5/2006. (II. 2.) KvVM rendelet

a környezetvédelmi és vízügyi ágazatba tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének "környezet- és vízgazdálkodási technikus" szakképesítésre vonatkozó címe és fejezete helyébe e rendelet 1.számú mellékletében foglaltak lépnek.

2. §

(1) A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinekkiadásáról szóló 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet (a továbbiakban: Kr.) mellékletének "környezet- és természetvédelmi szakmunkás", valamint "környezetvédelmi technikus (a szakirány megjelölésével) " szakképesítésekre vonatkozó címei és fejezetei helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(2) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 14. számú környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül a 33 7898 01 Környezetvédelmi szakmunkás szakképesítéshez meghatározott bemeneti kompetenciákat e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

3. §

A Kr. e rendelet 3. számú mellékletével megállapított, 2. számú melléklettel egészül ki. Ezzel egyidejűleg a Kr. eredeti mellékletének megnevezése 1. számú mellékletre változik.

4. §

E rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, és a 2006/2007-es tanévtől kezdődően kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg

a) az R. mellékletében a "környezet- és vízgazdálkodási technikus" szövegrész helyébe a "víz- és környezetgazdálkodási technikus" szövegrész,

b) a Kr. mellékletében a "környezet- és természetvédelmi szakmunkás" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi szakmunkás" szövegrész

lép.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az 5/2006. (II. 2.) KvVM rendelethez

[Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez]

VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5842 01

1.2. A szakképesítés megnevezése: víz- és környezetgazdálkodási technikus

1.3. Hozzárendelt FEOR szám: 3126

1.4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

1.5. Képzési idő, maximális óraszám: -

1.6. Elméleti képzési idő aránya: 70%

1.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

II. A szakképesítés egyéb adatai

2.1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: érettségi vizsga

2.2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

2.3. Szakmai alapképzés időtartama: -

2.4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

3.1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

3.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás

3.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Vízrajzi mérőtechnikusi feladatok ellátása.

- Területi vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok - beosztottként - megoldása.

- Környezetbarát vízkárelhárítási létesítési munkák technikusi feladatai.

- Csatornázási rendszerek üzemeltetése.

- Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése.

- Vízellátási hálózat és műtárgyainak üzemeltetése.

- Víztisztító telep üzemi feladatai technikusi szinten.

- Vízépítési beosztott technikusi feladatok ellátása.

- Kistelepülési környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása.

- Vízszennyezés elleni megelőzés és védekezés.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

4.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

4.1.1. Vízgazdálkodási feladatok

Az időjárási elemek mérése és az adatok feldolgozása.

- A víz természeti körforgásának megismerése, vízháztartás.

- A felszíni vizek jellemzőinek ismerete: a meder, a vízállás, a vízhozam, a hordalék, a jégképződés. Állóvizek, folyóvizek.

- Az erózió folyamata.

- A felszín alatti vizek fajtáinak ismerete, források.

Hidrometria.

- Vízállásészlelés.

- Mederfelvételi módok.

- Vízhozammérési módok: eseti mérések, folyamatos vízhozam-nyilvántartás. Vízhozammérés műtárgyakkal.

- Hordalékmérési módok.

- Adathiánypótló eljárások. Vízminőség.

- A víz fizikai és kémiai jellemzői.

- A víz biológiai és bakteriológiai jellemzői. Hidraulika.

- Hidrostatika.

- Hidrodinamika. Kifolyás edényből. Műtárgy hidraulika.

- Szivárgáshidraulika.

Területi vízgazdálkodási feladatok:

- A vízhasznosítás és vízkár elhárítás.

- Tározás: célok, tározófajták, műtárgyak. Tározók üzemeltetése. A tározás hatása vízrendszerben, környezetben.

- Vízlépcsők: a létesítés céljai, fajtái, műtárgyismeret. Víziközlekedés. A vízlépcső részeinek üzemeltetése. A vízlépcsők járulékos létesítményei. Környezeti hatások.

- Vízerőhasznosítás: alapfogalmak, turbinafajták. Vízerőművek fajtái. Szivattyús energiatároló. Környezeti hatások.

- Dombvidéki vízrendezés: a vízrendezés célja. Eróziós folyamat. Lejtők vízrendezése: műszaki beavatkozások. Vízmosásrendezés: vízmosás kialakulása, a rendezés módszerei, műtárgyai, biotechnológiai módszerek.

- Patakszabályozás: A vízfolyás természetes állapotának jellemzői, hordalékmozgás. Rendezési elvek, műtárgyak. Környezetbarát megoldások.

- Belterületi vízrendezés: Célok, műszaki megoldások. Az épített környezet elvárásai.

- Síkvidéki vízrendezés: A természetes állapot. A le-csapolás és talajvízszint-szabályozás alapelvei. Belvízelvezetés, belvízvédekezés.

- Folyó- és tószabályozás: A természetes állapotú folyó. Szabályozási célok, alapelvek, műtárgyak. Kotrások. Víziközlekedés: víziút kialakítása, műtárgyai. Hajóútkitűzés. Hajócsatornák. Állóvizek természetes állapota, a szabályozás céljai, módjai. Környezetbarát megoldások.

- Ármentesítés, árvízvédelem. Árvíz keletkezése. Az árvízvédelmi töltés. Árvízvédelmi készültség. Árvízi jelenségek és elhárítási módszereik. Vízminőségi kárelhárítás.

- Öntözés: szükségessége, célja, módszerei. Öntözővíz beszerzése, vízszétosztás, műtárgyak, művek.

- Halastavak: típusok, vízigény, vízellátás, üzem.

- Hévízhasznosítás.

Települési vízgazdálkodási feladatok:

- Víz- és szennyvízvizsgálatok. A vízvizsgálatok elemzési módjai. Víz- és szennyvízkémiai jellemzők meghatározása. Biológiai vízvizsgálatok.

- Vízellátás: Alapfogalmak. Vízbeszerzés. A vízkezelés alapműveletei és műtárgyai. Víztermelés - szállítás -elosztás feladatai és műtárgyai.

- Csatornázás: célok, alapfogalmak. Csatornázási rendszerek méretezése. Csatornahálózat elemei és műtárgyai. Csatornahálózat üzemeltetése.

- Szennyvíztisztítás: Mechanikai tisztítás és műtárgyai. A biológiai tisztítás berendezései. Az iszapkezelés berendezései. Kis szennyvíztisztító berendezések. Fertőtlenítés.

- Fürdők: fajtái, vízminőségi követelményei, üzemeltetés.

4.1.2. Földmérési feladatok

- Alapfogalmak.

- Vízszintes mérések:

= hosszmérés, szögkitűzés,

= derékszögű koordinátamérés.

- Szögmérés: a teodolit használata, szögmérés teodolittal. Iránymérés.

- Alappontsűrítések.

- Magasságmérés: A szintezés alapelve, a műszer és tartozékai. Vonal- és területszintezés. Hossz- és keresztszelvény szintezés. Trigonometriai magasságmérés. Körívkitűzés.

- Tahimetria: a tahimetria, a mérés végrehajtása.

- Mérési adatok feldolgozása.

- Fotogrammetria.

4.1.3. Környezetvédelmi feladatok

Rendszertan és ökológia

- Rendszertani alapfogalmak.

- Növényrendszertan.

- Állatrendszertan.

- Ökológiai alapfogalmak.

- Ökológia. Természetvédelem

- Feladatok. Védendő értékek megismerése. Természetvédelmi tevékenységek. Hatósági feladatok. Nemzeti park, tájvédelmi körzet.

- Természetvédelmi terület, fokozottan védett terület jellemzői.

Épített környezet védelme

- Építészettörténet. Népi építészet hazai tájegységenként.

- A műemlékvédelem és feladatai. Település és területfejlesztés.

Globális kérdések

- Népesedés, ipari civilizációs hatások, észak-dél probléma, trópusi esőerdők, időjárási kérdések, energia.

A föld védelme

- Termőföld védelme.

- Talaj védelme: szennyeződés és káros természeti folyamatok ellen.

- Ásványi kincsek védelme.

- Rekultiváció.

A levegő tisztaságának védelme

- Légszennyező anyagok, észlelés, mérés.

Műszaki megoldások a szennyezés csökkentésére.

Jogi szabályozás, hatósági feladatok.

A zaj és rezgés elleni védelem

- Alapfogalmak.

A környezeti zaj mérése.

- Jogi szabályozás, hatósági feladatok.

Hulladékgazdálkodás.

- Hulladékfajták.

- Hazai helyzet.

A szilárd települési hulladék: a városi szemét összetétele, a közszolgáltatás szervezete, szállítás.

A kommunális hulladék lerakóhelyei.

Kommunális hulladék művi ártalmatlanítása.

Jogi szabályozás, hatósági feladatok.

- Termelési, ipari hulladékok:

technológiák, jogi szabályozás.

- Veszélyes hulladékok:

ártalmatlanítási módok, veszélyességi kategóriák.

Nyilvántartás, jogi szabályozás, hatósági feladatok.

- Hulladékhasznosítás.

- Vizeink környezetvédelme.

Védett területek vízi munkái.

Vízfolyások környezetbe illő szabályozása.

Környezetbarát tószabályozás.

Vízminőségi kárelhárítás.

Hidrobiológiai laboratóriumi gyakorlat.

Baktériumok vizsgálata.

Moszatok, gombák, ostorosok vizsgálata.

Kerekesférgek, alsórendű rákok vizsgálata.

Halak és puhatestűek.

Vízi rovarok.

Biológiai vízminták kezelése.

Vízminősítő vizsgálatok.

4.1.4. Számítástechnikai feladatok

A számítógép fejlődésének története:

- Hardver alapismeretek.

IBM PC kompatibilis gépek felépítése.

Külső perifériák.

Az operációs rendszer, a DOS.

Hálózati alapismeretek.

A SUPERVISOR feladatai.

Utility programok.

Vírusok a számítógépben.

Szoftvervédelem.

Microsoft Windows operációs rendszer.

Word for Windows.

Szövegszerkesztők, kiadványszerkesztők:

- Programozási ismeretek

Az AutoCAD alapjai, rajzkészítés.

A műszaki Hidrológia programcsomag.

A térinformatika alapjai.

Térképészet, digitalizálás.

A térinformatika felhasználása.

Terepi adatgyűjtő rendszerek.

Fajták, adatok feldolgozása.

4.1.5.Építési ismeretek feladatok

- Műszaki geológiai és talajtan.

Ásványok és kőzetek.

Talajok típusai, talajosztályok.

Talajok fizikai és mechanikai tulajdonságai.

Építőipari anyagtan:

Kerámiák fajtái, műszaki tulajdonságai.

Építőfák fajtái, fizikai és mechanikai tulajdonságai.

Rőzse, gyep, nád és egyéb biotechnikai környezetbarát vízépítési anyagok.

- Fémek, az acél és alumínium felhasználása.

- Kötőanyagok:

mész, gipsz, cement.

Cementvizsgálatok, fajták.

- Betonok:

Beton és vasbeton fajták, jelölések.

A beton tulajdonságai.

Beton előre gyártás.

Feszített beton.

- Azbesztcement, a felhasználás környezetegészségügyi problémái.

- Habarcsok, osztályozás, tulajdonságok.

- Műanyagok.

- Fekete kötőanyagok, szigetelőanyagok.

- Festékek.

- Kőművesmunkák:

Szerszámok.

Kitűzések.

Teherhordó szerkezetek.

Kő- és téglakötések.

Előregyártott nagyelemek.

Pillérek, oszlopok.

Koszorúk, áthidalások.

Födémek.

Erkélyek, folyosók, lépcsők.

Válaszfalak, kémények, szellőzők.

Felületképzések, vakolatok.

Falazási munkák segédszerkezetei, állványok.

Fedélszerkezet.

Fa fedélszerkezetek, fedélszékek.

- Alapozások:

Síkalapok, mélyalapok: cölöp-, kút-, szekrény-keszon.

Résfalak.

Munkatér víztelenítések.

Dúcolások fajtái.

Szádfalkészítés.

Szigetelések.

- Zsaluzás:

Zsaluzatok anyagai, fazsaluzatok, nagytáblás zsaluzatok.

Földművek építése.

Medrek létesítése.

Hidromechanizáció.

Tereprendezés.

Töltésépítések.

- Bioépítési technológiák: gyeptakarók, nád, fűz telepítése.

- Gravitációs csővezeték építése.

- Szivattyútelepek.

- Szennyvíztisztító telepek.

- Kőművek és partburkolatok.

Partfalak, kikötők építése.

- Nyomócsővezeték építése.

- Vízadó kutak és vízkivételi művek.

- Útépítési és hídépítési alapfeladatok.

- Könnyűszerkezetes építéstechnológia.

4.1.6. Ábrázoló geometriai és műszaki rajzi feladatok

Térgeometriai alapok.

- Térelemek és kölcsönös helyzetük.

- Térelemek hajlásszöge.

- Térelemek távolsága. Ábrázoló geometria.

- Képalkotási módszerek.

- Kétképsíkos ábrázolás: pont, egyenes, sík ábrázolása.

- Sík és egyenes metszéspontja, két sík metszésvonala.

- Síkalapú testek síkmetszete és áthatása.

- Görbe vonalak ábrázolása, görbült felületek, forgásfelületek.

- Felületek kifejtése. Mérőszámos ábrázolás.

- Térelemek ábrázolása.

- Két sík metszésvonala, transzverzálisok.

- Terepfeladatok, földmunkálatok. Axonometrikus ábrázolás.

- Gyakorlati tengelykeresztek.

- Műszaki rajz.

- Szabványírás.

- Rajzi szelvények. Vonalvastagságok, méretarány, kótázás.

- Alaprajz, metszetek, nézet, axonometrikus kép.

- Épületmetszet.

- Vízépítési műtárgy ábrázolása.

- Földmunkaterv: helyszínrajz, hossz-szelvény, keresztszelvények.

- Kubatúraszámítás.

- Térképészeti rajzok.

- AutoCAD alkalmazások - számítógépes tervezés.

4.1.7. Gépészeti ismeretek feladatai

4.1.8. Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek feladatai

- Gazdasági ismeretek. A gazdaság szektorai. A gazdasági növekedés.

A gazdasági élet szereplői: az állam, a költségvetési intézmények, a vállalatok (állami, szövetkezeti, magán), gazdasági társaságok. A különböző egységek gazdálkodása.

Kalkuláció.

Építmények beruházása, fenntartása.

Vállalkozás: alapfogalmak, piaci mechanizmus, pénzgazdálkodás.

Adórendszer.

- Jogi ismeretek:

Erkölcs és jog.

Jogszabályok, jogalkalmazás, jogviszony.

Polgári jogi alapfogalmak.

Szerződések.

- Igazgatási ismeretek:

Igazgatás fajtái.

Államigazgatási eljárások.

Vízügyi szakigazgatás.

Környezetvédelmi szakigazgatás.

4.1.9. Statika és szilárdságtanfeladatai

- Statika

Alapfogalmak. Közös metszéspontú erők. Erőrendszerek. Egyensúly.

Tartószerkezetek. Támaszerő. Belső erők. Rácsos tartók. Terhek és hatások.

- Szilárdságtan

Alapfogalmak. Keresztmetszeti jellemzők. Húzás. Nyomás. Nyírás, hajlítás.

- Vasbeton szerkezetek: Alaptulajdonságok. Vasbeton rúdszerkezetek. Vasbeton felületszerkezetek. Földművek. Talajmechanikai jellemzők. Rézsűállékonyság.

Földnyomás. Alapozások szilárdságtani méretezése.

4.2. Követelmények

4.2.1. Vízgazdálkodási témakör elméleti követelményei

- Az időjárási elemek ismerete. Az elemi adatfeldolgozás - idősarok, területi eloszlás - ismerete.

A csapadékkal kapcsolatos folyamat értelmezése.

- A víz természeti körforgásának elemzése, a vízháztartás elemeinek ismerete. A meder, a vízállás, a vízhozam, a hordalék, a jégképződés értelmezése, a folyamatok összefüggéseinek bemutatása.

Az állóvizek és folyóvizek jellemzése. A felszín alatti vizek rendszerezése, a források ismertetése.

4.2.1.1. Hidrometria

- A vízállásészlelés részletes ismerete, az adatok értékelése önálló alkalmazás szintjén.

A mederfelvételi módok részletes ismerete, a felvételek megszervezése, az adatok értékelése, feldolgozása önálló alkalmazás szintjén. Az eseti vízhozammérési módok részletes ismerete, a mérések megszervezése, adatértékelés és feldolgozás önálló alkalmazás szintjén.

Ismerni kell a vízhozammérést műtárgyakkal.

A hordalék - lebegtetett, görgetett - mérési módszereinek ismerete. A jégmérés ismerete.

A talajvízkutak mérési eljárásának ismertetése.

4.2.1.2. Hidrográfia

- A vízállásadatok rendszerezése az elemi adatfeldolgozási eljárások ismerete: vízállás, idősor, gyakorisági, tartóssági adatfeldolgozás.

A vízhozamgörbe önálló elkészítése, a mérce kapcsolati vonal önálló elkészítése.

Hidrológiai hossz-szelvény szerkesztése. Vízkészletgazdálkodási hossz-szelvény ismerete.

Csermák-képlet, racionális vízhozamszámítási módszer önálló végrehajtása.

Számítógépes adatfeldolgozás ismerete.

4.2.1.3. Vízminőség

A víz fizikai és kémiai jellemzőinek rendszerezése, felsorolása, az egyes jellemzők leírása.

A víz biológiai és bakteriológiai jellemzőinek rendszerezése, felsorolása, az egyes jellemzők leírása.

4.2.1.4. Hidraulika

A hidrostatikai fizikai jelenségek elemzése, az Euler-té-tel értelmezése, a víznyomásábrák szerkesztése, nyomóerő számítás.

A Bernoulli-tétel értelmezése szabad felszíni vízmozgás és nyomás alatti vízmozgás esetén.

Veszteségek számítása, méretezési feladatok önálló végrehajtása. Az edényből való kifolyás értelmezése, műtárgy hidraulikai alapösszfüggések ismerete, alkalmazás méretezési vízhozamszámítási esetekben.

A talajvíz mozgás (Darcy-törvény) ismerete, kutak vízadó képességének számítása.

4.2.1.5. Területi vízgazdálkodás

- A vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenységek felsorolása, jellemzése.

4.2.1.6. Tározás

- A tározási komplex célok felsorolása a tározók fajtáinak elemzése. A tározás műtárgyainak ábrázolása, rendszerezése a tározók üzemi feladatainak ismertetése. A vízjárási és környezeti hatások elemzése.

4.2.1.7. Vízlépcsők

- A komplex hasznosítás felsorolása, elemzése.

A műtárgyak felismerése. A vízi közlekedés feltételeinek ismerete. A vízlépcsők üzemeltetésének bemutatása, a járulékos létesítmények felsorolása. A vízlépcső környezeti hatásainak elemzése.

4.2.1.8. Vízerő-hasznosítás

- A vízienergia-hasznosítás alapjainak ismerete.

A turbinafajták felismerése. A vízi erőművek felsorolása esés alapján. Környezeti hatások elemzése.

4.2.1.9. Dombvidéki vízrendezés

- Az eróziós folyamat bemutatása. A lejtők rendezésének műszaki megoldás felsorolása.

A vízmosásrendezés műtárgyainak ismerete, az építési anyagok ismerete, a biotechnika alkalmazásának bemutatása.

4.2.1.10. Patakszabályozás

- A szakaszjelleg, a hordalékmozgás összefüggéseinek elemzése. A szabályozási műtárgyak ábrázolása, a helyszínrajz, hossz- és keresztszelvények ábrázolása. A szabályozási elvek ismerete.

4.2.1.11. Belterületi vízrendezés

- Céljainak ismerete. Műszaki megoldások felsorolása. A belvízöblözetek kialakulásának ismertetése. A lecsapo-lás, belvízelvezetés elemzése. A belvízöblözet műtárgyainak felsorolása és felismerése. A kárelhárítás - védekezés ismertetése.

- A természetes állapotú folyó jellemzése. A szabályozás céljainak ismerete, a szabályozási tervkészítés bemutatása. A hossz- és keresztirányú szabályozási művek ábrázolása.

A kotrási munkák ismertetése.

- A hajóútkitűzés ismertetése.

- A hajócsatornák ismertetése.

- A természetes állapotú állóvizek fajtáinak felsorolása, feliszapolódás, erózió hatásainak elemzése. A tószabá-lyozás műtárgyainak felsorolása.

- Az árvizek keletkezésének elemzése. Árvízmentesítő módszerek leírása. Az árvízvédelmi töltés hazai szabványának ismerete.

Töltéstípusok ábrázolása. Készültségi fokozatok jellemzése. Az árvízi jelenségek elemzése, a védekezés műszaki megoldásainak ismertetése.

- Leggyakoribb vízszennyezések felsorolása, a szennyező hatások elemzése.

Havária jellegű vízszennyezés esetén alkalmazott módszerek ismertetése.

- A csapadék időbeni eloszlása és a vízigény elemzése.

- Öntözési módok ismerete.

Az öntözővíz mennyiségi és minőségi jellemzés, beszerzési módok ismerete. A csatornák, csővezetékek, műtárgyak és szerelvények funkcionális ismertetése és ábrázolása. Az öntözési üzem megszervezése, az öntözővíz mérésének ismerete.

- A halastavak rendszerezése, a tó típusok felismerése, a műtárgyak ábrázolása. Tógazdaság üzemének ismertetése.

- Hazai hévizek jellemzése. Hasznosítási lehetőségek felsorolása.

- Települési vízgazdálkodás

Vízmintavétel és tartósítás szabályainak ismerete. Az elemzés módszereinek bemutatása, vízkémiai laboratóriumi eljárások ismerete.

A biológiai vízvizsgálatok megszervezése és ismertetése.

A települési vízigény elemzése. A felszíni és felszín alatti vízbeszerzés műtárgyainak ismerete, a folyamatok elemzése, a kezelés műtárgyainak ábrázolása. A vízelosztás hálózatának elemzése, veszteség, nyomás, műtárgyak, szerelvények, üzem szempontjából. A tárolás műtárgyainak üzeme és ábrázolása. Vízmű üzemek bemutatása, hibafeltárás és -elhárítás feladatainak ismerete.

- A települési folyékony hulladék keletkezésének és összetételének elemzése.

Csatornázási rendszerek ismertetése. Csatornaméretezési eljárások ismerete. Az egyesített és elválasztó rendszer műtárgyainak ábrázolása. A csatornakarbantartás feladatainak ismerete. A hibaelhárítás megszervezése, a munkák bemutatása.

- A települési szennyvíz összetételének felsorolása. A szennyvíz tisztításának technológiai ábrázolása. A mechanikai tisztítás biológiai, kémiai lépéseinek felsorolása, a tisztítási lépések elemzése, a műtárgyak ábrázolása, a folyamatok értelmezése.

A kinyert rácsszemét, homok, zsír, olaj, benzin, iszap kezelésének ismertetése, a műtárgyak ábrázolása.

Kis szennyvíztisztító berendezések ismertetése.

A fertőtlenítés ismertetése. Nagyobb tisztítóhelyek ismerete.

- A fürdők fajtáinak ismertetése. A gyógytisztasági, strandfürdők rendszerezése, a fürdőüzem leírása. A vízminőségi követelmények ismerete, a vízmegforgatás leírása.

4.2.2. A Vízgazdálkodás témakör gyakorlati követelményei

- Hidrometeorológiai műszerkert üzemeltetési feladatainak ismerete.

Csapadékészlelés végrehajtása ombrométer, ombrog-ráf.

Hómérés.

Hőmérsékletészlelések végrehajtása: talaj-, víz-, levegő hőmérséklet.

Légnyomás mérése.

Párolgás mérése, páratartalom mérése.

Szélmérés.

Beszivárgás mérése.

A műszerek hibáinak felismerése.

Jegyzőkönyvek készítése.

Mérési adatok ellenőrzése.

Elemi adatfeldolgozások végrehajtása, adatellenőrzése.

- A természetes állapot - meder, hordalék, jégviszonyok - megfigyelése.

Erózió jelenségeinek megfigyelése.

- A lapvízmérce és rajzoló vízmérce telepítésének végrehajtása, észlelések, jegyzőkönyvezés.

A medrek felvételének megszervezése, a munka önálló végrehajtása, jegyzőkönyv készítése.

A szondirtachio grafikus mederfelvétel megtekintése.

Echolot, echográf adatok felismerése, értékelése.

Köbözés, vízhozammérés önálló megszervezése, végrehajtása.

Hígulásos vízhozammérés megtekintése.

- Forgószárnyas vízsebességmérő műszer önálló használata, egyszerű hibajavítása, karbantartása. A műszerrel vízhozammérés megszervezése, önálló végrehajtása, jegyzőkönyvezése.

Vízhozammérő műtárgyak felismerése, a műtárgyhitelesítés végrehajtása.

Lebegtetett hordalék mintavétele, a minta elemzése.

Talajvízszint-észlelő kút vízállásészlelése.

- Vízhozamgörbe szerkesztése.

Gyakoriság, tartóssági görbe szerkesztése. Hidrológiai hossz-szelvény szerkesztése.

Árvízszámítási képletek alkalmazása méretezési feladatokban.

- Vízmintavétel végrehajtása. Vízminőségi laboratóriumi megfigyelések és vízminősítő mérések.

- Szabad felszíni vízmozgás bemutatása üvegcsatornában.

Műtárgy hidraulikai megfigyelések.

Edényből való kifolyás kísérleti bemutatása.

Nyomás alatti vízmozgásveszteség bemutatása és mérése laboratóriumi modellen.

Szivárgáshidraulikai jelenségek megfigyelése laboratóriumi szivárgási medencében.

- Tározók és vízlépcsők megtekintése tanulmányi szemlén.

Vízmosásrendező műtárgyak felismerése. Patakszabályozási terv készítése. Belterületi vízrendszeri terv felismerése.

- Belvízrendezési terv ismerete.

Természetes állapotú folyó törvényszerűségeinek megfigyelése terepasztalon, tanulmányi szemlén.

A vízi közlekedés műtárgyainak felismerése.

Környezetbarát szabályozási művek ismerete.

Az árvédelmi töltésben és környezetében jelentkező árvízi jelenségek felismerése és az elkészítés módszereinek alkalmazása.

Vízminőségi kárelhárítási gyakorlat megfigyelése.

Öntözési módok, műtárgyak, vízgépészeti technikák felismerése.

Adott terület esőztető öntözésének önálló megszervezése, végrehajtása.

Kutak üzemeltetése.

- Ivóvíztisztító telepen üzemi gyakorlat.

Ivóvíz nyomóerő ellenőrzése, hibafelismerés munkáiban részvétel, kivitelezés. Házi bekötés készítése. A tárolás műtárgyainak üzemeltetése. Vízmérések végrehajtása. Védőterületek üzemeltetése.

- Csatornahálózat műtárgyainak felismerése. Üzemeltetési hibaelhárítási munkálatok megfigyelése. Szennyvíztisztító telep megtekintése, az üzemi feladatok ismerete.

4.2.3. Földméréstan témakör elméleti követelményei

- Helymeghatározások rendszerezése. Mértékegységek ismerete.

- A vízszintes mérések eszközeinek ismerete, a mérési alapműveletek ismerete.

A hosszmérés eszközeinek ismerete, a hosszmérési módok ismerete. Korszerű távmérési eszközök mérési alapelveinek ismerete.

A szögkitűzés műszereinek ismerete. A mérési adatok rögzítésének ismerete.

A derékszögű koordinátamérés szervezésének és a mérés végrehajtásának ismerete.

- A teodolit és tartozékainak felsorolása, a használat bemutatása. A szögmérési eljárás részletes ismerete.

- A koordinátarendszerek ismerete, az irányszög értelmezése, koordinátaszámítás végrehajtása.

A háromszögelés ismerete.

A sokszögelés értelmezése, sokszögvonalak bemutatása, számítási, szerkesztési módok ismerete.

A szögmérési jegyzőkönyv használata, a szabályok betartása. Az ellenőrzések részletes ismerete.

- Magasságmérés elvének ismerete. A szintezőműszer és tartozékainak bemutatása, a mérési szabályok betartása. A jegyzőkönyv vezetése, a mérés megszervezése. Területszintezési szabályok ismerete, szintvonalas térkép önálló szerkesztése mérési adatokból.

Hossz- és keresztszelvény szintezés szabályainak betartása, a jegyzőkönyv vezetése, a mérés megszervezése, szintvonalas térképről szelvények önálló szerkesztése.

- A trigonometriai magasságmérés alapelvének ismerete.

A mérés megszervezésének, végrehajtásának ismerete.

- A körívkitűzés alapeseteinek felsorolása. Főpontok és részletpontok kitűzési módjainak rendszerezése.

A körívkitűző segédkönyv ismerete.

- Tahimetriai alapok értelmezése. A különböző tahiméterek felismerése, bemutatása.

A tahimetrálás ismerete, különböző feladatokra alkalmazás.

- A felmérés és térképezés értelmezése. Az adatfeldolgozás lehetőségeinek ismerete. Különböző célú térképek felismerése. Közműtérképek készítése.

Műtárgyakhoz kapcsolódó felmérések, ábrázolási feladatok ismerete.

- Fotogrammetriai feladatok felsorolása, vízügyi környezetvédelmi alkalmazások rendszerezése.

Alapfogalmak értelmezése, eszközök ismertetése, felvételek értékelése.

4.2.4. Földméréstan témakör gyakorlati követelményei

- A geodéziai feladatok közül a vízügy és a környezetvédelem területén alkalmazott, a napi gyakorlathoz tartozó méréseket a tanulóknak önállóan kell megszervezni és végrehajtani.

- A különböző műszereket fel kell ismerni, azok mérőképességét ellenőrizni kell, a használatukban gyakorlottnak kell lenni.

A mérésekhez, feldolgozásokhoz szükséges táblázatokat, kézikönyveket önálló munkában kell alkalmazni.

A mérési eredményeket önállóan értékeljék a mérések során. Az elkövetett hibákat ismerjék fel. A mérési jegyzőkönyvek vezetésének szabályait ismerjék, tudjanak önállóan jegyzőkönyvet vezetni. Tudják ábrázolni a jegyzőkönyvi eredményeket.

- Önállóan hajtsák végre egyenesek kitűzését, hosszmérést mérőszalaggal és közvetett módon.

- Ismerjék a teodolit szerkezeti részeit, tudjanak teodolitot vizsgálni. Önállóan hajtsák végre a ponraállást, állótengely függőlegessé tételét, az irányzást, a leolvasásokat különböző mikroszkópon. Ismerjék fel a különböző teodolitokat.

Tudjanak szöget mérni, tartsák be a jegyzőkönyvvezetés szabályait.

- Szervezzék meg a sokszögelés előkészítő munkáit, tűzzék ki a sokszögvonalat, önállóan végezzék el a mérést. A sokszögpontok koordinátáinak kiszámítása után önállóan ábrázolják a mérés eredményét. Ismerjék és végezzék el az ellenőrzést.

- Ismerjék a szintezőműszerek működését, tudjanak li-bellás és automata szintezőműszerrel mérni, jegyzőkönyvet vezetni és kiszámolni.

Önállóan tudják végrehajtani a vonalszintezést, területszintezést. Önállóan legyenek képesek töltések és medrek keresztszelvény felvételére. Tartsák be a jegyzőkönyvvezetés szabályait, ábrázolják a mérési eredményeket. Ismerjék fel a műszerfajtákat.

- Szervezzék meg a trigonometriai magasságmérést, önállóan hajtsák végre a mérést és az eredmények feldolgozását.

Ismerjék a tahiméterek főbb típusait, tudjanak a szabályok betartásával önállóan mérni.

Önállóan szerkesszenek mérési adatok alapján szintvonalas helyszínrajzot.

- Önállóan tűzzenek ki dokumentáció alapján vonalas létesítményt, kisebb műtárgyat.

Értsék a poláris koordinátamérést, tudják a szögfelrakó-kat alkalmazni.

Önállóan végezzék el a derékszögű koordináta mérést, az adatok feldolgozását.

Önállóan végezzék el a víz- és csatornamű hálózat egy szakaszának állapotfelvételét a mérési adatok szabályos feldolgozását.

4.2.5. Környezetvédelem témakör elméleti követelményei

- A tanulók ismerjék a biológiai rendszertan alapfogalmait.

Rendelkezzenek a növény- és állatrendszertan területén részletes ismeretekkel, alapvetően a hazai előfordulású növény- és állatfajtákat illetően.

Ismerjék és sorolják fel ezeket, azonosítsák leggyakoribb védett előfordulási helyeiket.

- Értsék az ökológia alapösszefüggéseit, ismerjék az alapfogalmakat. Ismerjék az ökoszisztémák főbb típusait, adjanak leírást a magyarországi előfordulásokról.

- Ismerjék a védendő értékeket, sorolják fel és jellemezzék ezeket. Határozzák meg a természetvédelmi feladatait, rendszerezzék azokat. Ismerjék a természetes állapot fenntartásához szükséges műszaki beavatkozásokat, a kármegelőzés módszereit.

- Ismerjék a természetvédelem hatósági feladatait.

Ismerjék a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, a fokozottan védett terület jellemzőit, rendszerezzék az egyes területhez tartozó tevékenységeket.

- Földrajzi tájegységenként ismerjék és jellemezzék Magyarország védett területeit, ismerjék a legfontosabb geológiai, vízi, flóra és fauna egyedi különlegességeket, melyek védettek.

- Ismerjék a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, a turizmus hatásait a védett területeken.

- Az épített környezet védelme érdekében rendszerezett építészeti stílustörténeti ismeretekkel rendelkezzenek. A magyarországi népi építészet stílusjegyeit ismerjék fel, tájegységenkénti ismereteik legyenek.

- A hazai egyedi műemlékeket, műemlékegyütteseket ismerjék fel, tárgyi ismereteik legyenek róluk. Ismerjék a műemlékvédelem tevékenységét, nyilvántartását.

Ismerjék a korszerű településszerkezetet, a város, a község fejlesztésének környezetbarát elveit. A településfejlesztés és a környezeti állapot javításának módjait ismerjék.

- Ismerjék és értsék a környezettel kapcsolatos globális összefüggéseket.

Sorolják fel a demográfiai adatokat, rendszerezzék az ipari termelés különböző hatásait és ismertessék azokat. Elemezzék a fejlődő országok problémáit, az iparilag fejlett térségek tevékenységét.

- Ismerjék a trópusi őserdők problémáit, elemezzék az időjárással kapcsolatos jelenségeket.

- Rendszerezzék az energiatermelés módjait, elemezzék azok hatásait. Részletesen ismerjék a megújuló energiaforrások - nap, szél, víz - felhasználásának kérdéseit, hatásait.

- Ismerjék a föld védelmével kapcsolatos alapfogalmakat, a termőtalaj, az ásványi kincsek, a kőzetek jellemzőit, földrajzi előfordulásait hazánkban.

Ismerjék a hazai földtörvény főbb előírásait.

Ismertessék a talajon leggyakoribb szennyező forrásait ipari, mezőgazdasági, kommunális hatásokra.

Ismerjék azokat a káros természeti folyamatokat, melyek a termőtalaj lepusztulásához vezetnek. Ismerjék a talajvédelem megelőző és kárelhárító munkálatait szennyezés ellen.

- Ismerjék azokat a műszaki beavatkozásokat, melyekkel elkerülhető a talajpusztulás.

- Legyenek tájékozottak a bányaművelés, külszíni fejtés alaptevékenységeiben, ismerjék a jelentkező környezeti károkat, a karszt-, réteg-, mélységi vizek viselkedését.

Ismerjék a rekultiváció feladatait.

- Sorolják fel a levegőt szennyező leggyakoribb szilárd és gáznemű anyagokat, ismerjék azok élettani hatásait.

Ismerjék a leggyakoribb kibocsátókat ipar, közlekedés, energiatermelés területeken.

Ismerjék az emisszió, imisszió mérését, a leggyakoribb méréstechnikai eljárásokat.

Értelmezzék az egészségügyi határértékeket, a települési szmog kialakulását.

- Ismerjék azokat a leggyakoribb műszaki megoldásokat, melyekkel a kibocsátás csökkenthető.

Ismerjék a savas eső kialakulását, hatásait.

Ismerjék a levegő tisztaságának védelme érdekében kialakított jogi szabályozás, hatósági tevékenység fő feladatait.

- Rendszerezzék a leggyakoribb ipari, közlekedési zajforrásokat.

Ismerjék a zaj és rezgés élettani hatásait. Ismerjék a környezeti zaj mérésének módjait.

A közlekedési zaj mérséklésének műszaki megoldásait mutassák be. Legyenek tájékozottak e szakhatóság feladataiban.

- Rendszerezzék a hulladékfejtéseket, jellemezzék azokat összetétel és környezeti hatás szempontjából.

- Ismerjék a szilárd települési hulladék összegyűjtésének, elszállításának szervezését, eszközeit, a hulladék-lerakóhelyek kijelölésének elveit, a hulladék kezelését.

Ismerjék e telepek üzemeltetési megoldásait, a hulladékégetők üzemét.

Legyenek tájékozottak e hatósági feladatokban.

- Legyenek tájékozottak a főbb ipari technológiák hulladékainak tulajdonságairól, azok kezeléséről.

Ismerjék a leggyakoribb veszélyes hulladékokat, azok hatásait az élő szervezetre, a veszélyes hulladékok tárolásának előírásait, ezek kezelési technológiáit.

Legyenek tájékozottak a szükséges hatósági tevékenységről.

Ismerjék a hulladékok hasznosításának lehetőségeit.

- Értsék a környezetbarát vízrendezés alapelveit. Legyenek tájékozottak a védett területek állapotfenntartásához szükséges vízügyi munkákban.

Ismerjék a vízfolyás és tószabályozás környezetbe illő szabályozás műveit.

A vízminőségi figyelőszolgálatot és a kárelhárítás műszaki megoldásait ismerjék.

4.2.6. Környezetvédelem témakör gyakorlati követelményei

- Legyenek képesek növény- és állathatározó használatával felismerni hazai védett fajokat.

Vegyenek részt védett területen terepgyakorlaton, ismerjék meg a természetvédelem feladatait.

- Ismerjék meg tanulmányi szemléken a hazai népi építészet, védett műemlékek kiemelt objektumait.

- Ismerjék fel a leggyakoribb hazai ásványokat, ritka kőzetfajtákat.

- Mérjék a levegőszennyeződést, látogassanak környezetvédelmi laboratóriumot.

- Lássanak települési hulladéktároló, -ártalmatlanító telepet.

- Hidrológiai laboratóriumi gyakorlat keretében vizsgálják a vízi élővilág egyedeit, legyenek gyakorlottak a vízminták kezelésében.

4.2.7. Számítástechnika témakör elméleti és gyakorlati követelményei

4.2.7.1. Történelmi áttekintés, hardver alapismeretek

- Ismerjék a tanulók a számítógép generációit, Neumann János nevét és a Neumann-elvet, a byte fogalmát.

Ismerjék az iskolában megtalálható összes hardvereszköz felhasználásának lehetőségeit, az IBM gépek alaplapját, a csatlakozásokat, az IBM PC kompatíbilis gépeken alkalmazott monitortípusokat, felbontásukat.

Önállóan képesek legyenek IBM kompatíbilis gép összerakására vagy új bővítőkártya behelyezésére, a csatlakozókat fel tudják ismerni. Ismerjék az iskolában található nyomtató(k) működési elvét, illetve a mátrix - tintasugaras - és lézernyomtatókat.

4.2.7.2. Az operációs rendszer, a DOS

- Ismerjék a tanulók a következő fogalmakat: operációs rendszer, file, directory. Ismerjék a fontosabb belső és külső DOS parancsokat, önállóan tudjanak egyszerű batch file-t írni, mágneslemezt formázni, másolni.

Ismerjék az AUTOEXEC.BAT és CONFIG.SYS file-ok jelentőségét, tudjanak rendszerlemezt formázni.

Ismerjék a cache fogalmát merevlemez és memória esetén.

Ismerjék a backup fogalmát, a DOS fontosabb hibaüzeneteit, a hibák elhárításának módját.

4.2.7.3. A SHELL programok, lehetőségeik

- Rendelkezésre álló shell programmal a tanulók tudjanak bánni. Képesek legyenek pl. az AUTOEXEC.BAT és a CONFIG.SYS file-ok módosítására a beépített editorral, ismerjék és értsék a menü fogalmát, használatát. Tudjanak file-okat másolni floppyról merevlemezre és viszont.

4.2.7.4. Hálózati alapismeretek

Rendelkezésre álló hálózatban a tanulók önállóan képesek legyenek a hálózat segédprogramjainak alkalmazására. Értsék a hálózat, az erőforrásmegosztás, a hálózati jogosultság fogalmát.

NOVELL hálózatban képesek legyenek alapvető SUPERVISOR-i feladatok ellátására, azaz új felhasználó beírása a hálózatba, jogosultságok adása, elvétele, file titkosítás, másolásvédelem, a rendszer bejelentkezés módosítása stb.

Ismerjék a LAN (Local Area Network) és WAN (Wide AreaNetwork) fogalmát, a BBS-ek jelentőségét. Ha az iskolának lehetősége van, lássanak a tanulók BBS használatot.

4.2.7.5. Utility programok

Ismerjék a tanulók a utility fogalmát, szükségességét a DOS mellett. Önállóan tudjanak alkalmazni valamilyen nyomtatókezelő programot (pl. iskolai faliújság készítés), másoló programot. Szükség esetén tudják használni a magyar ékezetes karakterkészletet, képesek legyenek egyszerű rajz elkészítésére tetszőleges rajzprogrammal (nem AutoCad) . Önállóan tudjanak backup-ot készíteni a merevlemez egy részéről.

Ismerjék a ShareWare fogalmát, beszerzésének módját, a másolási jog fogalmát.

Képesek legyenek egy főbb file-ból álló könyvtár összetömörítésére, tárolására. Értsék ennek jelentőségét a backup szempontjából.

4.2.7.6. Norton Utilites csomag

- A tanulók önállóan tudják alkalmazni a programcsomagot biztonsági formázásra, sérült lemezek adatvisszaállítására, gyors directory váltásra, a hardver pontos megismerésére (pl. ismeretlen számítógépen), a merevlemez teljesítőképességének ellenőrzésére, javítására.

4.2.7.7. Vírusok a számítógépben

- Ismerjék és értsék a tanulók a vírusok fogalmát: működési elvüket, fajtáit, a vírusokban rejlő veszélyeket. Önállóan legyenek képesek a megfelelő víruskereső program kiválasztására és víruskeresésre, az esetleg megtalált vírus lehetőség szerinti kiirtására.

4.2.7.8. Szoftvervédelem

- Ismerjék a tanulók a szoftvervédelem, a hardverkulcs, a kulcslemez fogalmát, önállóan tudják ezeket alkalmazni védett programok futtatására.

4.2.7.9. A Microsoft Windows operációs rendszer

- Ismerjék a tanulók a grafikus környezet, az ablak, a legördülő menü, az ikon fogalmát, önállóan tudják ezeket kezelni.

Értsék a multitasking és a spool fogalmát, jelentőségét, lehetőségeit, lássanak egyszerű példát Windows alatt.

A gép hardverjének, hálózati lehetőségeinek ismeretében legyenek képesek önállóan a Windows installálására kézikönyv segítségével. Önállóan tudják használni az ACCESORIES néhány programját, ismerjék a fontosabb grafikus formátumokat.

Ismerjék és értsék a lapleíró nyelvek alkalmazásának szükségességét, előnyeit, a PostScript és a TrueType kapcsolatát a WYSIWYG megjelenítéssel.

Ismerjék a számítógépes multimédia fogalmát.

4.2.7.10. Szövegszerkesztők, kiadványszerkesztők

- A tanulók önállóan legyenek képesek egy többoldalas szöveg előállítására számítógépen.

Ismerjék az adott editor korlátait, különösen a magyar helyesírás szempontjából.

Ismerjék a WYSIWYG (Wat You See Is What You Get) fogalmát, képesek legyenek teljes magyar betűkészletet használó editorral szöveget előállítani. (Ahol van, ott használjanak magyar helyesírás-ellenőrzőt) .

Ismerjék a tanulók az egyszerű szövegszerkesztő és a kiadványszerkesztők közötti különbséget. Ismerjék az egyszerűbb nyomdatechnikai fogalmakat.

4.2.7.11. Programozási alapismeretek

- Ismerjék a tanulók a kettes és tizenhatos számrendszereket, képesek legyenek alapműveletek elvégzésére, illetve átszámításokra. Ismerjék a matematikai logika elemeit, műveleteit, a logikai kapukat. Önállóan legyenek képesek egyszerű logikai kapcsolások megtervezésére és az igazságtáblázat elkészítésére a matematikai modell alapján.

Értsék az algoritmus fogalmát, az algoritmikus gondolkodást, az algoritmusleíró eszközöket.

Legyenek képesek önállóan folyamatábra készítésére, ismerjék az alkalmazható szimbólumokat.

Ismerjék a fontosabb programozási nyelveket, ezek főbb felhasználási területeit.

4.2.7.12. A választott programnyelv alapjai

- Ismerjék és értsék a tanulók az interpreter és a compi-ler különbségét, előnyeit, hátrányait, a könyvtár (unit) fogalmát.

Ismerjék a választott nyelv egyszerű és strukturált típusait, a konstans, a változó, az eljárás, a függvény fogalmát. Ismerjék a folyamatábrával tanult fogalmak nyelvi megvalósítását, legyenek képesek egyszerű folyamatábrával megadott algoritmus programjának elkészítésére.

4.2.7.13. Az AutoCAD alapjai

- Ismerjék a tanulók az egyszerű síkalakzatok (egyenes szakasz, kör, körív, ellipszis) koordináta-rendszerben történő egyértelmű megadásának módjait.

Önállóan legyenek képesek az AutoCAD program menüinek és a rajzelemek kezelésére, vonaltípus, rétegek váltására, objektumok törlésére, másolására, mozgatására, tükrözésére stb., blokkok használatára, méretezések megadására. Ismerjék az alkalmazható betűkészleteket, írásmódokat.

Lássanak 3 dimenziós rajzokat, ismerjék a vetületek előállítását.

4.2.7.14. A választott programnyelv mélyebb megismerése

- Ismerjék a tanulók a rendelkezésre álló gépek grafikus lehetőségeit (felbontás, színek száma), a grafikus képernyő inicializálását adott felbontásra. Önállóan legyenek képesek a grafika utasításainak (pont, egyenes, körív rajzolás, bitminta kitöltés, ablak tárolás, mentés, törlés, betűtípusok, szövegírás grafikában) alkalmazására. Önállóan tudják a hanggenerátort programozni.

Önállóan tervezzenek meg és állítsanak elő egyszerű adatbázis file-t, ismerjék az adatbázis fogalmát, megtervezésének alaplépéseit. Halljanak adatbáziskezelő nyelvekről, szabványokról (dBase, Clipper, FoxBase, Oracle, SOL) .

Ismerjék a tanulók a team munka lehetőségeit, alkalmazási módját. Legyenek képesek önálló programmal más program kimeneteként előállított adat kezelésére (pl. AutoCad DXF file-ban tárolt rajz megjelenítése grafikus képernyőn) .

4.2.7.15. A térinformatika alapjai

- Ismerjék a tanulók a térinformatika fogalmát, a térképek raszteres és vektoros földolgozásának módját, ezek alkalmazásának előnyeit, hátrányait.

Ismerjék és önállóan alkalmazni tudják a térképdigitalizálás hardver eszközeit. Legyenek képesek az AutoCad (vagy ennek hiányában más 3D-s rajzprogram) segítségével önállóan egyszerű térkép digitalizálására.

Rendelkezésére álló konkrét térinformatikai program kezelésére önállóan legyenek képesek.

4.2.7.16. Az AutoCAD mélyebb ismerete

- Legyenek képesek önállóan műszaki rajz elkészítésére AutoCad-ben. Ismerjék az AutoCad lehetőségeit, korlá-tait.

4.2.7.17. Terepi adatgyűjtő rendszerek

- Ismerjék a tanulók a számítógéppel segített terepi adatgyűjtés fogalmát, lehetőségeit, a mérhető mennyiségeket, a szükséges (hordozható, telepes) számítógépeket, a mérő átalakítók működési elvét (nagy vonalakban) .

Ismerjék a számítógépes szabályozás lehetőségeit, váz-latszerűen a működési elvét (adatgyűjtés-szabályozási algoritmus-beavatkozás) . Halljanak az öntanuló rendszerekről.

4.2.7.18. Kitekintés más számítógéprendszerek felé

- Ismerjék a PC kategóriában elterjedt más géptípusokat, azok hasonlóságát, különbözőségét az IBM PC gépekhez képest (mindenképpen ismerjék az Apple, IBM PS/2 és VAX gépeket) Ismerjék az UNIX operációs rendszer nevét, a nyitott rendszerek elvét, az UNIX főbb eltéréseit a DOS-tól.

Ismerjék az objektumorientált operációs rendszerekhez kapcsolódó alapfogalmakat.

4.2.8. Építési ismeretek témakör elméleti és gyakorlati követelményei

- Ismerjék az ásványok és kőzetek kialakulásának folyamatát, tudják rendszerezni a fő kőzetalkotó ásványokat, legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat.

- Tudják rendszerbe foglalni a fő kőzetcsoportokat ásványi alkotóik és fizikai tulajdonságaik alapján.

- Legyenek képesek elméleti és kőzetmintákon szerzett gyakorlati ismereteik alapján felismerni a fő kőzetcsoportok legfontosabb elemeit.

- Ismerjék a kőzetrétegek településének műszaki- geológiai alapfogalmait. Legyen ismeretük a fontosabb kőzetek földrajzi eloszlásáról.

- Ismerjék a vízépítési terméskövek tulajdonságait, a kőtermékek jelöléseit. Tudjanak a kőbányászat környezetés talajvédelmi összefüggéseiről, hatásairól.

- Ismerjék a talajok kialakulásának folyamatát és a genetikai talajosztályozást.

- Ismerjék a talajon főbb típusait.

- Ismerjék a legfontosabb talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, tudjanak vízgazdálkodásuk minőségéről.

- Legyen ismeretük a jellemző magyar talajok földrajzi eloszlásáról. Tudjanak azonosítani néhány jellemző talajfajtát.

- Ismerjék a talajok osztályozásának szabványos módjait.

- Legyenek képesek a talajok fejtésosztályba sorolására.

- Ismerjék a talajfeltárás különféle módszereit, eszközeit, szerszámait.

- Ismerjék a talajok fizikai és mechanikai jellemzőit, tudják a szemszerkezettel összefüggő alapfogalmakat.

- Ismerjék a talajfázisok jellemzőit: víztartalom, hézagtényező, hézagtérfogat, telítettség, testsűrűség, halmazsűrűség, relatív tömörség, s legyenek képesek ezek értékeit adatokból kiszámítani.

- Ismerjék a konzisztencia határok vizsgálatának módszereit.

- Tudják értelmezni a folyási, a sodrási, illetve a zsugorodási határt, valamint a relatív konzisztencia indexet.

- Legyen fogalmuk a talajok vízáteresztő képességéről (mértékegységek, értékek) .

- Ismerjék a legfontosabb talajmechanikai jellemzőket.

- Ismerjék a kerámiák alapanyagait, a kerámiák gyártásának lényegét, a kerámiák választékát.

- Ismerjék az építőfák - építési szempontból - tulajdonságait.

- Ismerjék a fa szerkezetét, fizikai és mechanikai tulajdonságait, az egyes fajok jellegzetes tulajdonságait, építésre való alkalmasságát.

- Legyen áttekintésük a fatermékekről, a termékjel és a minőség, illetve a méretek összefüggéséről.

- Ismerjék a fa hibáit és értsék a fakitermelés és felhasználás környezeti ellentmondásait.

- Ismerjék a vízépítési biotechnika természetes anyagait, értsék meg a természetes anyagok használatának előnyeit a vízfolyások korszerű szemléletű (környezetbarát) rendezésében, szabályozásában.

- Ismerjék a természetes anyagok megválasztásának szempontjait, a rőzse, a gyep, a nád alkalmazási területeit.

- Ismerjék a fémek felosztását, jellegzetes, elsősorban mechanikai tulajdonságait, a mechanikai anyagtulajdonságok vizsgálatának lényegét.

- Ismerjék a fémek építési szerepét, tulajdonságait.

- Legyen világos képük a fémfelhasználás erőforrás és energia összefüggéséről, a fémek és a fémtermékek előállításának környezeti hatásáról.

- Ismerjék a csövek és csőkötések választékát, továbbá a betonacélok, betonacélhálók fajtáit és méretre, minőségre utaló jelöléseit.

- Ismerjék a kötőanyagok felosztásának szempontjait.

- Ismerjék a levegőn szilárduló kötőanyagok: mész, építési gipsz előállítását, fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságait, a szilárdulás folyamatát, s ennek egyszerű vizsgálatait.

- Ismerjék az építési mész és az építési gipsz fajtáit, a termékjelek, a minőség és a használhatóság összefüggéseit.

- Ismerjék a cementgyártás folyamatát, környezeti hatásait, a cement kötésének és szilárdulásának szakaszait, a fontosabb fizikai tulajdonságokat: őrlési finomság, kötésidő, térfogatállandóság, szilárdság, ezek egyszerű vizsgálatának módszereit és eszközeit.

- Tudjanak osztályozni cementeket, tudják értelmezni és alkalmazni a cementjelöléseket.

- Tudják a különféle cementek alkalmazási jellemzőit, tárolási szabályait.

- Ismerjék a betonfajták osztályozásának elveit, a betonjelöléseket a hatályos szabványok szerint.

- Ismerjék a beton alkotóanyagait: kötőanyag, adalékanyagok és ezek vizsgálatának, minőségének szabályait.

- Ismerjék a felhasználható keverővíz minőségi követelményeit.

- Ismerjék az egyes adalékszerek hatását.

- Részletesen ismerjék a friss beton tulajdonságait, tudják értelmezni az alapfogalmakat, tudják a vonatkozó összefüggéseket, s ezek alapján legyenek képesek kiszámítani az egyes betonparamétereket.

- Ismerjék a friss beton konzisztencia-vizsgálatának szabványos eljárásait, eszközeit, számításait.

- Tudják meghatározni vagy kiszámítani a bedolgozási tényezőt, a felhasználandó cement mennyiségét, az adalékanyag fajtáját, a frakciók százalékos tömegarányát, a maximális szemnagyságot.

- Ismerjék a megszilárdult beton tulajdonságait, azok meghatározását.

- Szabvány (segédleti) táblázatok segítségével legyenek képesek egyszerű betonösszetétel tervezésre, megadott minőségi követelmények szerint.

- Ismerjék az ac. termékek, elsősorban az ac. csövek és csőkötések anyagtulajdonságait, választékát.

- Ismerjék a habarcsok osztályozását, a felhasználási célok, illetve a készítéshez felhasznált anyagok szerint.

- Legyenek tájékozottak a habarcsok összetételéről és a minőségi előírásairól, tudják értelmezni a habarcs-jelöléseket.

- Ismerjék a műanyag általános anyagtulajdonságait, felhasználásuk előnyeit, hátrányait.

-Ismerjék a bitumentermékek, a hő- és hangszigetelő anyagok választékát.

- Ismerjék a vízépítési műtárgyak fémszerkezetein alkalmazott festékeket, tudjanak a festékanyagok környezeti hatásáról, a festékhulladékok gyűjtésének és elhelyezésének környezetvédelmi előírásairól.

- A tanultak alapján ismerjék fel a tanulók a kőművesmunkák szerszámait, és tudják azokat munkanemenként csoportosítani.

- Értsék az épületek vízszintes és függőleges kitűzését, a zsinórállvány szerepét, készítését.

- Ismerjék a különböző építési módokat (tégla, blokkos, paneles, vázas, öntött) .

- Tudják alkalmazni a téglakötés szabályait.

- Értsék a tanulók a nyílásáthidalók és a koszorúk szerepét, valamint teherviselésének és a teherátadásnak mód-ját.

- Ismerjék a monolit és előre gyártott födémek fajtáit, anyagait, a kiválasztás szempontjait, az egyes födémfajták építéstechnológiájának menetét.

- Legyenek tisztában a lépcső szerkezeti rendeltetésével, csoportosításának szempontjaival.

- Ismerjék a tanulók a hagyományos és a korszerű válaszfalak anyagait, építésük munkamenetét.

- Ismerjék a falszerkezetek belső és külső felületképzésének célját, anyagait.

- Ismerjék a tanulók a hagyományos és a korszerű építőállványok fajtáit.

- Értsék és tudják alkalmazni az állványokra vonatkozó műszaki és biztonságtechnikai előírásokat.

- Értsék a tanulók a fedélszerkezetek funkcióját.

- Ismerjék a tetőfajtákat és a fedélalakokat. Legyenek alkalmazható ismereteik az ácsmunkák hagyományos és korszerű fakötéseiről.

- Ismerjék a kemény héjazatok anyagait, aljzatait.

- Ismerjék a tanulók a talajok fizikai állapotjellemzőit.

- Ismerjék az alapozási módokat és azok fajtáit.

- Ismerjék a különböző víztelenítési eljárásokat.

Legyenek alkalmazható ismereteik a tanulóknak a nyíltvíztartással és a vákuumkutas talajvízszint süllyesztéssel történő víztelenítési eljárásban.

- Ismerjék a tanulók a különböző dúcolási rendszereket, azok alkalmazási területét.

Ismerjék a hagyományos faanyagú dúcolási módokat és azok kivitelezését, valamint a korszerű dúcoló rendszereket és dúcoló berendezéseket.

- Ismerjék a szádfalak rendeltetését, alkalmazási területüket, anyagait, a különböző profilú szádfalak kapcsolatának kialakításait, a szádpallók tárolását.

Értsék a tanulók a szádfalverés technológiáját.

- Ismerjék a tanulók az épületszerkezeteket érő víz- és nedvességhatásokat.

Ismerjék a szigetelés különböző anyagait, azok alkalmazási területeit.

- Ismerjék a zsaluzatok rendeltetését, anyagait, részeit, követelményeit.

- Ismerjék és tudják használni a rajzkészítés során az építési rajzjeleket, a vázlatkészítés szabályait.

- Ismerjék a kivitelezési előírásokat tartalmazó műszaki dokumentációkat (típustervek, szabványok, műszaki előírások) .

- Értsék a tanulók a kitűzési eszközök alkalmazását és azok munkahelyi ellenőrzését.

Ismereteiket a szakmai gyakorlatokon tudják alkalmazni.

- Ismerjék és értsék a tanulók a földműépítés minőségi követelményeit és azok munkahelyi ellenőrzési módszereit.

- Ismerjék a földművek jelöléseit és az ábrázolás szabályait.

- Ismerjék és értsék a földmű keresztmetszet- és térfogatszámítás különböző módszereit.

- Ismerjék a tanulók a füvesítés és nádmező telepítés módszereit.

Ismerjék a tanulók az egyes rőzseműveknél alkalmazható elemeket.

Ismereteiket tudják alkalmazni a rőzsekitermelés és az egyes elemek készítése során.

- Ismerjék a vízfolyások területén a cserjék és fák helyét, a vízszállítási, jégelvonulási és a fenntartási követelményeket szem előtt tartva.

- Ismerjék a beton és vasbeton szerkezetek tulajdonságait.

Legyenek képesek egyszerű vasalási terveket készíteni, helyes vasbetét elhelyezéssel.

Ismerjék a betonbedolgozás feltételeit, az acélbetétek és a zsaluzatkialakítás függvényében.

- Ismerjék és tudják alkalmazni a tanulók a kis vízfolyások mederelzárásának módját és szivattyús vagy gravitációs átvezetését a munkatér felett vagy mellett.

- Ismerjék a gravitációs városi csővezetékek előkészítését, módszereit bármilyen csőanyag esetén, ismerjék a szakaszos építési, valamint a folyamatos gyorsépítési módot.

Ismerjék a terv tartalmát, a kitűzés és vízzárási próba módszerét.

- Legyenek tájékozottak a kitakarás nélküli csővezeték fektetés technológiájáról.

Ismerjék a különféle nyílt árok és csőcsatorna csatla-koztatási módját, továbbá a házi bekötések lehetőségét a közműbe.

Ismerjék a csatornatározók, záporkiömlők létesítési módjait, a szivattyútelepek elrendezését.

- Ismerjék a szennyvíztisztítás épített létesítményeit, gépi berendezéseit.

Ismerjék a ház szennyvíztisztítás gyártmányait.

- Ismerjék és önállóan tudják vezetni kőművek és partburkolatok építését egyenes és íves partszakaszokon egyaránt.

- Legyenek tájékozottak a gépi talajcsövezés és szű-rőzés módjairól.

Ismerjék a csapadékvíz szivárgók létesítését, továbbá a gabionos (kőzsákos) építés technológiáját.

- Ismerjék a természetes vagy ivóvizet szállító nyomócsővezetékek kiviteli terveit, azok alapján mindenfajta anyagú vezeték építését, a szerelvényekkel együtt, és a nyomáspróbáját.

- Legyenek tájékozottak parti szűrésű csőkút építéséről.

Legyenek tájékozottak mélyfúrási kút építési technológiájáról.

- Legyenek tájékozottak a korszerű nagyüzemi talajvíz dúsításáról, a forrásfoglalásról és a felszíni vízkivételi mű létesítési módjáról.

- Útépítés, hídépítési területen legyenek rendezett alapfogalmai.

- A vízi épületgépészet szerelvényeiről legyenek alaposan tájékozottak.

Szerelési alapismeretekkel rendelkezzenek. A közmű-bekötési ismeretei legyenek önálló alkalmazásra elegendők.

4.2.9. Ábrázoló geometria és műszaki rajz témakör követelményei

- Értsék a tanulók a térgeometria alapvető tudnivalóit. Értsék a térbeli alakzatok képsíkon való ábrázolásának szerkesztési módjait.

Legyenek képesek kétképsíkos ábrázolási feladatok megoldására: pont, egyenes, sík, görbe és forgásfelületek szerkesztésére.

Metszéspontok, metszésvonalak szerkesztését önállóan oldják meg.

- Értsék a mérőszámos ábrázolás alapjait, a kóta, a méretarány, a szintsíkok használatát, pont, egyenes, sík ábrázolását.

Önállóan szerkesszenek szintvonalas helyszínrajzot.

Legyenek képesek földmunkaterv terepbe szerkesztésére.

Ismerjék a leggyakoribb axonometrikus szerkesztéseket.

- Ismerjék a műszaki rajzi szabványok előírásait, a szabványírást.

Legyenek képesek egyszintes épület jellemző metszeteinek előállítására, vízépítési műtárgy ábrázolására.

Töltés és csatornaterv, csővezetéktervrajzi előírásait ismerjék, tervrészlet szerkesztését önállóan oldják meg.

- Ismerjék a térképészeti rajzi jeleket.

A számítógéppel segített tervezés alapjait ismerjék, legyenek képesek AutoCAD vagy más CAD segítségével rajz készítésére.

4.2.10. Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek témakör követelményei

- A tanuló ismerje a munkavezető, illetve építésvezető napi feladatait, adminisztrációs kötelmeit.

Legyen képes kiviteli terv alapján költségszámítás összeállítására, árajánlat tételére és tudjon elszámolást összeállítani.

Ismerje a vállalkozó szerződéskötési, elszámolási munkáját.

Értse a munkaszervezés szempontjait, tudjon organizációs terveket készíteni.

Ismerje a vállalkozási gazdasági szféra szabályait, az adórendeleteket, formákat.

Ismerje a humán erőforrás fejlesztés elveit, a munkajogi előírásokat, a vezetés alapfeladatait.

Ismerje a vízjogi, környezetvédelmi engedélyezés szabályait, a hatósági munkát.

Legyen tájékozott az állampolgár és vállalkozó részére szükséges államigazgatási eljárásokban, ismerje az alkotmányban foglalt jogokat és kötelességeket.

4.2.11. Statika és szilárdságtan témakör elméleti követelményei

- Ismerjék az alapfogalmakat, mértékegységeket és átszámításaikat, vetületeket és szögfüggvények kapcsolatát.

- Ismerjék az eredő nagyságának, vetületeinek és irányának pontos számítását.

- Ismerjék az összetevő erőrendszer és eredő erő nyomatékának összefüggését.

- Tudják a redukáló és helyettesítő erő és erőpár meghatározását.

- Tudják megállapítani az erőrendszerekről, hogy azok egyensúlyi erőrendszerek-e.

Az egyensúly feltételéből pontosan tudják meghatározni számítással az egyensúlyozó erő vagy erők jellemzőit.

- Ismerjék a gyakorlatban előforduló különböző anyagú, alakú, szerkezetű, tengelyű tartókat, azok kapcsolatait más tartószerkezetekkel és az erőátadást biztosító kényszereket.

Ismerjék a határozatlan és határozott tartókat.

- Ismerjék a különböző típusú terheléseket és ezek hatására keletkező reakcióerők törvényszerűségeit.

Ismerjék a terhelő erők és reakcióerők - mint külső erők -hatására keletkező belső erők közötti összefüggéseket.

- Ismerjék a csuklóban terhelt rácsos tartó rúderő meghatározás alapelvét, a csomópontok egyensúlyából, illetve a résztartó egyensúlyából tudják kiszámítani a rúderőket.

Ismerjék a terhelő erőket.

- Tudniuk kell az egyszerű feszültségek számítását, a feszültség és alakváltozás összefüggéseit, anyagállandók alkalmazását.

- Az egyszerű és összetett síkidomok keresztmetszeti jellemzőinek számítását készségszinten kell tudni.

Bonyolultabb keresztmetszet esetén tudni kell alkalmazni a különböző képleteket.

Kiemelt fontosságú a súlypont és a súlyponti tengelyek fő tehetetlenségi jellemzőinek meghatározása.

- Ismerjék a húzófeszültségek alakulását, eloszlását.

- Ismerjék a nyomófeszültségek meghatározását és az alakváltozás számítását.

Ismerjék a fa különböző irányú teherbírását, a kihajlás miatti teherbíráscsökkenés meghatározását.

- Ismerjék a nyírófeszültségek számítását, egyszerűbb feladatok méretezését, ellenőrzését.

- A tartót terhelő merőleges hajlítás alapján tudják számolni a legnagyobb feszültségeket, a hajlítás alapképletéből, valamint a hajlításból keletkező nyírófeszültségeket is.

Homogén anyagú egyszerűbb tartószerkezetek méretezését és ellenőrzését önállóan, segédletek segítségével kell tudni.

- Ismerjék a beton és betonacélok minőségi és szilárdsági jellemzőit, beépítés feltételeit, szilárdsági jellemzőket.

- Ismerjék a központosan nyomott oszlopok teherbírásának meghatározását.

Tudjanak méretezni és ellenőrizni, vasalási tervet készíteni.

- Ismerjék a vasbeton falak és lemezek tervezésének alapjait hagyományos és hálós vasalás esetén.

- Ismerjék a talajt és szerkezetét, szilárdságát befolyásoló főbb jellemzőit és a benne lévő víz szerepét.

A talajmechanikai szakvélemény adatait tudják alkalmazni.

Ismerjék a rézsűállékonyság ellenőrzését, alapozások egyszerűbb eseteit.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

5.1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette,

és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

5.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vízgazdálkodás: 180 perc.

- Vízépítés: 180 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vizsgamunka: építés és vízgazdálkodás tantárgyak: 300 perc.

- Földméréstan: 180 perc.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Vízgazdálkodás.

- Környezetvédelem.

- Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek.

A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximálisan 15 perc fordítható.

5.3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

5.3.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) A vízgazdálkodás vizsgatárgy tartalma

A hidrológia, hidrográfia és hidraulika témakörökből összeállított méretezési és tervezési feladatok.

b) A vízépítés vizsgatárgy tartalma

- Statikai és szilárdságtani méretezési feladatok.

- Építéstani rajzi feladatok.

5.3.2. A gyakorlati vizsga tartalma A vizsgamunka tartalma

A vizsgamunka az építés és vízgazdálkodás tantárgyak gyakorlati követelményeiben megfogalmazott feladatokat tartalmazza (pl. falkötések, állványzat, zsaluzat, dúcolás készítése, cement és adalékanyag vizsgálat, betonkeverés és bedolgozás, betonacélszerelés, földmunka kitűzés, hid-rometeorológiai észlelések, vízállás észlelés, eseti vízhozammérések, mérési vízhozammérő műtárgyban, vízszintlejtés mérése, csővezeték-építés, hidraulikai mérések, csőhálózati hibajavítások, vízmű automatikák) .

Földméréstan vizsgatárgy tartalma

A földméréstan tantárgy vizsgája a hosszmérés, szögkitűzés, derékszögű koordináta mérés, teodolittal való szögmérés, vonalszintezés, területszintezés, hossz- és keresztszelvény felvétel, trigonometriai magasságmérés, valamint tahiméterrel történő felvétel témaköröket tartalmazza.

5.3.3. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell a kérdéseket megválaszolniuk:

- Vízgazdálkodási ismeretek

- Környezetvédelmi ismeretek

- Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek

(A szóbeli vizsga kérdéseit külön kiadott tételsorok tartalmazzák.)

5.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető gyakorlati vizsga alól, aki vízügyi technikusi oklevéllel rendelkezik.

5.5. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet tantárgyanként (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell osztályozni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

= az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

- A vizsgamunka tantárgy eredményét a pontosság, a szakszerű munkavégzés a munka megtervezése szempontjainak figyelembevételével - a központilag kiadott útmutató alapján - egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

- A földméréstan tantárgy eredményét egyetlen osztályzattal (több feladat esetében ezek kerekített átlagával) kell értékelni.

- A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a vizsgamunka és a földméréstan tantárgy átlagértékének a vizsgamunka osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

2. számú melléklet az 5/2006. (II. 2.) KvVM rendelethez

[1. számú melléklet a 4/1997. (I. 10.) KTM rendelethez]

KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMUNKÁS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7898 01

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi szakmunkás

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5379

4. Képzési idő, maximális óraszám: -

5. Szakképzési évfolyamok száma: 2

6. Elméleti képzési idő aránya: 40%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A környezetvédelmi szakmunkás szakképesítés bemeneti kompetenciáit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: Iskolai képzettség:

- tizedik évfolyamra épülő szakképesítés, vagy

- a tizenhatodik életévet betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható szakképesítés, vagy

- a tizenhatodik életévet betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben a szakképesítés szakmacsoportjára meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható szakképesítés.

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület rövid, jellemző leírása:

A környezetvédelem területén a természetvédelmi, a településüzemeltetési és a hulladékgazdálkodási szakirányok valamelyikéhez tartozó szakmunkás munkakörök ellátása, ezen belül részirányítói feladatok, ill. beosztott szakmunkás munkafeladatok elvégzése.

- Falvakban és kisebb településeken segéd- és betanított munkásokból álló munkacsoport (pl. közmunkások) szakmai irányítása,

- szakterületén szakmunkás feladatok önálló elvégzése az alábbiak szerint:

Természetvédelmi (TR) szakirány esetén:

- természetvédelmi értékek védelme,

- védett területeken fenntartási, karbantartási munkák végzése,

- erő-és munkagépek üzemeltetése, karbantartása. Településüzemeltetési (TL) szakirány esetén:

- közterületi tisztítási, állagmegóvási munkák végzése,

- közterületet érintő gyommentesítési feladatok ellátása,

- települési hulladékok kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása,

- speciális kisgépek, célgépek üzemeltetése, karbantartása.

Hulladékgazdálkodási (H) szakirány esetén:

- hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szállítása, szakszerű kezelése hulladéklerakón, átrakó állomáson, hulladékudvarban, hulladékgyűjtő helyen, begyűjtő telephelyen és egyéb hulladékkezelő létesítményben munkafeladatok végzése,

- kapcsoló adminisztrációs feladatok ellátása,

- speciális célgépek üzemeltetése, karbantartása.

2. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

A foglalkozások gyakorlásához szükség lehet más szakmai képesítésre (gépkocsivezetői-, nehézgépkezelői jogosítványra) is.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó részletes követelmények.

A) Munkavégzés közben gépet kezel

Ismeri:

- a gyakrabban alkalmazott gépelemeket,

- az erőgépek főbb fajtáit, szerkezeti elemeit,

- a hidraulikus rendszer elemeit, az elemek működését,

- a gépkönyvek használatát, az abban foglalt műszaki leírások, üzemeltetésre vonatkozó előírások alkalmazhatóságát.

Érti:

- a belsőégésű motorok működési elvét,

- a hidraulikus rendszerek működési elvét,

- az elektromos berendezések működési elvét,

- a gépek, gépcsoportok telepítésére, üzembe helyezésére, a munkahelyi kivonulására vonatkozó elveket,

- az erőátvitelt, a munkavégzést, működés szabályzását biztosító mechanikai, hidraulikai, villamos és elektronikai egységek működtetésére, a gépkezelésre vonatkozó elveket,

- a gépek és gépcsoportok üzemeltetésére, az üzemvitel ellenőrzésére és kiszolgálásra vonatkozó elveket,

- a gépek, gépcsoportok leállítására, üzemen kívül helyezésére, tárolására vonatkozó elveket.

Tudja alkalmazni:

- a gépek üzemére vonatkozó ismereteket,

- a gépek üzeméhez kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat.

B) Eszközök, gépek karbantartását végzi

Ismeri:

- a gépek vagy gépcsoportok szerkezeti felépítését, az egyes gépegységek, illetve a főbb szerkezeti elemek és kapcsolatrendszerük műszaki leírását, elhasználódásuk, meghibásodásuk okát, jelét, érzékelhetőségét.

Érti:

- a karbantartási, javítási munkákhoz szükséges mérési és hibafelvételi eljárások lényegét,

- az anyag-, a szerszám- és a technológiaválasztás közti összefüggéseket.

Tudja alkalmazni:

- gyakorlati ismereteit a karbantartáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztásához,

- a gépkönyvekben, üzemeltetési- és technológiai utasításokban leírtakat,

- a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

- a gépek meghibásodása esetén a szükséges, megengedett és előírt kezelői beavatkozásokat.

A gyakorlatban is képes:

- a gyakran használt kisgépek hibáit meghatározni, a szakműhelyi javítást nem igénylőket elhárítani.

C) Gazdálkodási tevékenységet végez

Ismeri:

- az üzleti vállalkozás célját, érdekeit,

- a piac befolyásolásának lehetőségeit. Érti:

- a piac működésének főbb szabályait,

- az önköltség fogalmát. A gyakorlatban is képes:

- egyszerűbb vállalkozás üzleti tervét összeállítani.

D) Természetvédelmi feladatokat lát el (TR szakirány esetén)

Ismeri:

- a környezetszennyező anyagok élőlényekre gyakorolt hatását,

- a védett területeken folyó gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységet,

- természetes körülményeik között is (élőhelyeiken) a védett növény- és állatfajokat.

Érti:

- a természet önszabályozó képességének jelentőségét. A gyakorlatban, munkahelyi körülmények között is képes:

- komposztot készíteni zöldhulladékból,

- a vizes élőhelyek, védett gyepek és erdők rendszeres gondozási feladatait önállóan elvégezni,

- elsősorban természetvédelmi területen a környezeti haváriák elhárításánál irányítással a munkafeladatokat elvégezni,

- a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, kis- és erőgépeket kezelni,

- a gyakran használt kisgépek hibáit meghatározni, a szakműhelyi javítást nem igénylőket elhárítani,

- a védett területeken elhelyezett berendezési tárgyakat karbantartani.

E) Települési környezetvédelmi feladatokat végez (TL szakirány esetén)

Ismeri:

- az önkormányzati alapellátások körét, a kötelező önkormányzati és a kapcsolódó egyéb feladatokat,

- a települési hulladékok begyűjtésének, szállításának, további kezelésének módjait, eszközeit,

- a gyűjtősziget, hulladékudvar fogalmát, működésének módját.

Érti:

- az önkormányzat feladat- és hatáskörét a vízminőségi kárelhárítási feladatok ellátása során,

- a települési hulladékok kezelésével, szállításával, elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat,

- a hulladékgazdálkodás és a közegészségügy közötti összefüggéseket,

- az önkormányzatok közterület-tisztántartási feladatait,

- a települési hulladékok hatását az emberi egészségre és a környezetre.

A gyakorlatban képes, munkahelyi körülmények között is:

- komposztot készíteni, felhasználni,

- települési közterületeket tisztán tartani,

- települési közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat karbantartani,

- zöldterületet ápolni,

- vízelvezető árkokat, csatornákat megtisztítani,

- a környezeti haváriák elhárításában, irányítással, a munkafeladatokat elvégezni.

F) Hulladékgazdálkodási tevékenységet végez (H szakirány esetén)

Ismeri:

- a hulladékgyűjtés, -begyűjtés, -szállítás, egyéb hulladékkezelési tevékenységek módjait, eszközeit,

- a hulladéklerakók típusait,

- a komposzt és biogáz fogalmát. Érti:

- a hulladékok hatását a természetes környezetre és az emberi egészségre,

- az anyagmérleg lényegét és szerepét a hulladékgazdálkodásban,

- a hulladékártalmatlanítás és a hulladékhasznosítás közötti különbséget,

- a hulladékégetés technikáját,

- a fizikai, kémiai, biológiai hulladékkezelés jelentőségét.

Alkalmazza:

- a hulladékjegyzék jelöléseit.

A gyakorlatban, munkahelyi körülmények között is képes:

- gyűjteni, begyűjteni, szállítani, ártalmatlanítani a különféle hulladéktípusokat,

- komposztot készíteni,

- a hulladékudvarok és -szigetek működtetésével kapcsolatos rendszeres feladatokat önállóan elvégezni,

- hulladékbegyűjtési, szállítási, lerakási és egyéb hulladékkezelési részfeladatokat utasítás alapján irányítani, ellenőrizni.

G) Alapvető ismeretek és készségek

A gyakorlatban is képes:

- helyi hálózatot és Internetet használni,

- dokumentumokat megnyitni és menteni különböző formátumokban,

- a szövegben mozogni, kijelölni és szerkesztési műveleteket végrehajtani,

- táblázatot létrehozni, formázni és szerkeszteni,

- a dokumentumokat kinyomtatni,

- adatbázisokat megnyitni, menteni és levédeni,

- adattáblákat készíteni és módosítani,

- adattáblákat feltölteni adatokkal és adatkezelést végezni (bővítés, módosítás, törlés és lekérdezés) .

Ismeri:

- az üzleti és a munkahelyi adminisztrációra vonatkozó alapvető követelményeket.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki a vizsgát megelőző iskolarendszerű vagy tanfolyami rendszerű elméleti és gyakorlati képzésben részt vett, és a tantervi követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés:

Szakmai ismeretek

Témakörök

A szakmai ismeretek írásbeli vizsga komplex vizsga. Egyharmad részben a környezetvédelem tantárgy, kétharmad részben a szakirány szerinti szakmaspecifikus tantárgy követelményeinek teljesítését méri.

Környezetvédelem:

- a környezetvédelem célja, feladata, területei,

- a természetvédelem célja, feladata, a védett természeti értékek bemutatása,

- a környezet valamely elemének jellemzése, a bennük lejátszódó természetes folyamatok ismertetése,

- a környezeti elemek természetes és mesterséges szennyezői és azok hatásai az élő és élettelen világra,

- önkormányzati környezetvédelem és településgazdálkodás.

A szakirány szerinti szakmaspecifikus tantárgy Természetvédelmi (TR) szakirány Természetvédelem:

- kapcsolódó ökológiai alapismeretek,

- a természeti értékek védelme,

- kultúrtörténeti értékek és megőrzésük,

- az értékeket veszélyeztető tényezők,

- a természeti károk megszüntetése és a helyreállítási feladatok,

- a természetvédelem szervezete, tevékenységük jogi eszközei.

Településüzemeltetési (TL) szakirány Településüzemeltetés:

- településtípusok, településszerkezet,

- területhasználatok a településen,

- települési infrastruktúra,

- közterület-fenntartási és -karbantartási munkák. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány Hulladékgazdálkodás:

- hulladék fogalma, fajtái,

- hulladékok gyűjtése, szállítása,

- szelektív hulladékgyűjtés,

- hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, egyéb kezelése.

A vizsga időtartama: 180 perc

A gyakorlati vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés: Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó bemutatja, hogy rendelkezik a munkafeladatok végrehajtásához szükséges kompetenciákkal.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak két munkafeladatot kell végrehajtania.

A.tétel, Szakiránytól független gyakorlatok:

- fa- és fémmegmunkálást végez, szerszámot és kisgépet kezel,

- építőipari szerszámokat használ és kisgépet kezel,

- mérést és méretre vágást végez,

- felületet megmunkál,

- kötéseket készít,

- kisgépeket üzembehelyez, működtet, karbantart.

B.tétel, Szakirány szerinti szakmaspecifikus gyakorlatok

Természetvédelmi (TR) szakirány:

- élőhelyek védelméhez kapcsolódó feladatokat hajt végre,

- védett területen fenntartási, karbantartási munkafeladatokat végez,

- erő- és munkagépet üzemeltet, karbantart. Településüzemeltetési (TL) szakirány:

- közterületi tisztítási, állagmegóvási, javítási munkákat végez,

- települési hulladékok begyűjtésével, szelektív gyűjtésével, ártalmatlanításával, hasznosításával kapcsolatos munkát végez,

- speciális célgépeket üzemeltet, karbantart. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány:

- hulladékot gyűjt, begyűjt, szállít, ártalmatlanít,

- lerakón, átrakóállomáson előforduló munkafolyamatokat végez,

- speciális célgépeket üzemeltet, karbantart,

- kapcsolódó adminisztrációs feladatokat végez.

A gyakorlati vizsga a megfelelő feltételek megléte esetén egyaránt szervezhető iskolai gyakorlóhelyen (tanműhelyben), külső gyakorlóhelyen, vagy megosztva is.

A vizsga időtartama: 300 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés:

- Környezetvédelem

- Munka- és egészségvédelem

- Szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

Természetvédelmi (TR) szakirány:

Természetvédelem

Településüzemeltetési (TL) szakirány:

Településüzemeltetés

Hulladékgazdálkodási (H) szakirány:

Hulladékgazdálkodás

A vizsgázónak a fentiek szerinti három kérdést kell megválaszolnia.

A.tétel: Környezetvédelem:

- a környezetvédelem célja, feladata, területei,

- a természetvédelem célja, feladata, a védett természeti értékek bemutatása,

- a környezet valamely elemének jellemzése, a bennük lejátszódó természetes folyamatok ismertetése,

- a környezeti elemek természetes és mesterséges szennyezői és azok hatásai az élő és élettelen világra,

- önkormányzati környezetvédelem és településgazdálkodás.

B.tétel: Munka-és egészségvédelem:

- a munkavédelem alapfogalmai, célja, területei,

- a munkaviszonnyal kapcsolatos munkavédelmi előírások,

- magatartási szabályok a munkahelyen,

- tűzvédelmi előírások,

- elsősegélynyújtás,

- kéziszerszámok és kisgépek biztonságtechnikája,

- munkahelyi ártalmak és az egészségre gyakorolt hatásuk.

C.tétel: A szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

Természetvédelmi (TR) szakirány Természetvédelem:

- kapcsolódó ökológiai alapismeretek,

- a természeti értékek védelme,

- kultúrtörténeti értékek és megőrzésük,

- az értékeket veszélyeztető tényezők,

- a természeti károk megszüntetése és a helyreállítási feladatok,

- a természetvédelem szervezete, tevékenységük jogi eszközei.

Településüzemeltetési (TL) szakirány

Településüzemeltetés:

- településtípusok, településszerkezet,

- területhasználatok a településen,

- települési infrastruktúra,

- közterület-fenntartási és -karbantartási munkák. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány Hulladékgazdálkodás:

- hulladék fogalma, fajtái,

- hulladékok gyűjtése, szállítása,

- szelektív hulladékgyűjtés,

- hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, egyéb kezelése.

A vizsga időtartama: a felkészülési idő min. 20 perc.

A teljes szóbeli felelet időtartama max. 25 perc, kérdésenként 5-8 perc.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól.

Második vagy további OKJ szerinti szakképesítés megszerzésekor nem köteles a jelölt vizsgát tenni abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott és azt okmányaival hitelesen igazolni tudja.

Az eredményes vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján lehet megállapítani.

Mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet éri el.

Nem mentesül a szakmai vizsga vagy vizsgatárgy alól a vizsgázó, ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és vizsgáztatási követelmények megváltoztak.

Aki a környezetvédelmi szakmunkás szakképesítés bármelyik szakirányán bizonyítványt szerzett, és egy másik szakirányon is végzettséget kíván szerezni, annak csak a szakmaspecifikus ismeretekből kell vizsgáznia.

5. A szakmai vizsga értékelése

Szakmai elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga feladatait úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető.

A szóbeli vizsga értékelése: a szóbeli vizsga tantárgyait (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga érdemjegyét az egyes vizsgatárgyak osztályzatainak átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartásának figyelembevételével, egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A végleges gyakorlati érdemjegy kialakításánál a két részfeladatra kapott részjegyek számtani átlagát kell figyelembe venni. Az eredményt a B. tétel "Szakirány szerinti szakmaspecifikus gyakorlati feladat" eredménye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt gyakorlati feladat 50%-át nem teljesíti, vagy a munka minőségileg kifogásolható.

A szakképesítő vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

* * *

KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS

(a szakirány megjelölésével)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 04

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi technikus (a szakirány megjelölésével) 1

2.1.Környezetvédelmi technikus (energetika)

2.2.Környezetvédelmi technikus (élelmiszeripar)

2.3.Környezetvédelmi technikus (geológia)

2.4.Környezetvédelmi technikus (gépészet)

2.5. Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodás)

2.6.Környezetvédelmi technikus (mezőgazdaság)

2.7.Környezetvédelmi technikus (nehézipar)

2.8. Környezetvédelmi technikus (nukleáris energiaipar)

2.9. Környezetvédelmi technikus (településgazdálkodás)

2.10.Környezetvédelmi technikus (természetvédelem)

2.11.Környezetvédelmi technikus (vegyipar)

2.12.Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodás)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3126

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elméleti képzési idő aránya: 70%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

1 Megjegyzés: a végzettek környezetvédelmi szakemberek, képzésükben a szakirányú ismeretek kiegészítő jellegűek.

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület jellemzése

A környezetvédelmi hatóságok, az ipari és mezőgazdasági üzemek, települési önkormányzatok részére környezetvédelmi szakember biztosítása, aki önállóan vagy beosztott munkatársként dolgozik a víz-, talaj- és levegőtisztaság-védelemmel, a zajvédelemmel és rezgésellenőrzéssel, a sugárvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a kapcsolódó méréstechnikával, valamint természetvédelemmel összefüggő feladatok megoldásában.

Gazdálkodó (ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató) egységeknél:

- üzemi környezetvédelmi megbízotti (felelősi) feladatok ellátása, a termelési folyamatok elemzése a környezetbiztonsági, a környezetterhelés csökkentési, a zajvédelemi és rezgésellenőrzési szempontok érvényesítése,

- a különböző szennyezések (víz, levegő, talaj) és a hulladékok mennyiségi felmérése, analitikai vizsgálata, a mérési eredmények rögzítése, értékelése, a kármentesítés folyamatában való közreműködés,

- a technológia szennyező forrásainak feltárása,

- a melléktermékek, hulladékok mintavételezése, elemzése, intézkedés a hulladékok kezelése (tárolása, szállítása, ártalmatlanítása stb.) érdekében,

- a minőségellenőrzési szakterületen környezetvédelmi elemzői, környezetvédelmi ellenőri feladatok ellátása,

- közreműködés a környezetvédelmi jogszabályok és előírások helyi betartatásában,

- közreműködés a munka- és tűzvédelmi, valamint környezetbiztonsági és biztonságtechnikai előírások helyi betartatásában,

- kapcsolattartás a környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, vízügyi, valamint a katasztrófavédelmi és népegészségügyi hatóságokkal és a növény és talajvédelmi szolgálattal, munkavédelmi szervezetekkel,

- részvétel a hatósági bejárásokon,

- adatgyűjtés, adatfeldolgozás, az eredmények értékelése, számítógépes feldolgozása,

-beszámolók készítése,

- részvétel az engedélyezési eljárások előkészítésében.

Önkormányzati munkakörben:

- a település területén a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó környezetvédelmi mérési adatok figyelemmel kísérése, nyilvántartása,

- közreműködés a település környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányításában,

- közreműködés a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa környezetvédelmi feladatainak megoldásában,

- közreműködés a települési környezetvédelmi döntések, előírások előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

- kapcsolattartás a lakossággal, környezetvédelmi tanácsadás,

- közreműködés a Nemzeti Környezetvédelmi Program területi kimunkálásában.

2. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

Valamennyi szakterületen

Ipari, mezőgazdasági termelő és kereskedelmi egységekben vagy a szolgáltatás területén (gazdálkodó szervezeteknél):

- környezetvédelmi megbízotti (felelősi) tevékenység, a gyártástechnológia figyelemmel kísérése a szennyező anyagok kibocsátása, a zajvédelem és a rezgésellenőrzés szempontjából,

- a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő és a hulladékok kezelésére (hasznosítására, ártalmatlanításra stb.) szolgáló berendezések működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén a működésébe történő beavatkozás elrendelése,

- analitikai vizsgálatok elvégzése,

- kibocsátási határértéket előíró műszaki szabványok, hatósági előírások nyilvántartása,

- a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző vizsgálatok és felülvizsgálatok az általános környezeti állapotfelmérés, értékelés, megszervezése, eredményeinek értékelése és rendszerezése, adatszolgáltatás,

- beszámolók készítése a környezetszennyezés alakulásáról, a kritikus pontok meghatározása,

- termelési folyamatok elemzése, anyagmérlegek készítése, anyag- és energiatakarékos technológiák kidolgozásában való részvétel,

- a szelektív hulladékgyűjtés, a szelektív gyűjtőhelyen történő átmeneti tartás technológiájának kidolgozásában és bevezetésében való részvétel,

- közreműködés a kárelhárítási tervek készítésében,

- új beruházások, illetve új technológiák kidolgozása során javaslattétel a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére,

- munkahelyén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása,

- minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, ellenőri (csoportvezetői) feladatok ellátása,

- kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel, igazgatóságokkal, önkormányzatokkal, egyéb hatóságokkal,

- részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése,

- részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése,

- a munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetbiztonsági és környezet- és természetvédelmi előírások betartása, betartatása.

Önkormányzati munkakörben:

- környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

- részvétel a környezet- és természetvédelem helyi (területi) szabályozásának kialakításában a hatályos jogszabályok figyelembevételével,

- a települési közszolgáltatások helyzetének vizsgálata környezetvédelmi szempontból,

- a vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó önkormányzati engedélyek környezetvédelmi előírásainak meghatározása,

- a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

- önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezési munkákhoz,

- regionális együttműködés szervezése a környezeti problémák településen túlmutató részének megoldásában,

- kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, vízügyi, valamint a műemlékvédelmi, a közegészségügyi, a katasztrófavédelmi és a rendvédelmi hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése.

2. Részletes követelmények

Valamennyi szakterületen Feladatai megoldásához ismerje:

- környezetvédelem, természet- és tájvédelem feladatait, eszközeit, tárgyait,

- az ökológia törvényszerűségeit, a bioszféra, a földi élet rendszerként való értelmezését,

- a fenntartható fejlődés fogalmát, adott területen való megvalósítás formáit, összefüggéseit, eszközeit,

- a természetvédelmi biológia törvényszerűségeit,

- a védett természeti területeket, a terület nélküli védett természeti értékeket, a földtani természetvédelmet, a tájvédelmi és kultúrtörténeti értékeket,

- természeti értékek és védett természeti területek kezelésének, fenntartásának, monitorozásának és bemutatásának alapvető kérdéseit és összefüggéseit,

- a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

- a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

- az elemek és vegyületek környezetszennyező és egészségkárosító hatásait,

- a környezetvédelmi mérések alapelveit, módszereit és eszközeit,

- a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz),

- a szakterület anyagait, eszközeit, berendezéseit, alapműveleteit, alapfolyamatait, főbb technológiáit, szennyezőforrásait, olyan mélységben, hogy értse és ismerje fel a technológiai és a környezetvédelmi feladatok közötti összefüggéseket,

- a vízminősítés szempontjait és módszereit (fizikai, kémiai és biológiai vízminősítés), a vízminősítés eljárásait,

- a hazai vizek állapotát, a vízszennyező emberi tevékenységeket, a vízszennyezés hatásait; a mérgező, tápláló (eutrofizációs) és egyéb hatásokat,

- a szennyvizek minőségi és mennyiségi jellemzőit, a víz- és a szennyvízkezelés lehetőségeit, költségeit, a szennyvízkezelési műveleteket és technológiákat, a fizikai módszereket, a kémiai víztisztítást, a mechanikai és biológiai, illetve a természetes szennyvíztisztítást, valamint a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést, a kommunális, a nehézipari, olajipari, könnyűipari, élelmiszeripari, vegyipari és mezőgazdasági használtvizek és szennyvizek kezelését szolgáló komplex tisztítórendszereket,

- a vegyipari szennyvizek tisztítását, a különleges tisztítási módszereket (sótalanítás, ammóniamentesítés, oldószer-, nehézfém- és mérgező anyag eltávolítás stb.),

- a szennyvízkezelés melléktermékeit, az iszapkezelés módszereit,

- a vízszennyezést csökkentő technológiai módosításokat, a víztakarékos technológiákat, értékes anyagok kinyerését a szennyvizekből, a szennyvizek elhelyezését,

- a vízminőség-védelem szabályozásának alapjait, a vízminőség-védelem helyi, regionális és országos szervezetét,

- a gazdasági egységek víz- és szennyvízhálózatát, a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezéseket,

- a hulladék fogalmát, fajtáit, kezelését (gyűjtés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás stb), a technológia és a hulladékok közötti összefüggést, a szelektív gyűjtés eszközeit, módszereit,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, a minősítéshez szükséges vizsgálatokat,

- a hulladékok égetését, az égetés elméletét, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját,

- a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

- a lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét, a lerakás feltételeit, a rendezett, biztonságos lerakóhely kiválasztását, kiépítését, a lerakási technológiát,

- a hulladékok nyilvántartását, az adatközlés, a dokumentálás és átadás szabályait,

- a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, lerakásuk különleges szabályait,

- a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, tudja rendszerezni a különböző szennyező forrásokat,

- a légszennyezés eredetét, fajtáit, hatásait, az SO2, NOx, CO2, valamint az ózon és a szénhidrogének és egyéb a környezetre fokozottan veszélyes szerves vegyületek átalakulását, korróziós, élettani, gazdasági hatásait, szerepét a szmog kialakulásában,

- az üvegházhatás fogalmát, következményeit, az ellensúlyozó tényezőket,

- az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát, a szennyezés folyamatát, az immissziós határértékeket és alkalmazásukat, a védettségi kategóriákat, a veszélyességi fokozatokat, a terjedés folyamatát és befolyásoló tényezőit, a légköri stabilitás fogalmát,

- a szmog típusait, a szmogriadó fokozatait,

- az emissziós határérték fogalmát, számítását, a technológiai és az egyedi emissziós határérték fogalmát, alkalmazhatóságát, az emisszió számítás módszereit,

- a légszennyezettség csökkentésének módjait, az immisszió és az emisszió csökkentés lehetőségeit, aktív és passzív módszereit, eljárásait és berendezéseit, az adott célnak megfelelő berendezés kiválasztásának szempontjait, a műemlékek levegőszennyezéstől való védelmének lehetőségeit,

- a talaj típusait, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, a talajt, mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását (gépesítés, kemizálás, öntözéses gazdálkodás),

- a talajszennyeződések forrásait, hatásait, a szennyező anyagok mérésének lehetőségeit, a műtrágyák, növényvédő szerek fajtáit, összetételét, környezeti hatását,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait,

- a zaj és rezgés élettani hatásait, az általuk okozott károsodások formáit és az ellenük való védekezés módszereit, eszközeit,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségüket,

- az érvényben lévő szennyezőanyag kibocsátási határértékeket, illetve a vonatkozó szakirodalmat,

- a munkavédelmet és a munkavédelem területeit (balesetelhárítás, munkaegészségügy),

- a foglalkozási ártalmakat, az ipar veszélyforrásait, az egészségre ártalmas mérgező és maró anyagokat, tulajdonságaikat, veszélyességük fokát, az ellenük való védekezés eszközeit,

- az államigazgatási és a polgári jog felépítését, szerepét, a környezetvédelmi államigazgatási és önkormányzati intézményrendszer felépítését, tevékenységét, a közöttük lévő munkamegosztást,

- a gazdasági jog alapjait,

- a környezet-, természet- és tájvédelemmel, területfejlesztéssel, a településüzemeltetéssel kapcsolatos főbb jogszabályokat,

- a szakigazgatás alapjait,

- az önkormányzatok működésének jogi alapjait,

- a településgazdálkodás elemeit, főbb feladatait, szervezeti rendszerét,

- a történeti, az építészeti, a természeti értékek védelmét, a megőrzési feladatokat,

- a terület- és településfejlesztési feladatok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, követelményeket,

- a vezetés, szervezés, vállalati gazdálkodás alapfogalmait,

- a vállalkozások létrehozására és vitelére vonatkozó főbb előírásokat, személyi, gazdasági, jogi feltételeket,

- a feladata ellátásához szükséges számítógép-kezelést és program alkalmazást,

- a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz) .

Ismereteit a gyakorlati munkavégzés során alkalmazni tudja az alábbi területeken:

- legyen képes a környezetvédelmi méréseket végezni és megszervezni,

- tudjon az előírások szerint mintát venni (víz, levegő, talaj, hulladék) a szennyezett közegekből,

- tudja a mintát tartósítani, előkészíteni az analitikai vagy műszeres méréshez,

- tudja a hordozható mérőberendezéseket kezelni, a teszteket alkalmazni,

- tudjon rezgést mérő műszereket kezelni, mérést végezni és értékelni,

- tudjon a szakterülethez kapcsolódó geodéziai felméréseket, kitűzéseket végezni,

- legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni,

- legyen képes a termelési folyamatok környezetvédelmi szempontú elemzésére, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakításában való részvételre, anyagmérlegek, energiamérlegek készítésére,

- irányítás mellett tudjon általános, folyamatos környezeti állapotfelmérést készíteni, az eredményeket rendszerezni, értékelni, a határértékeket értelmezni,

- tudja ellenőrizni a környezettechnikai berendezések működését, a működésükbe beavatkozni és az üzemzavart elhárítani (elháríttatni),

- tudjon a kárelhárítási feladatok megoldására javaslatot tenni,

- legyen képes rövid és hosszú távú környezetvédelmi tervek kidolgozásában közreműködni, azokat végrehajtani, irányítani és ellenőrizni,

- a munkaterületén legyen képes kapcsolatot tartani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi, valamint a katasztrófavédelmi hatóságokkal és a növény és talajvédelmi szolgálattal,

- legyen képes az alapvető környezettechnológiai eljárások gyakorlati bemutatására, és hatásfokuk ellenőrzésére,

- legyen képes felhasználói szinten szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis kezelői grafikus számítógépes programokat használni, az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, dokumentumok készítéséhez számítógépet alkalmazni,

- tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni,

- legyen képes közreműködni a különböző területeken a környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- legyen képes a munka végzése során előforduló baleseteket megelőzni, a megelőzés érdekében intézkedni, a munkavédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat betartani és betartatni.

2.1. Környezetvédelmi technikus (energetika)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetet károsító energetikai hatásokat,

- az energetika területén a környezeti hatásvizsgálat, auditálás lényegét,

- az alapanyag, segédanyag, energiatermelés, energiaszükséglet fogalmát,

- a termék, melléktermék, hulladék környezetre gyakorolt hatását,

- a környezetbarát anyaghasználat lehetőségeit,

- az energiaipari technológiák, munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- az energia előállítása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az energia előállítása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

- a talajszennyezések lehetséges okait, a szennyezés megelőzésének módjait, illetve az utólagos talajtisztítás lehetőségeit,

- a zaj- és rezgéskeltő hatásokat,

- a keletkező hulladékok kezelésének (szelektív gyűjtésének, hasznosításának, ártalmatlanításának, újrahasznosításának stb.) lehetőségeit, az energetikai hulladékok veszélyességi jellemzőit,

- az energia előállítása során alkalmazott legfontosabb gépi és villamosipari berendezéseket,

- a hőenergiatermelés és átalakítás gépeinek, berendezéseinek felépítését, működését,

- az erőgépek felépítését, működését,

- az egyen- és váltóáramú motorok működését, felépítését,

- az energiaelosztás, átalakítás lehetőségeit,

- a transzformátorok felépítését, működési elvét,

- az egyenirányítás lehetőségeit, szerepét az energiaellátásban,

- az energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásait,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező hulladékok környezetre gyakorolt hatását,

- az egyes berendezésekkel végzett munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- a környezetbarát berendezésekkel történő energia előállításának lehetőségeit,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

értse:

- az összefüggést a környezetkímélő energiatermelés és a környezet minősége között,

- általános környezetvédelmi és energetikai ismeretei és a gyakorlati problémák közötti kapcsolatot,

- a fosszilis energiahordozók és a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésekor fellépő környezetterhelés közötti különbséget,

- az anyagtakarékos technológia és munkafolyamat fontosságát a gazdaságos energiatermelésben és a hulladékgazdálkodás terén,

- a technológiai folyamatok és a technológiák változásának, vagy korszerűsítési lehetőségeinek összefüggéseit az általuk okozott környezetszennyezéssel,

- a technológiai folyamatok során alkalmazott berendezések korszerűsége és a technológiák korszerűsége közötti kapcsolatot, az alkalmazott berendezések által okozott környezetszennyezés mértékét,

- a minőségbiztosítás kapcsolatát a gépi és elektromos berendezések korszerűségével, szakszerű használatával,

legyen képes alkalmazni:

- a szakmai gyakorlatban előforduló energetikai, környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

- az energiaellátás és szolgáltatás biztosításakor a környezetvédelem általános szempontjait,

- gépek és berendezések beszerzésekor, üzemeltetésekor a megfelelő műszaki és gazdálkodási szempontok figyelembevételével az energiatakarékos megoldásokat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a környezetkímélő technológiákat,

- az egyéni védőeszközöket,

- az energetikai és környezetvédelmi méréseket az energetikai technológiákban,

- mért eredményei kiértékelésekor a műszaki szabványokat, illetve az emissziós és immissziós határértékeket,

- a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére, illetve csökkentésére optimális környezettechnikai megoldásokat,

- a keletkező hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit,

- a szelektív hulladékgyűjtést,

- az energiatermelő folyamatok auditálását,

- az energetikai gépi berendezéseket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.2. Környezetvédelmi technikus (élelmiszeripar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az élelmiszer előállítás és a környezet kölcsönhatását,

- az élelmiszertechnológiák általános jellemzőit, a fontosabb iparok technológiáit (tartósító-, növényolaj-, hús-, baromfi-, tej-, gabona-, sütő-, szesz-, bor-, sör-, dohány-, édesipar és cukorgyártás),

- a késztermékek jellemzőit,

- a növényi és állati eredetű nyersanyagok jellemzőit, átvételét,

- az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosításának lehetőségeit,

- élelmiszeripari hulladékok ártalmatlanításának lehetőségeit a talaj károsodás megelőzésének figyelembevételével,

- a gépek, berendezések üzemeltetésének módját a higiénés feltételek biztosítása, az energiatakarékosság szempontjainak betartása és zaj csökkentésére vonatkozóan,

- az élemiszerbiztonság hazai helyzetét és intézményrendszerét,

- a hulladékok gyűjtésével, szállításával továbbá lerakásával vagy égetéssel történő ártalmatlanításával kapcsolatos ügyintézés folyamatát,

értse:

- az Élelmiszer törvény előírásait a hazai és a nemzetközi szabványok normáit, a termékek jelölését,

- a levegőt szennyező anyagok csökkentésének technológiai jelentőségét,

- az élelmiszer előállító hely létesítésének, az üzemeltetésének követelményeit, előírásait,

- a "bio" élelmiszerek előállításának lényegét, előnyeit,

- a gyártástechnológiák során felhasznált adalék- és technológiai segédanyagok szerepét,

- a környezetet leginkább terhelő élelmiszeripari tevékenységek fő gyártástechnológiai műveleteit,

- az élelmiszeripari termékek csomagolási hulladékok csökkentésének megoldásait, a hasznosítási lehetőségeit,

legyen képes rendszerezni:

- az élelmiszeripari, élelmiszerforgalmazási és/valamint a vendéglátási, és a közétkeztetési területeken a környezetvédelem céljait, feladatait, területeit, módszereit, eszközeit,

- a hulladékok gyűjtésével, szállításával, hasznosításával, továbbá lerakásával vagy égetéssel történő ártalmatlanításával kapcsolatos ügyintézés feladatait,

legyen képes alkalmazni:

- az élelmiszer előállító hely létrehozásakor az optimális gyártástechnológiát,

- a gyártástechnológiák ismeretében a hulladékok, melléktermékek hasznosítási eljárásait,

- a főbb gyártástechnológia ismeretében a megfelelő környezetkímélő műveleteket,

- az élelmiszeripari területen alkalmazott csomagolóeszközök újrahasznosítási technológiáit.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményeit,

- a szervetlen és szerves vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározását,

- a laboratóriumi mérőműszereket (kalibráció, mérés, karbantartás),

- a laboratóriumi mérések mérési pontosságára és reprodukálhatóságára vonatkozó előírásokat,

- a mintavételi eszközöket (megválasztás, működtetés, karbantartás),

- a helyszíni vizsgálatokhoz szükséges gyorsteszteket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.3. Környezetvédelmi technikus (geológia)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után ismerje:

- a Föld keletkezésének legelfogadottabb elméleteit,

- a Föld hagyományos és lemeztektonikai szerkezetét,

- a hegységképződési ciklusokat és az ezekkel kapcsolatos ősföldrajzi változásokat,

- a földi élet kialakulását, a földtörténet eseményeit, korbeosztását,

- a belső és külső erők működésének folyamatát és általános ismérveit,

- az ásványok osztályait, a legfontosabb kőzetalkotó ásványokat, kőzetek osztályozását,

- a magmás folyamatok során keletkező kőzeteket,

- kőzetmetamorfózist, az átalakult kőzeteket,

- az egyes időszakok legjellemzőbb vezérkövületeit,

- a rétegtan alapismérveit,

- az üledékes folyamatok sorrendjét és jellemzőit,

- Magyarország földtani tájegységeinek jellemző felépítését,

- a felszín alatti vizek típusait, vegyi fizikai áramlási tulajdonságait, szennyeződésének lehetőségeit, a szennyeződések terjedését, a terjedés irányának meghatározását,

- a geodéziai mértékegységrendszereket,

- az alappontok jelölésének módjait,

- a felmérési eljárásokat,

- a magasságmérés fogalmát és módszereit,

- a terepi munkák rendjét és biztonságtechnikai előírásait,

- a megengedett szintezési záróhibahatárokat,

- a gyakorlati feladatokhoz szükséges számítási eljárásokat,

- az eredmények dokumentálásának szabályait (jegy-zőkönyv),

- a mérnökgeológiai kutatás alapelemeit,

- kőzetek és üledékek porozitási, permeabilitási, szöveti jellemzőit,

- alapozások, üregek mérnökgeológiai problémáit,

- a mintavételi és laboratóriumi munkák rendjét biz-tonságtechnikáját,

- a mérnökgeológiai feladatok megoldásához kapcsolódó számításokat,

- a vizsgálati jegyzőkönyv elkészítését,

értse:

- az evolúció és a földi légkör alakulásának összefüggéseit,

- a lemeztektonikai folyamatok összefüggéseit,

- a hegységképződés okait és folyamatát,

- a földtani képződmények kormeghatározásának elvét,

- a magmaképződés és kikristályosodás eseményeinek összefüggéseit,

- az ásványrendszerezés alapelvét,

- a metamorf geofázis folyamatait,

- az üledékes folyamatok és kőzetképződés kapcsolatát,

- a karsztosodás folyamatát,

- a tektonikai mozgások és Magyarország szerkezeti felépítésének kapcsolatát,

- a helymeghatározás, az abszolút és relatív pontmeghatározás elvét,

- két pont közötti távolság meghatározásának módját,

- a területosztás geometriai vonatkozásait és a számításokat,

- a szögmérés és a szintezés alapelvét, szabályait,

- az általuk elvégzett távolságmérés, szintezés és szögmérés alapelvét, szabályait,

- a mérési jegyzőkönyv készítésének, vezetésének menetét és fontosságát,

- az alkalmazott talajmechanikai mérési módszer és a mérendő komponensek közötti összefüggést,

- az alkalmazott eszközök működési elvét,

- a környezetföldtani műszaki földtani térképezésnél alkalmazható geofizikai módszerek elvét,

- az állékonyság vizsgálati elvét,

- a vizsgált jellemzők és a talajminőség közötti kapcsolatot,

- az általuk elvégzett vizsgálatok során zajló folyamatok ok-okozati összefüggéseit,

- az ingatlan-nyilvántartás szükségességét,

legyen képes rendszerezni:

- az ásványokat összetételük alapján,

- a kőzeteket ásványparageneziseik alapján,

- a kőzeteket környezetvédelmi érzékenységük alapján,

- az üledékeket és kőzeteket különböző szempontok szerint,

- a földfelszín formáit genetikai szempontok alapján,

- Magyarország tektonikai zónáit korrelációjuk alapján,

- Magyarország hegységeit felépítésük alapján,

- a különböző geodéziai mérési eljárásokat,

- a megfigyelési, vizsgálati adatokat, eredményeket,

- az állékonyságot biztosító eszközöket, műszaki beavatkozási módokat,

- a különböző módszerekkel végzendő vizsgálatok céljait és eredményeit,

legyen képes alkalmazni:

- a mértékegységrendszerek mértékegységeit,

- a mérési vázlatok szerkesztésének szabályait,

- a szintezési jegyzőkönyv számításokhoz szükséges ismereteit,

- ingatlan-nyilvántartási ismereteiket telekkönyvi adatok beszerzéséhez.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a laboratóriumi eszközöket,

- a tanult mérőműszereket,

- a talajfeltárás és mintavétel módjait, eszközeit,

- a terepi munkák általános szabályait,

- önállóan a munkájukhoz szükséges eszközöket, berendezéseket a geodéziai feladatok végrehajtása során,

- elméleti ismereteiket a talajmechanikai mérések megtervezéséhez és az eredmények kiszámításához,

- a vizsgálati eredményeiket a legfontosabb talajfajták felismeréséhez,

- a vizsgálati előírásokat azok végrehajtása során,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.4. Környezetvédelmi technikus (gépészet)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az SI mértékrendszert, az alap és leszármaztatott mértékegységeket, valamint átszámításukat (út, idő, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, nyomás, nyomaték, munka, teljesítmény, hatásfok),

- géprajzi jelöléseket és szabványos ábrázolási módokat,

- szilárdságtani alapfogalmakat, az igénybevétel, az alakváltozás, az ébredő feszültség és a feszültségeloszlás kapcsolatát,

- a különféle igénybevételek, a húzó, a nyomó, a hajlító, a nyíró, a csavaró és összetett igénybevételek fogalmát, és az alapesetekre vonatkozó méretezési eljárásokat,

- a különböző rendeltetésű gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit, a szilárdságtani méretezési alapfogalmakat, és egyszerű számításokat, anyag és szilárdságtani jellemzőket és jelöléseket,

- az egyes alapanyagok gyártásánál alkalmazható minőségjavító eljárásokat,

a szennyező és ötvöző anyagokat, azok hatását az anyagok fizikai, mechanikai és a választott technológia szerinti tulajdonságokra, üzemi körülményekre,

- a különféle anyag előkészítési eljárásokat és az eljárástól függő anyag igénybevételi, anyag felhasználási területeket; öntési eljárások, kovácsolási eljárások, henger-lési eljárások, képlékeny alakítási eljárások, felület megmunkálási eljárások,

- a hőkezelési eljárások alkalmazását, a metallográfia szerkezet módosításának hatását a fémes anyagok mechanikai és technológiai tulajdonságaira,

- a hajtó és kenőanyagokkal szemben támasztott követelményeket, az egyes felhasználási területeken,

- a hajtó és kenőanyagok helyes megválasztását, alkalmazását és a megfelelő időben történő cseréjének, pótlásának szempontjait és előírásait,

- az egyes gépelemeket és a felhasználási területeket; kötőgépelemek, oldható és nem oldható kötések, tengelyek és csapágyazásuk, tengelykapcsolók, fékek, rögzítő szerkezetek, kilincsművek, szabadonfutók, rugók, lengéscsillapítók, súrlódásos hajtások, kényszerkapcsolatú hajtások, bütykös és karos mechanizmusok,

- a különféle anyagú, átmérőjű, és falvastagságú csövek, csőkötések, csőszerelvények és tömítések megválasztását a felhasználási területtől, az áramló közeg fizikai jellemzőitől és kémiai tulajdonságától függően,

- a hidraulikus és pneumatikus erőátviteli rendszerek főbb elemeit, alkalmazásuk lehetséges területeit, és szempontjait az üzemvitel műszaki jellemzőit,

- a különböző hajtóanyagokkal üzemeltetett belsőégésű motorok szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti elemek feladatát, anyagait és kialakítását, a tüzelőanyag ellátó és gyújtási rendszert, a kenési és hűtési rendszereket, a villamos és elektronikai egységek működését és szabályzási funkcióit,

- a villamosságtani alapfogalmakat, a villamos feszültségforrásokat, a feszültségforrások jellemzőit, a vezető és szigetelő anyagokat, az áramfejlesztőket, a feszültségszabályzókat, az egyenáramú motorokat, az aszinkronmotorokat, a transzformátorokat és az akkumulátorokat, a szakirányban jellemző alkalmazási területeket, a villamos érintésvédelem elméletét és a gyakorlatát,

legyen képes rendszerezni:

- a környezetvédelem különböző szakirányaiban alkalmazott gépek, eszközök és berendezések rendeltetését,

- az alkalmazási területek műszaki, gazdasági, termelési és környezetbiztonsági követelményeit,

- a feladat ellátására alkalmazott gépek megválasztásának gazdasági, energiatakarékossági, üzembiztonsági, munkaegészségügyi és környezetvédelmi szempontjait,

- a gépelemek, a szerkezeti elemek és gépegységek gyártásánál, üzemeltetésénél, karbantartásánál, és javításánál használt anyagok fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait, az alkalmazott anyagok és anyagminőségek megválasztásának szempontjait,

legyen képes alkalmazni:

- a gépekkel és berendezésekkel szemben támasztott környezetvédelmi és környezetbiztonsági prioritásokat,

- a közterület tisztítás (nyári és téli célgépek, utak, műtárgyak, úttartozékok tisztításának célgépei), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladékgyűjtés, szállítás, tárolás (hulladékgyűjtő és szállító célgépek, edényürítő szerkezetek, tömörítős konténerek, folyékony szippantó, szállító, mosó célgépek), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladékártalmatlanítás (hulladék lerakók, hulladékégetők), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladék előkezelés és hasznosítás (válogatók, aprítók, osztályozók, tömörítők, bálázók, darabosítók, biogáz motorok, komposztálók) gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek területén alkalmazott gépek üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- az ivóvíz szolgáltatás biztosítása érdekében alkalmazott gépek és berendezések gazdaságos, energiatakarékos és biztonságos üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a légszennyezést okozó technológiák levegőtisztaság védelmi berendezései üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a gépek és gépészeti berendezések beszerzésekor a technológiától függő és a takarékos energiafelhasználást figyelembevevő kiválasztási szempontokat,

- az új gépek és berendezések üzembe helyezésére vonatkozó előírásokat,

- a gépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó műszaki, műszaki biztonsági és környezetvédelmi szempontokat,

- a gépek üzemeltetésekor alkalmazott és keletkező veszélyes anyagokra vonatkozó előírásokat és eljárásokat,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.5. Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetszennyezés fogalmát és hatásait,

- a környezet, az egyes környezeti elemek leggyakoribb szennyező forrásait,

- a hulladék fogalmát, fajtáit és környezeti veszélyességét, veszélyeztető hatásait,

- a hulladék-kezelési technológiákat (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás),

- a technológia és a hulladékok közötti összefüggést,

- a hulladékok legfontosabb típusait, azok gyűjtési, szállítási és tárolási módjait,

- a hulladékgyűjtésnél-, szállításnál alkalmazott eszközöket, célgépeket,

- a környezeti elemek és a hulladékok mintavételi szabályait és módszereit, a szabványos vizsgálati eljárásokat, a mérőeszközöket, a mérések, vizsgálatok menetét,

- a szakterületre vonatkozó műszaki szabványokat, előírásokat,

- a hulladékok nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat,

- a hulladékminősítési előírásokat,

- a hulladékkal kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult területi intézmények jogkörét,

- a laboratóriumi, terepi és műhelymunkák szabályait, gyakorlati módszereit, biztonságtechnikai követelményeit,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, csoportosítását,

- veszélyes és radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, környezetre gyakorolt hatásukat és a kezelésükre vonatkozó előírásokat,

- a radioaktív hulladékok fajtáit, lerakásuk különleges szabályait,

- a veszélyes hulladékok gyűjtési, tárolási, előkészítési és lerakási módjait,

- a veszélyes hulladékokra vonatkozó nemzetközi előírásokat,

- a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

- a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

- a hulladékokkal kapcsolatos munkavégzés biztonságtechnikai, tűzvédelmi és közegészségügyi előírásait,

- a hulladéklerakó és egyéb ártalmatlanító létesítmények engedélyeztetésének, létesítésének gyakorlati lépéseit,

- a lerakás technológiai megoldásait, a lerakók üzemeltetési feladatait,

- a lerakók rekultivációs munkáinak lépéseit,

- a hulladékok égetését, az égetés elméletét, technológiai folyamatát, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját,

- az anyagmérleg, anyagforgalmi diagram készítésének lépéseit,

- a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

- a szakterületére vonatkozó jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- a munkaterületéhez tartozó biztonságtechnikai, közegészségügyi és járványügyi előírásokat, az egyéni védőeszközök használatának szabályait,

értse:

- a környezeti hatásvizsgálat szükségességét,

- a kezelési mód, a hasznosítás és az ártalmatlanítás összefüggéseit,

- a hulladékhasznosítás gazdasági és környezetvédelmi követelményeit,

- a lerakókkal kapcsolatos jogi és műszaki követelményeket,

- a hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetési előírásaiban foglaltakat,

- a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási eljárás menetét, az adatszolgáltatás szükségességét,

- a környezeti információrendszer felépítését,

- az alapvető anyagforgalmi diagramtípusok közti különbségeket,

- a hulladékminősítés elvét,

- a laborvizsgálatok, gyakorlatok végrehajtásához szükséges elméleti ismereteket,

- a mérőeszközök és műszerek működési elvét,

- a környezeti elemek és a hulladékok alapvető fizikai, kémiai, biológiai helyszíni vizsgálatát,

- a kémiai analitikai eljárásokat,

- a biológiai indikáció elvét, az indikátor-szervezetek működését,

- a hulladékok környezetterhelése és az általuk bekövetkező környezeti változások összefüggéseit,

tudja alkalmazni:

- az üzemi, a terepi és laboratóriumi mérési munkák biztonságtechnikai előírásait és a mérési eljárásokra vonatkozó műszaki előírásokat és szabványokat,

- az általános környezettechnikai és technológiai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában,

- ismereteit a munka végzésénél előforduló balesetek megelőzésére, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások betartatására,

- a műszaki ábrázolás szabályait,

- a szakterületére vonatkozó műszaki szabványokat, jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- felhasználói szinten, egy integrált programcsomagot (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, grafikus ábrázolás),

- kommunikációs készségét írásban és szóban.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- az egyszerűbb mintavevő eszközöket, tudjon mintát venni (talaj, víz, levegő, hulladékok) és tartósítani,

- a minta előkészítését az analitikai vagy műszeres méréshez, az egyszerűbb mérések elvégzését,

- a mérési eredmények birtokában következtetések levonását egy-egy környezeti elem állapotára,

- a hulladékvizsgálati szabványokat,

- a terepi körülmények között hordozható műszerekkel, tesztekkel a környezeti elemek mérését a helyszínen,

- ismereteit egyszerűbb mérő, vezérlő és szabályozó kör összeállításakor,

- a hulladékokkal kapcsolatos klasszikus és műszeres laboratóriumi vizsgálatokat,

- a biológiai vízminősítés elvégezését,

- a mérési adatok feldolgozásának korszerű (számítógépes) módszereit,

- a mérési eredményeket, majd az adatok összehasonlító elemzése után megítélni a környezet állapotát, a hulladék minőségét, a gép, berendezés működésének minőségét,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.6. Környezetvédelmi technikus (mezőgazdaság)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az éghajlat és a talajtan alapvető összefüggéseit,

- a talajművelési rendszerek legfontosabb jellemzőit, ismérveit,

- a különböző termesztés-technológiák jellemzőit,

- a növénytermesztési alapfogalmakat,

- a szántóföldi növénytermesztés alapfogalmait, módszereit, eljárásait,

- az erdőgazdálkodás alapfogalmait,

- az erdőgazdálkodás alapfolyamatait,

- az erdővédelem célját, feladatait és módszereit,

- az erdőhasználat alapfogalmait, legfontosabb összefüggéseit,

- hulladékhasznosítás lehetőségeit a mezőgazdaságban,

- a produkcióbiológia alapjait,

- az állattenyésztési alapfogalmakat,

- az általános takarmányozástan alapjait,

- az állategészségügyi alapfogalmakat,

- a legfontosabb háziállatok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- a legjelentősebb tenyésztésbe vont vadfajok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

értse:

- a termőhelyi tényezők összefüggés-rendszerét,

- a növényvédelem, a környezetvédelem és a természetvédelem összefüggéseit,

- a termesztés-technológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az erdőtelepítés és erdőfelújítás különbözőségét,

- az erdővédelem jelentőségét,

- a mezőgazdasági és ipari melléktermékek és hulladékok újra feldolgozásának jelentőségét,

- a tenyésztéstechnológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az állattenyésztés és a környezet- és természetvédelem összefüggéseit,

- a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés gazdasági összefüggéseit,

tudja rendszerezni:

- az éghajlattani ismereteit,

- a talajtani ismereteit,

- a talajművelési módokat,

- a termőhely ismerettani tudását,

- a különböző termesztés-technológiákat,

- az erdő típusokat,

- a jelentősebb erdei fás szárú növényeket,

- állattani ismereteit,

- a különböző állatbetegségeket,

- a járványvédelem módszereit,

- a különböző tenyésztéstechnológiákat,

tudja alkalmazni:

- biológiai, kémiai, fizikai, matematikai és földrajzi ismereteit a tantárgy tanulása során,

- a szakmai gyakorlatokon megszerzett tapasztalatait,

- a környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteit a tantárgy tanulásakor.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a lényegesebb meteorológiai eszközöket, műszereket,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős gyomnövényekre vonatkozó ismereteket,

- a talajtípusokat és azok tulajdonságait,

- a talajelőkészítés, talajművelés eszközeit, gépeit, technológiai folyamatait,

- a termőhelyi tényezőket,

- a jellegzetes erdőtársulásokat,

- a fontosabb hazai erdőtársulásokat,

- a faállomány-szerkezettani jellemzőket,

- az erdőgazdasági szempontból jelentős fás szárú növényeket,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős lágyszárú növényeket,

- a leglényegesebb takarmányozástani számításokat,

- a különböző állatbetegségeket és az ellenük való védekezést,

- a különböző vadbetegségeket és az ellenük való védekezés módszereit,

- az állattenyésztő telepek sajátos környezetvédelmi feladatait,

- a különböző tenyésztéstechnológiák legfontosabb jellemzőit, módszereit,

- a gazdasági állatokat,

- a háziállatokat,

- a házasított állatokat,

- a lakókörnyezet állatait,

- a tenyésztésbe vont, fontosabb vadfajokat,

- a védett és haszonállatokat és az állati kártevőket,

- a tájra jellemző és a területi adottságoknak megfelelő védett és haszonnövényeket, illetve tipikus gyomnövényeket,

- a növénytermesztés technológiai ismeretanyagát,

- a laboratóriumi magvizsgálati eljárásokat,

- az alapvető térképjeleket,

- a tanulmányi kirándulások és üzemlátogatások során szerzett ismereteit,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.7. Környezetvédelmi technikus (nehézipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a bányászattal, kohászattal, nehézvegyiparral és gépgyártással (a továbbiakban: nehézipar) kapcsolatos alapfogalmakat,

- a nehézipar nyersanyagainak főbb jellemzőit,

- a technológiai folyamatelemzés szabályait,

- a technológiai berendezések működési elvét, főbb szerkezeti elemeit, azok funkcióját,

- a technológiai és kiegészítő berendezések alkalmazási feltételeit,

- a legmegfelelőbb technológia, illetve technológiai berendezés kiválasztásának alapvető szempontjait,

- az újrahasznosító, hulladékszegény eljárások alkalmazásának módszereit, feltételeit,

- a termékellenőrzés folyamatát,

értse:

- a nehézipari technológia okozta környezeti kár megszüntetésének szükségességét,

- a kárelhárítási módszerek elvi alapjait és gyakorlati kivitelezésének folyamatát,

- a nehézipari hulladékkezelés technológiáit,

- a zárt technológiai folyamatok kialakításának elvét,

- a környezetkímélő alapanyagok és az alternatív energiaforrás felhasználásának jelentőségét,

- a technológiai berendezések működésével kapcsolatos alapvető összefüggéseket,

- az életciklus elemzés alapjait,

- a csomagolás és raktározás alapjait,

- a termékértékesítés fázisait,

legyen képes:

- a nehézipar alapvető számítási módszereinek, grafikus eljárásainak alkalmazására,

- technológiai és gépészeti ismereteinek gyakorlatba való átültetésére,

- a nehézipari termékek életciklusának elemzésére,

- környezetvédelmi jellegű ismertető anyagok összeállítására,

- számítástechnikai ismereteinek az eredmények kiértékelésében való alkalmazására,

- irányítással a technológiai folyamat környezetvédelmi részének kidolgozására,

- a kapott mérési eredményekből adott algoritmusok szerint valószínűségvizsgálatot végezni a lehetséges környezetszennyezés meghatározására.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a nehézipari környezetterhelő technológiákhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatokat,

- a bányászat, kohászat, feldolgozás során keletkező környezetet szennyező hulladékok vizsgálati módszereit,

- a műszeres analitikai vizsgálati módszereket, azok előnyeit, hátrányait,

- az anyagvizsgálati módszerek gyakorlati kivitelezését,

- a nehézipari környezetterhelő technológiák által kibocsátott szennyező anyagok minőségi és mennyiségi analízisére vonatkozó vizsgálatokat,

- a mérési eredmények pontos, precíz, objektív értékelésére vonatkozó előírásokat,

- a kárelhárítás eszközrendszerét,

- a rekultivációs munkák megalapozására, előkészítésére, megvalósítására vonatkozó eljárásokat,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.8. Környezetvédelmi technikus (nukleáris energiaipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetet károsító energetikai hatásokat, az energia fogalmát, mértékegységeit, az energia megjelenési formáit, az Einstein-féle anyag- és energiamegmaradási törvényt, az energiahatékonyság, energiastratégia elvét,

- az elsődleges és másodlagos energiahordozókat, a nem megújuló és megújuló energiákat,

- a megújuló energiaforrásokat, a napenergia (aktív sugárzáshasznosító berendezések, passzív napenergia hasznosítás, a fotovillamos hasznosítás elveit) jellemzőit, a szélenergia (a szél energetikai jellemzői, szélerőgépek jellemzői) jellemzőit, a biomassza, a biogáz, a vízienergia jellemzőit, hasznosíthatóságát,

- az urán és a hasadóanyagok legfontosabb jellemzőit,

- az atomerőművek segédrendszereit, sugárvédelmét,

- a radioaktív hulladékok csoportosítását, elhelyezését,

- a különleges típusú atomreaktorok működését,

- a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat elemeit,

- a villamos energiaátalakítás berendezéseit,

- a villamos hálózatok típusait, felosztását,

- az energiapolitika, energetikai információgyűjtés, teljesítménygazdálkodás, energiaveszteség, energia racio-nálás, üzemanyag-gazdálkodás, fűtési energiagazdálkodás, villamosenergia-gazdálkodás lényegi elveit,

- az alapanyag, segédanyag, energiatermelés, energiaszükséglet fogalmát,

- a termék, melléktermék, hulladék környezetre gyakorolt hatását,

- a nukleáris energia előállítása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- a nukleáris energia előállítása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

- az esetlegesen bekövetkezhető talajszennyezések következményeit, a szennyezés megelőzésének módjait, illetve az utólagos talajtisztítás lehetőségeit,

- az erőművek működése során fellépő zaj- és rezgéskeltő hatásokat,

- a keletkező radioaktív hulladékok kezelésének (szelektív gyűjtésének, ártalmatlanításának, újrahasznosításának) lehetőségeit, a nukleáris energiaipari hulladékok veszélyességi jellemzőit, veszélyességi osztályait,

- az energetika területén a környezeti hatásvizsgálat, auditálás lényegét,

- a nukleáris energia előállítása során alkalmazott legfontosabb gépi és villamosipari berendezéseket,

- a hőenergiatermelés és -átalakítás gépeinek, berendezéseinek felépítését, működését,

- az egyen- és váltóáramú motorok működését, felépítését,

- az energiaelosztás, -átalakítás lehetőségeit,

- a transzformátorok felépítését, működési elvét,

- az egyenirányítás lehetőségeit, szerepét az energiaellátásban,

- a nukleáris energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásait,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező hulladékok környezetre gyakorolt hatását,

- az egyes berendezésekkel végzett munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- a környezetbarát berendezésekkel történő energia előállításának lehetőségeit,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

értse:

- az összefüggést a környezetkímélő energiatermelés és a környezet minősége között,

- általános környezetvédelmi és energetikai ismeretei és a gyakorlati problémák közötti kapcsolatot,

- a fosszilis energiahordozók és a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésekor fellépő környezetterhelés közötti különbséget,

- az anyagtakarékos technológia és munkafolyamat fontosságát a gazdaságos energiatermelésben és a hulladékgazdálkodás terén,

- a korszerű erőművek felépítését, energiatermelő folyamatait,

- a nukleáris energiatermelés folyamatát, a technológiai folyamatok korszerűségének összefüggéseit,

- a nukleáris energiatermelés környezetre gyakorolt hatásait,

legyen képes alkalmazni:

- a szakmai gyakorlatban előforduló energetikai, környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

- a főbb energetikai számításokat,

- technológiai ábrák segítségével a főbb részfolyamatokat modellezni,

- ismereteit feladatlapok és tantárgytesztek megoldása során.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a sugárzások mérésének eszközeit, a környezetkímélő technológiákat,

- a nukleáris energetikai és környezetvédelmi méréseket az energetikai technológiákban,

- mért eredményei kiértékelésekor a műszaki szabványokat, illetve az emissziós és immissziós határértékeket,

- az egyéni sugárvédelmi védőeszközöket,

- a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére, ill. csökkentésére optimális környezettechnikai megoldásokat,

- a keletkező radioaktív hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit,

- az energiatermelő folyamatok auditálását,

- az energetikai gépi berendezéseket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.9. Környezetvédelmi technikus (településgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a települések kialakulásának és fejlődésének folyamatát,

- a településkörnyezet és a hozzá kapcsolódó rendszerek fogalmát,

- a települések szerkezeti alaprajzi jellemzőit,

- Magyarország településrendszerének fejlődési szakaszait és jelenlegi állapotát,

- az önkormányzatok előírt, alapellátási és önként vállalt feladatait,

- a közműnyilvántartás kezelését,

- az önkormányzatok település-egészségügyi feladatainak megvalósítását,

- a hulladékgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a zajártalom elleni védelemben, a vízgazdálkodási, a vízvédelmi, az energiagazdálkodási, a közlekedésszervezési folyamatokat,

- a fenntartható fejlődés megvalósíthatóságának lehetőségeit a település keretein belül,

értse:

- az épített környezet alakításával és védelmével, valamint a településfejlesztéssel kapcsolatos alapösszefüggéseket,

- a funkció, a forma, a szerkezet, az anyag és a technológia alapvető összefüggéseit,

- a minőség-ellenőrzés módját, az építésügyi minőségellenőrzési tevékenységet,

- a legfontosabb természetes és mesterséges építőanyagok tulajdonságait, felhasználási területeit,

- az építés előkészítés, a szerkezetépítés, a szakipari munkák, az épületgépészeti munkák, a befejező munkák, valamint az átadás-átvétel folyamatát,

legyen képes:

- ismertetni az építési tevékenységgel kapcsolatos baleset-elhárítási, munkavédelmi, környezetvédelmi összefüggéseket,

- eligazodni a műemlékvédelemmel és a védetté nyilvánítással kapcsolatos jogszabályok, előírások között,

- segíteni a műemlékek fenntartásával, felújításával, méltó hasznosításával, romok konzerválásával kapcsolatban a nemzetközi egyezményekben elfogadott elvek érvényesülését,

- érvényesíteni ismereteit a területfejlesztési, településrendezési, valamint az építésügyi igazgatási tevékenységek során,

- felismerni az egyes stíluskorszakokhoz tartozó épületeket,

- az épületfelújítási-fenntartási munkák lépéseit meghatározni,

- eligazodni Európán belül a történeti korok építészeti stílusai között,

- figyelemmel kísérni Magyarország és az érintett régió környezeti állapotát és környezeti terhelését,

- bemutatni hazánk és szűkebb értelemben a helyi épített örökség elemeit,

- ismertetni a Világörökség legfontosabb magyarországi építészeti emlékeit és a listával kapcsolatos szabályokat, elveket,

- bemutatni hazánk népi építészeti értékeit, hagyományait.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- ismereteit az önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak tervezésében, a feladatok végrehajtásában,

- ismereteit a településirányítás, a településrendezési tervezés, a települési környezetvédelmi program elkészítésének folyamatában,

- ismereteit a környezetvédelmi hatásvizsgálatok elvégzésében,

- ismereteit az építésügyi hatósági eljárás folyamatában, ismeri a megfelelő dokumentumokat,

- ismereteit az épületeknél előforduló hibák felismerésében az épületdiagnosztika módszereinek alkalmazásával,

- ismereteit a területén lévő műemlékek felkutatásában és az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésben,

- ismereteit a területén a védettség alá nem eső, de a település sajátos jellegét meghatározó és a helyi lakosság számára fontos emlékek körének felmérésekor,

- ismereteit településén az építési hagyományok, tájképi értékek megőrzését célzó tevékenységekben,

- ismereteit a lakosság helyi építészeti hagyományok, értékek megismerésében való hozzásegítésében,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.10. Környezetvédelmi technikus (természetvédelem)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- természetvédelem feladatait, eszközeit, tárgyait (földtani, víztani, tájképi, növénytani, állattani, kultúrtörténeti értékek); a védett természeti területeket, a terület nélküli védett természeti értékek körét,

- a természetvédelmi biológia és ökológia törvényszerűségeit,

- a természetvédelem jogi szabályozását, a fontosabb jogszabályokat,

- a természetvédelem hazai és nemzetközi szervezeteit és kapcsolatrendszerét,

- a természetvédelmi tervek típusait, általános jellemzőit, részeit,

- a természetvédelmi alapterv készítésének fázisait,

- a természetvédelem információs rendszerét, feladatait,

- természeti értékek és védett természeti területek kezelésének, fenntartásának, monitorozásának és bemutatásának alapvető kérdéseit és összefüggéseit,

- a természeti értékek és területek megóvásának módjait, formáit, a védettségi fokozatokat,

- a védetté nyilvánítási eljárás előkészítési formáit,

- a területek természetvédelmi értékének meghatározási módszereit,

- a természetkárosítás mértékét megállapító eljárásokat,

- az élőhelyek minősítésének általános és speciális ismereteit,

- a szárazföldi és vízi élőhelyek típusait,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a tájvédelem fogalmát, jelentőségét, feladatát,

- a tájrendezés fogalmát, célját, jelentőségét,

- a tájtervezés alapfolyamatait,

- a különböző gazdálkodási kategóriákat,

- a produkcióbiológia alapjait,

- az állategészségügyi alapismeretek és a környezeti hatások kapcsolatát,

- a legfontosabb háziállatok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- a legjelentősebb tenyésztésbe vont vadfajok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- az indikátor fajok alkalmazási lehetőségeit a biológiai monitorozásban,

- a növénytermesztési alapfogalmakat,

- az éghajlattan alapvető összefüggéseit,

- a talajtan alapvető ismeretanyagát,

- a talajművelési rendszerek legfontosabb jellemzőit, ismérveit,

- a különböző termesztéstechnológiák jellemzőit,

- az erdőgazdálkodás természetvédelmi jelentőségét és hazai helyzetét,

- az erdővédelem célját, feladatait és módszereit a természetvédelem tükrében,

- az erdőhasználat alapfogalmait, legfontosabb összefüggéseit a természetvédelem tükrében,

értse:

- a természetes és mesterséges eredetű károsodások kapcsolatait,

- az emberi tevékenység és a természetkárosodás összefüggéseit,

- az élőhelyek minősítésének szerepét, jelentőségét,

- a környezeti hatásvizsgálatok feladatát,

- az állattenyésztés és a környezet- és természetvédelem összefüggéseit,

- a tájrendezés és a területrendezés kapcsolatát,

- a tájtervezés ökonómiai összefüggéseit,

- a tájtervezés szociológiai (környezetszociológiai) összefüggéseit,

- a természet önszabályozó képességének jelentőségét,

- a különböző nemzetgazdasági technológiák természetvédelemre gyakorolt hatását,

- a növényvédelem és a környezetvédelem összefüggéseit,

- a termesztéstechnológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az erdőtelepítés és erdőfelújítás különbözőségét,

- az erdővédelem jelentőségét,

tudja alkalmazni:

- életközösségek természetvédelmi értékelésének alapismereteit,

- az élőhelyek minősítésének ismereteit,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a növény- és állattársulások elemzési módszereit,

- a védett növény- és állattársulások legfontosabb elemzési módszereit,

- területek természetvédelmi értékének meghatározására szolgáló egyszerűbb eljárásokat,

- a legalapvetőbb talaj-, víz- és levegőminőség vizsgálatok egyszerű terepi módszereit,

- különböző élő rendszerek összehasonlítását, alapvető elemzési módjait, jellemzését,

tudja rendszerezni:

- a természetvédelem tárgyait és feladatait,

- a természetvédelmi tervek típusait,

- a természetvédelmi tervek részeit (felépítését),

- a természetet károsító tevékenységeket,

- a természetkárosítás meghatározásának és felmérésének egyszerű módszereit, eljárásait,

- a természet értékelésének módszereit, eljárásait,

- az élőhelyek minősítésének lehetőségeit,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a környezeti hatásvizsgálatok módszereit,

- a legfontosabb hazai növény- és állattársulásokat,

- a legfontosabb hazai védett és fokozottan védett állatfajokat,

- a különböző termesztéstechnológiákat,

- az erdőtípusokat,

- a jelentősebb erdei fás szárú növényeket.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a természetvédelem legfontosabb gyakorlati feladatait,

- a természeti értékek és területek gyakorlati megóvásának módjait, formáit,

- a természet értékelésének módszereit, eljárásait,

- a természetvédelmi értékek meghatározására szolgáló egyszerűbb gyakorlati eljárásokat,

- az élőhelyek minősítésének gyakorlati szempontjait,

- a védetté nyilvánítási eljárás előkészítési és megvalósítási formáinak gyakorlati teendőit,

- a védett természeti területek adatainak kezelését,

- a védett természeti területek összehasonlító elemzésének módjait,

- az életközösségek természetvédelmi értékelésének gyakorlati ismereteit,

- állatismeretét,

- a különböző állatbetegségek leírásánál tanultakat,

- a különböző vadbetegségeket leírásánál tanultakat,

- az állattenyésztő telepek sajátos környezetvédelmi előírásait,

- az állatkerti vadtartás technológiáját,

- a tenyésztésbe vont fontosabb vadfajok tartására előírtakat,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős gyomnövényekre vonatkozó ismereteket,

- a talajművelés eszközeit, gépeit,

- növényismeretét,

- a laboratóriumi magvizsgálati eljárásokat,

- a lényegesebb meteorológiai eszközöket, műszereket,

- a mesterséges eredetű károsítások elhárítására vonatkozó ismereteket,

- az alapvető térképjeleket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.11. Környezetvédelmi technikus (vegyipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a technológiai folyamatok ábrázolásának szabályait,

- a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, tüzelőszerkezeteket,

- adott vegyipari termékek előállításához felhasználható lehetséges kiindulási anyagok körét,

- a szervetlen és szerves vegyipari eljárások alapanyagait és reagenseit,

- az alkalmazott készülékek típusait az előállított termékek jellemző tulajdonságait, felhasználási területeit és gyakorlati jelentőségét,

- a technológiák környezetvédelmi problémáinak megoldási lehetőségeit,

- milyen veszélyes anyagok kerülhetnek a környezetbe a vegyipari technológiák során,

értse:

- a vegyipari technológiák általános törvényszerűségeit,

- a tüzeléstechnika témával kapcsolatos számítások elvét,

- vegyipari folyamatokat meghatározó paramétereket, technológiai lépéseket,

- a technológiák környezetvédelmi problémáit,

- a környezetvédelmi technológiák során megismert anyagok hatásait az élő és élettelen környezetre,

- a különböző fázisok szennyezésének összefüggéseit,

- az egyes környezetszennyező anyagok mennyiségi csökkenésének, hasznosításának, ártalmatlanításának módjait,

- az egyes műveletek és technológiák összefüggéseit,

tudja alkalmazni:

- ismereteit az egyes technológiákkal kapcsolatos anyagmennyiségek és paraméterek (anyagszükséglet, kitermelés, konverzió stb.) kiszámításához,

- ismereteit a megismert technológiák összehasonlítására és elemzésére,

- a technológiákkal kapcsolatos biztonságtechnikai és munkavédelmi előírásokat,

- a környezetvédelem és a technológiák szakkifejezéseit,

- önállóan és szakszerűen a technológiai folyamatok elemeinek megválasztásához és összekapcsolásához ismereteit,

- a tanult környezetvédelmi technológiák folyamatábráinak és készülékrajzainak felismerésére és elkészítésére ismereteit,

- a munkájukhoz szükséges műszaki számításokat a gyakorlatban is,

tudja rendszerezni:

- a tanult eljárásokat adott szempontok szerint,

- a korszerű, gazdaságos és környezetkímélő vegyipari technológiákat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a méréshez szükséges számítási eljárásokat,

- a mérések kiértékeléséhez szükséges számítástechnikai ismereteit,

- a mérésekhez használt műszereket,

- ismereteit a feladatok elvégzéséhez szükséges készülék összeállításakor,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.12. Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a vízellátással, csatornázással kapcsolatos alapfogalmakat,

- a szakszerű egyedi szennyvízkezelés, valamint a természetközeli szennyvíztisztítás alapjait,

- az ipari vízgazdálkodás alapjait,

- síkvidéki, dombvidéki és települési vízrendezés alapjait,

- a vízkezelés alapjait,

- a csővezetékek jellemzőit, elemeit és a rajzi ábrázolásuk módját,

- a villamos- és a belső égésű motorok rendszer-környezet viszonyát, főbb szerkezeti elemeiket és azok funkcióját,

- a szakterületen gyakrabban alkalmazott légtechnikai berendezések és vízgépek főbb szerkezeti elemeit, a gépek, berendezések alkalmazási feltételeit,

- az automatizálás feltételeit és jelentőségét,

értse:

- a vízkárelhárítás (mennyiségi és minőségi) szükségességét, a beavatkozások elvi alapjait és a gyakorlati megoldások folyamatát,

- a szennyvíztisztítás és iszapkezelés technológiai megoldási módjait és ezek környezeti vonatkozásait,

- a szennyvíztisztító üzem fenntartási és üzemeltetési feladatainak jelentőségét,

- a vízhasznosítás szakterületi lehetőségeit (öntözés, tavak és tározók) és a gyakorlati megoldások elveit,

- a csővezetéki csomópontok kialakításának szabályait,

- a villamos- és belső égésű motorüzem határértékeit, az optimalizálás lehetőségeit, az üzemelés környezeti és gazdaságossági jellemzőit,

- vízgépekkel kapcsolatos alapvető hidraulikai összefüggéseket és működési elveket,

- az automatizálás alapját jelentő mérési eljárások (mennyiségi, minőségi) elvét és a távadás módját,

- a vezérlés és a szabályozás alkalmazásának feltételrendszerét,

legyen képes alkalmazni:

- a szakterület alapvető számítási módszereit, grafikus és numerikus eljárásait,

- a vízkezelő és tisztító berendezések, technológiák megválasztásának módjait,

- az iszapkezelési mintatechnológiák előírásait,

- a mennyiségi és minőségi vízkárok elleni védekezési, elhárítási módokat,

- gépészeti ismereteit a szükséges erőforrások kiválasztásakor és a gazdaságos, környezetkímélő üzemvitel szempontjainak érvényesítésekor,

- automatizálási ismereteit szakterületén a technológiai folyamatok irányítása során,

tudja rendszerezni:

- a víz- és szennyvíztisztítási technológiákat üzemi paramétereik alapján,

- kisebb vízgyűjtőkön a szükséges beavatkozási módokat hidrológiai és vízminőségi adatok alapján.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a mértékadó hidraulikai terhelések meghatározásának módjait,

- a víziközművek és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés építésének biztonságtechnikai, környezetvédelmi feladatait és a kitűzés eljárásait,

- az árvízvédekezés ideiglenes műveit és azok építésének módját,

- a szakterületén a gépek, berendezések üzemeltetésének, karbantartásának műszaki dokumentumai alkalmazását,

- az elemi vezérlő körök kiépítéséhez szükséges elemeket, azok összeépítésének módját,

- a szakterületi mérési adatok feldolgozásának számítógépes módszereit,

- a víz- és szennyvíztisztítási eljárások, (rész) folyamatok üzemirányítási szabályait,

- a víziközművek és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés létesítésének és üzemeltetésének előírásait,

- a vízkárelhárítás (mennyiség, minőségi) eszközrendszerét,

- a gépek, berendezések hibafelismerési eljárásait,

- a vízkezelési és -tisztítási technológiák ellenőrző mérési módszereit és eljárásait,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama Megnevezés: Szakmai ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, 60%-ban a szakmacsoport alapmoduljaiból (környezetvédelmi alapismeretek I-II., analitika I., környezettechnika I II.) melynek témakörei:

- a környezeti és technológiai ismeretek,

- a levegőtisztaság-védelem,

- a vízminőség-védelem,

- a hulladékgazdálkodás,

- a zaj-, rezgés- és sugárvédelem,

- a talajvédelem alapvető ismeretei,

- a szakterületen alkalmazott mérési és értékelési eljárások,

- a jogi, műszaki és gazdasági szabályozás, 40%-ban a kimenet szakiránya szerinti szakmaspecifikus elméleti ismeretek témaköreiből.

Az írásbeli feladatok teszt-, számítási, rajzi jellegű feladatokat, táblázat és/vagy grafikon használatot, készítést tartalmaznak.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KvVM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Megnevezés: Szakmai gyakorlat

Témakörök:

A talaj-, víz-, levegő-, hulladék-mintavétel és speciális szennyezőanyag-tartalom meghatározás, a mérés értékelése, terepi környezetvédelmi mérések és gyors vizsgálatok végrehajtása, valamint a kimenet szakiránya szerinti szakmaspecifikus gyakorlati ismeretek követelményeinek megfelelő munkafeladatok.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

Szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Megnevezés:

a) Környezetvédelmi és környezettechnikai ismeretek

b) Szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

c) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az általános környezeti és technológiai ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek,

- a jogi szabályozási gazdasági ismeretek,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

A szóbeli vizsgán a kimenet szakiránynak megfelelő szakmai ismeretekről a szakmaspecifikus ismeretek keretében kell számot adni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KvVM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet határozza meg.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

- Írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga feladatait úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető.

- Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga érdemjegyét az egyes vizsgatárgyak osztályzatainak átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembevételével (mérvadó a szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek osztályzata) .

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely vizsgatárgyra kapott osztályzata elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények, a munkavédelmi előírások betartatásának figyelembevételével a részfeladatok minősítéséből áll. A minősítés osztályzattal vagy pontozással történik.

Pontozás esetén a követendő útmutató:

0-49 = 1

50-61=2

62-73 = 3

74-85 = 4

86-100 = 5

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt gyakorlati feladat 50%-át nem teljesítette, vagy ha a munka minőségileg kifogásolható.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

3. számú melléklet az 5/2006. (II. 2.) KvVM rendelethez

[2. számú melléklet a 4/1997. (I. 10.) KTM rendelethez]

Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 14. számú környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül a 33 7898 01 Környezetvédelmi szakmunkás szakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák

VI. BEMENETI KOMPETENCIÁK MODULOKBA RENDEZVE

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport