2005. évi CLX. törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő]

"a) hatósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény," (rendelkezéseit kell alkalmazni.)

2. § (1) Az Aptv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt - ide nem értve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat - külön jogszabályban meghatározott gyorsforgalmi útszakaszok (a továbbiakban: Program utak) esetében az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) látja el a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait. Ennek keretében az ÁAK Zrt.

a) a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) a (6) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelési szerződést köt,

b) piaci források bevonásával végzi a beruházói és az üzemeltetési tevékenységet,

c) szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat. A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama az egy évet meghaladhatja."

(2) Az Aptv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NA Zrt.) és a KVI kötelesek a Program utakhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások és azok tartozékai ellenérték fejében történő átadása-átvétele tárgyában szerződést kötni. A szerződés megkötését követően az NA Zrt. az általa a Program utak megépítése érdekében kötött vállalkozói szerződésekből eredő jogait saját nevében, de a KVI javára és utasításai szerint gyakorolja. Ennek során a KVI úgy köteles eljárni, hogy az ÁAK Zrt. (4) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítését elősegítse."

(3) Az Aptv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ÁAK Zrt.-t a Program utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait), valamint az azok alapját képező földrészletek tekintetében ellenérték fizetése nélkül vagyonkezelőnek kell tekinteni. Az ÁAK Zrt. és a KVI kötelesek az e törvény erejénél fogva az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződést kötni."

(4) Az Aptv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik. A (8) bekezdésben az "ÁAK Rt." kifejezés helyébe az "ÁAK Zrt." lép:

"(7) Azon gyorsforgalmi utak tekintetében, amelyek nem minősülnek Program útnak és nem koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a KVI az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal köt vagyonkezelési szerződést."

(5) Az Aptv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az ÁAK Zrt. jogosult a 3. § (4) bekezdésben meghatározott beruházói és üzemeltetői feladatai ellátása érdekében, a Program utakkal kapcsolatban létrejött valamennyi megállapodást, nyilatkozatot, dokumentációt teljes terjedelmében megismerni, továbbá a piaci forrás bevonásához szükséges mértékben a jogszabályban foglalt eljárások szerint nyilvánosságra hozni."

3. § Az Aptv. 6. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető - Program utak esetében a beruházó - vagyonkezelésébe ad."

4. § Az Aptv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyorsforgalmi út létesítése érdekében megszerzett földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a KVI a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető, illetve a 3. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe ad."

5. § Az Aptv. 16. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha a közművek üzemben tartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni."

6. § (1) Az Aptv. 17/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése]."

(2) Az Aptv. 17/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, székhelyét,

b) a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését,

c) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező,

d) a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét."

7. § (1) Az Aptv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat - ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében megjelölt Program utakat - nem kell alkalmazni."

(2) Az Aptv. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, és

b) a 3. § (4) bekezdésében hivatkozott Program utak körét

rendeletben állapítsa meg."

8. § Az Aptv. 1. és 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. és 2. számú melléklete lép.

9. § Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Aptv. 3. számú melléklete,

b) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XII. törvény 1. §-a, 13. §-a, 1. és 2. számú mellékletei,

c) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvénymódosításáról szóló 2005. évi LXV. törvény 1. §-ának (1)-(2) bekezdése, 1. §-ának (3) bekezdéséből az Áptv. 3. §-a (6) bekezdésének módosítására vonatkozó szövegrész, 2. §-a, 3. §-a, 5. §-a (1) bekezdésének második fordulata, valamint 5. §-ának (2) bekezdése,

d) a 65/2005. (VII. 6.) OGY határozat az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bóly-Szentlőrinc közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2005. évi CLX. törvényhez

[1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez]

2. számú melléklet a 2005. évi CLX. törvényhez

[2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez]

A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak

M2 Budapest-Vác-országhatár autóút

M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M43 Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút

10. sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz

M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút

M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz, autóút, a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel

M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút

M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút

M8 Szentgotthárd-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok

M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd és az 51-53. sz. főút közötti autóút szakaszok

M25 autóút M3-Eger között

M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút

M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz