374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében és a 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésében, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 76. §-ának (5) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-ának (3) bekezdésében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 92. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Európai Unió soros magyar elnökségéből fakadó feladatok sikeres és hatékony ellátása érdekében - a következőket rendeli el:

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a rendelet alapján kiválasztott, az Európai Unió soros magyar elnökségében (a továbbiakban: EU-elnökség) közvetlenül részt vevőkre, akik

a) az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveiben (tanácsi munkacsoportokban, bizottságokban) elnökségi feladatokat, vagy

b) az Európai Unió elnökségéhez közvetlenül kapcsolódó központi vagy tárcakoordinációs feladatokat látnak el (a továbbiakban együttesen: az elnökségi stáb) .

(2) A rendelet 6-10. §-át alkalmazni kell az elnökségi feladatokhoz kapcsolódó központi és tárcakoordinációs feladatokban közvetlenül részt vevő ügykezelőkre (a továbbiakban: elnökségi feladatot ellátó ügykezelők), illetve az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveinek (tanácsi munkacsoportoknak, bizottságoknak) napirendjén lévő egy-egy kérdés tekintetében szakértői feladatokat ellátó tisztviselőkre (a továbbiakban: dossziéfelelősök) .

(3) Az elnökségi stáb tagjaként elnökségi feladatot a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban együttesen: tisztviselő) láthat el.

(4) Az elnökségi stábba tartozó tisztviselőknek a központi közigazgatási szervek közötti létszámfelosztását - figyelemmel az uniós követelményekre, az EU-elnökség feladataira és a központi közigazgatási szervek vezetőinek feladat- és hatáskörére - a Kormány határozatban állapítja meg.

(5) A központi közigazgatási szerv elnökségi feladatai igazodnak az irányítását ellátó miniszter jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköréhez.

AZ ELNÖKSÉGI STÁB KIVÁLASZTÁSA

2. §

(1) Az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője az elnökségi stábba jelölheti azt a tisztviselőt, aki

a) az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. számú melléklete szerint létrehozott Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) szakértői csoportjának tagjaként vagy az EKTB-tagjaként a magyar álláspont kialakításában és képviseletében részt vesz, vagy

b) központi közigazgatási szervnél az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati vagy tárcakoordinációs feladatok lát el és

c) azadott elnökségi feladat ellátásához szükséges magas szintű ágazati-szakmai és európai uniós, illetve elnökségi ismeretekkel, illetve

d) legalább B2 szintű uniós szakismerettel bővített angol - és amennyiben az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással rendelkezik, és

d) az elnökségi feladatok ellátására kész, képes és alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó tisztviselők listáját a külügyminiszter - a központi közigazgatási szervek vezetőinek bejelentése alapján - állítja össze.

(3) Az elnökségi stábba az (1) bekezdésnek megfelelően jelölt tisztviselő idegennyelv-tudását és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségeit és képességeit -az 5. §-nak megfelelően - fejlesztési központban felmérés keretében ellenőrzik.

(4) A fejlesztési központ felmérésének eredményét figyelembe véve - az adott EU-elnökségi feladathoz igazítottan - határozzák meg az (1)-(2) bekezdéseknek megfelelően kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét.

3. §

(1) Amennyiben a központi közigazgatási szerv vezetője a feladat- és hatáskörébe tartozó adott elnökségi feladatra a 2. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően nem tudott az elnökségi stábba tisztviselőt jelölni, úgy jelölheti azt a tisztviselőt, aki

a) az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges magas szintű ágazati-szakmai és európai uniós, illetve elnökségi ismeretekkel,

b) B2 szintű uniós szakismerettel bővített angol - és amennyiben az adott EU-elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással rendelkezik és

c) az elnökségi feladatok ellátására kész, képes és alkalmas.

(2) Az elnökségi stábba az (1) bekezdésnek megfelelően jelölt tisztviselő ágazati-szakmai ismereteit, európai uniós, illetve elnökségi ismereteit, idegennyelv-tudását és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségeit és képességeit - az 5. §-nak megfelelően - kiválasztási központban mérik fel.

(3) A kiválasztási központ felmérésének eredményét figyelembe véve - az adott EU-elnökségi feladathoz igazítottan - határozzák meg az (1)-(2) bekezdéseknek megfelelően kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét.

4. §

(1) Amennyiben a központi közigazgatási szerv vezetője a központi közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó adott elnökségi feladatra a 2. § (1)-(3) bekezdéseinek és a 3. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően nem tudott az elnökségi stábba tisztviselőt jelölni, úgy az adott elnökségi feladat ellátására nyilvános pályázatot kell kiírni.

(2)[1] A pályázati felhívás közzétételéről a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszterrel és az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetőjével együttműködve gondoskodik.

(3) A pályázónak - az adott elnökségi feladatnak megfelelően - rendelkeznie kell:

a) közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony betöltésének a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeivel,

b) az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges felsőfokú, szakirányú végzettséggel,

c) legalább C1 szintű uniós szakismerettel bővített angol - és amennyiben az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a Ktv. 10. § (9) bekezdésében foglaltakat.

(5) A pályázók felmérése és a pályázatok elbírálása az 5. §-ban meghatározott eljárás szerint történik.

(6) A kiválasztási központ felmérésének eredményét figyelembe véve - az adott elnökségi feladathoz igazítva -határozzák meg a kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét.

A FEJLESZTÉSI KÖZPONT ÉS A KIVÁLASZTÁSI KÖZPONT

5. §

(1) Az e rendeletben meghatározott kiválasztási eljárásban a jelölt, illetve a pályázó meglévő szaktudását, képességeit és készségeit fejlesztési központ vagy kiválasztási központ keretében kell felmérni.

(2) A fejlesztési központ olyan eljárás, amelynek célja a jelölt meglévő tudásának, képességeinek és készségeinek felmérése, fejlesztési területeinek meghatározása és egyéni fejlesztési tervének kialakítása. A fejlesztési központ során a jelölt idegennyelv-tudását (angol és francia) és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges képességeinek és készségeinek felmérését végzik.

(3) A kiválasztási központ olyan eljárás, amelynek célja a jelölt meglévő tudásának, képességeinek és készségeinek a felmérése, továbbá a jelöltek rangsorolása, kiválasztása, majd ezt követően egyéni fejlesztési tervének kialakítása. A kiválasztási központ során a jelölt idegennyelv-tudását (angol és francia), az elnökségi feladatok ellátásához szükséges képességeinek és készségeinek, az ágazatiszakmai ismereteinek és az európai uniós/elnökségi tudásának felmérését végzik.

(4)[2] A kiválasztási eljárás koordinációját, különösen a fejlesztési központtal és a kiválasztási központtal összefüggő koordinációs feladatokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszterrel és az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjével együttműködve látja el.

(5)[3] A fejlesztési központ keretében a közigazgatási és igazságügyi miniszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret és készségek, képességek felméréséért. Ehhez külső közreműködőt igénybe vehet.

(6) A kiválasztási központ keretében - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinációja mellett[4]

a) az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szerv vezetője felelős a szükséges ágazati szakmai ismeretek,

b) a külügyminiszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges európai uniós, illetve elnökségi ismeretek felméréséért, valamint

c)[5] a közigazgatási és igazságügyi miniszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret és készségek, képességek felméréséért. Ehhez külső közreműködőt igénybe vehetnek.

(7)[6] A 3. § (2) bekezdésének, valamint a 4. § (5) bekezdésének alkalmazásában a kiválasztási központ keretében elért eredmények értékelését a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője és a külügyminiszter által kijelölt személyek részvételével működő előkészítő bizottság végzi. Amennyiben az előkészítő bizottságban a feladat elvégzésére legalkalmasabb pályázóról nincs egyetértés, az előkészítő bizottság előterjesztésére az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője dönt.

(8) A pályázatok értékelése során előnyt jelent

a) az angol és francia nyelvismeret mellett az Európai Unió további hivatalos nyelveinek államilag elismert nyelvvizsgával igazolt ismerete,

b) a Korm. határozatban szabályozott feladatok ellátásában szerzett közigazgatási gyakorlat,

c) az Európai Unió intézményeinél szerzett gyakornoki- vagy munkatapasztalat,

d) Magyarország európai uniós tagságával összefüggő munkakörben szerzett tapasztalat.

(9) A kiválasztási eljárás során kiválasztott közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal nem rendelkező pályázóval az adott elnökségi feladatot ellátó közigazgatási szerv az adott elnökségi feladat ellátására határozott idejű közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít.

(10) A kiválasztási eljárás során kiválasztott közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkező pályázót az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szervhez határozott időre áthelyezik, kirendelik, vagy vezénylik.

KÉPZÉS

6. §

(1)[7] Az elnökségi stáb tagjai az elnökségi feladatok sikeres és eredményes lebonyolítása érdekében - a kiválasztási eljárásban elért eredményeik alapján, személyre meghatározott fejlesztés (képzési) terv szerint - az adott elnökségi feladathoz igazodó képzésen (a továbbiakban: EU-elnök-ségi képzés) vesznek részt.

(2)[8] Az EU-elnökségi képzési program összeállításáról, ütemezéséről és lebonyolításáról a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a külügyminiszter együttesen gondoskodik. Az EU-elnökségi képzési program összeállításakor az Európai Unió soros elnökségének feladatait és annak ellátásához szükséges uniós követelményeket kell figyelembe venni.

(3) Az EU-elnökségi képzési program keretében az ágazati szakmai képzésről az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője gondoskodik.

(4)[9] Az idegennyelvi-képzésért és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségek, képességek fejlesztésével összefüggő képzésért a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az európai uniós elnökségi képzésért a külügyminiszter felelős.

(5)[10]

(6)[11]

(7)[12]

(8)[13]

(9)[14] Az elnökségi feladatot ellátó ügykezelők és a dossziéfelelősök a központi közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a részükre meghatározott EU-elnökségi képzésben részt vesznek.

7. §[15]

8. §[16]

[17]

9. §[18]

10. §

Az EU-elnökségi feladatokban résztvevő elnökségi stáb-tagok, az elnökségi feladatot ellátó ügykezelők és dossziéfelelősök e rendeletben meghatározott anyagi elismerésére fordítható keretösszeget az éves költségvetési törvény tervezése során figyelembe kell venni.

HATÁLYBALÉPÉS

11. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[19] E rendelet 7. § (3) bekezdése 2011. június 30-án hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök