31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet

a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1)[1] E rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, továbbá a hatástalanított fegyverek vizsgálatára.

(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki:

a) a tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,

b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.

c)[2] a már használatban lévő vadászlőfegyvernek

ca) örökléssel, valamint

cb) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó részére történő ajándékozással

történő megszerzésére.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. C.I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,

2. részes állam: azon országok, amelyek az Egyezménynek aláíró felei, vagy ahhoz csatlakoztak,

3. C.I.P. Állandó Iroda: a C.I.P. titkársága,

4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérő-változása a hengeres furathoz képest,

5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedék-energiát adó lőszer,

6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását - benne a maximális gáznyomás értékét - egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,

7.[3] fegyver, lövőkészülék fődarabja: a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán,

8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,

9. gyártó: aki Magyarországon fegyvert, lőszert, illetve lövőkészüléket készít,

10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,

11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,

12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,[4]

13. ismételt vizsgálat: az első és az időszakos vizsgálattól eltérő okból végzett felülvizsgálat,

14. kaliber (űrméret, öb): a fegyvercső belső átmérőjének névleges mérete,

15. kaliberjel: egy adott lőszerfajta C.I.P. által elfogadott megnevezése,

16. kartácslőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke legfeljebb 2 mm átmérőjű szemcséket tartalmaz,

17. kröseres gáznyomás mérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,

18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,

19. lőszer: lőszer körébe tartozik még a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszer,

20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,

21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket - a huzagoláshoz hasonlóan - forgó mozgásra kényszeríti,

21a.[5] saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver: az a hasábtáras riasztófegyver, amelynél a töltényűröket tartalmazó különálló tömböt a fegyverbe betöltve a töltényűrök tengelye a csőtengelyre vetítve merőlegest zár be.

22. sima cső: olyan fegyvercső, amely hosszának legalább 2/3 részében kör keresztmetszetű,

23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,

24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,

25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszer mennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,

26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,

27. újratöltött lőszer: működtetett lőszer hüvelyének felhasználásával készített lőszer,

28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.

Általános rendelkezések

3. §

(1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.

(2) A bemutatás kötelezettsége terheli:

a)[6] Magyarország területén történő gyártás esetén a gyártót,

b) lőszerek kereskedelmi célú újratöltése esetén a szerelést végzőt,

c)[7] más államból Magyarország területére történő behozatal esetén - ha a terméken nem található elismert próbajel - a magyar forgalomba hozót,

d) a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyverek esetén az engedéllyel rendelkező használót.

4. §[8]

(1)[9] A 2022. december 31-ét követően forgalomba kerülő gáz- és riasztófegyverek kivételével nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha

a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva, vagy

b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.

(2) Nem kell vizsgálatra bemutatni a házilagos lőszerszereléssel és -újratöltéssel előállított lőszert.

5. §

(1)[10] A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

a) a fegyver, a fegyver fődarabjai, a lövőkészülék, illetve a lőszer megfelel-e e rendelet előírásainak, továbbá

b) a gáz- és riasztófegyver, a színházi tűzfegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver kialakítása megfelel-e a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

(2) A vizsgálat történhet e rendelet szerinti egyedi és típusjóváhagyó vizsgálattal.

6. §

(1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).

(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.

6/A. §[11]

Az (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként a Vizsgáló

a) az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjai számára kérésre tájékoztatást nyújt a gáz- és riasztófegyverekkel kapcsolatban általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

b) a magyar hatóságok gáz- és riasztó fegyvertípusokkal vagy egy adott gáz- és riasztófegyverrel kapcsolatban felmerült megkeresésére az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjain keresztül tájékoztatást kér a tagállamok által elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

7. §[12]

(1)[13] A tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni a már használatban lévő

a) a tv. 2. § 51. pontjában meghatározott fegyvert - a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -, valamint

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fegyvert a tv. 2. § 29. pont d) alpontjában meghatározott fegyver kivételével.

(1a)[14] Az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettség a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pont hatálya alá nem tartozó fegyver esetében a tartására jogosító engedélyben megjelölt személyt vagy szervezetet, ennek hiányában a fegyver jogszerű birtokosát terheli.

(1b) A lövőkészüléket kétévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni, kivéve, ha a Vizsgáló a tanúsítványban ennél rövidebb érvényességi határidőt határoz meg.

(2)[15] Ismételt vizsgálatra be kell mutatni a fegyvert és a lövőkészüléket

a) a Korm. r. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti javítást, illetve c) pontja szerinti fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően azonnal, valamint

b) megszerzése esetén - a megszerzés előtt 60 napon belül -, ha az nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal.

(3) A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket a (2) bekezdésben meghatározott esetekben kell vizsgálatra bemutatni.

(4)[16] A vizsgálatra a bemutatási kötelezettség

a) az (1b) bekezdés szerinti esetben a lövőkészülék tulajdonosát vagy jogszerű birtokosát, illetve használóját,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a fegyver vagy a lövőkészülék javítása, fődarabcseréje, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítása vagy helyreállítása esetén a javítást, átalakítást végző személyt,

c) a fegyver, lövőkészülék megszerzési szándéka esetén - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a fegyvertől, lövőkészüléktől megváló személyt

terheli.

(5) Amennyiben a fegyver vagy a lövőkészülék az időszakos vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló tanúsítást ad ki, amely tartalmazza, hogy a fegyver vagy a lövőkészülék a jogszerű használatra alkalmas.

8. §[17]

Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen Magyarország által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) találhatóak, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.

8/A. §[18]

A hordozható, robbanópatronnal működő rögzítő, és egyéb összeerősítésre szolgáló gépek (lövőkészülékek) 2011. június 30-át követően nem hozhatók forgalomba.

Egyedi vizsgálat

9. §

(1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),

b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,

c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,

d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.

(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.

(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.

10. §

(1) Már használatban lévő fegyvert új fegyverként kell vizsgálni, ha

a) azon nincs elismert próbajel;

b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;

c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.

(2) Ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor, ha azt

a) a fegyver tulajdonosa kéri,

b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi.

11. §

A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

12. §

Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.

13. §

A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz

a) leírását,

b)[19] kategóriáját, alkategóriáját,

c) kaliberjelét,

d) gyártási számát,

e) gyártó országát,

f) gyártóját,

g) típusát,

h) érvényességének lejártát.

i)[20] a tv. 2. melléklete szerinti műszaki követelményeknek való megfelelését a gáz- és riasztófegyverek esetében.

14. §

A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.

Magyar fegyvervizsgálati próbajelek

15. §

(1)[21] A fegyver fődarabok előzetes (nem kötelező) vizsgálatának próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgált, lőpróbának alávetett fődarabokat.

(2)[22] A gyérfüstű nitro lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(3)[23] A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(4)[24] A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.

(5)[25] A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:

Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

(6) A festéklövő fegyverek vizsgálatának próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.[26]

(7) A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek vizsgálatának próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.[27]

(8) Az időszakos vagy ismételt vizsgálat próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.

(8a)[28] A színházi tűzfegyverek és a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyverek füstnélküli lőporral végzett vizsgálatának próbajele:

8a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden egyedileg vizsgált, a tv. alapján színházi tűzfegyvernek minősülő, valamint a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyvert. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(9)[29] A próbajelek elhelyezésének a szabályait a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a nemzeti vizsgálóállomás próbajelét és a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni. A magyar nemzeti vizsgálóállomás próbajele:

[30]

(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

16. §

(1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.

(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel "X" alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az "X" jel a próbajel mellé üthető be.

Egyes fegyverek és lövőkészülékek típusjóváhagyó vizsgálata

17. §

(1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:

a) a gyártó az adott típusból sorozatgyártásra felkészült,

b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,

c) rendelkezésre állnak a késztermék átvételi vizsgálataihoz szükséges ellenőrző- és mérőeszközök,

d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.

(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhet az a

a) fegyver,

aa) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebb 15 mm,

ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,

ac) amely csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmas egyszer használható szerkezet;

b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;

c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;

d) légfegyver - beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is -, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;

e) kartácslőszert lövő rövidcsövű fegyver.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.

18. §

(1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:

a) összeállítási rajz,

b) darabjegyzék,

c) a fokozott igénybevételnek kitett elemek alkatrészrajza,

d) a gyártástechnológia vázlatos leírása,

e) a minőségbiztosítási rendszer vonatkozó részei.

(2) A vizsgálatokat 5 darabon kell végrehajtani a következők szerint:

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata,

b) az előírt méretek vizsgálata,

c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),

d) a működési biztonság vizsgálata,

e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha ennek határértéke van előírva),

f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.

(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.

(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát - későbbi összehasonlítás céljából - megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.

19. §

A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező neve és székhelye, továbbá képviselőjének neve és címe,

b) a lőfegyver, légfegyver vagy lövőkészülék fajtája és a típus megjelölése,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),

d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajel,

e) a tanúsítvány érvényessége idő- vagy darabszám korlátozással.

20. §

(1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.

21. §

(1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy márkajelét,

b) a típus megjelölését,

c) a kaliberjelet,

d) a gyártási számot,

e) a típusjóváhagyó próbajelet.

(2)[31] A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésében felsorolt eszközöket.

22. §

Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.

23. §

(1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.

(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

24. §

A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítványt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg e rendelet előírásainak,

b) a legyártott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől.

25. §

A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

26. §[32]

Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, Magyarországon forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.

Fegyverek szemléje

27. §

(1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló

a) a bemutatott fegyvert szemrevételezéssel megvizsgálja,

b) ellenőrzi azon az elfogadott próbajelek meglétét,

c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.

(2) Megfelelés esetén a Vizsgáló kiállítja a 13. § szerinti tanúsítványt.

Gáz- és riasztófegyverek minősítése a tűzfegyverré alakíthatóság szempontjából[33]

27/A. §[34]

(1) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyvereket - a tv. 2. § 32. pont b) alpontjában, valamint c) alpont ca) pontjában meghatározott eszközök kivételével - forgalomba hozatal előtt az e rendelet szerinti egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálaton vagy szemlén túlmenően olyan vizsgálatnak kell alávetni, amelynek célja annak megállapítása, hogy a fegyver megfelel-e a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek.

(2) A gáz- és riasztófegyverek (1) bekezdés szerinti minősítése történhet

a) egyedi vizsgálattal vagy

b) - kizárólag sorozatban gyártott fegyverek esetében - típusvizsgálattal.

(3) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyverre - a saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver kivételével - 2023. január 1-jét követően nem állítható ki megfelelő minősítésű műszaki tanúsítvány, ha az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2-2.4. pontja tartalmazza.

27/B. §[35]

(1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálata kizárólag abban az esetben végezhető el, ha a fegyver kialakítása lehetővé teszi a tv. 2. mellékletében foglalt követelmények ellenőrzését a fegyver roncsolása nélkül.

(2) A 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálat próbajele a következő:

10. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek egyedi vizsgálat alapján megfelelő fegyvert. A próbajelet a 2. számú próbajel mellé kell elhelyezni és csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

27/C. §[36]

(1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatát a gyártó vagy az importőr kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátani

a) az összeállítási rajzot,

b) a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a fegyver fődarabjai

ba) nem csereszabatosak egyetlen általa ismert, gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével sem, továbbá

bb) roncsolásmentes módon nem használhatóak fel a ba) alpont szerinti tűzfegyverhez, valamint

c) a vizsgált típusú fegyverek legalább öt mintadarabját.

(3) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálata során

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének a vizsgálatát, valamint

b) a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatát

kell - 5 darab fegyveren - végrehajtani, szükség esetén a mintadarab fegyverek roncsolásos vizsgálatával. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2-2.4. pontja tartalmazza.

(4) A Vizsgáló - a későbbi összehasonlítás céljából - megőrzi

a) a számára a típusvizsgálat céljából átadott darabok egy ép példányát, valamint

b) a típusvizsgálat során roncsolással vizsgált mintákat.

27/D. §[37]

(1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton való megfelelését igazoló tanúsítvány tartalmazza

a) a kérelmező nevét és székhelyét, továbbá a kérelmező nevében eljáró természetes személy nevét és címét,

b) a fegyver gyártóját, működési rendszerét, típusjelzését és kaliberjelét,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzőiként a gyártási számokat, a szerkezet leírását, a működés elvét, a lőszer betöltését, a lövedék kilövését megakadályozó alkatrészek felsorolását, keménységét és azt, hogy a kialakításuk megfelel-e az előírásoknak,

d) a vizsgálat megállapításait,

e) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajelet, valamint

f) a tanúsítvány érvényességét idő- vagy darabszám-korlátozással.

(2) A kiadott tanúsítvány és próbajel-használati engedély egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 27/C. §-ban meghatározottak szerint. A próbajel-használati engedély meghosszabbítását szolgáló felülvizsgálat előírásait a 13. melléklet 3-3.2. pontja tartalmazza.

(3) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver tűzfegyverré alakíthatóságát befolyásoló, illetve a működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusvizsgálatot kell kérni.

(4) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély visszavonása esetén, az érvényesség lejártát követően annak meghosszabbításáig a fegyver kizárólag a 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, megfelelő minősítésű egyedi vizsgálatot követően hozható forgalomba.

(5) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély nem átruházható, az alapján kizárólag a vizsgálatot kezdeményező importőr vagy gyártó jelölheti a fegyvert.

27/E. §[38]

(1) A gyártó vagy az importőr a tanúsítvánnyal rendelkező gáz- és riasztófegyver típushoz tartozó minden fegyver valamely - a próbajel-használati engedélyben meghatározott - fődarabján a jogszabályok által megkövetelt egyéb jelölések mellett jól látható és tartós módon köteles feltüntetni a gáz- és riasztófegyver típusvizsgálat próbajelét.

(2) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatának próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát és a jóváhagyás évének utolsó két számjegyét is tartalmazza, a következő:

10a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton megfelelt gáz- és riasztófegyvert. Ez a jel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(3) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a vizsgálatot kezdeményező által Magyarország területén forgalmazott, típusvizsgálati tanúsítvánnyal és próbajel-használati engedéllyel rendelkező gáz- és riasztófegyverek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

(4) A Vizsgáló a típusvizsgálati tanúsítványt és a próbajel-használati engedélyt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg a jogszabály előírásainak,

b) a legyártott, forgalmazott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől, vagy

c) bebizonyosodik, hogy a gyártónak a 27/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére a fegyver valamelyik fődarabja csereszabatos a bármely gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével.

27/F. §[39]

A Vizsgáló az érvényes próbajel-használati engedélyekről a típusvizsgálatot kezdeményező gyártó vagy importőr nevének és adószámának, az engedéllyel rendelkező fegyvertípus gyártója, típusa, kaliberjele és a típusjóváhagyó vizsgálat számának és évének feltüntetésével honlapján havonta frissített információt tesz közzé.

Hatástalanított fegyver vizsgálata

28. §[40]

(1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.

(2) Ha a fegyver megfelel a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott műszaki előírásoknak, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.

(3) A hatástalanítás próbajele:

11. számú próbajel

Színházi tűzfegyverek vizsgálata[41]

29. §[42]

A színházi tűzfegyverek vizsgálatát a tűzfegyverek egyedi vizsgálatára vonatkozó előírások szerint kell végezni az alábbi eltérésekkel:

a) új színházi tűzfegyver esetében meg kell győződni arról, hogy a kialakítása megfelel-e a Korm. r. 22. számú mellékletében foglalt követelményeknek,

b) a vaktöltényhez készült tűzfegyverek kaliberjelölése mögé a "blanc" vagy a "blank" utótagot kell illeszteni, és a jelölések elhelyezhetők a fődarabok takart részén is,

c) a töltényűr méretelőírásainak a csőfuratra, illetve az átmeneti kúpra vonatkozó elemei nem alkalmazandók,

d) a vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a már használatban lévő színházi tűzfegyverek kialakítása megfelel-e a tv. 2. § 35. pontjában foglalt műszaki követelményeknek,

e) a használt színházi tűzfegyverek időszakos vizsgálata során külön figyelmet kell fordítani a lőporgázok eróziós hatásának kitett alkatrészek, így különösen a csőszűkítések, valamint a lőszer betöltését, illetve a lövedék kilövését akadályozó gátak állapotára,

f) a lőpróbát a gyártó, illetve a vizsgálatra bemutató által biztosított tölténnyel kell végezni, valamint

g) a működési biztonság vizsgálata során működési rendszerként a vizsgálatot megrendelő nyilatkozatát kell figyelembe venni.

Kereskedelmi lőszerek vizsgálata

30. §

Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.

31. §

Egy tétel megengedett legnagyobb darabszáma:

a) központi gyújtású lőszerekből 500 000 db,

b) peremgyújtású lőszerekből 1 500 000 db.

32. §[43]

A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyarországon elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.

33. §

A gyártott tételek vizsgálata a következők szerint történik:

a) mintavétel;

b) a legkisebb csomagolási egység vizsgálata;

c) a lőszerek szemrevételezése;

d) a méretek vizsgálata;

e) a csappantyú érzékenységének vizsgálata;

f) a gáznyomás vagy a torkolati energia vizsgálata (attól függően, hogy melyik az előírt érték);

g) a működési biztonság vizsgálata;

h) a sebesség mérése és a mozgásmennyiség kiszámítása (csak acélsörétes lőszereknél).

34. §

(1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni, a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.

(2) A legkisebb csomagolási egységen a következő megkülönböztető jelzések meglétét kell vizsgálni:

a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele;

b) a lőszer megnevezése, kaliberjele;

c) a lövedéktípus jelölése;

d) a lövedéktömeg feltüntetése;

e) a gyártott tétel (sorozat) sorszáma;

f) a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél az újratöltésre utaló felirat;

g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;

h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;

i) szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténynél a kilőtt anyag jelölése;

j) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.

(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.

Egy adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálata, próbajel használata

35. §

(1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.

(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.

36. §

Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:

a) a csomagolás és az azon előírt jelzések készülhetnek ideiglenes eljárással;

b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.

37. §

(1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.

(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy

a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,

b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett - kisebb gáznyomást elviselő - fegyverből.

38. §

(1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.

(2) A típusvizsgálat során a Vizsgáló az eddig meghatározottakon túl a következőket vizsgálja:

a) rendelkezésre állnak-e a lőszerek méretvizsgálatához szükséges hitelesített mérőeszközök;

b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;

c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;

d) rendelkezésre állnak-e a biztonságos működés vizsgálatához szükséges fegyverek;

e) a gyártó berendezései biztosítják-e az egyenletes minőségben történő gyártást;

f) a mérőműszerek használatához megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek.

(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.

39. §

(1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.

(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.

(3)[44] A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni. A lőszervizsgálat próbajele:

(4)[45] Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek csak részben állnak rendelkezésre.

40. §

A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

41. §

(1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.

(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.

(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.

Csővizsgáló lőszerek vizsgálata

42. §

Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32-34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:

a) egy gyártási tétel darabszáma 3000 darabnál kevesebb is lehet,

b) a mintavétel mennyisége gáznyomás vizsgálathoz 10 db,

c) szemrevételezéssel és méretvizsgálattal a tétel 100%-át kell vizsgálni,

d) a működési biztonságot kereskedelmi fegyverekkel is vizsgálni kell,

e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),

f) a csomagolás legyen eltérő az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerétől,

g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,

h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,

i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,

j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,

k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását - a peremgyújtású töltények kivételével - elektromechanikus eljárással kell mérni,

l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,

m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.

Felülvizsgálat

43. §

(1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.

(2) A felülvizsgálat részei:

a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;

b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;

c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.

(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.

(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.

(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.

Szakvélemény gyártási kérelemhez

44. §

A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.

45. §

(1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:

a) mintapéldány minden gyártani kívánt fegyvertípusból,

b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása - amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe -, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,

c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,

d) összeállítási rajz,

e) összeszerelési technológia,

f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,

g) a kész fegyver méretellenőrzéséhez rendelkezésre álló mérőeszközök,

h) lőtér a fegyverek kipróbálásához,

i) megfelelő képzettségű szakemberek a fegyver ballisztikai vizsgálataihoz,

j) a fegyverhez használható lőszer kaliberjele.

(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.

(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.

46. §

Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17-19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.

47. §

Lőszergyártási kérelemhez szakvéleményt a 35-38. §-nak megfelelően kell kiadni.

Záró rendelkezések

48. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.

49. §

E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott tanúsítványok érvényességi idejét nem érinti.

49/A. §[46]

Az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése előtt a 15. §, a 21. § (2) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése alapján kiadott tanúsítványok érvényességét az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése nem érinti.

50. §[47]

A rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

51. §

Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

52. §[48]

(1) Ez a rendelet

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A Magyarország fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek[49]

A RÉSZES ÁLLAMOK EGYSÉGES PRÓBAJELEI[50]

A következő próbajelek szolgálnak annak jelzésére, hogy a fegyver az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

A következő próbajel szolgál annak jelzésére, hogy a lőszer, töltény az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

A RÉSZES ÁLLAMOK VIZSGÁLÓÁLLOMÁSAINAK AZONOSÍTÓ JELEI

Németország

Ausztria

Belgium

Chile

Egyesült Arab Emírségek

Spanyolország

Finnország

Franciaország

Egyesült Királyság

Magyarország

Olaszország

Szlovák Köztársaság

Cseh Köztársaság

Oroszország

1 Azonosító szám adható a nemzeti fegyver jogszabály követelménye szerint, vagy hogy az egyes termék és a típusvizsgálat között kapcsolatot teremtsen.

AZOK A PRÓBAJELEK, AMELYEK ÉRVÉNYESEK, DE FEGYVEREKEN 2014. OKTÓBER 20-TÓL, ILLETVE LŐSZEREKEN 2016. OKTÓBER 20-TÓL NEM ALKALMAZZÁK A RÉSZES ÁLLAMOK

2. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálata

(1) A lőpróba előtti szemrevételezéskor a következőket kell vizsgálni:

a) A fegyveren a következő jelzések megléte (tartós módon és olvashatóan), amelyek hiánya nem fordulhat elő:[51]

aa) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;

ab) azonosítási szám (gyártási szám) a tokon és minden cserélhető fődarabon;

ac) a kaliberjel a 17. melléklet 1-22. táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;

ad) fekete lőporos fegyveren a "csak fekete lőporral" felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén;

ae) a gyártás országa vagy helye;

af) a gyártás éve, ha az nem jelenik meg a fegyver gyártási számában.

b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási- hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

ba) kovácsolási redő, hosszirányú karc, repedés a csőben;

bb) folytonossági hiányok (pl. zárvány);

bc) szerszám-megakadás nyomai a csőben vagy a töltényűrben;

bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra ≤1,8μm, a csőben Ra ≤1,0μm felületi érdesség megengedett;

be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;

bf) szabad szemmel látható horpadások vagy hullámosság a csőfuratban;

bg) korróziónyomok és tisztítással el nem távolítható szennyeződések;

bh) a csövek, csőkampók, csősínek helytelen szerelése vagy hibás forrasztása.

c) Meg kell vizsgálni, hogy

ca) a lőfegyver nem kelti-e más tárgy benyomását;

cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.

(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.

a) Nem fordulhatnak elő a következő hibák:

aa) kifogástalan felhúzást nem biztosító zárszerkezet;

ab) nehézkes zárolás, nem biztonságos reteszelés;

ac) félautomata fegyverek adogató és ürítő szerkezetének hibás működése;

ad) nem hatásos biztosító(k);

ae) töltés során véletlen elsülés;

af) az ütőszeg(ek) mozgása nem akadálytalan,

ag) az ütőszerkezet felhúzott állapotában az ütőszeg(ek) kiáll(nak) a tűzfal szintjéből;

ah) az ütőszeg(ek) feje vagy furata sorjás;

ai) az elsütő szerkezet hibásan működik;

aj) revolvereknél a dob bizonytalanul vagy hibásan működik.

b) Az elsütő erő - sportlőfegyverek kivételével - ne legyen kisebb az alábbi értékeknél:[52]

Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül) 9,8N

Rövid fegyverek, felhúzott kakassal 9,8N

Rövid fegyverek, revolverezéssel 39,2N

Sportlőfegyvereknél a szakág technikai szabályzatát kell betartani, ezt a Vizsgáló nem vizsgálja.[53]

(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.

A fegyver jellegétől függően a következő méreteket kell vizsgálni:

a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél

Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.

b) Központi gyújtású sörétes lőszerek kilövésére szolgáló sima csövű fegyvereknél

c) Peremgyújtású lőszerek kilövésére szolgáló fegyvereknél

Amelyik kalibernél F=Z, ott értelemszerűen ezt a méretet kell vizsgálni.

d) lövőkészülékeknél

Megjegyzés: A betűjelek értelmezéséhez a 17. mellékletben található ábrákat kell alapul venni.

(4) A zárolási hézag vizsgálata. Ennek meghatározója típustól függően:

a) peremes töltényűrnél az R mélység;

b) hornyos palackos töltényűrnél az L1/P2 és L2/H1 méretek közötti α kúp;

c) hornyos hengeres töltényűrnél az L3 hossz;

d) Magnum töltényeknél a gyűrűs rész (ütközőperem) E mélysége;

e) sörétes töltényeknél a peremfészek T mélysége.

A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:

a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén

f) Néhány amerikai eredetű hornyos lőszer kalibernél - konstrukciós megfontolásból - a legnagyobb méretű lőszer a legkisebb méretű töltényűrbe helyezve túlnyúlik a csőfar síkján. Ezeknél a zárolási hézag a túlnyúlás nagyságával megnövelt, a) pont alatt megadott érték lehet.

Ezen kaliberjelek felsorolása és a megengedett értékek a 22. mellékletben találhatók.

A zárolási hézagot a töltényűrbe helyezett megfelelően kialakított idomszerrel, sima billenőcsövű fegyvereknél a hézagot hézagmérővel kell vizsgálni.

3. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek csővizsgáló lőpróbája

Lőpróbára bocsátani csak a lőpróba előtti vizsgálatokon megfelelt, kész vagy fehérkész állapotú fegyvereket szabad.

A többcsövű fegyverek minden csövét, a revolverek minden töltényűrjét alá kell vetni csővizsgáló lőpróbának.

Ha egy fegyver fokozottan igénybevett alkatrészeivel előzőleg már végrehajtottak lőpróbát, a kész fegyvert csak abban az esetben kell ismételten lőpróbának alávetni, ha azt illesztéssel (az egymáshoz csatlakozó alkatrészek méreteinek megváltoztatásával) szerelték.

(1) Sima csövű, sörétes töltényt lövő fegyverek lőpróbája.

Minden csőből két csővizsgáló töltényt kell működtetni, amelyek gáznyomása

a) az első mérőhelyen - a töltényűrben - eléri a vonatkozó szabványban a vizsgált kaliberre megadott 1,3Pmax, növelt nyomású töltények kilövésére alkalmas fegyver esetén az arra megadott 1,3Pmax értéket, nyomásszórása pedig kielégíti a 19. mellékletben a csővizsgáló töltényekre meghatározott követelményeket;

b) a második mérőhelyen - a csőfar síkjától 162 ±0,5mm-re - a töltény átlagos legnagyobb gáznyomása legalább 500bar, és megfelel a következő egyenlőtlenségeknek:

Megjegyzések:

1. k3n értékei és sn kiszámításának képlete a 19. mellékletben találhatók.

2. A lőpróbához lehetőleg olyan töltényeket kell használni, amelyek az előzőekben ismertetett két feltételt egyidejűleg teljesítik, de a vizsgálat elvégezhető két darab az első, és egy darab a második mérőhely feltételét kielégítő töltény segítségével is.

3. A csővizsgáló töltényekhez kaliberenként ajánlott ólomsörét mennyiségek és ajánlott sörétméretek a 23. mellékletben találhatók.

(2) Simacsövű, acélsörétes töltényeket lövő fegyverek lőpróbája.

Az alkalmazott acélsörétek méretétől függően a vizsgálati előírások a következők:

a) 12/70 kaliberű, legfeljebb 3,25mm, 16/70 kaliberű, legfeljebb 3,0mm illetve 20-as kaliberű, legfeljebb 2,6mm átmérőjű acélsöréttel töltött lőszer bármelyik, az (1) pont szerint bevizsgált fegyverből működtethető, kiegészítő vizsgálat nem szükséges.

b) 12-es kaliberű, 3,25-4,0 mm-es, illetve 20-as kaliberű, 2,6-3,25 mm-es acélsöréttel töltött lőszer kilövésére szolgáló fegyverek vizsgálatánál 3 darab olyan acélsörétes vizsgálólőszert kell működtetni, melyeknek

ba) gáznyomása az első mérőhelyen kielégíti a növelt nyomású töltényre előírt 1370 bar, a második mérőhelyen az ide előírt 500 bar értéket;

bb) a vizsgáló lőszerbe töltött acélsörétek átmérője 12-es kalibernél 4,6mm, 20-as kalibernél 3,8mm; a sörétek keménysége 80 és 110 HV1 közötti;

bc) a lövedék torkolati impulzusa (mozgásmennyisége) 12/70 kalibernél legalább 15Ns, 12/73 és annál nagyobb kalibernél legalább 17,5Ns, 20/70 kalibernél legalább 12Ns, 20/76 kalibernél legalább 14Ns;

bd) a lövedék kezdősebessége 12 kalibernél ≤430m/s, 20/70 kalibernél ≤410m/s, 20/76 kalibernél ≤430m/s legyen.

c) A b) pontban megadottnál nagyobb, de a vizsgáló lőszerét meg nem haladó méretű acélsörétekkel töltött lőszerek kilövésére szolgáló fegyverek vizsgálatát a b) pontban leírtakkal azonosan kell végrehajtani, továbbá meg kell győződni arról, hogy a fegyver legfeljebb 0,5mm szűkítésű hosszú choke-kal rendelkezik.

d) Minden csőből három belövő-töltényt kell kilőni.

e) A b) és c) pont szerint vizsgált fegyverekbe be kell ütni az acélsörétes vizsgálat próbajelét is.

(3) Huzagolt csövű és egyéb fegyverek lőpróbája.

A huzagolt csövű fegyverek lőpróbáját olyan csővizsgáló töltényekkel kell végrehajtani, amelyeknek átlagos legnagyobb gáznyomása és nyomásszórása kielégíti a 19. mellékletben leírt követelményeket.

Ha a lőszernek nem a gáznyomása, hanem a lövedék mozgási energiája az előírt érték, akkor a fegyvervizsgáló tölténynek a 19. melléklet energiára vonatkozó előírásainak kell eleget tennie.

A lőpróba során a következő darabszámú csővizsgáló töltényt kell működtetni:

a) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerének megengedett legnagyobb gáznyomása Pmaxem ≥1900bar elektromechanikus eljárással mérve (vagy peremgyújtású lőszereknél Pmaxcr ≥1800bar kröseres eljárással mérve): legalább kettőt;

b) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerének megengedett legnagyobb gáznyomása Pmaxem<1900bar (vagy peremgyújtású lőszereknél Pmaxcr<1800bar): legalább egyet;

c) pisztolyokból gáznyomástól függetlenül: legalább kettőt;

d) revolverekből és olyan fegyverekből, amelyeknél a töltényűr nem alkot egy darabot a csővel: töltényűrönként legalább egyet;

e) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerére az Emax energia az előírt: legalább kettőt;

f) többcsövű fegyverek lőpróbája esetén csövenként az előzőekben meghatározott mennyiséget;

g) poligoncsövű fegyverekből két tombak (CuZn10) lövedékű töltényt;

h) riasztópisztolyokból öt, -revolverekből tölténydob furatonként két töltényt.

Ha a fegyver a csővizsgáló lövést elviselte, de működési hiba jelentkezett, akkor ismételt próbát kell végrehajtani kereskedelmi lőszerek működtetésével a 4. számú melléklet szerint.

(4) Meghatározott energiájú fegyverek egyedi vizsgálata.

Azon fegyverek vizsgálatát, amelyekhez a lövedék megengedett legnagyobb mozgási energiáját a Fegyvertörvény vagy a Kormányrendelet írja elő, az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) meg kell mérni 10 lövedék tömegét analitikai mérlegen, és meg kell határozni az átlagos lövedéktömeget: m.

b) lövéssel meg kell határozni 10 lövedék sebességét a csőtorkolattól 1 méter távolságra: v

c) meg kell határozni az egyes lövedékek energiáját Ei, majd a 10 lövedék átlagos energiáját Ē10 az

képlet segítségével.

d) az egyedi energiák (Ei) középértékéből (Ei0) és a statisztikai számokból (k3,10, s10) számított érték nem lehet nagyobb a megadott értéknél.

Ha a mozgási energiát egyetlen fegyverre kell meghatározni, az eredmény akkor felel meg:

a) a megengedett 7,5 joule-nak, ha a vizsgált fegyver egyidejűleg kielégíti az alábbi két összefüggést:

Amennyiben a 7,5 joule határérték meghatározására típusvizsgálatnál kerül sor, tehát öt fegyver energiáját kell vizsgálni, az előzőekben ismertetett egyedi feltételek teljesülése mellett az 5 energiaértéket átlagának még az alábbi összefüggést is ki kell elégíteni

b) a megengedett 15 joule-nak, ha a vizsgált fegyver egyidejűleg kielégíti az alábbi két összefüggést:

4. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek lőpróba alatti és utáni vizsgálata

(1) A lőpróba során a következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) elcsettenés ("csütörtök");

b) nem szándékolt lőszerműködés a fegyver zárásakor;

c) több töltény egyidejű működése többcsövű fegyverekben;

d) a töltényhüvely túlzott megszorulása, ha akadályozza a kivetést;

e) csappantyú lyukadás, vagy a csappantyú kiesése.

Ha a felsorolt hibák valamelyikénél feltételezhető, hogy azt a csővizsgáló töltény okozta, a vizsgálatot kereskedelmi töltényekkel meg kell ismételni. Ekkor a hiba nem fordulhat elő.

(2) Szemrevételezéssel, illetve méréssel vizsgálni kell, hogy a fegyver - különösen a fokozottan igénybevett alkatrészek - nem rongálódtak-e meg a lőpróba során.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) a fegyver biztonságát befolyásoló bármilyen deformáció a csőben vagy a töltényűrben;

b) a cső kitágulása vagy megnyúlása, beleértve a hullámosságot is;

c) a csősínek vagy a csőkampók forrasztásának felválása;

d) a zárszerkezet alkatrészeinek megrongálódása vagy deformációja;

e) repedések a cső és a töltényűr külső vagy belső felületén, illetve a fegyver teherviselő alkatrészein;

f) meghibásodott vagy működésképtelenné vált biztosító, felhúzó és elsütő, töltő és ürítő-, illetve zárszerkezet; dobforgató szerkezet.

Ha a csővizsgáló lőpróba eredménye alapján kétség merül fel a fegyver, illetve fokozott igénybevételnek kitett alkatrészeinek szilárdságát illetően, akkor újabb lövést kell csővizsgáló tölténnyel leadni.

(3) Azok a fegyverek, amelyeket a lőpróba előtti vizsgálat (2 számú melléklet) megállapításai alapján nem engedtek lőpróbára, vagy a lőpróba utáni vizsgálatkor hibásnak bizonyultak, csak a hibák kijavítása után kerülhetnek ismételten vizsgálatra. Ebben az esetben a teljes vizsgálatot meg kell ismételni.

5. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálatai

(1) A megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata:

A következők legyenek jól olvashatóan, tartós módon feltüntetve a fegyveren:

a) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;

b) a gyártási szám;

c) a kaliberjel (lásd 20. melléklet);

d) a "CSAK FEKETE LŐPORRA" felirat magyarul vagy a C.I.P. tagországok valamelyikének nyelvén. Ilyenkor a felhasználó részére érthető módon meg kell adni a megengedhető legnagyobb lőportöltet és lövedéktömeg nagyságát grammban (a 21. melléklet szerint).

(2) Szemrevételezéssel az anyaghibákat és a szilárdságot befolyásoló egyéb hibákat kell vizsgálni. Nem fordulhatnak elő:

a) repedések, hosszanti karcok, dudorok vagy egyéb anyaghibák a cső belső és külső felületén;

b) karcok, repedések a zártesten vagy záródugón;

c) forrasztási hibák.

(3) A működési biztonság vizsgálata során minden típusnál vizsgálni kell a gyújtófurat állapotát, az nem lehet sorjás.

Revolvereknél ezen kívül vizsgálni kell a tölténydob szabad forgását, a kakas bekattanását és a forgódob helyes beállását is.

(4) A méretvizsgálat során új elöltöltős fegyvereknél a gyártó által megadott rajz szerinti méreteket kell vizsgálni. A cső névleges mérete feleljen meg a rajta feltüntetett kalibernek, a gyújtófurat átmérője legfeljebb 1 mm lehet.

6. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő új fegyverek csővizsgáló lőpróbája

Lőpróbára csak a lőpróba előtti vizsgálaton megfelelőnek minősült fegyverek kerülhetnek. Az összeszerelt fegyverrel akkor is végre kell hajtani a csővizsgáló lőpróbát, ha a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészeket (cső, zár) előzőleg már vizsgálták. Többcsövű fegyver minden csövéből, revolvernél a tölténydob minden furatából egy-egy lövést kell leadni.

(1) A csővizsgáló lőpróba etalon lőporral - melynek mennyisége a normális használatnál megengedett mennyiségnek mintegy kétszerese - valamint az egyes kaliberekre meghatározott növelt tömegű ólomlövedékkel történik. Az etalon lőpor fizikai-kémiai jellemzői, hitelesítésének eljárása feleljenek meg a 21. mellékletben leírtaknak. Az egyes kaliberekre előírt lőportöltet és a vizsgáló lövedék tömegének előírása is a 21. mellékletben található.

(2) A lőpróba előkészítésének előírásai:

a) Sima csövű fegyver töltésekor ügyelni kell arra, hogy a betöltött lőpor ne nyomódjon össze, a filcfojtás alatt legalább 20 mm magas tér maradjon. A filcfojtás 10mm vastag legyen, erre kerül 2,5 mm átmérőjű sörétekből az előírt tömegű lövedék.

b) Huzagolt csövű fegyverek töltésénél sörétek helyett ólomlövedéket (vagy golyót) kell a töltetre helyezni.

c) Revolverek és más olyan fegyverek esetében, amelyekbe a kétszeres mennyiségű lőportöltet nem fér bele, a lőporkamrát a lehető legnagyobb mennyiségű lőporral töltve, a lövedéknek a lőportöltetre történő rányomásával kell a csővizsgáló gáznyomást elérni.

7. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő fegyverek lőpróba utáni vizsgálata

A csővizsgáló lőpróba után a fegyvert az 5. melléklet 2. és 3. szakasza szerint ismét vizsgálatnak kell alávetni; károsodás vagy méretváltozás nem fordulhat elő.

Nem megfelelőnek kell minősíteni a fegyvert a következő hibák előfordulása esetén:

a) a cső bármilyen alakváltozása,

b) a kampók, csősínek forrasztásának leválása,

c) repedés a cső külsején vagy belsejében illetve a záródugón,

d) a gyújtómechanizmus sérülése.

Ha a hibák megítélésénél kételyek merülnek fel, a Vizsgálónak jogában áll egy ismételt csővizsgáló lövést leadni és ezután a vizsgálatot megismételni.

8. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő használt fegyverek egyedi vizsgálata

A hátultöltő használt fegyverek időszakos egyedi vizsgálata megegyezik az új fegyverek 2. mellékletben leírt, lőpróbát megelőző vizsgálatával, a következő eltérésekkel:

a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szemrevételezésnél a gyártásból adódó hibák (pl. kovácsolási redők, szerszám-megakadási nyom, megmunkálásból eredő karcok, csősínek helytelen szerelése, stb.) helyett a fegyver igénybevételéből, esetleges helytelen használatából vagy karbantartásából eredő hibákat kell kiszűrni.

b) A (2) bekezdés a) pontja szerinti működési biztonság vizsgálatánál a fegyver használata alatt esetlegesen keletkezett hibákat kell kiszűrni. A meg nem engedett hibák azonosak a 2. melléklet (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakkal.

c) A használt fegyverek méretvizsgálatánál el lehet tekinteni a kúpszögek vizsgálatától, de fokozottan vizsgálni kell a zárolási hézag nagyságát.

d) Amennyiben a cső súlyának, hosszának vagy a choke csőtorkolat felőli méretének vizsgálatából megállapítható, hogy a tulajdonos a fegyver csövét megváltoztatta, a fegyvert újként kell vizsgálni a 2., 3., és 4. mellékletnek megfelelően.

Ha a vizsgálatkor a Vizsgáló olyan hibát észlel, amely alapján kétségbe vonható a fegyver biztonságos működése, jogában áll a 3. melléklet szerinti csővizsgáló lőpróbát, majd az azt követő, a 4. melléklet szerinti vizsgálatokat végrehajtani.

Ha a tapasztalt hiányosság nem veszélyezteti a fegyver biztonságát, csak működési zavart okoz, a Vizsgálónak jogában áll a fegyvert kereskedelmi lőszer működtetésével kipróbálni. A 4. melléklet szerinti vizsgálatokat ebben az esetben is végre kell hajtani.

9. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez[54]

A próbajelek elhelyezése

1. A vizsgálaton megfelelt fegyverek fokozott igénybevételnek kitett alkatrészein a próbajelet jól látható helyen és módon, az alkatrész károsítása nélkül kell elhelyezni a következő részegységekbe:

1.1. Revolverek esetén

1.1.1. a csőbe,

1.1.2. a vázba,

1.1.3. a forgódobba.

1.2. Olyan fegyverek esetén, amelyekben a töltényűr és a cső nem egy darabból áll,

1.2.1. a csőbe,

1.2.2. minden töltényűrbe,

1.2.3. a zárszerkezetbe.

1.3. A többi fegyver esetén

1.3.1. mindegyik csőbe (azonos kaliberű csövek esetén megengedett csak az egyik csőbe),

1.3.2. a zártestbe, illetve a tokba,

1.3.3. a zárszerkezetbe.

A próbajel konkrét helyét a Vizsgáló a fenti szempontok figyelembevételével választja ki.

2. A típusjóváhagyó vizsgálaton, a típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálaton, a típusvizsgálaton megfelelt fegyverek próbajelét a próbajel-használati engedélyben a Vizsgáló által meghatározott fődarabon és méretben kell jól látható, tartós módon elhelyezni.

10. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusjóváhagyó vizsgálatok

(1) A megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata a következőkre terjedjen ki:

a) a gyártó azonosító jele;

b) a típus megnevezése (ez ne legyen összetéveszthető más, azonos kaliberjelű - típusjóváhagyáson megfelelt, kereskedelmi forgalomba került - eszközével);

c) lövőkészülékek esetén annak osztálya (lásd 11. melléklet);

d) az alkalmazható lőszerek szabványos kereskedelmi megnevezése;

e) gyártási szám;

f) minden jelzés jól olvasható legyen.

(2) A vizsgálatra átadott eszközöknél a következő méreteket kell vizsgálni:

a) a csőfurat és a töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet táblázataiban az adott kaliberjelre előírt értékeknek;

b) a terhelésnek kitett és a működtető elemek méretei feleljenek meg az átadott rajzdokumentációnak;

c) új kaliberjelű eszközök vizsgálatánál - ha azok méretei a 17. melléklet táblázataiban nem szerepelnek - minden méretet a gyártó által átadott rajzdokumentáció szerint kell vizsgálni. Ilyenkor azt is vizsgálni kell, hogy a töltényűr méretei hogyan illeszkednek az eszközhöz javasolt hüvelytöltények méreteihez.

(3) A lőpróbát a következőképen kell végrehajtani:

A vizsgálat előtt a fegyvereket vagy lövőkészülékeket és a vizsgáló lőszereket legalább 24 órán át 15°C és 25°C közötti hőmérsékleten kell tárolni.

A vizsgálatkor típustól függően az alábbi darabszámú töltényt kell működtetni:

a) kis töltényűrrel rendelkező fegyverekből, melyeknél a töltényűr átmérője legfeljebb 5mm és hossza legfeljebb 15mm, illetve a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, hajtótöltetét csak a gyúelegy képezi és torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule, 5db csővizsgáló töltényt;

b) betétcsövekből 2 db a kaliberjelhez előírt csővizsgáló töltényt;

c) egyszeri használatra alkalmas fegyvereknél 5 db fegyverből egy-egy kereskedelmi töltényt;

d) lövőkészülékekből 10 db csővizsgáló töltényt; ennek hiányában a lőpróbát a legerősebb kereskedelmi tölténnyel és egy olyan "lövedékkel" kell végrehajtani, amelyik a tervezett felhasználás során használt legnehezebb rögzítőelem kilövésekor fellépőnél 15-16%-kal nagyobb igénybevételt hoz létre. Dugattyús lövőkészüléknél a legnehezebb dugattyút kell használni;

e) vágóhídi lövőkészülékekből 10 db, a kereskedelmi hüvelytölténynél nagyobb nyomást adó töltényt, és a legnehezebb kilőhető elemet;

f) a legfeljebb 6 mm átmérőjű hüvelytöltények kilövésére szolgáló riasztó-, valamint kartácslövő fegyverekből 5 db csővizsgáló töltényt; revolverek esetén a tölténydob minden furatából 2 db töltényt.

(4) A lőpróba után vizsgálni kell, hogy a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek nem károsodtak-e a vizsgálat során.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) törés vagy repedés;

b) megnyúlás;

c) dudor;

d) egyéb jelentős hiba.

e) Az egyszeri használatra alkalmas fegyvereken a lövés által okozott deformációk vagy repedések nem veszélyeztethetik a fegyver kezelőjét.

(5) A működési biztonság vizsgálata során a következőket kell vizsgálni:

a) a biztosítók hatásosan működnek-e töltés, ürítés és kezelés közben;

b) ütődések hatására a fegyver vagy a lövőkészülék nem működhet el (vizsgálatát lásd a 11. mellékletben);

c) a markolat kézhez illő-e, a lőszereket könnyen lehet betölteni, az elsütést könnyen lehet végrehajtani;

d) nem tökéletes zárás (reteszelés) esetén ne lehessen lövést leadni;

e) a működtetett hüvely, illetve a működtetett hüvelyeket tartalmazó vagy az üres tár legyen könnyen kivehető a fegyverből;

f) a nem működtetett töltények ürítése, illetve működtetett és éles töltényeket vegyesen tartalmazó tár kivétele nem jelenthet veszélyt a kezelőre.

Ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgálatok során tapasztalt valamelyik hibát a lőszer okozta, a vizsgálatot nem kell megismételni.

11. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Lövőkészülékek és egyes típusvizsgálattal minősíthető fegyverfajták különleges vizsgálatai

1. Lövőkészülékek vizsgálatai

1.1. A lövőkészülékek működési elvük alapján két csoportba sorolhatók:

a) közvetlen belövő, amelyben a hajtótöltet (lőpor) energiáját közvetlenül a rögzítő elemnek (pl. szegnek) adja át;

b) közvetett belövő, beverő, amelyben a hajtótöltet energiáját egy vagy több, - működéskor a lövőkészüléket el nem hagyó közdarab (dugattyú) - segítségével adja át a rögzítő elemnek.

1.2. A lövőkészülékek felosztása és teljesítmény szerinti osztályba sorolása sebességméréssel történik. Az ehhez szükséges eszközök:

a) 8 ±0,3g tömegű, 6mm átmérőjű, ogivál csúcsos mérőlövedék,

b) 1,5 mm vastag, 230MN/mm2 szakítószilárdságú lemez átlövéshez (pl. alumíniumötvözetből),

c) sebességmérő készülék egy méter bázistávolsággal.

A lövedék sebességmérését a 19. mellékletben leírtak szerint kell végrehajtani a következő feltételek mellett:

a) a lövőkészüléket a függőlegesen álló rögzített lemezhez kell szorítani, hogy a mérőlövedék üsse át a lemezt;

b) a sebességet a lövőkészülék csőtorkolatától egy méterre kell meghatározni, az első keret a lemeztől 0,5 m-re, a második 1,5 m-re legyen.

Az osztályba soroláshoz tíz lövésből álló lövéscsoportot kell leadni, és a kapott eredményekből a 19. mellékletben leírt értékelési eljárások segítségével ki kell számítani a mért sebességek átlagát (v10), szórását (s10), a várható legnagyobb egyedi sebességet (vmax) és az átlagos mozgási energiát (E10)

A kapott eredmények alapján kell a lövőkészüléket osztályba sorolni az alábbiak szerint:

"A" osztályúak azok a lövőkészülékek, melyeknél a kilőtt mérőlövedék átlagsebessége v10 ≤ 100m/s, és a tételből várható legnagyobb egyedi sebesség vmax ≤ 110m/s, vagy a következő feltételek teljesülnek: 100m/s ≤ v10 ≤ 160m/s, vmax ≤ 176m/s, és E10 ≤ 420J

"B" osztályúak azok a lövőkészülékek, amelyek a következő feltételeknek tesznek eleget: 100m/s≤ v10 ≤ 160m/s, és E10 ≥ 420 J, vagy v10 > 160m/s és vmax > 176J.

Megjegyzések:

a) A teljesítmény-szabályozós lövőkészülékeket a legnagyobb teljesítménynek megfelelő osztályba kell sorolni. Ha egy lövőkészülékhez több dugattyú és több cső tartozik, a méréseket mindegyikkel el kell végezni; az osztályba sorolás a legnagyobb sebességérték alapján történik.

b) Azon lövőkészülékek, amelyek egy vagy több - a lövőkészüléket rendeltetésszerűen el nem hagyó - alkatrészt hoznak mozgásba, olyan reteszelő szerkezettel rendelkezzenek, amelyik képes ezeket a sebességmérés folyamán is hatásosan megállítani.

c) A sebességmérés során megszoruló dugattyút ki szabad cserélni, a mérés új dugattyúval folytatható. A dugattyú törése meg nem engedett hiba.

d) A lövőkészülékek lőpróbái során visszarúgás vagy detonáció nem megengedett.

1.3. Az osztályba soroló lőpróba után a lövőkészülékek elégítsék ki az alábbi követelményeket:

a) A lövőkészüléket ne lehessen működtetni megfelelő erővel való megtámasztás nélkül; ez az erő - a lövőkészülék súlyát nem számítva - súlyának másfélszerese, de legalább 50N legyen; kivéve a kalapácsütéssel indított lövőkészülékeket.

b) A lövőkészüléket ne lehessen működtetni, ha csőtengelye és a munkafelületre húzott merőleges közötti szögeltérés nagyobb

a. 15°-nál az olyan "A" osztályú lövőkészülékek esetében, amelyeknél v10 > 100m/s,

b. 7°-nál a "B" osztályú lövőkészülékek esetében.

c) A "B" osztályú lövőkészülékek legyenek ellátva olyan védőpajzzsal, amelyik védi a kezelőt a repeszektől, illetve a munkafelületből kipattanó részektől; a védőpajzs pereme a csőtengelytől legalább 50mm távolságra legyen.

d) A védőpajzsnak fel kell fognia egy hegy nélküli, szabadon repülő, 400m/s sebességű rögzítő-elemet (mérőlövedéket).

e) A védőpajzzsal ellátott lövőkészülék nem működhet, ha a védőpajzsot eltávolítják.

f) A biztosítók akadályozzák meg a lövést, ha a lövőkészüléket leejtik, vagy ha a lövőkészüléket a munkafelületre nyomják, de nem sütik el.

g) A biztosítókat csak segédeszköz felhasználásával lehessen kiszerelni vagy hatástalanítani; a biztosítók kiiktatása esetén a lövőkészüléket ne lehessen működtetni.

h) A lövőkészülékkel nyílt térbe lőni csak különleges elem beiktatásával lehessen.

1.4. A lövőkészülékek biztonságát ejtési próbával is vizsgálni kell.

A vizsgálathoz lőportöltet nélküli hüvelytöltényeket kell használni, az ejtés 500x500x30mm méretű, vízszintesen fekvő kazánlemezre történjen.

A lőportöltet nélküli hüvelytöltényekkel töltött lövőkészüléket 1,5 m magasból 12-szer, 3 m magasból 3-szor kell a kazánlemezre ejteni.

A lövőkészülék tájolását (a becsapódás várható szögét) a konstrukciótól függően kell megválasztani, de mindkét magasságból legalább egy ejtést úgy kell végrehajtani, hogy a lövőkészülék függőleges csőtengellyel, csőtorkolattal lefelé csapódjon a kazánlemezre.

Minden ejtés után vizsgálni kell, hogy

a) a lövőkészülék működőképes maradt-e; ha szükséges, a sérült alkatrészek a következő ejtés előtt kicserélhetők;

b) látható-e szabad szemmel az ütőszeg nyoma a csappantyún, illetve a hüvelyfenéken, vagy elműködött-e a csappantyú, illetve a gyúelegy.

Az "A" osztályú lövőkészülékeknél, ha a függőlegesen a csőtorkolatra történt ejtés után az ütőszeg látható nyomot hagyott, kiegészítő ejtési próbát kell végrehajtani 3 méterről a legerősebb tölténnyel és a legkönnyebb rögzítő-elemmel töltve, ugyanilyen módon tízszer; eközben a lövőkészüléknek nem szabad működnie.

12. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Vágóhídi lövőkészülékek különleges vizsgálatai

A vágóhídi lövőkészülékeknek a 10. melléklet (3) bekezdés szerinti szilárdsági vizsgálatánál minden lövést egy legalább 100mm vastag, 60±5 Shore keménységű gumilapra kell leadni.

10 lövés után csillapító elemet lehet cserélni, utána a vágóhídi lövőkészüléket ötször üresen, majd ötször a legerősebb kereskedelmi tölténnyel töltve el kell sütni.

A 10. melléklet (4) bekezdés szerinti lőpróba utáni vizsgálat a következőkkel egészül ki:

a) vizsgálni kell, hogy az ütőszeg a szerkezetben maradt-e,

b) a hüvelyszájnál megengedett rövid hosszirányú repedésen kívül nem keletkezett-e más, meg nem engedett repedés,

c) nem fordult-e elő meg nem engedhető gázkifúvás a zárszerkezetnél.

A 10. melléklet (5) bekezdés szerinti működési biztonság vizsgálatához, a szerkezethez gyártott leggyengébb töltényt, vagy lőpor nélküli töltényt kell használni.

A vágóhídi lövőkészülékek vizsgálatai során megengedett a töltények vagy a töltényekkel töltött tár kiemeléséhez célszerszám használata.

A vágóhídi lövőkészülékek ejtési próbáját a következők szerint kell végrehajtani:

a) a próbához a szerkezetbe a leggyengébb kereskedelmi töltényt kell tölteni;

b) a vágóhídi lövőkészüléket 1,5m magasból 3 alkalommal kell a torkolat síkjára merőlegesen az 500x500x30mm méretű kazánlemezre ejteni úgy, hogy becsapódáskor a cső tengelye és a lemez síkjára emelt merőleges által bezárt szög 15°-nál kisebb legyen;

c) minden leejtés után meg kell győződni arról, hogy a hüvely fenekén, illetve a csappantyún nem keletkezett-e szabad szemmel látható benyomódás, vagy nem következett-e be elsülés.

Ha a szerkezet vízszintesen esik le, az ejtést figyelmen kívül kell hagyni.

13. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez[55]

A gáz- és riasztófegyver lőpróbája, különleges műszaki paramétereinek vizsgálata, valamint a típusvizsgálati tanúsítványának időszakos felülvizsgálata

1. Gáz- és riasztófegyverek lőpróba előtti vizsgálata, lőpróbája

1.1. Először azt kell vizsgálni, hogy a fegyver kielégíti-e a gáz- és riasztófegyverekre meghatározott alábbi kritériumokat:

1.1.1. a fegyverben csak lövedék nélküli töltényt lehet működtetni;

1.1.2. a fegyverben van olyan szerkezeti elem, amelyik megakadályozza szilárd lövedékű lőszer betöltését;

1.1.3. a fegyver töltényűrje riasztótöltény méretű.

1.2. A 3. melléklet, illetve a 10. melléklet szerinti lőpróba és a 4. melléklet, illetve a 10. melléklet szerinti lőpróba után a következő további vizsgálatokat kell elvégezni:

1.2.1. meg kell győződni arról, hogy a csővizsgáló lövés hatására a cső nem dugult be;

1.2.2. típusvizsgálat esetén a működési biztonság vizsgálatát egylövetű riasztó fegyverekből 10 db, revolverekből tölténydob furatonként 3 db kereskedelmi töltény elsütésével kell végrehajtani; eközben vizsgálni kell a fegyver szabályos működését, majd a lövések befejezése után meg kell győződni arról, hogy a fegyver csöve nem dugult el;

1.2.3. dugulás esetén - tisztítás után - a próbát kétszeres mennyiségű tölténnyel meg szabad ismételni, de ekkor dugulás már nem fordulhat elő.

2. A tűzfegyverré alakíthatóság kizárására irányuló különleges követelményeknek való megfelelés vizsgálata

2.1. A vizsgált eszköz kaliberjele kizárólag a következők valamelyike lehet:

2.2. Egy gáz- és riasztófegyver akkor felelhet meg a vizsgálaton, ha a csövének, forgódobjának kialakítása, illetve a lőszer betöltését és a lövedék kilövését akadályozó gátak keménysége megfelel a tv. 2. mellékletében foglaltaknak. A gátak keménységét egyedi, roncsolásmentes vizsgálat során a csőtorkolat irányából kell az akadály hozzáférhető felületén mérni.

2.3. A fegyver nem tekinthető a szokásos szerszámokkal sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá tehetőnek, ha a csövében és a dobjában található, az előírtnak megfelelő keménységű és kialakítású akadályok a csőbe öntéses technológiával vagy hegesztéssel kerültek rögzítésre.

2.4. Azon a követelményen, hogy a fegyver egyik fődarabja sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver fődarabként, egyedi vizsgálatkor a Vizsgáló által ismert tűzfegyverek megfelelő alkatrészeivel való csereszabatosság hiánya értendő. Típusvizsgálat során e tekintetben a gyártó 27/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát kell figyelembe venni. A gáz- és riasztófegyver fődarabján roncsolásos módszerrel kell átalakítást végezni ahhoz, hogy az alkatrész egy sorozatban gyártott tűzfegyverre felszerelhető legyen.

3. A típusvizsgálati tanúsítvány és próbajel-használati engedély felülvizsgálata

3.1. A típusvizsgálattal jóváhagyott gáz- és riasztófegyvereken a 27/D. § előírásainak megfelelően kiadott szakvélemény érvényességi idejének lejáratakor felülvizsgálatot kell végezni.

3.2. A felülvizsgálatot a 27/C. § (3) bekezdésében és az e mellékletben meghatározott vizsgálatokkal, továbbá a 27/C. § (4) bekezdés b) pontja szerinti őrzött mintával történő összehasonlítással kell elvégezni.

14. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Kartácstöltényt lövő fegyverek különleges vizsgálatai

Kartácslövő fegyverek azok a rövidcsövű fegyverek, amelyek csak kartácslövedék kilövésére szolgának. A kartács olyan fémdarabokból - többnyire golyókból - áll, amelyek átmérője (legnagyobb mérete) nem haladja meg a 2mm-t.

A kartácslövő fegyver kialakítása olyan legyen, hogy töltényűrjébe más lőszert ne lehessen behelyezni és működtetni.

A kartácslövő fegyverek működési biztonságát pisztoly esetében 5 db, revolver esetében dobfuratonként 2 db kereskedelmi töltény kilövésével kell vizsgálni; ez alatt e fegyver zavartalanul működjön, és a cső ne duguljon el.

Csődugulás esetén tisztítás után a próbát kétszeres mennyiségű tölténnyel meg szabad ismételni, de ekkor dugulás már nem fordulhat elő.

15. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusjóváhagyással forgalmazott fegyverek és lövőkészülékek időszakos vizsgálata

A típusvizsgálattal jóváhagyott eszközökből - e rendelet 12., illetve 14. §-ának megfelelően - a kiadott szakvélemény érvényességi idejének lejártakor időszakos vizsgálatot kell végrehajtani.

Az időszakos vizsgálatot a 10. mellékletben leírt vizsgálatokkal, továbbá a rendelet 9. §-a szerint őrzött mintával történő összehasonlítással kell elvégezni.

A lövőkészülékekkel végre kell hajtani az osztályba soroló lőpróbát és az ejtési próbát a 11. melléklet szerint, vágóhídi lövőkészülékekkel pedig a 12. melléklet szerinti vizsgálatokat.

Riasztófegyverek esetén vizsgálni kell, hogy a 13. mellékletben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak-e, majd el kell végezni a melléklet szerinti vizsgálatot.

Amennyiben a rendelet 14. §-ának megfelelően a felhasználó hoz vizsgálatra lövőkészüléket, azt a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálatnak kell alávetni, de nem kell végrehajtani az osztályba soroló vizsgálatot.

16. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusvizsgálattal minősíthető, de nem sorozatban gyártott fegyverek vagy lövőkészülékek egyedi vizsgálata

Ha típusvizsgálattal minősíthető fegyverek vagy lövőkészülékek valamelyikét nem sorozatgyártásban állították elő, akkor azokat a típusjóváhagyó vizsgálattal azonos vizsgálatnak kell alávetni a 10., 11., 12., 13. és 14. mellékletnek megfelelően, de a következő eltérésekkel:

A csővizsgáló lőpróba során

a) a kis töltényűrrel rendelkező fegyverből csak két csővizsgáló, vagy két legerősebb (legnagyobb torkolati energiát adó) kereskedelmi töltényt,

b) lövőkészülékből két csővizsgáló vagy két legerősebb töltényt,

c) a legfeljebb 6mm átmérőjű peremgyújtású riasztótényt lövő pisztolyból két, revolverből tölténydob-furatonként egy csővizsgáló töltényt,

d) vágóhídi lövőkészülékből egy, a kereskedelmi tölténynél nagyobb nyomást adó töltényt kell működtetni.

Az osztályba sorolás vizsgálatait a vizsgálatra bemutatott tételből 10 darabonként egy lövőkészülékkel kell végrehajtani, de az ejtési próbát minden darabbal el kell végezni.

Riasztófegyverek egyedi vizsgálata esetén a biztonságos működés vizsgálatát pisztolyok esetében öt, revolverek esetében a tölténydob minden furatából két kereskedelmi töltény kilövésével kell végrehajtani.

17. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Kézilőfegyverek és lőszereik méretelőírásai és a lőszerek megengedett gáznyomás vagy energia értékei

E melléklet tartalmazza a lőfegyverek és lövőkészülékek töltényűrjeinek megengedett legkisebb, az ezekhez használt lőszerek, töltények megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a lőszerekben megengedett legnagyobb gáznyomás, illetve a lövedékek megengedett legnagyobb energiájának előírásait.

Megjegyzések:

1. A méretek és betűjelek rendszere azonos a C.l.P-ben használt jelekkel.

2. A C.I.P. az egyes kaliberjelek adatait rendszeresen felülvizsgálja és szükség szerint helyesbíti, továbbá nyilvántartásba veszi az országok által bejelentett új kaliberjelű lőszerek és fegyverek adatait. E melléklet a C.I.P. 2002 évi XXVII. üléséig elfogadott és jóváhagyott értékeket tartalmazza.

3. A táblázatok csak a biztonság szempontjából lényeges méreteket tartalmazzák. Egyes típusoknál az üresen hagyott méretadatok azért hiányoznak, mert a töltényűr vagy a töltény az általánostól eltérő kialakítású (például hengeres hüvelyű pisztolylőszereknél elmaradnak az átmeneti kúp méretei, a hüvelytöltényeknél nincsenek lövedékméretek).

4. A megengedhető legnagyobb gáznyomás értékei a legtöbb kaliberjelhez elektromechanikus mérési módra lettek meghatározva. Kröseres eljárással kizárólag a peremgyújtású lőszerek minősítő vizsgálatát szabad végezni. Egyes esetekben a legnagyobb gáznyomás helyett a legnagyobb energia értékét kell meghatározni. A gáznyomás mérés és az energiaszámítás eljárásának leírása a 19. mellékletben található.

1. Huzagolt csövű golyós fegyverek lőszereinek méret-, nyomás- és energiajelei, a jelek értelmezése.

Megjegyzés:

A sörétes lőszerek kivételével ugyanazokat a méretjeleket alkalmazzák minden típusnál.

1.2. A méretjelek értelmezése

Hosszméretek, méretek mm-ben

L1 a hüvelyfenék síkja és a vállkúp kezdete (P2 átmérő) közötti távolság

L2 a hüvelyfenék síkja és a hüvelynyak kezdete (H1 átmérő) közötti távolság

L3 a hüvely teljes hossza

L4 a hüvelyfenék síkja és a lövedék G2 átmérője közötti távolság

L5 a hüvelyfenék síkja és a lövedék F átmérője közötti távolság (az ábrán és a táblázatokban nem fordul elő)

L6 a töltény teljes hossza

L3+G a töltény tölthetőségének egyik jellemző mérete, ahol L3 a hüvely hossza, G a töltényűr bevezető részének hossza.

Hüvelyfenék

R peremvastagság, mm

R1 peremátmérő, mm

R3 a Magnum hüvelyütköző peremének átmérője, mm

E a fenék (vagy ütköző perem) magassága, mm

E1 horonyátmérő, mm

e horonyszélesség, mm

δ a horony félkúpszöge E1 és P1 között, fok

f a peremletörés magassága, mm

β a peremletörés szöge, fok

Lőportér (hüvelytest), méretek mm-ben

P1 a perem fölötti vagy a horony utáni átmérő a hüvelyfenéktől E távolságra

P2 a hüvely átmérője a hüvelyfenék síkjától L1 távolságra

Hüvelyváll

α a váll kúpszöge, fok

S a váll kúpszög csúcsának távolsága a hüvelyfenék síkjától

r1 a vállkúp lekerekítése P2 környezetében, mm

r2 a vállkúp és a hüvelynyak közötti lekerekítés, mm

Hüvelynyak, méretek mm-ben

H1 a hüvelynyak átmérője L2 távolságban

H2 a hüvelynyak átmérője L3 távolságban

Lövedék, méretek mm-ben

G1 a lövedék átmérője a hüvelyszájnál

G2 a lövedék átmérője a vezetőrész végénél (L4 távolságban)

F a lövedék átmérője a fenéksíktól L5 távolságra (az ábrán és a táblázatokban nem szerepel)

1.3. Nyomás- és energiajelek értelmezése

Pmaxcr a megengedett legnagyobb gáznyomás kröserrel mérve, bar

Pmaxem a megengedett legnagyobb gáznyomás elektromechanikus eljárással mérve, bar

Pmaxemc a megengedett legnagyobb gáznyomás elektromechanikus eljárással, alakkövető dugattyúval mérve, bar (c=conformal)

Emax a lövedék megengedett legnagyobb energiája, joule

M a gáznyomás mérő furat középpontjának távolsága a töltényűr fenéklapjától.

Evizsg a csővizsgáló lőszerek megengedett legkisebb energiája, joule

2. A huzagolt csövű fegyverek töltényűr- és csőméreteinek méretjelei

2.1. Méretjelek

2.2. A méretjelek értelmezése

Cső méretek ("F" kivételével az ábrán nincsenek feltüntetve, értelmezésük a 26. mellékletben található.)[56]

F a cső átmérője az ormózatok között (kaliber), mm

Z a barázdák közötti átmérő, mm

b huzagszélesség (barázda szélesség), mm

N a huzagok száma, darab

u a huzagok menetemelkedése, mm

Q a cső keresztmetszete a huzagolt részen mm2

Hosszak, méretek mm-ben

L1 a töltényűr hossza P2 átmérőig

L2 a töltényűr hossza H1 átmérőig

L3 a töltényűr hossza H2 átmérőig

Peremfészek, méretek mm-ben

R a peremfészek alja és a töltényűr vége közötti távolság

R1 a peremfészek átmérője

R2 a peremfészek mélysége

r a töltényűr lekerekítése a belépő élnél

R3 a Magnum hüvelyfenék fészkének átmérője

Lőportér, méretek mm-ben

E a peremfészek alja és a töltényűr P1 síkja közötti távolság

P1 átmérő a töltényűr végétől E távolságra

P2 a vállkúp legnagyobb átmérője L1 távolságra

Vállkúp

α a vállkúp szöge, fok

S a vállkúp-szög csúcsának távolsága a töltényűr fenéklapjának síkjától mm

r1 lekerekítés a P2. átmérő környezetében, mm

r2 lekerekítés a hüvelynyaknál, mm

Töltényűr a hüvelynyaknál, méretek mm-ben

H1 átmérő a hüvelynyaknál L2 távolságra

H2 átmérő a hüvelynyaknál L3 távolságra

Bevezető rész, méretek mm-ben

G1 átmérő a bevezető kúp végénél, ill. az átmeneti kúp kezdeténél, mm

G H2 és F közötti távolság, mm

α1 a bevezető kúp szöge H2 és G1 között, fok

h a bevezető kúp magassága, mm

s a H2 és az átmeneti kúp kezdete közötti távolság, mm

i a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszöge, fok

3. A sörétes fegyverek töltényeinek méretjelei

3.1. Méretjelek

3. ábra

3.2. A méretjelek értelmezése

g a hüvely peremének átmérője, mm

t a perem vastagsága, mm

d a hüvely fémkupakjának átmérője, mm

h a töltény átmérője a hengeres részen, mm

I a töltényhüvely hossza (a hüvelyfenék és a hüvelyszáj közötti távolság), mm

4. A sörétes töltényeket lövő fegyverek töltényűr- és csőméreteinek méretjelei

4.1. Méretjelek

4.2. A méretjelek értelmezése

G a peremfészek átmérője, mm

T a peremfészek mélysége, mm

D a töltényűr átmérője a tűzfaltól T távolságra, mm

H a töltényűr átmérője a tűzfaltól L távolságra, mm

B a cső átmérője, mm

L a peremfészek átmérőjének síkja és a H átmérő közötti távolság, mm

α a peremfészek G átmérőjének síkja és a töltényűr D átmérőjének síkja közötti átmenet szöge, fok

α1 a töltényűr H átmérőjének síkja és a cső B átmérőjének síkja közötti átmeneti kúp szöge, fok

5. A töltények és a fegyverek méretelőírásai, a töltények megengedett gáznyomás és energiaértékei

- A hornyos töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit az 1. táblázat,

- a hornyos töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 2. táblázat,

- a peremes töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 3. táblázat,

- a peremes töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 4. táblázat,

- a Magnum töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit az 5. táblázat,

- a Magnum töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 6. táblázat,

- a pisztoly- és a revolvertöltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 7. táblázat,

- a pisztolyok és a revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 8. táblázat,

- a peremgyújtású töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás-értékeit a 9. táblázat,

- a peremgyújtású töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 10. táblázat,

- az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényeinek megengedett legnagyobb méreteit, energia- vagy gáznyomás értékeit a 11. táblázat,

- az ipari lövőkészülékek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 12. táblázat,

- a sörétes töltények megengedett méreteit és tűrésüket, az egyes kaliberekből gyártható hosszméreteket, továbbá a megengedett legnagyobb gáznyomást, valamint a fegyvervizsgáló nyomás értékeit a 13. táblázat,

- a sörétes töltények névleges és tényleges legnagyobb hüvelyhosszait és tűréseit, valamint a megengedett legkisebb töltényűr hosszakat és tűréseiket a 14. táblázat,

- a sörétes puskák töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit és azok tűréseit a 15. táblázat,

- a riasztópisztoly- és revolvertöltények megengedett legnagyobb méreteit, gáznyomását, illetve energiaértékeit a 16. táblázat,

- a sörétes fegyverekhez való riasztótöltények megengedett méreteit és gáznyomás értékeit a 17. táblázat,

- a riasztópisztolyok és revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 18. táblázat,

- a kartácstöltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 19. táblázat,

- a kartácstöltényeket lövő pisztolyok és revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 20. táblázat,

- az egyéb töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 21. táblázat,

- az egyéb töltényeket lövő fegyverek megengedett legkisebb töltényűrméreteit a 22. táblázat írja elő.

Megjegyzések:

1. A táblázatokban csillaggal (*) jelölt értékek az adott kaliber bázisméretei. A CIP tagországokban kifejlesztett kaliberek bázisméretei a hosszak és az átmérők, az α és i szögek számított értékek. Más országokból származó kalibereknél bázisméretek az α és i szögek, valamint az azok helyét meghatározó hosszak és átmérők, L1, L2 és G értékek számítottak. Mivel azonban S (a vállkúp csúcsának távolsága a hüvelyfenék, vagy a töltényűr fenéklapjának síkjától) csak tervezési adat, de nem mérhető érték, a gyakorlatban a vállkúp helye L1 és P2 segítségével határozható meg.

2. A táblázatok "ország" rovatában annak az országnak a rövidített jele található, amelyikben az adott kalibert kifejlesztették.

3. A fegyvertáblázatokban a töltényűr megengedett legkisebb méretei mellett megtalálható a fegyvercső néhány fontosabb mérete is, mint b, N, u és Q.

4. Az 1...22: táblázatokban nem szereplő méretekkel rendelkező fegyverek vagy töltények kifejlesztése esetén a gyártó (konstruktőr) által meghatározott méreteket és egyéb követelményeket kell a vizsgálat során alapul venni.

1. táblázat

A HORNYOS TÖLTÉNYEK MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MÉRETEI ÉS GÁZNYOMÁSÉRTÉKEI

Az 5,7 mm UCC Voere hüvely nélküli töltény, a hüvelyméretek a lőportestre vonatkoznak

(Az 1. táblázat folytatása)

(Az 1. táblázat folytatása)

(Az 1. táblázat folytatása)

(Az 1. táblázat folytatása)

Megjegyzés: A hornyos töltények alábbi méreteinek tűrése is meghatározásra került.

2. táblázat

A HORNYOS TÖLTÉNYEKET LÖVŐ FEGYVEREK TÖLTÉNYŰRJEINEK MEGENGEDETT LEGKISEBB MÉRETEI

(A 2. táblázat folytatása)