2001. évi CXIX. törvény

a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a takarmány biztosítsa az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag-tartalmat, a gazdasági haszonállatok esetében szolgálja a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsa közvetlenül az állatok, közvetve az ember egészségét, továbbá, hogy az állati eredetű termék megfeleljen az előírt minőségi követelményeknek, valamint, hogy védje a takarmány felhasználók érdekeit, a takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeiről a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a takarmány, takarmány-alapanyag, -adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, teljes értékű takarmány, kiegészítő takarmány, ásványi takarmány, tejpótló takarmány, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány, szálas- és tömegtakarmány és az ökológiai takarmány minőségére, biztonságára, előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására, szállítására, exportjára, importjára, országon való átszállítására, engedélyezésére, nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és vizsgálatára, valamint

b) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyezésére, a takarmány-előállító üzemek, takarmány tároló és forgalmazó helyek nyilvántartására és ellenőrzésére.

2. § E törvény alkalmazásában:

1.[2] Takarmány: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerint takarmánynak minősülő anyag vagy termék.

2. Takarmány-alapanyag: állatok etetésére, illetve takarmánykeverék, előkeverék előállítására felhasználható, természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termék, ezek ipari feldolgozásából származó termék, valamint szerves vagy szervetlen anyag, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

3.[3] Takarmány-adalékanyag: a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1831/2003/EK rendelet) szerint takarmány-adalékanyagnak minősülő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény.

4. Gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz.

5.[4] Előkeverék: az 1831/2003/EK rendelet szerint elő-keveréknek minősülő keverék.

6. Takarmánykeverék: teljes értékű vagy kiegészítő takarmány, amely az állatok etetésére szolgáló alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

7.

Teljes értékű takarmány: takarmányok keveréke, amely összetételénél fogva önmagában etethető és napi takarmányadagként teljes mértékben kielégíti az állatok táplálóanyag szükségletét

8. Kiegészítő takarmány: takarmányok keveréke, amely meghatározott anyagokat nagy mennyiségben tartalmaz, és összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt etetve elégíti ki az állatok táplálóanyag szükségletét, és alkalmazható napi takarmányadagként.

9. Ásványi takarmány: olyan kiegészítő takarmány, amely elsősorban ásványi anyagokat, de legalább 40% nyers hamut tartalmaz.

10. Tejpótló takarmány: olyan takarmánykeverék, amely szárazon vagy meghatározott folyadékmennyiségben feloldva fiatal emlősállatok táplálására szolgál, a kolosztrum felvétele utáni időszakban, az anyatej kiegészítéseként vagy pótlására, illetve amely borjúhizlaló takarmányként használható fel.

11. Különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány: olyan takarmány, amely speciális összetétele, illetve különleges előállítási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt takarmányoktól, ezáltal olyan állatok igényeit elégíti ki, amelyek emésztésük, anyagcseréjük vagy fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az átlagostól eltérő takarmányt igényelnek.

12. Szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú vagy tartósított, többségében sok nyers rostot tartalmazó takarmány.

13. Ökológiai takarmány: ökológiai követelmények szerint előállított, külön jogszabályban meghatározott alapkövetelményeknek megfelelő takarmány, amelyet meghatározott szervezet tanúsít.

14.[5] Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, külön jogszabály szerint engedélyköteles takarmány.

15. Napi takarmányadag: a takarmányok 12%-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag szükségletét teljes mértékben biztosítja.

16. Takarmányok nemkívánatos anyagai: azok az anyagok, amelyek a takarmányban közvetlenül az állat egészségét, termelőképességét, illetve közvetve az ember egészségét vagy a környezetet és a természetet (a továbbiakban együtt: környezet) veszélyeztethetik vagy károsíthatják.

17. Tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket a takarmány nem tartalmazhat, mivel azok közvetlenül az állat, illetve közvetve az ember egészségét vagy a környezetet veszélyeztetik vagy károsítják.

18. Takarmány előállítás: a takarmány előkészítése, feldolgozása, keverése, kezelése és csomagolása.

19. Takarmány kezelés: a takarmány tartósítása, hőkezelése, hűtése, tárolása, állagának megőrzése, és minden olyan, ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minősül forgalomba hozatalnak.

20.[6] Forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet szerinti tevékenység.

21.[7] Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) szerinti vállalkozási egység.

22.[8] Takarmány-előállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt előállító létesítmény.

23.[9] Takarmány-forgalmazó hely: a takarmány forgalomba hozatalát végző létesítmény.

24.[10] Takarmány-tároló hely: az a létesítmény, ahol a takarmányokat előállításuk, forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk előtt tartják.

25.[11] Takarmány-ellenőrzés: a létesítmény, illetve a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, higiéniájának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, nyomonkövethetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenőrzése.

26.[12] Takarmányvizsgáló laboratórium: e törvény szerint működési engedéllyel rendelkező, a takarmány tápláló- és károsanyag tartalmát, valamint tiltott komponenseit fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módszerrel vizsgáló laboratórium.

3. §[13]

A takarmány-előállító üzem működésének engedélyezése, a működési engedéllyel rendelkező létesítmények nyilvántartásba vétele

4. §[14] (1) A 183/2005/EK rendelet 10. cikke szerint működési engedély beszerzésére kötelezett engedélyét a takarmányozási hatóság adja ki. Az engedély a kiadásától számított legfeljebb öt évig érvényes. A takarmányozási hatóság a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartást vezet.

(2) A 183/2005/EK rendelet 9. cikke szerint nyilvántartásba vételre kötelezett takarmány-előállító üzemek, forgalmazó helyek és takarmány tárolással, szállítással foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét a takarmányozási hatóság végzi. A takarmányozási hatóság a takarmány-előállító üzemeket a külön jogszabály szerinti, eredményes vizsgálatok elvégzését igazoló dokumentumok benyújtása esetén veszi nyilvántartásba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a létesítmény nevét, címét, a takarmányipari vállalkozó nevét, a létesítmény nyilvántartási számát, illetve engedély számát, valamint az előállítani, forgalmazni, szállítani és tárolni szándékozott takarmány típusát.

A takarmány előállítás, tárolás és forgalomba hozatal feltételei

5. §[15] (1) A létesítmény működésének feltétele a külön jogszabályban foglalt engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi feltételek, valamint a takarmány-biztonsági és -minőségi előírások betartása.

(2) A takarmány előállításához engedélyezett takarmány-adalékanyag és állatok fehérje ellátásának javítására használható termék, valamint a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő takarmány-alapanyag használható fel. A takarmány előállításának megkezdése előtt a takarmányról gyártmánylapot kell készíteni.

6. § (1) A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételei:

a) a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja,

b) a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat,

c) a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.

(2)[16] A minőségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról a takarmányozási hatóság dönt.

(3) A megengedettnél nagyobb mennyiségben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartása esetén lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(4) Az előállított takarmányok minőségéért és biztonságáért a minőségmegőrzési időn belül, illetve az etethetőség időpontjáig, az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek betartása esetén, a takarmány előállítója, import takarmányok esetében az importőr felel.

7. §[17][18] Gyógyszeres takarmány a külön jogszabályban foglaltak szerint állítható elő.

Új takarmány eseti engedélyezése[19]

8. §[20] Új takarmányt eseti jelleggel előállítani, felhasználni és behozni kizárólag a takarmányozási hatóság engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet.

A takarmányok csomagolása és jelölése

9. § (1) Takarmányt, takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan csomagolóeszközben, ömlesztve vagy tartályban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a takarmány minőségének megóvását és állategészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát.

(2)[21] A takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon jól láthatóan, olvashatóan és eltávolítha-tatlanul - a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven - fel kell tüntetni a külön jogszabályban foglalt adatokat.

(3) A Magyar Takarmánykódexben (a továbbiakban: Kódex) felsorolt egyes termékek esetében a külön jogszabályban előírt biztonságtechnikai adatlapot is csatolni kell.

(4)[22]

(5)[23] Takarmányt forgalomba hozni, illetve felhasználni kizárólag az (1)-(3) bekezdésekben foglalt előírások betartásával szabad.

10. §[24] (1) A Kódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

(2) A Kódex

a) I. kötete az Európai Unió jogi aktusai alapján a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott takarmányokra, a takarmány előállításra, forgalomba hozatalra, szállításra, valamint a létesítményekre vonatkozó kötelező előírásokat,

b) II. kötete a takarmányok kémiai leírásának, felhasználásának, valamint az állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit,

c) III. kötete az ajánlott takarmány-vizsgálati módszereket

tartalmazza.

(3)[25] Az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kötelező előírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelvek és takarmány-vizsgálati módszerek jegyzékét az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, az ajánlott szakmai irányelveket és takarmányvizsgálati módszereket pedig kiadványban megjelenteti.

10/A. §[26]

A miniszter és a takarmányozási hatóság feladatai[27]

11. §[28] (1) A miniszter

a) kinevezi a takarmány-adalékanyagok és az állatok fehérje ellátásának javítására használható termék közösségi engedélyezési és nyilvántartási eljárásának nemzeti referensét,

b) kijelöli a takarmány-ellenőrzés külön jogszabály szerinti auditálását végző személyeket, illetve szervezetet,

c) irányítja a takarmányokkal és a létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, ellenőrzési és vizsgálati feladatok végrehajtását,

d) elősegíti az új takarmányvizsgálati módszerek honosítását és hazai elterjesztését,

e) gondoskodik az engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és takarmányvizsgálati stratégia folyamatos fejlesztéséről.

(2) A takarmányozási hatóság

a) kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi,

b) minősíti, engedélyezi, nyilvántartja, valamint ellenőrzi az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait,

c) működteti a takarmányvizsgálatok nemzeti referencia laboratóriumát és ellátja annak külön jogszabályban foglalt feladatait,

d) részt vesz a takarmányvizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében,

e) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről,

f) nyilvántartja az országban működő létesítményeket, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli országban működő, az Európai Unióba takarmányt importáló takarmány-előállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselőit,

g) kijelöli és ellenőrzi a nyilvántartásba vételre kötelezett takarmány-előállító üzemek nyilvántartásba vételéhez szükséges vizsgálatok elvégzésére jogosult gazdálkodó szervezeteket,

h) végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését a takarmány-biztonság és -minőség vonatkozásában,

i) a hatósági takarmány-ellenőrzés tapasztalatairól és helyzetéről folyamatosan tájékoztatja a minisztert, elkészíti és a miniszternek megküldi a hatósági takarmány-ellenőrzés éves tapasztalatairól szóló jelentést

j) gondoskodik a hatósági szakemberek képzéséről,

k) az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors-vészjelző rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszélyhelyzet esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) A takarmányozási hatóság engedélyezi

a) a takarmány-előállító üzemeket,

b) eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát.

(4) A takarmányozási hatóság ellenőrzi

a) a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,

b) a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását,

c) a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását,

d) a takarmány-higiéniai előírások betartását, a takarmányok biztonságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését,

e) a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat,

f) a takarmányok exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelőírások figyelembevételével,

g) a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét,

h) a takarmány-előállító üzemekben bevezetett HACCP rendszereket.

(5) A takarmányozási hatóság a vizsgálatok során

a) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát vehet,

b) beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt ellenőrizheti, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - másolatot készíthet.

(6) E törvény rendelkezései nem érintik a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó hatósági feladatok külön jogszabály szerinti ellátását.

12. §[29]

A hatósági vizsgálatok rendje

13. § (1) A hatósági engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok, illetve az engedélyezési eljárás díjköteles. A díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg. A díjat a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számlájára kell befizetni.

(2) A hatósági engedélyezés és ellenőrzés alkalmával végzett mintavételezés során, az engedélyezést kérelmező, illetve az ellenőrzött kérésére, a mintázott takarmányból - a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével - ellenmintát kell venni.

(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról, a helyszíni intézkedésekről, valamint a mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A hatósági intézkedések

14. §[30] A takarmányozási hatóság

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint a laboratóriumok működési engedélyét feltételhez köti, módosítja, felfüggeszti, korlátozza, illetve visszavonja,

b) a külön jogszabályban foglaltak szerint az új takarmány eseti engedélyét felfüggeszti, újabb feltételhez köti, módosítja, illetve visszavonja,

c) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja,

d) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthatja, a takarmány előállítását, tárolását, forgalmazását, felhasználását, szállítását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti és megtilthatja, a környezetvédelmi és vám előírások figyelembevételével elrendelheti megsemmisítését,

e) a külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentheti a takarmány értékét, felhasználását feltételhez kötheti, illetve módosíthatja, ha a takarmány összetevői és beltartal-mi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben térnek el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől vagy a takarmány más módon minőségében károsult,

f) meghatározhatja a megengedett határértéknél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit, ellenőrzi azok betartását, és erről tájékoztatja a Szolgálat illetékes intézetét,

g) megtiltja a tiltott anyagot tartalmazó takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását,

h) megtiltja az állatok egészségét közvetlenül, illetve az ember egészségét közvetve veszélyeztető takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását, illetve az ilyen takarmány felhasználása esetén azonnal értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet,

i) megtilthatja a nem megfelelő csomagolóeszköz és szállítóeszköz használatát,

j) megtilthatja a jelölési előírásoktól eltérő takarmány forgalomba hozatalát, illetve felhasználását,

k) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

15. §[31]

A minőségvédelmi bírság

16. § (1)[32] Ha a vizsgálat során a takarmányozási hatóság megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány gyártmánylappal nem rendelkezik, beltartalmi értéke a külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől, a takarmány más módon minőségében károsult, az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz, vagy a jelölési előírásoknak nem felel meg, minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2) A minőségvédelmi bírságot a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmányra kell kiszabni. A minőségvédelmi bírság összege a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, de legfeljebb tízszerese.

(3) A minőségvédelmi bírság a 14. § (3) bekezdésének b)-f) pontjaiban foglalt intézkedések mellett is kiszabható.

(4)[33] A minőségvédelmi bírságot a takarmányozási hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a miniszter dönt. A befolyt összegeket kizárólag a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását szolgáló intézkedések megtételére lehet felhasználni.

(5)[34] A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2) A 11. § (1) bekezdésének h) és i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)[35]

(4)[36]

18. §[37] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a takarmányozási hatóság vagy hatóságok kijelölését,

b) a Kódex kiadásának rendjét

c)[38] a megengedettnél nagyobb mértékben a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől eltérő vagy a minőségében károsult takarmány értékcsökkentésének és a minőségvédelmi bírságnak kiszámítási módját, mértékét

rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

rendeletben szabályozza

a) a takarmány-előállító üzem működési engedélye megszerzésének és a létesítmények nyilvántartásba vételének feltételeit és rendjét,

b) a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, csomagolásának, jelölésének, illetve vizsgálatának feltételeit,

c) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét,

d)[39]

e) az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének, valamint a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok és előkeverékek laboratóriumi vizsgálatainak feltételeit és rendjét,

f) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedély kiadásának feltételeit és rendjét,

g) az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában részt vevő magyar tagok kinevezését,

h) a nemzeti referens kinevezését, feladatait, működésének feltételeit, illetve a takarmányozási hatóság feladatait az Európai Unió takarmányengedélyezési és -nyilvántartási eljárásában,

i) a takarmány-ellenőrzés, a takarmányvizsgálatok ellenőrzésének és a szükséges intézkedéseknek a rendjét, valamint a mintavétel módját,

j) a takarmány-ellenőrzés információs rendszerének működtetését,

k)[40] a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány fogalmát,

l) a Kódex kötelező előírásait,

m) a külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszterrel egyetértésben a takarmányok exportjának, importjának, országon való átszállításának feltételeit,

n) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a takarmányozási hatóságok által végzett engedélyezési, nyilvántartásba vételi és ellenőrzési vizsgálatok díjait, valamint az engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárás díját,

o) az auditálás személyi, tárgyi feltételeit és rendjét,

p) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a takarmányok exportjának, importjának, országon való átszállításának ellenőrzését.

19. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt kiadott takarmányvizsgálati laboratóriumi engedélyek, illetve a takarmány-előállító üzemek működési engedélyei az engedélyben megadott időpontig érvényesek.

20. §[41] (1) Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) a takarmánykeverékek értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról.

(2) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke