29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet

a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 90. § (2) bekezdésének c) pontjában - és a 4. § vonatkozásában a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében - kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajtani szakvélemény készítése szükséges a következő tevékenységekhez:

a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához,

b) a tereprendezéshez,

c) az ültetvények telepítéséhez (szőlő és gyümölcs) mint mezőgazdasági beruházáshoz,

d) a mélyforgatáshoz,

e) a termőföldön történő beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,

f) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,

g) az öntözéshez,

h) a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához,

i) a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,

j) a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,

k) a nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához,

l) az erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.

(2) A talajtani szakvélemény készítésének általános formai és tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, részletes tartalmi és szakmai követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységnél a 2. számú melléklet 2.5. pontja szerinti terítési vastagságot meghaladó esetben a beavatkozás tereprendezésnek minősül, ezért az (1) bekezdés b) pontja szerinti tereprendezés engedélyezéséhez előírt talajtani szakvéleményt kell elkészíteni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenység engedélyezéséhez készített talajtani szakvélemény nem alkalmazható az egyéb célból történő felszínalakító földmunka, így különösen vízügyi, közlekedési, építési földművek létesítésének, beruházások terep-előkészítésének, továbbá anyagkitermelés, anyagelhelyezés, bányászati tevékenység engedélyezéséhez.

(5) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt tevékenység engedélyezési eljárásában a külön jogszabály* szerinti országos aszály idején a talajtani szakvéleményt a 2. számú melléklet 2.7. pontjában előírt öntözővíz vizsgálat helyettesíti.[1]

(6) A talajtani szakvéleményt megalapozó talajvizsgálatot a 2. számú melléklet 1. számú függelékében meghatározott szabványok szerinti vagy azzal egyenértékű, akkreditált módszer alkalmazásával kell elvégezni. Az alkalmazott módszernek a szabvánnyal való egyenértékűségét, a hatóság kérésére, a vizsgálatot végző laboratóriumnak kell igazolnia. A talajmintavételnek a 3. számú mellékletben előírt szakmai követelménynek kell megfelelnie.

(7) A (6) bekezdés szerinti talajvizsgálatokat csak az arra akkreditált laboratóriumok végezhetik.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek engedélyezéséhez 5 évnél nem régebbi talajtani szakvéleményt kell benyújtani. Amennyiben az adott területen 5 éven belül bármely engedélyhez kötött tevékenységet folytattak, a talajvédelmi hatóság a tevékenység jellege szerint a 2. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével ellenőrző talajvizsgálat elvégzését írhatja elő.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajtani szakvéleményt az a természetes személy készíthet, aki a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározottak szerint a talajtani szakvélemények készítésére vonatkozó érvényes szakértői engedéllyel rendelkezik.

(2) Gazdálkodó szervezet és más jogi személy talajtani szakvéleményt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalmazottja vagy tagja útján készíthet.

(3) A talajtani szakvéleményekben szereplő talajtani adatokat a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a talajtani adatbázisában rögzíti. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kérelemre, a talajtani szakvélemény vagy egyéb talajtani vizsgálat elkészítése céljából, díj megfizetése ellenében a rendelkezésére álló adatbázisból biztosítja az érintett területre vonatkozó talajtérkép, illetve talajvédelmi beruházást feltüntető térképrészlet másolatát, valamint szöveges tájékoztatást ad a korábbi engedélyek alapjául szolgáló talajtani szakvélemények talajtani és vízvizsgálati adatairól, továbbá a területet érintő talajvédelmi korlátozásokról, talajvédelmi beruházásokról.

Záró rendelkezések

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

4. §[2]

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelethez

A talajtani szakvélemény készítésre vonatkozó általános formai és tartalmi követelmények

A talajtani szakvéleményeket minden esetben az alábbi formai és tartalmi követelmények szerint kell összeállítani:

1. Előlap, mely tartalmazza a talajtani szakvélemény megnevezését, készítésének dátumát, készítőjének nevét és címét, nyilvántartási számát, valamint a talajtani szakvélemény számát.

2.Előzmények:

- szakvélemény céljának, tervezett tevékenység részletes bemutatása, szükségességének indoklása,

- a korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló talajtani szakvélemények talajtani és vízvizsgálati adatai.

3. Általános adatok:

- a földhasználó, a beruházó, illetve a megrendelő neve, címe (földbérlet esetén a tulajdonos adatai is),

- a település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcella azonosítója és/vagy sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja,

- a tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése,

- mintavétel helye, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talaj-, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma.

4. A terület földrajzi, domborzati és talajtani jellemzése:

- a terület rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése,

- a vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni és/vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése.

5. A tervezett tevékenység megvalósításának feltételei:

minden esetben ki kell térni az alábbiakra:

- javaslat a tervezett tevékenység megvalósíthatóságára, az alkalmazható módszerekre, szükséges járulékos beavatkozásokra különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, mélyforgatásra, vízrendezésre;

az alábbiakra csak akkor kell kitérni, ha a 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint szükséges:

- a tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítményekre gyakorolt hatás bemutatása, megoldási javaslat,

- a terhelhetőségi számítások eredményeinek szöveges értékelése,

- javaslat az ellenőrzés idejére (mely maximum 5 év időtartamra terjedhet) gyakoriságára, szempontjaira.

6.Mellékletek

- az átnézeti térkép 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban a vizsgált terület elhelyezkedéséről,

- a vizsgált terület térképi lehatárolása 1:10 000 méretarányban,

- a terület adottságait jellemző topográfiai vagy MePAR térképlap a talajmintavétel, illetve a talaj szelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,

- a 2. számú melléklet szerint talajtani szakvélemények típusonkénti követelményrendszerénél feltüntetett térképi mellékletetek 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,

- akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyv, kivéve, ha e rendelet a talaj laboratóriumi vizsgálatától eltekint,

- ahol e rendelet terhelhetőségi számítást, kijuttatási dózis kimutatást ír elő, ott csatolni kell a felhasználásra kerülő anyag akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálatijegyzőkönyvét és a felhasználás lehetőségére vonatkozó számítási eredményt tartalmazó adatsort,

- a készítői jogosultságára vonatkozó nyilatkozat, amely tartalmazza a külön jogszabály szerinti engedélyszámot.

2. számú melléklet a 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelethez

Az 1. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajtani szakvélemények részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként

1. Valamennyi szakvélemény típus készítésénél betartandó követelmények

a) Ha a tevékenység erózió által veszélyeztetett területet érint, akkor az erózióvédelem biológiai és agrotechnikai módszereinek alkalmazására (különös tekintettel a talaj fedettségének biztosítására) vonatkozó javaslatot minden esetben ismertetni kell. Műszaki talajvédelmi beruházást igénylő erózióvédelmet a rendelet 1. § (1) bekezdésének l) pontjában foglaltaknak megfelelően külön talajtani szakvélemény alapján kell megtervezni.

b) A talajtani szakvélemény céljától, illetve a talaj állapotától függően követelmény a mélylazítás szükségességére, illetve elvégzésére vonatkozó javaslattétel. A mélylazítás elvégzése különösen indokolt tömődött, kötött, rossz vízgazdálkodású talajokon, a talajok mélyebb szintjeiben a vízáteresztést, növényfejlődést gátló (mészkőpad, glej, összecementált kavics stb.) rétegek előfordulása esetén, termőföldön történő földmunkákat és többéves öntözést követően, lágyszárú évelő kultúrák felszámolása, felújítása során, továbbá a talaj erózió elleni védelme érdekében.

A mélylazítás indokoltsága szükség esetén megállapítható a talajtani szakvéleményhez feltárt talaj szelvény helyszíni vizsgálatával, illetve speciális vizsgálat alapján mintavétellel, vagy maximum 5 hektáronként végzett talajellenállás méréssel.

Ha melioratív mélylazítás (>30 cm) szükséges, akkor az adott célú szakvéleményt, illetve a helyszíni vizsgálatokat az alábbiakkal kell kiegészíteni:

- Talajszelvény vizsgálata esetén speciális vizsgálati követelmény a genetikai szintenkénti térfogattömeg mérés.

- A mélylazítás szükségességének indokolásán kívül ismertetni kell a lazítás maximális mélységét, irányát, a lazítás mélységét befolyásoló vagy kizáró tényezőket, és szükség esetén a lazítókések távolságát.

A talajtani szakvéleményhez mellékelni kell még:

- térképvázlatot a lazítási mélységekkel, irányokkal,

- szükség szerint a lazítókés távolságával,

- a talajellenállás méréssel történő megállapítása esetén a megállapított értékek adatait és/vagy a térfogattömegre vonatkozó vizsgálati eredményeket.

2.1. Talajjavítási talajtani szakvélemények

2.1.1. Savanyú talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye

A talajjavítás indokolt, ha a talaj 0-30 cm-es rétegében:

- a pH (H2O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás értéke nagyobb, mint 6,0,

- homoktalajok esetében (KA kisebb, mint 30) amennyiben a pH (H2O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás értéke nagyobb, mint 4,0.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Eltérő talaj foltonként, de minimum 5 hektáronként a kijelölt parcella átlója mentén, a művelt rétegből (0-30 cm) fúróval, átlagminta vétele (20 helyről), valamint jellemző helyen az altalajból (30-60 cm) pontminta vétele.

Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- hidrolitos aciditás (y1) . Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- kicserélődési savanyúság (y2), ha a pH (H2O) kisebb, mint 5,

- összes karbonát tartalom (CaCO3 %),

- Mg tartalom.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmaznia kell

- a javítás szükségességének megállapítását,

- a szükséges hatóanyagdózist (t/ha) területegységenként,

- az összes javítóanyag szükségletet,

- felhasználható javítóanyag féleségek megnevezését és jellemzését,

- a talajjavítás kiviteli technológiáját,

- ha szükséges, javaslatot a rendezett vízállapot megteremtésére.

Mellékletként csatolni kell:

azonosítható térképvázlatot a javítandó területek dózi-sonkénti lehatárolásával.

2.1.2. Szikes talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye

A talajjavítás indokolt:

Meszezéses szikjavítás esetén, ha

a 0-30 cm-es talajrétegben a pH (H2O) értéke kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 5,

- a vízben oldható összes sótartalom kisebb, mint 0,2%,

- a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30,

- az oldható és kicserélhető Na+ nagyobb 1,0 mgeé/100g talajnál.

Gipszezéssel javítható szikes talajok esetén, ha

a felszíni és az alatta levő (50 cm-ig) talajrétegben a pH (H2O) értéke nagyobb, mint 8,0, illetve a fenolftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%,

- a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%,

- a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30,

- az oldható és a kicserélhető Na+ nagyobb, mint 1,0 mgeé/100g talaj.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Minimum 5 hektáronként, szükség esetén javítandó foltonként, 1 db 150 cm mélységű talaj szelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása, szükség esetén talajvíz mintavétel.

Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó: kémhatás pH (H2O),

- vízben oldható összes sótartalom (%),

- fenolftalein lúgosság,

- összes karbonát tartalom (CaCO3%), vagy hidrolitos aciditás (y1),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- báziscsere vizsgálat.

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett),

- talajvíz sótartalma és sóösszetétele.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmaznia kell

- a talajjavítás szükségességének megállapítását,

- a javasolt talajjavító anyag féleségét,

- a szükséges hatóanyag dózist (t/ha) területegységenként,

- az összes javítóanyag szükségletet,

- a talajjavítás kiviteli technológiáját,

- a rendezett vízállapot megállapítását.

Mellékletként csatolni kell:

azonosítható térképvázlatot a javítandó területek dózi-sonkénti lehatárolásával.

2.1.3. Homoktalajok talajjavítási talajtani szakvéleménye

A homoktalajok javítása indokolt, ha a szántóföldi növénykultúrákkal hasznosított területen a 0-30 cm-es, állókultúrák telepítésénél a 0-60 cm-es talajréteg átlagában a talaj

- a mechanikai összetétel vizsgálata szerint 10%-nál kisebb leiszapolható részt tartalmaz,

- összes humusztartalma kisebb 1%-nál.

Helyszíni talajmintavétel rendje: Eltérő talaj foltonként, de minimum 5 hektáronként fúrt átlagminta vétele a 0-30 és 30-60 cm-es talajrétegből.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Minden esetben vizsgálandó:

- mechanikai összetétel,

- humusztartalom (%),

- kémhatás pH (H2O),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1) .

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- kicserélődési savanyúság (y2)

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:

- a talajjavítás szükségességének megállapítását,

- a javasolt talajjavító anyag féleségét,

- a szükséges hatóanyag dózist (t/ha) területegységenként,

- az összes javítóanyag szükségletet,

- a talajjavítás kiviteli technológiáját.

Mellékletként csatolni kell:

azonosítható térképvázlatot a javítandó területek dózi-sonkénti lehatárolásával.

2.2. Tereprendezési talajtani szakvélemény

E rendelet 1. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tereprendezés körébe tartoznak mindazon -nem termesztéstechnológiai - földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások (humuszos termőréteg védelme, talajjavítás, erózió elleni védelem stb.), amelyek a tervezett földhasználat megvalósításához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megóvásához, optimális feltételeket teremtve a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához.

A tereprendezések esetében alapvető irányelv, hogy -kivételes esetektől eltekintve - földtömeg egyenleggel (azaz jelentős földhiány vagy földtöbblet nélkül) megoldhatók legyenek.

Ha a tervezett tevékenység során jelentősen kisebb a tervezett helyi letermelés, mint ami a feltöltéshez szükséges, a feltöltéshez felhasználni kívánt földet meg kell mintázni, laboratóriumban megvizsgálni és a szakvéleményben minősíteni kell.

Jelentős földtöbblet kitermeléssel járó tervezett tevékenység esetén be kell mutatni a földtöbblet keletkezésének indokát. Ha a mezőgazdasági igényeket kielégítő felszín kialakítása nem teszi azt szükségessé, a földmunkák elvégzése tereprendezésre nem javasolható.

Tereprendezés:

- erózió elleni védekezés földművei kialakításának,

- a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének,

- a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának,

- a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének,

- a kultúra által támasztott légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának,

- felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának,

- a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkái.

Tereprendezés elvégzése csak abban az esetben javasolható, ha az nem jár termőterület csökkenéssel - kivéve a teraszírozást - és a tereprendezett terület talajának termékenysége nem csökken.

Tereprendezést kizáró okok:

- 1,5 m-nél magasabban helyezkedik el az átlagos talajvízszint (amely a tervezett hasznosítástól függően változhat),

- a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós (felhalmozódási) továbbá, glejes talajszint található,

- ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne.

Ha a tereprendezés eredményeként a fenti termőréteg korlátozó tényezők mélységi megjelenése igazoltan kedvezően változik, azaz mélyebb terepszintekre kerül, akkor a tereprendezés elvégzése lehetséges.

Helyszíni felvételezés rendje:

A talaj szelvény feltárások helyét és mélységét minden esetben a domborzati viszonyok és a tervezett új terep (műterep) határozza meg azzal, hogy egy szelvény legfeljebb 5 ha területet jellemezhet.

A talaj szelvényt legalább olyan mélyen kell feltárni, hogy a tervezett műterep alatt 1,5 m mélységig ismertek legyenek a talajtulajdonságok. Rögzíteni kell az átlagos talajvízszint mélységét. Mintavétel szükséges a nyesés, továbbá a feltöltés helyén.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Minden esetben vizsgálandó:

- kémhatás pH (H2O),

- vízben oldható összes sótartalom (%),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- mechanikai összetétel,

- humusztartalom (%) .

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- fenolftalein lúgosság,

- kicserélődési savanyúság (y2),

- toxikus elemek, szerves szennyezők mennyisége,

- földhiányos tereprendezés esetén a területre beszállításra kerülő földanyag kémiai és fizikai paraméterei származási helyenként.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:

- a tereprendezést kizáró vagy korlátozó okokat,

- a maximális megengedhető nyesési mélységet,

- javaslatot a feltöltés feltételeire,

- a kapcsolódó kiegészítő feladatok ismertetését.

Mellékletként csatolni kell:

- térképvázlatot a tereprendezésre javasolt területen a megengedhető maximális nyesési mélység megállapításával, lehatárolásával,

- földhiányos tereprendezés esetén, a területre beszállításra kerülő földanyag minőségére vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet.

A 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése tereprendezésnek minősül (lásd e melléklet 2.5. pontja) .

2.3. Ültetvénytelepítést megalapozó talaj alkalmassági-és tápanyag-feltöltési talajtani szakvélemény

1500 m2-nél, bogyós gyümölcsűek esetén 500 m2-nél nagyobb ültetvény telepítése esetén a következő szakmai tartalommal rendelkező talajtani szakvélemény készítése szükséges.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Legalább 5 hektáronként vagy talaj foltonként 1 db 150 cm-es talaj szelvény feltárása, genetikai szintenkénti vagy rétegenkénti mintavétel, talajvíz-viszonyok megállapítása.

5 hektáronként, de parcellánként legalább 2 db párhuzamos átlagminta a tápanyag-ellátottság megállapításához (szőlő-, gyümölcs- és spárgatelepítés 0-30 cm, 30-60 cm-ig, bogyósoknál és egyéb kultúráknál 0-20 cm, 20-40 cm-ig) .

Laboratóriumi vizsgálatok:

Minden esetben vizsgálandó:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom (%),

- humusztartalom (%),

- tápanyag-feltöltési szakvéleményhez az átlagmintákból könnyen oldható tápanyagtartalom.

Szakmailag indokolt esetben:

- fenolftalein lúgosság,

- leiszapolható rész,

- kicserélődési savanyúság (y2),

- gyökérnemes szőlő esetében filoxérával szembeni immunitás vizsgálat,

- fiziológiás mésztartalom.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:

- az adott kultúra telepítésre való alkalmasságát (az egyes állókultúrák telepítését kizáró talajtani paraméterek határértékeit az 1. számú táblázat tartalmazza),

- javaslatot a talajvédelmi beavatkozásokra és a tápanyagfeltöltés mértékére, lehetőségeire, (szükség esetén javaslatot a talajjavítás elvégzésére),

- mélyforgatás maximális mélységét.

Mellékletként csatolni kell:

- térképvázlatot a telepítésre alkalmas területek lehatárolásával,

- indokolt esetben mélyforgatási és/vagy talajjavítási szakvéleményt.

Az állókultúrák telepítését kizáró talajtani paraméterek határértékei

1. táblázat

Állókultúra megnevezése	Termőréteg vastagság (cm)	Talajvízszint mélysége a felszíntől (cm)xx			Leiszapolható rész %	pH vízben	Vízben oldott összes só	Szóda-lugosság	CaCO3	Humusztartalom %
Állókultúra megnevezése	Termőréteg vastagság (cm)	Homok	Vályog	Agyag	Leiszapolható rész %	pH vízben	Vízben oldott összes só	Szóda-lugosság	CaCO3	Humusztartalom %
1.	2.	3.			4.	5.	6.	7.	8.	9.
Alma törpe növekedésű alanyon	<80	<120	<150	<180	<10 >80	<4,7 >8,7	>0,10	>0,05	>25	<0,5
Alma gyenge növekedésű alanyon	<100	<120	<150	<180	<10 >80	<4,7 >8,7	>0,10	>0,05	>25	<0,5
Alma középerős növekedésű alanyon	<120	<130	<180	<200	<10 >80	<10 >8,7	>0,10	>0,05	>25	<0,5
Körte törpe növekedésű alanyon	<80	<120	<150	<180	<25 >80	<4,7 >8,7	>0,10	>0,05	>20	<0,5
Körte gyenge növekedésű alanyon	<100	<120	<150	<180	<25 >80	<4,7 >8,0	>0,10	>0,05	>20	<0,5
Körte középerős növekedésű alanyon	<120	<130	<180	<200	<10 80	<4,7 >8,7	>0,10	>0,05	>20	<0,5
Birs	<100	<120	<150	<180	<25 >80	<4,7 >8,7	>0,10	>0,05	>20	<0,5
Szilva	<80	<100	<120	<140	<10 >80	<5,0 >8,8	>0,15	>0,06	>30	<0,5

Állókultúra megnevezése	Termőréteg vastagság (cm)	Talajvízszint mélysége a felszíntől (cm)xx			Leiszapolható rész	pH vízben	Vízben oldott összes só	Szóda-lugosság	CaCO3	Humusztartalom
Állókultúra megnevezése	Termőréteg vastagság (cm)	Homok	Vályog	Agyag	Leiszapolható rész	pH vízben	Vízben oldott összes só	Szóda-lugosság	CaCO3	Humusztartalom
1.	2.	3.			4.	5.	6.	7.	8.	9.
Cseresznye	<120	<150	<180	<200	<10 >70	<5,5 >8,5	>0,10	>0,04	>30	<0,5
Meggy	<120	<150	<180	<200	<10 >80	<5,5 >8,0	>0,15	>0,05	>30	<0,5
Őszibarack keserűmandula alanyon	<80	<150	<170	<200	<10 >80	<5,5 >8,7	>0,10	>0,05	>30	<0,5
Őszibarack egyéb alanyon	<80	<150	<170	<200	<10 >80	<5,5 >8,7	>0,10	>0,05	>20	<0,5
Kajszibarack	<100	<150	<180	<200	<10 >80	<5,5 >8,7	>0,10	>0,04	>30	>0,5
Dió Juglans regia alanyon	<150	<150	<170	<200	<15 >70	<5,5 >8,5	>0,10	>0,05	>20	>0,5
Dió Juglans nigra alanyon	<150	<150	<170	<200	<25 >70	<5,5 >8,5	>0,10	>0,05	>20	>0,5
Mogyoró	<50	<100	<120	<150	<10 >80	<5,5 >8,7	>0,10	>0,05	>30	<0,5
Gesztenye	<100	<150	<170	<200	<10 >80	<4,0 >6,5	>0,10	>0,00	>0	<0,5
Ribiszke (piros, fehér, fekete)	<60	<80	<100	<120	<20 >80	<5,0 >8,5	>0,10	>0,05	>15	<0,5
Köszméte/Egres	<50	<80	<100	<120	<15 >70	<5,0 >8,0	>0,10	>0,01	>10	<0,5
Málna Fekete berkenye	<60	<80	<100	<120	<15 >70	<5,0 >8,0	>0,15	>0,01	>10	<0,5
Szamóca	<50	<70	<80	100	<10 >60	<5,0 >8,0	>0,15	>0,05	>15	<0,5
Szőlő (oltvány)	<100	<130	<150	<180	<8 >80	<5,5 >8,5	>0,15	>0,06	>30X	<0,5
Szőlő (saját gyökerű)*	<100	<130	<150	<180	<8 >80	<5,5 >8,5	>0,15	>0,06	-	<0,5
Homoktövis	<80	<100	<120	<140	<8 >60	<5,5 >8,8	>0,15	>0,04	>20	<0,5
Áfonya	<50	<70	<80	<100	<10 >60	<4,0 >5,5	>0,10	>0,00	>0	<0,5
Spárga	<150	<180	<200	<220	<10 >70	<6,0 >8,7	>0,10	>0,05	>30	<0,5
Kiwi	<100	<120	<140	<160	<20 >60	<5,0 >7,5	>0,10	>0,00	>5	<0,5
Bodza	<100	<120	<150	<160	<10 >80	<5,0 >8,7	>0,15	>0,005	>30	<0,5

* Immunitás <75

x Fiziológiás mész (Magyar mészfok)

xx Vegetációs időszak alatt 90%-ban az évi legmagasabb talajvízszint, ha a talajvíz nem tartalmaz káros sót. Káros sótartalom esetén egyedi meghatározás szükséges.

2.4. Mélyforgatási talajtani szakvélemény Mélyforgatás a 40 cm vagy annál nagyobb mélységű

forgatásos talajművelés. A mélyforgatás végrehajtása általában állókultúrák telepítését megelőzően indokolt. Mélyforgatás speciális esetekben a talajszelvény függőleges tagozódásának megváltoztatása, rétegeinek felcserélése érdekében is indokolt lehet.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Eltérő talaj foltonként, de legalább 5 hektáronként talaj szelvény feltárása, mintavétel.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom (%) .

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- fenolftalein lúgosság,

- kicserélődési savanyúság (y2),

- báziscsere vizsgálat.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell:

- javaslatot a talajvédelmi beavatkozásokra,

- a forgatás maximális mélységét.

Mellékletként csatolni kell:

- térképvázlatot a forgatási mélységekkel, irányokkal.

2.5. Humuszos talajréteg mentését megalapozó talajtani szakvélemény

A szakvélemény készítése indokolt:

A humuszos termőréteggel rendelkező, 400 m2-t meghaladó földterület igénybevétele esetében, különösen ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, bányászati, vízügyi beruházások, valamint egyéb tevékenységek során földmunkák végzésekor, ha a humuszos talajréteg a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

a) minden esetben mentésre érdemes a humuszos talajréteg, ha:

- mélysége legalább 20 cm,

- humusztartalma nagyobb, mint 1,0%,

- talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz,

- kémhatása nem szélsőséges, azaz a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, és

- a talajvízben oldható sótartalma 0,2%-nál kisebb;

b) feltételesen mentésre érdemes a humuszos talajréteg, ha:

- humusztartalma < 1,0%,

- a környező, kedvezőtlenebb adottságú területek talajának kedvezőtlen tulajdonságai mérsékelhetők,

- bányászattal vagy egyéb módon roncsolt talajok rekultivációja során kielégítő minőségű humuszos termőréteg a szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésre.

A humuszos talajréteg mentésére irányuló talajtani szakvélemény a humuszmentési terv megalapozására szolgál oly módon, hogy meghatározza egyrészt a mentendő humuszos talaj mélységét és minőségét, javaslatot tesz a mentendő humuszos talaj mennyiségére, valamint a tervezővel, beruházóval egyeztetve a mentett humusz hasznosíthatóságának módjára.

A mentendő humuszos talaj tényleges mennyiségét a talajtani szakvélemény, valamint a hossz- és keresztszelvény adatai alapján kell a kiviteli tervekben meghatározni.

Az átmeneti deponálást követően a hasznosítás lehet többek között:

- az eredeti helyszínen hasznosítás rekultivációra, a terület helyreállítására,

- felhasználás rekultivációra, szeméttelep, meddő, felhagyott bányák, közterületek stb. területén mint felszíni humuszos termőréteg,

- a humusz hasznosítása a környező, arra alkalmas mezőgazdasági területeken,

- a humusz hasznosítása tereprendezéshez, annak humuszos termőrétegeként.

A különböző hasznosítási módok vegyesen is előfordulhatnak.

A földmunkák során mentett humuszos termőréteg a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek stb. feltöltésére nem alkalmazható.

Ha a humuszos talaj mezőgazdasági területen történő hasznosítása szerepel a tervezői célok között, s azt a humuszos termőréteg minőségi paraméterei lehetővé teszik, akkor a felhasználás módja szerint kell megvizsgálni a kijelölt mezőgazdasági területeket. Humuszterítés csak hasonló vagy annál kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező területen végezhető, ahol a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít, vagy a változás nem mérhető. Az elterített humuszos talajanyagot az eredeti humuszos szinttel össze kell dolgozni, művelni, tehát a terítés maximum 25 cm vastagságban valósítható meg. Termőföld esetében az ezt meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése tereprendezésnek minősül.

Tereprendezésre való hasznosítás esetén a 2.2. pontban leírtak szerint tereprendezési szakvélemény elkészítése kötelező.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

- A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrt szelvényből a beavatkozással érintett területről a beruházás jellegének megfelelő sűrűséggel.

- A mintát a jellemző szelvényekből a mentendő humuszos szintekből kell szedni laboratóriumi vizsgálat céljára.

- A hasznosításra kijelölt mezőgazdasági területen a humuszos termőréteg hasznosítási módjától függően eltérő talaj foltonként kell mintavételt végezni, de a mintavétel legfeljebb 5 hektárt jellemezhet.

Laboratóriumi vizsgálatok:

- humusztartalom (%),

- fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),

- kémhatás pH (H2O),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom (%) .

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- fenolftalein lúgosság,

- tápanyag-ellátottság,

- összes toxikus elemtartalom,

- szerves szennyezők vizsgálata,

- kicserélődési savanyúság (y2) .

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell:

- a mentésre érdemes humuszos réteg vastagságokat cm-ben,

- a mentendő humuszos talajanyag minőségi jellemzését, mennyiségére vonatkozó javaslatot,

- a humuszos réteg mentésére irányuló munkafolyamatok sorrendjét,

- a depónia erózió, túlnedvesedés és gyomosodás elleni védelmének meghatározását,

- javaslatot a mentendő humuszos talaj hasznosítására,

- javaslatot a munkafolyamatok során igénybe vett mezőgazdasági területek helyreállítására.

Mellékletként csatolni kell:

- helyszínrajzot, a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával,

- a felhasználásra tervezett területekről készült szintvonalas helyszínrajzot, a felhasználás módja szerint.

2.6. Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációt, újrahasznosítást megalapozó talajtani szakvélemény

Rekultivációs szakvéleményt kell készíteni azokra a területekre, amelyek a mezőgazdasági használattól eltérő beavatkozások miatt károsodtak és a rekultivációs műveleteket követően újra hasznosításra kerülnek.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

A helyszíni felvételezés rendjét a meglévő, illetve a várható károsodás jellege határozza meg. Földmunkákkal járó beavatkozás esetén a terület heterogenitásától függően talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként fúrt mintavételt kell végezni.

Földmunkavégzéssel járó vonalas létesítmények, így különösen a víz-, szennyvíz-, gázvezetékek, elektromos és telefonvezetékek fektetési munkái esetében 500 méterenként a humuszos termőréteg vastagságát fúrással kell megállapítani. A laboratóriumi vizsgálat elvégzésétől el lehet tekinteni, mivel a humuszos termőréteg helyben kerül felhasználásra.

A jellemző szelvényekből elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldott összes só.

Szakmailag indokolt esetben:

- báziscsere vizsgálat,

- talajtömörödöttség vizsgálat,

- szennyezettség vizsgálat.

Tartalmi követelmények:

- annak bemutatása, hogy a tevékenység milyen típusú talajkárosodást okoz vagy okozott,

- a rekultiváció céljainak, indokainak meghatározása,

- a rekultiváció során szükséges munkaműveletek, azok sorrendje, a szükséges agrotechnikai beavatkozások (műszaki és biológiai rekultivációs szakaszok részletezése), szükség szerinti térképi megjelenítéssel,

- a mentésre érdemes humuszos réteg vastagságok meghatározása,

- az esetlegesen felszabaduló altalaj elhelyezésére vonatkozó javaslat.

Mellékletként csatolni kell:

- területkimutatást,

- szintvonalas helyszínrajzot, a humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával.

Roncsolt felszíneken kialakított műterepek esetén a tereprendezési szakvélemények tartalmi és formai követelményei az irányadók.

2.7. Öntözési talajtani szakvélemény

A szakvélemény készítése indokolt a külön jogszabály* szerinti házi vízigényt meghaladó vízhasználat esetén.[3]

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Eltérő talaj foltonként, de minimum 10 hektáronként talajszelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása 2 méter mélységig, ha jogszabály* másként nem rendelkezik. Csepegtető öntözés kivételével az eltérő vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talaj foltokból, az úgynevezett "jellemző talajszelvényből" (legfeljebb 50 hektáronként), de minimum 1 szelvényből történő bolygatatlan mintavétel.[4]

Helyszíni vizsgálatok:

- csepegtető öntözés kivételével a talaj víznyelő és vízvezető képességének meghatározása,

- a talajvízszint átlagos mélységének meghatározása,

- vízrendezettségi állapot felmérése,

- talajellenállás mérése szakmailag indokolt esetben.

Talaj esetében elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldott összes só.

Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- mechanikai összetétel,

- csepegtető öntözés kivételével térfogattömeg,

- csepegtető öntözés kivételével pF sor.

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- vizes kivonat,

- báziscsere vizsgálat,

- talajvíz vizsgálat,

- morzsavízállékonyság a szántott rétegből.

Számítással meghatározott paraméterek (kivéve csepegtető öntözés esetén):

- összporozitás,

- differenciális porozitás,

- levegő kapacitás,

- relatív levegő tartalom,

- víz-levegő arány,

- sómaximum mélysége (indokolt esetben),

- vízháztartási mérleg,

- kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben),

- sóforgalmi számítások (indokolt esetben) .

Az öntözővíz minőségét az alábbi jellemzők és paraméterek alapján kell meghatározni:

- fizikai jellemzők: hőmérséklet, szín, szag, hordalé-kosság,

- kémiai paraméterek.

Öntözővíz esetében elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok, számítások:

- oldott anyagok összetétele és mennyisége (kationok: Fe2+, Al3+, Ca2+, Mg2+, Na+, K+; anionok: CO32-, HCO3-, SO42-, Cl-);

- nátriumadszorpciós arány (SAR érték),

- ammónium, illetve nitrát-N,

- szikesedési hányados,

- magnézium százalék,

- anion szerinti víztípus,

- kation szerinti víztípus,

- sókoncentráció,

- egyéb mérgező szervetlen sók.

Tartalmi követelmények

A szakvéleménynek tartalmazni kell:

- talajvíz viszonyok jellemzését, szükség esetén a kritikus talajvízszint megállapítását,

- az öntözővíz minősítését, szükség esetén az öntözővíz minőségének javítására vonatkozó javaslatot,

- javaslatot az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségére, intenzitására, gyakoriságára,

- javaslatot az öntözés hatékonyságát javító beavatkozásokra.

Mellékletként csatolni kell:

- 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

- öntözés lehetőségét, feltételeit tartalmazó kartogramot,

- szemeloszlási görbét (indokolt esetben),

- öntözővíz minőségére vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet.

Csepegtető öntözés kivételével mellékelni kell még:

- vízgazdálkodási kartogramot,

- kritikus talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

- talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

- pF görbét, vízháztartási mérleget.

Az öntözővíz minőségét és hasznosíthatóságának módját a 2-4. táblázatokban foglaltak szerint kell meghatározni.

Az öntözővíz minőségi paramétereinél az alábbi jellemzők figyelembevétele szükséges:

Klorid:	felületi öntözés esőztető öntözés	>150mg/l > 100 mg/l
Bór:	esetleg toxikus toxikus	0,7-2,0 mg/l 2,0 mg/l
Nitrát-N:	megengedhető átmenetileg megengedhető	5-10 mg/l 10-15 mg/l
Ammónium-N	megengedhető átmenetileg megengedhető	0,01-0,5 mg/l 0,5-2,0 mg/l
Kémhatás:	pH 6,5-8,4 minden esetben használható pH<6,5 vagy pH>8,4 talaj függvényében kell dönteni a víz felhasználhatóságáról
Magnézium%	<50
A lebegtetett hordalék	<5g/l (kivéve csepegtető öntözés esetén, ott a 4. táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni)
Hőmérséklet	15-30 C°, kivéve fagyvédő öntözés

Használhatóság	Víztípus	Összes lúgosság	EC mS/cm-1	Talajvízgazd. kategória	SAR-érték	Szóda egyenérték
		Összes anion
1	2	3	4	5	6	7
a) Minden esetben használható	karbonátos hidrogén-karbonátos kevert anion típusú	≥0,5	≥0,625	1,2,3,4,5, 6	<1,5 <1,8
		≥0,49	≤0,780	1,2,3,4,5, 6	<2,8 <3,2 <3,4
b) Az 1,2, 3 vízgazdálkodású talajok esetén használható	karbonát-hidrogénkarbonátos kevert típusú	≥0,5	0,625-0,810	1,2,3	<1,5
		≤0,49	0,780-1,05	1,2,3	<2,8 <3,2
c) Az 1, 2 vízgazdálkodású kategóriájú talajok esetén használható	karbonát-hidrogénkarbonátos kevert anion típusú	≥0,5	0,810-1,00	1,2	<1,5
		≤0,49	1,05-1,25	1,2	<2,8
d) Az 1 vízgazdálkodási kategóriájú talaj esetén használható	karbonát-hidrogénkarbonátos kevert anion típusú	≥0,5	1,00-1,25	1	<1,5
		≤0,49	1,25-1,56	1	<2,8
e1) Kémiai javítás után használható	karbonát-hidrogénkarbonátos	≥0,5	<0,375	1,2	1,6-2,8	1,5-2,0
				3,4	1,6-3,2	1,5-2,5
				5,6	1,8-3,4	1,5-2,5
e2) Kémiai javítás után esetenként használható	karbonát-hidrogén-karonátos	≥0,5	0,375-0,625	1,2	1,6-2,8	>2,0
				3,4	1,6-3,2	>2,5
				5,6	1,6-3,4	>2,5
f1) Hígításos vízjavítás után használható minden esetben	kevert anion típusú	≤0,49	0,780-1,56	1,2,3,	<6,5
				4,5,6
f2) Hígításos vízjavítás után esetenként használható	kevert anion típusú	≤0,49	1,56-3,12	1,2,3,4	<6,5
g1) Szikes talajon használható, ha talajjavítást nem végeznek (szikes legelőknél)	karbonát-hidrogénkarbonátos kevert anion típusú	≤0,49	<1,25	6,7	<10,7
		≥0,5	<1,00	6,7	<6,5
g2) Szikes talajok esetén feltételesen használható, ha talajjavítást nem végeznek	karbonát-hidrogénkarbonátos kevert anion típusú	≥0,5	>1,00	7	>6,5
		≤ 0,49	>1,25	7	>10,7

3. táblázat

Az öntözővíz jellemzése az oldott sókfajtája szerint

4. táblázat

A csepegtető öntözési mód vízminőségi követelményeinek főbb mutatói az eltömődés veszélye szempontjából

2.8. Hígtrágya felhasználást megalapozó talajtani szakvélemény

Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.

A hígtrágya felhasználást kizáró okok:

- 60 cm-nél sekélyebb termőrétegű vagy kavicsteraszon kialakult talajok,

- magas talajvízszint (átlagos talajvízszint 150 cm felett),

- esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtők, vagy ellenesésekkel tarkított területek,

- felületi öntözés esetén, az öntözés módjától függően 5%-os terepeséstől,

- vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talaj,

- 12% feletti lejtő esetén, kivéve injektálás,

- felszínalatti vízbázisok, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén, külön jogszabály* rendelkezései szerint,[5]

- legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával kivéve, ha azt a külön jogszabályban* foglaltak lehetővé teszik,[6]

- közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken.

Közegészségügyi védőtávolságok, ahol a hígtrágya kijuttatás nem lehetséges:

Lakott területtől 300 m

Élelmiszeripari vagy hasonló üzem 500 m

Országos közutak 10 m

Injektálásos technológia alkalmazása esetén 100 m védőtávolság figyelembevétele indokolt, kivéve az országos közutakat.

Esőztető öntözés esetén a külön jogszabályban* meghatározott védőtávolság alkalmazandó.[7]

A hígtrágya használatát korlátozó tényezők:

- a külön jogszabályban* feltüntetett nitrátérzékeny területeken kívül a kijuttatott hasznosuló N mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet,[8]

- hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év,

- közegészségügyi várakozási idők, melyek az alábbiak:

= nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,

= gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető, betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,

= szántóföldi ipari növények, takarmányok, rét legelő öntözését a betakarítás, illetve a legeltetés kezdete előtt 21 nappal be kell fejezni,

= fás ültetvények várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Eltérő talajfoltonként, de minimum 10 hektáronként talajszelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása. Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokból, az úgynevezett "jellemző talaj szelvényből" (legfeljebb 50 hektáronként) bolygatatlan mintavétel, 5 méteren belül, ha jogszabály másként nem rendelkezik elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. Tápanyagvizsgálathoz 5 ha-ként átlagmintavétel a 0-30 cm-es talajrétegből (injektálás esetén 30-60 cm-ből is)

Laboratóriumi vizsgálatok:

Hígtrágya vizsgálati eredmény:

- (össznitrogén, nitrát, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag)

Minden esetben vizsgálandó az összes talajmintából:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%),

- nitrát,

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom %,

- talajtápanyag vizsgálat az átlag mintákból. Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- részletes mechanikai összetétel,

- térfogattömeg,

- pF sor (méréssel vagy számítással) indokolt esetben,

- 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett),

- báziscsere.

Számítással meghatározott paraméterek:

- összporozitás,

- differenciált porozitás,

- levegő kapacitás,

- relatív levegő tartalom,

- víz-levegő arány,

- sómaximum mélysége (indokolt esetben),

- vízháztartási mérleg,

- kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben),

- sóforgalmi számítások (indokolt esetben) .

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell:

- az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: állatfaj, állatlétszám, tartástechnológia, keletkező hígtrágyamennyisége (m3/év), tározótér nagysága (m3), tervezett tárolási idő (nap),

- külön rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,

- hígtrágya vizsgálat értékelését,

- hígtrágya öntözés feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási időkre, védőtávolságokra,

- a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,

- javaslatot a kiegészítő tápanyag-kijuttatás mennyiségére,

- javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.),

- az alkalmazott számítási mód ismertetését.

Mellékletként csatolni kell:

- 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

- vízgazdálkodási tulajdonságok kartogramját,

- hígtrágya felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot.

2.9. Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajtani szakvélemény

A szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználás szakmai követelményeit, a kizáró paramétereket külön jogszabály* határozza meg.[9]

Helyszíni talajmintavétel rendje:

Eltérő talaj foltonként, de legalább 10 hektáronként talajszelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz mintavétel a külön jogszabály szerint5 történik. Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talaj foltokból (maximum 50 hektáronként), az ún."jellemző talaj szelvényekből" bolygatatlan mintavétel. 5 hektáronként átlagmintavétel 25 leszúrásból a 0-25 cm-es rétegből, injektálási technológia alkalmazásánál a 25-60 cm-es rétegből is.

Ha a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 hektáronként

1 db, ha 3-1,5 m között elérhető, akkor 50 hektáronként

2db vízmintát kell venni.

Laboratóriumi vizsgálatok:

A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát a külön jogszabály* írja elő. A talajtani szakvélemény elkészítéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni:[10]

A talajok esetében minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából:

- kémhatás pH (H2O),

- humusztartalom (%),

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldott összes só,

- kötöttségi szám (KA) .

Minden esetben vizsgálandó az átlagmintákból:

- toxikus elemtartalom a 0-25 cm-es rétegből szedett talajmintákból, injektálási technológia alkalmazásánál 0-25, 25-60 cm-es rétegből egyaránt,

- tápanyagtartalom 0-25 cm-es rétegből szedett talajmintákból, injektálási technológia alkalmazásánál 0-25, 25-60 cm-es rétegből egyaránt.

Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- térfogattömeg (kivéve víztelenített iszap),

- pF sor (kivéve víztelenített iszap),

- talajvízvizsgálat,

- báziscsere vizsgálat,

- mechanikai összetétel.

Szakmailag indokolt esetben:

-1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel,

- talajmikrobiológiai vizsgálat az átlagminták felső szintjéből.

Számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített iszap):

- összporozitás,

- differenciált porozitás,

- levegőkapacitás,

- relatív levegőtartalom,

- víz-levegő arány,

- vízháztartási mérleg,

- sóforgalmi számítások (indokolt esetben),

- kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben) .

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell az alábbiakat:

- vízháztartási mérleg (kivéve víztelenített iszap),

- szennyvíz és szennyvíziszap és mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasság megállapítása, feltételek meghatározása,

- szennyvíz és szennyvíziszap vizsgálati paramétereinek elemzése,

- talajterhelés meghatározása (kijuttatási technológia), a külön jogszabály* szerinti területi érzékenység megjelölése,[11]

- a területen esetleg jelentkező káros folyamatok előrejelzése, megelőzésére javaslat (közegészségügyi és környezetvédelmi védőtávolságok megjelenítése, várakozási idők),

- javaslat egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre stb.),

- javaslat az ellenőrzés idejének, gyakoriságának meghatározására,

- javaslat az ellenőrizendő vizsgálati paraméterek körére.

Mellékletként csatolni kell:

- 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

- a felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot,

- vízgazdálkodási tulajdonságokat tartalmazó kartogramot (kivéve víztelenített iszap),

- talajvíz kartogramot (indokolt esetben) .

2.10. Vízrendezést megalapozó talajtani szakvélemény Indokolt a talaj vízháztartásának szabályozása, ha a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítás a kedvezőtlen vízháztartási viszonyok miatt tartósan akadályoztatva van.

A helyszíni felvételezés rendje a tervezett műszaki megoldások függvényében:

Mezőszerű drénezés esetén: Eltérő talaj foltonként, de maximum 10 hektáronként talaj szelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása. Az eltérő vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talaj foltokból (maximum 50 hektáronként) az ún. "jellemző talaj szelvényekből" bolygatatlan mintavétel.

Céldrén esetén: a drénezendő területen foltonként talaj-szelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel (bolygatatlan minta is), talajvíz viszonyok megállapítása.

Ároknyomvonal vizsgálat: talaj foltonként fúrt mintavétel a tervezett árokmélységig a nyomvonal talaj adottságainak figyelembevételével, de maximum 500 méterenként.

Helyszíni vizsgálatok:

- szivárgási (k) tényező,

- Fe2+,

- talajellenállás mérés.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:

- kémhatás pH (H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%)

- összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldott összes só.

Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- mechanikai összetétel,

- térfogattömeg,

- pF sor,

- morzsavízállékonyság a szántott rétegből,

- folyási határ, sodrási határ a beavatkozás mélységében,

- talajvíz vizsgálat.

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:

- 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel,

- báziscsere vizsgálat.

Számítással meghatározott paramétereket és adatokat:

- összporozitás,

- differenciális porozitás,

- plasztikus index,

- egyenlőtlenségi együttható,

- relatív levegő tartalom,

- vízháztartási mérleget.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell:

- a szűrőzés szükségességének megállapítását,

- javaslatot a szűrőzés módjára, illetve a dréntávolsá-gokra,

- kiegészítő beavatkozások felsorolását (mélylazítás, erózió elleni védelem), és javaslatot a tevékenység elvégzésének módjára,

- ároknyitás során felszabaduló humuszos termőréteg mentésére tett intézkedéseket, hasznosítási lehetőségeket.

Mellékletként csatolni kell:

- 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

- a jellemző talaj szelvények leírását,

- talajvíz kartogramot,

- vízgazdálkodási kartogramot,

- fizikai talaj féleségeket tartalmazó kartogramot,

- a javasolt beavatkozásokhoz a kartogramot,

- szemeloszlási görbét.

2.11. Talajtani szakvélemény erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások létesítéséhez

Az erózió elleni műszaki védelem megvalósításának célja a lejtő felszínén mozgó víz helyben tartása, vagy kártétel nélküli elvezetése műszaki talajvédelmi beavatkozások, létesítmények megvalósításával. A műszaki talajvédelmi létesítmények különösen a teraszok, sáncok, övárkok és vízmosáskötések sűrűségét, méretezését a talajtani szakvélemény alapján a kiviteli tervben kell meghatározni.

A tervezett műszaki megoldás függvényében a kiviteli tervek megalapozását biztosító talajtani szakvélemény készítésekor e melléklet "Tereprendezést megalapozó talajtani szakvélemény"-ről szóló 2.2 pontjában, valamint a "Vízrendezést megalapozó talajtani szakvélemény"-ről szóló 2.10. pontjában foglalt tartalmi és formai követelményeket kell figyelembe venni.

2.12. Talajtani szakvélemény nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához

A nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be.

Termőföldre csak olyan nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A talajtani szakvélemény készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető és a környezetre káros anyagokat, s ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra és a felhasználás lehetőségeire.

Helyszíni talajmintavétel rendje:

- Az elhelyezésre tervezett területen 5 hektáronként átlagmintavétel 25 leszúrásból a 0-25 cm-es, szükség esetén a 25-60 cm-es rétegből.

Laboratóriumi vizsgálatok:

1. A kijuttatásra kerülő hulladék vizsgálata:

a szakvélemény elkészítésénél a tápanyagtartalom megállapításán túl a hulladék eredetétől függően, a vizsgálatok körének és a mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok (együttesen: szennyező anyagok) határértékeinek meghatározásánál a külön jogszabályban* szereplő paraméterek, határértékek, eljárások az irányadók.[12]

2. Talajvizsgálat:

-azoknál a hulladékoknál, amelyek talajidegen anyagokat nem tartalmaznak, valamint képződésüknél fogva szennyező anyagokat nem tartalmazhatnak, azaz csak a talaj tápanyag készletében okoznak változást:

szűkített talajtápanyag-vizsgálat átlagmintákból: pH (H2O), humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3%, vagy hidrolitos aciditás (y1), NO2+NO3, P2O5, K2O;

-azon hulladékok esetében, amelyek szennyező anyagokat a megengedett értékeken belül tartalmazhatnak:

teljeskörű talajvizsgálat: pH (H2O), humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3%; NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu; valamint az erős savval feltárható toxikus elemek: As, Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr.

Tartalmi követelmények:

A szakvéleménynek tartalmazni kell az alábbiakat:

- a felhasználható anyag mennyiségét (t/ha) a talaj tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye alapján,

- akijuttatás technológiáját,

- külön rendelet* szerinti területi érzékenység megjelölést.[13]

Mellékletként csatolni kell:

- a felhasználás lehetőségét bemutató kartogramot,

- a felhasználásra kerülő nem veszélyes hulladék bel-tartalmára vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet.

Felhasználási kritériumok:

- nem tartalmazhat nem bomló, talajidegen anyagokat (szemrevétel alapján),

- maximális dózis a legnagyobb arányban található tápelem-tartalom figyelembevételével kerüljön megállapításra, azzal, hogy a szennyező anyagok kijuttatható mennyisége nem haladhatja meg az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében meghatározott értékeket,

- egyes növényi hulladékoknál növényegészségügyi vizsgálat előírható,

- állati eredetű hulladék és annak kezelt végterméki hasznosítása során a külön jogszabályban foglaltakat kell figyelembe venni.

1. számú függelék a 2. számú melléklethez

Az 1. § (6) bekezdésében hivatkozott szabványok listája

1. Talajvizsgálatok

MSZ-08-0205:1978.01.	A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata.
MSZ-08-0010:1978.07.	A talaj immunitásának, fiziológiai mésztartalmának meghatározása.
MSZ-08-0206-1:1978.10.	A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Általános előírások. A talajminta előkészítése.
MSZ-08-0206-2:1978.10.	A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos /y1-érték/ és kicserélődési aciditás /y2-érték/).
MSZ-08-0210:1977.12.	A talaj szerves széntartalmának meghatározása.
MSZ-08-0213-1:1978.07.	A talaj vízben oldható sóinak minőségi és mennyiségi meghatározása. Általános előírások. Kivonatok készítése.
MSZ-08-0213-2:1978.07.	A talaj vízben oldható sóinak minőségi és mennyiségi meghatározása. Laboratóriumi vizsgálatok.
MSZ-08-0214-1:1978.10.	A talaj kicserélhető kationjainak minőségi és mennyiségi meghatározása. Általános előírások. Kivonat készítés.
MSZ-08-0214-2:1978.11.	A talaj kicserélhető kationjainak minőségi és mennyiségi meghatározása. Laboratóriumi vizsgálatok.
MSZ-08-0215:1978.10.	A talaj kation adszorpciós kapacitásának meghatározása. Módosított Mehlich eljárás.
MSZ-08-0458:1980.10.	A talaj összes nitrogéntartalmának meghatározása.
MSZ-08-0452:1980.10.	Nagyteljesítményű műszersorok alkalmazása talajvizsgálatokban. A talaj szerves széntartalmának meghatározása Contiflo műszersoron.
MSZ 21470-2:1981.08.	Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Talajminta előkészítése, nedvességtartalom, elektromos vezetés és pH meghatározása.

MSZ 21470-50:1998.05.	Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, nehézfém-és a króm(VI) tartalom meghatározása.
MSZ 21470-52:1983.09.	Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Talajok szervesanyag-tartalmának meghatározása.
MSZ 21470-83:1992.11.	Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A cianidtartalom meghatározása.
MSZ 20135:1999.02.	A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása.

2. Felszíni, felszín alatti és öntözővízek vizsgálata

MSZ 12749	Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés.
MSZ-1484-3:1998.08.	Vízvizsgálat. Az oldott, a lebegőanyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása AAS- és ICP-OES módszerrel.
MSZ EN ISO 11885:2000.12.	Vízminőség. 33 elem meghatározása induktív csatolású plazmaégős atomemissziós spektrometriával (ISO 11885:1996)
MSZ 448-49:1981.07.	Ivóvízvizsgálat. Anionaktiv detergensek meghatározása.
MSZ EN ISO 5667-3:1998.11.	Vízminőség. Mintavétel. 3. rész: A minták tartósításának és kezelésének szabályai.
MSZ EN ISO 11732:1999.01.	Vízminőség. Az ammóniumnitrogén meghatározása kétféle áramlásos analízissel (CFA és FIA) és spektrometriás detektálással.
MSZ EN ISO 13395:1999.02.	Vízminőség. A nitrit-nitrogén, a nitrát-nitrogén és összegük meghatározása kétféle áramlásos elemzéssel (CFA és FIA) és spektrometriásdetektálással

3. Hígtrágya vizsgálatok

MSZ-08-0462:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Fizikai vizsgálatok.
MSZ-08-0478-3:1987.10	Hígtrágya vizsgálatok. Összes nitrogéntartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-4:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Ammónium-nitrogén-tartalom meghatározása.

MSZ-08-0478-6:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes foszfortartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-7:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes káliumtartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-8:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes kalciumtartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-9:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes magnéziumtartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-10:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes nátriumtartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-11:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes vastartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-12:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes mangántartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-13:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes réztartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-14:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes cinktartalom meghatározása.
MSZ-08-0478-15:1987.10.	Hígtrágya vizsgálatok. Összes molibdéntartalom meghatározása.

4. Szervestrágyák vizsgálata

MSZ 08-0015-78	Szervestrágyák, komposztok.
MSZ 08-0221-1:1979.03	Szerves trágyák. Szerves trágyák és növényi tápanyagokkal kevert szerves trágyák fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata. Általános előírások. Minta előkészítése. Nedvességtartalom meghatározása. Vizsgálati eredmények közlési módja.

5. Talajjavító anyagok vizsgálata

MSZ.08-1932/1-84	Talajjavítás. Bázikus hatású kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok mintavétele, minősítése.
MSZ-08-1932-3:1984.02.	Talajjavítás. Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok laboratóriumi vizsgálata.
MSZ 9693-2:1978.04.	Talajjavító anyagok. Lúgos hatású talajjavító anyagok vizsgálata.
MSZ 9693-3:1978.03.	Talajjavító anyagok. Savas hatású talajjavító anyagok vizsgálata.
MSZ 9693-4:1978.03.	Talajjavító anyagok. Digóföldek vizsgálata.
MSZ 9693-5:1978.03.	Talajjavító anyagok. Szervesanyag tartalmú talajjavító anyagok vizsgálata.
MSZ 9693-6 1978	Talajjavító anyagok. Mintavétel, minősítés

6. Mintavétel

MSZ 318/2:1985.01	Szennyvíziszap vizsgálata. Mintavétel
MSZ-10-509	Kommunális szennyvíziszapokból készült komposztok mintavétele és minősítése
MSZ ISO 5667-4:1995.03	Vízminőség, vízmintavétel. Útmutató a természetes és mesterséges tavakból végzett mintavételezéshez
MSZ ISO 5667-6:1995.03	Vízminőség, vízmintavétel. Útmutató a folyókból és a patakokból végzett mintavételezéshez
MSZ EN ISO 5667-13:2000.01	Vízminőség. Mintavétel. Szennyvíztisztító és vízkezelő művek iszapjainak mintavételi irányelvei
MSZ EN ISO 5667-3:1998.11	Vízminőség. Mintavétel. A minták tartósításának és kezelésének irányelvei
MSZ ISO 5667-1:2003.06	Vízmintavétel. Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz
MSZ ISO 5667-2:2003.06	Vízmintavétel. A mintavételi technikák előírásai
MSZ 12750/2:1971.12	Felszíni vizek vizsgálata. Mintavétel és mintatartósítás.
MSZ 21464:1998.05	Mintavétel a felszín alatti vizekből
MSZ 12739/2:1978.08	Felszíni vizek üledékének vizsgálata. Mintavétel és a minta előkészítése
MSZ-08-1745/2-1988.12	Elektroultrafiltrációs talajvizsgálatok. Mintavétel, mintaelőkészítés
MSZ-08 0474/1:1981.12	Nagyteljesítményű műszersorok alkalmazása a mezőgazdaságilag művelésbe vont talajok hasznosításával kapcsolatos vizek kémiai vizsgálataiban. Mintavétel, mintaelőkészítés

3. számú melléklet a 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelethez

A talajtani szakvéleményeket megalapozó, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapításához szükséges talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei

1. A talajtani szakvélemények készítésénél a talaj szelvény szerinti mintavételt az MSZ 1398; 1998.03. szabványban leírt vagy azzal egyenértékű szakmai követelmények szerint kell elvégezni. A szakmai követelményeknek a szabványban előírtakkal való egyenértékűségét, a hatóság kérésére, a talajtani szakvélemény készítőjének kell igazolnia.

2. A talajok tápanyag-ellátottságának megállapításához szükséges talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei

A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.

A mintavétel célja az adott területre, parcellára jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, a percellát 5 hektáros - lehetőleg egyenként homogén - mintavételi egységekre kell bontani.

A mintavételi területeket (parcellák) 1:10 000 léptékű térkép alapján ajánlatos kijelölni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit, a táblák területét.

Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos genetikai szintből és egységes módszerrel kell megvenni:

- szántóföldi kultúráknál, a művelt (általában a 0-30 cm-es) rétegből parcellánként, de legfeljebb 5 ha-ként veszünk egy átlagmintát,

- rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de legfeljebb 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát,

- állókultúráknál, legfeljebb 5 hektáronként kell egy átlagmintát venni. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30; 30-60 cm, bogyósoknál 0-20; 20-40 cm, szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell megvenni.

A mintázandó területről részmintákat az átló mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni úgy, hogy egy átló mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talajmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük és ebből az összekevert mintából képezünk kb. 1 kg tömegű átlagmintát.

A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:

- szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,

- a forgókban,

- szalmakazlak helyén,

- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depóniák helyén,

- állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarírtása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) .

Mintavételre alkalmas időpont még:

- az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,

- tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,

- szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi

mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakba tenni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét.