134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazások alapján a következőket rendeli el:

Területrendezési hatósági eljárások

1. §

(1) Közigazgatási (területrendezési hatósági) eljárás kezdeményezhető

a) a területrendezési tervek térségi szabályozása övezeti tervlapjain meghatározott alövezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok nyomvonalainak pontosítására a területrendezési terv keretei között, amennyiben azt a településrendezési terv nem határozza meg (a továbbiakban: pontosítás);

b) a Tftv. 23/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti kivételes eltéréshez (a továbbiakban: eltérés);

c) a Tftv. 23/D. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés);

d) ha e rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti korrekció szükségessége merül fel (a továbbiakban: javítás).

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt közigazgatási eljárások megalapozására a jelen rendeletben meghatározott típusú területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat

2. §

(1) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a továbbiakban: területi hatásvizsgálat) készítésének célja a területrendezési javaslatok és döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára a területrendezési terv külön jogszabályban* meghatározott tartalmi követelményének és méretarányának megfelelő részletezettséggel.[1]

(2) A területi hatásvizsgálat lehet:

a) a területrendezési tervek megalapozását szolgáló, külön jogszabályban* meghatározott területi hatásvizsgálat (a továbbiakban: területi hatáselemzés), illetve[2]

b) területrendezési hatósági döntést megalapozó területi hatásvizsgálat (a továbbiakban: területrendezési hatásvizsgálat).

(3) A területi hatásvizsgálat csak a külön jogszabályban* meghatározott - a vizsgálattal érintett terület nagyságától függően TR-1 vagy TR-2 minősítésű - területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező személy irányításával készíthető. A területi hatásvizsgálat dokumentációján fel kell tüntetni az elkészítésében közreműködők nevét és az irányító tervező esetében a tervezői jogosultság megjelölését.[3]

(4) A területrendezési tervek készítéséhez nem kapcsolódó vagy területrendezési hatósági döntést nem igénylő területrendezési javaslatok környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek előzetes feltárása és elemzése céljára a külön jogszabályban* meghatározott területrendezési tanulmányterv szolgál.[4]

A területrendezési hatásvizsgálat

3. §

(1) A területrendezési hatásvizsgálat

a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a területrendezési tervekben szereplő nyomvonal-változattól való, a Tftv. által meghatározott határértéknél nagyobb mértékű eltérés indokoltságának vizsgálata*, illetve[5]

b) az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben nem szereplő, külön jogszabályban* meghatározott körbe tartozó térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésének megalapozása[6]

céljából készül.

(2) A területrendezési hatásvizsgálat során az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérésre, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti létesítmény elhelyezésére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.

(3) A területrendezési hatásvizsgálat tartalmi követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A területrendezési hatósági eljárás megindítása

4. §

(1) A területrendezési hatósági eljárás megyei vagy települési önkormányzat - az illetékességi területén megvalósuló létesítmény esetén -, illetve, ha több érintett van, a megállapodásuk alapján kijelölt helyi önkormányzat kérelme alapján indul.

(2) Az illetékes területi főépítész az eljárás megindítását kezdeményezheti az (1) bekezdésben megjelölt szerveknél. Az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárást külön kérelem nélkül is hivatalból lefolytathatja.

(3) Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet "térségi területfelhasználási engedély kérelem" formában az illetékes területi főépítészhez kell benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá ezenkívül

a) pontosításra és javításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a korrekcióra vonatkozó javaslattal;

b) eltérésre és beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) a létesítménnyel érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő részletét az eredeti és a módosított tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) a területrendezési hatásvizsgálatot,

bc) a területrendezési hatásvizsgálat tárgyát képező térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósításában érdekelt vagy érintett minisztérium, országos hatáskörű szerv, központi hivatal vagy azok területi szerve, valamint a megyei és települési önkormányzat véleményét.

(5) A kérelmet írásban, öt példányban kell benyújtani, az öt példányból három példányt elektronikus adathordozókon.

5. §

(1) A területrendezési hatásvizsgálat elkészítésének feladatáról és költségének viseléséről a területrendezési hatósági eljárás iránti kérelem benyújtója gondoskodik.

(2) A területrendezési hatásvizsgálatot véglegesítése előtt be kell mutatni a külön jogszabályban meghatározott tervtanács* előtt. A tervtanács állásfoglalását csatolni kell a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjához.[7]

A területrendezési hatósági eljárás folyamata

6. §

(1)[8] A Kormány a területrendezési hatósági eljárásokban, a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a 2. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2)[9] A szakhatóságok megkeresése a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjából készített összefoglaló anyag megküldésével történik, de egyidejűleg biztosítani kell a teljes dokumentációhoz való hozzáférhetőséget is számukra.

(3) A területi főépítész a térségi területfelhasználási engedély iránti kérelemről határozatot hoz, amelyben

a) megadja a térségi területfelhasználási engedélyt, ha az eljárás során megállapítható volt a kérelemben szereplő javaslatnak az elfogadott területrendezési tervvel való összhangja,

b) elutasítja a térségi területfelhasználási engedély kérelmet, ha az eljárás során az volt megállapítható, hogy a kérelemben szereplő javaslat megvalósítása a területrendezési terv módosítását igényli, továbbá

mindkét esetben elrendeli a határozat nyilvántartásba vételét a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását - külön jogszabályban* meghatározottak szerint - vezető szervnél.[10]

(4) Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított területfelhasználási kategória és övezeti határ, műszaki infrastruktúra hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű terület- vagy településrendezési tervben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető.

(5) A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő rendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig érvényes. A területi főépítész ennél rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. A engedély érvényessége kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

7. §

A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem részét képező területrendezési hatásvizsgálatot, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot az alábbiaknak is meg kell küldeni:

a) a külön jogszabályban meghatározott Dokumentációs Központnak*, és[11]

b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását vezető szervnek,

c)[12] ha nem azonos a b) pontban jelzett szervvel, a térségi területfelhasználási engedélyek nyilvántartását vezető szervnek, valamint

d)[13] a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak.

Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás szabályai

8. §

(1) A javításra irányuló kérelmet, amennyiben az az elfogadott területrendezési tervek rajzi munkarészeiben előforduló - az alaptérképek és a felhasznált nyilvántartások, illetve adatszolgáltatások hiányosságaiból, a tervezési és egyeztetési folyamat lezárása és a terv elfogadása közti időben hozott jogszerű területfelhasználási döntések következményeiből, valamint szerkesztési, nyomdai vagy nyomtatási pontatlanságokból következő - nyilvánvaló hibák megállapítására és kijavítására irányul, egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban kell elbírálni.

(2) Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás során:

a)[14] a területi főépítész egyeztető tárgyalást és szükség esetén helyszíni szemlét tart a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságokkal;

b) az egyeztető tárgyaláson a résztvevők egyhangúlag megállapítják a hiba tényét és jellegét, amelynek alapján a valós helyzetről a területi főépítész hatósági bizonyítványt ad ki;

c) a területi főépítész a hatósági bizonyítványt a hiba kijavítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi mindazoknak, akiknek a térségi területfelhasználási engedély tárgyában hozott határozatát is megküldi.

(3) A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől, vagy hivatalból történő eljárás esetén az egyeztető tárgyalás napjától számított 20 munkanapon belül kell kiadni.

Záró rendelkezések

9. §

(1) E rendelet 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletben szereplő övezet alatt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerinti alövezetet is érteni kell.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalának megállapítására.

(4)[15]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A területrendezési hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területrendezési hatásvizsgálat során össze kell hasonlítani a területrendezési terv eredeti változatát és az attól eltérő javaslatot (új változatot), ennek során be kell mutatni:

a) az új változat leírását és annak következtében szükségessé váló változtatásokat (eltéréseket és azok mértékét) a területrendezési terv szerkezeti tervében és annak hatásait a térségi övezetekre;

b) az új változat következtében várható változásokat az érintett térség környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyaiban;

c) a fennmaradó konfliktusokat és ezek feloldására, illetve kezelésére tett javaslatokat;

d) az új változat következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülését szolgáló intézkedésekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat.

2. Ha az új változat következtében a kapcsolódó műszaki infrastruktúra hálózat vonatkozásában is felmerül a törvény által megengedett mértéket meghaladó kivételes eltérés szükségessége, akkor a területi hatásvizsgálatot a kapcsolódó hálózatra is ki kell terjeszteni.

3. A területrendezési hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja.

4. A területrendezési hatásvizsgálatot a területrendezési, illetve településrendezési terv méretarányának megfelelően megkövetelhető mélységben kell elvégezni.

II. Részletes követelmények

a) A kérelemben szereplő javaslatok területrendezési szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt területrendezési célokra és összefüggésekre;

- a területfejlesztés céljai elérésének térbeli-fizikai feltételeire;

- az érintett települések rendezésére, térbeli fejlődési lehetőségeikre.

b) A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

- a talaj minőségére (víz- és szélerózió, csúszásveszély);

- a hulladékgazdálkodás helyzetére;

- a termőföld mennyiségére;

- a földtani és ásványvagyonra;

- a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

- az élővilágra (védett természeti területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

- az erdőre (őshonos fafajú és/vagy védelmi rendeltetésű erdőtársulások, azok termőhelyének védelme);

- a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

- az épített környezetre (településszerkezet);

- a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet) .

c) A kérelemben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi kapcsolatok rendszere, társadalmi mobilitás);

- a foglalkoztatásra és megélhetésre;

- a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire;

- a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére;

- a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére.

d) A kérelemben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a településszerkezetre (területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai);

- természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai);

- a ipari térbeli szerkezetére;

- a mezőgazdaságra;

- az idegenforgalomra;

- a térség vagy település eltartó képességére és versenyképességére;

- műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők mint például domborzati és geotechnikai viszonyok, műtárgyak);

- ingatlanérték alakulására.

e) A kérelem rajzi melléklete(i) a vonatkozó területrendezési terv(ek) hitelesített másolatának, illetőleg a digitális adatbázisának felhasználásával készítendő(k) el.

2. számú melléklet a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelethez[16]

A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok