91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjábanmeghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya

a) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2006. (X. 27.) Korm. r.], illetve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK határozat) szerinti kibocsátási jelentés hitelesítésére,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. ] alapján üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére feljogosított hitelesítőkre

terjed ki.

Alapfogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) eltérés: a létesítmény nyomon követési, illetve adatkezelési rendszerének a kibocsátási engedélytől és a vonatkozó jogszabályoktól eltérő kialakítása vagy működtetése;

b) lényegességi szint: 500 kilótonna teljes tárgyévi kibocsátást meg nem haladó létesítmények esetén a létesítmény teljes tárgyévi kibocsátásának 5%-a, 500 kilótonna teljes tárgyévi kibocsátás felett a létesítmény teljes tárgyévi kibocsátásának 2%-a;

c) lényeges eltérés: az eltérés olyan esete, amelynél a hitelesítő szakmai ítélete szerint a létesítmény nyomon követési, illetve adatkezelési rendszere jelentősen eltér a vonatkozó jogszabályoktól vagy a kibocsátási engedélytől és ez befolyásolhatja a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel kapcsolatos döntéseit, így különösen ha az a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítja a kibocsátási jelentésben szereplő adatokat;

d) tévedés: akibocsátási jelentésben szereplő adatokra hatással lévő egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések;

e) lényeges tévedés: a kibocsátási jelentésben szereplő adatokra hatással lévő olyan egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések, amelyek a hitelesítő szakmai ítélete szerint befolyásolhatják a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel kapcsolatos döntéseit, így különösen ha azok a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítják a kibocsátási jelentésben szereplő adatokat;

f) hitelesítési kockázat: a 2007/589/EK határozat I. melléklete 2. 5. pontjának d) alpontja szerinti hitelesítési kockázat;

g) nyomon követési rendszer: a 2007/589/EK határozat I. melléklete 2. 1. pontjának e) és f) alpontja szerinti nyomon követési módszertan és nyomon követési terv.

A hitelesítési tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok

3. §

(1) A létesítmény üzemeltetője a tárgyévi üvegházhatású gázkibocsátásáról készített kibocsátási jelentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. szerint feljogosított hitelesítőt megbízni.

(2) A hitelesítési tevékenység fő lépései:

a) előhitelesítés és előhitelesítői jelentés készítése;

b) hitelesítési terv készítése;

c) a hitelesítési terv végrehajtása és hitelesítői jelentés készítése;

d) belső felülvizsgálat lefolytatása és belső jelentés készítése;

e) a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése.

(3) A kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározása érdekében a létesítmény üzemeltetőjének megbízhatóan be kell mutatnia, hogy

a) a jelentett adatok nem tartalmaznak ellentmondásokat;

b) a létesítményre vonatkozó nyilvántartások ellentmondásmentesek és teljesek.

(4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenység végzése alatt vizsgálni köteles, hogy a tárgyév során voltak-e eltérések, illetve hogy a kibocsátási jelentésben van-e tévedés, valamint hogy ezek lényegesnek minősülnek-e. A hitelesítési tevékenység teljes tartama alatt a hitelesítési kockázatok is vizsgálandók.

(5) A hitelesítőnek figyelembe kell vennie a létesítmény üzemeltetője által a nyomon követés pontosságának növelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési és -elemzési módszereket, az alkalmazott környezetirányítási rendszert, valamint hogy a létesítmény szerepel-e az Európai Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének (EMAS) nyilvántartásában.

(6) A hitelesítő szakértőt hitelesítési tevékenysége során szakmai álláspontjának kialakításában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja.

Helyszíni vizsgálat

4. §

(1) A hitelesítő köteles a kibocsátási jelentésben szereplő adatok megbízhatóságát a létesítményben lefolytatott helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni.

(2) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő gazdasági társaság neve alatt bejegyzett hitelesítő szakértő, valamint az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy a hitelesítési tevékenység bármely szakaszában jogosult a helyszíni vizsgálat keretében:

a) belépni a létesítmény valamennyi érintett helyiségé-be;

b) a létesítmény üzemeltetője képviselőjének és alkalmazottainak kérdéseket feltenni;

c) megtekinteni minden, a hitelesítési tevékenység szempontjából lényeges adatot tartalmazó dokumentumot és adathordozót;

d) mintákat venni, teszteket végezni, és

e) fotókat készíteni.

(3) A helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az eljáró egyéni hitelesítő, hitelesítő szakértő, illetve az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy és a létesítmény üzemeltetője által aláírásra felhatalmazott képviselő aláírásával ellát.

Az előhitelesítés

5. §

(1) Előhitelesítési eljárást akkor kell lefolytatni, ha a hitelesítési tevékenységbe bevont létesítmény a tárgyévben kapott kibocsátási engedélyt, vagy ha hitelesítési tevékenységbe bevont létesítmény a tárgyévet megelőző évben már rendelkezett kibocsátási engedéllyel, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomon követési, adatkezelési és minőségirányítási rendszerében, a kibocsátási engedélyében, valamint a hitelesítési tevékenységet folytató hitelesítő személyében a tárgyévben változás történt.

(2) Az előhitelesítés célja, hogy a hitelesítő a létesítményben folytatott tevékenységek, az alkalmazott adatkezelő rendszer és a szervezeti működés stratégiaelemzésén, valamint az adott létesítménnyel kapcsolatos hitelesítési kockázatelemzésen keresztül felmérje a hitelesítés szempontjából a kibocsátási engedéllyel és jelentéssel kapcsolatban a tévedések és eltérések valószínűségét, valamint hogy ennek alapján megtervezze a lefolytatandó hitelesítési eljárást.

(3) Az előhitelesítés során fel kell mérni, hogy a létesítmény nyomon követési rendszerét a kibocsátási engedély és a vonatkozó jogszabályok alapján alakították-e ki és működtették a tárgyév folyamán, illetve hogy léteznek-e a kibocsátási engedélyben szereplő kibocsátási forrásokon kívül továbbiak is, annak érdekében, hogy az esetleges tévedések és eltérések még a hitelesítési terv végrehajtása előtt kijavításra kerülhessenek.

(4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett létesítmény kapcsán e rendelet 1. mellékletének megfelelő előhitelesítési eljárás keretében stratégiaelemzést és hitelesítési kockázatelemzést végez, valamint ezek eredményeire figyelemmel előhitelesítői jelentést és hitelesítési tervet készít. Az 1. melléklet I. 3. pontja szerint összefoglalt előhitelesítői jelentést csatolni kell a hitelesítői jelentéshez.

(5) Amennyiben a hitelesítő az előhitelesítés során eltérést állapít meg, erről haladéktalanul értesíti a létesítmény üzemeltetőjét, aki a feltárt eltéréseket köteles a környezetvédelmi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni és a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. 4. mellékletében meghatározott esetekben kezdeményezni a kibocsátási engedélyének módosítását.

(6) Ha a hitelesítő az (5) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy a bejelentés vagy engedélymódosítási kérelem tárgyában a környezetvédelmi hatóság döntése nélkül a nyomon követési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti.

Hitelesítési terv készítése

6. §

(1) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett minden egyes létesítményre külön-külön hitelesítési tervet készít, és azt tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a létesítmény üzemeltetőjének. A hitelesítési tervet úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásával a lehető legkisebbre csökkenjen a hitelesítési kockázat, valamint a lehető legkisebb legyen a jelentett kibocsátási adatok bizonytalansága.

(2) A hitelesítési terv elkészítését minden esetben meg kell, hogy előzze a hitelesítési kockázatelemzés. A hitelesítési tervet úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásával a lehető legkisebbre csökkenjen a hitelesítési kockázat, valamint a lehető legkisebb legyen a jelentett kibocsátási adatok bizonytalansága.

(3) A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenysége során tudomására jutott újabb információk és adatok ismeretében a hitelesítési terv folyamatos felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti módosítására. A hitelesítési tervet minden esetben módosítani kell, amennyiben az 5. § (5) bekezdésének megfelelően a kibocsátási engedély módosításra kerül, és ez hatással van a hitelesítési terv valamely elemére. A hitelesítő a módosított hitelesítési tervet haladéktalanul megküldi a létesítmény üzemeltetőjének.

(5) A hitelesítési tervet csatolni kell a hitelesítői jelentéshez.

A hitelesítési terv végrehajtása

7. §

(1) A hitelesítő a hitelesítési tervet e rendelet 3. mellékletének megfelelően köteles végrehajtani.

(2) A hitelesítési terv végrehajtása során a hitelesítőnek folyamatosan figyelembe kell vennie a hitelesítési kockázatokat és az eljárás végén meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hitelesítési eljárás során megfelelően kezelte-e azokat.

(3) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtásakor minden esetben köteles vizsgálni, hogy a létesítmény üzemeltetője a tárgyévben eltért-e a kibocsátási engedélyben jóváhagyott nyomon követési rendszertől.

(4) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a nyomon követési és az adatkezelési rendszer felépítése és alkalmazása tévedésre vagy eltérésre vezet, értesíti a létesítmény üzemeltetőjét, aki a feltárt eltéréseket köteles a környezetvédelmi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni, és a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. 4. mellékletében meghatározott esetekben kezdeményezni a kibocsátási engedélyének módosítását.

(5) Ha a hitelesítő a (4) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy a bejelentés vagy engedélymódosítási kérelem tárgyában a környezetvédelmi hatóság döntése nélkül a nyomon követési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti.

Belső felülvizsgálat

8. §

(1) A hitelesítő a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése előtt köteles belső felülvizsgálatot lefolytatni.

(2) A belső felülvizsgálat célja, hogy ellenőrizze a hitelesítési tevékenység lefolytatásának jogszabályi előírásoknak megfelelő megtörténtét, valamint hogy elegendő információt nyújtson a hitelesítőnek a nevében lefolytatott eljárások belső értékeléséhez és a hitelesítői záradék alátámasztásához.

(3) A belső felülvizsgálat lefolytatását e rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal dokumentálni kell, amit a környezetvédelmi hatóság felszólítására be kell mutatni.

Hitelesítői záradék

9. §

(1) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtását követően a kibocsátási jelentést hitelesítői záradékkal látja el, amelyben

a) nyilatkozik arról, hogy az általa vizsgált nyomon követési és adatkezelési rendszer megfelel-e a kibocsátási engedélynek és a vonatkozó jogszabályoknak, illetve ezen rendszerek alkalmazása vezetett-e tévedésre vagy eltérésre;

b) nyilatkozik arról, hogy az általa vizsgált kibocsátási jelentésben szereplő, a tárgyévi teljes kibocsátásra vonatkozó adatokban van-e lényeges tévedés; és

c) nyilatkozik a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátásáról és annak helytállóságáról.

(2) A hitelesítői záradék lehet:

a) pozitív hitelesítői záradék;

b) megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék vagy

c) negatív hitelesítői záradék.

(3) A hitelesítő pozitív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy a létesítmény üzemeltetője a kibocsátások nyomon követését és az adatok kezelését a kibocsátási engedélynek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte, a jelentett adatokban nincs tévedés, valamint a létesítmény nincs eltérésben, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását.

(4) A hitelesítő megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradékot tesz, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy a létesítmény üzemeltetője a kibocsátások nyomon követését és az adatok kezelését a kibocsátási engedélynek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte, a jelentett adatokban nincs lényeges tévedés, valamint a létesítmény nincs lényeges eltérésben, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását.

(5) Megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék esetén a létesítmény üzemeltetője - a hitelesítői jelentésben javasolt intézkedésekkel összhangban - köteles a feltárt tévedéseket, valamint eltéréseket legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-ig megszüntetni, valamint a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. 4. mellékletében meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni a kibocsátási engedélyének módosítását is.

(6) A hitelesítő negatív hitelesítői záradékot tesz, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy a létesítménye üzemeltetője a kibocsátások nyomon követését és az adatok kezelését nem a kibocsátási engedélynek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte, és ez lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezett a jelentett adatokban, és ez a tévedés nem került vagy kerülhetett kijavításra a záradék lezárásáig, így a kibocsátási jelentés nem tartalmazza hitelesen a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását.

(7) Negatív hitelesítői záradék esetén a létesítmény üzemeltetője új kibocsátási jelentést készít és a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. 4. mellékletében meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezi a kibocsátási engedélyének módosítását. A hitelesítő új eljárás keretében megvizsgálja, hogy az új kibocsátási jelentést alapul véve a korábban lefolytatott hitelesítési kockázatelemzés alapján szükséges-e a hitelesítési terv módosítása, majd a hitelesítési tevékenység ismételt lefolytatása.

(8) A hitelesítő gazdasági társaság által készített hitelesítői záradékot az eljárásban részt vett vezető hitelesítő szakértő és a társaság képviseletére jogosult személy írja alá, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértők írják alá. Az egyéni hitelesítő által készített hitelesítői záradékot és hitelesítői jelentést az egyéni hitelesítő írja alá. Az európai közösségi hitelesítő szervezet által készített hitelesítői záradékot a szervezet nevében hitelesítési tevékenységet végző vezető hitelesítő szakértő és a szervezet vezető tisztségviselője írja alá, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértők írják alá.

(9) A hitelesítői záradékot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában, illetve a minisztérium internetes honlapján közleményben közzétett adatlapon, az 5. melléklet 1. pontjában előírt tartalommal kell elkészíteni és a létesítmény üzemeltetője köteles azt a környezetvédelmi hatóság számára a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. -ben előírt határidőig benyújtani.

Hitelesítői jelentés

10. §

(1) A 9. §-ban leírtak mellett a hitelesítő hitelesítői jelentés keretében:

a) nyilatkozik a helyszíni vizsgálat megtörténtéről;

b) összefoglalja a tévedések és eltérések eseteit, valamint ezek együttes következményeit; és

c) javaslatot tesz a nyomon követési rendszer olyan továbbfejlesztésére, amely elősegíti a létesítmény jövőbeni kibocsátásainak pontosabb meghatározását.

(2) A hitelesítői jelentést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában, illetve a minisztérium internetes honlapján közleményben közzétett adatlapon, az 5. melléklet 2. pontjában előírt tartalommal kell elkészíteni, és a létesítmény üzemeltetője köteles azt a környezetvédelmi hatóság számára a 213/2006. (X. 27.) Korm. r. -ben előírt határidőig benyújtani.

A hitelesítő adatkezelése

11. §

(1) A hitelesítő az egyes létesítmények kapcsán végzett hitelesítési tevékenységével kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot köteles a lefolytatott eljárás végét követő tíz évig megőrizni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) A hitelesítő gazdasági társaság és az európai közösségi hitelesítő köteles az általa alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos belső felülvizsgálat, felelősségi, adatkezelési és minőségirányítási rendjét meghatározó szabályzatot készíteni, azt folyamatosan frissíteni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az egyéni hitelesítő köteles az általa alkalmazott adatkezelési és minőségirányítási eljárásokról felhívásra a környezetvédelmi hatóság részére tájékoztatást adni.

Záró rendelkezések

12. §

Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól szóló 24/2005. (IX. 13.) KvVM rendelet hatályát veszti.

13. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/6l/EK tanácsi irányelv módosításáról, 14. cikk (2)-(3), 15. cikk, 31. cikk, V. melléklet 1-11. pontok;

b) a Bizottság 2007/589/EK határozata (2007. július 18.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról, I. melléklet 2. 5. d) alpont, I. melléklet 2. 1. e), f) alpontok, I. melléklet 4. 3. 1-2. francia bekezdés, I. melléklet 5. 2. 5. francia bekezdés, I. melléklet 10. 4. 2. pont.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. melléklet a 91/2007. (XI 21.) KvVM rendelethez

Az előhitelesítési eljárás és az előhitelesítői jelentés

I. Az előhitelesítés tartalmi elemei

1. Stratégiaelemzés;

2. Hitelesítési kockázatelemzés;

3. Előhitelesítői jelentés készítése.

1. Stratégiaelemzés

A létesítmény által alkalmazott nyomon követési rendszer specifikus sajátosságainak, erősségeinek és gyengeségeinek elemzése, amely keretében különösen vizsgálandó

a) a létesítmény működési környezete:

- a tárgyév során a létesítményben folytatott tevékenységek jellege, illetve az ezekhez tartozó kibocsátási források, berendezések és forrásanyagok,

- az alkalmazott mérőberendezések és mérési eljárások, az anyag- és energiafolyamatok nyomon követése;

b) a létesítmény adatkezelési rendszere:

- a kibocsátási adatok eredete és alkalmazása,

- az adatok gyűjtésére, számítására és tárolására irányuló eljárások;

c) a létesítmény kibocsátási adatainak előállításában érintett szervezeti egységek működése, a felelősségi szintek alakulása; és

d) a létesítmény minőségirányítási és -ellenőrzési rendszere.

2. Hitelesítési kockázatelemzés

A hitelesítési kockázatelemzés a létesítmény tevékenységi körével és annak bonyolultságával, valamint a kibocsátó forrásokkal és forrásanyagokkal összefüggő olyan eredendő és ellenőrzési kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá azon értékelési kockázatok felmérését jelenti, amelyek lényeges tévedéshez vagy eltéréshez vezethetnek.

3. Előhitelesítői jelentés

Az előhitelesítői jelentésnek különösen az alábbi megállapításokat kell tartalmaznia:

a) szükséges-e a létesítmény nyomon követési rendszerét a kibocsátási engedélyben és a vonatkozó jogszabályokban lévő előírásokhoz igazítani;

b) a létesítmény jellegéből és működéséből eredő kockázatok, amelyek a hitelességet befolyásoló valótlan megállapításhoz vezethetnek a kibocsátási jelentésben;

c) az adott létesítmény belső ellenőrzési rendszerének működéséből eredő kockázatok, amelyek hatással lehetnek az eltérések és a tévedések kiküszöbölésére, esetleges előfordulásuk időbeni rögzítésére, kijavítására; és

d) annak a kockázata, hogy a hitelesítő a hitelesítési tevékenysége során figyelmen kívül hagy bizonyos lényeges tévedéseket vagy eltéréseket.

II. Az előhitelesítés módjai

Az előhitelesítés során az alábbi módszereket lehet alkalmazni:

- személyes meghallgatások;

- helyszíni vizsgálatok;

- a létesítményre jellemző kibocsátási trendek előzetes értékelése, vizsgálata; illetve

- előzetes dokumentumellenőrzés az adatkezelési rendszerek kapcsán.

2. melléklet a 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelethez

A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemei

1. Hitelesítési folyamatterv

A hitelesítési folyamatterv tartalmazza

a) a hitelesítési tervben szereplő hitelesítési tevékenységek jellegét, helyét, idejét, az adott hitelesítési részfeladatokra fordítandó időt és munkaerő becslését, különösen:

- a helyszíni vizsgálatok,

- a részletes dokumentumvizsgálat,

- a személyes meghallgatás,

- a mintavételezés,

- a tesztek, valamint

- az adatellenőrzés tekintetében;

b) a hitelesítési tevékenység során meghallgatandó személyek beosztását;

c) a hitelesítési tevékenységbe bevonandó hitelesítő szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket (a hitelesítési eljárás mely szakaszában jártak el);

d) a hitelesítési tevékenység során bevont közreműködő szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket; és

e) a belső felülvizsgálatot végző személy nevét, beosztását.

2. Az adatellenőrzési módszerek és mintavételi eljárások bemutatása

A vizsgálandó adatok és dokumentumok körét, valamint az alkalmazandó adatellenőrzési módszereket és mintavételi eljárásokat előre meg kell tervezni és indokolni kell. Az adatellenőrzés és mintavétel megtervezésénél - a pontosság, a teljesség és a következetesség alapelveire is figyelemmel - úgy kell eljárni, hogy a kibocsátási források és adatok reprezentatív mintája kerüljön ellenőrzésre, ezáltal biztosítva, hogy a kibocsátás meghatározása során a kockázatok és bizonytalanságok ne vezessenek lényeges tévedésre.

3. A hitelesítési terv esetleges megismételt lefolytatására vonatkozó adatok és a kapcsolódó indoklás.

3. melléklet a 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelethez

A hitelesítési terv végrehajtása

1.A nyomon követési rendszer felépítésének és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata

A hitelesítő megvizsgálja, hogy a tárgyévben a nyomon követési rendszer tényleges alkalmazása megfelelt-e a kibocsátási engedélyben és a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak.

A hitelesítőnek az eljárása során vizsgálnia kell legalább:

a) a nyomon követési alapelvek érvényesülését;

b) az engedélyben jóváhagyott bizonytalansági szinteket befolyásoló adatok és információk érvényességét, hitelességét és megfelelőségét;

c) a kibocsátási engedély kiadásakor fennálló feltételekben bekövetkezett változásokat;

d) hogy valamennyi kibocsátási forrás, berendezés és forrásanyag szerepel-e a kibocsátási engedélyben;

e) a kibocsátási engedélyben előírt mérőberendezések és műszerek működését;

f) a mérőműszerek metrológiai állapotát (hitelesítés, kalibrálás, ezek gyakorisága);

g) az előírt mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének megfelelőségét, valamint hogy a vizsgálatokat végző laboratórium rendelkezik-e az adott analitikai vizsgálatra vonatkozó akkreditációval;

h) a létesítmény minőségirányítási és -ellenőrzési rendszerének megfelelőségét; és

i) a korábbi hitelesítések során javasolt vagy a kibocsátási engedélyben előírt fejlesztések végrehajtását, és hogy van-e lehetőség a rendszer továbbfejlesztésére.

2. Az adatkezelési rendszer megfelelőségének vizsgálata

A hitelesítő tesztekkel és az adatkezelési eljárások áttanulmányozása, elemzése alapján felméri a létesítmény belső adatgyűjtési és -kezelési rendszerének a kibocsátási engedélynek és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelését.

A hitelesítő az eljárása során legalább az alábbiakat köteles vizsgálni a létesítmény adatkezelési rendszere tekintetében:

a) a mérési módszereket;

b) a mérési pontok elhelyezését;

c) a mérőberendezések esetleges meghibásodását, cseréjét, leállását, a karbantartásoknak a nyomon követési rendszer működésére gyakorolt hatásait és azon eljárásokat, amelyeket a létesítmény üzemeltetője ilyen esetekben alkalmaz a kibocsátások meghatározására;

d) az adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokat;

e) az adatok rögzítésére szolgáló rendszerek működését;

f) az adatok kezelésére alkalmazott eljárásokat és az adatok megőrzését biztosító eljárásokat;

g) az adatminőség biztosítására szolgáló eljárásokat; és h) az adatkezelési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit.

3. A kibocsátási jelentésben szereplő adatok pontosságának és hitelességének vizsgálata

A hitelesítő felméri, hogy a jelentett adatok mennyire teljesek, pontosak és torzításmentesek. Eljárása során a hitelesítő a létesítmény kibocsátási jelentésével kapcsolatosan legalább az alábbiakat köteles vizsgálni:

a) a teljes kibocsátásra vonatkozó számításokat;

b) a tevékenységi adatokat;

c) az alkalmazott kibocsátási tényezőket;

d) az alkalmazott fűtőértékeket;

e) az alkalmazott oxidációs vagy konverziós tényezőket; és

f) a felhasznált biomasszára vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokat (ha van ilyen) .

4. melléklet a 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelethez

A belső felülvizsgálat kötelező tartalmi elemei

A belső felülvizsgálat rögzíti mindazon információt, amelyek igazolják a hitelesítési tevékenység jogszabályszerű lefolytatását, így különösen tartalmazza:

a) az eljáró hitelesítő szakértői csapat összetételének kiválasztásánál figyelembe vett szempontokat (kompetencia analízis);

b) a hitelesítési tevékenység lefolytatására szóló megbízás elfogadását megelőző üzleti kockázat elemzést;

c) a stratégiaelemzés eredményeit, amennyiben van;

d) annak bemutatását, hogy a hitelesítő az eljárása során miként kezelte a hitelesítési kockázatokat, különösen a magas hibakockázatú forrásokat, és milyen intézkedéseket tett, hogy a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse;

e) az adat- és információellenőrzés, valamint a mintavétel során lefolytatott eljárások eredményeit, beleértve annak az indoklását is, hogy mely adatok vagy információk esetében volt szükség mélyrehatóbb elemzésre, többszöri mintavételre;

f) a hitelesítési tevékenység során gyűjtött bizonyítékok listáját és értékelését;

g) a nyomon követési alapelvek érvényesülése vizsgálatának eredményeit;

h) a hitelesítési eljárások közben esetlegesen bekövetkezett változásokat;

i) a hitelesítő döntését a hitelesítői záradék kiadásáról és a hitelesítői záradék tartalmát;

j) a létesítmény üzemeltetője által a tárgyévben az előző hitelesítési tevékenységek során feltárt eltérések megszüntetésére tett intézkedések értékelését; és

k) a hitelesítő és az eljárt hitelesítő szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatait.

5. melléklet a 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelethez

A hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés

1. A hitelesítői záradék kötelező tartalmi elemei:

a) a tárgyév megjelölése;

b) a létesítmény azonosító adatai;

c) a kibocsátási engedély azonosító adatai;

d) az eljáró hitelesítő és a hitelesítő szakértők azonosító adatai;

e) nyilatkozat a helyszíni vizsgálat megtörténtéről;

f) az eltérések, tévedések részletei;

g) nyilatkozat a létesítmény tárgyévi kibocsátási jelentésének megfelelőségéről; és

h) a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátása.

2. A hitelesítői jelentés kötelező tartalmi elemei:

a) e rendelet 5. § (5) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti megállapítások;

b) az előhitelesítői jelentés, amennyiben van;

c) a hitelesítési terv;

d) a helyszíni vizsgálaton felvett jegyzőkönyvek másolata;

e) a hitelesítési kockázatelemzés eredményei;

f) a tévedésekből és az eltérésekből eredő bizonytalansági számítások; és

g) javaslatok a létesítmény nyomon követési rendszerének továbbfejlesztésére.