129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet

a Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §- a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Szociálpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) hét regionális szociálpolitikai tanácsból és az Országos Szociálpolitikai Tanácsból áll.

(2)[1] A regionális szociálpolitikai tanácsok és az Országos Szociálpolitikai Tanács (a továbbiakban együtt: a Tanács szervei) az ügyrendjüket a tagok többségének szavazatával maguk állapítják meg. Az elfogadott ügyrendet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.

(3) A Tanács szervének ülése és az ülésről készített jegyzőkönyv nyilvános. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a Tanács szerve javaslatának, állásfoglalásának, véleményének elfogadott szövegét, a Tanács szervének a működését érintő ügyekben hozott döntéseit, valamint az esetleges kisebbségi véleményt.

(4) A Tanács szerveinek megbízatása 5 évre szól.

(5) A Tanács szervei működési feltételeinek biztosításáról és a titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.

2. §

(1) A regionális szociálpolitikai tanács

a) véleményezi a települési önkormányzat és a helyi önkormányzati társulás szolgáltatástervezési koncepciójának tervezetét, javaslatot tehet a szolgáltatástervezési koncepció módosítására,

b) értékeli, elemzi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok hatályosulását, a régió szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerét, valamint a régió lakosságának szociális helyzetével kapcsolatos kutatások eredményét,

c) az állami és önkormányzati szerveknél kezdeményezheti a régióban élők szociális szükségleteinek felmérését, javaslatot tehet regionális szintű kutatási és fejlesztési programokra, figyelemmel kíséri ezek megvalósítását,

d)[2] együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az egyházi fenntartókkal és a nem állami fenntartókkal, valamint az ellátást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel a szociális és gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátórendszer regionális fejlesztése, az ellátási hiányok kiküszöbölése, továbbá egyéb szociális problémák megoldása érdekében.

(2) A regionális szociálpolitikai tanács 15 tagból áll. A regionális szociálpolitikai tanács

a) 1 tagját a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §- ának e) pontja szerinti régióban (a továbbiakban: régió) működő családsegítő módszertani intézmények,

b) 1 tagját a régióban működő hajléktalanellátó módszertani intézmények,

c) 1 tagját a régióban működő megyei szociális módszertani intézmények,

d) 1 tagját a gyermekjóléti szolgáltatásnak a régióban működő módszertani intézményei,

e) 1 tagját a gyermekek napközbeni ellátásának a régióban működő módszertani intézményei,

f) 1 tagját a régióban működő gyermekvédelmi módszertani intézmények,

g) 1 tagját a régióban intézményt fenntartó helyi önkormányzatok,

h) 1 tagját a régióban intézményt fenntartó egyházi jogi személyek,

i) 1 tagját a régióban intézményt fenntartó, nem állami fenntartónak minősülő szervezetek,

j) 3 tagját a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények régióban működő érdekképviseleti szerveinek,

k) 3 tagját az ellátottak régióban működő érdekképviseleti szervezeteinek javaslata alapján a miniszter bízza meg.

(3) A regionális szociálpolitikai tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz

a) a régióhoz tartozó megyék és megyei jogú városok szociálpolitikai kerekasztalainak egy- egy képviselője, a Közép- magyarországi Regionális Szociálpolitikai Tanács esetében a fővárosi és a Pest megyei szociálpolitikai kerekasztal egy- egy képviselője,

b)[3] a a régióterületébe tartozó megyei önkormányzat képviselője,

c) a regionális egészségügyi tanács képviselője,

d) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány képviselője.

(4) A regionális szociálpolitikai tanács az elnökét a tagjai közül maga választja meg.

(5) A regionális szociálpolitikai tanács feladatainak végrehajtására, javaslatainak, állásfoglalásainak, véleményeinek, illetve döntéseinek előkészítésére - az ügyrendjében meghatározottak szerint - a tagjaiból vagy más szakértőkből állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.

3. §

(1) Az Országos Szociálpolitikai Tanács

a) véleményezi a megyei, fővárosi önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának tervezetét, javaslatot tehet a szolgáltatástervezési koncepció módosítására,

b) véleményezi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú szakmai koncepciókat, fejlesztési terveket,

c) véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint e törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetét,

d)[4] szociálpolitikai szempontból véleményezi a megyei önkormányzatok területfejlesztési koncepcióit és programjait,

e) javaslatot tesz szociális és gyermekvédelmi tárgyú döntések meghozatalára, programok lebonyolítására, új módszerek alkalmazására és jogi szabályozásra,

f) kezdeményezi az országos szociális szükségletek felmérését, javaslatot tesz országos szintű kutatási és fejlesztési programokra, figyelemmel kíséri ennek megvalósítását,

g) értékeli, elemzi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok hatályosulását, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszert, valamint a lakosság szociális helyzetével kapcsolatos kutatások eredményét.

(2) Az Országos Szociálpolitikai Tanács 13 tagból áll. Az Országos Szociálpolitikai Tanács

a) 2tagját az országos önkormányzati érdekszövetségek,

b) 2tagját az egyházi fenntartók,

c) 2tagját a nem állami fenntartók,

d) 1 tagját a szociális módszertani intézmények,

e) 1 tagját a gyermekjóléti, gyermekvédelmi módszertani intézmények,

f) 2 tagját a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények érdekképviseleti szerveinek,

g) 2 tagját az ellátottak érdekképviseleti szervezeteinek,

h) 1 tagját a felsőfokú szociális alapvégzettséget nyújtó képzőhelyek

javaslata alapján a miniszter bízza meg.

(3) Az Országos Szociálpolitikai Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz

a) a regionális szociálpolitikai tanácsok egy- egy képviselője,

b)[5] a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek egy-egy képviselője,

c) az Országos Fogyatékosügyi Tanács képviselője,

d) az Idősügyi Tanács képviselője,

e) a Nőképviseleti Tanács képviselője,

f) a Nemzeti Egészségügyi Tanács képviselője,

g) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány képviselője,

h)[6] a miniszter által vezetett minisztérium képviselője,

i)[7] az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője,

j) a napirendi pontban érintett más minisztérium és országos hatáskörű szerv képviselője.

(4) Az Országos Szociálpolitikai Tanács elnöke a miniszter, akit az általa kijelölt személy helyettesíthet. A társelnököt a tagok maguk közül választják.

(5) Az Országos Szociálpolitikai Tanács feladatainak végrehajtására és javaslatainak, állásfoglalásainak, véleményeinek, illetve döntéseinek előkészítésére - az ügyrendjében meghatározottak szerint - a tagjaiból vagy más szakértőkből

a) az ellátások, illetve az ellátásokat igénybevevő társadalmi csoportok szerint differenciált, továbbá képzéssel, kutatással, módszertani feladatokkal foglalkozó szakmai kollégiumokat hoz létre,

b) eseti bizottságokat hozhat létre.

4. §

(1) A Tanács szervének tagjai, valamint a bizottságok és a szakmai kollégiumok tagjai a feladatuk ellátásáért díjazásban nem részesülnek, de jogosultak a tevékenységük során felmerült, számlával igazolt és indokolt szállás- , illetve útiköltségük megtérítésére.

(2) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) a tag halálával,

c) a Tanács szerve megbízatási idejének lejártával,

d) a megbízás visszavonásával.

(3) A Tanács szervének tagja megbízatásáról a miniszterhez címzett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

(4) A Tanács szerve tagjának megbízását - a javaslattevő szervezet véleményének kikérése után - a miniszter visszavonhatja.

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)[8]

(3)[9]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök