50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el.

1. §[1]

A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, valamint az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a tisztított szennyvíznek már nem minősülő visszanyert vizek mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

2. §[2]

A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, a visszanyert víz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.

2/A. §[3]

Az e rendeletben rögzített kivételi szabályok alapján mezőgazdasági területen az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó települési szennyvíztisztító telepen keletkező tisztított szennyvízből előállított visszanyert vízzel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet D. minőségi osztálya szerinti, nem élelmezési és nem takarmányozási célú ipari növények, energianövények és vetőmagkultúrák (a továbbiakban: terménykategória) öntözhetőek.

3. §

A rendelet alkalmazásában

a)[4] iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék;

b)[5] kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken;

c) szennyvíz: az a) pont szerinti szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, e rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz;

d) nyersiszap: a szennyvíztisztító művekben kizárólag mechanikai tisztítás során, az előülepítőben keletkező, kezelés nélkül nyert iszap;

e)[6] mezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván;

f) gyűjtő tároló: megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolóhely, amelyet mezőgazdasági művelés alól kivont területen a kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására szolgáló terület közelében alakítanak ki, és a kijuttatás előtti, a hatósági engedélyben meghatározott időtartamú tárolást szolgálják;

g)[7] ökológiai gazdálkodás: a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelet alapján történő gazdálkodás;

h)[8] mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak, valamint szennyvíziszap-komposztnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, talajba való bedolgozását, továbbá az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján meghatározott D. minőségi osztálya szerinti terménykategória visszanyert vízzel történő öntözését célozza;

i)[9] engedélyes: a 4. § szerinti hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztáló telep üzemeltetője;

j)[10] szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.

k)[11] visszanyert víz: az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom. A megfelelőségi pontot követően a települési szennyvíztisztító telepről származó tisztított szennyvíz visszanyert víznek minősül;

l)[12] vízvisszanyerő létesítmény: az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;

m)[13] a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője: olyan jogi személy, amely a vízvisszanyerő létesítményt üzemelteti, továbbá az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti megfelelőségi ponton a 4. cikk szerint a visszanyert víz megfelelőségét és a vízvisszanyerő létesítmény működését ellenőrzi;

n)[14] végfelhasználó: az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

o)[15] jelentős eltérés:

oa) a visszanyert víz előállítási kapacitás legalább 10%-os változása,

ob) a vízvisszanyerő létesítmény korszerűsítése, valamint az alkalmazott technológia megújítása, vagy

oc) a kibocsátással érintett felszíni víztestek ökológiai állapotát jelentősen befolyásoló éghajlati vagy egyéb körülményekben bekövetkezett változás;

p)[16] tisztított szennyvíz: a szennyvíztisztítás után keletkező hasznosítható tápanyagokat tartalmazó víz, amely a szennyvíztisztító telepre előírt határértékek alatti mennyiségben tartalmaz egyéb összetevőket.

4. §[17]

(1)[18] A mezőgazdasági területen az e rendeletnek megfelelő szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt, továbbá az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott D. minőségi osztályú terménykategória szerinti, nem élelmezési és nem takarmányozási célú ipari növények, energianövények és vetőmagkultúrák öntözésére visszanyert víz használható fel.

(2)[19] A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a talajvédelmi hatáskörében eljáró talajvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez.

(3)[20]

(4) A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is.

(5)[21] A talajvédelmi hatóság (4) bekezdés szerinti engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg.

(6) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

(7) A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

(8)[22] A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyről szóló határozatot közli a jegyzővel is.

(9)[23] A vízügyi és vízvédelmi hatósághoz a visszanyert víz előállítására alkalmas létesítmény létesítését annak tulajdonosa jelenti be. A vízügyi és vízvédelmi hatóság ellenőrzi a visszanyert víz előállításának megfelelőségét.

(10)[24] A visszanyert víz hasznosításával összefüggő kísérleti felhasználásra a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy termésnövelő anyagon a visszanyert vizet is érteni kell.

5. §[25]

(1)[26] A földhasználónak vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell - természetes személy nem elektronikus úton történő kapcsolattartása esetén három példányban - benyújtani.

(2)[27] A kérelemhez mellékelni kell a talajvédelmi tervet.

(3)[28] A földhasználónak vagy a komposztáló telep üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell benyújtani. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a 4. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervet, továbbá a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti engedélykérelem tartalmi követelményei:

a) a kérelmező neve, címe, a felhasználásra tervezett mezőgazdasági terület helyrajzi száma és ingatlan-nyilvántartás szerinti területe hektárban,

b) a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, a komposztálótelep üzemeltetője vagy megbízottja neve (címe, székhelye, telephelye).

(5) Amennyiben a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági területen a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője, illetve megbízottja a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt tervezett kijuttatását végezze.

(6)[29] Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott hulladékkezelési engedélyre vonatkozó adatokat nem igazolja, a talajvédelmi hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

5/A. §[30]

(1) A visszanyert víz előállítását, mint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján folytatható másodlagos, és az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tevékenységet a települési szennyvíztisztító telep üzemeltetésére vízjogi engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatósághoz a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal, majd a tevékenység megkezdését követően ötévente jelenti be a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározottak szerint.

(2) A bejelentésről szóló igazolást az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. cikk 3. pontja szerinti írásbeli felhatalmazásnak kell tekinteni. A tevékenység - a bejelentés hatósághoz történő beérkezéstől számított - öt évig folytatható, azzal, hogy a tevékenység gyakorlásának meg kell felelnie az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak alkalmazására vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(3) A víziközmű-szolgáltató a bejelentését a VIZEK elektronikus rendszerben nyújthatja be.

(4) A bejelentés - a Szolgtv. 22. §-ában meghatározott adatok mellett - tartalmazza:

a) a települési szennyvíztisztító telep hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyének számát,

b) a visszanyert víz kibocsátására vonatkozóan előírt vízminőségi követelményeket,

c) a vízügyi és vízvédelmi hatóság által elfogadott használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti önellenőrzési terv számát,

d) a vízvisszanyerő létesítmény helyét az egységes országos vetület koordináták megadásával,

e) a vízvisszanyerő létesítmény által alkalmazott technológiát,

f) a visszanyert víz becsült éves mennyiségét,

g) a kijelölt megfelelőségi pontot és ott - a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti önellenőrzéshez kapcsolódóan - a megfelelőség önellenőrzésének módját,

h) a vízügyi és vízvédelmi hatóság részére történő adatszolgáltatás rendjét, továbbá

i) a kockázatkezelési tervet.

(5) Az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóság a bejelentés tényéről és tartalmáról a talajvédelmi hatóságot és a népegészségügyi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül tájékoztatja.

(6) Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben a változást harminc napon belül be kell jelenteni a vízügyi és vízvédelmi hatóságnál, amely a változásról tájékoztatja a talajvédelmi hatóságot.

(7) A visszanyert víz előállítási tevékenységet a vízügyi és vízvédelmi hatóság ellenőrzi, és jelentős eltérés esetén a bejelentés soron kívüli megújítására szólítja fel a vízvisszanyerő létesítmény tulajdonosát.

(8) A visszanyert víz előállítását végző víziközmű-szolgáltató önellenőrzés keretében a bejelentésben foglaltakat rendszeresen felülvizsgálja, és ha jelentős eltérést állapít meg, a bejelentést soron kívül megújítja.

(9) Az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóság az 5/A. § szerinti szolgáltatókról - a Szolgtv. 27. §-a alapján - nyilvántartást vezet.

5/B. §[31]

(1) A visszanyert víz tárolására szolgáló tározót olyan műszaki védelemmel és kapacitással kell kialakítani, amely a végfelhasználóval kötött szerződésben meghatározott időtartamig a tárolást és az életvédelmet folyamatosan biztosítja.

(2) A visszanyert víz tárolása a mezőgazdasági felhasználási igény szerint történik. A kockázatkezelési tervben rögzíteni kell a teendőket arra az esetre, ha a visszanyert víz rendkívüli okból nem használható fel, különösen, ha a visszanyert víz aktuális mennyisége meghaladja a tározó térfogatát, vagy a kibocsátott visszanyert víz minősége újrahasznosításra nem megfelelő.

(3) Ha a visszanyert víz rendkívüli okból nem használható fel, akkor a vízvisszanyerő létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője gondoskodik a talajra történő kihelyezés helyett másik engedélyezett befogadóba történő átvezetésről, és ennek időpontjáról és okáról a vízügyi és vízvédelmi hatóságot, valamint a talajvédelmi hatóságot három napon belül tájékoztatja.

6. §[32]

(1) A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv elkészítéséhez

a) a tervezett mezőgazdasági terület talajának és talajvizének az 1. számú mellékletben feltüntetett tulajdonságait,

b) a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek, szennyvíziszapnak, szennyvíziszap komposztnak a 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit

kell meghatározni.

(2)[33] A talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt vizsgálatát - a 10. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével - a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott jellemzőkre is kiterjesztheti az abban foglalt (B) szennyezettségi határértéknek megfelelő egyedi határérték megállapításával.

(3) Egyes mutatók (állati-növényi zsiradék, összes alifás szénhidrogén, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek) 2. számú melléklet szerinti vizsgálatától a talajvédelmi hatóság eltekinthet, ha külön vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a felhasználandó szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt ezeket az anyagokat nem tartalmazhatja.

6/A. §[34]

(1) Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében és II. mellékletében foglalt előírások alapján elkészített kockázatkezelési terv melléklete a visszanyert víz mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv.

(2) A kockázatkezelési tervet a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője készíti el, a végfelhasználó bevonásával.

(3) A kockázatkezelési tervet a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője ötévenként felülvizsgálja. A technológiában, továbbá az ezzel összefüggő tevékenységi körben bekövetezett jelentős változás esetén a kockázatkezelési tervet a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője a változást követő hatvan napon belül felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét nyolc napon belül bejelenti az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatósághoz.

(4) A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője és a végfelhasználó írásbeli szerződésben megállapodnak az együttműködés feltételeiről és a felelősségi körökről. A szerződés a kockázatkezelési terv mellékletét képezi.

(5) A szerződés kötelező tartalmi elemeit a 9. melléklet tartalmazza.

7. §

(1) Az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt vizsgálatokat és mintavételt - ha erre szabvány vonatkozik - az abban meghatározott eljárások szerint kell végrehajtani.

(2) A vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott szabvány megnevezését és számát, ennek hiányában az alkalmazott eljárásról leírást kell csatolni.

(3)[35] A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mintavételét, valamint a 6. §-ban előírt vizsgálatokat csak a mintavételre, illetve a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik el.

(4)[36] Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt hatósági ellenőrzések alkalmával a visszanyert vízből vett minta minőségének vizsgálatát akkreditált laboratórium végzi.

(5)[37] Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt minőségi követelményeknek a megfelelőségi ponton kell megfelelni.

8. §

(1) Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel.

(2) Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, a 3. § f) pontja szerinti, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető.

(3)[38] A felhasználandó szennyvíziszap komposzt a felhasználásra engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható. A tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni.

(4)[39] A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. A szennyvíziszap komposztot felszínre történő kijuttatás után azonnal be kell dolgozni.

9. §

(1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.

(2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges.

(3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

(4)[40] A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.

(5)[41] A talaj szennyvízzel történő öntözése megengedhető a (3) bekezdésben foglaltak esetében a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

(6)[42] A visszanyert víz fertőtlenítése során a klórban csökkentett, vagy az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

(7)[43] A tisztított szennyvízzel és a visszanyert vízzel történő gazdasági célú öntözés külterületen lehetséges.

(8)[44] A visszanyert víz a nem élelmezési vagy nem takarmányozási célú ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák mezőgazdasági célú öntözése esetén hasznosítható az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. táblázat D. minőségi osztálya szerint.

10. §

(1) Szennyvíz, visszanyert víz és szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely[45]

a)[46] a 3. számú mellékletben közölt értékeket meghaladó koncentrációban tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,

b) pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb,

c) szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok (a leiszapolható rész kisebb, mint 10 százalék) vagy nehéz agyag (a leiszapolható rész nagyobb, mint 80 százalék),

d) termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kevesebb,

e) talajvizének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb, és a talajvízszint legmagasabb átlaga (a mértékadóan magas talajvízállások 5 éves átlagára vonatkoztatva) nem éri el a 100 centimétert,

f)[47] talajvizének nitrát koncentrációja az 1. melléklet szerinti mintavétellel vett minta vizsgálata alapján meghaladja az 50 mg/l értéket,

g)[48] fagyott, hóval borított, vízzel telített.

(2)[49] A szennyvíziszap komposzt az (1) bekezdés a), e) és g) pontjaiban meghatározott talajon nem használható fel.

(3)[50] Ha a talaj pH-értéke 5,5-6,2 közötti, a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása csak mésztrágya egyidejű kijuttatásával lehetséges.

(4)[51] A 6 százaléknál nagyobb lejtésű területen szennyvíz, visszanyert víz, illetve folyékony szennyvíziszap felhasználása tilos. Víztelenített szennyvíziszapot (ha szárazanyag tartalma több mint 25 százalék) csak 12 százaléknál kisebb lejtésű területen lehet felhasználni.

(5)[52] A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a hatóság a felszíntől számított 5 méteren belüli talajvízszint esetén előírhatja talajvíz észlelő kút létesítését a talajvíz állapotának figyelemmel kísérése érdekében. Az észlelő kút a mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

11. §[53]

(1) Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy károsanyagok koncentrációja meghaladja a 4-5. számú mellékletekben közölt határértékeket.

(2)[54] A szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező (toxikus) elem, káros anyag határértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a mérgező (toxikus) elem, valamint káros anyag koncentrációja meghaladja az 5. számú melléklet határértékeit, úgy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására a szennyvíziszap felhasználására meghatározott előírások vonatkoznak.

(3)[55] Tilos a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg az 5. számú melléklet szerinti talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak.

12. §

(1) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak.

(2) Tilos a szennyvíziszap felhasználása a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen.

(3) A felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken szennyvíz és szennyvíziszap nem használható fel.

(4) Az ivóvízbázisok védőterületén a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésének külön jogszabályban - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben - megállapított szabályait e rendeletben foglalt előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(5) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

(6)[56] Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználása esetén 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a hatóság ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol a 9. §, valamint a 12. § (1), illetve (3)-(5) bekezdése szerint tilos szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, szintén 300 méter védőtávolságot kell betartani, amelyet az engedélyező hatóság legfeljebb 100 méterre csökkenthet, ha a talajvédelmi terv, illetve az egyszerűsített talajvédelmi terv igazolja, hogy a kijuttatás nem jár egészségügyi, valamint környezeti kockázattal.

(7)[57] A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(5) bekezdésében foglaltakat.

13. §

(1) A felhasználható szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mennyiségét elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a vízháztartási mérleg, a szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mérgező (toxikus) elem és károsanyag-, valamint tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye alapján kell meghatározni.

(2)[58] A felhasználás módját, gyakoriságát, a felhasználható szennyvíz, valamint a szennyvízzel kiadható mérgező (toxikus) elemek és károsanyagok mennyiségét a talaj legfeljebb 25 cm-es művelési mélységére elvégzett terhelhetőségi számítások alapján a talajvédelmi tervben kell rögzíteni.

(3)[59] A felhasználható szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mennyiségét az abban levő nitrogén, mérgező (toxikus) elem és károsanyag-tartalom alapján kell meghatározni a talaj tápelem-ellátottsága, valamint a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembevételével.

(4)[60] A felhasználás módját, a területegységre kiadható mennyiséget, az azzal kijutó tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyiségét

a) szennyvíziszap esetében a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a talajvédelmi tervben,

b)[61] szennyvíziszap komposzt esetében a 4. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervben

kell meghatározni.

(5)[62] A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne eredményezze a talajban a 3. számú mellékletben meghatározott határértéknél, felszín alatti vízben - a 10. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott eltérés figyelembevételével - a 6. § (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.

13/A. §[63]

Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet B) szakasz 6. pontjában meghatározottak mellett kockázatértékeléssel kapcsolatos kiegészítő követelményként a szerves szennyező anyagokat (EPAH; EPCB; TPH) is figyelembe kell venni.

13/B. §[64]

(1) A visszanyert víz belföldre történő behozatala, külföldre történő kivitele és a nem belföldön tisztított visszanyert víz országon történő átszállítása - a szállítást végzőnek a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére tett bejelentése alapján - a földügyért felelős miniszter egyedi döntése alapján lehetséges. A földügyért felelős miniszter egyedi döntése során a visszanyert víz szállításának környezeti kockázatait vizsgálja. A földügyért felelős miniszter egyedi döntése tartalmazza a visszanyert víz

a) szállításának feltételeit, határidejét és célját,

b) felhasználásának célját, módját, mennyiségét és földrajzi helyét,

c) felhasználásával összefüggő egyéb feltételeket.

(2) A szomszédos országok részéről érkezett, a visszanyert víz országhatáron átnyúló hatásait érintő megkeresésekre a válaszadás a földügyért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.

(3) Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti feladatokat nemzeti kapcsolattartó pontként a földügyért felelős miniszter látja el.

14. §[65]

(1) A mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben meghatározott értékeket, illetve szennyvíziszap komposzt esetében a mellékletben foglalt értékek betartása mellett a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot.

(2) A külön jogszabály alapján nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, szennyvíziszappal, illetve szennyvíziszap komposzttal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal vagy szennyvíziszap komposzttal és a szerves trágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több, mint 170 kg/ha.

15. §[66]

(1) A talajvédelmi hatósági engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője köteles a szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani. Szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonylatok mintáit a 7-8. számú mellékletek tartalmazzák.

(3) A bizonylathoz csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti, a 18. § (3) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A 8. számú mellékletben meghatározott bizonylathoz csatolni kell a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap - 2. számú melléklet szerinti - laboratóriumi vizsgálat eredményeit.

(4)[67] A visszanyert víz átadásáról, átvételéről az (1) bekezdés szerinti bizonylatot évenként egy alkalommal, a tárgyév november 30-áig szükséges kiállítani.

16. §[68]

(1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, valamint a komposztálótelep üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

(2) Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével.

17. §[69]

(1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője minden év március 31-éig köteles naprakész nyilvántartása alapján a talajvédelmi hatóságnak - az engedélyben foglaltakra hivatkozással - megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a következők szerint:

a) a keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mennyiségét (köbméterben, illetve szárazanyag tonnában kifejezve),

b) a szennyvíz, szennyvíziszap kezelésének módját,

c) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt összetételét és minőségi jellemzőit a 2. számú mellékletben meghatározott paraméterek szerint,

d) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt kijuttatásának helyét (a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezésével).

(2)[70] Az engedélyező talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatokról összesítést készít, amelyet minden év május 31-ig továbbít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, valamint az illetékes vízvédelmi hatóságnak.

18. §

(1) A talajvédelmi hatósági engedély megújítható, ha az engedélyes az érintett mezőgazdasági terület talaját, valamint a talajvizet ismételten megvizsgáltatja az 1. számú mellékletben meghatározott jellemzők szerint. E vizsgálat nem vonatkozik a talaj hosszú időtartam alatt sem változó vízgazdálkodási jellemzőire (mechanikai összetételre és pF-sorra).

(2)[71] A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra kiadott engedély meghosszabbítását az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélyezi. A jegyző tekintetében a 4. § (8) bekezdése szerint kell eljárni.

(3)[72] A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője a mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból, szennyvíziszap komposztból legalább hathavonta, de minden kijuttatási időszak előtt köteles megvizsgáltatni a 2. számú mellékletben meghatározott jellemzőket.

(4)[73] A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt minőségének kedvezőtlen változása esetén a talajvédelmi hatóság elrendelheti hat hónapnál rövidebb időtartamon belül is vizsgálatok elvégzését.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott ellenőrzések eredményéről a vizsgálati adatok megküldésével tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot.

18/A. §[74]

A vízvisszanyerő létesítmények üzembe helyezése előtt a tulajdonos vagy a tulajdonos megbízásából a kivitelező ellenőrzést végez.

19. §

(1) Ha a talajvédelmi hatóság az ellenőrzései során észleli, hogy az engedélytől eltérő tevékenységet folytatnak, és ezzel a mezőgazdasági terület veszélyeztetése következhet be, előzetes felszólítást követően korlátozza vagy felfüggeszti a tevékenység folytatását. A talajvédelmi hatóság elrendelheti új vizsgálat végzését, és ettől függően dönt a korlátozás feloldásáról, illetve a tevékenység folytatásáról.

(2)[75] A talajvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység folytatását és elrendeli a szennyező források felszámolását a szennyvíz esetében a 4. számú mellékletben, a szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt esetében pedig az 5. számú mellékletben előírt határértékeik túllépése, továbbá az engedély nélküli felhasználás esetén.

(3)[76] A talajvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a vízvédelmi hatóságot, ha talaj vagy talajvíz szennyezettségi szintje meghaladja az R.-ben foglalt (B) szennyezettségi határértéket.

19/A. §[77]

(1)[78] A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot - a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 12. cikkében foglaltaknak megfelelően - az irányelvben megadottaknál szigorúbb szabályozásokról.

(2)[79] A miniszter - a 17. § (2) bekezdés szerint összesített nyilvántartások alapján - három évenként az iszap mezőgazdasági felhasználásáról a felhasznált mennyiségek, az alkalmazott kritériumok és a felmerült nehézségek feltüntetésével az irányelv 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak összefoglaló jelentést készít.

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a talajvédelmi hatósághoz 2001. július 1. napját követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2)[80] Ez a rendelet a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)[81] E rendeletnek a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2023. (I. 12.) Korm. rendelettel megállapított 2/A. §-a, 3. § h), k)-p) pontja, 4. § (1), (9) és (10) bekezdése, 5/A. és 5/B. §-a, 6/A. §-a, 7. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (6)-(9) bekezdése, 13/A. és 13/B. §-a, 15. § (4) bekezdése, 18/A. §-a, 22. §-a és 9. melléklete a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2., 3., 5., 6., 8., 11. cikkének és 1. mellékletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

21. §[82]

E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (1) és (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §[83]

(1) Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kockázatkezelési tervet első alkalommal 2023. június 26-ig kell elkészíteni és bejelenteni a vízügyi és vízvédelmi hatóságnak.

(2) E rendeletnek a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2023. (I. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.1.) megállapított 6/A. §-át a Módr.1. hatálybalépésekor üzemelő - mezőgazdasági hasznosítással érintett - vízvisszanyerő létesítmény esetében nem kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított rendelkezéseit a Módr.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban nem kell alkalmazni.

(4) Az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk

a) (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján gyűjtött adatkészletet 2026. június 26-ig,

b) (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján gyűjtött adatkészletet 2023. június 26-ig

kell első alkalommal közzétenni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[84]

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és vízvizsgálatok

+ Legfeljebb 10 hektáronkénti gyakorisággal 150 cm mélységig feltárt talajszelvény genetikai szintjeiből vett mintákból kell meghatározni.

0 Legfeljebb 50 hektáronkénti gyakorisággal, jellemző fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságú talajfoltokban feltárt talajszelvények genetikai szintjeiből vett talajmintákból kell meghatározni.

X Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken 25 leszúrásból átlagmintát kell képezni 0-25 cm-es talajrétegből, melyekből a jelzett paraméterek vizsgálandók. Injektálás esetén 5 ha-ként 25-60 cm-es talajrétegből is átlagmintát kell venni.

XI Az "X" szerint képzett átlagminták 0-25 cm-es szintjéből vett talajmintákból kell meghatározni.

XII Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként egy vízmintát, ha a talajvíz 3-1,5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként két vízmintát kell venni.

* A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző méréssorozat.

** Meghatározásuk előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

2. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[85]

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vizsgálandó komponensei és egyéb jellemzői mezőgazdasági felhasználás előtt

* Meghatározásuk az engedélyező hatósággal történő előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

Kiegészítő szabványlista:

Átlagmintavétel:

1. A 4. § (2) bekezdése szerinti engedély beszerzéséhez a reprezentatív vizsgálati eredmény érdekében szúrópróbaszerűen kiválasztott napon, a technológia ismerete alapján meghatározott különböző időpontokban egész napos mintavétel során kell 5 db részmintát venni, majd ezek homogenizálása után 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát kell a laboratóriumi vizsgálatra képezni.

2. A 18. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez a mezőgazdasági felhasználásra előkészített szennyvízből, szennyvíziszapból, illetve szennyvíziszap komposztból kell legalább 5 részmintából homogenizált reprezentatív átlagmintát képezni, majd ebből 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát a laboratóriumi vizsgálatra előkészíteni.

3. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Mérgező elemek és károsanyagok megengedhető koncentrációja talajokban

* 16 vegyületre vonatkozó határérték.

** 7 PCB (28, 52, 101, 118, 138, 153, 180).

*** TpH Cs-Cao

4. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[86]

Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

5. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[87]

Szennyvíziszapban és szennyvíziszap komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

6. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[88]

Mezőgazdasági területre szennyvízzel, szennyvíziszappal és szennyvíziszap komposzttal évente kijuttatható mérgező elemek és káros anyagok mennyisége

7. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[89]

Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat

8. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[90]

9. melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[91]

A visszanyert víz felhasználási szerződés kötelező tartalmi elemei

1. A megrendelő és a vállalkozó adatai

1.1. Természetes személyek esetében családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, levelezési cím, személyi azonosító, adóazonosító jel,

1.2. nem természetes személy esetében név vagy cégnév, székhely, cégjegyzékszám vagy bírósági bejegyzés száma, adószám, aláírásra jogosult hivatalos képviselő.

2. A szerződés tárgya

A vállalkozó a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek megfelelő, termőföldön öntözési célra használható visszanyert vizet biztosít a megrendelő részére.

3. A teljesítés helye

A vállalkozó visszanyert vizet előállító létesítménye, ahol a visszanyert víz előállítása megtörténik, és ahol a visszanyert vizet a vállalkozó a megrendelő rendelkezésére bocsátja. A vállalkozó köteles biztosítani, hogy a szolgáltatás helyén a visszanyert víz megfeleljen a jogszabályban rögzített feltételeknek.

4. A visszanyert víz tárolása és átadása

A szerződés tartalmazza a visszanyert víz tárolására vonatkozó körülményeket, továbbá az esetleges további tisztításhoz kapcsolódó beruházás és üzemeltetés finanszírozási kérdéseit.

A szerződésben rögzíteni kell az átadásra kerülő visszanyert víz napi maximális mennyiségét.

5. A felek jogai és kötelezettségei

6. Szavatossági kötelezettségek

Rögzíteni szükséges az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti megfelelőségi ponton túl a visszanyert víz minőségéért felelős felet.

A vállalkozó a szerződés teljes időtartama alatt szavatosságot vállal, hogy a teljesítés helyén a visszanyert víz megfelel a jogszabályban rögzített határértéknek.

7. A szerződés időtartama

Ha a felek a szerződést határozott időtartamra kötik, annak pontos megjelölése.

8. A szerződés megszűnése

A szerződés felmondását a megrendelő és a vállalkozó által aláírt dokumentumban kell rögzíteni.

9. Egyebek

A felek a szerződésből fakadó esetleges jogvitáikat tárgyalás útján kötelesek rendezni, ennek eredménytelensége után a szolgáltatás helye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat.

A szerződés példányszáma, a szerződéskötés helye, ideje, a szerződő felek (cégszerű) aláírása.