27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében, 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. § (13) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva - a 10. § tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) megítélési szint (LAM): a vizsgált zajforrás egyenértékű A-hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: dB,

b) megítélési időre vonatkozó rezgésterhelés (AM): a rezgésterhelésnek mérési irányonként számított, a teljes megítélési időre vonatkozó értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,

c) a rezgésterhelés legnagyobb értéke (Amax): a rezgésterhelésnek a három irányban kapott félperces maximumok összes sorozatából kiválasztott legnagyobb értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,

d) vizsgálati küszöbérték (A0): környezeti rezgésforrástól származó rezgésjel legnagyobb értékének e jogszabály szerint megengedett mértéke, amelynek teljesülése esetén a vizsgált rezgés megfelel az előírásoknak, túllépése esetén további vizsgálatokat kell végezni a határértékeknek való megfelelés megállapítása céljából, és mértékegysége: mm/s2,

e) ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenség: olyan, rendszeresen üzemelő rezgésforrástól származó rezgés, amely naponta legfeljebb 3 alkalommal, illetve hetente legfeljebb 15 alkalommal fordul elő, és minden alkalommal két percnél rövidebb ideig tart.

f)[1] nemzetközi verseny: olyan autós verseny, amelyet a Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l'Automobile) a nemzetközi versenynaptárba felvett vagy regisztrált és magyarországi megrendezéséhez az autósport országos szakági szövetsége is hozzájárult, vagy olyan motorverseny, amelyet a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség (Fédération Internationale de Motocyclisme) vagy annak európai tagszervezete (Fédération Internationale de Motocyclisme Europe) a versenynaptárába felvett vagy regisztrált, és amelyek magyarországi megrendezéséhez a motorsport országos sportági szakszövetsége is hozzájárult.

2. §

(1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. melléklet 1. pontjának határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő[2]

a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra.

(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület

a)[3] zajtól védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,

b)[4] zajtól nem védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában az üdülő területi besorolásnak megfelelő

zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.

(4)[5] A nem közterületen megtartott, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti alkalmi rendezvény esetében e rendelet alkalmazása során

a) nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni,

b) a zajtól védendő valamennyi területen a zajterhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB,

c) a b) pont szerinti határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

2/A. §[6]

(1) A környezetvédelmi hatóság a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályákon megtartott eseti rendezvény zajkibocsátási határértékét az üzemeltető kérelmének megfelelően

a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti vagy

b) az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti

zajterhelési határértékből kiindulva állapítja meg.

(2) Az 1. melléklet 2.1. pontjának alkalmazása esetén:

a) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán - a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül - tilos környezeti zajforrást üzemeltetni:

ba) nappali időszakon kívül,

bb) az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat B) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határérték alkalmazása esetén 9:00 óra előtt és 18:00 óra után, és

bc) az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat C) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határérték alkalmazása esetén napi tíz óránál hosszabb időtartamban.

(3) Az 1. melléklet 2.1.1. pontjának töredékévekre való alkalmazása esetén az 1. melléklet 2.1.1. pontjában szereplő táblázat B) és C) oszlopa szerinti határértékkel érintett napokat az év fennmaradó napjaira egyenlő arányban kell megosztani. Páratlan számú nap esetén a B) oszlop szerinti határértékkel érintett napok számát kell eggyel növelni.

(4) A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályára az 1. melléklet 1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság akkor is alkalmazza, ha:

a) a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontjának megfelelő bejelentést határidőn túl nyújtja be,

b) a környezetvédelmi hatóság a felmentéssel érintett eseti rendezvényt nem tiltotta meg, de az eseti rendezvény olyan mértékű zajkibocsátást okozott, amely az adott évben megtartott korábbi eseti rendezvények zajkibocsátása miatt már nem volt jogszerű,

c) a versenypályán megtartott felmentéssel érintett eseti rendezvény nem minősült nemzetközi versenynek és a megítélési szintben kifejezett zajkibocsátása a kritikus ponton meghaladta a 65 dB értéket, vagy

d) a versenypályán megtartott eseti rendezvény megítélési szintben kifejezett zajkibocsátása a kritikus ponton meghaladta a 70 dB értéket.

(5) Ha a környezetvédelmi hatóság az 1. melléklet 2.1. pontja alapján állapít meg zajkibocsátási határértéket, a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya adott napra vonatkozó zajkibocsátását - a (6)-(8) bekezdésben és a 2/B. § (6) bekezdésében foglalt kivételekkel - az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat C) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határérték alkalmazásával ítéli meg.

(6) Ha a környezetvédelmi hatóság az 1. melléklet 2.1. pontja alapján állapít meg zajkibocsátási határértéket, a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya zajkibocsátását az adott nap vonatkozásában az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat B) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határérték alkalmazásával ítéli meg, ha

a) a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést elmulasztja, vagy határidőn túl teljesíti, és a versenypálya megítélési szintben kifejezett zajkibocsátása a kritikus ponton meghaladja az 1. melléklet 2.1.1. pontjába foglalt táblázat C) oszlopa alapján megállapítható zajkibocsátási határértéket,

b) a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője az éves adatszolgáltatásában az adott nap vonatkozásában ezt kéri,

c) a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetőjének éves adatszolgáltatása alapján a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat C) oszlopa alapján megállapítható zajkibocsátási határértéket az üzemeltető az adott évben már 185 alkalommal - töredékévre vonatkozó zajkibocsátási határérték esetén a (3) bekezdés szerint megállapított alkalommal - igénybe vette,

d) a tervezett rendezvényt a környezetvédelmi hatóság tiltó határozata ellenére megtartja, vagy

e) a (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti jogsértés valósul meg.

(7) Ha a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője az éves adatszolgáltatásában nem kéri az 1. melléklet 2.1.3. pontja szerinti követelmény teljesítéséhez elegendő számú napra az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat B) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határérték alkalmazását, a követelmény teljesítéséhez hiányzó napok dátumáról a környezetvédelmi hatóság dönt.

(8) A (7) bekezdés szerinti döntése során a környezetvédelmi hatóság azokra a napokra alkalmazza az 1. melléklet 2.1.1. pontjában foglalt táblázat B) oszlopa alapján megállapított zajkibocsátási határértéket, amelyeken a határérték teljesült, vagy ennek hiányában a túllépés a legkisebb mértékű volt.

2/B. §[7]

(1) A nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője a versenypályán megtartott eseti rendezvények kapcsán egy naptári évben legfeljebb az 1. melléklet 2.2. pontjában megjelölt időtartamra felmentést kap:

a) az 1. melléklet 1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határérték betartása, vagy

b) az 1. melléklet 2.1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határértékek betartása és a 2/A. § (2) bekezdés bb) és bc) alpontja szerinti időbeli korlátozás

alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést az üzemeltető nem veheti igénybe, ha a zajtól védendő területek között a különleges területek közül egészségügyi terület is van.

(3) A 65 dB-nél magasabb zajkibocsátású eseti rendezvényekre csak abban az esetben vehető igénybe zajkibocsátási határérték alóli felmentés, ha az nemzetközi verseny megtartására irányul.

(4) A felmentés céljából igénybe vehető napok összes számán belül a felmentés időtartama évente egy alkalommal egybefüggően legfeljebb 5 nap, a további felmentések esetében alkalmanként egybefüggően legfeljebb 4 nap lehet.

(5) A versenypálya üzemeltetőjének választása szerint az (1) bekezdés szerinti felmentéssel érintett eseti rendezvény kezdőnapja előtt vagy a felmentéssel érintett eseti rendezvény előtt és után megosztva:

a) az egybefüggően ötnapos felmentés esetében tíz napon,

b) az a) ponttól eltérő esetben a felmentéssel érintett napok számával egyenlő számú napon

a versenypálya zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezetvédelmi hatóság által a 2/A. § alapján megállapított zajkibocsátási határértéket.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felmentés ideje alatt a versenypályán jogszerűen megtartott eseti rendezvényre az 1. melléklet 2.2. pontja szerinti zajterhelési határértéket kell alkalmazni.

(7) Az 1. melléklet 2.2. pontjának alkalmazása esetén:

a) nappali időszakon a 8:00 és 22:00 közötti időszakot kell érteni,

b) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

c) a nappali időszakon kívül - a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül - tilos a versenypályán környezeti zajforrást üzemeltetni.

(8) Az adott naptári évben az (1) bekezdés szerinti felmentéssel érintett napok számával egyenlő számú napon a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán - a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül - nem üzemeltethető környezeti zajforrás.

3. §

(1) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni.

(3) A 2. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő

a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

4. §

(1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket.

(2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő

a) nappal (6:00-22:00): 16 óra,

b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra.

(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület

a) zajtól védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,

b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben az üdülő területi besorolásnak megfelelő

zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.

(4) A 3. melléklet határértékeinek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük.

(5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra

a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják;

b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.

5. §

(1) A 2. § (3)-(4) bekezdésben, valamint az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek[8]

a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re,

aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re,

ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re,

ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén,

b) az üdülőterületeken, az egészségügyi területen a zajtól védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán,

c) a temetők teljes területén

kell teljesülniük.

(2)[9] Az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, amelyen 45 dB-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), orvosi rendelő, hivatali épület irodahelyiség nyílászárója van, az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyeken a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben a 2. § (3)-(4) bekezdés, valamint az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti határértéket.

(3)[10] Azokra a zajtól védendő területekre, épületekre, helyiségekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, a 2. § (3)-(4) bekezdés, valamint az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti zajterhelési határértékek csak a használat időtartamára vonatkoznak.

6. §

(1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában - zárt állapotú nyílászárók mellett - ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket.

(2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani.

(4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében

a) az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és

b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól

származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 dB-lel kisebb értékeket kell teljesíteni.

(6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő

a) közlekedési zajforrásra:

aa) nappal (6:00-22:00): 16 óra,

ab) éjjel (22:00-6:00): 8 óra;

b) üzemi és szabadidős zajforrásra:

ba) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,

bb) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

7. §

(1) Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, a vizsgálati küszöbértéket, valamint a helyiségekben megengedhető terhelési határértékeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a rezgésforrás ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenséget idéz elő, a rezgésterhelés legnagyobb értékére az 5. mellékletben az Amax-ra meghatározott határérték helyett a nappali időszakra - a rezgésre különösen érzékeny helyiségek kivételével - az Amax másfélszerese a vonatkozó határérték.

(3) A rendszeresen működő üzemi vagy szabadidős rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb értéke éjszaka az 5. melléklet 2. sorszámú helyiségeiben nem haladhatja meg a 30 mm/s2 értéket.

(4) Az 5. mellékletben meghatározott, megítélési időre vonatkozó rezgésterhelésben kifejezett határértékeknél a megítélési idő

a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos 8 óra,

b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos fél óra.

(5) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján meghatározott határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre.

(6) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak abban az esetben vonatkoznak az éjszakai időszakra, ha a helyiséget rendeltetésének megfelelően éjszaka is használják.

8. §

A terhelési határérték túllépése jelentős, ha

a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű,

b) rezgés esetén az AM túllépése legalább négyszeres vagy az Amax túllépése legalább kétszeres mértékű.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

(3) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

10. §[11]

Arra a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályára, amelyre a környezetvédelmi hatóság a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet módosításáról szóló 8/2019. (III. 26.) AM rendelet hatálybalépését megelőzően állapított meg zajkibocsátási határértéket, a 2/A. § (4) bekezdés alkalmazása esetén a zajkibocsátási határértéket megállapító határozatban szereplő zajkibocsátási határértéket kell figyelembe venni.

Szabó Imre s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez[12]

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

1. Az üzemi és szabadidős zajforrások zajterhelési határértékei a 2. § (3)-(4) bekezdésében és a 2. pontban foglalt kivételekkel[13]

1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.

2. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán megtartott eseti rendezvényektől származó zaj terhelési határértékei[14]

2.1. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel nem érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték

2.1.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályákon megtartott eseti rendezvényektől származó zaj terhelési határértékei a 2/B. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel nem érintett napokon

2.1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.

2.1.3. A 2.1.1. pontban foglalt táblázat B) oszlopa szerinti határértéket - a zajkibocsátási határértéket előíró határozat véglegessé válásának időpontját követő első naptári negyedévtől - minden naptári negyedévben összesen legalább 15 napon alkalmazni kell.

2.2. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték

2.2.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályákon megtartott eseti rendezvényektől származó zaj terhelési határértékei a 2/B. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel érintett napokon, a felmentéssel érintett napok maximális száma és a határérték mellett betartandó korlátozások

2.2.2. A 2.2.1. pont szerinti LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.

2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez[15]

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

1. Építési kivitelezési tevékenység zajterhelés határértékei

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:1-G:1 mezőjében foglaltak értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez[16]

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

1. A közlekedési zajterhelés határértékei

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:1-G:1 mezőjében foglaltak értelmezése: a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 6. számú melléklet 1.1 pontja és 9. számú melléklet 1.1 pontja szerint.

1.2. Az 1. pontban foglalt táblázat D:2-E:2 mezőjében foglaltak értelmezése: olyan repülőterek vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.

1.3. Az 1. pontban foglalt táblázat F:2-G:2 mezőjében foglaltak értelmezése: olyan repülőterek vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek.

4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez[17]

A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben

1. A zajtól védendő helyiségek zajterhelési határértékei

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:1-C:1 mezőjének értelmezése:

1.1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:1-C:1 mezőjében foglaltak értelmezése a 6. § (1) bekezdésével kapcsolatos ügyekben az MSZ 15601-2:2007 és az MSZ 18150-1 szabvány szerint, de nem a legnagyobb értéket adó mérési pontban, hanem térbeli átlagos hangnyomásszintként; mérése az MSZ EN ISO 140-5 szabvány szerint.

1.1.2. Az 1. pontban foglalt táblázat B:1-C:1 mezőjében foglaltak értelmezése és mérése a 6. § (4) bekezdés b) pontjával kapcsolatos ügyekben az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

5. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez[18]

Az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékei és terhelési határértékei az épületekben

1. Az emberre ható rezgések vizsgálati küszöbértékei és terhelési határértékei

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat C:1 és D:1-E:1 mezőjében foglaltak értelmezése az MSZ 18163-2 szerint.