83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet

a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. § (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető),

b) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ),

c)[1] a hozzáférésre jogosultra [Vtv. 53. §], valamint

d) a vasúti igazgatási szervre.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) alapszolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú melléklet I. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;

b)[2] díjmegállapító szervezet:

ba) nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén a VPSZ,

bb) a ba) pontba nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető;

c)[3] járulékos szolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 29. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;

d) kiegészítő szolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú melléklet III. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;

e)[4] mellékszolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott szolgáltatásért, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 29. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;

f)[5] indokolt költség és ráfordítás: az adott technológiai szolgáltatási szint biztosításához feltétlenül szükséges, a szolgáltatás nyújtásához szükséges munkaerő, áruk és szolgáltatások piacon elérhető legalacsonyabb árával megegyező költség és ráfordítás.

II. Fejezet

DÍJSZABÁSI RENDSZER

A díjszabási rendszer alapelvei

3. §

(1) A díjmegállapító szervezet biztosítja, hogy

a)[6] aVtv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott díjszabási rendszer - a Vtv. 55. § (11) bekezdésében foglalt egyedi felár kivételével - a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonos elveken alapuljon,

b) a fizetett, illetve elszámolt hálózat-hozzáférési díjak azonosak legyenek az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatban közzétett hálózat-hozzáférési díjakkal.

(2) A díjmegállapító szervezet a vasúti pályahálózat fenntartásának (karbantartás, felújítás, fejlesztés) céljára igénybe vett pályahálózat-kapacitásokért legfeljebb az alapszolgáltatás és a járulékos szolgáltatás díját számíthatja fel a hozzáférésre jogosult számára.

(3) Az aránytalanságok elkerülése érdekében az alapszolgáltatás és a járulékos szolgáltatás díját, valamint a Vtv. 55. § (9)-(10) bekezdéseiben meghatározott egyedi felárat ésszerű nagyságú forgalomra és időtartamra vonatkozóan átlagolni lehet, azonban az átlagolt díj mértékének arányban kell állnia az érintett szolgáltatások indokolt költségeivel és ráfordításaival.

(4) A díjstruktúra kialakításának alapjai az alábbiak lehetnek:

a) a kilométer-teljesítmény,

b) a vonat összetétele,

c) a sebesség,

d) a tengelyterhelés,

e) a vasúti pályahálózat igénybevételének mértéke,

f) a vasúti pályahálózat igénybevételének időpontja, valamint

g) a vasúti pályahálózat igénybevételének időtartama.

A hálózat-hozzáférési díjak meghatározása

4. §

(1) A hálózat-hozzáférési díj elemei:

a) az alapszolgáltatás díja,

b)[7] a járulékos szolgáltatás díja, ezen belül

ba) a létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférésért fizetendő díj,

bb) a létesítményekhez és berendezésekhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj,

c) a kiegészítő szolgáltatás díja,

d) a mellékszolgáltatás díja.

(2)[8] A díjmegállapító szervezet a hálózat-hozzáférési díjat az adott menetrendi évre előre határozza meg a pályahálózat-működtető indokolt költségei és ráfordításai, továbbá bevételei alapján, az utolsó lezárt üzleti év adatainak, indokolt költségeinek és ráfordításainak, továbbá bevételeinek figyelembevételével.

(3)[9] Az alapszolgáltatás díja megegyezik a vonatközlekedtetésből a pályahálózat-működtetőnél közvetlenül felmerülő költséggel.

(4)[10] A járulékos szolgáltatások díjai közül:

a) a létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférésért fizetendő díj megegyezik a vonatközlekedtetésből a pályahálózat-működtetőnél közvetlenül felmerülő költséggel,

b) a létesítményekhez és berendezésekhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj meghatározása során a díj megállapító szervezet figyelembe veszi a vasúti szolgáltatások versenyhelyzetét, de a díjnak legalább a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a pályahálózat-működtetőnél felmerülő valamennyi indokolt költségre és ráfordításra fedezetet kell biztosítania.

(5) A díjmegállapító szervezet a kiegészítő és mellékszolgáltatások díját

a) ha a szolgáltatást kizárólag a pályahálózat-működtető nyújtja, akkor a szolgáltatás tényleges kihasználtsági szintje alapján számított indokolt költségek és ráfordítások alapján,

b) több szolgáltató jelenléte esetén a többi szolgáltató által alkalmazott díj figyelembevételével

állapítja meg.

5. §[11]

A hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződésben-integrált vasúti társaság esetében az általa működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a belső megállapodás alapján - lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett kapacitásért a hozzáférésre jogosult a menetvonalért fizetendő alapszolgáltatás díjának a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott olyan mértékű hányadát fizeti, amely ösztönzi a vasúti pályahálózat hatékony kihasználását. A teljesítményösztönző rendszerben meghatározott egyéb szolgáltatások vonatkozásában a lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett szolgáltatásokért a hozzáférésre jogosult a szolgáltatásért fizetendő díj teljesítményösztönző rendszerben meghatározott mértékű hányadát fizeti.

Felárak érvényesítése

6. §[12]

(1) Ha a pályahálózat-működtető országos vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi vasúti pályahálózatot működtet, továbbá a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és az elszámolandó hálózat-hozzáférési díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózat-működtető e tevékenységével kapcsolatos összes várható indokolt költségét és ráfordítását nem fedezi, akkor a díj megállapító szervezet felszámítja a Vtv. 55. § (8) bekezdésében meghatározott felárat.

(2) A felárral növelt hálózat-hozzáférési díjak mértéke nem zárhatja ki, hogy az infrastruktúrát olyan, a (4) bekezdésben meghatározott piaci szegmensek használják, amelyek legalább a vasúti szolgáltatás nyújtása következtében közvetlenül felmerült költségeket és a piac által megengedett, a (3) bekezdés szerinti piaci vizsgálattal meghatározott megtérülési arányt fedezni tudják.

(3) A felár felszámítását megelőzően vizsgálni szükséges, hogy van-e olyan, a (4) bekezdésben meghatározott piaci szegmens, amely az alapszolgáltatásért, illetve a létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférésért fizetendő, felárral növelt hálózat-hozzáférési díjat nem képes megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott piaci vizsgálat során a következő szegmensek közül a relevánsakat szükséges vizsgálni:

a) személyszállítás;

b) árufuvarozási szolgáltatások;

c) veszélyes anyagokat szállító vonatok;

d) egyéb tehervonatok;

e) belföldi szolgáltatások;

f) nemzetközi szolgáltatások;

g) kombinált fuvarozás;

h) közvetlen tehervonatok;

i) városi vagy regionális személyszállítási szolgáltatások;

j) helyközi személyszállítási szolgáltatások;

k) zárt tehervonatok;

l) egyes kocsi forgalom;

m) rendszeres vasúti szolgáltatások;

n) alkalomszerű vasúti szolgáltatások.

7. §

(1) A díjmegállapító szervezet a Vtv. 55. § (9) bekezdése szerinti felárat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével érvényesítheti a túlterheltnek minősített vasúti pályaszakaszokra vonatkozóan. A díjmegállapító szervezet a felárat időszakosan is felszámíthatja, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre a túlterheltnek minősített pályaszakasznak megfelelő, felár nélkül igénybe vehető helyettesítő pályaszakasz.

(2) A díjmegállapító szervezet beszünteti a Vtv. 55. § (9) bekezdése szerinti felár felszámítását az érintett vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a pályahálózat-működtető nem készít külön jogszabály szerinti kapacitásbővítési tervet, vagy nem halad előre a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedési terv megvalósításával. A díjmegállapító szervezet azonban a vasúti igazgatási szerv jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja e felárakat, ha a kapacitásbővítési terv a vasúti pályahálózat működtetőjének érdekkörén kívül álló ok miatt nem valósítható meg, vagy ha a rendelkezésre álló lehetőségek gazdasági vagy pénzügyi szempontból nem vállalhatók.

Kedvezmények nyújtása

8. §

(1) A díjmegállapító szervezet a hasonló szolgáltatásokra hasonló kedvezményeket alkalmaz.

(2) A kedvezmények csak meghatározott vasúti pályaszakaszra felszámított hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozhatnak.

9. §

(1)[13] Országos vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi és elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén a díjmegállapító szervezet általános kedvezményt csak abban az esetben nyújthat, ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és elszámolandó hálózat-hozzáférési díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózat-működtető e tevékenységével kapcsolatos összes indokolt költségét és ráfordítását fedezi.

(2) A vasúti közlekedési és a más közlekedési tevékenységek által okozott, igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti és infrastrukturális költségek közötti különbségek meghatározására szolgáló módszertant és számításokat a közlekedésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé, amely alapján a díjmegállapító szervezet - feltéve, hogy a pályahálózat-működtető a Vtv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott kiegyenlítő juttatásban részesül - meghatározza és érvényesíti a kiegyenlítő juttatással arányos általános kedvezmény mértékét.

(3)[14] A külön jogszabályban meghatározott egyedi és azonnali menetvonalak esetén általános kedvezmény nem vehető igénybe.

(4) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjra vonatkozó általános kedvezményt nem vehet igénybe.

10. §

(1)[15] A díjmegállapító szervezet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és a 11. §-ban meghatározott tárgyalás lefolytatását követően jogosult a Vtv. 55. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott egyedi kedvezmény nyújtására azzal, hogy az új szolgáltatások kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére adott egyedi kedvezmény legfeljebb két egymást követő menetrendi évre vonatkozhat.

(2) Országos vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi és elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén a díjmegállapító szervezet egyedi kedvezményt csak abban az esetben nyújthat, ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és elszámolandó díjbevétel többlet meghaladja a kedvezmény nyújtása miatt várhatóan felmerülő pótlólagos költségek és ráfordítások összegét.

(3) Apályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjra vonatkozó egyedi kedvezményt nem vehet igénybe.

A díjszabási rendszer elemeire vonatkozó tárgyalások

11. §

A díjszabási rendszer elemeire vonatkozó, a díjmegállapító szervezet és a hozzáférésre jogosult közötti tárgyalás megszervezését a hozzáférésre jogosult írásban kérelmezi a díjmegállapító szervezetnél, amely a kérelem beérkezésétől számított 20 munkanapon belül megszervezi a tárgyalást. A tárgyalás kezdeményezésére a díjmegállapító szervezet is jogosult. A díjmegállapító szervezet a tárgyalást megelőzően legalább 10 munkanappal a tárgyalás helyét és idejét a honlapján közzéteszi, továbbá írásban értesíti a vasúti igazgatási szervet, amely a tárgyalást kötelezően felügyeli.

A díjszabási rendszer kötelező felülvizsgálata

12. §

(1) A díjmegállapító szervezet módosítja a díjszabási rendszer elemeit, ha

a) a pályahálózat-működtető hozzáférésre jogosultak által fizetett, illetve elszámolt hálózat-hozzáférési díjbevétele,

b) a pályahálózat-működtetőnek nyújtott állami támogatás mértéke,

c) a pályahálózat-működtető által működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat mérete

közül legalább az egyik jelentős mértékben megváltozott a díjszabási rendszer elemeinek korábbi megállapításakor figyelembe vett értékhez képest.

(2) A vasúti igazgatási szerv elrendeli a díjszabási rendszer módosítását, ha a hálózat-hozzáférési díjak megállapításához figyelembe vett költségek és ráfordítások legalább 5%-kal eltérnek az indokolt költségektől és ráfordításoktól.

(3) A díjmegállapító szervezet a Hálózati Üzletszabályzat módosításának közzétételét 40 nappal megelőzően írásban tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet, hogy a Hálózati Üzletszabályzat módosítása miatt a díjszabási rendszer elemeinek kötelező felülvizsgálata szükséges-e.

(4)[16] A nem független vasúti pályahálózat-működtető az (1) bekezdés szerinti jelentős mérték túllépéséről haladéktalanul értesíti a VPSZ-t.

III. Fejezet

DÍJSZÁMÍTÁS

Díjképzési Módszertan[17]

13. §

(1) A díjmegállapító szervezet Díjképzési Módszertant (a továbbiakban: DM) készít.

(2) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásának alapjául szolgáló költségeket és ráfordításokat a DM-ben meghatározott módon, elkülönítetten tartja nyílván.

(3) A DM tartalmazza:

a) a díjszabási rendszer elemei meghatározásának módját,

b) a pályahálózat-működtető által e tevékenységi körében nyújtott valamennyi szolgáltatást,

c) a számviteli nyilvántartási rendszer és a Vtv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózat-működtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei, ráfordításai közötti összefüggéseket,

d) a Vtv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózat-működtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei és ráfordításai felosztásának módját,

e) a szolgáltatások közvetlen és közvetett költségei, ráfordításai meghatározásának módját,

f) a költségek és ráfordítások felosztásánál alkalmazott teljesítménymutatókat, valamint azok mérésének módját,

g) a költségek és ráfordítások vasúti pályahálózat egyes szakaszaira történő felosztásának módját,

h) az indokolt költségek és ráfordítások körének meghatározását,

i) a 12. § (1) bekezdés szerinti jelentős mértéket,

j) a díjak megállapításának alapjául szolgáló teljesítménymutatókat, továbbá

k) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokban alkalmazott gyakorlatokat, valamint azok figyelembevételének módját a DM elkészítése során.

(4) A DM

a) egyértelműen és ellenőrizhetően meghatározza a számviteli nyilvántartási rendszer, valamint a szolgáltatások költségei és ráfordításai közötti kapcsolatot,

b) rendelkezik a szolgáltatások költségeinek és ráfordításainak a vasúti pályahálózat olyan legkisebb egységeire történő felosztásáról, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti pályahálózat bármely szakaszának nyílt hozzáférésűvé minősítése vagy az alóli mentesítése esetén is a nyílt hozzáférésű és a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton nyújtott szolgáltatások költségei és ráfordításai külön-külön megállapíthatók legyenek,

c) a költségek és ráfordítások szolgáltatások közötti felosztásához azt a teljesítménymutatót (teljesítménymutatókat) rendeli, amely a leginkább tükrözi a költségek és ráfordítások egyes szolgáltatások nyújtásához felmerült arányát,

d) a pályahálózat-működtetési tevékenység külön jogszabály alapján elkülönített valamennyi költségének és ráfordításának a pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások közötti felosztását szabályozza.

(5)[18] A díjmegállapító szervezet a DM-et öt menetrendi évre vonatkozóan, a DM által érintett első menetrendi év Hálózati Üzletszabályzatának nyilvánosságra hozatali időpontját megelőzően legalább 24 hónappal köteles elkészíteni és nyilvánosságra hozni.

(6)[19] A díjmegállapító szervezet a DM, a pályahálózat-működtető utolsó lezárt üzleti évének tényadatai, a DM-ben meghatározott egyéb adatforrások pályahálózat-működtető utolsó lezárt üzleti évére vonatkozó tényadatai, valamint a várható központi költségvetési támogatás mértéke alapján határozza meg a díjszabási rendszer adott menetrendi évre vonatkozó elemeit.

(7)[20]

Adatszolgáltatás, ellenőrzés

14. §

(1)[21] A nem független vasúti pályahálózat-működtető, figyelemmel a pályaműködtetési szerződésre, a DM elkészítéséhez szükséges valamennyi információt, legkésőbb a DM elkészítésére meghatározott határidőt megelőzően három hónappal, a Díjszámítási Dokumentum (a továbbiakban: DD) elkészítéséhez szükséges valamennyi információt pedig a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt időpont előtt legkésőbb három hónappal megadja a VPSZ számára. Amennyiben a VPSZ által kért információt a nem független vasúti pályahálózat-működtető nem a határidőben adja meg, a VPSZ a vasúti igazgatási szervnél piacfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2)[22]

(3) A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti tevékenysége körében vizsgálja a DM-ben meghatározott adatgyűjtés és költségfelosztás megfelelőségét, valamint a DM és a piaci árak alapján ellenőrzi, hogy a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásához felhasznált költségek és ráfordítások az indokolt költségek és ráfordítások körébe tartoznak-e.

(4)[23] A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti tevékenysége keretében megvizsgálja, hogy a díjszabási rendszer elemei a 3-12. §-nak, a Vtv. 55. §-ának, a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet VI. fejezetének, valamint az egyenlő bánásmód elvének megfelelnek-e.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

15. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[24]

Átmeneti rendelkezések

16. §

(1) Ha az állam az országos vagy az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi vasúti pályahálózat működtetőjével nem kötött a vasúti pályahálózat működtetésére szerződést, akkor a díjszabási rendszerkialakításakor a díjmegállapító szervezet a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott várható központi költségvetési támogatás mértékét veszi figyelembe.

(2) A Vtv. hatálybalépésekor már működő pályahálózat-működtetők esetén a díjmegállapító szervezet a DM-et első alkalommal 2008. augusztus 31-ig készíti el. A DM alapján készített első DD-t a 2010. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat tervezetének nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg kell közzétenni.

(3)[25] Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2012. (VIII. 28.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 13. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket először a 2015. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó DM elkészítésekor kell alkalmazni. A Módr. hatálybalépésekor hatályban lévő DM-et utoljára a 2014. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó hálózat-hozzáférési díjakat rögzítő DD elkészítése során kell alkalmazni.

(4)[26] A vasúti közlekedéssel kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 81/2013. (XII. 23.) NFM rendelettel megállapított 4. § (3) bekezdésében, 4. § (4) bekezdés a) pontjában és 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket először a 2014. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó hálózathozzáférési díjak meghatározása során kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

17. §

Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 91/440/EGK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről, 8. cikk,

b)[27] az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról, 4. cikk (4)-(5) bekezdés, 6. cikk (5) bekezdés, 7. cikk (3) és (6)-(9) bekezdés, 9. cikk (4)-(5) bekezdés, 10. cikk (2)-(3) bekezdés, 12. cikk, 26. cikk (3) bekezdés, 30. cikk (3) bekezdés.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter