61/1994. (XI. 8.) FM rendelet

a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló - a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelettel módosított - 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakértői engedélykérelem, eljárási díj összegszerűsége vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) E rendeletben meghatározott szakterületeken szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a szakértői engedélykérelmében megjelölt szakterületeken az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzését követően legalább ötévi szakmai gyakorlatot igazol, kivéve ha e rendelet eltérően rendelkezik.

(2) Mérnöki szakterületeken a szakértői tevékenységhez az egyetemi végzettség megszerzését követően nyolcévi, főiskolai végzettség esetén tízévi szakmai gyakorlatot kell igazolni.

(3) A szakmai gyakorlati időt munkáltatói vagy a szakterületnek megfelelő vállalkozói igazolással kell tanúsítani.

2. §[2] (1) Földmérési és térképészeti szakterületen az 1. § (1) bekezdésben előírt egyetemi, főiskolai végzettséget a külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettségek alapján kell megállapítani.

(2) Földmérés és térképészet, távérzékelés fő szakterületen belül a nagyméretarányú térképkészítés, a kataszteri térképkészítés, az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák, továbbá ezek ellenőrzésével, vizsgálatával összefüggő részterületeken az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az 1. § (1) bekezdésben előírt szakmai gyakorlatot e részterületeken szerezte, az igazolt gyakorlatból legalább két évet a földügyi igazgatásban töltött el, és ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezik.

(3) Külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséget nyújtó egyetemi, főiskolai oktatási intézményben végzett és igazolt, legalább ötévi oktatói tevékenységet szakmai gyakorlatnak kell tekinteni. Az oktatói tevékenységen túl a (2) bekezdésben felsorolt részterületeken a szakértői tevékenység engedélyezésének feltétele még az ingatlanrendező földmérői minősítés megléte.

(4) Ingatlan-nyilvántartási szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki jogi egyetemi, vagy ingatlan-nyilvántartási szervező főiskolai végzettséggel, valamint ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) vagy jogelődeinél az ingatlan-nyilvántartási szakterületen töltött el.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási szakterülettel összefüggő termőföld forgalmazás és termőföld-értékbecslés szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületen egyetemi, illetve ingatlan-nyilvántartási szervező vagy a szakterületnek megfelelő más főiskolai végzettséggel, továbbá legalább ötévi igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A földminősítés, földvédelem és földhasznosítás szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki végzettséggel vagy felsőfokú termőföld-értékbecslő szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá az ötévi szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó minisztériumban vagy jogelődeinél a földminősítési és földvédelmi szakterületen töltött el.

(7) Az agrár-környezetgazdálkodás fő szakterületen az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az általa választott agrár-környezetgazdálkodási részterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel, valamint a választott részterületnek megfelelő ötévi megszakítás nélküli szakmai gyakorlattal rendelkezzen, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg, továbbá a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen sikeres vizsgát tett.

(8)[3] A talajvédelmi terv-készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki agrártudományi vagy kertészeti egyetemen szerzett talajtani, környezetgazdálkodási, tápanyag-gazdálkodási, illetve agrokémiai irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, és a kérelem beadását megelőző tíz éven belül a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

(9)[4] A nagyméretarányú genetikus talajtérkép készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel és talajtani, illetve agrokémiai irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, valamint a kérelem beadását megelőzően a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

2/A. §[5] (1) A növényvédelmi szakterület esetében, amennyiben az 1. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt ötévi szakmai gyakorlat tíz évet meghaladó időtartam alatt áll rendelkezésre, a kérelemhez a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben meghatározott I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazására, vásárlására és felhasználására vonatkozó érvényes engedély igazolása szükséges.

(2) Növényvédelmi szakterületen szakértői tevékenységet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy folytathat.

3. §[6] (1) Az 1. számú melléklet szerinti szakterületekre a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakterületekre a Magyar Mérnöki Kamara területi szerve (a továbbiakban: területi mérnöki kamara) adja ki a szakértői engedélyt. A minisztériumi engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A 4. számú mellékletben felsorolt területi mérnöki kamarához az engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatában foglaltak szerint kell benyújtani.

(2) A 2. számú melléklet szerinti - földmérés és térképészet, távérzékelés, erdőgazdálkodás, faipar, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítés, valamint műszaki talajvédelem - szakterületeken szakértőként az tevékenykedhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tagja, a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától szakértői engedélyt kapott, egyidejűleg felvették a kamarai szakértői névjegyzékbe. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítéshez kapcsolódó szakértői részterületekre irányuló tevékenységek engedélyezését az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet tartalmazza.

(3) Az (l)-(2) bekezdések szerinti engedély kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelemnek megfelelő szakirányú iskolai végzettséget tanúsító okirat közjegyző által hitelesített másolatát,

b) a szakmai önéletrajzot, illetve az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását,

c) a kilencven napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt,

d) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt,

e) a megújítási kérelem beadásakor a szakirányú végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatát.

(4) A minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelemhez 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizetni, amely magában foglalja a fő szakterület egy részterületét. Ugyanazon kérelemben a fő szakterületen belüli minden további kérelmezett részterület után 2000 Ft eljárási díjat kell fizetni, vonatkozik ez a díjfizetés arra az esetre is, ha az engedélyezés iránti kérelmet további részterületre nyújtják be. Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezési díja 2000 Ft, amit a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell - postai úton vagy banki átutalással - megfizetni a "10032000-01494549-00000000 FVM Gazdálkodó Szervezet, Államháztartási egyedi azonosítószám: 036979" elnevezésű számlára. A díjbevételt a számvitelről szóló és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni.

(5) A díjak megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatosan

a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására a 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában és (7) bekezdésében foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírság kiszabására a 82. §-ában foglaltakat,

b) a díjfizetés ellenőrzésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 66/J. és 66/K. pontjaiban foglaltakat

kell alkalmazni azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.

(6) A területi mérnöki kamarához benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti eljárások, valamint a jogorvoslat díját a 46/2000. (VII. 21.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell megfizetni.

4. §[7] A szakértői engedély legfeljebb öt évre igényelhető. Ha az engedély öt évnél rövidebb időre szól, öt évig meghosszabbítható. Az öt évre szóló engedély lejárta előtt további öt évre megújítható.

5. § (1)[8] A minisztérium felfüggesztheti vagy visszavonhatja érvényességi idején belül a szakértői engedélyt, ha a szakértő tevékenységével összefüggésben szakmai hiányosságok miatt az ellene benyújtott panasz alaposnak bizonyult, vagy szabálysértési felelősségét állapították meg.

(2)[9] A felfüggesztés időtartamára a szakértői engedélyt be kell vonni.

(3) A névjegyzékből törölni kell a szakértőt, ha

a) a törlést a szakértő kérte;

b) az engedélye lejárt, és határidőben nem hosszabbította meg;

c) meghalt;

d) ellene - a szakértői tevékenységével összefüggésben - jogerős, marasztaló büntető ítélet született;

e) a szakértői engedély felfüggesztésének tartama alatt az engedély érvényességi ideje lejárt, és a szakértő a 4. § szerint a megújítását nem kérte.

f)[10] a szakértői engedélyét visszavonták.

(4)[11] Az 1. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a területi mérnöki kamara vonhatja vissza, ha az engedélyezési eljárást követően a szakértővel szemben olyan tény, körülmény merül fel, ami az 1., 2. és 2/A. §-ok szerint engedélyezést kizáró oknak minősül.

(5)[12] Az első fokú határozat elleni fellebbezést az 1. számú melléklet szerinti szakterületek esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címezve a minisztériumnál, a 2. számú melléklet szerinti szakterületek esetében pedig a Magyar Mérnöki Kamarához címezve, a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamaránál kell benyújtani.

6. § (1)[13] A szakértői engedélyt nyilvántartó jegyzékbe kell venni. A minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi az 1. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét. A 2. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara vezeti és gondoskodik annak közzétételéről.

(2) A nyilvántartás a szakértők személyi adataira, szakterületére, a szakértői engedély számára, érvényességi idejére, a szakértői engedély esetleges megvonására, felfüggesztésére, törlésére vonatkozó bejegyzéseket tartalmaz.

7. § A munkáltató köteles a Minisztériumnak bejelenteni, ha olyan tény, vagy körülmény jut tudomására, mely a nála munkaviszonyban álló szakértő szakértői tevékenységének engedélyezését kizárja, vagy a szakértői tevékenység eredményes ellátását egyébként kétségessé teszi.

8. § A rendelet kihirdetését követő nyolcadik napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően engedélyezett eljárások során kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a szakértői és növényvédelmi tanácsadói működés engedélyezésével kapcsolatos kérdésekről szóló, 10/1991. (IV. 11.) FM rendelet és mellékletei, valamint az azt módosító 26/1993. (VII. 14.) FM rendelet hatályát veszti.

A növényvédelmi szaktanácsadói és más, a korábbi rendelet alapján kiadott szakértői engedélyek azonban az azokban meghatározott időpontig érvényben maradnak.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez[14]

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezési körébe tartozó szakterületek

Fő szakterületek és részterületeik megnevezése

Szántóföldi növénytermesztés

Kenyérgabona-termesztés

Takarmánygabona-termesztés

Pillangós növények termesztése

Egyéb szántóföldi növények termesztése

Vetőmag-termesztés

Cukorrépa-termesztés

Burgonyatermesztés

Rostnövény-termesztés

Olajnövények termesztése

Dohánytermesztés és fermentálás

Kertészeti növénytermesztés

Szőlőtermesztés

Borászat

Gyümölcstermesztés

Szántóföldi zöldségtermesztés

Növényházi és fóliás zöldségtermesztés

Gyógy-, illóolaj-, fűszernövény-termesztés

Szaporítóanyag-termesztés (mag, faiskola, oltvány)

Gombatermesztés

Szabadföldi dísznövény-termesztés

Növényházi és fóliás dísznövény-termesztés

Zöldfelület fenntartás

Parkfenntartás

Parképítés

Állattenyésztés

Szarvasmarha-tenyésztés

Sertéstenyésztés

Lótenyésztés

Juhtenyésztés

Kisállattenyésztés

Kedvtelésből tartott állat tenyésztése

Halászat

Haltenyésztés, halászati ökonómia

Agrár-környezetgazdálkodás

Környezetkímélő növénytermesztés

- tájgazdálkodás

- ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás

- integrált növénytermesztés

- egyéb környezetkímélő növénytermesztés

- extenzív és természetvédelmi célú növénytermesztés, gyepgazdálkodás

- ritka növényfajták termesztése Környezetkímélő állattartás

- ökológiai állattartás

- őshonos állatok tartása

Vizes élőhelyek fenntartása és kezelése

- halastavi gazdálkodás

- nádgazdálkodás

Nem élelmiszer célú földhasználat

- alternatív növények termesztése

- környezetvédelmi célú területhasznosítás Egyéb

- komplex üzemtervezés

- termékfejlesztés

- monitoring feladatok

Takarmánygazdálkodás

Takarmányok minősítése és ellenőrzése

Termények, termékek tárolása

Termények, termékek tartósítása

Keveréktakarmány-gyártás

Gyepgazdálkodás

Öntözéses gazdálkodás

Öntözéses szántóföldi növénytermesztés

Öntözéses kertészeti növénytermesztés

Öntözéstechnika alkalmazása

Termőföld talajvédelme[15]

Talajvédelmi terv készítése talajjavításához

Talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági célú tereprendezéshez

Talajvédelmi terv készítése ültetvények telepítéséhez

Talajvédelmi terv készítése a humuszos termőréteg mentéséhez,

Talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,

Talajvédelmi terv készítése öntözéshez

Talajvédelmi terv készítése hígtrágya termőföldön történő felhasználásához

Talajvédelmi terv készítése szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához

Talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági területek vízrendezéséhez

Talajvédelmi terv készítése erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához

Talajvédelmi terv készítése nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához

Talajok fizikai kémiai és biológiai terhelés elleni védelme

Talajvédő földhasználat

Nagyméretarányú talajtérkép-készítés

Ingatlan-nyilvántartás

Termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés

Földminősítés, földvédelem és földhasznosítás

Élelmiszer-ipari feldolgozás

Technológiák vizsgálata és gazdaságosságának elemzése

- hús- és baromfiipari

- tejipari

- tartósítóipari

- erjedés- és üdítőipari

- dohányipari

- cukoripari

- sütő- és édesipari

- malom- és keveréktakarmány-ipari

- növényolaj-ipari

- élelmiszer-ipari melléktermékek, hulladékok feldolgozása

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés

Mezőgazdasági gépek ágazati üzemeltetése és javítása

A kistermelés gépesítése

Szántóföldi, kertészeti, növénytermesztés és állattartás gépesítése" valamint az alkalmazott gépek, eszközök vizsgálata

Mezőgazdasági gépesített technológiák gazdaságosságának elemzése

Élelmiszer-ipari üzemek gépeinek és technológiai vonalainak üzemeltetése

Tápanyag-gazdálkodás

Talaj-és növény vizsgálatok

Műtrágyázás

Szervestrágyázás, biológiailag lebomló mezőgazdasági eredetű szerves anyag bevitel

Egyéb termésnövelő anyagok alkalmazása, vizsgálata

Növényvédelem

Szántóföldi növényvédelem

- növényvédelmi állattan

- növénykórtan Kertészeti növényvédelem

- növényvédelmi állattan

- növénykórtan Erdők növényvédelme

- növényvédelmi állattan

- növénykórtan Közterületek növényvédelme

- növényvédelmi állattan

- növénykórtan

Raktározott termények és tárolók védelme

- növényvédelmi állattan

- növénykórtan

Gyomszabályozás, vegyszeres gyomirtás

Növényvédelmi kármegállapítás

Növényi virológia

Növényi bakterológia

Növényvédelmi gépek alkalmazástechnikája

Légi növényvédelem

Növényvédő szer analitika

Növényvédelmi előrejelzés

Növény-egészségügyi zárszolgálat

Vadgazdálkodás és vadászat

Vadgazdálkodási tervezés (vadállomány hasznosítás, élőhely-gazdálkodás, ökonómia)

Zárttéri vadtartás

Erdei vadkár

Mezőgazdasági vadkár

Vad gépjárművel való ütközéséből eredő kár

Vadgazdálkodási berendezések és vadászati célú létesítmények értékelése

Vadászati balesetek

Vadászati jog

Vadászterületek haszonbérlete

Állategészségügy, élelmiszer-biztonság

Szarvasmarha-egészségügy

Juh-egészségügy

Sertés-egészségügy

Baromfi-egészségügy

Ló-egészségügy

Prémes állatok egészségügy

Infektológus

Klinikus

Toxikológus

Takarmány-higiénikus

Élelmiszer-higiénikus

Szaporodás biológia

Vad-egészségügy

Hal-egészségügy

Méh-egészségügy

Állathigiénia

Állategészségügyi igazgatás

Élelmiszer-minőségügy

Zöldség- és gyümölcs minőségügy

Élelmiszer minőség-ellenőrzés

Minőségszabályozás

Káros szennyezések analitikai vizsgálata

Termésbecslés

Mezőgazdasági kárbecslés

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalati gazdálkodás

Üzem- és munkaszervezés

Áruforgalom, piac, marketing, gazdaságossági hatékonysági vizsgálatok és elemzések

Informatika, számítástechnika

Biotechnika, biotechnológia

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Élelmiszer-ipar

Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítása, forgalmazása

Növénytermesztés

Állattartás

Növényi és állati termékek feldolgozása

Forgalmazás

2. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez[16]

A Magyar Mérnöki Kamara engedélyezési körébe tartozó szakterületek

Fő szakterületek és részterületeik megnevezése

Földmérés és térképészet, távérzékelés

Nagyméretarányú térképkészítés

Kataszteri térképkészítés

Topográfiai térképkészítés

Mérnökgeodézia (létesítmény-geodézia)

Geokartográfía (földrajzi térképészet)

Tematikus térképészet

Távérzékelés és annak mezőgazdasági (földhasználat, növényzet, termésbecslés, erdők) térképészeti alkalmazása Földügyi térinformatika (geoinformatika) Ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák Földmérési, térképészeti és távérzékelési munkák

- ellenőrzése

- vizsgálata

- műszaki-gazdasági elemzése

- számítógépes feldolgozása

Erdőgazdálkodás

Erdészeti szaporítóanyag-termesztés, erdőtelepítés, fásítás, fatermesztés

Erdővédelem

Erdőhasználat

Erdei kármeghatározás, erdő- és kárértékelés

Erdészeti gyomszabályozás

Erdészeti gépesítés, erdészeti gépek vizsgálata és biztonságtechnikája, acélköteles faanyag-mozgatás

Erdészeti biztonságtechnika

Erdőfeltárás és erdészeti útépítés

Erdőgazdálkodási ökonómia

Erdőingatlan-nyilvántartás és -rendezés

Erdészeti környezetvédelmi hatásvizsgálat és felülvizsgálat

Minőség-ellenőrzés, minőségszabályozás és biztosítás

Erdészeti vízgazdálkodás

Erózió, defláció és biológiai terhelések elleni védelem

Szennyvízelhelyezés fásított területen

Erdészeti termőhely-feltárás és térképezés

Erdőtelepítés és fásítás tervezése

Erdőtervezés

Erdészeti térinformatika és erdei térképezés

Erdészeti üzemterv készítése

Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése

Erdőhasználati és fakitermelési tervezés

Erdők és zöldfelületek, zöldterületek tervezése, tájrendezés

Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése

Szennyvízelhelyezést szolgáló faültetvények tervezése

Faipar

Fűrészipari technológiák

Furnér és rétegelt lemezipari technológiák

Forgácslap-ipari technológiák

Faalapanyagok és feldolgozásuk

Fa ragasztása és felületkezelése

Fajátékok és gyártásuk

Faipari gépek, szerszámok, berendezések és biztonságtechnikájuk

Faipari anyagmozgatás

Faipari légtechnika (por-, forgács- és gázelszívás, ártalmatlanítás)

Faipari zajcsökkentés

Faipari ökonómia

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hűtőgépészet

Mezőgazdasági építészet

Műszaki talajvédelem

Hidrotechnikai létesítmények talajkárosító hatásának feltárása és elhárítása

Meliorációs beruházások műszaki tervezése

Rekultiváció nem mezőgazdasági területeken

3. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez[17]

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelem

Melléklet:

- szakirányú iskolai végzettséget igazoló közjegyző által hitelesített okirat;

- részletes szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék;

- 90 napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvány;

- az eljárási díj befizetését igazoló feladószelvény;

- munkáltatói vagy vállalkozói igazolás arról, hogy a kérelmező a kérelemben megjelölt fő szakterületen, illetve részterületen a rendeletben előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

4. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez[18]

A Magyar Mérnöki Kamara területi szerveinek jegyzéke

- Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

- Baranya Megyei Mérnöki Kamara

- Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara

- Békés Megyei Mérnöki Kamara

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara

- Csongrád Megyei Mérnöki Kamara

- Fejér Megyei Mérnöki Kamara

- Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara

- Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara

- Heves Megyei Mérnöki Kamara

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara

- Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara

- Nógrád Megyei Mérnöki Kamara

- Somogy Megyei Mérnöki Kamara

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara

- Tolna Megyei Mérnöki Kamara

- Vas Megyei Mérnöki Kamara

- Veszprém Megyei Mérnöki Kamara

- Zala Megyei Mérnöki Kamara