2007. évi CXV. törvény

az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról[1]

1. § (1) Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 19. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv]

"a) I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi irányelvet vesz át, annak számát - a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel kiadja, és az egyes előírásokat a Magyar Közlönyben közzéteszi, "

(2) Az Étv. 20. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza

a) az élelmiszerek jelölését a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) azélelmiszer-előállítás feltételeit,

b) azivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait,

c) a szükséges engedélyek és vizsgálatok díját, továbbá a díjak megfizetésének és felhasználásának módjait, az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével, valamint

d) azélelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.

(5) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésével rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait."

(3) Az Étv. 20. §-ának (8)-(12) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Felhatalmazást kap

a) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyagösszetételre és az egészségre vonatkozó állításokat,

b) az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a technológiai segédanyagokat.

(9) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.

(10) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat.

(11) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre,

b) az étrend-kiegészítőkre,

c) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására vonatkozó előírásokat.

(12) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a vendéglátó termékek előállításának feltételeit,

b) azélelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza."

(4) Az Étv. 20. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait.

(15) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatait."

2. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

"a) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi-járványügyi szabályait,"

[rendeletben állapítsa meg.]

3. § (1) Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"19. a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;"

(2) Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"21. a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben az állatok szállítására vonatkozó közösségi jogi előírások végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket;"

4. § A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédő szer engedély fenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására,

b) a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá

c) az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szakmai szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédő szermaradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyi anyag tartalom értéket.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben szabályozza."

5. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]

"j) az élelmiszer-biztonsági szerv."

(2) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 134. §-a (2) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Helyszíni bírság kiszabására jogosult]

"d) a 35. § a)-h) és j) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy;

e) a talajvédelmi hatóság, az állategészségügyi hatóság erre feljogosított dolgozója;"

6. § A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

"c) a megengedettnél nagyobb mértékben a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől eltérő vagy a minőségében károsult takarmány értékcsökkentésének és a minőségvédelmi bírságnak kiszámítási módját, mértékét"

[rendeletben szabályozza.]

7. § (1) Ez a törvény 2007. november 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének d) pontja, a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint (2) bekezdése k) pontjának ", valamint a minőségvédelmi bírság kiszámításának módját és mértékét" szövegrésze.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2007. október 1-i ülésnapján fogadta el.