3/2007. (II. 21.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének ha) alpontja és i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § Az adatszolgáltatók a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükséges, az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az információk szolgáltatásához szükséges - e rendelet 3. mellékletében meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (1) bekezdése e rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

5. § (1) A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: pénzforgalmi MNB r.) 57. §-ában az ", a BKR útján" szövegrész nem lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségről szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet, továbbá a pénzforgalmi MNB r. 5. §-a (2) bekezdésének o) pontja, 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 61. §-ában az " , a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségről szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: Jogcímr.) 2. §-ának a)-d) pontja, 2. §-ának f) pontja, 5. §-ának (2) bekezdése" szövegrész és 62. §-a.

(3) E rendelet hatálybalépését követően a pénzforgalmi MNB r. mellékletének 1., 2., 4., 6. és 7. számú mintája szerinti pénzforgalmi nyomtatvány "Megbízó országkódja", "Jogosult országkódja" és "Jogcímkód" rovatában feltüntetett adatok nem írottnak tekintendők.

Járai Zsigmond s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 2. §-ához

A fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükséges információk

Azono-
sító kód
MegnevezésAz adatszolgáltatók köreAz adatszolgáltatás
gyakoriságateljesítésének
módja
határideje
R01Tőkebefektetésben
érintett
adatszolgáltatók nem
rezidens partnereinek
törzsadatai
az R02, R03, R12, R13 vagy R29
adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett
gazdasági szervezetek
az R02, R03,
R12, R13 vagy
R29
adatszolgálta-
tás első
alkalommal
történő
teljesítésekor,
ezt követően
változás esetén
elektronikus
úton vagy
papíron
az R02, R03, R12
vagy R13
adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan
azok
tárgyidőszakát
követő hónap
9. munkanap;
az R29
adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan
annak
tárgyidőszakát
követő év június 20.
R02Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézményekkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R03Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R04Értékpapír befektetésekkijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező ezen típusú pénzügyi szervezetek magyarországi fióktelepei (a továbbiakban: EGT fióktelepek) és a Magyar Államkincstár kivételévelegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R05Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatásakijelölt gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R06Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézményekkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R07Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézményekkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R08Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R09Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapokkijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R10Konzorciális hitelekkijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R11Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatásakijelölt gazdasági szervezetekegyedi
elrendelés
alapján, havi
elektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R12Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézményekaz R02 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, a külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést.
negyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R13Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkaz R03 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szerve-zetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább
10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést
negyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hó
10. munkanap
R14Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatásaaz R05 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan
– a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a
250 millió Ft-ot, vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot
negyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R15Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézményekaz R06 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-otnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R16Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézményekaz R07 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió forintotnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R17Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkaz R08 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot.negyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R18Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkaz R11 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-otnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R19Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadataia jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló MNB rendeletben elrendelt F97 adatszolgáltatásra ki nem jelölt, a jelen melléklet szerinti valamely más adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett – az e rendelet 2. mellékletének I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezeteknegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
utolsó munkanap
R20Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmé-nyek, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkaz R06, R08, R15 vagy R17 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezeteknegyedéveselektronikus úton vagy papírontárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R21Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása - egyéb monetáris intézményekaz R07, R10 vagy R16 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezeteknegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R22Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapokaz R09 adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezeteknegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R23Külföldiek magyarországi ingatlanbefektetéseiÖnkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő második
hó 20-a
R24Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatásaéven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezeteknegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R25Állam által vállalt kezességekMagyar Államkincstárnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő második
hó 20-a
R26Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalmaAdó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnegyedéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő hónap
10. munkanap
R27Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetéseiazon ingatlanforgalmazási tevékenységet végző gazdasági szervezetek, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi ingatlan vásárlásaira vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-otéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő év március
10. munkanapja
R28Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatásaéven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetekéveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő év február
10. munkanapja
R29Tőkebefektetések éves adatszolgáltatásaazon gazdasági szervezetek, amelyek
– külföldi befektetővel rendelkez-nek, és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 250 millió forintot, vagy kisebb, mint mínusz 250 millió forint, vagy a tárgyévi eredmény-kimuta- tásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri a 250 millió forintot, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább
10%-os részesedéssel vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot.
éveselektronikus
úton vagy
papíron
tárgyidőszakot
követő év június
30.

2. melléklet a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson - adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

2. Rezidensek és nem rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

3. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi közvetítő szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Zrt., MÁK, ÁKK Zrt., Nemzeti Autópálya (NAŰ) Zrt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Zrt.., Duna TV Zrt., Magyar Rádió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.., Magyar Turizmus Zrt., Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt., ÁAK Zrt.,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

- egyéb jogi személyiségű vállalkozások ,

- jogi személyiség nélküli vállalkozások,

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a központi értéktár, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt-t, a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kft-t., a Magyar Televízió Rt-t., Duna TV Zrt-t., Magyar Rádió Zrt-t, Magyar Távirati Iroda Rt-t, Magyar Turizmus Zrt-t, Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt-t, Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt-t.

Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők, stb.).

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

4. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

4.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 4.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 4.4-es alpont előírásait.

4.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 4.3-as alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 4.3-as alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB a honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek.

4.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.5. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 4.4-es alpontjában leírtakat kell követni.

4.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

5. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

5.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f) pontja alapján kiadott - az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

5.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

5.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92

A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi szervezetek, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak:

ÁPV Zrt.,

Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

Magyar Államkincstár,

Nemzeti Autópálya Zrt.,

SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (korábban: MFB Üzletrészhasznosító Kft.),

CASA Vagyonkezelő Kft.,

Magyar Televízió Rt.,

Duna Televízió Zrt.,

Magyar Rádió Zrt.,

Magyar Távirati Iroda Rt.,

Magyar Turizmus Zrt.,

Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt.,

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

5.2.2. A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.3. A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.4. A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.5. Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.6. Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Lista alapján kell meghatározni.

5.2.7. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

c) Az ÁPV Zrt., amelynek az ESS-e: 10792601-7415-114-01

d) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt., amelynek ESS-e: 12598757-6523-114-01

e) A Magyar Államkincstár, amelynek ESS-e: 15329970-7514-312-01

f) A Nemzeti Autópálya Zrt., amelynek ESS-e: 11906522-4523-114-01

g) SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (régi neve: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), amelynek ESS-e: 12692246-7415-113-01

h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: 10904266-7415-113-01

i) Magyar Televízió Rt, amelynek ESS-e 12182888-9220-114-01

j) Duna Televízió Zrt, amelynek ESS-e 10324224-9220-114-01

k) Magyar Rádió Zrt, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01

l) Magyar Távirati Iroda Rt., amelynek ESS-e 12283226-9240-114-01,

m) Magyar Turizmus Zrt., amelynek ESS-e 10356113-7487-114-01,

n) Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt., amelynek ESS-e 12607855-7011-114-01,

o) Állami Autópálya Kezelő Zrt., amelynek ESS-e 12147715-6321-114-01.

5.2.8. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

5.2.9. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

5.2.10. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

5.2.11. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69.

Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

5.2.12. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

- Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti ("E" jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

- Amennyiben módosított ("M" jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

- Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

- Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

- Ha számértéket tartalmazó rovat, értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

- Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül, azonosító informácíók is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok:

- melyik adatgyűjtésből származnak,

- melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- melyik tábla melyik sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

2000–9Éves gyakoriság esetén
200 N1–4negyedéves gyakoriság esetén
20001–12havi gyakoriság esetén
200...Eseti *
*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatásoknak az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (EBEAD) történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok[1]

2.1 Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

- az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

- E-mail postafiók,

- HTTPS alapú kommunikáció,

- sikeres felhasználói teszt,

- a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2 Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján

történik.

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények: a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök, az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények: postai úton történő regisztráció az MNB-nél, a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3. Az EBEAD rendszeren beküldött adatszolgáltatások tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVL törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett személynek a jelen melléklet I. rész E pontjában meghatározott "ELOLAP" tábla 04 sorában megjelölt személy minősül.

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot, pénztári szünnapot vagy könyvelési és pénztári szünnapot együttesen jelent-e.

Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési vagy pénztári szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele

Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni:

MAGYAR NEMZETI BANK
Az adatszolgáltatás kötelező! Az adatszolgáltatást az MNB elnöke a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörében eljárva rendelte el.
Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás a Hpt. és a Tpt. hatálya alá tartozó adatszolgáltatók esetében felügyeleti, az említett jogszabályok hatálya alá nem tartozó adatszolgáltatók esetében pedig büntető, illetve szabálysértési eljárást von maga után!
AZ ADATSZOLGÁLTATÁS KÍSÉRŐLEVELE
Az adatszolgáltatás címe:
MNB azonosító kódja:R
gyakorisága:
beküldési határideje:
címzettje:Magyar Nemzeti Bank, Statisztika
Az adatszolgáltató neve:
Az adatszolgáltató címe:
Az adatszolgáltatás tárgyidőszaka
(eseti gyakoriságú adatszolgáltatásnál nem kell kitölteni):
200év
Az adatszolgáltató törzsszáma:
A bizonylat jellege:eredeti (E) – módosító (M) – nemleges (N)
Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
telefonszáma:
e-mail címe:
Az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve, aláírása:
telefonszáma:
e-mail címe:
A kitöltés dátuma:200évnap

Ha az adott időszakban valamelyik adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni.

Ha az adatszolgáltatónak valamelyik, több táblából álló adatszolgáltatás egyes táblái tekintetében nincs jelentésköteles adata, az adatszolgáltatás kísérő levelével azokat a táblákat kell beküldenie, amelyekben a tárgyidőszakban jelentésköteles adata van. Az adatszolgáltatás be nem küldött táblái nemlegesnek tekintendők.

E. Az elektronikusan küldött adatszolgáltatások előlapja[2]

Minden elektronikusan küldött adatszolgáltatás részeként, annak első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

"ELOLAP" tábla

SorszámMegnevezésAdatok
a
01Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:
02telefonszáma:
03e-mail címe:
04A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett:
az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:
05telefonszáma:
06e-mail címe:
07Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma

F. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

2. Az adatgyűjtés beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya

A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az e rendelet 1. mellékletében az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, és az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési útmutatók eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

6. Devizanem

Az adatszolgáltatásokban a devizanem megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott háromjegyű deviza ISO kódokat kell alkalmazni.

7. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az e rendelet 3. mellékletének 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni.

8. Az adatszolgáltatásokban használt fogalmak

a) Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező, nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

b) Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

c) Külföldi fióktelep: a magyarországi székhellyel rendelkező adatszolgáltató külföldön lévő telephelye. A külföldi fióktelep a fizetésimérleg-adatszolgáltatásban nem rezidensnek, az adatszolgáltató 100%-os tulajdoni hányadában levő külföldi tőkebefektetésnek minősül. A nem rezidens fióktelepek nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei az adatszolgáltatásokban nem jelentendők.

d) Külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn.

e) Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló, nem rezidens gazdasági szereplők (azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek/tőkebefektetésnek). A vállalatcsoportazon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

f) Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés: nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanakkor a nem rezidens vállalat egyidejűleg 10% alatti közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik az adatszolgáltatóban.

g) Kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektető: nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltatóban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanakkor, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

h) Elszámolási számla: A vállalatcsoporton belül az egyik vállalat által más vállalatok részére vezetett számla, amelyen a felek egymással szemben pénzkövetelést vagy -tartozást tartanak nyilván. Az elszámolási számlán nyilvántartott egyenlegüket a fizetési kötelezettségeiknek teljesítéséhez felhasználhatják, illetve követeléseiknek kiegyenlítését is kérhetik az elszámolási számlájuk javára (rendelkezhetnek a számla felett). (Idetartoznak az "In House Bank", és a "Zero Balance" elszámolási rendszerek.)

i) Cash-pool konstrukció: Lényege, hogy egy vállalat -továbbiakban pool-vezető - koordinálásával a rendszerben résztvevő vállalatok bank- illetve elszámolási számláiról automatikusan - általában napi gyakorisággal - a fennálló szabad számlaegyenlegeket, illetve azok meghatározott részét leveszik, illetve negatív számlaegyenleg esetén számlájukat nullára, vagy meghatározott összegig feltöltik, a pool-vezető nevére szóló bankszámlával szemben. Így a tagok bank- illetve elszámolási számláinak napi nyitó- és záró egyenlege nulla (ez a zerobalancing konstrukció), vagy a cash-pool megállapodásban rögzített érték. A rendszer révén az abban résztvevő vállalatok szabad bankszámlaegyenlegeik, illetve elszámolási számla egyenlegeik - vagy azok egy részének - erejéig egymást finanszírozhatják.

j) Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy éves vagy egy évnél rövidebb eredeti lejáratú követelések és tartozások

k) Hosszú lejáratú követelések és tartozások: az éven túli eredeti lejáratú követelések és tartozások. A hosszú lejáratú követelések/ tartozások esetében (ellentétben a mérlegkészítés szabályaival) az instrumentumot nem szabad rövid lejáratúvá minősíteni, amikor a hátralévő lejárat egy év alá csökken.

l) Konzorciális (szindikált) hitel: a rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével bonyolódó hitelfelvétel vagy hitelnyújtás.

m) Kereskedelmi hitel: az adatszolgáltató áru- és szolgáltatás exportja, illetve importja miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelései és szállítói tartozásai, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre)fizetések.

n) Nem bank által vezetett folyószámla: a befektetési vállalkozás által végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféllel történő elszámolások céljából vezetett számla. Ezen a számlán történik az ügyféltől beszedett pénzösszeg és az ügyfelet megillető pénzbevételek, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeg és az ügyfelet terhelő pénzkifizetések elszámolása.

9. A betét és hitel közötti megkülönböztetés módszere

- Az adatszolgáltató által egy nem rezidens hitelintézethez kihelyezett, illetve hitelintézeti adatszolgáltatónál nem rezidens által elhelyezett lekötött pénzeszközt betétként kell jelenteni.

- A nem rezidens féltől vagy félnek kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján felvett vagy nyújtott pénzeszközöket hitelként kell jelenteni.

- A nem rezidens vállalatokhoz kihelyezett pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez nincs hitel megállapodás, hitelként kell jelenteni.

- Amennyiben a rezidens adatszolgáltató nem hitelintézet és egy nem rezidens vállalat helyez el az adatszolgáltatónál pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez nincs hitel megállapodás, azt is hitelként kell jelenteni.

G. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R01200

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai

TORZS tábla: Törzsadatok

Sor-
szám
MegnevezésAdatok
a
01Tőkebefektetésben érintett, nem rezidens partner (külföldi közvetlen tőkebefektető, külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fiókvállalat, vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttag) törzsadatai
02Partnerazonosító-kód (az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló alfanumerikus kód)
03A partner neve
04A partner országának ISO kódja (2 karakter)
05A partner székhelye, ill. lakcíme szerinti város
06A partnerkapcsolat jellege (A= a partner külföldi közvetlen tőkebefektető, L= a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, AL= partner egyidejűleg külföldi közvetlen tőkebefektető és közvetlen tőkebefektetés is, F= a partner az adatszolgáltató külföldön létrehozott fióktelepe, E= a partner egyéb nem rezidens vállalatcsoport tag)
07A partner végső befektető-e? (igen=1 nem=0) (A válasz csak akkor lehet igen, ha a 06. sorban A, AL vagy E választ adtak.)
08A partner külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés-e? (igen=1 nem=0) (A válasz csak akkor lehet igen, ha a 06. sorban E választ adtak.)
09Amennyiben a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés (ha a 06. sorban L vagy AL választ adtak), a külföldi vállalatban való tulajdonosi jogokat értékpapír (pl: részvény) testesíti-e meg? (igen=1 nem=0)
10Külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fiókvállalat, vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttag tevékenységére vonatkozó adatok
11Fő gazdasági tevékenység (szöveges leírás)
12Fő gazdasági tevékenység 2008 előtt hatályos szakágazati kódja (NACE REV.1.1/TEÁOR) (4 karakter)
13Fő gazdasági tevékenység 2008-tól hatályos új szakágazati kódja (NACE REV.2./TEÁOR) (4 karakter)
14A külföldi közvetlen tőkebefektetés tőzsdére bevezetett vállalat-e? (igen=1 nem=0) (A sort csak akkor kell kitölteni, ha a 06. sorban L vagy AL választ adtak.)
15Törzsadatváltozások jellegének tájékoztató adatai
16A partnere tekintetében első alkalommal teljesít R01 adatszolgáltatást (igen=1), vagy nem (=0), azaz adatváltozást jelent ? Ha igen, a 17-18. sorokat nem kell kitölteni!
17A partner TORZS táblában közölt adatai tekintetében történt változás? (igen=1 nem=0)
18A partner megszűnt, vagy kikerült a vállalatcsoportból, vagy a státusza nem rezidensről rezidensre változott? (igen=1 nem=0)

MNB azonosító: R01

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltatónak törzsadatokat kell jelentenie

a) azon nem rezidens partnereire vonatkozóan, amelyek tekintetében az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, továbbá

b) a végső befektetőjéről (a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektetőről, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést) abban az esetben is, ha az általa teljesített, az a) pontban hivatkozott adatszolgáltatásokban egyébként a végső befektető tekintetében nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az adatszolgáltatás tábláját az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

2. Az adatszolgáltatást

a) az 1. a) alpont szerinti nem rezidens partnerekről első alkalommal annak az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve annak az R29 adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni, amelyben a partner tekintetében az adatszolgáltató adatokat közöl,

b) az 1. b) alpont szerinti végső befektetőről első alkalommal az adatszolgáltató által első ízben teljesített R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve az első ízben teljesített R29 adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni,

c) egy már jelentett partner tekintetében abban az esetben kell teljesíteni, ha a partner korábban jelentett adataiban változás történt. Adatváltozás esetén az adatszolgáltatás valamennyi mezőjét ismételten ki kell tölteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

TORZS tábla: Törzsadatok

A táblában a szürke mezőket nem kell kitölteni.

A tábla egyes sorainak tartalma:

02. sor: Partnerazonosító-kód

Az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, alfanumerikus kód.

Egy partnerhez kizárólag egy partnerazonosító-kód rendelhető, és a tőkebefektetésről teljesítendő valamennyi adatszolgáltatásban (R02, R03, R12, R13, R29 adatszolgáltatás) ez alkalmazandó.

03. sor: A partner neve

Külföldi vállalkozás esetén a cégiratokkal egyező teljes cégnév.

04. sor: A partner országának ISO kódja

Külföldi vállalkozás esetén a székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím szerinti ország ISO-kódja.

06. sor: A partnerkapcsolat jellege

Választható kódok:

A = A partner külföldi közvetlen tőkebefektető, azaz az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető ( természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

L = A partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, azaz olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

AL = A partner egyidejűleg külföldi közvetlen tőkebefektető és külföldi közvetlen tőkebefektetés is (lásd az A és L kódoknál leírtakat).

F = A partner az adatszolgáltató által külföldön létrehozott fióktelep.

E = A partner egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag, azaz az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoportazon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.

07. sor: A partner végső befektető-e?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner végső befektető, azaz a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, aki fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést.

(Végső befektető csak a 06. sor szerint "A" "AL" vagy "E" jellegű partnerkapcsolatban álló fél lehet.)

0 = Nem

08. sor: A partner külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés-e?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés, azaz olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn.

(Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés csak a 06. sor szerint "E" jellegű partnerkapcsolatban álló fél lehet.)

0 = Nem

09. sor: Amennyiben a partner külföldi közvetlen tőkebefektetés, a külföldi vállalatban való tulajdonosi jogokat értékpapír (pl.: részvény) testesíti-e meg?

Választható kódok:

1 = Igen. A partner részvénytársasági vagy egyéb olyan társasági formában működik, amelyben való tulajdonosi jogokat az adott ország jogszabályai szerint értékpapír testesíti meg.

0 = Nem

16. sor: A partnere tekintetében első alkalommal teljesít R01 jelű adatszolgáltatást?

Választható kódok:

1 = Igen. Az adatszolgáltató az adott partner tekintetében első alkalommal teljesít R01 jelű adatszolgáltatást.

0 = Nem. Az adatszolgáltató az adott partner tekintetében korábban már teljesített R01 jelű adatszolgáltatást, jelen adatszolgáltatásban változást jelent.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

TRH tábla Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

Sor-
szám
MegnevezésAdatok
a
01Volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
02Rendelkezett-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal, vagy külföldi fiókteleppel? (1=igen 0=nem)
03Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést? (1=igen 0=nem)
04Szerzett-e vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont? (1=igen 0=nem)
05Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB01 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen
tőkebefektető
partnerazonosító-kódja
Az
adatszolgáltató
könyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB02 tábla Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltatóban
kereszttulajdonos külföldi
közvetlen tőkebefektetés
partnerazonosító-kódja
Az
adatszolgáltató
könyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB03 tábla Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektetés,
vagy fióktelep
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB04 tábla Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt
külföldi közvetlen tőkebefektető
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB05 tábla Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír tulajdonos
partnerazonosító-kódja
Nem rezidens
tulajdonában lévő,
tárgyidőszak végi záró
állomány
(db)
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának
devizaneme
egy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
abcdefg
01
02
03
nn

TB06 tábla Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír tulajdonos
partnerazonosító-kódja
Nem rezidens
tulajdonában lévő,
tárgyidőszak végi záró
állomány
(db)
Adatszolgáltató letétkezelőjének
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának
devizaneme
egy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
törzsszámamegnevezéseISO országkódja
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB07 tábla Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
DevizanemOsztalékkövetelés
Időszak eleji nyitó
állomány
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszak végi záró
állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn

TB08 tábla Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
DevizanemOsztaléktartozás
Időszak eleji nyitó
állomány
Tartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszak végi záró
állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB09 tábla Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Ügylet irányaNem rezidens
partner országának
ISO kódja
Devizanem
ISO kódja
Tranzakció piaci értékeAz érintett rezidens vállalkozás
nevetörzsszáma
abcdef
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TB10 tábla Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi
ingatlan
országának
ISO-kódja
Ügyletben
érintett
másik
fél/felek
statisztikai
státusza
Rezidens fél/felekÜgylet
típusa
Könyvvezetés
devizanemének
ISO kódja
Tranzakciók
NeveTörzsszámaA szerzett külföldi ingatlan
értéke a könyvvezetés
devizanemében
Az átruházott külföldi ingatlan
értéke a könyvvezetés
devizanemében
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBK1 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetőnek, külföldi közvetlen tőkebefektetésnek, külföldi fióktelepnek, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagnak nyújtott hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Követelés
növekedés
Követelés
csökkenés
Időszakra járó
időarányos
kamatok
Az időszak
folyamán
kapott kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBK2 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, elszámolási számla vagy cash-pool követelések/tartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
TranzakciókEgyéb változásokAz időszak
folyamán
kapott kamatok
Az időszak
folyamán
fizetett kamatok
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBK3 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hitelkövetelések (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Követelés
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefg
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBK4 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb követelések (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Értékpapír
azonosító
KövetelésKamatokAdatszolgáltató letétkezelőjének
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
törzsszámamegnevezéseISO
országkódja
Időszakra járó
időarányos
kamatok
Az időszak
folyamán
kapott kamatok
abcdefghijklmnop
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R01200

TBK5 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló követelések egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Egyéb változás
oka
Részösszeg
abcde
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBT1 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetőtől, külföldi közvetlen tőkebefektetéstől, külföldi fiókteleptől, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagtól felvett hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak
eleji nyitó
állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
fizetendő
kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Tartozás
növekedés
Tartozás
csökkenés
Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBT3 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Tartozás
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Felvett kereskedelmi
hitel állomány
időszaki változása
Egyéb változások
abcdefg
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R02200

TBT4 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb tartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Értékpapír
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
fizetendő
kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R01200

TBT5 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló tartozások egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Egyéb változás
oka
Részösszeg
abcde
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

TRN tábla
Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai
Sor-
szám
MegnevezésAdatok
a
01Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a saját tőkéjéből a külföldi befektetőkre jutó összeg a tárgyidőszak kezdetén vagy végén elérte az 1 milliárd forintot, vagy kisebb volt mint -1 milliárd forint? (1=igen 0=nem)
02Amennyiben a 01. sorban „igen”-nel válaszolt, volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
03Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a tárgyidőszak kezdetén vagy végén egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezett, és ezen részesedések együttes értéke, vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke elérte a 100 millió forintot? (1=igen 0=nem)
04Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést 250 millió forintot elérő értékben? (1=igen 0=nem)
05Szerzett-e, vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont ? (1=igen 0=nem)
06Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB01 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító-kódjaAz adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB02 tábla Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódjaAz adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB03 tábla Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektetés,
vagy fióktelep
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB04 tábla Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltató által
kereszttulajdonolt külföldi közvetlen
tőkebefektető
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél
vonatkozásában történő részesedés
szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
Tranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékTranzakció
típusának kódja
NévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB05 tábla Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír
tulajdonos
partnerazonosító-
kódja
Nem rezidens
tulajdonában lévő,
tárgyidőszak végi
záró állomány
(db)
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának
devizaneme
egy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
abcdefg
01
02
03
nn

TB06 tábla Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír
kibocsátó
partnerazonosító-
kódja
Adatszolgáltató
tulajdonában lévő,
tárgyidőszak végi
záró állomány
(db)
Adatszolgáltató letétkezelőjének
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának
devizaneme
egy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
törzsszámamegnevezéseISO
országkódja
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB07 tábla Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
DevizanemOsztalékkövetelés
Időszak eleji nyitó állományKövetelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn

TB08 tábla Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
DevizanemOsztaléktartozás
Időszak eleji nyitó állományTartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB09 tábla Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Ügylet irányaNem rezidens partner
országának ISO kódja
Devizanem
ISO kódja
Tranzakció piaci értékeAz érintett rezidens vállalkozás
nevetörzsszáma
abcdef
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TB10 tábla Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi
ingatlan
országának
ISO-kódja
Ügyletben
érintett másik
fél/felek
statisztikai
státusza
Rezidens fél/felekÜgylet
típusa
Könyvvezetés
devizanemének
ISO kódja
Tranzakciók
NeveTörzsszámaA szerzett külföldi
ingatlan értéke
a könyvvezetés
devizanemében
Az átruházott külföldi
ingatlan értéke
a könyvvezetés
devizanemében
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBK1 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetőnek, külföldi közvetlen tőkebefektetésnek, külföldi fióktelepnek, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagnak nyújtott hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Követelés
növekedés
Követelés
csökkenés
Időszakra járó időarányos kamatokAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBK2 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, elszámolási számla vagy cash-pool követelések/tartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
TranzakciókEgyéb változásokAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBK3 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hitelkövetelések (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Követelés
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefg
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBK4 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb követelések (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Értékpapír
azonosító
KövetelésKamatokAdatszolgáltató letétkezelőjének
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
törzsszámamegnevezéseISO
országkódja
Időszakra járó időarányos kamatokAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmnop
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBK5 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló követelések egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Egyéb
változás oka
Részösszeg
abcde
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBT1 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetőtől, külföldi közvetlen tőkebefektetéstől, külföldi fiókteleptől, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagtól felvett hitelek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Tartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBT3 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Tartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Felvett kereskedelmi hitel állomány időszaki változásaEgyéb változások
abcdefg
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBT4 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb tartozások (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
devizanem
ISO kódja
Értékpapír
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R12200N

TBT5 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló tartozások egyéb változásának részletezése (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
InstrumentumEredeti devizanem
ISO kódja
Egyéb változás okaRészösszeg
abcde
01.
02.
03.
nn

MNB azonosító: R02 és R12

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények és Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az összesen 20 táblából álló adatszolgáltatásban a következőket kell jelenteni:

a) TRH, illetve TRN tábla: regiszter célú adatok. Amennyiben az adatszolgáltató a táblában szereplő eldöntendő kérdések mindegyikére "nem" választ ad meg, az adatszolgáltatás további tábláinak kitöltésében nem érintett.

b) TB01-TB04 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben bekövetkezett, valamint a felek közötti kereszttulajdonlásban bekövetkezett tulajdoni részesedés változást eredményező tárgyidőszaki tranzakciók (tőkebefektetés, tőkekivonás) adatai.

c) TB05-TB06 táblák: a b) alpont szerinti tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok tárgyidőszak végi állományára vonatkozó információk.

d) TB07-TB08 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben fennálló részesedése után járó és fizetendő jövedelemre (osztalékra) vonatkozó tárgyidőszaki adatok.

e) TB09 tábla: az adatszolgáltató által nem rezidenstől szerzett rezidens társaságbeli részesedés, vagy nem rezidens számára elidegenített rezidens társaságbeli részesedés tájékoztató adatai.

f) TB10 tábla: az adatszolgáltató külföldi ingatlantulajdon szerzésének és elidegenítésének tárgyidőszaki tranzakciói.

g) TBK, illetve TBT kezdetű táblák: tulajdonosi részesedésen kívüli egyéb követelések és tartozások, azaz a külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, hitelből (ide értve a repót, értékpapír-kölcsönt és pénzügyi lízinget is), kereskedelmi hitelből, betétből, cash-pool konstrukcióból, elszámolási számlából, váltóból, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő követelés-, illetve tartozás állományok, és ezek tárgyidőszaki változásai. Ide tartozik továbbá az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetőkkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozása, illetve a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyezett tőke miatti követelése.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatásban a jelen melléklet I.F.8. pontjának a)-d) alpontja szerinti külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagokkal kapcsolatos jelentésköteles adatokat partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása partnerazonosító-kódokkal történik.

Az adatszolgáltatásban az értékadatokat egész számra kerekítve kell megadni.

A TBK és TBT kezdetű táblákban jelentendő ügyletekből eredő követeléseket és tartozásokat eredeti devizában, névértéken kell jelenteni. Eredeti devizanem az a devizanem, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll. Amennyiben a kamatokra vonatkozó, partnerenkénti és devizanem szerinti megbontáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre az adatszolgáltatónál, azt becsléssel kell megállapítani.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

- Partnerazonosító-kód: Az adatszolgáltató által az R01 adatszolgáltatásban közölt kód.

- Értékpapír azonosító: Az értékpapír ISIN kódja, vagy ennek hiányában a 111-es technikai kód.

A TBK táblák "Követelés", illetve a TBT táblák "Tartozás" oszlopainak tartalma:

- Időszak elejei nyitó állomány: A tárgyidőszak nyitó állománya, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

- Tranzakciók: A nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi, és amely nem tartozik az egyéb változások közé.

Követelés megvásárlása és értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás és értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni. A névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló TBK5 táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

- Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés.

- Időszak végi záró állomány: A tárgyidőszak záró állománya, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

A TBK és TBT táblák "Kamatok" oszlopainak tartalma:

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett, időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

- Tranzakciók, Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

- Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott, illetve és fizetett kamatok, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

- Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie a nyitó állomány (+) az időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok (-) az időszakon belül kapott és fizetett kamatok (+/-) egyéb változások által generált összeggel.

2. Előjelek használata a TBK és TBT táblákban

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat pozitív előjellel kell megadni a követelések és tartozások tábláiban, kivéve az elszámolási számlából és a cash-pool konstrukciókból eredő követelések és tartozások közös kimutatására szolgáló TBK2 táblát, amelyben a követeléseket pozitív, a tartozásokat negatív előjellel kell szerepeltetni.

b) Tranzakciók esetében:

- Bruttó adatközlés esetén (TBK1 és TBT1 táblákban) az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat külön-külön oszlopban, pozitív előjellel kell megadni. Negatív előjel használata csak stornó tételeknél lehetséges.

- Nettó adatközlés esetén

· az elszámolási számla és cash-pool konstrukciók esetében (TBK2 táblában) a pozitív egyenleget mutató állományok (követelések) növekedését pozitív, csökkenését negatív előjellel, míg a negatív egyenleget mutató, tehát tartalmát tekintve tartozás állományok növekedését negatív, állománycsökkenését pozitív előjellel kell jelenteni,

· a többi instrumentum esetében (TBK3, TBT3, TBK4 és TBT4 táblákban), követelések és tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén: Az egyéb változások oszlopaiban lehetséges pozitív és negatív előjelek használata is, attól függően, hogy a változás növekedést vagy csökkenést eredményez az állományban. Az előjel alkalmazásánál figyelembe kell venni az előző francia bekezdésekben leírtakat is.

3. Irányadó szabályok az adatszolgáltató és a partner közötti tőkebefektetési viszony megszűnése esetére

Amennyiben a tárgyidőszakban az adatszolgáltató nem rezidens partnere kikerült a vállalatcsoportból, vagy a külföldi közvetlen tőkebefektető, a külföldi közvetlen tőkebefektetés és az adatszolgáltató között megszűnt a közvetlen részesedési viszony, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a tárgyidőszakról készítendő Tőkebefektetés adatszolgáltatások TBK és TBT kezdetű tábláiból (egyéb változásként) ki kell vezetni és át kell sorolni a tárgyidőszakról készítendő Egyéb befektetések R06 vagy R09 havi, vagy R15 negyedéves adatszolgáltatásba.

4. Az egyes táblákban jelentendő adatok

TB01 tábla: A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB01 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan külföldi közvetlen tőkebefektetője, aki a tárgyidőszakban a tőkebefektetését növelte vagy csökkentette az adatszolgáltatóban. A táblában partnerként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá az eredmény- és tőketartaléknak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külföldi forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen meghatározott partnerhez - pl. tartalék terhére történő tőkeemelés -, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell felosztani a tranzakciót a külföldi közvetlen tőkebefektetők között.

A tranzakciók abban az időszakban jelentendők, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a számvitelről szóló, mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) előírja. Ennek megfelelően például a jegyzett tőke emelését, leszállítását a cégjegyzékbe való bejegyzésének, egyéb esetben a létesítő okirat, taggyűlési határozat keltét magába foglaló időszakban kell jelenteni. Ugyanakkor a jogszabály alapján, a tőketartalékkal szemben átadott eszközök az eszközmozgással egyidejűleg jelentendők.

Az értékadatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, egész számra kerekítve kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" és "f" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

KódA kódhoz tartozó tranzakció
Tőkebefektetés eseténTőkekivonás esetén
PENZJegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással:
A befektetőkre jutó jegyzett tőke külső forrásból – azaz nem eredmény- vagy tőketartalékból – megvalósuló növekedése, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem érteve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)
Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPTJegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal:
Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPEJegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával:
pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TARTTartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelésTőkeleszállítás tartalék javára:
Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AVSKülföldi tőkebefektető részesedés szerzése az adatszolgáltatótól (az adatszolgáltató saját részvényének, üzletrészének átruházása a külföldi tőkebefektető részére)Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása az adatszolgáltatónak (az adatszolgáltató saját részvény, üzletrész visszavásárlása a befektetőtől)
AVHKülföldi tőkebefektető részesedés szerzése harmadik féltől (adásvétel, kompenzáció …stb.)
Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkebefektetésként, a másik befektető esetében a tőkekivonásként.
Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása harmadik félnek (adásvétel, kompenzáció …stb.)
Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkekivonásként, a másik befektető esetében a tőkebefektetésként.
JTNEJegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadás:
A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve tőketartalékot érintő tranzakciók
Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás:
A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve a tőketartalékot érintő tranzakciók.

"e" és "h" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

Itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét AVS tranzakció esetén, továbbá amennyiben az adat az adatszolgáltató előtt ismert, AVH tranzakció esetén is.

"i"-"j" oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AVH típusú tranzakció esetén, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens, itt kell megadni az azonosításához szükséges adatokat.

TB02 tábla: Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB02 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetése, amely a tárgyidőszakban az adatszolgáltatóban meglévő tőkebefektetését növelte vagy csökkentette.

A TB02 táblát a TB01 táblával azonos módon - az ott leírtak szerint - kell kitölteni.

TB03 tábla: Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB03 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban

- külföldi közvetlen tőkebefektetésében tőkebefektetés vagy tőkekivonás tranzakciót hajtott végre, vagy

- a külföldi fióktelepe részére cash-flow management keretében pénzeszközt adott át, illetve a külföldi fióktelepétől pénzeszközt vett vissza.

A táblában partnerenként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá a saját tőke tartalékainak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külső forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen az adatszolgáltatóhoz, mint a külföldi érdekeltség befektetőjéhez - pl. tartalék terhére történő tőkeemelés -, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell szerepeltetni a tranzakció értékéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

A tranzakciókat abban az időszakban kell jelenteni, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a Számv. tv. előírja. Ha a külföldi érdekeltség tekintetében egyaránt rendelkezésre áll az érdekeltség országa szerinti, illetve egyéb számviteli sztenderdek (IAS, IFRS) szerinti számviteli nyilvántartás, akkor ezen előírásoknak megfelelő adatokat kell jelenteni.

Az értékadatokat a külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" és "f" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

KódA kódhoz tartozó tranzakció
Tőkebefektetés eseténTőkekivonás esetén
PENZJegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással:
Az adatszolgáltató által külső forrásból – azaz nem a saját tőke tartalékeleméből – teljesített tőkeemelés, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem értve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)
Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPTJegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal:
Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPEJegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával:
pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TARTTartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelésTőkeleszállítás tartalék javára:
Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AVAz adatszolgáltató részesedés szerzése (adásvétel, kompenzáció …stb.)Az adatszolgáltató részesedésének átruházása (adásvétel, kompenzáció …stb.)
JTNEJegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadásJegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás
CASHCash flow management keretében az adatszolgáltató által a fióktelepnek átadott pénzeszközökCash flow management keretében az adatszolgáltató által a fiókteleptől visszavett pénzeszközök

"e" és "h" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

AV tranzakció esetén itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét.

"i"-"j" oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AV típusú tranzakció esetén kell megadni, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens.

TB04 tábla: Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók

A TB04 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben egy általa kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőjében a tárgyidőszakban érintett volt tőkebefektetésben, vagy tőkekivonásban.

A TB04 táblát a TB03 táblával azonos módon - az ott leírtak szerint - kell kitölteni.

TB05 tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A TB05 táblában az adatszolgáltató által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényeket) kell jelenteni, amelyek a tárgyidőszak utolsó napján

- külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy

- az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések

tulajdonában álltak.

TB06 tábla: Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A TB06 táblában a tárgyidőszak utolsó napján az adatszolgáltató tulajdonában lévő, külföldi kibocsátású, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényt, továbbá az adott ország joga szerinti egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt) kell jelenteni, amennyiben az értékpapír kibocsátója

- az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetése, vagy

- az adatszolgáltató azon külföldi közvetlen tőkebefektetője, amely külföldi vállalatban az adatszolgáltató egyidejűleg kereszttulajdonos.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"h"-"j" oszlop: Amennyiben a táblában szerepeltetett értékpapírokat az adatszolgáltató letétbe helyezte, itt kell jelentenie a letétkezelő adatait. A "h" oszlopban belföldi letétkezelő esetén a letétkezelő törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell megadni (a belföldi letétkezelők törzsszámának listáját az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza), külföldi letétkezelő esetén pedig "00000001" technikai törzsszámot kell szerepeltetni.

TB07 tábla: Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB07 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalék követelések tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" oszlop: Osztalékkövetelés időszak eleji nyitó állománya

A követelés tárgyidőszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"d" oszlop: Osztalékkövetelés növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó részt (a jóváhagyás dátumának megfelelő időszaki adatszolgáltatásban).

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

"e" oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése - levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

"f" oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése - egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell kimutatni a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

"g" oszlop: Osztalékkövetelés időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók által generált összeggel ("c" oszlop (+) "d" oszlop (-) "e" oszlop (-) "f" oszlop (=) "g" oszlop).

TB08 tábla: Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB08 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel szembeni osztalék, vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalékelőleg tartozások tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" oszlop: Osztaléktartozás időszak eleji nyitó állománya

A tartozás tárgyidőszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"d" oszlop: Osztaléktartozás növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó részt.

Ha a külföldi tőkebefektető részére ezt megelőzően már történt osztalékelőleg fizetés:

- az osztalék jóváhagyás időszakában a külföldi tőkebefektetőre jutó jóváhagyott osztalék teljes - osztalékelőleget is tartalmazó - összegét kell itt, a TB08 tábla "d" oszlopában tartozás növekedésként kimutatni, és ezzel egyidejűleg

- az osztalékelőlegként kifizetett összeget

· a TB08 tábla "f" oszlopában osztaléktartozás csökkenésként, és

· a TB07 tábla "f" oszlopában osztalékkövetelés csökkenéseként is jelenteni kell. (A TB07 tábla "d" oszlopában az osztalékelőleg kifizetést korábban, a kifizetés időszakában osztalékkövetelés növekedésként kellett jelenteni.)

"e" oszlop: Osztaléktartozás csökkenése - levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi közvetlen tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint - levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

"f" oszlop: Osztaléktartozás csökkenése - egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

"g" oszlop: Osztaléktartozás időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány (+/-) az időszaki tranzakciók által generált összeggel ("c" oszlop (+) "d" oszlop (-)"e" oszlop (-) "f" oszlop (=) "g" oszlop).

TB09 tábla: Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek

A TB09 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést vásárolt nem rezidenstől, vagy értékesített nem rezidensnek.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Ügylet iránya

Választható kódok:

SZ=szerzés

A=átruházás

"c" oszlop: Devizanem ISO kódja

A tranzakciónak a szerződésben meghatározott devizaneme.

"d" oszlop: Tranzakció piaci értéke

A tranzakció szerződés szerinti értéke.

"e"-"f" oszlop: Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma

Annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett, vagy nem rezidens fél részére átruházott.

TB10 tábla: Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók

A TB10 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban külföldi ingatlant (föld, épület stb.) szerzett, illetve ruházott át.

A táblában kell kimutatni valamennyi külföldi ingatlanállományt növelő és csökkentő tranzakciót - adásvételt, cserét, apportba vételt és apportba adást, térítés nélküli átvételt és átadást, továbbá minden egyéb állományváltozást eredményező ügyletet. Kizárólag az adatszolgáltató által közvetlenül - azaz nem külföldi tőkebefektetésén keresztül - lebonyolított tranzakciókat kell itt szerepeltetni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett (közös tulajdonban lévő ingatlan adatszolgáltató általi megszerzése esetén, illetve az adatszolgáltató által végrehajtott, több fél közös tulajdonába történő ingatlanátruházás esetén), a jelentendő tranzakciót meg kell bontani az egyes felek között, és felenként külön sort kell kitölteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Külföldi ingatlan országának ISO kódja

A külföldi ingatlan fekvése szerinti ország ISO kódja.

"b" oszlop: Ügyletben érintett másik fél vagy felek statisztikai státusza

Választható kódok:

R=rezidens

NR=nem rezidens

A rezidens és nem rezidens fogalmak magyarázatát e melléklet I.A.4. pontja tartalmazza.

"e" oszlop: Ügylet típusa

Választható kódok:

AV=adásvétel

AP=apportba vétel, apportba adás

CS=csere

TN=térítés nélküli átvétel és átadás

EG=egyéb

"f" oszlop: Könyvvezetés devizanemének ISO kódja

Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja.

"g"-"h" oszlop: A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke

Itt kell kimutatni az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értékét, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett, a jelentendő tranzakció értékét meg kell bontani az egyes felek között, tulajdoni hányaduk arányában.

TBK1 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetőnek, külföldi közvetlen tőkebefektetésnek, külföldi fióktelepnek, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagnak nyújtott hitelek

TBT1 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetőtől, külföldi közvetlen tőkebefektetéstől, külföldi fiókteleptől, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagtól felvett hitelek

A TBK1, illetve TBT1 tábla "b" oszlopában választható instrumentumok:

Követelések esetébenTartozások esetében
REPOKRepó, vagy értékpapír kölcsön ügyletből származó követelésREPOTRepó, vagy értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
PLIZTPénzügyi lízing tartozás
EHITKEgyéb hitelkövetelésEHITTEgyéb hiteltartozás

a) Repó, vagy értékpapír kölcsön ügyletek jelentése ("REPOK" illetve "REPOT")

Az aktív és passzív repóügylet, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat a felvett és nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak a nem-rezidens partner és az eredeti devizanem szerinti bontásban, bruttó módon (figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet) kell megadni.

A repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelek TBK1 táblájában kell szerepeltetni:

- aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hitelek TBT1 táblájában kell szerepeltetni:

- passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiek értelmében minden repó, sale&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást jelenteni kell. A repó, sale&buy-back és értékpapír kölcsön ügyletekből eredő követelés és tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az "induló láb" a névérték, amelyet a követelések és tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamatként jelentendő.

b) Pénzügyi lízing ügyletek jelentése ("PLIZT")

A pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a TBT1 táblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

- a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget és az ehhez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing tőketartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a kamatok "i"-"m" oszlopaiban kell kimutatni.

c) Egyéb hitelek jelentése ("EHITK", illetve "EHITT")

Nyújtott, illetve felvett kölcsönből keletkező követelések, illetve tartozások között a TBK1, illetve TBT1 táblában "EHITK" kód alatt az alábbiakat kell jelenteni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens félnek, illetve féltől kölcsönszerződés vagy hitelmegállapodás alapján nyújtott, illetve felvett hiteleket, ideértve

· a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket is, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át, (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben), illetve

· az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket is, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása),

- az adatszolgáltató által nem rezidens, nem pénzügyi vállalatokhoz kihelyezett, illetve nem rezidensek által az adatszolgáltatónál elhelyezett pénzeszközöket - betét, letét (deposit) -, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltató nem rendelkezik hitelmegállapodással, ideértve pl:

· a futures ügyletekhez kapcsolódó letétet, biztosítékot, és

· a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market követeléseket, illetve tartozásokat,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket, illetve -tartozásokat,

- a faktoring (rövid lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit, illetve tartozásait,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit, illetve tartozásait,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt minden egyéb követelést, beleértve a megvásárolt, átvállalt - nem saját jogon keletkező - export vevőkövetelések miatt fennálló követeléseket is,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, és a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt minden egyéb tartozást, beleértve az átvállalt - nem saját jogon keletkező - import szállítói tartozások miatt fennálló tartozásokat is.

A hiteleket abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt.

A kamattőkésítés miatti tőkenövekedést a tranzakció oszlopban növekedésként, a tőkésített kamatot az időarányosan járó és fizetendő kamatok csökkenéseként (az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban) egyaránt kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás rulírozó jellegéből adódóan - a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel - hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállomány összegét nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hitel tőke- és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként (és a hozzá tartozó kamatként) kell lejelenteni.

TBK2 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló, elszámolási számla vagy cash-pool követelések és tartozások

A TBK2 táblában kell kimutatni

- az adatszolgáltatónak a nem rezidenssel szemben fennálló, elszámolási számlán nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását,

- a cash pool konstrukcióból eredően az adatszolgáltatónak i) mint pool-tagnak a nem rezidens pool-vezetővel szemben, vagy ii) mint pool-vezetőnek a nem rezidens pool-tagokkal szemben nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását.

A TBK2 tábla kitöltése során a "b" oszlopban megadandó instrumentumkód az elszámolási számlán fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás, továbbá cash-pool konstrukcióból fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás esetén egyaránt: "ESZLAK".

Az adatszolgáltatási kötelezettség az adatszolgáltató cash-poolba bevont belföldi bankszámlái tekintetében is fennáll, ha a pool-vezető nem rezidens. Nem kell jelenteni azt az esetet, amikor a cash-pooling az adatszolgáltató saját bankszámlái között történik! (Ez leginkább a több divízióval és telephellyel rendelkező vállalatoknál, az egyes divíziók és telephelyek nevére külön-külön megnyitott bankszámlák között fordul elő.)

A TBK2 tábla sajátossága, hogy a követeléseket és tartozásokat egy táblán belül, az állományváltozást okozó tranzakciókat pedig nettó módon kell jelenteni.

Az állományokat és forgalmakat a nem rezidens partnerek szerint, azon belül devizanemenként összesítve kell jelenteni. Az ugyanazon partnerrel szemben ugyanazon devizanemben fennálló több elszámolási számlából, ill. cash-pool konstrukcióból eredő követeléseket és tartozásokat összevonva, nettó módon (tehát a negatív és pozitív egyenlegű számlák állományait is nettósítva!) kell jelenteni.

Az elszámolási számla után a tárgyidőszakban kapott és fizetett (a számlán jóváírt és terhelt) kamatokat, továbbá a cash-pool konstrukciókból eredő követelések és tartozások után kapott és fizetett kamatokat a "h" és "i" oszlopokban kell jelenteni.

TBK3 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hitelkövetelések

TBT3 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozások

A TBK3 táblában kell jelenteni

- az adatszolgáltató saját jogán (áru értékesítése és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni exportköveteléseit, ideértve azokat is, amelyekről az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére számlát, valamint

- a kifizetett import előlegekből származó követeléseket.

A TBK3 tábla kitöltése során a "b" oszlopban megadandó instrumentumkód: KERHITK

A TBT3 táblában kell jelenteni

- az adatszolgáltató saját jogán (áru vásárlása és szolgáltatás igénybevétele nyomán) keletkezett szállítókkal szembeni import tartozásait, ideértve azokat is, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, valamint

- a befolyt export előlegekből származó tartozásokat.

A TBT3 tábla kitöltése során a "b" oszlopban megadandó instrumentumkód: KERHITT

A kereskedelmi hitelkövetelések és -tartozások állományváltozását okozó tárgyidőszaki tranzakciókat nettó módon kell jelenteni, emiatt lehetséges a tranzakcióknál pozitív és negatív előjelek feltüntetése is. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése lehetséges. Az előjelet váltott állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek típusától függetlenül: rabatt, engedmény, hibás áruleszállítás miatti helyesbítést is) át kell sorolni a TBK4, illetve TBT4 egyéb rövid követelései, illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

- a TBK3 táblából a tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen), tartozásba fordult állományokat át kell sorolni a TBT4 tábla egyéb rövid tartozásai közé,

- a TBT3 táblából a tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen), követelésbe fordult állományokat át kell sorolni a TBK4 tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a TBK3 és TBT3 táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés és tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a TBT4 és TBK4 (ellenkező oldali) táblákban a jelleget váltott állományokat, nettó állománynövekedésként (pozitív előjellel) a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás miatti kereskedelmi hitelkövetelés és -tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják, a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként negatív előjellel kell figyelembe venni a tranzakciókoszlopában.

Az export kereskedelmi hitelkövetelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni a "tranzakciók" oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet az "egyéb változások" oszlopbankell kimutatni. (A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a TBK1 táblában kell szerepeltetni "EHITK" kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

TBK4 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb követelések

TBT4 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fióktelep, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltóból eredő, vagy egyéb tartozások

A TBK4, illetve TBT4 tábla "b" oszlopában választható instrumentumok:

Követelések esetébenTartozások esetében
ERTKHitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő követelésERTTHitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő tartozás
VALTKVáltókövetelésVALTTVáltótartozás
EKEgyéb követelésETEgyéb tartozás
TOKEKBefizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelésTOKETBefizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló kötelezettség

a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő követelések és tartozások jelentése ("ERTK" és "ERTT")

A TBK4 követelés oldali táblában"ERTK"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, nem rezidens által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő követeléseket.

"n"-"p" oszlop: Amennyiben a táblában szerepeltetett értékpapírokat az adatszolgáltató letétbe helyezte, itt kell jelentenie a letétkezelő adatait. Az "n" oszlopban belföldi letétkezelő esetén a letétkezelő törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell megadni (a belföldi letétkezelők törzsszámának listája az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található), külföldi letétkezelő esetén pedig "00000001" technikai törzsszámot kell szerepeltetni.

A TBT4 tartozás oldali táblában"ERTT"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által kibocsátott, nem rezidens tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő tartozásokat.

b) Váltókövetelések, illetve -tartozások jelentése ("VALTK", illetve "VALTT")

Az TBK4 követelés oldalitáblában"VALTK"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az TBT4 tartozás oldalitáblában"VALTT"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a TBK4 és TBT4 táblák "Követelés" illetve "Tartozás" oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a "Kamatok" oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Váltókövetelések, illetve -tartozások ("VALTK", illetve "VALTT") esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a "d" "Értékpapír azonosító" oszlopot és az "n"-"p" "Adatszolgáltató letétkezelője" oszlopokat.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni és nem az Értékpapír befektetések R04 adatszolgáltatásában.

c) Egyéb követelések, illetve tartozások jelentése ("EK", illetve "ET")

Az egyéb követelések és tartozások körébe tartoznak:

- Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export és import miatt úton lévő tételek). Ide sorolandók pl. az alábbiak:

· Külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl. tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását.

· Értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapírmozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés és tartozás, amelyeket rövid lejáratú egyéb követelésként és tartozásként kell jelenteni.

- Nem rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő "készpénzt" helyettesítő követelések, illetve tartozások.

- A lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart.

- Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve tartozások esetén az előjelet váltott egyenlegek, melyeket a TBK3, illetve TBT3 tábláknál már ismertetett eljárás szerint kell jelenteni.

- Minden egyéb pénzügyi eszköz, amely

· sem a közvetlen befektetések, sem az értékpapír befektetések, sem a pénzügyi derivatívák között nem került kimutatásra, és

· az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Egyéb követelések, illetve tartozások ("EK", illetve "ET") esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a "d" "Értékpapír azonosító" oszlopot, az "i"-"m" Kamatok oszlopokat, továbbá az "n"-"p" "Adatszolgáltató letétkezelője" oszlopokat.

d) Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés és kötelezettség ("TOKEK" illetve "TOKET" kódok)

A TBK4 táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetésével szemben fennálló, az adatszolgáltató által befizetett, de külföldön még be nem jegyezett tőke miatti követelését.

A TBT4 táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónak a közvetlen külföldi tőkebefektetőjével szemben fennálló, a közvetlen külföldi tőkebefektető által befizetett, de a cégbíróság által még be nem jegyezett tőke miatti tartozását.

Mindkét táblában egy összegben kell jelenteni a tranzakciók által okozott, tárgyidőszaki, nettó állományváltozást.

A TBK4 táblában követelésállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az adatszolgáltató által a külföldi közvetlen tőkebefektetése jegyzett tőkéjéhez - a tárgyidőszakban teljesített - befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a - tárgyidőszakban bejegyezett - tőkéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

A TBT4 táblában tartozásállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetők által a jegyzett tőkéhez - a tárgyidőszakban teljesített - befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a cégbíróság által - a tárgyidőszakban bejegyezett - tőkéből az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetőkre jutó részt.

Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés, illetve kötelezettség ("TOKEK", illetve "TOKET") esetén a TBK4, illetve TBT4 táblákban nem kell kitölteni a "d" "Értékpapír azonosító" oszlopot, az "i"-"m" "Kamatok" oszlopokat, továbbá az "n"-"p" "Adatszolgáltató letétkezelője" oszlopokat.

TBK5 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló követelések egyéb változásának részletezése

TBT5 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel, külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy egyéb nem rezidens vállalatcsoporttaggal szemben fennálló tartozások egyéb változásának részletezése

A TBK5 táblában kell részletezni a TBK1-2-3-4 tábláknak az egyéb állományváltozás oszlopában megadott összegeket, az egyéb állományváltozás típusa szerint. A TBT5 táblában kell részletezni a korábban a TBT1, TBT3 és TBT4 táblákban az egyéb állományváltozás oszlopában megadott összegeket, az egyéb állományváltozás típusa szerint. A részletezendő összeg egyértelmű beazonosítása érdekében a TBK5 és TBT5 táblákban is meg kell adni az eredeti táblában szerepeltetett partnerazonosító-kódot, instrumentumkódot és devizanemet.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"d" oszlop: Egyéb változás oka

Az alábbi kódok közül kell választani:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés
ARVAKövetelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetek

Átsorolás ("ATSO") kódot kell alkalmazni pl.:

- az adatszolgáltatáson belüli táblák vagy eltérő adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

- multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

Hibás jelentés ("HIBA") kódot kell alkalmazni pl:

- előző időszaki jelentésben tévesen, hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

- ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartások szerinti nyitó állománya eltér (pl: visszakönyvelés, vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állomány értékétől.

"e" oszlop: Részösszeg

A TBK1-2-3-4 táblákban, valamint TBT1, TBT3 és TBT4 táblákban jelentett egyéb állományváltozások összesített összegét az egyéb állományváltozást előidéző - előzőekben ismertetett - okok szerint, részösszegekre bontva kell jelenteni, minden részösszegről újabb sort kitöltve.

Itt kell megadnia a "d" oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív érték is lehet.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

TRH tábla Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

Sor-
szám
MegnevezésAdatok
a
01Volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
02Rendelkezett-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal, vagy külföldi fiókteleppel? (1=igen 0=nem)
03Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést? (1=igen 0=nem)
04Szerzett-e vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont? (1=igen 0=nem)
05Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB01 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen
tőkebefektető
partnerazonosító-
kódja
Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB01 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódjaAz adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB03 tábla Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektetés,
vagy fióktelep
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB04 tábla Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltató által
kereszttulajdonolt külföldi közvetlen
tőkebefektető
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB05 tábla Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír tulajdonos partnerazonosító-kódjaNem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány
(db)
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának
devizaneme
egy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
abcdefg
01
02
03
nn

TB06 tábla Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír kibocsátó partnerazonosító-kódjaAdatszolgáltató tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány
(db)
Adatszolgáltató letétkezelőjének
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának devizanemeegy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
törzsszámamegnevezéseISO országkódja
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB07 tábla Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-kódja
DevizanemOsztalékkövetelés
Időszak eleji nyitó állományKövetelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn

TB08 tábla Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens partnerazonosító-kódjaDevizanemOsztaléktartozás
Időszak eleji nyitó állományTartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB09 tábla Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Ügylet irányaNem rezidens partner országának ISO kódjaDevizanem
ISO kódja
Tranzakció piaci értékeAz érintett rezidens vállalkozás
nevetörzsszáma
abcdef
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB10 tábla Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi
ingatlan
országának
ISO-kódja
Ügyletben
érintett másik
fél/felek
statisztikai
státusza
Rezidens fél/felekÜgylet
típusa
Könyvvezetés
devizanemének
ISO kódja
Tranzakciók
NeveTörzsszámaA szerzett külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemébenAz átruházott külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB11 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben, az adatszolgáltató által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens partnerazonosító-kódjaInstrumentumEredeti
Devizanem
ISO kódja
Követelés
Időszak eleji
nyitó állomány
TranzakciókIdőszak végi
záró állomány
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R03200

TB12 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben, a tőkebefektető által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló tartozás (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens partnerazonosító-kódjaInstrumentumEredeti
Devizanem
ISO kódja
Tartozás
Időszak eleji
nyitó állomány
TranzakciókIdőszak végi
záró állomány
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R13200N

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

TRN tábla Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

Sor-
szám
MegnevezésAdatok
a
01Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a saját tőkéjéből a külföldi befektetőkre jutó összeg a tárgyidőszak kezdetén vagy végén elérte az 1 milliárd forintot, vagy kisebb volt mint -1 milliárd forint? (1=igen 0=nem)
02Amennyiben a 01. sorban „igen”-nel válaszolt, volt-e a tárgyidőszak kezdetén vagy végén 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektetője? (1=igen 0=nem)
03Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a tárgyidőszak kezdetén vagy végén egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezett, és ezen részesedések együttes értéke, vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke elérte a 100 millió forintot? (1=igen 0=nem)
04Vásárolt-e nem rezidenstől, vagy értékesített-e nem rezidensnek a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést 250 millió forintot elérő értékben? (1=igen 0=nem)
05Szerzett-e, vagy átruházott-e a tárgyidőszakban külföldi ingatlan tulajdont ? (1=igen 0=nem)
06Állt-e fenn tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben a tárgyidőszak kezdetén vagy végén? (1=igen 0=nem)
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200N

TB01 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító-kódjaAz adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB02 tábla Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetés partnerazonosító-kódjaAz adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200N

TB03 tábla Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi közvetlen tőkebefektetés,
vagy fióktelep
TranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése
devizanemének
ISO kódja
Tranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn

TB04 tábla Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőTranzakciókRezidens szereplő a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés/elidegenítés esetén
TőkebefektetésTőkekivonás
partnerazonosító-kódjakönyvvezetése devizanemének ISO kódjaTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékTranzakció típusának kódjaNévértékPiaci értékNévTörzsszám
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200N

TB05 tábla Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír tulajdonos partnerazonosító-kódjaNem rezidens tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány
(db)
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának devizanemeegy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
abcdefg
01
02
03
nn

TB06 tábla Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Sor-
szám
ÉrtékpapírTőzsdei értékpapírAz értékpapír kibocsátó partnerazonosító-kódjaAdatszolgáltató tulajdonában lévő, tárgyidőszak végi záró állomány (db)Adatszolgáltató letétkezelőjének
azonosítójamegnevezése
(rövid név)
denominációjának devizanemeegy darabra jutó
névértéketőzsdei záró ára
(két tizedessel)
törzsszámamegnevezéseISO országkódja
abcdefghij
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200

TB07 tábla Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens partnerazonosító-kódjaDevizanemOsztalékkövetelés
Időszak eleji nyitó állományKövetelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn

TB08 tábla Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens partnerazonosító-kódjaDevizanemOsztaléktartozás
Időszak eleji nyitó állományTartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszak végi záró állomány
Levont adóEgyéb tranzakció
abcdefg
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200N

TB09 tábla Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Ügylet irányaNem rezidens partner országának
ISO kódja
Devizanem
ISO kódja
Tranzakció piaci értékeAz érintett rezidens vállalkozás
nevetörzsszáma
abcdef
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R13200N

TB10 tábla Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Külföldi
ingatlan
országának
ISO-kódja
Ügyletben
érintett
másik
fél/felek
statisztikai
státusza
Rezidens fél/felekÜgylet
típusa
Könyvvezetés
devizanemének
ISO kódja
Tranzakciók
NeveTörzsszámaA szerzett külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemébenAz átruházott külföldi ingatlan értéke a könyvvezetés devizanemében
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R13200

TB11 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben, az adatszolgáltató által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
Devizanem
ISO kódja
Követelés
Időszak eleji
nyitó állomány
TranzakciókIdőszak végi
záró állomány
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R13200

TB12 tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben, a tőkebefektető által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló tartozás (adatok egész devizában)

Sor-
szám
Nem rezidens
partnerazonosító-
kódja
InstrumentumEredeti
Devizanem
ISO kódja
Tartozás
Időszak eleji
nyitó állomány
TranzakciókIdőszak végi
záró állomány
abcdef
01.
02.
03.
nn

MNB azonosító: R03 és R13

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az összesen 13 táblából álló adatszolgáltatásban a következőket kell jelenteni:

a) TRH, illetve TRN tábla: regiszter célú adatok. Amennyiben az adatszolgáltató a táblában szereplő eldöntendő kérdések mindegyikére "nem" választ ad meg, az adatszolgáltatás további tábláinak kitöltésében nem érintett.

b) TB01-TB04 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben bekövetkezett, valamint a felek közötti kereszttulajdonlásban bekövetkezett tulajdoni részesedés változást eredményező tárgyidőszaki tranzakciók (tőkebefektetés, tőkekivonás) adatai.

c) TB05-TB06 táblák: a b) alpont szerinti tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok tárgyidőszak végi állományára vonatkozó információk.

d) TB07-TB08 táblák: a külföldi közvetlen tőkebefektető(k)nek az adatszolgáltatóban, illetve az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetésé(ei)ben fennálló részesedése után járó és fizetendő jövedelemre (osztalékra) vonatkozó tárgyidőszaki adatok.

e) TB09 tábla: az adatszolgáltató által nem rezidenstől szerzett rezidens társaságbeli részesedés, vagy nem rezidens számára elidegenített rezidens társaságbeli részesedés tájékoztató adatai.

f) TB10 tábla: az adatszolgáltató külföldi ingatlantulajdon szerzésének és elidegenítésének tárgyidőszaki tranzakciói.

g) TB11 tábla: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló, az adatszolgáltató által befizetett, de még be nem jegyezett tőke miatti követelés és ennek változása.

h) TB12 tábla: külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló, befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozás és ennek változása jelentendő.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatásban a jelen melléklet I.F.8. pontjának a)-c) alpontja szerinti külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel és külföldi fióktelepekkel kapcsolatos jelentésköteles adatokat partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása partnerazonosító-kódokkal történik.

Az adatszolgáltatásban az értékadatokat egész számra kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

- Partnerazonosító-kód: Az adatszolgáltató által az R01 adatszolgáltatásban közölt kód.

- Értékpapír azonosító: Az értékpapír ISIN kódja, vagy ennek hiányában a 111-es technikai kód.

2. Az egyes táblákban jelentendő adatok

TB01 tábla: A külföldi közvetlen tőkebefektetőknek az adatszolgáltató vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB01 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan külföldi közvetlen tőkebefektetője, aki a tárgyidőszakban az adatszolgáltatóban meglévő tőkebefektetését növelte vagy csökkentette. A táblában partnerenként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá az eredmény- és tőketartaléknak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külső forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait.

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen meghatározott partnerhez - pl. tartalék terhére történő tőkeemelés -, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell felosztani a tranzakciót a külföldi közvetlen tőkebefektetők között.

A tranzakciók abban az időszakban jelentendők, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a számvitelről szóló, mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) előírja. Ennek megfelelően például a jegyzett tőke emelését, leszállítását a cégjegyzékbe való bejegyzésének, egyéb esetben a létesítő okirat, taggyűlési határozat keltét magába foglaló időszakban kell jelenteni. Ugyanakkor a jogszabály alapján, a tőketartalékkal szemben átadott eszközök az eszközmozgással egyidejűleg jelentendők.

Az értékadatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, egész számra kerekítve kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" és "f" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

KódA kódhoz tartozó tranzakció
Tőkebefektetés eseténTőkekivonás esetén
PENZJegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással:
A befektetőkre jutó jegyzett tőke külső forrásból – azaz nem eredmény- vagy tőketartalékból – megvalósuló növekedése, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem érteve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)
Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPTJegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal:
Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPEJegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával:
pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TARTTartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelésTőkeleszállítás tartalék javára:
Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AVSKülföldi tőkebefektető részesedés szerzése az adatszolgáltatótól (az adatszolgáltató saját részvényének, üzletrészének átruházása a külföldi tőkebefektető részére)Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása az adatszolgáltatónak (az adatszolgáltató saját részvény, üzletrész visszavásárlása a befektetőtől)
AVHKülföldi tőkebefektető részesedés szerzése harmadik féltől (adásvétel, kompenzáció …stb.)
Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkebefektetésként, a másik befektető esetében a tőkekivonásként.
Külföldi tőkebefektető részesedés átruházása harmadik félnek (adásvétel, kompenzáció …stb.)
Ha a harmadik fél nem rezidens, akkor a tranzakciót kétszer kell szerepeltetni a táblában, az egyik befektető esetében tőkekivonásként, a másik befektető esetében a tőkebefektetésként.
JTNEJegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadás:
A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve tőketartalékot érintő tranzakciók
Jegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás:
A Számv. tv. szerinti, eredmény-, illetve a tőketartalékot érintő tranzakciók.

"e" és "h" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

Itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét AVS tranzakció esetén, továbbá amennyiben az adat az adatszolgáltató előtt ismert, AVH tranzakció esetén is.

"i"-"j" oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AVH típusú tranzakció esetén, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens, itt kell megadni az azonosításához szükséges adatokat.

TB02 tábla: Kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatóban megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB02 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben volt olyan kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetése, amely a tárgyidőszakban az adatszolgáltatóban meglévő tőkebefektetését növelte vagy csökkentette.

A TB02 táblát a TB01 táblával azonos módon - az ott leírtak szerint - kell kitölteni.

TB03 tábla: Az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetésben, vagy fióktelepben fennálló tulajdonosi részesedését érintő tranzakciók

A TB03 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban

- külföldi közvetlen tőkebefektetésében tőkebefektetés vagy tőkekivonás tranzakciót hajtott végre, vagy

- a külföldi fióktelepe részére cash-flow management keretében pénzeszközt adott át, illetve a külföldi fióktelepétől pénzeszközt vett vissza.

A táblában külföldi partnerenként és ügyletenként kell jelenteni valamennyi jegyzett tőke változást eredményező tranzakciót, továbbá a saját tőke tartalékainak azon növekedéseit és csökkenéseit, amelyek külföldi forrásból valósultak meg. Nem kell jelenteni a tartalékok egymás közti mozgásait

Amennyiben egy tranzakció nem rendelhető egyértelműen az adatszolgáltatóhoz, mint a külföldi érdekeltség befektetőjéhez - pl. tartalék terhére történő tőkeemelés -, ott a tulajdoni hányadnak megfelelően kell szerepeltetni a tranzakció értékéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

A tranzakciókat abban az időszakban kell jelenteni, amely időszakra vonatkozóan a számviteli nyilvántartásokban való rögzítést a Számv. tv. előírja. Ha a külföldi érdekeltség tekintetében egyaránt rendelkezésre áll az érdekeltség országa szerinti, illetve egyéb számviteli sztenderdek (IAS, IFRS) szerinti számviteli nyilvántartás, akkor ezen előírásoknak megfelelő adatokat kell jelenteni.

Az értékadatokat a külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében kell közölni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" és "f" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakció kódok

Az alábbi tranzakció kódok közül kell választani:

KódA kódhoz tartozó tranzakció
Tőkebefektetés eseténTőkekivonás esetén
PENZJegyzett tőke befizetés, -emelés pénzbeli hozzájárulással:
Az adatszolgáltató által külső forrásból – azaz nem a saját tőke tartalékeleméből – teljesített tőkeemelés, ideértve az átváltoztatható kötvényből, illetve a megszavazott osztalékból történő tőkeemelést is, azonban ide nem érteve az apportot. (A névérték felett történő tőkeemelésből származó ázsiót JTNE tranzakció kóddal kell jelenteni.)
Jegyzett tőke csökkentés pénzkifizetéssel (nem tartalék javára történő)
APPTJegyzett tőke teljesítése tárgyi apporttal:
Tárgyi apport (pl. tárgyi eszköz, készlet) formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése tárgyi eszköz átadással
APPEJegyzett tőke teljesítése egyéb – nem tárgyi – eszköz apportjával:
pl. értékpapír formájában megvalósuló tőkeemelés
Jegyzett tőke csökkentése egyéb – nem tárgyi – eszköz átadással
TARTTartalék terhére történő tőkeemelés: Tőke- vagy eredménytartalék terhére történt jegyzett tőkeemelésTőkeleszállítás tartalék javára:
Tőke- vagy eredménytartalék javára történt jegyzett tőke csökkentés
AVAz adatszolgáltató részesedés szerzése (adásvétel, kompenzáció …stb.)Az adatszolgáltató részesedésének átruházása (adásvétel, kompenzáció …stb.)
JTNEJegyzett tőkét nem érintő mozgások: veszteség, ázsió fedezetére történő befizetés, tartalék javára történő eszköz-átadásJegyzett tőkét nem érintő mozgások: visszafizetett pótbefizetés, tartalékkal szemben átadott eszközök, jegyzett tőke leszállítással arányos tőkekivonás
CASHCash flow management keretében az adatszolgáltató által a fióktelepnek átadott pénzeszközökCash flow management keretében az adatszolgáltató által a fiókteleptől visszavett pénzeszközök

"e" és "h" oszlop: Tőkebefektetés és tőkekivonás tranzakciók piaci értéke

AV tranzakció esetén itt kell megadni a tranzakció tényleges, piaci (szerződés szerinti) értékét.

"i"-"j" oszlop: Rezidens szereplő neve és törzsszáma a harmadik fél vonatkozásában történő részesedés szerzés és elidegenítés esetén

AV típusú tranzakció esetén kell megadni, amennyiben az érintett harmadik fél rezidens.

TB04 tábla: Az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőben megvalósult, 10%-ot el nem érő közvetlen tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók

A TB04 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben egy általa kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetőjében a tárgyidőszakban érintett volt tőkebefektetésben, vagy tőkekivonásban.

A TB04 táblát a TB03 táblával azonos módon - az ott leírtak szerint - kell kitölteni.

TB05 tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott, külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések tulajdonában levő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A TB05 táblában az adatszolgáltató által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényeket) kell jelenteni, amelyek a tárgyidőszak utolsó napján

- külföldi közvetlen tőkebefektetők, vagy

- az adatszolgáltatóban kereszttulajdonos külföldi közvetlen tőkebefektetések

tulajdonában álltak.

TB06 tábla: Az adatszolgáltató tulajdonában levő, külföldi közvetlen tőkebefektetések, vagy kereszttulajdonolt külföldi közvetlen tőkebefektetők által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

A táblában a tárgyidőszak utolsó napján az adatszolgáltató tulajdonában lévő, külföldi kibocsátású, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat (részvényt, továbbá az adott ország joga szerinti egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt) kell jelenteni, amennyiben az értékpapír kibocsátója

- az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetése, vagy

- az adatszolgáltató azon külföldi közvetlen tőkebefektetője, amely külföldi vállalatban az adatszolgáltató egyidejűleg kereszttulajdonos.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"h"-"j" oszlop: Amennyiben a táblában szerepeltetett értékpapírokat az adatszolgáltató letétbe helyezte, itt kell jelentenie a letétkezelő adatait. A "h" oszlopban belföldi letétkezelő esetén a letétkezelő törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell megadni (a belföldi letétkezelők törzsszámának listáját az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza), külföldi letétkezelő esetén pedig "00000001" technikai törzsszámot kell szerepeltetni.

TB07 tábla: Osztalékkövetelés külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB07 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalék követelések tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" oszlop: Osztalékkövetelés időszak eleji nyitó állománya

A követelés jelentési időszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"d" oszlop: Osztalékkövetelés növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó részt (a jóváhagyás dátumának megfelelő időszaki adatszolgáltatásban).

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

"e" oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése - levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

"f" oszlop: Osztalékkövetelés csökkenése - egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén itt kell s kimutatni a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén itt kell szerepeltetni a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

"g" oszlop: Osztalékkövetelés időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók által generált összeggel ("c" oszlop (+) "d" oszlop (-) "e" oszlop (-) "f" oszlop (=) "g" oszlop).

TB08 tábla: Osztaléktartozás külföldi közvetlen tőkebefektetővel vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben

A TB08 táblában a külföldi közvetlen tőkebefektetővel szembeni osztalék, vagy külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló osztalékelőleg tartozások tárgyidőszak eleji és végi állományát, valamint tárgyidőszaki változását kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"c" oszlop: Osztaléktartozás időszak eleji nyitó állománya

A tartozás jelentési időszak eleji nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"d" oszlop: Osztaléktartozás növekedése

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleget.

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó részt.

Ha a külföldi tőkebefektető részére ezt megelőzően már történt osztalékelőleg fizetés:

- az osztalék jóváhagyás időszakában a külföldi tőkebefektetőre jutó jóváhagyott osztalék teljes - osztalékelőleget is tartalmazó - összegét kell itt, a TB08 tábla "d" oszlopában tartozás növekedésként kimutatni, és ezzel egyidejűleg

- az osztalékelőlegként kifizetett összeget

· a TB08 tábla "f" oszlopában osztaléktartozás csökkenésként, és

· a TB07 tábla "f" oszlopában osztalékkövetelés csökkenéseként is jelenteni kell. (A TB07 tábla "d" oszlopában az osztalékelőleg kifizetést korábban, a kifizetés időszakában osztalékkövetelés növekedésként kellett jelenteni.)

"e" oszlop: Osztaléktartozás csökkenése - levont adó

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi közvetlen tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalék után - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint - levont osztalékadó összegét (az osztalékfizetéssel azonos időszaki adatszolgáltatásban).

"f" oszlop: Osztaléktartozás csökkenése - egyéb tranzakció

Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalékot.

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén itt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleget, vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetését.

"g" oszlop: Osztaléktartozás időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány (+/-) az időszaki tranzakciók által generált összeggel ("c" oszlop (+) "d" oszlop (-)"e" oszlop (-) "f" oszlop (=) "g" oszlop).

TB09 tábla: Rezidens társaságban részesedés szerzés nem rezidenstől, vagy átruházás nem rezidensnek

A TB09 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban rezidens társaságbeli, 10%-ot elérő részesedést vásárolt nem rezidenstől, vagy értékesített nem rezidensnek.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Ügylet iránya

Választható kódok:

SZ=szerzés

A=átruházás

"c" oszlop: Devizanem ISO kódja

A tranzakciónak a szerződésben meghatározott devizaneme.

"d" oszlop: Tranzakció piaci értéke

A tranzakció szerződés szerinti értéke.

"e"-"f" oszlop: Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma

Annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett, vagy nem rezidens fél részére átruházott.

TB10 tábla: Külföldi ingatlan tulajdont érintő tranzakciók

A TB10 táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban külföldi ingatlant (föld, épület stb.) szerzett, illetve ruházott át.

A táblában kell kimutatni valamennyi külföldi ingatlanállományt növelő és csökkentő tranzakciót - adásvételt, cserét, apportba vételt és apportba adást, térítés nélküli átvételt és átadást, továbbá minden egyéb állományváltozást eredményező ügyletet -, azonban kizárólag az adatszolgáltató által közvetlenül - azaz nem külföldi tőkebefektetésén keresztül - lebonyolított tranzakciókat kell itt szerepeltetni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett (közös tulajdonban lévő ingatlan adatszolgáltató általi megszerzése esetén, illetve az adatszolgáltató által végrehajtott, több fél közös tulajdonába történő ingatlanátruházás esetén), a jelentendő tranzakciót meg kell bontani az egyes felek között, és felenként külön sort kell kitölteni

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Külföldi ingatlan országának ISO kódja

A külföldi ingatlan fekvése szerinti ország ISO kódja.

"b" oszlop: Ügyletben érintett másik fél vagy felek statisztikai státusza

Választható kódok:

R=rezidens

NR=nem rezidens

A rezidens és nem rezidens fogalmak magyarázatát e melléklet I.A.4. pontja tartalmazza.

"e" oszlop: Ügylet típusa

Választható kódok:

AV=adásvétel

AP=apportba vétel és apportba adás

CS=csere

TN=térítés nélküli átvétel és átadás

EG=egyéb

"f" oszlop: Könyvvezetés devizanemének ISO kódja

Az adatszolgáltató könyvvezetése devizanemének ISO kódja.

"g"-"h" oszlop: A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke

Itt kell kimutatni az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értékét, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

Amennyiben a tranzakcióban egyidejűleg több tulajdonos is érintett, a jelentendő tranzakció értékét meg kell bontani az egyes felek között, tulajdoni hányaduk arányában.

TB11 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben, az adatszolgáltató által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelés

A TB11 táblában az adatszolgáltatónak a külföldi közvetlen tőkebefektetésével szemben fennálló, az adatszolgáltató által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti követelés állományát és ennek változását kell jelenteni.

"b" oszlop: Instrumentum

Választható kód:

TOKEK = befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti követelés

"d" oszlop: Követelés időszak elejei nyitó állománya

A követelés tárgyidőszak eleji nyitó állománya, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"e" oszlop: Tranzakciók

A tranzakciók által okozott állományváltozást nettó módon, egy összegben kell jelenteni.

TOKEK instrumentum esetén követelésállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektetése jegyzett tőkéjéhez teljesített befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a külföldön időközben bejegyezett tőkéből az adatszolgáltatóra jutó részt.

"f" oszlop: Tartozás időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állománya, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány (+/-) az időszaki tranzakciók által generált összeggel.

TB12 tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben, a tőkebefektető által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló tartozás

A TB12 táblában az adatszolgáltatónak a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel szemben fennálló, a külföldi közvetlen tőkebefektetők által befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozás állományát és ennek változását kell jelenteni.

"b" oszlop: Instrumentum

Választható kód:

TOKET = befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti tartozás

"d" oszlop: Tartozás időszak elejei nyitó állománya

A tartozás tárgyidőszak eleji nyitó állománya, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

"e" oszlop: Tranzakciók

A tranzakciók által okozott állományváltozást nettó módon, egy összegben kell jelenteni.

TOKET instrumentum esetén tartozásállományt növelő tranzakcióként kell figyelembe venni az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetők által a jegyzett tőkéhez teljesített befizetéseket, állománycsökkentő tranzakcióként a cégbíróság által időközben bejegyezett tőkéből az egyes külföldi közvetlen tőkebefektetőkre jutó részt.

"f" oszlop: Tartozás időszak végi záró állománya

A tárgyidőszak záró állománya, amelynek összegszerűen meg kell egyeznie a nyitó állomány (+/-) az időszaki tranzakciók által generált összeggel.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R04200

Értékpapír befektetések

ERT1

Az adatszolgáltató befektetései rezidens és nem rezidens értékpapírokba

SorszámÉrtékpapír azonosítójaÉrtékpapír megnevezése (rövid név)Az állomány megfigyelési egységének kódjaNem letétkezeltKülföldi letétkezelőnél tartottA tárgyidőszakban kapott osztalék (eredeti devizában, két tizedessel)
Tárgyidőszak végi záró állományLetétkezelő megnevezéseLetétkezelő ISO-
országkódja
Tárgyidőszak végi záró állomány
abcdefgh
01
02
03
04
..
..
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R04200

ERT2

Az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok

Sor-
szám
Értékpapír azonosítójaÉrtékpapír megnevezése (rövid név)Az állomány megfigyelési egységének kódjaÖsszes kibocsátott mennyiség a tárgyidőszak végénEbből saját tulajdonban lévő állományA tárgyidőszakban fizetett osztalék (eredeti devizában, két tizedessel)
Nem letétkezeltKülföldi letétkezelőnél tartott
Tárgyidőszak végi záróállományLetétkezelő megnevezéseLetétkezelő ISO-
országkódja
Tárgyidőszak végi záróállomány
abcdefghi
01
02
03
04
..
..
..
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R04200

ERT3

Az adatszolgáltatás egyéb tábláiban 111. kódszám alatt szereplő, ISIN kód nélküli tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok jellemzői

Sor-
szám
HivatkozásÉrték-
papír azono-
sítója
Értékpapír megnevezéseKibocsátóKibo-
csátás dátuma
Denomi-
náció ISO deviza-
kódja
Címlet-
érték (devi-
zában)
Értékpa-
pírhoz kapcsolódó speciális jogok
Hivatkozott táblaHivatkozott sorTeljes névRövid névhivatalos neveISO országkódja
abcdefghijk
01
02
03
04
05
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R04200

ERT4

Az adatszolgáltató által kötött aktív és passzív repó, sell-and-buy-back, továbbá értékpapír kölcsönzési ügyletek

Sor-
szám
ÉrtékpapírAz ügylet típusaAz ügylet irányaPartnerAz adatszolgáltató letétkezelőjénekAz értékpapírok állományaTranszfer időpontja
azonosí-
tója
megne-
vezése (rövid név)
törzs-
száma
neveISO ország-
kódja
letétkezelőjénekmegfigyelési egységének kódjaTárgyidőszak végi záróállományElső transzferMásodik transzfer
törzsszámaneveISO országkódjatörzsszámaneveISO országkódja
abcdefghijklmnopq
01
02
03
04
..
..
..
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R04200

ERT5

Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, illetve az általa kibocsátott értékpapírok ára a tárgyidőszak végén

SorszámÉrtékpapír azonosítójaÉrtékpapír megnevezése (rövid név)Az ár fajtájaDevizanem ISO kódjaIdőszak végi ár
abcde
01
02
03
04
..
..
nn

MNB azonosító: R04

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Értékpapír befektetések

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban valamennyi, az adatszolgáltató által

· birtokolt és nem a belföldi jelentő letétkezelőknél elhelyezett, rezidens vagy nem rezidens kibocsátású értékpapírt, továbbá

· külföldön, vagy belföldön kibocsátott értékpapírt

szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy az nyilvános vagy zárt körben, külföldön vagy belföldön, dematerializált vagy fizikailag kinyomtatott formában került kibocsátásra, tőzsdei, tőzsdén kívül forgalmazott vagy nem forgalmazott értékpapír.

Az adatszolgáltatásban jelenteni kell a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel és egyéb nem rezidens vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonviszonyt (részvény, befektetési jegy stb.), illetve hitelviszonyt (kötvények, kincstárjegyek, egyéb, értékpapírnak minősülő pénzpiaci eszközök stb.) megtestesítő értékpapírokat is, amennyiben azok a jelen útmutató szerint e táblákban jelentéskötelesek függetlenül attól, hogy azok a közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatásokban (R02, R03, R12, vagy R13) szintén szerepelnek. Az értékpapír befektetéseken elért jövedelmek közül jelen adatszolgáltatásban csak az osztalékokat (azaz a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok jövedelmeit) kell jelenteni, a pénzügyi rendezésnek (osztalékfizetés, osztalék előleg fizetése, visszafizetése) megfelelő tárgyidőszakban s összegben.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni az alábbi, az egyéb befektetések (R06, R07, R08, R09, R15, R16 és R17), vagy a közvetlen tőkebefektetések (R02 és R12) adatszolgáltatás tábláiban szerepeltetendő értékpapírokat:

- a váltókat,

- a lejárt értékpapírokat.

Letétkezelt értékpapír a közvetlenül az adatszolgáltató által a letétkezelőnél elhelyezett papír (elsődleges letétkezelés), függetlenül attól, hogy a letétkezelő azokat másodlagos letétkezelésbe adta-e, vagy sem.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepei - a számviteli szabályoktól eltérően - nem rezidensnek minősülnek. A külföldi fióktelepek tulajdonában lévő értékpapírok ezért ezen adatszolgáltatás keretében nem jelentendők.

2. Az értékpapír állományok számbavétele

Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

a) A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba, az értékpapír eredeti denominációjában, egész devizában kifejezve.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell megadni. Amennyiben a tárgyidőszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke csökkentését akkor is erre az időpontra kell elvégezni, vagyis az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie.

c) A még forgalomban lévő, GMU (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

d) Az értékpapírok záró állománya megadásánál figyelembe kell venni az adatszolgáltatás készítésének napja és a tárgyidőszak zárónapja között ismertté vált, a tárgyidőszak zárónapjára, mint értéknapra vonatkozó jelentősebb nagyságrendű változásokat okozó eseményeket is.

3. Értékpapír azonosítók

A táblákban az értékpapírokat egyedi azonosítónként kell szerepeltetni, a sorozatban kiadott papírokat értelemszerűen az értékpapír sorozat egyedi azonosítója alatt kell jelenteni.

Így egy-egy értékpapír, illetve értékpapír sorozat adatai egy-egy sort képeznek az adott táblákban.

a) Elsődleges értékpapír-azonosító az ISIN-kód.

Ez egy nemzetközileg használatos, az ISO 6166 szabványnak megfelelő alfanumerikus kód, amelyet országonként a központi értéktár ad ki és amely az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek egyértelmű meghatározására, azonosítására szolgál.

A letéti igazolások (ADR, EDR, GDR stb.) esetében a letéti igazolás saját ISIN-kódját kell megadni.

b) Ha az értékpapír nem rendelkezik ISIN-kóddal, akkor a tábla megfelelő cellájában "111"-et kell azonosító-kódként szerepeltetni. Ezeknél az értékpapíroknál (egy adott adatszolgáltató esetében) az "Értékpapír neve" mező szolgál egyedi azonosítóként. A 111-es kód alatt megjelenő értékpapírsorozatoknál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni, s ugyanannak a sorozatnak minden táblában azonos néven kell szerepelnie.

Az adatszolgáltatásban 111-es kóddal szereplő, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokról az ERT3 táblában kell konkrét, a papírok főbb jellemzőit tartalmazó adatokat szolgáltatni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

ERT1 tábla: Az adatszolgáltató befektetései rezidens és nem rezidens értékpapírokba

A tábla az adatszolgáltató tulajdonában lévő, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott, nem letétkezelt, valamint a külföldi (nem rezidens) letétkezelőnél elhelyezett értékpapírok tárgyidőszak végi záró állományát tartalmazza. Nem jelentendők a rezidens jelentő letétkezelőknél akár letéti őrzésben, akár letétkezelésben, akár más célból elhelyezett értékpapírok!

Az adatszolgáltatóknak az általuk kibocsátott, saját tulajdonban lévő értékpapírjaikat nem ebben, hanem az ERT2 táblában kell jelenteniük.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Értékpapír azonosítója: soronként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, vagy, ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a "111"-es kódot kell a mezőbe írni.

"b" oszlop: Értékpapír megnevezése (rövid név): Az értékpapír pontos, rövid nevét kell megadni (ez az értékpapír jellemzőjeként szereplő rövid, kódjellegű név). Amennyiben az értékpapír több táblában is szerepel, ez a név mindegyik táblában azonos kell, hogy legyen.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

"c" oszlop: Az állomány megfigyelési egységének kódja: A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját kell itt szerepeltetni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni.

"d" oszlop: Nem letétkezelt, a tárgyidőszak végi záró állomány: e mezőben az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományából a nem letétkezelt értékpapírok összes mennyiségét kell szerepeltetni a tárgyidőszak utolsó napjára, mint értéknapra vonatkozóan, a c) mezőben megadott egységben.

"e - g" oszlop: Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok közül a külföldön letétkezelt értékpapírokkal kapcsolatos adatok:

"e" oszlop: A külföldi letétkezelő megnevezése: A külföldi letétkezelő rövid nevét kell megadni.

"f" oszlop: A külföldi letétkezelő ISO országkódjaként azon országot kell megadni, ahol a külföldi letétkezelő intézmény székhelye található.

"g" oszlop: Külföldi letétkezelőnél tartott, a tárgyidőszak végi záró állomány: e mezőben az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományából a külföldi letétkezelőnél tartott összes mennyiséget kell szerepeltetni a tárgyidőszak utolsó napjára, mint értéknapra vonatkozóan, a c) mezőben megadott egységben.

"h" oszlop: A tárgyidőszakban kapott osztalék: Ebben a mezőben a táblában szereplő tulajdonosi részesedések után a tárgyidőszak folyamán kapott, az értékpapír 1 db-jára jutó jövedelem összegét kell szerepeltetni, lehetőség szerint az adótartalommal együtt, a részesedés denominációjának megfelelő devizanemben, (két tizedesre kerekítve). Az esetlegesen más devizanemben folyósított osztalék összegét a részesedés denominációjának megfelelő devizanemre kell tehát átszámítani.

A kapott osztalék összeg lehet osztalék előleg is, ennek megfelelően osztalék előleg visszafizetése jogcímen is történhet fizetés, amely így értelemszerűen negatív előjellel szerepel a táblában.

(Előfordulhat az, hogy maga a részesedés a tárgyidőszak végi záró állományban már nem szerepel, a tárgyidőszak folyamán még birtokolt papír után kapott osztalék vagy visszafizetett osztalék előleg összegét azonban a papírra vonatkozó soron e mezőben ennek ellenére fel kell tüntetni!)

ERT2 tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok

A táblában az adatszolgáltató által belföldi illetve külföldi piacon kibocsátott valamennyi, még le nem járt (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében), vagy véglegesen vissza nem vont (pl. tőkecsökkentés útján részvény esetében) értékpapírjának adatait jelenteni kell.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Értékpapír azonosítója: soronként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, vagy, ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a "111"-es kódot kell a mezőbe írni.

"b" oszlop: Értékpapír megnevezése (rövid név): Az értékpapír pontos, rövid nevét kell megadni (ez az értékpapír jellemzőjeként szereplő rövid, kódjellegű név). Amennyiben az értékpapír több táblában is szerepel, ez a név mindegyik táblában azonos kell, hogy legyen.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

"c" oszlop: Az állomány megfigyelési egységének kódja: A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját kell itt szerepeltetni. A letéti igazolásoknál a mögöttes értékpapír mennyiségi egységét kell megadni.

"d" oszlop: Összes kibocsátott mennyiség a tárgyidőszak végén: soronként (értékpapír sorozatonként) az adatszolgáltató által kibocsátott, még le nem járt, illetve véglegesen még vissza nem vont értékpapírok teljes mennyiségét kell itt megadni a tárgyidőszak utolsó napjára, mint értéknapra vonatkozóan a c) mezőben megadott egységben.

"e - h" oszlop: Ebből saját tulajdonban lévő állomány: soronként (értékpapír sorozatonként) kell itt jelenteni a kibocsátott, a tárgyidőszak utolsó napján saját tulajdonban lévő (még el nem adott, forgalomba nem hozott, vagy visszavásárolt), nem letétkezelt, illetve a külföldön letétkezelt értékpapírokra vonatkozó adatokat.

"e" oszlop: Nem letétkezelt, a tárgyidőszak végi záró állomány: e mezőben a szóban forgó értékpapír saját tulajdonban lévő állományából a nem letétkezelt értékpapírok összes mennyiségét kell szerepeltetni a tárgyidőszak utolsó napjára, mint értéknapra vonatkozóan, a c) mezőben megadott egységben.

"f" oszlop: Külföldi letétkezelő megnevezése: e mezőben (amennyiben a h) mezőben van adat) kell megadni a külföldi letétkezelő rövid nevét.

"g" oszlop: Külföldi letétkezelő ISO országkódja: amennyiben a h) mezőben van adat, itt kell megadni a külföldi letétkezelő ISO országkódját.

"h" oszlop: Külföldi letétkezelőnél tartott, a tárgyidőszak végi záró állomány: e mezőben az értékpapír saját tulajdonban lévő állományából a külföldi letétkezelőnél tartott összes mennyiséget kell szerepeltetni a tárgyidőszak utolsó napjára, mint értéknapra vonatkozóan, a c) mezőben megadott egységben.

"i" oszlop: A tárgyidőszakban fizetett osztalék: Ebben az oszlopban az adatszolgáltató által kibocsátott tulajdonosi részesedés (részvény, befektetési jegy stb.) után a tárgyidőszak folyamán fizetett, az értékpapír 1 db-jára jutó jövedelmeket kell szerepeltetni, a kifizetett adót is tartalmazó értéken, a vonatkozó részesedés denominációjának megfelelő devizanemben (két tizedesre kerekítve).

Abban az esetben, ha a folyósított osztalék devizaneme eltér a részesedés devizanemétől, a folyósított osztalék összegét a részesedés denominációjának megfelelő devizanemre kell átszámítani.

A kifizetett összeg lehet osztalék előleg is, ennek megfelelően osztalék előleg visszafizetése jogcímen esetlegesen kapott összegeket értelemszerűen negatív előjellel kell szerepeltetni a táblában.

(Előfordulhat az, hogy maga a részesedés a tárgyidőszak végi záró állományban már nem szerepel, a tárgyidőszak folyamán még forgalomban volt papír után fizetett osztalék vagy visszakapott osztalék előleg összegét azonban ebben az oszlopban ennek ellenére fel kell tüntetni!)

ERT3 tábla: Az adatszolgáltatás egyéb tábláiban 111-es kódszám alatt szereplő, ISIN kód nélküli tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok jellemzői

Az ERT3 tábla az adatszolgáltatás egyéb tábláiban "111"-es kóddal jelentett tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok fő adatait tartalmazza. Az értékpapírokat az adatszolgáltatás többi táblájára való hivatkozás útján e tábla a), b) és c) mezői együttesen azonosítják.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Hivatkozott tábla: Annak a táblának a jelét kell itt megadni (ERT1, ERT2, vagy ERT4), amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordult. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső ERT jelű adatszolgáltatási tábla szerepeltetendő.)

"b" oszlop: Hivatkozott sor: Annak az "a" mezőben megjelölt táblában lévő sornak a számát jelöli, amelyben a vonatkozó, 111-es kóddal jelölt értékpapír szerepelt.

"c" oszlop: Értékpapír azonosítója: Ebben a mezőben azon azonosításra szolgáló kódokat, vagy jellemzőket kell (amennyiben ilyen információ birtokában van az adatszolgáltató) megadni, amelyek alkalmasak a táblában szereplő egyéb adatok kiegészítéseként az ISIN kód nélküli értékpapír pontosabb beazonosítására. Ilyen azonosítók lehetnek pl. a különböző piacokon (USA, EU stb.) használt értékpapír azonosítók, vagy "törzsrészvény" stb. Az egyes adatok egymástól szóközzel választandók el.

"d" oszlop: Értékpapír teljes név: itt szerepeltetendő az értékpapír hivatalos teljes neve.

"e" oszlop: Értékpapír rövid név: az értékpapír rövid, kódjellegű neve. A 111-es kódon jelentett papírok esetében fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanannak az értékpapírnak minden táblában azonos rövid névvel kell szerepelnie, másrészt minden értékpapírsorozatnál, illetve egyedi értékpapírnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

"f" oszlop: Kibocsátó neve: A szóban forgó értékpapír kibocsátójának hivatalos neve.

"g" oszlop: Kibocsátó ISO országkódja: A papír kibocsátójának ISO országkódját kell beírni.

A letéti igazolások szintén jelentendők és aszerint minősülnek rezidens, vagy nem rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögöttük lévő részvény rezidens, vagy nem rezidens kibocsátású értékpapír-e. Ennek értelmében, ebben a mezőben a mögöttes részvény kibocsátójának országkódját kell jelenteni, nem pedig a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát.

"h" oszlop: Kibocsátás dátuma: A kibocsátás dátumát számjegyekkel kell megadni (ÉÉÉÉHHNN).

"i" oszlop: Denomináció ISO devizakódját kell megadni.

"j" oszlop: Címletérték: A teljes címletértéket kell itt megadni az i) szerinti devizanemben, egész számra kerekítve.

"k" oszlop: Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok: Az értékpapírhoz esetlegesen tartozó olyan speciális jogokat kell itt leírni, mint pl. elsőbbségi részvény stb.

ERT4 tábla: Az adatszolgáltató által kötött aktív és passzív repó, sell&buy-back, továbbá értékpapír kölcsönzési ügyletek

Ebben a táblában kell szerepeltetni az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában az adatszolgáltató által a jelentő rezidens letétkezelőkön kívül bármely más (rezidens, vagy nem rezidens) partnerrel kötött, még nyitott repó-típusú, illetve értékpapír kölcsönzési ügyleteket. Az adatszolgáltatónak kizárólag a még nyitott saját ügyleteit kell jelentenie. A táblákban szerepeltetni kell az értékpapírmozgással nem járó repó-típusú ügyleteket is (pl. óvadéki repó ügyletek).

A pénzmozgással járó repó, sell&buy-back és értékpapír kölcsönügyletekhez kapcsolódó, nem rezidensekkel szemben fennálló egyéb követeléseket, illetve tartozásokat az egyéb befektetések R06, R07, R08, R09, R15, R16 és R17 adatszolgáltatás BEFK1/BEFT1 tábláiban, vagy a közvetlen tőkebefektetések R02 és R12 adatszolgáltatás TBK1/TBT1 tábláiban kell kimutatni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Értékpapír azonosítója: a repó-típusú, illetve értékpapír kölcsönzési ügyletben érintett értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, vagy, ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a "111"-es kódot kell a mezőbe írni.

"b" oszlop: Értékpapír megnevezése (rövid név): az ügyletben érintett értékpapír pontos, rövid nevét kell megadni (ez az értékpapír jellemzőjeként szereplő rövid, kódjellegű név). Amennyiben az értékpapír több táblában is szerepel, ez a név mindegyik táblában azonos kell, hogy legyen.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

"c" oszlop: Az ügylet típusa: Az ügylet típusa az alábbi kódok segítségével adható meg:

1. Szállításos repó

2. Óvadéki repó

3. Készpénzfedezet mellett nyújtott értékpapírkölcsön

4. Egyéb óvadékfajtával fedezett értékpapírkölcsön (kivéve a 6. kód alatti)

5. Sell&Buy-Back

6. Vegyes fedezet mellett nyújtott értékpapírkölcsön

7. Fedezet nélkül nyújtott értékpapírkölcsön

"d" oszlop: Az ügylet iránya: Az ügylet irányát az adatszolgáltató szempontjából kell megítélni, figyelemmel az a) oszlopban szereplő értékpapír mozgási irányára. Ennek megfelelően a mező értéke lehet:

1. Ha az adatszolgáltató az értékpapír-átadó (repóba vagy kölcsönbe adás).

2. Ha az adatszolgáltató az értékpapír-átvevő (repóba vagy kölcsönbe vétel).

"e - g" oszlop: A partner azonosító adatai: A táblázatban szerződő partner alatt azt a (nem a jelentő letétkezelők körébe tartozó) szervezetet vagy személyt kell érteni, aki az adatszolgáltatóval az ügyletet kötötte, a repóban az ügylet irányától függően az eladót, vagy vevőt, az értékpapír kölcsön ügyletben a kölcsönbe adót, illetve a kölcsönbe vevőt.

"e" oszlop: Partner törzsszáma: Az adatszolgáltató ügyleti partnerének törzsszámaként, amennyiben a partner nem rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni, ha a háztartások szektorba tartozó rezidens: 00000004-t, egyéb rezidens ügyleti partner esetén annak törzsszámát, vagyis az egységes statisztikai számjelének (KSH törzsszám) első 8 jegyét. A befektetési alapok esetében technikai törzsszámként a PSZÁF-engedélyszámot kell megadni, amely megtalálható az e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett "Pénzügyi szervezetek tételes listája" című technikai segédletben.

"f" oszlop: Partner neve: Az adatszolgáltató ügyleti partnerének hivatalos neve.

"g" oszlop: Partner ISO országkódja: Az adatszolgáltató ügyleti partnerének ISO országkódját kell ide beírni

"h - j" oszlop: Ezekben a mezőkben a partner letétkezelőjének adatait kell megadni, ahonnan, illetve ahová az értékpapír transzferálásra kerül. A letétkezelő adatait akkor is kérjük megadni, ha a papír transzferére nem kerül sor (pl. óvadéki repó). A mezőket csak abban az esetben kell üresen hagyni, ha a papír nem letétkezelt, vagy az adatszolgáltató a kívánt adatokra vonatkozó információval nem rendelkezik.

"h" oszlop: A partner letétkezelőjének törzsszáma: Annak a letétkezelőnek (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezetnek) a törzsszámát kell itt megadni az e rendelet 3. számú mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően, ahonnan, illetve ahová az adatszolgáltató ügyleti partnere a szóban forgó értékpapírt transzferálja, illetve ahol az óvadéki repó ügylet mögötti értékpapírt őrzik. Amennyiben a partner letétkezelője nem rezidens, akkor ebben a mezőben 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

"i" oszlop: A partner letétkezelőjének neve: a h) pontban megjelölt letétkezelő hivatalos neve.

"j" oszlop: A partner letétkezelőjének ISO országkódját kell megadni.

"k - m" oszlop: Ezekben a mezőkben az adatszolgáltató letétkezelőjének adatait kell megadni, a h-j) mezőknél leírtak értelemszerű alkalmazásával.

"k" oszlop: Az adatszolgáltató letétkezelőjének törzsszáma

"l" oszlop: Az adatszolgáltató letétkezelőjének neve

"m" oszlop: Az adatszolgáltató letétkezelőjének ISO országkódja

"n" oszlop: Az értékpapírok megfigyelési egységének kódja: A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának megfelelő deviza ISO-kódot kell itt feltüntetni

"o" oszlop: Tárgyidőszak végi záró állomány: a tárgyidőszak utolsó napján, mint értéknapon még nyitott ügyletben érintett értékpapír mennyiséget kell itt szerepeltetni az n) mezőben megadott egységben.

"f" oszlop: Első transzfer időpontja: Az első értékpapír transzfer dátuma, számjegyekkel kell megadni (ÉÉÉÉHHNN). Amennyiben nem került sor értékpapír transzferre, akkor az ügylet induló dátumát kell megadni.

"g" oszlop: Második transzfer időpontja: A második értékpapír transzfer dátuma, számjegyekkel kell megadni (ÉÉÉÉHHNN). Amennyiben nem kerül sor értékpapír transzferre az ügylet kapcsán, akkor az ügylet lejáró dátumát kell megadni.

ERT5 tábla: Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, illetve az általa kibocsátott értékpapírok ára a tárgyidőszak végén

Ebben a táblában az adatszolgáltató rendelkezésére álló legújabb árinformációkat kell megadni az ERT1 és az ERT2 táblákban jelentett értékpapírok azon körére, amelyre vonatkozóan az MNB nem rendelkezik árinformációval, azaz, a táblában nem kell szerepeltetni a nem rezidensek által kibocsátott értékpapírokat, a BÉT-re bevezetett részvényeket, továbbá az állampapírokat, illetve befektetési jegyeket.

Az adatszolgáltató által birtokolt, vagy általa kibocsátott, a fenti típusokba nem sorolható értékpapírok esetében az árak meghatározásakor az alábbiak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha az értékpapírral a tárgyhónapban történt tényleges adás-vétel, akkor árként a kötések mennyiséggel súlyozott átlagárát kell jelenteni. Ha nem áll az adatszolgáltató rendelkezésére tényleges adás-vétellel kapcsolatos információ, akkor az (hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírra vonatkozó árbecslés eredményét, ennek hiányában pedig az értékpapír névértékét (amennyiben nem ismeri, a nyilvántartási értékét) kell megadnia.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

"a" oszlop: Értékpapír azonosítója: soronként az adott értékpapírhoz rendelt értékpapír azonosító kódot (ISIN-kód) tartalmazza, vagy, ha az értékpapírnak nincs ISIN kódja, akkor "111"-et kell a mezőbe írni, abban a formában, ahogyan az az ERT1 illetve ERT2 táblában szerepelt.

"b" oszlop: Értékpapír megnevezése (rövid név): Az értékpapír pontos, rövid nevét kell megadni, abban a formában, ahogyan az az ERT1 illetve ERT2 táblában szerepelt.

"c" oszlop: Az ár fajtája - a mezőben az alábbi kódok valamelyikét kell szerepeltetni:

1. Tényleges kötésekből származó átlagár

2. Tényleges kötésből származó ár

3. Az értékpapír névértéke

4. Nyilvántartási érték

5. Hozamgörbéből becsült (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

"d" oszlop: Devizanem: a papír denominációjának deviza ISO-kódját kell feltüntetni.

"e" oszlop: Időszak végi ár: Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az 1 db-ra jutó ár a papír denominációja szerinti eredeti devizában (négy tizedesre kerekítve), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a bruttó - felhalmozott kamatot tartalmazó - ár a névérték százalékában kifejezve (négy tizedesre kerekítve).

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R05200

Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása

DERK

Pénzügyi derivatíva követelések

Adatok egész forintban

SorszámAz ügylet típusaA partner ISO országkódjaIdőszak eleji nyitó pozíció (Követelés)Időszaki változásokIdőszak végi záró pozíció (Követelés)
TranzakciókÁtértékelésEgyéb változások
Pozíciót növelő (kiadás)Pozíciót csökkentő (bevétel)
abcdefgh
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R05200

DERT

Pénzügyi derivatíva tartozások

Adatok egész forintban

SorszámAz ügylet típusaA partner ISO országkódjaIdőszak eleji nyitó pozíció (Tartozás)Időszaki változásokIdőszak végi záró pozíció (Tartozás)
TranzakciókÁtértékelésEgyéb változások
Pozíciót növelő (bevétel)Pozíciót csökkentő (kiadás)
abcdefgh
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R14200N

Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása

DERK

Pénzügyi derivatíva követelések

Adatok egész forintban

SorszámAz ügylet típusaA partner ISO országkódjaIdőszak eleji nyitó pozíció (Követelés)Időszaki változásokIdőszak végi záró pozíció (Követelés)
TranzakciókÁtértékelésEgyéb változások
Pozíciót növelő (kiadás)Pozíciót csökkentő (bevétel)
abcdefgh
01
02
03
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R14200N

DERT

Pénzügyi derivatíva tartozások

Adatok egész forintban

SorszámAz ügylet típusaA partner ISO országkódjaIdőszak eleji nyitó pozíció (Tartozás)Időszaki változásokIdőszak végi záró pozíció (Tartozás)
TranzakciókÁtértékelésEgyéb változások
Pozíciót növelő (bevétel)Pozíciót csökkentő (kiadás)
abcdefgh
01
02
03
nn

MNB azonosító: R05 és R14

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása és Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Derivatív (származékos) ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi, ezért annak pozícióját és tranzakcióit külön (a pénzügyi derivatíva adatszolgáltatásban) kell kezelni, nem a mögöttes ügylet részeként.

A derivatívák minden kockázati kategóriája alapvetően három alapinstrumentumra bontható: határidős tőzsdei (futures) és tőzsdén kívüli (forward) ügyletek, swapok és opciók. (A derivatívák, illetve az egyes derivatív instrumentumok definícióira vonatkozóan az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.)

Az adatszolgáltatónak a nem rezidens partnerekkel, ügyfelekkel kötött, a tárgyidőszak elején, illetve végén fennálló valamennyi saját pénzügyi derivatív ügyletét, azok követelés illetve tartozás pozícióit, illetve a tárgyidőszak forgalmi adatait jelentenie kell, beleértve azon ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókat, átértékeléseket is, amely ügyletek a tárgyidőszak folyamán keletkeztek és még a tárgyidőszak vége előtt lezárásra is kerültek. Nem az adatszolgáltató által jelentendők tehát az adatszolgáltató közvetítésével más rezidens, vagy nem rezidens számára kötött (bizományos) ügyletek, jelentendők viszont az adatszolgáltató részére, nevében, számlájára más rezidens, vagy nem rezidens közvetítő által kötött ügyletek.

A vállalatcsoporton belüli nem rezidens vállalatcsoporttaggal, külföldi közvetlen tőkebefektetővel és külföldi közvetlen tőkebefektetéssel kötött derivatív ügyleteket e táblákban kell jelenteni (azok nem számítanak közvetlen tőkebefektetésnek). Nem derivatív ügyletként jelentendő viszont a vállalatcsoport szintű kockázatok kezelésére a nem rezidens vállalat által, saját nevében kötött derivatív ügylet. A rezidens adatszolgáltatóval szemben ezek után elszámolt nyereséget-veszteséget a közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatásokban (R02, R03, R12, illetve R13) kell jelenteni (TBK4, TBT4 táblák).

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepei nem rezidensnek minősülnek, ezért e táblákban jelentendők az adatszolgáltatónak a nem rezidens fióktelepével kötött derivatív ügyletei, a nem rezidens fióktelepek más nem rezidensekkel kötött derivatív ügyletei azonban nem képezik az adatszolgáltatás részét.

2. Az adatok számbavétele

A derivatíva követelések és tartozások tárgyidőszaki nyitó, illetve záró pozícióját piaci értéken kell megadni, amely piaci értéket az egyes derivatív ügyletek egyenkénti kiértékelésével (valamely érvényben lévő jegyzett ár, vagy szakmailag elfogadott értékelési eljárás, árazási modell segítségével) kell meghatározni.

A le nem zárt ügyletek piaci értéke pozitív, azaz követelést testesít meg, ha az ügylet azonnali lezárása esetén az ügyletben résztvevő rezidens adatszolgáltatónak lenne nettó követelése a nem rezidens partnerrel szemben, s negatív, azaz tartozást testesít meg, ha a rezidens adatszolgáltatónak állna fenn nettó fizetési kötelezettsége a nem rezidens partnere felé.

Az ily módon meghatározott követelések és tartozások bruttó módon jelentendők, nem nettósíthatók még abban az esetben sem, ha

- azok ugyanazon partnerrel szemben, vagy ugyanazon kockázati kitettséggel (ilyenek a deviza, kamatláb, részvény, áru, hitel, esetleg "egyéb") bíró instrumentumban állnak fenn, vagy

- a derivatív megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése valamely megállapodás, vagy szokvány alapján a fizetések összevonásával történik.

Az egyes derivatív ügyletek pozícióját és változásait, forgalmát a megfelelő (követelés, vagy a tartozás) táblába besorolva, alapinstrumentumonként és országonként forintban összesítve, egész számra kerekítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban).

3. Előjelek használata

a) Pozíciók esetében: A nyitó és záró pozíció értéke csak nem negatív szám lehet.

b) Időszaki változásoknál: A tranzakciók esetében a bevételeket és kiadásokat pozitív előjellel kell megadni, csak stornó tételeknél lehetséges negatív előjel használata. Az átértékelések és egyéb változások oszlopokban pozitív és negatív előjel egyaránt használható, attól függően, hogy a változást okozó hatások összességükben növekedést vagy csökkenést eredményeztek a jelentett állományi adatokban.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

A pénzügyi derivatíva ügyletek két, szerkezetét tekintve megegyező adatszolgáltatási táblában jelentendők.

1. A DERK és DERT táblák egyes oszlopaiban lévő mezők tartalma

"a" oszlop: Az ügylet típusa. Az alábbi kódok választásával kell megadni, hogy az aktuális sor mely pénzügyi derivatíva alap-instrumentumhoz tartozó ügyletek adatait tartalmazza.

Választható kódok:

Követelések/Tartozások táblában
FTFutures kontraktusok
OEKiírt (eladott) opció
OVMegvásárolt opció
FWForwardok
SWSwapok
EGEgyéb pénzügyi derivatívák

"b" oszlop: A partner ISO országkódja. Nem tőzsdei ügyletek esetén a nem rezidens partner ISO országkódját, tőzsdei ügyletek esetében pedig annak a nem rezidens tőzsdének a székhelye szerinti országkódot kell megadni, ahol az ügyletet kötötték.(A magyar tőzsdén kötött ügyletek e táblákban nem jelentendők.)

"c" oszlop: Időszak eleji nyitó pozíció. A tárgyidőszak nyitó pozíciós adatait kell itt megadni, amelyeknek meg kell egyezniük az előző tárgyidőszak záró pozíciós adataival.

"d - e" oszlop: Tranzakciók. A tárgyidőszak folyamán a partnerrel szemben teljesített, az ügyletekből eredő fizetések és elszámolások (amelyek értéknapja a jelentési időszakra esik).

A bevételeket és a kiadásokat a tényleges fizetésnek megfelelő, vagy az elszámolt összegben kell jelenteni a követelések, illetve a tartozások táblában aszerint, hogy azok a pozíciót növelő (d oszlop), vagy csökkentő (e oszlop) hatásúak. Az egyes derivatív megállapodásoknak a tranzakció teljesítésének időpontjában érvényes piaci értékétől függően kell az egyes tranzakciókat a megfelelő táblába besorolni: a nyereséges ügyletek esetében a követelések, veszteséges ügyletek esetében a tartozások táblába. Amennyiben ez a piaci érték ellentétes az ügylet tárgyidőszaki nyitó pozíciójával, akkor (mivel a tranzakció a másik táblába került), a különbözet az átértékelés oszlopban jelentkezik majd.

Nem kell elvégezni a tranzakció időpontjára vonatkozóan kiértékelést azon ügyletek esetében, amikor a szóban forgó tranzakció nem okozza az ügylet lezárását, olyan fizetésre kerül sor, amely nem az ügylet piaci értékétől függ (pl. kamatswapok keretében történő kamatfizetések). Ezen tranzakciók a derivatív megállapodás nyitó pozíciójával megegyező táblában jelentendők.

Valamennyi jelentett összegnél figyelmen kívül kell hagyni a jutalék illetve egyéb, pl. bróker közvetítői díjakat. Kivételt képeznek az opciós díjak, amelyek tranzakcióként jelentendők.

"f" oszlop: Átértékelés. Ebben a mezőben a pozíció változására ható ár-, illetve árfolyam változások összesített számszerűsített adatát kell megadni. Az átértékelés összegét soronként a tárgyidőszaki tranzakciókkal és egyéb változásokkal módosított nyitó pozíció és a záró pozíció különbözete adja meg.

"g" oszlop: Egyéb változások. Ebben a mezőben kell megadni minden olyan változást, vagy a nyitó- és záró pozíció között különbséget okozó hatást, amely nem tranzakció, illetve nem a nyitott derivatív ügyletek értékét befolyásoló ár-, vagy árfolyamváltozás következménye (az egyes instrumentumok közötti átsorolásokat, az előző vonatozási időszakokban összeállított jelentésekben elkövetett számszaki hibák miatti korrekciókat stb.).

"h" oszlop: Időszak végi záró pozíció. A nem rezidensekkel kötött, a tárgyidőszak végén még nyitott pénzügyi derivatív ügyletek bruttó piaci értékét kell itt jelenteni (a szerződésenként a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan elvégzett kiértékelés eredményétől függően kell az adatokat a követelés, vagy a tartozás táblába besorolni)

2. Az egyes instrumentumokkal kapcsolatos sajátosságok

a.) Külföldi tőzsdén kötött futures ügyletek

Időszak eleji nyitó és időszak végi záró pozíció:

A tőzsdei határidős ügyletek esetében a kontraktus értékváltozásából adódó követelés - tartozás a margin számlán naponta rendezendő (future style margining), s így a kontraktus értéke minden nap végén nullával zár. Pozíciós adatot ezen ügyletek esetében nem kell jelenteni. Amennyiben a konstrukció keretében a napi elszámolásra és rendezésre nem kerül sor, a kontraktus állományi (és tranzakciós) adatait a forward ügyleteknél leírtak szerint kell jelenteni.

Tranzakciók:

Az elszámolóháznál vezetett margin számlán terhelt vagy jóváírt változó margin összegek jelentik a futures ügyletek esetében a tranzakciókat. Ezek forint ellenértékét a tőzsde székhelye szerinti országonként összesítve kell jelenteni a fizetés iránya alapján meghatározott táblában: a tartozások között az adatszolgáltató által a tárgyidőszak folyamán fizetett, illetve a követelések táblában az adatszolgáltató által bevételezett összegeket.

Azon adatszolgáltatók, amelyek megbízotton keresztül kötik tőzsdei ügyleteiket, s így a tőzsdei elszámolóháznál margin számlával nem ők, hanem megbízottuk rendelkezik, nem a számlakivonatok, hanem az ügyletek napi értékváltozását mutató elszámolások alapján állapíthatják meg futures ügyleteik tranzakcióit.

A margin számlákon biztosítékként elhelyezett kezdeti összegeket, amelyeket (vagy amelyek maradványát) az ügyletek lezárása után visszakapja a befizető, nem a pénzügyi derivatíva táblákban, hanem az egyéb befektetések, vagy a közvetlen tőkebefektetések adatszolgáltatásban kell jelenteni.

b.) Forwardok:

Időszak eleji nyitó és időszak végi záró pozíció:

A határidős típusú ügyletek (forwardok és a swap ügyletek határidős lába) kötéskori értéke nulla. Ezt követően az ügylet lezárásáig a mögöttes árak változásától függően a nyitott ügyletek piaci (vagy helyettesítési) értéke pozitív, nulla és negatív értéket is felvehet, azaz követelés és tartozás egyaránt lehet, egyikből a másikba az ügylet élettartama alatt többször is átmehet.

A tőzsdén kívüli (nem szabványosított) határidős nyitott (forward) ügyletek bruttó piaci értékét a mögöttes termék (jelen táblában a deviza, vagy valuta) jegyzett határidős árának figyelembe vételével kell meghatározni és országonként összesítve a kiértékelés eredményétől függően a követelés, vagy tartozás táblában jelenteni.

Tranzakciók:

Forward megállapodás esetén az ügylet lezárásakor a szerződő felek között teljesített bruttó, vagy (elszámolásos teljesítés, lezárás esetén) nettó fizetéseket kell itt országonként összesítve, forintra átszámítva jelenteni. Értékkülönbözet elszámolásával történő zárás esetén a fizetés iránya mutatja, hogy az adatszolgáltatónak követelése, vagy tartozása keletkezett-e az ügyletből, és ennek alapján kell a tranzakciót a követelés, vagy tartozás táblába sorolni, míg bruttó teljesítéskor az ügylet eredménye szerinti táblában kell a tranzakció mindkét lábát (bevétel és kiadás) szerepeltetni.

c.) Opciók:

Időszak eleji nyitó és időszak végi záró pozíció:

Az opciós ügylet kötésekor az opció vevője mindig eszközhöz jut, követelés pozícióba kerül, míg az opció kiíróját az opciós díj (prémium) kézhezvételét követően kötelezettség terheli. Az opciók kezdeti értéke megegyezik az opció kiírójának fizetett prémiummal.

Mivel egy opciós ügylet mindig a befektető (vagyis az opciót megvásárló fél) követelésének és az eladó tartozásának tekinthető, így a követelés táblában a megvásárolt opciók aktuális piaci értékét kell országonként összesíteni, míg a tartozás táblában minden eladott opció országonként összesített piaci értékét kell megadni.

Az ugyanazon partnerrel kötött vásárolt és eladott opciók egymással szemben nem összevezethetők, s nem vezethetők össze ugyanazon mögöttes termékre vonatkozó vásárolt és eladott opciók sem.

Tranzakciók:

Ezen mezőkben kell jelenteni az opciós jog vételéért vagy eladásáért (az elsődleges, illetve a másodlagos piacon) fizetett vagy kapott opciós díjat (prémiumot), továbbá az ügylet elszámolásos konstrukcióban történő lezárásakor, illetve lehívásakor kapott vagy fizetett nettó összegeket. Bizonyos tőzsdei opció-típusok (elsősorban kamatláb opciók) esetében néhány, az ügylet tartama alatt felmerülő, teljesített változó margin kifizetések, illetve bevételek is ebbe a körbe tartoznak.

Leszállításos lehívás esetében, amennyiben nem deviza, vagy valutaösszeg vételéről vagy eladásáról van szó, a mögöttes terméknek az opciós szerződés szerinti lehívási ára, valamint az aktuális piaci ára közötti különbözet tekintendő derivatíva tranzakciónak. A deviza, valuta vételre vagy eladásra kötött opciók esetében a szerződés szerinti bruttó fizetéseket kell tranzakcióként jelenteni.

d.) Swapok:

Időszak eleji nyitó és időszak végi záró pozíció:

A deviza swap megállapodások határidős lábának bruttó piaci értékét kell országonként, a forward ügyleteknél alkalmazott kiértékelési módszer eredményének megfelelő táblában jelenteni.

A kamatláb swap ügyletek bruttó piaci értékét kell országonként, a kiértékelés eredményének megfelelő táblában szerepeltetni, a szerződés teljes időtartama alatt várható fizetett és kapott kamatok közötti különbség nettó jelenértéke számításával. A kereszt deviza (kamat) swap és egyéb swap típusú ügyletek piaci értékének kiszámításánál a valutaárfolyamok és egyéb árak várható értékét is figyelembe kell venni.

Tranzakciók:

Devizaswap ügyletek esetében a tranzakciókat, vagyis az ügyletek második (hosszú) lábát a forward ügyleteknél leírtak szerint kell jelenteni. Az ügyletek indulásakor teljesített első konverziót (rövid lábat) nem kell jelenteni a derivatív táblákban. Az "overnight (O/N: az üzletkötés napján: rövid láb, az azt követő napon: hosszú láb), valamint a "tomorrow/next day" (T/N: az üzletkötést követő napon: rövid láb, valamint az azt követő napon: hosszú láb) swap ügyletek miatti pozíciós és tranzakciós adatok (hosszú láb) szintén e táblákban jelentendők.

A kamatswap és kereszt-deviza kamatláb swap esetében az ügylet élettartama alatt a kamatfizetést és a kamat bevételt tranzakcióként kell jelenteni, az ügylet nyitó pozíciója szerinti táblában.

A tranzakciók között kell jelenteni minden egyéb, a swap ügyletek futamideje alatt a megállapodás alapján teljesített fizetést is.

e.) Egyéb pénzügyi derivatívák:

Ezen instrumentum kód alatt kell jelenteni mindazon pénzügyi derivatív ügyleteket, amelyek máshova nem kerültek besorolásra (pl. a külföldi partnerekkel kötött határidős kamatláb megállapodások (FRA), a határidős betétek vásárlásai és eladásai, a hitelderivatívák különböző fajtái), továbbá, amelyek esetében a mögöttes termék valamilyen reál ügylet, pl. forward nemesfém-ügyletek, határidős értékpapír, illetve áruügyletek).

FRA ügyletek (Határidős kamatláb megállapodások):

Időszak eleji nyitó és időszak végi záró pozíció:

Az adatszolgáltatónak a kiértékelés alapján várható fizető, vagy kedvezményezett pozíciója szerinti táblában kell az FRA ügylet országonkénti bruttó piaci értékét jelenteni.

Tranzakciók:

Az FRA ügylet miatt fixingkor fizetett, vagy bevételezett kamatkülönbözet összegét kell a fizetés iránya szerinti táblában, országonként összesítve szerepeltetni.

Devizától, valutától eltérő mögöttes termék esetében:

Tranzakciók:

Amennyiben egy pénzügyi derivatíva ügylet az alapul szolgáló valamely reál termék tényleges leszállításával jár, e táblákban derivatíva tranzakcióként csak a mögöttes termék aktuális piaci ára és a szerződéses (kötési) ára közötti különbözeteket kell jelenteni az adatszolgáltató szempontjából nézve bevételként, vagy kiadásként, az iránynak megfelelő táblában.

Az e pontban nem említett mezőkre vonatkozó kitöltési előírások megegyeznek a II.1. pontban ismertetettekkel.

A pénzügyi derivatívák jelentéséről készült példatár e rendelet 3. mellékletének 6.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK1_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK2_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti deviza-
nem ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névér-
téken)
Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Idő-
arányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
Tranz-
akciók
Egyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK3_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK4_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névér-
téken)
Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időará-
nyosan járó kamatok időszak eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK5_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
SorszámRészletezendő egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaEgyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT1_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat (rövid / hosszú)Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzor-
ciumban résztvevő fizető ügynök neve
Hitel végső lejára-
tának dátuma
Szer-
ződés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerződés szerinti összegHitel-
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állo-
mánya
Időszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
ISO ország-
kódja
szek-
tora
Tartozás növekedésTartozás csökkenésIdő-
szakra fizetendő idő-
arányos kamat
Az időszak folya-
mán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT3_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
SorszámEgyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT4_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb tartozások, váltótartozások és biztosítástechnikai tartalék
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R06200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT5_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti deviza-
nem ISO kódja
Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső lejáratának dátumaSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazono-
sító
Egyéb változás okaRészösszeg
ISO országkódjaszektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK1_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK2_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti deviza-
nem ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névér-
téken)
Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Idő-
arányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
Tranz-
akciók
Egyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK3_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK4_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névér-
téken)
Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időará-
nyosan járó kamatok időszak eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFK5_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
SorszámRészletezendő egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaEgyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT1_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat (rövid / hosszú)Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzor-
ciumban résztvevő fizető ügynök neve
Hitel végső lejára-
tának dátuma
Szer-
ződés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerződés szerinti összegHitel-
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állo-
mánya
Időszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
ISO ország-
kódja
szek-
tora
Tartozás növekedésTartozás csökkenésIdő-
szakra fizetendő idő-
arányos kamat
Az időszak folya-
mán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT3_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
SorszámEgyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT4_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb tartozások, váltótartozások és biztosítástechnikai tartalék
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R15200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

BEFT5_AFK tábla

Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti deviza-
nem ISO kódja
Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső lejáratának dátumaSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazono-
sító
Egyéb változás okaRészösszeg
ISO országkódjaszektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn

MNB azonosító: R06 és R15

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények és Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyéb befektetések BEF_AFK kezdetű tábláiban azon nem rezidens partnerekkel szemben fennálló vagy keletkező követeléseket és tartozásokat - hitel-, folyószámla-, betét-, kereskedelmi hitel-, váltó-, egyéb -követelés, illetve -tartozás állományát és változását - kell szerepeltetni, amely az adatszolgáltatónak se nem a külföldi közvetlen tőkebefektetője, se nem a külföldi közvetlen tőkebefektetése, se nem a vállalatcsoportjának tagja.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltatónak a nem rezidens fióktelepével kapcsolatos ügyleteit az R02 és R12 adatszolgáltatás TBK/TBT tábláiban kell jelentenie, az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelentendők.

Amennyiben időközben egy nem rezidens partner vállalatcsoporttaggá válik, vagy közte és az adatszolgáltató között időközben közvetlen részesedési viszony keletkezik, és ezáltal a partner külföldi közvetlen tőkebefektetővé, illetve tőkebefektetéssé válik, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a BEF_AFK táblákból (az egyéb változások alatt) ki kell vezetni és átsorolni az R02 és R12 adatszolgáltatások TBK/TBT tábláiba.

Az adatszolgáltatásban az egyéb befektetésekből eredő követeléseket és tartozásokat külön-külön táblákban kell kimutatni. Négy tábla szolgál a követelések (BEFK1_AFK-BEFK4_AFK táblák), és három tábla (BEFT1_AFK, BEFT3_AFK és BEFT4_AFK) a tartozások jelentésére, illetve egy-egy tábla az eg yéb változások részletezésére.

2. Az adatok számbavétele

Az egyéb befektetésekből származó tartozások állományait névértéken, követelések állományait névértéken illetve könyv szerinti értéken, a forgalmakat piaci értéken kell jelenteni.

A konzorciális-, államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók hiteleit egyenként, míg a többi követelés és tartozás állományt és annak változását országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban).

A szabályok a jövedelemadatokra is irányadóak. Amennyiben a kamatok ország bontásához nem állnak rendelkezésre a pontos adatok, becsléssel kell elvégezni az ország bontást.

Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni!

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

A táblák azonos szerkezetben készültek, különbség csak a táblák oszlopainak számában van, mivel egyes táblák - a bennük megfigyelt instrumentum jellemzőihez igazodva - nem tartalmazzák valamennyi, az alábbiakban felsorolt oszlopot. A táblák szürke celláit nem kell kitölteni.

- Egyéb befektetések instrumentumai: Az egyes táblákban megadott rövid nevek szolgálnak az instrumentumok azonosítására.

- Lejárat: R= Rövid vagy H= hosszú lejárati kódokat kell alkalmazni. A lejárati besorolást e melléklet I.F.8. pontjának j) és k) alpontjában foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

A hitelkeret megállapodások alapján nyújtott illetve felvett hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú tartozások esetében, ha a tárgynegyedévi időszakok végén, az adatszolgáltató a BEF_AFK táblákban jelentésköteles fennálló tartozás állománnyal rendelkezik, akkor az R20 adatszolgáltatás LEJ tábláit is ki kell töltenie.

- Nem rezidens partner ISO országkódja: Azon nem rezidens partner országának ISO kódját kell itt megadni, akivel szemben a követelés és tartozás fennáll. Konzorciális (szindikált) hitel esetén a nem rezidens fizető ügynöknek az országkódját kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a fizető ügynök rezidens, de a konzorciális hitel hitelnyújtásban nem rezidensek is részt vesznek, akkor a felvett konzorciális hitelt nem kell jelenteni.

- Nem rezidens partner szektora: Ezt az oszlopot csak a felvett hitelek BEFT1_AFK tartozás oldali táblája esetén kell kitölteni az alábbi kódok alkalmazásával:

Választható kódSzektor megnevezése
1Nemzetközi szervezet
2Hitelintézet
3Kormányzati szektor
4Egyéb (a fentiekben felsorolt egyikébe sem tartozó) szektor

- Eredeti devizanem ISO kódja: Azon devizakód, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll.

- Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neve: Csak a BEFT1_AFK táblában a felvett konzorciális hiteleknél ("KHITT") kell kitölteni ezt az oszlopot. Rezidens fizető ügynök esetében nem kell a felvett konzorciális hitelt jelenteni.

- Hitel végső lejárata: A BEFT1_AFK táblában a felvett hitelek esetében a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni, ahol a hitelkeret szerződés szerinti végső lejáratát kell megadni (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

- Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: Csak a BEFT1_AFK táblában a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni. A felvett hitel szerződés vagy keretszerződésben rögzített devizanemének ISO kódját kell megadni.

- Szerződés szerinti összeg: A hitelszerződés teljes összege, melyet a BEFT1_AFK táblában a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni. Amennyiben egy közös keretszerződésen belül két vagy több hitelfelvevő is lehet, akkor is a teljes keretszerződés összegét kell megadni, mivel ezen információ a hitel azonosítására szolgál.

- Hitelazonosító, amelyet az alábbi hosszú lejáratú felvett hitelek esetében a BEFT1_AFK táblában kell kitölteni:

· Többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett hosszú lejáratú egyéb hitelei, valamint minden adatszolgáltató államilag garantált hitelei esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájának c) oszlopában használt az adatszolgáltató saját adósságazonosító számát kell megadni.

· Világbanki hitelek esetében a hitelek egyedi azonosítására a Világbank által megadott programszámot kell feltüntetni.

- Követelés és Tartozás időszak elejei nyitó állományok: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

- Követelés és Tartozás, Tranzakciók: Tranzakció a táblákban szereplő instrumentummal kapcsolatosan a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését vagy csökkenését eredményezi.

A felvett és nyújtott hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést, a tranzakció oszlopban növekedésként, a tőkésített kamatot pedig az időszak folyamán kapott vagy fizetett kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban kell jelenteni.

Követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás vagy értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni a tranzakcióknál, és a névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló BEFK5_AFK táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

- Követelés és Tartozás, Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás vagy értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, adósság kezes fizetése miatti megszűnése.

Az egyéb változás okait a követelések esetében a BEFK5_AFK táblában, a tartozások esetében a BEFT5_AFK táblában kell részletezni.

- Követelés és Tartozás időszak végi záró állományai: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni névértéken, amelynek összegszerűleg meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

- Követelések időszak végi záró állományai könyv szerinti értéken: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni - az adott instrumentum országonkénti és devizanemenkénti összesítésének megfelelően - könyv szerinti értéken eredeti devizanemben. A könyv szerinti érték eltérhet a záró állomány névértékétől nem csak a követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, hanem pl: ha az adott instrumentumra értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számoltak el.

Az értékvesztést és visszaírást nem kell külön jelenteni, csak a könyv szerinti érték összegében kell kimutatni.

Az instrumentumokhoz - hitelek, repo, pénzügyi lízing ügyletekhez, bankbetétekhez - kapcsolódó jövedelemadatok esetében az elhatárolt kamatokra vonatkozóan az alábbi oszlopokat - kétoldalas forgalom szerint a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését is megadva - bruttó módon kell kitölteni a jelentendő instrumentum ország és devizanem szerinti bontásának megfelelő tagolásban.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

- Tranzakciók, Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

- Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott és fizetett kamatokat kell megadni, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

- Kamatok, Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamatkövetelések leírását, kamattartozások elengedését.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra járó és fizetendő kamatok - az időszakon belül kapott és fizetett kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

Kivételt képeznek a folyószámlák, ahol a kapott vagy fizetett kamatokat kell jelenteni, továbbá a kereskedelmi hitelek, egyéb követelések illetve -tartozások, egyéb vagyoni részesedések, és biztosítástechnikai tartalékok után nem kell jövedelemadatokat szerepeltetni, mivel ezen ügyletek esetében általában nem történik kamatelszámolás.

2. Előjelek használata

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat pozitív előjellel kell megadni a követelések és tartozások tábláiban, kivéve a látra szóló betéti követeléseket (hitelintézeti folyószámlák, nem banknál vezetett folyószámlák), ahol a folyószámlahitel (overdraft) miatt megengedett a negatív előjel használata, amennyiben az overdraft összege meghaladja a látra szóló betéti követelések összegét. (A negatívba fordult kereskedelmi hitel állományok esetében az adott instrumentumra vonatkozóan leírtak szerint kell eljárni, azokat más ellentétes oldali táblákban kell szerepeltetni.)

b) Tranzakcióknál:

- Bruttó adatközlés esetén BEF1_AFK táblákban az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat pozitív előjellel kell megadni a megfelelő tranzakciós oszlopban, csak stornó tételeknél lehetséges negatív előjel használata.

- Nettó adatközlés esetén

· a látra szóló betéti követelések (hitelintézeti folyószámlák, nem hitelintézetnél vezetett folyószámlák) esetében (BEFK2_AFK tábla) az állományok pozitív és negatív egyenleget is mutathatnak. A pozitív egyenleget mutató állományok (követelések) növekedését pozitív, csökkenését negatív előjellel, míg a negatív egyenleget mutató, tehát tartalmát tekintve tartozás állományok növekedését negatív, állománycsökkenését pozitív előjellel kell jelenteni.

· a többi instrumentum esetében, (BEFK2_AFK, BEF3-4_AFK táblák) ahol az állományok negatív egyenleget nem mutathatnak, de ugyancsak nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, a követelések és tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén: Az egyéb változások oszlopaiban pozitív és negatív előjel használata egyaránt indokolt lehet, attól függően, hogy a változást okozó hatás növekedést vagy csökkenést eredményez az állományban. Az előjel alkalmazásánál figyelembe kell venni az előző francia bekezdésben leírtakat is.

3. Az egyes táblákban jelentendő instrumentumok

BEFK1_AFK tábla: Nyújtott hitelek és BEFT1_AFK tábla: Felvett hitelek

A BEFK1_AFK és BEFT1_AFK tábla az adatszolgáltató által nyújtott, illetve felvett egyes hitel konstrukcióinak adatait tartalmazza. A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Nyújtott hitelek BEFK1_AFK táblában választható rövid nevek:Felvett hitelek BEFT1_AFK táblában választható rövid nevek:
KHITTKonzorciális hiteltartozás
AHITTÁllamilag garantált hiteltartozás
EHITKEgyéb hitelkövetelésEHITTEgyéb hiteltartozás
REPOKRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó követelésREPOTRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
PLIZTPénzügyi lízing tartozás
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (hosszú lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (hosszú lejárattal)

A többségi állami tulajdonú, illetve az államilag garantált hitellel rendelkező adatszolgáltatók éven túli eredeti lejáratú adósságát hitelenként kell jelenteni.

Azon adatszolgáltatóknak, akik államilag garantált hitellel rendelkeznek, illetve azon többségi állami tulajdonú adatszolgáltatóknak, akik újonnan keletkezett felvett hosszú lejáratú egyéb hitelekkel rendelkeznek az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell tölteniük.

A hiteleket abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt.

Többdevizás ún. multicurrency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban - amelyet részletezni kell a BEFK5_AFK/BEFT5_AFK táblákban átsorolás ("ATSO") név használatával - és ezzel egyidejűleg a hitelt ismét fel kell venni a BEFK1_AFK, vagy a BEFT1_AFK táblában az új igénybevétel szerinti devizanemben.

A rulírozó hitelek lejáratát az igénybevétel időtartama szerint - rövid vagy hosszú lejáratú hitelként - kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás a rulírozó jellegéből adódóan - a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel - hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállományt nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hiteltőke és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként kell lejelenteni.

a) Konzorciális (szindikált) hitelek (instrumentum rövid neve: "KHITT")

Konzorciális hitel felvétele esetében a nem rezidens felektől nem rezidens fizető ügynök közreműködésével felvett teljes hitelösszeget kell jelenteni, függetlenül attól, hogy mennyi abban a rezidens és nem rezidens partner hitelnyújtók részvételi aránya.

Ha a nem rezidens főszervezőtől felvett konzorciális hitelben a fizető ügynök rezidens, akkor nem kell a felvett konzorciális hitelt jelentenie az adatszolgáltatónak, mivel azt a rezidens (fizető ügynökként résztvevő) hitelintézeti adatszolgáltató köteles jelenteni.

A felvett konzorciális hiteleket a BEFT1_AFK táblában minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Az adatszolgáltatók konzorciális hitelek nyújtásában hitelnyújtóként nem vehetnek részt, ezért a BEFK1_AFK táblában konzorciális hitelkövetelés ("KHITK") kód részükre nem értelmezhető, emiatt követelésekkel nem rendelkezhetnek, adatot ott nem jelenthetnek.

b) Államilag garantált hitelek (instrumentum rövid neve: "AHITT")

A táblában a nem rezidensekkel szemben keletkezett és a tárgyidőszakban fennálló állam által garantált hiteleket minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Ha a felvett hitel kezes által átvállalt törlesztéssel szűnik meg, az állományt egyéb változásként kell jelenteni, amelyet részletezni kell a BEFT5_AFK táblában kezes fizetési miatti állományváltozás ("KFIZ") kód alatt.

Az államilag garantált újonnan keletkezett hitelek esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell töltenie minden adatszolgáltatónak, aki államilag garantált hitel ("AHITT") jelentésében érintett.

c) Egyéb hitelek (instrumentum rövid neve: "EHITK" illetve "EHITT")

Az egyéb hiteleknél a lejárat figyelembe vételével kell jelenteni - a konzorciális és az államilag garantált hiteleken kívül - minden egyéb, nem rezidens partnerrel szemben fennálló nyújtott vagy felvett hitelből eredő követelést és tartozást ("EHIT") instrumentum kód jelöléssel.

Nyújtott kölcsönből keletkező követelések között az BEFK1_AFK táblában az "EHITK" kód alatt kell jelenteni az alábbiakat:

- az adatszolgáltató által nem rezidens félnek - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján -folyósított (nyújtott) hiteleket,

- a nem rezidens nem pénzügyi vállalatokhoz kihelyezett pénzeszközöket, betétet, letétet (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· nem hitelintézeti nem rezidens partnernél pl. a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens nem hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseket is,

- a biztosító adatszolgáltatók által nem rezidens biztosító társaságoktól viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletekből eredő letéti követeléseket,

- a vevőkövetelések előfinanszírozásából adódó, nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket,

- a faktoring (rövid lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt minden egyéb követelést, beleértve a megvásárolt, átvállalt - nem saját jogon keletkező - export vevőkövetelések miatt fennálló követeléseket, és

- a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át, (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben).

Felvett kölcsönből keletkező tartozások között a BEFT1_AFK táblában az "EHITT" kód alatt az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens partnertől - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján - felvett hiteleket,

- az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, s így az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, és a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt minden egyéb tartozást, beleértve az átvállalt - nem saját jogon keletkező - import szállítói tartozások miatt fennálló tartozásokat,

- az adatszolgáltatónál nem rezidens partnerek által elhelyezett pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· az adatszolgáltatóhoz nem rezidens felek által a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (az adatszolgáltatóhoz történt betét elhelyezések miatti), nem rezidens felekkel szembeni tartozásokat is,

- a biztosító adatszolgáltatók nem rezidens viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségeit,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódó, nem rezidensekkel szemben fennálló hiteltartozásokat,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait, és

- a Világbanktól felvett hiteleket, ahol a hitel azonosításához a j) oszlopban a Világbank által megadott programszámot meg kell adni. A világbanki hitelek esetében a c) oszlopban a nem rezidens partner országának ISO kódjaként a Világbank intézményi kódját (1E) kell feltüntetni.

A többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett egyéb hosszú hiteleit hitelenként bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

Ezen a körön kívüli adatszolgáltatók felvett és nyújtott hiteleit, illetve a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók nyújtott hiteleit országonként és devizanemenkénti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

d) Repó és egyéb értékpapírral kapcsolatos hitelek (instrumentum rövid neve: "REPOK" illetve "REPOT")

Az aktív és passzív repóügylet, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat - megfelelő lejárati bontásban - a felvett vagy nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak ország és devizanem szerinti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet.

A "REPOK" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelek BEFK1_AFK táblájában kell szerepeltetni:

- aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A "REPOT" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hitelek BEFT1_AFK táblájában kell szerepeltetni:

- Passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiek értelmében minden (nem rezidens partnerrel kötött) repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást jelenteni kell. A repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekből eredő követelések és tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az "induló láb" a névérték, amelyet a követelések és tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamatként jelentendő.

A szóban forgó értékpapír ügyleteket az R04 adatszolgáltatás (ERT4) táblájában is jelenteni kell. Kivételt képez ez alól, ha az ügyletben váltó szerepel csereeszközként, a váltóval kapcsolatos mozgást ugyanis a jelen adatszolgáltatás BEFK4_AFK és BEFT4_AFK táblájában kell jelenteni.

e) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos pénzkölcsönök (instrumentum rövid neve: "PLIZT")

A "PLIZT" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett kölcsön BEFT1_AFK táblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

- a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, és ehhez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing hiteleket minden adatszolgáltatónak devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni.

A pénzügyi lízing tartozások hosszú lejáratú kategóriaként kezelendőek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

A pénzügyi lízing tőketartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a kamatjövedelmek között kell kimutatni, a kért részletezésben.

f) Hosszú kereskedelmi hitelek (instrumentum rövid neve: "KERHITK" illetve "KERHITT")

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések és tartozások időszaki állományváltozást okozó tranzakcióit bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell jelenteni.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelköveteléseket és tartozásokat a BEFK3/BEFT3_AFK táblákban kell kimutatni, ahol az időszaki állományváltozásokat nettó módon kell jelenteni. Részletesen lásd BEFK3/BEFT3_AFK tábláknál leírtakat.

A BEFT1_AFK tábla d) oszlopában a hosszú kereskedelmi hitelek esetében nem kell megadni a nem rezidens partner szektorát.

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek után nem kell jövedelemadatokat jelenteni.

BEFK2_AFK tábla: hitelintézetnél vezetett folyószámla, nem banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétek

A BEFK2_AFK követelés oldali táblában az alábbi instrumentumokra vonatkozó rövid nevet kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Hitelintézeti folyószámla, nem banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétekre vonatkozóan a BEFK2_AFK táblában választható rövid nevek:
BFSZLAKHitelintézetnél vezetett folyószámlák miatti követelés (látra szóló betétek)
NBFSZLAKAz adatszolgáltató részére nem rezidens befektetési szolgáltató vállalat által vezetett folyószámla miatti követelés
LBETKHitelintézetnél lekötött bankbetét követelés

a) Látra szóló betétek (folyószámlák) (instrumentum rövid neve: "BFSZLAK" )

A "BFSZLAK" instrumentum kód szerinti követelések alatt az alábbi ügyletek értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézetnél vezetett bankszámlák és le nem kötött látra szóló betétek, valamint

- a nem rezidens hitelintézetnél vezetett marginszámlán a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétek és biztosítékok.

Az adatszolgáltató részére vezetett folyószámla követelés jellegű, ha a tárgyidőszak végi záró egyenlege pozitív, tartozás jellegű, ha a folyószámla tárgyidőszak végi záró egyenlege negatív, azaz hátralék van rajta. A folyószámlákat devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően, országonként összesítve kell jelenteni.

A folyószámlán a folyószámlahitelekből adódó negatív, és a látra szóló betétek miatti pozitív nyitó vagy záró egyenleggel rendelkező folyószámlákat - az országonkénti és devizanemenkénti bontást figyelembe véve - össze kell vonni.

A vállalatok (eszköz) követelés oldali (negatív vagy pozitív egyenleggel záró) folyószámlákon történő követelés és tartozás jellegű (jóváírás és terhelés) tranzakciói esetében nettó állományváltozásokat kell jelenteni.

A nettó állományváltozásokat mindig az állományra gyakorolt hatásuk figyelembe vételével előjelhelyesen kell megadni. A növekedést eredményező állományváltozásokat pozitív előjellel, míg a csökkenést eredményező állományváltozásokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A folyószámlák esetében a tárgyidőszak utolsó napján fennálló egyenleg alapján kell meghatározni, hogy az adott folyószámla tartozás vagy követelés jellegű. A tárgyidőszak közben történt - a napi egyenleg változását okozó - bruttó folyószámla mozgásokat, amelyek esetleg többször is előjel változást okoztak, nem kell figyelembe venni, azok nettósíthatók. A folyószámla nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciókhoz, amelyek azonos országban vezetett azonos devizanemű bankszámlák esetében összevonhatóak.

A folyószámlán történő jóváírások és terhelések után kapott, illetve fizetett kamat hozzáadódik a folyószámla egyenlegéhez, és az így keletkezett megnövelt vagy csökkentett egyenleg lesz az, amit jelenteni kell.

A nyitó és záró állományoknál lehetséges - a folyószámlahitelekből adódóan - negatív előjel feltüntetése.

Amennyiben a folyószámlákon a csökkenést eredményező mozgások meghaladják a nyitó állományok összegét, abban az esetben lehetséges a záró állományoknál negatív előjel feltüntetése.

A zero-balancing keretében működő (naponta lenullázandó) bankszámlák esetében csak abban az esetben kell jelenteni a külföldi bankszámlák nyitó és záró állományait, valamint a nettó állományváltozásokat, ha tárgyidőszak elején vagy végén 0-tól eltérő állománnyal zártak a bankszámlák. (Kivételt képez, ha egyéb állományváltozás jellegű állományváltozás történt a bankszámlán).

A folyószámlákra általában nem jellemző a kamatelhatárolás, ezért a látra szóló betétek után a folyószámlán (jóváírt) kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő (terheléseket) fizetett kamatokat kell jelenteni.

b) Nem bank által az adatszolgáltató részére vezetett folyószámlák (instrumentum rövid neve: "NBFSZLAK")

A BEFK2_AFK követelés oldali táblában "NBFSZLAK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a nem rezidens brókercég vagy befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámlákat, amely alatt az alábbiak értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens nem hitelintézeti befektetési vállalkozásnál befektetési szolgáltatási tevékenység igénybevétele céljából vezetett folyószámla, amelyen letétek, biztosítékok céljára történnek pénzelhelyezések.

A nem banki folyószámlákat a nem rezidens partner országának figyelembe vételével országonkénti és devizanemenkénti bontásban a folyószámlákra vonatkozóan a jelen pont a) alpontjában foglaltak alkalmazásával kell megadni.

A befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlák jellemzően pozitív egyenleggel bírnak, de ha előfordul, hogy hátralék, tartozás lép fel rajta (számlahitel keletkezik), akkor a folyószámlák jelentési módszerével egyezően ugyanebben a táblában kell jelenteni, a jelen pont a) alpontjában ismertetett módon.

A nem rezidens befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlákon általában nem történik az elhelyezett pénzösszegek (letétek, biztosítékok) után kamatjóváírás és az esetlegesen keletkező számlahitelek miatt kamatterhelés, s nem jellemző a kamatelhatárolás. Ezért (amennyiben mégis sor kerül rá) csak e folyószámlák egyenlege után a tárgyidőszakban a folyószámlán (jóváírt) kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő (terheléseket) fizetett kamatokat kell jelenteni.

c) Lekötött bankbetétek (instrumentum rövid neve: "LBETK")

Adatok csak a követelés oldali BEFK2_AFK táblában szerepeltethetők.

Az BEFK2_AFK követelés oldali táblában a "LBETK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a lekötött bankbetéteket, ahol - a lejárat figyelembe vételével - az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által a nem rezidens hitelintézethez éven belüli vagy túli lejáratra történt betétjellegű kihelyezésekből, pénzeszközeinek lekötéseiből származó követelést,

- az adatszolgáltató által a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseit, valamint

- az adatszolgáltató által nem rezidens hitelintézeteknél vezetett letéti, fedezeti számlákon történő pénzelhelyezések miatti követeléseket, - ilyenek pl. az ún. escrow számlák - amelyeket rövid lejáratú bankbetétként kell jelenteni.

A bankbetétek esetében a betétkihelyezéseket és azok megszűnését nettó módon (nettó állományváltozást) kell jelenteni a tranzakciók alatt. A lekötött bankbetétek nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciók nettó állományváltozásához előjelhelyesen.

A betétkövetelések összege nem foglalja magában a kamatokat. Azokat a kamatjövedelmek között kell bruttó módon kimutatni.

BEFK3_AFK tábla: Rövid kereskedelmi hitelkövetelés és BEFT3_AFK tábla: Rövid kereskedelmi hiteltartozás

A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
BEFK3_AFK táblában választható rövid nevek:BEFT3_AFK táblában választható rövid nevek:
KERHITKKereskedelmi hitel követelés (rövid lejárattal)KERHITTKereskedelmi hitel tartozás (rövid lejárattal)

A kereskedelmi hitel BEFK3_AFK követelés oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán (áruszállítás és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni rövid lejáratú exportköveteléseket,

- a kiszállított exportáruk miatti vevőköveteléseket, amennyiben az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére a számlát, továbbá

- a rövid lejáratra kifizetett import előlegeket.

A kereskedelmi hitel BEFT3_AFK tartozás oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán keletkezett (áru és szolgáltatás import miatti) szállítókkal szembeni rövidlejáratú tartozásokat,

- azokat a beérkezett (leszállított) importáruk miatti szállítói tartozásokat, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, továbbá

- a rövid lejáratra befolyt export előlegeket.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések és -tartozások tárgyidőszaki változásait nettó módon kell - a lejárati bontás figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve megadni. Az ország és devizanemenkénti bontást, amennyiben más módon nem áll rendelkezésre, becslés módszerével kell meghatározni.

A rövid kereskedelmi hitelek tranzakciói esetében a nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, emiatt a tranzakcióknál pozitív és negatív előjel használata egyaránt megengedett. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése megengedett. A negatívba ment állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek típusától függetlenül: rabatt, engedmény, hibás áruleszállítás miatti jóváírást is) át kell sorolni a BEFK4/BEFT4 (ellenkező oldali táblák) egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

Az egyenlegváltásokat az ország és devizanem szerinti összesítés után kell vizsgálni, és az összesítés után is negatív egyenleget mutató állományokat kell átsorolni a BEFK4/BEFT4_AFK (ellenkező oldali) tábla egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé.

Nem megengedett azonban a vevő és szállító partnerek nettósítása, még abban az esetben sem, ha ugyanaz az ügyfél vevő és szállító partnerként is szerepel a nyilvántartásokban.

- A BEFK3_AFK kereskedelmi hitelköveteléseknél tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFT4_AFK tábla egyéb rövid tartozásai közé.

- A BEFT3_AFK kereskedelmi hiteltartozásoknál tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFK4_AFK tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a BEFK3/BEFT3_AFK táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés és -tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a BEFT4/BEFK4_AFK (ellenkező oldali) táblákban a negatívba ment állományokat, pozitív irányú nettó állománynövekedésként a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás miatti kereskedelmi hitelkövetelés és -tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják illetve a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként - negatív előjellel kell figyelembe venni az f) tranzakciók oszlopában.Az export kereskedelmi hitelkövetelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni az f) tranzakciók oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet a g) oszlopban az egyéb változás miatt bekövetkező változásoknál kell kimutatni.

(A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a BEFK1_AFK táblában kell szerepeltetni egyéb hitelkövetelések ("EHITK") kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

A kereskedelmi hitelek esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért a kereskedelmi hitelek esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

BEFK4_AFK tábla: Váltó, egyéb követelés, és egyéb vagyoni részesedések és BEFT4_AFK tábla: Váltó, egyéb tartozás, és biztosítástechnikai tartalék

A BEFK4_AFK és BEFT4_AFK táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni.

Követelések eseténTartozások esetén
Egyéb követelés, üzletrész szerzés miatti követelés, váltókövetelés BEFK4_AFK táblában választható rövid nevek:Egyéb tartozás, biztosítástechnikai tartalék, váltótartozás BEFT4_AFK táblában választható rövid nevek:
VALTKVáltókövetelésVALTTVáltótartozás
EKEgyéb követelésETEgyéb tartozás
ERESZKNem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelésERESZTAz adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos, nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedése (pl. kft-beli részesedés) miatti tartozás
BTTBiztosítástechnikai tartalék

a) Váltókövetelések, illetve -tartozások (instrumentum rövid neve: "VALTK" illetve "VALTT")

A BEFK4_AFK követelés oldali táblában "VALTK" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az BEFT4_AFK tartozás oldali táblában "VALTT" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a BEFK4_AFK és BEFT4_AFK táblák "Követelés" illetve "Tartozás" oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a "Kamatok" oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni, és nem az R04 adatszolgáltatás ERT értékpapír táblákban.

b) Egyéb követelések, illetve tartozások (instrumentum rövid neve: "EK" illetve "ET")

Az egyéb követelések, illetve tartozások körébe tartoznak:

- Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export vagy import miatt úton lévő tételek) Ide sorolandók pl. az alábbiak:

· külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását,

· értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapír mozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés vagy tartozás, amelyeket rövid egyéb követelésként illetve tartozásként kell jelenteni.

- Nem rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő "készpénzt" helyettesítő követelések, illetve tartozások.

- Lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart. Ezen tételeket szintén az egyéb rövid követelések, illetve tartozások között kell jelenteni.

- Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve -tartozások esetén negatívba ment (egyenlegváltást okozó ügyleteket miatti) egyenlegek. Ezen tételek jelentésénél a BEFK3_AFK, illetve BEFT3_AFK tábláknál már ismertetett módon kell eljárni.

- Nemzetközi szervezetekben való 10% alatti részesedés szerzés, amelyet hosszú lejáratú egyéb követelésként kell kimutatni.

- Valamennyi pénzügyi eszköz, amely

· sem a közvetlen tőkebefektetések, sem az értékpapír befektetések, sem a pénzügyi derivatívák között nem került kimutatásra, és

· az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Az egyéb követeléseket, illetve tartozásokat - a lejáratuk figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell megadni.

Az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

c) Nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (instrumentum rövid neve: ERESZK illetve ERESZT)

A BEFK4_AFK követelés oldali táblában "ERESZK" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató 10% alatti vagyoni részesedéssel (pl: kft. üzletrésszel) rendelkezik egy nem rezidens vállalatban. Az eredeti devizanem ISO kódjaként a külföldi befektetés könyvvezetési devizanemét kell megadni, és a vagyoni részesedés minden adatát ebben a devizanemben kell jelenteni.

Amennyiben a befektetett állomány úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, akkor a változás értékét le kell jelenteni egyrészt az l) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

A részesedés szerzés céljából történő befektetések mindig hosszú lejáratúnak minősülnek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

Az ERESZK instrumentummal kapcsolatban kapott osztalékot az l) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszafizetett osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

A nemzetközi szervezetekben történő részesedés szerzéseket nem e kódon, hanem az egyéb hosszú lejáratú követelések ("EK") között kell kimutatni.

A BEFT4_AFK tartozás oldali táblában "ERESZT" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos 10% alatti vagyoni részesedéssel rendelkezik. Az állományok megadásánál a saját tőke külföldi, 10% alatti tulajdonosára jutó értéket kell feltüntetni. Amennyiben a saját tőke úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, a változás értékét le kell jelenteni egyrészt a k) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

Az ERESZT instrumentummal kapcsolatban fizetett osztalékot a k) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszakapott osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

d) Biztosítástechnikai tartalék (instrumentum rövid neve: "BTT")

A biztosítástechnikai tartalékok alatt a biztosítók és nyugdíjpénztárak által a nem rezidens szerződött ügyfeleik részére képzett speciális tartalékokat értendők.

A "BTT" biztosítástechnikai tartalékok kód alatt csak az e melléklet I.A. 3. pontja szerinti F szektorba tartozó biztosító adatszolgáltatók jelenthetnek tartozásokat. Az F szektorba tartozó gazdasági szervezetek tételes listáját e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A BEFT4_AFK tartozás oldali táblában a "BTT" biztosítástechnikai tartalék alatt az alábbiakat kell jelenteni:

- A biztosító társaságok, biztosító egyesületek esetében a nem rezidens ügyfelek javára a főkönyvi nyilvántartása szerint nyilvántartott bruttó (viszontbiztosítóra jutó tartalékrész levonás nélküli) biztosítástechnikai tartalékok miatti kötelezettségeket, ideértve az alábbiakat:

· a meg nem szolgált díjak tartaléka,

· a matematikai tartalékok, ezen belül: az életbiztosítási díjtartalék, a betegségbiztosítási díjtartalék, a balesetbiztosítási járadéktartalék, a felelősségbiztosítási járadéktartalék,

· a függőkár tartalékok,

· a nagy károk tartalék,

· a törlési tartalék, és

· az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

- A magán és önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a nem rezidens ügyfelek javára a főkönyvi nyilvántartása szerint nyilvántartott likviditási és kockázati tartalékként (demográfiai kockázatokra, hozamkiegyenlítés céljára.), valamint a meg nem fizetett tagdíjakra képzett díjtartalékok miatti kötelezettségeket.

A fentiekben részletezett speciális tartalékok esetében a tárgyidőszaki nyitó és záró állományokat, valamint a tárgyidőszaki nettó állományváltozásokat (nyitó és záró állományok különbözetét) kell megadni.

Biztosítástechnikai tartalékok után jövedelemadatokat nem kell jelenteni.

BEFK5_AFK tábla: Követelések egyéb változásainak részletezése és BEFT5_AFK tábla: Tartozások egyéb változásainak részletezése

A táblák egyes oszlopaiban megadandó adatok:

A BEFK5_AFK tábla "a"-"d" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFK1-2-3-4_AFK táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFT5_AFK tábla "a"-"j" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFT1-3-4_AFK táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFK5_AFK táblában az "e", illetve a BEFT5_AFK táblában a "k" oszlopban kell megadni az egyéb változás okát, az alábbi rövid nevek használatával:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés
ARVAKövetelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetekKFIZÁllamilag garantált hitelek esetében, ha a kezes általi fizetéssel vagy törlesztéssel szűnik meg vagy csökken a felvett hitel állománya

ATSO kódot kell alkalmazni pl.:

· az adatszolgáltatás egyes táblái vagy a különböző adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

· multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

HIBA kódot kell alkalmazni pl:

· az előző időszaki adatszolgáltatásban tévesen vagy hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

· ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartása szerinti nyitó állománya eltér ( pl: visszakönyvelés vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állomány értékétől.

A BEFK5_AFK táblában az "f", illetve a BEFT5_AFK táblában az "l" oszlopban kell megadni az "e", illetve "k" oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív szám is lehet, az előjeleket a BEF_AFK táblák egyéb változás oszlopaival egyezően kell használni.

Követelés oldalon az "a"-"d", illetve tartozás oldalon az "a"-"j" oszlopokban megjelölt egyéb befektetés instrumentumokhoz a BEFK1-2-3-4_AFK, illetve BEFT1-3-4_AFK táblákban egy összegben megadott "egyéb változások" adatához akár több ok is tartozhat, ezért annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentumot az azonosító adataival együtt, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt. Az ugyanazon azonosítókkal jelölt (beazonosított) tételek esetében az "a"-"d", illetve "a"-"j" oszlopokban ugyanazon adatoknak kell szerepelni, csak a "e", illetve "k" oszlopban megadott egyéb változás oka és a hozzá tartozó "f", illetve "l" oszlopban megadott részösszeg térhet el.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK1_C tábla

Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK2_C tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötöttbetétek és valutakészlet
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK3_C tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
SorszámEgyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK4_C tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK5_C tábla

Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
SorszámRészletezendő egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaEgyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT1_C tábla

Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti deviza-
nem ISO kódja
Konzorcium-
ban résztvevő fizető ügynök neve
Hitel végső lejára-
tának dátuma
Szerző-
dés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerződés szerinti összegHitel-
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állo-
mány
Időszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
ISO ország-
kódja
szektoraTartozás növe-
kedés
Tartozás csök-
kenés
Időszakra fizetendő időará-
nyos kamat
Az időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
12.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT2_C tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti deviza-
nem ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT3_C tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT4_C tábla

Adatok: egész devizában

Váltó és egyéb tartozások
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
Tranzak-
ciók
Egyéb változásokTranzakciókEgyéb válto-
zások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R07200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT5_C tábla

Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső lejáratának dátumaSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazonosítóEgyéb változás okaRészösszeg
ISO országkódjaszektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK1_C tábla

Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK2_C tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötöttbetétek és valutakészlet
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK3_C tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
SorszámEgyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK4_C tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFK5_C tábla

Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
SorszámRészletezendő egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaEgyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT1_C tábla

Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti deviza-
nem ISO kódja
Konzorcium-
ban résztvevő fizető ügynök neve
Hitel végső lejára-
tának dátuma
Szerző-
dés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerződés szerinti összegHitel-
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állo-
mány
Időszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
ISO ország-
kódja
szektoraTartozás növe-
kedés
Tartozás csök-
kenés
Időszakra fizetendő időará-
nyos kamat
Az időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
12.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT2_C tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti deviza-
nem ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT3_C tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT4_C tábla

Adatok: egész devizában

Váltó és egyéb tartozások
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
Tranzak-
ciók
Egyéb változásokTranzakciókEgyéb válto-
zások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R16200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

BEFT5_C tábla

Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső lejáratának dátumaSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazonosítóEgyéb változás okaRészösszeg
ISO országkódjaszektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn

MNB azonosító: R07 és R16

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb monetáris intézmények

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyéb befektetések BEF_C kezdetű tábláiban az adatszolgáltató nem rezidens partnerekkel szemben fennálló vagy keletkező, az útmutatóban nevesített minden instrumentum, így a hitel-, folyószámla-, betét-, valuta-, kereskedelmi hitel-, váltó-, egyéb -követelés, illetve -tartozás állományát és változását kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a nem rezidens partner az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetője, külföldi közvetlen tőkebefektetése, vállalatcsoportjának tagja-e vagy sem. Ez alól kivételt képeznek az adatszolgáltató vállalatcsoportjába tartozó nem rezidens felekkel kapcsolatos, a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelések és tartozások, illetve az osztalékfizetés miatti követelések és kötelezettségek, amelyeket a R03 vagy R13 adatszolgáltatások TBK/TBT tábláiban kell kimutatni.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepével kapcsolatos egyéb befektetések ügyleteit ezen adatszolgáltatás tábláiban kell jelentenie, az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelentendők.

Az adatszolgáltatásban az egyéb befektetésekből eredő követeléseket és tartozásokat külön-külön táblákban kell kimutatni. Négy-négy tábla szolgál a követelések (BEFK1-2-3-4_C) és tartozások (BEFT1-2-3-4_C) jelentésére, illetve egy-egy tábla az egyéb változások részletezésére.

2. Az adatok számbavétele

Az egyéb befektetésekből származó tartozások állományait névértéken, a követelések állományait névértéken és könyv szerinti értéken, a forgalmakat piaci értéken kell jelenteni.

A konzorciális-, államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonban lévő hitelintézetek hiteleit egyenként, míg a többi követelés és tartozás állományt és annak változását országonként és devizanemenként (az adott követelés és tartozás denominációja szerinti devizanemben) összesítve kell kimutatni.

A szabályok a jövedelemadatokra is irányadóak. Amennyiben a kamatok ország bontásához nem állnak rendelkezésre a pontos adatok, becsléssel kell elvégezni az ország bontást.

Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

A táblák azonos szerkezetben készültek, különbség csak a táblák oszlopainak számában van, mivel az egyes táblák - a bennük megfigyelt instrumentum jellemzőihez igazodva - nem tartalmazzák valamennyi, az alábbiakban felsorolt oszlopot. A táblák szürke celláit nem kell kitölteni.

- Egyéb befektetések instrumentumai: Az egyes táblákban megadott rövid nevek szolgálnak az instrumentumok azonosítására.

- Lejárat: R= rövid lejárat vagy H= hosszú lejárati kódokat kell alkalmazni. A lejárati besorolást e melléklet I.F.8. pontjának j) és k) alpontjában foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

A hitelkeret megállapodások alapján nyújtott illetve felvett hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú tartozások esetében, ha a tárgynegyedévi időszakok végén az adatszolgáltató a BEF_C táblákban jelentésköteles fennálló tartozás állománnyal rendelkezik, akkor az R21 adatszolgáltatás LEJ tábláit is ki kell töltenie.

- Nem rezidens partner ISO országkódja: Azon nem rezidens partner országának ISO kódját kell itt megadni, akivel szemben a követelés és tartozás fennáll. Konzorciális (szindikált) hitel esetén a nem rezidens fizető ügynöknek az országkódját kell feltüntetni.

Abban az esetben, ha a fizető ügynök (az adatszolgáltatótól eltérő) rezidens, de a konzorciális hitel hitelnyújtásban nem rezidensek is részt vesznek, akkor a felvett konzorciális hitelt nem kell jelenteni.

- Nem rezidens partner szektora: Ezt az oszlopot csak a felvett hitelek BEFT1_C tartozás oldali táblája esetén kell kitölteni az alábbi kódok alkalmazásával:

Választható kódSzektor megnevezése
1Nemzetközi szervezet
2Hitelintézet
3Kormányzati szektor
4Egyéb (a fentiekben felsorolt egyikébe sem tartozó) szektor

- Eredeti devizanem ISO kódja: Azon devizakód, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll.

- Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neve: Csak a BEFT1_C táblában a felvett konzorciális hiteleknél ("KHITT") kell kitölteni ezt az oszlopot. Rezidens fizető ügynök esetében nem kell a felvett konzorciális hitelt jelenteni.

- Hitel végső lejárata: A BEFT1_C táblában a felvett hitelek esetében a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni, ahol a hitelkeret szerződés szerinti végső lejáratát kell megadni (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

- Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: Csak a BEFT1_C táblában a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni. A felvett hitel szerződés vagy keretszerződésben rögzített devizanemének ISO kódját kell megadni.

- Szerződés szerinti összeg: A hitelszerződés teljes összege, melyet BEFT1_C táblában a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni.

Amennyiben egy közös keretszerződésen belül két vagy több hitelfelvevő is lehet, akkor is a teljes keretszerződés összegét kell megadni, mivel ezen információ a hitel azonosítására szolgál.

- Hitelazonosító, amelyet a BEFT1_C táblában az alábbi hosszú lejáratú felvett hitelek esetében kell kitölteni:

· Többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett hosszú lejáratú egyéb hitelei, valamint minden adatszolgáltató államilag garantált hitelei esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábla c) oszlopában használt, az adatszolgáltató saját adósságazonosító számát kell megadni.

· Világbanki hitelek esetében a hitelek egyedi azonosítására a Világbank által megadott programszámot kell feltüntetni.

- Követelés és Tartozás időszak elejei nyitó állományok: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszak záró állományával.

- Követelés és tartozás, Tranzakciók: Tranzakció a táblákban szereplő instrumentummal kapcsolatosan a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését vagy csökkenését eredményezi.

A felvett és nyújtott hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést, a tranzakció oszlopban növekedésként, a tőkésített kamatot az időarányosan járó és fizetendő kamatok csökkenéseként az időszak folyamán fizetett vagy kapott kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban kell jelenteni.

Követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás vagy értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni a tranzakcióknál, és a névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló BEFK5_C táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

- Követelések és tartozások, Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, átsorolás, hibás jelentés, valutapénztári eltérés, követelés megvásárlás vagy értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, adósság kezes fizetése miatti megszűnése.

Az egyéb változás okait a követelések esetében a BEFK5_C táblában, a tartozások esetében a BEFT5_C táblában kell részletezni.

- Követelés és Tartozás időszak végi záró állományai: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni névértéken, amelynek összegszerűleg meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

- Követelések időszak végi záró állományai könyv szerinti értéken: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni - az adott instrumentum országonkénti és devizanemenkénti összesítésének megfelelően - könyv szerinti értéken eredeti devizanemben. A könyv szerinti érték eltérhet a záró állomány névértékétől nem csak a követelés megvásárlás vagy értékesítés esetében, hanem pl. ha az adott instrumentumra értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számoltak el. Az értékvesztést és visszaírást nem kell külön jelenteni, csak a könyv szerinti érték összegében kell kimutatni.

Az egyes instrumentumokhoz kapcsolódó jövedelemadatokat az alábbiak szerint - kétoldalasan, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését is megadva - bruttó módon kell kitölteni a jelentendő instrumentum ország és devizanem szerinti bontásához tartozó kamatokat az alábbi tagolásban.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

- Tranzakciók, Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

- Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott és fizetett kamatokat kell megadni, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

- Kamatok, Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamatkövetelések leírását, kamattartozások elengedését, ki nem fizetett elhatárolt kamatok átvezetését az egyéb követelések közé.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra járó és fizetendő kamatok - az időszakon belül kapott és fizetett kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

Kivételt képeznek a folyószámlák, egyéb követelések illetve -tartozások, ahol kizárólag a kapott vagy fizetett kamatokat kell jelenteni, továbbá a valutakészletek, a kereskedelmi hitelek, egyéb vagyoni részesedések, amelyek után nem kell jövedelemadatokat jelenteni, mivel ezen ügyletek esetében nem számolnak el kamatot.

2. Előjelek használata

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat a követelések és tartozások tábláiban pozitív előjellel kell szerepeltetni, (a negatívba fordult folyószámla és kereskedelmi hitel állományok esetében az adott instrumentumra vonatkozóan leírtak szerint kell eljárni, azokat más ellentétes oldali táblákban kell szerepeltetni).

b) Tranzakcióknál:

- Az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat a BEF1_C táblákban pozitív előjellel kell megadni, itt csak stornó tételek esetében megengedett a negatív előjel használata, míg a többi (BEF2-3-4_C) táblában a nettó állományváltozásokat előjelhelyesen kell megadni. Ezen tábláknál a követelések és tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén:

- Az egyéb változások oszlopaiban indokolt lehet pozitív és negatív előjel használata is, attól függően, hogy a változást okozó hatások az adott soron összességükben növekedést vagy csökkenést eredményeznek az állományban.

3. Az egyes táblákban jelentendő instrumentumok

BEFK1_C tábla: Nyújtott hitelek és BEFT1_C tábla: Felvett hitelek

A BEFK1_C és BEFT1_C tábla az adatszolgáltató által nyújtott, illetve felvett egyes hitel konstrukcióinak adatait tartalmazza. A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Nyújtott hitelek BEFK1_C táblában választható rövid nevek:Felvett hitelek BEFT1_C táblában választható rövid nevek:
KHITKKonzorciális hitelkövetelésKHITTKonzorciális hiteltartozás
AHITTÁllamilag garantált hiteltartozás
EHITKEgyéb hitelkövetelésEHITTEgyéb hiteltartozás
REPOKRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó követelésREPOTRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
PLIZKPénzügyi lízing követelésPLIZTPénzügyi lízing tartozás
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (hosszú lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (hosszú lejárattal)

A többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók, illetve az államilag garantált hitellel rendelkező adatszolgáltatók éven túli eredeti lejáratú adósságát hitelenként kell jelenteni.

Azon adatszolgáltatóknak, akik államilag garantált hitellel rendelkeznek, illetve azon többségi állami tulajdonú adatszolgáltatóknak, akik újonnan keletkezett felvett hosszú lejáratú egyéb hitelekkel rendelkeznek az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell tölteniük.

A hiteleket abban a hónapban kell először jelenteni, amikor azokat a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt először nyilvántartásba vették.

Többdevizás ún. multicurrency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban - amelyet részletezni kell a BEFK5_C/BEFT5_C táblákban átsorolás ("ATSO") név használatával - és ezzel egyidejűleg a hitelt ismét fel kell venni a BEFK1_C, vagy a BEFT1_C táblában, az új igénybevétel szerinti devizanemben.

A rulírozó hitelek lejáratát az igénybevételkor meghatározott időtartam szerint - rövid vagy hosszú lejáratú hitelként - kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás a rulírozó jellegéből adódóan - a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel - hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállományt nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hitel tőke és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként (s a hozzá tartozó kamatként) kell lejelenteni.

a) Konzorciális (szindikált) hitelek (instrumentum rövid neve: "KHITK" illetve "KHITT")

Konzorciális hitel felvétele esetén a BEFT1_C táblában a nem rezidens felektől nem rezidens fizető ügynök közreműködésével felvett teljes hitelösszeget kell jelenteni, függetlenül attól, hogy mennyi abban a rezidens és nem rezidens partner hitelnyújtók részvételi aránya.

Ha a nem rezidens főszervezőtől felvett konzorciális hitelben a fizető ügynök rezidens, akkor nem kell a felvett konzorciális hitelt jelentenie az adatszolgáltatónak, mivel azt a rezidens (fizető ügynökként résztvevő) hitelintézeti adatszolgáltató köteles jelenteni.

A felvett konzorciális hiteleket a BEFT1_C táblában minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalasan, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését egyaránt), meg kell adni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor a tárgyidőszakon belül hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

A konzorciális hitelnyújtásból eredő nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket a BEFK1_C táblában nem hitelenként, hanem devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve, bruttó módon (kétoldalasan, azaz a követelés állományok növekedését és csökkenését egyaránt) kell jelenteni (figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor a tárgyidőszakon belül hitelnyújtás történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet).

b) Államilag garantált hitelek (instrumentum rövid neve: "AHITT")

A táblában a nem rezidensekkel szemben keletkezett és a tárgyidőszakban fennálló államilag garantált hitelek hitelenként, bruttó módon (kétoldalasan, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését egyaránt) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor a tárgyidőszakon belül hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Ha a felvett hitel kezes által átvállalt törlesztéssel szűnik meg, az állományt egyéb változásként kell jelenteni, amelyet részletezni kell a BEFT5_C táblában kezes fizetési miatti állományváltozás ("KFIZ") kód alatt.

Az államilag garantált újonnan keletkezett hitelek esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell tölteni.

c) Egyéb hitelek (instrumentum rövid neve: "EHITK" illetve "EHITT")

Az egyéb hiteleknél a lejárat figyelembe vételével kell jelenteni - a konzorciális és az államilag garantált hiteleken kívül - minden egyéb, nem rezidens partnerrel szemben fennálló nyújtott vagy felvett hitelből eredő követelést és tartozást ("EHIT") instrumentum kód jelöléssel.

Nyújtott kölcsönből keletkező egyéb hitelkövetelések között az "BEFK1_C táblában" az EHITK kód alatt kell jelenteni az alábbiakat:

- az adatszolgáltató által nem rezidens félnek - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján -folyósított (nyújtott) hiteleket,

- alárendelt kölcsöntőke miatt fennálló hitelköveteléseket,

- a nem rezidens nem pénzügyi vállalatokhoz kihelyezett pénzeszközöket, betétet, letétet (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· a nem hitelintézeti nem rezidens partnernél (pl a futures ügyletekhez kapcsolódóan) elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens nem hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseket is,

- a vevőkövetelések értékpapírosítás előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt, kapott minden egyéb (hitel)követelést, beleértve a leszámítolt, megvásárolt, exportszállításból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket is, és

- a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben).

Felvett kölcsönből keletkező tartozások között a "BEFT1_C táblában" az EHITT kód alatt az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens partnertől - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján - felvett hiteleket,

- az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, s így az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, ideértve az importvásárlásból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló átvállalt tartozásokat is,

- az alárendelt kölcsöntőke miatt fennálló hiteltartozásokat,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hiteltartozásokat,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait, és

- a Világbanktól felvett hiteleket, ahol a hitel azonosításához a j) oszlopban a Világbank által megadott programszámot meg kell adni. A világbanki hitelek esetében a c) oszlopban a nem rezidens partner országának ISO kódjaként a Világbank intézményi kódját (1E) kell feltüntetni.

A többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók körébe tartozó bankoknak a felvett egyéb hosszú hiteleit hitelenként és bruttó módon (kétoldalasan, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni (figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor a tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet).

d) Repó és egyéb értékpapírral kapcsolatos hitelek (instrumentum rövid neve: "REPOK" illetve "REPOT")

Az aktív és passzív repóügylet, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat - megfelelő lejárati bontásban - a felvett illetve nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak országonként és devizanem szerinti összesítésben, bruttó módon (kétoldalasan, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését egyaránt) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor a tárgyidőszak folyamán keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet.

A "REPOK" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelek BEFK1_C táblában kell szerepeltetni:

- aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A "REPOT" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hitelelek BEFT1_C táblában kell szerepeltetni:

- passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiekben ismertetett, minden (nem rezidens partnerrel kötött) repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást jelenteni kell. A repó, sell&buy-back és értékpapír kölcsön ügyletekből eredő követelés és tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az "induló láb" a névérték, amelyet a követelések és tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamatként jelentendő.

A szóban forgó értékpapír ügyleteket a jelentő letétkezelőknek az értékpapír statisztikai jelentéseikben, míg a jelentő letétkezelőkön kívüli adatszolgáltatóknak az R04 adatszolgáltatás (ERT4) táblájában is szerepeltetniük kell. Kivételt képez ez alól, ha az ügyletben váltó szerepel csereeszközként, a váltóval kapcsolatos mozgást ugyanis a jelen adatszolgáltatás BEFK4_C és BEFT4_C táblájában kell jelenteni.

e) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos pénzkölcsönök (instrumentum rövid neve: "PLIZK" illetve "PLIZT")

A "PLIZK" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelek BEFK1_C táblában kell kimutatnia a lízingbe adónak:

- a pénzügyi lízing keretében nem rezidens félnek átadott, a részletfizetéssel értékesített eszközök utáni, szerződés szerint fennálló kölcsön követeléseket, és az ügyletekhez tartozó, részletfizetés formájában befolyt lízingdíj törlesztéseket.

A "PLIZT" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett kölcsön BEFT1_C táblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

- a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, és az ügylethez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing tartozások hosszú lejáratú kategóriaként kezelendők, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

A pénzügyi lízing tőkekövetelések és tartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a vonatkozó sorokon a kamatjövedelmek között kell kimutatni, a kért részletezésben.

f) Hosszú kereskedelmi hitelek (instrumentum neve: KERHITK, illetve KERHITT)

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések és tartozások időszaki állományváltozást okozó tranzakcióit bruttó módon (kétoldalasan, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését egyaránt), az ügylet denominációja szerinti eredeti devizában, devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell jelenteni.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelköveteléseket és tartozásokat a BEFK3/BEFT3_C táblákban, az ott leírtak szerint kell jelenteni.

A BEFT1_C tábla d) oszlopában a hosszú kereskedelmi hitelek esetében nem kell megadni a nem rezidens partner szektorát.

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek után nem kell jövedelemadatokat jelenteni.

A BEFK2_C tábla: folyószámlák, betétek és valutakészlet és a BEFT2_C tábla: folyószámlák és betétek

Az BEFK2_C követelés oldali és a BEFT2_C tartozás oldali táblában az alábbi instrumentumokra vonatkozó rövid nevet kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
A hitelintézeti folyószámlákra, lekötött bankbetétekre, valutakészletekre vonatkozóan a BEFK2_C táblában választható rövid nevek:A hitelintézet által vezetett folyószámlákra, a nála elhelyezett lekötött betétekre vonatkozóan a BEFT2_C táblában választható rövid nevek:
BFSZLAKA hitelintézet részére nem rezidens hitelintézet által vezetett folyószámlák (nostro számlák és egyéb látra szóló betétek) miatti követelésBFSZLATRezidens hitelintézet által nem rezidens partnerek részére vezetett folyószámlák (látra szóló betétek) miatti tartozás
NBFSZLAKA hitelintézet részére nem rezidens nem hitelintézet által vezetett folyószámlák miatti követelés
LBETKA hitelintézet által nem rezidens hitelintézethez kihelyezett lekötött betétek miatti követelésLBETTA hitelintézet által nem rezidens partnerek, ügyfelek részére lekötött betétek miatti tartozás
SVALSaját valutakészlet
UVALValutaváltó ügynökhöz kihelyezett valutakészlet

a) Hitelintézeti látra szóló betétek, folyószámlák (instrumentum rövid neve: "BFSZLAK" illetve "BFSZLAT")

A BEFK2_C követelés oldali táblában a hitelintézeti adatszolgáltató részére más hitelintézet által vezetett, pozitív egyenlegű folyószámlákat (látra szóló betéteket) a "BFSZLAK" instrumentum rövid névvel kell ellátni, amely követelések tartalma:

- a hitelintézeti adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézet által vezetett bankszámlák (nostro számlák, látra szóló betétek),

- a nem rezidens hitelintézetnél vezetett marginszámlák, az azokon (pl. a pénzügyi derivatív ügyletekhez kapcsolódóan) elhelyezett, a tárgyidőszak végén fennálló letétek és biztosítékok, valamint

- a hitelintézeti adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézet által befektetési szolgáltatási tevékenység céljából vezetett ügyfélszámlák, az azokon elhelyezett, a tárgyidőszak végén fennálló pénzeszközök, letétek és biztosítékok.

A BEFT2_C tartozás oldali táblában "BFSZLAT" instrumentum rövid névvel kell ellátni az adatszolgáltató által vezetett, pozitív egyenlegű folyószámlákat (látra szóló betéteket), amely tartozások tartalma:

- az adatszolgáltató rezidens hitelintézet által nem rezidens partnerei, ügyfelei részére vezetett bankszámlák (vostro és loro számlák, le nem kötött látra szóló betétek),

- az adatszolgáltató által nem rezidens partnerei, ügyfelei részére vezetett marginszámlák, az azokon (pl. a pénzügyi derivatív ügyletekhez kapcsolódóan) elhelyezett, a tárgyidőszak végén fennálló letétek és biztosítékok, valamint

- az adatszolgáltató által a nem rezidens partnerei, ügyfelei részére befektetési szolgáltatási tevékenység céljából vezetett ügyfélszámlák, az azokon elhelyezett, a tárgyidőszak végén fennálló pénzeszközök, letétek és biztosítékok.

Mindkét oldali folyószámlák esetében a "BFSZLA" instrumentum rövid név alatt csak a tárgyidőszak végén (nyitó állomány esetében az előző tárgyidőszak végén) pozitív záró egyenleggel rendelkező számlák szerepelhetnek. A tárgyidőszak végén negatív záró egyenleggel rendelkező eszköz illetve forrás oldali folyószámlákat le kell gyűjteni, s ezt követően kell elvégezni a többi - pozitív záró egyenleggel rendelkező - folyószámla devizanemenkénti és országonkénti összesítését. Az állományi adatok így értelemszerűen mindig pozitív előjellel szerepeltetendők.

Mind az eszköz, mind a forrás oldali folyószámlákon végrehajtott tranzakciók (jóváírás és terhelés) esetében nettó állományváltozásokat kell jelenteni. A hónap közben történt - a napi egyenleg változását okozó - bruttó folyószámla mozgásokat, (amelyek akár többször is előjel változást okoznak), nem kell figyelembe venni. Ez úgy oldható meg, hogy az eszköz illetve forrás oldali folyószámlák országonként, devizanemenként összesített nyitó és záró állománya közti különbözetet kell előjelhelyesen tranzakcióként szerepeltetni a táblákban. Az összességükben növekedést eredményező állományváltozásokat pozitív előjellel, míg a csökkenést eredményező állományváltozásokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A mínuszba ment eszköz illetve forrás oldali folyószámlákat (folyószámlahiteleket) követelés oldali folyószámlák esetében a BEFT4_C egyéb rövid lejáratú tartozások, illetve a tartozás oldali folyószámlák esetében a BEFK4_C az egyéb rövid lejáratú követelések táblában kell kimutatni.

Egy adott folyószámla példáján ezt úgy lehet levezetni, hogy amennyiben az előző időszaki jelentésben az pozitív egyenleggel zárt, a tárgyidőszak végén azonban negatív záró egyenleget mutatott, azaz átfordult folyószámlahitellé, akkor ezen folyószámla esetében a ("BFSZLA") rövid név alatt jelentett záró egyenleget a tárgyidőszaki jelentésben 0-ra ki kell futtatni, és csak ezt követően lehetséges a tárgyidőszaki BEFK4_C /BEFT4_C táblákban a folyószámlahitelek jelentése. (Mindez természetesen egy számla esetében igaz, több, összevonandó számlánál ez úgy értelmezhető, hogy ezen folyószámla 0 értékkel járul hozzá a BEFK2_C/BEFT2_C táblában szereplő záró állomány összegéhez.)

A negatív nyitó egyenlegből pozitív egyenlegűvé átforduló egyes folyószámlák jelentési kötelezettsége értelemszerűen a fentiek fordítottja.

A folyószámlákra általában nem jellemző a kamatelhatárolás, ezért a pozitív egyenlegű látra szóló betétek után a kapott vagy fizetett kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében azok után fizetett vagy kapott kamatokat kell csak jelenteni (időszaki járó vagy fizetendő kamatadatokat nem), előbbi összegeket a BEFK2_C/BEFT2_C, utóbbi összegeket a BEFT4_C/BEFK4_C táblákban.

A tárgyidőszak végéig (ezen értéknappal) jóváírt és terhelt kamatösszegekkel (legyen az folyószámlakamat, vagy folyószámlahitel kamata) a folyószámlák állománya módosul (a számlán jóváírás, vagy terhelés történik), így a kamatforgalom jelentésén túl a folyószámlák jelentett egyenlege tartalmazza azok összegét is (kamattőkésítés). Tekintettel azonban arra, hogy a tárgyidőszak folyamán többszörösen átfordult folyószámlák miatt a záró (és a nyitó) állománnyal ellentétes kamatforgalmak is előfordulhatnak, megjelenhetnek a vonatkozó táblákban akár 0 nyitó és záró állományt mutató sorokon is kamat bevételek illetve kifizetések.

b) Nem bank által az adatszolgáltató részére vezetett folyószámlák (instrumentum rövid neve: "NBFSZLAK")

A BEFK2_C követelés oldali táblában "NBFSZLAK" instrumentum rövid névvel kell ellátni az adatszolgáltató számára nem rezidens befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámlákat, esetleg marginszámlákat, amelyeket az adatszolgáltató által igénybevett befektetési szolgáltatási tevékenység elszámolása céljára nyitnak, és amelyeken a tárgyidőszak végén letétek, biztosítékok céljára elhelyezett pénzeszközök miatt pozitív egyenleg áll fenn. Amennyiben (pl. elszámolás technikai okokból) előfordul, hogy hátralék, tartozás (folyószámlahitel) keletkezik, akkor a banki folyószámláknál ("BFSZLAK") jelen pont a) alpontjában ismertetett módon kell azokat a BEFT4_C táblában egyéb tartozásként jelenteni. (Forrásoldali folyószámláknál, mivel a számla vezetője maga a hitelintézet, nem banki folyószámla "NBFSZLA" kód értelemszerűen nem használható, az csak a BEFK2_C táblában fordulhat elő.)

A nem rezidens befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlákon általában nem történik az elhelyezett pénzösszegek (letétek, biztosítékok) után kamatjóváírás és az esetlegesen keletkező számlahitelek miatt kamatterhelés, s nem jellemző a kamatelhatárolás. Ezért (amennyiben mégis sor kerül rá) csak e folyószámlák egyenlege után a tárgyidőszakban a folyószámlán (jóváírt) kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő (terheléseket) fizetett kamatokat kell jelenteni.

c) Lekötött bankbetétek (instrumentum rövid neve: "LBETK" illetve "LBETT")

Az BEFK2_C követelés oldali táblában a "LBETK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a lekötött bankbetéteket, amely kód alatt - a lejárat figyelembe vételével - az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens hitelintézethez éven belüli vagy éven túli lejárattal teljesített betétjellegű kihelyezéseiből, pénzeszközeinek lekötéséből származó követelést. Ide értjük a betétlekötési megbízások, nap végi nostro folyószámla egyenleg lekötésére vonatkozó megállapodások, betétszerződések mellett az ún. bankközi ügyletek miatt keletkező követeléseket,

- az adatszolgáltató által nem rezidens hitelintézeteknél vezetett letéti, fedezeti számlákon történő pénzelhelyezések miatti követeléseket, - ilyenek pl. az ún. escrow számlák - amelyeket rövid lejáratú bankbetétként kell jelenteni, és

- a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (betét elhelyezés miatt) nem rezidens hitelintézeti partnerekkel szembeni követeléseket.

A BEFT2_C tartozás oldali táblában a "LBETT" instrumentum rövid névvel kell ellátni a lekötött bankbetéteket, amely kód alatt - a lejárat figyelembe vételével - az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltatónál nem rezidens ügyfelei és partnerei javára, éven belüli vagy túli lejárattal nyilvántartott betétjellegű elhelyezésekből, pénzeszközök lekötéséből származó tartozásokat. Ide értendők a betétlekötési megbízások, nap végi loro folyószámla egyenleg lekötésére vonatkozó megállapodások, betétszerződések mellett az ún. bankközi ügyletek miatt keletkező tartozások,

- az adatszolgáltató által a nem rezidens partnerei, ügyfelei részére vezetett letéti, fedezeti számlákon történő pénzelhelyezések miatti tartozásokat - ilyenek pl. az ún. escrow számlák - ,amelyeket rövid lejáratú bankbetétként kell jelenteni, és

- a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (betét elhelyezés miatt) nem rezidens felekkel szembeni tartozásokat.

A bankbetétek esetében mind a követelés, mind a tartozás oldali táblákban a betételhelyezéseket és azok megszűnését is nettó módon (a folyószámlákkal megegyezően) kell jelenteni a tranzakciók alatt. A lekötött bankbetétek nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy az összesített nettó változások növekedést vagy csökkenést eredményeztek - összesített eltéréseket kell beállítani előjelhelyesen a tranzakciók nettó állományváltozásaként.

A betétkövetelések és tartozások összege általában nem foglalja magában a kapott illetve fizetett kamatokat, többnyire a folyószámlákon írják jóvá azok összegét. A betéti kamatokkal kapcsolatos elhatárolásokat, továbbá a kamatbevételeket és fizetéseket a BEFK2_C és BEFT2_C táblákban a betétekhez tartozó kamatjövedelem tartományban kell bruttó módon kimutatni.

d) Saját valutakészlet (instrumentum rövid neve: "SVAL")

A valutakészlet a hitelintézeti adatszolgáltató pénztárában, értéktárában rendelkezésre álló, a forinttól eltérő készpénzkészletet jelenti.

A BEFK2_C követelés oldali a "SVAL" instrumentum rövid név alatt csak az adatszolgáltató saját valutakészlet nyitó és záró állományi adatait és a tárgyidőszakban történő nettó állományváltozásokat (nyitó és záró állomány különbözetét) kell jelenteni devizanemenkénti bontásban. Ha a nettó állományváltozás pozitív irányú, akkor pozitív előjellel, ha negatív irányú -negatív előjellel kell jelenteni. Ide tartoznak az alábbiak:

- pénzváltás, azaz valuta-forint készpénz konverziók, valuta másik valutára történő átváltása - függetlenül a partner rezidenciájától - miatti valutakészlet növekedések és csökkenések,

- devizaszámlára történő befizetés illetve kifizetés - függetlenül a számlatulajdonos rezidenciájától - miatti valutakészlet növekedések és csökkenések,

- valutapénztári ki és befizetések miatti valutakészlet növekedések és csökkenések,

- valuta adás-vételi ügyletek - függetlenül a partner rezidenciájától - miatti valutakészlet növekedések és csökkenések. Ha a valuta kiküldés illetve beérkezés elszámolása és a deviza jóváírása vagy terhelése nem ugyanabban a hónapban történik meg, akkor a tárgyhó végéig le nem zárt - ún. valuta ki- és beszállítási számlákon nyilvántartott - tételeket nem itt, hanem a rövid lejáratú egyéb követelések, illetve tartozások között kell szerepeltetni a BEFK4_C, illetve a BEFT4_C táblákban.

A jelentést adó hitelintézet és fiókjai közötti valuta be- és kiszállítás a valutakészlet állományát ugyanazon jogi személy esetében nem változtatja. Az ezekből adódó forgalmakat nem kell jelenteni az adatszolgáltatásban.

A tábla kitöltése során még az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

- Valutakészlet instrumentum alatt HUF állomány nem szerepelhet az adatszolgáltatásban.

- A valutakészletet devizanemenkénti bontásban kell jelenteni.

- A valutapénztárban keletkezett többletet vagy hiányt a h) oszlopban az egyéb változásoknál valutapénztári eltérés ("VELT") rövid névvel kell jelenteni.

- A valutakészletek után nem keletkezik kamatjövedelem, ezért ezen instrumentum miatt kamatjövedelmeket nem kell jelenteni.

- A b) oszlopban nem kell feltüntetni a lejáratot és a c) oszlopban a nem rezidens partner országkódját, ezen oszlopok a valutakészletek esetében nem értelmezhetőek.

e) Ügynökhöz kihelyezett valutakészlet (instrumentum rövid neve: "UVAL")

Az BEFK2_C követelés oldali táblában az "UVAL" instrumentum rövid név alatt az adatszolgáltató által a valutaváltó ügynökéhez (nem hitelintézeti átváltó helyekhez) kihelyezett valutakészletek nyitó és záró állományát és a tárgyidőszakban bekövetkezett nettó állományváltozását (nyitó és záró állomány különbözetét) kell jelenteni. Ha a nettó állományváltozás pozitív irányú, akkor + előjellel, ha negatív irányú - előjellel kell jelenteni.

A tábla kitöltése során még az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

- Az adatszolgáltató és az ügynök közötti valuta be- és kiszállításokból adódó valutakészlet változásokat összesítetten, devizanemenkénti részletezésben kell kimutatni.

- A valutakészletek alatt HUF állomány nem szerepelhet az adatszolgáltatásban.

- A valutakészleteket valutanemenkénti bontásban kell jelenteni.

- A valutapénztárban keletkezett többletet vagy hiányt a h) oszlopban az egyéb változásoknál valutapénztári eltérés ("VELT") rövid névvel kell jelenteni.

- A valutakészletek után nem keletkezik kamatjövedelem, ezért ezen instrumentum miatt kamatjövedelmeket nem kell jelenteni.

- A b) oszlopban nem kell feltüntetni a lejáratot és a c) oszlopban a nem rezidens partner országkódját, ezen oszlopok a valutakészletek esetében nem értelmezhetőek.

BEFK3_C tábla: Rövid kereskedelmi hitelkövetelés és BEFT3_C tábla: Rövid kereskedelmi hiteltartozás

A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
BEFK3_C táblában választható rövid nevek:BEFT3_C táblában választható rövid nevek:
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (rövid lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (rövid lejárattal)

A kereskedelmi hitel BEFK3_C követelés oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán (áruszállítás és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni rövid lejáratú exportköveteléseket (banki szolgáltatások nyújtása miatti jutalékkövetelések, saját fejlesztésű számítástechnikai programok értékesítése stb.),

- a kiszállított exportáruk miatti vevőköveteléseket is, amennyiben az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére a számlát, továbbá

- a rövid lejáratra kifizetett import előlegeket.

A kereskedelmi hitel BEFT3_C tartozás oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán keletkezett (áru és szolgáltatás import miatti) szállítókkal szembeni rövid lejáratú tartozásokat (pl.. SWIFT szolgáltatás díja, anyabank által végzett ellenőrzések díja),

- azokat a beérkezett (leszállított) importáruk miatti szállítói tartozásokat is, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, továbbá

- a rövid lejáratra befolyt export előlegeket.

A rövid kereskedelmi hitelek tranzakcióinál nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, emiatt a tranzakcióknál pozitív és negatív előjel egyaránt használható. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése megengedett. A negatívba ment állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek tartalmától függetlenül: rabatt, engedmény, hibás áruleszállítás miatti jóváírás stb.) át kell sorolni a BEFK4/BEFT4_C (ellenkező oldali táblák) egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

Az egyenlegváltásokat az ország és devizanem szerinti összesítés után (tehát nem partnerenként) kell vizsgálni, s az ezután negatív egyenleget mutató állományokat kell átsorolni a BEFK4/BEFT4_C (ellenkező oldali) tábla egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé.

Nem megengedett azonban a vevő és szállító partnerekkel szembeni követelések és tartozások nettósítása még abban az esetben sem, ha ugyanaz a partner mint vevő és szállító is szerepel a nyilvántartásokban. Így:

- A BEFK3_C kereskedelmi hitelköveteléseknél hónap végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFT4_C tábla egyéb rövid tartozásai közé.

- A BEFT3_C kereskedelmi hiteltartozásoknál hónap végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFK4_C tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a BEFK3/BEFT3_C táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés illetve tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a BEFT4/BEFK4_C (ellenkező oldali) táblákban a negatívba ment állományokat, pozitív irányú nettó állománynövekedésként a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás stb. miatt bekövetkező kereskedelmi hitelkövetelés vagy tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják vagy a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként - negatív előjellel kell figyelembe venni az f) tranzakciók oszlopában.

Az export kereskedelmi hitelkövetelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni az f) tranzakciók oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet a g) oszlopban az egyéb változás miatt bekövetkező változásoknál kell kimutatni. (A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a BEFK1_C táblában kell szerepeltetni egyéb hitelkövetelések ("EHITK") kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

A kereskedelmi hitelek esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért a kereskedelmi hitelek esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

A BEFK4_C tábla: Váltó, egyéb követelések és egyéb vagyoni részesedések és BEFT4_C tábla: Váltó és egyéb tartozások

A BEFK4_C és a BEFT4_C táblában az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni.

Követelések esetébenTartozások esetében
Váltókövetelés, egyéb követelés, üzletrész szerzés miatti BEFK4_C táblában választható rövid nevek:Egyéb tartozás, váltótartozás BEFT4_C táblában választható rövid nevek:
VALTKVáltókövetelésVALTTVáltótartozás
EKEgyéb követelésekETEgyéb tartozások
ERESZKNem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelésERESZTAz adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedése (pl. szövetkezeti hitelintézet esetén) miatti tartozás

a) Váltókövetelések, illetve tartozások (instrumentum rövid neve: "VALTK" illetve "VALTT")

A BEFK4_C követelés oldali táblában "VALTK" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az BEFT4_C tartozás oldali táblában "VALTT" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a BEFK4_C és BEFT4_C táblák "Követelés" illetve "Tartozás" oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a "Kamatok" oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni, és nem az R04 adatszolgáltatás ERT értékpapír táblákban.

b) Egyéb követelések illetve -tartozások (instrumentum rövid neve: "EK" illetve "ET")

Az egyéb követelések, illetve tartozások körébe tartoznak:

- A mínuszba ment folyószámlák (folyószámlahitelek), melyeket a követelés oldali folyószámlák esetében a BEFT4_C táblában egyéb rövid lejáratú tartozásként, illetve a tartozás oldali folyószámlák esetében a BEFK4_C táblában egyéb rövid lejáratú követelésként kell kimutatni devizanemenként és a nem rezidens partner országa szerinti összesítésben, a BEFK2_C tábla/a) alpontjában leírtak szerint.

A folyószámlákon a folyószámla hitelek után elszámolt kapott, illetve fizetett kamatokat a BEFK2_C tábla a) alpontjában leírtak szerint kell e táblákban, az EK, illetve ET instrumentumkóddal ellátott sorokon jelenteni, járó, illetve fizetendő kamatadatokat nem kell jelenteni.

- Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export/import miatt úton lévő tételek):

· Értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapír mozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés illetve tartozás, amelyeket rövid egyéb követelésként és tartozásként kell jelenteni.

· Valutaállomány hónap végi adás-vétele során keletkező, úton lévő tételek miatti követelések/tartozások (lásd. a BEFK2_C tábla d) alpontjában foglaltakat),

· Minden egyéb, az adatszolgáltató könyveiben nyilvántartott úton lévő ügylet miatti követelés és tartozás, pl. az adatszolgáltató nostro számláján már jóváírt, az adatszolgáltató nem rezidens ügyfele részére beérkezett devizaösszeg, amelynek forint ellenértékét a tárgyidőszakot követően fogja csak jóváírni az ügyfél folyószámláján (úton lévő követelés), vagy ennek fordítottja, ügyfél átutalási megbízása kapcsán a nem rezidens ügyfél folyószámlájáról már leemelt, azonban a tárgyidőszak végi értéknappal a nostro számláról még nem továbbított devizaösszeg (útonlévő tételek miatti tartozás).

- Nem rezidens partnerekkel, ügyfelekkel szemben az adatszolgáltató könyveiben nyilvántartott ún. függő követelések, illetve függő tartozások (pl. reklamációk miatt),

- Nem rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő "készpénzt" helyettesítő követelések, illetve tartozások,

- Lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart, szintén az egyéb rövid követelések, illetve tartozások között kell jelenteni.

- Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve -tartozások esetén negatívba ment (egyenlegváltást okozó ügyleteket miatti) egyenleg, amelyeket szintén itt kell jelenteni. Ezen tételek jelentésénél a BEFK3_C, illetve BEFT3_C tábláknál már ismertetett módon kell eljárni.

- A hitelintézet által nyújtott hitelek után járó elhatárolt kamat, amelyet a nem rezidens partner nem fizetett meg az adatszolgáltató részére, és átvezetésre került az egyéb rövid követelések közé.

Ez esetben a nyújtott hitelek elhatárolt kamat állományát a BEFK1_C tábla n) egyéb változások oszlopában ki kell vezetni, s azt követően kell az összeget az egyéb rövid követelések között ismét felvenni.

- Nemzetközi szervezetekben való 10% alatti részesedés szerzés, amelyet hosszú lejáratú egyéb követelésként kell kimutatni a részesedés denominációja szerinti eredeti devizanemben.

- Valamennyi egyéb, nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés, illetve tartozás, amely

· sem a közvetlen tőkebefektetések (TBK/TBT jelű táblák), sem az értékpapír befektetések (amelyekről a jelentő letétkezelők értékpapír adatszolgáltatásokat készítenek az MNB számára, a többi adatszolgáltató pedig azokat az R04 adatszolgáltatás ERT jelű táblákban szerepelteti), sem a pénzügyi derivatívák (DER jelű táblák) között nem került kimutatásra, és

· az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Az egyéb követeléseket, illetve tartozásokat - a lejáratuk figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell megadni.

Az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem jellemző a kamatelhatárolás, de ha az ügylethez kapcsolódóan sor kerülne kamatfizetésre illetve jóváírásra (pl: negatívba ment nostro, loro folyószámlák kamatai), akkor azokat követelések esetében az l), tartozások esetében a k) oszlopokban a kapott és fizetett kamatok alatt kell kimutatni.

c) Nem értékpapírban megtestesülő,10% alatti vagyoni részesedés (instrumentum rövid neve: "ERESZK" illetve "ERESZT")

A BEFK4_C követelés oldali táblában "ERESZK" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató 10% alatti vagyoni részesedéssel (pl: kft. üzletrésszel) rendelkezik egy nem rezidens vállalatban. Az eredeti devizanem ISO kódjaként a külföldi befektetés könyvvezetési devizanemét kell megadni, és a vagyoni részesedés minden adatát ebben a devizanemben kell jelenteni.

Amennyiben a befektetett állomány úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, akkor a változás értékét le kell jelenteni egyrészt az l) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

A részesedés szerzés céljából történő befektetések mindig hosszú lejáratúnak minősülnek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

Az ERESZK instrumentummal kapcsolatban kapott osztalékot az l) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszafizetett osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

A nemzetközi szervezetekben történő részesedés szerzéseket nem e kódon, hanem az egyéb hosszú lejáratú követelések ("EK") között kell kimutatni.

A BEFT4_C tartozás oldali táblában "ERESZT" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos 10% alatti vagyoni részesedéssel rendelkezik. Az állományok megadásánál a saját tőke külföldi, 10% alatti tulajdonosára jutó értéket kell feltüntetni. Amennyiben a saját tőke úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, a változás értékét le kell jelenteni egyrészt a k) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

Az ERESZT instrumentummal kapcsolatban fizetett osztalékot a k) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszakapott osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

BEFK5_C tábla: Követelések egyéb változásainak részletezése és BEFT5_C tábla: Tartozások egyéb változásainak részletezése

A táblák egyes oszlopaiban megadandó adatok:

A BEFK5_C tábla "a"-"d" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFK1-2-3-4_C táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFT5_C tábla "a"-"j" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFT1-2-3-4_C táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFK5_C táblában az "e", illetve a BEFT5_C táblában a "k" oszlopban kell megadni az egyéb változás okát, az alábbi rövid nevek használatával:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
VELTValutapénztári eltérés
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés
ARVAKövetelés megvásárlás/értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetekKFIZÁllamilag garantált hitelek esetében, ha a kezes általi fizetéssel/törlesztéssel szűnik meg vagy csökken a felvett hitel állománya

ATSO kódot kell alkalmazni pl.:

· az adatszolgáltatás egyes táblái vagy a különböző adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

· multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

HIBA kódot kell alkalmazni pl:

· előző időszaki adatszolgáltatásban tévesen vagy hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

· ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartása szerinti nyitó állománya eltér (pl: visszakönyvelés vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állományok értékétől.

A BEFK5_C táblában az "f", illetve a BEFT5_C táblában az "l" oszlopban kell megadni az "e", illetve "k" oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív szám is lehet, az előjeleket a BEF_C táblák egyéb változás oszlopaival egyezően kell használni.

Követelés oldalon az "a"-"d", illetve tartozás oldalon az "a"-"j" oszlopokban megjelölt egyéb befektetés instrumentumokhoz a BEFK1-2-3-4_C, illetve BEFT1-2-3-4_C táblákban egy összegben megadott "egyéb változások" adatához akár több ok is tartozhat, ezért annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentumot az azonosító adataival együtt, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt. Az ugyanazon azonosítókkal jelölt (beazonosított) tételek esetében az "a"-"d", illetve "a"-"j" oszlopokban ugyanazon adatoknak kell szerepelni, csak a "e", illetve "k" oszlopban megadott egyéb változás oka és a hozzá tartozó "f" illetve "l" oszlopban megadott részösszeg térhet el.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK1_DE tábla Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem
rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó
állomány
(névértéken)
Időszaki változásokIdőszak végi
záró
állomány
(névértéken)
Időszak végi
záró
állomány
(könyv
szerinti
értéken)
Időarányo-san járó
kamatok
időszak eleji
nyitó
állománya
Időszaki változásokIdőarányo-
san járó
kamatok
időszak végi
záró
állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Követelés
növekedés
Követelés
csökkenés
Időszakra
járó
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
kapott
kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK2_DE tábla Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó
állomány
(névértéken)
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
(névértéken)
Időszak végi
záró állomány
(könyv
szerinti
értéken)
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó
állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
járó kamatok
időszak végi
záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb
változások
Időszakra
járó
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
kapott
kamatok
Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK3_DE tábla Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
Követelés
Időszak
eleji nyitó
állomány
(névértéken)
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
(névértéken)
Időszak végi
záró állomány
(könyv szerinti
értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK4_DE tábla Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji
nyitó
állomány
(névértéken)
Időszaki változásokIdőszak
végi záró
állomány
(névértéken)
Időszak
végi záró
állomány
(könyv
szerinti
értéken)
Időarányo-
san járó
kamatok
időszak
eleji nyitó
állománya
Időszaki változásokIdőarányo-
san járó
kamatok
időszak
végi záró
állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK5_DE tábla Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Részletezendő
egyéb befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner
ISO országkódja
Eredeti devizanem
ISO kódja
Egyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT1_DE tábla Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzor-
ciumban
résztvevő
fizető
ügynök
neve
Hitel végső
lejáratának
dátuma
Szerződés
szerinti
devizanem
ISO kódja
Szerződés
szerinti
összeg
Hitel-
azonosító
TartozásKamatok
ISO
ország-
kódja
szektoraIdőszak
eleji nyitó
állomány
Időszaki változásokIdőszak végi záró állományIdő-
arányosan
fizetendő
kamatok
időszaki
eleji nyitó
állománya
Időszaki változásokIdő-
arányosan
fizetendő
kamatok
időszak
végi záró
állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Tartozás növekedésTartozás csökkenésIdőszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT2_DE tábla Adatok: egész devizában

Nem banki folyószámlák
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT3_DE tábla Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat (rövid)Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
Tartozás
Időszak eleji
nyitó állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT4_DE tábla Adatok: egész devizában

Egyéb tartozások, váltótartozások
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R08200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT5_DE tábla Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti
devizanem
ISO kódja
Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső
lejáratának
dátuma
Szerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazonosítóEgyéb változás okaRészösszeg
ISO
országkódja
szektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK1_DE tábla Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK2_DE tábla Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK3_DE tábla Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK4_DE tábla Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
KövetelésKamatok
Időszak
eleji nyitó
állomány
(névértéken)
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
(névértéken)
Időszak végi
záró állomány
(könyv
szerinti
értéken)
Időarányosan
járó kamatok
időszak eleji
nyitó
állománya
Időszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFK5_DE tábla Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Részletezendő
egyéb befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner
ISO országkódja
Eredeti devizanem
ISO kódja
Egyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT1_DE tábla Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti
devizanem
ISO kódja
Konzorciumban
résztvevő fizető
ügynök neve
Hitel végső
lejáratá-
nak
dátuma
Szerződés
szerinti
devizanem
ISO kódja
Szerződés
szerinti
összeg
HitelazonosítóTartozásKamatok
Időszak
eleji nyitó
állomány
Időszaki változásokIdőszak végi
záró állomány
Időarányo-
san
fizetendő
kamatok
időszaki
eleji nyitó
állománya
Időszaki változásokIdőarányo-
san
fizetendő
kamatok
időszak
végi záró
állománya
TranzakciókEgyéb
változások
TranzakciókEgyéb
változások
ISO
országkódja
szektoraTartozás
növekedés
Tartozás
csökkenés
Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08
09
10
11
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT2_DE tábla Adatok: egész devizában

Nem banki folyószámlák
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT3_DE tábla Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT4_DE tábla Adatok: egész devizában

Egyéb tartozások, váltótartozások
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens
partner ISO
országkódja
Eredeti
devizanem
ISO kódja
TartozásKamatok
Időszak
eleji nyitó
állomány
Időszaki változásokIdőszak
végi záró
állomány
Időarányosan
fizetendő
kamatok
időszaki eleji
nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányosan
fizetendő
kamatok
időszak
végi záró
állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb
változások
Időszakra
fizetendő
időarányos
kamat
Az időszak
folyamán
fizetett
kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R17200N

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

BEFT5_DE tábla Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb
befektetés
instrumentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti
devizanem
ISO kódja
Konzorciumban
résztvevő fizető
ügynök neve
Hitel végső
lejáratának
dátuma
Szerződés
szerinti
devizanem
ISO kódja
Szerződés
szerinti
összeg
HitelazonosítóEgyéb
változás oka
Részösszeg
ISO
országkódja
szektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn

MNB azonosító: R08 és R17

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása - egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szereplő ügyletek

Az egyéb befektetések BEF_DE kezdetű tábláiban az adatszolgáltató nem rezidens partnerekkel szemben fennálló vagy keletkező, az útmutatóban nevesített minden instrumentum, így a hitel-, folyószámla-, betét-, kereskedelmi hitel-, váltó-, egyéb -követelés, illetve -tartozás állományát és változását kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a nem rezidens partner az adatszolgáltatónak külföldi közvetlen tőkebefektetője, külföldi közvetlen tőkebefektetése, vállalatcsoportjának tagja-e vagy sem.

Ez alól kivételt képeznek az adatszolgáltató vállalatcsoportjába tartozó nem rezidens felekkel kapcsolatos, a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelések és tartozások, illetve az osztalékfizetés miatti követelések és kötelezettségek, amelyeket a R03 vagy R13 adatszolgáltatások TBK/TBT tábláiban kell kimutatni.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepével kapcsolatos egyéb befektetések ügyleteit ezen adatszolgáltatás tábláiban kell jelentenie, az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelentendők.

Az adatszolgáltatásban az egyéb befektetésekből eredő követeléseket és tartozásokat külön-külön táblákban kell kimutatni. Négy tábla szolgál a követelések (BEFK1-2-3-4_DE), és szintén négy tábla (BEFT1-2-3-4_DE) a tartozások jelentésére illetve egy-egy tábla az egyéb változások részletezésére.

2. Az adatok számbavétele

Az egyéb befektetésekből származó tartozások állományait névértéken, követelések állományai névértéken illetve könyv szerinti értéken, a forgalmakat piaci értéken kell jelenteni.

A konzorciális-, államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók hiteleit egyenként, míg a többi követelés és tartozás állományt és annak változását országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban), figyelembe véve a szóban forgó időszak minden mozgását!

A szabályok a jövedelemadatokra is irányadóak. Amennyiben a kamatok ország bontásához nem állnak rendelkezésre a pontos adatok, becsléssel kell elvégezni az ország bontást.

Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni!

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

A táblák azonos szerkezetben készültek, különbség csak a táblák oszlopainak számában van, mivel egyes táblák - a bennük megfigyelt instrumentum jellemzőihez igazodva - nem tartalmazzák valamennyi, az alábbiakban felsorolt oszlopot. A táblák szürke celláit nem kell kitölteni.

- Egyéb befektetések instrumentumai: Az egyes táblákban megadott rövid nevek szolgálnak az instrumentumok azonosítására.

- Lejárat: R= rövid lejárat vagy H= hosszú lejárati kódokat kell alkalmazni. A lejárati besorolást e melléklet I.F.8. pontjának j) és k) alpontjában foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

A hitelkeret megállapodások alapján nyújtott hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú tartozások esetében, ha a tárgynegyedévi időszakok végén, az adatszolgáltató a BEF_DE táblákban jelentésköteles fennálló tartozás állománnyal rendelkezik, akkor az R20 adatszolgáltatás LEJ tábláit is ki kell töltenie.

- Nem rezidens partner ISO országkódja: Azon nem rezidens partner országának ISO kódját kell itt megadni, akivel szemben a követelés és tartozás fennáll. Konzorciális (szindikált) hitel esetén a nem rezidens fizető ügynöknek az országkódját kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a fizető ügynök rezidens, de a konzorciális hitel hitelnyújtásban nem rezidensek is részt vesznek, akkor a felvett konzorciális hitelt nem kell jelenteni.

- Nem rezidens partner szektora: Ezt az oszlopot csak a felvett hitelek BEFT1_DE tartozás oldali táblája esetén kell kitölteni az alábbi kódok alkalmazásával:

Választható
kód
Szektor megnevezése
1Nemzetközi szervezet
2Hitelintézet
3Kormányzati szektor
4Egyéb (a fentiekben felsorolt egyikébe sem tartozó) szektor

- Eredeti devizanem ISO kódja: Azon devizakód, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll.

- Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neve: Csak a BEFT1_DE táblában a felvett konzorciális hiteleknél ("KHITT") kell kitölteni ezt az oszlopot. Rezidens fizető ügynök esetében nem kell a felvett konzorciális hitelt jelenteni.

- Hitel végső lejárata: A BEFT1_DE tábla felvett hitelek esetében a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni, ahol a hitelkeret szerződés szerinti végső lejáratát kell megadni (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

- Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: Csak a BEFT1_DE táblában a konzorciális ("KHITT"), az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni. A felvett hitel szerződés vagy keretszerződésben rögzített devizanemének ISO kódját kell megadni.

- Hitel szerződés szerinti összege: A hitelszerződés teljes összege, melyet BEFT1_DE táblában a konzorciális ("KHITT"), az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók "EHITT" egyéb felvett hosszú hitelei esetében kell kitölteni. Amennyiben egy közös keretszerződésen belül két vagy több hitelfelvevő is lehet, akkor is a teljes keretszerződés összegét kell megadni, mivel ezen információ a hitel azonosítására szolgál.

- Hitelazonosító, amely az alábbi hosszú lejáratú felvett hitelek esetében kell kitölteni:

· Többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett hosszú lejáratú egyéb hitelei, valamint minden adatszolgáltató államilag garantált hitelei esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájának c) oszlopában használt az adatszolgáltató saját adósságazonosító számát kell megadni.

· Világbanki hitelek esetében a hitelek egyedi azonosítására a Világbank által megadott programszámot kell feltüntetni.

- Követelés és Tartozás időszak elejei nyitó állományok: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

- Követelés és Tartozás, Tranzakciók: Tranzakció a táblákban szereplő instrumentummal kapcsolatosan a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések illetve tartozások növekedését vagy csökkenését eredményezi.

A felvett illetve nyújtott hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést, a tranzakciós oszlopban növekedéseként, a tőkésített kamatot pedig az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban kell jelenteni.

Követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás vagy értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni a tranzakcióknál, és a névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló BEFK5_DE táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

- Követelés és Tartozás, Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás vagy értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, adósság kezes fizetése miatti megszűnése. Az egyéb változás okait a követelések esetében a BEFK5_DE táblában, a tartozások esetében a BEFT5_DE táblában kell részletezni.

- Követelés és Tartozás időszak végi záró állományai: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni névértéken, amelynek összegszerűleg meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

- Követelések időszak végi záró állományai könyv szerinti értéken: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni - az adott instrumentum országonkénti és devizanemenkénti összesítésének megfelelően - könyv szerinti értéken eredeti devizanemben. A könyv szerinti érték eltérhet a záró állomány névértékétől nem csak a követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, hanem pl: ha az adott instrumentumra értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számoltak el.

Az értékvesztést és visszaírást nem kell külön jelenteni, csak a könyv szerinti érték összegében kell kimutatni.

Az instrumentumokhoz - hitelek, repó, pénzügyi lízing ügyletekhez, bankbetétekhez - kapcsolódó jövedelemadatok esetében az elhatárolt kamatokra vonatkozóan az alábbi oszlopokat - kétoldalas forgalom szerint a követelés illetve tartozás állományok növekedését és csökkenését is megadva - bruttó módon kell kitölteni a jelentendő instrumentum ország és devizanem szerinti bontásának megfelelő tagolásban.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

- Tranzakciók, Időszakra járó vagy fizetendő időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

- Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott vagy fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott és fizetett kamatokat kell megadni, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

- Kamatok, Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás Pl: kamatkövetelések leírását, kamattartozások elengedését.

- Időarányosan járó vagy fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra járó és fizetendő kamatok - az időszakon belül kapott és fizetett kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

Kivételt képeznek a folyószámlák, ahol a kapott vagy fizetett kamatokat kell jelenteni, továbbá a kereskedelmi hitelek, egyéb követelések illetve -tartozások, egyéb vagyoni részesedések, amelyek után nem kell jövedelemadatokat szerepeltetni, mivel ezen ügyletek esetében általában nem történik kamatelszámolás.

2. Előjelek használata

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat pozitív előjellel kell megadni a követelések és tartozások tábláiban, kivéve a látra szóló betéti követeléseket (hitelintézeti folyószámlák, nem banknál vezetett folyószámlák), ahol a folyószámlahitel (overdraft) miatt megengedett a negatív előjel használata, amennyiben az overdraft összege meghaladja a látra szóló betéti követelések illetve tartozások összegét. (A negatívba fordult kereskedelmi hitel állományok esetében az adott instrumentumra vonatkozóan leírtak szerint kell eljárni, azokat más ellentétes oldali táblákban kell szerepeltetni.)

b) Tranzakcióknál:

- Bruttó adatközlés esetén BEF1_DE táblákban az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat pozitív előjellel kell megadni a megfelelő tranzakciós oszlopban, csak stornó tételeknél lehetséges negatív előjel használata.

- Nettó adatközlés esetén

· a látra szóló betéti követelések és tartozások (hitelintézeti folyószámlák, nem hitelintézet által vezetett folyószámlák) esetében (BEFK2/BEFT2_DE tábla) az állományok pozitív és negatív egyenleget is mutathatnak. A pozitív egyenleget mutató állományok (követelések) növekedését pozitív, csökkenését negatív előjellel, míg a negatív egyenleget mutató, tehát tartalmát tekintve tartozás állományok növekedését negatív, állománycsökkenését pozitív előjellel kell jelenteni.

· a többi instrumentum esetében, (BEFK2_DE, BEF3-4_DE táblák) ahol az állományok negatív egyenleget nem mutathatnak, de ugyancsak nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, a követelések és tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén: Az egyéb változások oszlopaiban pozitív és negatív előjel használata egyaránt indokolt lehet, attól függően, hogy a változást okozó hatás növekedést vagy csökkenést eredményez az állományban. Az előjel alkalmazásánál figyelembe kell venni az előző francia bekezdésben leírtakat is.

3. Az egyes táblákban jelentendő instrumentumok

BEFK1_DE tábla: Nyújtott hitelek és BEFT1_DE tábla: Felvett hitelek

A BEFK1_DE és BEFT1_DE tábla az adatszolgáltató által nyújtott, illetve felvett egyes hitel konstrukcióinak adatait tartalmazza. A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Nyújtott hitelek BEFK1_DE táblában választható
rövid nevek:
Felvett hitelek BEFT1_DE táblában választható
rövid nevek:
KHITTKonzorciális hiteltartozás
AHITTÁllamilag garantált hiteltartozás
EHITKEgyéb hitelkövetelésEHITTEgyéb hiteltartozás
REPOKRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó követelésREPOTRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
PLIZKPénzügyi lízing követelésPLIZTPénzügyi lízing tartozás
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (hosszú lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (hosszú lejárattal)

A többségi állami tulajdonú, illetve az államilag garantált hitellel rendelkező adatszolgáltatók éven túli eredeti lejáratú adósságát hitelenként kell jelenteni.

Azon adatszolgáltatóknak, akik államilag garantált hitellel rendelkeznek, illetve azon többségi állami tulajdonú adatszolgáltatóknak, akik újonnan keletkezett felvett hosszú lejáratú egyéb hitelekkel rendelkeznek, az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell tölteniük.

A hiteleket abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt.

Többdevizás ún. multicurrency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban - amelyet részletezni kell a BEFK5_DE/BEFT5_DE táblákban átsorolás ("ATSO") név használatával - és ezzel egyidejűleg a hitelt ismét fel kell venni a BEFK1_DE, vagy a BEFT1_DE táblában, az új igénybevétel szerinti devizanemben.

A rulírozó hitelek lejáratát az igénybevétel időtartama szerint - rövid vagy hosszú lejáratú hitelként - kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás a rulírozó jellegéből adódóan - a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel - hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállományt nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hiteltőke és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként kell lejelenteni.

a) Konzorciális (szindikált) hitelek (instrumentum rövid neve: "KHITT")

Konzorciális hitelfelvétele esetében a nem rezidens felektől nem rezidens fizető ügynök közreműködésével felvett teljes hitelösszeget kell jelenteni, függetlenül attól, hogy mennyi abban a rezidens és nem rezidens partner hitelnyújtók részvételi aránya.

Ha a nem rezidens főszervezőtől felvett konzorciális hitelben a fizető ügynök rezidens, akkor nem kell a felvett konzorciális hitelt jelentenie az adatszolgáltatónak, mivel azt a rezidens (fizető ügynökként résztvevő) hitelintézeti adatszolgáltató köteles jelenteni.

A felvett konzorciális hiteleket a BEFT1_DE táblában minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Az adatszolgáltatók konzorciális hitelek nyújtásában hitelnyújtóként nem vehetnek részt, ezért a BEFK1_DE táblában konzorciális hitelkövetelés ("KHITK") kód részükre nem értelmezhető, emiatt követelésekkel nem rendelkezhetnek, adatot ott nem jelenthetnek.

b) Államilag garantált hitelek (instrumentum rövid neve: "AHITT")

A táblában a nem rezidensekkel szemben keletkezett és a tárgyidőszakban fennálló állam által garantált hiteleket minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Ha a felvett hitel a kezes által átvállalt törlesztéssel szűnik meg, az állományt egyéb változásként kell jelenteni, amelyet részletezni kell a BEFT5_DE táblában kezes fizetési miatti állományváltozás "KFIZ" kód alatt.

Az államilag garantált újonnan keletkezett hitelekesetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell töltenie minden adatszolgáltatónak, aki államilag garantált hitel ("AHITT") jelentésében érintett.

c) Egyéb hitelek (instrumentum rövid neve: "EHITK" illetve "EHITT")

Az egyéb hiteleknél a lejárat figyelembe vételével kell jelenteni - a konzorciális és az államilag garantált hiteleken kívül - minden egyéb, nem rezidens partnerrel szemben fennálló nyújtott illetve felvett hitelből eredő követelést és tartozást "EHIT" instrumentum kód jelöléssel.

Nyújtott kölcsönből keletkező követelések között az "BEFK1_DE táblában" az "EHITK" kód alatt kell jelenteni az alábbiakat:

- az adatszolgáltató által nem rezidens félnek - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján -folyósított (nyújtott) hiteleket,

- a nem rezidens pénzügyi vagy nem pénzügyi vállalatokhoz, kihelyezett pénzeszközöket, betétet, letétet, (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· a nem hitelintézeti nem rezidens partnernél a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó (nem rezidens nem hitelintézeti partnerhez történt mark-to-market (betét elhelyezés miatti) követeléseket is,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt minden egyéb követelést, beleértve a megvásárolt, átvállalt - nem saját jogon keletkező - export vevőkövetelések miatt fennálló követeléseket is, és

- a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben).

Felvett kölcsönből keletkező tartozásokközötta "BEFT1_DE táblában" az EHITT kód alatt az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens partnertől - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján - felvett hiteleket,

- az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, s így az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, és a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt minden egyéb tartozást, beleértve az átvállalt - nem saját jogon keletkező - import szállítói tartozások miatt fennálló tartozásokat is,

- az adatszolgáltatónál nem rezidens partnerek által elhelyezett pénzeszközöket, letétet, (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· az adatszolgáltatóhoz nem rezidens felek által a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (az adatszolgáltatóhoz történő betét elhelyezés miatti), nem rezidens felekkel szembeni tartozásokat is,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hiteltartozásokat,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait, és

- a Világbanktól felvett hiteleket, ahol a hitel azonosításához a j) oszlopban a Világbank által megadott programszámot meg kell adni. A világbanki hitelek esetében a c) oszlopban a nem rezidens partner országának ISO kódjaként a Világbank intézményi kódját (1E) kell feltüntetni.

A többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett egyéb hosszú hiteleit hitelenként bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

Ezen a körön kívüli adatszolgáltatók felvett és nyújtott hiteleit, illetve a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók nyújtott hiteleit országonként és devizanemenkénti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

d) Repó és egyéb értékpapírral kapcsolatos hitelek (instrumentum rövid neve: "REPOK" illetve "REPOT")

Az aktív és passzív repóügylet, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat - megfelelő lejárati bontásban - a felvett illetve nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak ország és devizanem szerinti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet.

A "REPOK" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelkövetelések BEFK1_DEtáblában kell szerepeltetni:

- aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A "REPOT" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hiteltartozások BEFT1_DE táblában kell szerepeltetni:

- passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiek értelmében minden (nem rezidens partnerrel kötött) repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást jelenteni kell. A repó, sell&buy-back és értékpapír kölcsön ügyletekből eredő követelés és tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az "induló láb" a névérték, amelyet a követelések illetve tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamat lesz.

A szóban forgó értékpapír ügyleteket a jelentő letétkezelőknek az értékpapír statisztikai jelentéseikben, míg a jelentő letétkezelőkön kívüli adatszolgáltatóknak az R04 adatszolgáltatás (ERT4) táblájában is jelenteni kell. Kivételt képez ez alól, ha az ügyletben váltó szerepel csereeszközként, a váltóval kapcsolatos mozgást ugyanis a jelen adatszolgáltatás BEFK4_DE/BEFT4_DE táblákban kell jelenteni.

e) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos pénzkölcsönök (instrumentum rövid neve: "PLIZK" illetve "PLIZT")

A "PLIZK" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott kölcsön BEFK1_DEtáblában kell kimutatnia a lízingbe adónak:

- a pénzügyi lízing keretében nem rezidens félnek átadott, a részletfizetéssel értékesített eszközök utáni, szerződés szerint fennálló kölcsön követeléseket, és ehhez tartozó, részletfizetés formájában befolyt lízingdíj törlesztéseket.

A "PLIZT" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett kölcsön BEFT1_DEtáblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

- a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, és ehhez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing hiteleket minden adatszolgáltatónak devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni.

A pénzügyi lízing követelések és tartozások hosszú lejáratú kategóriaként kezelendőek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárat kódot kell feltüntetni.

A pénzügyi lízing tőkekövetelések és tartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a kamatjövedelmek között kell kimutatni, a kért részletezésben.

f) Hosszú kereskedelmi hitelek (instrumentum neve: "KERHITK" illetve "KERHITT")

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések, illetve -tartozások időszaki állományváltozást okozó tranzakcióit bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell jelenteni.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelköveteléseket, illetve -tartozásokat a BEFK3/BEFT3_DE táblákban kell kimutatni, az időszaki nettó állományváltozásokat nettó módon kell jelenteni. Részletesen lásd BEFK3/BEFT3_DE tábláknál leírtakat.

A BEFT1_DE tábla d) oszlopában a hosszú kereskedelmi hitelek esetében nem kell megadni a nem rezidens partner szektorát.

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek után nem kell jövedelemadatokat jelenteni.

BEFK2_DE tábla: Hitelintézetnél vezetett folyószámla, nem banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétek és

BEFT2_DE tábla: Nem bank által az adatszolgáltató részére vezetett folyószámla

A BEFK2_DE követelés oldali és a BEFT2_DE tartozás oldali táblában az alábbi instrumentumokra vonatkozó rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Hitelintézeti folyószámla, nem banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétekre vonatkozóan a BEFK2_DE táblában választható rövid nevek:Befektetési vállalat által vezetett folyószámlákra vonatkozóan a BEFT2_DE táblában választható rövid nevek:
BFSZLAKHitelintézetnél vezetett folyószámlák (látra szóló betétek) miatti követelés
NBFSZLAKAz adatszolgáltató részére nem rezidens nem hitelintézeti befektetési szolgáltató vállalat által vezetett folyószámla miatti követelésNBFSZLATRezidens befektetési vállalat által nem rezidensek részére vezetett folyószámla miatti tartozás
ESZLAKVállalatcsoporton belül vezetett elszámolási számlán fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás, továbbá cash-pool konstrukcióból fennálló nettó pénzkövetelés és -tartozás
LBETKHitelintézetnél lekötött bankbetét miatti követelés

a) Látra szóló betétek (folyószámlák) (instrumentum rövid neve: "BFSZLAK" )

A "BFSZLAK" instrumentum kód szerinti követelések alatt az alábbi ügyletek értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézetnél vezetett bankszámlák és le nem kötött látra szóló betétek,

- a nem rezidens hitelintézetnél vezetett marginszámlán a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétek és biztosítékok, valamint

- az adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézetnél vezetett folyószámlán felmerült egy napos felvett kölcsönök (overnight), az egyenleg túllépési hitelek (overdraft) és a folyószámlahitelek.

Az adatszolgáltató részére vezetett folyószámla követelés jellegű, ha a tárgyidőszak végi záró egyenlege pozitív, tartozás jellegű, ha a folyószámla tárgyidőszak végi záró egyenlege negatív, azaz hátralék van rajta. A folyószámlákat devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően, országonként összesítve kell jelenteni.

A folyószámlán a folyószámlahitelekből adódó negatív, és a látra szóló betétek miatti pozitív nyitó vagy záró egyenleggel rendelkező folyószámlákat - az országonkénti és devizanemenkénti bontást figyelembe véve - össze kell vonni.

A vállalatok (eszköz) követelés oldali (negatív vagy pozitív egyenleggel záró) folyószámlákon történő követelés és tartozás jellegű (jóváírás és terhelés) tranzakciói esetében nettó állományváltozásokat kell jelenteni.

A nettó állományváltozásokat mindig az állományra gyakorolt hatásuk figyelembe vételével előjelhelyesen kell megadni. A növekedést eredményező állományváltozásokat pozitív előjellel, míg a csökkenést eredményező állományváltozásokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A folyószámlák esetében a tárgyidőszak utolsó napján fennálló egyenleg alapján kell meghatározni, hogy az adott folyószámla tartozás vagy követelés jellegű. A tárgyidőszak közben történt - a napi egyenleg változását okozó - bruttó folyószámla mozgásokat, amelyek esetleg többször is előjel változást okoztak, nem kell figyelembe venni, azok nettósíthatók. A folyószámla nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciókhoz, amelyek azonos országban vezetett azonos devizanemű bankszámlák esetében összevonhatóak.

A folyószámlán történő jóváírások és terhelések után kapott illetve fizetett kamat hozzáadódik a folyószámla egyenlegéhez, és az így keletkezett megnövelt vagy csökkentett egyenleg lesz az, amit jelenteni kell.

A nyitó és záró állományoknál lehetséges - a folyószámlahitelekből adódóan - negatív előjel feltüntetése.

Amennyiben a folyószámlákon a csökkenést eredményező mozgások meghaladják a nyitó állományok összegét, abban az esetben lehetséges a záró állományoknál negatív előjel feltüntetése.

A zero-balancing keretében működő (naponta lenullázandó) bankszámlák esetében csak abban az esetben kell jelenteni a külföldi bankszámlák nyitó és záró állományait, valamint a nettó állományváltozásokat, ha tárgyidőszak elején vagy végén 0-tól eltérő állománnyal zártak a bankszámlák. (Kivételt képez, ha egyéb állományváltozás jellegű állományváltozás történt a bankszámlán).

A folyószámlákra általában nem jellemző a kamatelhatárolás, ezért a látra szóló betétek után a folyószámlán jóváírt (kapott) kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő terheléseket (fizetett) kamatokat kell jelenteni.

b) Nem bank által vezetett folyószámla (instrumentum rövid neve: "NBFSZLAK" illetve "NBFSZLAT")

A BEFK2_DE követelés oldali táblában "NBFSZLAK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a nem rezidens befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámlákat, amely alatt az alábbiak értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens nem hitelintézeti befektetési vállalkozásnál befektetési szolgáltatási tevékenység igénybevétele céljából vezetett folyószámla, amelyen letétek, biztosítékok céljára történnek pénzelhelyezések.

A BEFT2_DE tartozás oldali táblában "NBFSZLAT" névvel kell ellátni a rezidensbefektetési vállalatok által nem rezidens ügyfelek részére vezetett ügyfélszámlákat, amelyek alatt az alábbiak értendők:

- az adatszolgáltató rezidens nem hitelintézeti befektetési vállalkozás által a nem rezidens ügyfelek részére befektetési szolgáltatási tevékenység céljából vezetett ügyfélszámlákon történő letétek, biztosítékok céljára történő pénzelhelyezések.

A nem banki folyószámlákat a nem rezidens partner országának figyelembe vételévelországonkénti és devizanemenkénti bontásban a folyószámlákra vonatkozóan a jelen pont a) alpontjában foglaltak alkalmazásával kell megadni.

A befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlák jellemzően pozitív egyenleggel bírnak, de ha előfordul, hogy hátralék, tartozás lép fel rajta (számlahitel keletkezik), akkor a folyószámlák jelentési módszerével egyezően ugyanebben a táblában kell jelenteni, a jelen pont a) alpontjában ismertetett módon.

A nem rezidens befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlákon általában nem történik az elhelyezett pénzösszegek (letétek, biztosítékok) után kamatjóváírás és azesetlegesen keletkező számlahitelek miatt kamatterhelés, s nem jellemző a kamatelhatárolás. Ezért (amennyiben mégis sor kerül rá) az adatszolgáltatók részére vezetett ilyen folyószámlák egyenlege után a tárgyidőszakban a folyószámlán (jóváírt) kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő (terheléseket) fizetett kamatokat kell jelenteni. Az adatszolgáltatók által vezetett ilyen folyószámlákkal kapcsolatos tárgyidőszaki kamat terhelések és az esetleges jóváírások összegét kell csak jelenteni, azonban nettó módon, a fizetett kamatok összegét pozitív, a kapott kamatok összegét negatív előjellel kell figyelembe venni.

c) Elszámolási számla (Nem rezidens által az adatszolgáltató részére vezetett elszámolási számlákon fennálló követelések és tartozások) (instrumentum rövid neve: "ESZLAK")

Az adatszolgáltatók csak a követelés oldali BEFK2_DE táblában szerepeltethetnek adatot, tartozás oldalon a "ESZLA" kód az adatszolgáltatók esetében nem értelmezhető.

Az elszámolási számla követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni az adatszolgáltatónak a nem rezidenssel szemben fennálló, elszámolási számlán nyilvántartott nettó pénzkövetelését, illetve tartozását. Az elszámolási számla fogalmának magyarázatát lásd az e melléklet I.F.8 pontjának h) alpontjában.

A cash-pool konstrukcióból eredő követelésként illetve tartozásként kell kimutatni az adatszolgáltatónak i) mint pool-tagnak a nem rezidens pool-vezetővel szemben, vagy ii) mint pool-vezetőnek a nem rezidens pool-tagokkal szemben nyilvántartott nettó pénzkövetelését és tartozását. Az cash-pool konstrukció fogalmának magyarázatát lásd e melléklet I.F.8. pontjának i) alpontjában.

Az adatszolgáltatási kötelezettség az adatszolgáltató cash-poolba bevont belföldi bankszámlái tekintetében is fennáll, ha a pool-vezető nem rezidens. Nem kell jelenteni azt az esetet, amikor a cash-pooling az adatszolgáltató saját bankszámlái között történik! (Ez leginkább a több divízióval vagy telephellyel rendelkező vállalatoknál, az egyes divíziók illetve telephelyek nevére külön-külön megnyitott bankszámlák között fordul elő.)

A követeléseket és tartozásokat egy táblán belül, az állományváltozást okozó tranzakciókat pedig nettó módon kell jelenteni. Az állományokat és forgalmakat a nem rezidens partner országa és a számlák eredeti devizaneme szerint összesítve kell jelenteni. Tehát az ugyanazon országgal szemben ugyanazon devizanemben fennálló több elszámolási számlából, ill. cash-pool konstrukcióból eredő követeléseket és tartozásokat összevonva, nettó módon (tehát a negatív és pozitív egyenlegű számlák állományait is nettózva!) kell jelenteni.

Az elszámolási számla után a jelentési időszakban kapott illetve fizetett (a számlán jóváírt/terhelt) kamatokat, továbbá a cash-pool konstrukciókból eredő követelések és tartozások után kapott illetve fizetett kamatokat a "l" és "m" oszlopokban kell jelenteni.

d) Lekötött bankbetétek (instrumentum rövid neve: "LBETK")

Adatok csak a követelés oldali BEFK2_DE táblában szerepeltethetők.

Az BEFK2_DE követelés oldali táblában a "LBETK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a lekötött bankbetéteket, ahol - a lejárat figyelembe vételével - az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által a nem rezidens hitelintézethez éven belüli vagy túli lejáratra történt betétjellegű kihelyezésekből, pénzeszközeinek lekötéseiből származó követelést,

- az adatszolgáltató által a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseit, valamint

- az adatszolgáltató által nem rezidens hitelintézeteknél vezetett letéti, fedezeti számlákon történő pénzelhelyezések miatti követeléseket - ilyenek pl. az ún. escrow számlák -, amelyeket rövid lejáratú bankbetétként kell jelenteni.

A bankbetétek esetében a betétkihelyezéseket és azok megszűnését nettó módon (nettó állományváltozást) kell jelenteni a tranzakciók alatt.

A lekötött bankbetétek nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciók nettó állományváltozásához előjelhelyesen.

A betétkövetelések összege nem foglalja magában a kamatokat. Azokat a kamatjövedelmek között kell bruttó módon kimutatni.

BEFK3_DE tábla: Rövid kereskedelmi hitel követelés és BEFT3_DE tábla: Rövid kereskedelmi hiteltartozás

A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
BEFK3_DE táblában választható rövid nevek:BEFT3_DE táblában választható rövid nevek:
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (rövid lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (rövid lejárattal)

A kereskedelmi hitel BEFK3_DE követelés oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán (áruszállítás és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni rövid lejáratú exportköveteléseket,

- a kiszállított exportáruk miatti vevőköveteléseket, amennyiben az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére a számlát, továbbá

- a rövid lejáratra kifizetett import előleget.

A kereskedelmi hitel BEFT3_DE tartozás oldalitáblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán keletkezett (áru és szolgáltatás import miatti) szállítókkal szembeni rövid lejáratú importtartozásokat,

- azokat a beérkezett (leszállított) importáruk miatti szállítói tartozásokat, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, továbbá

- a rövid lejáratra befolyt export előlegeket.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések, illetve tartozások tárgyidőszaki változásait nettó módon kell- a lejárati bontás figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve megadni. Az ország és devizanemenkénti bontást, amennyiben más módon nem áll rendelkezésre, becslés módszerével kell meghatározni.

A rövid kereskedelmi hitelek tranzakciói esetében a nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, emiatt a tranzakcióknál pozitív és negatív előjel használata egyaránt megengedett. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése megengedett. A negatívba ment állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek típusától függetlenül: rabatt engedmény, hibás áruleszállítás miatti jóváírást is) át kell sorolni a BEFK4/BEFT4_DE (ellenkező oldali táblák) egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

Az egyenlegváltásokat az ország és devizanem szerinti összesítés után kell vizsgálni, és az összesítés után is negatív egyenleget mutató állományokat kell átsorolni a BEFK4/BEFT4_DE (ellenkező oldali) tábla egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé.

Nem megengedett azonban a vevő és szállító partnerek nettósítása, még abban az esetben sem, ha ugyanaz az ügyfél vevő és szállító partnerként is szerepel a nyilvántartásokban.

§ A BEFK3_DE kereskedelmi hitelköveteléseknél tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFT4_DE tábla egyéb rövid tartozásai közé.

§ A BEFT3_DE kereskedelmi hiteltartozásoknál tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFK4_DE tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a BEFK3/BEFT3_DE táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés, illetve -tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a BEFK4/BEFT4_DE (ellenkező oldali) táblákban a negatívba ment állományokat, pozitív irányú nettó állománynövekedésként a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás miatti kereskedelmi hitel követelés illetve -tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják vagy a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként negatív előjellel kell figyelembe venni az f) tranzakciókoszlopában.

Az export kereskedelmi hitel követelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni az f) tranzakciók oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet a g) oszlopban az egyéb változásmiatt bekövetkező változásoknál kell kimutatni.

(A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a BEFK1_DE táblában kell szerepeltetni egyéb hitelkövetelések ("EHITK") kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

A kereskedelmi hitelek esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért a kereskedelmi hitelek esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

BEFK4_DE tábla: Váltó, egyéb követelés, és egyéb vagyoni részesedések és BEFT4_DE tábla: Váltó és egyéb tartozás

A BEFK4_DE és BEFT4_DE táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni.

Követelések esetén:Tartozások esetén:
Egyéb követelés, üzletrész szerzés miatti követelés, váltókövetelés BEFK4_DE táblában választható rövid nevek:Egyéb tartozás és váltótartozás miatt BEFT4_DE táblában választható rövid nevek:
VALTKVáltókövetelésVALTTVáltótartozás
EKEgyéb követelésETEgyéb tartozás
ERESZKNem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő,10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelésERESZTAz adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos nem értékpapírban megtestesülő,
10% alatti vagyoni részesedése (pl. kft-beli részesedés) miatti tartozás

a) Váltókövetelések, illetve -tartozások (instrumentum rövid neve: "VALTK" illetve "VALTT")

A BEFK4_DE követelés oldalitáblában"VALTK"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az BEFT4_DE tartozás oldalitáblában"VALTT"instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a BEFK4_DE és BEFT4_DE táblák "Követelés" illetve "Tartozás" oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a "Kamatok" oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni, és nem az R04 adatszolgáltatás ERT értékpapír táblákban.

b) Egyéb követelések illetve -tartozások (instrumentum rövid neve: "EK" illetve "ET")

Az egyéb követelések, illetve tartozások körébe tartoznak:

- Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export illetve import miatt úton lévő tételek) Ide sorolandók pl. az alábbiak:

· Külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását,

· Értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapír mozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés és tartozás, amelyeket rövid egyéb követelésként és tartozásként kell jelenteni.

- Nem rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő "készpénzt" helyettesítő követelések, illetve tartozások.

- Lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart, szintén az egyéb rövid követelések, illetve tartozások között kell jelenteni.

- Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve tartozások esetén negatívba ment (egyenlegváltást okozó ügyleteket miatti) egyenlegek, melyek jelentésénél a BEFK3_DE, illetve BEFT3_DE tábláknál már ismertetett módon kell eljárni.

- Nemzetközi szervezetekben való, 10% alatti részesedés szerzés, amelyet hosszú lejáratú egyéb követelésként kell kimutatni.

- Valamennyi pénzügyi eszköz, amely

· sem a közvetlen befektetések, sem az értékpapír befektetések, sem a pénzügyi derivatívák között nem került kimutatásra, és

· az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Azegyéb követeléseket, illetve tartozásokat- a lejáratuk figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell megadni.

Az egyéb követelések illetve -tartozások esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

c) Nem értékpapírban megtestesülő 10% alatti vagyoni részesedés (instrumentum rövid neve: "ERESZK" és "ERESZT")

A BEFK4_DE követelés oldali táblában "ERESZK" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató 10% alatti vagyoni részesedéssel (pl: kft. üzletrésszel) rendelkezik egy nem rezidens vállalatban. Az eredeti devizanem ISO kódjaként a külföldi befektetés könyvvezetési devizanemét kell megadni, és a vagyoni részesedés minden adatát ebben a devizanemben kell jelenteni.

Amennyiben a befektetett állomány úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, akkor a változás értékét le kell jelenteni egyrészt az l) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

A részesedés szerzés céljából történő befektetések mindig hosszú lejáratúnak minősülnek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

Az ERESZK instrumentummal kapcsolatban kapott osztalékot az l) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszafizetett osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

A nemzetközi szervezetekben történő részesedés szerzéseket nem e kódon, hanem az egyéb hosszú lejáratú követelések ("EK") között kell kimutatni.

A BEFT4_DE tartozás oldali táblában "ERESZT" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos 10% alatti vagyoni részesedéssel rendelkezik. Az állományok megadásánál a saját tőke külföldi, 10% alatti tulajdonosára jutó értéket kell feltüntetni. Amennyiben a saját tőke úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, a változás értékét le kell jelenteni egyrészt a k) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

Az ERESZT instrumentummal kapcsolatban fizetett osztalékot a k) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszakapott osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

BEFK5_DE tábla: Követelések egyéb változásainak részletezése és BEFT5_DE tábla: Tartozások egyéb változásainak részletezése

A táblák egyes oszlopaiban megadandó adatok:

A BEFK5_DE tábla "a"-"d" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFK1-2-3-4_DE_táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFT5_DE tábla "a"-"j" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFT1-2-3-4_DE_táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFK5_DE táblában az "e", illetve a BEFT5_DE táblában a "k" oszlopban kell megadni az egyéb változás okát, az alábbi rövid nevek használatával:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés
ARVAKövetelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetekKFIZÁllamilag garantált hitelek esetében, ha a kezes általi fizetéssel/törlesztéssel szűnik meg vagy csökken a felvett hitel állománya

ATSO kódot kell alkalmazni pl.:

· az adatszolgáltatás egyes táblái vagy a különböző adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

· multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

HIBA kódot kell alkalmazni pl:

· előző időszaki adatszolgáltatásban tévesen vagy hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

· ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartása szerinti nyitó állomány eltér (pl: visszakönyvelés vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állományok értékétől.

A BEFK5_DE táblában az "f", illetve a BEFT5_DE táblában az "l" oszlopban kell megadni az "e", illetve "k" oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív szám is lehet, az előjeleket a BEF_DE táblák egyéb változás oszlopaival egyezően kell használni.

Követelés oldalon az "a"-"d", illetve tartozás oldalon az "a"-"j" oszlopokban megjelölt egyéb befektetés instrumentumokhoz a BEFK1-2-3-4_DE, illetve BEFT1-2-3-4_DE táblákban egy összegben megadott "egyéb változások" adatához akár több ok is tartozhat, ezért annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentumot az azonosító adataival együtt, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt. Az ugyanazon azonosítókkal jelölt (beazonosított) tételek esetében az "a"-"d", illetve "a"-"j" oszlopokban ugyanazon adatoknak kell szerepelni, csak a "e", illetve "k" oszlopban megadott egyéb változás oka és a hozzá tartozó "f", illetve "l" oszlopban megadott részösszeg térhet el.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFK1_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Nyújtott hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Követelés növekedésKövetelés csökkenésIdőszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
05.
06.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFK2_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Folyószámlák, lekötött bankbetétek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatokAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmno
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFK3_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
SorszámEgyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelés
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)
TranzakciókEgyéb változások
abcdefghi
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFK4_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb követelések, váltókövetelések és egyéb vagyoni részesedések
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaKövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névértéken)Időszaki változásokIdőszak végi záró állomány (névértéken)Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányosan járó kamatok időszak eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan járó kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb változásokTranzakciókEgyéb változások
Időszakra járó időarányos kamatAz időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmn
01.
02.
03.
04.
05.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFK5_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Követelések egyéb változásainak részletezése
SorszámRészletezendő egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid / hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaEgyéb változás okaiRészösszeg
abcdef
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFT1_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Felvett hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instru-
mentuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti deviza-
nem ISO kódja
Konzorcium-
ban résztvevő fizető ügynök neve
Hitel végső lejára-
tának dátuma
Szerző-
dés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerződés szerinti összegHitel-
azonosító
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állo-
mány
Időszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
TranzakciókEgyéb válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
ISO ország-
kódja
szektoraTartozás növe-
kedés
Tartozás csök-
kenés
Időszakra fizetendő időará-
nyos kamat
Az időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrst
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFT3_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Rövid lejáratú kereskedelmi hitelek
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat (rövid)Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozás
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állomány
TranzakciókEgyéb változások
abcdefgh
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFT4_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Egyéb tartozások, váltótartozások
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumentumaLejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partner ISO országkódjaEredeti devizanem ISO kódjaTartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állományIdőszaki változásokIdőszak végi záró állományIdőarányosan fizetendő kamatok időszaki eleji nyitó állományaIdőszaki változásokIdőarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya
Tranzak-
ciók
Egyéb változásokTranzakciókEgyéb válto-
zások
Időszakra fizetendő időarányos kamatAz időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklm
01.
02.
03.
04.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R09200

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok

BEFT5_GHI tábla

Adatok: egész devizában

Tartozások egyéb változásainak részletezése
Sor-
szám
Egyéb befektetés instrumen-
tuma
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Nem rezidens partnerEredeti devizanem ISO kódjaKonzorciumban résztvevő fizető ügynök neveHitel végső lejáratának dátumaSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegHitelazonosítóEgyéb változás okaRészösszeg
ISO országkódjaszektora
abcdefghijkl
01.
02.
nn

MNB azonosító: R09

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyéb befektetések BEF_GHI kezdetű tábláiban azon nem rezidens partnerekkel szemben fennálló vagy keletkező követeléseket és tartozásokat - hitel-, folyószámla-, betét-, kereskedelmi hitel-, váltó- vagy egyéb követelés, illetve -tartozás állományát és változását - kell szerepeltetni, amely az adatszolgáltatónak se nem a külföldi közvetlen tőkebefektetője, se nem a külföldi közvetlen tőkebefektetése, se nem a vállalatcsoportjának tagja.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltatónak a nem rezidens fióktelepével kapcsolatos ügyleteit az R02 adatszolgáltatás TBK/TBT tábláiban kell jelentenie, az adatszolgáltató nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelenthetőek.

Amennyiben időközben egy nem rezidens partner vállalatcsoporttaggá válik, vagy közte és az adatszolgáltató között időközben közvetlen részesedési viszony keletkezik és ezáltal a partner külföldi közvetlen tőkebefektetéssé válik, akkor a vele szembeni követelés és tartozás állományokat a BEF_GHI táblákból (az egyéb változások alatt) ki kell vezetni és átsorolni az R02 adatszolgáltatás TBK/TBT tábláiba.

Az adatszolgáltatásban az egyéb befektetésekből eredő követeléseket és tartozásokat külön-külön táblákban kell kimutatni. Négy tábla szolgál a követelések (BEFK1-2-3-4_GHI), és három tábla (BEFT1-3-4_GHI) a tartozások jelentésére, illetve egy-egy tábla az egyéb változások részletezésére.

2. Az adatok számbavétele

Az egyéb befektetésekből származó tartozások állományait névértéken, követelések állományait névértéken illetve könyv szerinti értéken, a forgalmakat piaci értéken kell jelenteni.

A konzorciális-, államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók hiteleit egyenként, míg a többi követelés és tartozás állományát és annak változását országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban), figyelembe véve a szóban forgó időszak minden mozgását.

A szabályok a jövedelemadatokra is irányadóak. Amennyiben a kamatok ország bontásához nem állnak rendelkezésre a pontos adatok, becsléssel kell elvégezni az ország bontást.

Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni!

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Az adatszolgáltatás több táblájában is szereplő oszlopok tartalma

A táblák azonos szerkezetben készültek, különbség csak a táblák oszlopainak számban van, mivel egyes táblák - a bennük megfigyelt instrumentum jellemzőihez igazodva - nem tartalmazzák valamennyi, az alábbiakban felsorolt oszlopot. A táblák szürke celláit nem kell kitölteni.

- Egyéb befektetések instrumentumai: Az egyes táblákban megadott rövid nevek szolgálnak az instrumentumok azonosítására.

- Lejárat: R= rövid lejárat vagy H= hosszú lejárati kódokat kell alkalmazni. A lejárati besorolást e melléklet I.F.8. pontjának j) és k) alpontjában foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

A hitelkeret megállapodások alapján nyújtott illetve felvett hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú tartozások esetében, ha a tárgynegyedévi időszakok végén, az adatszolgáltató a BEF_GHI táblákban jelentésköteles fennálló tartozás állománnyal rendelkezik, akkor az R22 adatszolgáltatás LEJ tábláit is ki kell töltenie.

- Nem rezidens partner ISO országkódja: Azon nem rezidens partner országának ISO kódját kell itt megadni, akivel szemben a követelés és tartozás fennáll. Konzorciális (szindikált) hitel esetén a nem rezidens fizető ügynöknek az országkódját kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a fizető ügynök rezidens, de a konzorciális hitel hitelnyújtásban nem rezidensek is részt vesznek, akkor a felvett konzorciális hitelt nem kell jelenteni.

- Nem rezidens partner szektora: Ezt az oszlopot csak a felvett hitelek BEFT1_GHI tartozás oldali táblája esetén kell kitölteni az alábbi kódok alkalmazásával:

Választható kódSzektor megnevezése
1Nemzetközi szervezet
2Hitelintézet
3Kormányzati szektor
4Egyéb (a fentiekben felsorolt egyikébe sem tartozó) szektor

- Eredeti devizanem ISO kódja: Azon devizakód, amelyben a követelés vagy a tartozás fennáll.

- Konzorciumban résztvevő fizető ügynök neve: Csak a BEFT1_GHI táblában a felvett konzorciális hiteleknél ("KHITT") kell kitölteni ezt az oszlopot. Rezidens fizető ügynök esetében nem kell a felvett konzorciális hitelt jelenteni.

- Hitel végső lejárata: A BEFT1_GHI tábla, felvett hitelei esetében a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni, ahol a hitelkeret szerződés szerinti végső lejáratát kell megadni (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

- Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: Csak a BEFT1_GHI tábla felvett hitelei esetében a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni. A felvett hitel szerződés vagy keretszerződésben rögzített devizanemének ISO kódját kell megadni.

- Hitel szerződés szerinti összege: A hitelszerződés teljes összege, melyet BEFT1_GHI táblában a konzorciális ("KHITT"), és az államilag garantált hitelek ("AHITT") vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb felvett hosszú hitelei ("EHITT") esetében kell kitölteni.

Amennyiben egy közös keretszerződésen belül két vagy több hitelfelvevő is lehet, akkor is a teljes keretszerződés összegét kell megadni, mivel ezen információ a hitel azonosítására szolgál.

- Hitelazonosító, amely az alábbi hosszú lejáratú felvett hitelek esetében kell kitölteni:

· Az állam és többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett hosszú lejáratú egyéb hitelei, valamint az államilag garantált hitelei esetében a R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájának c) oszlopában használt az adatszolgáltató saját adósságazonosító számát kell megadni.

· Világbanki hitelek esetében a hitelek egyedi azonosítására a Világbank által megadott programszámot kell feltüntetni.

- Követelés és Tartozás időszak elejei nyitó állományok: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie az előző időszaki záró állománnyal.

- Követelés és Tartozás, Tranzakciók: Tranzakció a táblákban szereplő instrumentummal kapcsolatosan a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések illetve tartozások növekedését és csökkenését eredményezi.

A felvett illetve nyújtott hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést, a hitelkövetelések és tartozások tranzakciós növekedéseként, a tőkésített kamatot az időarányosan járó vagy fizetendő kamatok csökkenéseként, ezen belül is az időszak folyamán kapott vagy fizetett kamatok jelentésére szolgáló oszlopokban kell jelenteni.

Követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, amennyiben a vásárlás vagy értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés forgalmi (piaci) értékét kell feltüntetni a tranzakcióknál, és a névérték illetve a forgalmi érték közti piaci árkülönbözetet az egyéb változások oszlopában kell (az árkülönbözet irányához viszonyítva) ellentétes előjellel kimutatni, amelyet az egyéb változások részletezésére szolgáló BEFK5_GHI táblában az árváltozás ("ARVA") kód alkalmazásával kell részletezni.

- Követelés és Tartozás, Egyéb változások: Minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás vagy értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, adósság kezes fizetése miatti megszűnése.

Az egyéb változás okait a követelések esetében a BEFK5_GHI táblában, a tartozások esetében a BEFT5_GHI táblában kell részletezni.

- Követelés és Tartozás időszak végi záró állományai: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni névértéken, amelynek összegszerűleg meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

- Követelések időszak végi záró állományai könyv szerinti értéken: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni - az adott instrumentum országonkénti és devizanemenkénti összesítésének megfelelően - könyv szerinti értéken eredeti devizanemben. A könyv szerinti érték eltérhet a záró állomány névértékétől nem csak a követelés megvásárlása vagy értékesítése esetén, hanem pl: ha az adott instrumentumra értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számoltak el. Az értékvesztést és visszaírást nem kell külön jelenteni, csak a könyv szerinti érték összegében kell kimutatni.

Az instrumentumokhoz - hitelek, repó, pénzügyi lízing ügyletekhez, bankbetétekhez - kapcsolódó jövedelemadatok esetében az elhatárolt kamatokra vonatkozóan az alábbi oszlopokat - kétoldalas forgalom szerint a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését is megadva - bruttó módon kell kitölteni a jelentendő instrumentum ország és devizanem szerinti bontásának megfelelő tagolásban.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak elejei nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett járó vagy fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

- Tranzakciók, Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: : A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó vagy fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó vagy fizetendő kamat = időarányosan járó vagy fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott vagy fizetett kamatok (-) egyéb változások.

- Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott és fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott és fizetett kamatokat kell megadni, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

- Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamatkövetelések leírását, kamattartozások elengedését.

- Időarányosan járó és fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó és fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra járó és fizetendő kamatok - az időszakon belül kapott és fizetett kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

Kivételt képeznek a folyószámlák, ahol a kapott vagy fizetett kamatokat kell jelenteni, továbbá a kereskedelmi hitelek, egyéb követelések illetve -tartozások, egyéb vagyoni részesedések után nem kell jövedelemadatokat szerepeltetni, mivel ezen ügyletek esetében általában nem történik kamatelszámolás.

2. Előjelek használata

a) Állományok esetében: A nyitó és záró állományokat pozitív előjellel kell megadni a követelések és tartozások tábláiban, kivéve a látra szóló betéti követeléseket (hitelintézeti folyószámlák, nem banknál vezetett folyószámlák), ahol a folyószámlahitel (overdraft) miatt megengedett a negatív előjel használata, amennyiben az overdraft összege meghaladja a látra szóló betéti követelések összegét. (A negatívba fordult kereskedelmi hitel állományok esetében az adott instrumentumra vonatkozóan leírtak szerint kell eljárni, azokat más ellentétes oldali táblákban kell szerepeltetni.)

b) Tranzakcióknál:

- Bruttó adatközlés esetén BEF1_GHI táblákban az állományt növelő, illetve csökkentő tranzakciókat pozitív előjellel kell megadni a megfelelő tranzakciós oszlopban, csak stornó tételeknél lehetséges negatív előjel használata.

- Nettó adatközlés esetén

· a látra szóló betéti követelések (hitelintézeti folyószámlák, nem banknál vezetett folyószámlák) esetében (BEFK2_GHI tábla) az állományok pozitív és negatív egyenleget is mutathatnak. A pozitív egyenleget mutató állományok (követelések) növekedését pozitív, csökkenését negatív előjellel, míg a negatív egyenleget mutató, tehát tartalmát tekintve tartozás állományok növekedését negatív, állománycsökkenését pozitív előjellel kell jelenteni.

· a többi instrumentum esetében, (BEFK2_GHI, BEF3-4_GHI táblák) ahol az állományok negatív egyenleget nem mutathatnak, de ugyancsak nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, a követelések/tartozások állománynövekedéseit pozitív előjellel, míg állománycsökkenéseit negatív előjellel kell jelenteni.

c) Egyéb változások esetén: Az egyéb változások oszlopaiban pozitív és negatív előjel használata egyaránt indokolt lehet, attól függően, hogy a változást okozó hatás növekedést vagy csökkenést eredményez az állományban. Az előjel alkalmazásánál figyelembe kell venni az előző francia bekezdésben leírtakat is.

3. Az egyes táblákban jelentendő instrumentumok

BEFK1_GHI tábla: Nyújtott hitelek és BEFT1_GHI tábla: Felvett hitelek

A BEFK1_GHI és BEFT1_GHI tábla az adatszolgáltató által nyújtott, illetve felvett egyes hitel konstrukcióinak adatait tartalmazza. A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Nyújtott hitelek BEFK1_GHI táblában választható rövid nevek:Felvett hitelek BEFT1_GHI táblában választható rövid nevek:
KHITTKonzorciális hiteltartozás
AHITTÁllamilag garantált hiteltartozás
EHITKEgyéb hitelkövetelésEHITTEgyéb hiteltartozás
REPOKRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó követelésREPOTRepó és értékpapír kölcsön ügyletből származó tartozás
PLIZTPénzügyi lízing tartozás
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (hosszú lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (hosszú lejárattal)

Az állam vagy a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók illetve az államilag garantált hitellel rendelkező adatszolgáltatók éven túli eredeti lejáratú adósságát hitelenként kell jelenteni. Az állami szektor hiteleiről akkor beszélünk, ha a hitelfelvevő:

- a központi kormányzat és a többségi tulajdonukban lévő intézmények,

- megyei és helyi önkormányzatok és ezek intézményei.

Az államilag garantált hitelek, illetve a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók újonnan keletkezett felvett hosszú lejáratú egyéb hitelei esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell tölteni.

A hiteleket abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették a nem rezidens partnerrel szembeni követelés és tartozás állományt.

Többdevizás ún. multicurrency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Amikor az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre, akkor az igénybevett devizanemben ki kell vezetni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban - amelyet részletezni kell a BEFK5_GHI/BEFT5_GHI táblákban átsorolás ("ATSO") név használatával - és ismét fel kell venni az új igénybevétel szerinti devizanemben a hitelt.

A rulírozó hitelek lejáratát az igénybevétel időtartama szerint - rövid vagy hosszú lejáratú hitelként - kell jelenteni.

Amennyiben a hiteltartozás a rulírozó jellegéből adódóan - a fennálló tartozásnál magasabb összegű hiteltörlesztéssel - hitelköveteléssé, illetve a hitelkövetelés tartozássá fordul át a tárgyidőszak végére, úgy az eredeti hitelállományt nullára kell kifuttatni, és az új (ellenkező irányú) hiteltőke és kamatrészt az ellenkező iránynak megfelelően a követelés vagy tartozás táblában új hitelként kell lejelenteni.

a) Konzorciális (szindikált) hitelek (instrumentum rövid neve: "KHITT")

Konzorciális hitel felvétele esetében a nem rezidens felektől nem rezidens fizető ügynök közreműködésével felvett teljes hitelösszeget kell jelenteni, függetlenül attól, hogy mennyi abban a rezidens és nem rezidens partner hitelnyújtók részvételi aránya.

Ha a nem rezidens főszervezőtől felvett konzorciális hitelben a fizető ügynök rezidens, akkor nem kell a felvett konzorciális hitelt jelentenie az adatszolgáltatónak, mivel azt a rezidens (fizető ügynökként résztvevő) hitelintézeti adatszolgáltató köteles jelenteni.

A felvett konzorciális hiteleket a BEFT1_GHI táblában minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Az adatszolgáltatók konzorciális hitelek nyújtásában hitelnyújtóként nem vehetnek részt, ezért a BEFK1_GHI táblában konzorciális hitelkövetelés ("KHITK") kód részükre nem értelmezhető, emiatt követelésekkel nem rendelkezhetnek, adatot ott nem jelenthetnek.

b) Államilag garantált hitelek (instrumentum rövid neve: "AHITT")

A táblában a nem rezidensekkel szemben keletkezett és a tárgyidőszakban fennálló állam által garantált hiteleket minden adatszolgáltatónak hitelenként, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban hitelfelvétel történik és még adott tárgyidőszakon belül le is zárul az ügylet.

Ha a felvett hitel a kezes által átvállalt törlesztéssel szűnik meg, az állományt egyéb változásként kell jelenteni, amelyet részletezni kell a BEFT5_GHI táblában kezes fizetési miatti állományváltozás ("KFIZ") kód alatt.

Az államilag garantált újonnan keletkezett hitelek esetében az R24 adatszolgáltatás BEFT6 tábláját és az R28 adatszolgáltatás BEFT10 tábláját is ki kell töltenie minden adatszolgáltatónak, aki államilag garantált hitel ("AHITT") jelentésében érintett.

c) Egyéb hitelek (instrumentum rövid neve: "EHITK" illetve "EHITT")

Az egyéb hiteleknél a lejárat figyelembe vételével kell jelenteni - a konzorciális és az államilag garantált hiteleken kívül - minden egyéb, nem rezidens partnerrel szemben fennálló nyújtott illetve felvett hitelből eredő követelést és tartozást "EHIT" instrumentum kód jelöléssel.

Nyújtott kölcsönből keletkező követelések között a "BEFK1_GHI táblában" az EHITK kód alatt kell jelenteni az alábbiakat:

- az adatszolgáltató által nem rezidens félnek - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján -folyósított (nyújtott) hiteleket,

- a nem rezidens nem pénzügyi vállalatokhoz, kihelyezett pénzeszközöket, betétet, letétet (depositot), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· a nem hitelintézeti nem rezidens partnernél a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens nem hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseket is,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hitelköveteléseket,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő követeléseit,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) megvásárolt, átvállalt minden egyéb követelést, beleértve a megvásárolt, átvállalt - nem saját jogon keletkező - export vevőkövetelések miatt fennálló követeléseket is, és

- a más hitelnyújtó által nem rezidens részére nyújtott azon hiteleket, amelyeket a hitelnyújtó nyílt engedményezés keretében az adatszolgáltatóra engedményezett át (amiből kifolyólag az adatszolgáltatónak áll fenn hitelkövetelése a nem rezidenssel szemben).

Felvett kölcsönből keletkező tartozások között a "BEFT1_GHI táblában" az EHITT kód alatt az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által nem rezidens partnertől - kölcsönszerződés vagy hitel megállapodás alapján - felvett hiteleket,

- az adatszolgáltató által felvett azon hiteleket, amelyeket az eredeti hitelszerződés szerinti hitelnyújtó nyílt engedményezéssel valamely nem rezidens partnere részére engedményezett át, s így az adatszolgáltatónak e nem rezidenssel szemben áll fenn hiteltartozása,

- a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt hiteltartozásokat, és a nem rezidens partnerekkel szemben fennálló (rezidens vagy nem rezidens felektől) átvállalt minden egyéb tartozást, beleértve az átvállalt - nem saját jogon keletkező - import szállítói tartozások miatt fennálló tartozásokat is,

- az adatszolgáltatónál nem rezidens partnerek által elhelyezett pénzeszközöket, letétet (deposit), amelyekhez az adatszolgáltató nem rendelkezik hitel megállapodással, ideértve

· a nem rezidens felek által az adatszolgáltatóhoz elhelyezett, futures ügyletekhez kapcsolódó letétet és biztosítékot, valamint

· a derivatív ügyletek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (az adatszolgáltatóhoz történt betét elhelyezések miatti), nem rezidens felekkel szembeni tartozásokat is,

- a vevőkövetelések előfinanszíroztatásából adódóan nem rezidensekkel szemben fennálló hiteltartozásokat,

- a faktoring (rövidlejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait,

- a forfeting (közép- vagy hosszú lejáratú) ügyletekkel kapcsolatosan az adatszolgáltatónak a nem rezidens féllel szemben felmerülő tartozásait, és

- a Világbanktól felvett hiteleket, ahol a hitel azonosításához a j) oszlopban a Világbank által megadott programszámot meg kell adni. A világbanki hitelek esetében a c) oszlopban a nem rezidens partner országának ISO kódjaként a Világbank intézményi kódját (1E) kell feltüntetni.

Az állam és a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók felvett egyéb hosszú hiteleit hitelenként bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

A nyújtott hitelek esetében a hiteleket országonként és devizanemenkénti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés állományok növekedését és csökkenését) kell jelenteni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és szűnik is meg egy hitelügylet.

d) Repó és egyéb értékpapírral kapcsolatos hitelek (instrumentum rövid neve: "REPOK" illetve "REPOT")

Az aktív és passzív repóügylet, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletekkel kapcsolatosan keletkező, nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat - megfelelő lejárati bontásban - a felvett illetve nyújtott hitelek tábláiban kell kimutatni.

Az ügyleteket minden adatszolgáltatónak ország és devizanem szerinti összesítésben, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni, figyelembe véve azokat a tranzakciókat is, amikor tárgyidőszakban keletkezik és még az adott tárgyidőszakon belül meg is szűnik az ügylet.

A "REPOK" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi követeléseket a nyújtott hitelkövetelések BEFK1_GHI táblában kell szerepeltetni:

- aktív repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárából adódóan fennálló követelést, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést.

A "REPOT" repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletek során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett hiteltartozások BEFT1_GHI táblában kell szerepeltetni:

- passzív repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árából származó tartozást, és

- az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló tartozást.

A fentiek értelmében minden (nem rezidens partnerrel kötött) repó, sell&buy-back és értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelést és tartozást ki kell mutatni. Az repó, sell&buy-back és értékpapír kölcsön ügyletekből eredő követelés illetve tartozások tranzakcióinál nem a papír, hanem az aktív vagy passzív repó (mint nyújtott vagy felvett hitel) névértékét kell jelenteni. Az "induló láb" a névérték, amelyet a követelések és tartozások tranzakcióinál kell feltüntetni és az ügylet eredménye (induló láb és záró láb különbözete) kamat lesz.

A szóban forgó értékpapír ügyleteket a jelentő letétkezelőknek az értékpapír statisztikai jelentéseikben, míg a jelentő letétkezelőkön kívüli adatszolgáltatóknak az R04 adatszolgáltatás (ERT4) táblájában is jelenteni kell. Kivételt képez ez alól, ha az ügyletben váltó szerepel csereeszközként, a váltóval kapcsolatos mozgást ugyanis a jelen adatszolgáltatás (BEFK4_GHI és BEFT4_GHI) táblákban kell jelenteni.

e) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos pénzkölcsönök (instrumentum rövid neve: "PLIZT")

A "PLIZT" pénzügyi lízing ügylet során keletkezett alábbi tartozásokat a felvett kölcsön BEFT1_GHI táblában kell kimutatnia a lízingbe vevőnek:

- a pénzügyi lízingbe vett eszköz nem rezidens lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, és az ehhez tartozó részletfizetés formájában kifizetett lízingdíj törlesztéseket.

A pénzügyi lízing hiteleket minden adatszolgáltatónak devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve, bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a tartozás állományok növekedését és csökkenését) kell megadni.

A pénzügyi lízing tartozások hosszú lejáratú kategóriaként kezelendőek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárat kódot kell feltüntetni.

A pénzügyi lízing tőketartozások összege nem foglalhatja magában a kamatokat. Azokat a kamatok között kell kimutatni, a kért részletezésben.

f) Hosszú kereskedelmi hitelek (instrumentum neve: "KERHITK" illetve "KERHITT")

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések illetve -tartozások időszaki állományváltozást okozó tranzakcióit bruttó módon (kétoldalas forgalom szerint, azaz a követelés és tartozás állományok növekedését és csökkenését) devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell jelenteni.

A rövid lejáratú kereskedelmi hitelköveteléseket illetve -tartozásokat a BEFK3/BEFT3_GHI táblákban kell kimutatni, ahol az időszaki állományváltozásokat nettó módon kell jelenteni. Részletesen lásd BEFK3/BEFT3_GHI tábláknál leírtakat.

A BEFT1_GHI tábla d) oszlopában a hosszú kereskedelmi hitelek esetében nem kell megadni a nem rezidens partner szektorát.

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek után nem kell jövedelemadatokat jelenteni.

BEFK2_GHI tábla: hitelintézetnél vezetett folyószámla, nem-banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétek

Az BEFK2_GHI követelés oldali táblában az alábbi instrumentumokra vonatkozó rövid nevet kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
Hitelintézeti folyószámla, nem banknál vezetett folyószámla, lekötött bankbetétekre vonatkozóan a BEFK2_GHI táblában választható rövid nevek:
BFSZLAKHitelintézetnél vezetett folyószámlák (látra szóló betétek) miatti követelés
NBFSZLAKAz adatszolgáltató részére nem rezidens nem hitelintézeti befektetési szolgáltató vállalat által vezetett folyószámla miatti követelés
LBETKHitelintézetnél lekötött bankbetét miatti követelés

a) Látra szóló betétek (folyószámlák) (instrumentum rövid neve: "BFSZLAK" )

A "BFSZLAK" instrumentum kód szerinti követelések alatt az alábbi ügyletek értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézetnél vezetett bankszámlák és le nem kötött látra szóló betétek,

- a nem rezidens hitelintézetnél vezetett marginszámlán a futures ügyletekhez kapcsolódóan elhelyezett letétek és biztosítékok, valamint

- az adatszolgáltató részére nem rezidens hitelintézetnél vezetett folyószámlán felmerült egy napos felvett kölcsönök (overnight), az egyenleg túllépési hitelek (overdraft) és a folyószámlahitelek.

Az adatszolgáltató részére vezetett folyószámla követelés jellegű, ha a tárgyidőszak végi záró egyenlege pozitív, tartozás jellegű, ha a folyószámla tárgyidőszak végi záró egyenlege negatív, azaz hátralék van rajta. A folyószámlákat devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően, országonként összesítve kell jelenteni.

A folyószámlán a folyószámlahitelekből adódó negatív, és a látra szóló betétek miatti pozitív nyitó vagy záró egyenleggel rendelkező folyószámlákat - az országonkénti és devizanemenkénti bontást figyelembe véve - össze kell vonni.

Az adatszolgáltató (eszköz) követelés oldali (negatív vagy pozitív egyenleggel záró) folyószámlákon történő követelés és tartozás jellegű (jóváírás és terhelés) tranzakciói esetében nettó állományváltozásokat kell jelenteni. A nettó állományváltozásokat mindig az állományra gyakorolt hatásuk figyelembe vételével előjelhelyesen kell megadni. A növekedést eredményező állományváltozásokat pozitív előjellel, míg a csökkenést eredményező állományváltozásokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A folyószámlák esetében a tárgyidőszak utolsó napján fennálló egyenleg alapján kell meghatározni, hogy az adott folyószámla tartozás vagy követelés jellegű. A tárgyidőszak közben történt - a napi egyenleg változását okozó - bruttó folyószámla mozgásokat, amelyek esetleg többször is előjel változást okoztak, nem kell figyelembe venni, azok nettósíthatók. A folyószámla nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciókhoz, amelyek azonos országban vezetett azonos devizanemű bankszámlák esetében összevonhatóak az alábbiak szerint:

A folyószámlán történő jóváírások és terhelések után kapott illetve fizetett kamat hozzáadódik a folyószámla egyenlegéhez, és az így keletkezett megnövelt vagy csökkentett egyenleg lesz az, amit jelenteni kell. A nyitó és záró állományoknál lehetséges - a folyószámlahitelekből adódóan - negatív előjel feltüntetése.

Amennyiben a folyószámlákon a csökkenést eredményező mozgások meghaladják a nyitó állományok összegét, abban az esetben lehetséges a záró állományoknál negatív előjel feltüntetése.

A zero-balancing keretében működő (naponta lenullázandó) bankszámlák esetében csak abban az esetben kell jelenteni a külföldi bankszámlák nyitó és záró állományait, valamint a nettó állományváltozásokat, ha tárgyidőszak elején vagy végén 0-tól eltérő állománnyal nyitottak vagy zártak a bankszámlák. (Kivételt képez, ha egyéb állományváltozás jellegű állományváltozás történt a bankszámlán).

A folyószámlákra általában nem jellemző a kamatelhatárolás, ezért a látra szóló betétek után a folyószámlán jóváírt, kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő terheléseket, fizetett kamatokat kell jelenteni.

b) Nem bank által az adatszolgáltató részére vezetett folyószámlák (instrumentum rövid neve: "NBFSZLAK")

A BEFK2_GHI követelés oldali táblában "NBFSZLAK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a nem rezidens befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámlákat, amely alatt az alábbiak értendők:

- az adatszolgáltató részére nem rezidens nem hitelintézeti befektetési vállalkozásnál befektetési szolgáltatási tevékenység igénybevétele céljából vezetett folyószámla, amelyen letétek, biztosítékok céljára történnek pénzelhelyezések.

A nem banki folyószámlákat a nem rezidens partner országának figyelembe vételével országonkénti és devizanemenkénti bontásban a folyószámlákra vonatkozóan a jelen pont a) alpontjában foglaltak alkalmazásával kell megadni.

A befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlák jellemzően pozitív egyenleggel bírnak, de ha előfordul, hogy hátralék, tartozás lép fel rajta (számlahitel keletkezik), akkor a folyószámlák jelentési módszerével egyezően ugyanebben a táblában kell jelenteni, a jelen pont a) alpontjában ismertetett módon.

A nem rezidens befektetési szolgáltatók által vezetett folyószámlákon általában nem történik az elhelyezett pénzösszegek (letétek, biztosítékok) után kamatjóváírás és az esetlegesen keletkező számlahitelek miatt kamatterhelés, s nem jellemző a kamatelhatárolás. Ezért (amennyiben mégis sor kerül rá) csak e folyószámlák egyenlege után a tárgyidőszakban a folyószámlán (jóváírt) kapott kamatokat, illetve a folyószámlahitelek következtében a folyószámlán megjelenő (terheléseket) fizetett kamatokat kell jelenteni.

c) Lekötött bankbetétek (instrumentum rövid neve: "LBETK")

Adatok csak a követelés oldali BEFK2_GHI táblában szerepeltethetők.

Az BEFK2_GHI követelés oldali táblában a "LBETK" instrumentum rövid névvel kell ellátni a lekötött bankbetéteket, ahol - a lejárat figyelembe vételével - az alábbiakat kell kimutatni:

- az adatszolgáltató által a nem rezidens hitelintézethez éven belüli vagy túli lejáratra történt betétjellegű kihelyezésekből, pénzeszközeinek lekötéseiből származó követelést,

- az adatszolgáltató által a derivatív ügyetek kiértékeléséhez kapcsolódó mark-to-market (nem rezidens hitelintézeti partnerhez történt betét elhelyezés miatti) követeléseit, valamint

- az adatszolgáltató által nem rezidens hitelintézeteknél vezetett letéti, fedezeti számlákon történő pénzelhelyezések miatti követeléseket - ilyenek pl. az ún. escrow számlák -, amelyeket rövid lejáratú bankbetétként kell jelenteni.

A bankbetétek esetében a betétkihelyezéseket és azok megszűnését nettó módon (nettó állományváltozást) kell jelenteni a tranzakciók alatt.

A lekötött bankbetétek nyitó és záró állománya közti különbözetekből adódó - attól függően, hogy növekedést vagy csökkenést eredményeztek az összesített nettó változások - összesített eltéréseket kell beállítani a tranzakciók nettó állományváltozásához előjelhelyesen.

A betétkövetelések összege nem foglalja magában a kamatokat. Azokat a kamatjövedelmek között kell bruttó módon kimutatni.

BEFK3_GHI tábla: Rövid kereskedelmi hitelkövetelés és BEFT3_GHI tábla: Rövid kereskedelmi hiteltartozás

A táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni:

Követelések esetébenTartozások esetében
BEFK3_GHI táblában választható rövid nevek:BEFT3_GHI táblában választható rövid nevek:
KERHITKKereskedelmi hitelkövetelés (rövid lejárattal)KERHITTKereskedelmi hiteltartozás (rövid lejárattal)

A kereskedelmi hitel BEFK3_GHI követelés oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán (áruszállítás és szolgáltatás nyújtása nyomán) keletkezett, vevőkkel szembeni rövid lejáratú exportköveteléseket,

- a kiszállított exportáruk miatti vevőköveteléseket, amennyiben az adatszolgáltató még nem bocsátotta ki a vevő részére a számlát, továbbá

- a rövid lejáratra kifizetett import előlegeket.

A kereskedelmi hitel BEFT3_GHI tartozás oldali táblában jelenteni kell:

- az adatszolgáltató saját jogán keletkezett (áru és szolgáltatás import miatti) szállítókkal szembeni rövidlejáratú tartozásokat,

- azokat a beérkezett (leszállított) importáruk miatti szállítói tartozásokat, amelyekhez az adatszolgáltató még nem rendelkezik szállító által kibocsátott számlával, továbbá

- a rövid lejáratra befolyt export előlegeket.

A hosszú lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések, illetve -tartozások esetében alkalmazott eljárással szemben a rövid lejáratú kereskedelmi hitelkövetelések és tartozások tárgyidőszaki változásait nettó módon kell - a fentiekben ismertetett lejárati bontás figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve megadni. Az ország és devizanemenkénti bontást, amennyiben más módon nem áll rendelkezésre, becslés módszerével kell meghatározni.

A rövid kereskedelmi hitelek tranzakciói esetében a nettó állományváltozásokat kell szerepeltetni, emiatt a tranzakcióknál pozitív és negatív előjel használata egyaránt megengedett. A tárgyidőszaki állománynövekedést pozitív előjellel, míg az állománycsökkenést negatív előjellel kell megadni.

A kereskedelmi hitelek nyitó és záró állományainál csak pozitív állományok szerepeltetése megengedett. A negatívba ment állományokat (egyenlegváltozást okozó ügyletek típusától függetlenül: rabatt, engedmény, hibás áruleszállítás miatti jóváírást is) át kell sorolni a BEFK4/BEFT4_GHI (ellenkező oldali táblák) egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé az alábbiak szerint:

Az egyenlegváltásokat az ország és devizanem szerinti összesítés után kell vizsgálni, és az összesítés után is negatív egyenleget mutató állományokat kell átsorolni a BEFK4/BEFT4_GHI (ellenkező oldali) tábla egyéb rövid követelései illetve tartozásai közé.

Nem megengedett azonban a vevő és szállító partnerek nettósítása, még abban az esetben sem, ha ugyanaz az ügyfél vevő és szállító partnerként is szerepel a nyilvántartásokban.

- A BEFK3_GHI kereskedelmi hitelköveteléseknél tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFT4_GHI tábla egyéb rövid tartozásai közé.

- A BEFT3_GHI kereskedelmi hiteltartozásoknál tárgyidőszak végén fennálló nyitott (rendezetlen) negatívba ment állományokat át kell sorolni a BEFK4_GHI tábla egyéb rövid követelései közé.

Az átsorolás előtt a BEFK3/BEFT3_GHI táblákban a kereskedelmi hitelkövetelés, illetve-tartozás állományokat a tranzakciók oszlopában 0-ra ki kell futtatni a tárgyidőszaki jelentésben, és csak azután lehet a BEFK4/BEFT4_GHI (ellenkező oldali) táblákban a negatívba ment állományokat, pozitív irányú nettó állománynövekedésként a tranzakciók oszlopában 0 állományról indítva felvenni.

A szerződéstől való elállás, téves utalás miatti kereskedelmi hitel követelés illetve tartozás megszűnését (az import előleget visszautalják vagy a kapott export előleget visszafizetik) stornó tételként - negatív előjellel kell figyelembe venni az f) tranzakciók oszlopában.

Az export kereskedelmi hitel követelés értékesítése esetén, amennyiben az értékesítés tényleges ellenértéke eltér a névértéktől, akkor a követelés ellenértékét kell feltüntetni az f) tranzakciók oszlopában, és a névérték illetve az ellenérték közti különbözetet a g) oszlopban az egyéb változás miatt bekövetkező változásoknál kell kimutatni.

(A megvásárolt, eredetileg exportból származó, nem rezidenssel szembeni követeléseket nem itt, hanem a BEFK1_GHI táblában kell szerepeltetni egyéb hitelkövetelés ("EHITK") kód alatt, az ott leírtak figyelembe vételével.)

A kereskedelmi hitelek esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért a kereskedelmi hitelek esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

BEFK4_GHI tábla: Váltó, egyéb követelés, és egyéb vagyoni részesedések és

BEFT4_GHI tábla: Váltó és egyéb tartozás

A BEFK4_GHI és BEFT4_GHI táblákban az alábbi instrumentum rövid neveket kell alkalmazni.

Követelések esetébenTartozások esetében
Egyéb követelés, üzletrész szerzés miatti követelés, váltókövetelés BEFK4_GHI táblában választható rövid nevek:Egyéb tartozás, váltótartozás BEFT4_GHI táblában választható rövid nevek:
VALTKVáltókövetelésVALTTVáltótartozás
EKEgyéb követelésETEgyéb tartozás
ERESZKNem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő 10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelésERESZTAz adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedése (pl. kft-beli részesedés) miatti tartozás

a) Váltókövetelések, illetve -tartozások (instrumentum rövid neve: "VALTK" illetve "VALTT")

A BEFK4_GHI követelés oldali táblában "VALTK" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni a kapott váltóból eredő, nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseket, függetlenül attól, hogy a váltó milyen statisztikai státuszú (rezidens vagy nem rezidens) partnertől, és milyen módon került az adatszolgáltató birtokába (pl. leszállított áru, nyújtott szolgáltatás vagy kölcsönbe adott összeg ellenében kapta, vagy leszámítolta).

Az BEFT4_GHI tartozás oldali táblában "VALTT" instrumentum kóddal ellátva kell jelenteni az adatszolgáltató által nem rezidens partner részére kiállított váltóból eredő tartozásokat, függetlenül attól, hogy a váltót milyen tartozás (pl. igénybe vett áruszállítás vagy szolgáltatás, vagy kölcsönbe kapott összeg) ellenében bocsátották ki.

Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, akkor a BEFK4_GHI és BEFT4_GHI táblák "Követelés" illetve "Tartozás" oszlopaiban a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni, ugyanakkor a "Kamatok" oszlopaiban kell jelenteni a váltókamatot.

Ha egy váltó egy repóügyletben csereeszközként szerepel, akkor a váltóval kapcsolatos mozgásokat szintén e táblákban kell jelenteni, és nem az R04 adatszolgáltatás ERT értékpapír táblákban.

b) Egyéb követelések, illetve tartozások (instrumentum rövid neve: "EK" illetve "ET")

Az egyéb követelések, illetve tartozások körébe tartoznak:

- Úton lévő tételek (ahol az adott eszközben történő növekedés és csökkenés időben eltér a pénzügyi teljesítéstől, kivéve az áru és szolgáltatás export vagy import miatt úton lévő tételek) Ide sorolandók pl. az alábbiak:

· Külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását.

· Értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapír mozgástól. A táblában e tételek abban az esetben jelennek meg, ha az eltérés miatt a tárgyidőszak végén áll fenn az ebből keletkező követelés vagy tartozás, amelyeket rövid egyéb követelésként illetve tartozásként kell jelenteni.

· Magyarország EU tagságából eredő, várható befizetések miatti kötelezettségek pénzügyi teljesítése, amennyiben eltér az befizetések esedékességtől

- Nem -rezidens felekkel szembeni, csekk formájában megjelenő "készpénzt" helyettesítő követelések, illetve tartozások.

- Lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart. Ezen tételeket szintén az egyéb rövid követelések, illetve tartozások között kell jelenteni.

- Az EU támogatások, melyeket a magyar kormány utólagos refinanszírozás révén az EU utalását megelőzően megelőlegez az igénylőknek. Ezen tételeket - az EU-val szembeni - egyéb rövid lejáratú követelésként kell kimutatni.

Az előző ponthoz kapcsolódóan a támogatást igénylő által jogtalanul igényelt, de már részére kifizetett EU-s támogatásokat - az EU-val szemben fennálló - egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni.

- Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve tartozások esetén negatívba ment (egyenlegváltást okozó ügyleteket miatti) egyenlegeket itt kell jelenteni. Ezen tételek jelentésénél a BEFK3_GHI, illetve BEFT3_GHI tábláknál már ismertetett módon kell eljárni.

- Nemzetközi szervezetekben való 10% alatti részesedés szerzés, amelyet hosszú lejáratú egyéb követelésként kell kimutatni.

- Valamennyi pénzügyi eszköz, amely

· sem a közvetlen befektetések, sem az értékpapír befektetések, sem a pénzügyi derivatívák között nem került kimutatásra, és

· az egyéb befektetésekhez tartozó követelések vagy tartozások fentiekben ismertetett instrumentumai egyikéhez sem sorolható.

Az egyéb követeléseket, illetve tartozásokat - a lejáratuk figyelembe vételével - devizanemenként és a nem rezidens partner országának megfelelően országonként összesítve kell megadni.

Az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem jellemző az ügyletek utáni kamatjövedelmek elszámolása, ezért az egyéb követelések, illetve tartozások esetében nem kell kamatjövedelmeket jelenteni.

c) Nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (instrumentum rövid neve: "ERESZK" és "ERESZT")

A BEFK4_GHI követelés oldali táblában "ERESZK" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató 10% alatti vagyoni részesedéssel (pl: kft. üzletrész) rendelkezik egy nem rezidens vállalatban. Az eredeti devizanem ISO kódjaként a külföldi befektetés könyvvezetési devizanemét kell megadni, és a vagyoni részesedés minden adatát ebben a devizanemben kell jelenteni.

Amennyiben a befektetett állomány úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, akkor a változás értékét le kell jelenteni egyrészt az l) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

A részesedés szerzés céljából történő befektetések mindig hosszú lejáratúnak minősülnek, ezért a b) oszlopban "H" hosszú lejárati kódot kell feltüntetni.

Az ERESZK instrumentummal kapcsolatban kapott osztalékot az l) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszafizetett osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

A nemzetközi szervezetekben történő részesedés szerzéseket nem e kódon, hanem az egyéb hosszú lejáratú követelések ("EK") között kell kimutatni.

A BEFT4_GHI tartozás oldali táblában "ERESZT" kódot kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos 10% alatti vagyoni részesedéssel rendelkezik. Az állományok megadásánál a saját tőke külföldi, 10% alatti tulajdonosára jutó értéket kell feltüntetni. Amennyiben a saját tőke úgy nőtt, hogy nem történt pénzmozgás, hanem a nyereséget forgatták vissza, a változás értékét le kell jelenteni egyrészt a k) oszlopban (mintha osztalék fizetés történt volna), másrészt az f) oszlopban tranzakcióként (mintha pótlólagos tőkebefizetés történt volna).

Az ERESZT instrumentummal kapcsolatban fizetett osztalékot a k) oszlopban + előjellel, az esetlegesen visszakapott osztalékelőleget - előjellel kell szerepeltetni, a jövedelmekre vonatkozó egyéb oszlopokat nem kell kitölteni.

BEFK5_GHI tábla: Követelések egyéb változásainak részletezése és

BEFT5_GHI tábla: Tartozások egyéb változásainak részletezése

A táblák egyes oszlopaiban megadandó adatok:

A BEFK5_GHI tábla "a"-"d" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFK1-2-3-4_GHI táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFT5_GHI tábla "a"-"j" oszlopában megadott azonosító adatoknak meg kell egyezniük a részletezni kívánt egyéb befektetés instrumentumok BEFT1-3-4_GHI táblákban megadott azonosító adataival.

A BEFK5_GHI táblában az "e", illetve a BEFT5_GHI táblában a "k" oszlopban kell megadni az egyéb változás okát, az alábbi rövid nevek használatával:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés
ARVAKövetelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti különbözetekKFIZÁllamilag garantált hitelek esetében, ha a kezes általi fizetéssel vagy törlesztéssel szűnik meg vagy csökken a felvett hitel állománya

ATSO kódot kell alkalmazni pl.:

· az adatszolgáltatás egyes táblái vagy a különböző adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén,

· multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre.

HIBA kódot kell alkalmazni pl:

· előző időszaki adatszolgáltatás tévesen vagy hibásan jelentett tételek korrekciója esetén,

· ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartása szerinti nyitó állomány eltér (pl: visszakönyvelés vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állomány értékétől.

A BEFK5_GHI táblában az "f", illetve a BEFT5_GHI táblában az "l" oszlopban kell megadni az "e", illetve "k" oszlopban megadott változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget. A részösszeg negatív és pozitív szám is lehet, az előjeleket a BEF_GHI táblák egyéb változás oszlopaival egyezően kell használni.

Követelés oldalon az "a"-"d", illetve tartozás oldalon az "a"-"j" oszlopokban megjelölt egyéb befektetés instrumentumokhoz a BEFK1-2-3-4_GHI, illetve BEFT1-3-4_GHI táblákban egy összegben megadott "egyéb változások" adatához akár több ok is tartozhat, ezért annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentumot az azonosító adataival együtt, ahány különböző ok miatt egyéb változás történt. Az ugyanazon azonosítókkal jelölt (beazonosított) tételek esetében az "a"-"d", illetve "a"-"j" oszlopokban ugyanazon adatoknak kell szerepelni, csak a "e", illetve "k" oszlopban megadott egyéb változás oka és a hozzá tartozó "f", illetve "l" oszlopban megadott részösszeg térhet el.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R10200

Konzorciális hitelek

KONZK1 tábla

Adatok: Egész devizában

Rezidens hitelintézet részvétele nem rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidensek részére nyújtott konzorciális hitelben
Sor-
szám
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Rezidens hitel-
felvevő neve
Rezidens hitel-
felvevő törzs-
száma
Hitel végső lejárataSzerződés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerző-
dés szerinti összeg
A lehívás deviza-
nemének ISO kódja
ISO ország-
kód
KövetelésKamatok
Időszak eleji nyitó állomány (névér-
téken)
Időszak végi záró állomány (név-
értéken)
Időszak végi záró állomány (könyv szerinti értéken)Időarányo-
san járó kamatok időszak eleji nyitó állománya
Időszaki változásokIdőarányo-
san járó kamatok időszak végi záró állománya
Egyéb állomány változá-
sok
TranzakciókEgyéb változások
Követelések növekedéseKövetelések csökkenése
Hitelnyújtás, hitel vásárlás névértékenÁrfolyam változás hatásaVételár-
ban megfizetett kamat
Hitel törlesztés, hitel eladás névértékenÁrfolyamváltozás hatásaEladásig felmal-
mozott, de meg nem kapott kamat
Időszakra járó időará-
nyos kamat
Az időszak folyamán kapott kamatok
abcdefghijklmnopqrstuvx
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R10200

Konzorciális hitelek

KONZK2 tábla

Adatok: Egész devizában

Követelések egyéb állomány változásainak részletezése
SorszámLejárat
(rövid /
hosszú)
Rezidens hitelfelvevő neveRezidens hitelfelvevő törzsszámaHitel végső lejárataSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegA lehívás devizanemének ISO kódjaISO országkódEgyéb állomány változás okaiRészösszeg
abcdefghij
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R10200

Konzorciális hitelek

KONZT1 tábla

Adatok: Egész devizában

Nem rezidens hitelintézet részvétele rezidens fizető ügynök hitelintézet közreműködésével rezidensek részére nyújtott konzorciális hitelben
Sor-
szám
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Rezi-
dens hitel-
felvevő neve
Rezi-
dens hitel-
felvevő törzs-
száma
Hitel végső lejárataSzer-
ződés szerinti deviza-
nem ISO kódja
Szerző-
dés szerinti összeg
A lehívás deviza-
nemé-
nek ISO kódja
ISO ország-
kód
TartozásKamatok
Időszak eleji nyitó állo-
mány
Időszak végi záró állományIdő-
arányo-
san fize-
tendő kamatok időszak eleji nyitó állo-
mánya
Időszaki változásokIdőará-
nyosan fizetendő kamatok időszak végi záró állo-
mánya
Egyéb állomány válto-
zások
TranzakciókEgyéb válto-
zások
Tartozás növekedésTartozás csökkenés
Hitelfel-
vétel, hi-
tel eladás névér-
téken
Árfolyam változás hatásaEladásig felhal-
mozott, de meg nem kapott kamat
Hitel törlesz-
tés, hitel vásárlás név-
értéken
Árfolyamváltozás hatásaVétel-
árban megfi-
zetett kamat
Idő-
szakra fizetendő időará-
nyos kamat
Az időszak folyamán fizetett kamatok
abcdefghijklmnopqrstuv
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R10200

Konzorciális hitelek

KONZT2 tábla

Adatok: Egész devizában

Tartozások egyéb állomány változásainak részletezése
Sor-
szám
Lejárat
(rövid /
hosszú)
Rezidens hitelfelvevő neveRezidens hitelfelvevő törzsszámaHitel végső lejárataSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaSzerződés szerinti összegA lehívás devizanemének ISO kódjaISO országkódEgyéb állomány változás okaiRészösszeg
abcdefghij
01.
02.
03.
nn

MNB azonosító: R10

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Konzorciális hitelek

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

A konzorciális (szindikált) hitel a rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével rezidens részére történő hitelnyújtást jelenti. Amennyiben a szerződés szerint a hitelfelvevők között több rezidens, illetve rezidensek és nem rezidensek is szerepelnek, továbbá a szerződés nem rögzíti egyértelműen a hitelfelvevők közti adósságmegoszlást, akkor a hitel azonosítására szolgáló adatokat (hitelfelvevő neve és törzsszáma, végső lejárat, szerződés szerinti devizanem és összeg) minden egyes rezidens hitelfelvevőre a teljes szerződés szerinti összegre ki kell tölteni.

Az adatszolgáltatóknak összeghatártól függetlenül, minden - rezidens hitelfelvevő részére - nyújtott konzorciális hitelről adatot kell szolgáltatniuk:

- a nem rezidens fizető ügynök közvetítésével rezidensek számára nyújtott hitelekről a KONZK1 táblában,

- az adatszolgáltató rezidens hitelintézet, mint fizető ügynök közvetítésével nyújtott hitelek esetén a nem rezidensek által nyújtott részösszegről a KONZT1 táblában.

A hitelnyújtásokat abban a tárgyidőszakban kell először jelenteni, amikor azokat a folyósítás miatt az adatszolgáltató könyveiben először nyilvántartásba vették.

Többdevizás ún. multicurrency hitelek esetében az igénybevétel devizanemében kell jelenteni a hitelt. Ha az igénybevétel devizaneme változik, akkor a korábban jelentett devizanemben ki kell vezetni és ezzel egyidejűleg az új devizanemben fel kell venni a fennálló hitelállományt az egyéb változások oszlopban és átsorolás ("ATSO") kódon az azt részletező KONZK2 és KONZT2 táblákban.

2. Az adatok számbavétele

Az adatokat hitelenként, névértéken, devizában, egész számra kerekítve kell közölni. Az adatszolgáltatásban lejárattól függetlenül minden olyan hitelt jelenteni kell, amelynek az adatszolgáltató könyvviteli vagy egyéb nyilvántartása szerint a hó elején, illetve végén állománya van, illetve hó közben azzal kapcsolatban állományváltozások történtek.

3. Előjelek használata:

a) Állományok esetében: A követelések és tartozások tábláiban a szerződés szerinti összeg, illetve a nyitó és a záró állományok értéke csak nem negatív szám lehet.

b) Időszaki változásoknál:

- tranzakciók esetén csak stornó tételek esetében lehetséges negatív előjel használata,

- az árfolyamváltozások és az egyéb állomány változás oszlopaiban állomány növekedés esetén pozitív, csökkenés esetén negatív előjel használandó.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

KONZK1 tábla : Rezidens hitelintézet részvétele nem rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelekben

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Lejárat: Az egyéb befektetések követeléseit és tartozásait eredeti lejáratuk szerint R= Rövid vagy H= hosszú lejárati kódokat alkalmazásával kell jelenteni, e melléklet I.F .8. pontjának j) és k) alpontjában foglaltak figyelembevételével.

A hitelkeret megállapodások alapján nyújtott hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú konzorciális hitelkövetelések esetében, ha az adatszolgáltatónak a tárgynegyedév végén a KONZK táblában fennálló követelés állománya van, akkor az R21 adatszolgáltatás LEJ1 tábláját is ki kell töltenie.

"b" oszlop: Rezidens hitelfelvevő neve: a szerződés szerinti rezidens végső hitelfelvevő neve.

"c" oszlop: Rezidens hitelfelvevő törzsszáma: a rezidens végső hitelfelvevő törzsszáma, amely a hitelt igénybevevő egységes statisztikai számjelének (KSH törzsszám) első 8 jegye.

"d" oszlop: Hitel végső lejárata: a hitelkeret szerződés szerinti végső lejárata (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

"e" oszlop: Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: a konzorciális hitelszerződés (hitelkeret megállapodás) szerződésben rögzített devizanemének háromjegyű ISO kódja.

"f" oszlop: Szerződés szerinti összeg: A konzorciumi szerződésben szereplő, az adós által felvehető teljes hitel összege. (Nem csak az adatszolgáltató rezidens hitelintézet által biztosított hitelösszeg.)

"g" oszlop: A lehívás devizanemének ISO kódja: a hitel igénybe vétel devizanemének háromjegyű ISO kódját kell feltüntetni.

"h" oszlop: ISO országkód: A nem rezidens fizető ügynök országa.

"i" oszlop: Követelés nyitó állománya: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni névértéken, amelynek meg kell egyeznie az előző időszak záró állományával.

Követelés növekedés:

"j" oszlop: Hitelnyújtás vagy hitelvásárlás: A rezidens hitelfelvevő részére nyújtott hitelek állománya növekedhet

- új konzorciális hitel nyújtásával vagy

- rezidens (adatszolgáltató) hitelintézet által a konzorciumban résztvevő rezidens vagy nem rezidens hitelintézettől történő hitelkövetelések megvásárlásával.

- A nyújtott konzorciális hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést a követelések tranzakciós növekedéseként és az elhatárolt kamatok csökkenéseként kell jelenteni.

A konzorciális hitelnyújtást és a hitelkövetelés megvásárlását névértéken kell jelenteni. A hitelkövetelés megvásárlása esetén a forgalmi érték és a névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre:

"k" oszlop: Ár(folyam)változások hatása: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték - névérték - vételárban megfizetett kamat különbözete adja ki.

"l" oszlop: Vételárban megfizetett kamat: A hitelkövetelés megvásárlási értékében a konzorciumban résztvevő rezidens vagy nem rezidens eladó részére megfizetett kamat összegét kell kimutatni.

Követelés csökkenés:

"m" oszlop: Hitel törlesztés vagy hitel eladás: A rezidens végső hitelfelvevő részére nyújtott hitelek állománya csökkenhet

- a konzorciális hitelnek az igénybevevő által történő törlesztésével,

- az adatszolgáltató által nyújtott konzorciális hitel eladásával.

A nyújtott konzorciális hitel törlesztéséből befolyt összegeket és a hitelkövetelés eladását névértéken kell jelenteni. Hitelkövetelés eladása esetén az eladáskori forgalmi érték és a névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani az "n" oszlopban részletezendő árfolyamváltozásra és az "o" oszlopban jelentendő eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamatra.

"n" oszlop: Ár(folyam)változások hatása: Az árfolyamváltozások hatását a forgalmi érték - névérték - eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat különbözete adja ki.

"o" oszlop: Eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat: A nyújtott konzorciális hitelből eredő követelés eladásáig, az adatszolgáltató által elhatárolt, azonban a hitelfelvevő által pénzügyileg nem rendezett (azaz a meg nem kapott) kamatok - az eladási árban a vevőre átterhelt kamatok - összegét kell itt kimutatni.

"p" oszlop: Egyéb állományváltozások: Minden, a követelések állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb állomány változás okai lehetnek:

Követelések esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedés
ATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentés

A fenti táblázatban ismertetett okok miatti állományváltozásokat egy összegben kell feltüntetni. Az állományváltozás okait a követelések esetében a KONZK2 táblában kell részletezni.

"q" oszlop: Követelés záró állománya: A tárgyidőszak záró állományának meg kell egyezni a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

"r" oszlop: Követelések időszak végi záró állományai könyv szerinti értéken: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni könyv szerinti értéken eredeti devizanemben, amely csak akkor térhet el a záró állomány névértékétől, ha az adott hitelkövetelésre értékvesztést számoltak el.

A konzorciális hitelekhez kapcsolódóan az adatszolgáltató által a rezidens végső hitelfelvevő részére nyújtott hitel utáni (a nem rezidens fizető ügynök által folyósított) jövedelem adatokra az alábbi oszlopokat kell kitölteni:

"s" oszlop: Időarányosan járó kamatok nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett járó kamatok időszak végi záró állományával.

"t" oszlop: Tranzakciók, Időszakra járó időarányos kamatok: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított járó kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra járó kamat = időarányosan járó kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) kapott kamatok (-) egyéb változások.

"u" oszlop: Tranzakciók, Az időszak folyamán kapott kamatok: A tárgyidőszak folyamán kapott kamatok és a tőkésített kamatok (állományt csökkentő tételek) jelentendők itt.

"v" oszlop: Egyéb változások: Minden, az időarányosan járó kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. (pl. kamatkövetelések leírása).

- "x" oszlop: Időarányosan járó kamatok záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan járó kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra járó kamatok - az időszakon belül kapott kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

KONZT1 tábla : Nem rezidens hitelintézet részvétele rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelben

A táblában az adatszolgáltató által nyilvántartott, a nem rezidens konzorcium tagok által rezidens hitelfelvevők részére nyújtott hiteleket (a rezidens hitelfelvevők tartozását) kell jelenteni.

"a" oszlop: Lejárat: Az egyéb befektetések követeléseit és tartozásait eredeti lejáratuk szerint R= Rövid vagy H= hosszú lejárati kódokat alkalmazásával kell jelenteni, e rendelet 2. sz. mellékletének I.F pont 8. alpontjában foglaltak figyelembevételével.

A hitelkeret megállapodások alapján igénybevett illetve nyújtott hitelek, kölcsönök esetében a futamidőt nem a keretszerződés lejárata szerint, hanem a konkrét igénybevételek, hitelnyújtások egyedi kondícióinak megfelelően kell megadni.

Hosszú lejáratú konzorciális hitel tartozások esetében, ha az adatszolgáltatónak a tárgynegyedév végén a KONZT táblákban fennálló tartozás állománya van, akkor az R21 adatszolgáltatás LEJ2 tábláját is ki kell töltenie.

"b" oszlop: Rezidens hitelfelvevő neve: a szerződés szerintirezidens végső hitelfelvevő neve.

"c" oszlop: Rezidens hitelfelvevő törzsszáma: a rezidens végső hitelfelvevő törzsszáma, amely a hitelt igénybevevő egységes statisztikai számjelének (KSH törzsszám) első 8 jegye.

"d" oszlop: Hitel végső lejárata: a hitelkeret szerződés szerinti végső lejárata (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

"e" oszlop: Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: a konzorciális hitelszerződés (hitelkeret megállapodás) szerződésben rögzített devizanemének háromjegyű ISO kódja.

"f" oszlop: Szerződés szerinti összeg: A konzorciumi szerződésben szereplő, az adós által felvehető teljes hitel összege. (Nem csak az adatszolgáltató rezidens hitelintézet által biztosított hitelösszeg.

"g" oszlop: A lehívás devizanemének ISO kódja: a hitel igénybe vétel devizanemének háromjegyű ISO kódját kell feltüntetni.

"h" oszlop: ISO országkód: A nem rezidens hitelnyújtó országa Amennyiben egy konzorciális hitelszerződéshez több ország hitelnyújtói csatlakoznak, akkor a hitelről annyi sort kell készíteni, ahány ország szerepel a hitelnyújtók között (a hitel azonosítására a szerződés szerinti devizanem és szerződés szerinti összeg szolgál).

"i" oszlop: Tartozás nyitó állománya: A tárgyidőszak nyitó állományát kell megadni névértéken, amelynek meg kell egyeznie az előző időszak záró állományával.

Tartozás növekedés:

"j" oszlop: Hitelfelvétel nem rezidenstől vagy hitel eladás nem rezidensnek: A szóban forgó tartozások állománya növekedhet

- az adatszolgáltató (rezidens fizető ügynök) közreműködésével nem rezidensek által rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelfolyósítások miatt,

- az adatszolgáltató közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelben az adatszolgáltató saját hitelkövetelésének (vagy annak egy részének) a konzorciumban résztvevő nem rezidens hitelintézetnek történő eladásával.

A konzorciális hitelnyújtást és a hitelkövetelés eladását névértéken kell jelenteni. Az adatszolgáltató saját hitelrészének eladása esetén a forgalmi érték és névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre:

"k" oszlop: Ár(folyam)változások hatására: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték - névérték - eladásig felhalmozott kamat különbsége adja ki.

"l" oszlop: Eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat: A hitelkövetelés eladási értékében a konzorciumban résztvevő nem rezidens vevő - az adatszolgáltató részére a rezidens végső hitelfelvevőtől meg nem kapott, a vevőre átterhelt összeg - által megfizetett kamat összegét kell kimutatni.

Tartozás csökkenés:

"m" oszlop: Hitel törlesztés vagy hitel vásárlás nem rezidenstől: A tartozások állománya csökkenhet

- a konzorciális hitel törlesztésével,

- a nem rezidens konzorciumi tag által nyújtott hitelrész rezidens részére történő eladásával.

A hitelkövetelés vásárláskori forgalmi értéke és a névértéke közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre:

"n" oszlop: Ár(folyam)változások hatására: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték - névérték - eladásig felhalmozott kamat különbsége adja ki.

"o" oszlop: Vételárban megfizetett kamatra: Az adatszolgáltató által történt hitelkövetelés megvásárlási értékében a konzorciumban résztvevő nem rezidens eladó részére megfizetett kamat összegét kell kimutatni.

"p" oszlop: Egyéb állományváltozások: Minden, a tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb állomány változás okai lehetnek:

Tartozások esetében
ADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentés

A fenti táblázatban ismertetett okok miatti állományváltozásokat egy összegben kell feltüntetni. Az állományváltozás okait a tartozások esetében a KONZT2 táblában kell részletezni.

"q" oszlop: Tartozás záró állománya: A tárgyidőszak záró állományát kell megadni, amelynek meg kell egyeznie a nyitó állomány +/- az időszaki tranzakciók +/- egyéb változások által generált összeggel.

A nem rezidens konzorciumi taggal szemben az alábbi jövedelem adatokat kell kitölteni:

"r" oszlop: Időarányosan fizetendő kamatok nyitó állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan fizetendő kamatok nyitó állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. Meg kell egyeznie az előző időszakban jelentett fizetendő kamatok időszak végi záró állományával.

"s" oszlop: Tranzakciók, Időszakra fizetendő időarányos kamat: A tárgyidőszakra vonatkozóan számított fizetendő kamatösszegeket kell jelenteni állományt növelő tételként, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét). Meghatározása történhet maradékelven is: időszakra fizetendő kamat = időarányosan fizetendő kamatok záró állománya (-) nyitó állománya (+) fizetett kamatok (-) egyéb változások.

"t" oszlop: Tranzakciók, Az időszak folyamán fizetett kamatok: A tárgyidőszak folyamán fizetett kamatokat kell megadni, ideértve a tőkésített kamatokat is (állományt csökkentő tételek).

"u" oszlop: Egyéb változások: Minden, az időarányosan fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Pl: kamattartozások elengedését.

- "v" oszlop: Időarányosan fizetendő kamatok időszak végi záró állománya: A pénzügyileg még nem rendezett, időarányosan fizetendő kamatok záró állománya, függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelent-e. A záró állománynak meg kell egyezni a nyitó állomány + az időszakra fizetendő kamatok - az időszakon belül fizetett kamatok +/- egyéb változások által generált összeggel.

KONZK2 tábla : A rezidens végső hitelfelvevők részére nyújtott konzorciális hitelekből adódó követelésekben bekövetkezett egyéb állományváltozások részletezése

KONZT2 tábla: A rezidens végső hitelfelvevők részére nyújtott konzorciális hitelekből adódó tartozásokban bekövetkezett egyéb állományváltozások részletezése

A KONZK2 táblában kell részletezni a KONZK1 táblában, illetve a KONZT2 táblában kell részletezni a KONZT1 táblában az egyéb állományváltozás oszlopában megadott összegeket.

A táblák egyes oszlopaiban megadandó adatok:

"a"-g" oszlop: itt kell megadni azon nyújtott konzorciális hitelre vonatkozó azonosító adatokat, amelyre vonatkozóan az egyéb állomány változás okait, részösszegeit részletezi az adatszolgáltató. Az "a"-"g" oszlop azonosító adatainak meg kell egyezniük a részletezni kívánt hitelre vonatkozóan a KONZK1 illetve KONZT1 táblában megadott azonosító adatokkal.

"h" oszlop: itt kell megadni követelés esetén a nem rezidens fizető ügynök országának, tartozás esetén pedig azon nem rezidens ország kódját, amellyel szemben a hitelfelvevő tartozása fennáll (annyi sorban, ahány országgal szemben fennáll a tartozás).

"i" oszlop: itt kell megadni az egyéb állományváltozás okát jelölő rövid nevet.

Az egyéb állomány változás minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb állomány változás okai az alábbiak lehetnek:

Követelések esetébenTartozások esetében
KLEKövetelés leírás
KOVELKövetelés elengedésADELAdósság elengedés
ATSOÁtsorolásATSOÁtsorolás
HIBAHibás jelentésHIBAHibás jelentés

"j" oszlop: itt kell megadni az "i" oszlopban megjelölt változás oka miatt bekövetkezett egyéb változáshoz tartozó részösszeget.

Mivel egy adott konzorciális hitel esetében az egyéb változás akár több ok miatt is bekövetkezhet, ezért annyiszor kell felvenni a táblába az adott hitelt az "a"-"g" oszlopok azonosító adataival együtt, ahány különböző, egyéb változást előidéző ok következett be az adott hitellel kapcsolatosan.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R11200

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak

havi adatszolgáltatása

VISZ tábla

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor-
szám
InstrumentumNem rezidens partner országának ISO kódjaDevizanem ISO kódjaTranzakciók
BevételKiadás
abcde
01.
02.
03.
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R18200N

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

VISZ tábla

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak tranzakciói (adatok egész devizában)

Sor-
szám
InstrumentumNem rezidens partner országának ISO kódjaDevizanem ISO kódjaTranzakciók
BevételKiadás
abcde
01.
02.
03.
nn

MNB azonosító: R11 és R18

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása és Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása - nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban nem rezidens részére teljesített, illetve nem rezidens által a tárgyidőszakban az adatszolgáltató részére teljesített viszonzatlan folyó- és tőkeátutalásokat (adókat, társadalombiztosítási hozzájárulásokat, támogatásokat stb.), valamint ezek visszautalását kell szerepeltetni. Itt kell kimutatni továbbá az eszmei, szellemi javak (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.) nem rezidenstől történő szerzését, illetve nem rezidens részére történő átruházását.

Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe nem rezidensnek minősül a fizetésimérleg-adatszolgáltatások szempontjából. Az adatszolgáltatónak a nem rezidens fióktelepével kapcsolatos, az előző bekezdésben leírt ügyleteit ezért e táblákban szintén jelentenie kell, nem rezidens fióktelepei más nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei azonban nem jelenthetőek.

2. Az adatok számbavétele

A tranzakciókat instrumentumonként, továbbá országonként és devizanemenként összesítve kell kimutatni. Az értékadatokat devizában, egész számra kerekítve kell megadni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

A VISZ tábla egyes oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: Instrumentum: A következő instrumentum kódok közül kell választani:

VTA = Termékadók

A termékadók azok az adók, amelyeket bizonyos termékek előállítása, szolgáltatások nyújtása esetén azok egységei után kell befizetni. Az adó lehet a termék vagy szolgáltatás mennyiségi egységére vetített meghatározott pénzösszeg, vagy lehet a gyártott termék vagy lebonyolított szolgáltatás egységárának vagy értékének meghatározott százalékaként kiszámítható összeg.

A nem rezidens adóhivatalnak fizetett termékadók körébe tartoznak:

- importvámok és egyéb illetékek, amelyek meghatározott termékek után a vámtarifarendszer előírásai alapján akkor fizetendők, amikor azok a felhasználó ország gazdasági területére felhasználás céljából belépnek;

- az adatszolgáltató által nem rezidens egységek számára nyújtott meghatározott szolgáltatások után fizetendő adók;

- pénzügyi és tőkeműveletek után fizetendő adók, amelyeket nem-pénzügyi és pénzügyi eszközök valamint külföldi fizetőeszköz adásvétele esetén kell befizetni;

- az árbevételhez vagy a forgalomhoz kapcsolódó egyéb általános adók: ezek tartalmazzák a gyártók nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalma után fizetendő adókat, a beszerzések adóit, a forgalom adóit.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni kiadásként a nem-rezidens adóhivatalnak fizetett ÁFÁ-t, illetve negatív kiadásként a bevételként a nem-rezidens adóhivataltól visszakapott ÁFÁ-t.

VETA = Egyéb termelési adók

Az egyéb termelési adók minden olyan adót magukban foglalnak, amelyek a vállalatoknál a termelés folyamatába való bekapcsolódás következtében merülnek fel az előállított vagy értékesített termékek, illetve a nyújtott szolgáltatások mennyiségétől vagy értékétől függetlenül.

A nem rezidens adóhivatalnak fizetett egyéb termelési adók körébe tartoznak:

- a vállalkozások által a termelés céljára felhasznált föld, épületek vagy egyéb építmények tulajdonjoga vagy használata után fizetendő adók;

- az állóeszközök (járművek, gépek, berendezések) termelési célból történő használata után kivetett adók, akár a tulajdonukban áll, akár bérlik ezeket az eszközöket;

- a termelési célból lebonyolított nemzetközi gazdasági műveletek (külföldi utazások, külföldi átutalások vagy nem rezidensekkel végzett hasonló műveletek) után kivetett adók;

- a vállalatok által üzleti vagy szakmai engedélyek megszerzése érdekében befizetett adók, ha ezeket az engedélyeket az esedékes összegek befizetése után automatikusan megadják;

- a termelési tevékenységekből származó környezetszennyezés miatt kivetett adók;

- a rezidens termelőegységek által az Európai Unió intézményeinek közvetlenül befizetett adók (az Európai Szén- és Acélközösség által a bányászati, valamint vas- és acélipari vállalkozásra kivetett lefölözés).

VJA = Jövedelem- és vagyonadók

A nem rezidens adóhivatalnak fizetett jövedelem- és vagyonadók körébe tartoznak:

- a vállalatok jövedelme vagy nyeresége után fizetendő adók;

- az eszköztartási nyereség után fizetendő adók;

- a tőke után fizetendő folyó adók, amelyeket a tulajdonosok a föld vagy az épületek tulajdonjoga vagy használata, valamint nettó vagyonuk és egyéb eszközeik után időszakosan fizetnek;

- a nemzetközi gazdasági műveletek (külföldi utazás, külföldi átutalások, külföldi befektetések stb.) után fizetendő adók, kivéve a termelők által fizetendő adókat.

VTH = Társadalombiztosítási hozzájárulások

Nem rezidens biztosítónak fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás.

VEVA = Egyéb viszonzatlan átutalások

Az egyéb viszonzatlan átutalások körébe tartoznak:

- Bíróság által az adatszolgáltatóra kivetett, nem rezidensnek fizetett bírság vagy kötbér.

- Az adatszolgáltató által nem rezidensnek fizetett, vagy nem rezidenstől kapott kártérítés. A kártérítési összeg lehet bíróság által megítélt, kötelezően fizetendő vagy bíróságon kívüli megállapodásos kártérítés. (Nem kell jelenteni a nem rezidens biztosítótól kapott, biztosítási jogviszonyból származó kártérítéseket.)

- Egyéb, máshová be nem sorolt, ellenszolgáltatás nélkül kapott vagy nyújtott, nem beruházási vagy befektetési célú támogatás.

VTD = Tőkeadók

A nem rezidens adóhivatalnak fizetett, az adatszolgáltató tulajdonában lévő eszközök vagy vagyon után kivetett eseti és rendkívüli adók.

VBT = Beruházási támogatások

Tárgyi eszköz beszerzési költségeinek teljes vagy részleges finanszírozására, ellenszolgáltatás nélkül nem rezidenstől kapott, vagy nem rezidensnek nyújtott pénzbeni vagy természetbeni transzferek.

VETT = Egyéb tőketranszferek

Az egyéb tőketranszferek körébe tartoznak:

- Természeti csapások (pl. árvizek), háborúk, egyéb politikai események következtében megsemmisült vagy károsodott tárgyi eszközök nem rezidens tulajdonosainak teljesített kifizetések vagy hasonló okból az adatszolgáltató által nem rezidenstől kapott bevételek.

- Az adatszolgáltató és nem rezidensek közötti garancia, kezesség és egyéb pénzügyi biztosíték miatti fizetések.

- Biztosítási szerződések által nem fedezett nagy értékű károkra vagy súlyos balesetekre kártérítésként nem rezidens részére kifizetett, nem rezidenstől kapott jelentősebb összegek.

- Egyéb, máshová be nem sorolt, ellenszolgáltatás nélkül kapott vagy nyújtott beruházási és befektetési célú támogatás.

ESZ = Eszmei, szellemi javak

Ide tartoznak a vagyonértékű jogok (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog stb.). Nem képezik azonban az adatszolgáltatás részét a vagyonértékű jogok használatáért fizetett és kapott díjak, illetve az üzleti vagy cégérték.

Az adatszolgáltatásban az eszmei, szellemi javak nem rezidenstől történő szerzését, illetve nem rezidens részére történő átruházását kell jelenteni.

"c" oszlop: Devizanem ISO kódja

A fizetés devizanemének, illetve az eszmei szellemi javak szerződés szerinti értéke devizanemének ISO kódja

"d" és "e" oszlopok: Bevétel tranzakciók, Kiadás tranzakciók

Nem rezidens által a tárgyidőszakban az adatszolgáltató részére teljesített viszonzatlan folyó- és tőkeátutalásokat bevételként, az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban nem rezidens részére teljesített folyó- és tőkeátutalásokat kiadásként, pozitív előjellel kell jelenteni. Amennyiben egy korábban kapott, illetve fizetett viszonzatlan átutalás visszautalására kerül sor, azt a bevételek, illetve kiadások között - az eredeti utalással megegyező oszlopban - negatív előjellel kell jelenteni.

Eszmei, szellemi javak esetében bevételként, kiadásként jelentendő

- adásvétel esetén a tárgyidőszakban pénzügyileg rendezett ellenérték,

- apport esetén a tárgyidőszakban rendelkezésre bocsátott apport alapítói okiratban szereplő értéke,

- térítés nélküli átvétel, illetve átadás esetén a számviteli nyilvántartások szerinti bekerülési érték, illetve kivezetett könyv szerinti érték.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R19200

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

TAJ tábla

Tájékoztató mérlegadatok (millió Ft-ban)

Sor-
szám
MegnevezésAdatok a tárgynegyedév végén
a
01Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben is)
02ebből külfölddel kapcsolatos követelések
03Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben is)
04ebből külfölddel kapcsolatos kötelezettségek
05Pénztári készpénz állománya (forint, valuta együtt)
06ebből valutapénztári (valutakészlet) állomány
07Jegyzett tőke
08ebből visszavásárolt saját részvény, részesedés névértéken
09Tőketartalék
10Eredménytartalék
11Egyéb tartalékok és tőkeelemek
12Évközi (előzetes) eredmény
13Évközi (előzetes) saját tőke (07+09+10+11+12)

MNB azonosító: R19

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

Az adatszolgáltatás előzetes - évközi negyedéves, illetve év végi - tájékoztató mérlegadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az éves beszámoló végleges adatai alapján nem kell megismételni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatokat a tárgynegyedév (naptári negyedév) utolsó napjára vonatkozóan kell megadni millió Ft-ban, egész számra kerekítve. A bekért mérlegadatok az adatszolgáltató saját, nem konszolidált, összesített (nem csak külfölddel szemben fennálló), és hazai fizetőeszközben kifejezett (átszámított) tételei. Amennyiben év közben, illetve az adatszolgáltatás határidejéig nem készül teljes körű zárás, becslést kell használni a pontosabb adatok megadása érdekében (például az eredményre ható elhatárolás-tételek figyelembe vételével). A külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket ebben az esetben nem szükséges aktuális devizaárfolyamokkal átértékelni, a bekerülési érték is elegendő.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01-04. sorok: Az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések és kötelezettségek időszak végi összesen állományába beleértendő a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló ilyen típusú követelések, illetve kötelezettségek állománya is. A követeléseket mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni.

05-06. sorok: Az adatszolgáltató pénztári készpénz állományának adatait kell megadni a 05. sorban összesen, és a 06. sorban az előző sorból a valutapénztári állomány összegét kell szerepeltetni. A valutakészletek állományát nem kell valutanemenkénti bontásban részletezni, elegendő a negyedév végi állományok forintra átszámított, összesített értékét megadni, millió forintra kerekítve.

12. sor: Az évközi (előzetes) eredmény az üzletév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig tartó időszak alatt felhalmozódott, tárgyidőszakra vonatkozó, eredményt terhelő adófizetési kötelezettséggel korrigált, de osztalékfizetéssel nem csökkentett eredmény. A jelentett eredményben - és így a számított saját tőkében is - az üzletévre vonatkozóan esetlegesen már megszavazott, vagy akár már (osztalékelőleg formájában) ki is fizetett osztaléknak, tulajdonosi jövedelemnek benne kell lennie.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R20200N

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása

- nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

LEJ2 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámÉven túli lejáratú hiteltartozás instrumentumaSzerződés szerinti összegSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaHitel végső lejárataEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú hiteltartozások adott időszakban esedékes állománya
abcdefg
01.
02.
nnn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R20200N

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása

- nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

LEJ3 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú egyéb kölcsönök, pénzügyi lízingek, kereskedelmi hitelek, repó ügyletek után fennálló, továbbá az egyéb tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámÉven túli lejáratú tartozás instrumentumaEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú tartozások adott időszakban esedékes állománya
abcd
01.
02.
nnn

MNB azonosító: R20

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása

- nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban a negyedév végén az R06, R08, R15 és R17 adatszolgáltatásokBEFT_AFK, illetve BEFT_DE táblájában jelentett nem rezidensekkel szemben fennálló éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontását kell megadni.

A tartozásokat az eredeti - tehát nem a még hátralévő - lejáratuk szerint, a BEFT_AFK, illetve BEFT_DE táblában jelentett lejáratokkal egyezően kell besorolni.

2. Lejárati bontás

A lejáratot a futamidő végéig havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban.

3. Egyezőség az esedékességi bontás alapjául szolgáló táblákkal

a) Az adatszolgáltatás LEJ2 táblájában az "a"-"e" oszlopok alapján beazonosított hitelre vonatkozóan a hitelenként részletezett esedékességi adatok összesített állományának meg kell egyeznie az adott hitelre vonatkozóan a BEFT1_AFK, illetve BEFT1_DE táblákban ugyanazon azonosító adatokkal ellátott hitelek negyedév végi záró állományával.

b) Az adatszolgáltatás LEJ3 táblájában az "a"-"b" oszlopok alapján beazonosított instrumentumra vonatkozóan a feltüntetett adatok esetében az instrumentum és devizanemenként összesített állományoknak meg kell egyezniük - a devizanemenkénti bontást figyelembe véve - az adott instrumentumra vonatkozóan a BEFT_AFK, illetve BEFT_DE táblákban ugyanazon instrumentum kóddal feltüntetett negyedév végi záró állományokkal.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

LEJ2 tábla: Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitel tartozásainak esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R06, R08, R15 és R17 adatszolgáltatások BEFT1_AFK, illetve BEFT1_DE táblájában részletezett konzorciális, államilag garantált hitelek valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók éven túli lejáratú egyéb hiteltartozások negyedév végi állományainak esedékességi bontását.

A részletezendő hitelekre vonatkozóan - a BEFT1_AFK és BEFT1_DE jelentési módszerével azonosan - hitelenként kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"e" oszlop: Ezek az oszlopok a hitelek azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük a BEFT1_AFK, illetve a BEFT1_DE tábla "a", "i", "h"" "g" és "e" oszlopaiban megadott adatokkal. A táblában egy adott hitelre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"e" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt az "f", illetve "g" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"f" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. Az "f" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"g" oszlop: itt kell rögzíteni az "f" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

LEJ3 tábla: Éven túli lejáratú egyéb kölcsönök, pénzügyi lízingek, kereskedelmi hitelek, repó ügyletek után fennálló, továbbá az egyéb tartozások esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R06, R08, R15 és R17 adatszolgáltatások BEFT_AFK, illetve BEFT_DE tábláiban részletezett éven túli lejáratú felvett tartozások negyedév végi állományainak lejárati esedékességi bontását.

A részletezendő éven túli tartozásokra vonatkozóan - a BEFT_AFK és BEFT_DE jelentési módszerével azonosan - instrumentumonként és devizanem összesítésben kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"b" oszlop: Ezek az oszlopok az instrumentum és devizanem azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük:

- a BEFT1_AFK és BEFT1_DE tábla "a" és "e" oszlopaiban (repó, pénzügyi lízing, kereskedelmi hitel és nem többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hosszú hiteleire) megadott adatokkal.

- a BEFT4_AFK és BEFT4_DE tábla "a" és "d" oszlopaiban (egyéb hosszú tartozásokra) megadott adatokkal.

A táblában egy adott instrumentum és devizanemre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"b" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt a "c", illetve "d" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"c" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. A "c" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"d" oszlop: itt kell rögzíteni a "c" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R21200N

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása

- egyéb monetáris intézmények

LEJ1 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú nyújtott konzorciális hitelek után fennálló követelések esedékesség szerinti bontása
SorszámSzerződés szerinti összegSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaHitel végső lejárataA lehívás devizanemének ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaAdott időszakban esedékes állományok
abcdef
01.
02.
03.
nnn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R21200N

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása

- egyéb monetáris intézmények

LEJ2 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámÉven túli lejáratú hiteltartozás instrumentumaSzerződés szerinti összegSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaHitel végső lejárataEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú hiteltartozások adott időszakban esedékes állománya
abcdefg
01.
02.
nnn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R21200N

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása

- egyéb monetáris intézmények

LEJ3 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú egyéb hitel, lekötött bankbetétek, kereskedelmi hitelek, pénzügyi lízingek, repó ügyletek után fennálló, továbbá egyéb tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámÉven túli lejáratú tartozás instrumentumaEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú tartozások adott időszakban esedékes állománya
abcd
01.
02.
nnn

MNB azonosító: R21

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása - egyéb monetáris intézmények

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban a R07 és R16 adatszolgáltatások negyedév végén a BEFT_C jelű tábláiban jelentett nem rezidensekkel szemben fennálló éven túli lejáratú tartozásokat, és az R10 adatszolgáltatás KONZ jelű tábláiban jelentett rezidensek nem rezidensekkel szemben fennálló tartozások illetve ezeket csökkentő követelések esedékesség szerinti bontását kell megadni.

2. Lejárati bontás

A lejáratot a futamidő végéig havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban.

3. Egyezőség az esedékességi bontás alapjául szolgáló táblákkal

a) Az adatszolgáltatás LEJ1 táblájában az "a"-"d" oszlopok alapján beazonosított hitelre vonatkozóan a hitelenként részletezett esedékességi adatok összesített állományának meg kell egyeznie az adott hitelre vonatkozóan a KONZK1 táblában ugyanazon azonosító adatokkal ellátott konzorciális hitel negyedév végi záró állományával.

b) Az adatszolgáltatás LEJ2 táblájában az "a"-"e" oszlopok alapján beazonosított hitelre vonatkozóan a hitelenként részletezett esedékességi adatok összesített állományának meg kell egyeznie az adott hitelre vonatkozóan a KONZT1 és BEFT1_C táblákban ugyanazon azonosító adatokkal ellátott hitelek negyedév végi záró állományával.

c) Az adatszolgáltatás LEJ3 táblájában az "a"-"b" oszlopok alapján beazonosított instrumentumra vonatkozóan a feltüntetett adatok esetében az instrumentum és devizanemenként összesített állományoknak meg kell egyezniük az adott instrumentumra vonatkozóan a BEFT_C táblákban ugyanazon instrumentum kóddal feltüntetett negyedév végi záró állományokkal.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

LEJ1 tábla: Éven túli lejáratú nyújtott konzorciális hitelek után fennálló követelések esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R10 adatszolgáltatás KONZK1 - Rezidens hitelintézet részvétele nem rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidens végső hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelekben - táblájában részletezett éven túli lejáratú konzorciális hitelkövetelések negyedév végi állományainak esedékességi bontását.

A konzorciális hitelekre vonatkozóan - a KONZK1 tábla jelentési módszerével azonosan - hitelenként kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"d" oszlop: Ezek az oszlopok a hitelek azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük az adott hitelre vonatkozóan a KONZK1 tábla "f", "e", "d" és "g" oszlopaiban megadott adataival. A táblában egy adott hitelre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"d" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt az "e", illetve "f" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"e" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban.

A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. Az "e" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"f" oszlop: itt kell rögzíteni az "e" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

LEJ2 tábla: Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R10 adatszolgáltatás KONZT1 - nem rezidens hitelintézet részvétele a rezidens fizető ügynök hitelintézet közreműködésével rezidens végső hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelben - táblájában, valamint az R07 és R16 adatszolgáltatások BEFT1_C egyéb befektetések tábláiban részletezett - konzorciális, államilag garantált hitelek, valamint a többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók éven túli lejáratú egyéb hiteltartozások negyedév végi állományainak esedékességi bontását.

A LEJ2 táblában részletezendő hitelekre vonatkozóan - a KONZT1 és BEFT1_C jelentési módszerével azonosan - hitelenként kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"e" oszlop: Ezek az oszlopok a hitelek azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük az adott hitelre vonatkozóan:

- a BEFT1_C tábla "a", "i", "h", "g" és "e" oszlopaiban megadott adataival

- KONZT1 tábla hitelének részletezésekor az adatszolgáltatás "a" oszlopában RKHITT kódot kell alkalmazni, és a "b"-"e" oszlopoknak meg kell egyezniük a KONZT1 tábla "f", "e", "d" és "g" oszlopaiban megadott adatokkal.

A táblában egy adott hitelre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"e" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt az "f", illetve "g" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"f" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. Az "f" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"g" oszlop: itt kell rögzíteni az "f" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

LEJ3 tábla: Éven túli lejáratú egyéb hitelek, lekötött bankbetétek, kereskedelmi hitelek, pénzügyi lízingek, repó és egyéb tartozások után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R07 és R16 adatszolgáltatások BEFT_C tábláiban részletezett éven túli lejáratú felvett tartozások negyedév végi állományainak esedékességi bontását.

A részletezendő éven túli tartozásokra vonatkozóan - a BEFT_C jelentési módszerével azonosan - instrumentumonként és devizanem összesítésben kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"b" oszlop: Ezek az oszlopok az instrumentum és devizanem azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük:

- a BEFT1_C "a" és "e" oszlopaiban (repó, pénzügyi lízing, kereskedelmi hitel és nem többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hosszú hiteleire vonatkozóan) megadott adatokkal.

- a BEFT2_C tábla "a" és "d" oszlopaiban (hosszú lekötött bankbetétre vonatkozóan) megadott adatokkal.

- A BEFT4_C tábla "a" és "d" oszlopaiban (egyéb hosszú tartozásokra vonatkozóan) megadott adatokkal.

A táblában egy adott instrumentum és devizanemre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"b" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt a "c", illetve "d" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"c" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. A "c" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"d" oszlop: itt kell rögzíteni a "c" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R22200N

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása

- központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

LEJ2 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint az állam és többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámHosszú lejáratú hiteltartozás instrumentumaSzerződés szerinti összegSzerződés szerinti devizanem ISO kódjaHitel végső lejárataEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú hiteltartozások adott időszakban esedékes állománya
abcdefg
01.
02.
nnn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R22200N

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása

- központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

LEJ3 tábla

Adatok: Egész devizában

Éven túli lejáratú kereskedelmi hitelek, pénzügyi lízing, repó ügyletek után fennálló, továbbá az egyéb tartozások esedékesség szerinti bontása
SorszámHosszú lejáratú tartozás instrumentumaEredeti devizanem ISO kódjaEsedékesség (Lejárat) időpontjaÉven túli lejáratú tartozások adott időszakban esedékes állománya
abcd
01.
02.
nnn

MNB azonosító: R22

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása - központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásban a negyedév végén az R09 adatszolgáltatásBEFT_GHI táblájában jelentett nem rezidensekkel szemben fennálló éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontását kell megadni.

A tartozásokat az eredeti - tehát nem a még hátralévő - lejáratuk szerint, a BEFT_GHI táblában jelentett lejáratokkal egyezően kell besorolni.

2. Lejárati bontás

A lejáratot a futamidő végéig havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban.

3. Egyezőség az esedékességi bontás alapjául szolgáló táblákkal

a) Az adatszolgáltatás LEJ2 táblájában az "a"-"e" oszlopok alapján beazonosított hitelre vonatkozóan a hitelenként részletezett esedékességi adatok összesített állományának meg kell egyeznie az adott hitelre vonatkozóan a BEFT1_GHI táblákban ugyanazon azonosító adatokkal ellátott hitelek, negyedév végi záró állományával.

b) Az adatszolgáltatás LEJ3 táblájában az "a"-"b" oszlopok alapján beazonosított instrumentumra vonatkozóan a feltüntetett adatok esetében az instrumentum és devizanemenként összesített állományoknak meg kell egyezniük - a devizanemenkénti bontást figyelembe véve - az adott instrumentumra vonatkozóan a BEFT_GHI táblákban ugyanazon instrumentum kóddal feltüntetett negyedév végi záró állományokkal.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

LEJ2 tábla: Éven túli lejáratú konzorciális és államilag garantált hitelek, valamint az állam és többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R09 adatszolgáltatás BEFT1_GHI tábláiban részletezett - konzorciális, államilag garantált hitelek valamint az állam és többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók éven túli lejáratú egyéb hiteltartozások negyedév végi záró állományainak esedékességi bontását.

A LEJ2 táblában részletezendő hitelekre vonatkozóan - a BEFT1_GHI jelentési módszerével azonosan - hitelenként kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-"e" oszlop: Ezek az oszlopok a hitelek azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük a BEFT1_GHI tábla "a", "i", "h", "g" és "e" oszlopaiban megadott adatokkal.

A táblában egy adott hitelre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"e" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt az "f", illetve "g" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"f" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. Az "f" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"g" oszlop: itt kell rögzíteni az "f" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

LEJ3 tábla: Éven túli lejáratú kereskedelmi hitelek, pénzügyi lízingek, repó és egyéb tartozások után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása

Ebben a táblában kell jelenteni az R09 adatszolgáltatás BEFT_GHI tábláiban részletezett éven túli lejáratú felvett tartozások negyedév végi záró állományainak lejárati esedékességi bontását.

A részletezendő éven túli tartozásokra vonatkozóan - a BEFT_GHI táblák jelentési módszerével azonosan - instrumentumonként és devizanem összesítésben kell elvégezni az esedékességi bontást.

"a"-b" oszlop: Ezek a sorok az instrumentum és devizanem azonosítására szolgálnak, amelyekben feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük:

- a BEFT1_GHI tábla "a" és "e" oszlopaiban (repó, pénzügyi lízing, kereskedelmi hitelekre) megadott adatokkal.

- a BEFT4_GHI tábla "a" és "d" oszlopaiban (egyéb hosszú tartozásokra) megadott adatokkal.

A táblában egy adott instrumentum és devizanemre vonatkozóan annyiszor kell kitölteni az "a"-"b" oszlopokhoz tartozó sorokban az azonosító adatokat, ahány lejárati esedékes időpont és állomány miatt a "c", illetve "d" oszlopok kitöltésében érintett az adatszolgáltató.

"c" oszlop: Esedékesség (lejárat) időpontja. A lejárati időpontokat havi bontásban kell megadni EEEEHH formátumban. A tábla ismétlősor jellegű, azaz annyiszor kell újra felvenni a táblában, ahány hónapra vonatkozó esedékes állományi adattal rendelkezik az adatszolgáltató. A "c" oszlopban csak azokat a hónapokat kell rögzíteni, amikor az adatszolgáltató esedékes állománnyal rendelkezik.

"d" oszlop: itt kell rögzíteni a "c" oszlopban megadott hónapban esedékes állományokat.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R23200

Külföldiek magyarországi ingatlanbefektetései

INGT_1 tábla A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Kormányrendelet alapján megszerzett ingatlanok száma és megoszlása (db)

SorszámBelföldi ingatlan
elhelyezkedése (megye)
Lakóház,
lakás
Üdülő,
hétvégi ház
TanyaBeépítetlen földterületEgyébÖsszesen
A terület db számaA terület nagysága (m2)
abcdefg
01.Baranya
02.Bács-Kiskun
03.Békés
04.Borsod-Abaúj-Zemplén
05.Budapest
06.Csongrád
07.Fejér
08.Győr-Moson-Sopron
09.Hajdú-Bihar
10.Heves
11.Jász-Nagykun-Szolnok
12.Komárom-Esztergom
13.Nógrád
14.Pest
15.Somogy
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg
17.Tolna
18.Vas
19.Veszprém
20.Zala
21.Összesen:
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R23200

INGT_2 tábla Magyarországon ingatlant szerző külföldiek megoszlása

Sor-
szám
Belföldi ingatlan elhelyezkedése (megye)amerikaibelgabritdánfinnfranciagöröghollandírizraelijugoszlávluxemburginémetnorvégolaszosztrák
abcdefghijklmnop
01.Baranya
02.Bács-Kiskun
03.Békés
04.Borsod-Abaúj-Zemplén
05.Budapest
06.Csongrád
07.Fejér
08.Győr-Moson-Sopron
09.Hajdú-Bihar
10.Heves
11.Jász-Nagykun-Szolnok
12.Komárom-Esztergom
13.Nógrád
14.Pest
15.Somogy
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg
17.Tolna
18.Vas
19.Veszprém
20.Zala
21.Összesen:
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R23200

INGT_2 tábla Magyarországon ingatlant szerző külföldiek megoszlása (folyt.)

Sor-
szám
Belföldi ingatlan elhelyezkedése (megye)portugálrománspanyolsvájciszlovákszlovénukránsvédciprusicsehésztlettlitvánlengyelmáltaiegyébÖsszesen
qrstuvwxyzaabbccddeeffgg
01.Baranya
02.Bács-Kiskun
03.Békés
04.Borsod-Abaúj-Zemplén
05.Budapest
06.Csongrád
07.Fejér
08.Győr-Moson-Sopron
09.Hajdú-Bihar
10.Heves
11.Jász-Nagykun-Szolnok
12.Komárom-Esztergom
13.Nógrád
14.Pest
15.Somogy
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg
17.Tolna
18.Vas
19.Veszprém
20.Zala
21.Összesen:
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R23200

INGT_3 tábla A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Kormányrendelet alapján meghozott határozatok

SorszámBelföldi ingatlan elhelyezkedése (megye)Ingatlanszerzés iránti kérelmek számaEngedély alapján megszerzett ingatlanokElutasító
határozatok száma
Megszűntető
határozatok száma
Elutasító határozatok
elleni keresetek száma
Megszerzett ingatlanok számaKülföldi tulajdonostól szerzett ingatlanok száma
abcdef
01.Baranya
02.Bács-Kiskun
03.Békés
04.Borsod-Abaúj-Zemplén
05.Budapest
06.Csongrád
07.Fejér
08.Győr-Moson-Sopron
09.Hajdú-Bihar
10.Heves
11.Jász-Nagykun-Szolnok
12.Komárom-Esztergom
13.Nógrád
14.Pest
15.Somogy
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg
17.Tolna
18.Vas
19.Veszprém
20.Zala
21.Összesen:
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R24200N

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

BEFT6 tábla: Adatok: egész devizában

Éven túli adósságokkal kapcsolatos egyedi adatok
Sor-
szám
Jelentő országAdósság azonosítóA jelentő adósság azonosítójaAz adós neveAz adós típusaAz adós garantoraKöltségvetési finanszírozás kódjaCéljaA szerződés típusaTőke törlesztés jellemzőiA tőke törlesztés alapjaA lehívástól az első törlesztésig eltelt hónapok számaAz egyes lehívásokra jutó tőke törlesztések száma
abcdefghijklm
01
02
..
nn

BEFT6 tábla folytatása

Sor-
szám
Tőke törlesztés első időpontjaUtolsó törlesztés dátuma (lejárat)Éves törlesztési gyakoriságHitelező neveA hitelező garantoraHitelező országHitelező típusA hitelszerződés időpontjaA hitelszerződés összegeAz adósság devizanemeA törlesztés devizanemeKamattípusAz első változó kamatláb alapja
nopqrstuvwxyz
01
02
..
nn

BEFT6 tábla folytatása

Sor-
szám
A második változó kamatláb alapjaElső fix kamatlábElső marginMásodik fix kamatlábMásodik marginA kamatfizetés első időpontjaA kamatfizetés utolsó időpontjaÉves kamatfizetési gyakoriságA második fix kamatláb hatályaMásodik margin hatályaRendelkezésre tartási jutalékMegjegyzés
aaabacadaeafagahaiajakal
01
02
..
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R24200N

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

BEFT7 tábla: Adatok: egész devizában

Éven túli adósságok átütemezése, törlesztési és kamatfizetési ütemezése
Sor-
szám
Jelentő országAdósság-
azonosító
Az adósság devizanemeA felvét és törlesztés ideje (ééééhh)Felvét összegeBecsült jövőbeni törlesztés
NormálÁtütemezettTőkeKamat és egyéb díjak
abcdefgh
01
02
03
..
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R24200N

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

BEFT8 tábla:

Éven túli adósságokra vonatkozó módosító adatok
Sor-
szám
Adósság azonosítóTárgyidőszakTétel vagy oszlopMódosított adatDevizanem ISO kódja
abcde
01
02
03
..
nn

MNB azonosító: R24

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatás teljesítése szempontjából az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, mint hitelfelvevők körébe tartoznak:

- a kormány, a kormányzati szervek és ezek alá tartozó szervezetek,

- a megyei és helyi önkormányzatok, valamint ezek intézményei, valamint

- a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek.

A nem többségi tulajdonban lévő adatszolgáltatók állam által garantált adóssága akkor keletkezik, ha adósságszolgálatukra (tőketörlesztés, kamatfizetés) az állam kezességet vállal.

2. Az adatszolgáltatást az újonnan keletkezett, a már fennálló hitelekről, illetve a már jelentett adatok változása esetén kell kitölteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

BEFT6 tábla: Éven túli adósságokkal kapcsolatos egyedi adatok

A táblát az alábbi ügyletekre vonatkozóan kell kitölteni:

a) az állam és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatóknak a tárgynegyedévben újonnan keletkezett hosszú lejáratú egyéb hitelek miatt - a Világbanktól felvett hitelek kivételével - az R06, R07, R08, R09, R15, R16, R17 adatszolgáltatás BEFT1 táblájában jelentett hitelfelvételei, illetve külföldi kötvénykibocsátásai,

b) a nem többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatóknak a tárgynegyedévben újonnan keletkezett állam által garantált, hosszú lejáratú felvett hitelei.

A táblában a nem rezidensekkel szemben a tárgyidőszakban újonnan keletkezett adósságról kell adatszolgáltatást készíteni.

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Jelentő országa: (Magyarország). Értéke: HU

"b" oszlop: Adósságazonosító: Beküldéskor üresen hagyandó. Beküldés után az MNB Statisztika képzi és küldi vissza az adatszolgáltató részére. A visszaküldésre kerülő adósságazonosító típusa numerikus, hossza 7 számjegy, melyet az R24 adatszolgáltatás BEFT8 táblájában és az R28 adatszolgáltatásban is használni kell.

"c" oszlop: Adósságazonosító a jelentést adó országban: Az adatszolgáltatónál belső azonosításra szolgál, ha van ilyen. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 15 karakter.

"d" oszlop: Az adós neve: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"e" oszlop: Az adós típusa: az alábbi kódok szerinti:

01 Központi kormányzat

02 Jegybank

04 Helyi önkormányzat

06 Többségi állami tulajdonú vállalkozás

07 Vegyes tulajdonú vállalkozás (legalább 50%-ban, de kevesebb, mint 100%-ban állami tulajdonú)

08 Hivatalos fejlesztési bank (Hosszú lejáratú hitelek nyújtására specializálódott, betéttel nem foglalkozó hitelintézet)

09 Magán vállalat (az állami tulajdon aránya nem éri el az 50%-ot, de adósságszolgálatáért egy állami szervezet garanciát vállal)

"f" oszlop: Az adós garantora: Amennyiben az adósság visszafizetésére az állam garanciát vállal, úgy a nevében eljáró szerv nevét itt kell feltüntetni (pl. PM). Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"g" oszlop: Költségvetési finanszírozás kódja: Az adósságszolgálat (tőke- és kamatfizetés) közvetlenül a központi költségvetést terheli-e. Kódjai: 1. igen, 2. nem.

"h" oszlop: Az adósság keletkezésének célja. (Projektfinanszírozás, importfizetés, adósságszolgálat, stb.) Projekt finanszírozás esetén a projektet kell megnevezni és megadni a gazdasági szektort. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"i" oszlop: A szerződés típusa, kódjai:

0: Normál - ide tartozik minden hitelfelvétel az adósság szolgálat teljesítésére felvett hitelek kivételével.

1: Adósság refinanszírozás

2: Adósság-átütemezés

3: Egyéb (A "Megjegyzések" rovatban specifikálni kell).

"j" oszlop: A tőketörlesztés jellemzői:

1: Egyenlő részletekben,

2: Évente,

3: Egy összegben,

4: Egyéb (a BEFT7 táblában részletezni kell)

"k" oszlop: A tőketörlesztés alapja: 1: teljes hitelszerződés, 2: lehívásonként

"l" oszlop: A lehívástól az első tőketörlesztésig eltelt tárgyidőszaki napok száma: Típusa numerikus, hossza maximum 3 karakter.

"m" oszlop: Az egyes lehívásokra jutó tőke törlesztések száma:. Típusa numerikus, hossza maximum 3 karakter.

"n" oszlop: A tőketörlesztés első időpontja. Típusa numerikus, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"o" oszlop: Az utolsó törlesztés dátuma (lejárat). Típusa numerikus, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"p" oszlop: Éves törlesztési gyakoriság. Típusa numerikus, hossza maximum 2 karakter.

"q" oszlop: A hitelező neve: Szindikált/Konzorciális hitel esetén itt a hitelszervezőt kell feltüntetni, az "al" oszlopban pedig le kell írni, hogy a hitelnyújtásban mely országok vesznek részt. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"r" oszlop: A hitelező garantor intézménye: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"s" oszlop: A hitelező országa: A hitelnyújtó ISO országkódja.

"t" oszlop: A hitelező típusa

01 Kereskedelmi hitel

02 Pénzügyi intézmények

03 Exporthitel

04 Nemzetközi szervezet

05 Kormányzat vagy állami szervezet

06 Kötvény

08 Államosítás

"u" oszlop: A hitelszerződés időpontja: Típusa dátum, hossza 6 karakter (EEEEHHNN).

"v" oszlop: A hitelszerződés összege. Típusa numerikus, hossza maximum12 karakter.

(kamatok nélkül, kötvényeknél a névérték)

átütemezett tőkehátralék

átütemezett kamathátralék

átütemezett lejárt összeg

átütemezett kamat

átütemezett rövid lejáratú

átütemezett magán nem garantált adósság.

"w" oszlop: Az adósság devizaneme: A devizanem ISO kódja.

"x" oszlop: A törlesztés devizaneme. Ha a visszafizetés több fajta devizában történik, a "multiple" szót kell beírni és az "al" oszlopban kell a részleteket megadni, különben a devizanem ISO kódja.

"y" oszlop: Kamattípus:

I1 Kamatmentes

I2 A kamatot a tőke tartalmazza

I3 Fix kamatláb

I4 Az eredeti szerződés szerinti összeg tartalmazza

I5 Tőkésített kamat

I6 Nem áll rendelkezésre

S1 Ütemezés szerinti

00 US TREASURY RATE

01 U.S. PRIME RATE

02 CANADA PRIME RATE

03 JAPAN PRIME RATE

04 BELGIUM PRIME RATE

05 FRANCE PRIME RATE

06 GERMAN PRIME RATE

07 ITALIAN PRIME RATE

08 NETHERLANDS PRIME RATE

09 DENMARK PRIME RATE

10 NORWAY PRIME RATE

11 SWEDEN PRIME RATE

12 SWISS PRIME RATE

13 UK PRIME RATE

14 AUSTRALIA PRIME RATE

15 SOUTH AFRICA PRIME RATE

16 LIBOR 6 MONTHS DEPOSIT

17 LIBOR 12 MONTHS DEPOSIT

18 SWF DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

19 DM DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

20 FF DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

21 LSTG DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

22 GERMAN DISCOUNT RATE

23 FRENCH DISCOUNT RATE

24 SIBOR 6 MONTH DEPOSIT

25 SIBOR 12 MONTH DEPOSIT

26 IBRD RATES

27 HONG KONG PRIME RATE

28 Asian Development Bank

29 IBRD SCL libor-based US$

30 IBRD SCL Libor-based Yen

31 IBRD SCL Libor-based DM

32 IBRD SCL Libor-based FF

33 IBRD SCL Libor-based PS

34 ADB Pool-based Multi. curr. loan

35 ADB Pool-based US$ loan

36 IBRD SCL Libor-based SWF

37 IBRD SCL Libor-based NLG

38 IBRD SCL Fixed-rate US$

39 IBRD SCL Fixed-rate FF

40 IBRD SCL FIXED-RATE DM

41 IDB CPS-Fixed rate

42 IDB CPS-Fixed rate at disb.

43 IDB CPS-Variable rate

44 IDB SCF - VARIABLE RATE EURO

45 IDB SCF - VARIABLE RATE JPY

46 IDB SCF-Variable rate YEN

47 IDB SCF-Variable rate SWF

48 IDB SCF-Variable rate DM

49 IDB SCF-Variable rate US$

50 ADB-Market based $US

51 ADB-Market based SWF

52 ADB-Market based YEN

53 VAR. RATE FOR SCP LOAN IN US$

54 VAR. RATE FOR SCP LOAN IN DM

55 VAR. RATE FOR SCP LOAN IN YEN

56 VAR. RATE FOR SCP LOAN IN FF

57 Euribor

58 IBRD SCL FIXED RATE EURO LOANS

59 IDB SCF - VARIABLE RATE CHF

"z" oszlop: Az első változó kamatláb alapja: Az "y" oszlopban felsoroltak közül választandó.

"aa" oszlop: A második változó kamatláb alapja: Az "y" pontban felsoroltak közül választandó.

"ab" oszlop: Az első fix kamatláb: Típusa numerikus, hossza maximum 5 karakter (3 tizedes pontossággal).

"ac" oszlop: Első margin: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"ad" oszlop: A második fix kamatláb: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"ae" oszlop: A második margin: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

"af" oszlop: A kamatfizetés első időpontja: Típusa karakteres, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"ag" oszlop: A kamatfizetés utolsó időpontja: Típusa karakteres, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"ah" oszlop: Éves kamatfizetési gyakoriság: Típusa karakteres, hossza maximum 2 karakter.

"ai" oszlop: A második fix kamatláb hatálya: Típusa karakteres, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"aj" oszlop: A második margin hatálya: Típusa karakteres, hossza 6 karakter (EEEEHH).

"ak" oszlop: Rendelkezésre tartási jutalék(%): Típusa numerikus, hossza maximum 5 karakter (3 tizedes pontossággal).

"al" oszlop: Megjegyzések: alfanumerikus, hossza változó.

A következőket kell itt jelenteni:

1. Azt a tényt, hogy a szerződés szerint az állami testületek garanciát vállalnak arra, hogy ha szükséges biztosítják az adósság visszafizetéséhez szükséges devizát,

2. A hitelszerződés típusát, amennyiben az "i" oszlopban azt az "Egyéb" kategóriába sorolták,

3. Szindikált hitelnyújtás esetén a hitelnyújtásban résztvevő országokat,

4. Amennyiben a visszafizetés többfajta devizában történik a részletezést itt kell megadni,

5. A rendelkezésre tartási jutalékon kívüli egyéb jutalékokat,

6. Minden egyéb, a hitelfelvétellel kapcsolatos, hasznosnak tartott megjegyzést.

BEFT7 tábla: Éven túli adósságok átütemezése, törlesztési és kamatfizetési ütemezése

A tábla lehetővé teszi a jövőben esedékes, nem szabályos időszakonkénti tőke- és kamatfizetések előrejelzését.

Ezt a táblát kell használni a több éves átütemezési szerződések esetén is, amikor a BEFT6 táblában jelentett, teljes átütemezendő összeget éves összetevőkre bontják le.

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Jelentő országa (Magyarország). Értéke: HU.

"b" oszlop: Adósságazonosító (egyezően a BEFT6 tábla "b" oszlopában megadottal).

"c" oszlop: Az adósság devizaneme (egyezően a BEFT6 tábla "w" oszlopában megadottal).

"d" oszlop: A felvét és törlesztés ideje: A felvét és törlesztés (tőke és kamat) miatti fizetések esedékessé válásának dátumát kell megadni. Típusa karakteres, 6 karakter (EEEEHH)

"e" oszlop: Normál felvét összege: Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"f" oszlop: Átütemezett felvét összege: Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"g" oszlop: Becsült jövőbeni tőkefizetés: Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a visszafizetési terv rendhagyó (azaz a BEFT6 tábla "j" oszlopában a 4-es kódot választotta). Az oszlopban megadott együttes összeg a BEFT6 tábla "p" oszlopában megadottal egyező. Ha nem lehetséges a tőke és a kamat fizetés szétválasztása, akkor az együttes összeget itt kell megadni és a kamat oszlopot üresen kell hagyni. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"h" oszlop: Becsült jövőbeni kamatfizetés: A "d" oszlopban megjelölt dátumkor esedékes kamatot és egyéb költségeket kell megadni, amennyiben a BEFT6 tábla "y" oszlopában az S1 (ütemezés szerint) kódot választotta. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

BEFT8 tábla: Éven túli adósságokra vonatkozó módosító adatok

Ez a tábla szolgál a BEFT6 és BEFT7 táblában, valamint az R28 adatszolgáltatás BEFT10 táblájában jelentett adatok módosítására, amelyet folyamatosan kell készíteni és negyedévente benyújtani.

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Adósságazonosító: (egyezően a BEFT6 tábla "b" oszlopában megadottal).

"b" oszlop: Tárgyidőszak: Csak az R28 adatszolgáltatás BEFT10 táblájának módosítása esetén töltendő ki. Típusa karakteres, hossza 6 karakter (EEEEHH) formátumban.

"c" oszlop: Tétel vagy oszlop leírása: Annak az eredetileg a BEFT6 vagy BEFT7 tábla vagy R28 adatszolgáltatás BEFT10 táblájában jelentett tételnek vagy oszlopnak a címét vagy leírását kell megadni, amelyik tétel vagy oszlop módosításra került. Típusa alfanumerikus, hossza 20 karakter.

"d" oszlop: Módosított adat. Az eredeti táblákban megadott adatokat itt kell módosítani és a módosított adatot kell beírni. Típusa alfanumerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

"e" oszlop: Amennyiben a d) oszlopban módosított adat egy összeg, akkor annak devizanemét itt kell feltüntetni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R25200N

Állam által vállalt kezességek

HIT tábla: Adatok: Egész devizában

Nem rezidens hitelezővel szemben vállalt állami kezességről
Sor-
szám
Nem rezidens hitelnyújtóRezidens
hitelfelvevő
neve
Rezidens
hitelfelvevő
törzsszáma
Szerződés
szerinti
devizanem
ISO kódja
Szerződés
szerinti
összege
Tárgynegyed-
évben az állam
(kezes) által
történt tényleges
kifizetés összege
Tárgynegyedév
végén fennálló
állomány
Kezesség
vállalás kezdő
időpontja
Hitel végső
lejáratának
időpontja
neveISO országkódja
abcdefghij
01.
02.
03.
04.
05.
nn

MNB azonosító: R25

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Állam által vállalt kezességek

I. Általános tudnivalók

Az állam által nem rezidens hitelezővel szemben vállalt kezességről akkor kell jelenteni, ha egy rezidens gazdasági szereplő nem rezidenssel szemben fennálló tartozásának tőketörlesztésére, kamatfizetésére az állami szektor garanciát vállal.

Az adatszolgáltatást a nem rezidensekkel szemben újonnan keletkezett és fennálló, államilag garantált hitelekről kell elkészíteni hitelenkénti bontásban. A tárgyidőszak a naptári negyedév.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

A HIT tábla egyes oszlopainak tartalma:

"b" oszlop: Nem rezidens hitelnyújtó neve: a szerződésben szereplő nem rezidens hitelnyújtó neve.

"b" oszlop: Nem rezidens hitelnyújtó ISO országkódja: a nem rezidens hitelnyújtó országának vagy nemzetközi szervezetnek az ISO kódja.

"c" oszlop: Rezidens hitelfelvevő neve: a rezidens hitelfelvevő neve, akinek az adósságára az állam kezességet vállalt.

"d" oszlop: Rezidens hitelfelvevő törzsszáma: a rezidens hitelfelvevő törzsszáma (egységes statisztikai számjelének első 8 jegye).

"e" oszlop: Szerződés szerinti devizanem ISO kódja: a hitel szerződés szerinti devizanemének háromjegyű ISO kódja.

"f" oszlop: Szerződés szerinti összeg: a nem rezidenstől felvett hitel szerződésben rögzített teljes összege.

"g" oszlop: Állam (kezes) által történt tényleges kifizetés összege: a tárgyidőszakban az állam, mint kezes által történt kifizetés összegét kell megadni.

"h" oszlop: Tárgynegyedév végén fennálló állomány: a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány, amelyre a kezességvállalás vonatkozik.

"i" oszlop: Kezességvállalás kezdő időpontja: a kezességvállalás - kezesi szerződés megkötésének - kezdeti időpontja (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

"j" oszlop: Hitel végső lejáratának időpontja: az állam által vállalt kezességgel felvett hitel szerződés szerinti végső lejárata (ÉÉÉÉHHNN) formátumban.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R26200N

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

BEFK9 tábla: Adatok: egész euróban

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben keletkezett követelések állománya és forgalma
Sor-
szám
OrszágkódNyitó állományKeletkezésMegszűnésZáró állomány
Bevallás alapjánRevízió miattPénzügyi teljesítés miattRevízió miatt
abcdefg=b+c+d-e-f
01
02
03
04
05
nn
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R26200N

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

BEFT9 tábla: Adatok: egész euróban

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben keletkezett tartozások állománya és forgalma
Sor-
szám
OrszágkódNyitó állományKeletkezésMegszűnésZáró állomány
Bevallás alapjánRevízió miattPénzügyi teljesítés miattRevízió miatt
abcdefg=b+c+d-e-f
01
02
03
04
05
nn

MNB azonosító: R26

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatást euróban kell teljesíteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

BEFK9 tábla:

A táblát az Európai Közösség tagállamain kívüli székhellyel rendelkező, Magyarországon kívüli tagállamban bejelentkezett adózók (elektronikus szolgáltatók) ÁFA elszámolásai miatt Magyarországnak járó ÁFA követelés keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tárgyidőszak végén fennálló állományáról kell kitölteni, EU tagállamonkénti bontásban.

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Országkód: Annak az EU tagállamnak az ISO kódja, amellyel szemben a követelés fennáll. Nyitó állomány: Az előző tárgyidőszak záró állományával egyezik.

"b" oszlop: Nyitó állomány: Az előző tárgyidőszak záró állományával egyezik.

"c" oszlop: Keletkezés bevallás alapján: Az EU-n kívüli adózó eredeti bevallása alapján Magyarországot illető ÁFA miatti követelés összege.

"d" oszlop: Keletkezés revízió miatt: A Magyarországot illető ÁFA miatti követelés növekedése az EU-n kívüli adózó bevallásának revíziója miatt.

"e" oszlop: Megszűnés pénzügyi teljesítés miatt: A beszedő EU tagállam által átutalt, Magyarországot illető ÁFA összege.

"f" oszlop: Megszűnés revízió miatt: A Magyarországot illető ÁFA miatti követelés csökkenése az EU-n kívüli adózó bevallásának revíziója miatt.

"g" oszlop: Záró állomány: A tárgyidőszak végén fennálló (keletkezett és pénzügyileg nem teljesített) ÁFA követelés összege.

BEFT9 tábla:

Az adatszolgáltatás BEFT9 tábláját az Európai Közösség tagállamain kívüli székhellyel rendelkező, Magyarországon bejelentkezett adózók (elektronikus szolgáltatók) ÁFA elszámolásai miatt a többi EU tagállamnak járó ÁFA tartozás keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tárgyidőszak végén fennálló állományáról kell kitölteni.

Az egyes oszlopok tartalma:

"a" oszlop: Országkód: Annak az EU tagállamnak az ISO kódja, amellyel szemben a tartozás fennáll.

"b" oszlop: Nyitó állomány: Az előző tárgyidőszaki záró állománnyal egyezik.

"c" oszlop: Keletkezés bevallás alapján: Az EU-n kívüli adózó eredeti bevallása alapján történő utalásból az adott EU tagállamot megillető ÁFA összege.

"d" oszlop: Keletkezés revízió miatt: Az EU tagállamot megillető ÁFA miatti tartozás növekedése az EU-n kívüli adózó bevallásának revíziója miatt.

"e" oszlop: Megszűnés pénzügyi teljesítés miatt: az EU tagállamot illető, Magyarország által átutalt ÁFA összege.

"f" oszlop: Megszűnés revízió miatt: Az EU tagállamot megillető ÁFA miatti tartozás csökkenése az EU-n kívüli adózó bevallásának revíziója miatt.

"g" oszlop: Záró állomány: A tárgyidőszak végén fennálló (keletkezett és pénzügyileg nem teljesített) ÁFA tartozás összege.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R27200

Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései

INGK tábla Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlan adásvételi ügyletei (Forgalom adatai egész devizában)

Sor-
szám
Befektetés
országának
ISO kódja
Devizanem
ISO kódja
TranzakciókHitel aránya a c oszlop teljes forgalmán belül (%, egész számra kerekítve)Hitel átlagos
futamideje
(év)
Külföldi ingatlanvétel forgalmaKülföldi ingatlaneladás forgalma
abcdef
01.
02.
03.
04.
05.
nn

MNB azonosító: R27

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Belföldi magánszemélyek külföldi ingatlanbefektetései

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató közreműködésével rezidens magánszemélyek által végrehajtott külföldi ingatlanvásárlásoknak, illetve külföldi ingatlaneladásoknak a tárgyidőszakban teljesített forgalmáról kell kitölteni, a tárgyidőszakban megkötött ingatlan adásvételi szerződések alapján.

2. Az adatok számbavétele

A külföldi ingatlanok tranzakciós adatait országonként (az ingatlan elhelyezkedése szerinti ország) és a szerződésben szereplő, eredeti devizanemenként összesítve kell kimutatni (ezen adatok egy-egy sort képeznek az adott táblákban), figyelembe véve a szóban forgó időszak minden mozgását. A tranzakciós (forgalmi) adatokat egész devizában (egész számra kerekítve) tizedes jegyek nélkül kell közölni.

A tranzakciós adatokat mindig arra az időszakra vonatkozóan kell jelenteni, amely időszakban a szerződéskötés történt.

A külföldi ingatlan vásárlási, illetve eladási tranzakciókat a táblában pozitív előjellel kell megadni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

Az INGK tábla oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: Befektetés országának ISO kódja: Annak az országnak az ISO kódja, ahol a szóban forgó ingatlan található.

"c" és "d" oszlopok: Tranzakciós adatok: Itt a tárgyidőszakban megkötött ingatlan vételi, illetve eladási szerződések országonként, eredeti devizanemenként összesített értékét kell megadni, a szerződés szerinti vételi, illetve eladási árak figyelembe vételével, amely összegek a különböző jutalékokat, illetve adókat nem tartalmazhatják.

"e" oszlop: Hitel aránya a "c" oszlop teljes forgalmán belül: A rezidens magánszemélyek ingatlan hitel igénybevételével lebonyolított külföldi ingatlan vásárlási forgalmának aránya a vonatkozó soron feltüntetett teljes vételi forgalom %-ában kifejezve, egész számban (a vételár hány százalékát fedezik hitel igénybevételével).

"f" oszlop: Hitel átlagos futamideje: A rezidens magánszemélyek ingatlan hitel igénybevételével lebonyolított külföldi ingatlan vásárlásai esetében az ingatlan hitelek átlagos futamideje, évben kifejezve (hány év az ilyen célú ingatlanhitelek átlagos lejárata).

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R28200

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása

BEFT10 tábla: Adatok: egész devizában

Éven túli adósságokra vonatkozó állományi és forgalmi adatok
Sor-
szám
Adósság azonosítóA jelentés devizanemeLehívott és fennálló állományLehívatlan állományTőke-
hátralék
Kamat-hátralékSzerződés szerinti összegLehívásTörlésLeírásTőke törlesztésKamat fizetésÁtütemezett fennálló adósság
abcdefghijklm
01
02
..
nn

BEFT10 tábla folytatása:

Sor-
szám
Átütemezett tőkehátralékÁtütemezett kamathátralékÁtütemezett esedékes tőkeÁtütemezett esedékes kamatElengedett tőkehátralékElengedett kamathátralékElengedett esedékes tőkeElengedett esedékes kamatAz átütemezés alatt konszolidált összegAz átütemezés alatt lehívott összegAz átütemezés során lehívatlan összeg
nopqrstuvwx
01
02
..
nn

MNB azonosító: R28

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatást az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájában jelentett adósságok állományi és forgalmi adatairól évente egyszer kell teljesíteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

A BEFT10 tábla egyes oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: Adósságazonosító: egyezően az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájának "b" oszlopában megadottal.

"b" oszlop: A jelentés devizaneme: egyezően az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblában megadottal).

"c" oszlop: Fennálló adósságállomány.

A tárgyidőszak végén fennálló adósságállomány. Kötvények esetén a nominál érték. Az összegnek tartalmaznia kell a tőkehátralékot, ha van ilyen.

Korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg fennálló adósságállomány = az előző évi fennálló adósságállomány + lehívások - tőketörlesztés - leírás.) Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter. Egyezően az R06 vagy R07 vagy R08 vagy R09 vagy R15 vagy R16 vagy R17 adatszolgáltatások "o" oszlopában a tárgyév végére (december 31.) jelentett záró állománnyal.

"d" oszlop: Lehívatlan állomány: A tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. A már korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások - törlések. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"e" oszlop: Tőkehátralék: A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege, amelyet nem kell levonni a fennálló adósságállományból. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"f" oszlop: Kamathátralék: A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"g" oszlop: Szerződés szerinti összeg. A tárgyidőszak alatt szerződött összeg nagysága (egyezően az R24 adatszolgáltatás BEFT6 táblájában megadottal). Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"h" oszlop: Lehívás: A tárgyidőszak alatt lehívott összeg nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter. Egyezően az R06 vagy R07 vagy R08 vagy R09 vagy R15 vagy R16 vagy R17 adatszolgáltatások "l" oszlopában a tárgyévre jelentett lehívások összegével.

"i" oszlop: Törlés: A tárgyidőszak alatt törlésre került összeg nagysága, amely a lehívatlan állományt csökkenti. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"j" oszlop: Leírás: A tárgyidőszak alatt leírásra került összeg nagysága, amely a fennálló adósságállományt csökkenti. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"k" oszlop: Tőke Törlesztés. A tárgyidőszak alatt törlesztett tőke nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter. Egyezően az R06 vagy R07 vagy R08 vagy R09 vagy R15 vagy R16 vagy R17 adatszolgáltatások "m" oszlopában a tárgyévre jelentett törlesztések összegével.

"l" oszlop: Kifizetett kamat. A tárgyidőszak alatt kifizetett kamat és egyéb költség nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter. Egyezően az R06 vagy R07 vagy R08 vagy R09 vagy R15 vagy R16 vagy R17 adatszolgáltatások "r" oszlopában a tárgyévre jelentett kamatfizetések összegével.

"m" oszlop: Átütemezett fennálló állomány: A adatszolgáltatási időszak alatt átütemezett fennálló állomány összege, ha a teljes fennálló állomány átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"n" oszlop: Átütemezett tőkehátralék: Az előző tárgyidőszak végéig összegyűlt tőkehátralék összege, amely az adatszolgáltatási időszak alatt átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"o" oszlop: Átütemezett kamathátralék: Az előző tárgyidőszak végéig összegyűlt kamathátralék összege, amely az adatszolgáltatási időszak alatt átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"p" oszlop: Átütemezett esedékes tőke: A jelenlegi tárgyidőszak alatt esedékessé váló tőketörlesztés összege, amely átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"q" oszlop: Átütemezett esedékes kamat: A jelenlegi tárgyidőszak alatt esedékessé váló kamatfizetés összege, amely átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"r" oszlop: Elengedett tőkehátralék: Az előző adatszolgáltatási időszak végéig felhalmozott és a vonatkozási tárgyidőszak folyamán elengedett tőkehátralék. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"s" oszlop: Elengedett kamathátralék: Az előző adatszolgáltatási időszak végéig felhalmozott és a vonatkozási tárgyidőszak folyamán elengedett kamathátralék. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"t" oszlop: Elengedett esedékes tőke: Az adatszolgáltatási időszak folyamán esedékes és elengedett tőke. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"u" oszlop: Elengedett esedékes kamat: Az adatszolgáltatási időszak folyamán esedékes és elengedett kamat. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"v" oszlop: Az átütemezés alatt konszolidált összeg: Átütemezési szerződésben aláírt összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"w" oszlop: Az átütemezés alatt lehívott összeg: Az átütemezési szerződés alapján lehívott összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

"x" oszlop: Az átütemezés során lehívatlan összeg: Az átütemezési szerződés alapján még lehívatlan összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R29200

Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

TRE tábla Az adatszolgáltató egyes, regsziter célú adatai

Sor-
szám
MegnevezésAdatok a tárgyévet
megelőző év
mérlegfordulónapján
Adatok a tárgyév
mérlegfordulónapján
ab
01Az adatszolgáltató mérlegfordulónapjának dátuma (a vonatkozási, illetve a megelőző időszakban lezárult üzleti év mérlegfordulónapja) (ééééhhnn):
02Az adatszolgáltató könyvvezetésének devizaneme (ISO kód) (3 karakter):
03Az adatszolgáltató tőzsdére bevezetett vállalat? (1=igen / 0=nem)
04Igaz-e az adatszolgáltatóra, hogy a külföldi befektetőkre jutó összes saját tőke a tárgyév, vagy a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapján eléri a 250 millió forintot, vagy a tárgyévi eredménykimutatásban a külföldi befektetőkre jutó összes osztalék összege eléri a 250 millió forintot, azonban egy nem rezidens befektető tulajdoni hányada sem éri el a 10%-ot az adatszolgáltatóban? (1=igen / 0=nem)
05Az adatszolgáltatónak hány külföldi vállalatban áll fenn 10%-ot elérő, vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányada? (db)
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R29200

TEA1 tábla A külföldi közvetlen tőkebefektető részesedésére és vele kapcsolatos kereszttulajdonlásra vonatkozó adatok

Sor-
szám
A külföldi közvetlen tőkebefektető
partnerazonosító-kódja
(az adatszolgáltató által
meghatározott, az MNB részére
az R01 jelű adatgyűjtésben
közölt kód)
A külföldi tőkebefektető közvetlen tulajdonosi részesedésének aránya az adatszolgáltató vállalkozásban
(% két tizedessel)
Kereszttulajdonlás esetén az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének aránya a külföldi tőkebefektetőjében
(% két tizedessel)
Kereszttulajdonlás esetén az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének állománya a saját könyvei szerint a külföldi befektetőjében
(Adatok a könyvvezetés devizanemében, ezer Ft-ban / ezer devizában)
tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napjántárgyév mérlegforduló-napjántárgyévet megelőző év mérlegforduló-napjántárgyév mérlegforduló-napjántárgyévet megelőző év mérlegforduló-napjántárgyév mérlegforduló-napján
abcdefg
01
02
03
nn

TEA2 tábla Az adatszolgáltató mérlegének adatai (az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, ezerben)

Sor-
szám
MegnevezésTárgyévet megelőző év mérlegforduló-napjánElőző évek módosításai (három oszlopos mérleg esetén)Tárgyév mérlegforduló-napján
abc
01Jegyzett tőke
02ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
03Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (negatív előjellel megadva)
04Tőketartalék
05Általános tartalék
06Eredménytartalék (előjellel)
07Lekötött tartalék
08Értékelési tartalék
09Mérleg szerinti eredmény (előjellel)
10SAJÁT TŐKE (01+03+04+05+06+07+08+09)

TEA3 tábla Az adatszolgáltató eredménykimutatásának adatai (az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, ezerben)

Sor-
szám
MegnevezésTárgyév
01Adózott eredmény (előjellel)
02Általános tartalékképzés, -felhasználás (előjellel)
03Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
04Jóváhagyott osztalék
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M)
R29200

TEA4 tábla Az adatszolgáltató eredménykimutatásából a normál üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó tételek (adatok ezer Ft-ban/ezer devizában, egész számra kerekített érték)

Sor-
szám
MegnevezésTárgyév
01Végkielégítésre kifizetett összeg (-)
02Készletek, követelések elszámolt értékvesztése (-)
03Készletek, követelések elszámolt értékvesztésének visszaírása (+)
04Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése (-)
05Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (+)
06Befektetett pénzügyi eszközök visszaírással csökkentett értékvesztése (-)
07Káreseményekkel kapcsolatban fizetett/elszámolt/fizetendő összegek (-)
08Káreseményekkel kapcsolatban kapott összegek (+)
09Tárgyi eszközök értékesítése esetén a kivezetett könyv szerinti érték (-)
10Tárgyi eszközök értékesítése esetén a kapott ellenérték (+)
11Tárgyi eszközök megsemmisülése/selejtezése esetén a kivezetett nettó érték (-)
12Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének eredménye (amennyiben veszteség: (-), amennyiben nyereség: (+) az előjel)
13Realizált és nem-realizált árfolyamveszteség/nyereség (árfolyamveszteség esetén (-), árfolyamnyereség esetén (+) az előjel)
14Kamatfedezeti ügyletek vesztesége/ nyeresége (veszteség esetén (-), nyereség esetén (+) az előjel)
15Egyéb derivatív ügyletek vesztesége/ nyeresége (veszteség esetén (-), nyereség esetén (+) az előjel
16Elengedett kötelezettség (+)
17Elengedett követelés (-)
18ÖSSZESEN (01+02+….+17)

TEA5 tábla Kiegészítő adatatok (ezer Ft-ban/ezer devizában, egész számra kerekített érték)

Sor-
szám
MegnevezésTárgyév
01Amennyiben az adatszolgáltató más gazdasági társaságban tulajdonos, az adatszolgáltató által e gazdasági társaságba a tárgyévben teljesített pótbefizetés összege
02Amennyiben az adatszolgáltató más gazdasági társaságban tulajdonos, az adatszolgáltató által e gazdasági társaságba teljesített pótbefizetésekből a tárgyévben visszakapott összeg
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R29200

TEL tábla Külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fióktelep, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési ) viszonyban álló tőkebefektetés jelentésköteles adatai (értékadatok ezer devizában)

Sor-
szám
MegnevezésPartnerazonosító-kódTárgyévet megelőző év mérlegfordulónapjánTárgyév mérlegfordulónapjánTárgyév
abcd
01Külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fióktelep, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés törzsadatai
02A külföldi vállalat, vagy fióktelep könyvvezetésének devizaneme (ISO kód)
03A külföldi vállalat, vagy fióktelep vonatkozási, illetve a megelőző időszakban lezárult üzleti évének mérlegfordulónapja (ééééhhnn)
04Külföldi közvetlen tőkebefektetésben való részesedésre és ezzel kapcsolatos kereszttulajdonlásra vonatkozó adatok (Külföldi fióktelep esetén nem kell kitölteni!)
05Az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének aránya a külföldi vállalatban (% két tizedesegy kírásával)
06Az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének állománya az adatszolgáltató könyveiben (Adatok az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, ezer Ft-ban/ezer devizában)
07Kereszttulajdonlás esetén a külföldi vállalat tulajdonosi részesedésének aránya az adatszolgáltatóban (%-ban, két tizedessel)
08Kereszttulajdonlás esetén (ha a 07. sor nem nulla) az adatszolgáltató saját tőkéje (ezer Ft-ban /ezer devizában). Amennyiben az adatszolgáltató TEA2 tábla kitöltésére kötelezett, ezt a sort nem kell kitöltenie.
09Külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetésben való részesedésre vonatkozó adatok
10A külföldi vállalatot a tulajdonosi láncban megelőző vállalat partnerazonosító-kódja (az adatszolgáltató által meghatározott, az MNB részére az R01 jelű adatgyűjtésben közölt kód)
11A külföldi vállalatot a tulajdonosi láncban megelőző vállalat tulajdonosi részesedésének aránya (%-ban, két tizedessel)
12Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés mérleg adatai, (Adatok a 02. sorban közölt devizanemben, ezerben) (Külföldi fióktelep esetén nem kell kitölteni!)
13Jegyzett tőke
14Jegyzett, de be nem fizetett tőke (negatív előjellel megadva)
15Értékelési tartalék
16Eredménytartalék (előjellel)
17Egyéb tartalékok
18Az éves eredmény az eredménykimutatással egyezően (előjellel)
19SAJÁT TŐKE (13+14+15+16+17+18 sorok)
20Külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési ) viszonyban álló tőkebefektetés eredménykimutatásának adatai (Adatok a 02. sorban közölt devizanemben, ezerben) (Külföldi fióktelep esetén nem kell kitölteni!)
21Adózott eredmény (előjellel)
22Jóváhagyott osztalék (23+24 sorok)
23Jóváhagyott osztalékból a tárgyévi eredmény terhére megszavazott rész
24Jóváhagyott osztalékból az előző évek felhalmozott eredménye terhére megszavazott rész
25Külföldi fióktelepnek átadott vagyon, külföldi fióktelepnél keletkezett profit (Adatok a 02. sorban közölt devizanemben, ezerben)
26Külföldi fióktelepnek átadott vagyon
27Külföldi fióktelepnél keletkezett tárgyévi eredmény (előjellel)
28Külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy külföldi fióktelep adózott eredményéből a normál üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó tételek (Adatok a 02. sorban közölt devizanemben, ezerben)
29Végkielégítésre kifizetett összeg (-)
30Készletek, követelések elszámolt értékvesztése (-)
31Készletek, követelések elszámolt értékvesztésének visszaírása (+)
32Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése (-)
33Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (+)
34Befektetett pénzügyi eszközök visszaírással csökkentett értékvesztése (-)
35Káreseményekkel kapcsolatban fizetett/elszámolt/fizetendő összegek (-)
36Káreseményekkel kapcsolatban kapott összegek (+)
37Tárgyi eszközök értékesítése esetén a kivezetett könyv szerinti érték (-)
38Tárgyi eszközök értékesítése esetén a kapott ellenérték (+)
39Tárgyi eszközök megsemmisülése/selejtezése esetén a kivezetett könyv szerinti érték (-)
40Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének eredménye (amennyiben veszteség: (-), amennyiben nyereség: (+) az előjel)
41Realizált és nem-realizált árfolyamveszteség/nyereség (árfolyamveszteség esetén (-), árfolyamnyereség esetén (+) az előjel)
42Kamatfedezeti ügyletek vesztesége/ nyeresége (veszteség esetén (-), nyereség esetén (+) az előjel)
43Egyéb derivatív ügyletek vesztesége/ nyeresége (veszteség esetén (-), nyereség esetén (+) az előjel
44Elengedett kötelezettség (+)
45Elengedett követelés (-)
46ÖSSZSEN (29+30+....+45 sorok)
47Külföldi fióktelep, külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés egyéb adatai, amennyiben a fióktelep vagy a külföldi vállalat nem pénzügyi vállalat
48Értékesítés nettó árbevétele
49Aktivált saját teljesítmények értéke
50Bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések
51Bérjárulékok
52Termékek és szolgáltatások beszerzési értéke
53Exportált és importált termékek bekerülési értéke
54Exportált és importált szolgáltatások bekerülési értéke
55Vállalatcsoporton belül exportált és importált termékek bekerülési értéke
56Vállalatcsoporton belül exportált és importált szolgáltatások bekerülési értéke
57Tárgyi eszköz beruházások (beleértve a saját előállítású tárgyi eszközök aktivált értékét)
58A külföldi érdekeltség tevékenységében résztvevők létszáma
59Külföldi fióktelep, külföldi közvetlen tőkebefektetés vagy külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés egyéb adatai, amennyiben a fióktelep vagy a külföldi vállalat pénzügyi vállalat
60Bruttó díjbevétel*
61Kamatok és kamatjellegű bevételek
62Részvényekből és egyéb tőkearányosan jövedelmező értékpapírból származó jövedelmek
63Kapott jutalékok
64Kamat és kamatjellegű ráfordítások
65Pénzügyi működés nettó eredménye
66Egyéb működési bevételek
67Bérköltségek és személyi jellegű egyéb kifizetések*
68Társadalombiztosítási és egyéb járulékok*
69Tárgyi eszköz beruházások (beleértve a saját előállítású tárgyi eszközök aktivált értékét)*
70A külföldi érdekeltség tevékenységében résztvevők létszáma*
* A 60-70. soroknál biztosítóként működő külföldi érdekeltségek esetén csak a *-gal jelölt sorokat kell kitölteni, pénzügyi közvetítést, illetve pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző külföldi érdekeltség esetén a 60-70. sorok mindegyikét.
MNB
azonosító
TárgyidőszakAdatszolgáltató törzsszámaA kitöltés dátuma
év / hó / nap
Bizonylat
jellege (E,M,N)
R29200

TEI tábla Külföldi ingatlantulajdon (adatok az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, ezer Ft-ban/ezer devizában, egész számra kerekített érték)

Sor-
szám
Külföldi ingatlan
országának ISO kódja
Külföldi ingatlan időszak eleji állományának értékeÁllományváltozásokKülföldi ingatlan időszak végi állományának értékeTárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem
TranzakciókA könyv szerinti értéket korrigáló tételek
NövekedésCsökkenés
abcdefg
01.
02.
03.
nn

MNB azonosító: R29

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

a) A TRE táblában az adatszolgáltatónak regiszter célú adatokat kell jelentenie.

b) A TEA1-TEA5 táblákban a jelen melléklet I.F.8. pontjának a) alpontja szerinti külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel rendelkező adatszolgáltatónak e befektetők részesedésének mértékéről, valamint az adatszolgáltató tárgyévi, és tárgyévet megelőző év gazdálkodásának egyes adatairól kell információkat közölnie. A tőzsdére bevezetett részvénytársasági formában működő adatszolgáltatónak nem kell azokról a külföldi befektető által birtokolt részvényeivel kapcsolatban adatot szolgáltatnia, amelyekről nincs kifejezett tudomása.

c) A TEL táblában a jelen melléklet I.F.8. pontjának b) c) és d) alpontjai szerinti külföldi közvetlen tőkebefektetéssel, külföldi fiókteleppel, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetéssel rendelkező adatszolgáltatónak ezen befektetései tárgyévi, és tárgyévet megelőző év gazdálkodásának egyes adatairól kell információkat közölnie.

d) A TEI táblát a tárgyévben külföldi ingatlantulajdonnal rendelkezett adatszolgáltatóknak kell kitölteni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás TEA1 és TEL táblájában a külföldi közvetlen tőkebefektetők, a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a külföldi fióktelepek, és a közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetések jelentésköteles adatait partnerenként kell szerepeltetni. A partnerek azonosítása partnerazonosító-kódokkal történik.

3. Tárgyidőszak

Az éves adatszolgáltatást a tárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozóan, a megelőző év fordulónapjára vonatkozó adatok egyidejű, párhuzamos feltüntetésével kell kitölteni. Naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező adatszolgáltatók, illetve külföldi érdekeltségeik esetén tárgyév alatt a tárgy naptári évben lezárt üzleti évet értjük.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók

TRE tábla: Az adatszolgáltató egyes, regiszter célú adatai

A táblát minden adatszolgáltatónak ki kell töltenie.

A tábla egyes sorainak tartalma:

02. sor: Az adatszolgáltató könyvvezetésének devizaneme: A könyvvezetés, beszámoló készítés létesítő okiratban meghatározott devizanemének ISO kódja (alapesetben HUF).

TEA1 tábla: A külföldi közvetlen tőkebefektető részesedésére és vele kapcsolatos kereszttulajdonlásra vonatkozó adatok

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti év fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője.

A tábla egyes oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: A külföldi közvetlen tőkebefektető partnerazonosító-kódja

Az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, az MNB részére az R01 adatszolgáltatásban közölt alfanumerikus kód.

"b"-"c" oszlop: A külföldi tőkebefektető közvetlen tulajdonosi részesedésének aránya az adatszolgáltató vállalkozásban a tárgyévet megelőző év, és a tárgyév mérlegfordulónapján:

A külföldi közvetlen tőkebefektető részesedésének az adatszolgáltató jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát kell megadni, %-ban, két tizedesre kerekítve.

"d"-"e" oszlop: Kereszttulajdonlás esetén az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének aránya a külföldi tőkebefektetőjében a tárgyévet megelőző év, és a tárgyév mérlegfordulónapján:

A jelen melléklet I.F.8. pontjának g) alpontja szerinti, az adatszolgáltató által kereszttulajdonolt külföldi tőkebefektető esetén meg kell adni az adatszolgáltató részesedésének a külföldi vállalat jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát, %-ban, két tizedesre kerekítve.

Ha a kereszttulajdonlás mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, a külföldi közvetlen tőkebefektető egyidejűleg az adatszolgáltató külföldi közvetlen tőkebefektetése is, és rá vonatkozóan ki kell tölteni a TEL táblát is.

"f"-"g" oszlop: Kereszttulajdonlás esetén az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének állománya a saját könyvei szerint a külföldi befektetőjében: Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében, ezerben kell megadni.

TEA2 tábla: Az adatszolgáltató mérlegének adatai

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti évének fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője.

Az adatszolgáltató éves beszámolójával egyezően kell megadni a mérleg saját tőkére és a saját tőke összetevőire vonatkozó adatait. A 05. sort csak a hitelintézeti adatszolgáltatóknak és a befektetési szolgáltatást végző adatszolgáltatóknak kell kitölteniük.

Amennyiben a tárgyidőszakban lezárult üzleti időszakra 3 oszlopos mérleget adtak ki, az "a", "b" és "c" oszlopokat egyaránt ki kell tölteni, egyébként pedig csak az "a" és "c" oszlopokat.

Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

TEA3 tábla: Az adatszolgáltató eredménykimutatásának adatai

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti évének fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője.

Az adatszolgáltató éves beszámolójával egyezően kell megadni az eredménykimutatás egyes, felsorolt adatait. A 02. sorban az általános tartalékképzés, -felhasználás adatot csak a hitelintézeti adatszolgáltatóknak és a befektetési szolgáltatást végző adatszolgáltatóknak kell kitölteniük.

Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

TEA4 tábla: Az adatszolgáltató eredménykimutatásából a normál üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó tételek

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult üzleti évének fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője.

Az adatszolgáltató számviteli nyilvántartásaival egyezően kell megadni a 01-17. sorokban felsorolt tárgyévi forgalmi adatokat, a táblában jelzett előjelekkel, a 18. sorban pedig ezek összesített egyenlegét.

Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

TEA5 tábla: Kiegészítő adatok

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult üzleti évének fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetője.

A tábla egyes sorainak tartalma:

01. sor: Amennyiben az adatszolgáltató gazdasági társaságban tulajdonos, az adatszolgáltató által e gazdasági társaságba a tárgyévben teljesített pótbefizetés összege:

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.) nevesített eredménykimutatás csökkentő tétel definíciójának megfelelően kell megadni.

02. sor: Amennyiben az adatszolgáltató gazdasági társaságban tulajdonos, az adatszolgáltató által e gazdasági társaságba teljesített pótbefizetésekből a tárgyévben visszakapott összeg:

a Számv. tv-ben nevesített eredménykimutatás növelő tétel definíciójának megfelelően kell megadni.

Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

TEL tábla: Külföldi közvetlen tőkebefektetés, külföldi fióktelep, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés jelentésköteles adatai

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban lezárult, vagy az azt megelőző üzleti év fordulónapján volt külföldi közvetlen tőkebefektetése, külföldi fióktelepe, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetése. A táblát az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

A tábla egyes oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: A külföldi vállalat, vagy fióktelep partnerazonosító-kódja: Az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, az MNB részére az R01 jelű adatszolgáltatásban közölt alfanumerikus kód.

Az R29 adatszolgáltatás elektronikus formában történő teljesítése esetén az "a" oszlopban a partnerazonosító kódot - a szürke címsorok kivételével - minden olyan sorban ismételten meg kell adni, amely sorok "b", "c" vagy "d" oszlopában az adatszolgáltató adatot közöl. Papíron történő adatszolgáltatás esetén a kinyomtatott TEL tábla minden lapján az "a" oszlop legalább egy sorában szerepeltetni kell a partnerazonosító-kódot.

"b"-"c" oszlop: A tárgyévet megelőző év, illetve tárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozó adatokat kell megadni, a sorok tartalmi magyarázatánál alább leírtak szerint.

"d" oszlop: Tárgyévi forgalmi adatokat kell megadni, a sorok tartalmi magyarázatánál alább leírtak szerint.

A "b", "c" és "d" oszlopokban az értékadatokat - ahol ezt a jelen kitöltési útmutató és a tábla egyes sorainak megnevezése a későbbiekben kivételként nem jelzi - a külföldi befektetés, vagy fióktelep könyvvezetésének devizanemében (amelyet az adatszolgáltató a TEL tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni. A táblában a szürke mezőket nem kell kitölteni.

A tábla egyes sorainak tartalma:

01. sor: Címsor a 02-03. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

02. sor: A külföldi vállalat, vagy fióktelep könyvvezetésének devizaneme: A könyvvezetés devizanemének háromjegyű ISO kódját kell megadni.

03. sor: A külföldi vállalat, vagy fióktelep tárgyidőszakban, illetve a megelőző időszakban lezárult üzleti évének mérlegfordulónapja: Az éves beszámoló szerinti mérlegfordulónap dátumát ééééhhnn formátumban kell megadni.

04. sor: Címsor a 05-08. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

05. sor: Az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének aránya a külföldi vállalatban: Az adatszolgáltató részesedésének a külföldi vállalat jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát kell megadni, %-ban, két tizedesre kerekítve.

06. sor: Az adatszolgáltató tulajdonosi részesedésének állománya az adatszolgáltató könyveiben: Az adatot az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet az adatszolgáltató a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

07. sor: Kereszttulajdonlás esetén a külföldi befektetés tulajdonosi részesedésének aránya az adatszolgáltatóban: A külföldi vállalat részesedésének az adatszolgáltató jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát kell megadni, %-ban, két tizedesre kerekítve.

08. sor: Kereszttulajdonlás esetén (ha a 07. sor nem nulla) az adatszolgáltató saját tőkéje: Amennyiben kereszttulajdonlás esete áll fenn, és az adatszolgáltató nem kötelezett TEA2 tábla kitöltésére, itt kell megadnia a saját tőkéje összegét.

Az adatot az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet az adatszolgáltató a TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezerre kerekítve kell közölni.

09. sor: Címsor a 10-11. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

10. sor: A külföldi vállalatot a tulajdonosi láncban megelőző vállalat partnerazonosító-kódja: Az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, az MNB részére az R01 jelű adatszolgáltatásban közölt alfanumerikus kód.

11. sor: A külföldi vállalatot a tulajdonosi láncban megelőző vállalat tulajdonosi részesedésének aránya a külföldi vállalat jegyzett tőkéjében: Az arányszámot %-ban kifejezve, két tizedesre kerekítve kell megadni.

12. sor: Címsor a 13-19. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

13-19. sorok: Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés esetén a külföldi vállalat éves beszámolójával egyezően kell megadni a mérleg saját tőkére és saját tőke összetevőire vonatkozó adatait.

20. sor: Címsor a 21-24. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

21-24. sorok: A külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi, közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés éves beszámolójával egyezően kell megadni az eredménykimutatás egyes adatait. A 21. sorban az adózott eredményt is az eredménykimutatás alapján kell megadni, nem pedig a mérleg szerinti eredményt.

A jóváhagyott osztalék tekintetében az adatokat a magyar számvitelben használt számbavételi módszer szerint kell jelenteni. Az IAS és IFRS szerint az "n" évben jóváhagyott, és az IAS és IFRS szerint "n" évre könyvelt osztalékot tehát a magyar számvitel szerint, az "n-1" tárgyévről készített R29 jelű adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, mivel az "n-1" évet érinti. Ha a tárgyidőszakra vonatkozó osztalékot az adatszolgáltatás beküldési határideje után szavazzák meg, módosító adatszolgáltatás beküldése szükséges.

25. sor: Címsor a 26-27. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

26. sor: Külföldi fióktelepnek átadott vagyon: Külföldi fióktelep esetén itt kell megadni a fióktelepnek átadott vagyont.

27. sor: Külföldi fióktelepnél keletkezett tárgyévi eredmény: Külföldi fióktelep esetén itt kell megadni a fióktelepnél keletkezett tárgyévi eredményt, előjellel

28. sor: Címsor a 29-46. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

29-46. sorok: Külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi fióktelep adózott eredményéből a normál üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó tételek: A külföldi vállalat, vagy fióktelep mérlegfordulónapjára vonatkozó főkönyve alapján kell megadni az egyes sorokban nevesített tételeket (a veszteség jellegű tételeket negatív, a nyereség jellegű tételeket pozitív előjellel).

47. sor: Címsor a 48-58. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

48-58. sorok: Külföldi fióktelep, külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés egyéb adatai, amennyiben a fióktelep vagy a külföldi vállalat nem pénzügyi vállalat: Nem pénzügyi vállalatnak tekintendő minden olyan vállalat, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az e rendelet 3. mellékletének 4.3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott pénzügyi vállalatok közé.

48. sor: Értékesítés nettó árbevétele: Tartalmazza az egység által leszámlázott termékekre és szolgáltatásokra kivetett összes illetéket és adót - az ÁFA (hozzáadott érték adó) kivételével -, valamint egyéb, közvetlenül az értékesítéshez kapcsolódó adókat. Ugyancsak tartalmaz egyéb olyan tételeket (pl. szállítás, csomagolás), amelyeket a fogyasztóra terhelnek, még akkor is, ha ezek a számlán elkülönítve szerepelnek.

49. sor: Aktivált saját teljesítmények értéke: Saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozásának együttes összege.

50. sor: Bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések: A bérköltség a pénzben vagy természetben fizetett összes díjazás, amelyet az adatszolgáltató az állományába tartozó munkavállalóknak, valamint az állományon kívüli magánszemélyeknek (az otthon dolgozóknak is), továbbá a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként a beszámolási időszakban az elvégzett munkájukért fizet. Ide tartozik a tárgyidőszakban kifizetett összes díjazás tekintet nélkül, hogy rendszeres volt-e a kifizetés. Ide tartozik a prémium, a jutalmak, a rendkívüli fizetés, a 13. havi fizetés, a munkavállalók részére elbocsátáskor kifizetett végkielégítés, a szállás-, utazási, étkezési és lakhatási költségtérítések, üdülési hozzájárulás, találmányi, újítási, szerzői díjak a jutalék, a készenléti díjak, túlóra díjak, éjszakai pótlékok stb.

Nem tartozik a bérköltségbe a munkaerő-közvetítő ügynökségek dolgozóinak folyósított kifizetés.

51. sor: Bérjárulékok: A bérek és bérnek nem minősülő juttatások közterheit tartalmazzák. Ide tartozik minden járulék, hozzájárulás, adók módjára fizetendő összeg, amely a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak után terheli a vállalatot. Itt kerülnek elszámolásra többek között a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulások, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás stb.

52. sor: Termékek és szolgáltatások beszerzési értéke: A tárgyév folyamán vásárolt összes termék és szolgáltatás értéke, beleértve az újraeladásra és a felhasználásra vásároltakat is, az olyan javak kivételével, amelyek beszerzését beruházásként tartják nyilván. Az érintett termékeket és szolgáltatásokat újra eladhatják további átalakítással vagy a nélkül, a termelési folyamatban felhasználhatják, vagy raktározhatják. A tárgyévben fizetett szolgáltatási díjak is ide tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy ipari vagy nem ipari szolgáltatások (pl. jogi, számviteli, biztosítási díjak stb.). Szintén ide tartoznak a közvetített szolgáltatásokból eredő beszerzések. A termékek és szolgáltatások vásárlását beszerzési áron, levonható ÁFA (hozzáadott érték adó) nélkül és egyéb, közvetlenül a forgalomhoz kötődő, levonható adó nélkül kell számba venni. Ugyanakkor a termékhez kötődő minden egyéb adó és vám nem vonható le a vásárolt termékek és szolgáltatások értékéből.

53-54. sorok: Exportált és importált termékek, szolgáltatások bekerülési értéke: A mutatók tartalmazzák a megfigyelt külföldi érdekeltség összes (a magyarországi anyavállalattal, a vállalatcsoport - a megfigyelt egység szempontjából - külföldi vállalataival, valamint a nem vállalatcsoport - a megfigyelt egység szempontjából - külföldi vállalataival közvetlenül bonyolított) összes áru és szolgáltatás exportot, illetve importot függetlenül attól, hogy az export illetve import tevékenység EU-n belüli vagy EU-n kívüli országba, illetve országból irányul.

55-56. sorok: Vállalatcsoporton belül exportált és importált termékek, szolgáltatások bekerülési értéke: A mutatók csak a vállalatcsoporton belül külföldi vállalattal bonyolított összes termékek és szolgáltatások exportját, illetve importját tartalmazzák.

A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon befektető ellenőrzése alatt állnak.

57. sor: Tárgyi eszköz beruházások: A tárgyidőszakban az összes tárgyieszköz-beruházást jelenti. Ide tartoznak az olyan új vagy használt tárgyi eszközök, akár harmadik féltől vásárolták, akár saját használatra gyártották azokat, amelyek hasznos élettartama több, mint egy év, beleértve a nem termelt tárgyi eszközöket (pl. föld, telek). A vállalat számviteli gyakorlatának megfelelően az egy éves hasznos várható élettartamnál hosszabb idő is megállapítható. Ugyancsak a beruházások közé tartozik minden olyan pótlás, módosítás, értéknövelés, amely az eszközök használati idejét meghosszabbítja, vagy azok termelő kapacitását növeli (felújítások).

A vásárolt eszközöket beszerzési áron (szállítási, beszerzési költségekkel együtt), a saját gyártású eszközöket előállítási költségen kell értékelni.

A beruházási adatok nem tartalmazhatják az átalakulás (pl. fúzió, felbomlás, kiválás) során szerzett eszközöket, a nem aktivált kisebb eszközöket, a karbantartási költségeket, valamint a tárgyi eszköz apport és az immateriális javak beszerzésének értéket. Továbbá a beruházásnak nem része a levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó (hozzáadott érték adó).

58. sor: A külföldi érdekeltség tevékenységében résztvevők létszáma: ide tartoznak az alkalmazottak, a dolgozó tulajdonosok, valamint a nem fizetett családtagok. A közölt létszámadatok megállapításakor mind a teljes, mind a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat egy-egy főnek kell tekinteni. Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos állományi létszámok éves átlaga. Ha a gazdasági szervezet csak az év egy részében működött, úgy abban az esetben sem a működési hónapok számával kell elosztani a havi átlagos létszámok összegét, hanem minden esetben 12-vel.

59. sor: Címsor a 60-70. sorokra vonatkozóan (Nem kell kitölteni.)

60-70. sorok: Külföldi fióktelep, külföldi közvetlen tőkebefektetés, vagy külföldi közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban álló tőkebefektetés egyéb adatai, amennyiben a fióktelep vagy a külföldi vállalat pénzügyi vállalat

Pénzügyi vállalatnak tekintendő minden olyan vállalat, amely főtevékenysége alapján az e rendelet 3. mellékletének 4.3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott pénzügyi vállalatok közé tartozik.

A külföldi biztosítók esetén csak a *-gal jelölt, 60. és 67-70. sorokat kell kitölteni, pénzügyi közvetítést, illetve pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző külföldi érdekeltség esetén az egész táblát.

60. sor*: Bruttó díjbevétel: a bruttó díjbevétel magában foglalja a biztosítási szerződések alapján a pénzügyi évben járó minden összeget, függetlenül attól, hogy az ilyen összegek részben vagy egészben egy későbbi pénzügyi évhez kapcsolódnak-e.

61. sor: Kamatok és kamatjellegű bevételek: a banki tevékenységből származó összes bevételt tartalmazza, beleértve a következő eszközökből származó jövedelmeket:

- készpénzállomány, központi bankkal szembeni egyenlegek,

- állam által kibocsátott értékpapírok, valamint a központi banknál refinanszírozásra felhasználható értékpapírok,

- hitelintézeteknek nyújtott hitelek,

- ügyfeleknek nyújtott hitelek,

- hitelviszony megtestesítő értékpapírok, ide értve a fix kamatozású értékpapírok.

62. sor: Részvényekből és egyéb tőkearányosan jövedelmező értékpapírból származó jövedelmek: nem tartozik ide az ellenőrző részesedésekből, valamint a kapcsolódó leányvállalatokból származó jövedelem.

63. sor: Kapott jutalékok: tartalmazza a harmadik feleknek nyújtott szolgáltatások díjbevételeit, különösen:

- garancia vállalásáért, más hitelezők részére folytatott hitelezési adminisztrációért, harmadik fél részére végzett értékpapír kereskedelemért kapott díjakat,

- pénzátutalásokért, számlavezetésért, széf szolgáltatásért és értékpapírok adminisztrációjáért kapott díjakat,

- devizaügyletekért, harmadik fél számára végzett valuta és nemesfém kereskedelemért kapott díjakat,

- megtakarításokkal, biztosításokkal és hitelekkel kapcsolatos bizományosi szolgáltatásokért kapott díjakat.

64. sor: Kamat és kamatjellegű ráfordítások: a banki tevékenységből származó összes ráfordítást tartalmazza beleértve az alábbiakat:

- hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségekből adódó ráfordítások,

- letéti jegy alapján fennálló tartozásból adódó ráfordítások,

- alárendelt kötelezettségekből eredő ráfordítások,

- határidős ügyletekből eredő ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamatjellegű,

- jutalék ráfordítások, amelyek természetüknél fogva kamatjellegűek és a kötelezettség összegének figyelembevételével lettek kiszámítva időarányosan.

65. sor: Pénzügyi műveletek nettó eredménye: ide tartoznak

- a nem befektetett eszközként nyilvántartott értékpapírokkal végrehajtott ügyletkötéseken keletkező nyereség vagy veszteség, ideértve az értékvesztéseket és visszaírásokat is,

- tőzsdei ügyletek nettó nyeresége vagy vesztesége,

- egyéb pénzügyi instrumentumokkal (ideértve a nemesfémeket is) végrehajtott eladási és vételi ügyletek nettó nyeresége vagy vesztesége.

66. sor: Egyéb működési bevételek: egyéb sorokon nem szerepeltetett, üzleti tevékenységből származó bevétel.

67. sor*: Bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések: Lásd a TEL tábla 50. soránál leírtakat.

68. sor*: Társadalombiztosítási és egyéb járulékok: Lásd a TEL tábla 51. soránál leírtakat.

69. sor*: Tárgyi eszköz beruházások: Lásd a TEL tábla 57. soránál leírtakat.

70. sor*: A külföldi érdekeltség tevékenységében résztvevők létszáma: Lásd a TEL tábla 58. soránál leírtakat.

TEI tábla: Külföldi ingatlantulajdon

A táblát az adatszolgáltatónak abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben a tárgyidőszakban külföldi ingatlantulajdonnal (föld, épület stb.) rendelkezett. Csak az adatszolgáltató saját tulajdonában lévő - könyveiben szereplő - ingatlanokra vonatkozó adatokat kell jelenteni.

Az adatokat az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében (amelyet az adatszolgáltató TRE tábla 02. sorában ekként megadott), ezer devizában (egész számra kerekített érték) kell közölni.

A tábla egyes oszlopainak tartalma:

"a" oszlop: A külföldi ingatlantulajdon országának ISO kódja

Annak az országnak az ISO kódja, amelyben a külföldi ingatlan található.

"b" oszlop: A külföldi ingatlantulajdon időszak eleji értéke

Az előző évi adatszolgáltatásban jelentett év végi záró állománnyal egyezően.

"c"-"d" oszlopok: Állományváltozást eredményező tranzakciók

A tárgyév tranzakciói (adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás stb.) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege. Bruttó módon kell megadni, külön az állománynövekedés, és külön az állománycsökkenés összesített összegét.

"e" oszlop: A könyv szerinti értéket korrigáló tételek

Itt kell kimutatni a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összegét, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összeget (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházást (felújítást).

"f" oszlop: A külföldi ingatlantulajdon időszak végi értéke

Az ingatlantulajdon év végi értékét kell itt kimutatni. Ennek az értéknek meg kell egyeznie az év eleji nyitó érték, a tranzakciók és a változások előjelhelyes összegével. Alapvetően a piaci (értékhelyesbítéssel korrigált) értéket kell kimutatni, de amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a bekerülési érték is elfogadott.

"g" oszlop: Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem

A külföldi ingatlan nem rezidens fél, vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: postai úton vagy EBEAD-on keresztül

A beküldés formája: papíron vagy elektronikus formában

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika

3. melléklet a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 3. §-ának (2) bekezdéséhez

Az információk szolgáltatásához szükséges technikai segédletek

1. A jelen rendelet 2. mellékletének I.A.4. pontja szerinti B)-F) szektorba sorolt pénzügyi szervezetek listája

2. A jelen rendelet 2. mellékletének I.A.4. pontja szerinti A), G) és H) szektorba sorolt non-profit intézmények listája

3. Az MNB által elrendelt adatszolgáltatások elektronikus formában való benyújtását magvalósító rendszer (EBEAD) felhasználói kézikönyve

4. Kódlisták:

4.1. Devizakódok

4.2. Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai

4.3. Pénzügyi vállalatok fő tevékenység szerinti besorolása (NACE/TEAOR)

5. Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai

6. Példatárak

6.1. Pénzügyi derivatívák

7. MNB-ben felvilágosítást adók listája

8. Excel fájl txt fájllá történő átalakításának leírása

9. A jelentő letétkezelők listája (értékpapír-statisztikai jelentések készítésére kötelezettek)

10. Pénzpiaci alapok listája

Lábjegyzetek:

[1] Hatályba lépése előtt szövegét megállapította a 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[2] Hatályba lépése előtt szövegét megállapította a 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

Tartalomjegyzék