8/2006. (III. 23.) OM rendelet

a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás, valamint 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltak figyelembevétele alapján - a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) keretében működő központi képzőhelyre (a továbbiakban: központi képzőhely), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény).

(2) Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetve hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. §

(1) Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerű szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal (a továbbiakban együtt: szakmai képzési program) rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul.

(3) A szakképzést folytató intézménynek a szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.

(4) Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A felszerelési jegyzéket legalább a szakmai és vizsgakövetelmény módosításakor felül kell vizsgálni.

3. §

(1) A szakképzést folytató intézmény köteles - a szakmai képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani az érdeklődők számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), továbbá a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevőkkel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben előírt felnőttképzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.

4. §

(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki a Kt.-ben, felsőoktatási intézményben folyó felsőfokú szakképzés tekintetében az Ftv.-ben, valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A szakképzés megszervezése

5. §

Gyakorlati képzést szervező:

a) a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola);

b) a központi képzőhely;

c) a regionális képző központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben;

d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó;

e) a felsőoktatási intézmény az általa folytatott felsőfokú szakképzés tekintetében.

6. §

Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgy, tananyagegység (modul) központi programjában (tantervében) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.

7. §

Ha a tanuló képzésére gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítésnek megfelelő szakképző iskolában - e rendelet 10. és 11. §-aiban foglaltakra is figyelemmel - gondoskodni kell.

A szakmai elméleti képzés

8. §

A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakról a szakképző iskola gondoskodik a Kt.-ben előírtak figyelembevételével.

9. §

A szakképző iskolában meg kell határozni a felszerelési jegyzékből a szakmai elméleti tantárgyakhoz, tananyagegységekhez (modulhoz), a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges eszközöket, és ezeket a képzés során - a 2. § (3) bekezdésére is tekintettel - biztosítani kell.

10. §

(1) A szakmai elméleti képzés - a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével - beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi.

(2) A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.

(3) A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba beosztva - vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.

11. §

(1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként - három munkanap kivételével - folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.

(2) A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni.

(3) A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából - az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére - havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.

(4) A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.

A gyakorlati képzés

12. §

A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a gyakorlati képzési helyek létesítéséről az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.

13. §

(1) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tanpostán, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban együtt: tanműhely), valamint központi képzőhelyen is meg lehet szervezni.

(2) A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést - munkahelyi körülmények között - csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni.

(3) A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzés egy része a központi képzőhelyen is megszervezhető.

(4) Tanműhely hiányában a szakmai alapképzés és az erre épülő gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között, feltéve, hogy a felkészítés feltételei biztosíthatóak.

14. §

(1) A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet

a) a szakmai előkészítő és szakmai alapképzést végző alapképző tanműhely,

b) a szakmai alapképzést és az erre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely, valamint

c) a szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést ellátó tanműhely.

(2) A tanműhely létesítése szerint lehet

a) iskolai tanműhely,

b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely,

c) több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhely (a továbbiakban: üzemközi tanműhely), valamint

d) regionális képző központ által működtetett tanműhely.

15. §

(1) A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a tanműhelyben folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek.

(2) A tanműhelyben folyó gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.

16. §

(1) A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni.

(2) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.

(3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételei körében

a) a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja,

b) a gyakorlati oktatóról, továbbá

c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról

a gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.

(5) Az üzemközi tanműhely működéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak.

(6) A regionális képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a regionális képző központ gondoskodik.

17. §

Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.

18. §

(1) Központi képzőhelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha az Szt. 2. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint TISZK-et létrehozó iskolafenntartók, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények abban megállapodtak, és

a) a központi képzőhely felszereltsége,

b) a központi képzőhelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege,

c) a képzési időt kitöltő tevékenység

lehetővé teszi a szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést.

(2) A központi képzőhelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.

(3) A központi képzőhelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére az Szt. 2. § (5) bekezdésben meghatározott szervezet köteles az e rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.

(4) A felszerelési jegyzékből meg kell határozni a központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetőek.

(5) A központi képzőhelyen gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező köteles gondoskodni.

19. §

(1) Egyedi munkahelyen az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés akkor folyhat, ha

a) a munkahely felszereltsége,

b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege,

c) a képzési időt kitöltő munka

lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést.

(2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.

(3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.

(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT TANÁCSADÓ TESTÜLETE

20. §

(1) Az Szt. 2. §-ának (5) bekezdése alapján létrehozott tanácsadó testület a TISZK feladatainak végrehajtását segíti.

(2) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjainak száma - az elnököt is beleértve - legfeljebb 15 fő lehet. Az elnököt a TISZK-et létrehozó iskolafenntartó (a továbbiakban: fenntartó) delegálja. Amennyiben a TISZK-et több fenntartó együttműködésével hozzák létre, akkor az elnököt a koordinációs szerepet betöltő fenntartó delegálja. A tanácsadó testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátását a TISZK-et irányító szervezet biztosítja.

(3) A tanácsadó testületben szavazati joggal rendelkezik

a) a TISZK-et létrehozó fenntartók és a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények,

b)[1] az érdekelt regionális fejlesztési és képzési bizottságokba delegáló szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók, vállalkozók érdekképviseleti szervezetei),

c) a területi gazdasági kamarák (legfeljebb két fő),

d) az érdekelt munkaügyi központ (egy fő)

képviselője.

(4) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkező tagjait a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó 3 évre kéri fel. A szavazati joggal rendelkező tagok közül legalább 8 fő a gazdaság képviselője.

(5) A tanácsadó testület munkájában tanácskozási joggal vesz részt

a) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskola igazgatója vagy képviselője,

b) a létrehozott irányító szervezet (ügyvezető, igazgató) vezetője,

c) a központi képzőhely vezetője.

(6) A tanácsadó testület szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik.

(7) A tanácsadó testület ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka jelen van.

21. §

(1) A tanácsadó testület dönt a saját ügyrendjéről, működésének rendjéről és éves munkatervéről.

(2) Az ügyrendben szabályozni kell az elnök és a tagok visszahívásának, az új tagok delegálásának szabályait, a határozathozatal rendjét és a testületi állásfoglalás kialakításának, a tanácskozás előkészítésének, megtartásának és a határozatok, állásfoglalások dokumentálásának szabályait, a testület üléseinek rendjét.

(3) A tanácsadó testület véleményezi:

a) az irányító szervezet működésének szabályait tartalmazó dokumentumo(ka)t,

b) a költségvetési szervként működő központi képzőhely szervezeti és működési szabályzatát, költségvetésének tervezetét,

c) a nonprofit szervezet üzleti tervét,

d) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák szakmai programját, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény szakképzési programját, valamint a TISZK keretében működő központi képzőhely képzési tervét,

e) a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttműködése esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó által legalább 3 évente készítendő stratégiai, fejlesztési tervet (melyet évente felül kell vizsgálni),

f) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák által készített, szakképzéssel összefüggő pályázatokat.

(4) A tanácsadó testület javaslatot tehet:

a) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolákban az iskolai rendszerű szakképzés szerkezetének módosítására,

b) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskoláknak, központi képzőhelynek, továbbá a felsőoktatási intézményeknek a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználására,

c) a regionális szintű munkaerőpiaci igények alapján a központi képzőhely képzési kínálatára (az OKJ-ben szereplő szakképesítések kivételével), az azokban való részvétel feltételeire,

d) a TISZK-ben részt vevő szakképző iskolák, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény képzési kínálatának bemutatására, népszerűsítésére.

(5) A tanácsadó testület évente egyszer beszámoltatja a központi képzőhely vezetőjét a képzési és a fejlesztési feladatok végrehajtásáról, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján kapott pénzeszközök felhasználásáról, a központi képzőhely munkaprogramjának megvalósulásáról.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §

(1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § (4) bekezdésében foglaltakat csak az e rendelet hatálybalépését követően kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelményre kell alkalmazni.

(3)[2]

23. §[3]

24. §[4]

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter