51/2020. (XII. 18.) ITM rendelet

a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosításáról

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (5) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet [a továbbiakban: 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet] 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"7. fegyver, lövőkészülék fődarabja: a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán,"

(2) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 2. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"21a. saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver: az a hasábtáras riasztófegyver, amelynél a töltényűröket tartalmazó különálló tömböt a fegyverbe betöltve a töltényűrök tengelye a csőtengelyre vetítve merőlegest zár be."

2. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2022. december 31-ét követően forgalomba kerülő gáz- és riasztófegyverek kivételével nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha

a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva, vagy

b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el."

3. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

a) a fegyver, a fegyver fődarabjai, a lövőkészülék, illetve a lőszer megfelel-e e rendelet előírásainak, továbbá

b) a gáz- és riasztófegyver, a színházi tűzfegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver kialakítása megfelel-e a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek."

4. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § Az (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként a Vizsgáló

a) az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjai számára kérésre tájékoztatást nyújt a gáz- és riasztófegyverekkel kapcsolatban általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

b) a magyar hatóságok gáz- és riasztó fegyvertípusokkal vagy egy adott gáz- és riasztófegyverrel kapcsolatban felmerült megkeresésére az Európai Unió tagállamai kijelölt kapcsolattartó pontjain keresztül tájékoztatást kér a tagállamok által elvégzett ellenőrzések eredményeiről."

5. § (1) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni a már használatban lévő

a) a tv. 2. § 51. pontjában meghatározott fegyvert - a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -, valamint

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fegyvert a tv. 2. § 29. pont d) alpontjában meghatározott fegyver kivételével."

(2) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 7. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettség a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pont hatálya alá nem tartozó fegyver esetében a tartására jogosító engedélyben megjelölt személyt vagy szervezetet, ennek hiányában a fegyver jogszerű birtokosát terheli.

(1b) A lövőkészüléket kétévenként időszakos vizsgálatra kell bemutatni, kivéve, ha a Vizsgáló a tanúsítványban ennél rövidebb érvényességi határidőt határoz meg."

(3) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ismételt vizsgálatra be kell mutatni a fegyvert és a lövőkészüléket

a) a Korm. r. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti javítást, illetve c) pontja szerinti fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően azonnal, valamint

b) megszerzése esetén - a megszerzés előtt 60 napon belül -, ha az nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal."

(4) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsgálatra a bemutatási kötelezettség

a) az (1b) bekezdés szerinti esetben a lövőkészülék tulajdonosát vagy jogszerű birtokosát, illetve használóját,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a fegyver vagy a lövőkészülék javítása, fődarabcseréje, valamint a teherviselő elemén, az elsütő- és biztosító szerkezetén végrehajtott módosítása vagy helyreállítása esetén a javítást, átalakítást végző személyt,

c) a fegyver, lövőkészülék megszerzési szándéka esetén - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a fegyvertől, lövőkészüléktől megváló személyt

terheli."

6. § (1) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 13. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz)

"b) kategóriáját, alkategóriáját,"

(2) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 13. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz)

"i) a tv. 2. melléklete szerinti műszaki követelményeknek való megfelelését a gáz- és riasztófegyverek esetében."

7. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 15. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A színházi tűzfegyverek és a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyverek füstnélküli lőporral végzett vizsgálatának próbajele:

8a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden egyedileg vizsgált, a tv. alapján színházi tűzfegyvernek minősülő, valamint a 9. § (4) bekezdése szerinti fegyvert. Ez a próbajel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál."

8. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a következő 27/A-27/F. §-sal és az azt megelőző alcím címmel egészül ki:

"Gáz- és riasztófegyverek minősítése a tűzfegyverré alakíthatóság szempontjából

27/A. § (1) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyvereket - a tv. 2. § 32. pont b) alpontjában, valamint c) alpont ca) pontjában meghatározott eszközök kivételével - forgalomba hozatal előtt az e rendelet szerinti egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálaton vagy szemlén túlmenően olyan vizsgálatnak kell alávetni, amelynek célja annak megállapítása, hogy a fegyver megfelel-e a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek.

(2) A gáz- és riasztófegyverek (1) bekezdés szerinti minősítése történhet

a) egyedi vizsgálattal vagy

b) - kizárólag sorozatban gyártott fegyverek esetében - típusvizsgálattal.

(3) A 2023. január 1-jét megelőzően forgalomba nem került gáz- és riasztófegyverre - a saját töltényűrrel nem rendelkező gáz- és riasztófegyver kivételével - 2023. január 1-jét követően nem állítható ki megfelelő minősítésű műszaki tanúsítvány, ha az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2-2.4. pontja tartalmazza.

27/B. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálata kizárólag abban az esetben végezhető el, ha a fegyver kialakítása lehetővé teszi a tv. 2. mellékletében foglalt követelmények ellenőrzését a fegyver roncsolása nélkül.

(2) A 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedi vizsgálat próbajele a következő: 10. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek egyedi vizsgálat alapján megfelelő fegyvert. A próbajelet a 2. számú próbajel mellé kell elhelyezni és csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

27/C. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatát a gyártó vagy az importőr kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátani

a) az összeállítási rajzot,

b) a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a fegyver fődarabjai

ba) nem csereszabatosak egyetlen általa ismert, gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével sem, továbbá

bb) roncsolásmentes módon nem használhatóak fel a ba) alpont szerinti tűzfegyverhez, valamint

c) a vizsgált típusú fegyverek legalább öt mintadarabját.

(3) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálata során

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének a vizsgálatát, valamint

b) a tv. 2. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatát

kell - 5 darab fegyveren - végrehajtani, szükség esetén a mintadarab fegyverek roncsolásos vizsgálatával. Az egyes különleges műszaki paraméterek vizsgálatának módját a 13. melléklet 2-2.4. pontja tartalmazza.

(4) A Vizsgáló - a későbbi összehasonlítás céljából - megőrzi

a) a számára a típusvizsgálat céljából átadott darabok egy ép példányát, valamint

b) a típusvizsgálat során roncsolással vizsgált mintákat.

27/D. § (1) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton való megfelelését igazoló tanúsítvány tartalmazza

a) a kérelmező nevét és székhelyét, továbbá a kérelmező nevében eljáró természetes személy nevét és címét,

b) a fegyver gyártóját, működési rendszerét, típusjelzését és kaliberjelét,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzőiként a gyártási számokat, a szerkezet leírását, a működés elvét, a lőszer betöltését, a lövedék kilövését megakadályozó alkatrészek felsorolását, keménységét és azt, hogy a kialakításuk megfelel-e az előírásoknak,

d) a vizsgálat megállapításait,

e) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajelet, valamint

f) a tanúsítvány érvényességét idő- vagy darabszám-korlátozással.

(2) A kiadott tanúsítvány és próbajel-használati engedély egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 27/C. §-ban meghatározottak szerint. A próbajel-használati engedély meghosszabbítását szolgáló felülvizsgálat előírásait a 13. melléklet 3-3.2. pontja tartalmazza.

(3) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver tűzfegyverré alakíthatóságát befolyásoló, illetve a működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusvizsgálatot kell kérni.

(4) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély visszavonása esetén, az érvényesség lejártát követően annak meghosszabbításáig a fegyver kizárólag a 27/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, megfelelő minősítésű egyedi vizsgálatot követően hozható forgalomba.

(5) A tanúsítvány és a próbajel-használati engedély nem átruházható, az alapján kizárólag a vizsgálatot kezdeményező importőr vagy gyártó jelölheti a fegyvert.

27/E. § (1) A gyártó vagy az importőr a tanúsítvánnyal rendelkező gáz- és riasztófegyver típushoz tartozó minden fegyver valamely - a próbajel-használati engedélyben meghatározott - fődarabján a jogszabályok által megkövetelt egyéb jelölések mellett jól látható és tartós módon köteles feltüntetni a gáz- és riasztófegyver típusvizsgálat próbajelét.

(2) A gáz- és riasztófegyver 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálatának próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát és a jóváhagyás évének utolsó két számjegyét is tartalmazza, a következő:

10a. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 27/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti típusvizsgálaton megfelelt gáz- és riasztófegyvert. Ez a jel csak Magyarország területén belüli minősítésre szolgál.

(3) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a vizsgálatot kezdeményező által Magyarország területén forgalmazott, típusvizsgálati tanúsítvánnyal és próbajel-használati engedéllyel rendelkező gáz- és riasztófegyverek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

(4) A Vizsgáló a típusvizsgálati tanúsítványt és a próbajel-használati engedélyt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg a jogszabály előírásainak,

b) a legyártott, forgalmazott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől, vagy

c) bebizonyosodik, hogy a gyártónak a 27/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére a fegyver valamelyik fődarabja csereszabatos a bármely gyárilag készült tűzfegyver megfelelő alkatrészével.

27/F. § A Vizsgáló az érvényes próbajel-használati engedélyekről a típusvizsgálatot kezdeményező gyártó vagy importőr nevének és adószámának, az engedéllyel rendelkező fegyvertípus gyártója, típusa, kaliberjele és a típusjóváhagyó vizsgálat számának és évének feltüntetésével honlapján havonta frissített információt tesz közzé."

9. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.

(2) Ha a fegyver megfelel a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott műszaki előírásoknak, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.

(3) A hatástalanítás próbajele:

11. számú próbajel

"

10. § (1) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet "Színházi fegyverek vizsgálata" alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"Színházi tűzfegyverek vizsgálata"

(2) A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A színházi tűzfegyverek vizsgálatát a tűzfegyverek egyedi vizsgálatára vonatkozó előírások szerint kell végezni az alábbi eltérésekkel:

a) új színházi tűzfegyver esetében meg kell győződni arról, hogy a kialakítása megfelel-e a Korm. r. 22. számú mellékletében foglalt követelményeknek,

b) a vaktöltényhez készült tűzfegyverek kaliberjelölése mögé a "blanc" vagy a "blank" utótagot kell illeszteni, és a jelölések elhelyezhetők a fődarabok takart részén is,

c) a töltényűr méretelőírásainak a csőfuratra, illetve az átmeneti kúpra vonatkozó elemei nem alkalmazandók,

d) a vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a már használatban lévő színházi tűzfegyverek kialakítása megfelel-e a tv. 2. § 35. pontjában foglalt műszaki követelményeknek,

e) a használt színházi tűzfegyverek időszakos vizsgálata során külön figyelmet kell fordítani a lőporgázok eróziós hatásának kitett alkatrészek, így különösen a csőszűkítések, valamint a lőszer betöltését, illetve a lövedék kilövését akadályozó gátak állapotára,

f) a lőpróbát a gyártó, illetve a vizsgálatra bemutató által biztosított tölténnyel kell végezni, valamint

g) a működési biztonság vizsgálata során működési rendszerként a vizsgálatot megrendelő nyilatkozatát kell figyelembe venni."

11. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) Ez a rendelet

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

12. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet

a) 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul,

b) 9. melléklete helyébe a 2. melléklet lép,

c) 13. melléklete helyébe a 3. melléklet lép, valamint

d) a 4. melléklet szerinti 26. melléklettel egészül ki.

13. § A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet

a) 15. § (6) és (7) bekezdésében a "belföldi" szövegrész helyébe a "Magyarország területén belüli" szöveg,

b) 15. § (9) bekezdésében a "8a. számú próbajel" szövegrész helyébe a "8b. számú próbajel" szöveg,

c) 50. §-ában az "a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése" szövegrész helyébe az "a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése" szöveg, valamint

d) 17. melléklet 2.2. pontjában a "Függelékben" szövegrész helyébe a "26. mellékletben" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet Függeléke.

15. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

16. § Ez a rendelet

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó-és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelethez

A 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet 2. melléklet (1) pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) A fegyveren a következő jelzések megléte (tartós módon és olvashatóan), amelyek hiánya nem fordulhat elő:

aa) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;

ab) azonosítási szám (gyártási szám) a tokon és minden cserélhető fődarabon;

ac) a kaliberjel a 17. melléklet 1-22. táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;

ad) fekete lőporos fegyveren a "csak fekete lőporral" felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén;

ae) a gyártás országa vagy helye;

af) a gyártás éve, ha az nem jelenik meg a fegyver gyártási számában."

2. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelethez

"9. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A próbajelek elhelyezése

1. A vizsgálaton megfelelt fegyverek fokozott igénybevételnek kitett alkatrészein a próbajelet jól látható helyen és módon, az alkatrész károsítása nélkül kell elhelyezni a következő részegységekbe:

1.1. Revolverek esetén

1.1.1. a csőbe,

1.1.2. a vázba,

1.1.3. a forgódobba.

1.2. Olyan fegyverek esetén, amelyekben a töltényűr és a cső nem egy darabból áll,

1.2.1. a csőbe,

1.2.2. minden töltényűrbe,

1.2.3. a zárszerkezetbe.

1.3. A többi fegyver esetén

1.3.1. mindegyik csőbe (azonos kaliberű csövek esetén megengedett csak az egyik csőbe),

1.3.2. a zártestbe, illetve a tokba,

1.3.3. a zárszerkezetbe.

A próbajel konkrét helyét a Vizsgáló a fenti szempontok figyelembevételével választja ki.

2. A típusjóváhagyó vizsgálaton, a típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálaton, a típusvizsgálaton megfelelt fegyverek próbajelét a próbajel-használati engedélyben a Vizsgáló által meghatározott fődarabon és méretben kell jól látható, tartós módon elhelyezni."

3. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelethez

"13. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A gáz- és riasztófegyver lőpróbája, különleges műszaki paramétereinek vizsgálata, valamint a típusvizsgálati tanúsítványának időszakos felülvizsgálata

1. Gáz- és riasztófegyverek lőpróba előtti vizsgálata, lőpróbája

1.1. Először azt kell vizsgálni, hogy a fegyver kielégíti-e a gáz- és riasztófegyverekre meghatározott alábbi kritériumokat:

1.1.1. a fegyverben csak lövedék nélküli töltényt lehet működtetni;

1.1.2. a fegyverben van olyan szerkezeti elem, amelyik megakadályozza szilárd lövedékű lőszer betöltését;

1.1.3. a fegyver töltényűrje riasztótöltény méretű.

1.2. A 3. melléklet, illetve a 10. melléklet szerinti lőpróba és a 4. melléklet, illetve a 10. melléklet szerinti lőpróba után a következő további vizsgálatokat kell elvégezni:

1.2.1. meg kell győződni arról, hogy a csővizsgáló lövés hatására a cső nem dugult be;

1.2.2. típusvizsgálat esetén a működési biztonság vizsgálatát egylövetű riasztó fegyverekből 10 db, revolverekből tölténydob furatonként 3 db kereskedelmi töltény elsütésével kell végrehajtani; eközben vizsgálni kell a fegyver szabályos működését, majd a lövések befejezése után meg kell győződni arról, hogy a fegyver csöve nem dugult el;

1.2.3. dugulás esetén - tisztítás után - a próbát kétszeres mennyiségű tölténnyel meg szabad ismételni, de ekkor dugulás már nem fordulhat elő.

2. A tűzfegyverré alakíthatóság kizárására irányuló különleges követelményeknek való megfelelés vizsgálata

2.1. A vizsgált eszköz kaliberjele kizárólag a következők valamelyike lehet:

2.2. Egy gáz- és riasztófegyver akkor felelhet meg a vizsgálaton, ha a csövének, forgódobjának kialakítása, illetve a lőszer betöltését és a lövedék kilövését akadályozó gátak keménysége megfelel a tv. 2. mellékletében foglaltaknak. A gátak keménységét egyedi, roncsolásmentes vizsgálat során a csőtorkolat irányából kell az akadály hozzáférhető felületén mérni.

2.3. A fegyver nem tekinthető a szokásos szerszámokkal sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá tehetőnek, ha a csövében és a dobjában található, az előírtnak megfelelő keménységű és kialakítású akadályok a csőbe öntéses technológiával vagy hegesztéssel kerültek rögzítésre.

2.4. Azon a követelményen, hogy a fegyver egyik fődarabja sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver fődarabként, egyedi vizsgálatkor a Vizsgáló által ismert tűzfegyverek megfelelő alkatrészeivel való csereszabatosság hiánya értendő. Típusvizsgálat során e tekintetben a gyártó 27/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát kell figyelembe venni. A gáz- és riasztófegyver fődarabján roncsolásos módszerrel kell átalakítást végezni ahhoz, hogy az alkatrész egy sorozatban gyártott tűzfegyverre felszerelhető legyen.

3. A típusvizsgálati tanúsítvány és próbajel-használati engedély felülvizsgálata

3.1. A típusvizsgálattal jóváhagyott gáz- és riasztófegyvereken a 27/D. § előírásainak megfelelően kiadott szakvélemény érvényességi idejének lejáratakor felülvizsgálatot kell végezni.

3.2. A felülvizsgálatot a 27/C. § (3) bekezdésében és az e mellékletben meghatározott vizsgálatokkal, továbbá a 27/C. § (4) bekezdés b) pontja szerinti őrzött mintával történő összehasonlítással kell elvégezni."

4. melléklet az 51/2020. (XII. 18.) ITM rendelethez

"26. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Az e rendeletben található szakfogalmak magyarázata

1.1. Átmeneti kúp: a fegyvercső furatának a töltényűr és a hengeres vagy huzagolt rész közötti kúpos szakasza. Sima fegyvercsöveknél az a1 teljes kúpszög, huzagolt csöveknél pedig az i félkúpszög az előírt érték.

1.2. Ballisztikai fegyver: a töltények legnagyobb gáznyomásának és/vagy kezdősebességének meghatározására szolgáló különleges fegyver. Rendszerint befogószerkezettel lőpadra rögzítik. Csöve vastag falú, a gáznyomás mérés helyén át van fúrva. A mérőfurat a cső külső oldalán menetes, ebbe helyezik a mérőfejet. A befogó és a fegyver zárszerkezete általában többféle kaliber méréséhez használható.

1.3. Ballisztikai mérőcső: a ballisztikai fegyver csöve, minden kaliberjelhez meghatározott hosszúságú és megfelelő töltényűrrel rendelkező mérőcső tartozik.

1.4. Barázda: a huzagolt csövű fegyverek csőfuratában csavarvonal mentén kialakított hornyok neve. A huzag külső átmérőjének nemzetközi jelzése Z (a német "Zug"-szó rövidítése).

1.5. Crusher (kröser): befogókészülék a rézhengerrel való gáznyomás méréshez.

1.6. Csappantyú: a lőportöltet begyújtására szolgáló, iniciáló eleggyel töltött fémcsésze. Az elegy általában ütésre működik.

1.7. Energia (a lövedék megengedett legnagyobb energiája): a lövedék meghatározott helyen - a csőtorkolat közelében - mért mozgási energiájának megengedett legnagyobb értéke. Jelzése: Emax, mértékegysége: joule (J). Értékét a lövedéksebesség és a lövedéktömeg mérésével, számítással lehet meghatározni.

1.8. Gáz- és riasztófegyverek típusvizsgálata: a gáz- és riasztófegyverek olyan, forgalomba hozatal előtti vizsgálata, melynek során az egyes eszközök minősítése a tűzfegyverré alakíthatóság, valamint a tv. 2. mellékletében foglaltaknak való megfelelés szempontjából egy minta vizsgálata alapján történik.

1.9. Gáznyomás (a megengedett legnagyobb gáznyomás): a lőszerek lőportöltetének a lövésfolyamat során való elégése közben a fegyvercsőben kialakuló gáznyomás megengedett legnagyobb értéke. Jelzése Pmax, mértékegysége: bar. A biztonsági előírások fontos adata, behatárolja a fegyver szilárdsági igénybevételét.

1.10. Golyós lőszer: rendszerint huzagolt csövű fegyverből kilőhető töltény, lövedékkel. Hüvelye általában fém, központi- vagy peremgyújtású. A "golyó" hagyományos elnevezés lövedéket jelent, amely ma már nem gömb alakú.

1.11. Huzagolás: a huzagolt csövű fegyverek furatában kialakított ormózatok és barázdák összessége. (A huzagolás jellemző adatai: F ormózatátmérő, N a huzagok száma, b huzagszélesség, u huzagemelkedés.)

1.12. Huzagemelkedés: a spirálalakban haladó huzagolásnál az a távolság, amelyen a huzagok egy fordulatot tesznek meg.

1.13. Hüvelytöltény: olyan lövedékkel nem rendelkező töltény, amelynek gyúeleggyel vagy csappantyúval szerelt hüvelye a kilövő töltetet magában foglalja. Hüvelytöltény a riasztó- és a gáztöltény, továbbá a szegbelövő készülékben a szeg behatolását előidéző töltény is.

1.14. Ipariágyú-töltény: különleges, ipari célú, 8-as kaliberű (20,8 mm) lövőkészülékhez, az ún. ipari ágyúhoz gyártott töltény.

1.15. Kaliber (űrméret): elvileg a fegyvercső belső-, egyes esetekben a lövedék külső átmérője; a huzagolt csőben az ormózatok között mért átmérő. Jele F, Európában milliméterben, az angolszász országokban angol hüvelykben mérik.

1.15.1. A kaliber jele alapvetően különbözik a huzagolt csőből kilőhető golyós, és a sima csőből kilőhető sörétes lőszerek esetében. A golyós lőszerek európai kaliberjele két, szorzójellel összekapcsolt számból áll. (pl. 7x65 R). Az első szám a kaliber névleges mérete (F), a másik a hüvely hossza (L3) mm-ben, az R peremes lőszert jelent. A tényleges F és L3 méret ezektől legtöbbször eltér, a jel tehát csak jelképnek tekinthető.

1.15.2. A golyós lőszerek angolszász kaliberjele egy számból és valamilyen, általában az első gyártóra utaló betűjelzésből áll. A számjelzés eredetileg a kaliber angol hüvelykben mért értéke volt, amelyben a nulla egészet nem írták ki, a tizedesvessző helyére pedig pontot tettek. Jelenleg gyakran ezt a pontot is elhagyják, mert a jelet már csak jelképnek tekintik, az F méret ezzel nem egyezik. (Pl. a 22 Long Rifle kaliber esetén: 0,22 x 25,4 = 5,588 mm, ténylegesen F = 5,38 mm.)

1.15.3. A sörétes lőszerek kaliberjele egységes: a kalibert az a szám jelöli, amelyik megegyezik azoknak az egyforma ólomgolyóknak a darabszámával, amelyek együttes tömege 1 angol font (453,59 g) A csőfurat átmérőjének névleges mérete megegyezik egy ilyen ólomgolyó átmérőjével. A meghatározásból következik, hogy nagyobb szám kisebb átmérőt jelent.

A kaliber jelzése: A kaliber számjele törve a hüvely hosszával mm-ben. (Pl. 12/70 egy 12-es kaliberű, 70 mm hosszú hüvellyel rendelkező lőszer; a 12-es kaliber 18,2 mm-es csőfurat átmérőnek felel meg.)

1.16. Kábelsaru-rögzítő hüvelytöltény: a kábelsarunak a kábelvégen való rögzítésére való szerszámlőszer.

1.17. Kábelvágó hüvelytöltény: Használaton kívüli (árammentesített) kábelek szétvágására szolgáló szerszámlőszer.

1.18. Kábító töltény: olyan töltény, amelynek lövedéke burkolatban lévő folyadék, legtöbbször gyógyszer vagy kábítószer. Állatkertben vagy szabadban élő állatok elkábítására, illetve gyógyítására szolgál.

1.19. Központi gyújtású lőszer: a lőszerben a csappantyú a kör alakú hüvelyfenék közepén helyezkedik el.

1.20. Lövedék: A lőszernek az elsütött fegyver csőtorkolatán kirepülő része.

1.21. Lőszerek típusvizsgálata: a lőszergyártó telephelyén elvégzett olyan képességvizsgálat, melynek során a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó egy adott kaliberjelű lőszer sorozatgyártására felkészült, rendelkezik a gyártásközi és a végátvételi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel, létesítményekkel, szaktudással, továbbá egy mintasorozat vizsgálatával meggyőződik arról, hogy a legyártott lőszerek és csomagolásuk megfelelnek az e rendeletben foglalt előírásoknak.

1.22. Magnum lőszer: Olyan nagyteljesítményű lőszer, amelynél a megengedett nagy gáznyomást a hüvely fenékrészének megvastagítása teszi lehetővé.

1.23. Ormózat (régi nevén oromzat): A huzagolt csövű fegyverek csőfuratában csavarvonal mentén kialakított hornyok befelé eső, kisebb átmérőjű kiemelkedéseinek elnevezése. Átmérőjének, ami névlegesen a kalibernek felel meg, nemzetközi jele F (a német "Feld" szóból).

1.24. Peremgyújtású lőszer: olyan lőszer, amelyben a lőportöltet égését indító (iniciáló) gyúelegy a hüvelyfenék peremében helyezkedik el.

1.25. Pisztolylőszer: rövid, huzagolt csövű fegyverből (pisztolyból, revolverből) kilőhető golyós lőszer.

1.26. Sörétes lőszer: papír-, műanyag vagy fémhüvelyes töltény, amelyet sima csövű fegyverből lőnek ki, és lövedéke több ólom, acél vagy más fémből készült golyóból (sörétből) áll. Nagyobb vadak ellen olyan töltényt is készítenek, amelyben a sörétek helyett egy golyó (lövedék) van.

1.27. Starttöltény: erős hang- és füsthatású hüvelytöltény, amelyet startpisztolyból lőnek ki és általában sportversenyeken használnak.

1.28. Szegbelövő hüvelytöltény: a szegbelövő készülékbe behelyezett szegnek a kívánt helyre (pl. betonfal) való belövésére (dugattyú nélküli készülék) vagy beverésére (dugattyús készülék) szolgáló szerszámlőszer.

1.29. Típusjóváhagyó vizsgálat: a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, Magyarország területén sorozatban gyártott eszközök olyan, forgalomba hozatal előtti vizsgálata, melynek során az egyes eszközök műszakibiztonsági megfelelőségének megállapítása, minősítése egy minta vizsgálata alapján történik.

1.30. Típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálat: a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, sorozatban gyártott, más államból behozott eszközök olyan, forgalomba hozatal előtti vizsgálata, melynek során az egyes eszközök műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítása, minősítése egy minta vizsgálata alapján történik.

1.31. Töltény: lőfegyverekbe való, lőszerelemekből összeszerelt olyan lőszer, amelynek csappantyúzott (gyúeleggyel szerelt) hüvelyébe a kilövőtöltet (lőportöltet) és a lövedék be van szerelve. (Egyesített lőszernek is nevezik.)

1.32. Töltényűr: a fegyvercső furatának hátsó, a töltényt befogadó része.

1.33. Űrméret: a "kaliber" magyar megfelelője.

1.34. Vadászlőszer: a vad elejtésére és sportcélokra szolgáló sörétes vagy golyós puskalőszer.

1.35. Vaktöltény, imitációs célra: filmfelvételkor és színházban használt olyan lövedék nélküli töltény, amelynek segítségével a fegyverek működését (pl. önműködő fegyverek), valamint a lövés láng-, füst- és hanghatását utánozzák.

1.36. Vágóhídi hüvelytöltény: a vágóhídi (állatölő) készülékekben az állat megölését végző mechanikus alkatrészt gáznyomás segítségével mozgató szerszámlőszer."