2003. évi XXIX. törvény

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról[1]

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

1. § Az Szt. preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:"

2. § (1) Az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 84. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely

a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai pályaorientációra, szakmai előkészítő ismeretek oktatására és szakmai alapozó oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai orientációra, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,

b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,

d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,

e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,

f) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre,

g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá

h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre irányul."

(2) Az Szt. 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) E törvény hatálya kiterjedt szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre."

3. § Az Szt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola;

b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola);

c) a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központ (a továbbiakban: képző központ); továbbá

d) a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

(2) A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felsőoktatási törvény, a képző központ létesítésére és fenntartására a felnőttképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 15. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező - természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.]"

4. § Az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OKJ-ben kell meghatározni

a) a szakképesítés azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot,

b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját,

c) a jegyzékbe kerülés évét,

d) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket,

e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

f) az iskolai és a szakmai előképzettséget,

g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)."

5. § Az Szt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) A szakképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el. Az oktatási miniszter a szakképzés egészére kiterjedően - az érintett szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, értékelések, elemzések készítését rendelheti el.

(2) Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg

a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,

b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,

c) a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit,

d) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,

e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmi követelményeit,

f) a tanulókat e törvény 48. §-a alapján megillető juttatások részletes szabályait,

g) az Országos szakmai szakértői névjegyzék (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását.

(3) Az oktatási miniszter

a) ellátja a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészével kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, továbbá

b) létrehozza és működteti-a szakképesítésért felelős miniszterrel együtt - az OKJ folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére a szakmacsoportonkénti bizottságokat. A bizottságok legalább három évenként áttekintik a szakképzés tapasztalatai alapján az OKJ-t, és szükség esetén javaslatot tesznek a módosítására.

(4) Az oktatási miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 5. §-ban meghatározott feladatait.

(5) Az oktatási miniszter a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő kérdésekben a (2) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott hatáskörét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(6) Az oktatási miniszter a (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott hatáskörét a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja.

(7) Az oktatási miniszter a (3) bekezdés b) pontja alapján létrehozott szakmacsoportonkénti bizottságokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együtt működteti."

6. § Az Szt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében jogszabályban határozza meg

a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az oktatási miniszter egyetértésével, és

b) a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).

(2) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében

a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,

b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, kidolgoztatja és kiadja azok központi programjait (tanterveit),

c) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,

d) javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra, megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét,

e) gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

f) elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá

g) gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,

h) elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészének tételeit.

(3) A szakképesítésért felelős miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter - a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályozott eljárás (a továbbiakban: államigazgatási eljárás) keretében - megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a szakmai vizsga szervezésének jogát, megsemmisítheti a szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. A szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi.

(5) A több ágazat illetékességi körébe tartozó szakképesítés esetében az (1)-(2) és (4) bekezdésben meghatározott feladatokat az OKJ-ben első helyen feltüntetett szakképesítésért felelős miniszter látja el."

7. § Az Szt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztésére, a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolására, a nemzeti referencia és tájékoztatási központ, valamint a szakképzési információs központ működtetésére, a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési programok kifejlesztésére, az országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására, központi kutató és koordináló fejlesztő-szolgáltató intézetként működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet (a továbbiakban: NSZI). (2) Az NSZI feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésben meghatározott kutató és fejlesztőszolgáltató intézetekkel."

8. §[2] Az Szt. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont) közreműködik az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatok ellátásában.

(2) A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnőttképzési törvény rendelkezései szerint. A szakképesítésért felelős miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatási miniszternek a szakmai ellenőrzés témaköreire. Az ellenőrzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

(3) A Vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása során kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe. Az ellenőrzésben az érintett szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet. A szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a Vizsgaközpont évente összegezést készít, amelyet az oktatási miniszter megküld a szakképesítésért felelős miniszternek."

9. § (1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, valamint ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamara egyetértésével jogszabályban határozza meg. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter közzéteszi."

(2) Az Szt. 7. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban ad ki.

(4) A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve gondoskodik."

(3) Az Szt. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel."

10. § Az Szt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:

a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR számot,

b) a képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, előzetes szakmai gyakorlatot, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,

c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozást, tevékenységet, valamint a munkaterület rövid leírását, a rokon szakképesítések felsorolását,

d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, a maximális óraszámot, az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét,

e) a szakképesítés szakmai követelményeit,

f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket:

- a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit,

- a szakmai vizsga részeit és tantárgyait,

- a vizsgarészek, -tantárgyak alóli felmentés feltételeit,

- a köztes vizsga beszámíthatóságát,

- a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait.

(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakmai

tantárgyak központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével -szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.

(3) A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is."

11. § Az Szt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a Vizsgaközponthoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott - a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével -, újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg.

(3) A közoktatási törvényben szabályozott

a) szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás, valamint

b) szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt."

12. § Az Szt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel az 52. § (2) bekezdésben szabályozott képzési szerződést kötött.

(2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása eredményességének időszakos mérésére - nagyobb képzési szakaszok (szakmai modul) lezárásaként - köztes vizsgát szervezhet. A köztes vizsga eredménye - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak, valamint a szakmai vizsgaszabályzat előírásai szerint - a szakmai vizsgán figyelembe vehető."

13. § (1) Az Szt. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet) képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges."

(2) Az Szt. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a Vizsgaközponthoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a Vizsgaközpont a beérkezéstől számított három munkanapon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel kapcsolatban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül a Vizsgaközpont döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti."

14. § Az Szt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak központi programja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket.

(2) A szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat.

(3) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője).

(4) A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola (a továbbiakban: illetékes szakképző iskola) képviselőjével együttműködve vesz részt.

(5) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a 7. § (1) bekezdése szerint kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve - az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével - szervezi.

(6) A szakképző iskola a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint lefolytatott elismerési eljárást követően vehet részt olyan nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó szakképzési programban, amelynek megvalósítása következtében a tanulók külföldi bizonyítványt szerezhetnek."

15. § Az Szt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az első és a második szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezései alapján ingyenes.

(2) Az első és a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevő tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozza."

16. §[3] Az Szt. 19. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,

b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,

c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél,

d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,

e) a tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben

kerül sor.

(2) Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni."

17. § Az Szt. 19/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a 7. § (1) bekezdése szerint kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint a 14. §

(1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvény 107. §-ában meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenőrzésben kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre."

18. §[4] Az Szt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik.

(2) A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni.

(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

(4) A tanulószerződés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére - az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével - gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel."

19. § Az Szt. 30. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.

(3) A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését."

20. § (1) Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni."

(2) Az Szt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni."

21. § Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát."

22. § (1)[5]

(2)[6]

23. § Az Szt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályozza."

24. § Az Szt. az 54. §-t követően a következő új alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:

"A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok

54/A. § (1) A szakképző iskolákban az alkalmazottak, illetőleg a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a közoktatási törvény 2. számú melléklete, a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak kezelt adatairól a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzési törvény melléklete intézkedik.

(2) A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, az oktatási miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók."

25. § Az Szt. a következő új Hetedik résszel és új 54/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi Hetedik rész megnevezése Nyolcadik részre változik:

"HETEDIK RÉSZ

Értelmező rendelkezések

54/B. § E törvény alkalmazásában:

1. állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés;

2. előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

3. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervező és folytató szakképző iskola vagy gazdálkodó szervezet;

4. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

5. hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható;

6. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;

7. iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak;

8. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megkezdhető, szabályozott tartalmú és célú képzés, melyet követően hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat (engedély, bizonyítvány stb.) kiadására kerül sor;

9. központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez;

10. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket - a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel;

11. mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;

12. országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § e) pontjában meghatározott szervezet;

13. rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja;

14. szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévő szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzőkkel rendelkezik;

15. szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul;

16. szakmai ellenőrzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;

17. szakmai előképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

18. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum;

19. szakmai modul: a szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény;

20. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy;

21. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga;

22. tanműhely: tanműhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem;

23. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;

24. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás."

26. § (1) Ez a törvény - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Szt. 44. § (4) bekezdése,

b) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 1995. évi LXXXIV. törvény 1. §-a, 2. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. § (2) bekezdése, 5. §-a, 10. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 12-15. §-ai és 17. §-a,

c) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 28. § (1)-(3) bekezdései,

d) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tr.) 3. § (2) bekezdése,

e) a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 87. §-a.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Szt. 34. § (1) bekezdésében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 1995. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdésével beiktatott d) pont megjelölése e) pontra változik,

b)[7]

c) a Tr. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a szerint a szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja a szakmai tantárgyak tankönyveinek kidolgozásával, kiadásával és forgalmazásával kapcsolatos jogosítványokat."

(4) E törvény 5. és 6. §-ai, valamint a 8. §-sal módosított Szt. 6/A. § (3) bekezdése 2004. január 1. napjával lépnek hatályba, érvényesülésük költségvetési kihatását a 2004. évi költségvetési törvényben kell megtervezni, és az érintett minisztériumok költségvetésében kell biztosítani.

(5) E törvény 16. §-ával módosított Szt. új 19. § (1) bekezdése, valamint a 18. §-ával módosított Szt. új 27. § (1) bekezdése 2005. január 1. napjával lép hatályba.

(6) E törvény hatálybalépése nem érinti a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet között a tanuló gyakorlati képzésére korábban létrejött együttműködési megállapodások érvényességét.

(7)[8] A szakképesítésért felelős miniszterek 2006. augusztus 31-ig vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, ezt követően a szükséges módosításokat végezzék el.

(8) E törvény hatálybalépését követően a tanulószerződéseket felül kell vizsgálni, és a 2003/2004. tanévben tanulmányokat folytató tanulók esetében az Szt. 44. § (2) bekezdésének megfelelően módosítani kell.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke