122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet
az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) (10) bekezdésében és a 49. §-ának o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) foglaltak szerint, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 29. alcím, (a továbbiakban: előirányzat)- a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Aptv.) meghatározott Program-utak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai kivételével - az országos közutak felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az előirányzat felhasználható a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok) finanszírozására.
(2) Az előirányzat felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy - az egyéb, az Útpénztár előirányzat fejezeti soron kívüli források társfinanszírozása mellett - részleges finanszírozására.
(3) Az előirányzat egyesíti a felhasználás tekintetében a 2005. december 31-i hatállyal megszűnt Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat; valamint a korábbi a Gyorsforgalmi Úthálózat Fejlesztések Előkészítése célelőirányzat; a Felzárkóztatási Infrastrukturális Alapprogram részét képező Gyorsforgalmi Úthálózat Program előirányzat; valamint a Nemzeti Autópálya zártkörűen működő részvénytársaság (a továbbiakban: NA zrt.) támogatása előirányzat feladatait. Az előirányzat tartalmazza az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat 2005. évi maradványát. Az egyéb felsorolt előirányzatok 2005. évi maradványát az Áht. és az Ámr. vonatkozó rendelkezései szerint kell felhasználni 2006.évben.
(4) Az előirányzat feletti döntési hatáskört a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
Az előirányzat forrásai
2. §
Az előirányzat forrásai:
a) a központi költségvetésből az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás,
b) a közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény 33. §-ának (2) bekezdésében megjelölt úthasználati díjból és pótdíjból származó bevétel,
c)[1] ha törvény másként nem rendelkezik az előirányzatot működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek - beleértve: az országos közutak végleges határain belüli területeket; az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek; az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket; a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket; valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az Áht. 109/A. §-a és az Ámr. 63/B. §-a rendelkezéseiben foglaltakra - hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg,
d) az előirányzat céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás,
e) az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér stb.,
f) az előirányzat fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok - vagy ezek társulásai - és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által a velük kötött szerződés alapján átadott hozzájárulás és támogatás.
3. §
(1) A 2. § b)-f) pontjaiban meghatározott, az előirányzat kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett "GKM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla" megnevezésű, 10032000-01220139-59000002 számú számla javára kell befizetni.
(2) Az előirányzat maradványa a következő évben a 4. §-ban megjelölt célokra - az Áht. 93. §-ában és a 49. §-ának g) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően -a miniszter rendelkezése szerint használható fel.
(3)[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a (2) bekezdésében megjelölt, az úthasználati díjból és pótdíjból származó általános forgalmi adóval csökkentett bevételek kedvezményezettje az előirányzat.
Az előirányzat kiadásai
4. §
(1) Az előirányzat:
a) az országos közutak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak -, azok műtárgyai, illetve tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út-, hídépítéseire és út-, hídrekonstrukciós munkáira,
b) az a) pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, előkészítési, környezeti-kármentesítési és a minőségvizsgálati feladatok ellátására,
c) a Programutakhoz, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezekhez az utakhoz tartozó előkészítési és minőségvizsgálati feladatok ellátására,
d) az országos közutak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - fenntartására, ezen belül a területbiztosítást, a tervezést, előkészítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló:
1. út-, hídfelújítási munkákra, valamint
2. karbantartásra,
e) az a)-c) pontokban meghatározott munkáknál a szükséges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre,
f) az országos közutak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - üzemeltetésére, amely magában foglalja az adatbanki, útvonal-engedélyezési, út- és hídvizsgálati, ÚTINFORM és határkirendeltség működtetési központi üzemeltetési tevékenységeket is,
g)[3] működtetésével összefüggő - az azt működtető költségvetési szerv működési kiadásai terhére el nem számolható - központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokkal, így:
1. az előirányzat tervezésével és előkészítésével, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzésével,
2. a kötelezettség-nyilvántartással és az előirányzat bevételeinek és kiadásainak - felügyeleti szervi engedélyhez kötött - módosításaival,
3. a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával,
4. a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az előirányzattal összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással,
5. az előirányzat könyvvizsgálatával,
6. az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával kapcsolatos költségek fedezetére,
h) a magyarországi gyorsforgalmi közúthálózaton érvényesítendő díjpolitika kialakítását megalapozó előkészítő munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire,
i) az úthasználati díj és pótdíj beszedésével, valamint az ahhoz szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra,
j) az országos közúthálózat - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - fejlesztési programjának végrehajtásáért felelős NA zrt. működési kiadásaira,
k) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közúthálózat (beleértve: az utak műtárgyait és tartozékait, valamint a hozzá tartozó földrészleteket)- kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - vagyonkezelésével, ezen belül különösen: a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggő kiadásokra,
l) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének és az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására ezen belül különösen: műszaki szabályozási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, hálózati adatfelvétel, kísérleti építés és szakértői tevékenység ellátásának finanszírozására,
m)[4] költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 1%-a mértékéig a kerékpárutak tervezésének és építésének támogatására - figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésére vonatkozó eljárási rendet -,
n)[5] költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része - ideértve a révhez vezető utakat és a révlejárókat is -, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötő utak építésének és fejlesztésének támogatására - a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésére vonatkozó eljárási rend szerint - használható fel.
(2) Az előirányzatot az (1) bekezdés a)-n) pontok szerinti részletezésben kell összegszerűen megtervezni, illetve annak felhasználásáról beszámolni.
Az előirányzat kezelésének, tervezésének és működtetésének, valamint felhasználásának módja és eljárási rendje
5. §
(1) Az előirányzat működtetésével összefüggő, a 4. §-ban megjelölt feladatokat az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) látja el.
(2) Az UKIG az előirányzat működtetésével összefüggő feladatait a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Magyar Közút Kht.), az NA zrt. és az Állami Autópálya Kezelő zártkörűen működő részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) közreműködésével látja el.
(3) Az elszámolás tekintetében az üzemeltetés, karbantartás, valamint a működési támogatás a költségvetési terminológia szerint működési kiadásnak, míg a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minősül.
(4) Az UKIG, mint vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak -vagyonnyilvántartását a Magyar Közút Kht., az NA zrt., és az ÁAK Zrt. közreműködésével.
(5) Az UKIG az országos közutak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg a magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - tekintetében vagyonkezelővé történő kijelölését követően, a vagyonkezelésébe került országos közutakhoz kapcsolódó ingatlanok (ideértve az azok tartozékát képező pihenőhelyeket is) vonatkozásában az ÁAK Zrt. által megkötött szerződésekből (pl. bérlet, haszonbérlet, használat stb.) származó jogok és kötelezettségek szempontjából az ÁAK Zrt. jogutódja.
6. §
(1)[6] Az országos közutak fejlesztése tekintetében - a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak kivételével - az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követően az állami megrendelői (építtetői) feladatokat - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, az UKIG feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - az előirányzatból biztosított támogatásból kizárólagosan az NA Zrt. végzi, az UKIG-gal kötött támogatási szerződésben meghatározottak szerint.
(2) A fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében:
a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási munkái megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket - az UKIG-gal kötött megbízási szerződések alapján - a külső kivitelezőkkel a Magyar Közút Kht. köti meg,
b) a gyorsforgalmi utak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - felújítására a Magyar Állam nevében eljáró Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) előzetes jóváhagyásával, nevében és helyett az UKIG köt vállalkozási szerződést az ÁAK Zrt.-vel.
(3) Az üzemeltetési, valamint a fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében:
a) az országos közutak - kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátása az előirányzatból biztosított támogatásból valósul meg az UKIG és a Magyar Közút Kht. között kötendő támogatási szerződésben meghatározottak szerint,
b) a Programutak és koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a Magyar Állam nevében eljáró GKM előzetes jóváhagyásával, nevében és helyett, az UKIG köt vállalkozási szerződést az ÁAK Zrt.-vel.
(4)[7] A (3) bekezdésben foglalt feladatokhoz kapcsolódó minőségellenőrzési tevékenységet az UKIG látja el.
7. §
(1) Az adatbanki és az ÚTINFORM tevékenységeinek koordinálási feladatait, az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének, az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési, kísérleti építési és műszaki szabályozási, valamint az útügyi nemzetközi feladatokkal kapcsolatos tevékenységeket e feladatok tekintetében a Magyar Közút Kht. jogutódjaként az UKIG látja el a Magyar Közút Kht. közreműködésével - kivéve a vonatkozó jogszabályban meghatározott Építőipari Műszaki Engedély kiadási jogosultságot.* Az útvonal-engedélyezési és a határkirendeltség működtetési központi üzemeltetési tevékenység, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, hálózati adatfelvételi és szakértői tevékenység ellátásának finanszírozására a vállalkozási és megbízási szerződést az UKIG köti meg a Magyar Közút Kht.-val, és ezt követően az állami megrendelői feladatokat és a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének ellenőrzését a Magyar Közút Kht. végzi.[8]
(2) A beruházások megvalósításáról - a fenntartási munkák megvalósítására kötött szerződések teljesítéséről és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról - az UKIG tájékoztatást ad a miniszter számára.
(3) Az UKIG - helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából - a Magyar Közút Kht., az NA zrt., az ÁAK Zrt. külön jogszabályokban meghatározottak szerint vezetett, az előirányzat felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos nyilvántartásaiba, szerződésállományába, továbbá az előirányzat tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratba betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet vagy másolatot készíthet.
7/A. §[9]
(1) Az UKIG a 3. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett, a használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt bizományossal szerződést köt.
(2) A díjköteles országos közutak használati lehetőségének biztosításával, mint az Állam által nyújtott szolgáltatással kapcsolatos úthasználati díjról, valamint pótdíjról az UKIG, mint az előirányzat működtetője, saját nevében az (1) bekezdésben megjelölt bizományos részére számlát bocsát ki.
(3) A 4. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak tekintetében az UKIG, mint az előirányzat működtetője, megrendelőként, saját nevében köt szerződést, és jogosult az ezen szerződésből eredő ráfordításainak az általános forgalmi adóval csökkentett értékét az előirányzattal megtéríttetni.
Vegyes és záró rendelkezések
8. §
(1) Ez a rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 109/2003. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a módosításáról szóló 27/2004. (III. 11.) GKM rendelet.
(2) A folyamatos működőképesség megőrzése érdekében az e rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörben az UKIG által 2005. december 31-ig elindított közbeszerzési eljárásokban 2006. június 30-ig az UKIG jogosult kötelezettségvállalásra. A 2006. január 1-jétől elindítandó új közbeszerzési eljárások tekintetében kizárólag az NA zrt. jogosult a 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátására.
Dr. Szanyi Tibor s. k.,
gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 1. § -a. Hatályos 2006.03.16.
[2] Beiktatta a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 2. § -a. Hatályos 2006.03.16.
[3] Módosította a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.03.16.
[4] Megállapította a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.03.16.
[5] Megállapította a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.03.16.
[6] Megállapította a 96/2006. (XII. 28.) GKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2007.01.01.
[7] Megállapította a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.03.16.
[8] * 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól.
[9] Beiktatta a 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet 5. § -a. Hatályos 2006.03.16.