213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

[Az Üht. 4. §-ához]

A kibocsátási engedély

1. §

(1) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység (ideértve a próbaüzemet is) csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető.

(2)[1] A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg. Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kibocsátási engedély iránti kérelemre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján.

(3)[2] A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani.

(5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6)[3] Ugyanazon üzemeltető által egy - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - telephelyen működtetni kívánt több tevékenység esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni.

(7)[4] A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, illetve, ha a (3)-(4) bekezdés szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(8)[5] A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente megvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy

a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedélyt megfelelően módosítja, illetőleg

b) ha az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(9)[6]

(10)[7] Ha a kérelmező a kibocsátási engedély iránti kérelmében a 2. melléklet F. 2. pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a környezetvédelmi hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(11)[8] Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a környezetvédelmi hatóság a cég a cégkivonatát, valamint ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

[Az Üht. 5. § (1) bekezdéséhez]

A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel

2. §

(1)[9] Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK határozat), és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni, és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. A jelentést postai úton és elektronikusan kell benyújtani.

(2)[10] A miniszter az (1) bekezdés szerinti hitelesített jelentésre, valamint a (4) bekezdés szerinti változás-bejelentésre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé minisztérium honlapján.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a környezetvédelmi hatóság jogosult - az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges - további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

(4)[11] Az üzemeltető köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidővel - a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával - bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság a 19. § szerinti bírságot szab ki, és a kibocsátási engedélyt visszavonhatja.

(5)[12] A környezetvédelmi hatóság a 4. számú melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(6)[13] A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követő év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

A kibocsátási egység kereskedelmi rendszer 2013-tól kezdődő kereskedési időszakára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség[14]

2/A. §

(1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005-2008-as évekre vonatkozóan a tüzelőanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszámítja az erre az időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz mellékelni kell az azok kiszámításához felhasznált dokumentumokra, adatokra és az alkalmazott számítási módszerre vonatkozó tájékoztatást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért nem állapíthatók meg, mert az azok kiszámításához szükséges adatok nem állnak az üzemeltető rendelkezésre, az üzemeltető az erre vonatkozó nyilatkozatát 2010. április 30-ig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a benyújtott adatok megalapozottak, 2010. június 30-ig megküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

2/B. §[15]

(1) E rendelet 1. és 8. számú mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak vagy a 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak valamennyi évére vonatkozóan adatokat szolgáltat. Az adatok köre tartalmazza a 2011/278/EU bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2011/278/EU határozat) meghatározott terjedelemben, az ott megadott időtartamra vonatkozó adatokat létesítményrészenként, az adatok meghatározására és összeállítására vonatkozó módszertani jelentést, továbbá a hitelesítésre vonatkozó információkat, a hitelesítési szakvéleményt, a hitelesítési módszertant és a hitelesítői záradékot. Az adatszolgáltatást a minisztérium honlapján közzétett adatlapon kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatási táblázatot az üzemeltető elektronikusan és írásban, 2011. szeptember 30-ig nyújtja be a miniszternek. A miniszter az adatszolgáltatási táblázatot a kézhezvételt követő 45 napon belül ellenőrzi. Hiányos adatszolgáltatás esetén a miniszter az üzemeltetőt 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Az üzemeltető az adatszolgáltatás hiányosságát indokolhatja.

[Az Üht. 6. § (1)-(2) bekezdéséhez]

A Nemzeti Kiosztási Terv

3. §

(1) A Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 3-7. §-ai szerinti eljárásban fogadja el.

(2) A Kiosztási Terv elkészítése során a Kormány figyelembe veheti különösen

a) a kibocsátási engedélyezés során benyújtott adatokat;

b) a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények hitelesített kibocsátási jelentésében benyújtott adatokat;

c) az e rendeletnek megfelelően előírt kiegészítő adatszolgáltatás során benyújtott egyéb adatokat;

d) a Magyar Energia Hivatal szakvéleményét;

e) a rendelkezésre álló makrogazdasági és technológiai adatokat, valamint előrejelzéseket.

4. §

(1)[16] Az Üht. 2. mellékletében megjelölt alapelvekkel összhangban a kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a miniszter - a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követő január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3)[17] A miniszter - gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt - mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén - a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

5. §

(1)[18] A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter - a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé minisztérium honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

(2)[19] A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét - gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé minisztérium honlapján.

(3) A Kiosztási Terv (2) bekezdés szerint közzétett tervezetére a közzétételt követő április 30-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(4)[20] A kereskedési időszak alatt tervezett új beruházások felmérése érdekében a kereskedési időszak kezdetét megelőző harmadik év október 1-jétől a Kiosztási Terv tervezetének közzétételéig a miniszter - a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt - valamennyi érintett ágazat bevonásával konzultációt tart. Az ágazati konzultációk helyét és idejét a miniszter minisztérium honlapján teszi közzé.

(5)[21] A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter - a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt - mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetében - a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6)[22] A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

6. §

(1)[23] Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelően, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot - a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt - a minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) A Kiosztási Terv (1) bekezdés szerint átdolgozott változatára a közzétételt követő tizenöt napon belül írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3) A miniszter mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén - a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (4) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejének lejártát követő harminc napon belül a Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő ismételt megküldéséről határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik.

(5) A Kormány a Kiosztási Tervet - a Bizottság által történt jóváhagyását követő harminc napon belül - rendeletben hirdeti ki.

[Az Üht. 6. § (3) bekezdéséhez]

A Nemzeti Kiosztási Lista

7. §

(1) A Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely a kereskedési időszakra vonatkozó Kiosztási Terv 5. § (6) bekezdése szerinti elfogadása idején jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkezik.

(2) A Kiosztási Lista elkészítése során - a Kiosztási Terv által megállapított keretszámoknak és kiosztási alapelveknek megfelelően - a Kormány figyelembe veheti különösen:

a) a hitelesített kibocsátási jelentéseket;

b) a (3) bekezdés szerint szolgáltatott kiegészítő adatokat.

(3) A Kiosztási Lista megalapozása céljából a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények üzemeltetőitől a miniszter legkésőbb a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig e rendelet 6. mellékletének 1. pontjában szereplő - az 5. § (1) bekezdés szerinti közlemény részeként közzétett - adatok megadását kérheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

8. §

(1)[24] A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter - a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.

(2)[25] A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetője a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat.

(3) E rendelet vonatkozásában elírásnak vagy számítási hibának minősül különösen, ha

a) a Kiosztási Tervben a létesítmény vonatkozásában feltüntetett termelési és kibocsátási adatok nem egyeznek meg az üzemeltető által szolgáltatott adatokkal;

b) az adott létesítmény részére a kibocsátási egységek kiosztani tervezett mennyisége nem egyezik meg a szolgáltatott és ellenőrzött adatoknak a Kiosztási Tervben megjelölt képletekbe történő behelyettesítése után számolt eredménnyel.

(4) A miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket a Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése során megfelelően figyelembe veszi. A számítási hibára vagy egyéb elírásra vonatkozó észrevételek kapcsán a minisztert egyedi válaszadási kötelezettség terheli.

(5) A Kiosztási Listát a Kormány a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év december 31-ig rendeletben hirdeti ki. A miniszter egyidejűleg gondoskodik a 2216/2004/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletének megfelelő kiosztási terv táblának a Bizottság részére történő megküldéséről.

[Az Üht. 10. § (1) bekezdéséhez és a 7. § (2)-(3) bekezdéséhez]

A kibocsátási egység jóváírása és törlése

9. §

(1) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltető számláján.

(2) A jegyzékkezelő törli a kibocsátási egységet:

a) a kibocsátási egység jogosultjának a jegyzék kezelőjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján bármikor;

b) a visszaadást követően az adott év június 30-án;

c) a kereskedési időszak végét követő év május 1-jén, ha a kibocsátási egység még nem került törlésre az a) vagy b) pont szerint.

(3) A második és az azt követő kereskedési időszakot követően a (2) bekezdés c) pontja szerint törölt kibocsátási egységek helyett a jegyzék kezelője a kibocsátási egység jogosultjának számláján a törölt egységekkel megegyező mennyiségű új kibocsátási egységet ír jóvá.

[Az Üht. 9. § (3) bekezdéséhez]

Vis maior-kiosztás

10. §[26]

[Az Üht. 10. § (3) bekezdéséhez]

Új belépők

11. §[27]

(1) Azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétől az azt követő év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával

a) a kérelem első benyújtása esetén a 6. mellékletében szereplő adatokat és dokumentumokat,

b) a kérelem első benyújtását követő években a 6. melléklet 2. c) és d) alpontjában szereplő dokumentumokat.

(3)[28] Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. b) alpontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(3a)[29] Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest - ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket - történt-e változás. Ha változás következett be, vagy a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosításra vagy visszavonásra került, meg kell adni a változással érintett adatokat, és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell.

(5)[30] A miniszter a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a tárgyévet követő év február 28-ig, a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően határozatban állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel.

(7)[31] A jegyzékkezelő, a miniszter e tárgyban hozott határozata szerint, annak közlését követő nyolc napon belül írja jóvá az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiséget az üzemeltető számláján.

A létesítmény bezárása[32]

11/A. §

(1) A létesítmény bezárásának minősül:

a) a kibocsátási engedély, illetve bármely más olyan engedély jogerősen felfüggesztése, illetve visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerűen nem működhet tovább,

b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése,

c) a létesítmény kapacitásának az Üht. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, vagy

d)[33]

(2)[34] A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül, köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(3)[35] Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(4)[36]

Az ÜHG-egységek visszaadása[37]

11/B. §

A hatóság határozatban kötelezi a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetőjét arra, hogy a tárolóhely szivárgása esetén a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadjon.

[Az Üht. 13. §-hoz]

Közös teljesítés

12. §

(1) Az 1. melléklet szerint azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező létesítmények üzemeltetői írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására az Üht. 11. §-a szerint fennálló kötelezettségüket az első, illetve a második kereskedési időszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés) .

(2) A teljesítési megbízott:

a) jogosult a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők számára megállapított kibocsátási egységek együttes mennyisége feletti rendelkezésre;

b) köteles valamennyi üzemeltető nevében a kibocsátási egységek visszaadására;

c) viseli a visszaadási kötelezettség elmulasztásából egyébként az üzemeltetőt terhelő jogkövetkezményeket.

(3)[38] Teljesítési megbízottként az a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó jelölhető ki, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a közös teljesítésre irányuló megállapodás megkötésének időpontjában - köztartozásmentes adózónak minősül, és[39]

a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A megállapodásban a részt vevő üzemeltetők nyilatkoznak arról, hogy a közös teljesítés tartama alatt kibocsátási egységeik és üzemeltetői számláik felett a rendelkezésijogot teljes mértékben a teljesítési megbízott gyakorolja. A megállapodás tartama alatt az üzemeltetők kibocsátási egységei olyan összességet alkotnak, amely felett a teljesítési megbízott jelen jogszabály megkötéseivel, szabadon rendelkezhet anélkül, hogy a közös teljesítéshez szükséges egységek a teljesítési megbízott tulajdonába (számlájára) kerülnének. A közös teljesítésen kívüli, egyéb tranzakciók tekintetében a teljesítési megbízott a megbízás szabályai szerint jár el.

(5) Közös teljesítésre irányuló megállapodás legfeljebb egy kereskedési időszakra köthető. Ezen belül a megállapodás tartamát a felek naptári években szabadon állapítják meg.

(6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet a közös teljesítéssel érintett időszak első évét megelőző szeptember 1-jéig kell a környezetvédelmi hatóság részére két példányban benyújtani. A kérelmet a részt vevő üzemeltetők felhatalmazása alapján a kijelölt teljesítési megbízott nyújtja be.

(7)[40] A kérelemben meg kell jelölni a közös teljesítésben részt vevő létesítményeket és azok üzemeltetőit, a teljesítési megbízottat, valamint a közös teljesítés tartamát. A kérelemhez - a (11) és (12) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell az alábbiakat:[41]

a)[42] a közös teljesítésére vonatkozó megállapodást;

b)[43] ha a teljesítési megbízott cég, és változásbejegyzési eljárás folyamatban van, a még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát, egyéni vállalkozó esetén annak az igazolását, hogy szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban; külföldi székhellyel rendelkező teljesítési megbízott esetén a regisztrációt megfelelően igazoló dokumentum másolatát;

c)[44] - a (12) bekezdés kivételével - a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, illetve annak hiteles másolatát;

d)

(8)[45] Amennyiben a megállapodás, illetve a kérelem az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmet az annak alátámasztására szolgáló adatokkal együtt a miniszter útján haladéktalanul, de legkésőbb a megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság felé.

(9)[46] Amennyiben a Bizottság a kézhezvételtől számított három hónapon belül a kérelem ellen nem emel kifogást, a környezetvédelmi hatóság a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők körét, a teljesítési megbízott személyét, továbbá a részt vevő üzemeltetőket együttesen megillető kibocsátási egységek mennyiségét a határidő lejártát követő tizenöt napon belül határozatban állapítja meg. A Bizottságjóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról a miniszter a határidő lejártát követően haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

(11)[47] Ha a teljesítési megbízott cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(12)[48] Ha a teljesítési megbízott képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a környezetvédelmi hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

13. §

(1) A teljesítési megbízott köteles a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők javára, ezen üzemeltetők tárgyévi együttes kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő április 30-ig visszaadni.

(2) Amennyiben a közös teljesítésben részt vevő bármely üzemeltető a hitelesített kibocsátási jelentés benyújtására az Üht. 5. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig a teljesítési megbízott nem jogosult kibocsátási egységek átruházására. A jegyzékkezelő a hitelesített jelentés benyújtásáig zárolja a részt vevő üzemeltetők számláját.

(3) Amennyiben a teljesítési megbízott a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, az Üht. 17. § (1)-(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények - ideértve az e rendelet 19. §-a szerinti bírságot is - a teljesítési megbízott vonatkozásában megfelelően alkalmazandók.

14. §

(1) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnik:

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával;

b) a felek közös megegyezése alapján, a következő év január 1-jei hatállyal;

c) bármelyik fél felmondó nyilatkozatával, a következő év január 1-jei hatállyal;

d) a részt vevő üzemeltetők személyében történő minden olyan változás eredményeképpen, mely érinti a közös teljesítésbe bevont kibocsátási egységek teljes mennyiségét, azonnali hatállyal;

e) a teljesítési megbízott megszűnése, összeolvadása esetén, illetve a 12. § (3) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek megszűnése esetén azonnali hatállyal; valamint

f) a visszaadási kötelezettség elmulasztása után kirótt bírság meg nem fizetése esetén azonnali hatállyal.

(2) A felek személyében történő valamennyi változásról a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. A megállapodás megszűnéséről - az (1) bekezdés f) pont szerinti eset kivételével - a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(3) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnése esetén valamennyi részt vevő üzemeltető felelős a saját kibocsátásainak megfelelő kibocsátási egységek visszaadására, illetve a saját mulasztása utáni bírság megfizetésére. A teljesítési megbízott a részt vevő üzemeltetők részére okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

[Az Üht. 15. § (1)-(3) bekezdéséhez]

A forgalmi jegyzék közhitelessége és nyilvánossága

15. §

(1)[49] Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

(3)[50] A forgalmi jegyzékben szereplő adatok a Bizottság 2216/2004/EK rendeletének XVI. mellékletében foglaltak szerint nyilvánosak, azokat a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi.

Számlavezetési díj

16. §

(1) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért e rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.

(2) A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat - a 17. §-ban meghatározott kivétellel - a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a környezetvédelmi hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(4)[51] A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltető és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító).

(5) A számlavezetési díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóság a forgalmi jegyzék működtetésére fordítja.

(6) A környezetvédelmi hatóság a számlavezetési díjakról nyilvántartást vezet.

17. §

(1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a környezetvédelmi hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben e rendelet 7. mellékletében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és személyi számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 3 1-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

18. §

(1)[52] Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket.

[Az Üht. 17. § (1) bekezdéséhez]

Jogkövetkezmények[53]

19. §

(1)[54] Amennyiben az üzemeltető az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 4. melléklet 1. pontja szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3)[55] Amennyiben az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 2007/589/EK Bizottság határozatnak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4)[56] Amennyiben az üzemeltető a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5)[57] Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. § (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. E rendelkezést első alkalommal a 2010. évről készített hitelesített jelentések alapján kell alkalmazni.

(6)[58] Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.

(7)[59] A (4) bekezdéstől eltérően az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének

a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt - e kötelezettsége teljesítéséig - az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és

b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, melyekre egyébként az üzemeltető a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi, hogy

ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül,

bb) amennyiben a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) pontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírságot fizessen meg.

(8)[60] Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(9)[61] A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(10)[62] A második kereskedési időszakot követően nem részesülhet ingyenes kiosztásban az a létesítmény, amely a 2/B. § szerinti adatszolgáltatás során a létesítményre vonatkozó adatokat nem hitelesítette.

[Az Üht. 18. § (1) bekezdéséhez]

Nemzetközi jelentéstétel

20. §[63]

(1) A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

(2) A miniszter 2011. szeptember 30-ig közleményben közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján, valamint megküldi a Bizottságnak e rendelet 1. és 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények listáját és a részükre ingyenesen kiosztani tervezett kibocsátásiegységmennyiséget.

(3)[64] A (2) bekezdés szerinti jelentéstételhez a miniszter a 2/B. §-ban meghatározott, ellenőrzött adatok alapján a 2011/278/EU határozatban foglaltaknak megfelelően összeállítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, amit jóváhagyás céljából megküld az Európai Bizottságnak.

Átmeneti és záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2)[65] Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (8) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna széndioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után.

(3) A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A jegyzékkezelő a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el.

(4)[66]

(5)[67]

(6)[68]

(7)[69]

22. §

(1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (az Üht.-vel együtt);

b) a Bizottság 2004/156/EK határozata (2004. január 29.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról.

c)[70] a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (4) bekezdése, 16. cikk (1) bekezdése, 17. cikk (2) és (4) bekezdése és 18. cikk (1) bekezdése.

(2) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 38. cikke (1) és (2) bekezdésének, 44. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 74. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)[71] Ez a rendelet a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[72]

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) sorszámai

Értelmező rendelkezések:

a) IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.

b) EKH sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.

c) Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetén a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.

d) Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti c) pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik az ipari koromgyártás, a hőbontás (pirolízis, krakkolás) és a kőzetgyapot gyártása is.

e) Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.

f) Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.

g) Üveggyártás (VII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetén a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

2. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[73]

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A.1 AZ ÜZEMELTETŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Az üzemeltető (engedélykérő) cégjegyzékszáma, levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlavezető bankjának neve, számlaszáma, számlázási címe.[74]

A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPER jelentésre való kötelezettség.

A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENY-SÉG(EK) RE VONATKOZÓ ADATOK

A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 1. melléklet szerinti tevékenység(ek) megnevezése.

A.3.2 A létesítmény telephelyére kiadott környezetvédelmi engedély megnevezése: az egységes környezethasználati (EKH) engedély(ek) száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az EKH engedély jogerőre emelkedésének dátuma; ha a telephelyen végzett tevékenység nem EKH engedélyköteles, akkor a környezethasználat feltételeit is megállapító engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély jogerőre emelkedésének dátuma.

A.3.3 A próbaüzem és a rendes működés megkezdésnek tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása

A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA

A létesítmény jövőbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése (<= 50 000 tC02/év; 50 000 <= 500 000 tC02/év; 500 000 tC02/év <) .

B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv - NykT)

B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

B.1.1 A kibocsátó forrás(ok) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota - próbaüzem előtt vagy alatt álló, szakaszosan működő, tartalék, folyamatosan működő, stb.), összes névleges bemenő hőtelje-sítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia) .

B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredő kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek.

B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK

B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredő kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fűtőérték (tüzelőanyagoknál), a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők vonatkozásában a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásai alapján.

B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fűtőérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelőanyagból és más anyagokból történő mintavételi módszerek leírása.

B.2.3 Az egyes forrásanyagok fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének, oxidációs tényezőjének, konverziós tényezőjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külső MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát.

B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fő vagy kisebb jelentőségű forrásanyag-e figyelembe véve a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásait.

B.2.5 A mennyiségi adatokat mérő mérőberendezés mérési pontossága, s annak megjelölése, hogy rendelkezik-e fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiállított hitelesítési bizonyítvánnyal.[75]

B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépő összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területéről kilépő összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket.

C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS(EK) RŐL

D.KIVÉTELES ELJÁRÁS

Adott esetben, ha az úgynevezett kivételes eljárást (2007/589/EK Bizottsági Határozat 5.3 szakasz) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása.

E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás.

E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérő rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyűjtési és -tárolási eljárások, és az ellenőrző számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezők és hasonlók jelentésének elve.

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETŐ, NEM TECHNIKAI JELLEGŰ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

Csatolandó dokumentumok

A.pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

1. A 12. § (12) bekezdésben foglaltak kivételével közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány[76]

2. A környezetvédelmi engedély másolata

3. A létesítményben végzett főtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKH kódja

4. Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemző adatok 5 évre visszamenőleg Excel formátumban, ha van ilyen (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai)

5. A jövőben tervezett termelési szintet jellemző adatok Excel formátumban az adott kereskedési időszak hátralevő éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelőanyagok mennyisége; tervezett közbenső vagy késztermék mennyiségi adatok)

6. Az A4. és az A5. Excel munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (pl. termékeladási és tüzelőanyag-beszerzési szerződések)

7. A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérő berendezések helyét

8. Technológiai folyamatábra megjelölve a mérőberendezések helyét és a mintavételi pontokat

9. A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott műszaki dokumentumok, a létesítmény műszaki tervei

B.pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

B1. A mérőrendszerek leírása és a nyomon követendő forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérőműszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai

B2. Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása

B3. Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések felsorolását is

B4. A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelősségi rendszeréről szóló információk (szervezeti diagram)

B5. Az adatgyűjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak leírása

B6. Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e 76/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 74/2003. (V. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségbiztosítási, valamint egyéb minőségbiztosítási rendszerrel, valamint ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenőrzési elemekről

C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan: C1. Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minősülő anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítményből, átadás létesítménybe/létesítményből), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása

Megjegyzés:

Hulladékégetés esetén tüzelőanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

3. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[77]

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) ÜHG engedélyazonosító;

b) az üzemeltető azonosító adatai;

c) a létesítmény azonosító adatai;

d) a létesítmény névleges kapacitása e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékegységben;

e) a villamosenergia- és hőtermelés során használt technológia;

f) az engedélyezett üvegházhatású gáz(ok) megjelölése;

g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése;

h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása;

i) az engedélyezett kibocsátási kategória (TIER A; TIER B; TIER C);

j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítmény-specifikus módszertan és intézkedések:

ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások),

jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelőanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok),

jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérőberendezések,

je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen),

jf) a határozat által előírt minimális adatmeghatározási szinttől való egyedi eltérések (ha van ilyen),

jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen),

jh) a jóváhagyott adatkezelő és adatminőség-ellenőrzési rendszer;

k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása;

l) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet - külön jogszabály szerint - visszaadni.

4. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[78]

A 2. § (4) bekezdés alapján bejelentésköteles tények és események

1. Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély 3. melléklet j) pontjában foglalt adatok tervezett megváltozását - a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben - legalább 45 nappal előre a környezetvédelmi hatóság részére bejelenteni.

2. Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b), c), és e) pontjában foglalt adatok megváltozását, valamint d) pontjában meghatározott adatok legalább 10%-os változását - a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben - 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére.

3. Az üzemeltető köteles az alábbiakat 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére:

a) a 3. melléklet g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozása;

b) a létesítmény bezárása;

c) műszaki okokból adódó eltérés a kibocsátási engedélyben megállapított adatmeghatározási szinttől, kivéve, ha a jóváhagyott adatmeghatározási szint visszaállítása a bejelentési határidőn belül igazolhatóan megtörténik. Ebben az esetben az üzemeltetőnek az éves kibocsátási jelentésben kell az átmeneti eltéréseket jelentenie;

d) a kibocsátási engedélyben előírt egyéb eseti adatszolgáltatás körébe tartozó információk.

4. Az üzemeltető - a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben - haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a tárgyévi kibocsátásai az engedélyezett kibocsátási kategória [a 3. melléklet i) pont] felső határát meghaladják.

5. Az üzemeltető - a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben - haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

5. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[79]

A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

A kibocsátások nyomon követése során e rendelet 2. § (1) bekezdése, 2007/589/EK Bizottsági Határozat (a továbbiakban: Határozat), valamint a következő szabályok szerint kell eljárni:

1. Kibocsátások nyomon követése

1.1. A kibocsátások meghatározása

A kibocsátások nyomon követésének ki kell terjednie a rendes üzemelés és a rendkívüli események - beleértve a próbaüzem, az üzemindítás és -leállítás, valamint a vészhelyzetek - során keletkező kibocsátásokra egyaránt.

A kibocsátás meghatározása a környezetvédelmi hatóság által a kibocsátási engedélyben jóváhagyott nyomon követési módszertan alapján történhet: (i) a kibocsátás számításával vagy (ii) a kibocsátás közvetlen, folyamatos mérésével.

A létesítmény kibocsátásának számítása a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása mellett történhet mérésen alapuló módszerekkel vagy - ahol a Határozat ezt külön megengedi - anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával.

Amennyiben a kibocsátás számítása nem anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számításokat minden létesítményre, s azon belül minden egyes kibocsátási forrásanyagra [tüzelőanyag-áramra (tüzelés), anyagáramra (technológia) vagy terméktípusra] fajtánként külön-külön kell elvégezni, kivéve az oxidációs tényezőt, amelynek esetében - a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától függően - az üzemeltető a Határozat I. melléklet 5.6 pontja alapján egyetlen összevont oxidációs tényezőt is meghatározhat a tevékenységre.

Amennyiben a kibocsátás számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számítást a létesítmény egészére kell elvégezni, figyelembe véve a létesítmény területére belépő összes karbont, a létesítmény területéről kilépő, azaz a termékekben és kiadott anyagokban lévő összes karbont, valamint a létesítmény területén bekövetkező készletváltozás összes karbontartalmát. A kibocsátások számítását mindkét esetben a Határozatban előírt képletek alapján kell elvégezni.

1.2. Adatmeghatározási szintek

A Határozat I. melléklet 1. sz. táblázata szerinti B. és C. kategóriájú létesítmény esetében minden üzemeltetőnek az 1. sz. táblázatban lévő legmagasabb adatmeghatározási szintet kell használnia a létesítmény valamennyi forrásánál az összes változó meghatározásához. Kizárólag akkor használható a nyomon követési módszertan eggyel alacsonyabb adatmeghatározási szintje egy adott változónál, ha az illetékes hatóság számára kielégítő módon bizonyítják, hogy a legmagasabb adatmeghatározási szinten alapuló megközelítés műszakilag megvalósíthatatlan, vagy aránytalan költségekkel járna.

A Határozat I. melléklet 2.4 bekezdés d) pontja szerinti összes jelentős forrásanyagok tekintetében valamennyi üzemeltető köteles az 1. sz. táblázatban előírt adatmeghatározási szinteket alkalmazni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha a környezetvédelmi hatóság felé kielégítően bizonyítja, hogy ez műszakilag megvalósíthatatlan.

Amennyiben a legmagasabb adatmeghatározási szinthez tartozó módszer vagy a jóváhagyott változóspecifikus adatmeghatározási szint műszaki okokból átmenetileg nem alkalmazható, az üzemeltető használhatja az elérhető legmagasabb adatmeghatározási szintet mindaddig, amíg vissza nem állnak a korábbi adatmeghatározási szint alkalmazásának feltételei. Az üzemeltető haladéktalanul bizonyítékot szolgáltat az illetékes hatóság felé az adatmeghatározási szintek megváltoztatásának szükségességéről, és benyújtja az ideiglenes nyomon követési módszer részletes leírását. Az ideiglenes nyomon követési módszerben az üzemeltető köteles konzervatív becslésekkel biztosítani, hogy az átmeneti időszak kibocsátása ne kerülhessen alul-becslésre. Az üzemeltető köteles megtenni minden szükséges intézkedést a nyomon követési és jelentési célra eredetileg alkalmazott adatmeghatározási szint mihamarabbi visszaállítása érdekében. Amennyiben az adatmeghatározási szintek megváltoztatására egy jelentési időszakon belül kerül sor, az érintett tevékenységre vonatkozó eredményeket az éves jelentésben külön, a jelentési időszak adott szakaszaira vonatkozóan kell kiszámolni és bejelenteni.

1.3. Tevékenységi adatok Mennyiségmérés hitelessége[80]

Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés alkalmasságát független akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani. Gáztechnikai normál állapot (N)[81]

A gáztérfogatot minden esetben a gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáztechnikai normál állapot értékei: T =15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás). Felhasznált forrásanyagok mennyisége

A tárgyévben felhasználásra kerülő gáz halmazállapotú forrásanyagok mennyiségét gáztechnikai normál állapotban kell megadni (Nm3). A tárgyévben felhasználásra került szilárd és folyékony forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.

1.4. Kibocsátási tényező[82]

A kibocsátási tényezőt tC02/TJ (tüzelésből származó kibocsátások) vagy tC02/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelőanyag esetében az üzemeltető rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredmények a tüzelőanyag karbontartalmára vonatkozóan, és azokat a környezetvédelmi hatóság is jóváhagyta, akkor a tüzelőanyag kibocsátási tényezőjét az üzemeltető meghatározhatja a tüzelőanyag karbontartalmából is a 3,664 tCO2/tC sztöchiomet-riai tényezővel számolva. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltető köteles meghatározni és jelenteni a tüzelőanyag fűtőértékét [TJ], valamint a kibocsátási tényezőjét tCO2/TJ mértékegységben is.

1.5. Tevékenységspecifikus adatok és tényezők

Az adott tevékenységspecifikus értéket kizárólag arra a szállítási időszakra, illetve forrásanyag kizárólag azon tételére szabad használni, amelyre az értéket reprezentatí-van, vonatkozó mennyiséggel súlyozva meghatározták. A nyomon követett adatok átlagolásánál mindig súlyozott átlaggal kell számolni.

1.6. Minták vétele, előkészítése, azonosítása és megőrzése

A tevékenységspecifikus változók meghatározásához a mintavétel és -előkészítés, valamint az analitikai mérések során alkalmazott eljárások során az üzemeltetőnek elsősorban olyan szabványosított módszert kell követniük, amely korlátozza a mintavételi és analitikai mérési szubjektivitást, és ismert mérési bizonytalansággal rendelkezik. Elsősorban CEN szabványokat kell használni, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Amennyiben CEN szabványok nem állnak rendelkezésre, úgy megfelelő ISO szabványokat vagy nemzeti szabványokat kell alkalmazni. Amennyiben nem léteznek alkalmazható szabványok, ott lehetőség szerint megfelelő szabványtervezetek vagy a legjobb ipari gyakorlatról szóló iránymutatások alapján lehet eljárni. A mintavételi és -előkészítési eljárásokat a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

Az üzemeltető köteles valamennyi mintavételről jegyzőkönyvet készíteni. Valamennyi mintavételi és analitikai vizsgálati jegyzőkönyvön a minták azonosításánál konzekvensen a kibocsátási engedélyben jóváhagyott azonosítókat kell alkalmazni, egyértelműen megjelölve a mintavétel idejét, illetve a vizsgálati időszakot.

Az üzemeltető köteles az ellenmintákat legalább 2 évig megőrizni.

Kontrollminta: az átlagminta osztásával előállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben megegyező, előírás szerint tárolt és jelölt, ellenőrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idő után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas.

Ellenminta: az üzemeltető által tárolt kontrollminta.

2. Egyes tüzelőanyagok országspecifikus tényezői

A kibocsátás meghatározásának elérhető legnagyobb pontossága érdekében tüzelőanyag-specifikus kibocsátási tényezőket kell alkalmazni, ugyanakkor a Határozat által előírt esetekben lehetőség van standard vagy országspecifikus adatok felhasználására is.

2.1. Országspecifikus fűtőértékek és kibocsátási tényezők

Amennyiben a Határozat lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, az alábbi 1. sz. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, akkor a Határozat I. melléklet 11. pont 4. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Amennyiben egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi táblázat, sem a határozat idézett táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők (nem tartalmazza az oxidációs tényezőket)

A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/Nm3

A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

Az inert gázból eredő kibocsátás számításakor csak az inert gáz metántartalmából származó kibocsátásokkal kell számolni, az eredeti CO2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem kell figyelembe venni.

2.2. Országspecifikus oxidációs tényezők

Amennyiben a Határozat lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi 2. sz. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők

3. Kibocsátások jelentése és hitelesítése

Az üzemeltető által készített e rendelet 2. § (2) bekezdés szerinti éves hitelesített jelentést (Jelentés) postai és elektronikus úton egyaránt az üzemeltetőnek kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.

A Jelentést az üzemeltető köteles a 2. § (2) bekezdés szerint közzétett útmutató szerint kitöltött adatlapokon az előírt formában és tartalommal elkészíteni. A Jelentés része a hitelesítő által a vonatkozó jogszabályok alapján lefolytatott hitelesítési eljárások keretében benyújtandó dokumentumok is.

A Jelentésben a kibocsátásokat kibocsátási forrásonként, azon belül pedig kibocsátási forrásanyag-típusonként megbontva a kibocsátási engedélyben szereplő azonosítók és anyag-elnevezések alkalmazásával kell bejelenteni.

A Jelentés postai úton benyújtott példányát eredetiben, a megfelelő helyen cégszerűen aláírva, hitelesen lefűzve vagy minden oldalán aláírva kell benyújtani.

6. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[83]

Az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztása iránti kérelem tartalmi elemei és a csatolandó dokumentumok köre

1. A kérelem tartalma

a) A kérelmező levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, adóazonosító jele;[84]

b) a kiosztási kérelem által érintett létesítmény azonosító adatai (létesítmény neve, levelezési címe, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély száma, a kibocsátási engedély száma);

c) a létesítmény termelési szintjét jellemző adatok (így például a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai);

d) a tárgyévi termelési szint;

e) a tárgyévben felhasznált anyagok és tüzelőanyagok, továbbá ezeknek a szén-dioxid kibocsátást befolyásoló jellemzői.

2. A kérelemhez csatolandó dokumentumok

a)[85]

b) a kibocsátási engedély másolata, az egységes környezethasználati engedély másolata (ha van);

c) az 1. c) pont szerinti termelési szintek, valamint a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségét igazoló számlák;

d) a létesítmény berendezéseinek az 1. e) pont szerinti, felhasznált anyagok szén-dioxid kibocsátását befolyásoló jellemzőit igazoló, a létesítmény kibocsátásának nyomon követése során keletkezett hiteles dokumentumok;

e) a létesítmény berendezéseinek technológiai jellemzőit igazoló dokumentumok.

7. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[86]

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj megállapítása

1. A számlavezetési díj mértéke és alapja üzemeltetői számla esetén

2. A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetén

Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a Nemzeti Kiosztási Listában és az új belépő tartalék terhére a tárgyévre a létesítmény részére ingyenesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db) /év] létesítményenként.

3. A számlavezetési díj mértéke a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó személyi számla esetén

A személyi számla esetén a díj mértéke 35 000 Ft/év.

8. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez[87]

A 2013. évtől kezdődő kereskedési időszak teljes közösségi kibocsátási egységmennyiségének megállapítása érdekében adatszolgáltatással érintett tevékenységek