40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet

a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdésének p) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások."

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is."

3. §

(1) Az R. 3. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában)

"a) iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék;

b) kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fe-kál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken;"

(2) Az R. 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában)

"e) mezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván;"

(3) Az R. 3. § g), h), i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő j) ponttal:

(A rendelet alkalmazásában)

"g) ökológiai gazdálkodás: a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelet alapján történő gazdálkodás;

h) mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak, valamint szennyvíziszap komposztnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza;

i) engedélyes: a 4. § szerinti hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztáló telep üzemeltetője;

j) szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra."

4. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A mezőgazdasági területen csak az e rendeletnek megfelelő szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt használható fel.

(2) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve talajvédelmi hatósági jogkörben (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez.

(3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a talajvédelmi hatóság a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv megküldésével kikéri az illetékes közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. Az érintett szakhatóságok állásfoglalásukat a talajvédelmi terv ismeretében adják.

(4) A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is.

(5) A talajvédelmi hatóság (5) bekezdés szerinti engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg.

(6) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

(7) A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

(8) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyt a földhasználónak, valamint a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztáló telep üzemeltetőjének megküldi.

(9) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyt az eljárásban érintettekkel egy időben a jegyzőnek tájékoztatásul megküldi."

5. §

Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A földhasználónak vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell - öt példányban - benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 4. § (3) bekezdése szerinti talajvédelmi tervet.

(3) A földhasználónak vagy a komposztáló telep üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell - egy példányban - benyújtani. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a 4. § (6) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervet, továbbá a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti engedélykérelem tartalmi követelményei:

a) a kérelmező neve, címe, a felhasználásra tervezett mezőgazdasági terület helyrajzi száma és ingatlan-nyilvántartás szerinti területe hektárban,

b) a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, a komposztálótelep üzemeltetője vagy megbízottja neve (címe, székhelye, telephelye) .

(5) Amennyiben a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági területen a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője, illetve megbízottja a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt tervezett kijuttatását végezze."

6. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv elkészítéséhez

a) a tervezett mezőgazdasági terület talajának és talajvizének az 1. számú mellékletben feltüntetett tulajdonságait,

b) a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek, szennyvíziszapnak, szennyvíziszap komposztnak a 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit

kell meghatározni.

(2) A talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt vizsgálatát- a 10. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével - a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott jellemzőkre is kiterjesztheti az abban foglalt (B) szennyezettségi határértéknek megfelelő egyedi határérték megállapításával.

(3) Egyes mutatók (állati-növényi zsiradék, összes alifás szénhidrogén, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek) 2. számú melléklet szerinti vizsgálatától a talajvédelmi hatóság eltekinthet, ha külön vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a felhasználandó szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt ezeket az anyagokat nem tartalmazhatja."

7. §

Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mintavételét, valamint a 6. §-ban előírt vizsgálatokat csak a mintavételre, illetve a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik el."

8. §

Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felhasználandó szennyvíziszap komposzt a felhasználásra engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható. A tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni.

(4) A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. A szennyvíziszap komposztot felszínre történő kijuttatás után azonnal be kell dolgozni."

9. §

Az R. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a § (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésében foglaltakat."

10. §

(1) Az R. 10. § (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely)

"a) a 3. számú mellékletben közölt értékeket meghaladó koncentrációban tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,"

(2) Az R. 10. § (1) bekezdés f) és g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely)

"f) talajvizének nitrát koncentrációja az 1. melléklet szerinti mintavétellel vett minta vizsgálata alapján meghaladja az 50 mg/l értéket,

g) fagyott, hóval borított, vízzel telített."

(3) Az R. 10. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § jelenlegi (3) bekezdése számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) A szennyvíziszap komposzt az (1) bekezdés a), e) és g) pontjaiban meghatározott talajon nem használható fel.

(3) Ha a talaj pH-értéke 5,5-6,2 közötti, a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása csak mésztrágya egyidejű kijuttatásával lehetséges."

(4) Az R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásában a felszíntől számított 5 méteren belüli talajvízszint esetén előírhatja talajvíz észlelő kút létesítését a talajvíz állapotának figyelemmel kísérése érdekében. Az észlelő kút a mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja."

11. §

Az R. 11. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező (toxikus) elem, káros anyag határértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a mérgező (toxikus) elem, valamint káros anyag koncentrációja meghaladja az 5. számú melléklet határértékeit, úgy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására a szennyvíziszap felhasználására meghatározott előírások vonatkoznak.

(3) Tilos a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg az 5. számú melléklet szerinti talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak."

12. §

Az R. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználása esetén 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a közegészségügyi hatóság a 4. § (3) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalásában ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol a 9. §, valamint a 12. § (1), illetve (3)-(5) bekezdése szerint tilos szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, szintén 300 méter védőtávolságot kell betartani, amelyet az engedélyező hatóság legfeljebb 100 méterre csökkenthet, ha a talajvédelmi terv, illetve az egyszerűsített talajvédelmi terv igazolja, hogy a kijuttatás nem jár egészségügyi, valamint környezeti kockázattal.

(7) A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(5) bekezdésében foglaltakat."

13. §

Az R. 13. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felhasználható szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mennyiségét az abban levő nitrogén, mérgező (toxikus) elem és károsanyag-tartalom alapján kell meghatározni a talaj tápelem-ellátottsága, valamint a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembevételével.

(4) A felhasználás módját, a területegységre kiadható mennyiséget, az azzal kijutó tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyiségét

a) szennyvíziszap esetében a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a talajvédelmi tervben,

b) szennyvíziszap komposzt esetében a 4. § (6) bekezdés szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervben

kell meghatározni.

(5) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne eredményezze a talajban a 3. számú mellékletben meghatározott határértéknél, felszín alatti vízben - a 10. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott eltérés figyelembevételével - a 6. § (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot."

14. §

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben meghatározott értékeket, illetve szennyvíziszap komposzt esetében a mellékletben foglalt értékek betartása mellett a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot.

(2) A külön jogszabály alapján nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, szennyvíziszappal, illetve szennyvíziszap komposzttal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal vagy szennyvíziszap komposzttal és a szerves trágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több, mint 170 kg/ha."

15. §

Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A talajvédelmi hatósági engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője köteles a szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani. Szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonylatok mintáit a 7-8. számú mellékletek tartalmazzák.

(3) A bizonylathoz csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti, a 18. § (3) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A 8. számú mellékletben meghatározott bizonylathoz csatolni kell a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap - 2. számú melléklet szerinti - laboratóriumi vizsgálat eredményeit."

16. §

Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, valamint a komposztálótelep üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

(2) Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével."

17. §

Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője minden év március 31-éig köteles naprakész nyilvántartása alapján a talajvédelmi hatóságnak - az engedélyben foglaltakra hivatkozással - megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a következők szerint:

a) a keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mennyiségét (köbméterben, illetve szárazanyag tonnában kifejezve),

b) a szennyvíz, szennyvíziszap kezelésének módját,

c) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt összetételét és minőségi jellemzőit a 2. számú mellékletben meghatározott paraméterek szerint,

d) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt kijuttatásának helyét (a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezésével) .

(2) Az engedélyező talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatokról összesítést készít, amelyet minden év május 31-ig továbbít a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságnak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságnak."

18. §

Az R. 18. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására kiadott engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásához beszerzi a 4. § (3) bekezdésben felsorolt szakhatóságok állásfoglalását. A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra kiadott engedély meghosszabbítását az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélyezi. A jegyző tekintetében a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője a mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból, szennyvíziszap komposztból legalább hathavonta, de minden kijuttatási időszak előtt köteles megvizsgáltatni a 2. számú mellékletben meghatározott jellemzőket.

(4) A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt minőségének kedvezőtlen változása esetén a talajvédelmi hatóság elrendelheti hat hónapnál rövidebb időtartamon belül is vizsgálatok elvégzését."

19. §

Az R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A talajvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység folytatását és elrendeli a szennyező források felszámolását a szennyvíz esetében a 4. számú mellékletben, a szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt esetében pedig az 5. számú mellékletben előírt határértékeik túllépése, továbbá az engedély nélküli felhasználás esetén."

20. §

Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tájékoztatja a Bizottságot - a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 12. cikkében foglaltaknak megfelelően - az irányelvben megadottaknál szigorúbb szabályozásokról.

(2) A minisztérium - a 17. § (2) bekezdés szerint összesített nyilvántartások alapján - három évenként az iszap mezőgazdasági felhasználásáról a felhasznált mennyiségek, az alkalmazott kritériumok és a felmerült nehézségek feltüntetésével az irányelv 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak összefoglaló jelentést készít."

21. §

Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

22. §

(1) Az R. 1-2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-2. számú melléklete lép.

(2) Az R. 4-7. számú mellékletének helyébe e rendelet 3-6. számú melléklete lép.

(3) Az R. kiegészül e rendelet 7. számú mellékletében foglalt 8. számú melléklettel.

Záró rendelkezés

23. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti.

24. §

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. §-ának (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(10) Az MgSzH területi szervének talajvédelmi hatósága a szennyvíz, szennyvíziszap, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezéséhez megkéri a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi szakhatóság hozzájárulását."

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

" 1. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és vízvizsgálatok

+ Legfeljebb 10 hektáronkénti gyakorisággal 150 cm mélységig feltárt talajszelvény genetikai szintjeiből vett mintákból kell meghatározni.

0 Legfeljebb 50 hektáronkénti gyakorisággal, jellemző fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságú talajfoltokban feltárt talaj szelvények genetikai szintjeiből vett talajmintákból kell meghatározni.

X Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken 25 leszúrásból átlagmintát kell képezni 0-25 cm-es talajrétegből, melyekből a jelzett paraméterek vizsgálandók. Injektálás esetén 5 ha-ként 25-60 cm-es talajrétegből is átlagmintát kell venni.

XI Az "X" szerint képzett átlagminták 0-25 cm-es szintjéből vett talajmintákból kell meghatározni.

XII Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként egy vízmintát, ha a talajvíz 3-1,5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként két vízmintát kell venni.

* A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző méréssorozat.

** Meghatározásuk előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető."

2. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vizsgálandó komponensei és egyéb jellemzői mezőgazdasági felhasználás előtt

* Meghatározásuk az engedélyező hatósággal történő előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

Kiegészítő szabványlista:

Átlagmintavétel:

1. A 4. § (2) bekezdése szerinti engedély beszerzéséhez a reprezentatív vizsgálati eredmény érdekében szúrópróbaszerűen kiválasztott napon, a technológia ismerete alapján meghatározott különböző időpontokban egész napos mintavétel során kell 5 db részmintát venni, majd ezek homogenizálása után 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg -mintát kell a laboratóriumi vizsgálatra képezni.

2. A 18. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez a mezőgazdasági felhasználásra előkészített szennyvízből, szennyvíziszapból, illetve szennyvíziszap komposztból kell legalább 5 részmintából homogenizált reprezentatív átlagmintát képezni, majd ebből 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát a laboratóriumi vizsgálatra előkészíteni."

3. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

"4. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

"

4. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

"5. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíziszapban és szennyvíziszap komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

"

5. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

" 6. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Mezőgazdasági területre szennyvízzel, szennyvíziszappal és szennyvíziszap komposzttal évente kijuttatható mérgező elemek és káros anyagok mennyisége

"

6. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

" 7. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat

"

7. számú melléklet a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelethez

"8. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

"