8/2008. (III. 18.) GKM rendelet

az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról, továbbá a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól

Az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról szóló rendelkezések tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a közlekedésihálózat-fmanszíro-zási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 1. számú mellékletében szereplő fejezetrendre vonatkozóan - a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) alábbi fejezeti kezelésű előirányzataira terjed ki:

a) Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 02. jogcímcsoport, a továbbiakban: Útpénztár);

b) Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 01. jogcímcsoport, a továbbiakban: gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat);

c) Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 17. jogcímcsoport);

d) Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 16. jogcímcsoport);

e) Autópálya EIB hitelből (12. cím, 05. alcím, 39. jogcímcsoport).

Az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáról

2. §

(1) Az állami tulajdonba tartozó országos közúthálózat, valamint országos pályahálózat (a továbbiakban együtt: országos közlekedési hálózat), továbbá ezek fejlesztésének finanszírozási céljait szolgáló, e rendelet hatálya alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, működtetésével, valamint felhasználásával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kijelölése alapján a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) végzi.

(2)[2] Az országos közutak vagyonkezelőjeként a KKK működteti az országos közúthálózat - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - vagyonnyilvántartását a 3. §-ban és a 4. §-ban meghatározott gazdasági társaságok közreműködésével.

3. §

(1) Az 1. § a)-d) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a terveztetés körében a hálózatfejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészíttetésével kapcsolatos feladatokat a KKK végzi.

(2) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) feladatkörébe tartozó, az 1. § a)-c) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósítandó projektek tanulmányterveit a NIF Zrt. készítteti el, ezt követően a KKK - véleményével ellátva - benyújtja a miniszter számára jóváhagyásra.

(3)[3] A koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló beruházások kivételével, az országos közutakon az új nyomvonalon megvalósuló létesítmények beruházása, a 11,5 tonna tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítések vagy a meglévő létesítmények kapacitásbővítéssel járó fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter hagyja jóvá. Ezt követően, az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben az állami megrendelői (építtetői) feladatokat - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - a NIF Zrt. végzi, illetve végezteti.

(4)[4] A KKK-val - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. §-ának (1) bekezdés második mondata szerint - megkötött szerződés esetén az állami megrendelői (építtetői) feladatokat az (5) bekezdésben meghatározott építési munkák tekintetében - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - a közútkezelő végzi, vagy végezteti.

(5)[5] A közútkezelő a (4) bekezdés alapján megkötött szerződés szerint az alábbi feladatok ellátása során járhat el építtetőként:

a) elválasztó sáv átépítése (burkolatépítés, vasbeton terelőfal kihelyezése, csapadékvíz elvezető rendszer építése vagy átépítése),

b) közvilágítás kiépítése, meglévő közvilágítás átépítése,

c) pihenőhelyek felújítása, bővítése, tengelyterhelés mérő helyek kialakítása,

d) jelzőlámpa telepítése, ITS (Intelligent Transport System) közlekedési rendszerek kiépítése,

e) zárt és nyílt vízelvezető rendszerek építése, felújítása; áteresz és csatlakozó műtárgyak (tisztító berendezések) építése, környezetvédelmi berendezések építése (olaj- és hordalékfogó műtárgy, purátor stb.),

f) zajvédő falak építése, támfalak építése,

g) védőkerítések átépítése,

h) utólagos, a hírközléssel kapcsolatos engedélyezési ügyek (pl. elektronikai forgalomirányító központ építése),

i) magasépítési engedélyezési ügyek (meglévő mérnökségek felújítása, új építések),

j) gyalogátkelőhely kiépítése,

k) forgalomcsillapító építése sávelhúzással, középszigettel,

l) autóbusz-öböl kiépítése,

m) közúti híd műtárgyak teherbírás növekedéssel és szélesítéssel nem járó rekonstrukciója, tartószerkezetek teherbírását, kialakítását, átalakítását nem érintő felújítások,

n) megrongálódott műtárgyak helyreállítása,

o) a forgalmi terhelés miatt indokolt új sáv építése, sávszélesítés, ívkorrekció, csomóponti felállósáv és kanyarodó sáv kialakítása és a meglévő csomópontok átépítése, valamint

p) a gyorsforgalmi utak tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott fejlesztési munkák.

(6)[6] A (4) bekezdés szerinti esetben az építtető az egyes beruházások tanulmányterveit vagy az e rendelet alapján megkötött szerződésben meghatározott előkészítő dokumentációt a szerződésben meghatározottak szerint egyedileg vagy öt éves időszakra összesítetten készítteti el és azt elfogadás céljából benyújtja a KKK részére. Az elfogadott dokumentációt a KKK - véleményével ellátva - jóváhagyás céljából benyújtja a miniszter számára.

(7)[7]

3/A. §[8]

(1) A Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Magyar Közút Kht.) ált al végzett, az országos közutakhoz kapcsolódó, részben vagy egészben európai uniós forrásokból megvalósított beruházások esetében a Magyar Közút Kht. a Kkt. 29. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel elszámolni, és a létrehozott eszközöket, továbbá az elvégzett értéknövelő beruházásokat az MNV Zrt., illetve a vagyonkezelő részére átadni.

(2) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához kapcsolódóan az országos közutak fejlesztése körében a befejezett beruházásokhoz felhasznált ingatlanok jogi helyzetének rendezését (területrendezést) és az ahhoz kapcsolódó feladatokat, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzést a KKK végzi el, vagy azt megbízás alapján mással elvégeztetheti.

4. §[9]

(1) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatait, valamint az egyes fejlesztési munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján a Magyar Közút Kht. végzi. A Magyar Közút Kht. által végzett munkák műszaki ellenőrzését a KKK látja el.

(2) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutakat - üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatait, valamint az egyes fejlesztési munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) végzi. Az ÁAK Zrt. által végzett munkák műszaki ellenőrzését a KKK látja el.

(3) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása során az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet a KKK vagy a KKK döntésének megfelelően a NIF Zrt. és a Magyar Közút Kht. a 10. § (4) bekezdésében meghatározott feladatmegosztásban végzi, illetve végezteti.

A KKK-nak az előirányzatok felhasználásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési jogkörével kapcsolatos egyéb feladatok

5. §[10]

(1) A KKK helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából a 3-4. §-ban meghatározott gazdasági társaságok külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett, továbbá az e rendeletben szabályozott - fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos - nyilvántartásaiba, szerződéseibe, továbbá a hivatkozott előirányzatok tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratába betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelésébe kerülő országos közutak építése során szakfelügyeleti ellenőrzést végezhet.

(2) A minisztérium a KKK közreműködésével ellenőrzi a külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatához kapcsolódó ellenőrzési feladatok végrehajtását.

(3) A koncessziós szerződés keretében megvalósult és megvalósuló országos közutakkal összefüggésben a KKK:

a) a koncessziós szerződésben, valamint a miniszter által kiállított megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési feladatoknak és a koncesszor jelentéseinek ellenőrzését,

b) az ellenőrzések alapján a koncessziós szerződések megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít,

c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a koncesszor éves felújítási programjának véleményezését.

(4) A KKK a kivitelezés minőségének ellenőrzésére a miniszter által kijelölt, a megrendelői és a kivitelezői minőségvizsgálati laboratóriumoktól független, akkreditált útépítési laboratóriumot vonhat be.

(5) Az (1) bekezdésétől eltérően, amennyiben az állam a gazdasági társaságként működő, gyorsforgalmi utak közútkezelőjében fennálló tulajdoni részesedését részben vagy egészben magántulajdonosok részére értékesíti, úgy a közútkezelő által a Kkt. 29. § (1) bekezdése alapján kötött szerződés hatálya alá tartozó országos közutakkal összefüggésben a KKK:

a) a közútkezelő általa Kkt. 29. § (1) bekezdése alapján kötött szerződésben, valamint a miniszter által kiállított megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a szerződés alapján üzemeltetett hálózati elemeken a közútkezelő által végzett üzemeltetési feladatoknak és a közútkezelő jelentéseinek ellenőrzését,

b) az ellenőrzések alapján a Kkt. 29. § (1) bekezdése alapján kötött szerződés megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít,

c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a közútkezelő éves felújítási programjának véleményezését, és

d) gyakorolja a közútkezelő által a Kkt. 29. § (1) bekezdése alapján kötött szerződésben meghatározott egyéb ellenőrzési tevékenységét.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az állam a gazdasági társaságként működő, a használati díj és pótdíj beszedésére jogosult szervezetben fennálló tulajdoni részesedését részben vagy egészben magántulajdonosok részére értékesíti, úgy a használati díj beszedésére jogosult szervezet által az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: a Díjrendelet) 1. § (2)-(3) bekezdése alapján kötött szerződés hatálya alá tartozó országos közutakkal összefüggésben a KKK:

a) a használati díj beszedésére jogosult szervezettel a Díjrendelet 1. § (2)-(3) bekezdése alapján kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja a használati díj beszedésére jogosult szervezet által végzett díjszedési, pótdíjszedési és adatgyűjtési feladatoknak és a használati díj beszedésére jogosult szervezet jelentéseinek ellenőrzését,

b) az ellenőrzések alapján használati-, út- és pótdíjszedési jelentést készít,

c) gyakorolja a használati díj beszedésére jogosult szervezet által a Díjrendelet 1. § (2) bekezdése alapján kötött szerződésben meghatározott ellenőrzési tevékenységét.

Az Útpénztár

6. §

(1) Az Útpénztár - a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közlekedési hálózat és azok tartozékai kivételével - az országos közlekedési hálózat felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az Útpénztár felhasználható a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával, valamint egyéb forrásból megvalósult és megvalósuló országos közlekedési hálózati elemek és azok tartozékai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok) finanszírozására is.

(2) Az Útpénztár felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy - egyéb, az Útpénztáron kívüli források társfinanszírozása mellett - részleges finanszírozására.

7. §

(1)[11] Az Útpénztár kiadásainak fedezetéül szolgáló, a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott jogcímen keletkező pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett "KHEM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla" megnevezésű, 10032000-00290737-51000008 számú számla javára kell befizetni.

(2) Az Útpénztár forrásai:

a) a központi költségvetésből a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás,

b) a Kkt. 33/A. §-ában megjelölt használati díjból és pótdíjból származó, valamint egyéb adminisztratív bevétel,

c) ha törvény másként nem rendelkezik, az Útpénztárt kezelő, működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek - beleértve az országos közutak végleges határain belüli területeket, az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek, az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket, valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 23-28. §-ában foglaltakra - hasznosításából származó bevétel,

d) az Útpénztár céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás,

e) az Útpénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, különösen adomány, segély, más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér,

f) az Útpénztár fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok, ezek társulásai, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által - a velük kötött szerződés alapján - átadott hozzájárulás és támogatás.

(3) A Kkt. 33/A. §-ában megjelölt használati díjból és pótdíjból származó, általános forgalmi adóval csökkentett bevételek kedvezményezettje az Útpénztár.

(4)[12] Az Útpénztár bevételeit érintő igények érvényesítése tekintetében méltányosság nem gyakorolható.

8. §

(1) Az Útpénztár felhasználható:

a) az országos közlekedési hálózat - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - műtárgyai és tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út és híd építésére, út- és hídrekonstrukciós munkára, továbbá a részben európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kedvezményezetti önrészének finanszírozására;

b) az a) pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, előkészítési, környezetikár-mentesítési, gazdaságossági és minőségvizsgálati feladatok ellátására;

c) a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezen utakhoz tartozó előkészítési és minőségvizsgálati feladatok ellátására;

d) az országos közutak - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - fenntartására, ezen belül a tervezést, az előkészítést, a környezetikár-mentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló

da) út- és hídfelújítási munkákra, valamint

db) út- és hídkarbantartásra;

e) az a)-c) pontban meghatározott munkáknál a szükséges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre;

f)[13] az országos közutak - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - üzemeltetésére, amely magában foglalja az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat (útvonal-engedélyezés, közúti járművek súly- és méretellenőrzése, ÚTINFORM, Országos Közúti Adatbank, Önkormányzati Utak Adatbankja, minőségvizsgálat, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, szakmai kiadványok, útügyi kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység, kísérleti építés, hálózati adatfelvétel készítése, úthálózatvédelmi tevékenység, műszaki szabályozási feladatok, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység és szakértői tevékenység), mint központi üzemeltetési tevékenységeket is;

g) a működtetésével összefüggő - az azt működtető költségvetési szerv működési kiadásai terhére el nem számolható - központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokra, így:

ga) azÚtpénztár tervezésével és előkészítésével, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzésével,

gb) a kötelezettség-nyilvántartással és az Útpénztár bevételeinek és kiadásainak - felügyeleti szervi engedélyhez kötött - módosításaival,

gc) a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, az utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával,

gd) a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az Útpénz-tárral összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással,

ge)[14] a kerékpáros létesítmények támogatási pályáztatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal [műszaki ellenőrzés, fenntartás ellenőrzés, Kerékpáros térinformatikai Nyilvántartás (KeNyi) adatellátása] összefüggő költségek fedezetére;

gf) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával

kapcsolatos költségek fedezetére;

h) az országos közúthálózaton érvényesítendő díjpolitika kialakítását megalapozó előkészítő munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire;

i)[15] a Kkt. 33/A. §-ában megjelölt használati díj és annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíj, valamint a túlsúlydíj beszedésével, a használati díj és túlsúlydíj megfizetésének ellenőrzésével, továbbá az ezekhez szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra, szerződéses kötelezettségek teljesítésére;

j) az országos közúthálózat - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - fejlesztési programjának végrehajtásáért felelős NIF Zrt. kiadásaira;

k) a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztése során nyújtott műszaki ellenőri, illetve tanácsadói tevékenység elvégzéséért járó díjra;

l) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közúthálózat (kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak), az utak műtárgyai és tartozékai, valamint a hozzá tartozó földterületek vagyonkezelésével, ezen belül különösen a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggő kiadásokra;

m) költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötő utak építésének és fejlesztésének - ideértve a rév- és kompközlekedést érintő fejlesztéseket is - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerinti pályázati rendszerben is végrehajtható támogatására;

n)[16] a kerékpáros létesítmények pályázati feladataira, így:

na) a kerékpáros létesítmények, kerékpárút-hálózatok nyomvonaltervezésére, építési engedély megszerzéséhez szükséges tervezési feladatok, építési engedély beszerzésére,

nb) a turisztikai és közlekedésbiztonsági kerékpáros létesítmények építésére,

nc) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak nem megfelelő szélességű, rossz állapotban lévő, engedélyköteles kerékpáros létesítmények fejlesztésére,

nd) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak megfelelő szélességű, rossz állapotban lévő kerékpáros létesítmények felújítására, abban az esetben, ha a 2005. után épült vagy felújított, jól karbantartott állapotban lévő, nagyobb kerékpáros hálózattal rendelkező jelentős önerőt, támogatót, civil hátteret felmutató önkormányzati szervezetek, társulások, egyesülések vállalják az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos feladatokat,

ne) a kerékpáros infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos egyéb tanulmányok készítésére,

nf) kerékpáros létesítmények támogatási pályáztatásához kapcsolódó informatikai fejlesztésre;

o) pontonhíd üzemeltetésének támogatására, valamint rév- és komp fejlesztéssel kapcsolatos feladatokra.

p)[17] referenciamunkákkal kapcsolatos feladatok finanszírozására;

q)[18] a szakfelügyeleti ellenőrzésekre;

(2) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott rév- és kompközlekedés fejlesztése alatt az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló rév- és komplejárók, révhez, komphoz vezető utak építését, fejlesztését, felújítását, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi járművek esetében a víziközlekedés zavartalanságát biztosító új, korszerű technológia bevezetését kell érteni.

(3)[19] Az Útpénztárt az (1) bekezdés a)-q) pontja szerinti részletezésben kell összegszerűen megtervezni és annak felhasználásáról beszámolni.

(4) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott feladat végrehajtása során külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. §

(1) Az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatokat, valamint az előirányzatnak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti számviteli feladatait a KKK látja el.

(2) A KKK az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatait a Magyar Közút Kht., a NIF Zrt. és az ÁAK Zrt. közreműködésével látja el.

(3) Az elszámolás tekintetében

a) az üzemeltetés, a karbantartás, valamint a működési támogatás működési kiadásnak,

b) a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minősül.

10. §[20]

(1) A NIF Zrt. a 3. § (3) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott tevékenységével kapcsolatos ráfordításai ellentételezésére - a KKK-val kötött szerződés alapján - az Útpénztárból biztosított támogatásban részesülhet.

(2) A 4. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott üzemeltetési és fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében

a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási feladatainak megvalósítására a kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket a Magyar Közút Kht. köti meg a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján, vagy a felújítási feladatokat saját kapacitása felhasználásával a Magyar Közút Kht. végzi a KKK-val kötött vállalkozási szerződés keretében,

b) a gyorsforgalmi utak - kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak - felújítási munkái megvalósítására a kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket az ÁAK Zrt. köti meg a KKK-val kötött szerződés alapján.

(3) A 4. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott üzemeltetési és fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében

a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása az Útpénztárból biztosított működési keretből valósul meg a KKK és a Magyar Közút Kht. között létrejött vállalkozási szerződésben meghatározottak szerint,

b) a koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a KKK köt szerződést az ÁAK Zrt.-vel.

(4) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok közül

a) a szakmai kiadványokkal, a műszaki szabályozási feladatok megvalósításával, az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységet, valamint az egyéb szakértői tevékenységet a KKK látja el,

b) a műszaki szabályozási feladatokat a KKK a miniszter által kijelölt szakmai szervezet bevonásával látja el, amely feladat végrehajtása során a kiadásra kerülő útügyi műszaki előírásokat a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni,

c) az útvonal-engedélyezésre, valamint a közúti járművek súly- és méretellenőrzésével, az ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal kapcsolatos feladatokra, a környezetvédelmi tevékenységre, az Önkormányzati Utak Adatbankja, a minőségvizsgálat és az útügyi szakgyűjtemény működtetésére, valamint a szakmai oktatási feladatok igénybevételére a KKK és a Magyar Közút Kht. között az ezen feladatokra kötött közhasznú vállalkozási szerződésben meghatározottak szerint kerül sor,

d) a Magyar Közút Kht. a hálózati adatfelvételi feladatainak és az úthálózatvédelmi tevékenységnek a megvalósítására a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket köti meg,

e) a kísérleti építési feladatok megvalósítására a KKK és a NIF Zrt. között kötött szerződésben meghatározottak szerint kerül sor.

(5) A referenciamunkák megvalósítására a vállalkozási szerződéseket a KKK köti meg a külső kivitelezőkkel.

11. §[21]

(1)[22] A KKK mint az Útpénztár kezelője, működtetője a 7. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében a Kkt. 33/B. § (7) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott használati díj és pótdíj beszedésére külön jogszabályban kijelölt gazdálkodó szervezettel szerződést köt.

(2)[23] A használati díj és pótdíj beszedésére külön jogszabályban kijelölt gazdálkodó szervezet a használati díjból és pótdíjból származó tényleges bevételeket a tárgyhónap utolsó napját követő 5. napon a KKK mint az Útpénztár kezelője, működtetője 10032000-01465488-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlája javára köteles befizetni. A KKK az így befolyt összeget haladéktalanul megfizeti a 7. § (1) bekezdésében megjelölt számla javára.

(3)[24] A használati díj és pótdíj beszedésére külön jogszabályban kijelölt gazdálkodó szervezetet megillető jutalékokról, költségekről és költségátalányról, valamint a megbízott viszonteladók jutalékairól a használati díj és pótdíj beszedésére külön jogszabályban kijelölt gazdálkodó szervezet számlát bocsát ki.

(4) A KKK a külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére - az ellenőrzés kapcsán felmerülő költségek biztosítása érdekében - szerződést köt a Nemzeti Közlekedési Hatósággal. Az ellenőrzés szakmai tartalmát a miniszter felügyeli.

12. §

Az Útpénztár terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel.

A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat

13. §

(1) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési feladatainak finanszírozására szolgál.

(2) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el.

(3) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból támogatott előkészítési és beruházási feladatok finanszírozásának alapját képező, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 5. melléklete szerinti Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) elkészítéséről a NIF Zrt. gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át. Az Alapokmány alapján a feladatok megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket a külső kivitelezőkkel a NIF Zrt. köti meg.

(4) Az előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a NIF Zrt. látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését.

(5) Az előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el, valamint a NIF Zrt. által biztosított adatok és számviteli bizonylatok alapján teljesíti az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségeit.

(6) A NIF Zrt. és a KKK a felhasználási terv projektenkénti esetleges módosításait, a kötelezettségvállalás és az előirányzat-felhasználás adatait - a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számlakivonata másolatának figyelembevételével - havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig köteles egyeztetni.

(7) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból származó támogatás felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló gyorsforgalmi beruházások előkészítésének finanszírozására is a felhasználási terv szerint.

(8) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel.

Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat

14. §

(1) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat Szolnok új városi híd építésével kapcsolatos fejlesztési feladat előkészítésének támogatására szolgál.

(2) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el.

(3) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatból támogatott előkészítési feladatok finanszírozásának alapját képező Alapokmány elkészítéséről a KKK gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át.

(4) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a KKK látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését.

(5) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el.

(6) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel.

Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat

15. §

(1) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat a mohácsi, a drávaszabolcsi határkikötők és a szegedi medencés kikötő mint egyéb vízi létesítmény - a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltaknak megfelelő - működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására szolgál. A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználható a kivitelezői garancia által nem érintett karbantartási, felújítási és hatósági feladatok ellátásának biztosítására is.

(2)[25] A feladatok ellátására irányuló üzemeltetési szerződéseket - értékhatár függvényében a közbeszerzési eljárást követően - a KKK, mint a határkikötők vagyonkezelője köti meg az üzemeltetővel.

(3) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait, valamint az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el.

(4) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel.

15/A. §[26]

(1) Az Autópálya EIB hitelből előirányzat az M10 Budapest-Kesztölc gyorsforgalmi út projekt feladatainak finanszírozására szolgál.

(2) Az Autópálya EIB hitelből előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el.

(3) Az Autópálya EIB hitelből előirányzat terhére támogatott előkészítési és beruházási feladatok finanszírozásának alapját képező Alapokmány elkészítéséről a NIF Zrt. gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át. Az Alapokmány alapján a feladatok megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket a külső kivitelezőkkel a NIF Zrt. köti meg.

(4) Az előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a NIF Zrt. látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését.

(5) Az előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el, valamint a NIF Zrt. által biztosított adatok és számviteli bizonylatok alapján teljesíti az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségeit.

(6) Az előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást - az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel -a miniszter engedélyezhet.

Záró és átmeneti rendelkezések

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[27]

(3) A 2008-ban törvényi előirányzattal nem rendelkező Új kerékpárutak és létesítmények, A 44-es főút elkészült Békéscsaba elkerülő szakaszain életveszélyes csomópontokon körforgalom létesítése, valamint M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba autóút előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatok maradványainak felhasználására a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Dr. Kákosy Csaba s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter