12/2006. (III. 23.) EüM rendelet

az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) E rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

(2) Tilos az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználása, valamint az alacsony, 1 g/cm3 -nél kisebb sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenységek végzése.

(3) Tilos folytatni olyan tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) azbesztnek minősülnek az alábbi rostos szerkezetű szilikátok:

aa) aktinolit azbeszt, CAS-szám 77536-66-4,

ab) amozit (grünerit) azbeszt, CAS-szám 12172-73-5,

ac) antofillit azbeszt, CAS-szám 77536-67-5,

ad) krizotil azbeszt, CAS-szám 12001-29-5,

ae) krokidolit azbeszt, CAS-szám 12001-28-4,

af) tremolit azbeszt, CAS-szám 77536-68-6;

b) azbeszttartalmú termék: az olyan termék, amely az a) pont szerinti rostok valamelyikét tartalmazza;

c) levegőtisztasági vizsgálat: azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységgel összefüggésben a munkahelyen, illetve a munkavégzés hatókörében a levegőben található azbesztrostok mennyiségének meghatározására végzett mérés.

3. §

(1) Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbeszt-expozíció kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbeszt-expozíció jellege és mértéke.

(2) Amennyiben a munkavállalót érő azbeszt-expozíció alkalomszerű és alacsony intenzitású, és az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelés keretében végzett mérés eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy a munkaterület levegőjében az azbeszt-koncentráció nem haladja meg a 7. § szerinti azbeszt-expozíciós határértéket, úgy a 4. § (1) bekezdésében, valamint a 17. §-ban előírtakat nem kell alkalmazni, ha a munkafolyamat:

a) rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával;

b) olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötődnek a beágyazó anyaghoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő monitorozása és ellenőrzése, valamint mintavétel valamely anyag azbeszttartalmának meghatározására.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelésről a munkáltató - az Mvt. 70. §-ának megfelelően - konzultációt folytat a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt.

4. §

(1)[2] Az 1. § szerinti tevékenységet az Mvt. 63/G. §-a szerint kell bejelenteni.

(2)[3]

(3)[4] Azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása esetén az Mvt. 63/G. §-a szerinti bejelentéshez a 11. §-ban előírt munkatervet mellékelni kell.

(3a)[5]

(4)[6]

(5)[7]

(6)[8]

(7)[9]

(8)[10]

5. §

(1) Az 1. § szerinti tevékenység során a munkavállalókat érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből származó por-expozíciót a lehető legalacsonyabbra, de mindenképpen a 7. §-ban megállapított határérték alá kell csökkenteni.

(2) A munkavállalókat érő azbeszt-expozíciót elsősorban a következő intézkedések alkalmazásával kell csökkenteni:

a) a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetően kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb számban kell meghatározni és tartani,

b) az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegőbe jutását,

c) az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan (pormentesen) tisztítható és karbantartható legyen,

d) az azbesztet, illetve a port kibocsátó azbeszttartalmú terméket megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani,

e) az azbesztet tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladék biztonságos összegyűjtéséről, tárolásáról és a munkahelyről történő mielőbbi eltávolításáról - beleértve a légmentesen záró, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát - gondoskodni kell,

f) a munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú hulladékot tartalmazó zárt tartályokat a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint kell kezelni és a munkahelyről eltávolítani.

6. §

(1) Az első kockázatértékelés eredményétől függően - a 7. § szerinti határérték betartása érdekében - a munkahelyi levegő azbeszt-koncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha

a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás, és

b) a megelőző két mérés során a légtér azbesztszennyezettsége nem lépte túl a 7. § szerinti határérték-koncentráció felét.

(2) A mintavételt úgy kell végezni, hogy az az egyes munkavállalókat érő azbeszt-expozíció tekintetében jellemző legyen. A mintavételt a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel történő konzultációt követően kell elvégezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mintavételt, azbeszt-azonosítást, a (7) bekezdésben és a 7. §-ban meghatározott határérték betartására irányuló mérést a tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet.

(4) A mintavétel időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján jellemző expozíció legyen megállapítható a 8 órás referenciaidőre (1 műszak) vonatkoztatva.

(5) A munkahelyi levegő azbeszttartalmának mérését a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel [A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer] WHO, Genf, 1997. (ISBN 92 4 154496 1) vagy más, ezzel egyenértékű eredményt biztosító módszerrel kell elvégezni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mérés esetén azokat a rostokat kell figyelembe venni, amelyek 5 mikrométernél hosszabbak, szélességük 3 mikrométernél kevesebb, a hosszúság és a szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.

(7) Az azbesztbontás és -mentesítés után végzett levegőtisztasági vizsgálatra az (5) bekezdés szerinti módszer alkalmazandó, a megengedett azbesztrost-koncentráció 0,01 rost/cm3.

7. §

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érő azbeszt-expozíció idővel súlyozott átlaga 8 órás időtartamra vonatkoztatva ne haladja meg a 0,1 rost/cm3-t.

8. §

(1) A 7. § szerinti határérték túllépése esetén a munkáltatónak ennek okát meg kell állapítania és a lehető leghamarabb meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a túllépés megszüntetésére. Az érintett területen a munkavégzés csak a munkavállalók védelmére tett megfelelő intézkedést követően folytatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést követően - eredményességének ellenőrzése érdekében - ismételten meg kell határozni a levegő azbeszt-koncentrációját.

(3) Ha az azbeszt-expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és a határérték betartásához a munkavállaló légzésvédelmét szolgáló egyéni védőeszköz (a továbbiakban: légzésvédő eszköz) viselése szükséges, a viselés időtartamát csak a feltétlenül szükséges, lehető legrövidebb időre kell korlátozni. Az ilyen védőeszköz viselésével járó munkavégzés esetén megfelelő pihenőidőket kell beiktatni.

(4) A (3) bekezdés szerinti légzésvédő eszköz viselésével folyamatosan végezhető munka, valamint az azt követő pihenőidő időtartamát a munkavégzés helyének jellemzői (fizikai és klimatikus körülmények), a végzett munka nehézségi foka és a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevételével, a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel folytatott konzultációt követően kell meghatározni.

(5) Az egyéni védőeszköz juttatásakor a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni. Az egyéni védőeszköz kiválasztása az Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

9. §

(1) A bontási, valamint a karbantartási munkák megkezdése előtt a munkáltató minden szükséges információt beszerez és intézkedést megtesz a feltehetően azbeszttartalmú anyagok azonosítása érdekében.

(2) Ha valamely építményben vagy anyagban az azbeszt jelenléte feltételezhető, úgy az ellenkezője bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni.

10. §

(1) Az olyan azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén (pl. bontás, eltávolítás, javítás, karbantartás), amikor az alkalmazott megelőző intézkedések ellenére a 7. §-ban megadott határérték túllépése előfordulhat, a munkáltatónak a munkavállalók egészségvédelmét biztosító további intézkedéseket kell tennie. Így különösen a munkáltatónak:

a) el kell látnia a munkavállalót a megfelelő egyéni védőeszközzel, szükség esetén légzésvédő eszközzel is,

b) figyelmeztető jelzést kell elhelyeznie, amely mutatja, hogy a 7. §-ban megadott határérték túllépése előfordulhat, továbbá

c) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkavégzés helyén kívülre terjedését meg kell akadályoznia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről a munkáltatónak a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel előzetesen konzultálnia kell.

(3) A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott valamennyi egyéni védőeszközt a munkáltató által előírt módon viselni.

11. §

(1) Azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása előtt a munkáltatónak munkatervet kell készítenie. A munkáltató a munkatervben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét - az azbeszt eltávolításával és a hulladék kezelésével kapcsolatosan tekintettel a környezet védelmére is - garantálják. A munkatervet a 4. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkatervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a munkavégzés pontos helye,

b) a munka jellege és várható időtartama,

c) az azbeszt, illetve az azbeszttartalmú termék eltávolításának kötelezettsége a bontási munka megkezdése előtt, kivéve, ha az előzetes eltávolítás ésszerűtlen - mert nagyobb kockázatot jelentene a munkavállalók részére, mint az eredeti helyén hagyása -, úgy ennek indokolása,

d) a bontási technológia, illetve az alkalmazott módszerek részletes leírása, az alkalmazott munkaeszközök és a karbantartásukat tanúsító igazolások,

e) a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéni védőeszköz szükségessége, kiválasztásának szempontjai,

f) a munkavállalók védelmére és dekontaminálására, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére szolgáló eszközök felsorolása, jellemzése,

g) az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkaterületen kívülre jutásának megakadályozására szolgáló intézkedések,

h) a tevékenység befejezését követően az azbesztexpozíció megszűnésének igazolása levegőtisztasági vizsgálattal,

i) nyilatkozat arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges, 12. § szerinti szakmai ismeretek biztosítottak.

(3) A munkaterv munkavédelmi és munkabiztonsági előírásainak elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

12. §

(1) Azbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bontási vagy mentesítési munka megkezdése előtt a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve építési engedélyezéshez kötött tevékenység végzésére jogosult.

(2) A szakmai ismeret biztosítottnak tekinthető, ha a munkáltató a tevékenység végzését megelőző három évben rendszeresen és igazolhatóan az (1) bekezdés szerinti bontási vagy mentesítési tevékenységet végzett.

13. §

(1) A munkáltató az Mvt. 55. §-a szerint gondoskodik a ténylegesen vagy feltételezhetően azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalók oktatásáról. Az oktatásról a munkába lépéskor, azt követően évente egy alkalommal, valamint a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén soron kívül kell gondoskodni. Az oktatásra vonatkozóan a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az oktatásnak a munkavállalók számára jól érthetőnek kell lennie, és lehetővé kell tennie a megelőzéshez, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek és készség megszerzését, különös tekintettel a következőkre:

a) az azbeszt tulajdonságai és hatásai az egészségre, ideértve a dohányzásnak ezt erősítő (szinergista) hatását, figyelemmel a daganatos betegségek késői halmozódására,

b) a feltehetően azbesztet tartalmazó termék-, illetve anyagfajták,

c) a feltehetően azbeszt-expozícióval járó munkafolyamatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző intézkedések jelentősége, fontossága,

d) a biztonságos munkavégzés módszerei, ellenőrzések és védőeszközök,

e) a légzésvédő eszköz szerepe, típusai, kiválasztása, alkalmazásának korlátai és helyes használatának szabályai,

f) váratlan veszélyhelyzet esetén követendő eljárások,

g) dekontaminációs eljárások,

h) a hulladékártalmatlanítás,

i) az orvosi vizsgálatok rendje, jelentősége és szerepe a megelőzésben.

14. §

(1) Minden, az 1. § szerinti tevékenység esetében a munkáltató intézkedik annak biztosítására, hogy

a) az a munkaterület, ahol a fenti tevékenységet végzik:

aa) egyértelműen legyen körülhatárolva és figyelmeztető jelzésekkel ellátva,

ab) csak azon munkavállaló számára legyen hozzáférhető, akinek munkája vagy kötelezettsége teszi szükségessé az oda történő belépést,

ac) olyan területnek minősüljön, ahol tilos a dohányzás;

b) jelöljenek ki olyan területet, ahol a munkavállaló azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhet és ihat;

c) a munkavállalót a megfelelő egyéni védőeszközzel, szükség esetén védőöltözettel is ellássák, amelyet

ca) a munkaterületről kivinni - a tisztítás céljából történő elszállítást kivéve - tilos,

cb) az utcai ruházattól elkülönítetten kell tárolni;

d) fekete-fehér rendszerű öltöző, mosdó, zuhanyzó és illemhely álljon a munkavállalók rendelkezésére;

e) a védőeszközöket erre kijelölt, elkülönített helyen tárolják;

f) a védőeszközöket minden használat után ellenőrizzék és tisztítsák, a hibás védőeszközt az újbóli használat előtt megjavítsák vagy kicseréljék.

(2) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti tisztítható védőöltözet tisztítását nem a munkáltató végzi, úgy azt csak ehhez megfelelő felszereléssel rendelkező tisztító végezheti, ahová azt zárt tartályban kell szállítani.

(3) Amennyiben a munkavégzéssel összefüggésben egyéni védőeszköznek nem minősülő ruházat azbeszttel szennyeződik, úgy tisztításáról a (2) bekezdés szerint kell gondoskodni.

15. §

(1) Az 1. § szerinti tevékenység esetében a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők megfelelő tájékoztatást kapjanak az alábbiakról:

a) az azbesztből, valamint az azbeszttartalmú termékből származó por-expozíció lehetséges egészségkárosító hatásai,

b) az előírt határérték és a levegőben az azbeszt-koncentráció ellenőrzésének szükségessége,

c) a higiéniai követelmények, ideértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is,

d) a védőfelszerelés és -öltözet viselése és használata tekintetében teendő biztonsági intézkedések,

e) az azbeszt-expozíció lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentésére szolgáló különleges óvintézkedések.

(2) Az (1) bekezdésben előírtakon felül a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők

a) megismerhessék a levegő azbeszttartalmának mérési eredményeit, és megfelelő felvilágosítást kapjanak ezen eredmények jelentőségéről;

b) a 7. § szerinti határértéket meghaladó azbeszt-koncentráció esetén a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjanak a túllépés okáról, a megszüntetésére teendő intézkedésről konzultáljanak, illetve sürgős esetben a megtett intézkedésről tájékoztatást kapjanak.

16. §

(1) Az azbeszt-expozícióban történő foglalkoztatás előtt és a foglalkoztatás során a munkavállaló munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését, beleértve a záróvizsgálatot is, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, valamint a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell elvégezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légzésfunkció vizsgálatára és a mellkas évenkénti röntgenvizsgálatára.

(2)[11] Az azbesztexpozícióban foglalkoztatott munkavállalók orvosi vizsgálatánál figyelembe veendő különös szempontokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3)[12] A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalóról a külön jogszabály szerint vezeti az egészségügyi dokumentációt. Az egészségügyi dokumentáció másolatát kérésre az illetékes munkavédelmi hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A munkavállaló számára biztosítani kell a rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció megismerésének lehetőségét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javaslatot tesz a munkavállaló számára szükséges egyéni védő- és megelőző intézkedésekre, ami szükség esetén a munkavállalónak az azbeszt-expozíció alóli kivonása is lehet.

(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkavállalóknak

a) tájékoztatást ad és javaslatot tesz az egészségi állapotuk alapján indokolt minden olyan vizsgálati lehetőségről, amelyen az azbeszt-expozíció megszűnését követően részt vehetnek,

b) javaslatot tesz az egészségi állapotuk orvosi ellenőrzésének az azbeszt-expozíció megszűnését követő folytatására mindaddig, amíg azt a munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

(6) A munkavállaló, illetve a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a (4) bekezdés szerinti döntése felülvizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatótól kérheti.

(7) A kizárólag a 3. § (2) bekezdés szerinti kockázatnak kitett munkavállalók egészségügyi alkalmasságának elbírálását az (1)-(6) bekezdésben írtaktól eltérően, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály előírásai szerint kell végezni.

17. §[13]

18. §

Az azbeszt okozta foglalkozási eredetű megbetegedéseket (azbesztózis és mesothelioma) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló külön jogszabály előírásai szerint jelenti és tartja nyilván.

19. §[14]

20. §

(1) Ez a rendelet 2006. április 15-én lép hatályba.

(2)[15]

(3)[16]

21. §[17]

Ez a rendelet

a) az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről szóló 1987. március 19-i 87/216/EGK tanácsi irányelv 7. cikk második francia bekezdésének, és

b) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Dr. Rácz Jenő s. k.,

egészségügyi miniszter

1. melléklet a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelethez[18]

Különös szempontok az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatához

1. A jelenlegi ismeretek szerint az azbesztexpozíció a következő betegségeket okozhatja:

- azbesztózist,

- mesotheliomát,

- hörgőkarcinómát,

- gyomor-bélcsatorna karcinómát.

E megbetegedéseket külön jogszabály szerint be kell jelenteni és ki kell vizsgálni.

2. Az azbesztexpozícióban foglalkoztatott munkavállalók vizsgálatát végző orvosnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintő expozíció feltételeit és körülményeit.

3. A munkavállalók orvosi vizsgálatát a foglalkozás-orvostan elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatnak magába kell foglalnia legalább a következő intézkedéseket:

- nyilvántartás vezetése a munkavállaló kórtörténetéről korábbi foglalkozásairól, munkaköreiről,

- személyes kikérdezés,

- általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkas vizsgálatára,

- légzésfunkciós vizsgálatok.

4. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa dönt a további vizsgálatokról, illetve javaslatot tesz további vizsgálatokra (pl. köpetcitológiai vizsgálat, CT) a foglalkozás-orvostan mindenkori állásának megfelelően.

2. melléklet a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelethez[19]