2007. évi CXVI. törvény

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról[1]

Az Országgyűlés Magyarország gazdasági életét jelentősen befolyásoló energetikai társaságoknak a nemzetgazdaság működésében és a közellátás biztosításában betöltött meghatározó szerepére tekintettel az Európai Unió jogszabályainak való megfelelést biztosító, objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:[2]

1. § (1) E törvény alkalmazásában

a) az ország közellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság (a továbbiakban: stratégiai jelentőségű gazdasági társaság): az ország energiaellátásának, illetve az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság;

b) az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság: valamennyi,

ba) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt és e törvény hatálybalépésekor villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaság,

bb) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt gazdasági társaság e törvény hatálybalépésekor földgáz- vagy villamosenergia-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, elosztói, illetve földgázszállítási engedélyes tevékenységet végző belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata vagy a ba) alpontban meghatározott gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező gazdasági társaság elosztói engedélyes tevékenységet végző leányvállalata, valamint

bc) a ba)-bb) alpontokban meghatározott társaságnak az alapvető eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata, illetve

bd) a ba)-bc) alpontokban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkező leányvállalatának a villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyköteles tevékenységet végző, alapvető eszközöket birtokló jogutódja, valamint

be) a ba)-bd) alpontokban meghatározott társaságok többségi befolyással rendelkező jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság belföldi székhellyel rendelkező tulajdonosa [Ptk. 685/B. §], illetve belföldi székhellyel rendelkező jogutódja;

c) az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság: valamennyi,

ca) a Priv. tv. 2007. január 1-jén hatályos mellékletében meghatározott és e törvény hatálybalépésekor a víziközművekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végző gazdasági társaság,

cb) a ca) alpontban meghatározott társaságnak az alapvető eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkező leányvállalata, valamint

cc) a ca)-cc) alpontban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkező leányvállalatának a víziközművekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végző, alapvető eszközöket birtokló jogutódja;

d) alapvető eszköz: amennyiben jogszabály, illetve jogszabály alapján kiadott működési engedély másképpen nem rendelkezik, a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság alaptevékenysége folytatását biztosító alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak köre.

(2) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság alapvető eszközeinek átruházásához a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges, kivéve, ha az átruházásra azon vállalatcsoporton belül kerül sor, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anyavállalata stratégiai jelentőségű gazdasági társaság.

(3)[3]

(4) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak visszahívásáról szóló határozatot a társaság legfőbb szervének háromnegyedes többséggel kell meghoznia, kivéve, ha a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság legfőbb szerve a társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait öt évnél hosszabb határozott időre vagy határozatlan időre választotta meg, vagy a társaság alapszabálya másként rendelkezik.

(5)[4] A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokban az alapszabály (társasági szerződés) rendelkezései alapján az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok maximálását megállapító szabály alól az államot és képviseletében eljáró személyt vagy szervet mentesítő rendelkezés alkalmazására a 2008. november 20-ától nem kerülhet sor.

2. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3) A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény hatálybalépését követően jogosult határozni arról, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívására vonatkozó határozat elfogadásához az 1. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő szavazattöbbséggel kerüljön sor.

(4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek (a továbbiakban: Tpt.) - e törvény 5. §-ával módosított - 76/A.§-a (4) bekezdésének, 76/B. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

(5)[5]

(6)[6]

3. §[7]

4. §[8]

5. §[9]

6. §[10]

7. §[11]

8. § (1)[12]

(2)[13]

(3) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról (2., 9., 11., 12. cikk), a törvény 5. §-a,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról (1. cikk 4. bekezdés), a törvény 8. § (2) bekezdés a) pontja.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke