349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet

egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. § tekintetében a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 26. § a) pontjában,

a 2-11. § tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés c), d) és f) pontjában,

és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 12-33. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés g)-i) pontjában,

a 34-36. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének j) pontjában,

a 37-41. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének k) pontjában,

a 42-48. § és a 91. § a) pont tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában,

a 49-53. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének l) pontjában,

az 54-56. § tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés g) pontjában,

az 57-89. § és a 91. § b) pont tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés f) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Látr.) 6. § (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha]

"b) a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási ideje elérte az Ltv. 24. §-ának (8) bekezdésében meghatározott időtartamot;

c) a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási ideje elérte az Ltv. 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartamot és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett lakáskölcsön kérelmét a lakás-takarékpénztár az Ltv. 24. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetek fennállása miatt utasította el."

(2) A Látr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nem igazolt lakáscélú felhasználás miatt, valamint a támogatásra való jogosultság más okból fennálló hiánya miatt visszafizetett, vagy a lakás-takarékpénztár által az Ltv. 24. §-ának (7) bekezdése alapján visszafizetett összegeket a lakás-takarékpénztárnak havonta egy összegben, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig a 10032000-01034011 Ltp. nem lakás céljára igénybe vett állami támogatás visszafizetése elnevezésű számlára kell átutalni."

A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

2. § A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a befektetési vállalkozásra és a hitelintézetre (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya - a VI/A. Fejezet kivételével - nem terjed ki arra a befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-ának e)-g) és i)-k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végez.

(3) E rendelet VI/A. Fejezete nem terjed ki a hitelintézetre."

3. § A Kkr. 2. § (1) bekezdése a 16. pontot követően a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"16a. hitelezési kockázatról szóló jogszabály:

a) befektetési vállalkozás esetén a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bhkr.),

b) hitelintézet esetén a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.),"

4. § A Kkr. 9/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, ha az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva felhasználásával a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázati kitettségét - belső fedezeti ügylettel - fedezi, a tőkekövetelmény számításának szempontjából a kereskedési könyvön kívüli kockázat abban az esetben tekinthető fedezettnek, ha az intézmény a kereskedési könyvben nem szereplő kockázat tekintetében a hitelezési kockázatról szóló jogszabályban meghatározott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát vásárol. Ha harmadik fél által nyújtott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát megvásárolják, és a tőkekövetelmény számításának céljából elismerik a kereskedési könyvön kívüli kockázat fedezeteként - a 33. § (10) bekezdésének sérelme nélkül - sem a belső, sem a külső hitelderivatíva-fedezetet nem lehet a kereskedési könyvben nyilvántartani a tőkekövetelmény számításának céljából."

5. § A Kkr. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/B. § (1) A hitelkockázatot átadó fél szempontjából a pozíciókat a kockázatot átvevővel szimmetrikusan határozzák meg, kivéve a CLN-t, amely nem eredményez rövid pozíciót a kibocsátónál. Ha egy adott időpontban olyan vételi opció merül fel, amelynél a kötési árfolyam előre meghatározott időpontban emelkedik, akkor az az időpont tekintendő a védelem lejáratának. A szimmetrikus meghatározás helyett az első és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetén a (2) illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott kezelés alkalmazandó.

(2) Amennyiben egy intézmény több, hitelderivatíva alapjául szolgáló referenciaegység esetében olyan feltételek mellett szerez hitelkockázati fedezetet, hogy az eszközök első nemteljesítése kiváltja a fizetést, és ez a hitelkockázati esemény megszünteti a szerződést, az intézmény azon referenciaegység vonatkozásában, amelyikre az alapul szolgáló referenciaegységek közül a 3. számú melléklet táblázata alapján a legalacsonyabb egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény alkalmazandó, ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot.

(3) Amennyiben a kitettségek n-edik nemteljesítése váltja ki a fizetést a hitelkockázati fedezet keretében, a kockázatot átadó csak akkor ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot, ha az elsőtől az n-1-edik nemteljesítésre is fedezetet szerzett, vagy ha n-1 nemteljesítés már felmerült. Ilyen esetekben az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott módszert kell megfelelően alkalmazni az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák kezeléséhez."

6. § A Kkr. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 7. számú mellékletben feltüntetett táblázat harmadik oszlopában szereplő nyitva szállítások esetében a nemteljesítéskori veszteségráta számításához saját becsléseket használó

a) hitelintézet alkalmazhatja a Hkr. 45. § (1) bekezdésben,

b) befektetési vállalkozás alkalmazhatja a Bhkr. 65. § (1) bekezdésben

meghatározott veszteségrátát, feltéve, hogy ezt alkalmazza minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségnél."

7. § (1) A Kkr. 33. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva belső fedezeti ügylet részét képezi, és az ügyletet a kereskedési könyvön kívüli kitettségekre vonatkozó szabályok szerint hitelkockázat mérséklőként figyelembe lehet venni, akkor a hitelderivatívában lévő pozíció partner hitelkockázatától el lehet tekinteni."

(2) A Kkr. 33. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (9) bekezdéstől eltérően a kereskedési könyvben szereplő, belső fedezeti ügylet részét képező vagy a partner hitelkockázati kitettség fedezetéül vásárolt minden hitelderivatíva következetesen figyelembe vehető a partner hitelkockázati kikettség tőkekövetelményének számítása céljából, ha a hitelkockázati fedezet a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerint elismert."

8. § A Kkr. a 37. §-t követően a következő címmel és 37/A-37/C. §-sal egészül ki:

"Vl/A. FEJEZET NAGYKOCKÁZAT VÁLLALÁS

37/A. §(1) A befektetési vállalkozás a nagykockázat vállalás során azt a kitettséget veszi figyelembe, amely a számvitelről szóló törvény szerint eszköznek vagy mérlegen kívüli tételnek minősül.

(2) A befektetési vállalkozás a kitettség értékét az e fejezetben foglaltak szerint állapítja meg.

(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg - a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve -

a) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy

b) 150 millió eurót, ha az ügyfél intézmény, vagy olyan ügyfélcsoport esetén, amelynek hitelintézet, befektetési vállalkozás is tagja és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió eurót azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege - a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.

(4) Ha a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió eurót, akkor a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában - a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve - a kitettség értéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás által a (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(5) A befektetési vállalkozás a kitettség értékének meghatározásakor a következők szerint jár el:

a) a kitettség értékét a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával határozza meg azzal, hogy a mérlegen kívüli tétel esetén az ügyletkockázati súlyokat nem kell alkalmazni,

b) származtatott ügylet kitettség értékét a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a partner hitelkockázat fejezetben meghatározott módszerek valamelyike szerint határozza meg,

c) a kitettség értékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni

ca) azt a kitettséget, amelyet a befektetési vállalkozás a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a szavatoló tőkéjéből levont,

cb) a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést,

cc) az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,

cd) az ügyfél részére nyújtott fizetési, értékpapírelszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtásából, bármilyen valutában, devizában vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatásból származó követelést a következő munkanapig,

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfélcsoport meghatározásakor az

a) értékpapírosítási pozícióba,

b) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe, vagy

c) egyéb tételbe

tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével értékeli.

(7) Ha a befektetési vállalkozás ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozást, a Felügyelet a befektetési vállalkozás kérelmére - meghatározott feltételek előírásával - legfeljebb egy éves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

(8) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

37/B. § (1) A befektetési vállalkozásnak a 37/A. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni:

a) a befektetési vállalkozás anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a befektetési vállalkozás saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a befektetési vállalkozás is beletartozik,

b) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

c) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre, a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

d) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni kitettségre a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

e) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

f) tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni, vagy általuk garantált olyan kitettségre, amelyhez a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

g) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

h) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály szerinti fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,

i) az olyan készpénz óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a befektetési vállalkozásnál, vagy a befektetési vállalkozás anya- vagy leányvállalatánál helyeztek el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 37/A. § (6) bekezdés szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a befektetési vállalkozás elkülönítetten tartja nyilván, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(4) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként kizárólag elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelkockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a tőkekövetelmény számításra alkalmazott módszernek megfelelően a külön jogszabályban rögzített hitelkockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

37/C. § (1) A 37/A. § (5) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó befektetési vállalkozás figyelembe veheti a külön jogszabályban meghatározott hitelkockázat mérséklés és volatilitási korrekciós tényező, illetve a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a befektetési vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet végez, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a befektetési vállalkozás tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha a kitettséget harmadik fél garantálja, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a befektetési vállalkozás

a) a kitettség garantált részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,

b) a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha

ba) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával a kitettség hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és

bb) nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály rendelkezéseit a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére is alkalmazni kell.

(8) A befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a Felügyelet engedélyezte a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását."

9. § A Kkr. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47/A. § (1) A Felügyelet által 2009. január 1-jéig a 43. § (1) bekezdése alapján engedélyezett belső modell 2011. december 31-éig változatlan formában alkalmazható.

(2) 2014. december 31-én hatályát veszti az 1. § (1) bekezdéséből a "(2) és" szövegrész és az 1. § (2) bekezdése."

10. § A Kkr. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. április 7-i 2009/27/EK irányelve a 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról."

11. § A Kkr.

a) 12. § (2) bekezdésében és 43. § (8) bekezdésében a "Hkr.-ben" szövegrész helyébe a "hitelezési kockázatról szóló jogszabályban" szöveg,

b) 27. § (2) és (4) bekezdésében, 33. § (2) és (5)-(7) bekezdésében és 3. számú mellékletében a "Hkr." szövegrész helyébe a "hitelezési kockázatról szóló jogszabály" szöveg

lép.

A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

12. § A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 14. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fedezett kötvény a Tpt. 285/A. § (5) bekezdésében szereplő értékpapír, amelynek fedezetét kizárólag a következő eszközök valamelyike képezheti:)

"d) lakóingatlanon alapított zálogjoggal biztosított hitelek esetében a zálogjogok értékének - ideértve bármely korábbi zálogjogot is - és a fedezetül szolgáló lakóingatlan fedezeti értékének nyolcvan százaléka közül a kisebb értékig, bármely tagállam jogszabályában meghatározott, lakóingatlannal kapcsolatos kitettség értékpapírosítását végző hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírral fedezett hitel, ha az értékpapírosító hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy vállalkozás eszközeinek legalább kilencven százaléka - amely értékkorlát esetében nem lehet figyelembe venni a fedezett kölcsön felvevője által az értékpapír tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást - jelzáloghitelhez kötődik, és a kibocsátott értékpapír értéke a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb tíz százaléka,"

13. § A Hkr. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

"Lízingügylet

16/A. § (1) A lízingügyletből származó kitettség értéke a lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéken meghatározott értéke, ahol a minimális lízingdíjak a lízingszerződés időtartama alatt a lízingbe vevőtől követelt vagy követelhető pénzösszegek (tőketörlesztő és kamattörlesztő rész) és a szerződésben kikötött maradványérték összege. Ha a lízingügylethez kapcsolódó hitelkockázati fedezet nyújtója a 108. § és a hitelkockázati fedezet nyújtója által nyújtott hitelkockázati fedezet a 120-123. § szerinti követelményeknek megfelel, akkor a minimális lízingdíjak tartalmazza a garantált maradványértéket.

(2) Ha a kitettség a lízingszerződésben kikötött maradványérték, a kockázattal súlyozott kitettség értéket a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Kockázattal súlyozott kitettség érték = 1/t * 100% * kitettség értéke,

ahol t a következő értékek közül a magasabb: 1, vagy a lízingszerződésből hátralévő időtartam teljes évekhez legközelebbi értéke."

14. § A Hkr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) Ha a kitettség megfelel a 15. § (4) és (8) bekezdésében meghatározottnak, valamint a hitelintézet ismeri a kollektív befektetési forma portfóliójának egészét vagy egy részét, akkor a hitelintézet a portfólióban lévő kitettségeket veszi figyelembe a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték meghatározásakor.

(2) Ha a kitettség megfelel a 15. § (4) és (8) bekezdésében meghatározottnak, de a hitelintézet nem felel meg a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazási feltételeinek, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor

a) a részesedések kitettségi osztályba tartozó kitettsége esetén a 34. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogyha egy kitettségről a hitelintézet nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvénykitettségként kell kezelni, vagy

b) az a) ponttól eltérően a kollektív befektetési forma portfólióját képező kitettség esetén a Második Részben meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy

ba) a minősítetlen kitettségekhez kapcsolódó kockázati súly alá tartozó, vagy az adott kitettségi osztály esetén a legmagasabb kockázati súlyt eredményező kitettséghez kapcsolódó kockázati súlyt meg kell szorozni 2-vel,

bb) a ba) alpontba nem tartozó kitettség esetében a kockázati súlyt meg kell szorozni 1,1-el, de a kockázati súly nem lehet 5%-nál alacsonyabb.

(3) Ha a kitettség nem felel meg a 15. § (4) és (8) bekezdésében meghatározottnak, vagy a hitelintézet nem ismeri a kollektív befektetési forma portfólióját, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor a 34. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogy ha egy kitettségről nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvény-kitettségként kell kezelnie.

(4) A hitelintézet a kollektív befektetési forma portfóliójában lévő kitettség átlagos, kockázattal súlyozott kitettség értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint harmadik fél közreműködését is igénybe véve kiszámíthatja, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelősége."

15. § A Hkr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belső modellek módszer alkalmazásakor a kockázattal súlyozott kitettség érték a hitelintézet részesedésekre vonatkozó, a negyedéves hozam és egy megfelelően megválasztott kockázatmentes kamatláb hosszú távú mintaidőszakra számított különbségének 99%-os megbízhatósági szinthez tartozó, egyoldali konfidencia intervallumú becslését adó belső kockáztatott érték modellből levezetett potenciális veszteség 12,5-del szorzott értéke. A részesedések portfólió szintjén a kockázattal súlyozott kitettség értéke nem lehet kisebb a 35. §-ban meghatározott módszerrel kiszámított minimális kockázattal súlyozott kitettség értékek és a várható veszteségek 12,5-del szorzott értékének a teljes összegénél. A nemteljesítési valószínűség értéket az 50. § (2) bekezdése, a nemteljesítéskori veszteségráta értéket az 50. § (6)-(7) bekezdése alapján kell kiszámítani."

16. § A Hkr. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kitettség a lízingszerződésben kikötött maradványérték, a kockázattal súlyozott kitettség értéket a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Kockázattal súlyozott kitettség érték = 1/t * 100% * kitettség értéke,

ahol t a következő értékek közül a magasabb: 1, vagy a lízingszerződésből hátralévő időtartam teljes évekhez legközelebbi értéke."

17. § A Hkr. 45. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézetnek a következő nemteljesítéskori veszteségrátát kell alkalmaznia:)

"c) a 14. §-ban meghatározott fedezett kötvény esetén: 11,25%,"

18. § (1) A Hkr. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az olyan - hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott - származtatott ügylet és értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel esetében, amelyre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak, a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább tíz nap. Ha repóügyletre, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügyletre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább öt nap. A lejárati idő súlyozása során minden kitettség szerződéskötéskori értékét (elvi főösszegét) kell figyelembe venni."

(2) A Hkr. 47. § (12) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A (3)-(6) és (7) bekezdéstől eltérően a lejárati időt legalább egy napnak kell tekinteni"

19. § A Hkr. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a Hpt. 76/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a sztenderd módszert alkalmazhatja a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással és a 108. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vállalkozással szembeni kitettségre, akkor az általuk nyújtott garanciára nem alkalmazhatóak az e § és a 81-82. § rendelkezései. Ebben az esetben a hitelintézet a Hpt. 76/E -76/F. § szerint ismerheti el az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet."

20. § (1) A Hkr. 100. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 99. §-ban említett bármely számítási módszer alkalmazása esetén hitelkockázati fedezetként elismerhető pénzügyi biztosíték tárgya olyan kollektív befektetési értékpapír is lehet, amelynek nyilvánosan meghirdetett napi árfolyama van, és amelyhez tartozó kollektív befektetési forma - a (3a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kizárólag az (1)-(2) bekezdés szerinti elismerhető hitelkockázati fedezetbe, valamint fedezeti célú származtatott eszközbe fektet be."

(2) Hkr. 100. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a kollektív befektetési értékpapír nem kizárólag a (3) bekezdésben foglalt eszközökbe fektet be, akkor is elismerhető hitelkockázati fedezetként annak feltételezésével, hogy a kollektív befektetési forma a kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékben nem elismert eszközökbe fektet. Ha a nem elismert eszközökből eredő kötelezettségek vagy függő kötelezettségek negatív értékkel is rendelkezhetnek, a hitelintézet kiszámítja a nem elismert eszközök teljes értékét és amennyiben ez negatív, úgy az elismert eszközök értékét is csökkenti ezen értékkel."

21. § A Hkr. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § (1) A 100. §-ban meghatározotton kívül a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet hitelkockázati fedezetként elismerheti az olyan pénzügyi biztosítékot is, amelynek tárgya

a) tőzsde indexben nem szereplő, de elismert tőzsdén jegyzett részvény vagy átváltoztatható kötvény, valamint

b) kollektív befektetési értékpapír, ha nyilvánosan meghirdetett napi árfolyama van, és a hozzá tartozó kollektív befektetési forma - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kizárólag a 100. § (1)-(2) bekezdése és az a) pont szerinti elismerhető hitelkockázati fedezetbe, valamint fedezeti célú származtatott eszközbe fektethet be.

(2) Ha a kollektív befektetési értékpapír nem kizárólag a (3) bekezdésben foglalt eszközökbe fektet be, akkor is elismerhető hitelkockázati fedezetként annak feltételezésével, hogy a kollektív befektetési forma a kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékben nem elismert eszközökbe fektet. Ha a nem elismert eszközökből eredő kötelezettségek vagy függő kötelezettségek negatív értékkel is rendelkezhetnek, a hitelintézet kiszámítja a nem elismert eszközök teljes értékét és amennyiben ez negatív, úgy az elismert eszközök értékét is csökkenti ezen értékkel."

22. § A Hkr. 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási szerződés (kötvény) - amelyből eredő követelések jogosultja a hitelnyújtó hitelintézet - akkor ismerhető el egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként, ha

a) az életbiztosítási szerződésből (kötvényből) eredő pénzköveteléseket a hitelnyújtó hitelintézetre engedményezték vagy azokra a hitelnyújtó hitelintézetnek zálogjoga van,

b) a biztosítót értesítették a hitelintézet jogosultságáról, és ennek következtében a szerződésből (kötvényből) eredő követelések kifizetésére a hitelintézet beleegyezése nélkül nem kerülhet sor,

c) a hitelintézet jogosult arra, hogy az ügyfél hitelintézet felé történő nemteljesítése esetén a biztosítási szerződést felmondja, és a visszavásárlási értéket megkapja,

d) a hitelintézetet tájékoztatják az ügyfél bármely, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nemfizetéséről,

e) a szerződés (kötvény) a kockázatvállalás teljes futamidejére hitelkockázati fedezetet biztosít azzal, hogy ha a biztosítási jogviszony a kockázatvállalás futamideje előtt megszűnik, akkor a hitelintézet köteles gondoskodni arról, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy visszavásárlási érték a futamidő végéig fedezetként rendelkezésre álljon,

f) az a) pontban meghatározott jogosultság a kölcsönszerződés megkötésekor valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető,

g) a szerződés (kötvény) visszavásárlási értékét a biztosító meghatározza, és az nem csökkenthető,

h) a visszavásárlási érték kifizetésére kérésre kellő időben kerül sor,

i) a visszavásárlási érték kifizetésére a hitelintézet beleegyezése nélkül nem kerülhet sor, és

j) az életbiztosító az Európai Unió valamely tagállamában tevékenységi engedélyt szerzett biztosító, vagy az Európai Unióban alkalmazott felügyeleti és szabályozási rendelkezésekkel legalább egyenértékű rendelkezéseket alkalmazó harmadik ország illetékes hatóságának felügyelete alá tartozik."

23. § A Hkr. 122. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha egy kitettség központi kormány vagy központi bank, 5. § (3) bekezdése szerinti regionális kormány vagy helyi önkormányzat, 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmény, 7. § (5) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank, vagy 8. § szerinti nemzetközi szervezet által viszontgarantált, akkor a hitelintézet a kitettséget a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garanciával fedezettnek tekinti, ha"

24. § (1) A Hkr. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet a pénzügyi biztosíték hitelezésikockázat-mérséklő hatásának számszerűsítése során a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja azzal, hogy a két módszer - az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyidejűleg nem alkalmazható."

(2) A Hkr. 134. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszer Hpt. 76/B. § (8) bekezdés szerinti fokozatos bevezetése, valamint a Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alkalmazása esetén kivételesen egyidejűleg alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét és a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, ha igazolni tudja, hogy a két módszer egyidejű alkalmazásának célja nem a tőkekövetelmény csökkentése."

25. § A Hkr. 135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor a kitettségnek a biztosíték piaci értéke által fedezett részéhez azt a kockázati súlyt - de legalább 20%-ot - kell rendelni, amelyet a sztenderd módszer szerint akkor kell alkalmazni, ha a kitettség közvetlenül a pénzügyi biztosíték miatt keletkezik. A 17. § szerinti mérlegen kívüli tételek esetén a fedezet nélkül mért kitettség számításakor a tételekhez száz százalékos ügyletkockázati súlyt kell rendelni. A kitettségnek a biztosíték piaci értéke által nem fedezett részéhez azt a kockázati súlyt kell rendelni, amelyet a sztenderd módszer szerint az ügyféllel szembeni fedezetlen kitettségre kell alkalmazni. Az ügyletkockázati súlyozást a fedezett és a fedezetlen részre a fedezet figyelembevétele után kell érvényesíteni."

26. § A Hkr. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi biztosítékok átfogó módszerének alkalmazása esetén a pénzügyi biztosíték piaci értékét a 138-144. § szerinti volatilitási korrekciós tényezővel kell módosítani annak érdekében, hogy figyelembevételre kerüljön a likvidációs időszakra becsült árfolyamvolatilitás. A fedezet nélküli kitettség érték számításakor a 17. § szerinti mérlegen kívüli tételek esetén a fedezet nélkül mért kitettség számításakor a tételekhez a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetnek száz százalékos ügyletkockázati súlyt, a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetnek száz százalékos hitelegyenértékesítési tényezőt kell rendelni. A fedezett kitettség érték meghatározásához az ügyletkockázati súlyozást vagy a hitelegyenértékesítési tényezőt a pénzügyi biztosíték figyelembevételét követően számított kitettségre kell alkalmazni."

27. § A Hkr. 149. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az 51. § (11)-(17) bekezdés és 52. § szerinti ügyletek kitettség értékének meghatározásakor 100%-os ügyletkockázati súlyt kell alkalmazni."

28. § A Hkr. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a Felügyelet a hitelintézet számára engedélyezte az (1) bekezdés alkalmazását, a hitelintézet - külön engedélyezési eljárás nélkül - az Európai Unió másik tagállamának területén elhelyezkedő ingatlanon alapított jelzálogjoggal teljes mértékben fedezett kitettséghez ötven százalékos kockázati súlyt rendelhet, ha az adott tagállamban az (1) bekezdés szerinti súlyozás alkalmazható és az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek."

29. § A Hkr. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 107. § b) pontja szerinti hitelkockázati fedezet, ha megfelel a 118. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek, akkor az életbiztosítási kötvény visszavásárlási értéke által fedezett elismert érték

a) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásakor az életbiztosítási kötvényt kibocsátóhoz rendelt következő kockázati súly:

aa) 20%, ha a kibocsátóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettséghez rendelet kockázati súly 20%,

ab) 35%, ha a kibocsátóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettséghez rendelet kockázati súly 50%,

ac) 70%, ha a kibocsátóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettséghez rendelet kockázati súly 100%,

ad) 150%, ha a kibocsátóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettséghez rendelet kockázati súly 150%;

b) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének belső minősítésen alapuló módszere alkalmazásakor 40% nemteljesítéskori veszteségráta, ha a hitelintézet nem alkalmaz saját becslést a nemteljesítéskori veszteségrátára."

30. § A Hkr. 154. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelezési kockázatot sztenderd módszer szerint számító hitelintézet esetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott kitettséghez tartozó kockázati súly, ahol: E a kitettség sztenderd módszer szerint meghatározott értéke azzal, hogy a 17. § szerinti mérlegen kívüli tételekhez száz százalékos ügyletkockázati súlyt kell rendelni; g a hitelkockázati fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerinti kockázati súlya; és Ga a G* a 153. § (3) bekezdése szerint számított és a XVII. Fejezetben meghatározott módon a lejárati eltérések tekintetében korrigált értéke.

(2) Ha a hitelkockázati fedezet értéke nem éri el a kitettség értékét, valamint a fedezettel ellátott és el nem látott részek kielégítési rangsorbeli besorolása azonos, azaz a hitelintézet és a hitelkockázati fedezet nyújtója a veszteséget arányosan viselik, akkor a tőkekövetelmény a fedezettséggel arányosan csökkenthető. A kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani:

kockázattal súlyozott kitettség érték=(E-Ga) x r+Ga x g,

ahol E a kitettség sztenderd módszer szerint meghatározott értéke azzal, hogy a 17. § szerinti mérlegen kívüli tételekhez száz százalékos ügyletkockázati súlyt kel rendelni; Ga a G* a 153. § szerint számított és a XVII. Fejezetben meghatározott módon a lejárati eltérés tekintetében korrigált értéke; r az ügyféllel szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerint meghatározott kockázati súlya, valamint g a hitelkockázati fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerint meghatározott kockázati súlya. A 17. § szerinti mérlegen kívüli tételeknél a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetnek az ügyletkockázati súlyt a fedezettség számítását követően a fedezett (Ga) és a fedezetlen részre (E-Ga) egyaránt érvényesíteni kell."

31. § A Hkr. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ga a G* 153. § szerint számított és a XVII. Fejezetben meghatározott módon a lejárati eltérés figyelembevételével korrigált értéke. E a kitettség értéke a XII. Fejezetben meghatározott módon azzal, hogy az 51. § (11)-(17) bekezdésben és 52. §-ban meghatározott ügyletek kitettség értékének meghatározásakor 100%-os ügyletkockázati súlyt kell alkalmazni. A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetnek az 51. § (11)-(17) bekezdésében és az 52. §-ban meghatározott mérlegen kívüli tételeknél a hitelegyenértékesítési tényezőt a fedezettség számítását követően a fedezett (Ga) és a fedezetlen részre (E-Ga) egyaránt érvényesíteni kell."

32. § (1) A Hkr. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. § (3) bekezdésétől eltérően 2015. december 31-ig az Európai Unió bármely tagállamának központi kormányával vagy központi bankjával szembeni, bármely tagállam nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni."

(2) A Hkr. 163. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az olyan, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett lakossággal szembeni kitettségnek a súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségrátája, amelyhez nem kapcsolódik központi kormány garanciavállalása, 2012. december 31-ig legalább 10%."

33. § A Hkr. 168. §-a a következő d)-f) pontokkal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:)

"d) a Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,

f) az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról."

A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

34. § A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A működési kockázat tőkekövetelménye az (5) bekezdésben felsorolt üzletágak tőkekövetelményei éves összegének hároméves átlaga.

(2) Ha egy üzletág tőkekövetelménye negatív, akkor a számítások során ez figyelembe vehető.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti, adott évre vonatkozó üzletági tőkekövetelmények éves összege negatív, akkor e negatív értéket a hároméves számtani átlag számítása során nullával kell helyettesíteni."

35. § Az Mkr. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelintézet a múltbeli veszteségadatait a 4. § szerinti üzletágaknak és a 13. § szerinti eseménytípusoknak objektív kritériumok figyelembevételével úgy felelteti meg, hogy a kritériumokat és a megfeleltetés folyamatát dokumentumokkal teljeskörűen alátámasztja. A hitelintézet egészét érintő veszteségeket kivételesen egy kiegészítő, társasági szintű tételek üzletághoz lehet rendelni. Az olyan veszteségre, amelyet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítása során a hitelintézet figyelembe vett, a működési kockázat vonatkozásában nem kell tőkekövetelményt számolni, de azt a hitelintézetnek a nyilvántartásaiban elkülönítetten szerepeltetnie kell. Az olyan működési kockázatból eredő veszteségre, amely a piaci kockázathoz is kapcsolódik, a működési kockázat tőkekövetelményét is számítani kell."

36. § Az Mkr. 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:)

"c) a Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról."

A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

37. § A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.) a 3. §-t követően a következő címmel és 3/A. §-sal egészül ki:

"Javadalmazási politika

3/A. § (1) A hitelintézetnek legalább évente nyilvánosságra kell hoznia a Hpt. 69/B. § (2) bekezdéssel érintett személyekre vonatkozóan a javadalmazási politikáját.

(2) A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie

a) a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra,

b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra,

c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra,

d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul,

e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra,

f) a javadalmazásra vonatkozó - üzleti egységekre lebontott - összesített információkra,

g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/B. § (2) bekezdés szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel:

ga) az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege állandó és teljesítményjavadalmazás szerinti bontásban, valamint a javadalmazásban részesülők száma,

gb) a teljesítményjavadalmazás összege és formája készpénz, részvények, részvényhez kötött eszközök és egyéb kategóriák szerinti bontásban,

gc) az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma, a legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg, valamint az ezekkel érintettek száma,

gd) a ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban,

ge) az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege."

38. § Az Nykr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A hitelintézetnek a szavatoló tőkéjével összefüggésben nyilvánosságra kell hoznia

a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőkéjének összegét,

b) az alapvető tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

c) a járulékos tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

d) a Hpt. 5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőkéjét, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó értéket,

e) a Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti értéket,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéhez és az alapvető kölcsöntőkéhez kapcsolódó, visszaváltásra ösztönző rendelkezéseket."

39. § Az Nykr. 13. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat, pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell módszer alapján számítja ki, akkor nyilvánosságra kell hoznia)

"c) a kockáztatott érték módszer szerint a tárgyidőszakban mért legmagasabb, legalacsonyabb és az átlagos napi értéket, valamint a tárgyidőszak végén mért értéket;

d) a nap végi kockázatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt."

40. § Az Nykr. 15/B. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézetnek a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra kell hoznia:)

"g) a fedezeti célú hitelderivatívák szerződéskötéskori névértékét és a jelenlegi kitettség értékeket a kitettség-típusok szerinti bontásban,

h) a hitelderivatíva-ügyleteknek a hitelintézet saját hitelportfoliójában való alkalmazását, és ettől elkülönítve az ügyfelek és a piac közötti közvetítői tevékenységben történő felhasználásukat, ideértve az alkalmazott hitelderivatíva-termékek megoszlását, valamint minden termékcsoporton belül a vásárolt és eladott hitelkockázati védelem szerinti bontást, és"

41. § Az Nykr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról."

A hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

42. § (1) A hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézettől az értékpapírosított kitettségeihez tartozó jelentős hitelezési kockázat kerül átruházásra, akkor

a) hagyományos értékpapírosítás esetén nem kell figyelembe vennie a kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség érték számítása során azokat a kitettségeket, amelyeket értékpapírosított, és

b) szintetikus értékpapírosítás esetén az értékpapírosított kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékét és várható veszteség értékét az e rendeletben meghatározottak szerint számítja ki."

(2) Az Épkr. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet az érintett értékpapírosított kitettségek esetében nem tesz eleget az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről szóló rendeletben foglalt követelményeknek."

43. § Az Épkr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Hagyományos értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnek az értékpapírosított kitettségeire nem kell meghatároznia a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét, ha

a) az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelezési kockázatot harmadik félre ruházta át, vagy

b) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet 1250%-os kockázati súlyt rendel az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra, vagy ezen értékpapírosítási pozíció kitettség értékét a Hpt. 5. számú mellékletének megfelelően levonja a szavatoló tőkéjéből.

(2) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) - a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint - másként nem határoz, a következő esetekben kell az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelezési kockázatot átruházottnak tekinteni:

a) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet által megtartott köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettség értéke nem haladja meg az érintett értékpapírosításban meglévő összes köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének 50%-át;

b) ha egy adott értékpapírosításban nincsen köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció és az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet igazolni tudja, hogy azon értékpapírosítási pozíciók kitettség értéke, amelyekhez 1250%-os kockázati súlyt rendelne, vagy amelyek kitettség értékét levonná a szavatoló tőkéből, jelentősen meghaladja az értékpapírosított kitettség várható veszteségét, és a kezdeményező hitelintézet nem rendelkezik azon értékpapírosítási pozíciók kitettség értékének több mint 20%-ával, amelyek a szavatoló tőkéből levonandók, vagy amelyekhez 1250%-os kockázati súlyt rendelne.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció minden olyan értékpapírosítási pozíció, amelyre 1250%-nál kisebb kockázati súly alkalmazandó, és amely az érintett értékpapírosításban a legmagasabb rangú pozíciónál, valamint minden olyan értékpapírosítási pozíciónál alacsonyabb rangú, amelyhez a sztenderd módszer [VII. Fejezet] szerint 1. hitelminősítési besorolás, vagy a belső minősítésen alapuló módszer [VIII. Fejezet] szerint 1. vagy 2. hitelminősítési besorolás alkalmazandó.

(4) A Felügyelet határozatban megállapíthatja, hogy az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelezési kockázat átruházottnak tekintendő, ha meggyőződött arról, hogy

a) a hitelintézet szabályzatokat és módszereket működtet annak biztosítására, hogy az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet által az értékpapírosítással elért tőkekövetelmény csökkenést indokolja a hitelkockázat arányos átruházása, és

b) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet igazolni tudja, hogy a hitelkockázat átruházása a hitelintézet belső kockázatkezelése és belső tőke-allokációja céljából is elismert.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a Felügyelet határozatban megállapítja, hogy a hitelezési kockázat harmadik félre történő arányos átruházása nem indokolja az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnél a kockázattal súlyozott kitettség érték lehetséges csökkentését.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül annak érdekében, hogy a hagyományos értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnek az értékpapírosított kitettségeire ne kelljen meghatároznia a kockázattal súlyozott kitettség értéket és a várható veszteség értéket, a következő feltételeknek is teljesülnie kell:

a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának,

b) az értékpapírosított kitettségek jogilag elkülönülnek az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézettől és hitelezőitől (ideértve a csőd- és a felszámolási eljárást is) és ezt jogi szakvélemény is alátámasztja,

c) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnek sem közvetlen, sem közvetett ellenőrzése nincs az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló, átruházott kitettségek felett, ide nem értve az adósságszolgálattal kapcsolatos beszedési jogokat vagy kötelezettségeket,

d) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kikötése esetén annak gyakorlásáról az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet saját mérlegelési jogkörében dönthet,

e) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kizárólag akkor gyakorolható, ha az értékpapírosított kitettségek eredeti értékének legfeljebb 10%-ára kell már csak fizetést teljesíteni,

f) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog nem teheti lehetővé veszteségek hitelminőség javítási pozíciókra vagy a befektetők által tartott más pozíciókra történő allokálásának elkerülését, és nem célja a hitelminőség javítása, és

g) az értékpapírosítási ügyletre vonatkozó dokumentáció nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely

ga) a lejárat előtti visszafizetés esetét kivéve az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézettől megköveteli az értékpapírosítás pozíciójának javítását, ideértve az alapul szolgáló kitettségek megváltoztatását vagy a befektetők részére történő fizetendő hozam növelését az értékpapírosított kitettségek hitelminőségének romlása esetén, vagy

gb) az értékpapírosításhoz kapcsolódó pozíciók birtokosai (befektetők) részére fizetendő hozamot az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminőségében bekövetkezett romlás esetén növeli.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában ellenőrzésnek minősül, ha a kezdeményező hitelintézet:

a) az átruházott kitettségeket nyereség realizálása érdekében a különleges célú gazdasági egységtől visszavásárolhatja, vagy

b) köteles visszavenni az átruházott kockázatot."

44. § Az Épkr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Szintetikus értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet az értékpapírosított kitettségeihez tartozó kockázattal súlyozott kitettség értéket és várható veszteség értéket a 8-10. § szerint számíthatja ki, ha

a) jelentős hitelezési kockázatot ruház át harmadik félre hitelkockázati fedezet alkalmazása mellett, vagy

b) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet 1250%-os kockázati súlyt rendel az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra vagy ezen értékpapírosítási pozíció kitettség értékét a Hpt. 5. számú mellékletének megfelelően levonja a szavatoló tőkéjéből.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jelentős hitelezési kockázat átruházásának megállapításához a 6. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül annak érdekében, hogy a szintetikus értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet az értékpapírosított kitettségeihez tartozó kockázattal súlyozott kitettség értéket és várható veszteség értéket a 8-10. § szerint számítsa ki, a következő feltételeknek is teljesülnie kell:

a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának,

b) a hitelezési kockázat átruházását biztosító hitelkockázati fedezet megfelel a Hpt.-ben, illetőleg Hkr.-ben rögzített elismerhetőségi feltételeknek azzal, hogy a hitelkockázati fedezet nyújtója nem lehet különleges célú gazdasági egység,

c) a hitelezési kockázat átruházási szerződés nem tartalmaz olyan feltételt, amelyik

ca) küszöbértékeket határoz meg, amelyek értékét el nem érő veszteséget okozó hitelesemények előfordulása nem váltja ki a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet érvényesítését,

cb) lehetővé teszi a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezetet nyújtó számára a fedezet felmondását az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségének romlásakor,

cc) az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézettől megköveteli az értékpapírosítás pozícióinak javítását, ide nem értve a lejárat előtti visszafizetést, és

cd) alapján az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnek a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezethez kapcsolódó költségeit vagy az értékpapírosítási pozíciók birtokosai részére fizetendő hozamot növeli az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminőségében bekövetkező romlása esetén, és

d) a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet - jogi szakvéleménnyel alátámasztva - valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető."

45. § (1) Az Épkr. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Értékpapírosítási pozíció kockázati súlyának meghatározására külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése akkor alkalmazható, ha a Felügyelet a külső hitelminősítő szervezetet - a Hkr.-ben foglaltak alapján - az értékpapírosítási pozíció hitelminősítése szempontjából elismeri."

(2) Az Épkr. 11. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének - a Hkr.-ben foglalt feltételeken túl - a következő feltételeket is teljesítenie kell:)

"c) strukturált finanszírozási eszközökkel kapcsolatos hitelminősítés esetében a külső hitelminősítő szervezet nyilvánosságra hozza, hogy az értékpapírosított kitettségek teljesítése hogyan befolyásolja a hitelminősítést,

d) a hitelminősítés sem részben sem egészben nem alapulhat a hitelintézet előre nem rendelkezésre bocsátott támogatásán."

(3) Az Épkr. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a hitelminősítés részben vagy egészben a hitelintézet előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet nyújtásán alapul, az értékpapírosítási pozíciót nem minősített pozíciónak kell tekinteni kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor."

46. § Az Épkr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Likviditási hitelkeret esetében a kitettség értékének megállapításához 50%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni, ha

a) a likviditási hitelkeret dokumentációja egyértelműen meghatározza a lehívás feltételeit,

b) a likviditási hitelkeret nem fordítható a lehívás időpontjában már elszenvedett veszteség fedezésére, így különösen olyan kitettség likviditási támogatására, amely esetében a Hkr. szerint nemteljesítés van, vagy az eszközöknek valós értékük feletti áron történő megszerzésére,

c) a likviditási hitelkeret nem használható az értékpapírosítás állandó vagy rendszeres finanszírozási forrásaként,

d) a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem lehet alárendelve az értékpapírosítási pozícióval rendelkező követelésnek, kivéve a kamatláb vagy deviza származtatott ügyletből, díjból vagy egyéb ilyen jellegű kifizetésből eredő követelést, és nem tartozhat fizetés alóli mentesítés vagy fizetési halasztás hatálya alá,

e) a likviditási hitelkeret nem hívható le, ha az adott ügyletre alkalmazható összes hitelminőség javítási eszközt kimerítették, és

f) a likviditási hitelkeretről szóló szerződés tartalmaz olyan rendelkezést, amely

fa) alapján a likviditási hitelkeret keretében lehívható összeg automatikusan csökken azon kitettség értékével, amely esetében a Hkr. szerinti nemteljesítés van, vagy

fb) megszünteti a likviditási hitelkeretet, ha a halmaz (pool) átlagosan 3-asnál magasabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítési besorolással rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés feltételeinek megfelelő likviditási hitelkeretre azt a legmagasabb kockázati súlyt kell alkalmazni, amelyet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre alkalmazni kell."

47. § Az Épkr. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról."

48. § Az Épkr.

a) 18. § (3) bekezdésben a "Hpt. 5. számú melléklet 14. pont d) alpontjának" szövegrész helyébe a "Hpt. 5. számú melléklet 25. pont d) alpontjának" szöveg,

b) 29. § (2) bekezdésében a "Hpt. 5. számú melléklet 3A. pontja" szövegrész helyébe a "Hpt. 5. számú melléklet 4. pontja" szöveg,

c) 42. § (2) bekezdésében a "Hpt. 5. számú melléklet 14. pont d) alpontjának" szövegrész helyébe a "Hpt. 5. számú melléklet 25. pont d) alpontjának" szöveg

lép.

A hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

49. § A hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pkkr.) 2. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"20. nettósítási halmaz:

20.1. azonos partnerrel létrejött olyan ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát képezik, és amelyekre a nettósítást az e rendeletben meghatározott szerződéses nettósítás és a Hkr. Negyedik Része lehetővé teszi,

20.2. a belső modell módszer alkalmazásánál egy azonos partnerrel létrejött 20.1. pont szerinti ügyletcsoportok összessége, ha a várható kitettség (EE) becslésénél a negatív piaci értéket a modellszámítások során nullának tekintik."

50. § (1) A Pkkr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nem szereplő kitettségének kockázatát vagy partnerkockázatát hitelderivatívával - mint hitelkockázati fedezettel - csökkenti, akkor a fedezett kitettség hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítása során alkalmazhatja a Hkr. 153-155. §-át, vagy a Hkr. 30. §-ának (3) bekezdését vagy a Hkr. 80-82. §-át. Ebben az esetben, és ha nem alkalmazza a Kkr. 33. § (10) bekezdését, a hitelderivatíva partnerkockázati kitettség értéke nulla."

(2) A Pkkr. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hitelintézet választhatja azt is, hogy a partnerkockázatra vonatkozó tőkekövetelmény meghatározása során következetesen bevonja a kereskedési könyvben nem szereplő kitettséggel szembeni - elismert hitelkockázati fedezetnek minősülő - hitelderivatívákat."

51. § A Pkkr. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minden egyes kibocsátójához egy fedezeti halmazt kell rendelni azzal, hogy az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyletek kosarát az alábbiak szerint kell kezelni:

a) az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kosárból származó referencia eszközben lévő kockázati pozíció értéke megegyezik a referencia eszközt képező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tényleges elvi értékének és az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyleteknek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelkockázati felárának változására vonatkoztatott módosított hátralévő futamidejének a szorzatával;

b) a kosár hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai mindegyikéhez egy fedezeti halmaz tartozik, a különböző n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyletekből származó kockázati pozíciók nincsenek ugyanabban a fedezeti halmazban,

c) az n-edik nemteljesítéskor lehívható értékpapírhoz rendelt fedezeti halmazoknál alkalmazandó partnerkockázati-szorzó

ca) 0,3% azon értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítése egyenértékű az elismert külső hitelminősítő szervezet 1-3. hitelminősítési besorolásával,

cb) 0,6% a ca) ponton kívüli értékpapírok esetében."

52. § A Pkkr. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. számú melléklet 1. pontjától eltérően a Felügyelet engedélyével a hitelintézet saját becslése alapján legalább 1,2-es értékű alfa (a) értéket alkalmazhat, ahol alfa (a) az összes partner partnerkockázatának átfogó teljes szimulációjából számított belső tőke és a várható pozitív kitettség értéken alapuló belső tőke aránya azzal, hogy a várható pozitív kitettséget úgy kell tekinteni, mintha egy fix összegű kintlévőség lenne.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a hitelintézetnek az alfa (a) értékre vonatkozó saját becslésekor figyelembe kell vennie az összes partner partnerkockázatának átfogó teljes szimulációjából számított belső tőkének az ügyletek vagy az ügyletek portfóliója piaci értéke eloszlásától való sztochasztikus függését befolyásoló lényeges tényezőket. Az alfa (a) saját becslésének figyelembe kell vennie a portfóliók szemcsézettségét, tagoltságát is."

53. § A Pkkr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról."

A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet módosítása

54. § A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bnykr.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A befektetési vállalkozásnak legalább évente nyilvánosságra kell hoznia a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. melléklet 2. ponttal érintett személyekre vonatkozóan a javadalmazási politikáját.

(2) A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie

a) javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra,

b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra,

c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra,

d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul,

e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra,

f) a javadalmazásra vonatkozó - üzleti egységekre lebontott - összesített információkra,

g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Bszt. 4. melléklet 2. pont szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel:

ga) az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege állandó és teljesítményjavadalmazás szerinti bontásban, valamint a javadalmazásban részesülők száma,

gb) a teljesítményjavadalmazás összege és formája készpénz, részvények, részvényhez kötött eszközök és egyéb kategóriák szerinti bontásban,

gc) az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma, a legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg, valamint az ezekkel érintettek száma,

gd) a ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban,

ge) az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege."

55. § A Bnykr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A befektetési vállalkozás a szavatoló tőkéjére vonatkozóan nyilvánosságra hozza

a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összegét,

b) az alapvető tőke pozitív és negatív összetevőit,

c) a járulékos tőke pozitív és negatív összetevőit,

d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. mellékletének 23. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összegét és a Bszt. 2. melléklete 24. pontjának c) alpontja alapján meghatározott értéket,

e) a Bszt. 2. mellékletének 28. pontja alapján meghatározott értéket,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéhez és az alapvető kölcsöntőkéhez kapcsolódó visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezéseket."

56. § A Bnykr. 15. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza)

"d) a kockáztatott érték módszer szerint a tárgyidőszakban mért legmagasabb, legalacsonyabb és az átlagos napi értéket, valamint a tárgyidőszak végén mért értéket;

e) a nap végi kockázatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt."

A befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása

57. § A befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bmkr.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozás objektív kritériumok figyelembevételével a múltbeli veszteségadatait az 1. melléklet szerinti üzletágaknak és 2. melléklet szerinti veszteségkategóriáknak megfelelteti úgy, hogy a kritériumokat és a megfeleltetés folyamatát dokumentumokkal teljeskörűen alátámasztja. A befektetési vállalkozás egészét érintő veszteségeket kivételesen egy kiegészítő, társasági szintű tételek üzletághoz lehet rendelni. Arra a veszteségre, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének számítása során figyelembe vettek, a működési kockázat vonatkozásában nem kell tőkekövetelményt számolni, de azt a befektetési vállalkozásnak a nyilvántartásaiban elkülönítetten kell szerepeltetnie. Az olyan működési kockázatból eredő veszteségre, amely a piaci kockázathoz is kapcsolódik, a működési kockázat tőkekövetelményét is számítani kell."

58. § A Bmkr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkekövetelményéről (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról."

A befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

59. § A befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bhkr.) 1. § (2) bekezdés 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"66. nettósítási halmaz:

66.1. azonos partnerrel létrejött ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát képezik, és amelyek esetén a nettósítást a szerződéses nettósításra és a hitelkockázat mérséklésre vonatkozó előírások lehetővé teszik,

66.2. a belső modell módszer alkalmazásánál egy azonos partnerrel létrejött 66.1. pont szerinti ügyletcsoportok összessége, ha a várható kitettség (EE) becslésénél a negatív piaci értéket a modellszámítások során nullának tekintik;"

60. § A Bhkr. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belső modell módszer alkalmazásakor a kockázattal súlyozott kitettség érték a befektetési vállalkozás részesedésekre vonatkozó, a negyedéves hozam és egy megfelelően megválasztott kockázatmentes kamatláb hosszú távú mintaidőszakra számított különbségének 99%-os megbízhatósági szinthez tartozó, egyoldali konfidencia intervallumú becslését adó belső kockáztatott érték modellből levezetett potenciális veszteség 12,5-del szorzott értéke. A részesedések portfólió szintjén a kockázattal súlyozott kitettség értéke nem lehet kisebb az 55. §-ban meghatározott módszerrel kiszámított minimális kockázattal súlyozott kitettség értéknek és a várható veszteség 12,5-del szorzott értékének a teljes összegénél. A nemteljesítési valószínűség értéket a 70. § (2) bekezdése, a nemteljesítéskori veszteségráta értéket a 70. § (6)-(7) bekezdése alapján kell kiszámítani."

61. § A Bhkr. 65. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési vállalkozásnak a következő nem teljesítéskori veszteségrátát kell alkalmaznia:)

"c) a 14. §-ban meghatározott fedezett kötvény esetén: 11,25%,"

62. § (1) A Bhkr. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az olyan - hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott - származtatott ügylet és értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel esetén, amelyre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak, a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább tíz nap. Ha repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább öt nap. A lejárati idő súlyozása során minden kitettség szerődéskötéskori értékét (elvi főösszegét) kell figyelembe venni."

(2) A Bhkr. 67. § (12) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A (3)-(6) és (7) bekezdéstől eltérően a lejárati időt legalább egy napnak kell tekinteni"

63. § A Bhkr. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 42. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a sztenderd módszert alkalmazhatja a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással és a 128. § (1) g) pontja szerinti vállalkozással szembeni kitettségre, akkor az általuk nyújtott garanciára nem alkalmazhatóak az e §, a 101. és 102. § rendelkezései. Ebben az esetben a befektetési vállalkozás a 116. § szerint ismerheti el az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet."

64. § A Bhkr. 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási szerződés (kötvény) - amelyből eredő követelések jogosultja a hitelnyújtó befektetési vállalkozás - akkor ismerhető el egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként, ha

a) az életbiztosítási szerződésből (kötvényből) eredő pénzköveteléseket a hitelnyújtó befektetési vállalkozásra engedményezték vagy azokra a hitelnyújtó befektetési vállalkozásnak zálogjoga van,

b) a biztosítót értesítették a befektetési vállalkozás jogosultságáról, és ennek következtében a szerződésből (kötvényből) eredő követelések kifizetésére a befektetési vállalkozás beleegyezése nélkül nem kerülhet sor,

c) a befektetési vállalkozás jogosult arra, hogy az ügyfél befektetési vállalkozás felé történő nemteljesítése esetén a biztosítási szerződést felmondja, és a visszavásárlási értéket megkapja,

d) a befektetési vállalkozást tájékoztatják az ügyfél bármely, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nemfizetésről,

e) a szerződés (kötvény) a kockázatvállalás teljes futamidejére hitelkockázati fedezetet biztosít azzal, hogy ha a biztosítási jogviszony a kockázatvállalás futamideje előtt megszűnik, akkor a befektetési vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy visszavásárlási érték a futamidő végéig fedezetként rendelkezésre álljon,

f) az a) pontban meghatározott jogosultság a kölcsönszerződés megkötésekor valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető,

g) a szerződés (kötvény) visszavásárlási értékét a biztosító meghatározza, és az nem csökkenthető,

h) a visszavásárlási érték kifizetésére kérésre kellő időben kerül sor,

i) a visszavásárlási érték kifizetésére a befektetési vállalkozás beleegyezése nélkül nem kerülhet sor, és

j) az életbiztosító az Európai Unió valamely tagállamában tevékenységi engedélyt szerzett biztosító, vagy az Európai Unióban alkalmazott felügyeleti és szabályozási rendelkezésekkel legalább egyenértékű rendelkezéseket alkalmazó harmadik ország illetékes hatóságának felügyelete alá tartozik."

65. § A Bhkr. 142. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha egy kitettség központi kormány vagy központi bank, 5. § (3) bekezdése szerinti regionális kormány vagy helyi önkormányzat, 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmény, 7. § (5) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank, vagy 8. § szerinti nemzetközi szervezet által viszontgarantált, akkor a befektetési vállalkozás a kitettséget a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garanciával fedezettnek tekinti, ha"

66. § (1) A Bhkr. 155. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosíték hitelkockázat-mérséklő hatásának számszerűsítése során a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja azzal, hogy a két módszer - az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyidejűleg nem alkalmazható."

(2) A Bhkr. 155. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A befektetési vállalkozás a belső minősítésen alapuló módszer 41. § (8) bekezdés szerinti fokozatos bevezetése, valamint a 43. § (1) bekezdés alkalmazása esetén kivételesen egyidejűleg alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét és a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, ha igazolni tudja, hogy a két módszer egyidejű alkalmazásának célja nem a tőkekövetelmény csökkentése."

67. § A Bhkr. 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor a kitettségnek a biztosíték piaci értéke által fedezett részéhez azt a kockázati súlyt - de legalább 20%-ot - kell rendelni, amelyet a sztenderd módszer szerint akkor kell alkalmazni, ha a kitettség közvetlenül a pénzügyi biztosíték miatt keletkezik. Az 1. melléklet szerinti mérlegen kívüli tételek esetén a fedezet nélkül mért kitettség számításakor a tételekhez 100%-os ügyletkockázati súlyt kell rendelni. A kitettségnek a biztosíték piaci értéke által nem fedezett részéhez azt a kockázati súlyt kell rendelni, amelyet a sztenderd módszer szerint az ügyféllel szembeni fedezetlen kitettségre kell alkalmazni. Az ügyletkockázati súlyozást a fedezett és a fedezetlen részre a fedezet figyelembevétele után kell érvényesíteni."

68. § A Bhkr. 170. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a 71. § (11)-(17) bekezdés és 72. § szerinti ügyletek kitettség értékének meghatározásakor 100%-os ügyletkockázati súlyt kell alkalmazni."

69. § A Bhkr. 171. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a Felügyelet a befektetési vállalkozás számára engedélyezte az (1) bekezdés alkalmazását a befektetési vállalkozás - külön engedélyezési eljárás nélkül - másik EGT-állam területén elhelyezkedő ingatlanon alapított jelzálogjoggal teljes mértékben fedezett kitettséghez 50%-os kockázati súlyt rendelhet, ha az adott tagállamban az (1) bekezdés szerinti súlyozás alkalmazható és az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek."

70. § A Bhkr. 176. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelkockázatot sztenderd módszer szerint számító befektetési vállalkozás esetén az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott kitettséghez tartozó kockázati súly, ahol

E: a kitettség sztenderd módszer szerint meghatározott értéke azzal, hogy az 1. melléklet szerinti mérlegen kívüli tételekhez 100% ügyletkockázati súlyt kell rendelni,

g: a hitelkockázati fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerinti kockázati súlya,

GA: a G* 174. § (3) bekezdése szerint számított és a 178-180. §-ban meghatározott módon a lejárati eltérések tekintetében korrigált értéke.

(2) Ha a hitelkockázati fedezet értéke nem éri el a kitettség értékét, valamint a fedezettel ellátott és el nem látott részek kielégítési rangsorbeli besorolása azonos, azaz a befektetési vállalkozás és a hitelkockázati fedezet nyújtója a veszteséget arányosan viselik, akkor a tőkekövetelmény a fedezettséggel arányosan csökkenthető. A kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani:

kockázattal súlyozott kitettség érték = (E-Ga) x r + Ga x g, ahol:

E: a kitettség sztenderd módszer szerint meghatározott értéke azzal, hogy az 1. melléklet szerinti mérlegen kívüli tételekhez 100% ügyletkockázati súlyt kell rendelni,

Ga: a G* 174. § szerint számított és a 178-180. §-ban meghatározott módon a lejárati eltérés tekintetében korrigált értéke,

r: az ügyféllel szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerint meghatározott kockázati súlya,

g: a hitelkockázati fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerint meghatározott kockázati súlya. Az 1. melléklet szerinti mérlegen kívüli tételeknél a sztenderd módszert alkalmazó befektetési vállalkozásnak az ügyletkockázati súlyt a fedezettség számítását követően a fedezett (Ga) és a fedezetlen részre (E-Ga) egyaránt érvényesíteni kell."

71. § A Bhkr. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ga: a G* 174. § szerint számított és a 178-180. §-ban meghatározott módon a lejárati eltérés figyelembevételével korrigált értéke. E a kitettség 71-73. § szerinti értéke azzal, hogy a 71. § (11)-(17) bekezdésben és 72. §-ban meghatározott ügyletek kitettség értékének meghatározásakor 100%-os ügyletkockázati súlyt kell alkalmazni. A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozásnak a 71. § (11)-(17) bekezdésében és a 72. §-ban meghatározott mérlegen kívüli tételeknél a hitelegyenértékesítési tényezőt a fedezettség számítását követően a fedezett (Ga) és a fedezetlen részre (E-Ga) egyaránt érvényesíteni kell."

72. § (1) A Bhkr. 184. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nem szereplő kitettségének kockázatát vagy a partner hitelkockázatát hitelderivatívával - mint hitelkockázati fedezettel - csökkenti, akkor a fedezett kitettség hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítása során alkalmazhatja az 50. § (3) bekezdésében vagy a 100-102. §-ban vagy 174-177. §-ban foglaltakat. Ebben az esetben, és ha nem alkalmazza a Kkr. 33. § (10) bekezdését, a hitelderivatíva partner hitelkockázati kitettség értéke nulla."

(2) A Bhkr. 184. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás választhatja azt is, hogy a partner hitelkockázatra vonatkozó tőkekövetelmény meghatározása során következetesen bevonja a kereskedési könyvben nem szereplő kitettséggel szembeni - elismert hitelkockázati fedezetnek minősülő - hitelderivatívákat."

73. § A Bhkr. 190. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minden egyes kibocsátójához egy fedezeti halmazt kell rendelni azzal, hogy az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyletek kosarát az alábbiak szerint kell kezelni:

a) az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kosárból származó referencia eszközben lévő kockázati pozíció értéke megegyezik a referencia eszközt képező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tényleges elvi értékének és az n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyleteknek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelkockázati felárának változására vonatkoztatott módosított hátralévő futamidejének a szorzatával,

b) a kosár hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai mindegyikéhez egy fedezeti halmaz tartozik, a különböző n-edik nemteljesítéskor lehívható nemteljesítéskori csereügyletekből származó kockázati pozíciók nincsenek ugyanabban a fedezeti halmazban,

c) az n-edik nemteljesítékor lehívható értékpapírhoz rendelt fedezeti halmazoknál alkalmazandó partnerkockázati-szorzó

ca) 0,3% azon értékpapírok esetében, amelyek hitelminősítése egyenértékű az elismert külső hitelminősítő szervezet 1-3. hitelminősítési besorolásával,

cb) 0,6% a ca) ponton kívüli értékpapírok esetében."

74. § A Bhkr. a 211. §-t követően a következő 211/A. §-sal egészül ki:

"211/A. § (1) Az eszközátruházótól eltérő befektetési vállalkozás olyan értékpapírosítási pozíciót vállalhat, amely esetén az eszközátruházó vagy a szponzor nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosítás kezdeményezésekor és az abból származó kockázat fennállása során a (2) bekezdésben meghatározott mértékű nettó gazdasági érdekeltségét folyamatosan megtartja, és az ilyen mértékű értékpapírosítási pozíciójára nem alkalmaz hitelkockázat mérséklést és nem köt rá olyan ügyletet, amellyel kockázatát bármilyen módon fedezi. A mérlegen kívüli tételeknél a nettó gazdasági érdekeltséget a mérlegen kívüli nyilvántartási érték (tényleges elvi érték) alapján kell meghatározni.

(2) Az eszközátruházó vagy szponzor által megtartandó értékpapírosítási pozíció (nettó gazdasági érdekeltség) legkisebb mértéke:

a) minden egyes átruházott ügyletrészsorozat névértékének legalább 5%-a,

b) rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5%-a,

c) ha az értékpapírosítható kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100, a nettó gazdasági érdekeltségként véletlenszerűen kiválasztott, legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5%-ával egyenlő kitettség, vagy

d) az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú és azoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok, úgy hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5%-a legyen."

75. § A Bhkr. a következő 211/B. §-sal egészül ki:

"211/B. § (1) A 211/A. §-ban meghatározott nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályok összevont (konszolidált) alapon teljesíthetőek, ha

a) az eszközátruházó, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy ezek leányvállalata,

b) olyan kitettségek értékpapírosítására kerül sor, amely több, az eszközátruházóval azonos összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménytől vagy befektetési vállalkozástól származnak,

c) az értékpapírosított kitettséget létrehozó

ca) pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosított kitettségek tekintetében megfelel a Hpt. 13/D. §-ban

cb) befektetési vállalkozás nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosított kitettségek tekintetében megfelel a Bszt. 100. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek, és

d) az értékpapírosított kitettséget létrehozó pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás az eszközátruházó, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat rendelkezésére bocsátja a 211/H. § teljesítéséhez szükséges információkat."

76. § A Bhkr. a következő 211/C. §-sal egészül ki:

"211/C. § A Felügyelet általános piaci likviditás zavar esetén a befektetési vállalkozás kérelmére átmenetileg, de legfeljebb 90 napos időtartamra mentesítheti a befektetési vállalkozást a 211/A-211/B. §-ban foglalt követelményeknek való megfelelés alól."

77. § A Bhkr. a következő 211/D. §-sal egészül ki:

"211/D. § (1) A 211/A. § (2) bekezdésében meghatározott nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapírosított kitettségek

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal;

b) EGT-állam regionális kormányával;

c) a hitelezési kockázat tőkekövetelménye sztenderd módszerének alkalmazása esetén 0%-os kockázati súlyozású helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel;

d) a hitelezési kockázat tőkekövetelménye sztenderd módszerének alkalmazása esetén 50%-os kockázati súlyozású hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vagy

e) multilaterális fejlesztési bankkal

szembeni követelések, vagy az a-e) pontban szereplő intézmények a követelések egészére feltétlen és visszavonhatatlan garanciát vállalnak.

(2) A 211/A. § (2) bekezdésében meghatározott nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni

a) a nyilvános indexen alapuló ügyletekre, ha az index alapjául szolgáló referenciaelemek megegyeznek egy olyan index alkotóelemeivel, amellyel széles körben kereskednek vagy más - értékpapírosított pozíciótól eltérő - kereskedésre alkalmas értékpapírokkal, valamint

b) a konzorciális hitelekre, a vásárolt követelésekre és a nemteljesítéskori csereügyletekre sem, ha azokat nem a 211/A. § (1) bekezdése szerinti értékpapírosítási pozíció fedezésére vagy csomagba rendezésére használják."

78. § A Bhkr. a következő 211/E. §-sal egészül ki:

"211/E. § (1) A befektetési vállalkozásnak a befektetés előtt és azt követően minden egyedi értékpapírosítási pozíciója tekintetében ismernie kell az alábbi adatokat, amelyek elemzésére és nyilvántartására megfelelő belső szabályzatot kell kidolgoznia:

a) az eszközátruházó vagy szponzor által az értékpapírosításban folyamatosan megtartott nettó gazdasági érdekeltség mértéke;

b) az egyedi értékpapírosítási pozíciók kockázati jellemzői;

c) az értékpapírosítási pozíció alapját képező kitettségek kockázati jellemzői;

d) az eszközátruházó vagy szponzor korábbi értékpapírosítások során szerzett hírneve és elszenvedett veszteségei az értékpapírosítási pozíció alapjának megfelelő kitettségi osztályok tekintetében;

e) az eszközátruházó, a szponzor, annak ügynöke vagy tanácsadója által tett nyilatkozatok és közzétételek az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos kellő gondosságukról, és adott esetben az értékpapírosított kitettség biztosítékának minőségéről;

f) azok a módszertanok és fogalmak, amelyek segítségével adott esetben az értékpapírosított kitettség biztosítékait értékelik, és az eszközátruházó vagy a szponzor által az értékelő függetlenségének biztosítására elfogadott szabályzatok; és

g) az értékpapírosítás azon strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják a befektetési vállalkozás értékpapírosítási pozíciójának teljesítményét.

(2) A befektetési vállalkozás rendszeresen elvégzi az értékpapírosított pozíciókra nézve saját, a 87. § (2) és (4) bekezdésének megfelelő olyan stressztesztjeiket, amelyek figyelembe veszik az értékpapírosítási tranzakciókra vonatkozó speciális jellemzőket és specifikus kockázatokat. A stressztesztek elvégzésénél elismert külső hitelminősítő szervezet modelljeit is alapul vehetik, ha körültekintően megvizsgálták és megállapították, hogy a modell feltételrendszere megfelelően tükrözi a befektetési vállalkozás értékpapírosítási pozícióinak kockázatait."

79. § A Bhkr. a következő 211/F. §-sal egészül ki:

"211/F. § (1) Az eszközátruházótól eltérő befektetési vállalkozásnak belső szabályzatot kell kidolgoznia az értékpapírosított pozíció alapját képező kitettségek teljesítményére vonatkozó információk folyamatos elemzésére.

(2) Az eszközátruházótól eltérő befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az értékpapírosított kitettségről - amennyiben az az adott kitettség esetében értelmezhető - az alábbi információkat tartja nyilván:

a) kitettség típusa;

b) harminc, hatvan és kilencven napnál régebben lejárt kölcsönök aránya;

c) nemteljesítési és előtörlesztési ráták;

d) végrehajtás alatti hitelek;

e) biztosítékok típusai és tényleges rendelkezésre állása;

f) hitelképesség mérőszámának (például hitelminősítési pontszámok) gyakorisági eloszlása az alapul szolgáló kitettségek között;

g) ágazati és földrajzi megoszlás;

h) a hitelfedezeti ráták olyan gyakorisági eloszlása, amelyben az egyes osztályközök szélessége megfelelő az érzékenységvizsgálathoz;

i) a kitettség strukturális jellemzői, amelyek a hitelkockázatot lényegesen befolyásolhatják, és az értékpapírosított kitettségek pénzáramlása.

(3) Ha az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosított pozíciók, a befektetési vállalkozás az alapul szolgáló ügylet tekintetében is nyilvántartja a (2) bekezdés szerinti információkat."

80. § A Bhkr. a következő 211/G. §-sal egészül ki:

"211/G. § (1) Az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak az értékpapírosított kitettségekre a Bszt. 100. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket és eljárásokat kell alkalmaznia.

(2) Amennyiben az eszközátruházó az (1) bekezdés követelményeinek nem tesz eleget, nem alkalmazhatja 212. §-t, és nem zárhatja ki az értékpapírosított kitettségeket a tőkekövetelmény számításából."

81. § A Bhkr. a következő 211/H. §-sal egészül ki:

"211/H. § Az eszközátruházó befektetési vállalkozás köteles nyilatkozni az értékpapírosítással kapcsolatban történő nettó gazdasági érdekeltség megtartásának szintjéről. Az eszközátruházó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a potenciális befektetők azonnali hozzáférést kapjanak az alapul szolgáló egyedi kitettségek hitelminőségére és teljesítményére, valamint az értékpapírosítási kitettség hitelbiztosítékára és cash-flowjára vonatkozó lényeges adatokhoz, valamint az alapul szolgáló kitettség hitelbiztosítékára és cash-flowjára vonatkozó átfogó és megalapozott stressztesztek elvégzéséhez szükséges információkhoz."

82. § A Bhkr. a következő 211/I. §-sal egészül ki:

"211/I. § (1) Ha a befektetési vállalkozás felelős azért, hogy a 211/E-211/F. §-ban és a 211/H. §-ban foglaltak nem teljesülnek, akkor a Felügyelet a 211/D. § figyelembevételével határozatban kötelezi arra, hogy az érintett értékpapírosítási pozícióhoz határozott időtartamon, de legfeljebb hat hónapon keresztül a VI. fejezettől eltérő - legalább 250%, de legfeljebb 1250%-os - kockázati súlyt rendeljen azzal, hogy a határozott időtartam lejárata előtt a Felügyelet köteles a határozat alapjául szolgáló tényállást felülvizsgálni és a rendelkezések ismételt megsértése esetén ezen kockázati súly mértékét a Felügyelet fokozatosan emelheti.

(2) A Felügyelet honlapján közzéteszi:

a) a 211/A-211/H. §-nak való megfelelés vizsgálata céljából elfogadott általános kritériumait és módszereit;

b) a felügyeleti ellenőrzés eredményeinek összefoglalását, és

c) 2011. december 31-gyel kezdődően évente a 211/A-211/H. § szabályainak be nem tartása miatt alkalmazott intézkedéseinek leírását."

83. § (1) A Bhkr. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az eszközátruházó befektetési vállalkozástól az értékpapírosított kitettségeihez tartozó jelentős hitelkockázat kerül átruházásra, akkor

a) hagyományos értékpapírosítás esetén nem kell figyelembe vennie a kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség érték számítása során azokat a kitettségeket, amelyeket értékpapírosított, és

b) szintetikus értékpapírosítás esetén az értékpapírosított kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékét és várható veszteség értékét az e rendeletben meghatározottak szerint számítja ki."

(2) A Bhkr. 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás az érintett értékpapírosított kitettségek esetében nem tesz eleget a 211/A-211/I. §-ban foglalt követelményeknek."

84. § A Bhkr. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"215. § (1) Hagyományos értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnak az értékpapírosított kitettségeire nem kell meghatároznia a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét, ha

a) az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelkockázatot harmadik félre ruházta át, vagy

b) az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás 1250%-os kockázati súlyt rendel az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra, vagy ezen értékpapírosítási pozíció kitettség értékét a Bszt. 2. mellékletének megfelelően levonja a szavatoló tőkéjéből.

(2) Ha a Felügyelet - a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint - másként nem határoz, a következő esetekben kell az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelezési kockázatot átruházottnak tekinteni:

a) az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás által megtartott köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettség értéke nem haladja meg az érintett értékpapírosításban meglévő összes köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének 50%-át;

b) ha egy adott értékpapírosításban nincsen köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció és az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás igazolni tudja, hogy azon értékpapírosítási pozíciók kitettség értéke, amelyekhez 1250%-os kockázati súlyt rendelne, vagy amelyek kitettség értékét levonná a szavatoló tőkéből, jelentősen meghaladja az értékpapírosított kitettség várható veszteségét, és a kezdeményező befektetési vállalkozás nem rendelkezik azon értékpapírosítási pozíciók kitettség értékének több mint 20%-ával, amelyek a szavatoló tőkéből levonandók, vagy amelyekhez 1250%-os kockázati súlyt rendelne.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában köztes (mezzanine) értékpapírosítási pozíció minden olyan értékpapírosítási pozíció, amelyre 1250%-nál kisebb kockázati súly alkalmazandó, és amely az érintett értékpapírosításban a legmagasabb rangú pozíciónál, valamint minden olyan értékpapírosítási pozíciónál alacsonyabb rangú, amelyhez a sztenderd módszer szerint 1. hitelminősítési besorolás, vagy a belső minősítésen alapuló módszer szerint 1. vagy 2. hitelminősítési besorolás alkalmazandó.

(4) A Felügyelet határozatban megállapíthatja, hogy az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentős hitelezési kockázat átruházottnak tekintendő, ha meggyőződött arról, hogy

a) a befektetési vállalkozás szabályzatokat és módszereket működtet annak biztosítására, hogy az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás által az értékpapírosítással elért tőkekövetelmény csökkenést indokolja a hitelkockázat arányos átruházása, és

b) az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás igazolni tudja, hogy a hitelkockázat átruházása a befektetési vállalkozás belső kockázatkezelése és belső tőke-allokációja céljából is elismert.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a Felügyelet határozatban megállapítja, hogy a hitelezési kockázat harmadik félre történő arányos átruházása nem indokolja az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnál a kockázattal súlyozott kitettség érték lehetséges csökkentését.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül annak érdekében, hogy a hagyományos értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnak az értékpapírosított kitettségeire ne kelljen meghatároznia a kockázattal súlyozott kitettség értéket és a várható veszteség értéket, a következő feltételeknek is teljesülnie kell:

a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának,

b) az értékpapírosított kitettségek jogilag elkülönülnek az eszközátruházó befektetési vállalkozástól és hitelezőitől (ideértve a csőd- és a felszámolási eljárást is) és ezt jogi szakvélemény is alátámasztja,

c) az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak sem közvetlen, sem közvetett ellenőrzése nincs az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló, átruházott kitettségek felett, ide nem értve az adósságszolgálattal kapcsolatos beszedési jogokat vagy kötelezettségeket,

d) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kikötése esetén annak gyakorlásáról az eszközátruházó befektetési vállalkozás saját mérlegelési jogkörében dönthet,

e) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kizárólag akkor gyakorolható, ha az értékpapírosított kitettségek eredeti értékének legfeljebb 10%-ára kell már csak fizetést teljesíteni,

f) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog nem teheti lehetővé veszteségek hitelminőség javítási pozíciókra vagy a befektetők által tartott más pozíciókra történő allokálásának elkerülését, és nem célja a hitelminőség javítása, és

g) az értékpapírosítási ügyletre vonatkozó dokumentáció nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely

ga) a lejárat előtti visszafizetés esetét kivéve az eszközátruházó befektetési vállalkozástól megköveteli az értékpapírosítás pozíciójának javítását, ideértve az alapul szolgáló kitettségek megváltoztatását vagy a befektetők részére történő fizetendő hozam növelését az értékpapírosított kitettségek hitelminőségének romlása esetén, vagy

gb) az értékpapírosításhoz kapcsolódó pozíciók birtokosai (befektetők) részére fizetendő hozamot az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminőségében bekövetkezett romlás esetén növeli.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában ellenőrzésnek minősül, ha az eszközátruházó befektetési vállalkozás:

a) az átruházott kitettségeket nyereség realizálása érdekében a különleges célú gazdasági egységtől visszavásárolhatja, vagy

b) köteles visszavenni az átruházott kockázatot."

85. § A Bhkr. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"216. § (1) Szintetikus értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás az értékpapírosított kitettségeihez tartozó kockázattal súlyozott kitettség értéket és várható veszteség értéket a 217-219. § szerint számíthatja ki, ha

a) jelentős hitelkockázatot ruház át harmadik félre hitelkockázati fedezet alkalmazása mellett, vagy

b) az értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás 1250%-os kockázati súlyt rendel az értékpapírosításba bevont minden értékpapírosítási pozícióra vagy ezen értékpapírosítási pozíció kitettség értékét a Bszt. 2. mellékletének megfelelően levonja a szavatoló tőkéjéből.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jelentős hitelezési kockázat átruházásának megállapításához a 215. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül annak érdekében, hogy a szintetikus értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozás az értékpapírosított kitettségeihez tartozó kockázattal súlyozott kitettség értéket és várható veszteség értéket a 217-219. § szerint számítsa ki, a következő feltételeknek is teljesülnie kell:

a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának,

b) a hitelkockázat átruházását biztosító hitelkockázati fedezet megfelel a IV. Fejezetben rögzített elismerhetőségi feltételeknek azzal, hogy a hitelkockázati fedezet nyújtója nem lehet különleges célú gazdasági egység,

c) a hitelkockázat átruházási szerződés nem tartalmaz olyan feltételt, amelyik

ca) küszöbértékeket határoz meg, amelyek értékét el nem érő veszteséget okozó hitelesemények előfordulása nem váltja ki a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet érvényesítését,

cb) lehetővé teszi a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezetet nyújtó számára a fedezet felmondását az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségének romlásakor,

cc) az eszközátruházó befektetési vállalkozástól megköveteli az értékpapírosítás pozícióinak javítását, ide nem értve a lejárat előtti visszafizetést, és

cd) alapján az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezethez kapcsolódó költségeit vagy az értékpapírosítási pozíciók birtokosai részére fizetendő hozamot növeli az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminőségében bekövetkező romlása esetén, és d) a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet - jogi szakvéleménnyel alátámasztva - valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető."

86. § (1) A Bhkr. 220. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének - a II. és III. Fejezetben foglaltakon túl - a következő feltételeket is teljesítenie kell:)

"c) strukturált finanszírozási eszközökkel kapcsolatos hitelminősítés esetében a külső hitelminősítő szervezet nyilvánosságra hozza, hogy az értékpapírosított kitettségek teljesítése hogyan befolyásolja a hitelminősítést, d) a hitelminősítés sem részben sem egészben nem alapulhat a befektetési vállalkozás előre nem rendelkezésre bocsátott támogatásán."

(2) A Bhkr. 220. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a hitelminősítés részben vagy egészben a befektetési vállalkozás előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet nyújtásán alapul az értékpapírosítási pozíciót nem minősített pozíciónak kell tekinteni kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor."

87. § (1) A Bhkr. 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. § (4) bekezdésétől eltérően 2015. december 31-ig az EGT-állam központi kormányával vagy központi bankjával szembeni, bármely tagállam nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni."

(2) A Bhkr. 247. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az olyan, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett lakossággal szembeni kitettségnek a súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségrátája, amelyhez nem kapcsolódik központi kormány garanciavállalása, 2012. december 31-ig legalább 10%."

88. § A Bhk. A 248. §-t követően a következő 248/A. §-sal egészül ki:

"248/A. § Az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 70-78. §-ával megállapított 211/A-211/I. §-ban foglaltakat

a) a hatálybalépése után kezdeményezett új értékpapírosításokra kell alkalmazni, valamint

b) a hatálybalépése előtt kezdeményezett értékpapírosításokra akkor kell alkalmazni, ha 2014. december 31-e után azokhoz új kitettséget adnak, vagy kitettséget cserélnek ki bennük."

89. § A Bhkr. 249. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"249. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkekövetelményéről (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról."

Záró rendelkezések

90. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.

91. § Hatályát veszti

a) az Épkr. 2. § (1) bekezdés 1., 2., 4., 5., 10. és 19. pontja, 23. §-a, 45. §-a és 4. számú melléklet 2. pontja,

b) a Bhkr. 22. §-a, 237. §-a és 6. melléklet 2. pontja.

92. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2009. április 7-i 2009/27/EK irányelve a 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék