4/2010. (XI. 25.) BM rendelet

egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Az 1-3. §, valamint a 22. § (2) bekezdés a) pontja tekintetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

a 4. és 5. §, valamint a 21. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. és 7. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § és 21. § (2) bekezdése tekintetében a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 10. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 9-19. §, valamint a 21. § (3) bekezdése tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 117. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró külügyminiszterrel egyetértésben,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), l), n) és q) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) Melléklete a 31. §-t követően a következő 31/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A személyőrző, kísérő őr

31/A. § (1) A rendvédelmi szervek szervezetében az Fbő. törvény 1. § (6) bekezdése szerint létrehozott őrség tagja az Fbő. törvény 6. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén személyőrző, kísérő őri feladatokat is elláthat.

(2) A személyőrző, kísérő őri feladatokat ellátó fegyveres biztonsági őr a szolgálati ideje alatt őrszolgálati feladatokat lát el, feladatát az őrparancsnoktól kapott eligazítás szerint köteles ellátni."

2. § Az R1. Melléklete 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az őr őrszolgálatot, járőrszolgálatot, szállítmánykísérő szolgálatot, valamint személyőrző, kísérő őri szolgálatot teljesít."

3. § Az R1. Mellékletének 52. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A személyőrző, kísérő őri tevékenység, amellyel az őr az őrszolgálati dokumentumokban meghatározott objektumokon belül, valamint az őrzött személyek kísérése esetén a kísérés alatt végzi a rábízott személyek biztonságos őrzését, kísérését."

4. § A Rendőrség, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A rendelet hatálya kiterjed a Rendőrségre, valamint a Rendőrtiszti Főiskolára és a rendészeti szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: oktatási intézmények), továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: szolgálatok) tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjaira, az igényjogosultakra, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre."

5. § Az R2. a következő VII/A. fejezettel egészül ki:

"VII/A. Fejezet

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjainak egyenruha viselésére vonatkozó szabályok

51/A. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjainak egyenruha viselésére e rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

51/B. § (1) A tábornok szolgálati ruházata, hivatalos öltözete egyenruha és polgári ruházat, normabesorolása vegyes ruhás alapellátási norma.

(2) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett tábornok a nyugállományba helyezési állományparancsban foglaltak szerint viselhet egyenruhát.

(3) A nyugállományú tábornok polgári foglalkozás vagy más keresőtevékenység folytatása közben, valamint - a hivatalos kiküldetés kivételével - külföldi tartózkodása alatt egyenruhát nem viselhet.

(4) A nyugállományba helyezett tábornok egyenruháján nem viselheti a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvényt.

51/C. § A tábornok alapellátási egyenruházati normáját e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

51/D. § (1) Az egyenruha viselése szerint társasági öltözet, amely a tábornok alkalmi ruházata.

(2) A társasági öltözetet a tábornok szolgálati hovatartozására tekintet nélkül csak e rendelet előírásai szerint viselheti.

(3) A tábornok a társasági öltözetet a miniszter külön elrendelése alapján meghatározott alkalommal köteles viselni.

(4) A társasági öltözet viselése - külön elrendelés nélkül - kötelező a tábornoki rendfokozatba történő kinevezéskor és előléptetéskor.

(5) A más szervnél való, valamint külföldön történő szolgálatteljesítés esetén figyelembe kell venni az adott szervnél előírt, illetve a fogadó országban szokásos egyenruha viselési szabályokat.

51/E. § A tábornok a társasági zubbonyon hímzett karjelvényként a szolgálatok jelképét viselheti."

6. § A Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R3.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A tűzoltó a részére kiadott parancsot, intézkedést - a vonatkozó jogszabályban rögzítetteket kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A tűzoltóság nyilatkozatra felhatalmazott tagja a média részére a saját feladatkörében, munkaköri leírásában meghatározottak szerint - az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokkal, valamint a minősített adatok, a személyes adatok, valamint a személyiségi és kegyeleti jogok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett - adhat nyilatkozatot, amit utólag a közvetlen szolgálati elöljárójának jelenteni kell.

(3) A tűzoltóság káreseti tevékenysége során nyilatkozatot a kárhely parancsnok - a helyszínen tartózkodó szolgálati elöljáró - adhat, amelyhez a szerv vezetőjének előzetes engedélye nem szükséges, de azt utólag a nyilatkozatot adó személy elöljárójának jelenteni kell."

7. § Az R3. "A tűzoltó nyilvános szereplése" alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) Amennyiben egy káresemény felszámolásával kapcsolatos intézkedésben egyidejűleg több hatóság, közreműködő szerv vesz részt, nyilatkozni csak az azokkal történt egyeztetést követően lehet.

(2) Az utólagos jelentési kötelezettség alól mentesül a tűzoltó, amennyiben a közszolgálati magazin vagy hírműsorban való rendszeres vagy alkalomszerű szereplését, továbbá írott sajtóban való megjelenését az állományilletékes parancsnok előzetesen engedélyezte.

(3) A tűzoltó egyéb nyilvános szereplések alkalmával az állományilletékes parancsnok egyetértésével az általa meghatározott feltételek szerint képviselheti a tűzoltóságot. A szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A nyilatkozatot adó tűzoltó felelősséggel tartozik nyilatkozata valóságtartalmáért, továbbá a feladatkörét meghaladó tartalmú nyilatkozatért.

(5) A tűzoltóságot érintő nyilvános közléseket - az állami tisztséget betöltők kivételével - kizárólag hivatásos állományú tag tehet."

8. § (1) A "Büntetés-végrehajtásért" Kitüntető Zászlóról szóló 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bv. szerv személyi állományának hosszú ideig, kimagasló színvonalon végzett szakmai munkája, közösségi ereje, az igazságszolgáltatás, a közrend és közbiztonság ügye iránti elkötelezettsége elismerésére Büntetés-végrehajtásért Kitüntető Zászlót (a továbbiakban: zászló) alapít."

(2) Az R4. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A zászló előállítása költségének fedezetét a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében kell biztosítani."

9. § A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem illetékességi területen beavatkozó tűzoltóság köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal haladéktalanul távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton közölni."

10. § Az R5. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,

b) a tűzeset következtében haláleset történt,

c) a tűzoltás során beavatkozó tűzoltó 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved,

d) a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,

e) tömegtartózkodású épületben történt a tűzeset,

f) nem működött valamely telepített aktív tűzvédelmi rendszer, berendezés,

g) a becsült kárérték meghaladja a száz-millió forintot,

h) szakmai vagy egyéb szempontból a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a főváros területén a fővárosi tűzoltóparancsnok vagy az országos katasztrófavédelmi főigazgató indokoltnak látja.

(2) A minősített riasztási fokozat megállapításánál a káreset felszámolása során, egy időben helyszínen tartózkodó legnagyobb erő-eszköz alapján megállapítható riasztási fokozatot kell figyelembe venni."

11. § Az R5. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § A Magyar Honvédség létesítményeiben, ingatlanaiban, járműveiben keletkezett tűzesetek vizsgálatában a tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az érintettek felkérésére szakértőként működik közre."

12. § Az R5. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A tűzvizsgálatot a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hatóság végzi.

(2) A tűzvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (6) bekezdésében foglaltakon túl a hatóság nem vehet részt

a) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek esetén,

b) a tűzoltás következtében a beavatkozó állomány tagjai közé tartozó tűzoltó meghal vagy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved,

c) ha a tűz által érintett területen (építmény, épület, létesítmény, szabadtér) a hatóság vagy szakhatóság a tűzvizsgálati eljárást megelőzően eljárt vagy eljárás lefolytatását megkezdte."

13. § Az R5. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Tűzvizsgálat lefolytatására a hatóság vezetője által meghatározott olyan személy jelölhető ki, aki a hivatásos tűzoltóság állományának tagja, és

a) felsőfokú szakmai képzettséggel, tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel, továbbá legalább 3 éves tűzoltási, tűzvizsgálati vagy tűzmegelőzési gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) hatályos tűzvizsgálati szakértői engedéllyel rendelkezik."

14. § Az R5. 9. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A vizsgálat során értékelni kell:]

"a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény, szabad terület (különösen: erdő, mezőgazdasági terület) tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat,

b) a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény, szabad terület tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását,"

15. § Az R5. 10. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 10. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:]

"g) a létesítmény, szabad terület tűzvédelmi helyzetének értékelését a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján,

h) a beavatkozás szakszerűségének elemezését,

i) a legjobb nemzeti gyakorlat kialakítását célzó esetleges észrevételeket."

16. § Az R5. "A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai" alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § A hatóság vezetője a tűzeseti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvet azonnal, a tűzvizsgálatról szóló összefoglaló jelentést elkészülte után haladéktalanul megküldi a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak."

17. § Az R5. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A hatóság a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a tűzeseti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvet, és annak elkészültéig keletkezett egyéb tűzvizsgálati bizonyítékokat azonnal megküldi a rendőrség részére.

(2) A rendőrségtől érkezett megkeresés esetén a hatóság a megkeresés időpontjáig keletkezett tűzvizsgálati bizonyítékokat küldi meg.

(3) A tűzvizsgáló a vizsgálat lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést a keletkezett egyéb bizonyítékokkal együtt a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző rendőri szervnek."

18. § Az R5. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggései nem állapíthatóak meg vagy nem bizonyíthatóak, akkor azt a tűzvizsgálati jelentésben ismeretlenként kell megjelölni."

19. § Az R5. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tűzvizsgálati eljárással kapcsolatban - annak befejezéséig - a nyilatkozattétel a 17. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakra terjedhet ki a közreműködő szervekre vonatkozó szabályok figyelembevételével."

20. § Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Azokat az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat, továbbá az ezekkel összefüggő összesített minősítés megállapítását, amelyek elvégzésére e rendelet az MH HEK-et jelöli ki, első fokon a rendvédelmi szervek illetékes alapellátó orvosai és pszichológusai, másodfokon a rendvédelmi szervek irányító miniszter által kijelölt orvosai és pszichológusai is végezhetik."

21. § (1) Az R2. e rendelet 1. melléklete szerint egészül ki.

(2) Az R4. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

(3) Az R5. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti

a) Az R1. Mellékletének 47. §-a, 48. §-a, 50. §-ának második mondata és 51. §-ának első mondata,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tábornoki rendfokozatú tagjainak egyenruha viseléséről szóló 4/2001. (XI. 14.) TNM rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. § (1) bekezdésében "a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban: szolgálatok)," szövegrész és az "azok" szövegrész.

(3) Az R7. 3. § (2) bekezdés "a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1998. (XII. 16.) HM rendelet" szövegrésze helyébe "a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/2005. (III. 30.) HM rendelet" szöveg, a 13. § (2) bekezdés "a szolgálatok" szövegrésze helyébe "az Információs Hivatal" szöveg lép.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 4/2010. (XI. 25.) BM rendelethez

Az R2. a következő 8. melléklettel egészül ki:

"8. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez

1. Férfi alapellátási norma az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornokai részére

2. Női alapellátási norma az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornokai részére

"

2. melléklet a 4/2010. (XI. 25.) BM rendelethez

"2. számú melléklet a 24/2006. (X. 5.) IRM rendelethez

A zászlószalagok

1. A belügyminiszter szalagja: 16 centiméter széles fehér szatén szalag, közepén 20-25 centiméteres csokorba kötve, két ága 100-100 centiméter hosszúságú, végén 10-10 centiméter aranyrojt. A szalag ágai arannyal hímzettek, első ágán "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG"; a második ágon pedig "BELÜGYMINISZTER" felirat található. A betűk mérete 5 centiméter magasságú, a hímzés legvastagabb része 0,5 centiméter. A szalag írott oldalán 2 centiméter széles piros és zöld ékekből álló pártázat fut körbe.

2. Az országos parancsnok szalagja: 14 centiméter széles lila szatén szalag, közepén 10-15 centiméteres csokorba kötve, két ága 90-90 centiméter hosszúságú, végén 8-8 centiméter ezüstrojt. A szalag ágai ezüsttel hímzettek, első ágán "BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS", a második ágon pedig "ORSZÁGOS PARANCSNOK" felirat található. A betűk mérete 4 centiméter magasságú, a hímzés legvastagabb része 0,5 centiméter. A szalag írott oldalán 2 centiméter széles piros, fehér és zöld ékekből álló pártázat fut körbe."

3. melléklet a 4/2010. (XI. 25.) BM rendelethez

"Melléklet a 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelethez

"