2007. évi XVI. törvény

egyes agrár tárgyú törvények módosításáról[1]

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

1. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 41. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (2) bekezdéssel és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

"41. § (1) Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető, ha"

"(2) A bejelentési kötelezettséget az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetén a tenyésztési hatóság felszólítására a beszállítást megelőző napon, harmadik országból történő behozatal esetén a beszállítást legalább 15 nappal megelőzően, külön felszólítás nélkül kell teljesíteni. A tenyésztési hatóság az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetén kivételes esetben a beszállítást két nappal megelőző értesítésre is felszólíthat. "

2. § Az Átv. 47/A. §-a a következő új 7. ponttal egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi 7-31. pontjának számozása 8-32. pontra változik:

(Ez a törvény)

"7. az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek; "

(való megfelelést szolgálja.)

3. § Az Átv. 49. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"b) a miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét, valamint a kijelölésük rendjét együttes rendeletben határozza meg. "

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

4. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 4. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: )

"h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály alapján létesített ültetvényre. "

5. § Az Evt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdő faállományának kitermelését - a faültet-vény kivételével - az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A fakitermelési munka végrehajtója köteles az engedély egy példányát a munkavégzés során magánál tartani és azt az erdészeti hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. Ennek elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül és ebben az esetben a hatóság képviselője a munkát leállítja, továbbá a munkavégzőt a helyszín elhagyására felszólítja. A faültetvényből történő fakitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. "

6. § Az Evt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdészeti hatóság külön jogszabály szerinti esetben szakhatóságként eljárva az erdőterület megosztásához akkor adja meg a hozzájárulást, ha az újonnan kialakítandó földrészletek közúton vagy erdészeti magánúton megközelíthetők, és szélességük átlagosan a harminc métert eléri, továbbá a megosztással ültetvény és ültetvényszerű erdők esetében másfél hektárnál, egyéb esetekben három hektárnál kisebb földrészlet nem keletkezik. "

7. § Az Evt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az erdei termék szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.

(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglalt, vagy a szállító a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. "

8. § Az Evt. 102. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a § (2) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) Az erdőgazdálkodási szabályok 79. § (2) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdőgazdálkodási bírságot a szállítóval szemben kell kiszabni.

(3) Az erdőgazdálkodási szabályok 60. § (1) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdőgazdálkodási bírságot a fakitermelési munka végrehajtójával szemben kell kiszabni. "

9. § Az Evt. 103. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legnagyobb mértéke kétszázezer forint. Amennyiben az erdő látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy arra jogosult lenne, az erdővédelmi bírság összege a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer forint. "

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal hívható össze. "

11. § (1) A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. "

(2) A Vtv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. "

12. § A Vtv. 31. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdése számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben. "

13. § A Vtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. "

14. § A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül: )

"f) a hurok, horog, madárlép, verem;

g) a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló. "

15. § (1) A Vtv. 71. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:

(A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat: )

"a) légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből; "

"d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával; "

"j) vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,

k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli -vadászat. "

(2) A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-m) ponttal egészül ki:

(A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat: )

"b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver; "

"g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat; "

"h) az áramütést előidéző elektromos eszközök;

i) az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstö-lés;

k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

l) mérgezett vagy altató csalétkek;

m) vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer. "

(3) A Vtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket. "

16. § A Vtv. 81. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. "

17. § A Vtv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:

a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;

b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;

c) a vadászterületnek nem minősülő területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;

d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

e) a hivatásos vadász alkalmazása során

ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,

eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;

f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát. "

18. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni: )

"i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el. "

(2) A Vtv. 84. § (2) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. "

19. § A Vtv. 101. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: )

"b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (l)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk és VI. számú melléklet. "

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása

20. § (1) A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. "

(2) Az Ntv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közérdekű védekezés költségei magukba foglalják a vállalkozó - szerződés alapján megfizetett - díját, valamint a védekezés elrendelésével és a végrehajtásával kapcsolatban a növényvédelmi szervnél, valamint az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget. "

21. § (1) Az Ntv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a növényvédelmi szerv elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést. "

(2) Az Ntv. 7/A. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben rendelik el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az ag-ronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfüvei való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. "

22. § Az Ntv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyező hatóság az új megengedett növényvédő-szermaradék határérték megállapítása esetén az Európai Bizottság által meghatározottak alapján adja ki az engedélyt. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről az engedélyező hatóság okiratot állít ki. "

23. § (1) Az Ntv. 14. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - akkor engedélyezi, ha"

(2) Az Ntv. 14. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

"h) a kérelmező - külön jogszabály szerint - igazolja, hogy az engedélyezni kért termék, vagy annak bármely jellemzője, így elnevezése harmadik személy szellemi tulajdonjogát nem sérti. "

(3) Az Ntv. 14. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

"(4) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról mikroorganizmusok esetében 12 hónapon belül dönt. "

24. § Az Ntv. 15/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról 60 napon belül dönt. "

25. § Az Ntv. 16. § (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

(Az engedélyező hatóság a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha)

"e) az engedélyes a közösségi eljárásban engedélyezett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer felülvizsgálata során nem teljesíti a külön jogszabályban előírt feltételeket, vagy

f) amennyiben a 14. § (1) bekezdésben írt feltételek bármely okból nem teljesülnek. "

26. § Az Ntv. 50. §-a a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A növényvédelmi szerv)

"a) javaslatot tesz a védett zóna kijelölésére; "

27. § Az Ntv. 54. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A növényvédelmi hatóság)

"j) növényt, növényi terméket és ezek előállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetőleg helyiségek, berendezések, növényvédelmi gépek, felszerelések forgalmazását, használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti; "

28. § Az Ntv. 60. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)

"j) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett növényvédelmi gépet forgalmaz, üzemeltet vagy használ. "

29. § Az Ntv. 61. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint. "

30. § Az Ntv. 63. §-a a következő e) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: )

"e) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról. "

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény módosítása

31. § A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában: )

"21. Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) szerinti vállalkozási egység. "

32. § A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A 183/2005/EK rendelet 10. cikke szerint működési engedély beszerzésére kötelezett engedélyét a takarmányozási hatóság adja ki. Az engedély a kiadásától számított legfeljebb öt évig érvényes. A takarmányozási hatóság a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartást vezet.

(2) A 183/2005/EK rendelet 9. cikke szerint nyilvántartásba vételre kötelezett takarmány-előállító üzemek, forgalmazó helyek és takarmány tárolással, szállítással foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét a takarmányozási hatóság végzi. A takarmányozási hatóság a takarmány-előállító üzemeket a külön jogszabály szerinti, eredményes vizsgálatok elvégzését igazoló dokumentumok benyújtása esetén veszi nyilvántartásba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a létesítmény nevét, címét, a takarmányipari vállalkozó nevét, a létesítmény nyilvántartási számát, illetve engedély számát, valamint az előállítani, forgalmazni, szállítani és tárolni szándékozott takarmány típusát. "

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

33. § A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. § (1) Mustot, bort, illetve egyéb borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni vagy tovább-feldolgozás céljából a Magyar Köztársaság területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette és ennek alapján minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, közösségi jogi aktusban meghatározott szervezet a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki. A borászati hatóság a belföldön termelt borra kiadott engedélyt a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközségnek is megküldi.

(3) A Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor minden literje után a forgalomba hozónak 8 forint forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie. A járulékot a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 83. § (4) bekezdése szerinti tárgyidőszakban forgalomba hozott bor mennyisége után a 83. § (5) bekezdésében foglalt határidőig kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdés alapján fizetendő forgalomba hozatali járulék összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott felhasználással azonos célra az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában a forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően kötelező jelleggel megfizettek, feltéve, hogy azt nem igénylik vissza.

(5) A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele. A járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírság a központi költségvetés bevétele azzal, hogy a bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.

(6) Akinek forgalomba hozatali járuléktartozása van, az újonnan forgalomba hozni kívánt borra vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A borászati hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi a forgalomba hozatali járulék megfizetését. A vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba hozójára (név, cégnév, lakcím, székhely, telephely), illetve a forgalomba hozott borra vonatkozó adatokat a külön jogszabályban meghatározott időközönként továbbítja a borászati hatóságnak.

(7) A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 60%-át közösségi bormarketing programok kidolgozására és végrehajtására, az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozására kell fordítani.

(8) A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a a borászati hatóságot illeti meg. A borászati hatóság a járulékbevételt a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére, az 500 hl feletti bormennyiség esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételre, a forgalomba hozott borok minőség-ellenőrzésére és tervszerű célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi vizsgálattal. A borászati hatóság köteles a járulékbevételből végzett ellenőrzésekről és a felhasznált összegről félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek.

(9) A forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg. "

34. § (1) A bortörvény 57. §-a (1) bekezdésének b) és q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"b) a szőlőtermesztési terület tagozódását, a borvidéki régiókat, a borvidékeket és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját; "

"q) a forgalomba hozatali járulék megfizetésének, megfizetése ellenőrzésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait; "

"r) a forgalomba hozatali engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit és rendjét. "

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (4) bekezdésében a "vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe" szöveg, 97-99. §-a és megelőző alcíme, valamint 100. § (1) bekezdésének b) pontja,

b) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 14. § (1) bekezdés f) pontja

hatályát veszti.

(2) E törvény 5. §-a, 7-9. §-a, 13-15. §-a, 17-18. §-a, 28-29. §-a és 33. §-a a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

36. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;

b) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6 cikk (2) bekezdés, 7. cikk (1) és (4) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, valamint IV. számú melléklet;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 15. cikk és VI. számú melléklet;

d) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról.

(2) E törvény a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelet 10. cikkének tagállami végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke