276/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet

a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól

A Kormány

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. §-ának (1) bekezdése j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1995. évi CII. törvényre, valamint az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvényre, továbbá a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás, valamint az annak mellékletét képező Végrehajtási Megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1997. évi XLIX. törvényre,

a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni

a) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) által külföldi fegyveres erőknek vagy külföldi fegyveres erők által a Honvédségnek okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében,

b)[1] a Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 59. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatával és a befogadó nemzeti támogatás teljesítésével összefüggésben Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében,

c) az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) VIII. Cikkének 2. bekezdésében, valamint az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás előzőekkel azonos tartalmú rendelkezésében foglalt kártérítési ügyek elbírálása, valamint

d) a Honvédség által külföldi harmadik félnek vagy külföldi harmadik fél által a Honvédségnek külföldön okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében.

e)[2] Magyarország területén felállított, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó nemzetközi katonai parancsnokság vagy szervezet (a továbbiakban: parancsnokság) állománya által Magyarország területén okozott, valamint a Honvédség által a parancsnokságnak okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) külföldi fegyveres erő: a Honvédség kivételével valamely állam fegyveres ereje személyi állománya tagjainak összessége, ideértve a szárazföldi, haditengerészeti vagy légierőhöz tartozó katonai személyi állományt, valamint az adott fegyveres erő polgári alkalmazottait;

b)[3] magyar harmadik fél: olyan természetes személy, valamint a Honvédség kivételével olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit Magyarország területén kár ér, kivéve a Honvédség hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományába tartozó azon személyt, aki szolgálatteljesítés teljesítés közben veszti életét vagy szenved személyi sérülést;

c)[4] külföldi harmadik fél: az a) és a b) pont hatálya alá nem tartozó természetes személy, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

d) szolgálati igazolás: a külföldi fegyveres erő illetékes szerve által kiadott írásos nyilatkozat az alábbiakról:

da) a kárigény szerinti káreseménynek részese volt-e a külföldi fegyveres erő tagja, polgári állománya vagy a külföldi fegyveres erő által üzemeltetett gépjármű,

db) a károkozás szolgálati tevékenység ellátása közbeni cselekmény vagy mulasztás következménye-e,

dc) gépjárművel történt károkozás esetén, a gépjármű a külföldi fegyveres erő tulajdonában áll-e vagy általa üzemeltetett, illetve a gépjárműhasználat engedélyezett volt-e.

(2) A Honvédség által a jelen rendelet alapján megfizetett nemzetközi kártérítéseket - az 5. § (5) bekezdése és a 9. § (5) bekezdése szerinti kifizetések kivételével - a Honvédséget mint munkáltatót ért kárnak kell tekinteni.

KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐK ÁLTAL A MAGYAR HONVÉDSÉGNEK ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLTAL KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐKNEK OKOZOTT KÁROK

3. §

(1)[5] Amennyiben Magyarország és a külföldi fegyveres erő állama között a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor hatályban van, az abban foglaltaknak megfelelően kell a kárigény fogadására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást lefolytatni.

(2)[6] A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Magyarországot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

(3)[7] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés Magyarországot a kárigényről való lemondásra kötelezi, az erről szóló nyilatkozatot a honvédelemért felelős miniszter állítja ki.

4. §

(1)[8] Amennyiben Magyarország és a kárt okozó külföldi fegyveres erő állama között a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a Honvédséget ért kár megtérítése érdekében tárgyalásokat kell kezdeményezni a károkozásért felelős fegyveres erő államának illetékes hatóságaival.

(2)[9] Az (1) bekezdés szerinti tárgyalásokon Magyarországot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

(3)[10] Az (1) bekezdés szerinti kárigény a károkozásért felelős fegyveres erő állama illetékes hatóságának elutasítása vagy Magyarország nemzetközi vagy szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése miatti behajthatatlansága nem érinti a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagjának, vagy más alkalmazottjának, illetve ezek hozzátartozóinak esetleges kártérítési igényét, amelyet a Honvédséggel szemben érvényesíthet.

(4)[11] A kárigény (3) bekezdés szerinti behajthatatlanságát a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának a vezetője állapítja meg.

5. §

(1)[12] Amennyiben valamely külföldi fegyveres erő kártérítési igényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor Magyarország és az érintett külföldi fegyveres erő állama között nincs hatályban, a külföldi fegyveres erő által esetlegesen benyújtott kártérítési igényt a honvédelemért felelős miniszter fogadja és bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kárigény elbírálása során kiemelten vizsgálni kell, hogy történt-e tényleges károkozás, valamint az betudható-e a Honvédség valamely cselekményének vagy mulasztásának.

(3) A károkozás akkor tudható be a Honvédség valamely cselekményének vagy mulasztásának, amennyiben az a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagja szolgálati, illetve a Honvédség más alkalmazottja hivatali kötelezettségének teljesítése során vagy közvetlenül annak érdekében történt.

(4)[13] Amennyiben a lefolytatott vizsgálat alapján egyértelművé válik, hogy a károkozás nem tudható be a Honvédségnek, a honvédelemért felelős miniszter ezen álláspontjáról tájékoztatja a kárigényt benyújtó külföldi fegyveres erőt.

(5)[14] Amennyiben a lefolytatott vizsgálat alapján a károkozás körülményei, valamint Magyarország és a Honvédség nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése azt különösen indokolja, a honvédelemért felelős miniszter a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg ajánlatot tehet a külföldi fegyveres erő részére a méltányosságon alapuló (ex gratia), a felelősség elismerésével nem járó kifizetésre.

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐK ÁLTAL MAGYAR HARMADIK FÉLNEK OKOZOTT KÁROK[15]

6. §

(1)[16] A Honvédségnek a Hvt. 59. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatával és a befogadó nemzeti támogatás teljesítésével összefüggésben Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek Magyarország területén okozott kár esetén a károsult kárigényét - választása szerint - a lakóhelye, ennek hiányában állandó tartózkodási helye, illetve székhelye, vagy a kár bekövetkezésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő. A kárigényt a jelen rendelet mellékletében foglalt "Kárigény bejelentő adatlap"-on kell benyújtani.

(2)[17] A jegyző az előterjesztett kárigényt eljuttatja a honvédelemért felelős miniszternek, amely azt nyilvántartásba veszi, és a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt haladéktalanul továbbítja a külföldi fegyveres erő illetékes szervének.

(3)[18] A honvédelemért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követően vizsgálatot folytat a kárigény jogalapja és összegszerűsége vonatkozásában. A vizsgálat befejezését, és az (1) bekezdésben foglalt szolgálati igazolás kézhezvételét követően a honvédelemért felelős miniszter a vizsgálat eredményéről a károsultat tájékoztatja.

(4)[19] Amennyiben a külföldi fegyveres erő a szolgálati igazolásban a felelősségét elismeri, és a károsult a vizsgálat eredményeként megállapított kártérítési összeget igénye teljes vagy részbeni kielégítéseként elfogadja, a honvédelemért felelős miniszter intézkedik az elfogadott összegnek a károsult részére történő kifizetésére. A kifizetés a károsultnak a honvédelemért felelős miniszter részére megküldött elfogadó nyilatkozata kézhezvételétől számított 30 napon belül, a károsult választása szerint banki átutalással vagy postai úton történő kézbesítéssel történik.

(5)[20] Amennyiben a külföldi fegyveres erő a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelősséget nem vállalja, de méltányosságon alapuló (ex gratia) fizetést felajánl, a honvédelemért felelős miniszter a külföldi fegyveres erő által felajánlott összeget a károsult részére a (4) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően kifizeti.

(6)[21] Amennyiben a külföldi fegyveres erők károkozásért való felelőssége a dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, a külföldi fél azonban a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelősséget nem vállalja el és méltányosságon alapuló (ex gratia) fizetést sem ajánl fel, a honvédelemért felelős miniszter intézkedhet egy általa megállapított kártérítési összeg kifizetésére a károsult részére.

(7)[22] Ha a külföldi fegyveres erő a károkozásért való felelősséget nem vállalja és kifizetést sem ajánl fel vagy a károsult az (5) bekezdés szerint felajánlott összeget kárigényének teljes kielégítéseként nem fogadja el, a károsult a kárigényét közvetlenül a külföldi fegyveres erő állományának tagjával szemben érvényesítheti.

(8)[23] Ha a károsult a (3) bekezdés szerint felajánlott összeget kárigényének teljes kielégítéseként nem fogadja el, kárigényét peres úton az állammal szemben érvényesítheti.

(9)[24] A (8) bekezdés alapján indult perekben az államot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

7. §

(1)[25] A károsult a Honvédségnek a Hvt. 59. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatával és a befogadó nemzeti támogatás teljesítésével összefüggésben Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek Magyarország területén, a külföldi fegyveres erők által üzemeltetett gépjárművekkel okozott károk miatti kárigényét a Magyar Biztosítók Szövetségénél (a továbbiakban: MABISZ) terjesztheti elő.

(2)[26] A MABISZ a bejelentett kárigények kivizsgálásával Magyarország területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosítót (a továbbiakban: biztosító) megbízhat.

(3)[27] A biztosító a nála rendszeresített gépjármű-kárbejelentési adatlapot és a részletesen kitöltött kárfelvételi jegyzőkönyvet a kár vizsgálatának megkezdésekor, a káreseménnyel kapcsolatosan keletkezett iratokat a kárszámítással és a kifizetési javaslattal együtt a kár vizsgálatának lezárását követően a MABISZ-nak megküldi, amely azokat a kézhezvételüket követően soron kívül továbbítja a honvédelemért felelős miniszter részére. Amennyiben a kárigény kivizsgálását a MABISZ végzi el, eljárása során e bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.

(4)[28] A honvédelemért felelős miniszter a részére megküldött gépjármű-kárbejelentési adatlapot és a részletesen kitöltött kárfelvételi jegyzőkönyvet a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja az érintett külföldi fegyveres erő illetékes hatósága részére.

(5)[29] A honvédelemért felelős miniszter az érintett külföldi fegyveres erő illetékes hatóságától kapott szolgálati igazolás és a (3) bekezdésben foglalt iratok birtokában, valamint a tényállás tisztázásához szükséges egyéb adatok alapján dönt a kifizetési javaslatban foglaltak részbeni vagy teljes elfogadásáról, illetve elutasításáról, és arról tájékoztatja a károsultat.

(6) A megállapított kártérítési összeg kifizetésével kapcsolatos eljárás tekintetében a 6. § (4)-(8) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)[30] A MABISZ, illetve az általa megbízott biztosító a MABISZ útján, az eljárása során felmerült indokolt és igazolt költsége erejéig megtérítési igényt terjeszthet elő a honvédelemért felelős miniszternek, amely az igény kézhezvételét követő 30 napon belül köteles az igazolt költségek összegét a MABISZ, illetve az általa megbízott biztosító számlájára átutalni.

A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLTAL KÜLFÖLDI HARMADIK FÉLNEK KÜLFÖLDÖN OKOZOTT KÁROK

8. §

(1) Amennyiben külföldön okozott kár miatt külföldi harmadik fél kárigényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor hatályban van, az abban foglaltaknak megfelelően kell a kárigény fogadására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást lefolytatni.

(2)[31] A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Magyarországot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

9. §

(1)[32] Amennyiben külföldön okozott kár miatt külföldi harmadik fél kárigényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a honvédelemért felelős miniszter a benyújtott kárigényt az e §-ban foglaltak szerint bírálja el.

(2)[33] A kárigénnyel érintett honvédségi alakulat a hozzá benyújtott kárigényt az elbírálásához szükséges valamennyi beszerezhető irattal együtt haladéktalanul felterjeszti a honvédelemért felelős miniszter részére. E felterjesztésben az érintett alakulat nyilatkozik arról, hogy előzetes megítélése szerint történt-e tényleges károkozás, valamint arról, hogy az a Honvédségnek - az 5. § (3) bekezdésének megfelelően - betudható-e.

(3)[34] A honvédelemért felelős miniszter a felterjesztett kárigényt a kézhezvételtől számított 30 napon belül, illetve a felterjesztő alakulat indokolt kérelmére soron kívül, legfeljebb 8 napon belül bírálja el. Amennyiben a kárigény elbírálásához további iratok vagy egyéb bizonyítási eszközök bemutatása szükséges, az ezek kézhezvételéig eltelt idővel az elbírálás határideje meghosszabbodik.

(4)[35] Amennyiben a honvédelemért felelős miniszter által lefolytatott vizsgálat eredményeképp megállapítható a károkozás ténye, a kár összege, valamint a károkozás betudhatósága, a honvédelemért felelős miniszter haladéktalanul intézkedik a megítélt kártérítés kifizetése, valamint a kárigény teljes vagy részleges kielégítésének igazolása iránt.

(5)[36] Amennyiben a károkozás ténye megállapítható, azonban a betudhatóság nem áll fenn, a honvédelemért felelős miniszter Magyarország és a Honvédség nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, valamint a károkozásban érintett honvédségi állomány iránti bizalom fenntartása érdekében ajánlatot tehet a külföldi harmadik fél részére a méltányosságon alapuló (ex gratia), a felelősség elismerésével nem járó kifizetésre.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak nem érintik a külföldi harmadik fél azon jogát, hogy a Honvédségnek nem betudható károkozás tekintetében kárigényét polgári peres úton, közvetlenül is érvényesítse a kárt okozó személlyel szemben.

(7)[37] A Honvédség által külföldi harmadik félnek a Honvédségnek betudható módon okozott károk teljes megtérítése érdekében a külföldi harmadik fél ki nem elégített kárigényét peres úton az állammal szemben érvényesítheti. E perekben az államot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

KÜLFÖLDI HARMADIK FÉL ÁLTAL A MAGYAR HONVÉDSÉGNEK KÜLFÖLDÖN OKOZOTT KÁROK

10. §[38]

Külföldi harmadik fél által külföldön a Honvédségnek okozott, a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő károk miatti kárigények érvényesítését a honvédelemért felelős miniszter végzi.

A NATO SOFA VIII. CIKKÉNEK 2. BEKEZDÉSE SZERINTI KÁROK

11. §[39]

A NATO SOFA VIII. Cikkének 2. bekezdésében foglalt kárügyek érvényesítése során az államot a honvédelemért felelős miniszter képviseli.

A NEMZETKÖZI KATONAI PARANCSNOKSÁGOKKAL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK[40]

11/A. §

(1)[41] A parancsnokság és a Honvédség közötti kártérítési ügyek kivizsgálására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást a honvédelemért felelős miniszter az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően folytatja le.

(2) Ha a parancsnokság magyar harmadik félnek Magyarország területén okoz kárt, a 6. és 7. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:[42]

a) ahol a 6. és 7. § "külföldi fegyveres erőt" említ, ott a parancsnokságot kell érteni;

b)[43] ha a parancsnokság a szolgálati igazolásban a felelősségét nem ismeri el, és a vizsgálat alapján megállapításra kerül, hogy a kárt okozó állomány a kárt szolgálati kötelességteljesítésen kívül vagy szolgálati jármű nem engedélyezett használata során okozta a magyar harmadik félnek, a honvédelemért felelős miniszter a 6. § (5) és (6) bekezdése, valamint a 7. § (6) kezdése alkalmazásában a kárt okozó állomány küldő állama szerinti fegyveres erőt is megkeresi.

A NEMZETKÖZI KÁRTÉRÍTÉSEK PÉNZÜGYI FEDEZETE ÉS KIFIZETÉSE

12. §

(1)[44] E rendelet szerinti kárrendezés költségeit a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének e célra rendelt előirányzatából kell fedezni.

(2)[45] Az (1) bekezdés szerinti szabad előirányzat mértékét meghaladó kárrendezés esetén a szükséges előirányzatot a Kormány jogszabályban meghatározott rendben biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott előirányzat bevételét képezi:[46]

a) a külföldi fegyveres erők által a Honvédség részére megfizetett kártérítési összeg,

b) a külföldi fegyveres erőket nemzetközi szerződés alapján kötelező megtérítési kötelezettség teljesítése érdekében, vagy ex gratia alapon megfizetett összeg,

c) a külföldi harmadik fél által a Honvédség részére megfizetett kártérítési összeg,

d)[47] a Honvédség hivatásos, szerződéses, önkéntes védelmi tartalékos vagy önkéntes műveleti tartalékos állományú tagja, illetve más alkalmazottja által a Honvédség részére az állomány tagjának vagy az alkalmazott felróható cselekménye vagy mulasztása miatt a Honvédséget terhelő nemzetközi kártérítési kötelezettség miatt keletkezett kárnak, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, részben vagy egészben megtérített összege.

(4)[48] A (3) bekezdés szerinti bevételeket az (1) bekezdésben meghatározott előirányzaton kell elszámolni.

(5)[49] A jelen rendelet alapján a károsultnak közvetlenül, illetve jogerős bírói ítélet alapján kifizetett kártérítési összegnek a külföldi fegyveres erőt terhelő mértéke erejéig a honvédelemért felelős miniszter legalább félévenként megtérítési kérelmet terjeszt a külföldi fegyveres erő illetékes szervéhez, csatolva az egyes kárügyekben beszerzett bizonyítékokat és szakértői véleményeket.

13. §

(1)[50] A jelen rendelet alapján a Honvédséget terhelő nemzetközi kártérítések és a 7. § (7) bekezdése szerinti megtérítések kifizetését a honvédelemért felelős miniszter hajtja végre.

(2)[51] A Honvédséget külföldön terhelő nemzetközi kártérítési kötelezettség teljesítése során - a honvédelemért felelős miniszter előzetes írásbeli engedélyével - a kártérítéseket a károkozással érintett honvédségi szervezet vagy alakulat is kifizetheti azzal, hogy a kifizetés megfelelő igazolását a honvédelemért felelős miniszter részére haladéktalanul megküldi. A honvédelemért felelős miniszter a kifizetett kártérítési összegnek a kifizető szervezet vagy alakulat részére a 12. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból történő visszapótlására haladéktalanul intézkedik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)[52]

(3)[53]

(4)[54] E rendeletnek a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 64/2011. (IV. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 6. § (7)-(9) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően a honvédelemért felelős miniszternek benyújtott kárigények elbírálása tekintetében kell alkalmazni.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 276/2008. (XI. 21.) Korm. rendelethez

KÁRIGÉNY BEJELENTŐ ADATLAP