermelése, favédelem, fakivágás),
- tereprendezési munkák elvégzése (durva tereprendezés, termőföld-védelem, termőföld gazdálkodás, finom tereprendezés),
- termőföld terítés, trágyázás, forgatás, terepegyengetés,
- kerttechnikai létesítmények alépítményi és felépítményi munkáinak elvégzése,
- virágágyak, virágtartó kompozíciók kialakítása, belső terek dekorációja,
- kegyeleti helyek kialakítása és gondozása,
- lágyszárú (egy- és kétnyáriak, évelők, üvegházi dísznövények), fásszárú dísznövények (lombhullató és örökzöld parkfák, sorfák, díszcserjék, rózsák) kiültetése, fenntartása és pótlása,
- pázsit létesítése és fenntartása,
- berendezési tárgyak kihelyezése és karbantartása,
- kerttechnikai létesítmények karbantartása,
- növények téli védelme, berendezések téliesítése, hóeltakarítás,
- közreműködés a műszaki átadás-átvételi eljárásban,
- növényvédelem és madárvédelem.
A kertépítési és -fenntartási tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása:
- a kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:
- eladói feladatok ellátása kertészeti árudákban,
- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,
- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.
Vezetési és szervezési tevékenység végzése:
- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,
- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.
A tevékenység végzéséhez kapcsolódó szabályok betartása és betartatása:
- valamennyi munkafolyamatnál a munka-, környezet- és természetvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi, építésügyi, üzemi és személyi higiéniai, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri hazánk éghajlati és talaj adottságait,
- ismeri a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,
- ismeri az öntözés, a talajművelés és trágyázás célját, idejét, módjait, eszközeit, gépeit,
- ismeri a legfontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomokat és az ellenük való védekezés módjait,
- ismeri a kitűzés eszközeit,
- értelmezi az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,
- megérti a talajművelést befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,
- megérti a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,
- megérti a talaj termelékenységét befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának lehetőségeit,
- megérti a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag utánpótlás összefüggéseit,
- jellemzi a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket,
- megérti az öntözés szerepét, jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,
- jellemzi a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait,
- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,
- megérti a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,
- megérti a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben,
- jellemzi a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,
- tudja a termőtalaj letermelését, tárolását és védelmét, majd visszaterítését,
- tudja a komposztálást, szerves hulladék kezelést,
- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,
- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,
- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit.
Kertépítészeti növénytan és dendrológia terén
- ismeri a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiákat (szaporítás, ültetés, kezelés, ápolás),
- ismeri a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,
- ismeri a mérgező és allergiát kiváltó növényeket, amelyek a kertépítészetben előfordulhatnak,
- megnevezi a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a kertépítészeti tevékenység során találkozhat,
- megérti a növényi szervek működését,
- megérti a növény és a környezete közötti kapcsolatokat,
- megérti a növényföldrajzi és élőhelyi feltételek összefüggéseit,
- jellemzi a növények részeit és azok élettani funkcióit,
- jellemzi a kertépítészeti szempontból fontos növénycsoportokat,
- részletesen jellemezni tudja a kertépítészeti szempontból fontos dísznövényeket,
- alkalmazni tudja a rendszertani kategóriákat, a faj, fajta fogalmát,
- alkalmazni tudja a kertépítészetben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan),
- megérti a kertépítészeti növények életfeltételei biztosításának és teljesítőképességének összefüggéseit az építés és fenntartás során,
- tudja a megismert növények kertépítészeti alkalmazását.
Kertépítészet terén
- ismeri a művészet jelentőségét, szerepét, az ókori, középkori és újkori művészet és építőművészet legfontosabb jellemzőit,
- ismeri a műalkotások szerepét a valóságtükrözésben,
- ismeri az esztétika megnyilvánulási területeit,
- esztétikai minőségeket,
- ismeri a megismerés, befogadás, ízlés fogalmát,
- ismeri zöldfelületi fogalmakat,
- ismeri a műszeres szögmérést és területszintezést,
- ismeri a kitűzés és mérés eszközeit,
- ismeri a létesítmények és növényhelyek kitűzését (hely és magasság),
- ismeri a fapótlási egyenértéket,
- ismeri a kertépítés munkafolyamatát, eszközeit,
- ismeri a zöldfelületi és építésügyi szabványokat,
- megérti a kert és környezete, a kert és részei közötti összhang jelentőségét,
- megérti a különböző stíluskorok kertművészeti eredményeit, a mértani és tájképi kertek azonos funkciójú részeinek eltérő vonásait,
- megérti a műemlék- és természetvédelem kertépítészeti jelentőségét,
- megérti az esztétika megnyilvánulását a kerti kompozícióban,
- megérti az építőanyagokkal szemben támasztott követelmények jelentőségét és összefüggéseit,
- megérti az építőanyagok tulajdonságait, csoportosítását, felhasználási területeit, a mérlegelés szempontjait,
- megérti a geodéziai alapfogalmakat,
- megérti a terepplasztika jelentőségét,
- megérti az előkészítő, az alépítményi, a felépítményi és kertészeti munkák egymásra épülését, összefüggéseit,
- megérti a kerttechnikai létesítmények szerepét,
- megérti a tervezés, építés és fenntartás szoros összefüggését, kölcsönhatását,
- megérti a sportkertek, játszókertek, tetőkertek, sziklakertek és télikertek kialakítási szempontjait,
- tudja a természetes és mesterséges építőanyagok jellemzőit,
- tudja a mérés és kitűzés (hosszúságmérés, szögmérés, alappontszintezés, az egyenes-, a derékszög-, a körív és parabolaív-, a párhuzamos egyenes kitűzés, a szögfelezés, a lézeres szintkitűző felhasználása és kapcsolata a tereprendező géppel) elvi alapjait,
- tudja a területfelmérés és ábrázolás (helyszínrajz, mérésnapló), a létesítménykitűzés elvi alapjait,
- tudja a tervolvasás és értelmezés elvi alapjait,
- tudja a terepplasztika kialakításának elvi alapjait,
- tudja az út- és térburkolatok parkolófelületek kialakításának elvi alapjait,
- tudja a támfalépítés, lépcsőkészítés, rézsűzés elvi alapjait,
- tudja kertirácsok és térszerkezetek (rács, pergola, lugas, kerítés, virághenger, térszerkezetek) kialakításának elvi alapjait,
- tudja a vizes kerttechnikai létesítmények kialakításának elvi alapjait,
- tudja a sportpályák kialakításának elvi alapjait,
- tudja a játszóhelyek és játszószerek kialakításának elvi alapjait,
- tudja sziklakerti-, asztali kerti-, kegyeleti helyek készítésének elvi alapjait,
- tudja a tetőkert és télikert, közösségi termek berendezését, dekorációját,
- tudja a kerti tűzterek készítését,
- tudja a közmű elhelyezés, az öntözőrendszerek fektetésének elvi alapjait,
- tudja a virágágy és virágtartó készítésének jellemzőit,
- tudja a térplasztikák elhelyezésének jellemzőit,
- tudja az építés-előkészítés (fakivétel, darabolás, favédelem és faátültetés, bontás, gyepfelszedés, gyepnyesés, termőréteg lefejtés, termőföld védelme) elvi alapjait,
- tudja a tereprendezés (durva- és finom tereprendezést, alapárok és alapgödör, tükör kiemelést) elvi alapjait,
- tudja az alapozások készítésének elvi alapjait,
- tudja a termőréteg letermelés és termőföld gazdálkodás, trágyázás, forgatás, planírozás kertészeti munkák (gyepesítést rézsűn és sík terepen, fák, cserjék és lágyszárúak telepítését) elvégzésének elvi alapjait,
- tudja a bútorkihelyezés irányelveit,
- tudja az építés-fenntartás folyamatát,
- tudja az átadás-átvételi eljárás menetét,
- tudja a garanciális és hiánypótlási kötelezettségeket.
Kertfenntartás terén
- ismeri a kert összetételét és a fenntartás belterjességének fokmérőit, kertfenntartás munkafolyamatait,
- ismeri az éves tervkészítést és a zöldfelületgazdálkodás elveit,
- ismeri a fenntartás során előforduló jogszabályi kötelezettségeket,
- megérti az építés és fenntartás összefüggéseit,
- megérti a kertfenntartás hatékonyságának és használhatóságának kapcsolatát a gazdasági, üzemtani paraméterekkel,
- tudja a kertfenntartás anyagait, tárolásuk és kezelésük módját,
- tudja a talajművelés, öntözés és növényorvoslás feladatait,
- tudja a kert élő anyagainak, növényeinek fenntartását,
- tudja a kert létesítményeinek, berendezési tárgyainak karbantartását,
- tudja a tetőkert, télikert és a közösségi terek növénydekorációinak gondozását, a növények pótlását,
- tudja a kertfenntartás munkafolyamatait és dokumentálását.
Kertépítészeti technológia terén
- ismeri a technológia szerepét, a technológiai tervezést, a termelési és technológiai terv és zárt technológia jellemzőit,
- ismeri a kerti építmények építési technológiái közötti különbségeket azok kihatásait,
- ismeri a kertépítési- és fenntartási technológiákat,
- ismeri a környezetbarát és zárt technológiák jelentőségét,
- megérti a technológiaválasztás szerepét a költségkihatásra, a hatékony időfelhasználásra, a tartósságra és az esztétikai minőségre,
- tudja a létesítmények és növények helyének kitűzési technológiáját,
- tudja a kertépítés és -fenntartás anyagait tárolásuk, kezelésük módját, felhasználását (a kertépítésben használatos anyagok készítését és megmunkálási technológiákat, a terméskő- és famegmunkálást, terméskőszerkezeteket, téglaszerkezeteket, falazást, fa- és ácsszerkezeteket, fakötéseket, beton és műkő készítést, beton-, műkő- és vasbeton szerkezeteket, vas és acélszerkezeteket, alapozással, szigeteléssel, vízellátással, víztelenítéssel kapcsolatos technológiákat, anyagvédelmet, impregnálással és felületkezeléssel kapcsolatos technológiákat, habarcsok készítését, kerti termőtalaj, azaz a középkötött vályogtalajhoz hasonló tulajdonságú talaj készítését),
- tudja az építés-előkészítés technológiáját, favédelmet és fakivágás technológiáját,
- tudja a termőtalaj letermelését és a tereprendezés technológiáját,
- tudja az út- és térburkolás technológiáit,
- tudja a kerti építmények, mint a homokozó-, a medence-, a lépcső-, a kerítés-, a pergola és virágrács-, a támfalépítés technológiáit,
- tudja a termőföldterítés és trágyázás technológiáját,
- tudja a virágágykészítés technológiáját és a berendezési tárgyak kihelyezését,
- tudja az öntözőrendszerek kiépítési technológiáját,
- tudja a sziklakertépítés technológiáját,
- tudja a növénytelepítési technológiákat,
- tudja az ifjító és fenntartó metszés technológiáját,
- tudja a gyepkezelés technológiáját,
- tudja a burkolatok és műtárgykarbantartás technológiáját.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a gépek legfontosabb szerkezeti anyagait,
- ismeri a gépészetben alkalmazott legfontosabb oldható és oldhatatlan kötéseket,
- ismeri az erőgépek szerkezeti részeit,
- ismeri az erőgépek erőátviteli, kenési, hűtési és elektromos berendezéseit,
- ismeri a belsőégésű és a villanymotorok működését,
- ismeri az ábrázolás és a méretmegadás szabályait, a műszaki vázlat értelmezését,
- ismeri a kertépítő és -fenntartó gépek és eszközök csoportosítását,
- ismeri a földmunkagépek és tereprendezők általános jellemzőit,
- ismeri az alapozás gépeit és a talajvízszint-süllyesztőket,
- ismeri a betonkeverőket és mixereket,
- ismeri a szállítószalagokat,
- ismeri az autódarukat,
- ismeri a szögbelövőket,
- ismeri a tárcsákat,
- ismeri a csávázó és fertőtlenítőket,
- megérti az erőgépek, belső égésű motorok, villanymotorok, szállító eszközök és rakodógépek felépítését, működését, karbantartásuk alapelveit,
- megérti az üzemanyagok, kenőanyagok, tüzelőanyagok alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,
- megérti a fűmagfecskendők működését,
- megérti a hómarók, a hókotrók és érdesítőszórók működését,
- megérti a rosták és keverők működését,
- megérti az eszköz és gépkiválasztás szempontjait,
- alkalmazni tudja a hidraulikát és pneumatikát,
- tudja a BOB CAT és MTZ -82 tereprendező gépek működését,
- tudja a tömörítőgépek működését,
- tudja a beton és habarcskészítés gépeinek működését,
- tudja a kőfaragó, térburkoló és műkőmunkák gépeinek működését,
- meg tudja választani a szállítóeszközöket,
- meg tudja választani az emelő- és rakodógépeket,
- meg tudja választani a kisgépeket,
- tudja a motorfűrészek működését,
- meg tudja választani a talajművelés és -javítás eszközeit,
- meg tudja választani a talajerőpótlás eszközeit,
- meg tudja választani az öntözés és növényvédelem gépeit,
- tudja a gyepesítés és gyepápolás gépeinek működését,
- tudja az úttisztítás gépeinek működését,
- a komposztálás, lombzúzás és ágaprítás gépeit, faáttelepítőket,
- tudja a gépkarbantartás, javítás és kezelés irányelveit.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a piackutatás módszereit,
- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,
- ismeri az adózás általános jellemzőit, az adó típusait,
- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,
- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,
- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,
- megérti a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,
- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,
- megérti a fedezeti pont lényegét,
- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,
- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,
- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,
- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,
- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,
- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.
Vezetési ismeretek terén
- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,
- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,
- ismeri a döntési folyamat szakaszait,
- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,
- ismeri a vezetés módját, módszereit,
- ismeri a vezetés emberi tényezőit,
- ismeri a vezetési stílusokat,
- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,
- megérti a termesztés tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,
- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,
- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,
- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,
- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,
- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,
- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,
- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,
- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,
- ismeri a környezetvédelem területeit,
- ismeri a kertészek környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,
- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,
- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,
- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,
- megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,
- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,
- megérti a környezetvédelem jelentőségét,
- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,
- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.
Informatika terén
- alkalmazza munkájában a számítógépet (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, rajzprogram).
Szakmai idegen nyelv terén
- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a legfontosabb szerves és műtrágyákat,
- ismeri a legfontosabb növényvédő szereket,
- felismeri a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,
- használni tudja a meteorológiai eszközöket,
- el tudja végezni a talajmintavételt, az egyszerű talajvizsgálatokat.
Kertépítészeti növénytan és dendrológia terén
- ismeri az általános növénytant és növényföldrajzot,
- ismeri a lágy- és fásszárúak szaporítását,
- jártas a palántanevelési gyakorlatokból a kerti gyeptégla és gyepszőnyeg előállításában, felszedésében,
- jártas fás- és lágyszárú, valamint a cserepes növények nevelésében,
- alkalmazni tudja a megismert dísznövényeket a kertépítészetben.
Kertépítészet terén
- elvégzi a stílusgyakorlatokat,
- ismeri a geodéziai gyakorlatokból a műszeres mérést, a szög, a körív és parabolaív kitűzést, a területfelmérést és ábrázolást, az alappontszintezést,
- ismeri a kerttechnikai gyakorlatokból a tóalakítást, a csobogó és madáritató, a tetőkert kialakítását, a télikert dekorációját, a közműfektetést,
- ismeri a kertrekonstrukciós folyamatot,
- irányítással elvégzi:
- geodéziai gyakorlatokból: a mérést és kitűzést vízszintes felületen, a lézeres szintkitűző használatát,
- kerttechnikai gyakorlatokból: a közösségi termek, enteriőrök dekorációját, öntözővezeték fektetését, sziklakert kialakítását, rézsű kialakítását, sportpályák építését, koros fák telepítési előkészítését és áttelepítését, favédelmet, fakivágást, történeti kertek növényfalai, díszmedencéi kialakítását,
- tud tervet olvasni,
- alkalmazni tudja építőanyagtanból tanultakat,
- elvégzi a kerttechnikai gyakorlatokból: a termőföld terítést, trágyázást és talajjavítást, a planírozást, terepplasztika, út- és térburkolat, parkoló, pergola és virágrács, kerítés, játszótér és homokozó, medence, lépcső, támfal, virághenger, tűztér, virágrács kialakítását, játszószerek és kertberendezési tárgyak elhelyezését, növénytelepítéseket, füvesítéseket,
- tudja az építési folyamat gyakorlatát a műszaki átadás-átvételig.
Kertfenntartás terén
- ismeri a növényi térszerkezetet javító beavatkozásokat,
- ismeri a téli fenntartási munkákat,
- irányítással elvégzi az idős fák odúkezelését, plombálását,
- irányítással elvégzi a fa ifjítást és kényszermetszést,
- elvégzi az egyéb fenntartási feladatokat.
Kertépítészeti technológia terén
- ismeri az építés-előkészítést és bontási technológiákat, építési technológiákat,
- ismeri a technológiai tervkészítést,
- irányítással elvégzi:
- építés-előkészítési gyakorlatokból a fakalodázást,
- anyagkészítés és megmunkálási technológiákból: a kő- és famegmunkálást, falazást, fakötéseket,
öntözőrendszer-szerelési technológiát, zsaluzási technológiát,
- földmunkák és tereprendezési technológiát,
- tudja az anyagkészítési és megmunkálási technológiát;
- tudja a térburkolási, medenceépítési, lépcsőépítési, támfalépítési, kerítésépítési, gyeptéglázási és gyepszőnyegterítési technológiákat.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri az erőgépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,
- ismeri a betonszivattyút, az aszfaltfinist, tartán burkolatkészítőt,
- ismeri a szállítóeszközöket,
- ismeri az emelő és rakodógépeket,
- ismeri az alapozás gépeit,
- ismeri a minibaggert,
- ismeri a földnyesőt, földtolót és földgyalut,
- üzemelteti, karbantartja és vezetni tudja a megfelelő erőgépet,
- működtetni tud kertészeti kisgépet,
- ismeri a kőfaragó és műkőmunkák gépeit,
- ismeri a növényvédelem, az öntözés és szökőkút gépészetét,
- ismeri a faáttelepítés gépeit,
- működtetni tudja a motorfűrészeket (vezetői engedély képesség), tömörítőgépeket, betonkeverőket és vibrátorokat, vashajlítókat és vágókat, a térburkoló és műkőmunkák, az építőipar kisgépeit, a talajművelési és talajjavítási eszközöket, a vontató (jogosítvány képesség), a BOB-CAT és MTZ-82 nehézgépeket (jogosítványképesség), a talajerőpótlás eszközeit, a gyepesítés és gyepápolás gépeit, az úttisztítás gépeit, a komposztálás és ágaprítás-lombzúzás gépeit,
- el tudja végezni a traktorok, munkagépek napi karbantartását.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,
- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),
- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),
- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),
- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,
- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,
- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,
- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,
- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,
- elvégzi a bizonylatok kiállítását,
- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,
- el tudja készíteni az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást.
Vezetési ismeretek terén
- irányítás mellett el tudja végezni a kertépítési és -fenntartási munkák tervezését, megszervezését.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A kertépítő és -fenntartó rendelkezzen átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel, jó monotónia tűréssel, kézügyességgel, esztétikai érzékkel, pontossággal és rendszeretettel. Legyen kifogástalan a személyi higiéniája.
Felelősségérzettel végezze munkáját, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen az erőgépek vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- járművezetői engedély,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzés ideje alatt szervezett járművezető oktatás esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
A kertépítészeti növénytan és dendrológia, a kertépítészet, valamint a kertfenntartás, tantárgyak anyagából esszé feladat elkészítése.
A kertészeti alapismeretek, a műszaki ismeretek, a vállalkozási és kereskedelmi, a vezetési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.
Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- kertépítészet, kertfenntartás,
- kertépítészeti növénytan és dendrológia,
- műszaki ismeretek,
- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A kertépítészet, kertfenntartás vizsgatárgy:
- a kertművészet, kerttörténet,
- a területfelmérés módjai, kitűzések,
- a természetes és mesterséges építési anyagok,
- a víz elvezetése a kertben, öntözés,
- a tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,
- a kerti utak, bejárók építése, karbantartása,
- a játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,
- a térelválasztó berendezések létesítése,
- a kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,
- a szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,
- a kerti lépcsők építése,
- a víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,
- a virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,
- a pázsit létesítése, ápolási munkái,
- a díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái témaköreit foglalja magába.
A kertépítészeti növénytan és dendrológia vizsgatárgy:
- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása felhasználás alapján, növények felsorolása témaköreit foglalja magába.
A műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- az erő- és munkagépek felépítése és működése, a kertépítészetben használatos eszközök, gépek ismertetése, biztonságos működtetésük témaköreit foglalja magába.
A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka- és környezetvédelem tantárgyból
- a kereskedelmi ismeretek,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga négy részből áll:
- Tervfeladat elkészítése
Meghatározott helyszínrajz és tervezési irányelv szerint külső tér (házikert, óvoda, dísztér stb.) kertépítészeti, parkfenntartási tervdokumentációjának elkészítése, műleírása és árkalkulációjának elkészítése.
A tervfeladatot a szorgalmi időszak végéig kell beadni.
- Kertépítészet és -fenntartás
Egy kerttechnikai létesítmény (rész) megépítése az ajánlott feladatkörökből 120 perc időtartam alatt, vagy egy időszerű kertfenntartási technológiai műveletet tartalmazó feladat elvégzése egy óra időtartam alatt. A feladatoknál az anyag- és eszközigénylést külön is értékelni kell.
- Műszaki ismeretek
Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása egy óra időtartam alatt.
- Növényismeret
A kertépítészetben használatos, a növényismereti jegyzékben megnevezett 60 db növény megnevezése (kettős nevezéktannal). A rendelkezésre álló idő 60 perc.
A növényismeret értékelésekor a régi és az új elnevezés egyaránt elfogadható, de a magyar megnevezés, illetve csak az egyik (nemzetség vagy faj) névvel megnevezett növények fél megoldásnak számítanak.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- kertművészet, kerttörténet,
- területfelmérés módjai, kitűzések,
- természetes és mesterséges építési anyagok,
- víz elvezetése a kertben, öntözés,
- tereprendezés, talajmunkák, talajjavítás,
- kerti utak, bejárók építése, karbantartása,
- játszóterek, pihenők, sportpályák, homokozók építése,
- térelválasztó berendezések létesítése,
- kerti berendezések, műtárgyak, létesítmények karbantartása,
- szintkülönbségek áthidalása, támfalak építése,
- kerti lépcsők építése,
- víz alkalmazása a kertben, medence, kerti tó építése,
- virágfelületek kialakítása, ápolási munkái,
- pázsit létesítése, ápolási munkái,
- díszfák, díszcserjék kiültetése, ápolási munkái,
- az egyes dísznövénycsoportok fogalma, jellemzése, csoportosítása felhasználás alapján, növények felsorolása,
- az erő és munkagépek felépítése, működése, kertépítészetben használatos eszközök, gépek felsorolása, biztonságos működésük ismertetése,
- kereskedelmi ismeretek,
- jogi ismeretek,
- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A gyakorlati vizsga tartalma
- tervfeladat elkészítése,
- kertépítészeti feladatok elvégzése,
- növényfajok felismerése,
- a kertépítésben és -fenntartásban használt gépek üzembe helyezése, működtetése, munka utáni karbantartása,
- utak, térfelületek karbantartása,
- a kert növényeinek fenntartási, ápolási munkái,
- a kert berendezési tárgyainak karbantartása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén a kertépítési-kertfenntartási feladat érdemjegye a meghatározó.
A késve beadott tervfeladat érdemjegyébe a késést be kell számítani. Annak a vizsgázónak, akinek a gyakorlati vizsga napjáig nem készül el a tervfeladata, ezt a vizsgarészét elégtelen érdemjeggyel kell minősíteni.
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 65% alatt teljesített.
Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 65%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Amennyiben a vizsgázó a tervfeladatot sikeresen elkészítette, de bármelyik másik gyakorlati feladatot, vagy feladatokat az előírt százalék alatt teljesítette a tervfeladatot nem kell ismételten beadnia.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Kertépítészeti növénytan és dendrológia
Kertépítészet
Kertfenntartás
Kertépítészeti technológia
Műszaki ismeretek
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Vezetési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Informatika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Két és fél éves képzés esetén:
Sor-
szám
TantárgyElőkészítő
évfolyam 18
hét**
I/13.
évfolyam
37 hét**
II/14.
évfolyam
34 hét**
Összes
óraszám
Előkészítő ismeretek
1.Szakmai orientáció az agrár szakterületekre
Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakcsoportokra
592592
Előkészítő ismeretek összesen592592
Kötelező elméleti órák
2.Osztályfőnöki-181735
3.Testnevelés-373471
4.Kertészeti alapismeretek-37-37
5.Kertépítészeti növénytan és dendrológia-553489
6.Kertépítészet-5551106
7.Kertfenntartás-373471
8.Kertépítészeti technológia-373471
9.Műszaki ismeretek-7434108
10.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--5151
11.Vezetési ismeretek--1717
12.Munka- és környezetvédelem-37-37
13.Informatika-373471
14.Szakmai idegen nyelv-5551106
Kötelező elmélet összesen5924753911458
Kötelező gyakorlat-
15.Kertészeti alapismeretek-63-63
16.Kertépítészeti növénytan és dendrológia-84105189
17.Kertépítészet-140133273
18.Kertfenntartás-98112210
19.Kertépítészeti technológia-9849147
20.Műszaki ismeretek-12698224
21.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--7070
22.Vezetési ismeretek--3535
23.Informatika-353570
24.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-140-140
Kötelező gyakorlat összesen-7846371421
Kötelező tantárgyak összesen592125910282879
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak-
25.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-373471
26.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-91126217
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen-128161289
Összes óraszám592138711893168
Két éves képzés esetén
Sor-
szám
TantárgyI/13.
évfolyam
37 hét**
II/14.
évfolyam
34 hét**
Összes
óraszám
Kötelező elméleti órák
1.Osztályfőnöki181735
2.Testnevelés373471
3.Kertészeti alapismeretek37-37
4.Kertépítészeti növénytan és dendrológia553489
5.Kertépítészet5551106
6.Kertfenntartás373471
7.Kertépítészeti technológia373471
8.Műszaki ismeretek7434108
9.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-5151
10.Vezetési ismeretek-1717
11.Munka- és környezetvédelem37-37
12.Informatika373471
13.Szakmai idegen nyelv5551106
Kötelező elmélet összesen475391866
Kötelező gyakorlat
14.Kertészeti alapismeretek63-63
15.Kertépítészeti növénytan és dendrológia84105189
16.Kertépítészet140133273
17.Kertfenntartás98112210
18.Kertépítészeti technológia9849147
19.Műszaki ismeretek12698224
20.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-7070
21.Vezetési ismeretek-3535
22.Informatika353570
23.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen7846371421
Kötelező tantárgyak összesen125910282287
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
24.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
25.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat91126217
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen128161289
Összes óraszám138711892576
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges járművezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

80. A Kertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6207 03
2. A szakképesítés megnevezése: Kertész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6129
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6 Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik osztály elvégzése
9 Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6113Zöldségtermesztő
6114Gyümölcstermesztő
6115Szőlőtermesztő
6117Faiskolai kertész
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképzett kertész hivatásszerűen végezheti a zöldség-, gyümölcs-, szőlőnövények szaporítását, nevelését, telepítését, termesztéstechnológiai munkáit. A tevékenységgel kapcsolatos gépek üzemeltetését, az előállított termékek értékesítését, a kapcsolódó kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek alkalmazását a gyakorlatban.
Ha a kertész szakember a II. kategóriájú, vagy szakmérnök irányításával az I. kategóriájú növényvédő szerekkel kívánja végezni növényvédelmi munkáját, szükséges még a 31 6206 02 OKJ számú Növényvédő és méregraktár kezelő szakképesítés megszerzése is.
A kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, kereskedelmi ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására, az adminisztrációs ügyletek intézésére is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 02Faiskola-kezelő
21 6207 03Gyümölcstermelő
21 6207 04Kerti munkás
21 6207 06Szőlőtermelő
21 6207 08Zöldség- és fűszernövény-termelő
31 6207 01Dísznövény- és zöldségtermesztő
31 6207 02Szőlő- és gyümölcstermesztő
32 6206 01Biotermesztő
51 6207 02Vincellér
52 6207 01Kertész- és növényvédelmi technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Zöldségtermesztési tevékenység végzése:
- a zöldségnövények morfológiájának, környezeti igényeinek ismerete,
- a zöldségnövények szaporítása, szabadföldi termesztésük,
- zöldségfélék hajtatása, a termesztőberendezések üzemeltetése,
- zöldségfélék betakarítása, árukezelése, előfeldolgozása, tárolása,
- zöldségfélék magtermesztése.
Szőlőtermesztési tevékenység végzése:
- a szőlőnövény és környezeti igényének ismerete,
- a szőlőfajták ismerete,
- a szőlő szaporítása, szaporítóanyag előállítása, szőlőfajták ismerete,
- szőlőültetvény létesítése, termesztéstechnológiai munkáinak elvégzése,
- tőkeművelési, metszési munkák, zöldmunkák, talajművelési, öntözési,
- növényvédelmi munkák elvégzése,
- a szőlő betakarítása, feldolgozása,
- egyszerű borkezelési munkák elvégzése.
Gyümölcstermesztési tevékenység végzése:
- a gyümölcstermő növények morfológiájának, környezeti igényeinek ismerete,
- az egyes gyümölcsfajok fajtáinak, alanyainak, azok főbb tulajdonságainak ismerete,
- a gyümölcstermő növények szaporítása, szaporítóanyaguk előállítása,
- gyümölcsültetvény létesítése, fiatal fák gondozása, termőfelület kialakítása,
- a termőültetvény termesztéstechnológiai munkáinak elvégzése (termőfelület fenntartása, talajápolási, tápanyagutánpótlási munkák elvégzése, öntözés, növényvédelem),
- a gyümölcs betakarítása, áruvá készítése, tárolása, elsődleges feldolgozása, forgalmazása.
A tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása:
- a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztési tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,
- a kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:
- eladói, felvásárlói feladatok ellátása a különböző szintű zöldség-, szőlő- és gyümölcs értékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet), nagybani piacokon felvásárlás és eladás,
- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,
- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.
Vezetési és szervezési tevékenység végzése:
- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,
- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.
Munkavédelmi szabályok betartása és betartatása:
- valamennyi munkafolyamatnál az üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri hazánk éghajlati és talaj adottságait,
- ismeri a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,
- ismeri az öntözés, a talajművelés és trágyázás célját, idejét, módjait, eszközeit, gépeit,
- ismeri a legfontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomokat és az ellenük való védekezés módjait,
- ismeri a kitűzés eszközeit,
- ismeri az ültetvényháló kitűzésének eljárásait,
- értelmezi az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,
- megérti a talajművelést befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,
- megérti a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,
- megérti a talaj termelékenységét befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának lehetőségeit,
- megérti a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag utánpótlás összefüggéseit,
- jellemzi a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket,
- megérti az öntözés szerepét, jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,
- jellemzi a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait,
- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,
- megérti a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,
- megérti a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben,
- jellemzi a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,
- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,
- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,
- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit.
Zöldségtermesztés terén
- ismeri a zöldségnövények fogalmát, csoportosítási módjait, táplálkozási, gazdasági jelentőségét,
- ismeri a zöldségnövények ökológiai igényeit,
- ismeri a zöldségnövények termesztési módjait,
- ismeri a termesztőberendezések típusait, részeit, a hajtatótelepek helyének kiválasztását meghatározó szempontokat,
- ismeri a leggyakrabban előforduló betegségeket, kártevőket, gyomnövényeket,
- ismeri a növényi sorrend összeállításának szempontjait, a kettős termesztés lehetőségeit,
- ismeri a zöldségtermesztési üzemek talajművelési rendszereit,
- megérti a zöldségnövények tenyészterület igényének megállapítását,
- megérti a csírázási hőmérséklet és a talajhőmérséklet közötti összefüggést,
- megérti a hő- és fényhatás, valamint a növény fejlődése és növekedése közötti összefüggést,
- értelmezi a növényápoló talajmunkák célját és módjait,
- jellemzi a vegyszeres gyomirtás módjait,
- értelmezi a fejtrágyázás időpontjának és megfelelő módjának kiválasztását,
- értelmezi a talajban lévő tápanyagok mennyisége és a növény fejlődése közötti összefüggést,
- értelmezi az öntözés célját és időpontjának megállapítását,
- megérti a gyökeresedési mélység, az öntözések száma, valamint a kijuttatott vízmennyiség közötti összefüggést,
- megérti a fóliaágyak, fóliasátrak létesítésének menetét, üzemeltetési munkáit,
- jellemzi a növényházi zöldségtermesztés sajátosságait,
- megérti a palánták kiültetésének idejét, módját,
- értelmezi a hajtatás feltételeit, gazdaságosságának elemzését,
- jellemzi a szedés eszközeinek, módjainak kiválasztását, az árukezelés módjait,
- megérti a zöldségfélék feldolgozásának jelentőségét,
- értelmezi a szaporítóanyag-előállítás követelményeit, jogi szabályozását,
- jellemzi a zöldség magtermesztés speciális munkáit,
- jellemzi az egyéves, a kétéves és az évelő zöldségfélék magtermesztésének agrotechnikáját,
- jellemzi a zöldségnövények károsítóit és az ellenük való védekezési módokat,
- meg tudja választani a termesztett zöldségfélék szedési idejét,
- meg tudja választani a növényi részek tárolási módjait,
- meg tudja választani a zöldségeskert őszi és tavaszi talajelőkészítésének munkálatait,
- meg tudja választani a trágyázás módjait, eszközeit, anyagait,
- meg tudja választani a zöldségnövények szaporítási módjait,
- meg tudja választani a zöldségnövények ápolási munkáit,
- meg tudja választani a zöldségnövények környezetkímélő növényvédelmének módjait,
- meg tudja választani a zöldségfajok termesztéstechnológiáját.
Gyümölcstermesztés terén
- ismeri a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét, a termőtájakat, körzeteket, üzemi formákat,
- ismeri a gyümölcstermő növények szaporítását természetes szaporítóképletekkel, gyökereztetéssel és szervátültetéssel, merisztémaszaporítással,
- ismeri a gyümölcsösök ültetési anyagát: saját gyökerű szaporítóanyag és gyümölcsoltvány,
- ismeri a leggyakrabban előforduló betegségeket, kártevőket, gyomnövényeket,
- ismeri a szaporítóanyag-előállítás feltételeit, jogi szabályozását,
- ismeri a faiskola feladatát, részeit,
- ismeri a telepítés szervezését,
- ismeri a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat, a koronaformák értékelő jellemzését,
- ismeri a termőfelület mérését, a termésszabályozás módjait,
- ismeri a metszés és hajtáslekötözés hatását a növekedésre és fejlődésre,
- ismeri a gyümölcs érésének folyamatait,
- ismeri a gépi betakarítás eszközeit,
- ismeri a gyümölcsök egyszerű feldolgozását,
- jellemzi a gyümölcstermő növények csoportjait,
- megérti a gyümölcsültetvények létesítésének, telepítésének feltételeit,
- megérti az egyes gyümölcsfajok termesztési feltételeinek jelentőségét,
- jellemzi az egyes gyümölcsfajok termesztéstechnológiáját meghatározó tényezőket,
- jellemzi az ivaros és ivartalan szaporítás módjait,
- jellemzi a gyümölcstermő növények alanyait, azok hatásait,
- értelmezi az alany-, a koronaforma és a fajta összefüggéseinek jelentőségét,
- megérti a telepítést követő munkák jelentőségét,
- értelmezi a metszés célját, biológiai alapjait,
- megérti a leggyakrabban alkalmazott koronaformák alakító metszését,
- megérti a termőegyensúly fogalmát, fenntartását,
- értelmezi a metszést, a metszést kiegészítő eljárások biológiai hatását,
- jellemzi a termés és növekedésszabályozás módjait,
- értelmezi a koronaformák és a termesztés műveleteinek összefüggéseit,
- jellemzi a jelentősebb árufajtákat és fajtacsoportokat,
- megérti a szedés időpontját meghatározó tényezőket,
- megérti a gyümölcstárolás módjait, az egyes fajok ideiglenes és tartós tárolását,
- jellemzi a gyümölcsfajok károsítóit és a védekezés módjait,
- megérti a gyümölcsfélék elsődleges feldolgozásának jelentőségét,
- meg tudja nevezni szakszerűen a gyümölcstermő növények egyes részeit,
- meg tudja választani a gyümölcstermő növények szaporítási módjait természetes szaporítóképletekkel, gyökereztetéssel és összenövesztéssel,
- meg tudja választani a gyümölcsösök ültetési anyagait (alany, nemes, oltványok, gyökeres dugványok),
- meg tudja választani a csemete- és oltványnevelés munkáit,
- meg tuja választani a faiskolai termékek kitermelési, osztályozási, vermelési, szállítási, értékesítési munkáit,
- meg tudja választani a telepítés előtti munkákat,
- meg tudja választani a gyümölcsfák telepítésének munkáit,
- meg tudja választani a kerítés és támrendszer létesítésének munkáit,
- meg tudja választani a fiatal fák termőfelületének kialakítási módjait,
- meg tudja választani a termőfák termőfelületének fenntartási munkáit,
- meg tudja választani a zöldmunkákat, lekötözéseket,
- meg tudja választani a termésritkítás módjait,
- meg tudja választani az ültetvények talajápolásának, trágyázásának, öntözésének munkálatait,
- meg tudja választani az egyes gyümölcsfajok speciális ápolási munkáit,
- meg tudja választani az egyes gyümölcsfajok betakarításának, szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának, szállításának módjait, eszközeit, anyagait, munkálatait,
- meg tudja választani a gyümölcsök tárolási módjait.
Szőlőtermesztés terén
- ismeri a szőlőtermesztés jelentőségét, történetét, jelenlegi helyzetét, a borvidékek és körzetek jellemzőit,
- ismeri a bortörvény szabályozási előírásait,
- ismeri a hegyközségek szerepét, jelentőségét,
- ismeri a szőlő szaporító- és ültetési anyagait, azok szabványait, az előállítás követelményeit,
- ismeri a szőlő szaporítási módjait,
- ismeri a szőlőültetvény létesítésével kapcsolatos előkészítési, tervezési feladatokat,
- ismeri a támberendezések típusait, anyagait, karbantartási munkáit,
- ismeri az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,
- ismeri az értékesítés lehetőségeit,
- ismeri a szőlőbetakarítás során használt járművek üzemeltetési lehetőségeit,
- ismeri a borminőséget meghatározó tulajdonságokat (sav-, cukor-, alkohol-, extrakt tartalom stb.)
- ismeri az aszúsodás folyamatát, feltételeit,
- ismeri a fehérborszőlő feldolgozásának folyamatát gépeit, eszközeit,
- ismeri a vörösbor készítésének technológiáját,
- ismeri a mustok és borok hőmérséklet-szabályozására szolgáló eszközök használatát,
- ismeri a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjedés folyamán,
- ismeri a káros mikroorganizmusok hatását, az ellenük való védekezés lehetőségeit,
- ismeri a hibás és beteg borok kezelésének módjait,
- megérti a szőlő táplálkozásbiológiai, élettani jelentőségét,
- jellemzi a kultúrált borfogyasztás elvárásait,
- megérti a szőlőfélék csoportosítását,
- jellemzi a szőlőnövény biológiai tulajdonságait, részeit,
- értelmezi a fajtaválasztás szempontjait,
- értelmezi a fajta szerepét, termesztési jelentőségét,
- értelmezi a szőlőfajták értékmeghatározó tényezőit és csoportosítását,
- jellemzi a szőlőfajták csoportjait,
- jellemzi a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajtákat,
- jellemzi a legfontosabb csemegeszőlő fajtákat,
- jellemzi a legfontosabb alanyfajtákat,
- értelmezi az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát,
- értelmezi a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát,
- értelmezi a művelésmód megválasztásának szempontjait,
- értelmezi a metszés célját, biológiai alapjait,
- értelmezi a metszésmód és a fajta összefüggéseit,
- értelmezi a nem termő és termőszőlő metszésének alapelveit,
- értelmezi a szőlő metszési idejének, eszközeinek megválasztását,
- jellemzi a szőlő károsítóit és a védekezési módokat,
- jellemzi a szüreti módokat,
- megérti a szüret előkészítési, tervezési, szervezési feladatait,
- értelmezi a borászati technológiai célnak megfelelő szüreti időpont és szüretelési módok megválasztásának szempontjait,
- értelmezi a próbaszüret eredményeinek értékelését (cukor-sav arányának változása),
- értelmezi a betakarítás és feldolgozás munkafolyamatainak összefüggéseit,
- meg tudja választani a szaporítóanyag-termesztés munkaműveleteit,
- meg tudja választani a szőlőtelepítés munkaműveleteit,
- meg tudja választani a támberendezés létesítésének, karbantartásának munkáit,
- meg tudja állapítani a szőlő vegetatív és generatív ciklusát, az azokhoz kapcsolódó szőlőtermesztő beavatkozások időrendjét,
- meg tudja határozni a termőegyensúly fogalmát,
- meg tudja választani a tőke terhelhetőségét,
- meg tudja választani a nem termő és termőszőlők metszési- és zöldmunkáit,
- meg tudja választani a talajművelés és trágyázás műveleteit,
- meg tudja választani a szüreti előkészületek teendőit,
- meg tudja választani a szüret idejét, módját, munkáit.
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia terén
- ismeri az élelmiszeriparban jelentős mikrobák felépítését, életjelenségeit, életfeltételeit,
- ismeri az emberi szervezet tápanyagigényét, a helyes és korszerű táplálkozás élettanát,
- megérti a technológiai változások szerepét az élelmiszerekben, azok előállításában.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a gépek legfontosabb szerkezeti anyagait,
- ismeri a gépészetben alkalmazott legfontosabb oldható és oldhatatlan kötéseket,
- ismeri az erőgépek szerkezeti részeit,
- ismeri az erőgépek erőátviteli, kenési, hűtési és elektromos berendezéseit,
- ismeri a belsőégésű és a villanymotorok működését,
- ismeri az ábrázolás és a méretmegadás szabályait, a műszaki vázlat értelmezését,
- ismeri az öntözőberendezések felépítését,
- ismeri a vegyszeres gyomirtás módjait, gépeit,
- ismeri a növényvédőgépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a szaporítóanyag előállítás és telepítés gépeinek felépítését,
- ismeri a kertészeti kisgépek jellemzőit, működésüket,
- ismeri a metszőgépek használatát,
- ismeri a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek használatát,
- ismeri a termesztőberendezések, egyéb építmények szakszerű használatát,
- megérti az erőgépek, belső égésű motorok, villanymotorok, szállító eszközök és rakodógépek felépítését, működését, karbantartásuk alapelveit,
- megérti az üzemanyagok, kenőanyagok, tüzelőanyagok alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,
- megérti a talajművelőgépek működését,
- megérti a szerves- és műtrágyaszóró gépek működését,
- megérti a háti-, motoros- és vontatott permetezőgépek szerkezetét, működését,
- megérti a hidrofúró, gödörfúró és pneumatikus metszőolló szerkezeti felépítését és működését,
- megérti az oltógépek működését,
- megérti az oltványkitermelés gépeinek működését,
- megérti a szőlő-, gyümölcs- és zöldségbetakarító gépek működését,
- meg tudja választani az ültetvényekben alkalmazott traktorokat, a hozzájuk kapcsolódó munkagépeket, a gépek üzemelését.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a piackutatás módszereit,
- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,
- ismeri az adóztatás általános jellemzőit, az adó típusait,
- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,
- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,
- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,
- megérti a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,
- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,
- megérti a fedezeti pont lényegét,
- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,
- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,
- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,
- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,
- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,
- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.
Vezetési ismeretek terén
- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,
- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,
- ismeri a döntési folyamat szakaszait,
- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,
- ismeri a vezetés módját, módszereit,
- ismeri a vezetés emberi tényezőit,
- ismeri a vezetési stílusokat,
- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,
- megérti a termesztés tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait.
Munka- tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,
- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,
- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,
- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,
- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,
- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,
- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,
- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,
- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,
- ismeri a környezetvédelem területeit,
- ismeri a kertészek környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,
- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,
- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,
- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,
- megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,
- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,
- megérti a környezetvédelem jelentőségét,
- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,
- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.
Szakmai idegen nyelv terén
- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a legfontosabb szerves és műtrágyákat,
- ismeri a legfontosabb növényvédő szereket,
- felismeri a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,
- tud ültetvényhálót kitűzni,
- használni tudja a meteorológiai eszközöket,
- el tudja végezni a talajmintavételt, az egyszerű talajvizsgálatokat.
Zöldségtermesztés terén
- ismeri a legfontosabb zöldségnövényeket és azok magvait és palántáit,
- ismeri a legfontosabb károsítókat és károsításokat,
- tudja a vetőmag tulajdonságok meghatározását, értékelését, válogatását, tisztítását,
- tudja a mindenkori szabványok alkalmazását,
- tudja a fóliasátrak, fóliaágyak létesítését, üzemeltetését és karbantartását,
- tudja a termesztőedények, kéziszerszámok, öntözőeszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását és karbantartását,
- tudja a magvak begyűjtését,
- tudja a termesztési célnak és az adott szabványnak megfelelő árukikészítést és a szakszerű csomagolást, tárolást,
- tudja az egyes zöldségfélék speciális ápolási, áruszedési munkáit,
- tudja a hajtatás különleges munkálatait,
- tudja az egyes zöldségfélék feldolgozását,
- tudja a földraktár gondozását,
- tudja az állandó helyre való szabadföldi vetést,
- tudja a palántanevelés munkafolyamatait,
- tudja a kiültetésre alkalmas palánta ismérveit,
- el tudja végezni a vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítását,
- el tudja végezni a növényágyak, melegágyak, szabadföldi palántaágyak készítését,
- el tudja végezni a termesztőberendezések talajának előkészítését,
- el tudja végezni a zöldségtermesztésben leggyakrabban alkalmazott szaporítási eljárásokat, (magvetés, tűzdelés, dugványozás stb.)
- el tudja végezni a palánták kiültetését, a növények be- és átcserepezését,
- el tudja végezni a növényápoló, növényvédelmi munkákat.
Gyümölcstermesztés terén
- ismeri az alanyok telepítését szemzéshez,
- ismeri az alanytelepek létesítését, gondozását,
- ismeri az alanyok kézbenoltását,
- ismeri a merisztémaszaporítást,
- ismeri a legfontosabb károsítókat és károsításokat,
- ismeri az egyes gyümölcsfajok feldolgozását,
- tudja a magonc alanyok előállítását,
- tudja a magvak rétegezését,
- tudja a dugványiskola létesítését és gondozását,
- tudja a természetes szaporítóképletekkel történő szaporítást,
- tudja a szemzést,
- tudja az oltványiskola gondozását,
- tudja a faiskolai termékek osztályozását, csomagolását,
- tudja az ültetési anyag minőségi követelményeit,
- tudja az ültetési anyag ideiglenes vermelését,
- tudja a szamóca frigopalánta termelését, tárolását, forgalmazását,
- tudja az intenzív koronaformák alakító metszését,
- tudja a hagyományos koronaformák alakító metszését,
- tudja a zöldmunkákat és a lekötözéseket a korona kialakításánál,
- tudja a sövények létesítését és gondozását,
- tudja a termő gyümölcsösök metszését,
- tudja a gyümölcsök szedését, osztályozását, csomagolását, áruvá készítését,
- tudja a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését, a kézi gyümölcsritkítást,
- tudja a gépi betakarítást,
- tudja a legelterjedtebb gyümölcsfajták felismerését,
- tudja a gyümölcstárolás munkáit,
- tudja az egyes gyümölcsfajok elsődleges feldolgozását, a mindenkori szabványok használatát,
- el tudja végezni a gyümölcsfa részeinek, termőrészeinek felismerését, megnevezését,
- el tudja végezni a gyümölcsfák telepítésének (talajelőkészítés, ültetvényháló kitűzése, telepítési formák, szaporítóanyag előkészítése ültetésre, ültetés) és pótlásának munkáit,
- el tudja végezni a támberendezések létesítését és karbantartását,
- el tudja végezni a faiskolai áruk kitermelését, vermelését, tárolását.
Szőlőtermesztés terén
- ismeri a szőlő szaporítóanyag osztályozását, minősítését,
- ismeri a konténeres oltványok nevelésének műveleteit,
- ismeri a szőlőtelepítés előkészítésének műveleteit,
- ismeri a telepítések költségeinek és várható hozamaiknak egybevetésével az eredményesség kiszámítását,
- ismeri a legfontosabb károsítókat és károsodásokat,
- ismeri a szőlő mérlegelését és minősítését,
- ismeri a csemegeszőlő osztályozás, csomagolás műveleteit,
- ismeri az alapvető borkezelési eljárásokat (egyszerű és iskolázó pinceműveletek - erjesztés, feltöltés, töltögetés, kénezés, fejtés, derítés, szűrés, szeparálás, borjavítási eljárások stb.)
- tudja a szőlőnövény részeit,
- tudja a telepítés előkészítését, a kitűzés folyamatát,
- tudja az európai és alanyvesszők szedését, feldolgozását,
- tudja a törzs-, karkötözés és szálvessző lekötözés műveleteit,
- tudja az alanytelepek ápolási munkáit,
- tudja a támberendezések létesítését,
- tudja a kézi és gépi oltást,
- tudja az iskolázás műveleteit,
- tudja a szaporítóanyag osztályozását és minősítését,
- tudja a tőkepótlási eljárásokat,
- tudja a tőkeművelési módok használatát,
- tudja a nem termő szőlő metszését,
- tudja a próbaszüreti mintavételt,
- tudja a legelterjedtebb szőlőfajták felismerését,
- tudja a must fokolását,
- tudja a kisüzemi feldolgozórendszer egységeinek működtetését,
- tudja a tárolóedények használatát, karbantartását, tisztítását,
- tudja a hordók mosását, kénezését, a bormintavételt,
- tudja a borok érzékszervi bírálatát, a főbb borkategóriákat,
- tudja a mindenkori szabványok használatát
- el tudja végezni a szőlőültetés különböző módjait,
- el tudja végezni a szőlő metszését,
- el tudja végezni a szőlő zöldmunkáit,
- el tudja végezni a szüretelés műveleteit.
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia terén
- ismeri a káros és a hasznos mikroorganizmusok tevékenységének hatását,
- ismeri a káros mikroorganizmusok elleni védekezés lehetőségeit,
- tudja a zöldség- és a gyümölcsfélék feldolgozását,
- tudja a tároláskor bekövetkező romlásjelenségeket,
- el tudja végezni a zöldség- és a gyümölcsfélék tárolását,
- el tudja végezni a hordók mosását, kénezését, a bormintavételt,
- el tudja végezni az alapvető borkezelési eljárásokat.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri az erőgépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,
- üzemelteti, karbantartja és vezetni tudja a megfelelő erőgépet,
- működtetni tud kertészeti kisgépet,
- tudja az oldható és oldhatatlan kötések készítését, bontását,
- üzemeltetni tudja az ültetvényben alkalmazott traktorokat, s a hozzájuk kapcsolódó munkagépeket,
- karban tudja tartani a kézi szerszámokat,
- végre tudja hajtani az erő- és munkagépek összekapcsolását,
- be tudja állítani a szerves- és műtrágyaszórás gépeit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a talajművelés gépeit,
- működtetni tudja az öntözés gépeit, berendezéseit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépeket,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja az oltógépeket,
- el tudja végezni a traktorok, munkagépek napi karbantartását.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,
- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),
- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),
- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),
- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,
- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,
- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,
- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,
- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,
- elvégzi a bizonylatok kiállítását,
- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,
- el tudja készíteni az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást.
Vezetési ismeretek terén
- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti munkák tervezését, megszervezését.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A kertész rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Szüksége van kézügyességre, jó megfigyelőképességre, hogy észrevegye, mire van szüksége az általa gondozott növénynek. A kertész szeresse a növényeket, s legyen tisztában a környezet védelmének szükségességével. Legyen ötletes, hogy a váratlanul előadódott problémákat mostoha körülmények között is meg tudja oldani. Legyen nyitott az újdonságokra, s legyen képes tudását folyamatosan fejleszteni.
Felelősségérzettel végezze munkáját, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen az erőgépek vezetéséhez - nélkülözhetetlen a figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- járművezetői engedély,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzés ideje alatt szervezett járművezető oktatás esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
A zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés és a szőlőtermesztés tantárgyak anyagából esszéfeladat elkészítése.
A kertészeti alapismeretek, a műszaki ismeretek, a vállalkozási és kereskedelmi, a vezetési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.
Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- zöldségtermesztés,
- gyümölcstermesztés,
- szőlőtermesztés,
- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A zöldségtermesztés vizsgatárgy:
- a zöldségnövények csoportosítása, igényei,
- a zöldségnövények termesztési módjai,
- a zöldségnövények szaporítása,
- a zöldségnövények ápolása,
- a zöldségnövények betakarítása, tárolása és feldolgozása,
- a zöldségnövények vetőmagtermesztése
témaköröket foglalja magába.
A gyümölcstermesztés vizsgatárgy:
- a gyümölcstermő növények csoportosítása, szaporítási módjaik,
- a gyümölcsök táplálkozásbiológiai jelentősége, termőtájai, a gyümölcstermesztés helyzete,
- a gyümölcstermő növény részei, koronaformák, a metszési ismeretek,
- a gyümölcsös telepítése, a korona kialakítása, a termőültetvény ápolási munkái,
- a gyümölcstermő növények károsítói, s az ellenük való védekezés módjai,
- a gyümölcs szürettel, áruvá készítésével, tárolásával kapcsolatos ismeretek,
- az egyes gyümölcsfajok termesztéstechnológiájával kapcsolatos ismeretek
témaköröket foglalja magába.
A szőlőtermesztés vizsgatárgy:
- a szőlőtemesztés történelmi áttekintése, helyzete, ökológiai tényezői,
- a szőlő fenológiai fázisai,
- a szőlő szaporítása, szaporítóanyag előállítása,
- a tőkeművelési módok,
- a szőlő telepítésével kapcsolatos munkák,
- a szőlő támberendezésével kapcsolatos ismeretek,
- a szőlő metszését, zöldmunkái, azok biológiai alapjai,
- a szőlő ápolási munkái,
- a szőlőben előforduló károsítók, s az ellenük való védekezés módjai,
- a szőlő fajták, borvidékek,
- az integrált szőlőtermesztés ismeretei,
- a szőlő betakarítási és feldolgozási műveleteinek ismerete
témaköröket foglalja magába.
A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- a kereskedelmi ismeretek,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga négy részből áll:
- Zöldségtermesztés, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.
- Gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, a teljesítmény mérésére is alkalmas technológiai műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok megoldása egy óra időtartam alatt.
- Zöldségfajok, gyümölcsfajok és fajták, gyümölcstermő növények és cserjék (valamint azok alanyai), szőlőfajták felismerése, magvak, termések, növényi részek, termőrészek, fenológiai fázisok, kór-és kárképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. felismerése (legalább 30 db), felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása, mustfokolás, alapvető pinceműveletek, naplók és bizonylatok kiállítása.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- zöldség szaporítás, palántanevelési ismeretek,
- zöldségfélék termesztéstechnológiai ismeretei,
- zöldségnövények növényvédelmével kapcsolatos ismeretek,
- zöldségfajok, fajták ismerete,
- szedési, tárolási, árukészítési munkák,
- gyümölcstermő növények szaporítása, telepítése,
- gyümölcsfajták, koronaformák ismerete,
- károsítók és védekezési módok ismerete,
- metszési munkák,
- talajművelési, trágyázási és öntözési műveletek,
- egyes gyümölcsfajok termesztése,
- gyümölcsök szüretelése, tárolásukkal, árukészítésükkel kapcsolatos ismeretek,
- szőlőnövény telépítésének, fenológiai fázisainak ismerete,
- szőlőfajták, alanyfajták ismerete,
- metszési munkák, tőkeművelési és metszési módok,
- támberendezések ismerete,
- telepítési munkák,
- termesztéstechnológiai műveletek,
- károsítók és védekezési módok ismerete,
- szüreti munkák,
- szőlő feldolgozásának, borkészítésnek, egyszerű pincemunkáknak ismerete,
- kereskedelmi ismeretek,
- jogi ismeretek,
- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A gyakorlati vizsga tartalma
- zöldségfélék szaporítása, tűzdelése, tápkockázása, palántanevelése,
- zöldségfélék kiültetése szabadföldre,
- általános és speciális termesztéstechnológiai feladatok elvégzése,
- zöldségmagvak, palánták, károsítók felismerése,
- magvak vizsgálatával, kezelésével kapcsolatos eljárások elvégzése,
- gyümölcstermő növények szaporítása, szaporítóanyag előállításával kapcsolatos munkák,
- kitermelési, vermelési munkák elvégzése,
- telepítés, koronaalakítás munkái,
- metszések és a metszést kiegészítő, metszést követő munkák elvégzése,
- gyümölcsfajták ismerete,
- károsítók ismerete,
- talajművelési, öntözési munkák elvégzése,
- gyümölcsszüret, áruvákészítés, csomagolás elvégzése,
- tárolási munkák elvégzése,
- szőlőnövény részeinek ismerete,
- szőlőfajták, alanyfajták ismerete,
- károsítók felismerése,
- szőlő szaporítási, tőkepótlási munkáinak elvégzése,
- szőlő telepítése különböző módokon,
- tőkeforma kialakítása, metszések és zöldmunkák elvégzése,
- talajművelési munkák elvégzése,
- borszőlő és csemegeszőlő szüretelése,
- borszőlő feldolgozási munkái,
- egyszerű pinceműveletek elvégzése,
- gépkarbantartási feladatok,
- a gépek üzemképes állapotba helyezése,
- szántás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kaszálás, elvégzése kerti traktorral,
- fűnyírás motoros fűnyíróval,
- lombtrágyázás háti és hordozható motoros permetezőgéppel,
- tápoldat elkészítése, kipermetezése,
- permetezőgép, műtrágyaszóró beállítása, üzemeltetése,
- öntözőberendezés összeszerelése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a négy gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 70%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 70% alatt teljesített.
Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 70%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismertek
Zöldségtermesztés
Gyümölcstermesztés
Szőlőtermesztés
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia
Műszaki ismeretek
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Vezetési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Informatika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Két és fél éves képzés esetén:
Sor
szám
TantárgyElőkészítő
évfolyam
18 hét**
I/11.
évfolyam
37 hét **
II/12.
évfolyam
34 hét**
Összes
óraszám
1.Agrárágazati előkészítő elméleti ismeretek (9. évfolyam)111111
2.Agrárágazati előkészítő gyakorlati ismeretek (9. évfolyam)111111
3.Mezőgazdasági szakmai alapozó elméleti ismeretek (10. évfolyam)148148
4.Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlati ismeretek (10. évfolyam)222222
Előkészítő ismeretek összesen592592
Kötelező elméleti órák
5.Kötelező közismeret - Informatika-222204426
6.Kertészeti alapismeretek-56-56
7.Zöldségtermesztés-7468142
8.Gyümölcstermesztés-7468142
9.Szőlőtermesztés-373471
10.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia-37-37
11.Műszaki ismeretek-5551106
12.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--5151
13.Vezetési ismeretek--1717
14.Munka- és környezetvédelem-37-37
15.Szakmai idegen nyelv-373471
Kötelező elmélet összesen6295611190
Kötelező gyakorlat
16.Kertészeti alapismeretek-28-28
17.Zöldségtermesztés-133126259
18.Gyümölcstermesztés-161126259
19.Szőlőtermesztés-10577182
20.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia-28-28
21.Műszaki ismeretek-10598203
22.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--6363
23.Vezetési ismeretek--2828
24.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-140-140
Kötelező gyakorlat összesen-7005181218
Kötelező tantárgyak összesen-
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak-
25.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-373471
26.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-7070140
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen-107104211
Összes óraszám592143611833211
Két éves képzés esetén:
Sor-
szám
TantárgyI/11.
évfolyam
37 hét**
II/12.
évfolyam
34 hét**
Összes
óraszám
Kötelező elméleti órák
1.Kötelező közismeret - Informatika222204426
2.Kertészeti alapismeretek56-56
3.Zöldségtermesztés7468142
4.Gyümölcstermesztés7468142
5.Szőlőtermesztés373471
6.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia37-37
7.Műszaki ismeretek5551106
8.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-5151
9.Vezetési ismeretek-1717
10.Munka- és környezetvédelem37-37
11.Szakmai idegen nyelv373471
Kötelező elmélet összesen6295611190
Kötelező gyakorlat
12.Kertészeti alapismeretek28-28
13.Zöldségtermesztés133126259
14.Gyümölcstermesztés161126259
15.Szőlőtermesztés10577182
16.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia28-28
17.Műszaki ismeretek10598203
18.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-6363
19.Vezetési ismeretek-2828
20.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen7005181218
Kötelező tantárgyak összesen
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
21.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
22.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat7070140
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen107104211
Összes óraszám143611833211
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges járművezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeltben jelentette meg.

82. A Kertészeti gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 03
2. A szakképesítés megnevezése: Kertészeti gépész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése és szakmai előképzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11 Előírt gyakorlat:
12 Szakmai alapképzés időtartama:
13 Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8293Kertészeti gépész
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kertészeti gazdaságokban alkalmazott erőgépek (vontatók) és hozzá kapcsolt munkagépek önálló üzemeltetése, a gépesített termesztéstechnológiai követelményeknek megfelelő munkahelyzet beállítása és a gépek karbantartása, kapcsolódó közúti szállítási munkák elvégzése, valamint gépi szolgáltatások nyújtása.
A kertészeti speciális gépek, gépcsoportok, a parképítésnél használatos munkagépek kezelése, önálló üzemeltetése, a megfelelő munkahelyzet beállítása és a gépek karbantartása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
34 6280 01Állattartó-telepi gépész
34 6280 02Erdészeti gépész
34 6280 04Mezőgazdasági gépjavító
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
31 6280 07Növénytermesztő gépész
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása
Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése
- közúton történő közlekedés, szállítás (csak vezetői engedély birtokában),
- erőgépek kezelő szerveinek használata.
Kertészeti munkagépek üzemeltetése
- talajművelési munkák végzése,
- tápanyag-visszapótlás végzése,
vetési munkák végzése.
Parképítés gépeinek karbantartása
- napi és időszakos karbantartás elvégzése.
Parképítés gépeinek üzemeltetése
- terep-előkészítés, tereprendezés, talajtömörítés,
- parkgondozás.
Mezőgazdasági erőgépek, kertészeti munkagépek javításában - irányítás mellett - való részvétel.
- Önálló vállalkozás fenntartása, gépi bérmunkavállalás.
2. Elméleti követelmények
- Erő- és munkagépek karbantartása terén
- ismeri a gépek javításának, karbantartásának, tárolásának, valamint a szállítás általános szabályait, a gépkapcsolások előírásszerű módját,
- ki tudja választani a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri a pótkocsik karbantartását,
- felismeri az erőgépek, szerkezeti egységeit,
- összegezni tudja a gépek kezelésére, karbantartására vonatkozó ismereteket,
- ábrázolni tudja a hidraulikus berendezéseket, folyamatábrákat,
- felismeri a munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a parképítés gépeinek működési elvét úgy, mint:
- a terep-előkészítés gépeit (bokorirtó, tuskókiemelő, tuskómaró, gyökérfésű, talajlazító),
- a tereprendezés gépei (földtoló, földnyeső, földgyalu, talajsimítók, talajegyengetők),
- a talajtömítés gépeit.
Erő- és munkagépek üzemeltetése terén
- ismeri a közlekedés közúti, szántóföldi feltételeit, szabályait, az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- ismeri a forgalomban való részvétel szabályait, veszélyhelyzeteket, vezetéstechnikát,
- elemezni tudja a közúti közlekedés általános szabályait,
- ismeri a munkakörökhöz kapcsolódó munkavédelmi, tűzvédelmi, szállítási szabályokat,
- ismeri, tudja a gépekre vonatkozó munkabiztonsági előírásokat,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- ismeri a kézi motoros fűrészgép szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetését,
- ismeri a parkgondozás gépeit (motoros kaszák, gyepápolás gépei),
- ismeri a gépek vezetésének szabályait, annak emberi tényezőit,
- meg tudja határozni a jármű és talaj kapcsolatát,
- ismeri a gépekre vonatkozó stabilitás alapfogalmait,
- értékeli, elemzi a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- ismeri a talajművelés célját, módjait,
- ismeri a minőségi szántás elemeit, az eke beállítás lehetőségeit,
- meg tudja határozni a szántási hibák kiküszöbölésének módjait,
- ismeri a talajművelő gépek beállítási lehetőségeit,
- ismeri a tápanyag-visszapótlás módjait, a kapcsolódó gépek beállítási módjait,
- ismeri a vetési módokat és a vetőgép beállítási lehetőségeit,
- ismeri a nyomjelző és a csoroszlyaszám beállításának módjait,
- ismeri a tápanyag-visszapótlás gépeinek beállítását, üzemeltetését,
- ki tudja számolni a gépek beállításához szükséges adatokat,
- adott vetőmaghoz ki tudja választani a megfelelő vetőgépet,
- ismeri az öntözőszivattyúk szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetését,
- ismeri az öntözővíz-szállító csővezetékek fajtáit, telepítését,
- ismeri az esőztető és csepegtető öntözés elméletét,
- ismeri az öntözőberendezések felépítését, üzemeltetését (esőztető öntözőberendezések, esőztető szórófejek, csepegtető öntözőberendezések),
- ismeri a tápoldatos öntözést.
Erő- és munkagépek javításában való részvétel terén
- ismeri az erő és munkagépek szerkezeti felépítését, működését,
- azonosítani tudja a gépek beállítási és üzemeltetési hibáit,
- fel tudja sorolni a mezőgazdasági erőgépek, kertészeti munkagépek javításának, a gépek beállításának műveleteit.
Önálló vállalkozás fenntartása, gépi bérmunkavállalás terén
- ismeri a kezelésére bízott gépek, gépcsoportok gazdaságos üzemeltetésének módját,
- ismeri a gépi bérmunkavállalással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény),
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- ismeri a szerződéskötés szabályait,
- ismeri az álláskereső technikákat,
- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,
- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,
- meg tudja szervezni a saját munkáját.
3. Gyakorlati követelmények
Erő- és munkagépek karbantartása terén
- meg tudja mutatni az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,
- tud segédkezni a gépjavítás egyszerűbb műveleteinél,
- el tudja végezni a gépen a napi karbantartás műveleteit,
- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj szűrőjének tisztítását,
- el tudja végezni a tüzelőanyag-ellátó rendszer karbantartását, légtelenítését,
- el tudja végezni a járó- és kormányszerkezet beállítását, ellenőrzését,
- el tudja végezni a fékpróbát,
- elvégzi a motor hűtőrendszerének karbantartását, ellenőrzését,
- elvégzi a jármű elektromos berendezéseinek ellenőrzését, karbantartását,
- biztonsággal üzemelteti a parképítő gépeket,
- elvégzi a pótkocsik karbantartását.
Erő- és munkagépek üzemeltetése terén
- meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából adódó technológiai hibákat,
- be tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,
- alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzés során,
- kezelni tudja az erőgép kezelőszerveit,
- tud nyomtávot állítani,
- el tudja szakszerűen végezni a gépkapcsolásokat (erő- és munkagépek összekapcsolása),
- elvégzi a szántást, és értékeli a munkáját,
- elvégzi az egyéb talajművelési munkát, beállítja a gépeket,
- beállítja a műtrágyaszóró-gépet adott mennyiség kiszórására, üzemelteti a gépcsoportot,
- beállítja a szervestrágya-szórógépet adott mennyiség kiszórására, üzemelteti a gépcsoportot,
- kiválasztja a vetőgépet adott vetőmaghoz,
- alkalmazza a nyomjelző beállítását,
- beállítja a vetőgépet adott mennyiség kivetésére, üzemelteti a gépcsoportot,
- felismeri a parképítő gépeken előforduló hibák, üzemzavarok okait, elhárításuk módjait,
- szét- és össze tudja szerelni a parképítő gépek adaptereit,
- elvégezi a parképítő munkagépek napi ellenőrzését, karbantartását,
- használja a biztonságtechnikai eszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A kertészeti gépész szakember rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkákhoz is.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor,
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- mezőgazdasági erőgépek,
- kertészeti munkagépek,
- vállalkozási alapismeretek.
A mezőgazdasági erőgépek vizsgatárgy:
- a gépek szerkezeti felépítése,
- az erőgépek kezelése és karbantartása
témaköröket foglalja magába.
A kertészeti munkagépek vizsgatárgy:
- a kertészeti munkagépek szerkezeti felépítése,
- a gépekkel szemben támasztott technológiai követelmények,
- a gépek beállítása, üzemeltetése,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A vállalkozási alapismeretek vizsgatárgy:
- vállalkozás, pénzügy, adózás, marketing
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
- A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
mezőgazdasági erőgépek és kertészeti munkagépek karbantartása,
kertészeti munkagépek beállítása, munkavégzés a beállított gépcsoporttal.
A tételek első része az erőgépek és a kapcsolódó kertészeti munkagépek karbantartását, a második része a gépkapcsolást, a gépcsoport beállítását és az azzal elvégzendő munkát takarja.
A gyakorlati tételek tartalmazzák valamennyi foglalkozás gyakorlása során elvégzendő feladatokat. (A talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a vetés, a parképítés és a parkgondozás.)
A vizsgán a gépek üzemeltetését üzemi körülmények között kell elvégezni.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a mezőgazdasági erőgépek szerkezeti felépítése,
- a mezőgazdasági erőgépek kezelése és karbantartása,
- a kertészeti munkagépek szerkezeti felépítése,
- a gépekkel szemben támasztott technológiai követelmények,
- a gépek beállítása, üzemeltetése,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok,
- vállalkozás, pénzügy, adózás, marketing.
A gyakorlati vizsga tartalma
- kertészeti munkagépek karbantartása,
- erő- és munkagépek összekapcsolása, gépcsoportok kialakítása,
- munkagépek művelési helyzetének beállítása, a beállítás helyességének ellenőrzése, beállítási korrekciók elvégzése,
- talajművelési munkák végzése: szántás, tárcsázás, boronálás, hengerezés, simítózás, magágy-előkésztés, kultivátorozás stb.,
- tápanyag-visszapótlás végzése,
- vetési munkák végzése,
- tereprendezés parképítés előkészítéséhez, talajtömörítés,
- parképítés, parkgondozás, öntözés.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet:
Általános műszaki alapismeretek
Mezőgazdasági erőgépek
Kertészeti munkagépek
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Vállalkozási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat:
Gépszerkezettani, karbantartási gyakorlat
Gépbeállítási és gépüzemeltetési gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
1.Általános műszaki alapismeretek20
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem20
3.Mezőgazdasági erőgépek108
4.Kertészeti munkagépek180
5.Vállalkozási ismeretek72
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
6.Gépszerkezettani, karbantartási gyakorlat222
7.Gépüzemeltetési gyakorlat378
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
*A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeltben jelentette meg.

89. A Lótenyésztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 05
2. A szakképesítés megnevezése: Lótenyésztő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6134
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9 Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6134Lótartó és -tenyésztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A lótenyésztő, gyakran szélsőségesen változatos körülmények között tartott lóállomány szakszerű ápolását, takarmányozását, jártatását, az ivadékok szakszerű ellátását végzi. Munkája balesetveszélyes, ezért türelmet, nagy figyelmet és fegyelmet, speciális szakértelmet igényel. Munkaterületén igen fontos a hasznosításnak megfelelő, lehetőleg természetszerű tartástechnológia, a faji és életkori sajátosságokra tekintettel lévő csikónevelés. A lótenyésztés és tartás, különösen a koncentrált lóállományok esetén, az ágazat gazdaságossága érdekében, de a ló sokrétű hasznosítása miatt is, komoly szervezőmunkát igényel. Szakszerűtlen bánásmód és használat következtében jelentős anyagi károk keletkeznek, ezért fejlett felelősségtudattal rendelkezzen a szakember. A közúti forgalomban történő részvétel külön hajtási engedély birtokában engedélyezett.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
33 6203 01Belovagló (Bereiter)
51 7872 02Lovastúra-vezető
31 6203 10Általános állattenyésztő
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A ló tenyésztése, felnevelése, gondozása, takarmányozása, istállózása.
A ló szakszerű használata a hasznosítás szerint (nyereg alatt, fogatban, versenysportban).
A ló tenyésztésével és használatával kapcsolatos járművek, szerszámok, eszközök és épületek szakszerű használata, gondozása.
Előrelátó, biztonságos munkavégzés, baleset-megelőzés.
2. Elméleti követelmények
Anatómia és élettan terén
- ismeri a sejteket, szerveket, szervrendszereket és azok funkcióit, különös figyelemmel a ló fizikai teljesítményét befolyásoló tényezőkre,
- felismeri a testtájakat.
Lótenyésztés terén
- ismeri a ló evolúcióját, származását, domesztikációját, tenyésztési eljárásait, haszonvételi lehetőségeit, a magyar lótenyésztés múltját, jelenlegi helyzetét, tenyésztő és sport szervezeteit,
- ismeri a ló törzskönyvezés szabályait (névadás, tartós megjelölés, nyilvántartásba vétel, törzskönyvi osztályba sorolás),
- ismeri és bírálja a ló testtájait, mozgását, felfedezi hibáit,
- megnevezi a lovakat ivar, kor, vérmérséklet és használat szerint,
- jellemzi a ló fizikai teljesítményét befolyásoló tényezőket és munkája során tudatosan alkalmazza ezeket,
- leírja a külső és a belső értékmérő tulajdonságokat, megmagyarázza a viselkedés és a rossz szokások teljesítményt befolyásoló szerepét,
- értékeli és összehasonlítja a különböző lófajtákat,
- meghatározza a ló életkorát a külső jelek és fogazat alapján,
- felfedezi és értékeli a lovon található különféle egyedi megjelölést,
- összegzi a ló szaporításával kapcsolatos teendőit,
- kiválasztja a ló korának és hasznosításának megfelelő tartástechnológiát.
Lóhasználat és versenyzési ismeretek terén
- ismeri a díjlovaglás, díjugratás, military, galopp, ügető és a fogathajtó versenyek szabályait, elbírálását, a pályaszolgálati teendőket,
- ismeri a hobbilovaglás, túralovaglás, hajtás, lovasjátékok szabályait és a lovas etikát,
- ismeri az állatvédelmi törvény előírásait,
- megmagyarázza a szerszám, jármű részeit, a lovaglás és a hajtás legalapvetőbb szabályait,
- értékeli és dönt a ló megkötése, rögzítése, megfékezése, ápolása, speciális előkészítése, kezelése, elővezetése, bemutatása, futószárazása, jártatása kérdésekben a szakma szabályai szerint,
- önállóan kidolgozza egy csikó betanításának munkafolyamatát.
Takarmányozástan terén
- ismeri a takarmányok kémiai összetételét, beltartalmi értékét, étrendi hatását, etethető mennyiségét, minősítésüket, tartósításukat, tárolásukat, a különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag igényét,
- összeállítja és kidolgozza a megfelelő takarmányadagokat, az etetés és itatás technikáját különös tekintettel a ló faji sajátosságaira, kiemelve a higiénia fontosságának szerepét.
Lovak egészségvédelme terén
- ismeri az egészséges és a beteg állat életjelenségeit, fontosabb betegségeit, azok tüneteit, megelőzésük módjait, az elsősegélynyújtás és az állat-egészségügyi előírásokat,
- megfogalmazza az egészséges életmód teljesítményfokozó hatását,
- jellemzi az állatorvos által előírt gyógykezeléseket és az állatorvosi kezeléseknél a szakszerű segítség nyújtását.
Lótartás műszaki ismeretei terén
- ismeri különböző korú és hasznosítású lovak férőhelyigényét, az optimális környezeti tényezőket, a lovak istállóit, berendezéseiket, a járulékos építményeket,
- ismeri az ápolás, kezelés, előkészítés, jártatás gépeit, berendezéseit,
- ismeri a legeltetés módjait és eszközeit, a villanypásztort, a lószállítás járműveit, az állati erővel vontatott járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat,
- önállóan szervezi az istállómunkákat, körletrendet, szerszámok, járművek karbantartását, tárolását.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri az állattartó épületek, telepek, munkavédelmi, tűzvédelmi- és környezetvédelemi előírásait, természeti értékeink megóvásának fontosságát, a vagyonvédelem szabályait,
- jellemzi a szakma sajátos baleseti helyzeteit és megmagyarázza a baleseti óvórendszabályok jelentőségét,
- jellemzi a szakmában előforduló foglalkozási ártalmakat és megmagyarázza a megelőzésének módjait,
- alkalmazza az elsősegélynyújtás szabályait.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenységek lehetséges jogi formáit, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait és a társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket, a mezőgazdasági támogatások rendszerét, a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,
- ismeri a munkavállalói és munkáltatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az érdekvédelem rendszerét,
- azonosítja a vállalkozás lényegét, meghatározza belső felépítését, működésének követelményeit,
- megkülönbözteti a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait, az egyszeres könyvvitelt,
- jellemzi a marketing jelentőségét és szerepét a vállalkozásokban,
- érti a kommunikáció alkalmazásának alapjait és az üzleti tárgyalás fogásait,
- megmagyarázza a hitelfelvétel szabályait,
- megmagyarázza a leltározás fogalmát és szabályait,
- megmagyarázza a pénzügyi terv készítésének szabályait és mozzanatait,
- alkalmazza a szerződéskötés szabályait,
- megtervezi saját vállalkozását,
- alkalmazza az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,
- alkalmazza a leltározás szabályait.
3. Gyakorlati követelmények
Anatómia és élettan terén
- bemutatja a fontosabb izületeket, inakat, izmokat utalva a terhelhetőségre és a sérülések megelőzésére.
Lótenyésztés terén
- észleli a ló rossz szokásait, alkalmazza a megelőzés ismert módjait (szelíd, gondos bánásmód),
- bemutatja a ló testtájait és a testméretek felvételének módját, elbírálja a ló küllemét és mozgását, megállapítja a teljesítményt befolyásoló jármódhibákat,
- megállapítja a ló életkorát a fogazat alapján,
- azonosítja a lovat a színe, jegyei és bélyegzése alapján, felismeri a fajtákat,
- előkészíti és elvégzi a próbáltatást, fedeztetést és a vele kapcsolatos tenyésztési adminisztrációt,
- előkészíti az elletést, felkészül az újszülött csikó és a kanca ellátására,
- elvégzi a pataápolást,
- betartja és elvégzi a tartástechnológiai előírásokat,
- elvégzi az épület nyílászáróinak, szellőztető szerkezeteinek beállítását, kialakítja velük az istállón belül a megfelelő mikroklímát.
Lóhasználat és versenyzési ismeretek terén
- a lovas etika szabályainak megfelelően viselkedik (magatartás, lovaglás, versenyzés),
- bemutatja a különböző pályaépítési munkákat, csikó betanításának folyamatát, túralovaglásban történő közreműködést,
- elvégzi az előírt istállómunkákat, kialakítja a körletrendet,
- végrehajtja a ló szakszerű megkötését, rögzítését, megfékezését, ápolását, előkészítését, közreműködik patkoláskor, körmözéskor,
- végrehajtja az elővezetést, bemutatást, futószárazást, jártatást, nyergelést, különböző kiegészítő szerszámokkal,
- végrehajtja a kettes fogat szerszámozását, a nyergelést, alapfokon a lovaglást és a hajtást,
- alkalmazza az állatvédelmi törvény előírásait.
Takarmányozástan terén
- bemutatja a takarmányok előkészítését,
- minősíti a lovak takarmányait,
- végrehajtja a lovak takarmányozását és itatását.
Lovak egészségvédelme terén
megfigyeli és helyesen megítéli az emésztési rendellenességre utaló külső jeleket,
- észleli az egészséges és a beteg állat életjelenségeit és felkészül várható reakcióira,
- elvégzi a hőmérőzést, pulzus-, légvétel számlálást, bélsár-, vizelet-, bélmozgás ellenőrzést, izületek, inak, pata állapotának elbírálását,
- végrehajtja az elsősegélynyújtás leggyakoribb formáit,
- szakszerűen segít az állatorvosnak, a kiadott utasítások alapján a kezeléseket önállóan elvégzi, a sebeket ellátja.
Lótartás műszaki ismeretei terén
- megmutatja a gépi berendezések részegységeit, üzembe helyezésüket,
- biztonságosan üzemeltei a szakmában általánosan elterjedt és használt gépi berendezéseket, önitatókat, villanypásztort, lóvontatású eszközöket,
- karbantartja a megfelelő anyagokkal a szerszámokat, járműveket és szakszerűen tárolja az eszközöket.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- bemutatja a tűzoltó készülék használatát,
- biztonságosan végzi munkáját, használja a védőfelszereléseket, körültekintően jár el a vagyonvédelem terén.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,
- elkészíti az adóbevallást,
- elvégzi a leltározást,
- kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,
- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A lótenyésztő a testi alkalmasság mellett legyen kiegyensúlyozott, jó megfigyelő, rendelkezzen gyors reflexekkel, jó állóképességgel. Alakuljon ki benne a rendszeretet, fegyelmezettség, és a pontosság igénye. A lóhoz legyen türelmes, megértő, munkája során tekintse partnernek a lovat.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga a következő tantárgyak ismereteit tartalmazza, az alábbi%-os arányban:
- lótenyésztés: 30%
- lóhasználat és versenyzési ismeretek: 40%
- egyéb tantárgyak (anatómia és élettan, takarmányozástan, lótenyésztés műszaki ismeretei, lovak egészségvédelme, munka-, tűz- és környezetvédelem): 30%
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsgatételek 3 részből állnak melyek az alábbi felosztásban foglalják magukba az elméleti tárgyak témaköreit:
- "A" tételsor: anatómia és élettan, lótenyésztés, takarmányozástan,
- "B" tételsor: lóhasználat és versenyzési ismeretek, lótartás műszaki ismeretei,
- "C" tételsor: gazdálkodási és szervezési ismeretek, lovak egészségvédelme, munka-, tűz- és környezetvédelem.
A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húznak a három tételsorból.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
- "A" tétel: (egyéni adottságok szerint választható)
- alapfokú díjlovagló program bemutatása
- alapfokú díjhajtó program bemutatása
- "B" tétel: egyéni tételhúzással három témakörből
- tenyésztés -istállózás -takarmányozás
- lóhasználat
- szerszám-, járműismeret
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a sejtek, szervek szervrendszerek és azok funkcióinak ismerete különös tekintettel a ló fizikai teljesítményét befolyásoló tényezőkre,
- a ló evolúciójának, származásának, rendszertani besorolásának, tenyésztési eljárásainak, haszonvételi lehetőségeinek, a magyar lótenyésztés múltjának és jelenlegi helyzetének, valamint tenyésztő és sportszervezeteinek ismerete,
- a ló törzskönyvezésének (névadás, tartós megjelölés, nyilvántartásba vétel, törzskönyvi osztályba sorolás) ismerete,
- a ló fizikai teljesítményét befolyásoló tényezők szerepének meghatározása,
- a külső és a belső értékmérő tulajdonságok, a viselkedés és a rossz szokások haszonértékének, teljesítményt befolyásoló szerepének kifejezése,
- a ló küllemének, testtájainak, mozgásának értékelése,
- a különböző lófajták értékelése (kiemelten a használhatóság szempontjából),
- a ló életkorának meghatározása a fogazat alapján, valamint a küllemi jegyek alapján,
- a lovon található egyedi megjelölések és a küllemi jegyek alapján az egyed értékelése,
- a lovak ivar, kor, vérmérséklet és használat szerinti megnevezése,
- a lovak különféle szaporítási módjainak értékelése,
- a különböző korú és hasznosítású lovak tartástechnológiájának kidolgozása,
- a takarmányok kémiai összetételének, beltartalmi értékének, étrendi hatásának, etethető mennyiségének, minősítésüknek, tartósításuknak, tárolásuknak és a különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag igényének ismerete,
- a különböző korú és hasznosítású lovak takarmányadagjainak összeállítása, az etetés és itatás technikája, különös tekintettel a ló faji sajátosságaira, kiemelve a higiénia fontosságának szerepét,
- az egészséges és a beteg állat életjelenségeinek, a fontosabb betegségek és azok tüneteinek, megelőzésük módjainak megnevezése,
- az elsősegélynyújtás és az állat-egészségügyi előírások fontosságának felismerése,
- az egészséges életmód teljesítményfokozó hatásának jellemzése,
- az állatorvos által előírt ápolás és kisebb gyógykezelések pontos betartása, az állatorvosi kezeléseknél szakszerű segítségnyújtás módjainak elemzése,
- a különböző korú és hasznosítású lovak férőhelyigényének, az optimális környezeti tényezőknek, a lovak istállóinak, berendezéseinek, a járulékos létesítményeinek ismerete,
- az ápolás, kezelés, előkészítés, jártatás gépeinek, berendezéseinek, a villanypásztor működésének megjegyzése,
- a lószállítás járműveinek, állati erővel vontatott járművek, valamint az ezekre vonatkozó közlekedési szabályok ismerete,
- az istállómunkák végrehajtásának, a körletrend, a szerszámok, a járművek karbantartásának, tárolásának értékelése,
- a díjlovaglás, díjugratás, military, galopp, ügető és a fogathajtó versenyek szabályainak, elbírálásának, pályaszolgálati teendőinek megjegyzése,
- a hobbi-, túralovaglás, hajtás, lovasjátékok és a lovas etika szabályainak ismerete,
- a szerszám, jármű részeinek, a lovaglási és a hajtási alapismereteknek jellemzése,
- a ló megkötésének, rögzítésének, megfékezésének, ápolásának, speciális előkészítésének, kezelésének, elővezetésének, bemutatásának, futószárazásának, jártatásának a szervezése, irányítása,
- a csikóbetanításának munkafolyamatának önálló kidolgozása,
- az állattartó épületek, telepek, munkavédelmi, tűzvédelmi- és környezetvédelemi előírásainak, természeti értékeink megóvásának, a vagyonvédelem fontosságnak felismerése,
- a baleseti óvórendszabályok jelentőségének, a foglalkozási ártalmak megelőzésének jellemzése,
- az elsősegélynyújtás szabályainak értelmezése,
- a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenységek lehetséges jogi formáinak, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak, gazdaságossági és hatékonysági mutatók ismerete,
- az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyok és a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok megjegyzése,
- a könyvvezetés fontosságának, a számviteli alapelvek, a mezőgazdasági támogatások rendszerének, a bankválasztás szempontjainak, hitelformák, hitellehetőségek ismerete,
- a munkavállalói és munkáltatói jogok és kötelezettségek, valamint az érdekvédelem rendszerének ismerete,
- a vállalkozás lényegének és belső felépítésének, működésének meghatározása, az egyszeres könyvvitel, bizonylatolás és számlakezelés szabályainak helyes értelmezése,
- a marketing jelentőségének és szerepének jellemzése,
- a kommunikáció és üzleti tárgyalás jellemzése,
- a hitelfelvétel szabályai ismeretével a kedvező hitelek kiválasztása,
- a leltározás fogalmának és szabályainak értelmezése,
- a pénzügyi terv készítés mozzanatainak azonosítása,
- a szerződéskötés szabályainak értelmezése,
- vállalkozások tervezése,
- alapvető bizonylatok kitöltési szabályainak alkalmazása,
- a leltározás előkészítése, szervezése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- az emésztőkészülék felépítésének, funkciójának, az emésztési rendellenességre utaló külső jelek megfigyelése,
- takarmányismeret, a lovak takarmányainak minősítése,
- a gépi berendezések, önitatók, villanypásztor, lóvontatású eszközök bemutatása,
- a ló viselkedésformáiból az egészségi állapotára, várható reakcióira történő következtetés,
- a ló rossz szokásainak észlelése, a megelőzés ismert módjainak alkalmazása (szelíd, gondos bánásmód),
- a különféle takarmányok etetésre történő előkészítésének bemutatása,
- a lovas etika szabályainak megfelelő magatartás tanúsítása (viselkedés, lovaglás, versenyzés),
- a különböző pályaépítési munkákban, csikó betanításában, túralovaglásban történő közreműködés,
- a tűzoltó készülék használatának demonstrálása,
- a sérülések megelőzése érdekében anatómiai ismereteinek alkalmazása,
- a ló testtájainak bemutatása, a testméretek felvétele, a ló küllemének és mozgásának elbírálása, a teljesítményt befolyásoló jármódhibák felismerése,
- a ló életkorának meghatározása a fogazat és a külső jegyek alapján,
- ló azonosítása a színe, jegyei és bélyegzése alapján,
- a fajták azonosítása,
- a próbáltatás, fedeztetés előkészítése, elvégzése és a vele kapcsolatos tenyésztési adminisztráció elkészítése,
- az elletés előkészítése, felkészül az újszülött csikó és a kanca ellátására,
- a pataápolás különböző módjainak végrehajtása,
- a tartástechnológiai előírások végrehajtása és betartása,
- a takarmányozás és itatás elvégzése,
- a hőmérőzés, pulzus-, légvétel számlálás, bélsár-, vizelet-, bélmozgás ellenőrzése, izületek, inak, pata állapotának elbírálása,
- az elsősegélynyújtás leggyakoribb formáinak gyakorlása,
- szakszerű segítségnyújtás alkalmazása, az állatorvos utasításai alapján a kezelések önálló elvégzése, sebek ellátása,
- az istállómunkák elvégzése, a körletrend kialakítása,
- a ló szakszerű megkötése, rögzítése, megfékezése, ápolása, előkészítése, patkolása, körmözése,
- az elővezetés, bemutatás, futószárazás, jártatás végrehajtása különböző kiegészítő szerszámokkal,
- kettes fogat szerszámozása, nyergelés, lovaglás, hajtás végrehajtása,
- szerszámok, járművek karbantartása, tárolása,
- az épület nyílászáróinak, szellőztető szerkezeteinek beállítása, az istállón belül a megfelelő mikroklíma kialakítása,
- a balesetek megelőzése, vagyonvédelem szabályainak betartása,
- a biztonságos munkavégzés, a védőruházat és a védőfelszerelések használata, elsősegélynyújtás legfontosabb fogásainak automatikus végrehajtása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsga-követelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati osztályzatot az "A" feladat, és a "B" feladat érdemjegyeinek átlaga adja, a kerekítés során a "B" tétel érdemjegye a meghatározó.
A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, esetleg lovával vagy fogatával kárt okoz vagy azokat nem képes irányítani, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Anatómia és élettan
Lótenyésztés
Lóhasználat és versenyzési ismeretek
Takarmányozástan
Lovak egészségvédelme
A lótartás műszaki ismeretei
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Anatómia és élettan
Lótenyésztés
Lóhasználat és versenyzési ismeretek
Takarmányozástan
Lovak egészségvédelme
A lótartás műszaki ismeretei
Munka-, tűz- és környezetvédelem
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseI. évf.
37 hét*
II. évf.
35 hét*
Összesen
Kötelező elmélet---
1.Közismereti órák222210432
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37-37
3.Gazdálkodási és szervezési ismeretek7070
4.Anatómia és élettan37-37
5.Lótenyésztés7435109
6.Lóhasználat és versenyzési ismeretek74105179
7.Takarmányozástan-7070
8.Lovak egészségvédelme-3535
9.A lótartás műszaki ismeretei37-37
Kötelező elmélet összesen4815251006
Kötelező gyakorlat
10.Munka-, tűz- és környezetvédelem37-37
11.Gazdálkodási és szervezési ismeretek-7070
12.Anatómia és élettan74-74
13.Lótenyésztés185105290
14.Lóhasználat és versenyzési ismeretek185245430
15.Takarmányozástan-105105
16.Lovak egészségvédelme-7070
17.A lótartás műszaki ismeretei37-37
18.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen6585951253
19.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet7470144
20.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat185140325
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen259210469
Összes óraszám139813302728
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

92. A Méhész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 06
2. A szakképesítés megnevezése: Méhész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6137
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6137Kisállattenyésztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakmai ismeretek birtokában önállóan képes a jogszabályi keretek közötti méhészkedésre, vándorlásra és egyéb méhészeti tevékenységekre. Ismeri és alkalmazza a különböző termelési eljárásokat, figyelembe véve a hatályos élelmiszeripari és egészségügyi előírásokat. Megtermelt termékeit képes eladni. Méhészete vezetését és fenntartását el tudja látni a mindennapi gazdasági szabályozók követelményei szerint. Tevékenységével a természetben nem okoz kárt, ismeri és védi a természeti értékeinket.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 10Általános állattenyésztő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A méhcsaládok kezelése.
Méhészeti műhelymunkák elvégzése.
A védett növény- és állatfajok ismerete.
Növénymorfológia, a növény nektártermelési igényeinek ismerete.
Önálló vállalkozás elindítása, üzemeltetése és fenntartása.
Az állat-egészségügyi és higiéniai előírások betartása, alkalmazása.
2. Elméleti követelmények
Méhanatómia- méhélettan terén
- megjegyzi a méh szervezetének felépítését és működését,
- ismeri a méhek szaporodását és öröklődési tulajdonságait,
- ismeri a méh egyedfejlődését,
- ismeri a méhcsalád életét, viselkedését,
- összehasonlítja a méhfajokat, méhfajtákat,
- jellemzi a fontosabb méhbiológiai összefüggéseket.
Méhtartás technológia terén
- ismeri a méhek szaporítását, a méhtenyésztést,
- megjegyzi a méhészetben alkalmazott eszközök, gépek, berendezések működési elvét,
- megnevezi a különféle kaptár-konténer típusokat,
- kiválasztja adott esetben a legalkalmasabb méhészeti eljárást,
- definiálja a méhészettel kapcsolatos alapfogalmakat,
- kiválasztja az etetésre felhasznált eszközök, anyagok mennyiségét, minőségét és az etetés végrehajtásának módszereit,
- értékeli a különböző méhészeti technológiai fogásokat,
- megtervezi egy méhészeti év előre látható feladatait,
- irányítja saját, vagy más méhészetét,
- tudatosan irányítja a méhcsaládokat az elérendő cél érdekében,
- értékeli, elemzi a végzett munka technikai minőségét.
Méhészeti növénytan terén
- ismeri a mézelő növényeinket, azok morfológiáját, a nektártermelésük környezeti igényeit,
- elterjedési területeiket, méhészeti vonatkozásaikat.
Méhegészségügyi ismeretek terén
- ismeri a gyakoribb méhbetegségek okozóit, tüneteit, megelőzését és gyógykezelését,
- felismeri a madarak és emlősök kártételét, megelőzésének lehetőségeit,
- megnevezi a méhészet egészségügyi, állat-egészségügyi követelményeit,
- megkülönbözteti a méhbetegségek megelőzésére, gyógykezelésére használatos egészségügyi anyagokat és méhészeti eljárásokat,
- elvégzi az állat-egészségügyi tennivalók dokumentálását.
Méhtermék ismeret terén
- ismeri a termékek tárolását, csomagolását,
- felismeri a marketingmunka jelentőségét,
- összehasonlítja a különböző méhtermékeket és azok élettani hatását, felhasználási lehetőségeit.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelmi eszközöket, felszereléseket,
- megjegyzi a méhészeti gépek munkavédelmi előírásait,
- elsajátítja az elsősegélynyújtást módjait,
- azonosítja a lehetséges baleseti forrásokat, környezeti károkozást.
Gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek terén
- megnevezi az alapvető vállalkozási formákat, a gazdálkodás menetét,
- ismeri a méhészettel összefüggő Európai Uniós normákat,
- ismeri a méhészettel összefüggő rendeleteket, szabályokat,
- megjegyzi a pályázatok, támogatások igénybevételének lehetőségeit,
- ismeri a kártérítési eljárások lefolyásának menetét,
- kiválasztja a számára legalkalmasabb gazdálkodási, adózási formát,
- kiszámolja a méhészkedés eredményességét,
- elemzi, értékeli a méhészeti évet, kijelöli a jövő feladatait,
- igazodik a mindenkori gazdasági és jogi szabályok adta lehetőségekhez, piaci igényekhez,
- önállóan tervezi, szervezi a munkáját.
3. Gyakorlati követelmények
Méhanatómia- méhélettan terén
- megfigyeli a méh egyedfejlődését,
- megítéli a méhcsalád életét, viselkedését,
- bemutatja a méhfajokat, méhfajtákat.
Méhtartás technológia terén
- ismeri a méhészeti szakkifejezéseket, egységes jelölési módokat,
- ismeri a rajbefogás eszközeit és módszereit,
- kiválasztja az általános és speciális méhészeti munkákhoz megfelelő eszközöket, anyagokat és gépeket,
- alkalmazza a különféle anyanevelési módszereket, családszaporítást,
- alkalmazza a méhészeti termékek termelésének speciális fogásait,
- elhárítja a gépek, eszközök hibáit,
- használja az új, korszerű eszközöket, gépeket,
- elvégzi a kaptár és kaptárkellékek egyszerűbb javítási, karbantartási munkáit,
- megszünteti a méhészkedés során elkövetett hibákat, törekszik ezen hibák előfordulásának kiküszöbölésére,
- végrehajtja a méhcsaládok hordásra, főhordásra való felkészítését,
- alkalmazza a rajzásgátlás, az építtetés, a viasztermelés, a mézelszedés és az elsődleges kezelés általános és speciális fogásait,
- végrehajtja a különböző típusú gépek szakszerű és balesetmentes üzemeltetését,
- alkalmazza az egyéb méhtermékek (propolisz, pempő, virágpor, méhméreg) termelésének általános szakmai fogásait,
- végrehajtja az egyes anyanevelési, anya-felhasználási munkafolyamatokat,
- rutinszerűen végrehajtja a méhcsaládok kezelésének mindennapi munkaműveleteit (füstölő begyújtása, kaptárbontás, a méhcsaládnál szükséges beavatkozás elvégzése, kaptár lezárás),
- elvégzi az egyes termékek termelését megkönnyítő munkavégzési fogásokat,
- alkalmazza a méhcsalád szaporítás egyes szakmai fogásait (seprett raj, osztott raj, böngészett raj készítése).
Méhészeti növénytan terén
- kiválasztja a céljainak és a jogi előírásoknak legjobban megfelelő vándorhelyet,
- dönt a méhlegelők fontossága között.
Méhegészségügyi ismeretek terén
- felismeri az egyes méhbetegségekre utaló jeleket és önállóan, vagy segítséggel mindent megtesz a betegség leküzdése vagy megelőzése érdekében,
- gyakorolja a méhek viselkedéséből és külső környezeti jelekből eredő változások, rendellenességek, betegségek felismerését, leküzdését, megelőzését,
- végrehajtja a gyakoribb betegségek leküzdésének, megelőzésének munkafogásait.
Méhtermék ismeret terén
- elvégzi a méhtermékek elkülönítését, kiszerelését,
- megítéli a méhtermékek piacképességét,
- elvégzi a folyóméz, a lépesméz, a viasz, a propolisz, a pempő, a méhméreg, a virágpor
- tisztítását, szűrését, szakszerű tárolását és eladásra való előkészítését.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- alkalmazza a méhmérgezésből, méhszúrásból adódó balesetek, káresetek helyes megoldását,
- betartja a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, tűzvédelmi követelményeket és előírásokat,
- alkalmazza munkája során a balesetmentes munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
Gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek terén
- betartja a szabványok és jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait,
- termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,
- elvégzi a leltározást,
- kitölti a nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,
- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A méhész rendelkezzen jó helyzetfelismerő készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához (alakuljon ki az átlagosnál magasabb tűrésküszöb).
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye (a meglévő szilárduljon meg), a méhészet szeretete. Legyen szorgalmas és következetes. Hatékonyan alkalmazza a megszerzett tudást, munkája legyen megbízható, pontos, igényes.
A szakképesítés fogyatékosok számára iskolai rendszerben is megszerezhető.
Szakmai alkalmasság:
a) a munkakör betöltéshez szükséges orvosi-egészségügyi alkalmasság:
kizáró ok
- TBC minden formája,
- méhméreg, virágpor allergia,
- szívbetegségek,
- epilepszia,
- tartós külső fekélybetegségek,
- Dementia praecox (korai butulás),
b) kizáró ok a testi fogyatékosság olyan mértéke, mellyel a méhészetben önálló munkavégzésre nem képes,
c) biztosítani kell a képzést tanulásban akadályozottak részére előzetes képesség-felmérés alapján. Figyelembe kell venni a természetismerethez való vonzódást, ebben való jártasságot. Gyógypedagógus segítségével fel kell mérni a tananyag elsajátításához meglévő képességeket.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsgán a következő tantárgyak témakörei szerepelhetnek:
- méhanatómia-méhélettan,
- méhtartás technológia,
- méhészeti növénytan,
- méhegészségügyi ismeretek,
- gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
Az írásbeli vizsga komplex kérdéseket tartalmaz, mely négy kérdéscsoportból áll:
I. főkérdés30-35%
II. főkérdés30-35%
III. kérdés15-20%
IV. kérdés15-20% arányban szerepelnek az érdemjegy kialakításában.
Az írásbeli vizsga kérdései között szakmai számítási feladat is szerepelhet.
Szakmai számítások ajánlott tantárgyai:
- méhtartás technológia,
- gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- méhanatómia-méhélettan,
- méhtartás technológia,
- méhészeti növénytan,
- méhegészségügyi ismeretek,
- gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
A tételek komplex jellegűek, melyek három kérdéskörből állnak.
Az első kérdéskörbe tartozik a méhélettan-méhanatómia, méhtartás technológia tantárgy tananyaga.
A második kérdéskörbe tartozik a méhészeti növénytan, méhegészségügyi ismeretek tantárgy tananyaga.
A harmadik kérdéskörbe tartozik a munka-, tűz- és környezetvédelem, a gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek tantárgy témakörei.
A méhanatómia-méhélettan vizsgatárgy:
- a méhegyed felépítése és működése.
A méhtartás technológia vizsgatárgy:
- a méhcsalád felépítése és működése,
- a méhcsalád időszakos változásai,
- a méhcsalád életének jellegzetes változásai (rajzás, telelés, szaporodás),
- a méhészeti fogások és eljárások,
- a méhtermékek termelésének módjai,
- a jellegzetes kaptártípusok és azok felépítése.
A méhészeti növénytan vizsgatárgy:
- a mézelő növények jellegzetességei, jellemzői.
A tételek méhegészségügyi ismeretek vizsgatárgy:
- a fontosabb méhbetegségek, azok megelőzése és leküzdése.
Gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek vizsgatárgy:
- gazdálkodási alapismeretek, alapfogalmak,
- vállalkozási formák, azok jellemzői,
- adózási formák,
- méhtartás, állattartás jogi vonzatai, előírásai,
- Európai Uniós ismeretek és normák,
- az EU csatlakozás feltételei, következményei, lehetőségei a méhészet vonatkozásában.
Munka-, tűz- és környezetvédelem:
- általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni.
A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Egyéni felkészülés esetén a vizsgáztató hely felszereltsége és eszközállománya az irányadó.
A gyakorlati vizsga időtaralma legfeljebb 300 perc.
- időszaki családkezelés, szaporítás,
- műhelymunkák (kaptárjavítás, viaszolvasztás stb.),
- méhészeti termékek termelésének technológiai feladatai.
A tételeknek tartalmazni kell a teljes méhészeti tevékenységet, minden olyan munkaműveletet, mellyel a méhész napi munkavégzése során találkozik, találkozhat.
A gyakorlati vizsgához biztosítani kell mindazon feltételeket, melyek a tételek szakszerű végrehajtásához szükségesek (több típus, több fajta felszerelés, vizsgafeladatra előkészített családok).
A vizsgafeladatok egymásra épüléséből adódóan megengedhető, hogy a gyakorlati vizsgáztatás ne a tételhúzás sorrendjében történjen. A gyakorlati feladat előkészítésének időtartamát a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de ez az időtartam legalább 10 perc legyen. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, így a feladatok megoldásának helyszíne szétválasztható.
A gyakorlati vizsga előtt baleset-megelőzési oktatást kell tartani, melynek megértését a jelenlévők aláírásukkal igazolják.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a méh fajok, méhfajták ismerete,
- a méh testrészei és ezek működésének ismerete,
- a méh ivari elkülönülési jeleinek, a méhegyed kaptárban és kaptáron kívüli feladatainak, a méh egyedfejlődésének ismerete,
- a méhcsalád életének, viselkedésének ismerete,
- a méhek szaporodásának, öröklődési tulajdonságaiknak ismerete,
- a méhészkedés történetének, legfontosabb méhlakás típusok ismerete,
- méhészeti eszközök, anyagok ismerete,
- méhészeti gépek felhasználásának ismerete,
- méhszaporítás, anyanevelés jellemzése,
- méhészeti technológiai fogások jellemzése,
- a méhekkel való bánásmód, családszintű gondolkodás jellemzése,
- méhlakások adatai, berendezési tárgyai, elterjedésük jellemzése,
- újabb, modern technológiai fogások ismerete,
- a méhész munkáját könnyítő újítások ismerete,
- élelempótlás, etetés, itatás módjainak jellemzése,
- a vírusok okozta megbetegedések ismerete,
- a baktériumok okozta megbetegedések ismerete,
- a gombák okozta megbetegedések ismerete,
- az élősködők és véglények kártétele ismerete,
- a méhmérgezés tünetei, kártétele ismerete,
- madarak kártételének ismerete,
- emlősök kártételének ismerete,
- a méhméreg hatásának ismerete az emberre,
- fontosabb mézelő növények:
- morfológiájának
- nektártermelési igényeinek
- elterjedési területeinek
- méhészeti vonatkozásainak ismerete,
- a méhtermékek jellemzőinek, felhasználási lehetőségeinek jellemzése,
- méhtermékek tárolásának, csomagolásának ismerete,
- a marketingmunka jelentőségének ismerete,
- gazdálkodási, vállalkozási formák megnevezése,
- adózási formák, lehetőségek felsorolása,
- a szövetkezet lehetőségeinek ismerete,
- pályázatok, támogatások igénybevételi lehetőségének ismerete,
- a méhtartás jogi vonatkozásainak ismerete,
- az élelmiszertörvény jelenlétének ismerete a méhészetben,
- káresetek, kártérítési eljárások elfolyásának ismerete,
- Európai Uniós jogharmonizáció ismerete a méhészetben,
- faipari gépek baleset megelőzési tudnivalóinak ismerete,
- méhészeti gépek munkavédelmi előírásainak ismerete,
- elsősegélynyújtás jellemzése méhszúrás esetén,
- tűzvédelmi szabályok jellemzése a méhészkedés során,
- a méhészkedés környezetvédelmi vonatkozásainak jellemzése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- tavaszi futó vizsgálat, bővítés,
- felkészítés hordásra,
- felkészítés etetésre (külső-belső etetővel),
- pergetés utáni rendezés elvégzése,
- felkészítés teleltetésre, szűkítés,
- beteleltetés, takarás elvégzése,
- családerősítés, családegyesítés végrehajtása,
- dajkacsalád készítése, berendezése,
- anyanevelés munkafázisainak elvégzése,
- pároztatás előkészítése, pároztatók betelepítése,
- műraj készítés,
- virágpor termelés előkészítése,
- pergetés végrehajtása,
- mézkezelés, mézkiszerelés elvégzése,
- propolisz termelés,
- léposztályozás, lépselejtezés, viaszolvasztás elvégzése,
- keretszegezés, fúrás, drótozás, műlépezés végrehajtása,
- kaptártípusok ismertetése, generáljavítás elvégzése,
- műbölcső készítés, az anyanevelés eszközeinek bemutatása,
- gyógyszeres cukorlepény készítése,
- atkafertőzöttség megállapítása, atka gyérítés végrehajtása,
- gyógykezelések elvégzése,
- méhtermékek piacképessé történő előkészítése,
- csomagolási mód és fogyasztói szokások ismertetése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani.
Értékelési szempontok a méhész szakképesítés gyakorlati vizsgájának egységes méréséhez:
- Vizsgatétel végrehajtásának előkészítése, a család előkészítése,
kaptártípus kiválasztása.5 pont
- Gyakorlati végrehajtás, eszközhasználat.20 pont
- Rutinosság, folyamatosság, a tétellel kapcsolatos szóbeli rész szakszerűsége, szabatossága. Alternatív lehetőségek vázolása a végrehajtással kapcsolatban.10 pont
- Munkavédelmi óvó rendszabályok betartása.5 pont
- Saját hibák, tévedések korrigálása, a család állapotának fel ismerése.10 pont
Összesen:50 pont
Érdemjegy:
jeles(5)45-50 pont
(4)39-44 pont
közepes(3)32-38 pont
elégséges(2)25-31 pont
elégtelen(1)0-24 pont
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A gyakorlati vizsga csak április 15. és szeptember 15. között szervezhető.
A szakképesítés egyéni felkészüléssel is megszerezhető, ez esetben saját - állatorvos által igazolt méhészet szükséges. Egyéni felkészülés esetén a vizsgáit szervező intézmény köteles a jelölte felkészülési szintjéről elméleti és gyakorlati beszámolón meggyőződni.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Méhanatómia-méhélettan
Méhtartás technológia
Méhészeti növénytan
Méhegészségügyi ismeretek
Méhtermék ismeret
Gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseJavasolt
35 x 5 nap*
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra210
2.Testnevelés6 óra közismereti képzés a helyi
3.Helyi választás alapjántanterv szerint
4.Méhanatómia-méhélettan70
5.Méhtartás technológia70
6.Méhészeti növénytan52
7.Méhegészségügyi ismeretek53
8.Méhtermékek ismerete35
9.Munka-, tűz- és környezetvédelem35
10.Gazdálkodási, jogi és szervezési ismeretek70
Kötelező elmélet összesen385
11.Szakmai gyakorlat450
12.Összefüggő gyakorlat (vándorlás)60
Kötelező gyakorlat összesen510
13.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet35
14.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat70
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen105
Összes óraszám1210
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

94. A Mezőgazdasági gazdaasszony I. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 6201 02
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gazdaasszony I.
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6140
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 35%
7. Gyakorlat aránya: 65%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások (mezőgazdasági gazdaasszony
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül sokrétű, összetett és változatos. A családi élet megszervezése, a család ellátása, a háztartás vezetése, a családi jövedelem beosztása, nyilvántartása mellett a munkaterület része a házkörüli mezőgazdasági kistermelés, a megtermelt termékek feldolgozása, tartósítása és értékesítésre is.
A munkavégzés során elengedhetetlen a személyi higiénia, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
33 1499 01Gyermek- és ifjúsági felügyelő II.
33 4641 01Számítógép-kezelő (-használó)
31 5012 01Ápolási asszisztens
31 5276 03Varrómunkás
31 5291 06Kézi és gépi hímző
33 5276 05Nőiruha-készítő
32 6201 01Aranykalászos gazda
32 6201 02Mezőgazdasági vállalkozó
33 6201 01Gazda II.
51 6201 01Gazda I.
31 6203 10Általános állattenyésztő
32 6206 01Biotermesztő
33 6207 03Kertész
33 6601 01Házvezető(nő)
31 7822 01Falusi vendéglátó
31 7822 03Vendégfogadós
33 7822 01Pincér
33 7822 02Vendéglátó eladó
52 7822 03Vendéglátó üzletvezető I.
33 7826 02Szakács
51 7862 05Virágkötő - berendező
51 7872 02Lovastúra vezető
31 8933 01Nevelőszülő
33 8933 02Szociális gondozó és ápoló
31 8999 01Dajka
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A család ellátása, a háztartás vezetése
- a családellátási és háztartási munkák megszervezése,
- csecsemőápolás, gyermekápolás és -nevelés,
- beteggondozás, betegápolás,
- táplálkozás, főzés - sütés - terítés, (felszolgálás),
- öltözködés, szabás - varrás - kézimunkázás, ruhaápolás, -javítás,
- lakáskultúra, lakásápolás,
- családi vendéglátás.
A mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos napi és időszakos feladatok szervezése, elvégzése
- konyhakert, díszkert művelése,
- háziállatok gondozása,
- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása és értékesítése.
A családi pénzgazdálkodás tervezése és szervezése
- szakmai számítások végzése,
- a kiadások és bevételek nyilvántartása,
- ügyviteli feladatok ellátása, a gazdálkodás számítógépes nyilvántartása.
A szakszerű vendéglátás biztosítása
- falusi vendéglátói tevékenység ellátása,
- szobaasszonyi, üdülőgondnoki feladatok, konyhai, éttermi munkák ellátása.
2. Elméleti követelmények
Kommunikáció, marketing terén
- ismeri a kommunikáció fajtáit, jellemzőit,
- felismeri a báb- és drámajáték alapjait,
- felismeri a marketingszemlélet fontosságát,
- jellemzi az emberek közötti viszonyok szerepét, szükségességét, a különböző kapcsolatteremtési lehetőségeket,
- megmagyarázza az ön- és emberismeret kommunikációs szerepének fontosságát,
- megmagyarázza a termelés, értékesítés, kommunikáció összefüggéseit,
- értelmezi a közéleti stílus írásbeli műfajait, különös tekintettel a jogszabályokra, szabályzatokra, rendeletekre, határozatokra,
- helyesen használja az anyanyelvet szóban és írásban,
- hivatali, szakmai ügyeit személyesen és írásban el tudja intézni,
- hirdetéseit megszövegezi, megjelentetését megszervezi,
- értékeli a reklám szerepét, jelentőségét,
- alkalmazza a helyes üzleti tárgyalási technikát,
- tevékenységéhez felhasználja a rendelkezésre álló információt.
Idegen nyelv terén
- ismeri a térség igényéhez, a várható vendégkörhöz igazodó idegen nyelv(ek) alapvető szabályait, kifejezéseit,
- kiválasztja egy idegen nyelv társalgási alapszókészletét,
- használja az idegen nyelvet a falusi vendéglátás során előforduló kommunikációs helyzetekben (vendégfogadás, kiszolgálás, tájékoztatás, elszámolás stb.).
Számítástechnika terén
- ismeri a számítógép kezelésének általános elveit,
- kiválasztja a számítógéppel feldolgozható adatok, iratok feldolgozási, nyilvántartási, elkészítési, tárolási metódusait,
- használni tudja a munkáját segítő szövegszerkesztő, táblázatkezelő, könyvelő stb. programokat.
Szakmai számítások, ügyvitel terén
- felismeri a családi gazdálkodás elemeit,
- megjegyzi az alkalmazható számítások körét,
- elemzi a háztartás, a kertészet, az állattartás, (esetleg családi gazdaság, vállalkozás) nyilvántartási feladatait,
- megmagyarázza a bizonylatok kezelésének követelményeit, a könyvelési alapfogalmakat és azok összefüggéseit, a könyvelési folyamatot,
- jellemzi az adózás rendszerét,
- kiszámítja a kertészethez, állattartáshoz, főzéshez-sütéshez, szabás-varráshoz, falusi vendéglátáshoz szükséges anyagmennyiségeket,
- kiszámítja az állattartás termelési, szaporasági, takarmányértékesítési, testtömeg gyarapodási mutatóit,
- kiszámítja a kertészeti termelés, az állattartás, termékfeldolgozás, falusi vendéglátás eredményét,
- kiszámítja a jövedelemadót, kitölti az adóbevallási nyomtatványokat,
- elvégzi a családi gazdaság ügyviteli munkáit.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka- és környezetvédelem feladatát,
- ismeri a környezet- és természetvédelmi előírásokat,
- megjegyzi a biztonságos és higiénikus munkavégzés szabályait, kritériumait,
- felismeri a baleseti veszélyeket, veszélyforrásokat,
- megmagyarázza a higiénia és a környezetvédelem összefüggéseit,
- értékeli a munkavédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírások betartását és betartatásának fontosságát,
- elemzi a balesetek megelőzésének és elhárításának módjait,
- megítéli a segítségnyújtás módjait baleset esetén,
- felhasználja a munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint higiéniai ismereteit a háztartásban, a mezőgazdasági munka során és a falusi vendéglátásban.
Háztartás-gazdaságtan - életvitel - táplálkozás-élettan terén
- ismeri a családi háztartás fogalmát, feladatait, szükségleteit és alapjait,
- felismeri a családok életminőségét befolyásoló döntéseket, a családalapítás és a családtervezés szempontjait,
- ismeri a családi szükségletek körét, a háztartás-gazdálkodás feladatait, pénzügyi alapjait,
- felismeri a családi konfliktusok megoldási lehetőségeit,
- ismeri a táplálkozás jelentőségét, az emberi test tápanyagait,
- ismeri a táplálékok összetételét, hatásait, károsító-anyag tartalmát, a károsító anyagok csökkentésének lehetőségeit,
- ismeri a mikroorganizmusok tevékenységét, felismeri az élelmiszerromlás jeleit,
- ismeri az élelmiszerek eltarthatóságának kritériumait,
- ismeri a különböző étkezési szokásokat, különleges táplálkozási igényeket,
- ismeri az étrend összeállítás szabályait,
- kiválasztja az ésszerű családi gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, környezeti tényezőket,
- kiválasztja a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeket,
- költségszámítások segítségével összehasonlítja a háztartási beruházások gazdaságosságát, célszerűségét,
- megmagyarázza a háztartási könyvvitel szükségességét,
- megmagyarázza az egészséges, korszerű táplálkozás alapjait, előnyeit és az ezzel összefüggő biológiai folyamatokat,
- jellemezni tudja az élelmiszerek csoportjait, szerepét, kalória- és tápanyagértéküket,
- összehasonlítja a vágóállatok húsának táplálkozási jelentőségét,
- jellemzi az italokat, fűszereket és a koffeintartalmú élvezeti szereket,
- összehasonlítja az élelmiszerek feldolgozási módjait,
- jellemzi az élelmiszertárolási módokat,
- jellemzi az élelmiszerek kezelésének, az ételek készítésének alapvető higiéniai követelményeit,
- elemzi a szülők szerepét a család életének alakításában,
- elemzi a korszerű házvezetés szervezésének feladatait,
- megtervezi a háztartási munkákat (heti munkaterv, határidőterv, bevásárlás tervezése, készletgazdálkodás),
- elkészíti a családi költségvetést, nyilvántartja a bevételeket és kiadásokat, vezeti a háztartási naplót,
- elemzi a háztartási munka alapelveit, szervezését,
- értékeli a háztartás energiatakarékossági, hulladékhasznosítási intézkedéseit, a szelektív hulladékgyűjtés módját, környezetvédelmi és gazdasági jelentőségét,
- elemzi a háztartási balesetek okait és megelőzésük módjait,
- értékeli a vágóállatok bontási részeinek felhasználási lehetőségeit,
- összeállítja az egészséges étrendet és különleges alkalmak étrendjét,
- értékeli a különböző étkezéshez adható italokat.
Egészségügyi ismeretek - gondozás terén
- megjegyzi az emberi szervezet szerveinek, szervrendszereinek alapvető morfológiai felépítését, működését,
- felismeri a nő és a férfi biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,
- ismeri az idős emberek biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,
- ismeri az egészségvédő és megelőző (prevenciós) lehetőségeket,
- felismeri a gyermekvárás felelősségét,
- ismeri a fogamzásgátló eljárásokat,
- ismeri az egészség, betegség fogalmát, a betegtípusokat,
- ismeri a házi patikában tartható gyógyszereket és felhasználásuk szabályait,
- ismeri a gyakoribb csecsemő és gyermekkori betegségeket, a beteg gyermek körüli teendőket,
- ismeri a szociális gondoskodás formáit,
- felismeri a diéta szerepét, ismeri a gyomor-, máj-, magas vérnyomás betegségek diétáját,
- megmagyarázza a családtervezés szükségességét,
- megmagyarázza a terhesség alatti egészséges életmód szükségességét,
- összehasonlítja az újszülött, a csecsemő, a kisgyermek testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,
- jellemzi a serdülőkor testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,
- jellemzi a gondozási, nevelési és fejlesztési lehetőségeket,
- kiválasztja a csecsemő ellátásához szükséges környezetet, felszerelést,
- jellemzi a gondozott beteg környezetének kialakítását,
- meghatározza az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveit,
- definiálja a betegellátás alapvető szabályait,
- megszervezi az egyszerű gondozási, ápolási feladatokat,
- értékeli a csecsemők és kisgyermekek egészséges táplálásának módjait.
Öltözködés és lakáskultúra terén
- ismeri a textilipari nyersanyagokat, a textíliák tulajdonságait, kezelhetőségüket, felhasználásuk szerinti csoportosításukat,
- megjegyzi a ruhakészítés általános folyamatát,
- ismeri a lakás funkcióit,
- ismeri a lakóház építésével kapcsolatos követelményeket, az ideális falusi ház jellemzőit,
- ismeri a lakás üzemeltetésének feltételeit, a berendezés és felszerelés követelményeit,
- felismeri az egészséges és esztétikus környezet jellemzőit,
- megmagyarázza a testalkattípusok és a testméretek összefüggéseit,
- értelmezi a szabásminta készítési elvét,
- jellemzi a métervétel módját és a szabásminta készítést,
- kiválasztja a lakás működtetéséhez szükséges munkafolyamatokat,
- kiválasztja a lakás takarékos és balesetmentes üzemeltetésének, gondozásának lehetőségeit,
- megszervezi a szabás alapvető munkaműveleteit,
- értékeli a varrásfajták készítési módjait, a kézimunkák, díszítések technikáját,
- megszervezi a ruha-átalakítási és javítási munkákat,
- megítéli a lakószobák és a lakáshoz tartozó helyiségek rendben- és tisztántartásának alapelveit, anyagait, eszközeit.
Vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek terén
- felismeri az idegenforgalom, a vendéglátás történelmi összefüggéseit,
- megjegyzi az ország, a környezet és az adott település idegenforgalmi adottságait, sajátosságait,
- ismeri a falusi turizmus fogalmát, jellemzőit, szervezeteit,
- ismeri a magyar konyha konyhatechnológiai jellemzőit, a jellegzetes magyar ételeket,
- ismeri az étkezési időpontokat és étkezési szokásokat,
- ismeri a nevezetes ünnepek eredetét, hagyományait, ünneplési szokásait,
- jellemzi a családi vendéglátás feltételeit, hely- és eszközigényét,
- megmagyarázza a települési feltételrendszer és az idegenforgalmi igények, lehetőségek kapcsolatát,
- összehasonlítja a falusi turizmus és a fizetővendéglátás jellemzőit,
- jellemzi a falusi vendéglátó szövetségekkel való együttműködés módjait,
- összehasonlítja a szálláshelyek osztályba sorolását, árát,
- gyűjti a falusi turizmus programlehetőségeit,
- megítéli a vendégfogadással összefüggő házigazda szerepkör betöltéséhez szükséges szabályokat, követelményeket és feladatokat,
- megítéli az ünnepnapok jelentőségét,
- megszervezi az ünnepi étkezést,
- megszervezi a vendéglátást.
Mezőgazdasági ismeretek terén
- ismeri a kertészeti növények alaktani és élettani jellemzőit, környezeti igényeit, csoportosításukat,
- ismeri a kertészeti növények termesztésének általános munkáit,
- ismeri a kertészeti növények szaporítási módjait,
- felismeri a haszonkertészetben termesztett legfontosabb zöldség-, gyümölcs-, szőlő fajokat,
- ismeri a dísznövény fogalmát, csoportosítását, szaporítási módjait,
- ismeri a kertészeti termékek romlását befolyásoló tényezőket,
- ismeri a kertészeti növények leggyakoribb károsítóit, a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- ismeri a kertészeti építményeket és a használatos gépeket, eszközöket,
- ismeri a zöldségnövények fólia alatti hajtatásának jelentőségét,
- ismeri a haszonállatok szervezetének alapvető élettani működését,
- felismeri a ház körül tartható állatok legfontosabb fajtáit, hibridjeit,
- ismeri a gazdasági állatok kor- és ivar szerinti elnevezéseit,
- ismeri a ház körül tartható állatok szaporítási, takarmányozási, tartási módjait,
- ismeri az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit,
- megjegyzi a gazdasági állatok fontosabb értékmérő tulajdonságait,
- megjegyzi az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit,
- észreveszi a betegségek jellemző tüneteit,
- ismeri a betegségek megelőzésének módjait,
- megmagyarázza a kertészeti technológiák és munkafolyamatok összefüggéseit,
- megmagyarázza az ökotermesztés környezetre gyakorolt hatásainak összefüggéseit,
- megmagyarázza a biokert fogalmát, a biológiai kertművelés alapelveit, módszereit,
- meg tudja különböztetni az állattartás során alkalmazott technológiákat,
- megmagyarázza a munkaműveletek összefüggéseit,
- megszervezi a haszonkert növényeinek ápolási, betakarítási, tárolási munkáit,
- értékeli a lakó- és a díszkert kialakításának szabályait,
- megszervezi a gyeptelepítést- és ápolást,
- megítéli a legfontosabb kertészeti termékek feldolgozási, tárolási és felhasználási lehetőségeit,
- értékeli a gazdasági állatok hasznát a családi gazdaságban és a háztartásban,
- megszervezi az állatok napi gondozási, takarmányozási teendőit,
- megítéli az állati termékek elsődleges feldolgozásának módszereit, munkaműveleteit, higiéniai követelményeit.
3. Gyakorlati követelmények
Főzés - sütés - terítés (felszolgálás) terén
- megfigyeli a feldolgozandó nyersanyagok tulajdonságait,
- használja a családellátáshoz és a vendéglátáshoz szükséges főzési, sütési terítési, felszolgálási munkák fogásait, előkészítő és utómunkálatait,
- bemutatja az ünnepekhez és a vendéglátáshoz illő fogásokat, a diétás és a tájjellegű ételek sajátosságait,
- felhasználja az étkezéshez a ház körül termelt nyersanyagokat,
- összeállítja a mindennapi étkezéshez az étrendet,
- a megfelelő nyersanyagok kiválasztásával elkészíti az ételeket,
- elvégzi az esztétikus terítést, tálalást, kínálást (felszolgálást),
- működteti a főzés- sütés gépeit, berendezéseit,
- a sütés - főzés - terítési munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a higiéniai szabályok betartásával tudja végrehajtani.
Szabás - varrás - kézimunkázás terén
- megítéli az alap- és segédanyagokat,
- szerkeszti vagy másolja az alapvető szabásmintákat,
- megítéli a lakás- és ruhadíszítési munkákat, a népi hímzések alkalmazását,
- kiválasztja a felhasználási célnak megfelelő ruhaanyagokat, lakástextíliákat,
- szabásminta alapján az egyszerű ruhadarabokat elkészíti,
- elvégzi az egyszerűbb hímzési, kötési, horgolási munkákat,
- felhasználja a hasznosítható maradék anyagokat,
- működteti a varrási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a szabást, varrást a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Ruhaápolás (mosás - vasalás - javítás) terén
- megítéli a mosó- és tisztítószerek környezetkímélő felhasználási módjait,
- megfigyeli a ruhaápolási munkafolyamatok célszerű szervezését,
- kiválasztja a különböző munkákhoz a megfelelő eszközöket,
- megfelelő sorrendben elvégzi a ruhaneműk, textíliák mosásának, vasalásának, javításának munkaműveleteit,
- működteti a ruhaápolási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a ruhaápolási munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Lakásápolás (takarítás) terén
- megítéli a tisztítószerek környezetkímélő felhasználási módjait,
- megfigyeli a lakásápolási munkafolyamatok célszerű szervezését,
- kiválasztja a különböző munkákhoz a megfelelő eszközöket,
- megfelelő sorrendben elvégzi a lakásápolás munkaműveleteit,
- működteti a lakásápolási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a lakásápolási munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Ápolás - gondozás terén
- megfigyeli a csecsemő- és beteggondozáshoz, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök használatát,
- megfigyeli a csecsemő- és beteggondozás higiéniai szabályait,
- bemutatja a betegápolás mindennapi teendőit,
- el tudja végezni az alapvető elsősegély-nyújtási teendőket,
- elvégzi a csecsemő és a kisgyermek napi gondozását,
- elvégzi az otthoni betegápolási, gondozási teendőket,
- az ápolási - gondozási feladatokat a higiéniai előírások, valamint a munka- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Mezőgazdasági kistermelés terén
- felismeri a zöldség-, gyümölcs-, dísznövényfajokat és azok szaporítóanyagait,
- megítéli a zöldségnövények szedési, feldolgozási és tartósítási eljárásait,
- megítéli a gyümölcstermő növények ápolási munkáit, a termések tárolási, feldolgozási, műveleteit,
- megítéli a szőlőtermesztés alapvető munkaműveleteit, az egyszerű pinceműveleteket,
- megítéli a biokertészeti eljárásokat,
- megítéli a legfontosabb környezetkímélő növényvédő szereket,
- megfigyeli a ház körül tartható haszonállatok szaporításának gyakorlati feladatait,
- megítéli az állattartásban használatos tisztító- és fertőtlenítőszerek környezetkímélő alkalmazását,
- bemutatja a kertészeti és az állattartási munkák végzéséhez szükséges eszközöket,
- bemutatja a kertészeti és az állati termékek minősítését,
- elvégzi az alapvető kertészeti munkaműveleteket (szaporítás, ápolás, betakarítás, feldolgozás),
- elvégzi a ház körül tartott állatok takarmányozási, gondozási feladatait, valamint az állati termékek elsődleges feldolgozásával kapcsolatos teendőket,
- elvégzi a kertészeti termelés alapvető szakmai számításait (palántaszükséglet, vetőmagszükséglet, tenyészterület, tőszám számítás, területigény meghatározás, tárolótér szükséglet megállapítás),
- elvégzi az állattartáshoz kapcsolódó alapvető szakmai számításokat (takarmányszükséglet, termelési mutatók számítása, szaporasággal és felneveléssel, fertőtlenítő oldat készítésével kapcsolatos számítás),
- működteti a kertészeti tevékenységet segítő gépeket, eszközöket, berendezéseket,
- használja az állattartás eszközeit, működteti az egyszerűbb gépeket (fejőgép),
- a kertészeti munkákat energiatakarékosan, a munka- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre,
- az állattartási munkákat energiatakarékosan, a munka- és környezetvédelmi szabályok, valamint higiéniai előírások betartásával hajtja végre.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági gazdaasszony rendelkezzen olyan műveltséggel és személyiségjegyekkel, amelyek szükségesek a kiegyensúlyozott családi élet tartalmassá tételéhez.
Jellemezze általános tájékozottság, kulturált viselkedés, empátia, fizikai és lelki teherbírás, szorgalom, szervezőkészség, rendszeretet, kreativitás, nyitottság, felelősségvállalás és -tudat, személyi- és termékhigiénia, valamint az összetett munkaterület miatt nélkülözhetetlen figyelem megosztási képesség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi idő alatti szakmai gyakorlati vizsga (a továbbiakban: elővizsga) követelményeinek eredményes teljesítése,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- háztartás-gazdaságtan-életvitel,
- táplálkozás-élettan,
- egészségügyi ismeretek, gondozás,
- mezőgazdasági kistermelés,
- öltözködés-és lakáskultúra,
- vendéglátó- és idegenforgalmi ismeretek.
A vizsgatárgyak:
- a háztartás-gazdaságtan és életvitel
- táplálkozás élettan
- vendéglátás
- az egészségügyi és gondozási ismeretek
- a lakás- és öltözködéskultúra
- a kertészeti ismeretek
- az állattartási ismeretek és
- a kapcsolódó munka-, tűz és környezetvédelmi előírások
témaköröket foglalják magukba.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen (állattenyésztés, kertészet) a felismerési és a munkáltató feladatokból is legalább 10-10 vizsgafeladat legyen előkészítve.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga az elővizsgából és az állami vizsgabizottság előtti vizsgából áll.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
2.2.1. Az elővizsga
Az elővizsgát az állami vizsgabizottság előtti vizsga megkezdéséig be kell fejezni. Az elővizsgán a vizsgát szervező intézet által a tantervi követelmények figyelembevételével megadott gyakorlati feladatot, illetve tételsort kell alkalmazni.
Az elővizsga vizsgatantárgyai
- főzés - sütés - terítés, (felszolgálás),
- ápolás - gondozás,
- szabás - varrás - kézimunkázás,
- idegen nyelvű szakmai társalgás.
A főzés - sütés - terítés (felszolgálás) gyakorlati vizsga során minden vizsgázó háromfogásos menüt készít, az ebédhez megterít és az elkészített ételt felszolgálja. A vizsgafeladat elkészítésére maximum 300 perc fordítható.
Az ápolás - gondozás gyakorlati vizsga során a vizsgázó egy elsősegélynyújtó, egy csecsemőápolási és egy idős- vagy beteggondozási feladatot mutat be. A vizsgázónak a gyakorlatok bemutatására minimum 15 percet kell biztosítani.
A szabás-varrás-kézimunkázás gyakorlati feladataként a vizsgázónak vizsgaremeket kell készíteni. A vizsga remek készítésére a feladat munkaigényességétől függően 10-30 nap fordítható. A vizsga remek csak a varró tanműhelyben, a szakoktató felügyelete alatt készíthető.
Az idegen nyelvű szakmai társalgási gyakorlati vizsgán minden vizsgázó idegen nyelven folytatott társalgási feladatot teljesít a vendégfogadással, gyermekneveléssel, mezőgazdasággal kapcsolatos témakörökből. A vizsgázónak a feladatra minimum 15 percet kell biztosítani.
Az elővizsga feladatait és az elkészítésre fordítható időtartamot - a tantárgy követelményei alapján - a képző intézmény vezetője határozza meg.
2.2.2. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga
A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga mezőgazdasági gyakorlati vizsga:
- kertészet (felismerési és munkáltató feladat),
- állattartás (felismerési és munkáltató feladat).
Az egyes munkahelyeken a felismerési feladatok elvégzéséhez 30-30 perc, a munkáltató feladatok elvégzéséhez legalább 60-60 perc álljon rendelkezésre.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a család feladatainak, a szülők szerepének ismertetése,
- a családalapítás feltételeinek, a családtervezés szempontjainak az ismertetése,
- a gazdaasszony kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeinek kiválasztása,
- a háztartásvezetés legfontosabb szervezési feladatainak elemzése,
- a bevásárlás tervezése,
- családi költségvetés készítése, a bevételek és kiadások nyilvántartása, a háztartási napló vezetésének értékelése,
- a takarítás megszervezésének elemzése,
- a háztartási hulladék kezelésének és hasznosításának értékelése,
- az egészséges táplálkozás jelentőségének ismertetése,
- az emberi szervezet számára szükséges tápanyagok ismertetése,
- az étrend összeállítás szabályainak ismertetése,
- ünnepi menü összeállítása, ételféleségeinek ismertetése,
- a különleges alkalmak (szüret, disznótor) menüsorának összeállítása, ételféleségeinek ismertetése,
- a mikroorganizmusok tevékenységének, az élelmiszerromlás jeleinek az ismertetése,
- az élelmiszerek eltarthatóságának ismertetése,
- az ételek-, élelmiszerek készítésével összefüggő alapvető higiéniai követelmények ismertetése,
- a fontosabb élelmiszercsoportok (kenyérgabonafélék, zöldségnövények, gyümölcsök, baromfifélék húsa, vadhús, nagy vágóállatok húsa, növényi olajok és zsírok, tej és tejtermékek) táplálkozási értékének, szerepének, feldolgozási vagy felhasználási lehetőségeinek jellemzése,
- a bor és az alkoholmentes italok, fűszerek, koffeintartalmú élvezeti szerek csoportosítása, jellemzése,
- a sertés és a marha bontási részeinek felsorolása, az egyes részek felhasználási lehetőségeinek jellemzése,
- a különféle étkezéshez adható italok jellemzése,
- a tejkezelés és a tejtermékek házi készítésének jellemzése,
- heti étrend összeállítása téli és nyári idényben,
- a magyar konyha jellegzetességeinek, konyhatechnológiai eljárásainak, jellegzetes magyar ételeinek az ismertetése,
- az étkezési idők, szokások ismertetése,
- a terítés és felszolgálás szabályainak ismertetése,
- a nevezetes ünnepek eredetének, hagyományainak, ünneplési szokásainak ismertetése,
- a falusi turizmus fogalmának, jelentőségének, szervezeteinek ismertetése,
- a családi vendéglátás feltételeinek (hely- és eszközigény) jellemzése,
- a falusi turizmus és a fizetővendéglátás összehasonlítása,
- az ünnepi étkezés megszervezése,
- a falusi vendéglátói tevékenység indításával és folytatásával kapcsolatos tevékenységek ismertetése,
- a textilipari nyersanyagok, a textíliák tulajdonságainak, kezelhetőségüknek, a lakástextíliák alapanyagainak ismertetése,
- a méretvétel módjának, a mérettáblázatok használatának és a szabásminta készítés lehetőségeinek jellemzése,
- a szabás alapvető munkaműveleteinek, a leggyakoribb varrásfajtáknak, kézimunkafajtáknak és díszítéseknek az értékelése,
- a családi ház tervezési szempontjainak ismertetése,
- az ideális falusi ház, a háztípusok jellemzőinek ismertetése,
- az otthon kialakítás követelményeinek, a helyiségek főbb funkcióinak, optimális méretezésének ismertetése,
- a konyha felszerelésének ismertetése,
- a ház körüli pihenésre alkalmas helyek kialakításának, a gazdasági épületek elhelyezésének, a hulladék- és trágyakezelés szempontjainak ismertetése,
- a lakásgondozás, karbantartás munkaműveleteinek ismertetése,
- a lakásgondozás során előforduló balesetek és megelőzési módjaik ismertetése,
- fogamzásgátló eljárások és gyermekvárási feltételek ismertetése,
- a kismama (várandós anya) életmódjának ismertetése,
- az idős emberek életkori sajátosságainak ismertetése,
- az egészség és a betegség fogalmának, a betegtípusoknak az ismertetése,
- a házi patika gyógyszereinek és felhasználási szabályainak ismertetése,
- a gyakoribb csecsemőkori és gyermekkori betegségek és a betegellátás módjainak ismertetése,
- a szociális gondoskodás formáinak ismertetése,
- a diéta szerepének, a gyomor-, máj-, magas vérnyomás betegségek diétájának ismertetése,
- az újszülött és a csecsemő testi és érzelmi fejlődési sajátosságainak összehasonlítása,
- a kisgyermek- és a serdülőkor testi és érzelmi sajátosságainak jellemzése,
- a családtervezés szükségességének magyarázata,
- a csecsemő és a gondozott környezeti feltételeinek meghatározása,
- a csecsemőellátáshoz szükséges anyag és felszerelés meghatározása,
- a betegellátás szabályainak, az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveinek meghatározása,
- a csecsemő és a kisgyermek egészséges táplálásának értékelése,
- a zöldségnövények szaporítási módjainak ismertetése,
- a fólia alatti hajtatás jelentőségének és munkaműveleteinek ismertetése,
- a szőlőfajták csoportosításának, a szőlőművelési módoknak az ismertetése,
- a gyümölcstermő növények ismertetése,
- a dísznövény fogalmának, csoportosításának és szaporításának ismertetése,
- a biokert fogalmának, a biológiai kertművelés alapjainak magyarázata,
- a legfontosabb zöldségfélék szedési idejének, tárolási lehetőségeinek elemzése,
- a szőlő ápolási és szüretelési munkáinak szervezése,
- a gyümölcstermő növények ápolási munkáinak és szedésének szervezése,
- a gyeptelepítés és -ápolás szervezése,
- a baromfi, a sertés, a szarvasmarha kor és ivar szerinti elnevezéseinek, legfontosabb fajtáinak, hibridjeinek felsorolása,
- a sertés szaporításának ismertetése,
- a pecsenyecsirke előállítás, az árutojás termelés, a nyúl, a hízósertés és a tejelő tehén tartástechnológiájának jellemzése,
- a gazdasági állatok (baromfi, nyúl, sertés, kecske, juh, szarvasmarha és a ló) hasznának elemzése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- magadott háromfogásos (levesből, főételből és salátából vagy záró ételből álló) egyszerű menüsor elkészítése,
- a menüsorhoz megfelelő étkészlet, tálalóeszköz, pohár kiválasztása, a terítés elvégzése,
- az elkészült ételsor tálalása és felszolgálása (az étel kínálása, asztalra helyezése, a tányérváltás elvégzése, az ételhez illő ital ajánlása, felszolgálása, az asztal rendjének helyreállítása),
- vizsga remek készítése: szabásminta alapján egyszerű szabású ruhadarab (szoknya, blúz, nadrág, kötény, bébi ruha stb.) vagy hímzett lakástextília, kötött, horgolt munkadarab elkészítése,
- alapvető elsősegélynyújtó teendők elvégzése (eszméletlen, eszméletlen nem lélegző, sokkos beteg, vérzések, törések, égési sérülések ellátása, sebek bekötözése, elsősegélynyújtás mérgezés, áramütés esetén, orvos és mentő szakszerű hívása),
- a csecsemő és beteggondozás higiéniai feltételeinek megítélése,
- csecsemő- és kisgyermek gondozási feladatok elvégzése (a csecsemő elhelyezése, fogása, fürdetése, pelenkázása, mérése, öltöztetése, etetése, a kisgyermek ápolása, etetése, gondozása, lázcsillapítás, beteg gyermek gondozása),
- betegápolási, gondozási feladatok (ágyazás, ágyneműcsere, fektetési módozatok, öltöztetés, vetkőztetés, étkeztetés, a beteg ellátáshoz szükséges tárgyak, kényelmi eszközök, gyógyászati segédeszközök) bemutatása.
Felismerési feladatok kertészetből:
- zöldségfélék és egynyári dísznövény magvak felismerése,
- a szőlőtőke részeinek felismerése,
- a gyümölcsfélék termő részeinek felismerése,
- a leggyakoribb dísznövények (egy-kétnyáriak, évelők, cserepesek, vágott virágok, cserjék, fák) felismerése,
- a leggyakoribb gyomnövények felismerése,
- kerti szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- meteorológiai eszközök felismerése, leolvasása.
Felismerési feladatok állattartásból:
- típus, fajták, hibridek felismerése (szarvasmarha, sertés, ló, baromfi, nyúl),
- tojásgyűjteményből baromfifajok tojásainak felismerése,
- különböző állatfajok testtájainak felismerése, megnevezése,
- fertőtlenítőszerek felismerése, megnevezése,
- állattartás, állategészségügy eszközeinek felismerése,
- takarmány felismerés,
- fejőgép (vagy más gép) részeinek megnevezése.
Munkáltató feladatok kertészetből:
- zöldségfélék magvetése szaporító ládába,
- zöldségfélék megvetése szabadföldi ágyásba,
- zöldségfélék tűzdelése szaporító ládába,
- palánta kiültetés szabadföldi ágyásba, termesztő berendezésbe,
- hajtatott zöldségfélék speciális ápolási munkáinak elvégzése,
- zöldségfélék szedése, piaci előkészítése,
- termésritkítás csonthéjas gyümölcsösben,
- gyümölcsfa előkészítése ültetéshez, ültetés,
- bogyós gyümölcsűek szedése, piaci előkészítése,
- termő szőlő zöldmunkáinak elvégzése,
- gyeptelepítés fűmagvetéssel,
- hajtás-, levéldugvány készítése, dugványozás szaporító ládába,
- egynyáriak kiültetéséhez ágyás kijelölése, ágyás készítése,
- cserepes dísznövények átültetése,
- üvegházi virágok speciális ápolási munkái,
- üvegházi vágott virágok szedése, osztályozása, csomagolása,
- virágcsokor készítése vágott virágokból,
- ajándék díszítése virággal,
- asztaldísz készítése,
- fali dísz készítése száraz virágokból.
Munkáltató feladatok állattartásból:
- fertőtlenítőoldat készítése,
- istálló fertőtlenítés elvégzése,
- adott állatcsoport takarmányadagjának összeállítása, etetése,
- gyógyszer, vitamin, premix takarmányba keverése,
- takarmányok érzékszervi bírálata,
- különböző istállók mikroklímájának ellenőrzése, beállítása,
- a szarvasmarha napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a szarvasmarha gépi fejésének elvégzése,
- a fejőberendezés mosása, szét és összeszerelése,
- a sertés napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a baromfi napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a ló napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a házinyúl napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a tojás gyűjtése, válogatása, kezelése,
- a tej érzékszervi bírálata,
- a baromfi vágása, a konyhakész állapot elkészítése,
- a nyúl vágása, a konyhakész állapot elkészítése,
- az állat azonosítása, testtömegének becslése és mérése,
- állatértékesítési bizonylat kitöltése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
Az idegen nyelvű szakmai elővizsga alól a legalább középfokú állami "A" típusú vagy azonos szintű, külföldön is elfogadott más nyelvvizsgával rendelkező mentesül.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt kell húzatni. Ilyenkor az elérhető maximális érdemjegy közepes lehet.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
Az elővizsga vizsgafeladatainak értékeléséhez külső szakmai szakértőt kell meghívni.
Az elővizsgán a szabás-varrás-kézimunkázás vizsga remekre, a főzés-sütés-terítés (felszolgálás), az ápolás-gondozás gyakorlati vizsgákra, valamint az idegen nyelvű szakmai társalgásra kapott osztályzatokból átlagot kell számítani (egytizedes pontosságig). Bármelyik vizsgarész elégtelen osztályzata esetén átlagolni nem lehet. A végleges átlagszámítást csak a javítóvizsga sikeres letétele után lehet elvégezni.
A szabás-varrás-kézimunkázás vizsga remek csak akkor értékelhető, ha teljesen és határidőre elkészült. Az elkészített munkákból kiállítást kell szervezni, amit a vizsgabizottság előtti vizsga idejére meg kell tartani. Az elméleti vizsga után a tanulók visszakapják a vizsgamunkáikat.
A szakmai gyakorlati vizsgák értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásának figyelembevételével kell elvégezni.
A felismerési feladatnál az elfogadás kritériuma (elégséges osztályzat) 10 mintából 6 felismerése. Tíz mintából 7 felismerése esetén közepes, 8 felismerésénél jó, 9-10 felismerésénél jeles az osztályzat.
A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsgán a négy feladatrészre kapott osztályzatot átlagolni kell (egytizedes pontosságig). Bármely vizsgarész elégtelen osztályzata esetén átlagolni nem lehet. A végleges átlagszámítást csak a javítóvizsga sikeres letétele után lehet elvégezni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát az elővizsgák átlagából és a vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga átlagából átlagolással kell meghatározni a kerekítési szabályok szerint. (Kerekítési tényezőként a munkáltató feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Az elő- és a vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsgán más vagy saját testi épségének veszélyeztetése miatt megszakított vizsga elégtelen osztályzatot eredményez.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Kommunikáció - marketing
Szakmai idegen nyelv
Számítástechnika
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Szakmai számítások, ügyvitel
Háztartás-gazdaságtan - életvitel
Táplálkozás-élettan
Vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek
Egészségügyi ismeretek, gondozás
Öltözködés- és lakáskultúra
Kertészeti ismeretek
Állattartási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlatok
Főzés - sütés - terítés (felszolgálás)
Szabás - varrás - kézimunkázás
Ruhaápolás (mosás - vasalás - javítás)
Lakásgondozás (takarítás)
Ápolás - gondozás
Mezőgazdasági kistermelés (kertészet, állattartás)
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezése1/13. év
37 hét*
2/14. év
37 hét*
3/15. év
16 hét*
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373732106
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
3.Kommunikáció-marketing37--37
4.Szakmai idegen nyelv373732106
5.Számítástechnika-74-74
6.Szakmai számítások, ügyvitel3737-74
7.Háztartás-gazdaságtan-életvitel-371653
8.Táplálkozás-élettan3737-74
9.Vendéglátó- és idegenforgalmi ismeretek--6464
10.Egészségügyi ismeretek, gondozás37--37
11.Öltözködés- és lakáskultúra--4848
12.Kertészeti ismeretek3737-37
13.Állattartási ismeretek3737-37
Kötelező elmélet összesen333333192858
Kötelező gyakorlat
14.Főzés - sütés - terítés148148128424
15.Szabás - varrás - kézimunkázás11111196318
16.Ruhaápolás (mosás - vasalás - javítás)373732106
17.Lakásgondozás (takarítás)373732106
18.Ápolás - gondozás373732106
19.Mezőgazdasági kistermelés:
- kertészet
- állattartás
148148128424
20.Évközi összefüggő gyakorlat-70-70
21.Nyári összefüggő gyakorlat70--70
Kötelező gyakorlat összesen5885884481624
Kötelező tantárgyak összesen9219216402482
22.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373764138
23.Szabadon válaszható kötelező szakmai gyakorlat747480228
**Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen111111144336
Összes óraszám103210327842848
- ebből szakmai elmélet370370256996
- ebből szakmai gyakorlat6626625281852
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

95. A Mezőgazdasági gazdaasszony II. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6201 01
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gazdaasszony II
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6140
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 35%
7. Gyakorlat aránya: 65%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások (mezőgazdasági gazdaasszony
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül sokrétű, összetett és változatos. A családi élet megszervezése, a család ellátása, a háztartás vezetése, a családi jövedelem beosztása, nyilvántartása mellett a munkaterület része a házkörüli mezőgazdasági kistermelés, a megtermelt termékek feldolgozása, tartósítása és értékesítése is.
A munkavégzés során elengedhetetlen a személyi higiénia, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 5012 01Ápolási asszisztens
21 5276 01Lakástextil-varró, -javító
31 5276 03Varrómunkás
31 5291 06Kézi és gépi hímző
21 6201 01Ezüstkalászos gazda
21 6201 02Mezőgazdasági munkás
31 6203 10Általános állattenyésztő
32 6206 01Biotermesztő
21 6207 04Kerti munkás
31 6207 01Dísznövény- és zöldségtermesztő
31 6207 02Szőlő- és gyümölcstermesztő
31 7822 01Falusi vendéglátó
31 7822 02Gyorsétkeztetési eladó
31 7822 03Vendégfogadós
31 8933 01Nevelőszülő
31 8999 01Dajka
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A család ellátása, a háztartás vezetése:
- a családellátási és háztartási munkák megszervezése,
- csecsemőápolás, gyermekápolás és -nevelés,
- beteggondozás, betegápolás,
- táplálkozás, főzés - sütés - terítés, (felszolgálás),
- öltözködés, szabás - varrás - kézimunkázás, ruhaápolás, -javítás,
- lakáskultúra, lakásápolás,
- vendéglátás.
A mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos napi és időszakos feladatok szervezése, elvégzése:
- konyhakert, díszkert művelése,
- háziállatok gondozása,
- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása és értékesítése.
A családi pénzgazdálkodás tervezése és szervezése:
- szakmai számítások végzése,
- a kiadások és bevételek nyilvántartása,
- egyszerűbb ügyviteli feladatok ellátása.
A szakszerű vendéglátás biztosítása:
- falusi vendéglátói tevékenység ellátása,
- szobaasszonyi, üdülőgondnoki feladatok, konyhai, éttermi munkák ellátása.
2. Elméleti követelmények
Általános műveltség terén
- felismeri a nép- és műköltészeti műfajokat,
- észreveszi az elbeszélés műfaji sajátosságait,
- megjegyzi a gyermek- és ifjúsági irodalom jelentősebb műveit,
- felismeri a báb- és drámajáték alapjait,
- ismeri a kommunikáció fajtáit, jellemzőit,
- felismeri a zene erkölcs-, akarat- és hangulatteremtő hatását,
- ismeri a környező népek zenéjének főbb stílusirányzatait, hangszereit,
- jellemezni tudja az emberek közötti viszonyokat, a különböző kapcsolatteremtési lehetőségeket,
- megmagyarázza az ön- és emberismeret kommunikációs szerepének fontosságát,
- összehasonlítja a magyar népdalok és népzene stílusjegyeit, hangszereit,
- jellemzi a gyermekek életkor szerinti igényeit a zene és a játék iránt,
- megmagyarázza a zene jelentőségét az emberi kapcsolatok kialakításában,
- megítéli a kulturált viselkedés szabályait,
- gondolatait szóban, írásban érthetően, a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok használatával kifejezi,
- elintézi hivatali és szakmai ügyeit,
- hirdetéseit megszövegezi, megjelentetését megszervezi,
- el tud mondani meséket, mondókákat, verseket,
- megítéli a dallamok, ritmusvariációk gyermekek érzelmeire gyakorolt pozitív és negatív hatását,
- énekli a legismertebb magyar népdalokat, műdalokat, nótákat, a Himnuszt és a Szózatot,
- bemutatja a csárdás, a körtáncok, a párválasztók legegyszerűbb lépéseit.
Szakmai számítások terén
- felismeri a családi gazdálkodás elemeit,
- megjegyzi az alkalmazható számítások körét,
- ismeri a jövedelemadó kiszámításának módjait,
- megjegyzi a nyomtatványok és bizonylatok kitöltésének szabályait,
- jellemzi a háztartás, a kertészet, az állattartás, (esetleg családi gazdaság, vállalkozás) nyilvántartási feladatait,
- megmagyarázza a bizonylatok kezelésének követelményeit, a könyvelési alapfogalmakat és azok összefüggéseit,
- kiszámítja a kertészethez, állattartáshoz, főzéshez-sütéshez, szabás-varráshoz, falusi vendéglátáshoz szükséges anyagmennyiségeket,
- kiszámítja az állattartás termelési, szaporasági, takarmányértékesítési, testtömeg gyarapodási mutatókat,
- kiszámítja a kertészeti termelés, az állattartás, termékfeldolgozás, falusi vendéglátás eredményét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatát,
- ismeri a környezet- és természetvédelmi előírásokat,
- megjegyzi a biztonságos és higiénikus munkavégzés szabályait, kritériumait,
- felismeri a baleseti veszélyeket, veszélyforrásokat,
- megmagyarázza a higiénia és a környezetvédelem összefüggéseit,
- értékeli a munkavédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírások betartását és betartatásának fontosságát,
- elemzi a balesetek megelőzésének és elhárításának módjait,
- megítéli a segítségnyújtás módjait baleset esetén,
- felhasználja munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint higiéniai ismereteit a háztartásban, a mezőgazdasági munka során és a falusi vendéglátásban.
Háztartás-gazdaságtan - életvitel - táplálkozás-élettan terén
- ismeri a családi háztartás fogalmát, feladatait, szükségleteit és alapjait,
- felismeri a családok életminőségét befolyásoló döntéseket, a családalapítás és a családtervezés szempontjait,
- ismeri a családi szükségletek körét, a háztartás-gazdálkodás feladatait, pénzügyi alapjait,
- felismeri a családi konfliktusok megoldási lehetőségeit,
- ismeri a táplálkozás jelentőségét, az emberi test tápanyagait,
- ismeri a táplálékok összetételét, hatásait, károsító-anyag tartalmát, a károsító anyagok csökkentésének lehetőségeit,
- ismeri a mikroorganizmusok tevékenységét, felismeri az élelmiszerromlás jeleit,
- ismeri az élelmiszerek eltarthatóságának kritériumait,
- ismeri a különböző étkezési szokásokat, különleges táplálkozási igényeket,
- ismeri az étrend összeállítás szabályait,
- kiválasztja az ésszerű családi gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, környezeti tényezőket,
- kiválasztja a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeket,
- költségszámítások segítségével összehasonlítja a háztartási beruházások gazdaságosságát, célszerűségét,
- megmagyarázza a háztartási könyvvitel szükségességét,
- megmagyarázza az egészséges, korszerű táplálkozás alapjait, előnyeit és az ezzel összefüggő biológiai folyamatokat,
- jellemzi az élelmiszerek csoportjait, szerepét, kalória- és tápanyagértéküket,
- összehasonlítja a vágóállatok húsának táplálkozási jelentőségét,
- jellemzi az italokat, fűszereket és a koffeintartalmú élvezeti szereket,
- összehasonlítja az élelmiszerek feldolgozási módjait,
- jellemzi az élelmiszertárolási módokat,
- jellemzi az élelmiszerek kezelésének, az ételek készítésének alapvető higiéniai követelményeit,
- elemzi a szülők szerepét a család életének alakításában,
- elemzi a korszerű házvezetés szervezésének feladatait,
- megtervezi a háztartási munkákat (heti munkaterv, határidőterv, bevásárlás tervezése, készletgazdálkodás),
- elkészíti a családi költségvetést, nyilván tudja tartani a bevételeket és kiadásokat, tudja vezetni a háztartási naplót,
- elemzi a háztartási munka alapelveit, szervezését,
- értékeli a háztartás energiatakarékossági, hulladékhasznosítási intézkedéseit, a szelektív hulladékgyűjtés módját, környezetvédelmi és gazdasági jelentőségét,
- elemzi a háztartási balesetek okait és megelőzésük módjait,
- értékeli a vágóállatok bontási részeinek felhasználási lehetőségeit,
- összeállítja az egészséges étrendet és különleges alkalmak étrendjét,
- értékeli a különböző étkezéshez adható italokat.
Egészségügyi ismeretek - gondozás terén
- megjegyzi az emberi szervezet szerveinek, szervrendszereinek alapvető morfológiai felépítését, működését,
- felismeri a nő és a férfi biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,
- ismeri az idős emberek biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,
- ismeri az egészségvédő és megelőző (prevenciós) lehetőségeket,
- felismeri a gyermekvárás felelősségét,
- ismeri a fogamzásgátló eljárásokat,
- ismeri az egészség, betegség fogalmát, a beteg típusokat,
- ismeri a házi patikában tartható gyógyszereket és felhasználásuk szabályait,
- ismeri a gyakoribb csecsemő és gyermekkori betegségeket, a beteg gyermek körüli teendőket,
- ismeri a szociális gondoskodás formáit,
- felismeri a diéta szerepét, ismeri a gyomor-, máj-, magas vérnyomás betegségek diétáját,
- megmagyarázza a családtervezés szükségességét,
- megmagyarázza a terhesség alatti egészséges életmód szükségességét,
- összehasonlítja az újszülött, a csecsemő, a kisgyermek testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,
- jellemzi a serdülőkor testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,
- jellemzi a gondozási, nevelési és fejlesztési lehetőségeket,
- kiválasztja a csecsemő ellátásához szükséges környezetet, felszerelést,
- jellemzi a gondozott beteg környezetének kialakítását,
- meghatározza az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveit,
- definiálja a betegellátás alapvető szabályait,
- megszervezi az egyszerű gondozási, ápolási feladatokat,
- értékeli a csecsemők és kisgyermekek egészséges táplálásának módjait.
Öltözködés és lakáskultúra terén
- ismeri a textilipari nyersanyagokat, a textíliák tulajdonságait, kezelhetőségüket, felhasználásuk szerinti csoportosításukat,
- megjegyzi a ruhakészítés általános folyamatát,
- ismeri a lakás funkcióit,
- ismeri a lakóház építésével kapcsolatos követelményeket, az ideális falusi ház jellemzőit,
- ismeri a lakás üzemeltetésének feltételeit, a berendezés és felszerelés követelményeit,
- felismeri az egészséges és esztétikus környezet jellemzőit,
- megmagyarázza a testalkattípusok és a testméretek összefüggéseit,
- értelmezi a szabásminta készítési elvét,
- jellemzi a métervétel módját és a szabásminta készítést,
- ki tudja választani a lakás működtetéséhez szükséges munkafolyamatokat,
- kiválasztja a lakás takarékos és balesetmentes üzemeltetésének, gondozásának lehetőségeit,
- megszervezi a szabás alapvető munkaműveleteit,
- értékeli a varrásfajták készítési módjait, a kézimunkák, díszítések technikáját,
- megszervezi a ruha-átalakítási és javítási munkákat,
- megítéli a lakószobák és a lakáshoz tartozó helyiségek rendben- és tisztántartásának alapelveit, anyagait, eszközeit.
Vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek terén
- felismeri az idegenforgalom, a vendéglátás történelmi összefüggéseit,
- megjegyzi az ország, a környezet és az adott település idegenforgalmi adottságait, sajátosságait,
- ismeri a falusi turizmus fogalmát, jellemzőit, szervezeteit,
- ismeri a magyar konyha konyhatechnológiai jellemzőit, a jellegzetes magyar ételeket,
- ismeri az étkezési időpontokat és étkezési szokásokat,
- ismeri a nevezetes ünnepek eredetét, hagyományait, ünneplési szokásait,
- jellemzi a családi vendéglátás feltételeit, hely- és eszközigényét,
- megmagyarázza a települési feltételrendszer és az idegenforgalmi igények, lehetőségek kapcsolatát,
- összehasonlítja a falusi turizmus és a fizetővendéglátás jellemzőit,
- jellemzi a falusi vendéglátó szövetségekkel, utazási irodákkal való együttműködés módjait,
- összehasonlítja a szálláshelyek osztályba sorolását, árát,
- gyűjti a falusi turizmus programlehetőségeit,
- megítéli a vendégfogadással összefüggő házigazda szerepkör betöltéséhez szükséges szabályokat, követelményeket és feladatokat,
- megítéli az ünnepnapok jelentőségét,
- megszervezi az ünnepi étkezést,
- megszervezi a vendéglátást.
Mezőgazdasági ismeretek terén
- ismeri a kertészeti növények alaktani és élettani jellemzőit, környezeti igényeit, csoportosításukat,
- ismeri a kertészeti növények termesztésének általános munkáit,
- ismeri a kertészeti növények szaporítási módjait,
- felismeri a haszonkertészetben termesztett legfontosabb zöldség-, gyümölcs-, szőlő fajokat,
- ismeri a dísznövény fogalmát, csoportosítását, szaporítási módjait,
- ismeri a kertészeti termékek romlását befolyásoló tényezőket,
- ismeri a kertészeti növények leggyakoribb károsítóit, a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- ismeri a kertészeti építményeket és a használatos gépeket, eszközöket,
- ismeri a zöldségnövények fólia alatti hajtatásának jelentőségét,
- ismeri a haszonállatok szervezetének alapvető élettani működését,
- felismeri a ház körül tartható állatok legfontosabb fajtáit, hibridjeit,
- ismeri a gazdasági állatok kor- és ivar szerinti elnevezéseit,
- ismeri a ház körül tartható állatok szaporítási, takarmányozási, tartási módjait,
- ismeri az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit,
- megjegyzi a gazdasági állatok fontosabb értékmérő tulajdonságait,
- észreveszi a betegségek jellemző tüneteit,
- ismeri a betegségek megelőzésének módjait,
- megmagyarázza a kertészeti technológiák és munkafolyamatok összefüggéseit,
- megmagyarázza az ökotermesztés környezetre gyakorolt hatásainak összefüggéseit,
- megmagyarázza a biokert fogalmát, a biológiai kertművelés alapelveit, módszereit,
- meg tudja különböztetni az állattartás során alkalmazott technológiákat,
- megmagyarázza a munkaműveletek összefüggéseit,
- megszervezi a haszonkert növényeinek ápolási, betakarítási, tárolási munkáit,
- értékeli a lakó- és a díszkert kialakításának szabályait,
- megszervezi a gyeptelepítést és -ápolást,
- megítéli a legfontosabb kertészeti termékek feldolgozási, tárolási és felhasználási lehetőségeit,
- értékeli a gazdasági állatok hasznát a családi gazdaságban és a háztartásban,
- megszervezi az állatok napi gondozási, takarmányozási teendőit,
- megítéli az állati termékek elsődleges feldolgozásának módszereit, munkaműveleteit, higiéniai követelményeit.
3. Gyakorlati követelmények
Főzés - sütés - terítés (felszolgálás) terén
- megfigyeli a feldolgozandó nyersanyagok tulajdonságait,
- használja a családellátáshoz és a vendéglátáshoz szükséges főzési, sütési terítési, felszolgálási munkák fogásait, előkészítő és utómunkálatait,
- bemutatja az ünnepekhez és a vendéglátáshoz illő fogásokat, a diétás és a tájjellegű ételek sajátosságait,
- felhasználja az étkezéshez a ház körül termelt nyersanyagokat,
- összeállítja a mindennapi étkezéshez az étrendet,
- a megfelelő nyersanyagok kiválasztásával elkészíti az ételeket,
- elvégzi az esztétikus terítést, tálalást, kínálást (felszolgálást),
- működteti a főzés- sütés gépeit, berendezéseit,
- a sütés - főzés - terítési munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a higiéniai szabályok betartásával tudja végrehajtani.
Szabás - varrás - kézimunkázás terén
- megítéli az alap- és segédanyagokat,
- szerkeszti vagy másolja az alapvető szabásmintákat,
- megítéli a lakás- és ruhadíszítési munkákat, a népi hímzések alkalmazását,
- kiválasztja a felhasználási célnak megfelelő ruhaanyagokat, lakástextíliákat,
- szabásminta alapján az egyszerű ruhadarabokat elkészíti,
- elvégzi az egyszerűbb hímzési, kötési, horgolási munkákat,
- felhasználja a hasznosítható maradék anyagokat,
- működteti a varrási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a szabást, varrást a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Ruhaápolás (mosás - vasalás - javítás) terén
- megítéli a mosó- és tisztítószerek környezetkímélő felhasználási módjait,
- megfigyeli a ruhaápolási munkafolyamatok célszerű szervezését,
- kiválasztja a különböző munkákhoz a megfelelő eszközöket,
- megfelelő sorrendben elvégzi a ruhaneműk, textíliák mosásának, vasalásának, javításának munkaműveleteit,
- működteti a ruhaápolási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a ruhaápolási munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Lakásápolás (takarítás) terén
- megítéli a tisztítószerek környezetkímélő felhasználási módjait,
- megfigyeli a lakásápolási munkafolyamatok célszerű szervezését,
- kiválasztja a különböző munkákhoz a megfelelő eszközöket,
- megfelelő sorrendben elvégzi a lakásápolás munkaműveleteit,
- működteti a lakásápolási tevékenységet segítő gépeket, berendezéseket,
- a lakásápolási munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Ápolás - gondozás terén
- megfigyeli a csecsemő- és beteggondozáshoz, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök használatát,
- megfigyeli a csecsemő- és beteggondozás higiéniai szabályait,
- bemutatja a betegápolás mindennapi teendőit,
- el tudja végezni az alapvető elsősegély-nyújtási teendőket,
- elvégzi a csecsemő és a kisgyermek napi gondozását,
- elvégzi az otthoni betegápolási, gondozási teendőket,
- az ápolási - gondozási feladatokat a higiéniai előírások, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre.
Mezőgazdasági kistermelés terén
- felismeri a zöldség-, gyümölcs-, dísznövényfajokat és azok szaporítóanyagait,
- megítéli a zöldségnövények szedési, feldolgozási és tartósítási eljárásait,
- megítéli a gyümölcstermő növények ápolási munkáit, a termések tárolási, feldolgozási, tárolási műveleteit,
- megítéli a szőlőtermesztés alapvető munkaműveleteit, az egyszerű pinceműveleteket,
- megítéli a biokertészeti eljárásokat,
- megítéli a legfontosabb környezetkímélő növényvédő szereket,
- megfigyeli a ház körül tartható haszonállatok szaporításának gyakorlati feladatait,
- megítéli az állattartásban használatos tisztító- és fertőtlenítőszerek környezetkímélő alkalmazását,
- bemutatja a kertészeti és az állattartási munkák végzéséhez szükséges eszközöket,
- bemutatja a kertészeti és az állati termékek minősítését,
- elvégzi az alapvető kertészeti munkaműveleteket (szaporítás, ápolás, betakarítás, feldolgozás),
- elvégzi a ház körül tartott állatok takarmányozási, gondozási feladatait, valamint az állati termékek elsődleges feldolgozásával kapcsolatos teendőket,
- elvégezi a kertészeti termelés alapvető szakmai számításait (palántaszükséglet, vetőmagszükséglet, tenyészterület, tőszám számítás, területigény meghatározás, tárolótér szükséglet megállapítás),
- elvégzi az állattartáshoz kapcsolódó alapvető szakmai számításokat (takarmányszükséglet, termelési mutatók számítása, szaporasággal és felneveléssel, fertőtlenítő oldat készítésével kapcsolatos számítás),
- működteti a kertészeti tevékenységet segítő gépeket, eszközöket, berendezéseket,
- használja az állattartás eszközeit, működteti az egyszerűbb gépeket (fejőgép),
- a kertészeti munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával hajtja végre,
- az állattartási munkákat energiatakarékosan, a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok, valamint higiéniai előírások betartásával hajtja végre.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági gazdaasszony rendelkezzen olyan műveltséggel és személyiségjegyekkel, amelyek szükségesek a kiegyensúlyozott családi élet tartalmassá tételéhez.
Jellemezze általános tájékozottság, kulturált viselkedés, empátia, fizikai és lelki teherbírás, szorgalom, szervezőkészség, rendszeretet, kreativitás, nyitottság, felelősségvállalás és -tudat, személyi- és termékhigiénia, valamint az összetett munkaterület miatt nélkülözhetetlen figyelem megosztási képesség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi idő alatti szakmai gyakorlati vizsga (a továbbiakban: elővizsga) követelményeinek eredményes teljesítése,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- háztartás-gazdaságtan-életvitel,
- táplálkozás-élettan,
- egészségügyi ismeretek, gondozás
- mezőgazdasági kistermelés,
- öltözködés-és lakáskultúra,
- vendéglátó- és idegenforgalmi ismeretek.
A vizsgatárgyak:
- a háztartás-gazdaságtan és életvitel,
- a táplálkozás-élettan,
- a vendéglátás,
- az egészségügyi és gondozási ismeretek,
- a lakás- és öltözködéskultúra,
- a kertészeti ismeretek,
- az állattartási ismeretek és
- a kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások
témaköröket foglalják magukba.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen (állattenyésztés, kertészet) a felismerési és a munkáltató feladatokból is legalább 10-10 vizsgafeladat legyen előkészítve.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga az elővizsgából és az állami vizsgabizottság előtti vizsgából áll.
2.2.1. Az elővizsga
Az elővizsgát az állami vizsgabizottság előtti vizsga megkezdéséig be kell fejezni. Az elővizsgán a vizsgát szervező intézet által a tantervi követelmények figyelembe vételével megadott gyakorlati feladatot, illetve tételsort kell alkalmazni.
Az elővizsga vizsgatárgyai
- főzés - sütés - terítés, (felszolgálás),
- ápolás - gondozás,
- szabás - varrás - kézimunkázás.
A főzés - sütés - terítés (felszolgálás) gyakorlati vizsga során minden vizsgázó háromfogásos menüt készít, az ebédhez megterít és az elkészített ételt felszolgálja. A vizsgafeladat elkészítésére maximum 300 perc fordítható.
Az ápolás - gondozás gyakorlati vizsga során a vizsgázó egy elsősegélynyújtó, egy csecsemőápolási és egy idős- vagy beteggondozási feladatot mutat be. A vizsgázónak a gyakorlatok bemutatására minimum 15 percet kell biztosítani.
A szabás-varrás-kézimunkázás gyakorlati feladataként a vizsgázónak vizsga remeket kell készíteni. A vizsga remek készítésére a feladat munkaigényességétől függően 10-30 nap fordítható. A vizsga remek csak a varró tanműhelyben, a szakoktató felügyelete alatt készíthető.
Az elővizsga feladatait és az elkészítésre fordítható időtartamot - a tantárgy követelményei alapján - a képző intézmény vezetője határozza meg.
2.2.2. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga
A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga mezőgazdasági gyakorlati vizsga:
- kertészet (felismerési és munkáltató feladat),
- állattartás (felismerési és munkáltató feladat).
Az egyes munkahelyeken a felismerési feladatok elvégzéséhez 30-30 perc, a munkáltató feladatok elvégzéséhez legalább 60-60 perc álljon rendelkezésre.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a család feladatainak, a szülők szerepének ismertetése,
- a családalapítás feltételeinek, a családtervezés szempontjainak az ismertetése,
- a gazdaasszony kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeinek kiválasztása,
- a háztartásvezetés legfontosabb szervezési feladatainak elemzése,
- a bevásárlás tervezése,
- családi költségvetés készítése, a bevételek és kiadások nyilvántartása, a háztartási napló vezetésének értékelése,
- a takarítás megszervezésének elemzése,
- a háztartási hulladék kezelésének és hasznosításának értékelése,
- az egészséges táplálkozás jelentőségének ismertetése,
- az emberi szervezet számára szükséges tápanyagok ismertetése,
- az étrend összeállítás szabályainak ismertetése,
- ünnepi menü összeállítása, ételféleségeinek ismertetése,
- különleges alkalmak (szüret, disznótor) menüsorának összeállítása, ételféleségeinek ismertetése,
- a mikroorganizmusok tevékenységének, az élelmiszerromlás jeleinek az ismertetése,
- az élelmiszerek eltarthatóságának ismertetése,
- az ételek-, élelmiszerek készítésével összefüggő alapvető higiéniai követelmények ismertetése,
- a fontosabb élelmiszercsoportok (kenyérgabonafélék, zöldségnövények, gyümölcsök, baromfifélék húsa, vadhús, nagy vágóállatok húsa, növényi olajok és zsírok, tej és tejtermékek) táplálkozási értékének, szerepének, feldolgozási vagy felhasználási lehetőségeinek jellemzése,
- a bor és az alkoholmentes italok, fűszerek, koffeintartalmú élvezeti szerek csoportosítása, jellemzése,
- a sertés és a marha bontási részeinek felsorolása, az egyes részek felhasználási lehetőségeinek jellemzése,
- a különféle étkezéshez adható italok jellemzése,
- a tejkezelés és a tejtermékek házi készítésének jellemzése,
- heti étrend összeállítása téli és nyári idényben,
- a magyar konyha jellegzetességeinek, konyhatechnológiai eljárásainak, jellegzetes magyar ételeinek ismertetése,
- az étkezési idők, szokások ismertetése,
- a terítés és felszolgálás szabályainak ismertetése,
- a nevezetes ünnepek eredetének, hagyományainak, ünneplési szokásainak ismertetése,
- a falusi turizmus fogalmának, jelentőségének, szervezeteinek ismertetése,
- a családi vendéglátás feltételeinek (hely- és eszközigény) jellemzése,
- a falusi turizmus és a fizetővendéglátás összehasonlítása,
- az ünnepi étkezés megszervezése,
- a falusi vendéglátói tevékenység indításával és folytatásával kapcsolatos tevékenységek ismertetése,
- a textilipari nyersanyagok, a textíliák tulajdonságainak, kezelhetőségüknek, a lakástextíliák alapanyagainak ismertetése,
- a méretvétel módjának, a mérettáblázatok használatának és a szabásminta készítés lehetőségeinek jellemzése,
- a szabás alapvető munkaműveleteinek, a leggyakoribb varrásfajtáknak, kézimunkafajtáknak és díszítéseknek az értékelése,
- a családi ház tervezési szempontjainak ismertetése,
- az ideális falusi ház, a háztípusok jellemzőinek ismertetése,
- az otthon kialakítás követelményeinek, a helyiségek főbb funkcióinak, optimális méretezésének ismertetése,
- a konyha felszerelésének ismertetése,
- a ház körüli pihenésre alkalmas helyek kialakításának, a gazdasági épületek elhelyezésének, a hulladék- és trágyakezelés szempontjainak ismertetése,
- a lakásgondozás, karbantartás munkaműveleteinek ismertetése,
- a lakásgondozás során előforduló balesetek és megelőzési módjaik ismertetése,
- fogamzásgátló eljárások és gyermekvárási feltételek ismertetése,
- a családtervezés szükségességének magyarázata,
- a kismama (várandós anya) életmódjának ismertetése,
- az idős emberek életkori sajátosságainak ismertetése,
- az egészség és a betegség fogalmának, a betegtípusoknak az ismertetése,
- a házi patika gyógyszereinek és felhasználási szabályainak ismertetése,
- a gyakoribb csecsemőkori és gyermekkori betegségek és a betegellátás módjainak ismertetése,
- a szociális gondoskodás formáinak ismertetése,
- a diéta szerepének, a gyomor-, máj-, magas vérnyomás betegségek diétájának ismertetése,
- az újszülött és a csecsemő testi és érzelmi fejlődési sajátosságainak összehasonlítása,
- a kisgyermek- és a serdülőkor testi és érzelmi sajátosságainak jellemzése,
- a csecsemő és a gondozott környezeti feltételeinek meghatározása,
- a csecsemőellátáshoz szükséges anyag és felszerelés meghatározása,
- a betegellátás szabályainak, az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveinek meghatározása,
- a csecsemő és a kisgyermek egészséges táplálásának értékelése,
- a zöldségnövények szaporítási módjainak ismertetése,
- a fólia alatti hajtatás jelentőségének és munkaműveleteinek ismertetése,
- a szőlőfajták csoportosításának, a szőlőművelési módoknak az ismertetése,
- a gyümölcstermő növények ismertetése,
- a dísznövény fogalmának, csoportosításának és szaporításának ismertetése,
- a biokert fogalmának, a biológiai kertművelés alapjainak magyarázata,
- a legfontosabb zöldségfélék szedési idejének, tárolási lehetőségeinek elemzése,
- a szőlő ápolási és szüretelési munkáinak szervezése,
- a gyümölcstermő növények ápolási munkáinak és szedésének szervezése,
- a gyeptelepítés és -ápolás szervezése,
- a baromfi, a sertés, a szarvasmarha kor és ivar szerinti elnevezéseinek, legfontosabb fajtáinak, hibridjeinek felsorolása,
- a sertés szaporításának ismertetése,
- a pecsenyecsirke előállítás, az árutojás termelés, a nyúl, a hízósertés és a tejelő tehén tartástechnológiájának jellemzése,
- a gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, baromfi, és a nyúl) hasznának elemzése.
A gyakorlati vizsga tartalma
- magadott háromfogásos (levesből, főételből és salátából vagy záró ételből álló) egyszerű menüsor elkészítése,
- a menüsorhoz megfelelő étkészlet, tálalóeszköz, pohár kiválasztása, a terítés elvégzése,
- az elkészült ételsor tálalása és felszolgálása (az étel kínálása, asztalra helyezése, a tányérváltás elvégzése, az ételhez illő ital ajánlása, felszolgálása, az asztal rendjének helyreállítása),
- vizsga remek készítése: szabásminta alapján egyszerű szabású ruhadarab (szoknya, blúz, nadrág, kötény, bébi ruha stb.) vagy hímzett lakástextília, kötött, horgolt munkadarab elkészítése,
- alapvető elsősegélynyújtó teendők elvégzése (eszméletlen, eszméletlen nem lélegző, sokkos beteg, vérzések, törések, égési sérülések ellátása, sebek bekötözése, elsősegélynyújtás mérgezés, áramütés esetén, orvos és mentő szakszerű hívása),
- a csecsemő és beteggondozás higiéniai feltételeinek megítélése,
- csecsemő- és kisgyermek gondozási feladatok elvégzése (a csecsemő elhelyezése, fogása, fürdetése, pelenkázása, mérése, öltöztetése, etetése, a kisgyermek ápolása, etetése, gondozása, lázcsillapítás, beteg gyermek gondozása),
- betegápolási, gondozási feladatok (ágyazás, ágyneműcsere, fektetési módozatok, öltöztetés, vetkőztetés, étkeztetés, a beteg ellátáshoz szükséges tárgyak, kényelmi eszközök, gyógyászati segédeszközök) bemutatása.
Felismerési feladatok kertészetből:
- zöldségfélék és egynyári dísznövény magvak felismerése,
- a szőlőtőke részeinek felismerése,
- a gyümölcsfélék termő részeinek felismerése,
- a leggyakoribb dísznövények (egy-kétnyáriak, évelők, cserepesek, vágott virágok, cserjék, fák) felismerése,
- a leggyakoribb gyomnövények felismerése,
- kerti szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- meteorológiai eszközök felismerése, leolvasása.
Felismerési feladatok állattartásból:
- típus, fajták, hibridek felismerése (szarvasmarha, sertés, baromfi, nyúl, ló),
- tojásgyűjteményből baromfifajok tojásainak felismerése,
- különböző állatfajok testtájainak felismerése, megnevezése,
- fertőtlenítőszerek felismerése, megnevezése,
- állattartás, állategészségügy eszközeinek felismerése,
- takarmány felismerés,
- fejőgép (vagy más gép) részeinek megnevezése.
Munkáltató feladatok kertészetből:
- zöldségfélék magvetése szaporító ládába,
- zöldségfélék megvetése szabadföldi ágyásba,
- zöldségfélék tűzdelése szaporító ládába,
- palánta kiültetés szabadföldi ágyásba, termesztő berendezésbe,
- hajtatott zöldségfélék speciális ápolási munkáinak elvégzése,
- zöldségfélék szedése, piaci előkészítése,
- termésritkítás csonthéjas gyümölcsösben,
- gyümölcsfa előkészítése ültetéshez, ültetés,
- bogyós gyümölcsűek szedése, piaci előkészítése,
- termő szőlő zöldmunkáinak elvégzése,
- gyeptelepítés fűmagvetéssel,
- hajtás-, levéldugvány készítése, dugványozás szaporító ládába,
- egynyáriak kiültetéséhez ágyás kijelölése, ágyás készítése,
- cserepes dísznövények átültetése,
- üvegházi virágok speciális ápolási munkái,
- üvegházi vágott virágok szedése, osztályozása, csomagolása,
- virágcsokor készítése vágott virágokból,
- ajándék díszítése virággal,
- asztaldísz készítése,
- fali dísz készítése száraz virágokból.
Munkáltató feladatok állattartásból:
- fertőtlenítőoldat készítése,
- istálló fertőtlenítés elvégzése,
- adott állatcsoport takarmányadagjának összeállítása, etetése,
- gyógyszer, vitamin, premix takarmányba keverése,
- takarmányok érzékszervi bírálata,
- különböző istállók mikroklímájának ellenőrzése, beállítása,
- a szarvasmarha napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a szarvasmarha gépi fejésének elvégzése,
- a fejőberendezés mosása, szét és összeszerelése,
- a sertés napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a baromfi napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a ló napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a házinyúl napi gondozási teendőinek elvégzése,
- a tojás gyűjtése, válogatása, kezelése,
- a tej érzékszervi bírálata,
- a baromfi vágása, a konyhakész állapot elkészítése,
- a nyúl vágása, a konyhakész állapot elkészítése,
- az állat azonosítása, testtömegének becslése és mérése,
- állatértékesítési bizonylat kitöltése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt kell húzatni. Ilyenkor az elérhető maximális érdemjegy közepes lehet.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
Az elővizsga vizsgafeladatainak értékeléséhez külső szakmai szakértőt kell meghívni.
Az elővizsgán a szabás-varrás-kézimunkázás vizsga remekre, a főzés-sütés-terítés (felszolgálás), valamint az ápolás-gondozás gyakorlati vizsgákra kapott osztályzatokból átlagot kell számítani (egytizedes pontosságig). Bármelyik vizsgarész elégtelen osztályzata esetén átlagolni nem lehet. A végleges átlagszámítást csak a javítóvizsga sikeres letétele után lehet elvégezni.
A szabás-varrás-kézimunkázás vizsga remek csak akkor értékelhető, ha teljesen és határidőre elkészült. Az elkészített munkákból kiállítást kell szervezni, amit a vizsgabizottság előtti vizsga idejére meg kell tartani. Az elméleti vizsga után a tanulók visszakapják a vizsgamunkáikat.
A szakmai gyakorlati vizsgák értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásának figyelembevételével kell elvégezni.
A felismerési feladatnál az elfogadás kritériuma (elégséges osztályzat) 10 mintából 6 felismerése. Tíz mintából 7 felismerése esetén közepes, 8 felismerésénél jó, 9-10 felismerésénél jeles az osztályzat.
A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsgán a négy feladatrészre kapott osztályzatot átlagolni kell (egytizedes pontosságig). Bármely vizsgarész elégtelen osztályzata esetén átlagolni nem lehet. A végleges átlagszámítást csak a javítóvizsga sikeres letétele után lehet elvégezni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát az elővizsgák átlagából és a vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga átlagából átlagolással kell meghatározni a kerekítési szabályok szerint. (Kerekítési tényezőként a munkáltató feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Az elő- és a vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsgán más vagy saját testi épségének veszélyeztetése miatt megszakított vizsga elégtelen osztályzatot eredményez.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Társadalomismeret és etika
Szakmai számítások
Anyanyelv - kommunikáció
Ének - zene - játék
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Háztartás-gazdaságtan - életvitel
Táplálkozás-élettan
Vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek
Egészségügyi ismeretek, gondozás
Öltözködés- és lakáskultúra
Kertészeti ismeretek
Állattartási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Főzés - sütés - terítés (felszolgálás)
Szabás - varrás - kézimunkázás
Ruhaápolás (mosás - vasalás - javítás)
Lakásgondozás (takarítás)
Ápolás - gondozás
Mezőgazdasági kistermelés (kertészet, állattartás)
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseI/11.
évfolyam 37 hét*
II/12.
évfolyam 37 hét*
III/13.
évfolyam 16 hét*
Összes
óraszám
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373734108
2.Testnevelés747432180
3.Társadalomismeret és etika37--37
4.Anyanyelv - kommunikáció3737-74
5.Ének-zene-játék-371653
6.Szakmai számítások373732106
Kötelező közismereti órák összesen22222296540
7.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
8.Háztartás-gazdaságtan - életvitel-55-55
9.Táplálkozás-élettan3737-74
10.Vendéglátó- és idegenforgalmi ismeretek--6464
11.Egészségügyi ismeretek, gondozás37--37
12.Öltözködés- és lakáskultúra--4848
13.Kertészeti ismeretek3737-74
14.Állattartási ismeretek3737-74
Kötelező elmélet összesen (szakmai)185166112463
Kötelező elmélet mindösszesen4073882081003
Kötelező gyakorlat
15.Főzés-sütés-terítés18518564434
16.Szabás-varrás-kézimunkázás11111148270
17.Ruhaápolás (mosás-vasalás-javítás)373732106
18.Lakásgondozás (takarítás)373732106
19.Ápolás-gondozás373732106
20.Mezőgazdasági kistermelés:18518564434
- kertészet
- állattartás
21.Évközi gyakorlat7070-140
22.Nyári szakmai gyakorlat70--70
Kötelező gyakorlat összesen7326622721666
Kötelező tantárgyak összesen113910504802669
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
24.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet----
25.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat745562191
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen745562191
Összes óraszám121311055422860
- ebből szakmai elmélet4073882081003
- ebből szakmai gyakorlat8067173341857
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges járművezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

96. A Mezőgazdasági gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6280 01
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8293Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdaságban alkalmazott erőgépek (mezőgazdasági vontatók), mobil- és stabil munkagépek önálló üzemeltetése, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő munkahelyzet beállítása, és a gépek karbantartása, javítása, kapcsolódó közúti szállítási munkák elvégzése, valamint gépi szolgáltatások nyújtása a növénytermesztés, állattenyésztés és a kapcsolódó szállítás terén.
A mezőgazdasági gépész szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
34 6280 01Állattartó-telepi gépész
34 6280 02Erdészeti gépész
34 6280 03Kertészeti gépész
34 6280 05Mezőgazdasági gépjavító
31 6280 07Növénytermesztő gépész
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása
Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése
Mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása
Növénytermesztés gépeinek üzemeltetése
Állattenyésztés gépeinek üzemeltetése
Mezőgazdasági munkagépek javítása
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás
Közúti szállítás végzése
2. Elméleti követelmények
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági erőgépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartási fokozatait,
- ismeri a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri a gépkönyvben szereplő beállítási adatok jelentőségét,
- azonosítani tudja a gépek beállítási hibáit,
- tudja az agrotechnikai követelmények szerinti beállítási lehetőségeket.
A mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése terén
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, a járműtechnikai alapfogalmakat,
- ismeri a közlekedés közúti, szántóföldi feltételeit, szabályait, az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági erőgép gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági erőgépek kezelőszerveinek és jelzőberendezésének funkcióit,
A mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági stabil-, mobil- és önjáró munkagépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartási fokozatait,
- ismeri a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri a gépkönyvben szereplő beállítási adatok jelentőségét,
- azonosítani tudja a gépek beállítási hibáit,
- tudja az agrotechnikai követelmények szerinti beállítási lehetőségeket.
Növénytermesztés gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri a növénytermesztésben alkalmazott munkagépek működési elveit és szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, az üzemelési technikákat,
- ismeri az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági munkagépek kezelőszerveinek funkcióit,
- ismeri a hazánkban honos gazdasági növények termesztéstechnológiáját,
- ismeri a legfontosabb haszonnövényeink tulajdonságait,
- ismeri a talajművelés módjait, a talajművelő gépek működését, üzemeltetését,
- ismeri a minőségi szántás elemeit, meg tudja határozni a szántási hibák kiküszöbölésének módjait,
- ismeri a tápanyag-visszapótlás módjait, a használatos gépek üzemeltetését,
- ismeri a vetési módokat, a vetőgépek általános felépítését és üzemelési szabályait,
- ismeri a növényápolás gépeit és üzemeltetését,
- ismeri az öntözőberendezések felépítését, működését, üzemeltetését,
- ismeri a kaszálógépek, szálastakarmány betakarító gépek, járvaszecskázó gépek, silókukorica betakarítógépek, arató-cséplőgépek, burgonya- és cukorrépa betakarítógépek felépítését, működését és üzemelési módjait,
- ismeri a szemestermény-kezelés gépeinek működési elvét,
- ismeri a szemestermény-szárító berendezés működési elvét,
- ismeri a rendkezelő, rendfelszedő és bálázó gépeket, és azok üzemeltetési módjait,
- értékelni, elemezni tudja a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyhelyzeteket.
Állattenyésztés gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri az állattenyésztésben alkalmazott munkagépek működési elveit és szerkezeti egységeit,
- ismeri a hazánkban honos gazdasági állatok tartástechnológiáját,
- ismeri a legfontosabb haszonállataink tulajdonságait,
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, az üzemelési technikákat,
- ismeri a gépüzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági gépek, berendezések gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági munkagépek, berendezések kezelőszerveinek funkcióit,
- ismeri a stabil és mobil takarmányozási technológiákat,
- ismeri az itatás gépesítésének módjait,
- ismeri a stabil és mobil trágyaeltávolító gépeket,
- ismeri a trágyakezelés gépeit, a trágya tárolás módjait,
- ismeri a fejőberendezéseket,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Mezőgazdasági munkagépek javítása terén
- ismeri a gépüzemfenntartás fogalmát,
- tudja a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,
- ismeri a mérőműszerek működését, a mérési, ellenőrzési módokat,
- ismeri a műszaki diagnosztika alapelveit,
- ismeri a mezőgazdaságban alkalmazott gépalkatrészek felújítási technológiáját,
- ismeri a kovácsolás technológiáját,
- ismeri a korrózióvédelmi előírásokat,
- ki tudja választani a mezőgazdasági gépészetben használt anyagféleségeket,
- tudja olvasni, értelmezni a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentumokat, géprajzokat, táblázatokat, ábrákat,
- felismeri a mezőgazdasági gépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,
- fel tudja tárni a gépek hibáit,
- tudja ellenőrizni üzem közben a kijavított gépet,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység és a gépi bérmunkavállalás lehetséges jogi formáit, és a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- tudja az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- tudja a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,
- betekintése van a mezőgazdasági támogatás rendszerének alapjaiba,
- ismeri a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,
- átlátja a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,
- átlátja a vállalkozások működtetésének követelményeit,
- ismeri a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait,
- ismeri a hitelfelvétel szabályait,
- ismeri a vállalkozások tervezését, az üzleti tervkészítés menetét,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- ismeri a gépátvétel és -átadás szabályait és bizonylatait,
- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- tudja az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait, a leltározás elvégzésének szabályait.
Közúti szállításának végzése terén
- ismeri a közúti közlekedés szabályait, veszélyhelyzeteket, vezetéstechnikát,
- ismeri a szállítás, rakodás alapszabályait.
3. Gyakorlati követelmények
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági erőgépek szerkezeti egységeit,
- elvégzi a mezőgazdasági gépek karbantartását,
- kiválasztja a karbantartás eszközeit, anyagait,
- tudja azonosítani a gépek beállítási hibáit.
A mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése terén
- tudja gazdaságosan üzemeltetni a mezőgazdasági erőgépet,
- tudja használni a mezőgazdasági erőgépek kezelőszerveit és jelzőberendezéseit.
A mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági stabil, mobil és önjáró munkagépek szerkezeti egységeit,
- elvégzi a mezőgazdasági gépek karbantartását,
- kiválasztja a karbantartás eszközeit, anyagait,
- tudja azonosítani a gépek beállítási hibáit.
Növénytermesztés gépeinek üzemeltetése terén
- gazdaságosan tudja kezelni a mezőgazdasági munkagépeket,
- felismeri a mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- felismeri a legfontosabb haszonnövényeket,
- üzemeltetni tudja a talajművelő gépeket,
- el tudja végezni a minőségi szántást, ki tudja küszöbölni a szántási hibákat,
- üzemeltetni tudja a tápanyag-visszapótlás gépeit,
- tudja alkalmazni a vetési módokat, és üzemeltetni a vetőgépeket,
- üzemeltetni tudja a növényápolás gépeit,
- üzemeltetni tudja az öntözőberendezéseket,
- üzemeltetni tudja a kaszálógépeket, szálastakarmány betakarító gépeket, járvaszecskázó gépeket, silókukorica betakarítógépeket, arató-cséplőgépeket, burgonya- és cukorrépa betakarítógépeket,
- üzemeltetni tudja a rendkezelő-, rendfelszedő- és bálázó gépeket,
- értékelni, elemezni tudja a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- meg tudja ítélni, és el tudja kerülni a speciális baleseti veszélyhelyzeteket.
Állattenyésztés gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri az állattenyésztésben alkalmazott munkagépek működését és szerkezeti egységeit,
- kezelni tudja a mezőgazdasági munkagépeket, berendezéseket
- gazdaságosan tudja üzemeltetni a stabil- és mobil takarmányozási gépeket,
- üzemeltetni tudja a stabil és mobil trágyaeltávolító gépeket,
- be tudja állítani a fejőberendezéseket,
- meg tudja ítélni és el tudja kerülni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Mezőgazdasági munkagépek javítása terén
- meg tudja javítani a mezőgazdasági munkagépeket,
- tud mérni és méretet, alakhelyességet ellenőrizni,
- használni tudja a műszaki diagnosztikai berendezéseket,
- ki tudja javítani a munkája során előforduló hibákat kovácsolással, tud szántóvasat élezni,
- el tudja végezni az átmeneti- és tartós korrózió védelmet az általa használt gépeken,
- tudja olvasni, értelmezni a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentumokat, géprajzokat, táblázatokat, ábrákat,
- fel tudja tárni a gépek hibáit,
- ellenőrizni tudja üzem közben a kijavított gépet,
- meg tudja ítélni, és el tudja kerülni a leggyakoribb baleseti veszélyforrásokat.
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás terén
- el tudja készíteni a vállalkozás beindításához szükséges alapdokumentumokat,
- ki tudja tölteni az adóívet,
- el tud készíteni egy támogatási pályázatot,
- ki tud állítani bizonylatot, számlát,
- el tud készíteni egy egyszerűsített üzleti tervet,
- tud szerződést kötni,
- el tudja végezni a saját gazdaságának leltározását.
Közúti szállításának végzése terén
- tud közlekedni két nehéz pótkocsival,
- tudja irányítani a rakodás menetét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági gépész rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor,
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai és arányai:
- mezőgazdasági munkagépek50%
- géprajz10%
- anyagismeret és gépjavítás20%
- szakmai számítás10%
- vállalkozási ismeretek10%
Mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgy
Egy gép vagy gépcsoport felépítését, működését, beállítását, a géppel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket és az üzemeltetés jellemzőit kell esszé formájában kidolgozni.
Géprajz vizsgatárgy
Egy axonometrikus ábra alapján kell vetületi rajzot készíteni az indokolt vetületszükséglettel, és géprajzi egyszerűsítésekkel. A vetületi ábrán az alkatrész legyártásához szükséges méreteket és egyéb adatokat is fel kell tüntetni. A rajzoláshoz ceruza és rajzeszközök (vonalzó, körző stb.) használhatók.
Anyagismeret és gépjavítás vizsgatárgy
A követelményben szereplő anyagokból tesztsort kell kitölteni.
Szakmai számítás vizsgatárgy
A mezőgazdasági munkagépek beállításához, vagy a gépjavítási témakörhöz kapcsolódó számítási feladatot kell megoldani. Értékelési szempont a számítás menetének levezetése is.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.
Az írásbeli vizsga időtartama 300 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- mezőgazdasági erőgépek,
- mezőgazdasági munkagépek,
- mezőgazdasági ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- vállalkozási és EU ismeretek.
A mezőgazdasági erőgépek, valamint munkagépek vizsgatárgy
A gépek vagy részegységeinek feladatai, felépítése, beállítása, üzemeltetése, karbantartása és a felmerülő hibák javítása kérhető számon.
A mezőgazdasági ismeretek vizsgatárgy
A hazánkban elterjedt gazdasági növények és állatok termesztés-, illetve tartástechnológiái, valamint talajtani, éghajlattani, növénytani alapfogalmak szerepelhetnek a kérdések között.
A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy
Az általános alapfogalmakon túl a szakmához kapcsolódó speciális kérdésekre is ki kell térni.
A vállalkozási és EU ismeretek vizsgatárgy
A vállalkozás beindításához és fenntartásához szükséges alapismereteket, az EU és szervezeteinek felépítését, a KAP alapjait és a támogatási lehetőségek elveit kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- mezőgazdasági erőgép beállítása, hibaelhárítás,
- mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése,
- mezőgazdasági gépek javítása.
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás vizsgarész
Egy adott erőgép napi karbantartását, egy előidézett hiba elhárítását és az üzemi körülmények beállítását kell elvégezni.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
Mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése vizsgarész
Egy munkagép napi karbantartását, erőgéphez történő kacsolását, önjáró vagy stabil gép üzembe helyezését, a munkahelyzet beállítását és az agrotechnikai követelményeknek megfelelő mezőgazdasági munkát kell elvégezni.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
A vizsgán a gépek üzemeltetését üzemi körülmények között kell elvégezni.
A mezőgazdasági gépek javítása vizsgarész
Egy a mezőgazdasági gépész tevékenységgel összefüggő gyártási, felújítási vagy javítási munkaműveletből áll. A javítás során, kézi eszközökön kívül forgácsoló gép, illetve célszerszámok (eszközök) használata lehetséges.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Mezőgazdasági erőgépek:
- a mezőgazdasági erőgépek általános felépítése,
- a mezőgazdasági erőgépek fő szerkezeti egységei s azok működése,
- a belsőégésű motorok főbb jellemzői,
- az Ottó-motor működési elve,
- a dízelmotor működési elve,
- a belsőégésű motorok részegységei, beállítása, feladata, működése,
- a tengelykapcsolók,
- a járószerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,
- a kormányszerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,
- a fékszerkezet,
- a közlekedésbiztonsági berendezések,
- a mezőgazdasági erőgépek elektromos rendszere, berendezései,
- a mezőgazdasági erőgép emelőhidraulikája,
- a vezetéstechnikai feladatok, járművek stabilitása, üzemeltetési veszteségek.
Mezőgazdasági munkagépek:
- a talajművelő gépek munkája, felépítése, beállítása, üzemeltetése agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a talajerő-utánpótlás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a vetés, ültetés, palántázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szálastakarmány betakarítás, a rendkezelés és bálázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szecskázógépek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a betakarítógépek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szemes termény utókezelés és szárítás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a növényvédelem gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a mezőgazdasági anyagmozgatás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a növényápolás és öntözés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a takarmánykeverés, kiosztás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a fejés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a trágyakezelés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően.
Mezőgazdasági ismeretek:
- talajtani alapfogalmak, Magyarországon található talajtípusok jellemzői, tulajdonságai,
- a mezőgazdasági tervezés és az éghajlat összefüggései,
- a legfontosabb gazdasági növényeink termesztéstechnológiája (búza, árpa, rozs, kukorica, szója, lucerna stb.),
- a növények általános jellemzése,
- a vetés előtti talaj-előkészítési munkák a legfontosabb gazdasági növényeinknél,
- a vetőmag tulajdonságai, előkészítése vetéshez,
- a talajművelési feladatok agrotechnikája,
- a betakarítási munkák jellemzői, szervezése,
- a legfontosabb gazdasági állataink tartástechnológiája (sertés, szarvasmarha, baromfi, juh stb.),
- takarmányok előállítása, összetétele,
- a szerves trágya kezelése,
- a műtrágyák jellemzői, összetétele, hatóanyaga, a műtrágyázás munkafolyamatai.
Munka-, tűz- és környezetvédelem:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
Vállalkozási és EU ismeretek:
- vállalkozási formák a mezőgazdaságban,
- a vállalkozás indításának szabályai, feltételei,
- a vállalkozás fenntartásának, fejlesztésének szabályai,
- egyszerűsített üzleti-terv készítés,
- pályázatok készítésének alapelvei,
- az EU és szervezeteinek felépítése,
- a KAP alapjai,
- az agrárium támogatási lehetőségei az EU-ban.
A gyakorlati vizsga tartalma
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás:
- erőgépek napi karbantartása,
- motorok diagnosztikai vizsgálata, hibafelvétel,
- a kezelési utasításban és gépkönyvben szereplő értékek beállítása a mezőgazdasági erőgép szerkezeti egységein,
- szétszerelt motor hibafelvételezése,
- a kezelő- és biztonsági berendezések beállítása.
Mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése:
- a gépek napi karbantartása,
- talajművelő gépek munkahelyzetbe állítása, összekapcsolása az erőgéppel, a talajművelési munka elvégzése a megadott értékek alapján,
- tápanyag-utánpótlás gépeinek összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása a kiszórandó mennyiségnek megfelelően, és a trágyázás elvégzése,
- szálastakarmány-betakarító gép üzembe helyezése, beállítása, a takarmány betakarítása,
- rendkezelő gép összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása, a rend kezelése,
- gabona-betakarító gép üzembe helyezése, beállítása adott termény betakarításához, a gabona betakarítása,
- gumós- és gyökérnövény-betakarító gép üzembe helyezése, beállítása és a betakarítás elvégzése,
- takarmány keverése adott receptura alapján és a takarmány kijuttatása,
- a fejőgép beállítása, a fejés elvégzése,
- a trágya kihordása, rakodása és kezelése.
Mezőgazdasági gépek javítása
- hengeres alkatrész készítése gépi forgácsolással,
- egyszerűbb gépelem elkészítése kézi szerszámokkal (retesz, ék),
- kopott szántóvas élezése kovácsolással,
- szegecselés,
- csapágyak szerelése,
- gépvázak egyengetése,
- illesztett alkatrészek összeszerelése,
- fékbetét csere,
- gumiszerelés.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (5 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Mezőgazdasági erőgépek
Mezőgazdasági munkagépek
Mezőgazdasági ismeretek
Géprajz, gépelemek
Anyagismeret, mezőgazdasági gépek javítása
Szakmai számítások
Járművezetési ismeretek[1]
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Vállalkozási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[2]
Szakmai gyakorlat
Szakmai gyakorlatok
Járművezetés gyakorlata[3]
Összefüggő szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezéseI. évII. évIII. évf.Összes óra
(37 hét)(37 hét)(18 hét)
Kötelező elmélet
1.Közismeret222 (6)222 (6)108 (6)552
2.Mezőgazdasági erőgépek74 (2)74 (2)36 (2)184
3.Mezőgazdasági munkagépek37 (1)74 (2)36 (2)147
4.Mezőgazdasági ismeretek37 (1)74 (2)-111
5.Géprajz, gépelemek74 (2)74 (2)-144
6.Anyagismeret, mezőgazdasági gépek javítása74 (2)74 (2)18 (1)166
7.Szakmai számítások--18 (1)18
8.Járművezetési ismeretek74 (2)--74
8.Munka-, tűz- és környezetvédelem37 (1)--37
9.Vállalkozási ismeretek--18 (1)18
10.Európai Uniós ismeretek--18 (1)18
Kötelező elmélet összesen629 (17)592 (16)252 (14)1473
Kötelező gyakorlat
12.Járművezetés gyakorlat74 (2)--74
13.Szakmai gyakorlat518 (14)518 (14)252 (14)1288
14.Összefüggő gyakorlat****105140-245
Kötelező gyakorlat összesen6976582521607
Kötelező tantárgyak összesen132612505043080
15.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37--37
16.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat37--37
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen74--74
Összes óraszám128913245583171
- ebből szakmai elmélet6294071801216
- ebből szakmai gyakorlat6609173781955
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
**** szorgalmi időben 1 hét
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve szerint
[2] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
[3] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve szerint

97. A Mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5452 02
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépésztechnikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3117
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3117Mezőgazdasági gépésztechnikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdaságban alkalmazott erőgépek (mezőgazdasági vontatók), mobil és stabil munkagépek önálló üzemeltetése, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő munkahelyzet beállítása és a gépek karbantartása, javítása, kapcsolódó közúti szállítási munkák elvégzése, valamint gépi szolgáltatások nyújtása a növénytermesztés, állattenyésztés és a kapcsolódó szállítás terén.
Irányíthatja kisebb csoport, például mezőgazdasági gépüzemeltetők, -karbantartók szakmai tevékenységét.
A mezőgazdasági gépész szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
53 5452 01Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus
53 5452 02Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus
53 5452 03Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása
Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése
Mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása
Növénytermesztési, kertészeti gépek üzemeltetése
Állattenyésztési gépek üzemeltetése
Mezőgazdasági gépek javítása
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás
Közúti szállítás végzése
2. Elméleti követelmények
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági erőgépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartási fokozatait,
- ismeri a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri a gépkönyvben szereplő beállítási adatok jelentőségét,
- azonosítani tudja a gépek beállítási hibáit,
- tudja az agrotechnikai követelmények szerinti beállítási lehetőségeket.
A mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése terén
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, a járműtechnikai alapfogalmakat,
- ismeri a közlekedés közúti, szántóföldi feltételeit, szabályait, az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági erőgép gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági erőgépek kezelőszerveinek és jelzőberendezésének funkcióit.
A mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági stabil-, mobil- és önjáró munkagépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartási fokozatait,
- ismeri a karbantartás eszközeit, anyagait,
- ismeri a gépkönyvben szereplő beállítási adatok jelentőségét,
- azonosítani tudja a gépek beállítási hibáit,
- tudja az agrotechnikai követelmények szerinti beállítási lehetőségeket.
Növénytermesztés, kertészet gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri a növénytermesztésben alkalmazott munkagépek működési elveit és szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, az üzemelési technikákat,
- ismeri az üzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági munkagépek kezelőszerveinek funkcióit,
- ismeri a hazánkban honos gazdasági növények termesztéstechnológiáját,
- ismeri a legfontosabb haszonnövényeink tulajdonságait,
- ismeri a talajművelés módjait, a talajművelő gépek működését, üzemeltetését,
- ismeri a minőségi szántás elemeit, meg tudja határozni a szántási hibák kiküszöbölésének módjait,
- ismeri a tápanyag-visszapótlás módjait, a használatos gépek üzemeltetését,
- ismeri a vetési módokat, a vetőgépek általános felépítését és üzemelési szabályait,
- ismeri a növényápolás gépeit és üzemeltetését,
- ismeri az öntözőberendezések felépítését, működését, üzemeltetését,
- ismeri a kaszálógépek, szálastakarmány betakarító gépek, járvaszecskázó gépek, silókukorica betakarítógépek, arató-cséplőgépek, burgonya- és cukorrépa betakarítógépek felépítését, működését és üzemelési módjait,
- ismeri a szemestermény-kezelés gépeinek működési elvét,
- ismeri a szemestermény-szárító berendezés működési elvét,
- ismeri a rendkezelő, rendfelszedő és bálázó gépeket, és azok üzemeltetési módjait,
- ismeri a kertészeti gépek és termesztő-berendezések működési elvét,
- értékelni, elemezni tudja a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyhelyzeteket.
Állattenyésztés gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri az állattenyésztésben alkalmazott munkagépek működési elveit és szerkezeti egységeit,
- ismeri a hazánkban honos gazdasági állatok tartástechnológiáját,
- ismeri a legfontosabb haszonállataink tulajdonságait,
- ismeri a gépüzemeltetés alapfogalmait, az üzemelési technikákat,
- ismeri a gépüzemeltetés különleges helyzeteit,
- felismeri a mezőgazdasági gépek, berendezések gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- ismeri a mezőgazdasági munkagépek, berendezések kezelőszerveinek funkcióit,
- ismeri a stabil és mobil takarmányozási technológiákat,
- ismeri az itatás gépesítésének módjait,
- ismeri a stabil és mobil trágyaeltávolító gépeket,
- ismeri a trágyakezelés gépeit, a trágya tárolás módjait,
- ismeri a fejőberendezéseket,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Mezőgazdasági munkagépek javítása terén
- ismeri a gépüzemfenntartás fogalmát,
- tudja a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,
- ismeri a mérőműszerek működését, a mérési, ellenőrzési módokat,
- ismeri a műszaki diagnosztika alapelveit,
- ismeri a mezőgazdaságban alkalmazott gépalkatrészek felújítási technológiáját,
- ismeri a kovácsolás technológiáját,
- ismeri a korrózióvédelmi előírásokat,
- ki tudja választani a mezőgazdasági gépészetben használt anyagféleségeket,
- tudja olvasni, értelmezni a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentumokat, géprajzokat, táblázatokat, ábrákat
- felismeri a mezőgazdasági gépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,
- fel tudja tárni a gépek hibáit,
- tudja ellenőrizni üzem közben a kijavított gépet,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység és a gépi bérmunkavállalás lehetséges jogi formáit, és a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- tudja az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- tudja a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,
- betekintése van a mezőgazdasági támogatás rendszerének alapjaiba,
- ismeri a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,
- átlátja a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,
- átlátja a vállalkozások működtetésének követelményeit,
- ismeri a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait,
- ismeri a hitelfelvétel szabályait,
- ismeri a vállalkozások tervezését, az üzleti tervkészítés menetét,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- ismeri a gépátvétel és -átadás szabályait és bizonylatait,
- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- tudja az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait, a leltározás elvégzésének szabályait,
- ismeri a vezetői tulajdonságokat,
- ismeri az EU gazdasági környezetet.
Közúti szállításának végzése terén
- ismeri a közúti közlekedés szabályait, veszélyhelyzeteket, vezetéstechnikát,
- ismeri a szállítás, rakodás alapszabályait.
3. Gyakorlati követelmények
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági erőgépek szerkezeti egységeit,
- elvégzi a mezőgazdasági gépek karbantartását,
- kiválasztja a karbantartás eszközeit, anyagait,
- tudja azonosítani a gépek beállítási hibáit.
A mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése terén
- gazdaságosan tudja üzemeltetni a mezőgazdasági erőgépet,
- tudja használni a mezőgazdasági erőgépek kezelőszerveit és jelzőberendezéseit.
A mezőgazdasági munkagépek beállítása, karbantartása terén
- felismeri a mezőgazdasági stabil, mobil és önjáró munkagépek szerkezeti egységeit,
- elvégzi a mezőgazdasági gépek karbantartását,
- kiválasztja a karbantartás eszközeit, anyagait,
- tudja azonosítani a gépek beállítási hibáit,
Növénytermesztés, kertészet gépeinek üzemeltetése terén
- gazdaságosan tudja kezelni a mezőgazdasági munkagépeket,
- felismeri a mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetésének módjait, a gazdaságossági összefüggéseket,
- felismeri a legfontosabb szántóföldi és kertészeti haszonnövényeket,
- üzemeltetni tudja a talajművelő gépeket,
- el tudja végezni a minőségi szántást, ki tudja küszöbölni a szántási hibákat,
- üzemeltetni tudja a tápanyag-visszapótlás gépeit,
- tudja alkalmazni a vetési módokat, és üzemeltetni a vetőgépeket,
- üzemeltetni tudja a növényápolás gépeit,
- üzemeltetni tudja az öntözőberendezéseket,
- üzemeltetni tudja a kaszálógépeket, szálastakarmány betakarító gépeket, járvaszecskázó gépeket, silókukorica betakarítógépeket, arató-cséplőgépeket, burgonya és cukorrépa betakarítógépeket,
- üzemeltetni tudja a rendkezelő, rendfelszedő és bálázó gépeket,
- üzemeltetni tudja a kertészeti gépeket és termesztő-berendezéseket,
- értékelni, elemezni tudja a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- meg tudja ítélni, és el tudja kerülni a speciális baleseti veszélyhelyzeteket.
Állattenyésztés gépeinek üzemeltetése terén
- ismeri az állattenyésztésben alkalmazott munkagépek működését és szerkezeti egységeit,
- tudja kezelni a mezőgazdasági munkagépeket, berendezéseket
- gazdaságosan tudja üzemeltetni a stabil és mobil takarmányozási gépeket,
- üzemeltetni tudja a stabil és mobil trágyaeltávolító gépeket,
- be tudja állítani a fejőberendezéseket,
- meg tudja ítélni, és el tudja kerülni a speciális baleseti veszélyforrásokat.
Mezőgazdasági gépek javítása terén
- meg tudja javítani a mezőgazdasági gépeket,
- tud mérni és méretet, alakhelyességet ellenőrizni,
- használni tudja a műszaki diagnosztikai berendezéseket,
- a munkája során előforduló hibákat kovácsolással ki tudja javítani, tud szántóvasat élezni,
- el tudja végezni az átmeneti- és tartós korrózióvédelmet az általa használt gépeken,
- tudja olvasni, értelmezni a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentumokat, géprajzokat, táblázatokat, ábrákat,
- fel tudja tárni a gépek hibáit,
- üzem közben ellenőrizni tudja a kijavított gépet,
- meg tudja ítélni, és el tudja kerülni a leggyakoribb baleseti veszélyforrásokat.
Önálló mezőgazdasági vállalkozás fenntartás, gépi bérmunkavállalás terén
- el tudja készíteni a vállalkozás beindításához szükséges alapdokumentumokat,
- ki tudja tölteni az adóívet,
- el tud készíteni egy támogatási pályázatot,
- ki tud állítani bizonylatot, számlát,
- el tud készíteni egy egyszerűsített üzleti tervet,
- tud szerződést kötni,
- el tudja végezni a saját gazdaságának leltározását,
- tud a beosztottakkal foglalkozni,
- el tud igazodni az EU gazdasági környezetében.
Közúti szállításának végzése terén
- tud közlekedni két nehéz pótkocsival,
- tudja irányítani a rakodás menetét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági gépésztechnikus rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
Az általa irányított munkatársakkal szemben legyen következetes, megértő, alakuljon ki benne problémák iránti érzékenység, alapvető vezetőkészség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés, kötelezően részét képezi az oktatásnak. Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni.
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai és arányai:
- mezőgazdasági munkagépek50%
- géprajz10%
- anyagismeret és gépjavítás20%
- szakmai számítás10%
- vállalkozási ismeretek10%
Mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgy
Egy gép vagy gépcsoport felépítését, működését, beállítását, a géppel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket és az üzemeltetés jellemzőit kell esszé formájában kidolgozni.
Géprajz vizsgatárgy
Egy axonometrikus ábra alapján kell vetületi rajzot készíteni az indokolt vetületszükséglettel, és géprajzi egyszerűsítésekkel. A vetületi ábrán az alkatrész legyártásához szükséges méreteket és egyéb adatokat is fel kell tüntetni. A rajzoláshoz ceruza és rajzeszközök (vonalzó, körző, stb.) használható.
Anyagismeret és gépjavítás vizsgatárgy
A követelményben szereplő anyagokból tesztsort kell kitölteni.
Szakmai számítás vizsgatárgy
A mezőgazdasági munkagépek beállításához, vagy a gépjavítási témakörhöz kapcsolódó számítási feladatot kell megoldani. Értékelési szempont a számítás menetének levezetése is.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- mezőgazdasági erőgépek,
- mezőgazdasági munkagépek,
- mezőgazdasági ismeretek,
- mezőgazdasági gépek gépjavítása,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- vállalkozási és EU ismeretek.
A mezőgazdasági erőgépek valamint munkagépek vizsgatárgy
A vizsgán a gépek vagy részegységeinek feladatai, felépítése, beállítása, üzemeltetése, karbantartása és a felmerülő hibák javítása kérhető számon.
A mezőgazdasági ismeretek vizsgatárgy
A hazánkban elterjedt gazdasági növények és állatok termesztés-, illetve tartástechnológiái, valamint talajtani, éghajlattani, növénytani alapfogalmak szerepelhetnek a kérdések között.
A mezőgazdasági gépek javítása vizsgatárgy
Az erő- és munkagépek gépjavítási technológiája, a diagnosztikai eljárások, a javítás anyagai eszközei témakörök kérhetők számon.
A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy
Az általános alapfogalmakon túl a szakmához kapcsolódó speciális kérdésekre is ki kell térni.
A vállalkozási és EU ismeretek vizsgatárgy
A vizsgán a vállalkozás beindításához és fenntartásához szükséges alapismereteket, az EU és szervezeteinek felépítését, a KAP alapjait és a támogatási lehetőségek elveit kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- mezőgazdasági erőgép beállítása, hibaelhárítás,
- mezőgazdasági munkagépek, állattartó telepi gépek beállítása és üzemeltetése,
- mezőgazdasági gépek javítása.
A mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás vizsgarész
Egy adott erőgép napi karbantartását, egy előidézett hiba elhárítását és az üzemi körülmények beállítását kell elvégezni.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
Mezőgazdasági munkagépek, állattartó-telepi gépek beállítása és üzemeltetése vizsgarész
Egy munkagép napi karbantartását, erőgéphez történő kacsolását, önjáró vagy stabil gép üzembe helyezését, a munkahelyzet beállítását és az agrotechnikai követelményeknek megfelelő mezőgazdasági munkát kell elvégezni.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
A vizsgán a gépek üzemeltetését üzemi körülmények között kell elvégezni.
A mezőgazdasági gépek javítása vizsgarész
Egy a mezőgazdasági gépész tevékenységgel összefüggő gyártási, felújítási vagy javítási munkaműveletből áll. A javítás során kézi eszközökön kívül forgácsoló gép, illetve célszerszámok (eszközök) használata lehetséges.
A feladat elvégzésére maximum 2 óra áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Mezőgazdasági erőgépek:
- a mezőgazdasági erőgépek általános felépítése,
- a mezőgazdasági erőgépek fő szerkezeti egységei s azok működése,
- a belsőégésű motorok főbb jellemzői,
- az Ottó-motor működési elve,
- a dízel-motor működési elve,
- a belsőégésű motorok részegységei, beállítása, feladata, működése,
- a tengelykapcsolók,
- a járószerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,
- a kormányszerkezet kerekes és lánctalpas traktor esetén,
- a fékszerkezet,
- a közlekedésbiztonsági berendezések,
- a mezőgazdasági erőgépek elektromos rendszere, berendezései,
- a mezőgazdasági erőgép emelőhidraulikája,
- a vezetéstechnikai feladatok, járművek stabilitása, üzemeltetési veszteségek.
Mezőgazdasági munkagépek:
- a talajművelő gépek munkája, felépítése, beállítása, üzemeltetése, agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a talajerő-utánpótlás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a vetés, ültetés, palántázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szálastakarmány betakarítás, a rendkezelés és bálázás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szecskázógépek munkája, felépítése, beállítása üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a betakarítógépek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a szemes termény utókezelés és szárítás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a növényvédelem gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a mezőgazdasági anyagmozgatás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a növényápolás és öntözés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a takarmánykeverés, kiosztás gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a fejés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- a trágyakezelés gépeinek munkája, felépítése, beállítása, üzembe helyezése az agrotechnikai követelményeknek megfelelően.
Mezőgazdasági ismeretek:
- talajtani alapfogalmak, Magyarországon található talajtípusok jellemzői, tulajdonságai,
- a mezőgazdasági tervezés és az éghajlat összefüggései,
- a legfontosabb gazdasági növényeink termesztéstechnológiája (búza, árpa, rozs, kukorica, szója, lucerna stb.),
- a növények általános jellemzése,
- a vetés előtti talaj-előkészítési munkák a legfontosabb gazdasági növényeinknél
- a vetőmag tulajdonságai, előkészítése vetéshez,
- a talajművelési feladatok agrotechnikája,
- a betakarítási munkák jellemzői, szervezése,
- a legfontosabb gazdasági állataink tartástechnológiája (sertés, szarvasmarha, baromfi, juh stb.),
- takarmányok előállítása, összetétele,
- a szerves trágya kezelése,
- a műtrágyák jellemzői, összetétele, hatóanyaga, a műtrágyázás munkafolyamatai.
Mezőgazdasági gépek javítása:
- a mezőgazdasági gépek javítástechnológiai eljárásai,
- a gépjavítás eszközei, anyagai,
- diagnosztikai műszerek mérési elvei.
Munka-, tűz- és környezetvédelem:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
Vállalkozási és EU ismeretek:
- vállalkozási formák a mezőgazdaságban,
- a vállalkozás indításának szabályai, feltételei,
- a vállalkozás fenntartásának, fejlesztésének szabályai,
- egyszerűsített üzletiterv készítés,
- pályázatok készítésének alapelvei,
- az EU és szervezeteinek felépítése,
- a KAP alapjai,
- az agrárium támogatási lehetőségei az EU-ban.
A gyakorlati vizsga tartalma
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás:
- erőgépek napi karbantartása,
- motorok diagnosztikai vizsgálata, hibafelvétel,
- a kezelési utasításban és gépkönyvben szereplő értékek beállítása a mezőgazdasági erőgép szerkezeti egységein,
- szétszerelt motor hibafelvételezése,
- a kezelő és biztonsági berendezések beállítása.
Mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése:
- a gépek napi karbantartása,
- talajművelő gépek munkahelyzetbe állítása, összekapcsolása az erőgéppel, a talajművelési munka elvégzése a megadott értékek alapján,
- tápanyagutánpótlás gépeinek összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása a kiszórandó mennyiségnek megfelelően, és a trágyázás elvégzése,
- szálastakarmány-betakarító gép üzembehelyezése, beállítása a takarmány betakarítása,
- rendkezelőgép összekapcsolása az erőgéppel, a gép beállítása, a rend kezelése,
- gabona-betakarító gép üzembehelyezése, beállítása adott termény betakarításához, a gabona betakarítása,
- gumós- és gyökérnövény-betakarító gép üzembehelyezése, beállítása és a betakarítás elvégzése,
- takarmány keverése adott receptura alapján és a takarmány kijuttatása,
- a fejőgép beállítása a fejés elvégzése,
- a trágya kihordása, rakodása és kezelése.
Mezőgazdasági gépek javítása:
- hengeres alkatrész készítése gépi forgácsolással,
- egyszerűbb gépelem elkészítése kézi szerszámokkal (retesz, ék),
- kopott szántóvas élezése kovácsolással,
- szegecselés,
- csapágyak szerelése,
- gépvázak egyengetése,
- illesztett alkatrészek összeszerelése,
- fékbetét csere,
- gumiszerelés.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani. A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (6 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a mezőgazdasági munkagépek, állattartó telepi gépek beállítása és üzemeltetése feladat érdemjegye a meghatározó).
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Mezőgazdasági erőgépek
Mezőgazdasági munkagépek
Mezőgazdasági ismeretek
Géprajz, gépelemek
Mechanika
Anyagismeret
Mezőgazdasági gépek javítása
Mechanika és szakmai számítások
Járművezetési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Vállalkozási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Évközi szakmai gyakorlatok
Járművezetés gyakorlata
Összefüggő szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezése1/13.2/14.3/15.Összes óra
37 hét **37 hét **32 hét **
Kötelező elmélet
1.Mezőgazdasági erőgépek743764175
2.Mezőgazdasági munkagépek377464175
3.Mezőgazdasági ismeretek7437-111
4.Géprajz, gépelemek7437-111
5.Anyagismeret74--74
6.Mezőgazdasági gépek javítása747432180
7.Mechanika, szakmai számítások37-3269
8.Járművezetési ismeretek74--74
8.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
9.Vállalkozási ismeretek--3232
10.Európai Uniós ismeretek--3232
Kötelező elmélet összesen5552592561070
Kötelező gyakorlat
12.Járművezetés gyakorlat74--74
13.Szakmai gyakorlat5185184481484
16.Összefüggő gyakorlat****140140-280
Kötelező gyakorlat összesen7326584481838
Kötelező tantárgyak összesen12879177042908
17.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37--37
18.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat74--74
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen111--111
Összes óraszám13989177043019
- ebből szakmai elmélet5922592561107
- ebből szakmai gyakorlat8066584481912
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
**** szorgalmi időben 1 hét
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

98. A Mezőgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 04
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével)
A tevékenység megjelölése:
2.1. Mezőgazdasági gépjavító-szerelő
2.2. Mezőgazdasági dízeladagoló-javító
2.3. Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő
2.4. Mezőgazdasági hidraulikajavító
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7433
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése, és szakmai előképzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
7433Mezőgazdasági gép- (motor) szerelő, -javító
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Valamennyi tevékenység esetében
A mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
A mezőgazdasági tevékenység gyakorlása során használt erő-, munkagépek és állattartó telepi gépek karbantartása, állapotfelmérése, hibák feltárása, gazdaságos javítása, gépek javítás utáni ellenőrzése és a gépek állagmegóvása.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
A mezőgazdasági erőgépeken, stabil és mobil munkagépeken alkalmazott tüzelőanyag-ellátórendszer karbantartása, állapotfelmérése, hibák feltárása, gazdaságos javítása. A dízel adagolószivattyú és a befecskendező fúvóka javítása és beszabályozása.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
A mezőgazdasági erőgépeken és stabil és mobil munkagépeken alkalmazott elektromos rendszerek karbantartása, javítása. A felújítható elektromos egységek állapotfelmérése, hibáinak feltárása, gazdaságos javítása és ellenőrzése.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
A mezőgazdasági erőgépeken, stabil és mobil munkagépeken alkalmazott hidraulikus rendszerek karbantartása, hibák feltárása, gazdaságos javítása. A hidraulikus egységek állapotfelmérése, hibák feltárása, gazdaságos javítása és ellenőrzése.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6280 07Növénytermesztő gépész
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása
Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése
- közúton történő közlekedés, szállítás (csak a kategóriára érvényes járművezetésre jogosító okmány birtokában),
- erőgépek kezelő szerveinek használata.
Önálló vállalkozás fenntartása, bérmunkavállalás.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
Mezőgazdasági erő- és munkagépek karbantartása
- napi és időszakos karbantartás elvégzése.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, ellenőrzése és állagmegóvása
- motor és működését biztosító kiegészítő berendezések,
- teljesítmény-átviteli rendszer,
- járószerkezet,
- kormányberendezés,
- fékberendezés,
- hidraulikus rendszer,
- függesztő berendezés,
- a gép kezelőszervei,
- egyéb kiegészítő berendezések.
A mezőgazdasági munkagépek állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, ellenőrzése és állagmegóvása
- gép munkavégző egységei,
- mozgást közvetítő elemek,
- kötő- és rögzítőelemek.
Az állattartó telepi gépek állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, ellenőrzése és állagmegóvása
- vízellátó berendezések,
- takarmány-előkészítő berendezések:
- darálók,
- adagolók,
- takarmánykeverők,
- szállítóberendezések,
- takarmánykiosztók,
- itatási rendszerek,
- fejőberendezések és tejházak.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
Az erő- és munkagépek karbantartása
- napi és időszakos karbantartás elvégzése
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek tüzelőanyag-ellátó rendszerének karbantartása, hibafeltárása, javítása és ellenőrzése
- tüzelőanyag tartály,
- csővezetékek,
- szűrők,
- tápszivattyúk,
- szelepek.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek adagolóinak és befecskendező fúvókáinak állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, beszabályozása és ellenőrzése
- adagolóbeállító próbapad kezelése,
- befecskendező fúvóka beállító készülék kezelése,
- adagolószivattyú:
- nyomáselőállító és -szállító egység,
- fordulatszám-szabályozó berendezés,
- kiegészítő szerelvények,
- befecskendező fúvóka.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
Az erő- és munkagépek karbantartása
- napi és időszakos karbantartás elvégzése.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek elektromos rendszerének karbantartása, hibafeltárása, javítása és ellenőrzése
- a fontosabb paramétereket meghatározó műszerek kezelése,
- áramforrások,
- szabályozó-berendezések,
- kapcsolók,
- vezetékek,
- csatlakozások,
- fogyasztók,
- gyújtási rendszerek.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek felújítható elektromos egységeinek állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, beszabályozása és ellenőrzése
- elektromos próbapad kezelése,
- indítómotor,
- generátor,
- világító és jelzőberendezés,
- visszajelző-egység,
- kapcsoló,
- szabályozó-berendezés,
- gyújtóberendezés,
- kiegészítő szerelvények.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
Az erő- és munkagépek karbantartása
- napi és időszakos karbantartás elvégzése.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek hidraulikus rendszerének karbantartása, állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása és ellenőrzése.
- a fontosabb paramétereket meghatározó műszerek kezelése,
- tápegység,
- irányítóegység,
- csővezetékek,
- csatlakozások,
- irányító-egység,
- végrehajtóegységek,
- kiegészítő szerelvények.
A mezőgazdasági erő- és önjáró munkagépek felújítható hidraulikus egységeinek állapotfelmérése, hibafeltárása, javítása, beszabályozása és ellenőrzése
- hidraulikus próbapad kezelése,
- szivattyú,
- hidromotor,
- hidraulikus munkahenger,
- nyomásirányító,
- áramirányító,
- útirányító,
- szabályozó-berendezés.
2. Elméleti követelmények
Valamennyi tevékenység esetében
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása, üzemeltetése terén
- felismeri az erőgépek és munkagépek szerkezeti egységeit,
- ismeri a gépátvétel és a gépátadás szabályait,
- ismeri a gépalkatrészek tisztításának módjait,
- ismeri a javítás dokumentumait,
- ismeri a gépek javításának, karbantartásának, tárolásának általános szabályait,
- ismeri a gépüzemfenntartás fogalmát és folyamatait,
- ismeri az állapotváltozások formáit,
- ki tudja választani a karbantartás eszközeit, anyagait,
- emlékszik az általános munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokra,
- emlékszik az elsősegély-nyújtási szabályokra,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- ismeri a közlekedésben való részvétel feltételeit, szabályait, veszélyhelyzeteket, vezetéstechnikákat,
- elemezni tudja a közúti közlekedés általános szabályait.
Önálló vállalkozás fenntartása, bérmunkavállalás terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény),
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- ismeri a szerződések fogalmát,
- ismeri a szerződéskötés szabályait,
- ismeri az álláskereső technikákat,
- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,
- utána tud nézni a hitelfelvétel szabályainak,
- ismeri, tudja a vállalkozások struktúráját és működését,
- ismeri, tudja a bizonylatolás alapelveit és a bizonylatok kezelését,
- ismeri, tudja az üzleti kommunikáció és a tárgyalás technikáját,
- el tudja készíteni a tevékenységi köréhez kapcsolódó alapvető szerződéseket,
- ki tudja számítani a tevékenységi köréhez kapcsolódó alapvető árakat,
- ki tudja tölteni a tevékenységéhez szükséges bizonylatokat.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
A gépjavító-szerelő szakmai ismeretek terén
- ismeri az állapotjellemzők mérésének eszközeit és módjait,
- ismeri a gépjavítás technológiai eljárásokat,
- ismeri a gépjavítás tervezésének alapjait,
- ismeri a főbb részegységek javítási lehetőségeit,
- ismeri az alkatrészek rendelésének szabályait,
- ismeri a korrózióvédelem műveleteit, eszközeit, anyagait,
- ismeri a géptárolás szabályait,
- ismeri a szakma gyakorlásához szükséges legfontosabb gazdálkodási ismereteket,
- ismeri a tűzoltóanyagokat és a tűzoltó készülékek használatát,
- ismeri a munkakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat,
- ismeri, tudja a javításra vonatkozó munkabiztonsági előírásokat,
- jellemezni tudja az állapotváltozások okait és következményeit,
- ismeri, tudja a műszeres állapot-meghatározás és hibakeresés elméleti alapjait,
- ismeri, tudja a tervszerű karbantartás tervezési, ellenőrzési feladatait,
- ismeri, tudja a gépalkatrészek felújításának technológiai folyamatait,
- jellemezni tudja a korrózióvédő anyagokat és a felhordási technológiájukat,
- jellemezni tudja a felújítás mechanikai módszereit és alkalmazhatóságukat,
- jellemezni tudja a különböző fémek hegesztés-technológiáit és a keményforrasztást,
- jellemezni tudja a fémszórás, műanyagfelvitel és a fémragasztás technológiáit,
- jellemezni tudja az elektrokémiai és kémiai felújítás, felületkezelő eljárások elméleti alapjait,
- ismeri, tudja a kijavított gépek végellenőrzését és bejáratását,
- ismeri, tudja a tevékenységi körhöz tartozó környezetvédelmi előírásokat,
- ki tudja választani az erőgép jellemző paramétereinek meghatározásához szükséges vizsgálati módszereket,
- értékelni tudja a mérés során kapott eredményeket,
- következtetéseket von le mérés során kapott eredményekből,
- be tudja határolni a hibák helyét, és javaslatot tesz a hibák javítására,
- értékelni tudja a javítás, felújítás minőségét,
- felismeri a tevékenység gyakorlása közben alkalmazott szerelőkészülékeket, célszerszámokat,
- meg tudja szervezni a saját munkáját,
- meg tudja ítélni a tevékenységi köréhez tartozó speciális baleseti helyzeteket.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
A dízeladagoló-javító szakmai ismeretek terén
- ismeri a tüzelőanyagok jellemzőit,
- ismeri a szakmában használt anyagokat és azok jellemzőit,
- ismeri a nyugvó és áramló folyadékok törvényszerűségeit,
- ismeri a korszerű tüzelőanyag-ellátó rendszereket,
- ismeri a dízelmotorok károsanyag-kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, ellenőrzésük folyamatát és eszközeit,
- ismeri a főbb részegységek javítási lehetőségeit,
- ismeri a diagnosztikai eszközök felépítését és működési elvét,
- ismeri a szakma gyakorlásához szükséges legfontosabb gazdálkodási ismereteket,
- ismeri a tűzoltóanyagokat és a tűzoltó készülékek használatát,
- ismeri a munkakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat,
- jellemezni tudja a dízelmotorok kialakítását,
- jellemezni tudja az állapotváltozások okait és következményeit,
- ismeri, tudja a műszeres állapot-meghatározás és hibakeresés elméleti alapjait,
- ismeri, tudja a gépalkatrészek felújítási technológiáit,
- ismeri, tudja a tevékenységi körhöz tartozó környezetvédelmi előírásokat,
- ábrázolni tudja a tüzelőanyag-ellátó berendezéseket, folyamatábrákat,
- elemezni tudja a motor paramétereit mutató jelleggörbéit,
- elemezni tudja a szállítási és szabályozási jelleggörbéket,
- jellemezni tudja a különböző kialakítású adagolószivattyúkat, fordulatszám szabályozókat,
- meg tudja ítélni a tüzelőanyag-ellátó rendszer állapotát,
- el tudja készíteni az egyes vizsgálatok mérési jegyzőkönyveit,
- ábrázolni tudja a mért értékek alapján az alapvető szállítási-, beállítási jelleggörbéket, javaslatot tud tenni a mért adatok alapján a javításra,
- következtetéseket tud levonni az adagolószivattyú és a befecskendező fúvóka mért jellemzőiből, a mért adatok alapján javaslatot tud tenni a javításra,
- felismeri a tevékenység gyakorlása közben alkalmazott szerelőkészülékeket, célszerszámokat,
- meg tudja szervezni a saját munkáját,
- meg tudja ítélni a tevékenységi köréhez tartozó speciális baleseti helyzeteket.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
A járműelektromos-szerelő szakmai ismeretek terén
- ismeri a járművillamosságban használt anyagokat és azok jellemzőit,
- ismeri az akkumulátor kémiai folyamatait,
- ismeri a csatlakozási pontok számozását,
- ismeri a mezőgazdasági erő- és munkagépeken, alkalmazott elektromos egységek fő működési elveit; általános szerkezeti felépítésüket úgy, mint:
- akkumulátorok,
- dinamók,
- generátorok,
- szabályozók,
- indítómotorok
- világító és jelzőberendezések,
- izzítási rendszerek,
- gyújtási rendszerek,
- munkagépeken alkalmazott szabályozó és ellenőrző-berendezések,
- kiegészítő, visszajelző berendezések stb.
- ismeri az alkalmazott vizsgálóberendezések működési elvét, használatuk szabályait és a hibakeresés módszereit,
- ismeri a szakma gyakorlásához szükséges legfontosabb gazdálkodási ismereteket,
- ismeri a tűzoltóanyagokat és a tűzoltó készülékek használatát,
- ismeri a munkakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat,
- ki tudja választani az egyes szerkezeti egységek vizsgálatára alkalmazható diagnosztikai módszereket,
- értelmezni tudja a vezetékterveket,
- értelmezni tudja a fontosabb elektromos törvényszerűségeket,
- jellemezni tudja az állapotváltozások okait és következményeit,
- ismeri, tudja a műszeres állapot-meghatározás és hibakeresés elméleti alapjait,
- ismeri, tudja a gépalkatrészek felújítási technológiáit,
- ismeri, tudja a tervszerű karbantartás tervezési, ellenőrzési feladatait,
- ábrázolni tudja az alapvető kapcsolásokat, folyamatábrákat,
- el tudja készíteni az egyes vizsgálatok esetében a mérőműszerek bekötési rajzát és a mérési jegyzőkönyveket,
- felismeri a tevékenység gyakorlása közben alkalmazott szerelőkészülékeket, célszerszámokat,
- el tudja készíteni a szerkezeti egységek ellenőrzési technológiáit, értékelni tudja a beállítást, szükség esetén meghatározza a javítás módjait úgy, mint:
- akkumulátorok,
- dinamó, generátor és szabályozó-berendezései,
- izzító és indítórendszer,
- indítómotor,
- gyújtórendszer,
- világító és jelzőberendezés,
- biztosítók,
- vezetékek,
- kiegészítő berendezések,
- meg tudja szervezni a saját munkáját,
- meg tudja ítélni a tevékenységi köréhez tartozó speciális baleseti helyzeteket.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
A hidraulikajavító szakmai ismeretek terén
- ismeri a munkakörben használt anyagokat és azok jellemzőit,
- ismeri a nyugvó és az áramló folyadékok legfontosabb törvényszerűségeit,
- ismeri a hidraulika munkafolyadékok, mosó és tisztítóanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználás lehetőségeit,
- ismeri a különböző hidraulikus rendszerek szerkezeti felépítését és működését,
- ismeri a mezőgazdasági erő- és munkagépeken, alkalmazott hidraulikus egységek fő működési elveit, általános szerkezeti felépítésüket úgy, mint:
- olajszivattyúk és hidromotorok,
- nyomásirányítók,
- nyomástárolók,
- áramirányítók,
- útirányítók,
- szűrők,
- munkahengerek,
- kiegészítő, visszajelző berendezések stb.
- ismeri a tömítőanyagokat és azok jellemzőit, alkalmazási területeit,
- ismeri a hidraulikus berendezéseknél alkalmazott felújítási technológiákat,
- ismeri az alkalmazott vizsgálóberendezések működési elvét, használatuk szabályait és a hibakeresés módszereit,
- ismeri a szakma gyakorlásához szükséges legfontosabb gazdálkodási ismereteket,
- ismeri a tűzoltóanyagokat és a tűzoltó készülékek használatát,
- ismeri a munkakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.
- ismeri és tudja a traktor emelőhidraulikák szabályozását (erő-, helyzet-, vegyes szabályozás, csúszáscsökkentő, elektronikus szabályozás),
- ismeri és tudja a traktorra szerelt rakodógépek felépítését és működését,
- jellemezni tudja az állapotváltozások okait és következményeit,
- ismeri, tudja a műszeres állapot-meghatározás és hibakeresés elméleti alapjait,
- ismeri, tudja a gépalkatrészek felújítási technológiáit,
- ismeri, tudja a tervszerű karbantartás tervezési, ellenőrzési feladatait,
- ábrázolni tudja az alapvető kapcsolásokat, folyamatábrákat,
- el tudja készíteni a hidraulikus rendszerek vizsgálata során a mérőműszerek bekötési rajzát és a mérési jegyzőkönyveket,
- el tudja készíteni a szerkezeti egységek ellenőrzési technológiáit, értékelni tudja a beállítást, szükség esetén meghatározza a javítás módjait úgy, mint:
- olajszivattyúk és hidromotorok,
- nyomásirányítók,
- nyomástárolók,
- áramirányítók,
- útirányítók,
- szűrők,
- munkahengerek,
- kiegészítő, visszajelző berendezések stb.
- felismeri a tevékenység gyakorlása közben alkalmazott szerelőkészülékeket, célszerszámokat,
- meg tudja szervezni a saját munkáját,
- meg tudja ítélni a tevékenységi köréhez tartozó speciális baleseti helyzeteket.
3. Gyakorlati követelmények
Valamennyi tevékenység esetében
Mezőgazdasági erőgépek karbantartása, üzemeltetése terén
- meg tudja mutatni az erőgépek szerkezeti egységeit,
- meg tudja ítélni a tevékenység gyakorlása során melyik munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások vonatkoznak rá,
- be tudja mutatni az alkatrészek megrendelését katalógusok használatával,
- alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzésük során,
- el tudja végezi a gépen a napi karbantartás műveleteit,
- végre tudja hajtani az erőgépek levegőszűrőjének, kenőolaj szűrőjének tisztítását, cseréjét,
- elvégzi a tüzelőanyag-ellátó rendszer karbantartását, légtelenítését,
- elvégzi a járó- és kormányszerkezet ellenőrzését, gumiabroncscserét,
- el tudja végezni a fékpróbát,
- elvégzi a jármű elektromos berendezéseinek ellenőrzését, karbantartását.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat terén
- felismeri a mezőgazdasági erő-, és munkagépeken előforduló hibák-, üzemzavarok okait, elhárításuk módjait,
- felismeri az állattartó telepen alkalmazott gépeken, berendezéseken előforduló hibák-, üzemzavarok okait, elhárításuk módjait,
- felismeri a javítás során használt anyagokat,
- meg tudja ítélni, hogy a javítás során milyen célszerszámok és eszközök alkalmazhatók,
- szét- és össze tudja szerelni a motorokat és kiegészítő berendezéseket,
- szét- és össze tudja szerelni a teljesítmény-átviteli berendezéseket,
- szét- és össze tudja szerelni a munkagépeket úgy, mint:
- talajművelő gépek,
- vető és ültetőgépek,
- arató-cséplőgép,
- szecskázógép,
- centrifugál-szivattyú,
- végrehajtja a motor szerkezeti egységeinek szétszerelését, állapot-meghatározását, szükséges javítását, összeszerelését és ellenőrzését:
- motorblokk és hengerpersely,
- hengerfej,
- vezérmű,
- forgattyús hajtómű,
- elvégzi a hidraulikus rendszer (emelőhidraulika és hajtásátvitel) ellenőrzését, javítását, beszabályozását,
- elvégzi a mechanikus teljesítmény-átviteli rendszer javítását, beszabályozását,
- ellenőrzi és szükséges javítások után, beszabályozza a dízelmotor tüzelőanyag-ellátórendszert,
- ellenőrzi és szükséges javítások után beállítja az erő- és az önjáró munkagép kormányzott tengelyét, illetve kormányberendezését,
- ellenőrzi és szükséges javítások után beállítja az erő- és az önjáró munkagép fékberendezését,
- elvégzi az elektromos rendszer ellenőrzését, karbantartását és javítását:
- generátor,
- indítómotor,
- világító és jelzőberendezés,
- izzítórendszer,
- gyújtóberendezés.
- használja a biztonságtechnikai eszközöket,
- munkájával biztosítja a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőséget.
Diagnosztika gyakorlat terén
- be tudja mutatni a diagnosztikai vizsgálatokat úgy, mint:
- motorok,
- hidraulikus berendezések,
- elektromos berendezések,
- végrehajtja diagnosztikai eszközökkel a motor állapotának ellenőrzését és elkészíti a mérési jegyzőkönyvet, javaslatot tesz a javításra.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat terén
- felismeri a javítás során használt anyagokat,
- be tudja mutatni a korszerű befecskendezési rendszereket,
- meg tudja ítélni, hogy a javítás során milyen célszerszámok és eszközök alkalmazhatók.
- szét- és össze tudja szerelni a tüzelőanyag-ellátórendszer kiegészítő berendezéseit,
- szét- és össze tudja szerelni a hidraulikus és pneumatikus fordulatszám szabályozó berendezéseket,
- végrehajtja a tüzelőanyag-ellátórendszer szerkezeti egységeinek szétszerelését, állapot-meghatározását, szükséges javítását, összeszerelését, beszabályozását és ellenőrzését:
- dugattyús tápszivattyú,
- központi elosztású forgódugattyús adagoló,
- központi elosztású forgóelosztós ellendugattyús adagoló,
- soros dugattyús adagolók,
- fordulatszám-szabályozók,
- befecskendező fúvóka,
- elvégzi a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek karbantartását,
- használja a biztonságtechnikai eszközöket,
- munkájával biztosítja a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőséget.
Diagnosztika gyakorlat terén
- meg tudja mutatni a próbapadok, diagnosztikai műszerek felépítését, működését,
- be tudja mutatni a diagnosztikai vizsgálatokat úgy, mint:
- sűrítési végnyomásmérés,
- füstsűrűségmérés,
- fogyasztásmérés,
- oszcilloszkópos tüzelőanyag-ellátórendszer vizsgálat,
- végrehajtja diagnosztikai eszközökkel a tüzelőanyag-ellátórendszer állapotának ellenőrzését és elkészíti a mérési jegyzőkönyvet, javaslatot tesz a javításra.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat terén
- felismeri a javítás során használt anyagokat,
- be tudja mutatni a dinamó felépítését,
- be tudja mutatni a korszerű járműelektromos rendszereket,
- meg tudja ítélni, hogy a javítás során milyen célszerszámok és eszközök alkalmazhatók,
- végrehajtja az elektromos egységek szétszerelését, állapot-meghatározását, szükséges javítását, összeszerelését és ellenőrzését:
- generátor,
- indítómotor,
- hidegindítást segítő berendezések,
- gyújtóberendezés,
- ellenőrzi a generátort és a hozzá kapcsolt szabályozó-berendezést, szükség esetén elvégzi a beállításokat a gép töltőkörében,
- elvégzi a világító és jelzőberendezés ellenőrzését, javítását,
- elvégzi a visszajelző-berendezések ellenőrzését, javítását,
- munkájával biztosítja a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőséget.
Diagnosztika gyakorlat terén
- meg tudja mutatni a próbapadok, diagnosztikai műszerek felépítését, működését,
- be tudja mutatni a diagnosztikai vizsgálatokat úgy, mint:
- akkumulátor,
- generátor és szabályozók,
- indítómotor,
- izzítási rendszer,
- gyújtási rendszer.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat terén
- felismeri a javítás során használt anyagokat,
- meg tudja mutatni az elektrohidraulikus rendszer elemeit,
- végrehajtja a hidraulikus rendszer szerkezeti egységeinek szétszerelését, állapot-meghatározását, szükséges javítását, összeszerelését, beszabályozását és ellenőrzését:
- olajtartály,
- olajszivattyú,
- hidraulikus munkahenger,
- hidromotor,
- nyomástárolók,
- nyomásirányítók,
- áramirányítók,
- útirányítók,
- csővezetékek, csatlakozók,
- munkájával biztosítja a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőséget.
Diagnosztika gyakorlat terén
- meg tudja mutatni a kopás mértékének megállapítására szolgáló eszközöket,
- be tudja mutatni a diagnosztikai vizsgálatokat úgy, mint:
- szervokormány,
- hidrosztatikus hajtás,
- traktorhidraulika szabályozási rendszere,
- végrehajtja diagnosztikai eszközökkel a hidraulikus rendszer állapotának ellenőrzését és elkészíti a mérési jegyzőkönyvet, javaslatot tesz a javításra.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági gépjavító rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a nélkülözhetetlen figyelem megosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor,
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
Valamennyi tevékenység esetében
A gazdasági ismeretek vizsgatárgy:
- gazdasági alapfogalmak,
- vállalkozás-pszichológiai ismeretek,
- általános jogi ismeretek,
- adózás szabályai,
- számviteli bizonylatok és előírások
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
- mezőgazdasági gépek javítása,
- gazdasági ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
A mezőgazdasági gépek javítása vizsgatárgy:
- gépüzemfenntartás jelentősége, tevékenységi körei és dokumentációi,
- gépelemek ismertetése, alkalmazott szerszámok, szerelésének technológiája, jellemző hibái és javítása,
- alkatrész-felújítási technológiák és alkalmazási lehetőségek,
- erőgépek és önjáró munkagépek diagnosztikai vizsgálata, jellemző meghibásodások, hibafeltárás lehetőségei, javítás és ellenőrzés,
- állattartó telepi gépek jellemző meghibásodásai, hibafeltárás lehetőségei, javítás és ellenőrzés
témaköröket foglalja magába.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
- szakmai ismeretek,
- gazdasági ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A szakmai ismeretek vizsgatárgy:
- gépüzemfenntartás jelentősége, tevékenységi körei és dokumentációi,
- nyugvó és áramló folyadékok törvényszerűségei,
- dízelmotorok jellemzőinek műszeres meghatározása és a dízel tüzelőanyag-ellátó rendszer diagnosztikai vizsgálata,
- dízel tüzelőanyag-ellátórendszer jellemző meghibásodásai, hibafeltárás lehetőségei, javítás és ellenőrzés,
- adagolók állapotfelmérése, javítása, beállítása és ellenőrzése
témaköröket foglalja magába.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
- szakmai ismeretek,
- gazdasági ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A szakmai ismeretek vizsgatárgy:
- gépüzemfenntartás jelentősége, tevékenységi körei és dokumentációi,
- elektromossággal kapcsolatos törvényszerűségek,
- elektromos rendszerek diagnosztikai vizsgálata és a mérésekből levonható következtetések,
- elektromos rendszer jellemző meghibásodásai, hibafeltárás lehetőségei, javítás és ellenőrzés,
- akkumulátor, generátor és a szabályozók állapotfelmérése, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- indítómotorok állapotfelmérése, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- gyújtási rendszer állapotfelmérése, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- világító és jelzőberendezések ellenőrzése, javítása,
- kiegészítő-berendezések ellenőrzése, javítása
témaköröket foglalja magába.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
- szakmai ismeretek,
- gazdasági ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A szakmai ismeretek vizsgatárgy:
- gépüzemfenntartás jelentősége, tevékenységi körei és dokumentációi,
- nyugvó és áramló folyadékok törvényszerűségei,
- hidraulikus rendszerek diagnosztikai vizsgálata és a mérésekből levonható következtetések,
- hidraulikus rendszer jellemző meghibásodásai, hibafeltárás lehetőségei, javítás és ellenőrzés,
- energiaátalakítók állapotfelmérése, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- nyomásirányítók állapotfelmérése, hibák behatárolása, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- útirányítók állapotfelmérése, hibák behatárolása, javítása, beállítása és ellenőrzése,
- kiegészítő-berendezések ellenőrzése, javítása
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
Valamennyi tevékenység esetében
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- diagnosztika, amely mérési és beállítási feladatokat tartalmaz,
- gépjavítás, amely adott, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott konkrét karbantartási, javítási, felújítási munkaműveletek, elvégzését tartalmazza.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
- a műszaki hibák, a kopás és a korrózió okai megjelenési formái, gépek korrózió elleni védelme,
- a gépalkatrészek tisztítási eljárásai,
- csavarkötések szerelése, felújítása,
- gördülőcsapágyak szerelése, állapotuk vizsgálata,
- a lánc-, szíj- és fogaskerék-hajtóművek hibái, beállításának technológiája,
- a fémszórás elve, alkalmazása,
- az alkatrészek javító hegesztése,
- a ragasztás alkalmazásának lehetőségei,
- a dízel adagolószivattyúk komplex próbapadi vizsgálata,
- befecskendező fúvóka dinamikus nyitónyomásainak ellenőrzése és összehasonlítása oszcilloszkópos készülék segítségével,
- az égéstér tömítettségének műszeres vizsgálati eljárásai,
- a dízelmotorok füstölésmérése,
- a dízel tüzelőanyag-ellátó rendszer karbantartása,
- gyújtóberendezések műszeres ellenőrzése,
- a hidraulikus- és a légfékrendszer szerkezeti elemeinek hibái, javításuk,
- a futómű geometriai jellemzőinek mérése,
- a traktor emelő-hidraulikájának komplex műszeres vizsgálata,
- a hidrosztatikus hajtások, a szervokormány műszeres ellenőrzése,
- az akkumulátorok, az elektromos indítómotorok és a generátorok jellemző hibái, műszeres ellenőrzésük,
- a fejés gépeinek hibái, javítása,
- a felújított erőgépek bejáratása,
- a hűtési rendszer ellenőrzése, karbantartása,
- a talajművelő gépek művelő-szerszámainak hibái és felújítása,
- kasza- és szecskázó szerkezetek főbb hibái, javításuk,
- az arató-cséplőgép hibái, javítása,
- állattartótelep vízellátó berendezéseinek hibái, javítása,
- takarmány-előkészítő gépek hibái, javítása,
- a dízel adagolószivattyú teljes körű felújítása,
- súrlódásos tengelykapcsolók,
- a belsőégésű motorok hengerfejeinek hibái, a forgattyústengely, a vezérműtengely meghibásodásának felújítása és ellenőrzése,
- a dugattyú, dugattyúgyűrűk, csapszeg és hajtókar szerelésének technológiája, a szerelési egység ellenőrzése,
- a lágy- és keményforrasztás technológiája,
- a keréktárcsák, gumiabroncsok hibái, javítása,
- a karbantartás szükségessége, karbantartási rendszerek,
- a karbantartó (szervizműhelyek) berendezései,
- a gépjavítás alapfogalmai, javítási rendszerek,
- a gépüzemfenntartás dokumentációi.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
- kőolaj és lepárlási termékei, jellemző tulajdonságaik,
- a fogyasztásmérők kialakítása és használata,
- a nyugvó és áramló folyadékok törvényszerűségei,
- a füstölésmérés jelentősége, környezetvédelmi előírások,
- a dízelmotor működési elve, keverékképzése, égéstér kialakításai,
- az adagolószivattyúk szétszerelés előtti ellenőrzése próbapadon,
- az adagolóelemek, a fejszelepek és a befecskendező fúvókák állapotának ellenőrzése,
- a dugattyús tápszivattyú felépítése, működése,
- a tüzelőanyag-szűrők feladata, fajtái,
- befecskendező fúvóka dinamikus nyitónyomásainak ellenőrzése,
- a húzórugós univerzális szabályozó kialakítása, működése, a végszabályozás ellenőrzése,
- adott adagolószivattyún az egyenlő adagnagyság beállítása,
- a pneumatikus és hidraulikus fordulatszám-szabályozók kialakítása, működése,
- a homlokpajzzsal csatlakozó adagolószivattyú felszerelése motorra,
- a korrektor feladata, a korrekció ellenőrzése,
- külső meghajtású adagolószivattyú motorra szerelése és beállítása,
- a próbapadok kialakítása, felépítése, karbantartása és hitelesítése,
- a központi elosztású forgódugattyús adagolószivattyú beszabályozása,
- az indítótöltést biztosító szerkezetek kialakítása különböző adagolókon,
- az adagolószivattyúknál előforduló hibák, a hibabehatárolás és javítás módjai,
- a kétfokozatú fordulatszám-szabályozók működése, jelleggörbéje,
- az előbefecskendezés szabályozó feladata, működése,
- a sűrítési végnyomás fogalma, mérése.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
- az anyagok felosztása vezetőképesség szerint,
- az áramtermelés módjai, áramforrások,
- a villamos áramkör és részei,
- Ohm törvénye, Kirchoff törvényei,
- a villamos áram hatásai,
- elektromágneses indukció fogalma, fajtái,
- műszeres fényszóró-beállítás eszközei, folyamata,
- az indítómotorok karbantartása, leggyakoribb hibái, a hibák okai,
- indítómotorok leszerelés nélküli és próbapadi vizsgálata,
- hibakeresés az izzító rendszerben, a zárlat illetve szakadás kísérőjelensége és okok,
- dinamó szabályozójának műszeres ellenőrzése,
- az ólomakkumulátor szerkezeti felépítése, működése,
- a generátor mechanikus szabályozójának műszeres ellenőrzése,
- elektronikus feszültségszabályozó működőképességének ellenőrzése,
- irányjelző automata megválasztása, bekötése,
- akkumulátoros gyújtásnál előforduló hibák, és ellenőrzése stroboszkóplámpás műszerrel,
- a feszültségszabályozás jelentősége,
- elektromos próbapad részei, kezelése, műszerei, karbantartása,
- indítási módok, elektromos indítómotorok,
- a generátor leszerelés nélküli és próbapadi vizsgálata,
- a tranzisztoros és tirisztoros gyújtás szerkezeti felépítése, működése, jellemzői,
- az indító-izzító berendezések fajtái szerkezeti kialakításuk, és működésük,
- az új akkumulátorok használatbavétele,
- akkumulátor időszakonkénti ellenőrzésének, karbantartásának műveletei,
- a világító- és jelzőberendezések szerkezeti felépítése,
- huzalozás, vezeték keresztmetszetének megválasztása, a vezetékterveken alkalmazott jelölések.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
- a nyugvó és áramló folyadékok legfontosabb törvényszerűségei,
- a hidraulika munkafolyadékok és minőségük ellenőrzése,
- a fogaskerekes hidraulikaszivattyúk- és hidromotorok felépítése, működése,
- a dugattyús és a lapátos hidraulikaszivattyúk- és hidromotorok felépítése, működése,
- a résveszteségek mérése,
- a nyomáshatároló szelep nyitónyomásának ellenőrzése,
- a szárnylapátos olajszivattyúk javítása,
- az orbit rendszerű hidraulikaszivattyúk- és hidromotorok felépítése, működése,
- a hidraulikus munkahengerek fajtái, felépítése,
- nyomástárolók (hidroakkumulátorok) fajtái, működésük,
- a nyomásirányító és az áramlásirányító készülékek fajtái, szerkezeti felépítésük, működésük,
- az útirányító készülékek fajtái, szerkezeti felépítésük, működésük,
- a hidraulikus munkahengerek javítása,
- az olajszűrők típusai, felépítésük és szerepük a hidraulikus rendszerben,
- a szervokormány műszeres ellenőrzése, javítása,
- a hidromotorok javítása,
- a csővezetékek, tartályok szerelése és javítása,
- a hidrosztatikus hajtás szerkezeti felépítése, működése,
- a hidrodinamikus hajtásátvitel szerkezeti felépítése, működése,
- az emelőhidraulikák fajtái, felépítésük,
- erő-, helyzet és mélységszabályozó berendezések szerkezeti felépítése, működése,
- antiszlip berendezések szerkezeti felépítése, működése,
- hordozható vizsgálókészülékek felépítése,
- a szervo és a teljesen hidraulikus kormányberendezés szerkezeti megoldásai, működésük,
- a hidraulika rendszerek karbantartási műveletei,
- a rakodógépek hidraulikus rendszerének szerkezeti felépítése, működése,
- hidrosztatikus hajtás nyomáshatároló szelep nyitónyomásának ellenőrzése,
- a résveszteség mérése hidrosztatikus hajtásoknál,
- az elektrohidraulikus rendszerek elemei.
A gyakorlati vizsga tartalma
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
- traktormotor állapotának ellenőrzése:
- mobil fékpad,
- füstsűrűség meghatározás,
- tüzelőanyag-fogyasztás,
- sűrítési végnyomás-mérés,
- erőgép szerkezeti egységek jellemzőinek mérése:
- mellső futómű geometriai jellemzői,
- hidromechanikus és hidraulikus kormányberendezés,
- hidrosztatikus hajtás,
- adagolószivattyú és befecskendező fúvóka,
- motor szerkezeti egységeinek ellenőrzése, karbantartása, javítása,
- tüzelőanyag-ellátórendszer jellemzőinek mérése,
- gyújtóberendezés ellenőrzése, jellemzők mérése és beállítása,
- fékberendezés ellenőrzése, javítása,
- teljesítmény-átviteli rendszer ellenőrzése, javítása és beállítása,
- futómű és kormányberendezés ellenőrzése, javítása és beállítása,
- hidraulikus rendszer állapotának meghatározása, hibák behatárolása, javítás,
- állattartó telepi gépek karbantartása, javítása, ellenőrzése,
- talajművelő gépek művelőelemeinek felújítása.
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
- traktormotor állapotának ellenőrzése:
- füstsűrűség meghatározás,
- tüzelőanyag-fogyasztás,
- sűrítési végnyomás-mérés,
- tüzelőanyagellátó-berendezés jellemzőinek mérése:
- nyomásképek felvétele,
- szabályozási jelleggörbe felvétele (fordulatszám),
- előbefecskendezés meghatározása,
- előbefecskendezés-szabályozó jelleggörbéjének felvétele,
- szűrők eltömődöttség-vizsgálata,
- tápszivattyú szállítási jelleggörbéjének felvétele,
- adagolószivattyú állapot-meghatározása, felújítása:
- soros állandó löketű,
- központi elosztású,
- elosztórendszerű elektronikus vezérléssel,
- befecskendező fúvóka felújítása,
- tápszivattyú felújítása.
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
- elektromos egységek jellemzőinek mérése:
- akkumulátor,
- generátor és szabályozó berendezés,
- indítómotor,
- gyújtóberendezés,
- világító és jelzőberendezés,
- kiegészítő szerelvények,
- elektromos egységek állapot-meghatározása, hibák behatárolása, javítása, ellenőrzése:
- akkumulátor,
- generátor és szabályozó berendezés,
- indítómotor,
- világító és jelzőberendezés,
- kapcsolók,
- vezetékek és csatlakozások,
- gyújtóberendezés,
- kiegészítő szerelvények.
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
- hidraulikus rendszer jellemzőinek mérése:
- szivattyú,
- hidromotor,
- áramirányító,
- nyomásirányító,
- útirányítók,
- kiegészítő berendezések,
- hidraulikus egységek állapot-meghatározása, hibák behatárolása, javítása, ellenőrzése:
- tartály,
- szivattyú,
- hidromotor,
- hidraulikus munkahenger,
- nyomástároló,
- áramirányító,
- nyomásirányító,
- útirányító,
- szűrő
- kiegészítő berendezések.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Valamennyi tevékenység esetében
Általános műszaki alapismeretek
Gépüzemfenntartás
Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek
Járművezető képzés
Gazdasági ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
Szakmai ismeretek
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat
Diagnosztika gyakorlat
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
Szakmai ismeretek
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat
Diagnosztika gyakorlat
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
Szakmai ismeretek
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat
Diagnosztika gyakorlat
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
Szakmai ismeretek
Gépjavítási, karbantartási gyakorlat
Diagnosztika gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Valamennyi gép (törzsanyag)
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
1.Általános műszaki alapismeretek20
2.Gépüzemfenntartás15
3.Munka-, tűz és környezetvédelem10
4.Járművezető képzés40
5.Vállalkozási ismeretek2
Szakmai elmélet összesen105
Szakmai gyakorlat
6.Járművezető képzés41
Szakmai gyakorlat összesen41
Törzsanyag összes óraszám146
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
Mezőgazdasági gépjavító-szerelő tevékenység esetében
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
7.Szakmai ismeretek295
Törzsanyag105
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
8.Gépjavítási, karbantartási gyakorlat307
9.Diagnosztika gyakorlat252
Törzsanyag41
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
Mezőgazdasági dízeladagoló-javító tevékenység esetében
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
7.Szakmai ismeretek295
Törzsanyag105
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
8.Gépjavítási, karbantartási gyakorlat307
9.Diagnosztika gyakorlat252
Törzsanyag41
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
Mezőgazdasági járműelektromos-szerelő tevékenység esetében
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
7.Szakmai ismeretek295
Törzsanyag105
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
8.Gépjavítási, karbantartási gyakorlat307
9.Diagnosztika gyakorlat252
Törzsanyag41
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
Mezőgazdasági hidraulikajavító tevékenység esetében
SorszámTantárgy megnevezéseÖsszes óra
Szakmai elmélet
7.Szakmai ismeretek295
Törzsanyag105
Szakmai elmélet összesen400
Szakmai gyakorlat
8.Gépjavítási, karbantartási gyakorlat307
9.Diagnosztika gyakorlat252
Törzsanyag41
Szakmai gyakorlat összesen600
Összes óraszám1000
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

102. A Mezőgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 6249 03
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével)
A tevékenység megjelölése:
2.1. Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács,
2.2. Patkolókovács
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7426
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga: -
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
7426Mezőgazdasági kovács (kovács)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Valamennyi tevékenység esetében
A melegüzemre jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
A munkagép és kéziszerszám javító kovács tevékenység estében
Önállóan képes a fémek hideg és melegalakítási műveleteinek elvégzésére.
A mezőgazdasági kovács ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához és karbantartásához.
A fogatos járművek (kocsik, hintók), fém alkatrészeit el tudja készíteni, és szerelését is elvégezni.
Patás állatok patkóit el tudja készíteni, képes ujjvégre igazítani azokat.
Képes önálló vállalkozási tevékenységre.
A Patkolókovács tevékenység esetében
Önállóan képes a fémek hideg és melegalakítási műveleteinek elvégzésére.
A patás állatok anatómiai ismeretei alapján elvégzi ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak és egyéb patás gazdasági állatok patkolását, körmölését.
Elvégzi a mezőgazdasági munkagépek alapvető kovácsolással történő javítását, felújítását, karbantartását.
Alkalmas fogatos járművek karbantartási műveletének elvégzésére.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Valamennyi tevékenység esetében
Fémek kéziszerszámokkal és kézi kisgépekkel történő megmunkálása.
A fémek kézi és gépi szabadalakító, zárt kovácsolással történő megmunkálása.
A fémek hőkezelése.
Mezőgazdasági és erdőgazdasági munkagépek hibáinak felismerése.
Díszítőkovácsolás.
Mezőgazdasági szerszámok kovácsolással történő javítása, karbantartása.
Patkókészítés.
Önálló vállalkozás fenntartása, bérmunkavállalás.
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
A fogatos járművekhez alkatrészek készítése, azok javítása, karbantartása.
Mezőgazdasági és erdőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javítása.
Kéziszerszámok kovácsolással történő kialakítása, javítása.
Patkolókovács tevékenység esetében
Pata kezelése,
Patkolás,
Gyógypatkolás,
Szarvasmarha körmölése
2. Elméleti követelmények
Valamennyi tevékenység esetében
Szakmai alapismeretek terén
- kifejti a mértékegységeket, előtétszavakat,
- ismeri a szakrajzok fajtáit és jellemzőit,
- kifejezi a rajzok formai követelményeit,
- ismeri a metszetek fogalmát,
- felismeri a különféle metszeti ábrákat,
- elkészíti a szükséges műszaki rajzot,
- kiválasztja a szükséges rajzeszközöket,
- elkészíti a síkmértani alapszerkesztéseket,
- elkészíti a rajz mérethálózatát,
- egyszerűsített ábrázolással rajzot elkészíti,
- különböző alkatrészrajzokat olvas,
- ismeri a nyersanyagok és segédanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,
- ismeri az alkalmazott hegesztési eljárásokat,
- ismeri a vas, acél és öntöttvasgyártás folyamatait,
- fel tudja sorolni a hőkezelésnél használt hevítő-berendezéseket;
- ismeri az anyagvizsgálati eljárások céljait,
- ismeri a szakítóvizsgálat folyamatát,
- ismeri a metallográfiai alapfogalmakat,
- ismeri a kenőolajok, kenőzsírok fajtáit,
- ismerni a forrasztáshoz, ragasztáshoz szükséges alap és segédanyagokat,
- ismeri a mérés és ellenőrzés fogalmát,
- felismeri az előrajzolás eljárását és eszközeit,
- felismeri a fémek tulajdonságait,
- ismeri a fémek hidegalakítási eljárásait,
- megkülönbözteti a forgácsolási eljárásokat,
- ismeri a revét,
- fel tudja ismerni a kovácsolás szerszámait,
- jellemzi a kovácsolás alapműveleteit,
- ismeri a kötéseket,
- megkülönbözteti az ötvöző és szennyező-anyagokat,
- ismeri a színesfémek fajtáit, és felsorolja felhasználási területeiket,
- ismeri a könnyűfémek fajtáit, és felsorolja felhasználási területeiket,
- meg tudja magyarázni a keménységmérések folyamatát,
- megkülönbözteti a szakítódiagram szakaszait,
- ismeri a mechanikai vizsgálatok paramétereit,
- ismeri az állapotábrák jellemzőit,
- megkülönbözteti a szabványos acélfajtákat,
- megmagyarázza a hőkezelés során kialakuló szövetszerkezeti változásokat,
- ismerteti a hegesztés, forrasztás, ragasztás jellemzői közötti különbségeket,
- ismerteti a fémes és nem fémes bevonatok hatását,
- ki tudja választani a tisztításhoz használt anyagokat és eljárásokat,
- értékeli az ötvöző és szennyező-anyagok hatását az alapanyagok tulajdonságaira,
- lerajzolja a varrattípusokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka-, tűz-, és környezetvédelem alapfogalmait,
- ismeri a munkafeladatotok végzése során betartandó általános munkavédelmi, és tűzrendészeti előírásokat,
- ismeri a munkavédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat,
- ismeri a biztonságos és egészséges munkavégzés tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó szabályokat,
- ismeri a munkahely kialakítására vonatkozó általános követelményeket,
- ismeri az üzemi higiénia biztosításának feltételeit,
- ismeri a foglalkozási betegségek megelőzésének lehetőségeit,
- ismeri a baleset-elhárítással kapcsolatos rendelkezéseket,
- ismeri a tűz és robbanásvédelmi előírásokat, a tűzvédelmi osztályokat,
- felismeri a használatban levő tűzoltó eszközöket-, anyagokat- és készülékeket,
- felismeri a környezetvédelem jelentőségét,
- ismeri a különböző jellegű munka energia-szükségletét,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- ismerteti a biztonsági felszerelések működésének elvét,
- felismeri az érintésvédelem módjait és szükségességét,
- ismerteti a telepítés, vízellátás, szennyvízelvezetés, a szemét, a hulladék gyűjtésének, kezelésének fontosságát,
- leírja a szervezet alkalmazkodását a fizikai munkához,
- ismerteti az előzetes és időszakos orvosi vizsgálat szükségességét,
- megmagyarázza a balesetek keletkezésének pszichikai okait, az alkoholos befolyásoltság jelentőségét,
- kifejti a személyi és a higiénia előírásait, az azzal kapcsolatos teendőket,
- azonosul a tűzriadó-terv szerinti viselkedési követelményekkel,
- meg tudja magyarázni a figyelmeztető táblák jelentéseit,
- kiválasztja a környezetvédelem feladatait,
- kifejti a kovácsmunka környezetszennyező hatásait.
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek terén
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény),
- ismeri az álláskereső technikákat,
- ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a legfontosabb közgazdasági fogalmakat,
- ismeri az adózási és társadalombiztosítási szabályokat, és a számviteli alapelveket,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- értelmezi a bizonylatolás alapelveit.
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
A munkagép és kéziszerszám-javító kovács szakmai ismeretek terén
- felismeri a ló alapvető alkati és küllemtani jellemzőit,
- felismeri a mezőgazdasági munkagépek szerkezeti egységeit,
- megkülönbözteti a forgácsoló szerszámokat,
- felismeri a forgácsoló szerszámok szögeit,
- felismeri a kötési módok alkalmazási előnyeit,
- ismeri a ló testének részeit,
- ismeri a patkótípusokat,
- ismeri az alkalmazott patkótípusokat,
- azonosítani tudja a munkagépek és szerszámok hibáit,
- ismeri a csapágyak feladatát, alaptípusait,
- ismeri a mezőgazdasági kézi szerszámok gyártásának technológiáját,
- megismeri a mezőgazdasági szekér alkatrészeit,
- kifejezi az acélok hőkezelését, az anyagokra kifejtett hatását,
- kifejezi a forgácsolás alkalmazásának különbözőségeit,
- be tudja mutatni a hevítő-berendezések használatát,
- megkülönbözteti a korrózió fajtáit és megjelenésének formáit,
- meg tudja magyarázni a csapágyak szerelésének elveit,
- ismerteti a fa alkatrészek kovácsjavítását,
- megkülönbözteti a mezőgazdasági munkagépek szerkezetét,
- ismerteti a hevítés és a fémszerkezet közötti összefüggéseket,
- ismerteti az acél kovácsolhatóságát,
- ismerteti a kézi szerszámok élezési eljárása és a használati idő közötti összefüggéseket.
Patkolókovács tevékenység esetében
A patkolókovács szakmai ismeretek terén
- felismeri a ló alapvető alkati és küllemtani jellemzőit,
- felismeri a mezőgazdasági munkagépek szerkezeti egységeit,
- felismeri a szarvasmarha, az öszvér és a szamár alapvető alkati és küllemtani jellemzőit,
- ismeri a ló testének részeit,
- ismeri a patkótípusokat,
- ismeri az alkalmazott patkótípusokat,
- azonosítani tudja a munkagépek és szerszámok hibáit,
- megkülönbözteti az ujjvég részeit,
- megjelöli a ló csontjait,
- kifejezi a patkolás lépéseit,
- felismeri a pata-megbetegedéseket,
- kiválasztja a gyógypatkók közül a szükségeset,
- megmagyarázza a patkolási követelmények és az anatómia közötti összefüggéseket,
- igazolja a patkolás hatását a patára.
3. Gyakorlati követelmények
Valamennyi tevékenység esetében
A mezőgazdasági kovács gyakorlat terén
- ki tudja választani a mérőeszközöket,
- meg tudja mutatni a fémmegmunkáláshoz szükséges eszközöket, gépeket,
- megmutatja a hegesztő-berendezések szerszámait, eszközeit, és gépeit,
- megmutatja a kötések kialakításának szerszámait,
- ismeri a varrathibákat,
- mutatja az átkovácsolás hatását a mechanikai tulajdonságokra,
- megmutatja a talajművelő gépek szerkezeti elemeit,
- bemutatja a különböző fémmegmunkálásokat,
- forgácsolni tudja a fémeket,
- használja a kovácsolás eszközeit és gépeit,
- elkészíti a kötéseket,
- el tudja végezni a hegesztő-berendezések üzembeállítását,
- bemutatja a lágy és keményforrasztás technológiáját,
- bemutatja a lánghegesztési eljárásokat,
- elvégzi a kovácsolás alapműveleteit,
- felhevíti a kovácsdarabot,
- bemutatja a patkolás szerszámait,
- elvégzi a szabadalakító kovácsolást,
- bemutatja a szabadalakító és süllyesztékes kovácsolás különbségeit,
- kiválasztja a személyi védőeszközöket,
- elvégezi a kovácsolást a gépi kalapácson,
- használja a kézi és gépi fémmegmunkáló szerszámokat,
- felveszi a helyes kovácsolási testtartást.
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács gyakorlat terén
- elvégzi a szántóvas kovácsjavítását,
- elvégzi az egyéb talajművelő gépek kovács javítását,
- elvégzi az egyengetés műveletét,
- lágyítja a kovácsdarabokat,
- edzi a kézi szerszámokat,
- vasalja a fa alkatrészeket,
- megereszti az edzett szerszámokat.
Patkolókovács tevékenység esetében
A patkolókovács gyakorlat terén
- elvégzi szamár, öszvér és szarvasmarha körmölését,
- patkolja a szamarat és öszvért,
- megmutatja a patkó részeit és fajtáit,
- bemutatja a talp részeit,
- elvégzi a szarurövidítést,
- elvégzi a korrekciós patkolást,
- kiválasztja a gyógypatkót és patkolási eljárást,
- alkalmazza a lóval való bánásmód szabályait.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági kovács rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel.
Ne legyen színtévesztő, szeresse az állatokat és tudjon bánni velük.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- Egészségügyi alkalmasság:
Kizáró egészségügyi okok:
- átlagon aluli fejlettség és izomerő,
- a statikai rendszer és a végtagok minden anatómiai és funkcionális rendellenessége, betegsége, ortopéd szakorvos javaslata szerint,
- a szív és a keringési rendszer bármilyen idült betegsége vagy rendellenessége, a kardiológiai járóbeteg-szakellátás orvosának javaslata szerint,
- krónikus specifikus légzőszervi megbetegedések,
- diabetes mellitus,
- idült májbetegség,
- krónikus gyomor-, és bélrendszeri megbetegedések,
- krónikus vesebetegség,
- idült bőrbetegség,
- epilepszia,
- halláscsökkenés,
- 0,8-0,4; 0,9-0,3-nál rosszabb látásélesség,
- +6,0 és -6,0 D-nál erősebb szemüvegviselés.
Pszichikai követelmények:
- szemmérték és arányérzék, biztosan irányított pontos kézmozdulatok.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
- Szakmai ismeretek:
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai és arányai:
- Munkagépek és kézi szerszám-javító kovács szakmai ismeretek20%
- Munkagépek és kézi szerszámok készítése, javítása20%
- Anyag és gyártás ismeret20%
- Szakrajz feladat20%
- Szakmai számítás20%
Patkolókovács tevékenység esetében
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai és arányai:
- Patkolókovács szakmai ismeretek20%
- Patkolási ismeretek20%
- Lótartási és állat-egészségügyi ismeret20%
- Szakrajz feladat20%
- Szakmai számítás20%
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni. Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:
- Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács szakmai ismeretek
- Munkagépek és kézi szerszámok készítése, javítása
- Munka-, tűz- és környezetvédelem
- Anyag- és gyártásismeret
A munkagép- és kéziszerszám-javító kovács szakismeretek vizsgatárgy:
- fémek alakítása, megmunkálása,
- mérés ellenőrzés,
- kovácsolási műveletek és folyamatok,
- kovácsolás szerszámai, eszközei, gépei
témaköröket foglalja magába.
A munkagépek és kézi szerszámok készítése, javítása vizsgatárgy:
- hőkezelés eljárásai, folyamatai,
- mezőgazdasági munkagépek szerkezete, meghibásodása és javítása,
- fémipari és egyéb kéziszerszámok készítése, javítása
témaköröket foglalja magába.
Munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
Az anyag- és gyártásismeret vizsgatárgy:
- fémek felhasználása és főbb tulajdonságai,
- egyéb gépészeti anyagok felhasználása és tulajdonságai,
- anyagvizsgálat,
- gyártástechnológia.
Patkolókovács tevékenység esetében
A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:
- Patkolókovács szakmai ismeretek
- Patkolási ismeretek
- Lótenyésztési, takarmányozási és egészségügyi ismeretek
- Munka-, tűz- és környezetvédelemi ismeretek
A patkolókovács szakismeretek vizsgatárgy:
- fémek alakítása, megmunkálása,
- mérés ellenőrzés,
- fémek felhasználása és főbb tulajdonságai,
- anyagvizsgálat,
- a hőkezelés alapjai,
- kovácsolási műveletek és folyamatok,
- kovácsolás szerszámai, eszközei, gépei
témaköröket foglalja magába.
A patkolási ismeretek vizsgatárgy:
- a patkó elemei és készítése,
- patakezelés-körmölés
- patkolás művelete,
- különleges patkolások
témaköröket foglalja magába.
Lótenyésztési, takarmányozási és állategészségügyi ismeret vizsgatárgy:
- lófaj ismeret,
- küllemtani, anatómiai ismeretek,
- lábállások,
- hibás, beteg paták
témaköröket foglalja magába.
Munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
A gyakorlati vizsga tartalma
a) Fémes anyagok megmunkálása
amely kézi forgácsolást, vagy hidegalakítást, valamint (vagy) hegesztést jelent,
b) Kovácsolás
amely egy mezőgazdasági munkagép alkatrész elkészítése kovácsolással,
c) Mezőgazdasági munkagépek, kéziszerszámok kovácsjavítása
Patkolókovács tevékenység esetében
A gyakorlati vizsga tartalma
a) Fémes anyagok megmunkálása
amely kézi forgácsolást, vagy hidegalakítást, valamint (vagy) hegesztést jelent,
b) Kovácsolás
amely egy patkó elkészítése kovácsolással,
c) Patkolás
amely kész gyári patkó felhasználásával egy láb teljes patkolása.
A gyakorlati vizsga időtartama összesen legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
- tudja alkalmazni a géprajzi szabályokat és előírásokat,
- ismerje a síkmértani szerkesztéseket,
- ismerje a gépelemek ábrázolását,
- tudja az alkatrészrajzokat értelmezni,
- ismerje a technológiai, műszerezési tervjelképeket, gépelemek, kötési módok jelképes jelöléseit,
- ismerje a gépelemek ábrázolását,
- tudja megfogalmazni a munkavédelem, környezetvédelem, környezetszennyezés, tűz elleni védekezés, munkabaleset, egészséges munkakörnyezet fogalmát,
- ismerje a munkabaleset bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
- ismerje a foglalkozási ártalmak és a hatásuk elleni védekezést,
- ismerje és alkalmazza az egyéni védőeszközöket, a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,
- ismerje a szakmában előforduló anyagokat, azok előállítási módjait,
- tudja meghatározni a nyersanyag, alapanyag, segédanyag, félkész termék, késztermék fogalmakat,
- tudja definiálni az anyag alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait,
- tudja jellemezni a gépészet területén használatos nemfémes anyagokat, eredetüket, tulajdonságaikat, felhasználási területüket,
- tudja csoportosítani a műanyagokat,
- tudja jellemezni nagyolvasztó termékeit, nyersvasak fajtáit, jellemző felhasználási területeiket,
- tudja jellemezni az acélgyártó eljárásokat,
- tudja elemezni a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát,
- tudja jellemezni az allotrópia jelenségét, a színvas lehűlési görbéjét,
- tudja elemezni az acélok hőmérséklet-változáskor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlit-bénit átalakulásának mechanizmusát,
- tudja jellemezni a jellegzetes szövetszerkezetet,
- tudja jellemezni a kritikus hűtési sebességet, a széntartalom befolyását az eredeti szilárdsági jellemzőkre,
- tudja megkülönböztetni a szakmában előforduló, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezetet,
- tudja jellemezni az acél leggyakoribb ötvöző- és szennyező anyagainak hatását annak tulajdonságára,
- tudja elemezni a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére,
- tudja jellemezni az öntöttvasak szerkezetét, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a modifikálás módjait,
- ismerje az ipari vasötvözetek szabványának rendszerét,
- ismerje a használatos acélok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit,
- ismerje a szakmában előforduló anyagok vizsgálati módjait,
- tudja jellemezni a különböző felületvédelmi eljárásokat,
- tudja csoportosítani a fémipari kötési módokat,
- ismerje és tudja jellemezni a kötési módok lényegét, alkalmazási területét,
- tudja csoportosítani a fémalakítási eljárásokat,
- tudja jellemezni az egyszerű kézi forgácsolás műveleteit,
- ismerje a forgácsolás alapfogalmait,
- tudja jellemezni a fő mechanikai technológiákat, az azokhoz tartozó tevékenységeket,
- tudja a képlékenység kritériumát, hideg és melegalakítás jellemzőit, hatását a kristályszerkezetre,
- tudja a szabadon alakító kovácsolás lényegét, szerszámait, műveleteit,
- ismerje a hőkezeléseket,
- tudja jellemezni a porkohászatot,
- tudja jellemezni a hegesztőeljárásokat,
- ismerje a varratok fajtáit és jelöléseit,
- tudja jellemezni a forrasztást, ragasztást, mint fémipari technológiát,
- ismerje a mezőgazdasági munkagépek típusait,
- ismerje működésüket főbb meghibásodási lehetőségeiket,
- ismerje munkagépek karbantartását,
- ismerje munkagépek kovácsjavítását.
Patkolókovács tevékenység esetében
- tudja alkalmazni az alapvető géprajzi szabályokat és előírásokat,
- ismerje a síkmértani szerkesztéseket,
- ismerje a gépelemek ábrázolását,
- tudja az alkatrészrajzokat értelmezni,
- ismerje a technológiai, műszerezési tervjelképeket, gépelemek, kötési módok jelképes jelöléseit,
- ismerje a gépelemek ábrázolását,
- tudja megfogalmazni a munkavédelem, környezetvédelem, környezetszennyezés, tűz elleni védekezés, munkabaleset, egészséges munkakörnyezet fogalmát,
- ismerje a munkabaleset bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
- ismerje a foglalkozási ártalmak és a hatásuk elleni védekezést,
- ismerje és alkalmazza az egyéni védőeszközöket, a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,
- ismerje a szakmában előforduló anyagokat, azok előállítási módjait,
- tudja meghatározni a nyersanyag, alapanyag, segédanyag, félkész termék, késztermék fogalmakat tudja definiálni az anyag alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait,
- tudja definiálni a tevékenység során felhasznált anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait,
- tudja jellemezni a gépészet területén használatos nemfémes anyagokat, eredetüket, tulajdonságaikat, felhasználási területüket,
- tudja csoportosítani a műanyagokat,
- tudja elemezni a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát,
- tudja jellemezni az allotrópia jelenségét, a színvas lehűlése görbéjét,
- tudja elemezni az acélok hőmérséklet-változásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlit-bénit átalakulásának mechanizmusát,
- tudja jellemezni a jellegzetes szövetszerkezetet,
- tudja jellemezni a kritikus hűtési sebességet, a széntartalom befolyását az eredeti szilárdsági jellemzőkre,
- tudja megkülönböztetni a szakmában előforduló, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezetet,
- tudja jellemezni az acél leggyakoribb ötvöző- és szennyező anyagainak hatását annak tulajdonságára,
- tudja elemezni a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére,
- ismerje a használatos acélok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit,
- ismerje a szakmában előforduló anyagok vizsgálati módjait,
- tudja jellemezni a különböző felületvédelmi eljárásokat,
- tudja csoportosítani a fémipari kötési módokat,
- ismerje és tudja jellemezni a kötési módok lényegét, alkalmazási területét,
- tudja csoportosítani a fémalakítási eljárásokat,
- tudja jellemezni az egyszerű kézi forgácsolás műveleteit,
- ismerje a forgácsolás alapfogalmait,
- tudja jellemezni a fő mechanikai technológiákat, az azokhoz tartozó tevékenységeket,
- tudja a képlékenység kritériumát, hideg és melegalakítás jellemzőit, hatását a kristályszerkezetre,
- tudja a szabadon alakító kovácsolás lényegét, szerszámait, műveleteit,
- ismerje a hőkezeléseket,
- tudja jellemezni a porkohászatot,
- tudja jellemezni a hegesztőeljárásokat,
- ismerje a varratok fajtáit és jelöléseit,
- tudja jellemezni a forrasztást, ragasztást, mint fémipari technológiát,
- ismerje a ló csontozatát,
- ismerje az anatómia jelentőségét,
- tudja a pata szerkezetét,
- ismerje a lábállásokat és járásokat,
- ismerje a patkolás és pataápolás lépéseit,
- tudja a szabálytalan állású, járású és beteg paták patkolási eljárásait alkalmazni,
- ismerje a lófajtákat,
- tudja az összefüggést a takarmányozás és a pata-állapot között.
A gyakorlati vizsga tartalma
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
- mérő és ellenőrzőeszközök kiválasztása, használata,
- kézi forgácsoló eljárásokkal alkatrészek készítése, javítása,
- ívhegesztő-berendezés beállítása, hegesztés végzése,
- lánghegesztés elvégzése,
- kézi szerszámok kiválasztása, használata,
- hőkezelések.
Patkolókovács tevékenység esetében
- mérő és ellenőrzőeszközök kiválasztása, használata,
- ívhegesztő-berendezés beállítása, hegesztés végzése,
- lánghegesztés elvégzése,
- kézi szerszámok kiválasztása, használata,
- hőkezelések,
- pataápolás,
- patkolás.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
5. A szakmai vizsga értékelése
Valamennyi tevékenység esetében
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (5 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani.
A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Valamennyi tevékenység esetében
Szakmai elmélet
Osztályfőnöki
Társadalomismeret
Testnevelés
Szakmai számítások
Munka-, tűz és környezetvédelem
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
Szakrajz
Európai uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Összefüggő gyakorlat
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében
Szakmai elmélet
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács szakmai ismeretek
Munkagépek és kézi szerszámok készítése, javítása
Anyag- és gyártásismeret
Szakmai gyakorlat
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács gyakorlat
Patkolókovács tevékenység esetében
Szakmai elmélet
Patkolókovács szakmai ismeretek
Patkolási ismeretek
Lótenyésztési, takarmányozási és állategészségügyi ismeretek
Szakmai gyakorlat
Patkolókovács gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezése1. év2. évÖsszes óra
37 hét*32 hét*
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki373269
2.Társadalomismeret37-37
3.Testnevelés7464138
4.Szakmai számítások373269
5.Munka-, tűz- és környezetvédelem37-37
6.Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek373269
7.Szakrajz373269
Törzsanyag összesen296192488
8.Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács szakmai ismeretek11196207
9.Munkagépek és kézi szerszámok készítése, javítása7464138
10.Anyag- és gyártásismeret7464138
Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében259224483
8.Patkolókovács szakmai ismeretek11196207
9.Patkolási ismeretek7464138
10.Lótenyésztési, takarmányozási és egészségügyi ismeretek7464138
Patkolókovács tevékenység esetében259224483
Kötelező elmélet összesen555416971
Kötelező gyakorlat
11.Munkagép- és kéziszerszám-javító kovács tevékenység esetében6296721319
11.Patkolókovács tevékenység esetében6296721301
12.Összefüggő gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen7696721441
Kötelező tantárgyak összesen132410882412
13.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37-37
14.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat37-37
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen74-74
Összes óraszám139810882486
- ebből szakmai elmélet5924161008
- ebből szakmai gyakorlat8066721478
* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

103. Az Mezőgazdasági menedzser asszisztens (szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6249 01
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági menedzserasszisztens (szakirány megjelölésével)
A szakirány megjelölése:
2.1. Árutermeltető szakirány,
2.2. Termékfeldolgozó szakirány,
2.3. Vállalkozói szakirány,
2.4. Vincellér és bormenedzser-asszisztens szakirány,
2.5. Vidékfejlesztő szakirány
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)
FEOR számamegnevezése
6140Általános mezőgazdasági foglalkozás
3910Menedzserasszisztens, menedzser-titkár (a szakterület megjelölésével)
6131Állattenyésztő
6129Kertész
6115Vincellér
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdasági menedzserasszisztens munkáját alapvetően a mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi cégek menedzsmentjének, termelésirányítójának irányításával végzi.
A mezőgazdasági menedzser-asszisztens
- részt vesz a mezőgazdasági termelési folyamat, a termék-előállítás technológiai változatainak kidolgozásában,
- tervezi, szervezi és irányítja a mezőgazdasági termelés, a szőlőtermesztő kis- és középüzemek munkáját, a termék-előállítás folyamatát, a feldolgozást, értékesítést,
- közreműködik a pénzügyi tervek összeállításában, a pénzügyi döntés-előkészítésben,
- szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, nyilvántart és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez,
- közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében,
- munkája során jogszabályokat értelmez,
- önálló vállalkozást működtet.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági termék-előállítási folyamat előkészítése, megszervezése.
Pénzügyi terv összeállításában.
Technológiai döntések előkészítése.
A gazdálkodási feladatok ellátása.
Vidékfejlesztési tervek előkészítése.
Nyilvántartások készítése, elemzése.
2. Szakmai követelmények
Valamennyi szakirány esetében:
1. Közreműködés a mezőgazdasági termék-előállítási folyamat előkészítésében, megszervezésében:
a) a termék-előállítási folyamat meghatározása,
b) a gazdálkodási folyamat rendszerezése, meghatározása,
c) részvétel a technológiai folyamatok összeállításában.
2. Részvétel a pénzügyi terv összeállításában:
a) a pénzügyi feladatok és lehetőségek számonkérése,
b) a szervezői irányelvek összeállítása,
c) az adatok gyűjtése, szolgáltatása,
d) a tervkoncepció előkészítése,
e) a terv teljesítésében való részvétel.
3. Közreműködés a technológiai döntések előkészítésében:
a) gazdasági és technológiai számítások végzése,
b) a fejlesztések, befektetések, szakmai és gazdasági számításainak előkészítése,
c) részvétel az értékesítési terv előkészítésében.
4. A gazdálkodási feladatok ellátása:
a) a szakirányának megfelelő mezőgazdasági termék-előállítás végzése,
b) a bér- és létszámgazdálkodás előkészítése,
c) az eszközgazdálkodásban való közreműködés.
5. Közreműködés nyilvántartások készítésében, elemzésében:
a) a tápanyag nyilvántartásban és a tápanyag-visszapótlás szervezésében való közreműködés,
b) a faj- és fajtaválaszték összeállításában, nyilvántartásában való közreműködés,
c) a táblatörzskönyv vezetése,
d) a takarmánymérleg elkészítése,
e) az értékesítési terv elkészítése,
f) a pénzügyi és statisztikai nyilvántartások elkészítése.
6. Közreműködés vidékfejlesztési tervek előkészítésében:
a) helyzetfeltárás (adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés),
b) stratégiai tervezés,
c)operatív tervezés,
d) jóváhagyott programok végrehajtása.
7. Információt gyűjt, nyilvántart, szolgáltat és kapcsolatot tart:
a) a vevőkkel, a szállítókkal és a szakmai szervezetekkel,
b) a pénz- és biztosító intézetekkel,
c) más társegységekkel,
d) mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi információk szolgáltatása a vezetőség részére.
8. Jogszabályok értelmezése és alkalmazása:
a) jogszabályok értelmezése és alkalmazása,
b) szabványok alkalmazása,
c) szakmai útmutatók és a szakirodalom felhasználása.
9. Iratkezelési feladatokat irányít:
a) az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok megismerése, betartása és betartatása,
b) másolatok kiadásának intézése,
c) jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők készítése.
10. A munkafolyamat szervezése:
a) a feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek felmérése,
b) feladatainak számbavétele,
c) az összetettebb feladatokhoz feladatmegoldási javaslatok készítése.
11. Önálló feladatmegoldás:
a) a munkakörébe tartozó technológiai feladatok önálló megoldása,
b) mezőgazdasági termék-előállítás végzése,
c) termékkereskedelem bonyolítása,
d) a koordinációban való közreműködés.
12. Kommunikációs feladatok ellátása:
a) szóbeli és írásbeli előterjesztés,
b) a társszervekkel kapcsolatok építése és fenntartása,
c) az ügyfelek jogszerű, tárgyilagos és udvarias tájékoztatása.
13. Informatikai, irodatechnikai és audiovizuális eszközök alkalmazása:
a) számítógéppel szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatok ellátása,
b) adatbázis használata,
c) telefon, telefax, fénymásoló és audiovizuális eszközök használata.
14. Szakmai tanácskozások, bemutatók szervezése:
a) szakmai bemutatók és rendezvények, valamint
b) szakirányához tartozó szakmai tanácskozások szervezése.
Szakirány szerinti szakmai követelmények:
Árutermeltető szakirány:
a) a termelő tevékenység szervezése,
b) a technológiai folyamatok felügyelete,
c) a mezőgazdasági termékek előállítására szakosodott vállalkozások tevékenységének összehangolása,
d) az új típusú mezőgazdasági szövetkezési formák kialakítása a termelői szférában,
e) a termék-előállítás folyamatának minőségbiztosítása.
Termékfeldolgozó szakirány:
a) az értékesítési lánc szakaszainak összehangolása a mezőgazdasági termékek kereskedelmi struktúrájában,
b) az állattenyésztés és a növénytermesztés termékeinek feldolgozottsági fokától függő értékesítési lehetőségek áttekintő ismerete,
c) minőségbiztosítás a termék-előállítás folyamatában.
Vállalkozói szakirány:
a) a különböző méretű vállalkozói szervezetek gazdálkodási sajátosságainak készségszintű ismerete,
b) a vállalkozások beillesztése a regionális vidékfejlesztési célok rendszerébe,
c) a jövedelmező termelés és a minőségbiztosítás kapcsolatának megteremtése.
Vincellér-asszisztens és bormenedzser szakirány:
a) a borpiaci törvényszerűségek ismerete,
b) minőségbiztosítás a borkészítés teljes folyamatában,
c) marketing- és reklámtevékenység a borszakmában.
Vidékfejlesztő szakirány
a) a vidék gazdasági bázisának erősítése,
b) települési és mezőgazdasági infrastruktúra-fejlesztés, falufejlesztés, falvak, tanyák arculatának javítása, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek megkülönböztetett kezelése,
c) vidékfejlesztési programok menedzselésében asszisztencia ellátása.
3. Elméleti és gyakorlati követelmények
1. Természettudományi alapismeretek terén
Ismeri:
a) a mintavételezési eljárás szabályait,
b) az általános szervetlen és szerves kémiát,
c) a növény- és állattant,
d) a környezetgazdálkodás alapjait.
Alkalmazza:
a) a gazdasági matematikát,
b) a számítástechnikát, informatikát,
c) a műszaki alapismereteket.
2. A termeléstechnológiák ismerete, alkalmazása terén
Ismeri:
a) az állattenyésztés faj- és fajtaválasztékát,
b) a kertészet faj- és fajtaválasztékát,
c) a növénytermesztés faj- és fajtaválasztékát,
d) az ökológiai igényeket.
Képes megmutatni:
a) a takarmányadag-összeállítást,
b) a tápanyagigény-összeállítást,
c) a vetőmagszükséglet-meghatározást,
d) a talajművelési eljárásokat és módokat,
e) a különböző művelési módokat.
Alkalmazza:
a) az állattenyésztés technológiai változatait,
b) a kertészeti technológiai változatokat,
c) a növénytermesztési technológiai változatokat,
d) a borászati technológiákat.
3. A gazdasági elemzés végzése terén:
Ismeri:
a) a közgazdaságtan alapfogalmait,
b) a piac alapelemeit,
c) a vállalat, a vállalkozás alapelemeit,
d) a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét,
e) a piackereslet fogalmát.
A megértés szintjén tudja:
a) a mennyiségi, minőségi változások felismerését, a kereslet és kínálat vizsgálatát,
b) a vállalati termelési magatartást,
c) az EU főbb gazdasági céljait,
d) Magyarország és az EU közötti kapcsolatok alakulását,
e) a termékmarketinget.
Alkalmazza:
a) az EU agrárrendszerét,
b) a piackutatás és a marketing információs rendszereit,
c) a minőségbiztosítás követelményeit,
d) a nemzetközi és a hazai szabványokat,
e) az elemzési és a döntés-előkészítési módszereket.
4. Korszerű technológiák készítése, tervezési paraméterek meghatározása terén:
Ismeri:
a) a mezőgazdasági termelés feltételeit, ökológiai adottságait,
b) a termelést befolyásoló tényezőket,
c) a minőséget meghatározó tényezőket.
Alkalmazza:
a) a technológiai tervezés módszereit,
b) a döntés-előkészítési módszereket,
c) a piackutatási módszereket,
d) a feldolgozási módszereket,
e) az értékesítési módszereket.
5. Vidékfejlesztési programok készítése, szervezési feladatok végzése terén:
Ismeri:
a) a vidékfejlesztési programok támogatási forráslehetőségeit,
b) a pályázati feltételrendszereket,
c) az EU-s adminisztrációs rendszer működését.
Alkalmazza:
a) a tervezési előírásokat,
b) a vidékfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat,
c) az informatikát, térinformatikát,
d) vidékfejlesztési módszereket.
6. A pénzügyi tervek összeállítása terén:
Ismeri:
a) az adójogszabályokat és az adózás rendjét,
b) a társadalombiztosítást,
c) az államháztartási és az adóigazgatási eljárásokat,
d) a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a szakirányához tartozó rendelkezéseit,
e) a számviteli törvénynek a szakterületére vonatkozó előírásait.
Figyelembe veszi:
a) a hatályos jogszabályokat,
b) a szabványokat,
c) a számviteli törvényt.
Alkalmazza:
a) az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályokat,
b) a tervezési módszereket,
c) a tervkészítési szabályokat,
d) a különböző számítási módszereket és eljárásokat.
7. Információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása terén:
a) ellátja a gazdálkodó szervezetet információkkal,
b) kapcsolatot tart vevőivel, szállítóival,
c) végzi a hatósági adategyeztetést,
d) ismeri az adatszolgáltatás informatikai rendszerét,
e) alkalmazza a belső információs rendszert.
8. Iratkezelési feladatok terén:
ismeri az irat- és adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső szabályokat, a másolatkiadás, valamint jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések készítésének szabályait.
9. Önálló feladatmegoldás terén:
Ismeri:
a) a mintavételi módszereket,
b) a pályázatok önálló készítésének rendjét,
c) az esettanulmányok készítését.
10. Kommunikációs feladatok ellátása terén:
használja a telefont, telefaxot, fénymásolót, az audiovizuális eszközöket, valamint a szövegszerkesztési, táblázat- és adatbáziskészítési programokat.
4. Személyi követelmények
A pontos munkavégzés, a megfelelő higiéniai szemlélet és fizikai állóképesség, megfelelő önismeret, felelősségtudat és a környezettel szembeni kellő tolerancia.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a lojális magatartást cégével szemben, valamint az üzleti titoktartás rendjét.
Legalább egy idegen nyelven való kommunikáció szóban és írásban,
Az ügyfelekkel tárgyilagos, jogszerű és udvarias tárgyalóképesség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta, és az elfogadásra került.
A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti. A dolgozat elkészítésére az utolsó félév áll rendelkezésre, amelyben a jelöltnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik azon ismeretekkel, készségekkel, amelyeket a szakmai követelményrendszer számára előír.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele: az adott félév teljesítésének elismerése, amit az oktató aláírásával igazol.
A gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele: a szakmai gyakorlatok eredményes lezárása, amit a félév során előírt feladatok értékelése alapján összegyűjtött pontszámok szerint a tanár minősít.
Köztes vizsga: A központi programban meghatározott tantárgyi vizsgák (kreditek).
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- valamennyi szakirány részére mezőgazdasági és kertészeti technológiák,
- a választott szakiránynak megfelelő termék-előállítás és -feldolgozás, valamint a borászati ismeretek
- a szakdolgozat védése.
A szóbeli vizsga eredménytelen, ha annak bármely részéből a jelölt elégtelen teljesítményt nyújtott.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a jelölt a választott szakiránynak megfelelően, a szakmai követelmények alapján összeállított feladatcsoportok keretében ad számot tudásáról,
- valamennyi szakirány részére: mezőgazdasági technológiai ismeret, informatikai eszközök használata,
- szakirányonként: üzleti terv vagy áru- és termékismeret, vagy borbírálat.
A gyakorlati vizsga abban az esetben eredményes, ha a jelölt valamennyi feladatcsoportban 50% feletti eredményt ér el. A gyakorlati vizsga időtartama 240 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a mintavételezési eljárás szabályai,
- a növény- és állattan,
- a környezetgazdálkodás alapjai,
- a műszaki alapismeretek,
- termeléstechnológiák,
- az állattenyésztés faj- és fajtaválasztéka,
- a kertészet faj- és fajtaválasztéka,
- a növénytermesztés faj- és fajtaválasztéka,
- az ökológiai igények,
- a takarmányadag-összeállítása,
- a tápanyagigény-összeállítása,
- a vetőmagszükséglet-meghatározása,
- a talajművelési eljárások és módok,
- a különböző művelési módok,
- a közgazdaságtan alapfogalmai,
- a piac alapelemei,
- a vállalat, a vállalkozás alapelemei,
- a gazdasági időtávok és azok jelentősége,
- a piackereslet fogalma,
- a vállalati termelési magatartás,
- az EU főbb gazdasági céljai,
- Magyarország és az EU közötti kapcsolatok alakulása,
- a termékmarketing,
- a mezőgazdasági termelés feltételei, ökológiai adottságai,
- a termelést befolyásoló tényezők,
- a minőséget meghatározó tényezők,
- a vidékfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok,
- a vidékfejlesztési programok támogatási forráslehetőségei,
- a pályázati feltételrendszerek,
- az EU agrárrendszere,
- az EU-s adminisztrációs rendszer működése,
- az adójogszabályok és az adózás rendje, a társadalombiztosítás,
- az államháztartási és az adóigazgatási eljárások,
- a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a szakirányához tartozó rendelkezései,
- a számviteli törvénynek a szakterületére vonatkozó előírásai.
A gyakorlati vizsga tartalma
- az állattenyésztés technológiai változatai,
- a kertészeti technológiai változatok,
- a növénytermesztési technológiai változatok,
- a borászati technológiák,
- mintavételi módszerek,
- a piackutatás és a marketing információs rendszerei,
- a minőségbiztosítás követelményei,
- a nemzetközi és a hazai szabványok,
- az elemzési és a döntés-előkészítési módszerek,
- a technológiai tervezés módszerei,
- a döntés-előkészítési módszerek,
- a piackutatási módszerek,
- a feldolgozási módszerek,
- az értékesítési módszerek,
- a tervezési előírások,
- az informatika, térinformatika,
- vidékfejlesztési módszerek,
- a tervezési módszerek,
- a tervkészítési szabályok,
- információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása,
- az irat- és adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályok, a másolatkiadás, valamint jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések készítésének szabályai,
- pályázatok önálló készítése,
- esettanulmányok készítése,
- mennyiségi, minőségi változások értékelése, a kereslet és kínálat vizsgálata.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai vizsga elméleti érdemjegye a szakdolgozatra és a szóbeli vizsgarészre kapott osztályzatok kerekített átlaga; öttizedre végződő átlag esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell megállapítani.
A gyakorlati vizsga érdemjegye a két feladatra kapott osztályzat átlaga, öttizedre végződő átlag esetén a szakiránynak megfelelő feladatra kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell megállapítani.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
104. A Mezőgazdasági munkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6201 02
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági munkás
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6140
4. Szakképzési évfolyamok száma: 1
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdasági munkás a növénytermesztési, az állattenyésztési és az ezekhez kapcsolódó műszaki, munka-, tűz- és környezetvédelmi szakterületen jelentkező technológiai alapfeladatokat magasabb szakképesítéssel rendelkező személy irányításával, kézi erővel vagy speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépekkel, berendezésekkel, eszközökkel végzi.
Valamennyi területen a mezőgazdaságra jellemző nehéz, sokszor szélsőséges munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során sok (sajátos baleset megelőzési és -elhárítási, munka-, környezet- és állatvédelmi, személyi-és termékhigiéniai) előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6203 01Állatgondozó
21 6207 01Dísznövénytermelő
21 6201 01Ezüstkalászos gazda
21 6206 01Gombatermelő
21 6206 02Gyógynövényismerő és -termelő
21 6207 03Gyümölcstermelő
21 6207 04Kerti munkás
21 6207 05Parkgondozó
21 6207 06Szőlőtermelő
21 6207 08Zöldség- és fűszernövény-termelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Szántóföldi és kertészeti növények termesztése:
- talajművelés és tápanyag-visszapótlás,
- vetés, ültetés,
- növényápolás, gondozás,
- betakarítás, a tárolás műveleteinek irányítással történő elvégzése.
Állattenyésztés:
- az állatok ápolása, gondozása,
- takarmányozás, itatás,
- trágyakezelés,
- az állattartó telep higiéniájának biztosítása.
Mezőgazdaságban használt egyszerű gépek, berendezések üzemeltetése, építési, rendezési munkák végzése:
- a kertészeti és növénytermesztési kisgépek üzemeltetése, kiszolgálása,
- állattartó telepen használt egyszerű gépek üzemeltetése,
- kézi anyagmozgatás, rakodás elvégzése,
- részvétel gazdasági épületek karbantartásában, felújításában, létesítésében,
- a telep rendjének kialakítása.
2. Elméleti követelmények
Szántóföldi növénytermesztés terén
- megnevezi és felismeri a termesztett fontosabb szántóföldi és kertészeti növényeket, felhasznált anyagokat,
- megjegyzi a szántóföldi növények termesztésének műveleteit, ezek legfontosabb agronómiai követelményeit,
- kiválasztja a szántóföldi növények termesztésének alapvető munkafázisait.
Kertgazdálkodás terén
- megnevezi és felismeri a termesztett fontosabb kertészeti növényeket, felhasznált anyagokat,
- kiválasztja a kertészeti növények termesztésének alapvető munkafázisait,
- megjegyzi a kertészeti növények termesztésének műveleteit, ezek legfontosabb agronómiai követelményeit.
Állattenyésztés és tartás terén
- megnevezi a fontosabb gazdasági állatokat, azok elhelyezésére, ápolására, gondozására, tartására, takarmányozására vonatkozó alapvető tudnivalókat,
- kiválasztja a fontosabb gazdasági állatok gondozásának munkafolyamatait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- észreveszi a környezetkárosító tevékenységet,
- felsorolja a balesetmentes munkavégzés feltételeit.
Műszaki ismeretek terén
- felismeri az épületek karbantartása, felújítása során használt anyagokat, eszközöket,
- felismeri a növénytermesztés, kertészet, állattartás során felhasznált szerszámokat, eszközöket, berendezéseket, egyszerűbb gépeket,
- megmagyarázza az alkalmazott egyszerű gépek, berendezések, szerszámok biztonságos működtetését, használatát.
Gazdálkodás terén
- megnevezi a munkavállaló alapvető kötelességeit, jogait,
- megnevezi a személyi jövedelemadó és a járulékfizetés alapelveit.
3. Gyakorlati követelmények
Szántóföldi növénytermesztés és kertgazdálkodás terén
- bemutatja a szántóföldi és kertészeti növények vetését, ültetését, telepítését,
- irányítással összerakja a termesztő-berendezést (fóliasátor, támberendezés),
- felismeri a beteg növényt,
- végrehajtja a szántóföldi és kertészeti növények ápolási, gondozási munkáit.
Állattenyésztés és tartás terén
- felismeri az állatok rendellenes viselkedését,
- megítéli a gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,
- előkészíti a takarmányt etetésre,
- takarmányozza, itatja az állatokat,
- végrehajtja a gazdasági állatok ápolási, gondozási munkáit.
Műszaki ismeretek terén
- működteti az egyszerű gépeket (indítás, kezelés, tisztítás, tárolás),
- kiszolgálja a növénytermesztési, kertészeti, állattartó-telepi gépeket,
- végrehajtja a gazdasági épületek karbantartási, felújítási munkáinál jelentkező egyszerű feladatokat,
- szállítással kapcsolatos kézi rakodást végez,
- balesetmentes munkát végez.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
Valamennyi területen a mezőgazdaságra jellemző nehéz, sokszor szélsőséges munkakörülmények között folyik a munka, ezért a speciális munkakörülmények, a munkavégzéssel járó kellemetlen környezeti hatások (pl. bűz) állóképességet, türelmet, lelkiismeretességet követelnek a munkavégzőtől.
Enyhe mértékű fogyatékosok részére ajánlható szakképesítés.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi idő alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- mezőgazdasági ismeretek,
- műszaki ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A mezőgazdasági ismeretek vizsgatárgy:
- növénytermesztési és kertészeti alapműveletek a fontosabb növényeknél
- talajművelés,
- tápanyagpótlás,
- vetés,
- növényápolás, gyomirtás,
- betakarítás,
- tárolás,
- az állattenyésztés alapműveletei a gazdasági állatoknál
- az állatok felnevelése,
- ápolás, gondozás,
- szaporítás,
- takarmányozás,
- takarítás, tisztítás, fertőtlenítés,
- állat-szállítás, mérlegelés.
A műszaki ismeretek és munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:
- a növénytermesztés és a kertészet gépei,
- az állattartás gépei,
- épületek, építmények, építőanyagok,
- egyszerű eszközök, gépek karbantartása,
- a gazdasági épületek karbantartási, felújítási munkáinál jelentkező egyszerű feladatok,
- anyagok,
- minden téma a kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok témaköreit is magába foglalja.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembe vételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy mindhárom témakörből, szakterületenként (növénytermesztés-kertészet, állattartás, gépüzemelés) legalább 10-10-10 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- mezőgazdasági gyakorlatok témaköreinek részei:
- növénytermesztési, kertészeti és
- állattartási feladatok,
- gépüzemelés gyakorlatok, amelyhez a kapcsolódó munkavédelmi témakörök is tartoznak.
A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek 1-1 feladatot kell megoldani a növénytermesztés-kertészet, az állattenyésztés és a gépészeti szakterületen.
A mezőgazdasági gyakorlatok keretében a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és az állattenyésztés legalapvetőbb munkafeladatainak szakszerű végrehajtása jelenti a vizsgafeladat teljesítését.
A gépüzemelés gyakorlatok keretében az egyszerű, vezetői engedélyt nem igénylő növénytermesztési, kertészeti és állattartó-telepi gépek működtetését, kiszolgálását, karbantartását kell elvégezni.
A feladatot és az elkészítésre fordítható időtartamot - a tantárgy követelményei alapján - a képző intézmény vezetője határozza meg.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a szántóföldi és kertészeti növények termesztése során az alapvető munkafázisok ismerete,
- az állattenyésztés, -tartás alapvető munkafázisainak ismerete,
- a növénytermesztés, a kertészet és az állattartás fontosabb gépeinek ismerete,
- a mezőgazdasági építészet anyagainak ismerete,
- a fontosabb karbantartási munkafázisok kiválasztása,
- minden témakörhöz a kapcsolódó munka- és környezetvédelmi szabályok ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- ásás, talaj-előkészítés vetéshez,
- zöldségek magvetése, ültetése, palántázása,
- kapálás, gyomirtás,
- idegenelés, kukoricacímerezés,
- zöldtakarmány kaszálás kézi kaszával,
- ültető gödör kiásása szőlő vagy gyümölcsös telepítéshez,
- kertészeti kultúrák öntözése, tápanyag-utánpótlása, betakarítása,
- takarmányok megítélése,
- takarmányok előkészítése,
- állatápolás, mérlegelés,
- ivarzás tüneteinek megállapítása,
- takarmányok kiosztása,
- elletőhely, állat előkészítése ellésre/fialásra,
- tisztítás, fertőtlenítés,
- szállítással kapcsolatos kézi rakodás elvégzése,
- pótkocsi előkészítése ömlesztett termény szállítására,
- fűnyírás,
- munkagépkezelés vetési munkáknál,
- öntözőberendezés, villanypásztor telepítés,
- háti permetezőgép, rotációs kapa üzemeltetése,
- háti permetező, rotációs kapa karbantartása,
- kézi szerszámok nyelezése, élezése,
- egyszerű karbantartás, kötőelem ellenőrzés,
- szemes termény darálása, tápkeverés,
- ömlesztett termény mozgatása, rakodása,
- önetetők, önitatók fertőtlenítése, beállítása, feltöltése,
- kitrágyázás,
- beton és habarcs készítése,
- kézi tűzoltó készülék üzemeltetése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet érdemjegyét a vizsgázó önálló szóbeli felelete alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt lehet húzatni.
Ilyenkor az elérhető maximális érdemjegy közepes lehet.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlatok értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásának figyelembe vételével kell elvégezni.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a
- mezőgazdasági gyakorlatokra kapott két, valamint a
- gépüzemeltetési gyakorlatok, munka-és környezetvédelmi ismeretekre kapott egy érdemjegy átlaga adja.
A kerekítés során a mezőgazdasági feladat érdemjegye a meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Szántóföldi növények termesztése
Kertgazdálkodási ismeretek
Állattenyésztési és tartási ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelemi ismeretek
Gazdasági alapismeretek
Műszaki ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Mezőgazdasági gyakorlatok:
- kertészet,
- növénytermesztés,
- állattartás, tenyésztés.
Gépüzemeltetés gyakorlatok:
- gépek üzemeltetése,
- épületek, építmények karbantartása, javítása.
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseJavasolt
35 hét x 5 nap
*
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra210
2.Testnevelés6 óra közismereti képzés a helyi
3.Helyi választás alapjántanterv szerint
4.Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek35
5.Gazdasági alapismeretek35
6.Szántóföldi növények termesztése35
7.Kertgazdálkodási ismeretek35
8.Állattenyésztési és tartási ismeretek35
9.Műszaki ismeretek35
Kötelező elmélet összesen420
Kötelező gyakorlat
10.Mezőgazdasági gyakorlatok490
11.Gépüzemeltetési gyakorlatok245
12.Évközi összefüggő gyakorlatok-
13.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-
Kötelező gyakorlat összesen735
Kötelező tantárgyak összesen1155
14.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet35
15.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat70
**Szabadon választható kötelező
szakmai tantárgyak összesen105
Összes óraszám1260
* Iskolarendszerű képzés esetén, amely az OM által meghatározott tanévrend szerint változhat.
** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

105. A Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5452 01
2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens (a szakirány megjelölésével)
A szakirány megjelölése:
2.1. Gépüzem-fenntartási szakirány,
2.2. Terményfeldolgozó és takarmánykészítő szakirány,
2.3. Műszaki informatikai szakirány,
2.4. Kistérségi energiamenedzser asszisztens szakirány,
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6212
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaFEOR megnevezése
3117Gépésztechnikus
3124Mezőgazdasági technikus
3129Számítástechnikai technikus
3151Energiagazdálkodó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Gépüzem-fenntartási szakirány
A gépjavításban és a gépüzemeltetésben dolgozó mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens szakmai feladatához tartozik a gépjavítási, üzemfenntartási, karbantartási, szerviztechnológiai és üzemeltetési feladatok megszervezése és művezetői szintű irányítása, e tevékenységet nagyobb vállalkozásnál beosztottként, kisebb egységnél pedig önálló vállalkozóként láthatja el.
Terményfeldolgozó és takarmánykészítő szakirány
A terményfeldolgozásban és a takarmány készítésében dolgozó mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens szakmai feladatához tartozik a terményraktárak, szárítótároló telepek és takarmánykészítő üzemek gépészeti technológiájának áttekintése, karbantartásának irányítása, művezetői, továbbá műszakvezetői feladatok ellátása. Kisvállalkozóként ezeket a munkaköröket önállóan is elláthatja, kiegészítve a forgalmazási és kereskedelmi feladatokkal.
Műszaki informatikai szakirány
A műszaki informatikában dolgozó mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens a bonyolult tervezői, irányítói, menedzseri feladatokat ellátó vezető mérnök napi munkáját segíti, a döntés-előkészítő folyamatokhoz informatikai támogatást nyújt. E tevékenységet ellátó személy alkalmas a mezőgazdaságban a számítógéprendszerek és -hálózatok üzemeltetéséhez szükséges irányítási és rendszergazda feladatok végzésére, továbbá a kommunikációtechnikai-kereskedelemben és vevőszolgálati rendszerekben adódó munkakörök betöltésére.
Kistérségi energiamenedzser
A kistérség és településeinek energiahatékonyság fejlesztésének szervezése, energiagazdálkodási feladatainak végrehajtása. (Önkormányzati intézmények, ipari-, kereskedelmi- és mezőgazdasági nagy- és kisvállalkozások, lakossági igények).
Kistérségi energiahatékonyság-fejlesztési program készítése. Az érdekeltek közötti, energetikai ügyeket érintő kommunikáció elősegítése. Energetikai problémákat, beruházásokat érintő SWOT analízisek készítése. Kistérségi energiakoncepciós javaslatok összeállítása. Aktuális energiapolitikai és szakmai információszolgáltatás az önkormányzati döntések előkészítéséhez, az energiahatékonyság-fejlesztési feladatok végrehajtásához. Energetikai adatgyűjtés szervezése, elemzések energiafelhasználási adatok szolgáltatása. Energetikai pályázatok ügyintézése, energetikai projekt-koordináció.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Gépüzem-fenntartási szakirány
Gépjavítási, üzemfenntartási, karbantartási, szerviztechnológiai és üzemeltetési feladatok megszervezése, irányítása.
Terményfeldolgozó és takarmánykészítő szakirány
Terményraktárak, szárítótároló telepek és takarmánykészítő üzemek gépészeti technológiájának működtetése.
Műszaki informatikai szakirány
Informatikai támogatást nyújt döntés-előkészítő folyamatokhoz. Képes a mezőgazdaságban a számítógéprendszerek és -hálózatok üzemeltetéséhez szükséges irányítási és rendszergazda feladatok végzésére, a kommunikációtechnikai-kereskedelemi és vevőszolgálati rendszerek működtetésére.
Kistérségi energiamenedzser
Képes a kistérség és településeinek energiahatékonyság fejlesztésének szervezésére, energiagazdálkodási feladatainak végrehajtására, kistérségi energiakoncepciós javaslatok összeállítására. Aktuális energiapolitikai és szakmai információkat tud szolgáltatatni az önkormányzati döntések előkészítéséhez, az energiahatékonyság-fejlesztési feladatok végrehajtásához.
2. Szakmai követelmények
1. Közreműködés a termék-előállítási és tervezési folyamat előkészítésében, megszervezésében:
- javítási, üzemfenntartási, karbantartási feladatok meghatározása, irányítása,
- termelési feladatok előkészítése, megoldása,
- tervezési, irányítási, menedzser részfeladatok meghatározása,
- a termék-előállítási folyamat előkészítése, megoldása, dokumentálása,
- a gazdálkodási folyamatok rendszerezése, meghatározása.
2. Részvétel a pénzügyi terv összeállításában:
- pénzügyi részfeladatok áttekintése és menedzselése,
- egyes termelési feladatok pénzügyi tervének elkészítése,
- szervezési irányelvek összeállítása,
- pénzügyi, közgazdasági adatok gyűjtése, szolgáltatása,
- tervkoncepció előkészítése.
3. Közreműködés a technológiai döntések előkészítésében:
- gazdasági számítások előkészítése és végzése,
- technológiai adatok kiszámítása,
- fejlesztések, befektetések, szakmai és gazdasági számítások előkészítése,
- értékesítési terv előkészítése,
- a szükséges technológiai leírás beszerzése és döntések előkészítése.
4. Gazdálkodási feladatok ellátása területén:
- bér- és létszámgazdálkodás előkészítése, kiszolgálása,
- eszközgazdálkodás ellenőrzése, továbbá a gazdálkodásban való közreműködés.
5. Közreműködés nyilvántartások elkészítésében, elemzésében:
- anyagnyilvántartások vezetése, valamint
- gazdasági elemzések végzése a szakiránynak megfelelően,
- értékesítési tervek készítése,
- pénzügyi és statisztikai nyilvántartások vezetése.
6. Közreműködés gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi információk szolgáltatásában:
- kapcsolatok tartása vevőkkel,
- szállítókkal,
- más vállalkozással,
- szakmai szervezetekkel,
- pénzintézetekkel, illetve bankokkal és biztosítóintézetekkel,
- a vezetésnek makrogazdasági, kereskedelmi, pénzügyi információk gyűjtése.
7. Jogszabályok és szabványok végrehajtása területén:
- a vonatkozó jogszabályok értelmezése és alkalmazása,
- a szabványok beszerzése és alkalmazásuk feltételeinek biztosítása,
- szakmai útmutatók, szakirodalom felhasználása.
8. Iratkezelés irányítása területén:
- az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok betartásának ellenőrzése,
- másolatok kiadása,
- jegyzőkönyvek és feljegyzések készítése.
9. A munkafolyamok szervezése területén:
- a rábízott feladathoz szükséges személyi és tárgyi feltételek felmérése és biztosítása,
- a munkafolyamat szakaszainak, folyamatának tervezése,
- összetett feladatok megoldására javaslat kidolgozása.
10. Önálló feladatok megoldása területén:
- az adott technológiai feladat önálló megoldása,
- a rábízott feladat ellátásához a megfelelő termékek, szolgáltatások biztosítása,
- a megbízatásának megfelelő termékkereskedelem bonyolítása,
- a termelési koordinációban közreműködés.
11. A kommunikációs feladatok ellátása területén:
- szóbeli és írásbeli előterjesztések készítése,
- az üzleti vállalkozásokkal, továbbá a vezetéssel kapcsolatok építése, fenntartása,
- az ügyfelek jogszerű, tárgyilagos tájékoztatása.
12. Informatikai, irodatechnikai, audiovizuális eszközök alkalmazása területén:
- számítógéppel szövegszerkesztői, táblázatkezelői feladatok ellátása,
- adatbázis használata,
- telefon, telefax, fénymásoló, audiovizuális eszközök használata.
13. Szakmai tanácskozások, bemutatók szervezése és részvétel e rendezvényeken.
Szakirányok szerinti szakmai követelmények
Gépüzem-fenntartási szakirány
- gépek és gépkapcsolások üzemeltetésének szervezése, irányítása,
- gépjavítási feladatok szervezése, irányítása,
- üzemfenntartási feladatok szervezése, irányítása,
- karbantartással és javítással kapcsolatos technológiai folyamatok szervezése,
- a gépüzem-fenntartás (felsorolt) feladatainak művezetői szintű irányítása,
- adott feladat minőségbiztosításának előkészítése és alkalmazása.
Terményfeldolgozó és takarmánykészítő szakirány
- a terményraktárak és tárolók üzemeltetésének szervezése, irányítása,
- szárító- és takarmánykészítő üzemek szervezése és irányítása,
- a gépészeti technológiák fejlesztése és megfelelő szinten tartása,
- a technológiai folyamatok felügyelete,
- az előállított termékek értékesítési szakaszainak koordinálása, szervezése,
- a termék előállításával összefüggő minőségbiztosítás ismerete és alkalmazása.
Műszaki informatikai szakirány
- a vezető mérnökök munkájához igényelt hardver és szoftver feladatok ellátása,
- a programok alkalmazás szintű ismerete,
- a számítógépes hálózatok és rendszerek tervezésének, kiépítésének és üzemeltetésének szervezése, kivitelezése,
- kommunikációtechnikai és számítógépes kereskedelem, valamint vevőszolgálat üzemeltetése,
- a szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének ismerete és alkalmazása.
3. Elméleti és gyakorlati követelmények
1. Természettudomány terén
a) Ismeri:
- a matematika,
- a fizika,
- a számítástechnika, valamint
- a mérnöki hivatást megalapozó természettudományi tárgyak alapjait.
b) Képes:
- megoldani az egyszerűbb műszaki alaptudományi feladatokat,
- használni
= a számítástechnika,
= az informatika és
= a kommunikáció eszközeit.
2. Gazdasági és humán szakterületen
a) Ismeri:
- ismerje meg a közgazdaságtan alapfogalmait, a piac elemeit,
- a vállalat, a vállalkozás fogalmát, a gazdasági időtávokat és jelentőségüket, a piac és a piaci kereslet fogalmát,
- az Európai Unió agrárrendszerének fő kérdéseit.
b) Alkalmazza:
- a piackutatás és a marketing információs rendszerét, a minőségbiztosítás követelményeit,
- a hazai és nemzetközi szabványokat, az elemzési és döntés-előkészítési módszereket,
- nyelvtudása alapfokon legyen kommunikációképes.
3. Szakmai modul
a) Ismeri:
- a mezőgazdasági termelés alapjait, a munkavédelemi, minőségbiztosítási kérdéseket,
- az anyag- és gyártásismeret alapjait,
- a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, az energiagazdálkodás és a gépek üzemeltetésének, üzemfenntartásának alapjait,
- ismerje meg a környezetgazdálkodás és megújuló energiák alapösszefüggéseit.
b) Használja:
- a szabványokat, képes az üzem munkavédelmi és minőségügyi szabályzata alkalmazására,
- a gépkapcsolások és gépi technológiák összhangjának kialakításában szerzett ismereteit,
c) Képes:
- az energiagazdálkodás, a gépüzemeltetés és üzemfenntartás feladatainak megtervezésére és végrehajtására.
4. Szakirányú modul
a) Ismeri:
- gépjavítás, diagnosztika, szereléstechnológiákat,
- kenő- és hajtóanyagokat, hidraulika és pneumatikai rendszereket,
- szárítási, tárolási technológiákat és a gépek használatát,
- a takarmánykészítés technológiáit és gépei használatát,
- anyagmozgatás gépek használatát,
- a különböző energiaforrásokat, energetikai rendszereket, az energiahatékonyság alapelveit és gyakorlati megvalósításának lehetőségeit,
- épületgépészeti, épület-energetikai alapfogalmakat,
- megújuló energiaforrások hasznosításának megoldási módozatait,
- biomassza energetikai hasznosításának lehetőségét,
- energianövények termelésének és felhasználásának feltételeit és megoldási módjait,
- a fontosabb és aktuális szoftvereket és hardvereket,
- programozás és adatkezelés elveit és gyakorlatát,
- rendelkezik operációs és hálózati ismeretekkel.
c) Képes:
- A szakirányú tárgyak keretében megtanult elméleti és gyakorlati ismeretek, szakmai fogások alkalmazására.
5. Gyakorlati modul
a) Ismeri:
- a választott szakirányhoz tartozó növényeket, állatokat, gépeket, műszereket és technológiákat.
b) Alkalmazza:
- a választott szakirányhoz tartozó főbb szakmai fogásokat, manuális alapismereteket.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a személy bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, megszerezte az előírt kreditpontokat, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került.
A szakirányon belül a szakdolgozat témája szabadon választható, ha az kapcsolódik a képző intézmény által elfogadott gyakorlati témakörökhöz. A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítania kell, hogy birtokában van a tanult elméleti és gyakorlati ismereteknek, teljes egészében elsajátította a képzés tananyagát. A szakdolgozat részét képezi vállalkozási-stratégiai terv készítése is.
A jelöltnek a szakdolgozatot az utolsó félévben kell elkészítenie.
Köztes vizsga: a központi programban meghatározott tantárgyi vizsgák (kreditek).
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga a teljes ismeretanyagot átfogó komplex vizsga, amely három témakör kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsga tárgyai:
- Általános mezőgazdasági műszaki ismeretek,
- Szakirány szerinti speciális technológiai ismeretek,
- Általános gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek.
A szóbeli vizsga része a szakdolgozat megvédése.
A szóbeli vizsgán az FVM által kiadott tételeket kell alkalmazni. A felkészülési idő: legalább 30 perc.
A vizsgázó a szóbeli vizsga tárgyaira, illetve a szakdolgozat megvédésére külön-külön osztályzatot kap.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga két részből áll, amelyeket külön-külön kell osztályozni:
- szakirányú technológia részfeladatainak megoldása és az alkalmazott gép (gépek) üzemeltetése,
- mérési eredmények számítógépes feldolgozása.
A jelöltnek a vizsgát szervező intézmény által összeállított tételsor alapján kell gyakorlati vizsgát tenni. A vizsga időtartama maximum 240 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a szakirány szerinti alapvető technológiai folyamatainak ismerete,
- a technológiához szükséges műszaki, gépbeszerzési és üzemeltetési, valamint minőségbiztosítási alapelvek alkalmazása,
- a szabványok és egyéb szabályozási eljárások ismerete,
- a környezetkímélő gazdálkodás módjainak alkalmazása,
- a vállalkozások működési feltételeinek áttekintése,
- az adózási, társadalombiztosítási, számviteli, valamint bank- és pénzügyi eljárások ismerete,
- az üzleti terv készítésének ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
A jelölt alkalmazás szintjén tudja:
- a szakirány szerinti technológiáit, azok gépi eszközeit, mérőműszereit,
- a vállalkozás menedzsment, a költségkalkuláció, az árképzés, a szállítás, a pénzgazdálkodás alapvető technikáit, a fizetési módok és eszközök különböző formáit,
- az interkommunikációs eszközöket,
- a számítástechnikai, adatátviteli eszközöket és eljárásokat,
- a vonatkozó jogszabályokat és szabályzatokat,
- az üzleti élet alapvető viselkedési normáit.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakdolgozatot és annak megvédését egyetlen, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat osztályzata és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- a szakdolgozatra kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembe vételétel,
- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze;
- a szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni,
- eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
107. A Mezgazdasági technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6201 01
2. A szakképesítés megnevezése: Mezgazdasági technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124
4. Szakképzési évfolyamok száma: 3
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3124Mezőgazdasági technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdasági technikus feladata a növénytermesztési, az állattenyésztési és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka-, tűz- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megszervezése, irányítása, menedzselése, szükség esetén a munkák elvégzése.
A mezőgazdasági technikus szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok munka-, tűz-, környezet- és állatvédelmi, személyi- és termékhigiéniai szabályt, biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
51 6201 01Gazda I.
52 6203 01Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus
52 6206 01Növénytermesztő és növényvédelmi technikus
52 6207 01Kertész- és növényvédelmi technikus
52 6201 02Agrárkörnyezet-gazda
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A mezőgazdaság biológiai, kémiai, műszaki és gazdasági alapjainak megítélése.
A mezőgazdasági munkák megszervezése, irányítása és ellenőrzése.
A növénytermesztés és az állattenyésztés napi és időszakos munkáinak ellátása.
A mezőgazdasági gépek üzemeltetése és karbantartása.
Kapcsolattartás a tevékenységi körét érintő személyekkel és szervezetekkel.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával történő gazdálkodás.
Önálló vállalkozás működtetése.
Saját továbbképzési igényeinek felmérése - szakmai és számítástechnikai területen, valamint idegen nyelvből - a lehetőségek felkutatásával.
2. Elméleti követelmények
Éghajlattan terén
- ismeri az élettelen és élő környezeti tényezők szerepét,
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri az agrometeorológia feladatát, a növényfenológia és a kritikus időszak fogalmát,
- ismeri az éghajlatot jellemző számértékeket,
- megmagyarázza a meteorológiai jelenségeket,
- jellemzi Magyarország éghajlati főkörzeteit,
- értékeli a kertészeti és a szántóföldi növények termeszthetősége szempontjából az adott termesztési körzet meteorológiai alapadatait,
- értékeli az időjárási tényezők növények életében betöltött szerepét.
Talajtan terén
- ismeri a talajok keletkezési folyamatát,
- ismeri a talajjavítás jelentőségét, módjait,
- értelmezi a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait,
- bemutatja a savanyú, szikes, homok- és láptalajok javítását,
- jellemezi a hazai talajok fő típusait,
- jellemzi a víz- és a szél talajpusztító hatásai elleni védekezés módszereit.
Növénytermesztés terén
- ismeri a szántóföldi és a kertészeti növények generatív, valamint a fontosabb vegetatív szaporítási módjait,
- ismeri a szántóföldi és a kertészeti növények ápolását, öntözését, betakarítását, tartósítását, tárolását,
- ismeri a különböző elővetemények után vetett őszi, tavaszi és másodvetésű növényeknél alkalmazandó talajművelési rendszereket, valamint a helyes növényi sorrendet,
- ismeri a környezetkímélő növényvédelem jelentőségét, feladatát, a növényvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a gabonafélék, a gyökér- és gumós növények, a hüvelyesek, az ipari növények, a szálas takarmánynövények termesztésének és a gyepgazdálkodásnak a technológiai folyamatát, az egyes szakaszok egymásra épülését,
- átfogó ismerettel rendelkezik a környezetkímélő növényvédelem technológiai folyamatáról, az egyes károsítók elleni integrált védekezési lehetőségekről,
- megkülönbözteti a talajművelési alapműveleteket, a talajművelő eszközök munkáját,
- jellemzi a különböző szerves- és műtrágyák összetételét, felhasználását,
- értelmezi a vetőmagok értékmérő tulajdonságait,
- jellemzi és felismeri a jelentősebb - növényeket károsító - kórokozókat, állati kártevőket és gyomnövényeket,
- környezetkímélő növényvédelmi technológiai tervet készít adott kultúrnövényre vonatkozóan,
- technológiai tervet készít a gabonafélék, a gyökér- és gumós növények, a hüvelyesek, az ipari növények, a szálas takarmánynövények termesztésére és a gyepgazdálkodásra vonatkozóan.
Anatómia és élettan terén
- felismeri az állati csontváz részeit, a testtájakat és azok csontos alapjait,
- ismeri az értékes húsrészeket adó izmokat,
- ismeri az ivarszervek és a tejmirigy felépítését, működését, összefüggéseit a gazdasági állatok eredményes szaporításában,
- összehasonlítja a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését,
- megmagyarázza az emésztőkészülék működése és a szakszerű takarmányozás közötti összefüggéseket.
Takarmányozástan terén
- ismeri a takarmányok kémiai összetételét, valamint az egyes alkotórészek szerepét az állati szervezet felépítésében és az állati termékek előállításában,
- megnevezi a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési módszereket,
- megkülönbözteti és jellemzi a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat, takarmány-kiegészítőket,
- megkülönbözteti a különböző minőségű takarmányokat,
- definiálja a takarmányadag összeállításának elveit,
- elemzi és értékeli a különböző takarmányok tartósítási és tárolási módjait.
Állattenyésztés terén
- megnevezi a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a baromfifajok és a nyúl nemzetgazdasági jelentőségét, küllemi sajátosságaikat, ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezésüket,
- megnevezi a gazdasági állatfajok rendszertani egységeit,
- megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait,
- ismeri az állatok betegségének kialakulását és annak feltételeit, a betegség lefolyását és kimenetelét,
- megnevezi az állatok környezeti tényezőit, az istálló mikroklíma tényezőit,
- megkülönbözteti az életjelenségek és az egyszerű klinikai vizsgálatok alapján az egészséges és beteg állatot,
- ismeri az értékmérő tulajdonságok állati termékek előállításával kapcsolatos összefüggéseit,
- ismeri a gazdasági állatok nemesítésének folyamatát,
- rámutat a gazdasági állatok felnevelésének fontosságára,
- ismeri a fertőző betegségek megelőzésének általános szabályait,
- jellemzi a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi és nyúl fajtákat, valamint hibrideket,
- definiálja és összehasonlítja az állattenyésztés gazdaságosságát befolyásoló szaporítási folyamatokat (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés),
- jellemzi az állati termékek előállításának folyamatát, megítéli és befolyásolja a tej, a hús, a tojás, a máj, a toll és a gyapjú minőségét,
- elemzi a legfontosabb állatfajok főbb takarmányozási elveit,
- jellemzi az állatok kor- és hasznosítás szerinti takarmányozását,
- jellemzi az egyes állatfajoknál jelentős termeléskiesést okozó állatbetegségeket és megelőzési módjait.
Kertészet terén
- ismeri a kertészeti termelés ágazatait, nemzetgazdasági és üzemi jelentőségét,
- ismeri a zöldségtermesztés jellemzőit, feltételeit, a zöldségnövények csoportosítását, szaporítását, ültetését, ápolását, a termés szedését, feldolgozását, kezelését,
- ismeri a szőlőtermesztés jellemzőit, feltételeit, a szőlőnövény részeit, életműködését, szaporítását, telepítését, támrendszerét, a művelési- és metszési módokat,
- ismeri a gyümölcstermesztés jellemzőit, feltételeit, a gyümölcstermő növények szaporítását, koronaformáit, metszését, ápolását, a termés szedését, feldolgozását, kezelését,
- jellemzi és megkülönbözteti a fontosabb zöldségnövény csoportok termesztés-technológiáját,
- jellemzi és megkülönbözteti a fontosabb gyümölcsfélék termesztés-technológiáját,
- jellemzi a szőlő termesztés-technológiáját, a borkészítés és -kezelés munkáit.
Műszaki és építészeti ismeretek terén
- ismeri a gépészetben és az építészetben használt anyagok tulajdonságait,
- ismeri a mezőgazdasági gépeken megtalálható gépelemeket, valamint az építészeti szerkezeti elemeket,
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, szerkezeti felépítését, beállítási lehetőségét és üzembe helyezését,
- ismeri az erőátvitel, a futómű, a kormányzás, a fékrendszerek, a villamos berendezések és a vonószerkezet szerkezetét, működését,
- ismeri a takarmány-előkészítő és -kiosztó gépek, etető és itató berendezések, a trágyaeltávolító gépek, a fejő- és tejkezelő gépek szerkezetét, működését,
- ismeri a talajművelő, a tápanyag-visszapótló, a vető-, ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépek felépítését, működését,
- ismeri a telep és az épületek elrendezésének szempontjait,
- ismeri az állatfajok optimális termelési zónáját és az ezek szabályozását biztosító berendezéseket,
- kiválasztja, beállítja, üzemelteti a talajművelő, a tápanyag-visszapótló, a vető-, ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépeket,
- értelmezi a műszaki és építészeti rajzdokumentációkat,
- összehasonlítja az energiahordozókat energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat,
- ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelem jogi szabályozási rendszerét, az ezzel kapcsolatos szervek, szervezetek célját, feladatát,
- ismeri a bejelentési kötelezettségeket, szankciókat,
- megnevezi a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit, azokat a veszélyes és ártalmas tényezőket, amelyek balesetet, foglalkozási betegségeket okozhatnak, illetve szennyezhetik a környezetet,
- felsorolja a munkalélektan legfontosabb fogalmait, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevői,
- megnevezi a kézi és gépi anyagmozgatás helyes végzésének módjait,
- elemzi a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó fontosabb biztonságtechnikai előírásokat,
- jellemzi a környezetkímélő mezőgazdasági termelés szabályait, valamint a tűzvédelmi előírásokat.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban és a számviteli alapelveket,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,
- megnevezi a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat és a mezőgazdaság támogatási rendszerét,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a logisztika vállalati eredményességre gyakorolt hatását, termelési összefüggéseit,
- megnevezi a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket,
- azonosítja a vállalkozás lényegét, belső struktúráját, működtetésének követelményeit,
- megkülönbözteti a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- jellemzi a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,
- az üzleti tárgyalás technikájában alkalmazza a kommunikáció alapjait,
- megmagyarázza a hitelfelvétel szabályait, a leltározás fogalmát, szabályait és a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,
- jellemzi a szerződés fogalmát és az árképzés szabályait,
- adatokat szolgáltat a tervezéshez,
- szervezi, ellenőrzi, irányítja a mezőgazdasági munkákat.
3. Gyakorlati követelmények
Növénytermesztés terén
- felismeri a termesztett növényeket, magjaikat és a gyakoribb gyomnövényeket,
- felismeri a gyakoribb kártevőket, kórokozókat, valamint a kár- és kórképeket,
- szakszerűen használja a meteorológiai mérőeszközöket,
- végrehajtja a talajmintavételt és a talajvizsgálatokat,
- végrehajtja a területmérést és kiszámítja a területet,
- elvégzi a vetőmagvizsgálatokat,
- elvégzi a termésbecslést,
- elvégzi az alapvető növénytermesztési és kertészeti szakmai számításokat.
Állattenyésztés terén
- bemutatja az állati csontváz részeit és a testtájakat,
- megismeri a gazdasági állatfajokat, azok legfontosabb típusait és fajtáit,
- megítéli a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,
- használja a takarmányozási táblázatokat,
- kiválasztja az egyes gazdasági állatok takarmányait,
- megkülönbözteti az eltérő minőségű takarmányokat,
- elvégzi a takarmányok tárolásával, tartósításával kapcsolatos munkákat,
- előkészíti a takarmányokat,
- végrehajtja az állatok etetését és itatását,
- megbecsüli az állatok testtömegét,
- végrehajtja az állatok mérlegelését, jelölését, ápolását,
- kiválasztja a tenyészsüldőket, az ivarzó, valamint a közeledő ellés/fialás jeleit mutató állatokat,
- elvégzi az ellés/fialás szakszerű levezetését, az újszülött és az anya ápolását,
- takarmányadagot állít össze az egyes állatfajoknak,
- végrehajtja az állati termékek előállításának munkafázisait,
- minősíti az állati termékeket,
- kiválogatja a beteg állatokat,
- megmutatja az alapvető gyógyszereket,
- megméri a fontosabb klinikai alapértékeket és mikroklíma jellemzőket,
- ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felméri a minimális tartási körülményeket,
- elvégzi a különböző fertőtlenítési eljárásokat,
- elvégzi az egyszerűbb gyógykezeléseket, életmentő beavatkozásokat.
Kertészet terén
- felismeri a koronaformákat, szőlő tőkeművelési módokat, zöldség-magvakat, szaporító anyagokat, kertészeti eszközöket és anyagokat,
- elvégzi a magvetést, tűzdelést, ültetést, valamint a szőlő zöldmunkáit.
Műszaki ismeretek terén
- megkülönbözteti a traktorok főbb szerkezeti egységeit,
- kiválasztja, üzemelteti és karbantartja az erőgépeket,
- kiválasztja, beállítja, üzemelteti, karbantartja a talajművelő, a tápanyag-visszapótló, a vető-, ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépeket,
- biztonságosan üzemelteti és karbantartja az állattartás gépeit, berendezéseit.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- megkülönbözteti a betartandó baleset-megelőzési és biztonságtechnikai előírásokat,
- megítéli a tűzesetek kialakulásának lehetőségét,
- elsősegélyt nyújt baleset esetén,
- szakszerűen használja a tűzoltó eszközöket.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
- információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,
- adóbevallást készít,
- kitölti a nyilvántartásokat és bizonylatokat,
- kiállítja a számlákat,
- segédadatok alapján szerződést készít,
- elkészíti az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást,
- szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A mezőgazdasági technikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség.
A mezőgazdasági technikus rendelkezzen jó koordinációs készséggel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne az alkalmazkodó képesség, a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez - különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége, valamint az önálló vállalkozó készség. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.
Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.
Ha az esszékérdés komplex feladat, akkor a vizsgázók figyelmét a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. Az esszéfeladat megfogalmazásánál lehetőség van a három felsorolt szakterületen önálló, egymástól független írásbeli tételek kidolgozására is.
A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben közel azonos arányban szerepeljen az állattenyésztés és a növénytermesztés.
Az írásbeli feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:
- állattenyésztés:40%
- növénytermesztés:40%
- kertészet:20%
Az írásbeli esszéfeladat témakörei:
- állattenyésztésből a szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfifajok és a nyúl tartástechnológiája,
- növénytermesztésből a gabonafélék, a gyökér- és gumós növények, a hüvelyesek, az ipari növények, a szálas takarmánynövények termesztéstechnológiája és a gyepgazdálkodás,
- kertészetből az egyes gyümölcs- és zöldségfajok, valamint a szőlő termesztéstechnológiája.
A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, és az alábbi tantárgyak ismeretanyagát öleli fel:
- állattenyésztés,
- növénytermesztés,
- kertészet,
- növényvédelem,
- az állatok egészségvédelme,
- műszaki és építészeti ismeretek,
- gazdálkodási és szervezési ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- állattenyésztés,
- növénytermesztés-kertészet.
Az állattenyésztés vizsgatárgy:
- anatómia és élettan,
- takarmányozástan,
- általános állattenyésztés,
- részletes állattenyésztés,
- az állatok egészségvédelme,
- az állattartás gépei és berendezései,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
A növénytermesztés-kertészet vizsgatárgy:
- meteorológiai ismeretek,
- talajtan,
- általános növénytermesztés,
- részletes növénytermesztés,
- növényvédelem,
- növénytermesztés munkagépei,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembe vételével úgy kell meghatározni, hogy mindkét szakterületen (állattenyésztés, növénytermesztés-kertészet) a felismerési, valamint a szakmai és gazdaságossági számítások, bizonylatok kitöltéséből legalább 10-10, a manuális feladatokból legalább 15 vizsgafeladat legyen.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga az állattenyésztés és a növénytermesztés-kertészet területén elvégzendő feladatok végrehajtásából áll. Mindkét szakterület tételei az alábbi részekből állnak:
a) felismerés
(Csontok, testtájak, tenyésztett állatok fajtái és típusai, ivarzó, valamint beteg állat, takarmányok, tojások, kultúr- és gyomnövények, kultúrnövények magjai, talajtípusok, kártevők, kórokozók, koronaformák, tőkeművelési módok, termőrészek, kertészeti anyagok, eszközök, szerszámok felismerése.)
b) szakmai és gazdaságossági számítások elvégzése, bizonylatok kitöltése
(Takarmányadag összeállítása, adóbevallás készítése, számla kitöltése, pénztárkönyv vezetése, takarmányozási-, szaporulati-, elhullási napló, bevételi, kiadási bizonylatok, munkalapok kitöltése. Árbevétel, költség, nyereség, egységnyi termékre jutó költség kiszámítása. Tápanyag-utánpótlási, vetőmag-mennyiségi, növényvédő szer- és szaporítóanyag szükségleti számítások.)
c) manuális tevékenység (beállítás, üzemeltetés, karbantartás, alkalmazás, alapvető vizsgálatok elvégzése)
(Állatmérlegelés, - jelölés, elletés, gépi fejés, fejőgép tisztítása, állatápolás, takarmány-előkészítés, etetés, itatás, fertőtlenítés, küllemi bírálat, egyszerűbb kezelések végrehajtása. Tejvizsgálatok, mikroklíma-vizsgálatok, klinikai alapértékek felvétele. Vetőmag- és talajvizsgálatok, gyomfelvételezés, termésbecslés. A szőlő zöldmunkái, gyümölcs- és szőlőoltvány ültetése, zöldség-magvak vetése, tűzdelés, palánták ültetése. Egyenes kitűzése, területmérés.
Erőgépek üzemeltetése, karbantartása, talajművelő eszközök, vetőgépek, tápanyag-utánpótló gépek beállítása, üzemeltetése.)
A gyakorlati vizsga lebonyolításakor célszerű a két szakterület a) és b) feladatait elkülönítetten az iskola tantermeiben, laboratóriumában - az írásbeli vizsgára vonatkozó előírások betartásával - végrehajtani, megíratni.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- meteorológiai alapfogalmak és jelenségek ismerete,
- adott termesztési körzet meteorológiai alapadatainak értékelése,
- az éghajlatot jellemző számértékek és Magyarország éghajlati főkörzeteinek jellemzése,
- agrometeorológia alapfogalmainak ismerete,
- az időjárási tényezők növények életében betöltött szerepének értékelése,
- a talajok keletkezési folyamatának ismerete,
- a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak ismerete,
- a fontosabb hazai talajtípusok jellemzése,
- a talajjavítás jelentőségének és módjainak ismerete,
- az erózió és a defláció elleni védekezési módszerek jellemzése,
- a talajművelési alapműveletek és a talajművelő eszközök munkájának megkülönböztetése,
- a talajművelési rendszerek és a helyes növényi sorrend ismerete,
- a különböző szerves- és műtrágyák összetételének, felhasználásának jellemzése,
- a vetőmagok értékmérő tulajdonságainak értelmezése,
- a szántóföldi és a kertészeti növények generatív és fontosabb vegetatív szaporítási módjainak ismerete,
- a szántóföldi és a kertészeti növények ápolásának, öntözésének, betakarításának, tartósításának, tárolásának ismerete,
- a növényvédelem jelentőségének, feladatának, a növényvédelmi alapfogalmainak ismerete,
- a jelentősebb - növényeket károsító - kórokozók, állati kártevők és gyomnövények jellemzése és felismerése,
- a növényvédelem technológiai folyamatának és az egyes károsítók elleni környezetkímélő védekezési lehetőségek ismerete,
- a gabonafélék, a gyökér- és gumós növények, a hüvelyesek, az ipari növények, a szálas takarmánynövények termesztésének és a gyepgazdálkodás technológiai folyamatának ismerete,
- az állati csontváz részeinek és a testtájak felismerése,
- a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének összehasonlítása,
- az ivarszervek és a tejmirigy felépítésének, működésének ismerete,
- a takarmányok kémiai összetételének és a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési módszerek ismerete,
- a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányok, takarmány-kiegészítők jellemzése,
- a különböző takarmányok tartósítási és tárolási módjainak elemzése és értékelése,
- a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a baromfifajok és a nyúl nemzetgazdasági jelentőségének, küllemi sajátosságainak, ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezésének ismerete,
- a gazdasági állatfajok rendszertani egységeinek és értékmérő tulajdonságainak ismerete,
- a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi és nyúl fajták, valamint hibridek jellemzése,
- a gazdasági állatok nemesítési folyamatának ismerete,
- a szaporítási folyamatok és a felnevelés ismerete, összehasonlítása,
- az állati termékek előállítási folyamatának jellemzése, a tej, a hús, a tojás, máj, toll és a gyapjú minőségének megítélése,
- a legfontosabb állatfajok főbb takarmányozási elveinek elemzése,
- a kor- és hasznosítás szerinti takarmányozás elvégzése,
- az állatok környezeti tényezőinek megnevezése,
- az egészséges és beteg állat megkülönböztetése,
- egyes állatfajoknál jelentős termeléskiesést okozó állatbetegségek jellemzése,
- a fertőző betegségek megelőzésének ismerete,
- a kertészeti termelés ágazatainak, nemzetgazdasági és üzemi jelentőségének ismerete,
- a zöldségtermesztés jellemzőinek, feltételeinek, a zöldségnövények csoportosításának, szaporításának, ültetésének, ápolásának, a termés szedésének ismerete,
- a szőlőtermesztés jellemzőinek, feltételeinek, a szőlőnövény részeinek, életműködésének, szaporításának, telepítésének, támrendszerének, a művelési- és metszési módoknak az ismerete,
- a gyümölcstermesztés jellemzőinek, feltételeinek, a gyümölcstermő növények szaporításának, koronaformáinak, metszésének, ápolásának, a termés szedésének ismerte,
- a fontosabb zöldségnövény csoportok termesztés-technológiájának jellemzése,
- a fontosabb gyümölcsfélék termesztés-technológiájának jellemzése,
- a szőlő termesztés-technológiájának, a borkészítés és -kezelés munkáinak jellemzése,
- a műszaki és építészeti rajzdokumentációk értelmezése,
- a talajművelő, a tápanyag-visszapótló, a vető-, ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépek felépítésének, működésének ismerete,
- a takarmány-előkészítő és -kiosztó gépek, etető és itató berendezések, a trágyaeltávolító gépek, a fejő- és tejkezelő gépek szerkezetének, működésének ismerete,
- a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseinek ismerete,
- a balesetet, foglalkozási betegségeket előidéző, illetve környezetszennyező tényezők megnevezése,
- mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó fontosabb biztonságtechnikai előírások elemzése,
- a környezetkímélő mezőgazdasági termelés szabályainak, valamint a tűzvédelmi előírások jellemzése,
- a vállalkozási lehetőségek, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak, a számviteli alapelvek, az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak ismerete,
- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogok, kötelezettségek, valamint az érdekvédelem rendszerének ismerete,
- a vállalkozás lényegének és belső struktúrájának, a vállalkozások alapításának, működtetésének és megszüntetésének ismerete,
- a bizonylatolás alapelveinek, a bizonylatok és számlák kezelési szabályainak megkülönböztetése,
- a marketing-vállalkozásokban betöltött jelentőségének, szerepének ismerete,
- az üzleti tárgyalás technikájában a kommunikáció alapjainak alkalmazása,
- a hitelfelvétel szabályainak, a szerződés és a leltározás fogalmának, szabályainak és a pénzügyi tervkészítés mozzanatainak jellemzése,
- az Európai Unió intézményrendszerének, közös agrárpolitikájának ismerete,
- a logisztika vállalati eredményességre gyakorolt hatásának, termelési összefüggéseinek ismerete,
- a mezőgazdasági munkák szervezése, ellenőrzése, irányítása.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a meteorológiai mérőeszközök használata,
- talajmintavétel és talajvizsgálatok végrehajtása,
- területmérés és területszámítás,
- termesztett növények és magjaik felismerése,
- a gyakoribb kártevők és kórképek felismerése,
- a vetőmagvizsgálatok végrehajtása,
- a termésbecslés végrehajtása,
- az alapvető növénytermesztési és kertészeti szakmai számítások elvégzése,
- az állati csontváz részeinek és a testtájak bemutatása,
- a takarmányok kiválasztása és minősítése,
- takarmányadag összeállítása (közelítéses módszerrel és számítógéppel),
- takarmányok előkészítése etetésre,
- adott állatcsoport megetetése, itatása,
- fajták, típusok felismerése,
- küllem megítélése (szarvasmarha, ló, sertés),
- juhok bonitálása,
- tenyészsüldők kiválasztása,
- tőgy bírálata a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,
- állatok jelölése (állandó, ideiglenes módon),
- testtömeg-becslés, mérlegelés,
- állatok ápolása (bőr, szőr, pata),
- juhok körmözése,
- ivarzó állatok felismerése, kiválogatása,
- ellésre/fialásra történő előkészületek, ellés/fialás szakszerű levezetése,
- újszülöttek ápolása,
- gépi fejés végrehajtása,
- fejőgép szétszedése, összerakása,
- fejőgép tisztítása, fertőtlenítése,
- tejvizsgálatok végrehajtása,
- tőgygyulladás vizsgálata, kezelése,
- beteg állatok kiválogatása, elkülönítése,
- klinikai alapértékek megállapítása (testhőmérséklet, pulzus- és légzésszám, bendőmozgások percenkénti száma),
- mikroklíma jellemzők megállapítása (istállóklíma vizsgálata, minősítése),
- fertőtlenítőoldat készítése, a fertőtlenítés végrehajtása,
- az egyszerűbb gyógykezelések elvégzése,
- a koronaformák, szőlő tőkeművelési módok felismerése,
- a zöldség-magvak, szaporító anyagok felismerése,
- kertészeti eszközök és anyagok felismerése,
- magvetés, tűzdelés, ültetés végrehajtása,
- a szőlő zöldmunkáinak végrehajtása,
- erőgépek karbantartása,
- a talajművelő, a tápanyag-visszapótló, a vető-, ültető, palántázó, növényvédő, öntöző, betakarító és anyagmozgató gépek kiválasztása, beállítása, üzemeltetése, karbantartása,
- tűzoltó eszközök használata,
- elsősegélynyújtás,
- adóbevallás elkészítése,
- nyilvántartások és bizonylatok kitöltése,
- számlák kiállítása,
- szerződés készítése,
- a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése szakmai számításokkal.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy (1 db) és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (2 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A manuális tevékenység értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelményeket és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni és érdemjegyre átváltani.
Javaslat a felismerési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):
Felismert minta (db)Százalékos felismerési arányÉrdemjegy
9-1090-100%jeles (5)
880%jó (4)
770%közepes (3)
660%elégséges (2)
5 vagy kevesebb50% vagy alattaelégtelen (1)
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Állattenyésztés
Állatok egészségvédelme
Növénytermesztés
Kertészet
Növényvédelem
Műszaki és építészeti ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]*
Szakmai gyakorlat
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy megnevezése1/13.év
37 hét
**
2/14. év
37 hét
**
3/15. év
34 hét
**
Összesen
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki óra373734108
2.Munka-, tűz- és környezetvédelem37--37
3.Gazdálkodási és szervezési ismeretek3774102213
4.Állattenyésztés74111136321
5.Növénytermesztés111111102324
6.Kertészet747468216
7.Műszaki- és építészeti ismeretek747434182
Kötelező elmélet összesen4444814761401
Kötelező gyakorlat
8.Évközi gyakorlat3703704051145
9.Nyári szakmai gyakorlat120120-240
Kötelező gyakorlat összesen4904904051385
Kötelező tantárgyak összesen9349718812786
10.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet747468216
11.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat11174136321
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen185148204537
Összes óraszám1119111910853323
- ebből szakmai elmélet5185555441617
- ebből szakmai gyakorlat6015645411706
* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
** Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
*** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

111. A Motorfűrész-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6280 02
2. A szakképesítés megnevezése: Motorfűrész-kezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8125
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 200
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
8125Motorfűrész-kezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A motorfűrész-kezelő erdő- és mezőgazdaságban 6 cm-nél nem vastagabb fák döntését, egyéb fák nyesését, darabolását végzi. A motorfűrészt a gazdaság egyéb szféráiban is használhatják - pl.: ács-állványozók, tűzoltók, parkgondozók, útszegély karbantartók stb. - a biztonsági szabályok betartásával. A vibrációs ártalom fokozott lehet helytelen használat esetén.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A motorfűrész biztonságos szállítása (tárolása).
Készenléti állapotba helyezés: üzemanyag feltöltés, vágórész (adapter) felszerelés, biztonsági berendezések ellenőrzése.
Indítás, leállítás, hibaelhárítás, karbantartás.
6 cm Æ alatti fák döntése, különböző minőségű, méretű fa darabolása (ág darabolása, ágnyesés) adapter nélkül vállmagasságig.
Adapterek és egyéb motoros eszközök használata: bozótirtás, ágnyesés, sövénynyírás, fűnyírás, gödörfúrás, vágókorong használata.
2. Elméleti követelmények
Szerkezeti alapismeretek terén
ismeri, és pontosan megnevezi a motorfűrész fő részeit,
érti a szerkezeti részek szerepét, feladatát (motor, erőátvitel, munkavégző rész, biztonsági berendezés),
ismeri a láncélezési hibákat és érti azok következményeit,
ismeri a motorfűrészre szerelhető lehetséges adaptereket és azok szerepét, használatát.
Technológiai alapismeretek terén
ismeri a karbantartás műveleteit,
ismeri a különböző típusú (gyártmányú) motorfűrészek különbségeit és alkalmazási területeit,
tudja elemezni, és helyesen kiválasztani az alkalmazandó vágásformákat,
tudja értékelni és alkalmazni a használati utasításokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
ismeri, és észre veszi a veszélyforrásokat,
ismeri a biztonságtechnikai előírásokat,
rendelkezik alapvető ergonómiai alapismeretekkel.
Vállalkozói ismeretek terén
tudjon utána nézni (követni) a vállalkozási (jogszabályi) ismereteknek.
3. Gyakorlati követelmények
Technológiai alapismeretek terén
- képes rövid tanulmányozás után (használati utasítás) különböző (új) típusú motorfűrészek és egyéb motoros kézi eszközök kezelésére,
- magabiztosan tud motorfűrészt indítani, járó motorral, a fűrésszel közlekedni, azt kezelni és leállítani,
- észreveszi, (látja, hallja) a használatában lévő motorfűrész rendellenességét (hibafelismerés),
- elvégzi a kisebb hibák (gyertyacsere, légszűrő tisztítás) kijavítását egyedül is,
- el tudja végezni szakszerűen, gyorsan a vágórészek (lánccsere), az adapterek fel-le szerelését, cserélését,
- tudja végrehajtani az általa kiválasztott vágásformát szabályosan (kombinált vágásforma).
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén
- betartja a megfelelő üzem- és kenőanyag utántöltésének szabályait,
- biztonságosan és pontosan elvégzi a vágóeszközök élezését, karbantartását (pl.: helyes reszelő méret választás),
- ha párban (csoportban) dolgozik, legyen képes a munkatársának segíteni (magyarázni, bemutatni),
- tudja helyesen megítélni a veszélyforrások elhárításának módját,
- tudja használni értelemszerűen és szükségszerűen a biztonsági eszközöket,
- legyen képes szükség esetén életmentő elsősegélynyújtásra is (vérzéscsillapítás stb.).
Vállalkozói ismeretek terén
tudjon helyesen dönteni, ne vállaljon felesleges kockázatot.
4. Személyi követelmények
A motorfűrész-kezelő képesítést megszerezni kívánó személynek szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie (előzetes orvosi vizsgálat, OKJ előírás). Rendelkezzen tartós koncentráló és összpontosító képességgel, jó fizikummal, valamint az időjárási viszontagságok tűrésével.
Alakuljon ki benne a precíz, pontos munkavégzés igénye, a felelősségérzet.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Minimum 6. évfolyam alapfokú iskolai végzettség.
A 21. életévet betöltött férfi (iskolai rendszeren kívüli képzés esetén).
A munkakörre megfelelő egészségügyi alkalmasság.
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- szerkezeti alapismeretek,
- technológiai alapismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
- témaköröket foglalja magába.
A szerkezeti alapismeretek vizsgatárgy:
- motorfűrész főrészei, felépítésük és működésük,
- adapterek típusai, szerkezetük,
- biztonsági berendezések és segédeszközök
témaköröket foglalja magába.
A technológiai alapismeretek vizsgatárgy:
- motorfűrész üzemképes állapota, használhatósági köre (döntés, gallyazás, darabolás stb.),
- vágásformák: egyszerű és összetett,
- karbantartás, hibaelhárítás,
- adapterek használata
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz-és környezetvédelmi ismeretek vizsgatárgy:
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok
- témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán az FVM által javasolt tételekből kell összeállítani a vizsgafeladatokat.
A vizsga során figyelembe kell venni az oktatás során használt géptípusokat és adaptereket.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
szerelési és karbantartási feladat:
a jelölt a motorfűrészelés (adapter használat) közben is előforduló szét-, összeszerelési illetve karbantartási feladatokat hajt végre: pl.: üzem-, kenőanyag feltöltés, lánccsere, szűrő, gyertyatisztítás, élezési feladat, adapter csere stb.
üzemeltetési feladat (adapter is):
minden jelölt végez motorfűrészelési (darabolás, gallyazás és valamilyen adapteres) munkafolyamatot is.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- ismeret szintjén (felismerni és megnevezni) tudja a szerkezeti részeket, a foglalkozás közben alkalmazott eszközöket,
- megértés szintjén (megmagyarázni) tudja a lényeges részek (pl.: erőátvitel, gyalufog munkavégzése) működtetését.
A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerje (ítélje meg) az elvégzendő feladatot,
- jártas legyen a gépszerelési munkákban, tudjon a szerelési munkákhoz megfelelő szerszámot választani,
- gyakorlottságot mutasson elsősegélynyújtásból,
- készség szinten kell kezelni a motorfűrészt,
- készség szinten kell kezelni a vágórészek élezését,
- legyen képes egy összetett feladat elvégzésére is,
- automatikussá váljon a biztonságtechnikai eszközök és berendezések használata, a különböző védelmi szabályok betartása.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet érdemjegyét a vizsgázó önálló szóbeli felelete alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A húzott tétel anyagából tájékozatlanságot mutató vizsgázóval póttételt lehet húzatni.
Ilyenkor az elérhető maximális érdemjegy közepes lehet.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlatok értékelését a szakszerűség, a pontosság, a minőségi követelmények, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásának figyelembe vételével kell elvégezni.
A gyakorlati vizsgán a jelölt, ha más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
Sikertelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a feladatvégzés közben önmagában, vagy a gépben kárt (helytelen szerelés vagy használat), illetve balesetet okoz.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a szerelési, karbantartási, valamint az üzemeltetési feladat érdemjegyeinek átlaga adja. Kerekítés során az üzemeltetési feladat érdemjegye meghatározó.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy továbbá a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Szerkezeti alapismeretek (motorfűrész + kiegészítő berendezések)
Technológiai alapismeretek (vágásformák + adapterek használata)
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Vállalkozói ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Szakmai gyakorlat
Szerkezeti alapismeretek (motorfűrész + kiegészítő berendezések)
Technológiai alapismeretek (vágásformák + adapterek használata)
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Órák száma
TantárgyElméletGyakorlatÖsszesen
Szerkezeti alapismeretek245074
Technológiai alapismeretek167086
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek122032
Vállalkozói ismeretek8-8
Összesen60140200
Az óraszámok a csoport előképzettsége, szakmai irányultsága alapján arányaiban változhatnak.
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

113. A Növénytermesztő gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6280 07
2. A szakképesítés megnevezése: Növénytermesztő gépész
3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaMegnevezése
8293Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, gépi berendezések önálló üzemeltetése, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő munkahelyzet beállítása és a gépek karbantartása, valamint a kapcsolódó közúti szállítási munkák elvégzése és gépi bérmunkák szolgáltatása. A növénytermesztés területén a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A tevékenység során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
52 5452 02Mezőgazdasági gépésztechnikus
34 6280 01Állattartó-telepi gépész
34 6280 03Kertészeti gépész
34 6280 02Erdőgazdasági gépész
34 6280 04Mezőgazdasági gépjavító
33 6280 01Mezőgazdasági gépész
31 6280 10Mezőgazdasági gépkezelő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Mezőgazdasági erő- és munkagépek (gépi berendezések) karbantartása.
Mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése:
- Közúton történő közlekedés, szállítás (csak vezetői engedély birtokában),
- Erőgépek, munkagépek (aggregátok) kezelő szerveinek használata,
- Erő- és munkagép kapcsolatok szakszerű létrehozása, beállítása az agrotechnikai követelményeknek megfelelően,
- Gépi munkák végzése a szántóföldi kultúrákban, úgy mint: talajművelési, vetési, tápanyag visszapótlási, növényápolási, növényvédelmi és betakarítási műveleteknél (növényvédő szerekkel való munkavégzés csak külön vizsga alapján).
Mezőgazdasági gépek (erő- és munkagépek, gépi berendezések) javításában - irányítás mellett - való részvétel.
Önálló vállalkozás fenntartása, gépi bérmunkavállalás.
2. Elméleti követelmények
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, karbantartása terén
- ismeri a mezőgazdasági termelésben alkalmazott erőgépek, működési elveit, szerkezeti felépítését,
- ismeri az erőgépek javításának, karbantartásának, tárolásának alapelveit, valamint a szállítás szabályait,
- felismeri az erőgép szerkezeti egységeit,
- felismeri az erőgép működési zavarait okozó géphibákat,
- azonosítani tudja az erőgépek karbantartásához, javításához szükséges anyagokat és alkatrészeket,
- ki tudja választani az erőgépek karbantartásához szükséges anyagokat.
Mezőgazdasági munkagépek, gépészeti berendezések beállítása, karbantartása terén
- ismeri a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott munkagépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit,
- ismeri a munkagépek javításának, karbantartásának, tárolásának alapelveit,
- felismeri a munkagépek, gépészeti berendezések szerkezeti egységeit,
- felismeri a munkagépek, gépészeti berendezések működési zavarait okozó géphibákat,
- azonosítani tudja a munkagépek, gépészeti berendezések karbantartásához, javításához szükséges anyagokat és alkatrészeket,
- ki tudja választani a munkagépek, gépészeti berendezések karbantartásához szükséges anyagokat,
- ki tudja számolni a munkagépek beállításához szükséges adatokat.
Mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése terén
- ismeri az erő- és munkagépek összekapcsolásának előírásszerű módját,
- ismeri a közlekedés közúti, szántóföldi feltételeit, szabályait, a gépüzemeltetés különleges helyzeteit,
- ismeri a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket,
- felismeri a kezelésére bízott gépek, gépcsoportok, berendezések gazdaságos üzemeltetésének módját,
- meg tudja különböztetni a szántóföldön termesztett növényeket,
- ki tudja választani a termesztett növények termesztéstechnológiai feladatainak időszakait és értékeit,
- értékelni, elemezni tudja a végzett munka agrotechnikai minőségét,
- azonosítani tudja a gépek beállítási és üzemeltetései hibáit,
- meg tudja ítélni a speciális baleseti helyzeteket,
- értelmezi a bizonylatolás alapelveit,
- elemezni tudja a közúti közlekedés általános szabályait.
Mezőgazdasági gépek (erő- és munkagépek, gépi berendezések) javítása terén
- ismeri a mezőgazdasági gépek és részegységeik alapvető javítási módjait, rendszereit,
- felismeri a mezőgazdasági gépek jellemző meghibásodásait előidéző műszaki okokat,
- irányítás mellett tudja használni a javításhoz szükséges eszközöket,
- azonosítani tudja az egyszerűbb mérő- és ellenőrző eszközöket.
Önálló vállalkozás fenntartása, gépi bérmunkavállalás terén
- ismeri a gépi bérmunkavállalással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény, stb.)
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a szerződéskötés szabályait,
- ismeri az álláskereső technikákat,
- ismeri az egyszerű üzleti tervkészítés menetét,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- meg tudja szervezni saját vagy vállalkozása munkáját.
3. Gyakorlati követelmények
Mezőgazdasági erőgépek beállítása, szerelése, karbantartása terén
- meg tudja mutatni az erőgépek szerkezeti egységeit,
- meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából (pl. járó-, vonó-, függesztőszerkezet, TLT) adódó agronómiai hibákat,
- tud segédkezni a gépjavítás egyszerűbb javítási műveleteinél,
- össze tudja kapcsolni az erőgépet a munkagéppel,
- meg tudja választani az erőgépek helyes menetsebességi fokozatát,
- tudja kezelni az erőgépek és önjáró munkagépek kezelő szerveit,
- el tudja végezni az erőgépek napi és időszakos karbantartási műveleteit,
- el tudja végezni a tüzelőanyag-ellátó rendszer karbantartását, légtelenítését.
Mezőgazdasági munkagépek, beállítása, szerelése, karbantartása terén
- meg tudja mutatni a munkagépek, gépi berendezések szerkezeti egységeit,
- meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából adódó agronómiai hibákat,
- tud segédkezni a munkagépek javítási munkálatainál,
- össze tudja állítani a szántóföldi gépcsoportokat,
- be tudja állítani a munkagépeket az előírt paraméterek szerint,
- el tudja végezni a munkagépeken, gépi berendezéseken a napi és időszakos karbantartási műveleteket,
- az erőgéphez szakszerűen és biztonságosan tudja csatlakoztatni a munkagépeket,
- szakmai irányítás mellett részt tud venni a munkagépek fő szerkezeti egységeinek javításában.
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése terén
- meg tudja határozni a gépek, gépcsoportok üzemeltetési paramétereit,
- meg tudja ítélni a minőségi munkavégzés mutatóit a szántóföldi műveleteknél,
- be tudja állítani a gépeket üzemelési helyzetbe,
- alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzése során,
- el tudja végezni a szántóföldi termesztéstechnológiai gépi műveleteket,
- végre tudja hajtani a motorok hűtő- és kenőberendezésének karbantartását, szűrőbetétjének tisztítását és cseréjét,
- elvégzi a járó- és kormányszerkezet beállítását, ellenőrzését, gumiabroncs cserét,
- tud nyomtávot állítani,
- el tudja végezni a fékpróbát,
- elvégzi a jármű vagy járműszerelvény elektromos berendezéseinek ellenőrzését, karbantartását,
- elvégzi az erő- és munkagépek hidraulikus elemeinek ellenőrzését, karbantartási műveleteit,
- rendszeresen elvégzi a gépi munkák adminisztrációs teendőit, ( pld., menetokmányok, munkalapok kitöltése ).
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A növénytermesztő gépész szakember rendelkezzen jó koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel és monotónia tűréssel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a gondos, körültekintő és precíz munkavégzés igénye, a gépüzemeltetéshez - különösen a gépjárművezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a jármű-kategóriához előírt életkor,
- a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély ("T" kategóriára, illetve "C+E" vagy "C1+E" kategóriára érvényes vezetői engedély),
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a képzési idő alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető-képzés kötelezően részét képezi az oktatásnak.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsga vizsgatárgyai és arányai:
- mezőgazdasági munkagépek 50%
- mezőgazdasági erőgépek 15%
- géprajz, anyagismeret 15%
- szakmai számítások 10%
- gazdasági ismeretek 10%
Mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgy
Egy gép vagy gépcsoport felépítését, működését, beállítását, a géppel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket és az üzemeltetés jellemzőit kell esszé formájában kidolgozni.
Mezőgazdasági erőgépek vizsgatárgy
Egy fő szerkezeti vagy funkcionális egység rövid műszaki jellemzését, leírását, illetve feladatlap formájában a feltett kérdések megválaszolását vagy szerkezeti vázlatok, kiegészítését kell elvégezni.
Géprajz, anyagismeret vizsgatárgy
Egy axonometrikus ábra alapján kell vetületi rajzot készíteni a szükséges számú vetülettel és géprajzi egyszerűsítésekkel. A vetületi ábrán az alkatrész legyártásához szükséges méreteket, anyagminőségi és technológiai adatokat is fel kell tüntetni, vagy kapcsolódó kérdésként megválaszolni.
A rajzoláshoz ceruza és rajzeszközök (vonalzó, körző, stb.) használható.
Szakmai számítások vizsgatárgyból
A mezőgazdasági gépek működésére, beállítására, üzemeltetésére jellemző adatokat, értékeket és paramétereket kell meghatározni.
A feladat megoldásához számológép használható.
Gazdasági ismeretek vizsgatárgyból
A mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző fogalmak meghatározását, értelmezését kell kidolgozni feladatlap formájában.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket, kell használni. Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- mezőgazdasági erőgépek
- mezőgazdasági munkagépek
- mezőgazdasági ismeretek
- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.
A mezőgazdasági erőgépek vizsgatárgy:
- a gépek működési elvének, szerkezeti felépítésének,
- az erőgépek kezelésének és a karbantartásának
- témaköröket foglalja magába.
A mezőgazdasági munkagépek vizsgatárgy:
- a szántóföldi munkagépek működési elvének és szerkezeti felépítésének,
- a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai követelmények,
- a gépek beállítását és üzemeltetési szabályait, valamint a gépek gazdaságos üzemeltetésével kapcsolatos ismeretek témaköreit foglalja magába.
A mezőgazdasági ismeretek vizsgatárgy:
- a szántóföldi kultúrákban termesztett növények biológiai, agrotechnikai és termesztéstechnológiai ismeretek,
- az egyes növények termesztésének gazdaságossági jellemzői
- témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgafeladat tantárgyai az alábbiak:
- mezőgazdasági erőgépek szerelése, beállítása,
- mezőgazdasági munkagépek szerelése, beállítása,
- mezőgazdasági gépek üzemeltetése.
A tételek első és második része az erőgépek és a munkagépek karbantartását, beállítását, szerelését, hibaelhárítását, a harmadik része a gépekkel, illetve a gépcsoportokkal elvégzendő szántóföldi növénytermesztési munkákat takarja.
A vizsgán a gépek üzemeltetését üzemi körülmények között kell elvégezni.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
A mezőgazdasági erőgépek
- fő szerkezeti egységeinek megnevezése, feladatainak ismertetése,
- alkalmazott szerkezeti egységeinek jellemzése, beállítási műveleteinek, értékeinek ismertetése,
- karbantartási műveleteinek, eszközeinek és anyagainak ismertetése,
- alapvető géphibáinak felismerése,
- biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetési jellemzőinek meghatározása.
- A mezőgazdasági munkagépek
- technológiai, működési jellemzőinek ismertetése,
- fő szerkezeti egységeinek és ezek egymással való kapcsolatának jellemzése,
- szerkezeti felépítésének és működési elvének ismertetése,
- agrotechnikai követelmények szerinti beállítási, beszabályozási műveleteinek leírása,
- üzemzavar jellegű hibáinak felismerése, a hibák kijavításának meghatározása,
- karbantartási műveleteinek, eszközeinek és anyagainak ismertetése,
- üzemeltetéséhez és ellenőrzéséhez szükséges számítások elvégzése,
- javításának alapvető műveletei, szerszámai és anyagai meghatározása,
- biztonságos üzemeltetésével, szerelésével kapcsolatos veszélyforrások és baleset megelőzési módok ismertetése.
A mezőgazdasági ismeretek témakörből
- a termesztett növények felépítésének, növekedésének, fejlődésének jellemzése,
- az időjárás elemeinek és azok hatásainak ismertetése a növénytermesztésre,
- a talaj típusának jelentősége a növények termeszthetőségére,
- a talaj tulajdonságainak hatása a gépi művelhetőségre,
- a talajművelés meghatározó tényezőinek felsorolása,
- a szántóföldi növénytermesztés technológiai műveletének (talajművelés, talajerő-visszapótlás, vetés-ültetés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás) ismertetése,
- az öntözés jelentőségének és módszereinek ismertetése,
- a termények szállítási, tárolási munkálatainak ismertetése,
- a növénytermesztési technológiához alkalmazott gépek felsorolása,
- a gépek működtetéséhez fontos biológiai, agrotechnikai és környezetvédelmi háttér ismertetése.
A munka-, tűz- és környezetvédelmi témakörből
- a nehéz körülmények között végzett mezőgazdasági munkák műveletelemeire lebontott munka- és balesetvédelmi szabályok ismerete,
- a mezőgazdasági termelésben felhasznált anyagok és termények tárolásával, feldolgozásával kapcsolatos tűzvédelmi eljárások, módok és szabályok ismerete,
- a természetes környezet megóvási módjainak ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a mezőgazdasági erő- és munkagépek (gépi berendezések) karbantartása,
- napi és időszakos karbantartás elvégzése,
- hidraulikus és pneumatikus működtető rendszerek ellenőrzése, cseréje,
- erő- és munkagépek összekapcsolása, gépcsoportok kialakítása,
- munkagépek művelési helyzetének és szórásnormájának beállítása,
- talajművelési munkák végzése: szántás, tárcsázás, boronálás, hengerezés, simítás, magágy-előkészítés, kultivátorozás, stb.,
- tápanyag-visszapótlás végzése: szerves- és műtrágyaszórás,
- vetési munkák végzése: szórva-, sorba és szemenkénti vetőgéppel,
- növényvédelmi munkák végzése: permetező- és porozógéppel,
- szálastakarmány-betakarító gépek üzemeltetése: kaszálás, rendkezelés, rendfelszedés, bálázás, kazlazás,
- termény betakarítási munkák végzése önjáró és vontatott gépekkel a tájjellegnek és az üzemi adottságoknak megfelelő növényeknél (gabonafélék, apró magvas, olajos magvas és gumós növények esetében),
- a betakarítógépek átállítása különböző termények betakarítására,
- szállítási munkák végzése telepi és közúti körülmények között, a menetokmányok kezelésével együtt.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A gyakorlati vizsgán vizsgatárgyanként (a gépüzemeltetés és a gépjavítás) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületeken elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.)
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Mezőgazdasági erőgépek
Mezőgazdasági munkagépek
Mezőgazdasági ismeretek
Géprajz
Gépelemek
Anyagismeretek
Szakmai szállítások
Járművezetői ismeretek **
Gazdasági ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)*
Szakmai gyakorlatok
*Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
**A Közlekedési Felügyelet tanterve szerint.
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseI. évII. évIII. évÖsszes
óra
(37 hét)(37 hét)(18 hét)
Kötelező elmélet
1.Osztályfőnöki37 (1)37 (1)18 (1)92
2.Mezőgazdasági erőgépek74 (2)74 (2)36 (2)184
3.Mezőgazdasági munkagépek74 (2)74 (2)54 (3)202
4.Mezőgazdasági ismeretek74 (2)74 (2)18 (1)166
5.Gépelemek74 (2)74 (2)-74
6.Anyagismeret74 (2)74 (2)-148
7.74 (2)--74
8.Szakmai számítások-37 (1)36 (2)73
8.Járművezetési ismeretek74 (2)--74
9.Gazdasági ismeretek-37 (1)18 (1)55
10.Munka-, tűz- és környezetvédelem37 (1)--37
Kötelező elmélet összesen592 (16)407 (11)180 (10)1179
Kötelező gyakorlat
12.Járművezetés gyakorlat74 (2)--74
13.Szakmai gyakorlat444 (12)777 (21)378 (21)1599
14.Összefüggő gyakorlat105140-245
Kötelező gyakorlat összesen6239173781918
Kötelező tantárgyak összesen121513245583097
15.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet37--37
16.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat37--37
***Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen74--74
Összes óraszám128913245583171
- ebből szakmai elmélet6294071801216
- ebből szakmai gyakorlat6609173781955
*A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.
**Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
***A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

114. A Növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6206 02
2. A szakképesítés megnevezése: Növényvédő és méregraktár-kezelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6411
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6411Növényvédelmi és növény- egészségügyi foglalkozások
7530Raktárkezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített növényvédő és méregraktár-kezelő az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet értelmében meghatározott szakirányítás mellett zömében fizikai munkát jelentő növényvédelmi tevékenységet folytat (növényvédő szerek előkészítése, kijuttatása, szállítása), a növényvédő szereket tárolja, forgalmazza.
A tevékenységhez kapcsolódó járművek vezetése csak külön jogszabályban előírt érvényes vezetői engedéllyel vagy járművezetői igazolvánnyal lehetséges. A munka során fokozottan ügyelni kell az előírt biztonsági előírások betartására. Éves rendszeres egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni (ÁNTSZ). Ötévente kötelező 25 órás szakmai továbbképzésen részt venni.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A mezőgazdasági kultúrák vegyszeres növényvédelme:
- növényvédő szerek előkészítése (kimérés, bekeverés),
- növényvédő szerek technológiai előírásnak megfelelő kijuttatása,
- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, göngyölegek tisztítása,
- kiürült göngyölegek és egyéb hulladékok szakszerű nyilvántartása, tárolása a megsemmisítésig vagy az újrahasznosításig,
- a tevékenységhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.
A növényvédelmi tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű, mezőgazdasági vontató stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!
A forgalmazott növényvédő szerek raktározása, naprakész nyilvántartása:
- a növényvédő szerek előírásszerű átvétele, szállítása, tárolása, nyilvántartása, raktározása.
Az engedélyezett növényvédő szerek forgalmazása:
- a vevő kiszolgálása,
- szaktanácsadás,
- növényvédő szerek nyilvántartásainak vezetése szállítása és raktározása.
Valamennyi munkafolyamatnál az egészségügyi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, tűz- és balesetvédelem előírásainak betartása.
2. Elméleti követelmények
Növényvédelmi ismeretek és a növényvédő szer ismeret terén
- ismeri a növényvédelem fogalmát, jelentőségét, feladatát,
- ismeri a károsító és a károsítás fogalmát,
- ismeri a károsodást kiváltó abiotikus okokat (hő, fény, víz, tápanyaghiány, vagy túladagolás), élő károsító szervezeteket,
- ismeri a mezőgazdasági és kertészeti növénytermesztés legfontosabb károsítóit,
- ismeri a komplex és integrált növényvédelem fogalmát,
- ismeri a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokat,
- összehasonlítja a károsítók típusait, (tápnövény száma, élősködés foka, szaporodás foka szerint),
- elemzi, értékeli a károsítók elleni védekezés módjait (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, biomechanikai),
- meghatározza a növényvédő szer, hatóanyag fogalmát, vivőanyag, segédanyag típusait,
- összehasonlítja a növényvédőszer-formátumok sajátosságait,
- jellemzi a növényvédő szer csoportokat,
- meghatározza a tevékenységével kapcsolatos kémiai alapfogalmakat (törzsoldat, hígítás, oldat, töménység stb.),
- meghatározza a szermaradvány fogalmát,
- jellemzi a növényvédő szerek egészségre és környezetre gyakorolt hatását,
- megmagyarázza a különböző korlátozások (munkaegészségügyi, élelmezés-egészségügyi várakozási idő, élővizek, méhek védelmével kapcsolatos előírások) betartásának fontosságát, megszegésének következményeit,
- meghatározza a biotermesztés, az integrált növényvédelem, a környezetkímélő technológiák célját, fogalmát, jelentőségét,
- átszámítja a tevékenységével kapcsolatos mértékegységeket,
- megoldja a tevékenységével kapcsolatos szakmai számításokat,
- elemzi, értékeli a méregraktár (növényvédőszer-raktár) létesítésének, üzemeltetésének feltételeit,
- elemzi, értékeli a növényvédő szerek forgalmazásának előírásait.
Általános mezőgazdasági ismeretek terén
- ismeri a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a növényvédelmi tevékenysége során találkozhat,
- ismeri a növények részeit és azok élettani funkcióit,
- ismeri a növények tápanyagigényét, a talajerő utánpótlás módjait,
- ismeri a talajvédelem jelentőségét, módjait,
- ismeri a legfontosabb mezőgazdasági és kertészeti növények termesztéstechnológiáját,
- ismeri a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit.
Műszaki ismeretek terén
- megmagyarázza a növényvédő gépek és berendezések működési elvét,
- megmagyarázza a növényvédelemben használt cél- és munkagépek üzemeltetését, a gépbeállítás és hatásosság összefüggéseit,
- elemzi, értékeli a növényvédelemben használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását.
Munka-, tűz- és környezetvédelem, valamint az elsősegélynyújtás és balesetvédelem terén
- ismeri a környezetvédelem jelentőségét, fontosságát, a tevékenységét érintő jogszabályi előírásokat,
- ismeri a vegyszerek veszélyhelyzetben történő kezelésének alapelveit,
- ismeri a vagyonvédelem szabályait,
- ismeri a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,
- ismeri a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,
- ismeri a szakterület különleges biztonságtechnikai és elsősegély-nyújtási szabályait,
- elemzi, értékeli a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a növényvédő környezetében előforduló esetekre,
- elemzi, értékeli a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat,
- ismeri a maró, nem maró mérgezés tüneteit,
- meghatározza az elsősegélynyújtás teendőit,
- kiválasztja a baleseti ellátás, elsősegélynyújtás eszközeit, anyagait.
Gazdálkodási ismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- felismeri a könyvvezetés fontosságát,
- ismeri a számviteli alapfogalmakat,
- felismeri az üzleti terv jelentőségét,
- felismeri a piackutatás jelentőségét,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az áfa fogalmát és fizetésének szabályait,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- elemzi az álláskeresési technikákat,
- ismeri és alkalmazni tudja az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát,
- elemzi, értékeli a méregraktár nyilvántartásainak vezetését.
3. Gyakorlati követelmények
- megválasztja a kórokozók elleni védekezés módszereit,
- megválasztja a kártevők elleni védekezés módszereit,
- használja a növényvédelmi előrejelzés eszközeit és módszereit,
- előkészíti a növényvédő szereket, kiméri és törzsoldatot készít,
- megválasztja a talajfertőtlenítés módszereit, munkáit,
- megválasztja a vegyszeres gyomirtás módszereit,
- bemutatja a legfontosabb károsításokat,
- használja a növényvédelmi eszközöket, edényeket, szerszámokat, berendezéseket alap- és segédanyagokat, göngyölegeket,
- előkészíti a növényvédő szereket,
- előírásszerűen szállítja, tárolja a növényvédő szereket,
- elkészíti a termesztési, növényvédelmi nyilvántartásokat,
- kiválasztja a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat,
- használja a tevékenysége során használatos meteorológiai eszközöket,
- ellenőrzi az elvégzett munkát, a hibákat felismeri,
- rendeltetésszerűen kiválasztja a növényvédelmi berendezéseket, egyéb építményeket, és helyiségeket,
- szakszerűen üzemelteti, karbantartja a növényvédelemben alkalmazott járműveket, traktorokat (kerti traktor, mezőgazdasági vontató, lassú jármű stb.) és a hozzájuk kapcsolódó munkagépeket,
- használja az egyéni védőfelszereléseket,
- elkészíti a növényvédelmi nyilvántartásokat (permetezési napló),
- kiválasztja és használja a tűzoltó eszközöket, anyagokat,
- meghatározza a mérgezés jellegének megfelelő elsősegély nyújtási eljárást,
- kiválasztja és használja az elsősegélynyújtás eszközeit, anyagait,
- kiválasztja és vezeti a gazdálkodással, adózással kapcsolatos nyilvántartásokat, bizonylatokat.
A tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szakképesítés megkezdésének előfeltételei:
- betöltött 18. életév,
- a szakképesítés megszerzése nők számára nem lehetséges.
A szakma gyakorlásához szükséges fizikai állóképesség, fokozott felelősségérzet, vizuális memória, figyelemmegosztó képesség, pontosság, precizitás.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság,
- a szakmai vizsgára jelentkezőknek rendelkeznie kell a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító, érvényes vezetői engedéllyel, amely a szakmai vizsgára felkészítéssel együtt is megszerezhető.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- növényvédőszer-ismeret,
- általános mezőgazdasági, növényvédelmi és műszaki ismeretek,
- gazdálkodási, munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek, elsősegélynyújtás és balesetvédelem.
A növényvédőszer-ismeret vizsgatárgy:
- a növényvédő szerek fogalma, csoportosítása, jellemzésük,
- a növényvédő szer felhasználás, szállítás, tárolás szabályai
- témaköröket foglalja magába.
Az általános mezőgazdasági, növényvédelmi és műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a növények felépítése, élettani funkciói,
- a növénytermesztés környezeti és gazdasági feltételei,
- növényvédelmi eljárások,
- a növényvédelem célja, feladata, felosztása,
- a károsító- károsítás fogalma, a károsítók csoportosítása,
- az előrejelzés jelentősége, formái,
- a legfontosabb mezőgazdasági és kertészeti károsítók (betegségek, kártevők, gyomok) és az ellenük való védekezés,
- mezőgazdasági, kertészeti kultúrák termesztési és növényvédelmi munkái,
- növényvédő gépek- berendezések üzemeltetése, karbantartása
- témaköröket foglalja magába.
A gazdálkodási, munka-, tűz- és környezetvédelem, elsősegélynyújtás és balesetvédelem vizsgatárgy:
- növényvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások,
- a szerződéskötés-, bizonylatolás alapelvei és szabályai,
- a növényvédő szerek forgalmazásának szabályai,
- a méreg, mérgezés fogalma, formái, megelőzése,
- környezetvédelmi előírások a növényvédelemben,
- tűzveszélyes anyagok, tárolásuk, teendő tűz esetén,
- elsősegélynyújtás mérgezéskor
- témaköreit foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
Teljesítmény és szakszerűség mérésére alkalmas munkáltató feladatok az ajánlott témajavaslatokból összeállítva. A rendelkezésre álló idő 60 perc.
A növényvédő gépek beállítása, növényvédő szer kimérés, bekeverés, szállítás, tárolás, forgalmazás, bizonylatolás, védőfelszerelések használata stb. témakörökből. A rendelkezésre álló idő 30 perc.
A legfontosabb mezőgazdasági és kertészeti károsítók és károsítások felismerése és a védekezés meghatározása. A károsítók, károsítások száma legalább 50 db legyen. A rendelkezésre álló idő 60 perc.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembe vételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a növényvédő szer ismerettel kapcsolatos alapfogalmak, számítások,
- növényvédő szerek csoportosítása hatóanyag, felhasználás, károsítókra és a környezetre gyakorolt hatás szerint,
- a növényvédő szer beszerzés, szállítás, kijuttatás, raktározás szabályai,
- a növényvédő szer maradék megsemmisítés szabályai,
- növényvédő szer használattal kapcsolatos környezetvédelmi előírások,
- a növények részei, élettani funkciói,
- a környezeti tényezők hatása és a szabályozás lehetőségei a növénytermesztésben,
- a legfontosabb szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéstechnológiája- növényvédelme,
- a károsodás, károsítás fogalma, károsítók csoportosítása,
- növényvédelmi eljárások,
- növényvédő gépek, berendezések csoportosítása, jellemzése, az üzemeltetés, karbantartás szabályai,
- méregraktárral szemben támasztott követelmények, a tárolás szabályai,
- a munkavállaló jogai és kötelességei,
- a vállalkozás feltételei, formái,
- adó, adózás fogalma, formái,
- a szerződéskötés fogalma, szabályai,
- a növényvédő szer forgalmazással, felhasználással, tárolással kapcsolatos munka- környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások,
- elsősegélynyújtás mérgezéskor, balesetkor.
A gyakorlati vizsga tartalma
- károsítók (kórokozók, kártevők, gyomok) felismerése,
- permetlé mennyiség kiszámítása,
- méregraktár bizonylatainak kitöltése,
- mentődoboz felszerelésének ellenőrzése, használata,
- egyéni védőfelszerelések kiválasztása, szakszerű használata,
- permetlé készítés a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával,
- kézi, gépi növényvédő gépek beállítása,
- permetező, porozó, csávázó, műtrágyaszóró gépek üzemeltetése a munka és környezetvédelmi előírások betartásával,
- permetező, porozó, csávázó, műtrágyaszóró gépek karbantartása,
- növényvédő szerek szállítása a munka és környezetvédelmi előírások betartásával,
- növényvédő szerek tárolása a balesetvédelmi és egészségügyi előírások betartásával.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 65% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 65%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Növényvédelmi ismeretek
Növényvédő szer ismeret
Általános mezőgazdasági ismeretek
Műszaki ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Elsősegélynyújtás és balesetvédelem
Gazdálkodási ismeretek
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Növényvédelmi ismeretek102158260
Növényvédő szer ismeret243458
Általános mezőgazdasági ismeretek4262104
Műszaki ismeretek102158260
Munka-, tűz- és környezetvédelem152035
Elsősegélynyújtás és balesetvédelem152035
Gazdálkodási ismeretek202848
Összesen320480800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

116. A Parkgondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 05
2. A szakképesítés megnevezése: Parkgondozó
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6118
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6118Park- és kertépítő, -gondozó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített parkgondozó szakirányítás mellett alkalmas parkosítási feladatok elvégzésére, a zöldterületek, zöldfelületek (közkert, közpark, házi- és üdülőkert, temető, közterület) kiültetett növényeinek szakszerű gondozására, ápolására, fenntartására, a létesítmények karbantartására.
A Parkgondozó munkája zömében fizikai munka, szabad ég alatt, közepesen nehéz munkakörülmények között.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 01Dísznövénytermelő
21 6207 04Kerti munkás
33 6207 01Dísznövénykertész
51 6207 01Kertépítő és -fenntartó
52 6207 02Parképítő és -fenntartó technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Parkgondozói tevékenység végzése:
- a dísznövények szakszerű kiültetése,
- alapvető ápolási, gondozási feladatok elvégzése: növények átültetése, metszése, pótlása, gyomlálás, öntözés,
- a kertek, parkok, játszóterek műtárgyainak, építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek karbantartása.
A parkgondozási tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri a talajtani alapfogalmakat,
- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,
- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, módjait,
- ismeri a kitűzések és mérések eszközeit, módjait,
- jellemzi a tápanyag utánpótlás módjait, trágyaféléket,
- jellemzi a talajművelési eljárásokat, eszközöket,
- jellemzi az öntözési módokat,
- jellemzi a növényvédelem módjait,
- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomnövényeket.
Parkfenntartás terén
- ismeri a zöldterület, zöldfelület jellemzőit (közkert, közpark, házi-üdülőkert, közterület),
- ismeri a parképítés, parkgondozás fogalmát, jelentőségét,
- ismeri a növények elnevezését (kettős nevezéktanát), az élő és élettelen környezeti tényezőket,
- ismeri a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövények különböző szempontok szerinti csoportosítását (termesztés, felhasználás, igény),
- ismeri a legalapvetőbb dísznövény-termesztési technológiai ismereteket (szaporítás, nevelés, ápolás),
- ismeri a kiültetett dísznövények környezeti igényeit, és kielégítésük módjait, eszközeit,
- ismeri a pázsitfelület létesítésének és fenntartásának munkáit,
- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,
- jellemzi a növények és a környezete kapcsolatát, a növények életfeltételeit,
- jellemzi a növények részeit, az egyes részek feladatát, típusait,
- jellemzi az egyes dísznövénycsoportokat, dísznövényeket megjelenésük, felhasználásuk alapján,
- ismeri a kertek, parkok, játszóterek műtárgyainak, építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek jellegzetességeit,
- fel tudja sorolni a durva tereprendezési munkákat,
- fel tudja sorolni a közterületi vízfelületekkel szemben támasztott követelményeket,
- alkalmazni tudja a rendszertani kategóriákat, a faj, fajta fogalmát,
- alkalmazni tudja a dísznövények ápolási munkáit: gyomlálás, öntözés, metszés,
- tudja a növény-összeültetések készítésének elvi alapjait.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a parkgondozásban alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a parkgondozásban használt kézi szerszámokat,
- tudja a parkgondozói munka során használt eszközök, szerszámok, gépek, berendezése, anyagok használatát, működtetését, alkalmazását, napi karbantartását.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az áfa fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegély-nyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,
- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat,
- felismeri és megnevezi a parkgondozásban használatos eszközöket, termesztőedényeket, földnemeket.
Parkfenntartás terén
- felismeri és megnevezi a növényismereti jegyzékben szereplő dísznövényeket,
- irányítás mellett el tudja végezni:
- a köztéri vízfelületek gondozását, fenntartását (fertőtlenítés, vízcsere stb.),
- a durva tereprendezési munkákat (kitűzés, rézsű kialakítás),
- a játszóterek, közterületek műtárgyainak, építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek karbantartását (eszközök lefestése, javítása, állagmegóvása, homokcsere, takarítás stb.),
- a külső terek növényekkel való díszítését,
- az egy- és kétnyári virágok, évelő dísznövények kiültetését, gondozását,
- a fák, cserjék ültetését, gondozását, a fenntartó metszéseket,
- a sövények telepítését, gondozását, metszését,
- a virágágyak, sziklakertek, köztéri edények, sírok beültetését,
- a növény-összeültetéseket,
- a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a fűnyírást.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja a parkgondozásban használt öntöző berendezéseket,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- elvégzi a parkgondozásban használt kézi szerszámok karbantartását,
- üzemelteti, kezeli, karbantartja, vezeti a parkgondozói tevékenység ellátásához szükséges gépeket, járműveket (kerti traktor, lassú jármú stb.) és a hozzájuk kapcsolható munkagépeket.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A parkgondozó rendelkezzen átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához, monotónia-tűréssel, jó koordinációs készséggel, esztétikai érzékkel, alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak - a korlátozottság fokától és jellegétől függően - számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- parkfenntartás,
- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,
- munka- tűz-, és környezetvédelem,
- gazdálkodási alapismeretek.
A parkfenntartás vizsgatárgy:
- a növények részei, feladatuk,
- a növény és a környezet kapcsolata,
- a növények életfeltételei,
- a zöldterület, zöldfelület fogalma, jellemzői (közkert, közpark, házi-és üdülőkert, közterület),
- a parképítés, parkgondozás fogalma, jelentősége,
- kiültetés céljára alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári, évelő dísznövények felsorolása, jellemzése,
- a fontosabb örökzöld és lombhullató díszfák, díszcserjék ismertetése, gondozása, alkalmazási lehetőségei,
- pázsitfelület létesítése és fenntartási munkái,
- a sövények jellemzése, létesítése, növényei, ápolási és fenntartási munkái,
- a növényápolás legfontosabb munkái (talajmunkák, önözés, átültetés, tápanyag-utánpótlás, tisztogatás stb.),
- a durva tereprendezési munkák (kitűzés, rézsű kialakítás) célja, feladata, eszközei,
- a játszóterek, parkok, kertek műtárgyainak, építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek karbantartási munkái
témaköröket foglalja magába.
A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a környezeti tényezők szerepe,
- a talajművelési eljárások,
- a trágyafélék csoportosítása, tápanyagutánpótlás módjai,
- az öntözés célja, jelentősége, módjai,
- a növényvédelmi eljárások,
- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,
- a fontosabb kórokozók, kártevők, gyomnövények és az ellenük való védekezés,
- a parkgondozásban használt gépek, eszközök, berendezések
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Parkfenntartás,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
a növényismereti jegyzékben megnevezett, egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, lombhullató és örökzöld díszfák, díszcserjék, palánták, termések felismerése (legalább 30 db) 30 perc alatt.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a növények részei, feladatuk, működésük,
- a növény és a környezet kapcsolata,
- a zöldterület, zöldfelület fogalma, jellemzői (közkert, közpark, házi-és üdülőkert, közterület),
- a parképítés, parkgondozás fogalma, jelentősége,
- kiültetés céljára alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári, évelő dísznövények felsorolása, jellemzése,
- a fontosabb örökzöld és lombhullató díszfák, díszcserjék ismertetése, gondozása, alkalmazási lehetőségei,
- pázsitfelület létesítése és fenntartási munkái,
- a sövények jellemzése, létesítése, növényei, ápolási és fenntartási munkái,
- a növényápolás legfontosabb munkái (talajmunkák, önözés, átültetés, tápanyag-utánpótlás, tisztogatás stb.),
- a durva tereprendezési munkák (kitűzés, rézsű kialakítás) célja, feladata, eszközei,
- a játszóterek, parkok, kertek műtárgyainak, építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek karbantartási munkái,
- éghajlati tényezők szerepe,
- talajtényezők szerepe,
- talajművelési eljárások,
- öntözési módok,
- tápanyag visszapótlás,
- növényvédelmi eljárások,
- munkagépek felépítése és működése,
- a parkgondozásban alkalmazott speciális eszközök, gépek,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- egynyári virágok kiültetése, gondozása,
- kétnyári virágok kiültetése, gondozása,
- palánták kiültetése,
- növényápolási munkák,
- fák, cserjék ültetése, gondozása, fenntartó metszése,
- sövények telepítése, gondozása, sövénynyírás,
- fűmagvetés,
- gyeptéglázás,
- fűnyírás,
- virágágyak, sziklakertek, köztéri edények, sírok beültetése,
- növény-összeültetések készítése,
- kerti rózsa ápolási munkái,
- virágfelületek gondozása,
- terület előkészítés kiültetéshez,
- térburkolatok fenntartási munkái,
- játszótéri felszerelések karbantartása,
- mesterséges vízfelületek fenntartási munkái,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növények felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Parkfenntartás
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Kertészeti alapismeretek5550105
Parkfenntartás110354464
Műszaki ismeretek3598133
Gazdálkodási alapismeretek304272
Munka-, tűz- és környezetvédelem101626
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős minisztérium a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

131. A Szőlőtermelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 06
2. A szakképesítés megnevezése: Szőlőtermelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6115
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6115Szőlőtermesztő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített szőlőtermelő vállalkozhat a szőlőszaporítás és telepítés alapvető munkáinak, a termő és nem termő szőlő fenntartó- karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak végzésére, alapvető feldolgozási műveletekre, a szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkák ellátására, olyan termesztési tevékenység végzésére, amely elsősorban szabadban végzett fizikai munkát jelent.
A saját maga és munkáltatója által előállított terméket piacon, vásárban árusíthatja.
A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6207 02Szőlő- és gyümölcstermesztő
51 6207 02Vincellér
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A termesztéstechnológiai műveletek szakszerű elvégzése:
- a szőlő szaporítása,
- a szőlő telepítése és pótlása,
- támberendezések létesítése, karbantartása,
- a hagyományos és kordonművelésű tőkeformák nevelése,
- a szőlő metszése,
- a szőlő zöldmunkái,
- a szőlő talajápolásának, trágyázásának munkái,
- a szőlő környezetvédő növényvédelmi eljárásainak alkalmazása (agrotechnikai, mechanikai eljárások, III. kategóriájú növényvédő szerekkel permetezések),
- a csemegeszőlő szüretelése, csomagolása,
- a borszőlő szüretelése,
- a fehér és vörös borszőlő feldolgozásának alapvető műveletei.
A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a meteorológiai alapfogalmakat,
- ismeri a talajtani alapfogalmakat,
- ismeri a környezeti tényezők (hő, fény, víz, tápanyag) hatását a növényekre,
- ismeri az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- ismeri a növényvédelem célját, feladatát, jogszabályi előírásait,
- jellemezni tudja a tápanyagutánpótlási módokat, a trágyaféléket,
- jellemezni tudja a talajművelési eljárásokat,
- jellemezni tudja az öntözési módokat,
- jellemezni tudja a növényvédelem módjait,
- jellemezni tudja a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- megnevezi és jellemzi a fontosabb kórokozókat és kártevőket, gyomnövényeket.
Szőlőtermesztés terén
- ismeri a szőlőtermesztés helyzetét, jelentőségét,
- ismeri a borvidékek és körzetek jellemzőit,
- ismeri a bortörvény szabályozási körét,
- ismeri a hegyközségek szerepét, jelentőségét,
- ismeri a főbb szaporítási módokat,
- ismeri az ültetvények telepítési feltételeit,
- felismeri a fajták szerepét, jelentőségét a legjelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat,
- ismeri a legfontosabb károsítókat,
- ismeri az alapvető pinceműveleteket,
- jellemezni tudja a szőlő termesztési igényét,
- jellemezni tudja a szőlő gyökér- és hajtásrendszerét,
- meg tudja nevezni a legfontosabb fehér és vörösbort adó szőlőfajtákat,
- jellemezni tudja a tőkeformákat, telepítési rendszereket,
- megérti a metszés célját, biológiai alapjait,
- jellemezni tudja a leggyakrabban alkalmazott művelési és metszésmódokat,
- jellemezni tudja a hagyományos és kordonművelésű tőkeformákat,
- ki tudja választani a támberendezés típusait, anyagait,
- jellemezni tudja a talajművelés és a trágyázás műveleteit,
- ki tudja választani a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- meg tudja különböztetni a szedés időpontját meghatározó tényezőket,
- csoportosítani tudja a szőlőfajtákat,
- ismeri a szőlő ültetési anyagait,
- jellemzi a szaporítóanyag termelés munkaműveleteit,
- ismertetni tudja a támberendezés létesítését, karbantartását,
- meg tudja különböztetni a szőlőnövény termőrészeit,
- elemzi a metszést,
- elemzi és értékeli a fitotechnikai eljárásokat,
- értékeli, elemzi a mechanikai, biológiai, kémiai és környezetvédő növényvédelmi eljárásokat,
- meg tudja választani az ültetvények talajápolásának, trágyázásának öntözésének módjait, anyagait, eszközeit,
- meg tudja határozni a csemege-, és borszőlő szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait,
- értékeli, elemzi az egyszerű iskolázó pinceműveleteket.
Műszaki ismeretek terén
ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a szőlőtermesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a szőlőtermesztésben használt kézi szerszámokat,
- ismeri a szőlőtermesztés speciális berendezéseit, eszközeit, gépeit.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az ÁFA fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegély-nyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- bemutatja a meteorológiai eszközök használatát,
- elvégzi az egyszerű talajvizsgálati módszereket,
- felismeri és megnevezi a kertészetben használt földnemeket és talajpótló közegeket,
- felismeri és megnevezi a fontosabb kór- és kárképeket, gyomokat.
Szőlőtermesztés terén
- be tudja mutatni a szőlő telepítésének és pótlásának munkáit,
- elvégzi az ültetési anyag minősítését,
- be tudja mutatni az ültetési anyag ideiglenes vermelését,
- bemutatja a használatos művelés és metszésmódok alakító metszését,
- elvégzi a támberendezés építését,
- bemutatja a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát,
- alkalmazza a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),
- elvégzi a permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),
- gyakorolja az alapvető szaporítási módokat, eljárásokat,
- el tudja végezni a fiatal és termőkorú ültetvények metszését, a zöldmunkákat,
- végrehajtja az ültetvények trágyázását, öntözését,
- elvégzi a támberendezés karbantartását,
- elvégzi a csemegeszőlő szüretelését, áruvá készítését, csomagolását,
- végrehajtja a borszőlő szüretelését, szállítási munkáit.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja az öntöző berendezéseket,
- bemutatja a metszőgépek használatát,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- elvégzi a szőlőtermesztésben használt kézi szerszámok karbantartását.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri hogyan kell viselkedni a vevőkkel és hogyan kell kiszolgálni,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szőlőtermelő rendelkezzen az átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, rendszeretet és felelősségérzet.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak - a korlátozottság fokától és jellegétől függően - számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga: -
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- szőlőtermesztés,
- kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- gazdálkodási alapismeretek.
A szőlőtermesztés vizsgatárgy:
- a szőlőtermesztés kialakulása és helyzete,
- a szőlőfajták,
- a szaporítóanyag előállítása,
- tőkeművelési módok,
- szőlőültetvények létesítése,
- a szőlő fitotechnikai műveletei,
- talajmunkák,
- tápanyag gazdálkodás,
- a szőlő védelme,
- a szüret
témaköröket foglalja magába.
A kertészeti alapismeretek, műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- a környezeti tényezők szerepe,
- a talajművelési eljárások,
- a trágyafélék csoportosítása, tápanyag-utánpótlás módjai,
- az öntözés célja, jelentősége, módjai,
- a növényvédelmi eljárások,
- a talajművelés, az öntözés, a növényvédelem, a szerves- és műtrágyafélék kijuttatásának eszközei és gépei,
- a szőlőtermesztésben használt gépek, eszközök, berendezések
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- az erő- és munkagépek, kéziszerszámok biztonságtechnikája,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Szőlőtermesztés,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), áru-előkészítésből, csomagolástechnikából, bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
amely a szakmával kapcsolatos alapvető ismeretekből áll (növény, növényi rész, kór- és kárkép felismerés, eszközök, anyagok, gépelemek ismerete; legalább 30 db), amelyet 30 perc alatt kell megoldani.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- szőlőnövény telepítésének, fenológiai fázisainak ismerete,
- szőlőfajták, alanyfajták ismerete,
- metszési munkák, tőkeművelési és metszési módok,
- támberendezések ismerete,
- telepítési munkák,
- termesztéstechnológiai műveletek,
- károsítók és védekezési módok ismerete,
- szüreti munkák,
- szőlő feldolgozásának, borkészítésnek, egyszerű pincemunkáknak ismerete,
- éghajlati tényezők szerepe,
- talajtényezők szerepe,
- talajművelési eljárások,
- öntözési módok,
- tápanyag visszapótlás,
- növényvédelmi eljárások,
- munkagépek felépítése és működése,
- a szőlőtermesztésben termesztésben alkalmazott speciális eszközök, gépek,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- szőlő kézbenoltása (angol nyelves párosítás),
- fásoltás géppel,
- szőlő dugvány készítése,
- új telepítések gondozási munkái,
- fiatal korú ültetvények metszése,
- termőszőlők metszése, zöldmunkái,
- szőlőoltványok telepítése, pótlása,
- szaporítóanyag kitermelése, szabvány szerinti minősítése,
- törzskötözés, hajtásválogatás, hajtáselhelyezés,
- ültetvények trágyázása,
- ültetvények öntözése,
- permetezés háti permetezőgéppel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),
- csemegeszőlő szüretelése, áruvá készítése, csomagolása,
- borszőlő szüretelése, szállítási munkái,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növény, növényi részek felismerése,
- kór- és kárképek felismerése,
- kézi szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- gépelemek felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Szőlőtermesztés
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Kertészeti alapismeretek3570105
Szőlőtermesztés130320450
Műszaki ismeretek35112147
Gazdálkodási alapismeretek304272
Munka-, tűz- és környezetvédelem101626
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

140. A Térképész technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5401 03
2. A szakképesítés megnevezése: Térképész technikus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3112
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3112Térképész technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Hagyományos technológiával előállított nyomdaképes, valamint korszerű eljárással elkészített számítógépes térképek kidolgozása. Adatok, információk gyűjtése geodéziai, fotogrammetriai és távérzékelési, valamint számítástechnikai módszerekkel és ezek integrálása térinformatikai rendszerrel.
Térképészeti tevékenység során felmerülő szervezési és irányítási feladatok ellátása alkalmazottként, vagy a vállalkozói szférában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító számaMegnevezése
51 8429 01Digitális térképkezelő
52 5499 01Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01Földügyi számítógépes adatkezelő
52 5401 04Földmérő és térinformatika technikus
53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 03Kataszteri szaktechnikus
53 5401 04Létesítmény-geodéta szaktechnikus
53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A térképkészítés hagyományos és korszerű eszközeinek alkalmazása.
Az előkészítés, térképtervezés, térképszerkesztés, névmutató készítés, színre bontás, tisztázati rajz készítése, nyomdai előkészítés feladatainak elvégzése a hagyományos kartográfiai módszerekkel.
Az adatbevitel - szkennelés, digitalizálás, adatbányászat más módszerekkel - a tervezés, grafikai kivitelezés feladatainak digitális kartográfiai módszerekkel történő végrehajtása.
A különböző ábrázolási módszerek alkalmazása.
A földrajzi névtár és helységnévtár kezelése.
A tematikus térképek elkészítése.
2. Elméleti követelmények
Kartográfia, térképészeti földrajz terén
- ismeri a Föld felépítését, a Föld felszín formakincsét, a természetföldrajz összességét,
- megnevezi a természeti környezetnek a társadalmi és gazdasági fejlődésben betöltött szerepét, a környezet védelmét,
- ismeri a népesség földrajzi megoszlását, a fejlődés tendenciáit,
- leírja a térképek jellemzőit,
- megnevezi a Föld országait, gazdasági jellemzőiket, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vonatkozásban,
- ismeri a települések típusait, az urbanizáció alapvető problémáit,
- ismeri a világ energiagazdálkodásának problémáit,
- megnevezi az ipari és mezőgazdasági termelésre ható természet-, és gazdaságföldrajzi tényezőket,
- ismeri a világpiac, világkereskedelem jelentőségét,
- ismeri a vetületi rendszereket,
- ismeri a méretarányt és megválasztásának szempontjait,
- bemutatja a földmérési és topográfiai alaptérképek felhasználásával készülő idegenforgalmi, város, turista és autótérképek készítésének technológiáját, a levezetett topográfiai térképek elkészítésének folyamatát,
- ismeri a földrajzi térképek sajátos ábrázolási módszerét,
- megnevezi az atlaszok általános felépítését, jellemzőit,
- jellemzi a szak- (tematikus) térképek és atlaszok elkészítése során alkalmazott módszereket,
- bemutatja a térképvázlatok és térképszerű ábrázolási formák szerkesztésének alapelveit.
Térképtervezés terén
- leírja a térképészet történetét, fogalmát, jelentőségét, kapcsolatát a földrajzhoz, a földméréstanhoz, a fotogrammetriához a távérzékeléshez,
- ismeri a korszerű térképrajz eszközeit, rajzhordozóit,
- megnevezi a legfontosabb térképtípusokat,
- bemutatja a sokszorosítás szerepét a térkép előállítás folyamatában,
- bemutatja a térkép sokszorosítás munkafolyamatát, az egymásra épülő munkaszakaszok minőségi követelményeit,
- megkülönbözteti a különböző nyomtatási eljárások sajátosságait,
- ismeri a térképhajtogatás szempontjait.
Számítógépes térképészet terén
- megnevezi a digitális kartográfia fogalmát,
- bemutatja a térképészet, a számítástechnika, a számítógépes grafika, valamint a térinformatika kapcsolatát,
- bemutatja a számítógépes és a hagyományos térkép előállítás kapcsolatát,
- megnevezi a számítógépes térképészet hardverigényét, az adatbeviteli és kimeneti eszközöket,
- ismeri a szoftvertípusokat a digitális kartográfiában,
- ismeri a raszteres és vektoros adatmodelleket és állományformátumokat,
- adatbázisok fogalmát és felépítését,
- ismeri a Web kartográfia fogalmát és lehetőségeit.
Térinformatika terén
- ismeri a térinformatikai rendszerek szerepét, jellemzőit,
- bemutatja a térinformatikai adatmodelleket - a modellalkotás folyamatát,
- ismeri a műveleti lehetőségeket térinformatikai rendszerekben,
- megnevezi a térinformatikai rendszerek alkalmazási lehetőségeit,
- leírja a térinformatikai rendszerek adatstruktúráját,
- bemutatja a közműnyilvántartó és önkormányzati térinformatikai rendszereket.
Földméréstan terén
- ismeri a földmérés célját, társadalmi jelentőségét,
- megnevezi a helymeghatározás alapfogalmait,
- leírja a mérés fogalmát,
- bemutatja a geodéziai műszerekkel kapcsolatos optikai alapfogalmakat, a geodéziai műszerelemeket,
- bemutatja a geodéziai műszereket,
- bemutatja a hagyományos teodolitokat, tahimétereket, szintezőműszereket,
- bemutatja a korszerű elektronikus tahimétereket és mérőállomásokat,
- bemutatja a globális helymeghatározó rendszer (GPS) műszereit,
- ismeri a Föld alakjával és a vetületekkel kapcsolatos alapfogalmakat, a hazai vetületi rendszereket,
- ismeri a mérési hiba fogalmát és a hibák osztályozását,
- bemutatja a változások átvezetését a földmérési alaptérképeken,
- leírja a mérnökgeodézia fogalmát, a gyakorlatban előforduló fontosabb mérési módszereket,
- értelmezi régi és új ipartelepek létesítésével kapcsolatos méréseket és számításokat,
- bemutatja a térkép és a méretarány fogalmát, viszonyát,
- bemutatja a földmérési alappontok és részletpontok fogalmát, módszerét, ideiglenes és végleges megjelölését,
- ismeri a vízszintes mérés eszközeit és módszereit,
- megnevezi a terület fogalmát,
- ismeri a vonalas létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos geodéziai feladatokat,
- ismeri az ingatlan-nyilvántartás módszerét és legfontosabb feladatait.
Fotogrammetria és távérzékelés terén
- ismeri a fotogrammetria és a távérzékelés fogalmát, feladatát, történetét, helyét és szerepét a földmérési és térképészeti ágazatokban,
- megnevezi az optikai, geometriai fényképészeti alapfogalmakat,
- leírja az illesztőpontok fogalmát, szerepét,
- bemutatja a légi fényképek, mérőképek jellemzőit, belső tájékozási adatait,
- bemutatja a képkoordináta rendszereket,
- ismeri a fényképészeti úton előállított alapanyagok jellemzőit és felhasználását,
- leírja a légifényképek torzulásait, a torzulások kiküszöbölésének lehetőségeit,
- megmagyarázza az egyképes fotogrammetria elvét, alapfogalmait, műszereit,
- megmagyarázza az egyképes fotogrammetria eljárásait,
- megmagyarázza az ortofoto eljárás jelentőségét és szerepét a hazai gyakorlatban,
- bemutatja a sztereofotogrammetria elvét, műszereit, a hagyományos és az analitikus műszereket,
- elemzi a sztereofotogrammetria alkalmazási lehetőségeit,
- elemzi a részletkiértékelést, a számítógéppel segített kiértékelés menetét,
- bemutatja a fotogrammetriai pontsűrítés jelentőségét, végrehajtását,
- értékeli az adatgyűjtési módszereket a fotogrammetria és a távérzékelés alkalmazásával,
- bemutatja a távérzékelés hazai gyakorlatban történő alkalmazását.
Topográfia terén
- ismeri a topográfiai térképek célját és felhasználási körét,
- ismeri a topográfiai térképek felépítését, méretarányát, csoportosítását,
- bemutatja a topográfiai térképek szerkesztésének elveit,
- megmagyarázza a jelkulcsi ábrázolás jellegzetességeit,
- bemutatja az egyezményes jelek fajtáit,
- bemutatja a fontosabb egyezményes jeleket,
- ismeri a domborzati idomokat,
- bemutatja a domborzatábrázolás alapelveit.
Jogi- és államigazgatási ismeretek terén
- felidézi az Alkotmányt, az államszervezet felépítését, az államigazgatás központi és helyi szerveit, a bíróságokat és ügyészségeket,
- ismeri a jogszabályt, a jogalkotó szerveket, a jogszabályok jelölését és rangsorát, hatályát, közzétételét,
- bemutatja a földügyi szakigazgatás szervezetét, központi és helyi szerveit, intézményeit,
- megmagyarázza az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskört és illetékességet, a határozatot,
- megmagyarázza a jogorvoslatot,
- bemutatja az ügyvitel szabályait,
- leírja a tulajdonjogi ismereteket, a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, az ingatlanok tulajdonjogának megszervezését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,
- bemutatja a szerződés általános fogalmát,
- ismeri a legfontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat,
- ismeri az 1996. évi LXXVI. törvényt a földmérési és térképészeti tevékenységről.
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén
- bemutatja a telekkönyvet,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit, hatásköri szabályokat,
- leírja az ingatlan-nyilvántartás tartalmát, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetendő adatokat, az ingatlanok és a jogosultak adatait,
- ismeri az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat és tényeket,
- ismeri az ingatlan-nyilvántartás alapelveit,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartási eljárást,
- bemutatja a jogorvoslatot, a fellebbezési eljárást,
- ismeri a különleges eljárásokat,
- bemutatja az ingatlanok nyilvántartásának módjait,
- leírja az ingatlan-nyilvántartás részeit,
- bemutatja az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézését,
- bemutatja a változások érvényesítését, jogerőre emelkedését, az átvezetést és a változás bejegyzését a nyilvántartásba és a térképre.
Gazdasági és szervezési ismeretek terén
- ismeri az általános gazdasági ismereteket, a központi költségvetést, az adózás szerepét,
- ismeri a vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a könyvvitel fontosságát, a számviteli alapelveket,
- ismeri a marketing szerepét a vállalkozásokban,
- bemutatja az árképzés elvét, az ár összetevőit,
- bemutatja a költségeket, adókat, járulékokat.
3. Gyakorlati követelmények
Kartográfia terén
- végezze el a térképlap megformálását gazdasági szempontok figyelembe vételével,
- alkalmazza a földrajzi nevek helyesírásának szabályait; használja a betűtípusokat; végezze el a nevek elhelyezését; és alkalmazza a szedéskiírás szabályait,
- használja a generalizálást a gyakorlatban,
- végezze el a tervkészítést és a szerkesztést,
- készítse el a szerkesztői előírást, és hajtsa végre az alapanyagok kiválasztását,
- végezze el a térkép korrektúrázást, a javítások előírását,
- ismerje fel a térképvetületeket.
Térképtervezés terén
- végezze el a rajzeszközök karbantartását,
- alkalmazza a térképrajz munkafogásait,
- használja az adott térkép céljának megfelelő alapvető jelkulcsi ábrázolás elemeit,
- végezze el a térképlap megformálását,
- készítse el a térképtervet,
- végezze el a névrajz készítést és szedéskiírást,
- végezze el a színre-bontást és a nyomás előkészítését.
Számítógépes térképészet terén:
- végezze el a raszteres és vektoros térképi információ tárolását és jelenítse meg az információkat,
- használja az adatbeviteli eszközöket,
- használja a kimeneti eszközöket,
- alkalmazza a grafikus és speciális térképészeti szoftvereket,
- használja a digitális térképkészítés módszerét,
- végezze el a tervezést, szerkesztést, kivitelezést, megjelenítést és ellenőrzést digitálisan.
Térinformatika terén
- legyen képes adatbázis létrehozására,
- végezzen el adatelemzési műveleteket,
- alkalmazza a térinformatikai szoftverek műveleti lehetőségeit,
- végezze el az adatok megjelenítését,
- végezze el a tematikus térképek megjelenítését,
- hozzon létre egy egyszerű térinformatikai alkalmazást.
Geodéziai számítástechnika terén
- hozzon létre vektoros és raszteres adatokat,
- alkalmazzon különböző CAD alapú szoftvereket,
- használjon egy számítógépes térképszerkesztő programot,
- végezzen transzformálást,
- készítsen részletrajzot koordináták alapján,
- használjon geodéziai számító programot az adatok feldolgozása során,
- végezze el adatok feldolgozását, melyeket korszerű geodéziai műszerekkel mértek.
Földméréstan terén
- végezze el a vízszintes és magassági részletmérést különböző módszerekkel,
- végezze el a terület meghatározást különböző eszközökkel és módszerekkel,
- végezze el a területosztási feladatokat egyszerűbb szabályos és szabálytalan területek esetében,
- hajtsa végre a telekalakítás és házhelyosztás különböző feladatait, készítse el a szükséges munkarészeket,
- készítse el a földmérési alaptérkép változásainak átvezetésére alkalmas munkarészeket,
- alkalmazza a közműfelmérés eszközeit és módszereit,
- végezzen mozgás és deformáció vizsgálatokat,
- hajtsa végre a geodéziai számításokat számítógéppel,
- készítse el a számításokhoz kapcsolódó munkarészeket számítógépes környezetben.
Fotogrammetria és távérzékelés terén
- végezze el a légifényképek olvasását és interpretálását,
- végezze el a légifényképezés tervezését, készítsen repülési tervet,
- alkalmazza a távérzékelés eljárásait.
Topográfia terén
- tájékozódjon a topográfiai térkép alapján,
- alkalmazzon topográfiai felmérési technikákat,
- használja a magasságmérés eszközeit,
- végezze el a szintvonal-szerkesztést.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket. Koordinációs zavarok és színvakság esetén a tanuló a szakképzésben nem vehet részt!
A térképész technikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelődésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség.
A térképész technikus szakképesítést megszerző rendelkezzen esztétikai érzékkel, jó felismerő, illetve gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a munkavégzésben, valamint alapos, becsületes, pontos, óvja a természeti és épített környezet értékeit! Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- érettségi vizsga,
- szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a bíráló által megfelelőnek minősített szakdolgozat, amely a gyakorlati-vizsgát helyettesíti és a szorgalmi időszak befejezéséig kell elkészíteni,
- egészségügyi alkalmasság.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgafeladatban kb. 16-20 kérdésre, kell válaszolni. A kérdéseket kettő tantárgy készségszintű ismereteket igénylő témaköreiből kell összeállítani az alábbi%-os arányban:
- kartográfia 70%,
- számítógépes térképészet 30%.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- a Föld belső és külső szerkezete,
- kőzetlemezek mozgásai, vulkanizmus, földrengés,
- a légkör szerkezete,
- vízburok,
- éghajlati övezetesség,
- a világ társadalmi és gazdasági képe,
- méretarány,
- térképvetületek,
- generalizálás,
- térképek szerkesztése (terv, tisztázat, korrektúra, nyomás),
- atlaszok,
- falitérképek,
- a számítógépes térképészet fejlődésének irányai,
- a hagyományos és a számítógépes térkép előállításának menete,
- vektoros és raszteres adatok előállítása,
- szoftverek a digitális kartográfiában,
- térképek megjelenítése,
- térinformatikai rendszerek szerepe, jellemzőik,
- térinformatikai adatmodellek - a modellalkotás folyamata,
- műveleti lehetőségek térinformatikai rendszerekben,
- a térinformatika alkalmazása.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga tartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni!
A szóbeli vizsga három részből áll. A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése és ellenőrzése alapján folyik. A szóbeli vizsgatárgyak a következők:
- kartográfia, térképészeti földrajz,
- térképkészítés, térinformatika,
- kiegészítő szakmai ismeretek (kiegészítő szakmai ismeretek, jogi- és ingatlan-nyilvántartási ismeretek, gazdasági és szervezési ismeretek),
- A vizsgatárgyak tételei két részből "a" és "b" kérdésekből álljanak.
A kartográfia, térképészeti földrajz vizsgarész tételeit a kartográfia és a térképészeti földrajz tantárgyak alapismereteinek témáiból kell összeállítani!
A térképkészítés, térinformatika komplex vizsgarész "a" tétele, a térképtervezés, "b" tétele a térinformatika tantárgy tudásterületeiből álljon!
A kiegészítő szakmai ismeretek komplex vizsgatárgy tételeinek első részét a földméréstan (60%), a fotogrammetria (20%) és a topográfia (20%) tantárgy témái, a második részt a jogi- és ingatlan-nyilvántartási ismeretek (60%), valamint a gazdasági és szervezési ismeretek (40%) ismeret-területei alapján kell összeállítani!
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga, szakdolgozat elkészítését jelenti.
A szakdolgozat a szakmai vizsga része, egyben a szakmai vizsgára bocsátás előfeltétele. A szakdolgozatra kapott érdemjegy egyben a vizsga "szakmai gyakorlat" érdemjegye.
A szakdolgozat írásbeli részének tartalmaznia kell a választott atlasz elkészítésének technológiai leírását. A technológiai folyamatot és annak elemzését 8-10 oldalban kell leírni.
A szakdolgozat másik fő feladata: atlasz készítése. Követelmény: 20-30 különböző térkép készítése a tematikának megfelelően, melyet a hagyományos és digitális kartográfiai technológiával kell elkészíteni.
A szakdolgozatnak tükröznie kell a választott probléma összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, a megoldási lehetőségekről és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának szempontjait is.
A kidolgozást olyan mélységig kell végrehajtani, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását.
Sikertelennek kell minősíteni a dolgozatot, amennyiben a kitűzött feladat nehézségi foka nem felel meg az elvárható szintnek, és a dolgozat nem tesz eleget a formai követelményeknek.
A szakdolgozat témakörei:
- a Föld belső és külső szerkezete,
- kőzetlemezek mozgásai, vulkanizmus, földrengés,
- a légkör szerkezete,
- vízburok,
- éghajlati övezetesség,
- a világ társadalmi és gazdasági képe,
- méretarány,
- térképvetületek,
- generalizálás,
- térképek szerkesztése (terv, tisztázat, korrektúra, nyomás),
- atlaszok,
- falitérképek,
- a számítógépes térképészet fejlődésének irányai,
- a hagyományos és a számítógépes térkép előállításának menete,
- vektoros és raszteres adatok előállítása,
- szoftverek a digitális kartográfiában,
- térképek megjelenítése,
- térinformatikai rendszerek szerepe, jellemzőik,
- térinformatikai adatmodellek,
- a modellalkotás folyamata,
- műveleti lehetőségek térinformatikai rendszerekben,
- a térinformatika alkalmazása.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- térképek osztályozása, csoportosítása,
- térképek ismérveinek bemutatása,
- térképvetületek jellemzése,
- térképi általánosítás bemutatása,
- domborzatábrázolás jellemzése,
- síkrajzok: vízrajz, települések, közlekedés, határok ábrázolásának bemutatása,
- tematikus térképek: turista-, idegenforgalmi, autó-, fali-, dombor-, történelmi, közigazgatási térképek, és atlaszok bemutatása,
- a Föld mint égitest jellemzése,
- kőzetburok bemutatása,
- légkör felépítésének bemutatása,
- vízburok bemutatása,
- földrajzi övezetesség és hatása a társadalom életére,
- földtörténet bemutatása,
- térképtervezés,
- térképek megformálásának elemzése,
- tervkészítés - vonalas, név-, színterv készítésének bemutatása,
- topográfiai alaptérképek, háttér térképek bemutatása,
- tematikus térképek szerkesztésének leírása: jel-, pont-, felületi, kartogram-, diagram-izovonal-, mozgásvonal módszerek jellemzése,
- korrektúrázás, ellenőrzés, helyesbítés bemutatása,
- sokszorosítás bemutatása,
- digitális kartográfia jellemzése,
- raszteres és vektoros térképészet alapjainak elemzése,
- a hagyományos és a digitális kartográfia jellegzetességeinek, különbségeinek bemutatása,
- GIS rendszerek alkotóelemei, - alkalmazásának, létrehozásának elemzése,
- valós világ modellezése, adatmodellek bemutatása,
- adatnyerési eljárások megkülönböztetése,
- műveleti lehetőségek jellemzése,
- GIS fejlesztési módszertanának leírása,
- a földmérés fogalmának meghatározása, lehetőségeinek elemzése,
- helymeghatározás alapfogalmainak ismertetése,
- hagyományos és korszerű geodéziai műszerek jellemzése,
- a globális helymeghatározás műszereinek (GPS) bemutatása,
- vetületi rendszerek megkülönböztetése,
- mérési hibák csoportosítása,
- változások átvezetése a földmérési alaptérképen,
- mérnökgeodéziai alapfogalmak ismertetése,
- a térkép és a méretarány bemutatása,
- földmérési alappontok és részletpontok meghatározásának jellemzése,
- vízszintes mérés eszközeinek és módszereinek ismertetése,
- magasságmérés eszközeinek és módszereinek bemutatása,
- a fotogrammetria fogalmának meghatározása, kapcsolatának elemzése a földméréssel és térképészettel,
- a fotogrammetria geometriai, optikai, fényképészeti alapfogalmainak bemutatása,
- egyképes fotogrammetriai módszerek és alkalmazásuk ismertetése,
- sztereofotogrammetriai módszerek és alkalmazásuk jellemzése,
- korszerű fotogrammetriai irányzatok (számítógéppel segített kiértékelés, digitális fotogrammetria) bemutatása,
- távérzékelés módszerei és felhasználásuk ismertetése,
- jelkulcsi ismeretek leírása,
- síkrajz ábrázolása a topográfiai térképen,
- domborzatábrázolás bemutatása,
- államszervezet felépítésének ismertetése,
- választási rendszerek bemutatása,
- földügyi szakigazgatás rendszerének ismertetése,
- jogszabályi ismeretek,
- államigazgatási eljárás ismertetése,
- polgári jogi ismeretek,
- ingatlan-nyilvántartás szerkezete, munkarészei, tartalma,
- ingatlan-nyilvántartási beadványok intézése,
- földmérési törvény,
- vállalkozási formák,
- a vezetés fogalmának elemzése, a vezető személyiségének jellemzése, a vezetési módszerek és eszközök bemutatása,
- munkaszervezési alapismeretek leírása,
- munkaügyi ismeretek.
A gyakorlati vizsga tartalma
- térképlap megformálása, gazdasági szempontok figyelembe vételével,
- a földrajzi nevek helyesírási szabályainak az alkalmazása; a betűtípusok használata; a nevek elhelyezése; és a szedéskiírás szabályainak alkalmazása,
- generalizálás,
- tervkészítés és a szerkesztés,
- a szerkesztői előírás elkészítése, az alapanyagok kiválasztása,
- térkép korrektúrázás, a javítások előírása,
- térképvetületek felismerése,
- rajzeszközök karbantartása,
- a térképrajz munkafogásainak az alkalmazása,
- megfelelő alapvető jelkulcs használata,
- térképlap megformálása,
- a térképterv elkészítése,
- névrajz készítés és szedéskiírás,
- színre-bontás és a nyomás előkészítése,
- raszteres és vektoros térképi információtárolás,
- adatbeviteli eszközök használata,
- kimeneti eszközök használata,
- a grafikus és speciális térképészeti szoftverek alkalmazása,
- digitális térképkészítés,
- térkép-tervezés, szerkesztés, kivitelezés, megjelenítés és ellenőrzés digitálisan,
- adatbázis létrehozása,
- adatelemzési műveletek végrehajtása,
- térinformatikai szoftverek műveleti lehetőségeinek használata,
- adatok megjelenítése,
- tematikus térképek megjelenítése,
- egyszerű térinformatikai alkalmazás,
- vektoros és raszteres adatok létrehozása,
- CAD alapú szoftverek alkalmazása,
- számítógépes térképszerkesztő program használata,
- transzformálás,
- részletrajz készítése koordináták alapján,
- geodéziai számító program használata az adatok feldolgozása során,
- adatok feldolgozása, melyeket korszerű geodéziai műszerekkel mértek,
- vízszintes és magassági részletmérés különböző módszerekkel,
- terület meghatározás különböző eszközökkel és módszerekkel,
- területosztás egyszerűbb szabályos és szabálytalan területek esetén,
- telekalakítás és házhelyosztás különböző feladatainak elvégzése, a szükséges munkarészek elkészítése,
- a földmérési alaptérkép változásainak átvezetésére alkalmas munkarészek elkészítése,
- közműfelmérés végrehajtása,
- mozgás és deformáció vizsgálatok végzése,
- geodéziai számítások elvégzése számítógéppel,
- a számításokhoz kapcsolódó munkarészek elkészítése számítógépes környezetben,
- légi fényképek olvasása és interpretálása,
- légi fényképezés tervezése, repülési terv készítése,
- a távérzékelés eljárásainak az alkalmazása,
- tájékozódás a topográfiai térkép alapján,
- topográfiai felmérési technikák alkalmazása,
- a magasságmérés eszközeinek használata,
- szintvonalak szerkesztése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Az a vizsgázó, aki az 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik a geodéziai számítástechnikai ismeretek, aki az 52 3435 03 számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási ismeretek, aki az 51 5499 01 számú fotogrammetriai kiértékelő képesítéssel rendelkezik a fotogrammetria vizsgatárgyból felmentést kap. Aki a köztisztviselői törvényben előírt közigazgatási alapvizsgával, vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, a jogi ismeretek vizsgarészből felmenthető. A beszámíthatóság nem alkalmazható, ha a szakmai vizsga és a vizsgakövetelmény tartalma megváltozott!
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgyanként kell kialakítani a következőképen:
- kartográfia és térképészeti földrajz vizsgatárgy esetén, vizsga kettő tételéből (tantárgyából) szerzett érdemjegy átlaga határozza meg az osztályzatot,
- a térképészet és térinformatika vizsgatárgy osztályzatát a kettő tétel (tantárgy) átlagaként kell kialakítani,
- a kiegészítő szakmai ismeretek érdemjegyének kialakítása esetén is a két tétel (tantárgy) átlagát kell számítani!
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen, vizsgatárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlat osztályzatát a szakdolgozat minősítése alapján a szóbeli vizsga után kell véglegesíteni! A minősítés szempontjai:
- formai megfelelés,
- a feladat megértése,
- a feladat végrehajtása,
- az önálló munka,
- a mellékletek műszaki színvonala.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet
Kartográfia, térképészeti földrajz
Topográfia
Számítógépes térképészet
Földméréstan
Térinformatika
Fotogrammetria
Térképtervezés
Jogi- és ingatlan-nyilvántartási ismeretek
Gazdasági és szervezési ismeretek
Geodéziai számítástechnika
Európai Uniós ismeretek (modul)*[1]
Szakmai gyakorlat
Térképész gyakorlat
Földmérési gyakorlat
Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Sor-
szám
Tantárgy megnevezéseÓraszámok
1/13. évf.
37. hét
*
2/14. évf.
34 hét
*
összesen
Kötelező elmélet
Osztályfőnöki óra1/371/3471
Kartográfia, térképészeti földrajz3/1113/102213
Topográfia2/74-74
Földméréstan1/372/68105
Térinformatika2/742/68142
Fotogrammetria2/741/34108
Térképtervezés2/742/68142
Jogi és ingatlan- nyilvántartási ismeretek2/74-74
Gazdasági és szervezési ismeretek-1/3434
Geodéziai számítástechnika2/741/34108
Kötelező elmélet összesen:17/62913/4421071
Kötelező gyakorlat
Számítógépes térképészet2/1112/111222
Térinformatika1/372/68105
Geodéziai számítástechnika1/372/68105
Térképész gyakorlat3/1114/136247
Földmérés gyakorlat2/743/102176
Nyári szakmai gyakorlat160-160
Kötelező gyakorlat összesen:5304851015
Kötelező tantárgyak összesen:12028842086
Szabadon választható kötelező
szakmai elmélet
2/745/170244
Szabadon választható kötelező
szakmai gyakorlat
5/1852/68253
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak** összesen:259238497
Összes óraszám146111222583
ebből szakmai elmélet7036121315
ebből szakmai gyakorlat7155531268
Elmélet/gyakorlat aránya:elmélet51%
gyakorlat49%
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.
[1]

145. A Vágóállat-minősítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01
2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7211
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
7211Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A vágóállat minősítő a vágóállatok elsődleges feldolgozása és megmunkálása során a vágóvonalon az állatorvosi húsvizsgálatokat követően a vonatkozó jogszabályokban előírt módon elvégzi a vágott (fél)testek minősítését és kereskedelmi osztályba sorolását, a (fél)testeken (ugyancsak a jogszabályokban előírt módon) feltünteti a minősítés eredményét. A minősítés eredményéről napi jelentést készít, azt aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti. Gondoskodik a minősítési eredmények biztonságos adatrögzítéséről, majd a minősítés eredményét átadja egyrészről a vágóhíd üzemeltetőjének, másrészről elektronikus úton továbbítja az állatfajra vonatkozó minősítési eredményeket tároló és feldolgozó adatbanknak.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6222 07Hús- és baromfiipari technikus
52 6222 13Élelmiszer-ipari technikus
(hús- és baromfiipar)
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A vágott (fél)testek minősítésére vonatkozó jogszabályok részletes ismerete.
A minősítő hely előírt követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás, munkavégzési, higiéniai, munka-, tűz- és környezetvédelmi feltételek).
A minősítési tevékenységhez szükséges eszközök (minősítő műszer, mérlegek, terminálok, hitelesítő bélyegzők, adatrögzítő és adattovábbító berendezések) hitelességének és alkalmasságának ellenőrzése.
A vágóállatok, illetve a hasított féltestek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése.
A minősítés szempontjából alapvető vágóhídi elsődleges feldolgozás és megmunkálás jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének ellenőrzése.
A jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő minősítés elvégzése.
A munkavégzés során a minősítői tevékenységgel összefüggő higiéniai, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása.
A minősítés eredményeinek biztonságos és hiteles rögzítése, dokumentálása, továbbá a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása.
2. szakmai követelmények
1. modul: Valamennyi állatfaj minősítése esetén
Elméleti követelmények
Általános anatómia terén
- ismeri a vágóállatok általános szervezeti felépítését, testtájait, azok állatfajonkénti elnevezését (a minősítés szempontjából fontos izomcsoportok latin elnevezését is, minthogy azt a vonatkozó jogszabály is feltünteti),
- ismeri a vágóállatok testét alkotó fontosabb testszöveteket, azok felépítését és funkcióit, azok fontosságát a minősítés szempontjából.
Általános állattenyésztési és takarmányozási ismeretek terén
- ismeri a különféle állatfajok (szarvasmarha, sertés, juh) tenyésztési- és tartástechnológiai módszereit, az azokra vonatkozó alapfogalmakat,
- ismeri a különböző állatfajok fontosabb fajtáit, fajtaváltozatait, azok néhány fontosabb és jellemző értékmérő tulajdonságát (szaporaság, hizodalmasság, hústermelés),
- ismeri a különböző állatfajok takarmányozástani alapfogalmait, tekintettel az egyes állatfajok emésztés-élettani sajátosságaira (együregű, illetve összetett gyomrú állatok takarmányozási sajátosságai),
- ismeri a különböző állatfajok takarmányigényét, és annak szerepét az állatok takarmányozásában.
Jogi ismeretek terén
- ismeri és alkalmazza a vágott test minősítési jogszabályokat és a szabályzatot,
- ismeri a vágóállat termékpályára vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, és a szabályozás alapelveit.
Általános vágóhídi technológiai műveletek terén
- ismeri a kialakult hazai vágóhidak rendszerét (kis-, közepes, és nagyvágóhidak),
- ismeri a különböző méretű hazai vágóhidak technológiai lehetőségeit,
- felsorolja és ismerteti az elsődleges vágóhídi feldolgozás műveleteit, figyelemmel a különböző állatfajok vágástechnológiájára,
- röviden ismerteti és jellemzi az egyes műveleteket, kiemeli az egyes műveletek fontosságát, a vágott testek minősítésére és a húsminőségre gyakorolt hatását,
- ismeri azokat a műveleteket és alkalmazott technológiai berendezéseket, amelyek befolyásolhatják a minősítés végeredményét,
- tudja a vágóállat termeltetés, felvásárlás és átvétel rendszerét.
A vágóhídi minősítés terén
- jellemzi a vágott testek osztályozása során alkalmazott minősítési módszereket,
- tudja a minősítő szakember fontosabb feladatait,
- alkalmazza a műszeres minősítés alapvető követelményeit,
- érti a minősítő műszerek működési elvét,
- tudja a minősítés adatainak számítógépes dokumentálását, jelentések készítését és továbbítását,
- alkalmazza a vágott test minősítésére vonatkozó jogszabályokat.
Állategészségügy, higiénia terén
- ismeri a vonatkozó fontosabb állategészségügyi előírásokat, különös tekintettel a minősítés végrehajtásának feltételeire,
- ismeri a vágóhídi higiéniai előírásokat, felismeri azok betartásának szükségességét, felsorolja a higiénia alkalmazásának személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri a fontosabb állatbetegségeket és azok jellemző tüneteit,
- ismeri a zoonózisokat és azok lehetséges veszélyeit,
- ismeri a vágóhídon alkalmazható és felhasználható anyagokat, különös tekintettel a kereskedelmi minősítés során használható bélyegzőkre, festékekre, egyéb jelölési anyagokra,
- ismeri a minősítéshez használt eszközök és berendezések tisztításához felhasználható anyagokat, azok sajátosságait, alkalmazhatósági körét,
- ismeri a kobzott, illetve részben kobzott állatok minősítésére vonatkozó előírásokat,
- ismeri az utihulla, vágóhídi elhullás, kényszervágás fogalmát,
- ismeri a fogyasztásra feltétel nélkül engedélyezett húsok fogalmát.
Munka-, tűz-, környezetvédelem terén
- ismeri a munkahelyi baleset bekövetkezése esetén szükséges elsődleges teendőket,
- érti a munkahelyi baleset, illetve egyéb baleset fogalmát, magyarázza a különbségeket,
- tudja a munkavégzéséhez szükséges munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat,
- tisztában van a szabályok megszegésekor alkalmazásra kerülő szankciókkal.
Állatvédelem terén
- jellemzi a munkaterületén legfontosabb állatvédelmi előírásokat,
- ismeri az állatvédelmi előírások elmaradásából, megszegéséből eredő lehetséges következményeket,
- ismeri azokat a lehetséges eseteket, amikor az állatvédelmi előírások be nem tartásából adódóan a vágott (fél)testek minősítése zavart szenvedhet, vagy minősítésre alkalmatlanná válik.
2. modul: Szarvasmarha minősítés
Elméleti követelmények
Anatómiai ismeretek terén
- ismeri a szarvasmarha testfelépítését (különös tekintettel a csont- és izomrendszerre), testtájait, azok húsipari, illetve az attól eltérő lehetséges és használatos (kereskedelmi bontás) elnevezését,
- ismeri a különböző hasznosítási típusú szarvasmarhák testfelépítésének jellegzetességeit, és azok hatását a kereskedelmi minőségre,
- ismeri a szarvasmarhát felépítő testszöveteket, azok lehetséges arányait, és azok befolyását a minősítés eredményére,
- ismeri a szarvasmarha értékmérő tulajdonságait, különös tekintettel a szarvasmarhák hasznosítási irányára.
Faj- és fajtaismeret terén
- felsorolja és jellemzi a szarvasmarha hasznosítási irányait,
- felsorolja és értékeli a szarvasmarha fajtákat,
- felsorolja és értékeli a különböző szarvasmarha keresztezéseket, azok jellemzőit és fontosabb értékmérő tulajdonságait.
Állattenyésztés, takarmányozás terén
- felsorolja és jellemzi a szarvasmarha-tartás módjait, értékeli azok hús-minőségre gyakorolt hatását,
- ismeri a szarvasmarhák takarmányozásának alapelveit, és a takarmányozás hatását a vágóállatok kereskedelmi minőségére, illetve a hús minőségére,
- felsorolja a fontosabb szarvasmarha tenyésztési eljárásokat (fajtatiszta tenyésztés, keresztezés, hibridizáció),
- ismeri a hazai szarvasmarha állomány összetételének jellemzőit.
Jogi ismeretek terén
- ismeri és alkalmazza a szarvasmarha vágott test minősítési jogszabályokat és a szabályzat vonatkozó fejezeteit,
- ismeri a szarvasmarha termékpályára vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, és a szabályozás alapelveit.
Állatjelölés, -nyilvántartás terén
- tudja a szarvasmarha ENAR jelölés lényegét,
- tudja mi a minősítő feladata a nem jelölt, illetve a rosszul olvasható jelölésű állatok minősítésekor.
Vágóhídi technológiai ismeretek terén:
- jellemzi a szarvasmarha-vágás technológiáját, értékeli az egyes technológiai műveletek minőségre gyakorolt hatását,
- felismeri a helytelen technológiai megmunkálásból adódó hibákat, és azok hatását a vágás utáni minősítésre.
Állategészségügy, higiénia terén
- ismeri a szarvasmarha-vágás higiéniai előírásait,
- ismeri a szarvasmarha vágás során keletkező veszélyes hulladékokat, és azok kezelését.
Minősítés terén
- ismeri a kereskedelmi minőség és a húsipari érték közötti összefüggéseket,
- jellemzi és értékeli a szarvasmarha S/EUROP minősítését,
- felsorolja és jellemzi a szarvasmarha minősítés során alkalmazott minősítési etalonokat.
Gyakorlati követelmények
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés terén
- kezeli a számítógépet, használja a szarvasmarha minősítő szoftvert,
- elvégzi a biztonságos adatrögzítést és adattovábbítást,
- a számítógéppel készített, kinyomtatott dokumentumokat szabályszerűen hitelesíti.
Minősítés terén
- elvégzi a szarvasmarha S/EUROP minősítését a munkavédelmi és higiéniai előírások betartásával,
- az előírt helyen elvégzi a jelölést.
3. Modul: Sertés minősítés
Elméleti követelmények
Anatómiai ismeretek terén
- ismeri a sertés testfelépítését (különös tekintettel a csont- és izomrendszerre), testtájait, azok húsipari és kereskedelmi elnevezését,
- ismeri a sertéseket alkotó testszövetek jellemzőit, azok lehetséges arányait,
- ismeri a különböző testszövetek arányainak hatását a vágott test minőségére,
- ismeri a színhús fogalmát, és jelentőségét a sertések minősítésében,
- ismeri a színhús mennyiségének és arányának vágóhídi megállapítását és mérését.
Faj- és fajtaismeret terén
- felsorolja és értékeli a különböző sertésfajtákat, tudja azok fontosabb értékmérő tulajdonságait,
- felsorolja a fontosabb árutermelő keresztezéseket, sertéshibrideket.
Állattenyésztés, takarmányozás terén
- felsorolja és jellemzi a különböző sertés tartástechnológiákat, értékeli azok hús-minőségre gyakorolt hatását,
- értékeli a sertéstakarmányok beltartalmi összetételét, és annak hatását a vágott test kereskedelmi minőségére,
- felsorolja és értékeli a sertéstenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszereket, azok előnyeit, hátrányait.
Jogi ismeretek terén
- ismeri és alkalmazza a sertés vágott testminősítési jogszabályokat és a szabályzatot,
- ismeri a sertés termékpályára vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, és a szabályozás alapelveit.
Állatjelölés, -nyilvántartás terén
- tudja a sertés ENAR jelölés jelentőségét, a jelölés fontosabb követelményeit,
- felsorolja és jellemzi a sertés esetében alkalmazott jelölési módo(ka)t.
Vágóhídi technológiai ismeretek terén:
- ismeri a sertés elsődleges feldolgozásának vágóhídi folyamatát, technológiai munkafázisait,
- felsorolja és értékeli az egyes technológiai műveletek minőségre gyakorolt hatását.
Állategészségügy, higiénia terén
- ismeri a sertésvágás higiéniai előírásait,
- megmagyarázza a vágóhídi húsvizsgálat jelentőségét, és értékeli annak hatását a húsok további hasznosításában,
- megmagyarázza a kobzás, a részkobzás, valamint a vágóhídi minősítés összefüggéseit,
- érti a vágóhídi húsvizsgálat és a minősítés közötti összefüggést.
Minősítés terén
- jellemzi és értékeli a sertés S/EUROP minősítését,
- ismeri és jellemzi a különböző, engedélyezett sertés minősítési módszereket,
- tudja a minősítő műszerek működési elvét, felépítését,
- felsorolja és jellemzi a vágóhídi elsődleges megmunkálás minősítés elvégzéséhez szükséges követelményeit,
- felsorolja és jellemzi a vágóhídi minősítő hellyel szemben támasztott követelményeket,
- felsorolja a hibásnak ítélt minősítés szempontjait,
- felsorolja és jellemzi a minősítési adatok biztonságos rögzítésének és adattovábbításának szempontjait, feltételeit.
Gyakorlati követelmények
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés terén
- kezeli a számítógépet, használja a sertésminősítő szoftvert,
- elvégzi a biztonságos adatrögzítést és adattovábbítást,
- a számítógéppel készített, kinyomtatott dokumentumokat szabályszerűen hitelesíti.
Minősítés terén
- elvégzi a műszer szakszerű kalibrálását és az előírt próbaméréseket,
- elvégzi a sertés S/EUROP minősítését a munkavédelmi és higiéniai előírások betartásával,
- az előírt helyen elvégzi a jelölést.
4. modul: Juh minősítés
Elméleti követelmények
Anatómiai ismeretek terén
- ismeri a juh testfelépítését (különös tekintettel a csont- és izomrendszerre), testtájait, testrészeit, szerveit,
- tudja a juh értékmérő tulajdonságait, különös tekintettel a hústermelő képességre.
Faj- és fajtaismeret terén
- felsorolja és jellemzi a juh hasznosítási irányait,
- felsorolja és értékeli az egyes hasznosítási típusokba tartozó juhfajtákat,
- tudja a juh fontosabb értékmérő tulajdonságait,
- ismeri és felsorolja az egyes juhfajták fontosabb értékmérő tulajdonságai és a kereskedelmi minőség közötti összefüggéseket,
- jellemzi a hazai juhállomány összetételét.
Állattenyésztés, takarmányozás terén
- felsorolja és jellemzi a juhtartás módjait, értékeli azok vágott testre és hús-minőségre gyakorolt hatását.
Állatjelölés, -nyilvántartás terén
- tudja a juhok ENAR jelölésének jellemzőit,
- felsorolja és jellemzi a juh esetében alkalmazott jelölési módo(ka)t.
Jogi ismeretek terén
- ismeri és alkalmazza a juh vágott test minősítési jogszabályokat és a szabályzatot,
- ismeri a juh termékpályára vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, és a szabályozás alapelveit.
Vágóhídi technológiai ismeretek terén:
- jellemzi a juhvágás technológiáját, értékeli az egyes technológiai műveleteket,
- értékeli az egyes technológiai műveletek vágott test- és hús-minőségre gyakorolt hatását.
Állategészségügy, higiénia terén
- ismeri a juhvágó-vonal higiéniai előírásait,
- ismeri a vágóhídi húsvizsgálat jelentőségét és hatását a húsok további hasznosítására,
- ismeri a vágóhídi húsvizsgálat és a minősítés közötti összefüggéseket.
Minősítés terén
- az alkalmazás szintjén ismeri a juh vágott test S/EUROP vágóhídi minősítését (izmoltsági osztályok, faggyúborítottsági fokozatok, hússzínek, életkor- és súlykategóriák),
- tudja a juh vágott testek minősítésére használatos etalonokat.
Gyakorlati követelmények
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés terén
- kezeli a számítógépet, használja a juhminősítő szoftvert,
- elvégzi a biztonságos adatrögzítést és adattovábbítást,
- a számítógéppel készítet, kinyomtatott dokumentumokat szabályszerűen hitelesíti.
Minősítés terén
- elvégzi a juh vágott test S/EUROP minősítését a munkavédelmi és higiéniai előírások betartásával,
- az előírt helyen elvégzi a jelölést.
3. Személyi követelmények
- a munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság,
- sertés minősítő esetében balkezesség kizáró ok (a minősítő műszer használata kizárólag csak jobb kézzel lehetséges),
- szarvasmarha-, és juh minősítő esetében igazoltan teljes színlátás (nem lehet színtévesztő sem),
- büntetlen előélet,
- alapfokú számítógép-kezelői ismeretek.
A vágóállat-minősítő rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a környezeti veszélyek figyelembe vétele és elhárításának képessége.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a szubjektív minősítéshez nélkülözhetetlen asszociációs készség.
A minősítés során tartsa be a minősítési szabályokat és az etikai elvárásokat.
Rendelkezzen megfelelő higiéniai szemlélettel, fizikai állóképességgel, monotónia tűréssel, esztétikai érzékkel és a pontos munkavégzés igényével.
Legyen képes önálló munkavégzésre, változó helyzetben tudjon helytállni és tárgyilagos maradni.
Szakterületén folyamatosan képezze magát.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a gyakorlati képzési idő teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:
- általános szakmai elméleti ismeretek,
- speciális szakmai elméleti ismeretek.
1. modul
Az általános szakmai ismeretek vizsgatárgy:
- általános anatómia,
- általános állattenyésztési és takarmányozási ismeretek,
- jogi ismeretek,
- általános vágóhídi technológiai műveletek,
- vágóhídi minősítés,
- állategészségügy, higiénia,
- munka-, tűz és környezetvédelem,
- állatvédelem,
- Európai Uniós ismeretek
témaköröket foglalja magába.
Speciális szakmai ismeretek vizsgatárgy:
2. modul
Szarvasmarha minősítés
- anatómiai ismeretek,
- faj- és fajtaismeret,
- állattenyésztés, takarmányozás,
- jogi ismeretek,
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- állategészségügy, higiénia,
- minősítés
témaköröket foglalja magába.
3. modul
Sertés minősítés
- anatómiai ismeretek,
- faj- és fajtaismeret,
- állattenyésztés, takarmányozás,
- jogi ismeretek,
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- állategészségügy, higiénia,
- minősítés
témaköröket foglalja magába.
4. modul
Juh minősítés
- anatómiai ismeretek,
- faj- és fajtaismeret,
- állattenyésztés, takarmányozás,
- jogi ismeretek,
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- állategészségügy, higiénia,
- minősítés
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) a mindenkori érvényes minősítési módszer szerinti minősítés alapján, az FVM által javasolt témakörökből kell összeállítani a helyi feltételrendszer figyelembevételével.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga csak engedélyezett minősítő hellyel rendelkező vágóhídon szervezhető.
A gyakorlati vizsgafeladatok összeállításánál figyelembe kell venni a feladatcsoportok (témák) és a feladatok követelményeit.
A jelöltek önállóan végzik munkájukat.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.
2. modul
Szarvasmarha minősítés
- alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés,
- szarvasmarha vágott test minősítés.
3. modul
Sertés minősítés
- alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés,
- sertés vágott test minősítés.
4. modul
Juh minősítés
- alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés,
- juh vágott test minősítés.
3. A szakmai vizsgán, számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
Elméleti feladatok: IV/2. pontban a modulokhoz meghatározott követelmények szerint.
A gyakorlati vizsga tartalma
2. modul
Szarvasmarha vágott test minősítése a IV/3. pontban a modulokhoz meghatározott követelmények szerint.
3. modul
- Sertés vágott test minősítése a IV/3. pontban a modulokhoz meghatározott követelmények szerint.
4. modul
- Juh vágott test minősítése a IV/3. pontban a modulokhoz meghatározott követelmények szerint.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ha a vizsgázó egy állatfaj minősítéséből már eredményes vizsgát tett, a további állatfajok esetében csak a speciális szakmai ismeretek modulból kell vizsgát tennie.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell beszámítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vizsgán általános és/vagy speciális szakmai ismeretekből elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok szerint:
A vizsga értékelése a vágott test minősítési szabályzat mindenkori minősítési ellenőrzési jegyzőkönyveinek (szarvasmarha 8/a; sertés 8/b; juh 8/c) alapján történik.
Az osztályzatok kialakításának alapja a minősítési hiba%-os értéke.
Hiba %Osztályzat (számmal)Osztályzat
(betűvel)
0-105Jeles
11-194
20-253Közepes
26-302Elégséges
31 és fölötte1Elégtelen
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen általános szakmai ismeretek és/vagy speciális szakmai ismeretek tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
1. modul szakmai elmélet
Általános szakmai ismeretek
Általános anatómia
Általános állattenyésztési és takarmányozási ismeretek
Jogi ismertek
Általános vágóhídi technológiai műveletek
Vágóhídi minősítés
Állategészségügy, higiénia
Munka-, tűz és környezetvédelem
Állatvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
Speciális szakmai ismeretek
2. modul: Szarvasmarha minősítés
Szakmai elmélet
Anatómiai ismeretek
Faj- és fajtaismeret
Állattenyésztés, takarmányozás
Jogi ismertek
Állatjelölés, -nyilvántartás
Vágóhídi technológiai ismeretek
Állategészségügy, higiénia
Minősítés
Szakmai gyakorlat
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés
Minősítés
3. modul: Sertés minősítés
Szakmai elmélet
Anatómiai ismeretek
Faj- és fajtaismeret
Állattenyésztés, takarmányozás
Jogi ismertek
Állatjelölés, -nyilvántartás
Vágóhídi technológiai ismeretek
Állategészségügy, higiénia
Minősítés
Szakmai gyakorlat
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés
Minősítés
4. modul: Juhminősítés
Szakmai elmélet
Anatómiai ismeretek
Faj- és fajtaismeret
Állattenyésztés, takarmányozás
Jogi ismertek
Állatjelölés, -nyilvántartás
Vágóhídi technológiai ismeretek
Állategészségügy, higiénia
Minősítés
Szakmai gyakorlat
Alkalmazott számítástechnika, szoftverkezelés
Minősítés
2. Kötelező szakmai továbbképzés
A szakmai vizsgabizonyítvány alapján a minősítő működési engedélyt kap, amely 2 évig érvényes. A működési engedélyek meghosszabbítása - az FVM által kiadott követelményeknek megfelelően, a minisztérium felügyeletével az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által szervezett és lebonyolított - szakmai továbbképző tanfolyamon való megfelelést igazoló dokumentum alapján történik.
A továbbképzés 2 (két) évenként kötelező.
A 2003. december 31-e előtt megszerzett szakmai vizsgabizonyítvánnyal rendelkező vágóállat-minősítők kötelesek a szakmai továbbképző tanfolyamon részt venni, és vizsgát tenni 2004. december 31-ig. Amennyiben ezt a kötelezettséget nem teljesítik, működési engedélyük fenti határidővel visszavonásra kerül.
A kétévenként esedékes kötelező megújító képzés anyaga:
1. Általános szakmai ismeretek témakörben:
- jogi ismeretek,
- általános vágóhídi technológiai műveletek,
- vágóhídi minősítés.
2. Speciális szakmai ismeretek témakörben:
a) vágómarha minősítő esetén:
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- vágóhídi minősítés.
b) vágósertés minősítő esetén:
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- vágóhídi minősítés.
c) vágójuh minősítő esetén:
- állatjelölés, -nyilvántartás,
- vágóhídi technológiai ismeretek,
- vágóhídi minősítés.
3. Vágóhídi minősítési gyakorlat
A kétévenkénti megújító képzésben résztvevők az általános és speciális szakmai ismeretekből szóbeli vizsgát, a vágóhídi minősítési gyakorlatból gyakorlati vizsgát kötelesek tenni.
A köztes években a minősítők (mindhárom állatfaj esetében) kötelesek szervezett gyakorlati vizsgán megfelelni. A gyakorlati vizsga tartalmát és követelményeit a 2.2 pont 2., 3., 4. modulja tartalmazza.
VII. FÜGGELÉK
1. Ajánlott óraszámok:
ALAPMODULOK
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Általános anatómia10-10
Általános állattenyésztés és takarmányozás5510
Jogi ismeretek10-10
Általános vágóhídi technológiai ismeretek10515
Vágóhídi minősítés201030
Állategészségügy, higiénia5-5
Munka-, tűz- és környezetvédelem5-5
Állatvédelem5-5
Európai Uniós ismeretek20-20
Összesen:9020110
SZAKMAI MODULOK
Szarvasmarha minősítő
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Anatómiai ismeretek201030
Faj- és fajtaismeret5-5
Állattenyésztés, takarmányozás5-5
Jogi ismeretek10-10
Állatjelölés, -nyilvántartás20-20
Általános vágóhídi technológiai ismeretek151530
Állategészségügy, higiénia10-10
Minősítés (szarvasmarha)50125175
Összesen:135150285
Sertésminősítő
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Anatómiai ismeretek201030
Faj- és fajtaismeret5-5
Állattenyésztés, takarmányozás5-5
Jogi ismeretek10-10
Állatjelölés, -nyilvántartás20-20
Általános vágóhídi technológiai ismeretek151530
Állategészségügy, higiénia10-10
Minősítés (sertés)55155210
Összesen:140180320
Juhminősítő
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Anatómiai ismeretek201030
Faj- és fajtaismeret5-5
Állattenyésztés, takarmányozás5-5
Jogi ismeretek10-10
Állatjelölés, -nyilvántartás20-20
Általános vágóhídi technológiai ismeretek151530
Állategészségügy, higiénia10-10
Minősítés (juh)50125175
Összesen:135150285
TantárgyÓrák száma
(Modul)ElméletGyakorlatÖsszesen
Szakmai alapmodul9020110
Speciális szakmai modul (szarvasmarha)135150285
Speciális szakmai modul (sertés)140180320
Speciális szakmai modul (juh)135150285
Mindösszesen:5005001000
A tanulók kötelező 80 órás egyéni vágóhídi minősítői gyakorlatot kötelesek igazolni. A 80 órás egyéni gyakorlati időt a speciális szakmai modulok gyakorlati óraszámából le kell vonni.
2. A szükséges tárgyi feltételek:
Szarvasmarha:
- a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelő minősítő hely,
- azonos rendelet szerint minősítésre előkészített, min. 25 db szarvasmarha vágott test,
- szarvasmarha vágott test minősítéséhez EU szabványnak megfelelő etalon.
Sertés:
- a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelő minősítő hely,
- azonos rendelet szerint minősítésre előkészített, min. 50 db sertés vágott féltest (25 db ultrahangos, 25 db szúrószondás készülékkel történő minősítéshez).
Juh:
- a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelő minősítő hely,
- azonos rendelet szerint minősítésre előkészített, min. 25 db kis- és nagysúlyú juh vágott test,
- kis- és nagysúlyú juh vágott test minősítéséhez EU szabvány etalon.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003.(VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

147. A Vincellér szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 6207 02
2. A szakképesítés megnevezése: Vincellér
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6115
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6129Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített vincellér képes a szőlészeti - borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység biztonságos végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek balesetmentes üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs feladatainak ellátására, ilyen munkakörök irányítására.
A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít a vállalkozásokról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 6207 06Szőlőtermelő
31 6207 06Szőlő-és gyümölcstermesztő
33 6207 03Kertész
33 5212 01Borász
53 5207 03Szőlész-borász szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek szakszerű elvégzése:
- a szőlő szaporítása,
- a szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési eljárások, zöldmunkák, ápolási munkák),
- talajművelési, talajerő-pótlási, növényvédelmi munkák végzése,
- a szőlő betakarítása és feldolgozása.
Borászati műveletek szakszerű elvégzése:
- a must erjesztése, a bor kezelése (fejtés, kénezés, töltögetés, mintavétel, tisztító és javító borkezelések, borok stabilizálása, házasítás, érzékszervi bírálata, borvizsgálatok értékelése).
Az élelmiszer minőségbiztosítási rendszer betartása.
A tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:
- eladói feladatok ellátása a különböző szintű értékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet, szalon),
- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,
- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.
Vezetési és szervezési tevékenység végzése:
- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,
- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.
Munkavédelmi szabályok betartása és betartatása:
- valamennyi munkafolyamatnál az üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri hazánk éghajlati és talaj adottságait,
- ismeri a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,
- ismeri az öntözés, a talajművelés és trágyázás célját, idejét, módjait, eszközeit, gépeit,
- ismeri a legfontosabb kórokozókat, kártevőket, gyomokat és az ellenük való védekezés módjait,
- ismeri a kitűzés eszközeit,
- ismeri az ültetvényháló kitűzésének eljárásait,
- értelmezi az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,
- megérti a talajművelést befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,
- megérti a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,
- megérti a talaj termelékenységét befolyásoló tényezőket,
- megérti a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának lehetőségeit,
- megérti a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag utánpótlás összefüggéseit,
- jellemzi a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket,
- megérti az öntözés szerepét, jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,
- jellemzi a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait,
- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,
- megérti a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,
- megérti a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben,
- jellemzi a környezetkímélő növényvédelem módjait,
- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,
- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,
- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,
- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit.
Szőlőtermesztés terén
- ismeri a világ szőlőtermesztésének és borászatának történetét, jelenlegi helyzetét,
- ismeri hazánk szőlőtermesztésének és borászatának történetét, jelenlegi helyzetét,
- ismeri a szőlőfélék csoportosítását,
- ismeri a borvidékek, bor- és szőlőtermesztő helyek jellemzőit, jogszabályi előírásait,
- ismeri az érvényes bortörvényt,
- ismeri a hegyközségek szerepét, jelentőségét,
- ismeri a szőlőfajták csoportosítását,
- ismeri a szőlőnövény biológiai jellemzőit, részeit,
- ismeri a szőlő vegetatív és generatív ciklusát,
- ismeri a metszés biológiai alapjait,
- ismeri a törzsültetvények létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat,
- ismeri az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,
- ismeri a szaporítóanyag előállítás követelményeit, szabványait,
- ismeri a támberendezések típusait, anyagait,
- ismeri a szőlő károsítóit,
- megérti az éghajlat és a talaj szerepét a szőlőtermesztésben,
- megérti az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát,
- megérti a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát,
- megérti a fajtaválasztás szempontjait,
- megérti a fajta szerepét, termesztési jelentőségét,
- megérti a szőlőfajták érték-meghatározó tényezőit,
- jellemezni tudja az elterjedt csemegeszőlő fajtákat,
- megérti a művelésmód megválasztásának szempontjait,
- megérti a metszésmód és a fajta összefüggéseit,
- meg tudja határozni a műveleteket, azok sorrendjét és idejét a szaporítóanyag termesztésben,
- meg tudja határozni a műveleteket, azok sorrendjét és idejét a szőlőtelepítésnél,
- meg tudja határozni a műveleteket, azok sorrendjét és idejét a támberendezés létesítésénél és karbantartásánál,
- meg tudja határozni a műveleteket, azok sorrendjét és idejét a nem termő és termő szőlő metszésénél,
- ki tudja választani a megfelelő metszésmódot,
- meg tudja határozni a szükséges terhelést,
- meg tudja határozni a megfelelő pótlási eljárást,
- meg tudja választani a szükséges zöldmunkák idejét és módját,
- meg tudja választani a talajművelési eljárásokat,
- meg tudja választani a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját,
- meg tudja választani a trágyázási módokat, azok anyagait és eszközeit,
- meg tudja választani az öntözési módokat és azok eszközeit,
- megérti a károsítók életmódját, a védekezés meghatározásának biológiai alapjait,
- megérti a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,
- tisztában van a növényvédelmi előrejelzés jelentőségével,
- el tudja végezni a szüreti előkészületeket,
- meg tudja határozni a szüret idejét, módját.
Alkalmazott kémia terén
- ismeri és felhasználni képes azokat a kémiai alapfogalmakat, melyek a borászati ismeretek megszerzéséhez feltétlenül szükségesek (oldatok kémiai jellemzői: kémiai egyensúlyok, vizes oldatok sav-bázis tulajdonságai, vizes oldatok redox tulajdonságai, oldhatóság; a szerves és biokémia témaköréből: izoméria és sztereoizoméria, a borászati szempontból lényeges kémiai szerkezetek - szénhidrátok, redukáló és nem redukáló cukrok, aminosavak, fehérjék, alkoholok, fenolok, aldehidek, karbon-savak, aminok stb. - és tulajdonságaik, enzimatikus katalízis stb.),
- ismeri a CO2 és az invert gázok technológiai szerepét.
Borászati technológia terén
- ismeri hazánk borvidékeit,
- ismeri a mintavevő szondák működését, az automatikus refrakciómérést,
- ismeri a fizikai és kémiai stabilizáló eljárásokat,
- ismeri az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatok jellemzőit,
- ismeri a barikque-érlelés technológiáját,
- ismeri a palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait,
- ismeri az érzékszervi vizsgálatok szakkifejezéseit, személyi és tárgyi feltételeit, a bírálati pontrendszereket és a fogyasztási hőmérsékleteket,
- ismeri az aszúsodás folyamatát, feltételeit,
- ismeri a tokaji borkülönlegességeket (esszencia, fordítás, máslás, aszú, szamorodni),
- ismeri a pezsgőgyártás folyamatát,
- ismeri a sűrítménykészítés alapelveit,
- ismeri a biobor fogalmát,
- ismeri a borpárlatok, likőrborok jellemzőit,
- ismeri a kénezés anyagait, idejét, módjait,
- ismeri a derítőanyagok jellemzőit,
- ismeri a házasítás célját, előírásait,
- jellemezni tudja az elterjedt fehérborszőlő fajtákat és boraikat,
- jellemezni tudja az elterjedt kékszőlő fajtákat és boraikat,
- meg tudja határozni a borszőlő átvételének és minősítésének teendőit,
- meg tudja határozni a fehérborszőlők feldolgozásának műveleteit,
- meg tudja határozni a kékszőlők feldolgozásának műveleteit,
- megérti az erjesztéskor lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai változásokat,
- megérti az érlelés folyamatát,
- alkalmazni tudja a mustok és borok hőmérsékletének szabályozására szolgáló eszközök használatát,
- meg tudja ítélni a derítés szükségességét és idejét,
- meg tudja ítélni az egyszerű és iskolázó kezelések szükségességét és idejét,
- tisztában van a borok stabilitásának kérdésével,
- felismerni és javítani képes a beteg és hibás borokat,
- tisztában van a hideg-steril és meleg-steril borpalackozás menetével,
- tisztában van az élelmiszerek minőségbiztosítási rendszerével.
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia terén
- rendelkezzen azokkal a mikrobiológiai alapismeretekkel, melyekkel tevékenysége során találkozhat,
- ismeri a szőlő táplálkozás-élettani jelentőségét a kultúrált borfogyasztás elvárásait,
- megérti a káros mikroorganizmusok tevékenységének hatását és tudja az ellenük való védekezés lehetőségeit.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a gépek legfontosabb szerkezeti anyagait,
- ismeri gépészetben alkalmazott legfontosabb oldható és oldhatatlan kötéseket,
- ismeri az erőgépek szerkezeti részeit,
- ismeri az erőgépek erőátviteli, kenési, hűtési és elektromos berendezéseit,
- ismeri a belsőégésű és a villanymotorok működését,
- ismeri az ábrázolás és a méretmegadás szabályait, a műszaki vázlat értelmezését,
- ismeri a zúzó-bogyózó működési elvét, felépítését, műszaki jellemzőit,
- ismeri a mustelválasztás berendezéseit,
- ismeri a prések működési elvét, szerkezetét, műszaki jellemzőit,
- ismeri a kovaföld és a lapszűrők működési elvét, szerkezetét, műszaki jellemzőit,
- ismeri a palackozás gépeit, eszközeit,
- ismeri a fém- és műanyag kupakolók működtetését,
- ismeri az emelővillás targoncák üzemeltetésének feltételeit, lehetőségeit,
- megérti az erőgépek, belső égésű motorok, villanymotorok, szállító eszközök és rakodógépek felépítését, működését, karbantartásuk alapelveit,
- megérti az üzemanyagok, kenőanyagok, tüzelőanyagok alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,
- meg tudja választani a talajművelés gépeit,
- meg tudja választani a talajerőpótlás gépeit,
- meg tudja választani a növényvédelem gépeit,
- meg tudja választani a szaporítóanyag termelés gépeit, eszközeit,
- meg tudja választani a telepítés gépeit, eszközeit,
- meg tudja választani a támrendszerépítés és karbantartás gépeit, eszközeit,
- tisztában van a szőlőtermesztésben használt építmények, berendezések, eszközök használatával, működésével és karbantartásával,
- tisztában van a borászati tevékenység során használt eszközök, gépek (térfogat-kiszorítású szivattyúk, dugattyús szivattyúk, örvényszivattyúk, mechanikus keverők, erjesztő és érlelő tartályok, differenciálnyomású töltők, ellennyomású töltőgépek), berendezések, anyagok használatával, elsődleges karbantartásával.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a piackutatás módszereit,
- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,
- ismeri az adózás általános jellemzőit, az adó típusait,
- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,
- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,
- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,
- megérti a vállalkozások könyvviteli feladatainak jelentőségét (szőlőbor-pincekönyv, zárjegy- és plombanyilvántartás, pénztárfőkönyv, naplófőkönyv stb.),
- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,
- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,
- megérti a fedezeti pont lényegét,
- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,
- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,
- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,
- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,
- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,
- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.
Vezetési ismeretek terén
- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,
- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,
- ismeri a döntési folyamat szakaszait,
- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,
- ismeri a vezetés módját, módszereit,
- ismeri a vezetés emberi tényezőit,
- ismeri a vezetési stílusokat,
- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,
- megérti a termesztés tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,
- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,
- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,
- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,
- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,
- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,
- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,
- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,
- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,
- ismeri a környezetvédelem területeit,
- ismeri a kertészek környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,
- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,
- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,
- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,
- megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,
- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,
- megérti a környezetvédelem jelentőségét,
- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,
- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.
Szakmai idegen nyelv terén
- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven.
3. Gyakorlati követelmények
Kertészeti alapismeretek terén
- ismeri a legfontosabb szerves és műtrágyákat,
- ismeri a legfontosabb növényvédő szereket,
- felismeri a legfontosabb kór- és kárképeket, gyomnövényeket,
- tud ültetvényhálót kitűzni,
- használni tudja a meteorológiai eszközöket,
- el tudja végezni a talajmintavételt, az egyszerű talajvizsgálatokat.
Szőlőtermesztés terén
- felismeri a szőlőnövény részeit,
- felismeri a szőlőre jellemző kór- és kárképeket,
- felismeri a szőlő kártevőit,
- felismeri a fontosabb gyomnövényeket,
- felismeri az elterjedtebb szőlőfajtákat,
- el tudja különíteni a szőlő vegetációs szakaszait,
- el tudja végezni az európai- és alanyvesszők szedését, feldolgozását,
- el tudja végezni a kézi és gépi oltást,
- tisztában van az előhajtatás idejével, módjával,
- el tudja végezni és meg tudja szervezni az iskolázás műveleteit,
- értékelni tudja a szaporítóanyag minőségét,
- meg tuja szervezni a telepítési előkészületeket,
- el tudja végezni és meg tudja szervezni a szőlő ültetését,
- végre tudja hajtani a fiatal szőlők ápolási munkáit,
- végre tudja hajtani és irányítani tudja a támrendszer építését,
- el tudja végezni a rügyvizsgálatot,
- el tudja végezni és irányítani tudja a nem termő és termő szőlők metszését,
- el tudja végezni és irányítani tudja a nem termő és termő szőlők zöldmunkáit,
- tudja használni a kézi refraktométert,
- végre tudja hajtani a szüretelés műveleteit,
- végre tudja hajtani a csemegeszőlő szedés, osztályozás, csomagolás műveleteit.
Laboratóriumi gyakorlat terén
- el tudja végezni a laboratóriumi tömegmérést,
- el tudja végezni a laboratóriumi térfogatmérést,
- el tudja végezni az aerométeres méréseket,
- el tudja végezni a sav-bázis térfogatos elemzéseket indikátorral,
- el tudja végezni a jodometriás kénessav-meghatározást,
- el tudja végezni a megfelelő próbaderítéseket,
- használni tudja a Malligand készüléket,
- meg tudja határozni a must szediment tartalmát.
Borászati technológia terén
- végre tudja hajtani a tárolóedények karbantartását, tisztítását,
- el tudja végezni a must fokolását,
- végre tudja hajtani az első fejtés műveleteit,
- végre tudja hajtani a megfelelő fejtési, szellőztetési módokat,
- meg tudja határozni a kénezések idejét, módját, adagjait,
- meg tudja határozni a borok házasításának arányait,
- meg tudja határozni a cukortartalom emeléséhez használt anyagok mennyiségét,
- meg tudja oldani a borok alkoholtartalmának szabályozását,
- meg tudja oldani a borok savtartalmának szabályozását,
- ismeri és értékelni tudja a derítés szabályait, idejét, folyamatát,
- végre tudja hajtani az alapvető borkezelési eljárásokat (egyszerű és iskolázó pinceműveleteket: erjesztés, feltöltés vagy töltögetés, kénezés, fejtések, derítés, szűrés, hőkezelési, borjavítási és egyéb eljárások, tartályok, eszközök, hordók kezelése, higiéniája).
Műszaki ismeretek terén
- ismeri az erőgépek szerkezeti felépítését,
- ismeri a motorok főbb szerkezeti részeit,
- üzemelteti, karbantartja és vezetni tudja a megfelelő erőgépet,
- működtetni tud kertészeti kisgépet,
- karban tudja tartani a kézi szerszámokat,
- végre tudja hajtani az erő- és munkagépek összekapcsolását,
- be tudja állítani a szerves- és műtrágyaszórás gépeit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a talajművelés gépeit,
- be tudja állítani és üzemeltetni tudja a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépeket,
- be tudja állítani az oltványkitermelő gépet,
- be tudja állítani a szaporítóanyag-előállítás, támrendszerépítés és telepítés gépeit,
- használni tudja a mechanikus és elektronikus hídmérlegeket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a zúzó-bogyózó berendezéseket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a különböző szivattyúkat,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a segédanyag adagolókat,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a keverő berendezéseket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a sajtókat,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a különböző szűrőgépeket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a hűtőberendezéseket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a kupakoló eszközöket,
- üzemelteti, kezeli és karbantartja a palackozás gépeit.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,
- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),
- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),
- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),
- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,
- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,
- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,
- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,
- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,
- elvégzi a bizonylatok kiállítását,
- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,
- el tudja készíteni az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást.
Vezetési ismeretek terén
- irányítás mellett el tudja végezni a nagy gép- és munkaerő-igényű műveletek tervezését, szervezését.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szakma gyakorlásához szükséges az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség, kézügyesség, koordinációs készség, kifogástalan személyi higiénia, fejlett kreativitás, alkotókészség, önállóság, pontosság, felelősségérzet, rendszeretet, lehetőleg egy idegen nyelv tudása.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,
- a jelölteknek a tanulmányi idő utolsó évében 50 liter bort kell önállóan, ellenőrzött feltételek mellett elkészíteni és bepalackozni, azt az iskola által megadott határidőig bírálatra be kell mutatni,
- a képzés ideje alatt szervezett járművezető oktatás esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A szőlőtermesztés és a borászati technológia tantárgyak anyagából esszéfeladat elkészítése.
A kertészeti alapismeretek, a műszaki ismeretek, a vállalkozási és kereskedelmi, a vezetési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.
Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a. Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- szőlőtermesztés,
- borászati technológia,
- műszaki ismeretek,
- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A szőlőtermesztés vizsgatárgy:
- a szőlőtermesztés jelentősége, múltja, jelene, jövője,
- a szőlőnövény származása, termőhelyi igényei, vegetatív és generatív ciklusa,
- a szőlő szaporítása,
- szőlőültetvény létesítése,
- a termőszőlők és anyatelepek támberendezése,
- a tőkepótlás módjai,
- a tőkeformák jellemzése, kialakítása és metszésmódjai,
- a szőlő ápolási munkái (metszés, zöldmunkák, talajművelés, talajerőpótlás, növényvédelem),
- a szőlő károsítói,
- a csemegeszőlő-fajták jellemzése,
- a borszőlő betakarítása
témaköröket foglalja magába.
A borászati technológia vizsgatárgy:
- a borgazdaság jelentősége, helyzete, fejlesztési lehetőségei,
- a szőlő- és borfajták jellemzése,
- hazánk borvidékeinek felsorolása, egyes borvidékek részletes jellemzése,
- a szőlő feldolgozása,
- a must erjesztése,
- mustok, borok cukor- és savtartalmának szabályozása,
- a bor kezelése,
- a bor tartósítása,
- különleges borfajták előállítása,
- szénsavtartalmú borok jellemzői,
- a pezsgőgyártás,
- a bor palackozása,
- a minőségbiztosítás rendszere
témaköröket foglalja magába.
A műszaki ismeretek vizsgatárgy:
- belsőégésű motorok működési elve, részei,
- erőgépek erőátviteli és elektromos berendezései,
- a szőlőtelepítés gépei,
- a talajművelés gépei,
- talajerőpótlás gépei,
- a növényvédelem gépei,
- az öntözés gépei,
- a metszés gépei, eszközei,
- a betakarítás gépei,
- a cefrekészítés gépei,
- a szivattyúk,
- a sajtók,
- a borkezelés gépei,
- a palacktöltés gépei,
- karbantartási, ellenőrzési feladatok
témaköröket foglalja magába.
A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- a kereskedelmi ismeretek,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Szőlőtermesztés, a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai, gépi és kézi műveletek elvégzése egy óra időtartam alatt.
- Borászati technológia, alapvető borkezelési eljárások elvégzése egy óra időtartam alatt.
- Szőlőfajták, növényi részek, kór- és kárképek, eszközök, anyagok felismerése (legalább 30 db), bizonylatok kiállítása és az alapvető borászati laboratóriumi vizsgálatok stb. témaköreiből összeállított feladatok, amelyek egy óra időtartam alatt megoldhatók.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a szőlő szaporítása,
- szőlőültetvény létesítése,
- a szőlőültetvény ápolási munkái,
- a szőlő betakarítása,
- szőlő- és borfajták,
- a szőlő feldolgozása,
- must kezelése, erjesztése,
- a bor kezelése, érlelése,
- a bor palackozása,
- a szőlő- és bortermelésben használt erő- és munkagépek,
- építmények,
- berendezések,
- eszközök,
- a szőlő és a bor értékesítéséhez kapcsolódó ismeretek,
- kereskedelmi ismeretek,
- jogi ismeretek,
- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A gyakorlati vizsga tartalma
- a szőlő szaporításának időszerű műveletei,
- a szőlőültetvény időszerű ápolási munkái,
- a szükséges gépi munkák elvégzése,
- borászati technológiai műveletek,
- laboratóriumi mérések, vizsgálatok,
- felismerések, számítások.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek, valamint az elkészített vizsgabor értékelésekor kapott érdemjegy számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 70%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 70% alatt teljesített.
Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, vagy a felismerési feladat esetén a 70%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Kertészeti alapismeretek
Szőlőtermesztés
Alkalmazott kémia
Laboratóriumi gyakorlat
Borászati technológia
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia
Műszaki ismeretek
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Vezetési ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Informatika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Két és fél éves képzés esetén:
SorszámTantárgyElőkészítő évfolyam
18 hét*
I/13. évfolyam
37 hét *
II/14. évfolyam
34 hét*
Összes óraszám
Előkészítő ismeretek
1.Szakmai orientáció az agrár szakterületekre Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakcsoportokra592592
Előkészítő ismeretek összesen592592
Kötelező elméleti órák
2.Osztályfőnöki-373471
3.Testnevelés-7668144
4.Kertészeti alapismeretek-56-56
5.Szőlőtermesztés-7474148
6.Alkalmazott kémia-74-74
7.Borászati technológia-7474148
8.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia-37-37
9.Műszaki ismeretek-5551106
10.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--102102
11.Vezetési ismeretek--3434
12.Munka- és környezetvédelem-37-37
13.Informatika-37-37
14.Szakmai idegen nyelv-3768105
Kötelező elmélet összesen5925945051099
Kötelező gyakorlat
15.Kertészeti alapismeretek-28-28
16.Szőlőtermesztés-140140280
17.Laboratóriumi gyakorlat-10560165
18.Borászati technológia-140140280
19.Műszaki ismeretek-10598203
20.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--7070
21.Vezetési ismeretek--3434
22.Informatika-74-74
23.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-140-140
Kötelező gyakorlat összesen-7325421274
Kötelező tantárgyak összesen592
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak-
24.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-373471
25.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-7070140
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen-107104211
Összes óraszám592143311513176
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Két éves képzés esetén:
Sor-számTantárgyI/13. évfolyam
37 hét *
II/14. évfolyam
34 hét*
Összes
óraszám
Kötelező elméleti órák
1.Osztályfőnöki373471
2.Testnevelés7668144
3.Kertészeti alapismeretek56-56
4.Szőlőtermesztés7474148
5.Alkalmazott kémia74-74
6.Borászati technológia7474148
7.Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia37-37
8.Műszaki ismeretek5551106
9.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-102102
10.Vezetési ismeretek-3434
11.Munka- és környezetvédelem37-37
12.Informatika37-37
13.Szakmai idegen nyelv3768105
Kötelező elmélet összesen5945051099
Kötelező gyakorlat
14.Kertészeti alapismeretek28-28
15.Szőlőtermesztés140140280
16.Laboratóriumi gyakorlat10560165
17.Borászati technológia140140280
18.Műszaki ismeretek10598203
19.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-7070
20.Vezetési ismeretek-3434
21.Informatika74-74
22.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen7325421274
Kötelező tantárgyak összesen
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
23.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
24.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat7070140
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen107104211
Összes óraszám143311512584
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

149. A Virágkötő-berendező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 7862 05
2. A szakképesítés megnevezése: Virágkötő-berendező
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5119
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2,5
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6129Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (virágkötő-berendező)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített virágkötő-berendező képes a dísznövénytermesztő és virágkötő üzemben, a különböző szintű virágértékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet, szalon), virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházban eladói és virágkötészeti tevékenység végzésére, külső és belső terek, kirakatok, színpadok virágokkal, növényekkel való díszítésére. A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
21 7862 01Virágkötő
33 6207 01Dísznövénykertész
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Virág-előkészítési feladatok végzése:
- a virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz.
Virágkötészeti kompozíciók készítése:
- a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, tűzött kompozíciók (vázadísz, virágtál, virágkosár), növény-összeültetések, koszorúk, egyéb díszek készítése és csomagolása élő- és szárazvirágok, növények, művirágok, kellékek, ipari segédanyagok felhasználásával,
- ünnepekhez (húsvét, advent, karácsony, nemzeti ünnep), jeles alkalmakhoz (esküvő, temetés, halottak napja) kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése.
Térberendezési feladatok elvégzése:
- külső és belső terek, kirakatok virág- és növénydíszítésének megtervezése, tervdokumentációjának elkészítése, a kivitelezés lebonyolítása.
Kereskedelmi és vállalkozói tevékenység végzése:
- eladói feladatok ellátása a különböző szintű virágértékesítési helyeken (stand, pavilon, üzlet, szalon), virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházban, dísznövénytermesztő üzemben,
- alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok ellátása,
- önálló vállalkozói tevékenység folytatása.
Vezetési és szervezési tevékenység végzése:
- munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása,
- a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.
Munkavédelmi szabályok betartása és betartatása:
- valamennyi munkafolyamatnál az üzemi és személyi higiénia, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Virágkötészet terén
- ismeri a virágkötészet múltját, régi korok virágkötészeti készítményeinek sajátosságait,
- ismeri a virágüzlet berendezési tárgyait, azok funkcióit,
- ismeri a virágkötészeti kompozíciók felhasználási lehetőségeit,
- jellemzi a jelenkori stílusokat, irányzatokat,
- jellemzi az egyes színek optikai megjelenését és pszichikai hatását,
- kiválasztja a készítmény jellegének legjobban megfelelő növényanyagot és kellékeket,
- alkalmazni tudja a virágrendezés formai törvényeit, az arányosság - aranymetszés törvényszerűségeit, a súlypont, szimmetria - aszimmetria, kontraszt, ritmus, harmónia fogalmát, alkalmazási lehetőségeit a virágkötészeti kompozíciókban,
- alkalmazni tudja a színtan alapjait - színkör, hideg-meleg színek, színkontrasztok, színharmónia,
- alkalmazni tudja a csokrok, tűzött kompozíciók, koszorúk készítésének szabályait,
- alkalmazni tudja a fontosabb alkalmak (esküvő, temetés, karácsony stb.) virágdíszeinek jellegzetességeit, készítésének szabályait,
- alkalmazni tudja a növény összeültetések készítésének elvi alapjait,
- alkalmazni tudja a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban forgalmazott növények, növényi részek előkészítésének, kezelésének okait, szabályait, a tartósságuk megőrzésének módjait,
- alkalmazni tudja a virágkötészeti tevékenysége során felhasználható ipari segédanyagok, kellékek sajátosságait.
Térberendezés terén
- ismeri a térberendezés szempontjából fontos, az építész, a belsőépítész, a lakberendező, a dekoratőr által felhasznált anyagok, és tárgyak fontos sajátosságait,
- felismeri a középületi helyiségek, irodák, üzletek, lakások funkcióit, azok jellemző berendezéseit,
- alkalmazni tudja a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások szervezésével kapcsolatos teendőket,
- alkalmazni tudja a virágkötészetben megtanult törvényszerűségeket a térberendezési feladatokban.
Dísznövényismeret terén
- ismeri a legalapvetőbb dísznövény-termesztési technológiákat (szaporítás, ültetés, kezelés, ápolás),
- ismeri a jeles ünnepekhez kapcsolódó növényeket, a felhasználási szokásokat,
- ismeri a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,
- ismeri a mérgező és allergiát kiváltó növényeket, amelyek a virágkötészetben előfordulhatnak,
- ismeri a fontosabb növénybetegségek elleni védekezési módokat,
- megnevezi a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a virágkötészeti tevékenység során találkozhat,
- felismeri a leggyakoribb élettani betegségeket, kór- és kárképeket,
- megérti a növényi szervek működését,
- megérti a növény és a környezete közötti kapcsolatokat,
- jellemzi a növények részeit és azok élettani funkcióit,
- jellemzi a virágkötészeti szempontból fontos növénycsoportokat,
- alkalmazni tudja a rendszertani kategóriákat, a faj, fajta fogalmát,
- alkalmazni tudja a virágkötészetben, virágkereskedelemben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan).
Művészeti ismeretek terén
- ismeri a leghíresebb alkotóművészek (építészek, szobrászok, festők) munkásságát, főbb műveit,
- felismeri az egyes korok építészeti, képzőművészeti stílusjegyeit, díszítő motívumait,
- felismeri a fontosabb magyar műemlékeket, képzőművészeti remekműveket,
- ismeri a virágkötészet esztétikai alapjait, a virágkötészeti kompozíciók esztétikai követelményeit,
- értékeli, összehasonlítja az esztétikai alapfogalmak definícióit.
Műszaki és építészeti ismeretek terén
- ismeri a termesztő berendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,
- ismeri az installációk tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket,
- ismeri az építészeti alaprajzok legfontosabb méretmegadási rendszerét, anyagjelöléseit, a berendezési tárgyak jelképes ábrázolását,
- megnevezi az ábrázoló geometriai alapfogalmakat, amelyekkel a térberendezési tervek elkészítése során találkozhat,
- értelmezi a műszaki, építészeti vázlatokat méretmegadás alapján,
- elemzi a helyiségekről készült méretarányos alaprajzokat,
- alkalmazni tudja a tevékenysége során használt eszközök, anyagok, gépek, berendezések működését, elsődleges karbantartását,
- alkalmazni tudja a tervrajzok, modellek, makettek készítését.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri a legfontosabb vállalkozási, gazdálkodási, kereskedelmi alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozási lehetőségeket,
- ismeri a számviteli alapelveket, a bizonylatok tartalmi és formai követelményeit,
- ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelességeket, az érdekvédelem rendszerét,
- ismeri a mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- ismeri a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- ismeri a piackutatás módszereit,
- ismeri a költség fogalmát, a költségfajtákat,
- ismeri az adózás általános jellemzőit, az adó típusait,
- ismeri az értékesítés szervezeti formáit, személyi és tárgyi feltételeit,
- ismeri az eladóval szemben támasztott követelményeket,
- értelmezni tudja a vállalkozás létesítéséhez, működtetéséhez szükséges fontosabb jogi ismereteket,
- értelmezni tudja az értékesítéssel, szállítással kapcsolatos jogi ismereteket,
- megérti a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- megérti a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- megérti az áruforgalom folyamatát: árubeszerzés, készletezés, értékesítés,
- megérti az árképzés, az árrés-tömeg növelésének módszereit,
- megérti a fedezeti pont lényegét,
- megérti a reklám fogalmát és alkalmazását,
- megérti a kommunikáció jelentőségét, alkalmazási lehetőségeit,
- fel tudja mérni a vállalkozás beindításához, a társaság működésének megkezdéséhez szükséges feladatokat,
- alkalmazni tudja a bankválasztás szempontjait, a hitel- és támogatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat magán-, kis- és középvállalkozások esetén,
- át tudja tekinteni a vállalkozás során felmerülő könyvelési, számlázási és bizonylatolási eljárásokat, forgalmazási teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,
- alkalmazni tudja a szerződéskötés szabályait,
- át tudja tekinteni a leltározás folyamatát,
- el tudja készíteni egy szakmához kapcsolódó vállalkozás üzleti tervének vázlatát.
Vezetési ismeretek terén
- ismeri a vezetés fogalmát, szerepét, jelentőségét,
- ismeri a vezetés szervezeti formáit, tagozódását,
- ismeri a döntési folyamat szakaszait,
- ismeri az ellenőrző tevékenységet a vezetésben,
- ismeri a vezetés módját, módszereit,
- ismeri a vezetés emberi tényezőit,
- ismeri a vezetési stílusokat,
- ismeri a beszerzés és az értékesítés szervezését,
- ismeri a virág vásárlás és ajándékozás illemtanát,
- jellemzi a személyiség főbb jegyeit, az egyes személyiségtípusokat,
- megérti a virágkereskedelem tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait,
- ismeri a fontosabb pszichológiai alapfogalmakat,
- megérti a vásárlási döntés mechanizmusát, a döntési fajtákat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem célját, feladatait,
- ismeri a teendőket baleset, vagy tűz esetén,
- ismeri a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- ismeri a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének általános szabályait,
- ismeri a munkahely kialakításának szempontjait,
- ismeri az általános munka-egészségtani szabályokat zárt és szabad területen,
- ismeri a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai előírásait, megszegésük következményeit,
- ismeri a munkák felosztását, a munka energiaszükségletét,
- ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- ismeri a tűz- és robbanásveszély megelőzésének módszereit,
- ismeri a tűzveszélyességi osztályokat,
- ismeri a környezetvédelem törvényi szabályozását,
- ismeri a környezetvédelem területeit,
- ismeri a virágkötők környezetvédelmi lehetőségeit és kötelességeit,
- megérti a baleset és a munkabaleset közötti különbségeket, azok eltérő jogi következményeit,
- megérti a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,
- megérti a balesetek bekövetkezésének lélektani okait,
megérti a munkabiztonság és az alkoholfogyasztás összefüggéseit,
- megérti a munkavédelmi oktatás jelentőségét, fontosságát,
- megérti a környezetvédelem jelentőségét,
- meg tudja választani a tűz oltásához szükséges eszközöket, anyagokat,
- alkalmazni tudja az alapvető elsősegély-nyújtási módokat.
Informatika terén
- alkalmazni tudja munkájában a számítástechnikai eszközöket (szövegszerkesztés, rajzok készítése, táblázatkezelő).
Szakmai idegen nyelv terén
- alkalmazni tudja a fontosabb szakkifejezéseket egy idegen nyelven,
- kommunikációs szinten tud a vásárlókkal foglalkozni egy idegen nyelven.
3. Gyakorlati követelmények
Virágkötészet terén
- felismeri a készítmények formai és színhibáit,
- felismeri a virágkötészeti stílusokat,
- értékelni tudja a virágkötészeti kompozíciókat a virágrendezés törvényszerűségeinek való megfelelés alapján,
- esztétikus írással ír koszorúszalagra rövid szöveget,
- minőségileg és mennyiségileg ki tudja választani a szükséges anyagokat és eszközöket,
- önállóan elkészíti a virágkötészeti kompozíciókat:
- csokrok: kézicsokor, sírcsokor, menyasszonyi csokor, alkalmi csokor,
- tűzött kompozíciók: vázadísz, virágtál, virágkosár vágott virágokból,
- növény-összeültetés tálakba, kosarakba,
- koszorúk: kötött, tűzött, ragasztott temetési, megemlékezési és díszkoszorú,
- alkalmi díszek: esküvői, kegyeleti, ünnepi (karácsony, húsvét), ruha és hajdíszek, girland, ajándékdíszítés,
- szárazkötészeti díszek: fali dísz, asztaldísz,
- önállóan alkalmazza a virágok előkészítési, kezelési technikáit,
- önállóan alkalmazza a csokrok, cserepes növények csomagolási technikáit,
- önállóan alkalmazza a virágkötészetben, virágkereskedelemben használatos eszközöket, szerszámokat, gépeket, segéd- és díszítő anyagokat,
- önállóan alkalmazza az egyes korok stílusjegyeit a virágkötészeti kompozíciókban,
- önállóan alkalmazza a virágkötészetben használatos szakmai kifejezéseket.
Térberendezés terén
- el tudja helyezni a készítményeket esztétikusan a külső és belső terekben,
- el tudja helyezni a feliratokat, árcédulákat a kirakatban, külső és belső terekben,
- esztétikus írással ír kirakati táblára, árcédulára stb. rövid szöveget.
Dísznövényismeret terén
- ismeri a virágkötészetben, virágkereskedelemben előforduló fontosabb dísznövények felhasználási lehetőségeit,
- felismeri a virágkötészetben, virágkereskedelemben előforduló fontosabb dísznövényeket, kettős nevezéktannak megnevezi őket.
Műszaki ismeretek terén
- el tudja készíteni a dekorációs modelleket, maketteket, tervrajzokat, egyszerűbb installációkat.
Rajz terén
- le tudja rajzolni a kompozíciók sematikus vázlatrajzát, a tervfeladat látványtervét.
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek terén
- ismeri az optimális készletezés jelentőségét,
- ismeri az árkialakítás és az árazás szabályait,
- ismeri az elszámolási kötelezettség jelentőségét,
- elvégzi a bizonylatok kiállítását,
- ismeri a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,
- ismeri a társaság beindításával kapcsolatos iratokat (társasági szerződés, bt. bejegyzési kérelme, aláírási címpéldány, apport részletezése),
- ismeri a hitelkérelemhez szükséges iratokat (hitelbiztosítékok, nyilatkozatok, vállalkozási eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta),
- ismeri a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban használt iratokat (munkaszerződés, felmondás, munkaviszony megszüntetése),
- ismeri a bolt helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, munkaeszközeit,
- ismeri a bolt beszerzési forrásait, szállító partnereit, illetve az e munkafolyamathoz kapcsolódó bizonylatokat,
- elvégzi a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,
- el tudja készíteni az üzleti tervet,
- el tudja végezni a leltározást.
Vezetési ismeretek terén
- irányítás mellett el tudja végezni a kertészeti munkák tervezését, megszervezését,
- jól tud kommunikálni a vásárlókkal, megrendelőkkel, munkatársakkal, alkalmazottakkal.
Informatika terén
- alkalmazni tudja munkájában a számítástechnikai eszközöket (szövegszerkesztés, rajzok készítése, táblázatkezelő).
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A szakma gyakorlásához szükséges az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség, fejlett esztétikai érzék, pontos színérzékelés, kézügyesség, fejlett kreativitás, alkotókészség, kifogástalan személyi higiénia, jó kommunikációs készség.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
- a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése,
- a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsgán a szakképesítés egészét átfogó, összetett feladatot kell megoldani.
A virágkötészet, a térberendezés és a dísznövénytermesztés tantárgyak anyagából esszé feladat elkészítése.
A növénytan, a művészeti ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem, a vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, a vezetési ismeretek tantárgyak anyagából összeállított feladatlap megoldása.
Az esszéfeladat az összes pontszám 60%-a, a feladatlap pedig a 40%-a. Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
- virágkötészet és térberendezés,
- dísznövényismeret,
- vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem.
A virágkötészet és térberendezés vizsgatárgy:
- a virágkötészet története,
- a virágárusító helyek típusai és felszerelései,
- a vágott virágok és cserepes növények kezelése,
- a virágkötészet anyagai és eszközei,
- a virágrendezés törvényei,
- virágkötészeti stílusok,
- a virágkötészeti kompozíciók típusai, azok jellemzői,
- ünnepek virágdíszei,
- kirakatrendezés,
- külső és belső terek tartós és alkalmi díszei
témaköröket foglalja magába.
A dísznövényismeret vizsgatárgy:
- a dísznövénytermesztés fogalma, jelentősége, felosztása,
- a dísznövénytermesztés környezeti feltételei,
- a fontosabb növénycsoportok felhasználási lehetőségei,
- a növények részei, felhasználásuk a virágkötészetben,
- természetből begyűjthető, védett, mérgező, vagy allergiát kiváltó növények
témaköröket foglalja magába.
A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:
- a kereskedelmi ismeretek,
- a jogi ismeretek,
- a vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- az általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- az általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- az általános és speciális környezetvédelmi szabályok
témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
Virágkötészet, térberendezés:
A vizsgarész időtartama 300 perc.
A vizsgatételeket a vizsgáztató iskola állítja össze az alábbi témakörökből, hogy a feladatok 240 perc alatt elvégezhetők legyenek, és a feladat szakszerű megoldása ezt az időtartamot ki is töltse. Az elkészült vizsgamunkákat térben össze kell rendezni 60 perc alatt.
Választható vizsgafeladatok:
- kegyeleti koszorú készítése legalább 40 cm-es koszorúalapra, virággal történő díszítése,
(a növényanyag előkészítése nem számít bele az időbe)90 perc
- menyasszonyi csokor készítése90 perc
- ünnepkörhöz kapcsolódó készítmények összeállítása60 perc
- kézben kötött csokor készítése és díszítése30 perc
- tűzött vázadísz, virágtál vagy virágkosár készítése30 perc
- ajándékdíszítés30 perc
- ruha és hajdísz készítése30 perc
- növénytál beültetés cserepes növényekkel vagy faiskolai áruval30 perc
- sírcsokor készítése30 perc
- urnakoszorú vagy urnadísz készítése30 perc
- szabadon választott téma kidolgozása
(amely elkészítése kitölti a rendelkezésre álló időt)60 perc
A vizsgatételeket a vizsgára jelentkezőknek legkésőbb az írásbeli vizsga napján kell kihúzniuk, hogy a vizsgára felkészülhessenek. A vizsgafeladatok elkészítéséhez a viráganyagot, kelléket, a készítés stílusát és technikáját a vizsgázó szabadon választhatja megadott határokon belül. A vizsgafeladatokhoz a vizsgázó előzetes egyeztetés alapján a saját maga által hozott anyagot is felhasználhatja.
Az elkészült munkák bírálata a nemzetközi zsűrizési szabályoknak megfelelően történjen.
Dísznövényismeret:
A virágkötészetben használatos, a növényismereti jegyzékben megnevezett 60 db növény megnevezése (kettős nevezéktannal). A rendelkezésre álló idő 60 perc.
A növénycsoportok megoszlása:
- cserepes levél- és virágzó dísznövények25 db
- vágott virágok (növényházi és szabadföldi)15 db
- vágott zöldek, örökzöld hajtások10 db
- szárazvirágok, szárazkötészeti növényanyagok5 db
- termések, tobozok5 db
A dísznövényismeret értékelésekor a régi és az új elnevezés egyaránt elfogadható, de a magyar megnevezés, illetve csak az egyik (nemzetség vagy faj) névvel megnevezett növények fél megoldásnak számítanak.
Tervfeladat:
Meghatározott funkciójú és alaprajzú építmény, belső tér növényi dekorációs berendezésének megtervezése, műleírása és árkalkulációjának elkészítése.
A tervfeladat tartalmazza a belső tér helyszínrajzát, a térberendezés látványtervét, az egyes kompozíciók rajzát, a növény- és kelléklistát az árak feltüntetésével, a komplett árajánlatot.
A tervfeladat értékelésekor a tartalmi és formai követelményeknek való megfelelés, a rajzok minősége alapján kell értékelni.
A tervfeladatot a szorgalmi időszak végéig kell beadni, a késve beadott dolgozatok érdemjegyébe a késést be kell számítani. Annak a vizsgázónak, akinek a gyakorlati vizsga napjáig nem készül el a tervfeladata, ezt a vizsgarészét elégtelen érdemjeggyel kell minősíteni.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
-a virágkötészet történetének ismertetése,
- a virágárusító helyek típusainak és felszereléseinek felsorolása,
- a vágott virágok és cserepes növények kezelésének ismertetése,
- a virágkötészet anyagainak és eszközeinek felsorolása, jellemzése,
- a virágrendezés törvényeinek ismertetése, magyarázata,
- virágkötészeti stílusok jellemzése,
- a virágkötészeti kompozíciók típusainak, jellemzőinek ismertetése,
- az egyes virágkötészeti kompozíciók készítési menetének ismertetése,
- ünnepek virágdíszeinek jellemzése,
- a kirakatrendezés sajátosságainak ismertetése,
- külső és belső terek tartós és alkalmi díszeinek jellemzése,
- a dísznövénytermesztés jelentőségének, felosztásának ismertetése,
- a dísznövénytermesztés környezeti feltételeinek ismertetése, magyarázata,
- a fontosabb növénycsoportok felhasználási lehetőségeinek ismertetése,
- a növényi részek jellemzése, felhasználásuk ismertetése a virágkötészetben,
- a növények életjelenségeinek (anyagcsere, növekedés és fejlődés, mozgás) jellemzése,
- a virágkötészeti szempontból fontos növénycsoportok jellemzése,
- a természetből begyűjthető, védett, mérgező, vagy allergiát kiváltó növények felsorolása, jellemzése,
- a legismertebb alkotóművészek (építészek, szobrászok, festők) munkássága, főbb műveinek ismertetése,
- az egyes korok építészeti, képzőművészeti stílusjegyeinek, díszítő motívumainak felismerése,
- a fontosabb műemlékek, képzőművészeti remekművek felismerése,
- a művészettörténeti fogalmak értelmezése,
- kereskedelmi ismeretek,
- jogi ismeretek,
- vállalkozói, gazdálkodási ismeretek,
- általános és speciális munkavédelmi szabályok,
- általános és speciális tűzvédelmi szabályok,
- általános és speciális környezetvédelmi szabályok.
A gyakorlati vizsga tartalma
- virágkötészeti kompozíciók összeállítása,
- kegyeleti koszorú készítése, virággal történő díszítése,
- menyasszonyi csokor készítése,
- ünnepkörhöz kapcsolódó készítmények összeállítása,
- kézben kötött csokor készítése és díszítése,
- tűzött vázadísz, virágtál vagy virágkosár készítése,
- ajándékdíszítés,
- ruha és hajdísz készítése,
- növénytál beültetés cserepes növényekkel vagy faiskolai áruval,
- sírcsokor készítése,
- urnakoszorú, urnadísz készítése,
- szabadon választott téma kidolgozása,
- az elkészült kötészeti munkák térbeli összerendezése,
- a virágkötészetben használatos, a növényismereti jegyzékben megnevezett növények megnevezése (kettős nevezéktannal),
- meghatározott funkciójú és alaprajzú építmény, belső tér növényi dekorációs berendezésének megtervezése, műleírása és árkalkulációjának elkészítése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyekből számított számtani átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni). 50 század esetén az írásbeli érdemjegye a meghatározó.
Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át, vagy a felismerési feladat esetén 65%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt, más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- az írásbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kapott,
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50%, vagy a felismerési feladat esetén 65% alatt teljesített.
Az elégtelenre minősített írásbeli vizsgát a javítóvizsgán meg kell ismételni.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Amennyiben a jelölt a gyakorlati vizsga bármely feladatát az előírt százalék alatt teljesítette, akkor csak a sikertelen feladatot kell megismételnie a javítóvizsgán.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Virágkötészet (Virágkötészet, Anyag- és eszközismeret)
Térberendezés (Kirakatrendezés, Külső és belső terek díszítése)
Dísznövényismeret (Dísznövénytermesztés, Növénytan)
Művészeti ismeretek (Művészettörténet, Esztétika)
Műszaki és építészeti ismeretek (Műszaki és építészeti ismeretek, Ábrázoló geometria)
Rajz
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek (Vállalkozói ismeretek, Gazdálkodási ismeretek, Kereskedelmi ismeretek)
Vezetési ismeretek (Vezetési és szervezési ismeretek, Jogi ismeretek, Pszichológia)
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Informatika
Szakmai idegen nyelv
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
Két és fél éves képzés esetén:
SorszámTantárgyElőkészítő évfolyam
18 hét*
I/13. évfolyam
37 hét *
II/14. évfolyam
34 hét*
Összes óraszám
Előkészítő ismeretek
1.Szakmai orientáció az agrár szakterületekre
Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakcsoportokra
592592
Előkészítő ismeretek összesen592592
Kötelező elméleti órák
2.Osztályfőnöki-181735
3.Testnevelés-373471
4.Virágkötészet-5568123
5.Térberendezés--3434
6.Dísznövényismeret-5551106
7.Művészeti ismeretek-55-55
8.Műszaki és építészeti ismeretek-373471
9.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--5151
10.Vezetési ismeretek--1717
11.Munka- és környezetvédelem-37-37
12.Informatika-171734
13.Szakmai idegen nyelv-5551106
Kötelező elmélet összesen592366374740
Kötelező gyakorlat
14.Virágkötészet-525217742
15.Térberendezés--105105
16.Dísznövényismeret-105105210
17.Rajz-7070140
18.Műszaki és építészeti ismeretek-282856
19.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek--105105
20.Vezetési ismeretek--3535
21.Informatika-353570
22.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat-140-140
Kötelező gyakorlat összesen-9037001603
Kötelező tantárgyak összesen592126910742935
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak-
23.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet-373471
24.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat-7070140
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen-107104211
Összes óraszám592137611783146
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Két éves képzés esetén:
SorszámTantárgyI/13. évfolyam
37 hét *
II/14. évfolyam
34 hét*
Összes
óraszám
Kötelező elméleti órák
1.Osztályfőnöki181735
2.Testnevelés373471
3.Virágkötészet5568123
4.Térberendezés-3434
5.Dísznövényismeret5551106
6.Művészeti ismeretek55-55
7.Műszaki és építészeti ismeretek373471
8.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-5151
9.Vezetési ismeretek-1717
10.Munka- és környezetvédelem37-37
11.Informatika171734
12.Szakmai idegen nyelv5551106
Kötelező elmélet összesen366374740
Kötelező gyakorlat
13.Virágkötészet525217742
14.Térberendezés-105105
15.Dísznövényismeret105105210
16.Rajz7070140
17.Műszaki és építészeti ismeretek282856
18.Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek-105105
19.Vezetési ismeretek-3535
20.Informatika353570
21.Nyári összefüggő szakmai gyakorlat140-140
Kötelező gyakorlat összesen9037001603
Kötelező tantárgyak összesen126910742935
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
22.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet373471
23.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat7070140
**Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen107104211
Összes óraszám137611783146
*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.
**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy.
Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

150. A Zöldség- és fűszernövény-termelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6207 08
2. szakképesítés megnevezése: Zöldség- és fűszernövény-termelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 6113
4. Szakképzési évfolyamok száma: -
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
6113Zöldségtermesztő
6129Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképesített zöldség- és fűszernövény-termelő vállalkozhat a legfontosabb zöldségnövények és a hazai fűszernövények szaporítására, telepítésére, ültetésére.
Végezheti a termesztéstechnológia műveleteit, a termelvények betakarítását, piaci előkészítését, tárolását. A saját maga és munkáltatója által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja.
Munkáját elsősorban szabadföldön, kisebbik részét termesztő létesítményben végzi. A tevékenység zömében fizikai munkát jelent.
A szakképesítés önmagában irányításra, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6207 01Dísznövény- és zöldségtermesztő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
A termesztéstechnológiai műveletek szakszerű elvégzése:
- a zöldség- és fűszernövények talaj előkészítése, szaporítása (vetés előtti magkezelés, vetés, palántanevelés, palánták kiültetése, dugványozás),
- a zöldség- és fűszernövények ápolási munkái (növényápoló talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem, sajátos ápolási munkák),
- a zöldségfélék és fűszernövények betakarítása, áru előkészítése, tárolása.
A piaci követelményeknek megfelelő értékesítés.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.
A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassújármű stb.) közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Zöldség- és fűszernövény-termesztés terén
- ismeri a zöldség-és fűszernövények táplálkozási jelentőségét,
- csoportosítani tudja a zöldség-és fűszernövényeket,
- ismeri a zöldség-és fűszernövények ökológiai igényeit,
- fel tudja sorolni a leggyakoribb műtrágyákat,
- meg tudja nevezni a leggyakrabban használt növényvédő szereket,
- jellemezni tudja a talajművelés fontosságát, hatását,
- jellemezni tudja a tápanyag-visszapótlás módjait és biológiai alapjait,
- igazolni tudja a vízminőség jelentőségét,
- különbséget tud tenni az öntözés módjai között,
- jellemezni tudja a zöldség- és fűszernövények általános ápolási munkáit,
- jellemezni tudja a zöldség- és fűszernövények speciális ápolási munkáit,
- ismeri a zöldség-és fűszernövények áruszedési sajátosságait,
- felsorolni és jellemezni tudja a zöldség- és fűszernövények leggyakoribb kártevőit, kórokozóit,
- ismeri és jellemezni tudja a zöldség- és fűszernövény- termelésben a leggyakrabban előforduló gyomnövényeket,
- meg tudja különböztetni a zöldség-és fűszernövény-termelésben leggyakrabban használt növényvédő szerek hatásmechanizmusát,
- jellemezni tudja a tárolás módjait,
- érti a tárolás biológiai folyamatait,
- értelmezni tudja a növényházi zöldségtermesztés szerepét, sajátosságait,
- ismeri a fóliás termesztő berendezések létesítését, üzemeltetését,
- helyesen alkalmazza a faj és fajta fogalmát,
- helyesen nevezi meg a zöldség- és fűszernövényeket,
- elemezni tudja a növények csírázásának és fejlődésének feltételeit,
- elemezni tudja a zöldség- és fűszernövények szaporítását (vetés előtti magkezelés, vetés, palántanevelés, palánták kiültetése, dugványozás),
- értékelni tudja a szerves- és a műtrágyák érvényesülésének feltételeit,
- össze tudja hasonlítani a trágyázás módjait, eszközeit, anyagait,
- elemezni és értékelni tudja a talaj- előkészítés módjait, eszközeit, anyagait,
- elemezni tudja a zöldség- és fűszernövények ápolási munkáit (növényápoló talajmunkák, fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem, speciális ápolási munkák),
- elemezni tudja a zöldségfélék és fűszernövények betakarítását, áru- előkészítését (kézi és gépi betakarítás, tisztítás, mosás, szárítás, válogatás, osztályozás, csomagolás) tárolását,
- elemezni tudja a növényi részek tárolhatóságának sajátosságait.
Műszaki ismeretek terén
- ismeri a belsőégésű motorok működési elvét, fő szerkezeti részeit,
- ismeri a villamosmotorok szerkezeti felépítését, működési elvét,
- ismeri az egytengelyes kerti traktor szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeinek karbantartását,
- ismeri a zöldség- és fűszernövény-termesztésben alkalmazott talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépeket, valamint öntözőberendezéseket,
- ismeri a zöldség- és fűszernövény-termesztésben használt kézi szerszámokat,
- ismeri és jellemezni tudja a vető- és palántázógépeket,
- ismeri és jellemezni tudja a betakarítás gépeit,
- ismeri és jellemezni tudja a szárító berendezéseket,
- ismeri a termesztő berendezések típusait és műszaki berendezéseit,
- kiválasztja a termesztés során használt építményeket, berendezéseket, gépeket, eszközöket, anyagokat.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri a vállalkozás lényegét, a vállalkozási formákat (egyéni, társas), a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,
- ismeri a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- ismeri a vállalkozás megindításának feltételeit és működtetésének feladatait,
- ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- ismeri a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- ismeri a készletnyilvántartás bizonylatait,
- ismeri a szerződés fogalmát, a szerződéskötés legfontosabb szabályait,
- értelmezni tudja a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- ismeri az áfa fogalmát,
- meg tudja magyarázni a kommunikáció jelentését, jelentőségét és ismeri a különböző kommunikációs formákat,
- felismeri és megnevezi a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit,
- felismeri és megnevezi a munkaviszony keletkezésének feltételeit,
- ismeri az álláskeresési technikákat,
- ismeri az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- ismeri a vállalkozás költségeit (állandó és változó),
- ismeri a leltározás követelményeit, folyamatát.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- ismeri a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem feladatait,
- ismeri a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- ismeri a kézi szerszámok tárolásának és használatának munkavédelmi előírásait,
- ismeri az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait,
- ismeri az elektromos berendezések üzemeltetésének szabályait,
- felismeri és megnevezi a munkája során előforduló tűzveszélyes anyagokat,
- elemzi a baleset-megelőzési módszereket,
- értelmezi az elsősegély-nyújtás szabályait,
- elemzi a tűz és a baleset utáni tennivalókat,
- jellemzi a védőeszközöket használatuk alapján.
3. Gyakorlati követelmények
Zöldség- és fűszernövény-termesztés terén
- felismeri a zöldség-és fűszernövények magvait, palántáit,
- felismeri a zöldség-és fűszernövények legfontosabb kórokozóit, kártevőit és a leggyakoribb gyomnövényeket,
- felismeri a kertészeti földnemeket, közegeket és bemutatja azok keverését, alkalmazási területeit,
- ismeri és alkalmazni tudja a környezetkímélő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),
- be tudja mutatni és el tudja végezni a zöldség-és fűszernövények speciális ápolási munkáit,
- be tudja mutatni és el tudja végezni a zöldség- és fűszernövények árukezelési munkáit,
- bemutatja a magvetés módjait és végrehajtja műveleteit,
- elvégzi a palántanevelés munkaműveleteit,
ismeri a kiültetésre alkalmas palánták jellemzőit, és ennek megfelelően termeszti meg azokat,
- bemutatja a zöldség- és fűszernövény-termelésben használatos ivartalan szaporítási módokat,
- végrehajtja az ivartalan szaporítás munkafolyamatait,
- elvégzi a zöldségfélék és fűszernövények ápolását (talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás),
- elvégzi a termények kézi és gépi betakarítását, áruvá készítését, csomagolását, tárolását.
Műszaki ismeretek terén
- irányítással el tudja végezni a talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő gépek traktorhoz való csatlakoztatását; üzemeltetésének, beállításának és karbantartásának alapvető fogásait,
- irányítással üzemeltetni tudja az öntöző berendezéseket,
- be tudja mutatni a zöldség-és fűszernövény-termesztésben használatos termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,
- bemutatja és értékeli a termesztés során alkalmazott támberendezések létesítését, karbantartását,
- működteti a kézi üzemeltetésű és háti motoros permetezőgépeket,
- létesíteni tud fóliaágyat, fóliasátrat, el tudja végezni üzemeltetésüket és karbantartásukat,
- helyesen végzi kéziszerszámokkal és kisgépekkel a talajmunkákat,
- elvégzi a trágyázás és az öntözés műveleteit,
- elvégzi a termények gépi betakarítását,
- beállítja a vetőgépet,
- elvégzi a kijelölt terület felmérését,
- készít tápkockás palántákat.
Gazdálkodási alapismeretek terén
- ismeri az árak kialakítását,
- ismeri hogyan kell viselkedni a vevőkkel és hogyan kell kiszolgálni,
- ismeri a leltározás menetét és részműveleteit, irányítás mellett el tudja végezni,
- el tud végezni egyszerű gazdaságossági számításokat,
- minták alapján készíteni tud egyszerűbb szerződéseket, kérelmeket,
- ki tudja tölteni az egyszerűbb nyomtatványokat,
- önéletrajzot tud készíteni,
- el tudja végezni a számlaadás műveletét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem terén
- meg tudja ítélni, mit kell tenni egy baleset, vagy tűz bekövetkezésekor,
- be tudja mutatni az elsősegély-nyújtási eljárásokat,
- alkalmazni tudja a baleset-megelőzés módszereit,
- használni tudja a tűzoltó eszközöket és készülékeket,
- használni tudja a védőeszközöket.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.
A zöldség- és fűszernövény-termelő rendelkezzen az átlagosnak megfelelő fizikai állóképességgel és monotóniatűréssel. Képes legyen a különböző időjárási viszonyok között végzett szabadföldi munkára.
Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a rendszeretet és a felelősségérzet.
A képzés fogyatékosok (enyhe értelmi fogyatékosok, siketek és nagyothallók, mozgáskorlátozottak - a korlátozottság fokától és jellegétől függően - számára iskolai rendszerben is megszervezhető.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
a szorgalmi időszak alatti szakmai elméleti és gyakorlati követelmények eredményes teljesítése,
- a tanfolyam alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
Köztes vizsga:
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- zöldségtermesztés,
- fűszernövény-termesztés,
- munka-, tűz- és környezetvédelem,
- műszaki ismeretek,
- gazdálkodási alapismeretek.
A zöldségtermesztés vizsgatárgy:
- a zöldségnövények gazdasági és táplálkozás-élettani jelentősége,
- a zöldségnövények fogalma és csoportosítása,
- a zöldségnövények termesztésének környezeti és gazdasági feltételei,
- a zöldségnövények szaporítási módjai,
- a zöldségnövények termesztési módjai,
- a zöldségnövények ápolási és betakarítási munkálatai,
- a zöldségnövények áru- előkészítése, tárolása,
- a legfontosabb zöldségnövények termesztés-technológiája
témaköröket foglalja magába.
A fűszernövény-termesztés vizsgatárgy:
- a fűszernövények gazdasági és táplálkozás-élettani jelentősége,
- a környezeti tényezők hatása a fűszernövények növekedésére, fejlődésére,
- a fűszernövények szaporítási és termesztési módjai,
- egyéves fűszernövények termesztése,
- kétéves fűszernövények termesztése,
- évelő fűszernövények termesztése,
- a fűszernövények betakarítása, szárítása,
- a fűszernövények csomagolása és tárolása
témaköröket foglalja magába.
A munka-, tűz- és környezetvédelem, műszaki ismeretek, gazdálkodási alapismeretek vizsgatárgy:
- az általános és speciális munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok,
- a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás módjai,
- a környezet- és természetvédelem feladata jelentősége,
- mezőgazdasági erő- és munkagépek ismerete, karbantartása,
- kertészetben használt kéziszerszámok,
- termesztő berendezések részei, típusai,
- talajművelés- és trágyázás gépei,
- öntözés gépei,
- vető- és palántázógépek,
- növényvédőgépek,
- betakarítás, szárítás és az árukezelés gépei,
- szállítás és anyagmozgatás gépei,
- tárolókkal szembeni műszaki követelmények,
- a vállalkozások megindításának feltételei,
- a vállalkozások működtetéséhez szükséges alapismeretek (készletnyilvántartás, leltározás, adózás, árak, költségek, szerződés fogalma, szabályai),
- a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei, a munkaviszony keletkezésének feltételei témaköröket foglalja magába.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.
A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- Zöldség- és fűszernövény-termesztés,
amely munkáltató jellegű, a teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt.
- Műszaki ismeretek, gazdálkodási ismeretek,
amely műszaki feladatokból (gép beállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás), bizonylatok kiállításából, szakmai számításokból összeállított, 30 perc alatt megoldható feladatokat tartalmaz.
- Felismerési feladat,
amely a szakmával kapcsolatos alapvető ismeretekből áll (termesztett zöldség- és fűszernövények magvainak, palántáinak, terméseinek ismerete, kór- és kárkép felismerés, eszközök, anyagok, gépelemek ismerete; legalább 30 db), amelyet 30 perc alatt kell megoldani.
A vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt a vizsgáztató intézmény állítja össze, a javasolt gyakorlati témakörök, valamint a gyakorlati követelmények figyelembevételével, úgy hogy azok a megadott időtartamok alatt szakszerűen elvégezhetők legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- a zöldség- és fűszernövények fogalma, csoportosítása,
- a zöldség- és fűszernövények környezeti igényei,
- a zöldség- és fűszernövények szaporítási módjai,
- a zöldség- és fűszernövények termesztési módjai,
- a zöldség- és fűszernövények általános és speciális ápolási munkái,
- a zöldség- és fűszernövények betakarítása,
- a zöldség- és fűszernövények árukezelése, egyszerű tartósítása, előfeldolgozása és tárolása,
- a zöldségnövények magtermesztése,
- a fűszernövények szárításának alapkövetelményei és módjai,
- a drog fogalma csomagolása és tárolása,
- a legfontosabb zöldségnövények termesztése,
- a legfontosabb fűszernövények termesztése,
- munkagépek felépítése és működése,
- termesztő berendezések és üzemeltetésük,
- általános és speciális munka- és környezetvédelmi szabályok,
- az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai,
- a balesetek megelőzésének módszerei,
- vállalkozási és adózási formák,
- a vállalkozásban alkalmazott árak, árképzés,
- a bizonylatok és számlák kiállításának szabályai,
- a szerződés fogalma,
- a szerződéskötés szabályai,
- a leltározás folyamata, követelményei.
A gyakorlati vizsga tartalma
- magvetés szaporítóládába,
- magvetés szabadföldi ágyásba kézzel vagy géppel,
- palánták tűzdelése,
- palánták felszedése és kiültetése,
- tápközeges és szálas palánták kiültetése,
- növények ivartalan szaporítása (tőosztás, gumóról, hagymáról való szaporítás, dugványozás),
- növényápolási munkák végzése (talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás),
- speciális ápolási munkák végzése (metszés, kötözés, hónaljazás stb.),
- termények szedése, áruvá készítése, csomagolása,
- permetezés háti permetezőgépekkel,
- fóliasátor helyének kitűzése, bordák felállítása,
- fóliasátrak és üvegházak karbantartási műveletei,
- gépbeállítás, üzemeltetés, szerszám- és gépkarbantartás,
- munkavédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó készülékek használata,
- szakmai számítások elvégzése,
- bizonylatok kitöltése,
- növény, növényi részek felismerése,
- kór- és kárképek felismerése,
- kézi szerszámok, anyagok, göngyölegek felismerése,
- gépelemek felismerése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.
Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért érdemjegy alapján kell megállapítani.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként egy-egy osztályzattal kell értékelni.
A szakmai elméleti vizsga végső érdemjegyét a szóbeli tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga végső érdemjegyét a három gyakorlati vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga alapján kell meghatározni a kerekítés szabályainak figyelembevételével (51 századtól felfelé kell kerekíteni).
Sikertelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgarészt, ahol a vizsgázó nem teljesíti az egyes feladatra adható elérhető pontszámok 50%-át.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt, más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Nem kaphat bizonyítványt az a jelölt, aki
- a szóbeli vizsgarészen egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve
- a gyakorlati vizsga egy vagy több vizsgarészén 50% alatt teljesített.
Javítóvizsgát a sikertelen szóbeli vizsga esetében abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
Ha bármely gyakorlati vizsgarészen a jelölt nem teljesítette az 50%-ot, akkor az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetve tantárgyból a vizsgát más vizsgarészből, illetve tantárgyból folytathatja.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei
A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK
Javasolt tantárgyak (modulok)
Zöldségtermesztés
Fűszernövény-termesztés
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Európai Uniós ismeretek (modul)[1]
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
TantárgyÓrák száma
ElméletGyakorlatÖsszesen
Zöldségtermesztés95231326
Fűszernövény-termesztés75168243
Műszaki ismeretek35105140
Gazdálkodási alapismeretek254267
Munka-, tűz- és környezetvédelem101424
Összesen240560800
Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.
[1] Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI.23.) FVM rendeletben jelentette meg.

3. számú melléklet a 93/2004.(V. 26.) FVM rendelethez

Az R. - 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított - Melléklete 153-156. sorszámú szakképesítésekkel, továbbá ezekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki az alábbiak szerint:

Sor-
szám
OKJ azonosító számSzakképesítés megnevezése
15355 6203 01Baromfitenyésztő és -termék-előállító technológus
15455 6203 02Sertéstenyésztő és -termék-előállító technológus
15555 6203 03Vadgazdálkodási technológus
15652 4641 04Térinformatikai menedzserasszisztens

153. A Baromfitenyésztő és -termék-előállító technológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6203 01
2. A szakképesítés megnevezése: Baromfitenyésztő és -termék-előállító technológus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 45 %
7. Gyakorlat aránya: 55%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3124Állattenyésztési technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A konkrét természeti és gazdasági környezet függvényében vállalkozás megtervezése, vállalkozás vezetése, közgazdasági követelményeknek megfelelő takarmány-növény termesztési, környezetcentrikus állattartási és állati termék feldolgozásával kapcsolatos feladatok folyamatos megvalósítása. A termelés és a termékértékesítés menedzselése, a munkavégzéshez szükséges információs tevékenység megvalósítása.
Tevékenységében alkalmazza a mezőgazdasági termelés legalapvetőbb szervezési, elemzési, piackutatási, értékesítési, pénzügyi, adózási, jogi és ügyviteli jellemzőit.
A baromfitenyésztő termék-előállító technológus, állattenyésztési, gépesítési, higiéniai és gazdálkodási ismeretei birtokában önálló vagy társas tevékenységben termelő, feldolgozó és értékesítő feladatokat lát el. A mezőgazdasági alaptevékenység megvalósítása mellett szolgáltató tevékenység ellátására is alkalmas. Részt vesz az élelmiszer feldolgozásban és szervezői, irányítói tevékenységet is ellát.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 02Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
53 6203 01Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
- baromfi tartásával kapcsolatos tenyésztési feladatok,
- baromfi takarmányozása, technológiai berendezések üzemeltetése,
- higiéniai és környezetvédelmi előírások betartása,
- az állatok állategészségügyi kezelése,
- takarmány megválasztása fajnak, korcsoportnak, hasznosításnak megfelelően,
- élőállat vagy állati termék értékesítése,
- a termények tárolása, feldolgozása,
- mezőgazdasági termeléshez és állati termék feldolgozáshoz szükséges gépek, berendezések kezelése, karbantartása,
- gazdálkodással kapcsolatos piackutatás végzése,
- szakmai kapcsolatok fenntartása az érdekvédelmi szervezetekkel és gazdaságkörnyezetével,
- vállalkozásának nyilvántartása, számítógépes programok elemzése.
2. Szakmai követelmények
Környezetvédelmi ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- az ökológiai alapfogalmakat,
- az ember és környezete kapcsolatrendszerét,
- a levegő, víz, talajszennyezés forrásait,
- a természet és a tájvédelem alapelveit.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti tényezők szerepét,
- a takarmány-kiegészítők környezeti hatását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- hullák és hulladékok kezelését, technológiáját,
- a környezeti ártalmak mérését (levegő, víz, talaj).
Munkavédelem terén
Ismeret szintjén tudja:
- a munkavédelem feladatát és jelentőségét,
- a baleset és foglalkozási betegségek fogalmát,
- a baleset-elhárítás szabályait,
- a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- a munkaegészségügyi jogszabályokat,
- helyi környezeti veszélyforrásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a környezetkárosítás okait, megelőzését,
- a környezetvédelmi törvények legfontosabb előírásait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az elsősegélynyújtás szabályait,
- a gépek, berendezések biztonságtechnikai előírásait,
- a tűzoltó anyagokat, eszközöket használni,
- munka- és környezetvédelmi eszközöket használni.
Számítástechnika és informatika terén
Ismeret szintjén tudja:
- a számítógép hardver és szoftver elemeit, azok fejlődéstörténetét,
- a számítógép gyakorlati alkalmazhatóságának feltételeit, eszközeit,
- a számítógépes hálózatok szerepét, jelentőségét,
- a kommunikáció tényezőit, azok jellemzőit,
- a kommunikációs tényezők működését,
- a kommunikáció verbális, írott valamint elektronikusan rögzített formáit,
- a kommunikációs tevékenység lehetőségeit és hatásvizsgálatát,
- a kommunikációs tevékenység szerepét az agráriumban.
Megértés szintjén tudja:
- a programozási nyelvek utasításait értelmezni,
- a probléma megoldáshoz szükséges algoritmusokat leírni,
- a szoftverek szerzői jogvédelmének jelentőségét,
- a kommunikációs eszközök szerkezetét, működését, felépítését,
- az információ, hír, üzenet fogalmát,
- az információ áramoltatás szerepét,
- értelmezni a kapott információt,
- a kommunikációs viselkedés általános és a régióra jellemző formáit,
- a gesztusnyelv és a külső megjelenés kommunikációs jelentőségét,
- a közvetlen lakókörnyezet (tanya, lakás, udvar) kommunikációs szerepét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az operációs rendszert felhasználni, valamint segédprogramokat használni, a szükséges beállításokat végrehajtani,
- a hálózatban való tájékozódást, adatvédelmet,
- elektronikus levelezést végrehajtani,
- az Internetben való információszerzés megvalósítását,
- a kommunikáció írott megjelenési formáit megtervezni, alkalmazni (levélpapír, embléma, névjegy),
- a magán és hivatalos levél, válaszlevél, megrendelés, nyugta alkalmazását,
- hirdetés feladását, fogadását, értelmezését,
- a verbális megnyilvánulások kultúrált használatát (beszélgetés, hozzászólás, felszólalás, stb.),
- tájékoztatást adni és fogadni,
- tárgyalást folytatni.
Idegen nyelv
Ismeret szintjén tudja:
- a tanult nyelv országának politikai, gazdasági helyzetét,
- a globális szövegértést,
- a szókincs és nyelvi struktúrák gazdaságát,
- a nyelvhelyességet és az önkorrekciót,
- szövegalkotást kulcsszavak és adatok alapján,
- szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelését.
Megértés szintjén tudja:
- speciális (szükséges) információk megértését,
- szöveg tartalmának összefoglalását magyarul,
- írott szöveg magyarra (anyanyelvre) fordítása,
- írott szöveg anyanyelvről idegen nyelvre fordítása,
- értsen meg és reagáljon (írásban és szóban) hosszabb szövegekre, melyek tartalmaznak időrendi és logikai összegzéseket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a szituációnak, illetve a feladatnak megfelelő formát,
- a helyesírást,
- válaszadást nyitott kérdésre,
- kérdőívek kitöltését,
- utasítások végrehajtását,
- hallott szöveg tartalmi összefoglalását,
- részvételt párbeszédben,
- képeken látható történet elbeszélését, befejezését,
- véleménynyilvánítást, érvelést, vitát,
- önéletrajz írását.
Műszaki ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- az erőgépek szerkezetét és működési elvét,
- a takarmány-előkészítő gépi berendezéseket,
- a takarmánykiosztó gépi berendezéseket,
- az itatás gépi berendezéseit,
- a trágyaeltávolítás gépi berendezéseit.
Megértés szintjén tudja:
- a keltetés gépeit, berendezéseinek működését,
- a baromfifeldolgozó gépek működését,
- takarmány-előkészítő gépek működését és kezelését,
- klimatikus berendezések működését és kezelését,
- a fűtés, szellőztetés módjait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a baromfitenyésztés munkafolyamatainak végzéséhez szükséges technológiai berendezéseket,
- működtetni a tartástechnológiai berendezéseket,
- működtetni a takarmányozás és itatás berendezéseit,
- működtetni a szellőző, világító és fűtőberendezéseket,
- működtetni a fertőtlenítés eszközeit,
- működtetni a keltetőgépeket,
- a baromfifeldolgozás gépeit működtetni.
Állatélettan és anatómia
Ismeret szintjén tudja:
- az állati sejt felépítését, életfunkcióit,
- az állati test szöveteinek csoportjait,
- az állati test szervrendszereinek felépítését, működését és a szervek neurohormonális szabályozását.
Megértés szintjén tudja:
- a mozgásszervek rendszerét, az emésztőkészülék tagolt felépítését,
- az emésztés folyamatát,
- az ivarszervek felépítését, működését és neurohormonális irányítását,
- a legfontosabb belső elválasztású mirigyek felépítését, működését,
- az emlősök és madarak közti különbségeket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a testtájak ismeretét,
- a küllem, kültakaró, ivarjelleg megítélését,
- a testrészek élelmiszeripari jelentőségét.
Általános állattenyésztéstan
Ismeret szintjén tudja:
- az állattartás tenyésztés, szaporítás fogalmát,
- a gazdasági állatok külső- belső értékmérő tulajdonságait,
- az átöröklés genetikai alapjait,
- törzskönyvezés munkáit, jelentőségét,
- a párosítás elveit, módjait.
Megértés szintjén tudja:
- a madarak és az emésztőkészülékének, ivarszervének felépítésbeli, működésbeli különbségét az emésztés, felszívódás folyamatát,
- a környezeti tényezők és a termelés közötti összefüggéseket összegyűjteni, összehasonlítani,
- megállapítani és értékelni a baromfifajok és épületek klímatényezőit, valamint az elhelyezés módjait,
- megmagyarázni a korszerű hízlalás élettani vonatkozásait és azok összefüggéseit a fogyasztói igényekkel,
- a külső és belső értékmérő tulajdonságokat,
- fejlődés, növekedés irányításának alapelveit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a baromfi testtájainak ismeretét és fontosabb húsipari elnevezésüket,
- az ivar meghatározását (naposbaromfi kivételével),
- a kültakaró szerkezetét, minőségének megítélését,
- az állati szervezet működése, a gondozás, a tartás, a takarmányozás közötti következtetéseket levonni,
- a szervek működését és az árutermelés közötti összefüggést,
- állatok gondozásával kapcsolatos napi feladatok ellátását,
- állatok szállításával kapcsolatos teendőket,
- hazánkban található baromfifajok és fajták jellemző tulajdonságait.
Takarmányozástan
Ismeret szintjén tudja:
- a takarmányok kémiai összetételét,
- a táplálóanyagok élettani szerepét,
- a vitaminok, ásványianyagok, antibiotikumok szerepét, egyéb kiegészítő anyagok jelentőségét az állati szervezetben,
- takarmányok csoportosítását és jellemzőit,
- a létfenntartás és termelés táplálóanyag szükségletét,
- az etethető takarmányok étrendi hatását.
- takarmánynövények tárolását és a velük szemben támasztott igényeket (minőségbiztosítás).
Megértés szintjén tudja:
- a táplálóanyag értékesülését és az azt befolyásoló tényezőket,
- az energiaforgalmat,
- a táplálóanyag arányt,
- a táplálóanyag szükséglet megállapításának módját.
- az ismertebb terménytárolási és tartósítási eljárásokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az egyes baromfifajokkal etethető takarmányokat,
- tápok, koncentrátumok, premixek felhasználását,
- az egyes baromfifajok takarmányozását,
- takarmányminősítés szempontjait,
- takarmánytáblázatok használatát,
- takarmányok előkészítésének módjait, takarmányok tárolását, tartósítását,
- a takarmánytervet elkészíteni,
- napi takarmányozást végrehajtani különböző baromfifajok esetében.
Baromfitenyésztéstan
Ismeret szintjén tudja:
- a baromfifélék nemzetgazdasági és üzemi jelentősége, az étkezésben betöltött szerepe,
- különböző elnevezések, kor, ivar, hasznosítás szerint,
- a tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, lúd, galamb fajtákat, hibrideket,
- a keltetés folyamatát és munkáit,
- a baromfifélék tenyésztési feltételeit, tartástechnológiáit.
Megértés szintjén tudja:
- a baromfifélék külső- és belső értékmérő tulajdonságait,
- ivarérés szabályozásának lehetőségeit,
- szaporítás feltételeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- különböző korú és hasznosítású baromfiak takarmányozását,
- a gondozás és környezetszabályozás végrehajtását,
- a nevelési, hízlalási, termelési eredmények mérését, ellenőrzését, értékelését,
- az állatok szállításával kapcsolatos teendőket,
- a kültakaró szerkezetét, minőségének megítélését (lúd).
Baromfi állategészségtan
Ismeret szintjén tudja:
- a betegséget okozó szervezetek sajátosságait,
- az állategészségügyi intézmények felépítését, feladatait,
- a gyakrabban előforduló vírus, baktérium, gomba és parazita okozta megbetegedéseket, azok jellemző tüneteit és az ellenük való védekezés lehetőségeit.
Megértés szintjén tudja:
- a környezet hatását a mikroorganizmusokra,
- a szervezet védelmi, védekezési rendszerét (immunizálás),
- az állatok gyógyszeres kezelésének szabályait,
- az állattartó telepek higiénikus üzemeltetését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az egészséges és beteg állat életjelenségeit megkülönböztetni,
- a fertőző állatbetegségek megelőzésének módjait,
- az állati hullák, hulladékok kezelését, megsemmisítését,
- a fertőtlenítést végrehajtani,
- az etetés, itatás higiéniáját betartani,
- állati gyógyszer beadását az állatorvos utasítása alapján.
Állati termék feldolgozás (baromfi)
Ismeret szintjén tudja:
- az állati termék előállítás folyamatához szükséges fajta és hibrid megválasztását,
- az állati szervezet és környezete közötti kölcsönhatást,
- a takarmányozás és a termékminőség közötti kapcsolatot.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti tényezők és a biológiai igények harmóniájának kapcsolatát,
- a termék-előállításhoz szükséges takarmányszükséglet megtervezését,
- a termék-előállítás élettani alapjait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a környezetszabályozás technológiáját az állat igényének megfelelően,
- az etetés, itatás technikáját,
- higiéniai feladatok ellátását,
- technológiai berendezések üzemeltetését,
- termék-előállításhoz szükséges szakfeladatok ellátását.
Közgazdasági ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a legfontosabb közgazdasági fogalmakat,
- gazdaságossági hatékonysági mutatókat,
- adózás szerepét, fogalmát, adózási viszonyokat,
- mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- számviteli alapelveket.
Megértés szintjén tudja:
- a termelés határértékének elemzését,
- az egyszeres könyvvezetés technikáját,
- a számlák kezelésének szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- hatékonysági számításokat,
- szerződés fogalmát, szerződéskötés szabályait,
- alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,
Mezőgazdasági ökonómia
Ismeret szintjén tudja:
- legfontosabb hozamalapító tényezőket az állattartásban,
- a genetikai képesség kihasználása,
- a gépi felszerelés az épület, a munkaerő, mint a termelésfeltétel rendszerei,
- vállalkozási lehetőségek a mezőgazdasági tevékenység esetében.
Megértés szintjén tudja:
- az állatok elhelyezését, a termeléshez szükséges feltételek megteremtését,
- a termelés ráfordításait, a termelés költségeit,
- a gazdálkodás eredményeit, jövedelemkategóriáit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az állattenyésztés hozamait, árbevételeit, költségeit, az eredményét befolyásoló tényezőket,
- a baromfitenyésztés termék-előállítás gazdaságossági számításait,
- az árképzési számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- a vállalkozás tervezését, üzleti terv elkészítését.
Marketing
Ismeret szintjén tudja:
- piac fogalmát, formáit és történeti áttekintését,
- marketing definíciókat,
- reklámtevékenységet, reklámhordozókat,
- a piac felosztását.
Megértés szintjén tudja:
- a piackutatást, információgyűjtést,
- marketing és a piaci környezet ismerete,
- fogyasztói vásárlói magatartásokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- marketing kommunikációt,
- termékpolitikát, árpolitikát és értékesítési csatornákat.
Menedzsment
Ismeret szintjén tudja:
- vezetés fogalma,
- vezetés szintjei,
- vezetési stílusok,
- termelés szervezése,
- vállalati erőforrások ismerete.
Megértés szintjén tudja:
- munkamegosztás, feladatkörök, hatáskörök, felelősség,
- vezetés és ellenőrzés folyamata,
- termelési és irányítási feladatok,
- munkaszervezés, munkafolyamatok.
Alkalmazás szintjén tudja:
- kommunikációs módok,
- vezetés feladatai,
- vezetői ellenőrzések: munkaerő, anyag, technológia, pénzügyek, külső- belső kapcsolatok ellenőrzése.
Személyiségfejlesztés
Ismeret szintjén tudja:
- személyiség fogalma,
- fontosabb személyiségi jegyek: érdeklődés, képesség, jellem, vérmérséklet,
- önismeret.
Megértés szintjén tudja:
- a vállalkozás emberi tényezői,
- alaptulajdonságok: gyakorlati érzék, önállóság, kíváncsiság, állhatatosság, kreativitás, önbizalom, kommunikációs készség.
Alkalmazás szintjén tudja:
- kommunikáció,
- hatékony kommunikáció,
- beszéd és kérdezés,
- kommunikáció szavak nélkül,
- konfliktushelyzetek,
- vezetői és vállalkozói tulajdonságok.
Mezőgazdasági számvitel és pénzgazdálkodás
Ismeret szintjén tudja:
- a számvitel fogalmát,
- a számvitel tárgyát, eszközeit és célját,
- a számvitel alrendszereit,
Megértés szintjén tudja:
- a vagyon és vagyonváltás eszközeit,
- a vállalkozás irányításának lehetőségeit és eszközeit,
- pénzforgalmi terv készítését,
- számviteli törvényt,
- a szerződéskötelmi jogokat,
- vállalkozások alapítása, formái,
- csődeljárás, végelszámolás, felszámolás fogalmait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vállalkozás pénzügyi helyzetének megállapításához szükséges adatok gyűjtését,
- adóbevallást készíteni,
- számviteli mérésmódokat alkalmazni, mérleg egyszeres vagy kettős könyvvitelt megvalósítani,
- a munkavállalás, a munkaviszony létrehozás és a megszüntetés jogi feltételeit,
- a szerződések létrejöttét, alakját, tárgyát, tartalmát,
- szerződések módosításának, megtámadásának jogi kérdéseit,
- alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait.
Keltetéstani ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- az embrió fejlődésének sajátosságait,
- a tojás képződését,
- keltetés technikai feltételeit,
- a tojáskezelés általános higiéniai szabályait.
Megértés szintjén tudja:
- a tojáselőállítás biológiája és anatómiája,
- a naposállatok élettana,
- a keltetés élettana.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a keltetés, tenyésztojás kezelése,
- keltetés technológiája,
- naposállat ápolása, kezelése, minősítése.
Tartósítóipari alapismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a romlásos jelenségeket és azok okait,
- tartósítási eljárásokat,
- tartósítási eljárások összekapcsolását, kombinálását,
- tartósítóipar nyersanyagait, segédanyagait és csomagolóanyagait,
- az általános üzemi higiénia követelményeit,
- minőségellenőrzés és a vizsgálati módszerek alapelveit.
Megértés szintjén tudja:
- a mikrobák élettevékenységének megváltoztatásához szükséges körülmények, környezeti tényezők megváltoztatásának szükségszerűségét,
- környezeti tényezők és a tartósítás közötti összefüggéseket,
- korszerű tartósítási eljárások élettani hatásait, azok összehasonlítását fogyasztói igényekkel, szokásokkal,
- a tartósítóipar fejlődésének, fejlesztésének alapelveit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a nyersanyagok és segédanyagok felhasználás szerinti elnevezését,
- felhasználás során a késztermék előállítás folyamatának összefüggéseit,
- az egyes alapvető tartósítási technológiák folyamatait végrehajtani,
- az egyszerűbb minőségellenőrzési vizsgálatokat elvégezni, azok eredményeit a termelésben hasznosítani,
- tartósítási eljárások kombinálását a gyártási folyamatokban,
- üzemi higiénia, üzemegészségügy és munkavédelem előírásait betartani.
3. Gyakorlati követelmények
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az állattenyésztési ágazatok összefüggéseit,
- a termelés szervezése,
- kommunikáció szavak nélkül,
- a takarmányok összetételét,
- kártevők és kórokozók elleni növényvédelmi munkálatokat, abrak takarmányok esetén,
- baromfi állatbetegségek felismerését, azok megelőzésének lehetőségét,
- állatok szakszerű elhelyezését, gondozását,
- erő- és munkagépek működését,
- a piacképes termék előállításának feltételeit,
- az anyagkezelést és terménytárolást,
- a számítógép gyakorlati alkalmazásának feltételeit,
- a feldolgozó üzem technológiai folyamatait,
- a mezőgazdasági támogatások rendszerét,
Jártasság szintjén tudja:
- termelési és irányítási feladatokat,
- az értékes beszéd összetevőit,
- a kézi és gépi munkák szervezését a termék-előállítás során,
- a baromfifeldolgozó gépek működését,
- a bizonylatok és nyilvántartások vezetését,
- a gépek és technológiai berendezések karbantartását,
- az emésztőkészülék felépítését baromfi esetében,
- a fontosabb szálas és abraktakarmányok felismerését,
- a takarmányok érzékszervi minősítését,
- a takarmányok szakszerű előkészítését baromfiak részére,
- a tenyésztési és szaporítási munkákat a baromfitenyésztésben,
- különböző baromfifélék tartástechnológiáit.
Készség szintjén tudja:
- az állatok testtájait és az értékes húsrészeket baromfi esetében,
- baromfitenyésztés költségelemzését,
- a munkaszervezés, beszerzés és értékesítés szervezését,
- sikeres tárgyalás lebonyolítását,
- partnerekkel való kapcsolattartást,
- munkáltatói feladatok ellátását,
- etetés, itatás technológiáját,
- üzleti terv készítését, szerződések kötésének feltételeit,
- adóbevallást elkészíteni,
- marketing terv készítését,
- számlázást és a vállalkozásának megfelelő könyvvitel alkalmazását,
- keltetés berendezésének működtetését,
- a baromfitartással, neveléssel kapcsolatos teendők ellátását, berendezések üzemeltetését.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került. A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti el. A dolgozat elkészítésére az utolsó félév áll rendelkezésre. A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítani kell egy meghatározott - a baromfitermék előállítással foglalkozó - téma kidolgozásával, hogy mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismereteket hasznosítani. Tudásanyaga alapján a komplex ismeretanyagokat egységes egésszé alakítania.
A szakdolgozat témája szabadon választható, a szakmai érdeklődésen belül, ha a képző intézet által elfogadott gyakorlatorientált témakörökhöz kapcsolódik. A szakdolgozatnak szakmai programra felépítettnek, a magyar nyelv szabályaihoz alkalmazkodó stílusúnak kell lennie. Be kell tartani a szakmai és formai követelményeket és be kell építeni az olvasott publikációkat, valamint az egyéni méréseket, megfigyeléseket.
Köztes vizsga: a központi program szerinti tantárgyi vizsgák (kreditek).
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- Állattenyésztési és gépészeti ismeretek
- Gazdálkodási és környezetvédelmi ismeretek
- Keltetéstani és tartósítóipari alapismeretek
A szóbeli vizsga része a szakdolgozat megvédése, amelyet külön osztályzattal kell értékelni.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga tételei háromféle feladatot tartalmaznak:
- "A" tételsor: Baromfitenyésztéssel kapcsolatos gyakorlati feladatok
- "B" tételsor: Ökonómiai, számítástechnikai és számviteli feladatok
- "C" tételsor: Keltetéstani ismeretek és tartósítóipari alapismeretek feladatok
Minden vizsgázónak két munkáltató és egy számítástechnikai vagy számviteli feladatot kell megoldani a gyakorlati vizsga során. A tételeket az FVM által kiadott, javasolt tételsor alapján a képző intézmény sajátosságainak megfelelően kell összeállítani. A gyakorlati vizsga folyamán alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat.
A gyakorlati vizsga időtartama 180 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán az általános alapozó, a kötelező szakmai és a kiegészítő speciális tantárgyaknak a központi programban meghatározott ismeretanyagát lehet - teljes körűen és komplex módon - számon kérni. Az elméleti vizsgán elsősorban az ismeretek elsajátításának mélységét, a problémafelismerő- és megoldó-készséget, a gyakorlati vizsgán az ismeretek alkalmazásának biztonságát és szakszerűségét kell megítélni. A szakmai vizsgán a jelölt teljesítményét az önálló munkavégzéshez, illetve a középirányítói munkaköri feladatok ellátásához szükséges tudásszint figyelembe vételével kell minősíteni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakdolgozatot és annak megvédését egyetlen, 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat osztályzata és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
a szakdolgozatra kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembe vételétel,
eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze.
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni.
Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

154. A Sertéstenyésztő és -termék-előállító technológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6203 02
2. A szakképesítés megnevezése: Sertéstenyésztő és -termék-előállító technológus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 45%
7. Gyakorlat aránya: 55%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3124Állattenyésztési technikus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A konkrét természeti és gazdasági környezet függvényében vállalkozás megtervezése, vállalkozás vezetése, közgazdasági követelményeknek megfelelő takarmány- növény termesztési, környezetcentrikus állattartási és állati termék feldolgozásával kapcsolatos feladatok folyamatos megvalósítása. A termelés és a termékértékesítés menedzselése, a munkavégzéshez szükséges információs tevékenység megvalósítása.
Tevékenységében alkalmazza a mezőgazdasági termelés legalapvetőbb szervezési, elemzési, piackutatási, értékesítési, pénzügyi, adózási, jogi és ügyviteli jellemzőit.
A sertéstenyésztő termék-előállító technológus, állattenyésztési, gépesítési, higiéniai és gazdálkodási ismeretei birtokában önálló vagy társas tevékenységben termelő, feldolgozó és értékesítő feladatokat lát el. A mezőgazdasági alaptevékenység megvalósítása mellett szolgáltató tevékenység ellátására is alkalmas. Részt vesz az élelmiszer feldolgozásban és szervezői, irányítói tevékenységet is ellát.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
31 6203 02Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
53 6203 04Sertéstenyésztő szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
- sertés tartásával kapcsolatos tenyésztési feladatok,
- sertés takarmányozása, technológiai berendezések üzemeltetése, higiéniai és környezetvédelmi előírások betartása,
- az állatok állategészségügyi kezelése,
- takarmány megválasztása fajnak, korcsoportnak, hasznosításnak megfelelően,
- élőállat vagy állati termék értékesítése,
- a termények tárolása, feldolgozása,
- mezőgazdasági termeléshez és állati termék feldolgozáshoz szükséges gépek, berendezések kezelése, karbantartása,
- gazdálkodással kapcsolatos piackutatás végzése,
- szakmai kapcsolatok fenntartása az érdekvédelmi szervezetekkel és gazdaságkörnyezetével,
- vállalkozásának nyilvántartása, számítógépes programok elemzése,
- sertéshús feldolgozása.
2. Elméleti követelmények
Környezetvédelmi ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- az ökológiai alapfogalmakat,
- az ember és környezete kapcsolatrendszerét,
- a levegő, víz, talajszennyezés forrásait,
- a természet és a tájvédelem alapelveit.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti tényezők szerepét,
- a takarmány-kiegészítők környezeti hatását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- hullák és hulladékok kezelését, technológiáját,
- a hígfázisú trágya kezelését,
- a környezeti ártalmak mérését (levegő, víz, talaj).
Munkavédelem terén
Ismeret szintjén tudja:
- a munkavédelem feladatát és jelentőségét,
- a baleset és foglalkozási betegségek fogalmát,
- a baleset-elhárítás szabályait,
- a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- a munkaegészségügyi jogszabályokat,
- helyi környezeti veszélyforrásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a környezetkárosítás okait, megelőzését,
- a környezetvédelmi törvények legfontosabb előírásait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az elsősegélynyújtás szabályait,
- a gépek, berendezések biztonságtechnikai előírásait,
- a tűzoltó anyagokat, eszközöket használni,
- munka- és környezetvédelmi eszközöket használni.
Számítástechnika és informatika terén
Ismeret szintjén tudja:
- a számítógép hardver és szoftver elemeit, azok fejlődéstörténetét,
- a számítógép gyakorlati alkalmazhatóságának feltételeit, eszközeit,
- a számítógépes hálózatok szerepét, jelentőségét,
- a kommunikáció tényezőit, azok jellemzőit,
- a kommunikációs tényezők működését,
- a kommunikáció verbális, írott valamint elektronikusan rögzített formáit,
- a kommunikációs tevékenység lehetőségeit és hatásvizsgálatát,
- a kommunikációs tevékenység szerepét az agráriumban.
Megértés szintjén tudja:
- a programozási nyelvek utasításait értelmezni,
- a probléma megoldáshoz szükséges algoritmusokat leírni,
- a szoftverek szerzői jogvédelmének jelentőségét,
- a kommunikációs eszközök szerkezetét, működését, felépítését,
- az információ, hír, üzenet fogalmát,
- az információ áramoltatás szerepét,
- értelmezni a kapott információt,
- a kommunikációs viselkedés általános és a régióra jellemző formáit,
- a gesztusnyelv és a külső megjelenés kommunikációs jelentőségét,
- a közvetlen lakókörnyezet (tanya, lakás, udvar) kommunikációs szerepét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az operációs rendszert felhasználni, valamint segédprogramokat használni, a szükséges beállításokat végrehajtani,
- a hálózatban való tájékozódást, adatvédelmet,
- elektronikus levelezést végrehajtani,
- az Internetben való információszerzés megvalósítását,
- a kommunikáció írott megjelenési formáit megtervezni, alkalmazni (levélpapír, embléma, névjegy),
- a magán és hivatalos levél, válaszlevél, megrendelés, nyugta alkalmazását,
- hirdetés feladását, fogadását, értelmezését,
- a verbális megnyilvánulások kultúrált használatát (beszélgetés, hozzászólás, felszólalás, stb.),
- tájékoztatást adni és fogadni,
- tárgyalást folytatni.
Idegen nyelv
Ismeret szintjén tudja:
- a tanult nyelv országának politikai, gazdasági helyzetét,
- a globális szövegértést,
- a szókincs és nyelvi struktúrák gazdagságát,
- a nyelvhelyességet és az önkorrekciót,
- szövegalkotást kulcsszavak és adatok alapján,
- szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelését.
Megértés szintjén tudja:
- speciális (szükséges) információk megértését,
- szöveg tartalmának összefoglalását magyarul,
- írott szöveg magyarra (anyanyelvre) fordítását,
- írott szöveg anyanyelvről idegen nyelvre fordítását,
- értsen meg és reagáljon (írásban és szóban) hosszabb szövegekre, melyek tartalmaznak időrendi és logikai összegzéseket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a szituációnak, illetve a feladatnak megfelelő formát,
- a helyesírást,
- válaszadást nyitott kérdésre,
- kérdőívek kitöltését,
- utasítások végrehajtását,
- hallott szöveg tartalmi összefoglalását,
- részvételt párbeszédben,
- képeken látható történet elbeszélését, befejezését,
- véleménynyilvánítást, érvelést, vitát,
- önéletrajz írását.
Műszaki ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- az erőgépek szerkezetét és működési elvét,
- a takarmány-előkészítő gépi berendezéseket,
- a takarmánykiosztó gépi berendezéseket,
- az itatás gépi berendezéseit,
- a trágyaeltávolítás gépi berendezéseit.
Megértés szintjén tudja:
- a sertéshús elsődleges feldolgozásának gépeit, berendezésének működési elvét,
- a tartósító hőkezelő berendezések működési elvét,
- hűtő- fagyasztó-berendezések üzemeltetési rendjét,
- takarmány-előkészítő gépek működését és kezelését,
- klimatikus berendezések működését és kezelését,
- a fűtés, szellőztetés módjait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a sertéstenyésztés munkafolyamatainak végzéséhez szükséges technológiai berendezéseket,
- működtetni a tartástechnológiai berendezéseket,
- működtetni a takarmányozás és itatás berendezéseit,
- működtetni a szellőző, világító és fűtőberendezéseket,
- működtetni a fertőtlenítés eszközeit,
- működtetni a húsipari gépeket.
Állatélettan és anatómia
Ismeret szintjén tudja:
- az állati sejt felépítését, életfunkcióit,
- az állati test szöveteinek csoportjait,
- az állati test szervrendszereinek felépítését, működését és a szervek neurohormonális szabályozását.
Megértés szintjén tudja:
- a mozgásszervek rendszerét, az emésztőkészülék tagolt felépítését,
- az emésztés folyamatát,
- az ivarszervek felépítését, működését és neurohormonális irányítását,
- a legfontosabb belső elválasztású mirigyek felépítését, működését,
- az emlősök és madarak közti különbségeket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a testtájak ismeretét,
- a küllem, kültakaró, ivarjelleg megítélését,
- a testrészek élelmiszeripari jelentőségét.
Általános állattenyésztéstan
Ismeret szintjén tudja:
- az állattartás tenyésztés, szaporítás fogalmát,
- a gazdasági állatok külső- belső értékmérő tulajdonságait,
- az átöröklés genetikai alapjait,
- törzskönyvezés munkáit, jelentőségét,
- a párosítás elveit, módjait.
Megértés szintjén tudja:
- rendszertani egységek fogalmait,
- tenyésztési módszereket, a tenyészérték-becslés alapjait,
- tenyészegyedek kiválasztásának szakszerű módszereit,
- környezeti tényezők hatását az állati szervezetre.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a sertés testtájainak ismeretét és azok húsipari elnevezését,
- típus, kondíció, ivari jellemzők megítélését,
- állatok gondozásával kapcsolatos napi feladatok ellátását,
- az állatok egyedi megjelölését.
Takarmányozástan
Ismeret szintjén tudja:
- a takarmányok kémiai összetételét,
- a táplálóanyagok élettani szerepét,
- a vitaminok, ásványianyagok, antibiotikumok szerepét, egyéb kiegészítő anyagok jelentőségét az állati szervezetben,
- takarmányok csoportosítását és jellemzőit,
- a létfenntartás és termelés táplálóanyag szükségletét,
- az etethető takarmányok étrendi hatását.
- takarmánynövények tárolását és a velük szemben támasztott igényeket (minőségbiztosítás).
Megértés szintjén tudja:
- a táplálóanyag értékesülését és az azt befolyásoló tényezőket,
- az energiaforgalmat,
- a táplálóanyag arányt,
- a táplálóanyag szükséglet megállapításának módját,
- az ismertebb terménytárolási és tartósítási eljárásokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- tápok, koncentrátumok, premixek felhasználását,
- takarmányminősítés szempontjait,
- takarmánytáblázatok használatát,
- takarmányok előkészítésének módjait, takarmányok tárolását, tartósítását,
- a takarmánytervet elkészíteni,
- napi takarmányozást végrehajtani.
Sertéstenyésztéstan
Ismeret szintjén tudja:
- a környezeti tényezők hatását az állati szervezetre,
- az értékmérő tulajdonságok ismerete alapján a tenyészállat kiválasztását,
- a tenyésztési eljárásokat, hibridek előállításának alapelveit,
- az egyedi jelölés módjait,
- a sertés főbb anatómiai és élettani sajátosságait,
- tulajdonságok átöröklésének genetikai alapjait,
- tenyésztés, szaporítás témakörökhöz kapcsolódó fogalmakat,
- az SEUROP - minősítést.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti tényezők és a termelés közötti összefüggéseket összegyűjteni, összehasonlítani,
- megállapítani és értékelni a sertéstartó épületek klímatényezőit, valamint az elhelyezés módjait,
- megmagyarázni a korszerű hízlalás élettani vonatkozásait és azok összefüggéseit a fogyasztói igényekkel,
- a külső és belső értékmérő tulajdonságokat,
- a párosítás, pároztatás elveit, módjait,
- vemhes kocák gondozását, fialás körüli teendőket,
- a malacok fejlődésének, növekedésének irányítási alapelveit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a sertés testtájainak ismeretét és fontosabb húsipari elnevezésüket,
- a kültakaró szerkezetét, minőségének megítélését,
- az állati szervezet működése, a gondozás, a tartás, a takarmányozás közötti következtetéseket levonni,
- a szervek működését és az árutermelés közötti összefüggést,
- megítélni az ivarzó egyedeket,
- fialás körüli teendőket,
- állatok gondozásával kapcsolatos napi feladatok ellátását,
- állatok szállításával kapcsolatos teendőket,
- hazánkban található sertésfajták és hibridek jellemző tulajdonságait.
Sertés állategészségtan
Ismeret szintjén tudja:
- a betegséget okozó szervezetek sajátosságait,
- az állategészségügyi intézmények felépítését, feladatait,
- a gyakrabban előforduló vírus, baktérium, gomba és parazita okozta megbetegedéseket, azok jellemző tüneteit és az ellenük való védekezés lehetőségeit.
Megértés szintjén tudja:
- a környezet hatását a mikroorganizmusokra,
- a szervezet védelmi, védekezési rendszerét (immunizálás),
- az állatok gyógyszeres kezelésének szabályait,
- az állattartó telepek higiénikus üzemeltetését,
- a mentesség fenntartásának szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az állatszállítás állategészségügyi szabályait,
- az egészséges és beteg állat életjelenségeit megkülönböztetni,
- a fertőző állatbetegségek megelőzésének módjait,
- az állati hullák, hulladékok kezelését, megsemmisítését,
- a fertőtlenítést végrehajtani,
- az etetés, itatás higiéniáját betartani,
- állati gyógyszer beadását az állatorvos utasítása alapján.
Állati termék feldolgozás (baromfi)
Ismeret szintjén tudja:
- az állati termék előállítás folyamatához szükséges fajta és hibrid megválasztását,
- az állati szervezet és környezete közötti kölcsönhatást,
- a takarmányozás és a termékminőség közötti kapcsolatot.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti tényezők és a biológiai igények harmóniájának kapcsolatát,
- a termék-előállításhoz szükséges takarmányszükséglet megtervezését,
- a termék-előállítás élettani alapjait,
- a növekedés és hízlalás élettani folyamatait,
- a vágóáru húsminősítését és az értékes húsrészek arányait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a környezetszabályozás technológiáját az állat igényének megfelelően,
- az etetés, itatás technikáját,
- higiéniai feladatok ellátását,
- technológiai berendezések üzemeltetését,
- termék-előállításhoz szükséges szakfeladatok ellátását.
Közgazdasági ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a legfontosabb közgazdasági fogalmakat,
- gazdaságossági hatékonysági mutatókat,
- adózás szerepét, fogalmát, adózási viszonyokat,
- mezőgazdasági támogatás rendszerét,
- könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban,
- számviteli alapelveket.
Megértés szintjén tudja:
- a termelés határértékének elemzését,
- az egyszeres könyvvezetés technikáját,
- a számlák kezelésének szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- hatékonysági számításokat,
- szerződés fogalmát, szerződéskötés szabályait,
- alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait.
Mezőgazdasági ökonómia
Ismeret szintjén tudja:
- legfontosabb hozamalapító tényezőket az állattartásban,
- a genetikai képesség kihasználása,
- a gépi felszerelés az épület, a munkaerő, mint a termelésfeltétel rendszerei,
- vállalkozási lehetőségek a mezőgazdasági tevékenység esetében.
Megértés szintjén tudja:
- az állatok elhelyezését, a termeléshez szükséges feltételek megteremtését,
- a termelés ráfordításait, a termelés költségeit,
- a gazdálkodás eredményeit, jövedelemkategóriáit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az állattenyésztés hozamait, árbevételeit, költségeit, az eredményét befolyásoló tényezőket,
- sertéstenyésztő termék-előállítás gazdaságossági számításait,
- az árképzés számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- a vállalkozás tervezését, üzleti terv elkészítését.
Marketing
Ismeret szintjén tudja:
- piac fogalma, formái és történeti áttekintése,
- marketing definíciókat,
- reklámtevékenységet, reklámhordozókat,
- a piac felosztását.
Megértés szintjén tudja:
- a piackutatást, információgyűjtést,
- marketing és a piaci környezet ismerete,
- fogyasztói vásárlói magatartásokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- marketing kommunikációt,
- termékpolitikát, árpolitikát és értékesítési csatornákat.
Menedzsment
Ismeret szintjén tudja:
- vezetés fogalma,
- vezetés szintjei,
- vezetési stílusok,
- termelés szervezése,
- vállalati erőforrások ismerete.
Megértés szintjén tudja:
- munkamegosztás, feladatkörök, hatáskörök, felelősség,
- vezetés és ellenőrzés folyamata,
- termelési és irányítási feladatok,
- munkaszervezés, munkafolyamatok.
Alkalmazás szintjén tudja:
- kommunikációs módok,
- vezetés feladatai,
- vezetői ellenőrzések: munkaerő, anyag, technológia, pénzügyek, külső- belső kapcsolatok ellenőrzése.
Személyiségfejlesztés
Ismeret szintjén tudja:
- személyiség fogalma,
- fontosabb személyiségi jegyek: érdeklődés, képesség, jellem, vérmérséklet,
- önismeret.
Megértés szintjén tudja:
- a vállalkozás emberi tényezői,
- alaptulajdonságok: gyakorlati érzék, önállóság, kíváncsiság, állhatatosság, kreativitás, önbizalom, kommunikációs készség.
Alkalmazás szintjén tudja:
- kommunikáció,
- hatékony kommunikáció,
- beszéd és kérdezés,
- kommunikáció szavak nélkül,
- konfliktushelyzetek,
- vezetői és vállalkozói tulajdonságok.
Mezőgazdasági számvitel és pénzgazdálkodás
Ismeret szintjén tudja:
- a számvitel fogalmát,
- a számvitel tárgyát, eszközeit és célját,
- a számvitel alrendszereit.
Megértés szintjén tudja:
- a vagyon és vagyonváltás eszközeit,
- a vállalkozás irányításának lehetőségeit és eszközeit,
- pénzforgalmi terv készítését,
- számviteli törvényt,
- a szerződéskötelmi jogokat,
- vállalkozások alapítása, formái,
- csődeljárás, végelszámolás, felszámolás fogalmait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vállalkozás pénzügyi helyzetének megállapításához szükséges adatok gyűjtését,
- adóbevallást készíteni,
- számviteli mérésmódokat alkalmazni, mérleg egyszeres vagy kettős könyvvitelt megvalósítani,
- a munkavállalás, a munkaviszony létrehozás és a megszüntetés jogi feltételeit,
- a szerződések létrejöttét, alakját, tárgyát, tartalmát,
- szerződések módosításának, megtámadásának jogi kérdéseit,
- alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait.
Sertés mesterséges termékenyítése
Ismeret szintjén tudja:
- tenyésztési eljárásokat, hibridsertés előállítását,
- az ivarérettség, tenyészérettség fogalmát,
- tenyészkanok felnevelését, tartását,
- a természetes pároztatás feltételeit.
Megértés szintjén tudja:
- a kanok termékenyítőképességét befolyásoló tényezőket,
- a fiatal kanok fantomra szoktatásának elvi alapjait,
- a koca nemi szervének anatómiai felépítését,
- a nemi ciklus szakaszait,
- a termékenyítés adminisztratív előállításait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a kocák, kanok viselkedését párzáskor,
- a termékenyítés optimális időpontjának meghatározását,
- a mesterséges termékenyítés eszközeit, módjait,
- a vemhesség megállapítását,
- az ondóvételt, az ondó hígítását, kiszerelését, tárolását, szállítását,
- a fiatal kanok fantomra szoktatását.
Tartósítóipari alapismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a romlásos jelenségeket és azok okait,
- tartósítási eljárásokat,
- tartósítási eljárások összekapcsolását, kombinálását,
- a tartósítóipar nyersanyagait, segédanyagait és csomagolóanyagait,
- az általános üzemi higiénia követelményeit,
- minőségellenőrzés és a vizsgálati módszerek alapelveit.
Megértés szintjén tudja:
- a mikrobák élettevékenységének megváltoztatásához szükséges körülmények, környezeti tényezők megváltoztatásának szükségszerűségét,
- környezeti tényezők és a tartósítás közötti összefüggéseket,
- korszerű tartósítási eljárások élettani hatásait, azok összehasonlítását fogyasztói igényekkel, szokásokkal,
- a tartósítóipar fejlődésének, fejlesztésének alapelveit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a nyersanyagok és segédanyagok felhasználás szerinti elnevezését,
- felhasználás során a késztermék előállítás folyamatának összefüggéseit,
- az egyes alapvető tartósítási technológiák folyamatait végrehajtani,
- az egyszerűbb minőségellenőrzési vizsgálatokat elvégezni, azok eredményeit a termelésben hasznosítani,
- tartósítási eljárások kombinálását a gyártási folyamatokban,
- üzemi higiénia, üzemegészségügy és munkavédelem előírásait betartani.
3. Gyakorlati követelmények
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az állattenyésztési ágazatok összefüggéseit,
- a termelés szervezése,
- kommunikáció szavak nélkül,
- a takarmányok összetételét,
- sertés állatbetegségek felismerését, azok megelőzésének lehetőségét,
- állatok szakszerű elhelyezését, gondozását,
- erő- és munkagépek működését,
- a piacképes termék előállításának feltételeit,
- az anyagkezelést és terménytárolást,
- a számítógép gyakorlati alkalmazásának feltételeit,
- a feldolgozó üzem technológiai folyamatait,
- a mezőgazdasági támogatások rendszerét,
Jártasság szintjén tudja:
- termelési és irányítási feladatokat,
- az értékes beszéd összetevőit,
- a kézi és gépi munkák szervezését a termék-előállítás során,
- a húsfeldolgozás gépi berendezéseit,
- a bizonylatok és nyilvántartások vezetését,
- a gépek és technológiai berendezések karbantartását,
- az emésztőkészülék felépítését sertés esetében,
- a fontosabb szálas és abraktakarmányok felismerését,
- a takarmányok érzékszervi minősítését,
- a takarmányok szakszerű előkészítését sertések részére,
- a tenyésztési és szaporítási munkákat a sertéstenyésztésben.
Készség szintjén tudja:
- az állatok testtájait és az értékes húsrészeket baromfi esetében,
- sertéstenyésztés költségelemzését,
- a munkaszervezés, beszerzés és értékesítés szervezését,
- sikeres tárgyalás lebonyolítását,
- partnerekkel való kapcsolattartást,
- munkáltatói feladatok ellátását,
- etetés, itatás technológiáját,
- üzleti terv készítését, szerződések kötésének feltételeit,
- sertés állományváltozási tervének készítését és takarmányszükségletének a megtervezését,
- adóbevallást elkészíteni,
- marketing terv készítését,
- mesterséges termékenyítés eszközeinek használatát,
- számlázást és a vállalkozásának megfelelő könyvvitel alkalmazását,
- keltetés berendezésének működtetését,
- a sertéstartással, neveléssel kapcsolatos teendők ellátását, berendezések üzemeltetését.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került. A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti el. A dolgozat elkészítésére az utolsó félév áll rendelkezésre. A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítani kell egy meghatározott - a sertéstermék előállítással foglalkozó - téma kidolgozásával, hogy mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismereteket hasznosítani. Tudásanyaga alapján a komplex ismeretanyagokat egységes egésszé kell alakítania.
A szakdolgozat témája szabadon választható, a szakmai érdeklődésen belül, ha a képző intézet által elfogadott gyakorlatorientált témakörökhöz kapcsolódik. A szakdolgozatnak szakmai programra felépítettnek, a magyar nyelv szabályaihoz alkalmazkodó stílusúnak kell lennie. Be kell tartani a szakmai és formai követelményeket és be kell építeni az olvasott publikációkat, valamint az egyéni méréseket, megfigyeléseket.
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
Állattenyésztési és gépészeti ismeretek
Gazdálkodási és környezetvédelmi ismeretek
Szaporítási és tartósítóipari alapismeretek
A szóbeli vizsga része a szakdolgozat megvédése, amelyet külön osztályzattal kell értékelni.
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga tételei háromféle feladatot tartalmaznak:
- "A" tételsor: Sertéstenyésztéssel kapcsolatos gyakorlati feladatok
- "B" tételsor: Ökonómiai, számítástechnikai és számviteli feladatok
- "C" tételsor: Sertés mesterséges termékenyítése és tartósítóipari alapismeretek
Minden vizsgázónak két munkáltató és egy számítástechnikai vagy számviteli feladatot kell megoldani a gyakorlati vizsga során. A tételeket az FVM által kiadott, javasolt tételsor alapján a képző intézmény sajátosságainak megfelelően kell összeállítani. A gyakorlati vizsga folyamán alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat.
A gyakorlati vizsga időtartama 180 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán az általános alapozó, a kötelező szakmai és a kiegészítő speciális tantárgyaknak a központi programban meghatározott ismeretanyagát lehet - teljes körűen és komplex módon - számon kérni. Az elméleti vizsgán elsősorban az ismeretek elsajátításának mélységét, a problémafelismerő- és megoldó-készséget, a gyakorlati vizsgán az ismeretek alkalmazásának biztonságát és szakszerűségét kell megítélni. A szakmai vizsgán a jelölt teljesítményét az önálló munkavégzéshez, illetve a középirányítói munkaköri feladatok ellátásához szükséges tudásszint figyelembe vételével kell minősíteni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakdolgozatot és annak megvédését egyetlen, 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat osztályzata és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
a szakdolgozatra kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembe vételétel,
eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze.
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni.
Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

155. A Vadgazdálkodási technológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6203 03
2. A szakképesítés megnevezése: Vadgazdálkodási technológus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3125
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 40 %
7. Gyakorlat aránya: 60 %
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
3125Vadgazdálkodási technológus
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A vadászati jog tulajdonosával, használójával együttműködve biztosítja a vadgazdálkodásban a korszerű tenyésztési technológiák alkalmazását, a termelési folyamatok közép és felső szintű tervezését, szervezését, irányítását és a végrehajtás ellenőrzését. Fontosabb munkaterületei a vadgazdálkodás tenyésztési technológiáinak tervezése, előkészítése és a végrehajtás ellenőrzése (vadtakarmány gazdálkodás, szaporítás, vadvédelem, tenyésztés, állománynevelés, állományszabályozás, állományhasznosítás, feldolgozás, és értékesítés).
Integrált természet és környezetvédelem biztosítása a szakhatósági keretek között. A mindenkori vadászati, vadgazdálkodási törvények betartása, betartatása, vagyonvédelem. Vadászati szolgáltatás, vadászati vendégfogadás, vendéglátás, vadászturizmus szervezése, trófeakészítés és ismeretterjesztés.
Vadbiológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi kutatásokban való részvétel, megfigyelés, felmérés, adatszolgáltatás, új technológiák kipróbálása és alkalmazása.
Vadegészségügyi teendők ellátása az állatorvos rendelkezése szerint.
Közreműködik a pénzügyi tervek elkészítésében és a pénzügyi döntésekben.
Szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, nyilvántart a számviteli törvény alapján, és elemzési feladatokat végez.
Közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében.
Munkája során az érvényes jogszabályokat megismeri, és azokat alkalmazza.
A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, egyes esetekben önálló vállalkozások létrehozására is jogosít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
52 6203 02Vadgazdálkodási technikus
33 6203 02Vadász, vadtenyésztő
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Vadvédelemről gondoskodik, ismeri az élettelen és élő károsító tényezőket, valamint a mikroorganizmusok által okozott betegségeket és a szőrmés, szárnyas kártevőket megfelelőképpen távol tartja, illetve gyéríti.
Mesterséges vadtenyésztés, szaporítás, intenzív és félvadtenyésztési technológiák ismerete, valamint vadaskert üzemeltetése.
A szükséges takarmány bázis biztosítása, természetes és mesterséges eredetű vadtakarmányokkal. Élőhely fejlesztés és vadgazdálkodás.
Vadkár megelőzése, elhárítása. A hasznosítás alatt álló vadállomány környezet terhelő hatását ismeri, kidolgozza a védekezési módokat. Részt vesz a kártérítési eljárásokban.
Állomány hasznosítási módszerek gazdaságos és jövedelmező alkalmazása. Vadbefogás, vadászat, vadásztatás.
Élőállat, állati termék értékesítése, feldolgozása, manipulálása, trófeák kikészítése, preparálása, trófea bírálat ismerete és végrehajtása.
Vadászati szolgáltatás, vendégfogadás, ellátás, kísérés, vadásztatás, vadászturizmus szervezése, vendéglátás. A külföldi vadászvendéggel való kapcsolattartás érdekében idegen nyelv ismerete.
Piackutatási tevékenységet folytat, végzi az egyes vadfajok takarmányozását.
Vadkereskedelem, vadkereskedelmi ismeretek: vadátvétel, minősítés, átvevő hely üzemeltetése, értékesítés szervezése, piackutatás, az átvevőhelyek állategészségügyi és környezetvédelmi ismerete.
Vadászati igazgatás érdekvédelem. Vállalkozási formák, üzleti terv készítése, tervezés, ágazati és hatósági kapcsolatok. A természet és környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása és ismerete.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
matematikából:
- matematikai szimbólumokat, jelöléseket,
- matematikai fogalmakat, tételeket, egyszerűbb tételek bizonyítását és következményeit,
- feladat megoldási módszereket,
kémiából:
- kémiai tényeket,
- alapvető analitikai módszereket
- egyes fogalmak meghatározását,
- kémiai szimbólumokat, jelöléseket (vegyjeleket, képleteket) és azok jelentését,
- kémiai elnevezéseket (elemek és vegyületek nevét, kémiai fogalmak és folyamatok,
- eszközök és eljárások neveit),
munkavédelemből:
- a munkavédelem feladatát, jelentőségét,
- a baleset és a foglalkozási betegségek fogalmát,
- a baleset elhárítás szabályait, vadásztatási, balesetvédelem, megelőzés,
- a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- a munkaegészségügyi jogszabályokat,
környezetvédelemből:
- az ökológiai alapfogalmakat,
- az ember és környezete kapcsolatrendszerét,
- a levegő, a víz és a talajszennyezés forrásait,
- a természet és a tájvédelem alapelveit,
- védett és fokozottan védett állatok, növények ismeretét és az élőhely szabályozás módszereit,
számítástechnikából:
- a számítógép gyakorlati alkalmazhatóságának feltételeit, eszközeit,
- a számítógépes hálózatok szerepét, jelentőségét,
- számítógépek programok használatát az állományszabályozás és takarmányozás területén
gazdálkodási ismeretekből:
- a vállalkozási lehetőségeket, ezek jogi formáit,
- a vállalkozások adó és társadalombiztosítási szabályait,
- a számviteli, pénzkezelési, könyvvezetési szabályokat,
- a biztosítási, hitelezési alapvető tudnivalókat,
vadászati állattanból:
- vadászható fajokat az egyes földrészeken: Afrika, Amerika, Európa, Ázsia,
- a vadfajok rendszertani besorolásának alapjait,
- a vadfajok természetrajzát,
erdészeti ismeretekből:
- a hazai erdészeti gazdálkodás szervezeti felépítését,
- az erdőtelepítés, nevelés, gondozás, hasznosítás szakmai tudnivalóit,
vadászat eszközei és módjai c. tárgyból
- a fegyverek fejlődéstörténetét,
- a történelmi vadászati módokat,
- fegyver ismeret, fegyver használat (önvédelmi, sörétes és golyós puska),
vadtenyésztésből:
- a vadtenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárásokat,
- az örökléstan alapjait,
- apró és nagyvad tenyésztési eljárásokat,
- vadmadár keltetés munkafolyamatait,
vadtartás higiéniája és egészségügye c. tárgyból:
- az állat és környezete kapcsolatát,
- a kórokokat,
- zoonózisokat,
- vadátvétel állategészségügyi szabályait,
vadtakarmányozásból:
- a takarmányok kémiai összetételét,
- a takarmányok élettani hatását,
kinológiából:
- az egyes munkára kitenyésztett kutyafajtákat,
- a kutya anatómiai felépítését, idegrendszer típusokat,
- alapkiképzés mentet, módszereit,
vadászati jogból:
- a jogi alapfogalmakat és EU előírásokat,
- a leggyakrabban használatos beadványtípusokat,
- állatexport jogi szabályozását,
géptan és műszaki ismeretekből:
- a mezőgazdasági és erdészeti erőgépek valamint a terepjáró gépjárművek szerkezeti felépítését, működését,
- a tenyésztéssel, tartással összefüggő technológiák műszaki vonatkozásait,
állományhasznosításból:
- a létszámbecslés alapjait, lehetőségeit,
- az egyes vadfajok dinamikáját meghatározó tényezőket,
trófeabírálatból:
- a trófea fogalma, a bírálat alapelvei,
- trófea készítés, preparálás,
vadfeldolgozásból:
- az apróvad nagyüzemi feldolgozását,
- a nagyvad nagyüzemi feldolgozását.
Jártasság szintjén tudja:
matematikából:
- a probléma megfogalmazását és megoldási módszer megkeresését,
- az egyes matematikai témakörök (algebra, analízis, geometria, valószínűség számítás) összekapcsolódási pontjait,
kémiából:
- az egyes elemek, vegyületek szerepét az élő szervezetek működésében,
- szabályozási mechanizmusokat,
- különböző kemikáliák hatását az élő szervezetekre, illetve ezek esetleges kölcsönhatásait,
munkavédelemből:
- a környezetkárosítás munkavédelmi összefüggéseit,
- a szakterület jellemző veszélyforrásait,
környezetvédelemből:
- a környezeti tényezők szerepét, és az élőhelyet befolyásoló hatását,
- a növényvédő szerek, műtrágyák, takarmány kiegészítők környezeti hatását,
számítástechnikából:
- a programozási nyelvek utasításainak értelmezését,
- a szükséges algoritmusok leírását,
- a szoftverek szerzői jogvédelmét,
gazdálkodási ismeretekből:
- a közgazdaságtan alapfogalmait,
- a mezőgazdasági támogatási, szaktanácsadási rendszert,
- a marketing tevékenység alapelemeit,
- a könyvvezetés szabályait,
- a társasági jog alapvető rendelkezéseit,
vadászati állattanból:
- az európai vadfajok természetrajzát, elterjedését, vadgazdálkodási értékét,
- az európai vadfajok rendszertani besorolását,
erdészeti ismeretekből:
- az erdő funkcióit,
- az erdő vadgazdálkodási értékét,
vadászat eszközei és módjai c. tárgyból:
- az egyes vadászati eszközök fajtáit, működésük elveit,
- vadfajonként az egyes vadászati módok hatékonyságát,
vadtenyésztésből:
- az egyes vadfajok vadontenyésztésének módjait,
- a félvadtenyésztés lehetőségeit az egyes vadfajoknál,
vadtartás higiéniája és egészségügye c. tárgyból:
- az egyes vadbetegségeket állatfajonként,
vadtakarmányozásból:
- az egyes vadfajok speciális takarmányigényét,
- a takarmánytermesztés alapjait,
- vad-föld művelését,
kinológiából:
- a hazánkban alkalmazott kutyafajták standard leírását,
- az egyes kutyafajták minősítését, munkáját,
vadászati jogból:
- a szakterület joganyagának alapelveit,
- a legfontosabb anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket,
géptan és műszaki ismeretekből:
- a Diesel motor felépítését, működését, a hajtóművek, a fék és kormányszerkezet működését,
- a keltetőgépek szerkezeti felépítését, működését,
állományhasznosításból:
- az egyes állománybecslési módszereket,
- az egyes vadfajokra jellemző minőségi, mennyiségi nagyságrendeket,
trófeabírálatból:
- ismerje az egyes vadfajok trófeáit,
- ismerje a bírálat alapelveit,
vadfeldolgozásból:
- a vadszállítás módját,
- a vadtárolás módját.
Készség szintjén tudja:
matematikából:
- a tanult ismeretek alkalmazását gazdasági problémák megoldásakor,
- eddigi ismeretek további bővítési pontjait,
- más tantárgyakhoz való kapcsolódási pontokat (kémia, fizika, szaktantárgyak),
kémiából:
- kémiai szimbólumoknak és azok jelentéstartalmának alkalmazását a számítási feladatokban,
- sztöchimetriai szabályok alkalmazását,
- a tanult törvényszerűségek alkalmazását,
- az ismert tények újszerű rendszerezését,
- ismert összefüggések kombinációját a mezőgazdasági gyakorlat területén,
idegen nyelv:
- szakkifejezések mondatba illesztését,
- kommunikációs képesség fejlesztését,
- szakmai nyelv alkalmazását,
munkavédelemből:
- az elsősegélynyújtás szabályait,
- gépek, berendezések, fegyverek biztonságtechnikai előírásait,
- tűzoltó anyagok eszközök használatát,
környezetvédelemből:
- hullák és hulladékok kezelését és technológiáját,
- a környezeti ártalmak mérését (levegő, víz, talaj),
- veszélyes hulladékot kezelését és tárolását,
számítástechnikából:
- az operációs rendszer felhasználását,
- a segédprogramok használatát,
- a szükséges beállítások végrehajtását,
- a hálózatban való tájékozódást, adatvédelmet,
- elektronikus levelezés használatát,
- az Internetben való információszerzést,
gazdálkodási ismeretekből:
- az üzleti tárgyalás technikáját,
- üzleti terv készítését,
- a szerződéskötés szabályait,
- vállalkozások szervezését, működtetését,
vadászati állattanból:
- a hazai vadfajok felismerését megjelenés, hang, röpkép alapján,
- a hazai vadfajok rendszertani besorolását,
erdészeti ismeretekből:
- az egyes fafajok felismerését,
- az egyes erdészeti munkák (ápolás, gyérítés, vágás, stb.) végzését,
vadászat eszközei és módjai c. tárgyból:
- az eszközök szerkezetét, biztonságos használatát,
- az egyes vadászati módok alkalmazását,
vadtenyésztésből:
- az uralkodó vadfaj mennyiségi, minőségi szabályozását,
- a vadtenyésztés (intenzív) szervezését, irányítását.,
vadtartás higiéniája és egészségügye c. tárgyból:
- vadhullák begyűjtésének módját,
- a vizsgálati anyag intézetbe küldésének módját,
- a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek esetén követendő eljárást,
- a gyógyszerek adagolásának módjait,
vadtakarmányozásból:
- vadfajok igényét a takarmányozással szemben,
- az egyes takarmányok adagolását a vadföldről,
- a takarmányok tartósítását,
- a takarmányok etetésre való kihelyezését,
- takarmánytermesztésre kijelölt terület szakszerű művelését,
kinológiából:
- a kutya tartását, gondozását, takarmányozását,
- az idomítás alap- és speciális elveit,
- a vadászkutya fajták fenntartását,
vadászati jogból:
- a vadászati szabályzat rendelkezéseit,
- a vadászati igazgatás szervezeti rendszerét, a hatásköri és illetékességi szabályokat,
- egyes vadfajok vadászati tilalmi idejét,
géptan és műszaki ismeretekből:
- az erőgépek és munkagépek, valamint kéziszerszámok, kisgépek biztonsági követelményeit,
- a keltetőgépek üzemeltetését,
állományhasznosításból:
- a hasznosítás tervezését,
- vadászati módszerekkel végrehajtja az állomány beállítását,
- a dúvad gyérítés módjait,
trófeabírálatból:
- a trófeák kikészítését,
- a hazai nagyvadfajok trófeáinak bírálatát,
vadfeldolgozásból:
- a vad kezelését lövés után,
- a vad felkészítését szállítás előtt,
vadászati ismeretekből:
- a hazánkban vadászható apró és nagy vadfajokat,
- az apróvad egynapos kortól,
- nagyvad nevelését,
- apró és nagyvad befogásának módjait, szervezését, befogás utáni kezelését, szállítását,
- egyéni és társas vadászatok szervezését, levezetését,
- az apró és nagyvad takarmányozását, annak szakszerű kivitelezését,
mezőgazdasági ismeret tantárgyból:
- a vadföld terményeinek betakarítását és tárolását,
- a mezőgazdasági gépjármű vezetését és B. kategóriás járművek vezetését,
- motoros fűrész kezelését,
gazdasági ismeretek tantárgyból:
- alap és szintetikus bizonylatok kitöltése,
- agrártámogatások igénybevétele és nyomtatványok kitöltése,
- szigorú számadású nyomtatványok kitöltése és alkalmazása,
- üzleti terv készítése és annak végrehajtása.
Ismeret szintjén tudja:
mezőgazdasági növénytanból:
- gabonaféléket,
- lucernát, herét,
- szénákat,
- szemes takarmányokat,
- egyéb takarmányokat,
vadászati állattanból:
- védett madarakat, emlősöket, (magyarországi),
- Európában honos vadfajokat,
- Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália jellemző vadfajait,
erdészeti ismeretekből:
- egzóta fafajokat,
- jellegzetes aljnövény típusokat,
géptanból:
- a kétütemű Otto motor működési elvét,
- négyütemű Otto motor működési elvét,
- a négyütemű diesel motor működési elvét,
gazdálkodási ismeretekből:
- a vállalkozás lehetőségeit,
- a vállalkozás módját,
- a pénzkezelés, hitelezés alapjait,
vadászati jogból:
- a vadászat feltételeit,
- a fegyvertartás feltételeit,
- a fegyverhasználat lehetőségeit.
Jártasság szintjén tudja:
mezőgazdasági növénytanból:
- a takarmánynövények tárolását,
vadászati állattanból:
- Magyarországon előforduló nem őshonos vadfajokat,
- a szigorúan védett vadfajokat,
erdészeti ismeretekből:
- Magyarország fő fajait,
- a második koronaszint fafajait,
- erdő ápolási, tisztítási, gyérítési feladatait,
géptanból:
- a gépkarbantartási feladatokat,
- a kisebb motorhibák elhárítását (kétütemű Otto motor),
- a négyütemű motorok szerkezeti részeit,
- a négyütemű motorok kisebb hibáinak elhárítását,
trófea bírálatból:
- gím, dám, őz, muflon, vaddisznó, ragadozók trófea bírálatának ismeretét,
vadtenyésztésből:
- az apróvad tenyésztés eszközeit,
- a nagyvad tenyésztés eszközeit,
- az apróvad tenyésztés módjait,
- zárttéri apróvadtenyésztést,
- zárttéri nagyvadtenyésztést,
vadtenyésztés higiéniájából:
- a mesterséges apróvadtenyésztés higiéniáját,
- a mesterséges nagyvadtenyésztés higiéniáját,
- a vadbetegségek tüneteinek ismeretét,
- a betegség jelentésének kötelezettségét,
kinológiából:
- vizslák nevelését,
- kotorékebek nevelését,
- vérebek nevelését,
vadtakarmányozásból:
- a szemes takarmányok termelését,
- a szálas takarmányok termelését,
- a lédús takarmányok termelését.
Készség szintjén tudja:
vadászati állattanból:
- Magyarországon vadászható nagyvadfajokat,
- Magyarországon vadászható apróvadfajokat,
erdészeti ismeretekből:
- a bő magtermés - fafajonként,
- a vad táplálékot biztosító cserjék ismeretét,
géptanból:
- a motorfűrész kezelését,
- az adapteres fűrész kezelését,
- B kategóriás gépjármű vezetését,
- vagy mezőgazdasági gépjármű vezetését,
vadtenyésztésből:
- az apróvad nevelését 1 napos kortól,
- a nagyvad nevelését,
élővad befogásból:
- az apróvad befogás módjait,
- az apróvad befogás szervezését,
- az apróvad befogás utáni kezelés, szállítás módjait,
- a nagyvad befogás módjait,
- a nagyvad befogás szervezését,
- a nagyvad befogás utáni kezelés, szállítás módjait,
vadászati módokból:
- egyéni vadászatok szervezését, levezetését,
- társas vadászatok szervezését, levezetését,
- vadászati fegyverek használatát,
vadtakarmányozásból:
- az apróvad éves táplálék igényét, annak szakszerű kivitelezését,
- a nagyvad éves táplálék igényét, annak szakszerű kivitelezését.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- az ökológiai rendszereket és azok működésének törvényszerűségeit,
- a populáció dinamika alaptörvényeit,
- az öröklődés legfontosabb alapfogalmait és gyakorlati jelentőségét,
- a madarak és emlősök anatómiáját, élettanát, rendszertanát,
- a természetvédelem és a vadászat kapcsolatát, összefüggéseit,
- a vadon termő és termesztett növényeket,
- a növénytermesztési eljárásokat, technológiákat,
- a növényvédelem alapjait,
- a növénytermesztés, növényápolás gépeit, azok működési elvét,
- az agrotechnika, kemizáció és környezetszennyezés vadra gyakorolt hatásait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az élőhely fejlesztés jelentőségét, lehetőségeit,
- a vadtenyésztési technológiákat, lehetőségeket,
- a szelekció és trófea bírálat jelentőségét, szükségességét, szempontjait,
- a takarmányozás élettanát, természetes és mesterséges eredetű vadtakarmányokat,
- a kinológia alkalmazásának gyakorlati jelentőségét a vadászat terén, a kutyafajtákat,
- a vadbetegségeket és azok oktanát,
- a vadhúsvizsgálat jelentőségét, közegészségügyi vonatkozásait,
- a vadászati módok kialakulását, fejlődését,
- a lőfegyverek és optikai eszközök működési elvét,
- a baleset megelőzés és egészségvédelem fontosságát,
- a vadászati kultúrát és etikát,
- a vadgazdálkodás és vadászat jogi szabályozását,
- a vadászati szervezeteket és azok szerepét,
- a vadgazdálkodás alapelveit, a tervszerűség jelentőségét,
- a vadgazdálkodás és más ágazatok kapcsolatát,
- a gazdasági folyamatok működését, azok törvényszerűségeit,
- a gazdálkodás elemzésének, értékelésének módszereit.
Integrálás szintjén tudja:
- a védett és vadászható emlős- és madárfajok felismerését,
- a vadfajok egymásra gyakorolt hatását és azok befolyásolását,
- az élőhely fejlesztés gyakorlati megoldásait,
- a vadföldművelést, erdőművelést,
- a vadtakarmány termesztést, vadtakarmányozást,
- a vadkárelhárítás módszereit,
- a vadóvás, vadgondozás lehetőségeit,
- a mezőgazdasági és erdészeti kisgépek, eszközök használatát,
- a vadászati, vadgondozási berendezések elkészítését,
- a vadállomány létszámának és összetételének megállapítását,
- a vadállomány szabályozását az ismert elvek alkalmazásával,
- kapcsolattartást a természetvédelem helyi képviselőivel, valamint a szomszédos mező- és erdőgazdálkodás irányítóival,
- a mesterséges tenyésztési módszerek adaptív megvalósítását,
- apró- és nagyvad élő befogását, kezelését, szállítását,
- a beteg állatok és vadbetegségek felismerését,
- vadászkutyák tartását, idomítását, bevezetését, gyakorlati használatát,
- a trófeák kikészítését, terítékkészítést,
- a vadászfegyverek, optikai eszközök, berendezések biztonságos használatát,
- a balesetek, sérülések megelőzését, a vonatkozó előírások betartását és betarttatását,
- a vadászatszervezést és lebonyolítást a megfelelő vadászati módok alkalmazásával,
- a vadgazdálkodás tervezését és napi adminisztrációját,
- a gazdálkodás pénzügyi és ökonómiai elemzését, értékelését,
- a vonatkozó törvényi szabályozás megvalósítását,
- napi kapcsolattartást az érdekvédelmi és szakigazgatási szervekkel,
- a vadásztatás és vadászati szolgáltatások színvonalának javítását.
4. Személyi követelmények:
- kiváló egészségi állapot,
- jó fizikai állóképesség,
- jó kommunikációs képesség,
- természetszeretet,
- önképzés iránti igény.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került. A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti el. A dolgozat elkészítésére az utolsó félév áll rendelkezésre. Témája szabadon választható a tanult szaktárgyak köréből. Készítésével a vizsgázó számot ad arról, mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, az adott téma szakirodalmának felkutatására, feldolgozására, az összegyűjtött komplex ismeretanyagnak és az egyéni következtetéseknek egységes szerkezetű dolgozattá alakítására.
A szakdolgozat előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő módon készül.
A szakmai vizsgára bocsátás egyéb feltételei:
- az adott félév teljesítésének elismerése, amit az oktató aláírásával igazol.
- egy élő idegen nyelvből alapfokú állami nyelvvizsga letétele,
- mezőgazdasági vontatóvezetői vagy B kategóriás járművezetői jogosítvány megszerzése,
- motorfűrész-kezelői jogosítvány megszerzése.
Gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele továbbá:
- a szakmai gyakorlatok eredményes lezárása, amit a félév során előírt feladatok értékelése alapján összegyűjtött pontszámok szerint a tanár minősít,
- a vadászati fegyvertartási engedély megszerzése,
- egy vizsga remek elkészítése és annak elfogadása (pl. trófea kikészítés, vadászkutya betanítás stb.).
2. A szakmai vizsga részei
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsga tárgyai:
vadtenyésztés, takarmányozás,
vadászati állattan, vadtartás higiéniája, egészségügye, vadászat eszközei,
gazdálkodási ismeretek, üzleti terv készítése, a vadászat jogi előírásai.
A szóbeli vizsgán az FVM által kiadott tételeket kell alkalmazni.
A szóbeli vizsga része a szakdolgozat megvédése, amelyet külön osztályzattal kell értékelni.
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga tételei háromféle feladatot tartalmaznak:
- "A" tételsor: növény- és állatfelismerés
- "B" tételsor: vadászat eszközei és módjai, fegyver ismeret és lövészeti gyakorlat,
- "C" tételsor: állományhasznosítás, trófeabírálat.
A tételeket az FVM által kiadott, javasolt tételsor alapján a képző intézmény sajátosságainak megfelelően kell összeállítani. A gyakorlati vizsga folyamán alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat.
A gyakorlati vizsga időtartama 180 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán az általános alapozó, a kötelező szakmai és a kiegészítő speciális tantárgyaknak a központi programban meghatározott ismeretanyagát lehet - teljes körűen és komplex módon - számon kérni. Az elméleti vizsgán elsősorban az ismeretek elsajátításának mélységét, a problémafelismerő- és megoldó-készséget, a gyakorlati vizsgán az ismeretek alkalmazásának biztonságát és szakszerűségét kell megítélni. A szakmai vizsgán a jelölt teljesítményét az önálló munkavégzéshez, illetve a középirányítói munkaköri feladatok ellátásához szükséges tudásszint figyelembe vételével kell minősíteni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakdolgozatot és annak megvédését egyetlen, 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell 1 - 5-ig terjedő érdemjeggyel értékelni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szakdolgozat osztályzata és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
a szakdolgozatra kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembe vételétel,
eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szakdolgozatára, vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga tételeit a vizsgát szervező intézmény az FVM által kiadott központi tételjavaslatok alapján állítja össze.
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét az egyes feladatokra kapott érdemjegyek kerekített számtani átlag értékeként kell meghatározni.
Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha bármely rész-érdemjegy elégtelen.
Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

156. A Térinformatikai menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4641 04
2. A szakképesítés megnevezése: Térinformatikai menedzserasszisztens
3. Hozzárendelt FEOR szám: 4220
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 500
6. Elmélet aránya: 50 %
7. Gyakorlat aránya: 50 %
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság
10. Előzetes szakmai gyakorlat:
11. Előírt gyakorlat:
12. Szakmai alapképzés időtartama:
13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR számaFEOR megnevezése
4220Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az államigazgatás, a nemzetgazdaság, legkülönbözőbb területein megjelenő térinformatikai jellegű szakfeladatok menedzseri irányítással történő ellátása. A Földrajzi Információs Rendszerek (GIS) meghatározott részfeladatainak: az automatizált iroda, az adatgyűjtés, adatbázis-kezelés, adatintegrálás térinformatikai megjelenítés önálló ellátása. A projekttervezés és menedzsment-részfeladatok előkészítésében, kivitelezésében, valamint a választott specializáció (vidékfejlesztés-birtokrendezés, ingatlan értékbecslés, önkormányzati térinformatika) GIS részfeladataiban kreatív munkavégzés. A felsorolt tevékenységekben alkalmazottként munkavállalás, vagy azokban való vállalkozás.
A munkavégzés során be kell tartani a térinformatikai adatokkal kapcsolatos nemzetközi jogi előírásokat és etikai normákat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító számamegnevezése
51 8429 01Digitálistérkép-kezelő
52 5499 01Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01Földügyi számítógépes adatkezelő
52 5401 03Térképész technikus
52 5401 04Földmérő és térinformatikai technikus
53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák
Az automatizált irodában számítógépes szövegszerkesztő, táblázatkezelő szoftver szakszerű használata, elektronikus levelező és Internet böngésző program ismerete.
Web-lap szerkesztéshez a HTML nyelv használata.
Digitális adatnyerés, adattárolás és adatintegrálás.
A térinformatika alapfogalmainak, rendszerelemeinek, funkcióinak ismerete, a jellemző térbeli műveletek alkalmazása.
A döntések térbeli információkkal való támogatási lehetőségeinek alkalmazása.
A térbeli információk térképi megjelenítése.
A projekttervezés, projektmenedzsment alapfogalmainak, alapvető eljárásainak ismerete.
A választható fakultációk terén:
- a vidékfejlesztés-birtokrendezés irányelveinek és a kistérségek fejlesztésének ismerete, GIS támogatása,
- az ingatlan értékbecslés módszereinek, eljárásainak, feladatainak ismerete, GIS támogatása,
- az önkormányzati térinformatika alkalmazása.
2. Elméleti követelmények
Iroda automatizálás terén
- ismeri az iroda automatizálás feladatait,
- megnevezi az Internet világához kapcsolódó fogalmakat,
- értelmezi és szerkeszti az Interneten található HTML oldalakat,
- létrehozza és értelmezi szövegszerkesztővel a WEB oldalakat,
- használ egy táblázatkezelő szoftvert,
- összeállít komplex jelentést, dokumentumot,
- grafikonokat, diagramokat készít,
- használja az Internetet,
- használ egy jellemző elektronikus levelező programot,
- használ egy speciális HTML szerkesztő programot alapfokon.
Adatgyűjtés és adatintegrálás terén
- felidézi a helymeghatározás fogalmát,
- ismeri a geodéziai alapfelületeket, koordinátarendszereket, vetületeket,
- felidézi a térképek fogalmát és elvégzi osztályozásukat,
- felsorolja a térképkészítés múltbeli módszereit,
- ismeri a részletes felmérés mai módszereit,
- megnevezi a globális helymeghatározás lényegét, kialakulását,
- jellemzi a NAVSTAR GPS rendszert,
- felidézi a fotogrammetria fogalmát, felosztását,
- megnevezi a távérzékelés képalkotó megoldásait,
- felsorolja az adatbázis-kezelés és adatbányászat alapfogalmait,
- felidézi az adatintegrálás fogalmát,
- rámutat az adatszabványosítás trendjeire,
- értelmezi a méretarányt,
- megmagyarázza a GPS alapelvét,
- megkülönbözteti a távérzékelés alapjait,
- leírja a képolvasást,
- értelmezi az adatcsere feladatát,
- a GPS mérést elemez,
- vizuálisan értékel légifelvételeket,
- lekérdezést végez adatbázisból,
- megvalósítja az adatintegrációt.
Térinformatika terén
- meghatározza az informatika és térinformatika alapfogalmait,
- rámutat a térinformatika fejlődésére, az informatikai társadalom jellemzőire,
- megnevezi a politikai, jogi, gazdasági, szociális-kulturális és technológiai környezet szerepét az információtechnológiai (IT) fejlesztésekben,
- felidézi a térinformatika alkalmazásának alapelveit,
- leírja az informatikai trendeket,
- bemutatja a GIS alkotóelemeit, funkcióit,
- bemutatja az összehangolt rendszerépítés jelentőségét,
- bemutatja a GIS bevezetésének feltételrendszerét és hasznát,
- leírja a térbeli döntés-előkészítést,
- bemutatja a GIS műveleteket, és alkalmazásuk feltételeit,
- elvégzi az egyszerűbb GIS műveleteket, (átlapolások, övezetek, lekérdezések, térbeli statisztikák, osztályozások).
Térinformatikai megjelenítés terén
- csoportosítja a térképeket méretarány szerint,
- felidézi a tematikus kartográfia ábrázolási módszereit (a jel-, a felületi-, a pont-, a diagram-, a kartogram-, az izovonal- és mozgásvonal-módszereket),
- megnevezi a térképészet szoftvertípusait,
- megkülönbözteti a színmodelleket,
- meghatározza a betűtípusok szerepét a térképen,
- felidézi a földrajzi nevek helyesírását, megnevezi a helységnévtárakat,
- meghatározza a WEB térképek fogalmát,
- definiálja a méretarányt,
- értelmezi a méretarány fogalmát digitális térképek esetén,
- leírja a térképi tartalom generalizálását,
- jellemzi az adatbázis és a térkép kapcsolatát,
- illusztrálja a térképi elemek elrendezését,
- elemzi a WEB térképek készítésének raszteres és vektoros megoldásait.
Közigazgatási, jogi és EU ismeretek terén
- összefoglalja a térinformatikai területet érintő legfontosabb közigazgatási és jogszabályi előírásokat,
- ismeri az EU intézményrendszereit és működését,
- bemutatja az információ technológiai (IT) ismeretek és a közigazgatási környezet egymásra hatását,
- meghatározza az EU-val kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
- bemutatja az EU alapintézményeinek és elveinek lényegi jellemzőit,
- meghatározza a kapcsolatot az EU tagság által támasztott követelmények és a térinformatikai szakfeladatok között,
- értelmezi az adatok felhasználásának jogi feltételeit.
Projekt dokumentáció és prezentáció terén
- felidézi a projekt fogalmát, felsorolja fázisait,
- ismeri a projekttervezés folyamatát, szintjeit, a stratégiai tervezést,
- felsorolja a projektvégrehajtás lépéseit,
- ismeri a tenderezési eljárást, a pályázatok értékelését, a pályázatok forrásait,
- bemutatja a felhasználói igényeket, marketingszemléletet, piac-szegmentációt, adatgyűjtési módszereket, marketingkommunikációt, PR tevékenységet,
- leírja az eredményes team-munka tényezőit,
- leírja a projektdokumentáció általános formai és tartalmi követelményeit,
- jellemzi a kommunikációt,
- bemutatja a csoportmunkában való részvételt, a csoportos döntéshozatali technikákat,
- leírja a felhasználói igények feltárásának alapvető módszereit, eljárásait,
- elemzi a megfelelő szintű döntés-előkészítő anyagokat, összeállít projekt-javaslatokat.
Vidékfejlesztés - birtokrendezés terén
- megnevezi a terület- és vidékfejlesztés, valamint a birtokrendezés jogszabályi hátterét,
- felidézi a vidékfejlesztéssel és a birtokrendezéssel kapcsolatos alapfogalmakat,
- ismeri a vidékfejlesztés - területfejlesztés és agrárfejlesztés közötti összefüggéseket,
- rámutat az EU és Magyarország vidékfejlesztési politikájának lényegi elemeire,
- ismeri a magyar településrendszer fejlődését,
- rámutat a birtokstruktúra történelmi változásaira, felsorolja a birtokpolitika főbb irányait,
- ismeri a pályázatkészítés elveit,
- leírja a vidéki társadalom működését,
- bemutatja a vidékfejlesztés és birtokrendezés intézményrendszerét,
- jellemzi a vidékfejlesztés állami eszközrendszerét,
- bemutatja a jelenlegi birtokviszonyokat és a kívánatos változásokat,
- jellemzi a számítógéppel segített birtokrendezés kísérleti programjának célját és eredményeit,
- bemutatja a birtokrendezés jogi eljárásrendjét,
- elemzi a kistérségi társulások működését,
- elemzi a kistérségi programkészítés fázisait, a helyzetfeltárást, stratégiakészítést és az operatív programkészítést,
- elemzi a kistérségi birtokrendezési feladatok fázisait, az igényfelmérést, a tervezést.
Ingatlan értékbecslés terén
- felidézi az ingatlannal és ingatlanpiaccal kapcsolatos alapfogalmakat,
- ismeri az ingatlanértékelés fogalmát,
- ismeri az értékelési bizonyítványt, az értékelési szakvélemény tartalmi felépítését,
- felidézi a nemzetközi értékelési eljárásokat,
- jellemzi az érték, az ár és a költség összefüggéseit,
- értelmezi az ingatlanokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismereteket, épületszerkezeteket, építési anyagokat, épületdiagnosztikát,
- jellemzi az értékbecslés alkalmazási területeit,
- leírja a termőföld értékelését, a földpiac sajátos jellegét,
- leírja az erdőterületek értékelését,
- értelmezi a vagyon értékű jogok megállapítását,
- leírja az értékelés folyamatát,
- elemzi az értékbecslési módszereket,
- elemzi a termőföld árának meghatározását,
- elemzi az erdőérték-számítást.
Önkormányzati térinformatika terén
- felidézi az önkormányzati igazgatási alapfogalmakat,
- ismeri az önkormányzati szervezeti felépítést,
- jellemzi az általános igazgatási informatikát,
- leírja a hatósági ügyek folyamatát, jellemzőit,
- bemutatja az önkormányzati költségvetést,
- leírja a népjóléttel, művelődéssel és adóügyekkel kapcsolatos önkormányzati informatikát,
- definiálja a műszaki informatika alapfogalmait,
- leírja az építésügy feladatait,
- leírja a területrendezés feladatait,
- leírja a kommunális igazgatást,
- bemutatja a közműnyilvántartás rendszerét,
- leírja az önkormányzati vagyongazdálkodást,
- bemutatja az önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatából a kérelmek benyújtását, az iktatást, az ügyintézői feladatokat, a határozathozatal folyamatát, a fellebbezést, és jogerőre emelkedést,
- elemzi a térinformatikai alapokon történő önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatát,
- ismerteti a digitális alaptérkép kezelését,
- ismerteti a számítógépes ingatlan-nyilvántartás kezelését,
- ismerteti a számítógépes közműnyilvántartás kezelését,
- értékeli az önkormányzati területrendezést,
- ismerteti a változások átvezetését az önkormányzati térinformatikai rendszerben.
3. Gyakorlati követelmények
Iroda automatizálás terén
- értelmezi, létrehozza, szerkeszti az Interneten található HTML oldalakat,
- tárolja és szerkeszti a dokumentumokat,
- használja az Internetet,
- a levelezést elektronikusan végzi,
- összeállít komplex jelentést, dokumentumot,
- a grafikonokat, diagramokat készít.
Adatgyűjtés és adatintegrálás terén
- GPS mérést végez,
- lekérdezést hajt végre adatbázisból,
- adatcserét valósít meg,
- képolvasást végez,
- adatintegrálást végez.
Térinformatika terén
- használja a GIS rendszert irodai alkalmazásokban,
- előkészíti a térbeli döntések támogatását,
- tárolja és szerkeszti a dokumentumokat.
Térinformatikai megjelenítés terén
- alkalmazza a térkép optimális megjelenítéséhez szükséges eszközöket (helyes szín és betűtípus választás),
- elrendezi a térképi elemeket, használja a speciális karaktereket,
- elkészíti és optimalizálja a térképet WEB-es megjelenítéshez,
- tematikus térképeket szerkeszt.
Vidékfejlesztés - birtokrendezés terén
- ellátja a kistérségi programozási feladatokat,
- ellátja a kistérségi birtokrendezési feladatokat,
- pályázatfigyelést végez,
- tervezi a vidékfejlesztésben és birtokrendezésben együttműködő szervezetek tevékenységét, feladatmegosztásukat,
- ellátja a menedzser-asszisztens feladatát a kistérségi munkacsoportban,
- értékeli a vidékfejlesztési programozáshoz, illetve a birtokrendezési feladatok ellátásához szükséges információk típusát, forrásukat, elvégzi begyűjtésüket és feldolgozásukat,
- elvégzi kistérségi résztvevők informálását, szervezi a feladatokat és segíti a koordinációt,
- elkészíti a menedzser-asszisztens által készítendő anyagokat a vidékfejlesztés, illetve a birtokrendezés során.
Ingatlan értékbecslés terén
- értékeli az érték, az ár és a költség összefüggéseit,
- elemzi az ingatlanokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismereteket, épület-szerkezeteket, építési anyagokat, épületdiagnosztikát,
- alkalmazza az értékbecslést,
- termőföld értékelést végez, a földpiac sajátos jellegének figyelembevételével,
- elvégzi az erdőterület értékelését,
- megállapítja a vagyon értékű jogokat,
- megtervezi és elvégzi az értékelési folyamatot,
- kreatívan használja az ingatlan értékbecslési módszereket,
- meghatározza a termőföld árát,
- erdőérték-számítást végez.
Önkormányzati térinformatika terén
- leírja a hatósági ügyek folyamatát, jellemzőit,
- bemutatja az önkormányzati költségvetést,
- értelmezi a népjóléttel, művelődéssel és adóügyekkel kapcsolatos önkormányzati informatikát,
- használja a műszaki informatika alapfogalmait,
- bemutatja az építésügy feladatait,
- leírja a területrendezés feladatait,
- bemutatja a kommunális igazgatást,
- bemutatja a közműnyilvántartás rendszerét,
- bemutatja az önkormányzati vagyongazdálkodást,
- leírja az önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatából a kérelmek benyújtását, az iktatást, az ügyintézői feladatokat, a határozathozatal folyamatát, a fellebbezést, és jogerőre emelkedést,
- elemzi a térinformatikai alapokon történő önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatát,
- kezeli a digitális alaptérképet,
- kezeli az ingatlan-nyilvántartás adatbázisát,
- kezeli a közműnyilvántartást,
- modellezi az önkormányzati területrendezést,
- átvezeti a változásokat az önkormányzati térinformatikai rendszerben.
4. Személyi követelmények
A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket. A térinformatikai menedzserasszisztens rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelődésre. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a csoport munkában való alkotó részvételi készség. A munkakör ellátására alkalmas további személyi tulajdonságok: a kapcsolatteremtő készség, szolgáltató és kommunikációs képesség, a munkavégzéssel szembeni igényesség, esztétikai érzék, felelősségtudat, pontosság, megbízhatóság.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele
A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga
- Szóbeli vizsga
- Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.
Az írásbeli vizsga hat elméleti tantárgyi modulra kiterjedő komplex vizsga. A feladatlap kérdései biztosítsák az ismeretanyag áttekintő ellenőrzését. Az írásbeli vizsga során a jelölt segédeszközt nem használhat. A kérdések száma alapismereti tantárgyi modulonként 2-6 lehet.
Az írásbeli feladat a tantárgyi modulok ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:
- Irodai automatizálás10 %
- Adatgyűjtés és adatintegrálás20 %
- Térinformatika30 %
- Térinformatikai megjelenítés15 %
- Közigazgatási, jogi és EU ismeretek10 %
- Projekt dokumentáció és prezentáció15 %
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.
A szóbeli vizsga kettő részből áll. A vizsga komplex ismeret-területek tudásszintjének mérése, ellenőrzése alapján folyik. A szóbeli vizsgatárgyak a következők:
- szakmai alapismeretek,
- fakultációs ismeretek.
A szakmai alapismeretek komplex vizsgatárgy tételei négy részből, "A", "B", "C", és "D" kérdésből álljanak! A tételeket az irodai automatizálás, az adatgyűjtés és adatintegrálás, a térinformatika, térinformatikai megjelenítés, a projektdokumentáció és prezentáció, tantárgyi modulok témáiból kell összeállítani! Az "A" kérdésben a térinformatika, a "B" kérdésben a térinformatikai megjelenítés, a "C" kérdésben az irodai automatizálás, valamint az adatgyűjtés és adatintegrálás (kb., 40-60%-ban), a "D" kérdésben a projektdokumentáció és prezentáció tudásterületei szerepeljenek!
A fakultációs ismeretek vizsgatárgy tételei egy-egy kérdésből álljanak, melyeket a képzésben résztvevő által választott fakultációs tantárgyi modul (vidékfejlesztés-birtokrendezés, vagy ingatlan-értékbecslés, vagy önkormányzati térinformatika) tudásterületeiből kell összeállítani!
A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.
A szóbeli vizsga időtartamát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet alapján kell meghatározni
2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítését jelenti.
A vizsgára jelentkezők a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat olyan összefüggő komplex feladat, amely felöleli a gyakorlati tananyag jelentős részét, kapcsolódik a választott fakultációs tantárgyi modulhoz és kb. 7-8 napi munkával el lehet készíteni. A szakdolgozatot legkésőbb 14 nappal a szóbeli vizsga előtt, a vizsgahelyen be kell nyújtani. A szakdolgozat témáját a jelölt választhatja meg, a szaktanár jóváhagyásával, vagy a feladatot a szaktanár jelöli ki.
Sikertelennek kell minősíteni a szakmai gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a kapott feladatot a szakmai műszaki gyakorlat előírásai szerint, az adott határidőre, önállóan, a megfelelő szinten nem tudta elkészíteni!
Szakdolgozati témakörök
Vidékfejlesztés-birtokrendezés fakultációból:
- helyzetfeltárás készítése saját kistérségére, vagy településére választott szakterületre (mezőgazdaság, humánerőforrás ...) az FVM által kiadott útmutató alapján,
- birtokrendezési terv javaslat készítése egy-két településre,
- egy térség jelenlegi földhasználati rendszerének bemutatása, a rendelkezésére álló adatok alapján (műholdfelvételek, fölhasználati térképek, stb.),
- turistacsalogató marketinganyag készítése kistérségről (képek, térképek, leírások felhasználásával),
- ipari park marketinganyag készítése,
- projektjavaslat (döntés-előkészítő anyag) készítése,
- egy kistérségi szintű nyilvános, térinformatikai alapú, internetes információs rendszer projekttervének elkészítése.
Ingatlan-értékbecslés fakultációból:
- az ingatlanpiac helyzetének bemutatása,
- az ingatlan-értékelés módszereinek bemutatása,
- a termőföld értékelés módszereinek bemutatása,
- az ingatlan-értékelés szerepének bemutatása az ingatlanfejlesztésben,
- térinformatikai eszköztár alkalmazása az ingatlan-értékelésben.
Önkormányzati térinformatika fakultációból:
- Önkormányzati informatikai rendszerek bemutatása,
- önkormányzati ügyfélszolgálati információs rendszerek bemutatása,
- vezetői információs rendszer az önkormányzati munkában,
- műszaki térinformatika az önkormányzati munkában,
- általános igazgatási rendszerek és a térinformatika kapcsolata az önkormányzatnál,
- Internet alapú térinformatikai rendszerek,
- önkormányzati térinformatika gyakorlati alkalmazásainak bemutatása,
- térinformatikai rendszerek fejlesztési lehetőségeinek és buktatóinak bemutatása.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az elméleti vizsga tartalma
- csoport munka számítógépes támogatásának szervezése,
- hálózati topológiák ismerete,
- a HTML nyelv legfontosabb utasításainak ismerete,
- szövegszerkesztő program szolgáltatatásainak ismerete,
- szövegszerkesztő programban szerkesztés, formázás, táblázat készítés, csatolás, beágyazás, valamint dokumentumok Internet-es felhasználása,
- táblázatkezelő szolgáltatatásainak ismerete,
- táblázatkezelő szoftverben képletek, függvények szerkesztése, diagrammok készítése, valamint a táblázatból Internet-es megjelenítés előállítása,
- az Intrernet böngésző szolgáltatásainak használata,
- az Internetes kereső rendszerek használata,
- elektronikus levelezés,
- HTML dokumentum szerkesztő rendszereinek ismerete,
- HTML oldal felépítésének ismerete,
- "tag"-ek ismerete,
- a Föld helyettesítő alapfelületeinek ismerete,
- a Magyarországon használatos térképek vetületeinek jellemzése,
- a NAVSTAR GPS rendszer és alrendszereinek jellemzése,
- DGPS és RTK mérések bemutatása,
- a hagyományos felmérési-térképkészítési módszerek bemutatása,
- a korszerű földi adatgyűjtési eljárások jellemezése,
- a távérzékelés és fizikai alapjának bemutatása,
- a távérzékelési felvételek információ tartalmának leírása,
- a távérzékelési információszerzés eszközeinek bemutatása,
- a numerikus kiértékelés lényegének kiemelése, műszereinek bemutatása, végtermékének jellemzése,
- az analitikus kiértékelés lényege kiemelése, műszereinek bemutatása, végtermékének jellemzése,
- a digitális kiértékelés módszereinek bemutatása, végtermékének jellemzése,
- a távérzékelt felvételek elő-feldolgozásának bemutatása,
- a távérzékelt felvételek kiértékelésének módszereinek jellemzése,
- a távérzékelés főbb alkalmazási területeinek felsorolása,
- az adatok, adattípusok jellemzése,
- a relációs adatbázis-kezelők ismertetése,
- az adatbázis tervezés folyamatának ismerete,
- az adatbányászat fogalmának és feladatának bemutatása.,
- az adatcsere jellemzése, egy szabványos adatcsere leírása,
- a GIS leírása, a GI rendszerekkel szembeni elvárások bemutatása,
- a térkép és a térinformatikai rendszerek összehasonlítása,
- a GIS katalizátori, integrátori szerepének, előnyeinek bemutatása,
- a szöveges és a térbeli lekérdezés megkülönböztetése,
- a vektoros modellek fő típusainak jellemzése,
- a raszteres modellek fő típusainak jellemzése,
- a domborzatmodellek bemutatása,
- a szegmentálás leírása,
- a lekérdező, nyilvántartó rendszerek és a térinformatikai elemzések példán keresztül történő bemutatása,
- a GIS szerepének kiemelése a döntés-előkészítésben,
- a GIS modellezési példák felsorolása,
- a térinformatikai rendszerek fontosabb elemeinek jellemzése,
- a GIS hardver jellemzése,
- az adatbázis szerepének és jelentőségének kiemelése,
- az információs igényekre alapozott tervezés elemeinek bemutatása,
- a GIS építés folyamatának leírása,
- a pilot-projektek céljának ismerete,
- a GIS költségeinek és hasznának az elemezése,
- a GIS fejlődését meghatározó trendek ismerete,
- a térbeli modellezés példán keresztül történő bemutatása,
- a térbeli elemzés műveleteinek áttekintése,
- a GIS hibák ismerete,
- az adatminőséget befolyásoló tényezők bemutatása,
- a helyzeti pontosság, az attribútumok pontosságának jellemzése,
- az adatbázis lekérdezés lehetőségeinek és eredményeinek jellemzése,
- a raszteres és a vektoros övezet-generálás műveletének összehasonlítása,
- a Thiessen poligonok hálózatának ismerete,
- a vektoros átlapolás 3 alapműveletének ismerete,
- a szűrés műveleteinek leírása,
- a domborzatmodellezés műveleteinek áttekintése,
- a méretarány fogalom értelmezése,
- a térképek méretarány szerinti csoportosítása,
- a topográfiai térképek jellemezése,
- a generalizálás lényegének és módszereinek bemutatása,
- a jelmódszer ismerte,
- az izovonal módszer ismerte,
- a térképi elemek elrendezésének és a járulékos térképelemek leírása,
- a tematikus térképek legfontosabb ábrázolási módszereinek felsorolása,
- a digitális térképek készítésére alkalmas szoftverek jellemzői,
- a grafikai programok előnyeinek és hátrányainak felsorolása,
- a térinformatikai programok előnyeinek és hátrányainak felsorolása, a digitális kartográfia szempontjából,
- a legfontosabb színmodellek és ezek fizikai hátterének bemutatása,
- a betűk és a különféle szöveg-attribútumok szerepének bemutatása,
- a speciális karakterek alkalmazási lehetőségeinek bemutatása,
- a földrajzi nevek írásmódjának jellemzése,
- a térképek webes publikálásának ismerete,
- a területi tervezésben használatos különböző tervdokumentumokban megjelenő tervezési szintek, lépések ismerete,
- a stratégia, és legfontosabb sikertényezőinek ismerete,
- a projekt fogalmának és főbb típusainak leírása,
- a kockázat, és kockázatkezelési technikák ismerete,
- a projekt-előkészítő dokumentumok legfontosabb kérdésköreinek ismerete,
- a projekttervezés lépéseinek felsorolása,
- a tevékenységek közti logikai kapcsolat típusainak felsorolása,
- a kritikus út és annak meghatározása,
- az erőforrás-tervezés lépéseinek ismerete,
- az erőforrás korlátos és az időtartam korlátos tervezés összehasonlítása,
- a team és a köznapi értelemben vett csoport összehasonlítása,
- a négy alapvető vezetési stílus jellemzése,
- a hatékony visszacsatolás, mint motivációs eszköz legfontosabb alapelveinek ismerete,
- a tipikus konfliktuskezelési alapstratégiák felsorolása,
- a különböző vezetési szintek számára készítendő jelentések jellemzőinek, összehasonlítása részletesség, tartalom és gyakoriság szempontjából,
- a csoportos problémamegoldás előnyeinek és hátrányainak ismerete,
- az alapvető tenderezési eljárások ismerete,
- a marketing feladatának ismerete,
- a piacszegmentáció ismerete,
- a marketingkommunikáció eszközeinek felsorolása,
- a közigazgatás működése tükrében a centralizáció, a decentralizáció, a koncentráció, valamint a dekoncentráció fogalmának és jellemzőinek ismerete,*
- a közigazgatás központi és helyi szervei típusainak, és az azokra jellemző főbb feladatok ismerete,*
- a közigazgatás területi beosztásának, továbbá az önkormányzat szerveinek bemutatása,*
- a közigazgatási szervek eljárásrendjének, hatáskörének, illetékességének ismerete,*
- az államigazgatási eljárásban az ügy kivizsgálásának, a tényállás tisztázásának ismerete, a szakértő szerepének bemutatása,*
- az államigazgatási határozat, a jogorvoslat és a végrehajtás legfontosabb jellemzőinek ismerete,*
- a térinformatikai rendszerek szempontjából érdekesnek ítélt alkotások felsorolása,*
- a szoftverek angolszász típusú csoportosítása szerinti alkotásfajták felsorolása,*
- a számítógépes eljárási rendszer körébe tartozó önálló szellemi alkotások felsorolása, (a Szerzői Jogi Szakértő Testület alapmegfogalmazást pontosító állásfoglalása szerint)*
- a szoftverek felhasználása érdekében kötött szerződések főbb típusainak ismerete, *
- az adattár felhasználási módjainak - melyekre vonatkozóan a szerzői jogi védelem alatt álló adattár szerzőjének kizárólagos joga van - ismerete,*
- az adattömeg jogi védelem tárgyává tételének bemutatása,*
- a térinformatikai rendszerek, az állami térképek és az állami alapadatok kapcsolatának bemutatása,*
- a földmérési és térképészeti adatok kezelésére és szolgáltatására vonatkozó tudnivalók ismerete, az e feladatok ellátására jogosult intézményrendszer bemutatása,*
- a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet legfontosabb előírásainak ismerete,*
- az USA és Európa kapcsolatrendszerének bemutatása,*
- az EU kronológiája alapján a Magyarországra vonatkozó történések összefoglalása,*
- a Maastrichti Szerződés és a módosított Római Szerződés lényeges elemeinek ismerete,*
- a Közösségi politika, a CAP ismerete,*
- az EU intézményi rendszerének főbb szervezeteinek és azok feladatainak bemutatása,*
- a közösségi jog és a jogforrások ismerete, az ACQUIS COMMUNAUTAIRE bemutatása,*
- az EU pénzügyi alapjainak és funkcióinak bemutatása,*
- a fejlesztési alapok felhasználási elveinek ismerete,
- az Európai Megállapodás, illetve az ACQUIS átvételéről szóló Nemzeti Program (ANP) tervezett intézkedéseinek ismerete.*
A szakmai alapismeretek vizsgatárgy keretén belül számon kérhető feladatok és szintek megegyeznek az írásbeli vizsga tartalmánál felsoroltakkal, kivéve a csillaggal jelölt közigazgatási, jogi és EU ismeretekhez tartozó tudásterületekkel.
A fakultációs ismeretek vizsgatárgyból.
Választott fakultáció (1.Vidékfejlesztés-birtokrendezés)
- a vidékfejlesztés kialakulásához vezető tényezők ismerete,
- a hazai és az Európai Uniós vidékfejlesztés kialakulási folyamatának összehasonlítása,
- az EU időszerű vidékfejlesztési programjának ismerete,
- a terület- és vidékfejlesztés intézményrendszerének bemutatása,
- a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének leírása,
- az EU Közös Agrárpolitikájának jellemzése,
- a Strukturális Alapok fő pénzügyi eszközeinek és az aktuális időszakra érvényes változásoknak ismerete,
- a Strukturális Alapok felhasználási lehetőségeinek ismerete,
- a NUTS rendszer ismerete,
- az indikátorok felsorolása,
- a kistérségi társulások szerepének bemutatása,
- a hazai kistérségi társulások kialakulása mérföldköveinek ismerete,
- a kistérségi társulások jellemző szervezeti felépítésének bemutatása,
- a birtokrendezés elveinek ismerete.
Választott fakultáció (2 Ingatlan értékbecslés)
- a TEGOVA szervezet ismerete,
- az ingatlan fogalmának meghatározása,
- az ingatlanpiac sajátosságainak felsorolása,
- a piaci érték fogalmának definiálása,
- az értékelés lehetséges okainak felsorolása,
- a hazai ingatlan-piac főbb jellemzőinek ismerete,
- az értékelő szakemberrel szemben támasztott követelmények felsorolása,
- az értékelésre vonatkozó megbízási szerződés tartalmának ismerete,
- az értékelési bizonyítvány tartalmának ismerete,
- az ingatlan értékelési folyamat fő lépéseinek felsorolása,
- az ingatlan értékeléshez szükséges adatok ismerete,
- az értékelési módszer kiválasztás szempontjainak ismerete,
- a forgalmi érték meghatározás, a forgalmi értékelés elvének ismerete,
- a hozadéki értékelés alapelveinek, a hozadéki értékelés fő lépéseinek felsorolása,
- a költség elvű értékelés ismerete,
- az építési módok felsorolása,
- a föld, mint ingatlan tulajdonságainak felsorolása,
- a termőföld érték meghatározás kalkulatív módszerének ismerete,
- az értékelésnél használt területi mértékegységek leírása,
- az erdő értékelés fő szempontjainak ismerete,
Választott fakultáció (3 Önkormányzati térinformatika)
- a helyi önkormányzati rendszer jellemzése,
- a Polgármesteri Hivatalok felépítésének ismerete,
- az adatkommunikációs rendszerek és az Internet ismerete,
- az Önkormányzat informatikai feladatainak bemutatása,
- az önkormányzat alfa-numerikus nyilvántartásainak bemutatása,
- az önkormányzati ügyviteli folyamatok jellemzése,
- iroda-automatizálási rendszerek bemutatása,
- az önkormányzati térinformatikai rendszer bevezetése céljainak ismerete,
- a térinformatikai rendszer bevezetése korlátainak ismerete,
- a rendszerfejlesztési módszertanokat ismerete,
- a térinformatikai rendszerfejlesztés résztvevőinek és feladatainak felsorolása,
- a térinformatikai rendszerfejlesztés buktatóinak ismerete,
- a térinformatikai rendszerek operációs-, grafikus-, adatbázisrendszereinek felsorolása,
- a térinformatikai rendszer alfa-numerikus adatbázisainak ismerete,
- a térinformatikai rendszer grafikus adatbázisainak ismerete,
- a térinformatikai rendszer üzembe helyezés főbb elemeinek felsorolása,
- a térinformatikai rendszer alapfunkcióinak ismerete,
- a térinformatikai rendszerek felhasználási területeinek ismerete.
A gyakorlati vizsga tartalma
- Interneten található HTML oldalak szerkesztése,
- dokumentumok tárolása, szerkesztése,
- Internet használata,
- elektronikus levelezés,
- komplex jelentés, dokumentum összeállítása,
- grafikonok, diagramok készítése,
- GPS mérés,
- adatbázisból lekérdezés,
- adatcsere megvalósítása,
- képolvasás végzése,
- adatintegrálás végzése,
- a GIS rendszer használata irodai alkalmazásokban,
- a térbeli döntések támogatásának előkészítése,
- dokumentumok tárolása és szerkesztése,
- a térkép optimális megjelenítéséhez szükséges eszközök alkalmazása (helyes szín és betűtípus választás),
- a térképi elemek elrendezése, speciális karakterek használata,
- térkép WEB-es megjelenítése,
- tematikus térképek szerkesztése,
- kistérségi programozási feladatok ellátása,
- kistérségi birtokrendezési feladatok ellátása,
- pályázatfigyelés,
- vidékfejlesztésben és birtokrendezésben együttműködő szervezetek tevékenységének, feladatmegosztásuknak a tervezése,
- menedzser-asszisztens feladat ellátása a kistérségi munkacsoportban,
- a vidékfejlesztési programozáshoz, illetve a birtokrendezési feladatok ellátásához szükséges információk értékelése, begyűjtésük elvégzése és feldolgozása,
- kistérségi résztvevők informálása, a feladatok szervezése és koordináció segítése,
- a menedzser-asszisztens által készítendő anyagok elkészítése a vidékfejlesztés, illetve a birtokrendezés során,
- az érték, az ár és a költség összefüggéseinek az értékelése,
- az ingatlanokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek, épület-szerkezetek, építési anyagok, épületdiagnosztika elemzése,
- értékbecslés végzése,
- a termőföld értékelés végzése, a földpiac sajátos jellegének figyelembevételével,
- erdőterület értékelése,
- vagyon értékű jogok megállapítása,
- az értékelési folyamat megtervezése és elvégzése,
- ingatlan értékbecslési módszerek kreatív használata,
- termőföld ár meghatározása,
- erdőérték-számítás végzése,
- hatósági ügyek folyamatának, jellemzőinek a leírása,
- önkormányzati költségvetés bemutatása,
- a népjóléttel, művelődéssel és adóügyekkel kapcsolatos önkormányzati informatikát értelmezése,
- a műszaki informatika alapfogalmainak a használata,
- az építésügy feladatainak bemutatása,
- területrendezés feladatainak leírása,
- kommunális igazgatás bemutatása,
- a közműnyilvántartás rendszerének bemutatása,
- az önkormányzati vagyongazdálkodás bemutatása,
- az önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatából a kérelmek benyújtása, az iktatás, az ügyintézői feladatok, a határozathozatal folyamata, a fellebbezés, és jogerőre emelkedés leírása,
- térinformatikai alapokon történő önkormányzati hatósági ügyintézés folyamatának elemzése,
- a digitális alaptérkép kezelése,
- az ingatlan-nyilvántartás adatbázisának kezelése,
- a közműnyilvántartás kezelése,
- az önkormányzati területrendezés modellezése,
- a változások átvezetése az önkormányzati térinformatikai rendszerben.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
Az a vizsgázó, aki a földügyi térinformatikai szaktechnikus képesítéssel rendelkezik, a komplex szóbeli vizsga térinformatika kérdéscsoportjából felmentést kap.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján
- szakmai elméletből és
- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni! Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell végezni!
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a komplex vizsgatárgyanként kell kialakítani a következőképen:
- a szakmai alapismeretek esetén a vizsga négy kérdéséből (tantárgyi moduljából) szerzett érdemjegy átlaga határozza meg az osztályzatot,
- a fakultációs ismeretek szóbeli vizsgatárgy érdemjegyét az egy kérdésre adott válasz értékelésével kell kialakítani.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen, vizsgatárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként a szóbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak (tantárgyi moduljainak) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlat osztályzatát a szakdolgozat minősítése alapján a szóbeli vizsga után kell véglegesíteni! A minősítés szempontjai:
- formai megfelelés,
- a feladat megértése,
- a feladat végrehajtása,
- az önálló munka,
- a mellékletek műszaki színvonala.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK Javasolt tantárgyak (modulok)
Szakmai elmélet:
- Bevezetés a térinformatikába
- Irodai automatizálás
- Adatgyűjtés és adatintegrálás
- Térinformatika
- Térinformatikai megjelenítés
- Adattól az információig
- Közigazgatási, jogi és EU ismeretek
- Projekt dokumentáció és prezentáció
- Döntés-előkészítés
- Javasolt választható fakultációk:
- vidékfejlesztés - birtokrendezés,
vagy
- ingatlan értékbecslés,
vagy
- önkormányzati térinformatikai alkalmazások.
Szakmai gyakorlat:
- Irodai automatizálás
- Adatgyűjtés és adatintegrálás
- Térinformatika
- Térinformatikai megjelenítés
- Adattól az információig
- Projekt dokumentáció és prezentáció
- Javasolt választható fakultációk:
- vidékfejlesztés - birtokrendezés,
vagy
- ingatlan értékbecslés,
vagy
- önkormányzati térinformatikai alkalmazások.
VII. FÜGGELÉK
Ajánlott óraszámok:
SorszámTantárgy (tantárgyi modul) neveÓrakeret
Kötelező elméleti tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
1.Bevezetés a térinformatikába20 óra
2.Irodai automatizálás40 óra
3.Adatgyűjtés és adatintegrálás30 óra
4.Térinformatika20 óra
5.Térinformatikai megjelenítés20 óra
6.Adattól az információig30 óra
7.Közigazgatási jogi és EU ismeretek20 óra
8.Projekt dokumentáció és prezentáció30 óra
9.Döntés előkészítés10 óra
Kötelező elmélet összesen220 óra
Kötelező gyakorlati tantárgyak ( tantárgyi alapmodulok)
10.Irodai automatizálás30 óra
11.Adatgyűjtés és adatintegrálás30 óra
12.Térinformatika20 óra
13.Térinformatikai megjelenítés20 óra
14.Adattól az információig30 óra
15.Projekt dokumentáció és prezentáció20 óra
Kötelező gyakorlat összesen150 óra
Kötelező tantárgyak összesen:370 óra
16.Szabadon választható kötelező szakmai elmélet:40 óra
- Vidékfejlesztés - birtokrendezés
- Ingatlan értékbecslés
- Önkormányzati térinformatikai alkalmazások
17.Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat:90 óra
- Vidékfejlesztés - birtokrendezés
- Ingatlan értékbecslés
- Önkormányzati térinformatikai alkalmazások
Szabadon választható szakmai tantárgyak* összesen:130 óra
Összes óraszám500 óra
- ebből szakmai elmélet260 óra
- ebből szakmai gyakorlat240 óra
Elmélet/gyakorlat aránya:elmélet50%
gyakorlat50%
*A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak.

4. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az R. Mellékletéből törlésre kerülnek az alábbi szakképesítések, illetve szakmai és vizsgakövetelmények:

A szakképesítés
68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete szerinti
sor-
száma
OKJ
azonosító
száma
elnevezésesor-
száma
OKJ
azonosító
száma
elnevezéseszakmai követelményeit
megállapító rendelet
száma
70.55 5470 01Hulladékgazdálkodási
technológus (a szakterület megjelölésével)
97.26 1 8343 04 90 07Mezőgazdasági targoncavezető10/1996. (IV. 24.) FM
64.15 2 7214 01 90 03Porított tejtermék gyártó27/1995. (VII.21.) FM
2.15 2 7211 04 64 12Sonkagyártó64/1994. (XII.15.) FM
91.15 1 7212 04 64 18Tartósított-sütemény gyártó10/1996. (IV. 24.) FM

Tartalomjegyzék