9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény

a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról

Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról (Statisztikai törvény, a továbbiakban Stt.) 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Stt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a statisztikai számjel elemeit és nómenklatúráit az alábbiak szerint határozom meg.

1. A statisztikai regiszter részét képező statisztikai számjel felépítését ezen közlemény 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. A statisztikai számjel első eleme (1-8. számjegy) a törzsszám, a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója. A törzsszámról az adóalanyok egységes azonosítási rendszeréről szóló 8002/1987. (SK 12.) KSH-APEH együttes tájékoztató intézkedik.

3. A statisztikai számjel második eleme a gazdasági szervezetnek a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR) szóló többször módosított 9008/1997. (SK 7.) KSH-közleményben foglaltak szerint megállapított főtevékenysége szakágazatát tartalmazza (9-12. számjegy).

4. A statisztikai számjel harmadik eleme (13-15. számjegy) a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása, amelynek nómenklatúráját jelen közlemény 2. sz. melléklete tartalmazza.

5. A statisztikai számjelnek a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejező negyedik elemének (16-17. számjegy) nómenklatúráját ezen közlemény 3. sz. melléklete tartalmazza.

6. A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározását ezen közlemény 4. sz. melléklete tartalmazza.

Ezen közleményben foglaltakat 2002. június 1-jétől kezdődően kell alkalmazni, egyidejűleg a 9027/1993. (SK 13.), a 9002/1995. (SK 2.), a 9004/1998. (SK 5.), valamint a 9013/1999. (SK 10.) KSH-közlemény érvényét veszti.

Dr. Mellár Tamás s. k.,

a KSH elnöke

1. sz. melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A statisztikai számjel felépítése

1-8 törzsszám

9-12 szakágazati kód

13-15 gazdálkodási forma kód

16-17 területi (megye) kód

2. sz. melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (egységes szerkezetben)

Vállalkozás (1, 2)

1 Jogi személyiségű vállalkozás

2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás

Költségvetési szerv (3)

3 Költségvetési szerv és intézménye (3)

Nonprofit szervezet (5, 6)

5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet

6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

Átmeneti és technikai besorolások (7, 8, 9)

7 Egyéb gazdasági szervezet

8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

9 Technikai kód

3. sz. melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejező nómenklatúra

4. sz. melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározása

Az egyes gazdálkodási formák részletes meghatározását a hivatkozott jogszabályok írják le. Tájékoztatásul a legfontosabbnak tartott részeket emeltük ki.

VÁLLALKOZÁS (1, 2)

1 Jogi személyiségű vállalkozás

11 Jogi személyiségű gazdasági társaság

112 Közös vállalat

(1997. évi CXLIV. tv.)

A közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. A vállalatot természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet. A közös vállalat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre a társasági szerződés időpontjára visszamenőleg.

113 Korlátolt felelősségű társaság

(1997. évi CXLIV. tv.)

A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság egyszemélyes is lehet és akkor alapító okirattal, egyébként (többszemélyes alapításkor) társasági szerződéssel alapítható. A társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre, a társasági szerződés időpontjára visszamenőleg.

114 Részvénytársaság

(1997. évi CXLIV. tv.)

A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakuló jogi személyiségű gazdasági társaság, ahol a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek. Egyszemélyes rt. is alapítható, ill. működő is válhat egyszemélyessé. A részvénytársaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg.

115 Európai részvénytársaság

(2157/2001/EK rendelet, 2004. XLV. tv., 1997. CXLIV. tv.)

Az európai részvénytársaság olyan jogi személyiségű részvénytársaság, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni a 2004. évi XLV. törvényben foglaltakkal együtt. Az európai részvénytársaság alapítására azon tagállamnak a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az európai részvénytársaság létrehozza a székhelyét. Az európai részvénytársaság a cégnyilvántartásba történő bejegyzés napján jön létre. A részvénytársaság cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő 30 napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalához történő megküldés útján.

12 Szövetkezet

121 Lakásszövetkezet

(1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.)

A lakásszövetkezet (a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy az üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet) közhasznú tevékenységet ellátó, jogi személyiségű kommunális szervezet. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért, ha az nem fedezi a tartozást, a tagok, tulajdonosok pótbefizetésre kötelezhetők. A lakás-szövetkezet cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

122 Takarék- és hitelszövetkezet

(1992. évi I. tv.,1996. évi CXII. tv.,1996. évi XXXII. tv., 2000. évi CXLI. tv.)

Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenysége alapvetően - a hitel-intézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján meghatározott kivételekkel - betét elfogadására és hitelnyújtásra irányul, elsősorban tagjaik, illetve természetes személyek körében. A hitelszövetkezet tevékenységét - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges a hitelintézet alapításához. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

124 Mezőgazdasági szövetkezet

(1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., .2000. évi CXLI. tv.)

Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a mező-gazdaságra, erdőgazdálkodásra és halászatra terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

129 Egyéb szövetkezet

(1992. évi I. tv., 1996. évi XXXII. tv., .2000. évi CXLI. tv.)

Az alapszabályban meghatározott összegű részjegyzőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és - a 2000. évi CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a 121-124 csoportoknál meg nem nevezett tevékenységi területekre terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás

131 Ügyvédi, jogtanácsosi iroda

(1998. évi IX. tv., 1983. évi 3. tvr.)

Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az iroda - az Ügyvédi kamara által - az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. A jogtanácsosi iroda a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezetekkel kapcsolatos jogi tevékenységet látja el. Jogtanácsosi irodát vállalat alapítására jogosult szervezet vagy közösen több gazdálkodó szervezet hozhat létre. Mindkét iroda jogi személy.

132 Oktatói munkaközösség

(36/1990. (II. 28.) Mt r.)

Oktatás céljából a megfelelő képesítéssel ren­delkező természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak, amely jogi személy. Pl. zeneoktatói, társastánc-tanítói, nyelv-oktatói stb. munkaközösség. A munkaközösség kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Az oktatói munkaközösség társas vállalkozás, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

133 Vízitársulat

(1995. évi LVII. tv, 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.)

A vízitársulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan- tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. Közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

134 Víziközmű-társulat

(1995. évi LVII. tv, 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.)

A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan- tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat köz-feladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.

135 Erdőbirtokossági társulat

(1994. évi XLIX. tv., 1997. évi CXLIV. tv.)

Az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása céljából létrehozott jogi személyiségű gazdálkodó szervezet. A társulat kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. Legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthatja. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyébként a társulat alapítását az alapító közgyűlés határozza el, és az alapszabályt okiratba kell foglalni. A tagok társulati érdekeltségét a társulati vagyonból való részesedésük határozza meg, amely ezzel arányos szavazati jogot biztosít a társulat közgyűlésén és kifejezi az erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség). A társulat tagjairól névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint az őt megillető szavazatok számát. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

136 Végrehajtói iroda, végrehajtók közös irodája

(1994. évi LIII. tv.)

A végrehajtói iroda határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok érvényesek. A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden kamara). Végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély).

Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét. A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi.

Mindkét iroda cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás

Ide tartozik a 131-136 csoportokba nem sorolható egyéb jogi személyiségű vállalkozás.

2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás

21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

211 Közkereseti társaság

(1997. évi CXLIV. tv.)

A közkereseti társaság társasági szerződéssel létrehozott jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett folytatnak közös gazdasági tevékenységet, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

212 Betéti társaság

(1997. évi CXLIV. tv.)

Társasági szerződéssel létrehozott, jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek, költség-vetési szervezet csak felügyeleti szervének hozzájárulásával lehet beltag. A betéti társaságnak legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

213 Egyéni cég

(2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről)

Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A Cégtörvény hatálya alá tartozik. Az egyéni cégnek - a törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy természetes személy tagja (alapítója) lehet. A tag felelőssége az alapító okiratban foglaltak szerint korlátlan vagy korlátozott lehet.

22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás

221 Polgári jogi társaság

(1959. évi IV. tv., 1997. évi CXLIV. tv.)

Polgári jogi társaságot legalább két tag társasági szerződése hozza létre a tagok gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében, vagyoni hozzájárulással vagy anélkül. A vagyoni hozzájárulás közös tulajdonná válik és a tagok felelőssége egyetemleges. A tagok természetes és/vagy jogi személyek. A tagok személyes közreműködésre kötelesek, kivéve, ha a társaságnak jogi személy tagja is van, és a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.

222 Művészeti alkotóközösség

(1989. évi II. tv.)

Az alkotóközösség a tagok művészi tevékenységének támogatása, tevékenységük anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a tagok műveinek forgalomba hozatala céljából alakult társadalmi szervezet. Az alkotóközösség csak a tagjai által készített műveket jogosult forgalomba hozni, továbbá a művek felhasználására megállapodást kötni. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

224 Építőközösség

(1959. évi IV. tv. )

Az építőközösség a lakóházépítésben részt vevő építtetőknek írásba foglalt építőközösségi szerződéssel, abból a célból alakított szervezete, hogy a tagok lakó- vagy más épületet építsenek fel. Az építőközösség nem jogi személy. Az építőközösségben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre. Az építőközösség megszűnik, ha az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték vagy megszüntetését a tagok közösen elhatározták.

225 Társasház

(1997. évi CLVII. tv.)

A társasháztulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete, amely gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait - ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza - a közösség szervezeti-működési szabályzata állapítja meg.

226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe

(1997. évi CXXXII. tv.)

Ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg, és nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A fióktelep devizabelföldinek minősül. A fióktelep cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás

Ide tartozik a 221-226 csoportokba nem sorolható jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás.

23 Egyéni vállalkozás

231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás

(1990. évi V. tv., 1998. évi LXXII. tv.)

Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági célú letelepedése esetén külön törvény alapján folytatott gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyon-szerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő- vagy szolgáltatótevékenység. Az egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.

Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egy-személyes részvénytársasággá alakulhat át. Az egyéni cég nem jogi személy.

232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás

(1995. évi CXVII. tv.)

Egyéni vállalkozásnak minősül, ha a magánszemély külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magán-tevékenységet folytat; vagy az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősül; vagy jogi személy rész-legét szerződéses rendszerben üzemelteti, vagy ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző; vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó.

233 Adószámmal rendelkező magánszemély

Egyéni vállalkozásnak nem minősülő, de adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemély, vagy az adószám kiváltására kötelezett magán-személy (pl. magánháztartás alkalmazottat foglalkoztat) tartozik ide.

234 Egyéb piaci termelés

(1995. évi CXVII. tv.)

Az a termékelőállítás, amelyet a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély saját gazdaságában folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3)

Költségvetési szerv és intézménye (3)

31 Központi költségvetési szerv és intézménye

311 Központi felügyeleti költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 1997. évi CXLVI. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Ide tartoznak: a minisztériumok, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi, igazgatási és országos hatáskörű szervezetek, ideértve a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott munkaerő-piaci szervezetet is, valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervezetek. A költségvetési szervezet - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg.

312 Központilag felügyelt költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Állami feladatokat az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végző, meghatározott szervezet felügyelete alatt álló, önálló költségvetési szervezet. Alapító okirattal és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek törzs-könyvi nyilvántartásába való bejegyzéssel, jogi személyként jön létre.

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye

321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Ide tartozik a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként működő fő-, polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal).

322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 1997. évi CXXXV. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A helyi önkormányzat képviselő-testülete felügyelete alá tartozó, a 321-es csoportba nem sorolható, ill. az önkormányzat által meghatározott tevékenységi körre alapított, működtetett és ellenőrzött, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv, beleértve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is.

323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 1993. évi LXXVII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokból és támogatásokból finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait.

324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv.,1993. évi LXXVII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó, a 323-as csoportba nem sorolható, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv.

33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv

331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv. 1998. évi XXXIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A társadalombiztosítás központi hivatali szervei: a kötelező nyugdíjbiztosítással, egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint működő, önálló jogi személyiségű Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek ellátják a Nyugdíjbiztosítási, illetve Egészségbiztosítási Alap kezelését és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv

(1992. évi XXXVIII. tv. 1998. évi XXXIX. tv., 1999. évi CIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei, amelyek a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint működő, önálló jogi személyiségű szervek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei: a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei: a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, az Újságíró Tagozat, az Országos Orvosszakértői Intézet, a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei.

34 Köztestületi költségvetési szerv

341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A nem gazdasági társaság formájában működtetett, költségvetési köztestületek felügyeleti szervei.

342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

A köztestületek nem gazdasági társaság formájában működtetett, általuk felügyelt szervei.

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv

351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Az országos kisebbségi önkormányzatok által létrehozott, jogi személyiségű költségvetési szervezet.

352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv

(1992. évi XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv.

36 Területfejlesztési tanács és társulás

361 Regionális fejlesztési tanács

(1996. évi XXI. tv.)

A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.

362 Térségi fejlesztési tanács

(1996. évi XXI. tv.)

A régió-, illetve a megyehatárokon túl terjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy.

363 Megyei fejlesztési tanács

(1996. évi XXI. tv.)

A megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazda-sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A megyei fejlesztési tanács jogi személy.

364 Önkormányzati fejlesztési társulás

(1996. évi XXI. tv.)

A települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kialakítására és megvalósítására hozzák létre. Az önkormányzati fejlesztési társulás jogi személy.

NONPROFIT SZERVEZET (5, 6)

5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet

51 Párt

511 Párt

(1989. évi II. tv., 1989. évi XXXIII. tv.)

A párt a társadalmi szervezetekre vonatkozó sza­bályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magán-személyekből álló tagsággal rendelkezik. A párt bírósági nyilván-tartásba vétellel jön létre.

52 Egyesület

521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség

(1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv., 2000. évi CXLV. tv.)

A sportegyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (sporttevékenység) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A sportszövetség a versenyszerű sporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggő érdekképviseleti tevékenységet folytat. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A sportági országos szakszövetség önkormányzattal és nyilván-tartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek, a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására hozhatnak létre. A szakszövetség jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

522 Vadászegyesület

(1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.)

A vadászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (vadászat), magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvéte-lével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

523 Horgászegyesület

(1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.)

A horgászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (horgászat) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

525 Önkéntes tűzoltó-egyesület

(1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.)

Az önkéntes tűzoltó-egyesület olyan, önkéntesen létre-hozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (tűzoltás, tűzvédelem) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

529 Egyéb egyesület

(1959. évi IV. tv., 1989. évi II. tv.)

Olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott, az 521-525 csoportoknál megjelölteken kívüli egyéb (társadalmi, kulturális stb.) célra magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. (A pártok, valamint a szakszervezetek és munkavállalói érdek-képviseletek önálló gazdálkodási formaként szerepelnek.)

53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet

531 Szakszervezet

(1989. évi II. tv., 1992. évi XXII. tv.)

A szakszervezet a társadalmi szervezetekre vonatkozó sza­bályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik. Elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. A szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet

(1989. évi II. tv., 1992. évi XLVII. tv., 1992. évi XXII. tv.)

A tagok önkéntes társulásán alapuló munkavállalói érdekeket képviselő egyesület, pl. üzemi tanács.

54 Köztestület

541 Kamara

(1959. évi IV. tv., 1993. évi XCII. tv.)

Ide tartozik az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező, törvény alapján létrehozott, a tagságához, ill. az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó köztestületek közül a gazdasági, ill. szakmai kamara. A kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

549 Egyéb köztestület

(1959. évi IV. tv., 1993. évi XCII. tv.)

Ide tartozik az 541 csoporton kívüli valamennyi köztestület, például a Magyar Tudományos Akadémia, a közbirtokosság, a hegyközség, a tőzsde stb.

55 Egyház, egyházi intézmény

551 Egyház

(1990. évi IV. tv.,1997. évi CXXIV. tv.)

Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (továbbiakban együtt egyház) hozhatnak létre. Az egyház a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

552 Önálló egyházi intézmény

(1990. évi IV. tv.)

Az egyház mint jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyház mint jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az egyház intézménye jogi személy, az egyház alapító okiratával, bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

553 Egyház önálló szervezete

(1990. évi IV. tv.,1997. évi CXXIV. tv.)

Az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (szerzetesi szervezet) a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. A bejelentéshez mellékelni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint alakult meg, és az egyház keretében működik.

554 Egyházak szövetsége

(1990. évi IV. tv.)

Az egyházak által létrehozott szövetség a bíróság általi nyilvántartásába vétellel jön létre, jogi személy. Egyházi szövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

559 Egyéb egyházi szervezet

(1990. évi IV. tv.)

Ide tartozik az 551, 552, 553, 554 csoporton kívüli valamennyi egyházi szervezet.

56 Alapítvány

561 Közalapítvány

(1959. évi IV. tv.,1997. évi CLVI. tv.)

A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet vagy az Országgyűlés, vagy a kormány, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. E tekintetben közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy korábban már létrejött alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja, és az ajánlatot elfogadja. A közalapítvány létre-hozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány lesz. Az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervezetet is - létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem ren­delkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni. A közalapítvány jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

562 Közalapítvány intézménye

(1959. évi IV. tv. )

A közalapítvány azon szervezeti egysége, amelyet a közalapítványt alapító az alapító okiratban jogi személynek nyilvánított. Az alapító akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a működéséhez szükséges, a közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító a közalapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell erről. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni.

569 Egyéb alapítvány

(1959. évi IV. tv. )

Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra alapító okiratban - közalapítványnak nem minősülő - alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban erről rendelkeznie kell. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni.

57 Közhasznú társaság

571 Közhasznú társaság

(1959. évi IV. tv., 1997. évi CXLIV. tv., 1997. évi CLVI. tv.)

A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését - nyereség és vagyonszerzési cél nélkül - szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú - és szükség szerint - az üzletszerű gazdasági tevékenységet. (A társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.) Alapíthatja természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

58 Magánbiztosítás

581 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

(1993. évi XCVI. tv., 268/1997. (XII. 22.) Korm. r.)

Legalább tizenöt természetes személyből álló tag által munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elvén alapuló, a társulás tagjai - vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói - részére társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat nonprofit módon szervező és finanszírozó társulás. A pénztár munkáltatói tagja az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Típusai lehetnek: nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár, egészségpénztár. Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében. A pénztár jogi személy, a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, és ezzel az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A pénztár tevékenységeit kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kezdheti meg.

582 Magánnyugdíjpénztár

(1997. évi LXXX. tv.,1997. évi LXXXII. tv.)

A magánnyugdíj-szolgáltatásra létrehozott, önkormányzati működési elvű, jogi személyiségű szervezet. A pénztár alapításához, továbbá a tevékenység megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. Magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett (pályakezdő), és a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy lehet, aki nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A pénztár a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

59 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet

591 Egyesülés

(1997. évi CXLIV. tv.)

Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az egyesülés alapítója és tagja - csakúgy, mint a gazdasági társaságoké - külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet, azonban önkormányzat, párt nem. Az egyesülés alapítása társasági szerződéssel történik. Az egyesülés cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet

Ide tartozik a más gazdálkodási formába nem sorolható jogi személyiségű nonprofit szervezet. Pl. a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott művelődési otthon, könyvtár, közoktatási megállapodás keretében működő közoktatási intézmény, az alapítványok alapító okirat szerint nonprofit közoktatási intézménye stb. Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó oktatás, nevelés, az iskolarendszeren kívüli oktatás, nevelés szervezetei a 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás, illetve a 229 Máshova nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás megfelelő alcsoportjaiba; az állam, az önkormányzat által fenntartott, költségvetési szerv formában működő közoktatási intézmény a 3 Költségvetési szerv és intézménye; az egyházi közoktatási intézmény az 552 Önálló egyházi intézmény gazdálkodási formába tartozik.

6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

611 Külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviselete

(1997. évi CXXXII. tv.)

Ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A képviselet cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi kép-viselet a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződéseket közvetít; részt vesz a szerződéskötések előkészítésében; tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat.

69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

691 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

Ide tartoznak mindazon társaságok, amelyek alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, s az előbbi csoportokba nem sorolhatók.

ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 8, 9)

7 Egyéb gazdasági szervezet

71 Állami gazdálkodó szervezet

711 Állami vállalat

(1977. évi VI. tv., 1992. évi LV. tv.)

Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. Az állami vállalat jogi személy, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Az állam meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.

719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet

Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik, és amely nem sorolható a 711-es csoportba.

72 Egyéb vállalat

721 Leányvállalat

(1959. évi IV. tv., 1992. évi LV. tv., 65/1984. (XII. 29.) MT r.)

Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A leányvállalat létesítéséhez ki kell kérni a tevékenységi köre szerinti illetékes ágazati miniszter és a leányvállalat székhelye szerint illetékes önkormányzatok közgyűlése, illetve a tröszt véleményét. A leányvállalat létesítésének joga a következőket illeti meg: az állami vállalatot (beleértve tröszt, tröszti vállalat), a szövetkezetet (kivéve a lakásszövetkezetet, kisszövetkezetet, kistermelők szövetkezetét), az egyes jogi személyek vállalatát, az önálló költségvetési szervet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást. Az egyes jogi személyek vállalata leány-vállalatot csak a létesítő szervének előzetes egyetértésével hozhat létre. Költségvetési szerv leányvállalatának létesítéséhez a pénzügyminiszter és a költségvetési szerv felügyeleti szerve vezetőjének előzetes egyetértése, külföldi részvétellel működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás leányvállalatának létesítéséhez pedig a pénzügyminiszter jóváhagyása is szükséges.

722 Egyes jogi személyek vállalata

(1959. évi IV. tv.,1992. évi LV. tv.)

Vállalatot létesíthet a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve és - ha az alapszabálya megengedi - az egyesület. A vállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A létesítő szerv a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat tevékenységi körét a létesítő szerv állapítja meg, és biztosítja az annak ellátásához szükséges vagyont. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére.

724 Tröszt

(1959. évi IV. tv., 1977. évi VI. tv., 1992. évi LV. tv.)

A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló, vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek. A tröszt cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Tröszt 1989. július 1-je óta csak közüzemi vállalatok körében hozható létre.

729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat

A 721- 724 csoportokba nem tartozó vállalatok.

73 Megszűnt gazdálkodási forma

731 Gazdasági munkaközösség

(1997. évi CXLIV. tv.)

Olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll. Nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet jogszabály természetes személy számára nem tesz lehetővé. A tagok és alkalmazottak, valamint a bedolgozók együttes létszáma az ötszáz főt nem haladhatja meg: a létszámba a tagok alkalmazottai is beletartoznak. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A gazdasági munkaközösség az 1997. évi CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhet tovább vagy más gazdasági társasággá köteles átalakulni. Ennek hiányában e gazdasági munkaközösségeket a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

739 Egyéb megszűnt gazdálkodási forma

Ide tartoznak az újonnan már nem alakítható gazdálkodási formák, pl. jogi személy felelősségével működő gazdasági munkaközösség, szakcsoport. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A jogi személy felelősség-vállalásával működő gazdasági munkaközösség az 1997. évi CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhet tovább. Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

Ide tartozik a lakosság saját fogyasztásra történő termelése (Pl. mezőgazdasági kistermelés, házilagos lakásépítés).

9 Technikai kód

91 Alap

911 Elkülönített állami pénzalap

(1992. évi XXXVIII. tv. 2000. évi CXVIII. tv.)

Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. A miniszter az alap feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg.

912 Fejezeti kezelésű előirányzat

Technikai kód, amelyet csak a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező szervezetek használhatnak.

913 Nyugdíj-biztosítási alap

(1992. évi LXXXIV. tv., 2000. évi CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képező, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. A nyugdíj-biztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve - az 1992. LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel - a költség-vetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.

914 Egészségbiztosítási alap

(1992. évi LXXXIV. tv., 2000. évi CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.)

Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képező, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. Az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve - az 1992. évi LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.

915 Befektetési alap

(1991. évi LXIII. tv., 1994. évi XXXI. tv.)

Olyan - jogi személyiséggel rendelkező - alap, amelyet valamely befektetési alapkezelő tevékenységet folytató társaság (alapkezelő) nyilvános módon - befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával - vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapír-alap) vagy ingatlanokba (ingatlan-alap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel. Nyíltvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő vissza-váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az alapkezelő kérelmére történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

916 Országos betétbiztosítási alap

(1996. évi CXII. tv.)

A betétbiztosítási alap feladata az alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél elhelyezett betétek befagyása esetén - a törvényben meghatározott időpontot követően - a betétesek részére a törvényben meghatározott összeg kifizetése, egyes kapcsolódó feladatok (pl. kezességvállalás), valamint az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a előtt jogszabályban vállalt állami garancia, ill. ezt követően a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása. Az alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja. Az alap az Országgyűlés döntésével jogi személyként jött létre.

917 Magánnyugdíj-garanciaalap

(1997. évi LXXXII. tv.)

A magánnyugdíjpénztár-tag vagy kedvezményezettje követelésének törvényben meghatározott feltételek szerinti kiegyenlítésének biztosítására létrehozott alap. Az alap jogi személy, és tagjává válik, valamint garanciadíjat fizet a pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező minden magán-nyugdíjpénztár.

919 Egyéb alap

(1996. évi CXI. tv.)

Ide tartoznak a 911-917 csoportokba nem sorolható alapok, például: Befektetővédelmi Alap (BEVA), Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA).

92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete

921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete

(1992. évi XLIV. tv., 1997. évi CXLIV. tv.)

A munkavállalók által az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba való vételét. A szervezet a törvényben foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevők saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel. A hitel vagy részletfizetés igény-bevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a tartozás törlesztésére kell fordítani. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, akkor az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles közgyűlést összehívni, ahol határoznak a szervezet megszüntetéséről és vagyonának a felosztásáról.

93 Egyéb adóalany

931 Egyéb adóalany

Ide tartozik pl. az a külföldi adózó, akinek Magyarországon nincs telephelye. A telephellyel rendelkező a gazdasági formájának megfelelő csoportba kerül, függetlenül a külföldi tulajdoni hányadtól. A külföldiek kereskedelmi képviseletei a 611 csoportba, míg a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepei a 226-os csoportba tartoznak.

94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület

941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület

Államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének elő-mozdítása, továbbá jogi személyeik és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteik érdekeinek képviselete és védelme céljából alakuló testület. (például: nagykövetség). A konzuli testület létesítése, illetve megszüntetése a külügyminiszter hatásköre.

95 Gesztorönkormányzat, társulás

951 Gesztorönkormányzat, társulás

(1990. évi LXV. tv., 1992. évi LXXIV. tv., 1997. évi CXXXV. tv., 32/1998. (II. 25.) Korm. r.)

Több település összefogásával megvalósuló beruházásnál helyi önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósulásáról, megjelölve a beruházással össze-függő feladatok ellátására felhatalmazott (gesztor) önkormányzatot. Ha a társönkormányzatok közössége az 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint válik adóalannyá, úgy a tulajdonközösség képviseletében a gesztornak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál adóalanyként. A kivitelezői számláknak az ügylet valós tartalma szerint a tulajdonközösség nevére kell szólnia, nevesítve azt is, hogy ki a képviselő (gesztor). A kivitelezői számlák csak abban az esetben szólhatnak a gesztor nevére, ha az önkormányzatok arra szerződtek a gesztorral (azzal bízták meg), hogy a kivitelezőkkel a saját nevében szerződjön. Az 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján a gesztorönkormányzatok, társulások nem jogi társulások.

Változások összesítése a GFO nómenklatúrában

Megszűnő kódok fordítókulcsai:

Előzmény nélküli új kódok: