19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet

egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (5) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,

a 2. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben -,

a 3. alcím és a 2. melléklet tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím és a 3. melléklet tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 32. § a), c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosítása

1. § (1) A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyérfüstű nitro lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek."

(2) Az R1. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek."

(3) Az R1. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:

Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak."

(4) Az R1. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:

Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a 3. melléklet tartalmazza."

(5) Az R1. 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A próbajelek elhelyezésének a szabályait a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a nemzeti vizsgálóállomás próbajelét és a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni. A magyar nemzeti vizsgálóállomás próbajele:

2. § Az R1. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésében felsorolt eszközöket."

3. § Az R1. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni. A lőszervizsgálat próbajele:

"

4. § Az R1. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

"49/A. § Az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése előtt a 15. §, a 21. § (2) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése alapján kiadott tanúsítványok érvényességét az egyes ipari és kereskedelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet hatálybalépése nem érinti."

5. § Az R1. a következő 52. §-sal egészül ki:

"52. § Ez a rendelet a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i 2015/2403/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja."

6. § Az R1.

a) 15. § (1) bekezdésében a "vizsgáló" szövegrész helyébe a "vizsgált," szöveg,

b) 39. § (4) bekezdésében a "18. melléklet II/16. pontjában felsorolt" szövegrész helyébe a "vizsgálatok elvégzéséhez szükséges" szöveg

lép.

7. § Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása

8. § A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A gépjármű-üzemanyagok közül legalább az MSZ EN 228 szabvány szerinti 95-ös oktánszámú motorbenzin, valamint az MSZ EN 590 szabvány szerinti dízelgázolaj egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) is fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen.

(2) Az üzemanyagtöltő állomás területén az üzemanyagár feltüntetésekor tájékoztatási céllal fel kell tüntetni a vonatkozó egységárakkal való összehasonlítást."

9. § Az R2. a következő 10. §-sal egészül ki:

"10. § E rendelet 5. § (2) bekezdése az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

3. Az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet módosítása

10. § Az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden aeroszol terméken vagy - ha ez a legfeljebb 150 ml töltéstartalmú aeroszol termék esetében annak kis méretei miatt nem megvalósítható, akkor - a ráhelyezett címkén fel kell tüntetni jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon a következő adatokat:

a) a forgalomba hozatalért felelős nevét és címét vagy védjegyét,

b) a "3" (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel e rendelet előírásainak,

c) a töltet gyártási tételét azonosító kódot,

d) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva,

e) tartalmától függetlenül a 3. melléklet táblázatában megadott és részletezett figyelmeztető és óvintézkedésekre vonatkozó mondatokat, valamint piktogramokat,

f) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján nem minősül tűzveszélyesnek, a "Figyelem" szót, valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) I. melléklet 2.3.1. táblázatában az aeroszolok 3. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,

g) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján tűzveszélyesnek minősül, a "Figyelem" szót, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 2. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,

h) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján rendkívül tűzveszélyesnek minősül, a "Veszély" figyelmeztetést, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 1. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,

i) ha az aeroszol termék fogyasztási cikk, a CLP rendelet IV. melléklet 1. rész 6.1. táblázatában előírt, a P102 óvintézkedésre vonatkozó mondatot,

j) a működtetésre vonatkozó bármely kiegészítő óvintézkedést, amely felhívja a fogyasztók figyelmét a termék sajátos veszélyeire; ha az aeroszol termékhez külön használati utasítást mellékelnek, ez utóbbinak szintén tükröznie kell az említett óvintézkedéseket."

11. § Az R3. 13. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"e) a 75/324/EGK tanácsi irányelvnek az aeroszoladagolók megengedett nyomásának felső határértéke tekintetében és címkézési rendelkezéseinek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2016. november 21-i 2016/2037/EU bizottsági irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

12. § Az R3. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

4. A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet módosítása

13. § A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hidrogén, a gáznemű és cseppfolyósított földgáz (beleértve a biometánt), a cseppfolyósított propán-bután gáz mint alternatív üzemanyagok töltőállomásai tekintetében e rendelet előírásait kell alkalmazni."

14. § Az R4. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. Alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás, amely potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához, és javítja annak környezeti teljesítményét. Ilyen üzemanyag különösen:

a) villamos energia,

b) hidrogén,

c) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok,

d) szintetikus és paraffinos üzemanyagok,

e) földgáz, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában, valamint

f) cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG).

2. Autógáz: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben szereplő, a Műszaki Biztonsági Szabályzatban részletezett gázüzemanyagok.

3. Autógáz tartály: a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, cseppfolyós, sűrített vagy kriogén autógázzal tölthető tartály vagy palack.

4. Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés.

5. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a nyomástartó berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik.

6. Kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés: a puffer tároló nélküli töltő berendezés, melynek töltőkapacitása nem több mint 25 Nm3/h, beleértve annak felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit az első csatlakozási pontig, amely a gázt a fogyasztói vezetékből (CNG) vagy egyéb forrásból autógáz tartályba vagy palackba lassú üzemben tölti.

7. Egyszerű nyomástartó edény: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott berendezés.

8. Elhelyezési távolságok:

a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól.

b) Telepítési távolság: a nyomástartó berendezés és egyéb építmények, nyomástartó berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága, amely a védőtávolságnál kisebb nem lehet.

c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek mértéke védelmi zárakkal csökkenthető.

9. Ellenőrzések:

a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; ha a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is.

b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével.

c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés - műszaki dokumentációban megadott mértékű - nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése.

d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából.

e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a nyomástartó berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket.

f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket.

g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása.

h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése.

10. Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva.

11. Fokozottan veszélyes töltet:

a) ha a nyomástartó berendezésben az itt felsorolt anyagok valamelyike jelen van: arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói, arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói, bróm, klór, nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid), etilén-imin, fluor, formaldehid (töménység >90%), hidrogén, hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz), ólom-alkilátok, acetilén, etilén-oxid, propilén-oxid, 4,4-metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban, metil-izocianát, toluol-diizocianát, karbonil-diklorid (foszgén), arzén-trihidrid (arzin), foszfor-trihidrid (foszfin), kén-diklorid, kén-trioxid, poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok, beleértve a TCDD-t, rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban;

b) ha a nyomástartó rendszerben jelen lévő veszélyes anyag vagy anyagok közül legalább egy nagyon mérgező, robbanóanyag vagy fokozottan tűzveszélyes gáz vagy folyadék; vagy

c) ha a nyomástartó rendszerben üzemeltetői tapasztalatok alapján nehezen irányítható veszélyes vegyipari folyamatok mennek végbe.

12. Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése.

13. Javítás: minden olyan megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza.

14. Kompozit autógáz tartály (palack): a külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű tartály (palack).

15. Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály.

16. Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal.

17. LNG-töltőállomás: LNG-vel való ellátásra szolgáló, helyhez kötött vagy mobil állomásból, tengeri állomásból vagy egyéb rendszerekből álló töltőlétesítmény.

18. Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetve a szállítás során 0,5 barnál nagyobb túlnyomás alatt nem álló - ideiglenesen alkalmazott technológiához - változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály.

19. Műszaki Biztonsági Szabályzat: a 2. melléklet szerinti, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, az e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezések létesítésének, át elyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit, az időszakos és soron kívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye.

20. Nyomás: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyomás.

21. Nyomástartó berendezés: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott berendezés.

22. Nyomástartó létesítmény: a telepített nyomástartó rendszerek összekapcsolt, kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza.

23. Nyomástartó rendszer: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyomástartó rendszer.

24. Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése; a sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető.

25. Rendkívüli esemény: a nyomástartó berendezés üzemeltetése során bekövetkezett következő események:

a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetve a talajvíz szennyeződése,

b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése,

c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás.

26. Szakértő: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott, az adott szakterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkező személy.

27. Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.

28. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.

29. Töltőállomás: a cseppfolyósított földgáz (LNG) kivételével bármely üzemanyag töltésére szolgáló, rögzített vagy mobil egység.

30. Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben

a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik, a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek,

b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék- vagy légzőkészülék-palackba töltik,

c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.

31. Üzembe helyezés (üzembe vétel): e rendelet hatálya alá tartozó bármely berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése.

32. Üzemeltetés: e rendelet hatálya alá tartozó bármely berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembe vételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is.

33. Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot.

34. Üzemeltető: az a műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Hatóság) bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki az e rendelet hatálya alá tartozó bármely berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított.

35. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.

36. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek.

37. Veszélyes töltet: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott veszélyes töltet.

38. Vizsgáló szakember: kormányrendeletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező, a nyomástartó berendezések ellenőrzésével, vizsgálatával megbízott személy.

39. Vizsgáló szervezet: kormányrendeletben meghatározott műszaki-biztonsági irányítási rendszer (a továbbiakban: MBIR) működtetésében közreműködő, a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára a Hatóság által kijelölt ellenőrző szervezet."

15. § Az R4. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1., 8., 9. pontjának, 5. cikk (2) bekezdésének, II. melléklet 2. pontjának és 3. pont 3.3. alpontjának való megfelelést szolgálja."

16. § Az R4. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

5. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § és a 9. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10-12. § és a 2. melléklet 2018. február 12-én lép hatályba.

18. § (1) Ez a rendelet

a) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést, valamint

b) a 75/324/EGK tanácsi irányelvnek az aeroszoladagolók megengedett nyomásának felső határértéke tekintetében és címkézési rendelkezéseinek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2016. november 21-i 2016/2037/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést

szolgálja.

(2) Ez a rendelet a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i 2015/2403/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelethez

1. Az R1. 1. melléklete az "A Magyarország fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek" címet követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A RÉSZES ÁLLAMOK EGYSÉGES PRÓBAJELEI

A következő próbajelek szolgálnak annak jelzésére, hogy a fegyver az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

A következő próbajel szolgál annak jelzésére, hogy a lőszer, töltény az Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett, és az előírásoknak megfelel:

A RÉSZES ÁLLAMOK VIZSGÁLÓÁLLOMÁSAINAK AZONOSÍTÓ JELEI

Németország

Ausztria

Belgium

Chile

Egyesült Arab Emírségek

Spanyolország

Finnország

Franciaország

Egyesült Királyság

Magyarország

Olaszország

Szlovák Köztársaság

Cseh Köztársaság

Oroszország

1 Azonosító szám adható a nemzeti fegyver jogszabály követelménye szerint, vagy hogy az egyes termék és a típusvizsgálat között kapcsolatot teremtsen.

AZOK A PRÓBAJELEK, AMELYEK ÉRVÉNYESEK, DE FEGYVEREKEN 2014. OKTÓBER 20-TÓL, ILLETVE LŐSZEREKEN 2016. OKTÓBER 20-TÓL NEM ALKALMAZZÁK A RÉSZES ÁLLAMOK"

2. melléklet a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelethez

"2. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

Az aeroszol csomagolás elemeinek előírásai

Megjegyzés:

* Az itt nem szereplő gáz részarányokhoz tartozó nyomás határértékeket extrapolációval, illetve interpolációval kell meghatározni."

3. melléklet a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelethez

1. Az R4. 2. melléklet 2.1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.3. Bejelentett szervezet: a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kijelölt és bejelentett szervezet, amely megfelel az R. 22. §-ában foglalt feltételeknek."

2. Az R4. 2. melléklet 2.1.29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.29. Megfelelőségi jelölés: az R. 15. §-ában és az R. 8. mellékletében meghatározott, az R. 1. mellékletében rögzített szimbólum."

3. Az R4. 2. melléklet 2.1.30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.30. Megfelelőségértékelés: az R. 41. és 46. §-ában, valamint az R. 4., 5. és 7. mellékletében rögzített eljárások."

4. Az R4. 2. melléklet 2.1.54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.54. Veszélyazonosítás és kockázatelemzés: az R. 3. melléklet "Bevezető megállapítások" alcímében meghatározottak szerint végrehajtott elemzés."

5. Az R4. 2. melléklet 2.2. pontja a következő 3a. ponttal egészül ki:

(Az autógáz-töltőállomások berendezései)

"3a. CNG-csatlakozó/érzékelő: az ENSZ-EGB 110. számú Előírásának megfelelő, CNG-vel való töltésre szolgáló csatlakozó/érzékelő."

6. Az R4. 2. melléklet 4.4.2.3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kivitelezővel szemben támasztott követelmények:)

"b) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. § (2) bekezdésben meghatározott gázszerelési munkák elvégzésére az ott meghatározott feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megkövetelik."

7. Az R4. 2. melléklet 10. alcíme a következő 10.4. ponttal egészül ki:

"10.4. A gépjárművek hidrogén-töltőállomásaira vonatkozó műszaki előírások

10.4.1. A gépjárművek üzemanyagaként használt gáz-halmazállapotú hidrogén töltésére szolgáló kültéri hidrogén-töltőállomásoknak ki kell elégíteniük a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit.

10.4.2. A hidrogén-töltőállomásokon töltött hidrogén tisztaságának meg kell felelnie az ISO 14687-2 szabványban foglalt műszaki előírásoknak vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó termékjellemzőknek.

10.4.3. A hidrogén-töltőállomásokon a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabványnak vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeinek megfelelő töltési algoritmusokat és berendezéseket kell alkalmazni.

10.4.4. A gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozóknak ki kell elégíteniük a gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozóberendezésekre vonatkozó ISO 17268 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit."