134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazások alapján a következőket rendeli el:

Területrendezési hatósági eljárások

1. §

(1) Közigazgatási (területrendezési hatósági) eljárás kezdeményezhető

a) a területrendezési tervek térségi szabályozása övezeti tervlapjain meghatározott alövezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok nyomvonalainak pontosítására a területrendezési terv keretei között, amennyiben azt a településrendezési terv nem határozza meg (a továbbiakban: pontosítás);

b) a Tftv. 23/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti kivételes eltéréshez (a továbbiakban: eltérés);

c) a Tftv. 23/D. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés);

d) ha e rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti korrekció szükségessége merül fel (a továbbiakban: javítás).

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt közigazgatási eljárások megalapozására a jelen rendeletben meghatározott típusú területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat

2. §

(1) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a továbbiakban: területi hatásvizsgálat) készítésének célja a területrendezési javaslatok és döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára a területrendezési terv külön jogszabályban* meghatározott tartalmi követelményének és méretarányának megfelelő részletezettséggel.[1]

(2) A területi hatásvizsgálat lehet:

a) a területrendezési tervek megalapozását szolgáló, külön jogszabályban* meghatározott területi hatásvizsgálat (a továbbiakban: területi hatáselemzés), illetve[2]

b) területrendezési hatósági döntést megalapozó területi hatásvizsgálat (a továbbiakban: területrendezési hatásvizsgálat).

(3) A területi hatásvizsgálat csak a külön jogszabályban* meghatározott - a vizsgálattal érintett terület nagyságától függően TR-1 vagy TR-2 minősítésű - területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező személy irányításával készíthető. A területi hatásvizsgálat dokumentációján fel kell tüntetni az elkészítésében közreműködők nevét és az irányító tervező esetében a tervezői jogosultság megjelölését.[3]

(4) A területrendezési tervek készítéséhez nem kapcsolódó vagy területrendezési hatósági döntést nem igénylő területrendezési javaslatok környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek előzetes feltárása és elemzése céljára a külön jogszabályban* meghatározott területrendezési tanulmányterv szolgál.[4]

A területrendezési hatásvizsgálat

3. §

(1) A területrendezési hatásvizsgálat

a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a területrendezési tervekben szereplő nyomvonal-változattól való, a Tftv. által meghatározott határértéknél nagyobb mértékű eltérés indokoltságának vizsgálata*, illetve[5]

b) az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben nem szereplő, külön jogszabályban* meghatározott körbe tartozó térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésének megalapozása[6]

céljából készül.

(2) A területrendezési hatásvizsgálat során az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérésre, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti létesítmény elhelyezésére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.

(3) A területrendezési hatásvizsgálat tartalmi követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A területrendezési hatósági eljárás megindítása

4. §

(1) A területrendezési hatósági eljárás megyei vagy települési önkormányzat - az illetékességi területén megvalósuló létesítmény esetén -, illetve, ha több érintett van, a megállapodásuk alapján kijelölt helyi önkormányzat kérelme alapján indul.

(2) Az illetékes területi főépítész az eljárás megindítását kezdeményezheti az (1) bekezdésben megjelölt szerveknél. Az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárást külön kérelem nélkül is hivatalból lefolytathatja.

(3) Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet "térségi területfelhasználási engedély kérelem" formában az illetékes területi főépítészhez kell benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá ezenkívül

a) pontosításra és javításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a korrekcióra vonatkozó javaslattal;

b) eltérésre és beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) a létesítménnyel érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő részletét az eredeti és a módosított tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) a területrendezési hatásvizsgálatot,

bc) a területrendezési hatásvizsgálat tárgyát képező térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósításában érdekelt vagy érintett minisztérium, országos hatáskörű szerv, központi hivatal vagy azok területi szerve, valamint a megyei és települési önkormányzat véleményét.

(5) A kérelmet írásban, öt példányban kell benyújtani, az öt példányból három példányt elektronikus adathordozókon.

5. §

(1) A területrendezési hatásvizsgálat elkészítésének feladatáról és költségének viseléséről a területrendezési hatósági eljárás iránti kérelem benyújtója gondoskodik.

(2) A területrendezési hatásvizsgálatot véglegesítése előtt be kell mutatni a külön jogszabályban meghatározott tervtanács* előtt. A tervtanács állásfoglalását csatolni kell a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjához.[7]

A területrendezési hatósági eljárás folyamata

6. §

(1)[8] A Kormány a területrendezési hatósági eljárásokban, a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a 2. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2)[9] A szakhatóságok megkeresése a területrendezési hatásvizsgálat dokumentációjából készített összefoglaló anyag megküldésével történik, de egyidejűleg biztosítani kell a teljes dokumentációhoz való hozzáférhetőséget is számukra.

(3) A területi főépítész a térségi területfelhasználási engedély iránti kérelemről határozatot hoz, amelyben

a) megadja a térségi területfelhasználási engedélyt, ha az eljárás során megállapítható volt a kérelemben szereplő javaslatnak az elfogadott területrendezési tervvel való összhangja,

b) elutasítja a térségi területfelhasználási engedély kérelmet, ha az eljárás során az volt megállapítható, hogy a kérelemben szereplő javaslat megvalósítása a területrendezési terv módosítását igényli, továbbá

mindkét esetben elrendeli a határozat nyilvántartásba vételét a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását - külön jogszabályban* meghatározottak szerint - vezető szervnél.[10]

(4) Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított területfelhasználási kategória és övezeti határ, műszaki infrastruktúra hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű terület- vagy településrendezési tervben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető.

(5) A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő rendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig érvényes. A területi főépítész ennél rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. A engedély érvényessége kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

7. §

A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem részét képező területrendezési hatásvizsgálatot, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot az alábbiaknak is meg kell küldeni:

a) a külön jogszabályban meghatározott Dokumentációs Központnak*, és[11]

b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását vezető szervnek,

c)[12] ha nem azonos a b) pontban jelzett szervvel, a térségi területfelhasználási engedélyek nyilvántartását vezető szervnek, valamint

d)[13] a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak.

Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás szabályai

8. §

(1) A javításra irányuló kérelmet, amennyiben az az elfogadott területrendezési tervek rajzi munkarészeiben előforduló - az alaptérképek és a felhasznált nyilvántartások, illetve adatszolgáltatások hiányosságaiból, a tervezési és egyeztetési folyamat lezárása és a terv elfogadása közti időben hozott jogszerű területfelhasználási döntések következményeiből, valamint szerkesztési, nyomdai vagy nyomtatási pontatlanságokból következő - nyilvánvaló hibák megállapítására és kijavítására irányul, egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban kell elbírálni.

(2) Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás során:

a)[14] a területi főépítész egyeztető tárgyalást és szükség esetén helyszíni szemlét tart a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságokkal;

b) az egyeztető tárgyaláson a résztvevők egyhangúlag megállapítják a hiba tényét és jellegét, amelynek alapján a valós helyzetről a területi főépítész hatósági bizonyítványt ad ki;

c) a területi főépítész a hatósági bizonyítványt a hiba kijavítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi mindazoknak, akiknek a térségi területfelhasználási engedély tárgyában hozott határozatát is megküldi.

(3) A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől, vagy hivatalból történő eljárás esetén az egyeztető tárgyalás napjától számított 20 munkanapon belül kell kiadni.

Záró rendelkezések

9. §

(1) E rendelet 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletben szereplő övezet alatt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerinti alövezetet is érteni kell.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalának megállapítására.

(4)[15]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A területrendezési hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területrendezési hatásvizsgálat során össze kell hasonlítani a területrendezési terv eredeti változatát és az attól eltérő javaslatot (új változatot), ennek során be kell mutatni:

a) az új változat leírását és annak következtében szükségessé váló változtatásokat (eltéréseket és azok mértékét) a területrendezési terv szerkezeti tervében és annak hatásait a térségi övezetekre;

b) az új változat következtében várható változásokat az érintett térség környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyaiban;

c) a fennmaradó konfliktusokat és ezek feloldására, illetve kezelésére tett javaslatokat;

d) az új változat következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülését szolgáló intézkedésekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat.

2. Ha az új változat következtében a kapcsolódó műszaki infrastruktúra hálózat vonatkozásában is felmerül a törvény által megengedett mértéket meghaladó kivételes eltérés szükségessége, akkor a területi hatásvizsgálatot a kapcsolódó hálózatra is ki kell terjeszteni.

3. A területrendezési hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja.

4. A területrendezési hatásvizsgálatot a területrendezési, illetve településrendezési terv méretarányának megfelelően megkövetelhető mélységben kell elvégezni.

II. Részletes követelmények

a) A kérelemben szereplő javaslatok területrendezési szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt területrendezési célokra és összefüggésekre;

- a területfejlesztés céljai elérésének térbeli-fizikai feltételeire;

- az érintett települések rendezésére, térbeli fejlődési lehetőségeikre.

b) A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

- a talaj minőségére (víz- és szélerózió, csúszásveszély);

- a hulladékgazdálkodás helyzetére;

- a termőföld mennyiségére;

- a földtani és ásványvagyonra;

- a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

- az élővilágra (védett természeti területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

- az erdőre (őshonos fafajú és/vagy védelmi rendeltetésű erdőtársulások, azok termőhelyének védelme);

- a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

- az épített környezetre (településszerkezet);

- a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet) .

c) A kérelemben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi kapcsolatok rendszere, társadalmi mobilitás);

- a foglalkoztatásra és megélhetésre;

- a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire;

- a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére;

- a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére.

d) A kérelemben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a településszerkezetre (területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai);

- természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai);

- a ipari térbeli szerkezetére;

- a mezőgazdaságra;

- az idegenforgalomra;

- a térség vagy település eltartó képességére és versenyképességére;

- műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők mint például domborzati és geotechnikai viszonyok, műtárgyak);

- ingatlanérték alakulására.

e) A kérelem rajzi melléklete(i) a vonatkozó területrendezési terv(ek) hitelesített másolatának, illetőleg a digitális adatbázisának felhasználásával készítendő(k) el.

2. számú melléklet a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelethez[16]

A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok

Bevonás és közreműködés feltételeSzakhatóság
1.A közúthálózat fő elemei - gyorsforgalmi utak, és főutak -, és az országos vasúti
törzshálózat elemei esetén, a pontosítási, eltérési és javítási eljárásnál.
A gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton, a Dunán és a
Tiszán tervezett nagy hidak esetén, a pontosítási és javítási eljárásnál.
Határátkelők és határátlépési pontok a gyorsforgalmi- és főúthálózat, valamint a
vasúti törzshálózat esetén, a pontosítási és javítási eljárásnál.
A repülőterek esetén, a pontosítási és javítási eljárásnál.
Országos kerékpárút törzshálózat elemei esetén, a pontosítási, eltérési és javítási eljárásnál.
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők esetén, a pontosítási és javítási eljárásnál.
Térségi jelentőségű mellékút esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű kerékpárút esetén, valamennyi eljárásnál.
Vasúti mellékvonal esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű közforgalmú kikötő esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű híd esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű logisztikai központ esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér esetén, valamennyi eljárásnál.
Térségi jelentőségű határátkelőhely esetén, valamennyi eljárásnál.
Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak esetén:
Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Repülőterek esetében:
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága Minden más esetben:
Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága
2.Minden esetben.környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
3.Minden esetben.Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve
4.Minden esetben.Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve
5.Minden esetben.körzeti földhivatal,
több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal
6.Szénhidrogén szállítóvezeték és a területrendezési tervben szereplő bányászati, gázipari létesítmény érintettsége esetén, valamennyi eljárásnál. Amennyiben a kérelem az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, bányászati tevékenység végzésére kijelölt vagy a földtani veszélyforrás területének övezetét érinti. Nem kell a szakhatóságot bevonni, ha a kérelem egyéb térségi övezeti határnak a pontosítására irányul.bányakapitányság
7.Atomerőmű esetén, a pontosítási és javítási eljárásnál.Országos Atomenergia Hivatal.
8.Atomerőműnek nem minősülő erőművek esetén, a pontosítási, beillesztési és javítási eljárásnál.
A kiserőmű (az 5 MW, és ezt meghaladó, de 50 MW-nál kisebb teljesítményképességű
erőmű) esetén, a pontosítási, beillesztési és javítási eljárás esetén.
A 120 kV-os elosztóhálózat esetén, valamennyi eljárásnál.
A villamos-átviteli hálózat távvezeték elemei esetén, valamennyi eljárásnál.
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Lábjegyzetek:

[1] 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.

[2] 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.

[3] 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról.

[4] 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.

[5] A Tftv. 23/A. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint.

[6] 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.

[7] 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról.

[8] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[9] Módosította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése 31. pontja. Hatályos 2009.03.01.

[10] 18/1984.(XII. 13.) ÉVM rendelet a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról.

[11] 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról, valamint az 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepció, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól.

[12] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[13] Beiktatta a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[14] Módosította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése 31. pontja. Hatályos 2009.03.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 149/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2006.07.31.

[16] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

Tartalomjegyzék