164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról

A Kormány a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásra terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. alfa (a): az összes partnert átfogó ügyfél-hitelkockázat teljes szimulációjából számított belső tőke (számláló) és a várható pozitív kitettségen alapuló belső tőke (nevező) aránya azzal, hogy a várható pozitív kitettséget rögzítettnek kell tekinteni,

2. bizalmas információ: olyan információ, amely tekintetében a befektetési vállalkozást titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelével vagy más harmadik személlyel szemben,

3.[1] Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank,

4. lényeges információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatalból történő elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az információt gazdasági döntés céljából felhasználó döntését vagy értékítéletét,

5. ügyfél-hitelkockázat (CCR): annak a kockázata, hogy az ügylet pénzáramlásának végleges teljesítése előtt az ügyletben résztvevő partner nemteljesítése bekövetkezhet,

6. várható pozitív kitettség (EPE): avárható kitettségek időbeli súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai azzal, hogy a minimális tőkekövetelmény számításakor az első évre vonatkozó átlagot kell venni, illetve ha a nettósítási halmazban szereplő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartama alapján kell az átlagot számítani,

7. védett információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatala a befektetési vállalkozás versenypozícióját veszélyeztetheti, így különösen a termékekkel vagy rendszerekkel kapcsolatos olyan információk, amelyeknek a versenytársak tudomására jutása csökkentheti a befektetési vállalkozás befektetéseinek értékét.

(3)[2] Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás vonatkozásában összevont alapon nyilvánosságra hozza a 8., 9. és 13. §-ban foglaltakat.

2. §[3]

(1) A befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal elveit. A szabályzatban meg kell határozni az információ ellenőrzésére és a nyilvánosságra hozatal értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a nyilvánosságra hozatal gyakoriságát.

(2) A szabályzatban elveket kell meghatározni annak értékelésére is, hogy a nyilvánosságra hozott információk átfogóan beszámolnak-e a befektetési vállalkozás kockázati profiljáról. Ha az értékelés alapján nyilvánosságra hozott információk nem számolnak be átfogóan a kockázati profilról, a befektetési vállalkozás - a 3. §-ban meghatározott eltéréssel - köteles az ehhez szükséges információkat is nyilvánosságra hozni.

3. §

(1) A befektetési vállalkozás a nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során

a) a nem lényeges információt, és

b) a védett vagy a bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

(2) A nyilvánosságra hozatal során a befektetési vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, ha a védett vagy a bizalmas információt nem hozza nyilvánosságra és meg kell indokolnia ennek okát. A befektetési vállalkozás a védett vagy a bizalmas információhoz kapcsolódó, de védett és bizalmas információnak nem minősülő általános információt nyilvánosságra hozza.

4. §

(1) A befektetési vállalkozás az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek éves gyakorisággal - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyásától számított tizenöt napon belül -tesz eleget.

(2) A befektetési vállalkozás dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek az éves gyakoriságnál gyakrabban tesz eleget.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az e rendelet szerint nyilvánosságra hozandó információknak tartalmilag megfelelő információkat egyéb kötelezettségei teljesítése során nyilvánosságra hozta.

5. §

(1) Ha a befektetési vállalkozás az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek nem tesz eleget, a Felügyelet előírhatja a befektetési vállalkozásnak

a) meghatározott információ - a személyes adatok védelmére, az értékpapír- és az üzleti titokra vonatkozó szabályok megtartásával történő - nyilvánosságra hozatalát,

b) a pénzügyi beszámolón kívüli információ esetén a nyilvánosságra hozatal helyét,

c) a nyilvánosságra hozatal határidejét.

(2) Ha a befektetési vállalkozás tevékenysége és az információ jellege a nyilvánosságra hozatali követelmények érvényesülése érdekében szükségessé teszi, a Felügyelet előírhatja a befektetési vállalkozásnak:

a) meghatározott információ évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatalát és a nyilvánosságra hozatal határidejét,

b) könyvvizsgáló által nem vizsgált információ - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - ellenőrzésének módját.

6. §

(1) A befektetési vállalkozás minden egyes kockázati kategóriára vonatkozóan nyilvánosságra hozza kockázatkezelési szabályzatának kockázatkezelési elveit, módszereit.

(2) A nyilvánosságra hozatal tartalmazza:

a) a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat,

b) a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírását,

c) a kockázatmérési és -jelentési rendszerek alkalmazási körét és jellegét,

d) a kockázatok mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályzatok elveit, továbbá a kockázatok mérséklésére és fedezésére szolgáló eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat.

6/A. §[4]

(1) A befektetési vállalkozásnak legalább évente nyilvánosságra kell hoznia a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. melléklet 2. ponttal érintett személyekre vonatkozóan a javadalmazási politikáját.

(2) A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie

a) javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra,

b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra,

c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra,

d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul,

e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra,

f) a javadalmazásra vonatkozó - üzleti egységekre lebontott - összesített információkra,

g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Bszt. 4. melléklet 2. pont szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel:

ga) az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege állandó és teljesítményjavadalmazás szerinti bontásban, valamint a javadalmazásban részesülők száma,

gb) a teljesítményjavadalmazás összege és formája készpénz, részvények, részvényhez kötött eszközök és egyéb kategóriák szerinti bontásban,

gc) az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma, a legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg, valamint az ezekkel érintettek száma,

gd) a ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban,

ge) az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege.

7. §

(1) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó eltérések összefoglalását

a) a konszolidációba teljes mértékben bevont,

b) a konszolidációba részlegesen bevont,

c) a szavatoló tőkéből levont, vagy

d) az a)-c) ponton kívüli egyéb csoportba tartozó elemek rövid bemutatásával együtt.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza

a) annak a vállalkozásnak a nevét és szavatoló tőkéjének az összegét, amelyre - a Tpt. 181/B. §-ának (3) bekezdése alapján - az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, és a vállalkozás szavatoló tőkéje nem éri el a székhelye szerinti ország jogszabályaiban meghatározott tőkekövetelmény minimumát, és

b) azt,hogy a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya a befektetési vállalkozás és a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás esetén.

8. §[5]

A befektetési vállalkozás a szavatoló tőkéjére vonatkozóan nyilvánosságra hozza

a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összegét,

b) az alapvető tőke pozitív és negatív összetevőit,

c) a járulékos tőke pozitív és negatív összetevőit,

d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. mellékletének 23. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összegét és a Bszt. 2. melléklete 24. pontjának c) alpontja alapján meghatározott értéket,

e) a Bszt. 2. mellékletének 28. pontja alapján meghatározott értéket,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéhez és az alapvető kölcsöntőkéhez kapcsolódó visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezéseket.

9. §

A befektetési vállalkozás a Bszt. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésével kapcsolatban nyilvánosságra hozza:

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveket és stratégiát,

b) kitettségi osztályok szerinti bontásban a Bszt. 105. §-ának (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelményét.

10. §

(1) A befektetési vállalkozás a hitelkockázatra és a fel-hígulási kockázatra vonatkozóan nyilvánosságra hozza:

a) a késedelem és a hitelminőség-romlás számviteli célokra történő meghatározását,

b) az értékvesztések, céltartalékok meghatározására szolgáló módszereket,

c) a beszámítás utáni kitettségek - hitelkockázat mérséklés nélküli - teljes összegét, valamint kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek éves átlagos összegét,

d) kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek földrajzi eloszlását,

e) kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyféltípus szerinti eloszlását,

f) fő kitettségi osztályok szerinti bontásban az összes kitettség hátralevő futamidő szerinti osztályozását,

g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyféltípus szerinti bontásban

ga) a késedelembe esett és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek összegét,

gb) az elszámolt értékvesztés, képzett céltartalék összegét, külön feltüntetve az adott évben elszámolt vagy képzett összeget,

h) földrajzi eloszlás szerinti bontásban a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelembe esett kitettségek, az elszámolt értékvesztések, képzett céltartalékok összegét,

i) a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségekkel kapcsolatos elszámolt értékvesztések és képzett céltartalékok változására vonatkozóan

ia) az elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék típusának meghatározását,

ib) nyitó egyenlegeket,

ic) az időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított céltartalék összegét,

id) az időszak alatt a kitettségekből eredő becsült valószínűsíthető veszteségekre félretett vagy felszabadított összegeket, más korrekciókat, beleértve a devizaárfolyam-eltérésből, üzletágak összevonásából, akvizíciójából, leányvállalatok megszüntetéséből és tartalékok közötti átcsoportosításból eredőket is, és

ie) a záró egyenlegeket.

(2) A befektetési vállalkozás a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra hozza:

a) a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszeréhez történő illesztését,

b) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel kapcsolatos szabályzat partnerkockázathoz kapcsolódó fő elveit,

c) a rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárásokat,

d) a partnerkockázat tekintetében a figyelembe vett hitelkockázati fedezet összegét,

e) szerződéses nettósítás figyelembevételének hatását a tőkekövetelményre,

f) a partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszert,

g) kitettség típus szerinti bontásban a hitelderivatívák feltételezett értékét,

h) a hitelderivatíva-ügyleteknek a befektetési vállalkozás saját hitelportfoliójában való alkalmazását, ideértve a felhasznált hitelderivatíva-termékek felosztását, és

i) az alfa (a) becsült értékét, ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet engedélyével alkalmazhat alfa (a) becslést.

11. §

Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszerrel számítja, minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan nyilvánosságra hozza:

a) az alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet, exporthitel ügynökség nevét és az ezekben bekövetkezett változások okait,

b) az elismert külső hitelminősítő szervezet, exporthitel ügynökség hitelminősítési kategóriáihoz rendelt hitelminősítési besorolásait,

c) a kibocsátásoknak és a kibocsátási hitelminősítéseknek a kereskedési könyvben nem szereplő elemekre történő átviteli folyamatának leírását,

d) a kitettség értékeket, az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelkockázat mérséklési módszerek alkalmazása utáni és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékeket.

12. §

(1) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza:

a) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának Felügyelet általi engedélyezését,

b) a belső minősítési rendszer szerkezetét, valamint a belső és külső minősítések közötti kapcsolatot,

c) a belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásán kívüli alkalmazását,

d) hitelkockázat mérséklés elismerésének és kezelésének folyamatát,

e) a minősítési rendszer ellenőrzési mechanizmusait, beleértve a függetlenség és felelősségre vonhatóság leírását és a minősítési rendszer felülvizsgálatát.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására saját nemteljesítéskori veszteségráta vagy hitelegyenérté-kesítési tényező becslést alkalmaz, ezen kitettségek értékét külön-külön is nyilvánosságra hozza.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza a következő kitettségi osztályok minősítési folyamatának leírását:

a) központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettség,

b) hitelintézettel, befektetési vállalkozással szembeni kitettség,

c) vállalkozással szembeni kitettség, ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a vállalkozással szembeni vásárolt követeléseket,

d) lakossággal szembeni kitettség,

e) részesedések.

(4) A (3) bekezdés szerinti leírásnak tartalmaznia kell

a) az egyes kitettségi osztályokba tartozó kitettségi alosztályokat,

b) a nemteljesítési valószínűség becslésére szolgáló meghatározásokat, módszereket és adatokat,

c) az alkalmazott saját nemteljesítéskori veszteségrátákat, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezőket.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségi osztályokra vonatkozóan

a) az összes kitettség értékét (központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség esetén a fennálló kölcsönök és a le nem hívott hitelkeretek értékét, részesedések esetén a fennálló értéket),

b) saját nemteljesítéskori veszteségráta becslés alkalmazása esetén a kitettséggel súlyozott átlagos saját nem-teljesítéskori veszteségráta értéket százalékban kifejezve,

c) a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt, és

d) saját hitelegyenértékesítési tényező alkalmazása esetén a le nem hívott hitelkereteket, és az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kockázattal súlyozott kitettség értékét.

(6) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza

a) a lakossággal szembeni kitettségek alosztályaira vonatkozóan az (5) bekezdésben meghatározott tételeket, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon, vagy

b) a kitettségek elemzését (fennálló kölcsönök és le nem hívott hitelkeretek) a hitelezési kockázat megkülönböztetéséhez elegendő számú várható veszteség (EL) kategóriájával, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon,

c) minden egyes kitettségi osztályra - ha lehetséges, a lakossággal szembeni kitettségek esetén az alosztályokra is - az értékvesztést és az ettől való eltérést a múltbeli tapasztalatok alapján, valamint

d) azoknak a tényezőknek a leírását, amelyek befolyásolták egy korábbi vizsgált időszakban a veszteséget.

(7) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó becslései és a tényleges veszteségei egy évre történő összehasonlítását. Saját nemteljesítéskori veszteségrátát, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó befektetési vállalkozásnak ezen összehasonlítást a tényleges nemteljesítéskori veszteségrátával, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezővel is el kell végezni.

13. §

A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozásnál a hitelkockázat miatt felmerülő tőkekövetelmény nyilvánosságra hozatala

a) a lakossággal szembeni kitettség egyes alosztályai,

b) a részesedések kitettségi osztály esetén

ba) a kockázattal súlyozott kitettség érték eltérő módszerrel számított portfóliói,

bb) a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetés és a megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek

összesített adataira is vonatkozik.

14. §

(1) Elismerhető hitelkockázati fedezetet alkalmazó befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza:

a) a mérlegen belüli nettósításra alkalmazott szabályzatokat és eljárásokat, valamint azt, hogy ezt a fedezetet milyen mértékig veszi igénybe,

b) a biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatokat és eljárásokat,

c) az általa elfogadott biztosítékok fő típusait,

d) a garanciát nyújtók és hitelderivatíva ügyfelek fő típusait és minősítésüket,

e) a hitelkockázat mérséklésen belüli piaci- vagy hitelkockázati koncentrációkkal kapcsolatos információkat.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszerrel számítja és nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta vagy hitelegyenértékesítési becslést, a befektetési vállalkozás az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra hozza az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembe vételével számított - fedezett teljes kitettség értéket.

15. §[6]

(1) A befektetési vállalkozás külön-külön nyilvánosságra hozza a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókés kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelményt, a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelményt, továbbá az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tőkekövetelményt.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza

a) az egyes részportfóliók esetén

aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait,

ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások,a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelő módszertant és belső modell által mért kockázatokat,

ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását,

ad) a belső modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását;

b) a belső modell Felügyelet általi engedélyezésének tényét;

c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását;

d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát

da) a napi kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,

db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,

dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tőkekövetelmény a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén;

e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelő tőkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot;

f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.

16. §

(1) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására szolgáló azon módszereket, amelyek alkalmazására jogosult.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a működési kockázat tőkekövetelményét fejlett mérési módszerrel számítja ki, akkor nyilvánosságra hozza a módszer leírását, ideértve a figyelembe vett belső és külső tényezőket, valamint a kockázat csökkentésére alkalmazott biztosítás leírását.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a működési kockázat tőkekövetelményét több módszer együttes alkalmazásával számítja ki, akkor nyilvánosságra hozza a különböző módszerek hatályát és érvényességi körét.

17. §

A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nem szereplő értékpapírokban levő kitettségekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozza:

a) a kereskedési szándék elhatárolásának szempontjait, beleértve a tőkenyereséget és stratégiai okokat, az alkalmazott számviteli és értékelési módszereket, valamint az értékelést befolyásoló főbb feltételezéseket,

b) a mérleg szerinti értéket, a valós értéket, és tőzsdén forgalmazott eszköz esetén a valós értéknek a piaci ártól való eltérését, ha lényegesen eltérnek egymástól,

c) a tőzsdei részvénykitettségek, megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek és más kitettségek típusát, jellegét és összegét,

d) a nyilvánosságra hozatalt megelőző időszakban az értékpapírok értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség összegét,

e) a teljes nem realizált nyereséget és veszteséget, a rejtett újraértékelési nyereséget vagy veszteséget, valamint az alapvető és járulékos szavatoló tőke elemben szereplő említett összegeket.

18. §

A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra hozza:

a) a kamatkockázat jellegét és az ezzel kapcsolatos főbb várakozásokat (ideértve a kölcsönök előtörlesztésével és a lejárat nélküli betétekkel kapcsolatos feltételezéseket), valamint a kamatkockázat mérésének gyakoriságát,

b) devizanem szerinti bontásban a bevétel, az üzleti érték vagy más mutató alakulását, a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott módszer szerint.

19. §[7]

(1) A befektetési vállalkozás az értékpapírosítással összefüggésben nyilvánosságra hozza

a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit;

b) az értékpapírosított eszközökben rejlő likviditási és egyéb kockázatok jellegét;

c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekből adódó kockázatok jellegét;

d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött különböző szerepeit és e szerepekben való részvételének mértékét;

e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkező változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén;

f) azon előírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek - a kockázati kitettség típusai szerinti - azonosítását;

g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók;

h) a befektetési vállalkozás, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges gazdasági célú egység (a továbbiakban: KCGE) típusait;

i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve

ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó előírásokkal együtt,

ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat,

ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat,

id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó előírást, amelyek a befektetési vállalkozást arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson;

j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminősítő szervezeteket igénybe veszik;

k) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet VI. fejezetében szabályozott belső értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását;

l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat kitettség típusok szerinti bontásban

la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a befektetési vállalkozás csak szponzorként jár el,

lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét,

lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét,

ld) a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az eszközátruházó és a befektető részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tőkekövetelményt az eszközátruházó részesedési vonatkozásában, valamint a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tőkekövetelményt, a befektetői részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában,

le) a szavatoló tőkéből levont vagy 1250%-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét,

lf) az adott időszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fő jellemzőit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget;

m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat:

ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tőkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre - kockázati súly vagy tőkekövetelmény szerint - lebontva, az egyes alkalmazott tőkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan,

mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás előtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban;

n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minőségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott időszakban megjelenített veszteségeket;

o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban;

p) az l)-o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidőszak óta bekövetkezett jelentős változások magyarázatát.

(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a befektetési vállalkozásnak a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell:

a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint

b) a befektetési vállalkozás által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a befektetési vállalkozás tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a befektetési vállalkozás által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a befektetési vállalkozás által szponzorált KCGE-be fektet be.

Átmeneti és záró rendelkezések

20. §

Ez a rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a befektetési vállalkozás a rendelet előírásainak először a 2008. évi éves beszámoló jóváhagyásától tesz eleget.

20/A. §[8]

E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 15. §-át, valamint 19. §-át első alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.

21. §[9]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke,

b) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök