183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya az Üht. 5. § (3) bekezdése szerinti, valamint az Üht. 18. §-a szerinti jelentéstételhez szükséges adatszolgáltatással kapcsolatban hitelesítési tevékenységet végző személyekre terjed ki.

Alapfogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában

a)[2] hitelesítési tevékenység: az üvegházhatású gázok kibocsátásáról külön jogszabály szerint készült kibocsátási jelentés és tonna-kilométer jelentés hitelesítése, melynek keretében a hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő mérlegeli a tárgyévben végzett nyomon követési tevékenységet, megvizsgálja a nyomon követési rendszert, a jelentett adatok és a kibocsátásra vonatkozó információk megbízhatóságát, hitelességét, pontosságát, a nyomon követési rendszer műszaki továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint elkészíti a külön jogszabály szerinti hitelesítői jelentést;

b)[3] hitelesítő: az egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő;

c)[4] hitelesítő szakértő: a hitelesítési tevékenység tényleges végzésében részt vevő természetes személy;

d)[5] vezető hitelesítő szakértő: a hitelesítő gazdasági társaság által készített hitelesítői jelentés aláírására feljogosított hitelesítő szakértő;

e)[6] európai közösségi hitelesítő: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő szervezet;

f) kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenység: az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kezelése, adásvétele, a kibocsátási egységek finanszírozására irányuló közvetítő tevékenység és az ezekkel kapcsolatos tanácsadás;

g)[7]

Általános rendelkezések

3. §

(1)[8]

(2)[9]

(3) Egyéni hitelesítő hitelesítési tevékenységet önállóan csak az 5. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben végezhet.

(4)[10] A hitelesítő a hitelesítési tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint felel. A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a hitelesítői tevékenysége teljes tartama alatt e rendelet szerint biztosítékot fenntartani.

3/A. §[11]

A Kormány a hitelesítők és a hitelesítő szakértők tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelöli ki.

A hitelesítő szervezet[12]

4. §[13]

Hitelesítési tevékenység folytatása hitelesítő szervezetként annak a gazdasági társaságnak vagy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének engedélyezhető, amely a kérelem benyújtása idején:

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és

aa) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint

b) rendelkezik a 13. § szerinti biztosítékkal.

Az egyéni hitelesítő

5. §

(1) Egyéni hitelesítő csak azon létesítmény kibocsátása kapcsán folytathat hitelesítési tevékenységet, melynek az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélye (a továbbiakban: kibocsátási engedély) kizárólag tüzelési eredetű kibocsátásra vonatkozik és

a) a létesítmény éves kibocsátása nem haladja meg az 50 ezer tonna szén-dioxid-egyenértéket, vagy

b) a létesítmény éves kibocsátása nem haladja meg az 500 ezer tonna szén-dioxid-egyenértéket, és kibocsátásának legalább 95%-a gáznemű vagy cseppfolyós üzemanyag tüzelésből származik.

(2)[14] Hitelesítési tevékenység folytatása egyéni hitelesítőként annak a természetes személynek engedélyezhető, aki a kérelem benyújtása idején:

a) megfelel a 7. §-ban a hitelesítő szakértőre meghatározott feltételeknek, figyelemmel a 8. § (2) bekezdésére is;

b) nincs magyarországi köztartozása, és

c) rendelkezik a 13. § szerinti biztosítékkal.

(3) Nem kell a 13. § szerint biztosítékot képeznie annak az egyéni hitelesítőnek, aki egyéb jogszabály által előírt felelősségbiztosítással rendelkezik.

(4)[15] Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az egyéni hitelesítőre a hitelesítő szakértőre (vezető hitelesítő szakértőre) vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandók.

Az európai közösségi hitelesítő

6. §

(1)[16]

(2)[17] Nem kell a 13. § szerint biztosítékot képeznie annak az európai közösségi hitelesítőnek, aki Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb megfelelő biztosítékkal rendelkezik.

(3) E rendelet szabályai a 4., 5., 7. és 8. § kivételével az európai közösségi hitelesítőre, illetve a nevében hitelesítési tevékenységet végző személyre megfelelően alkalmazandók.

A hitelesítő szakértő

7. §

(1) Hitelesítő szakértői tevékenység folytatása annak a természetes személynek engedélyezhető, aki[18]

a)[19]

b) rendelkezik az 1. számú mellékletben megjelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel, illetve képesítéssel (a továbbiakban együttesen: végzettség) és legalább ötéves szakmai gyakorlattal.

(2)[20] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmai gyakorlat befejezése és az engedély iránti kérelem benyújtása között nem telhet el tíz évnél hosszabb idő.

(3)[21] A hitelesítő szakértőnek rendelkeznie kell a 2. számú mellékletben megjelölt jogszabályok és európai közösségi jogi aktusok ismeretével.

A hitelesítési tevékenység gyakorlására vonatkozó személyi követelmények

8. §

(1)[22] Hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységet legalább két hitelesítő szakértő útján végezhet. Az eljáró hitelesítő szakértőknek együttesen az 1. számú melléklet I.1 pontjában megjelölt mindhárom szakterület ismeretével rendelkezniük kell.

(2) Az egyéni hitelesítőnek az 1. számú melléklet I.1 vagy I.4 pontjában megjelölt szakterületek legalább egyikének ismeretével kell rendelkeznie.

Összeférhetetlenség

9. §[23]

10. §[24]

11. §[25]

12. §[26]

A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított nyolc napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

Biztosíték

13. §

(1) A biztosíték formája a 3. § (4) bekezdés szerinti célra létrehozott bankgarancia, különleges rendeltetésű bankletét vagy e célra kötött felelősségbiztosítás lehet.

(2)[27] A bankgarancia, a bankletét vagy a felelősségbiztosítás összege hitelesítő szervezet és európai közösségi hitelesítő esetén legalább tizenöt millió forint, egyéni hitelesítő esetén legalább kétmillió forint.

(3)[28] A bankletét felhasználása, illetve a bankgarancia vagy a felelősségbiztosítás megszűnése esetén azt negyvenöt napon belül a (2) bekezdésnek megfelelően helyre kell állítani. A bankletét felhasználásáról, illetve a bankgarancia vagy a felelősségbiztosítás megszűnéséről, továbbá ezek helyreállításáról a hitelesítő a környezetvédelmi hatóságot nyolc napon belül értesíti. Amennyiben a hitelesítő a határidőre történő értesítést elmulasztja, a hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a hitelesítőt a hitelesítői nyilvántartásból, illetve az európai közösségi hitelesítőnek a biztosíték helyreállításáig megtiltja a tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásból, kivéve ha a mulasztásnak a környezetvédelmi hatóság tudomására jutásáig a hitelesítő a biztosítékot megfelelően helyreállította.

(4) Nem kell biztosítékot képezni, illetve fenntartani azon időszakra, mely alatt a hitelesítő jogosultsága felfüggesztésre kerül, kivéve ha a hitelesítő ellen hitelesítési tevékenységével összefüggésben kártérítés megállapítására irányuló per van folyamatban.

Nyilvántartásba vétel és törlés a névjegyzékből

14. §

(1)[29]

(2)[30]

(3)[31]

(4)[32]

(5)[33] Természetes személy egyidejűleg kérheti hitelesítő szakértőként és egyéni hitelesítőként való engedélyezését. A környezetvédelmi hatóság a két kérelmet egymástól függetlenül bírálja el.

(6)[34] Az engedély iránti kérelmet, illetve az európai közösségi hitelesítő bejelentését a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a környezetvédelmi hatóság a cégkivonatot, valamint - ha a kérelmező a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza - az iratot, a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(7) A bejegyzés során a környezetvédelmi hatóság a hitelesítő és a hitelesítő szakértő számára nyilvántartási számot állapít meg. Ugyanazon természetes személy, illetve gazdasági társaság számára újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg ugyanazon a névjegyzéken belül.

(8)[35] Az egyéni hitelesítő és a hitelesítő szervezet, valamint a hitelesítő szakértő köteles az engedélyt megalapozó, valamint a hitelesítői nyilvántartásban, a hitelesítő szakértői nyilvántartásban, illetve európai közösségi hitelesítő az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásában szereplő adatainak változását tizenöt napon belül a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni, kivéve ha e rendelet a bejelentésre más határidőt állapít meg.

15. §

(1)[36] A környezetvédelmi hatóság a következő esetekben visszavonja az engedélyt, és egyidejűleg törli az egyéni hitelesítőt és a hitelesítő szervezetet a nyilvántartásból, illetve az európai közösségi hitelesítőt - a d)-f) pont szerinti esetben a tevékenység folytatásának megtiltása mellett - törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából:

a) ha a törlést a hitelesítő kérelmezi;

b) ha az egyéni hitelesítő elhalálozik;

c) ha a hitelesítő szervezet megszűnik, ellene végelszámolás vagy felszámolási eljárás indul;

d) a 12. § (3) bekezdése szerinti esetben;

e) a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben;

f) ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette.

(2)[37] A környezetvédelmi hatóság a hitelesítői jogosultságot felfüggeszti, és egyidejűleg ennek tényét - a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett - a hitelesítői névjegyzékben nyilvántartásba veszi, ha

a) a felfüggesztést a hitelesítő kérelmezi, határozatlan időre;

b) a hitelesítő szervezet ellen csődeljárás indul, az eljárás jogerős befejezéséig;

c) a hitelesítő szervezet által - munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján - foglalkoztatott hitelesítő szakértők száma a 4. § b) pontban meghatározott létszám alá csökken, annak helyreállításáig.

(3) A környezetvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, és ezzel egyidejűleg törli a hitelesítő szakértőt a hitelesítő szakértői nyilvántartásból, ha[38]

a) a törlést a hitelesítő szakértő kérelmezi;

b) a hitelesítő szakértő elhalálozik;

c) a hitelesítő szakértő elmulasztja az összeférhetetlenségről, illetve az összeférhetetlenség megszüntetéséről szóló bejelentést, kivéve ha az összeférhetetlenség a mulasztásnak a környezetvédelmi hatóság tudomására jutásáig megszűnt;

d)[39] a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő szakértő a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette;

e)[40]

(4)[41] Az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja alapján a törlést, illetve a felfüggesztést a környezetvédelmi hatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a kérelmező a kérelemben nyilatkozik arról, hogy hitelesítési tevékenységével összefüggésben ellene kártérítés megállapítására irányuló per nincs folyamatban.

(5)[42] A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő az engedély visszavonása, illetve - az európai közösségi hitelesítő esetén - a tevékenység folytatása megtiltása jogerőre emelkedésétől, valamint a jogosultság jogerős felfüggesztésétől nem végezhet hitelesítési tevékenységet.

(6)[43] A felfüggesztés megszüntetését - amennyiben annak feltételei fennállnak - a hitelesítő a környezetvédelmi hatósághoz intézett nyilatkozatával kérheti.

(7)[44] A környezetvédelmi hatóság az e rendelet szerinti nyilvántartásokban szereplő adatokat a törléstől számított három évig kezeli.

16. §

(1)[45]

(2)[46] Amennyiben a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette, az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szervezet vagy a hitelesítő szakértő engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, illetve az európai közösségi hitelesítőnek a tevékenysége folytatását megtiltja, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából.

(3)[47] Amennyiben a hitelesítővel, illetve a hitelesítő szakértővel szemben a környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés vagy a 12. § (3) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazta, az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szervezet és a hitelesítő szakértő tevékenysége a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem engedélyezhető, illetve az európai közösségi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem folytathat hitelesítői tevékenységet.

17. §

A hitelesítői nyilvántartás, a hitelesítő szakértői nyilvántartás és az európai közösségi hitelesítők nyilvántartása[48]

(1) A hitelesítő nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:[49]

a)[50] az egyéni hitelesítő neve, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, illetve a hitelesítő szervezet azonosító adatai (név, székhely, cégjegyzék szám, adóazonosító jel, telefonszám, elektronikus levelezési cím);

b) a hitelesítő nyilvántartási száma;

c) az egyéni hitelesítő 1. számú melléklet szerinti szaktudása;

d)[51] a hitelesítő szervezet által - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - foglalkoztatott hitelesítő szakértők neve (beleértve az egyéni hitelesítőt is), az a) pontban felsorolt személyes adatai, az 1. számú melléklet szerinti szaktudása és nyilvántartási száma;

e) annak megjelölése, hogy a hitelesítő jogosultsága korlátozott-e az 1. számú melléklet I.3 pontja szerint;

f)[52] a felfüggesztésre és az engedély visszavonására(törlésre) vonatkozó bejegyzések.

(2) A hitelesítő szakértői nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:[53]

a)[54]

b) a hitelesítő szakértő nyilvántartási száma;

c) a hitelesítő szakértő 1. számú melléklet szerinti szaktudása;

d)[55] a hitelesítő szakértő minősítése (hitelesítő szakértő vagy vezető hitelesítő szakértő);

e)[56]

f)[57] az engedély visszavonására (törlésre) vonatkozó bejegyzések.

(3) Az európai közösségi hitelesítők nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:[58]

a) a hitelesítő azonosító adatai (név, székhely, saját államában a társasági formától függő regisztrációs szám, telefonszám, elektronikus levelezési cím);

b) az európai közösségi hitelesítő nyilvántartási száma;

c) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultságot megállapító dokumentum száma vagy a hitelesítő azonosítója;

d) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultság szakterülete;

e) a hitelesítésre jogosult személyek személyes adatai (név, lakcím, a természetes személy azonosító adatait tartalmazó okirat száma, telefonszám, elektronikus levelezési cím);

f)[59] a tevékenység megtiltására (törlésre) vonatkozó bejegyzések.

(4)[60] A hitelesítői nyilvántartást, a hitelesítő szakértői nyilvántartást és az európai közösségi hitelesítők nyilvántartását a környezetvédelmi hatóság honlapján folyamatosan, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben félévente közzéteszi.

Jogorvoslat[61]

17/A. §[62]

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[63] Ez a rendelet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)[64] Ez a rendelet a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelethez

A hitelesítő szakértőre vonatkozó szakmai követelmények

I. Általános követelmények

I. 1 A hitelesítő szakértőnek energetikai vagy analitikai, vagy az érintett létesítmény által végzett tevékenységhez kapcsolódó ipari eljárástechnológiai vagy légiközlekedési területen szaktudással kell rendelkeznie. A megfelelő szaktudást a II. 1. 1, II. 1. 2, II. 1. 3 vagy II. 1. 4 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével és a III. 1 pont szerinti kapcsolódó szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.[65]

I.2 A vezető hitelesítő szakértőnek az I.1 pontban megjelölteken túl minőségbiztosítási vagy kockázatkezelési vagy audit szaktudással is kell rendelkeznie. A szaktudást a II.2.1,II.2.2, illetve a II.2.3 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével vagy a III.2 pont szerinti szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.

I.3 Az egyéni hitelesítő a 7. § (2) bekezdésnek megfelelően a II. 1.1, II.1.2, II.1.3, illetve a II.2.3 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség bármelyikével és az ezeknek megfelelő III.1 pont, illetve III.3 pont szerinti szakmai gyakorlattal igazolja a megfelelő szaktudását.

I.4 Az a hitelesítő szakértő, illetve egyéni hitelesítő, aki csak a II.1.3 b) pont szerinti ipari eljárástechnológiai végzettséggel rendelkezik, csak a képesítésének megfelelő kibocsátásokra irányuló hitelesítési tevékenységben vehet részt.

II. Szakirányú felsőfokú végzettség

II.1 Kötelező felsőfokú végzettség hitelesítő szakértő esetén:

II.1.1 Energetika területén:

aa) energetikai mérnök vagy szakmérnök;

ab) hőerőgépész-mérnök vagy szakmérnök.

II.1.2 Analitika területén:

ba) vegyész;

bb) vegyészmérnök;

bc) műszeres analitikai mérnök.

II.1.3 Ipari eljárástechnológia területen:

a) az Üht. 1. számú mellékletében szereplő valamennyi tevékenységre nézve:

aa) vegyészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök);

ab) vegyipari gépészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök);

ac) vegyész;

ad) anyagmérnök vagy szakmérnök;

ae) környezetmérnök és -szakmérnök, környezetvédelmi mérnök és -szakmérnök levegőtisztaság-védelmi szakterületen;

b) az Üht. 1. számú mellékletében szereplő egyes tevékenységekre nézve:

ba) ásványolaj-feldolgozás: olaj- és gázipari mérnök;

bb) kokszolás: kohómérnök;

bc) fémércek pörkölése és zsugorítása: kohómérnök;

bd) vas- és acéltermelés: kohómérnök;

be) ásványanyag-ipar: kohómérnök.

II. 1. 4 Légiközlekedési területen[66]

a) közlekedésmérnök, légiközlekedési szakirány;

b) gépészmérnök, légiközlekedési szakterületen;

c) energetikai mérnök;

d) PPL(A) (Private Pilot License) magánpilóta;

e) CPL (Commercial Pilot License) kereskedelmi pilóta.

II.2 Kötelező felsőfokú végzettség vezető hitelesítő szakértő esetén:

II.2.1 Minőségbiztosítási területen:

a) minőségbiztosítási mérnök;

b) műszaki menedzser minőségbiztosítás szakterületen;

c) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is.

II.2.2Kockázatkezelési területen:

a) aktuárius (biztosítási matematikus);

b) közgazdász, pénzügyi szakirány.

II.2.3Audit területen:

a) könyvvizsgáló;

b) közgazdász, számviteli szakirány;

c) közgazdász, pénzügyi szakirány.

III. Szakmai gyakorlat

III. 1 A 7. § (1) bekezdés b) pont szerinti megfelelő szakmai gyakorlatnak minősül a II. 1. 1, II. 1. 2 és II. 1. 3 pont szerinti iparági technológiai szakterületen vagy légiközlekedési szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlat, továbbá az ezen szakterületekkel kapcsolatos legalább ötéves tudományos és oktatói tevékenység.[67]

III.2 A vezető hitelesítő igazolhatja az I.2 pont szerinti szaktudását minőségbiztosítási, kockázatkezelési vagy audit szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlattal is.

III.3 Amennyiben az egyéni hitelesítő csak a II.2.3 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, megfelelő szakmai gyakorlatnak minősül az audit szakterületen eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlat is.

2. számú melléklet a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelethez[68]

3. számú melléklet a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelethez[69]

I. Az egyéni hitelesítői, hitelesítő szervezeti és hitelesítő szakértői engedély iránti kérelem[70]

I.1. A hitelesítői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelem tartalma:[71]

a) a kérelmező természetes személy levelezési címe, születési ideje, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe, illetve a kérelmező azonosító adatai (levelezési cím, cégjegyzék szám, adóazonosító jel, telefonszám, faxszám, elektronikus levelezési cím, a cég jegyzésére jogosult képviselő neve és beosztása);

b) a kérelmező természetes személy 1. számú melléklet II. pontja szerinti szakképesítését biztosító oktatási intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölése, diplomájának (oklevelének) száma és kelte, szakképzettsége, foglalkozása, beosztása;

c) a kérelmező által - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - foglalkoztatott hitelesítő szakértők (beleértve az egyéni hitelesítőt) tekintetében az a) és b) pontban felsorolt adatok.

I.2 A hitelesítői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok[72]

I.2.1Egyéni hitelesítő esetén:

a)[73]

b) a megfelelő felsőfokú végzettséget igazoló okirat(ok) hiteles másolata, honosított okirat esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítása;

c) a megfelelő szakmai gyakorlat igazolása és a korábbi szakmai tevékenység rövid leírása;

d) a 13. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítékról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata, ideértve a már meglévő felelősségbiztosítási szerződést;

e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolata;

f) ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a kérelemhez 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást kell mellékelni arról, hogy a kérelmező - a bejegyzés iránti kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.[74]

I.2.2 Hitelesítő szervezet esetén:[75]

a)[76]

b) hatályos létesítő okirat vagy annak hiteles másolata;

c) - a 14. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, illetve annak hiteles másolata;[77]

d) a 13. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítékról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata;

e) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - hitelesítő szakértőket (beleértve az egyéni hitelesítőt) és köztük egy vezető hitelesítőt foglalkoztat;[78]

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolata;

g) ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a kérelemhez 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást kell mellékelni arról, hogy a kérelmező - a bejegyzés iránti kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.[79]

I.3. A hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelem tartalma:[80]

a) a kérelmező levelezési címe, születési ideje, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe;

b) a kérelmező 1. számú melléklet II. pontja szerinti szakképesítését biztosító oktatási intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölése, diplomájának (oklevelének) száma és kelte, szakképzettsége, foglalkozása, beosztása;

c) annak megjelölése, hogy a kérelmező milyen minőségben kérelmezi az engedélyt (hitelesítő szakértő vagy vezető hitelesítő szakértő).

I.4 A hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok:[81]

a)[82]

b) megfelelő felsőfokú végzettséget igazoló okirat(ok) hiteles másolata, a honosított okirat, illetve a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező kérelmező esetében a külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítása;

c) a megfelelő szakmai gyakorlat igazolása és a korábbi szakmai tevékenység rövid leírása;

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolata;

e) ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a kérelemhez 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást kell mellékelni arról, hogy a kérelmező - a bejegyzés iránti kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.[83]

II. Az európai közösségi hitelesítők bejelentése[84]

II.1 A bejelentés tartalma:[85]

a) az európai közösségi hitelesítő levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe;[86]

b) a társasági jogi formájától függően a szervezet valamely nyilvános közjogi nyilvántartási folyamatának megnevezése és azonosítója;

c)[87]

d)[88]

e) a hitelesítési tevékenységre való jogosultságot igazoló dokumentum száma, dátuma, kiállító hatóság neve, címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe.

II.2 A bejelentéshez csatolandó dokumentumok:

a) cégkivonat, kamarai bejegyzési okirat, egyéb hatósági nyilvántartással vagy ezzel egyenértékű okiratok (pl. alapító okirat, társasági szerződés, létesítő okirat) hiteles magyar nyelvű fordításának másolata;

b) a hitelesítési tevékenységre való jogosultságot igazoló dokumentum magyar nyelvű fordításának másolata;[89]

c)[90]

d)[91]

e) a 13. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítékról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata, illetve igazolás a 6. § (2) bekezdés szerinti egyéb biztosítékról, továbbá mindezek magyar fordításának másolata;[92]

f)[93]