32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet

a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, 74. § (1) bekezdés l) pontjában, (2) bekezdés e) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel 53. § (6) bekezdésében foglaltakra - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a hajózó személyzetre, a hajózó személyzet képzését végző szervezetre (a továbbiakban: képzési szervezet), a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezetre és a légiközlekedési hatóságra terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. a légijármű vezetése (pilot to): valamely légijármű kormányszerveinek működtetése a repülési idő alatt,

2. alapszintű műszerrepülés gyakorló berendezés (a basic instrument flight training device [BITD]): amelyet felszereltek a megfelelő műszerekkel, és amely megjeleníti valamely légijármű pilótafülke környezetét műszerek szerinti repülési körülményekre,

3. autogiro (gyroplane): a levegőnél nehezebb légijármű, amelyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, amely rotorok szabadon forognak egy lényegében függőleges tengely körül,

4. ballon (free balloon): olyan a levegőnél könnyebb, erőgép meghajtással nem rendelkező légijármű, amely meleg levegővel vagy gázzal töltött,

5. egyedülrepülési idő (soloflight time): olyan repülési idő, amely alatt a növendék-pilóta a légijárművön egyedül tartózkodik,

6. egypilótás üzemelésre hitelesített légijármű (aircraft certificated for single-pilot operation): a légijárművek azon típusa, amelynek a típusalkalmassági bizonyítványa alapján minimum egy pilótával biztonságosan üzemeltethető,

7. egypilótás repülőgépek (single pilot aeroplanes [SPA]): egypilótás üzemelésre engedélyezett repülőgépek,

8. éjszakai VFR (night visualflight rules [NVFR]): lát-varepülési szabályok [VFR] szerinti éjszaka történő repülés,

9. emberi teljesítmény (human performance): az emberi képességnek és korlátainak összessége, amely hatással van a légiközlekedési tevékenységek biztonságára és hatékonyságára,

10. FAI vizsgák: Fédération Aéronautique Internationale nemzetközi szervezet Sporting Code dokumentumban meghatározott vizsga,

11. felügyelet alatt álló parancsnokpilóta (pilot-in-command under supervision [PICUS]): az a másodpilóta, aki parancsnokpilóta felügyelete alatt parancsnokpilótai beosztást és feladatot lát el. A beosztás akkor látható el, ha a felügyelet ellátására vonatkozó módszert, eljárást a légiközlekedési hatóság jóváhagyta,

12. földi repülés-gyakorló berendezések (synthetic traning device [STD]): repülési szimulátor, repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés vagy alapszintű műszerrepülés gyakorló berendezés valamelyike, amellyel a repülési körülmények a földön mesterségesen előállíthatók.

13. hajózó mérnök (flight engineer [F/E]): a légijármű hajózó személyzeti tagja, aki közvetlenül nem vesz részt a légijármű kormányzásában, és mérnöki feladatot lát el,

14. hajózó navigátor (flight navigator [F/N]): alégijár-mű hajózó személyzeti tagja, aki közvetlenül nem vesz részt a légijármű kormányzásában, és navigátori feladatot lát el,

15. hajózó személyzeti tag (flight crew member): a légijármű személyzet szakszolgálati engedéllyel rendelkező azon tagja, aki a repülés időtartama alatt a légijármű fedélzetén annak vezetéséhez nélkülözhetetlen feladatokat lát el,

16. helikopter (helicopter): olyan a levegőnél nehezebb légijármű, amelynek levegőben maradását egy általában függőeleges tengelyre szerelt egy, vagy több erőgép meghajtású rotorlapáton képződő felhajtóerő biztosítja,

17. helyből felszálló repülőgép (powered lift): a levegőnél nehezebb olyan légijármű, amely képes a függőleges felszállásra, a függőleges leszállásra és a kissebességgel történő repülésre, és amely elsődlegesen a motormeghajtású emelőszerkezettől, vagy az emeléshez alkalmazott motor tolóerőtől függ ezen repülési tartományokban, valamint az emelésben szerepet nem játszó nem- forgó légijármű-felület(ek)től a vízszintes repülés alatt,

18. hiba (error): a hajózó személyzet részéről végrehajtott tevékenység vagy annak hiánya, amelynek következménye eltér a szervezet, vagy a hajózó személyzet szándékaitól vagy elvárásaitól,

19. hiba kezelése (error management): az a folyamat, amelynek során a hibák felderítése és az ellenintézkedések segítségével rájuk adott válasz olyan, hogy csökkenti, vagy kiküszöböli a hibák következményeit, és csökkenti a további hibák, vagy a nemkívánatos légijármű helyzetek valószínűségét,

20. hivatásos pilóta (professional pilot): pilóta, aki olyan kereskedelmi pilóta vagy légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely feljogosít gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére,

21. JAA tagállam (JAA Member State): a Joint Aviation Authorities teljes jogú tagja,

22. jártassági vizsga (skill test): olyan vizsga, amely szakszolgálati engedélyek, jogosítások első megadása előtt a jártasság bizonyítására szolgál, és amely magában foglalhat a vizsgáztató által lefolytatott szóbeli vizsgáztatást is,

23. jogosítás (rating): szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat,

24. jóváírás (credit): korábban megszerzett képesítés, képzettség vagy más, az adott személy által elért eredmény beszámítása,

25. kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzéke (associated administrative procedure files): a JAA által a légiközlekedési hatóság eljárásaihoz kiadott útmutatóban szereplő légijármű osztály- és típus jogosítások felsorolása;

26. készség ellenőrzések (proficiency checks): jogosítások meghosszabbításához vagy megújításához a készség megfelelő szintjének bizonyítása, amely magában foglalhatja a vizsgáztató által lefolytatott szóbeli vizsgáztatást is,

27. kétkormányos képzési idő (dual instruction time): az a repülési idő, vagy műszeres földi idő, amely alatt egy erre felhatalmazott oktató repülési képzésben részesít valamely személyt,

28. léghajó (airship): a levegőnél könnyebb, erőgépmeghajtású légijármű,

29. légijármű kategória (aircraft category): a légijárművek kategóriába sorolása meghatározott alapjellemzők szerint (a repülőgép, a helikopter, a ballon, a 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, helyből felszálló repülőgép, a vitorlázó-repülőgép, és az autogiro),

30. légijármű típus (type of aircraft): azonos alaptervezésű légijárművek összessége, beleértve valamennyi módosításukat, kivéve azokat, amelyek megváltoztatják annak kiszolgálását, kezelését, repülési jellemzőit vagy a hajózó személyzet létszámát,

31. légijármű-vezetői tevékenység (airmanship) : a légijármű-vezető a légijármű irányítására vonatkozó repülési feladatot a megfelelő döntéshozatali képesség és a megtanult elméleti ismeretek következetes használatával, megfelelő jártassággal és felelősségtudattal hajtja végre,

32. levegőnél könnyebb légijármű (lighter-than-air aircraft): minden olyan légijármű, amelyet a levegő felhajtóereje tart a levegőben,

33. levegőnél nehezebb légijármű (heavier-than-air aircraft): minden olyan légijármű, amely a felhajtóerőt repülés közben elsősorban aerodinamikai erőkből nyeri,

34. magáncélú repülés (private flight): nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenység,

35. magánpilóta (private pilot): az a pilóta, aki olyan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem jogosít gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére,

36. másodpilóta (co-pilot): az a pilóta, aki a típusalkalmassági bizonyítvány szerint többpilótás légijárműnek minősülő légijárművön nem parancsnokpilóta, kivéve az a képzés alatt álló pilóta, aki szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzése érdekében tartózkodik a légijármű fedélzetén,

37. meghosszabbítás (revalidation [e.g. of a rating or approval]): hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy jóváhagyás érvényességi időtartamán belül, amely felhatalmazza az engedélyest, hogy meghatározott követelmények teljesítését követően meghatározott időtartamon keresztül tovább gyakorolhassa a jogosítással vagy jóváhagyással járó jogkört,

38. megújítás (renewal [e.g. of a rating or approval]): hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy jóváhagyás érvényességének lejártát követően, amely megadja meghatározott követelmények teljesítésétől függően meghatározott időtartamra a jogosítással vagy jóváhagyással járó előjogokat,

39. minőségirányítási rendszer (quality system): a szervezet dokumentált eljárásai és irányelvei, és ezen irányelvek és eljárások belső auditjai, a minőség tökéletesítése érdekében hozott ajánlások és felülvizsgálatok kezelése,

40. motoros vitorlázó-repülőgép [TMG] (touring motor glider [TMG]): motoros vitorlázó-repülőgép, amely olyan légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, amely szerint integráltan felszerelt, nem behúzható motorral, és nem behúzható légcsavarral van felszerelve és képes saját erőből felszállni és emelkedni,

41. műszeres földi idő (instrument ground time): az az időtartam, amely alatt a pilóta földi repülésgyakorló berendezésen [STD], mesterséges repülési körülmények között, oktatásban részesül,

42. műszeres idő (instrument time): műszeres repülési idő vagy műszeres földi idő,

43. műszeres repülési idő (instrumentflight time): az az időtartam, amely alatt a pilóta a légijárművet kizárólag a műszerek alapján vezeti,

44. növendék parancsnokpilóta (student pilot-in-com-mand [SPIC]): az a növendék, akinek a parancsnokpilótai tevékenységét a repülés időtartama alatt az oktató csak figyeli, de nem avatkozik bele a repülésbe, és nem veszi át a légijármű irányítását,

45. növendék pilóta (student pilot): az a növendék szakszolgálati engedéllyel rendelkező légijárművezető, aki egyedül repülést repülésoktató felügyeletével hajthat végre,

46. parancsnokpilóta (pilot in command): az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező légijárművezető, aki a repülés teljes időtartam alatt felelős a légijármű üzemeltetéséért és biztonságáért,

47. pilóta (pilot): a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott légijármű-vezető,

48. repülés oktató felügyelete (authorisation by a flight instructor [FI]): az a tevékenység, amikor a repülés oktató a növendék pilóta oktatása céljából a légijármű fedélzetén tartózkodik, vagy a növendék egyedül repülése során a repülés előtti felkészülést felügyeli, és a repülés időtartama alatt a növendék pilóta repülési tevékenységét a földről figyelemmel kíséri,

49. repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés (flightprocedures training device [FNPT I/II]): olyan berendezés, amelyben adottak a valósághű hajózó körülmények, és amely szimulálja a műszerjelzéseket, az adott osztályú légijármű mechanikus, elektromos, elektronikus stb. légijármű rendszereinek egyszerű vezérlési funkcióit, a teljesítményt és a repülési jellemzőket,

50. repülési idő-helikopter (flight time/helicopter): az a teljes időtartam, amely a helikopter rotorjának felszállási céllal történő felpörgetésekor kezdődik és a repülés befejezése után a rotorlapátok teljes leállásáig tart,

51. repülési idő - légijármű - kivéve helikopter (flight time - Aircraft - except helicopter): az a teljes időtartam, amely a légijármű felszállási céllal történő megmozdulásakor kezdődik és a repülés befejezése után a légijármű végleges megállásáig tart,

52. hajózó személyzeti együttműködés (multi-crew co-operation [MCC]): a hajózó személyzeti tagok együttműködése a parancsnokpilóta irányítása alatt,

53. repülési szimulátor flight simulator [FFS]): amely egy adott típusú légijármű pilótafülkéjének olyannyira pontos megfelelője, hogy a mechanikus, elektromos, elektronikus stb. légijármű rendszerek kezelő szervei, a pilóták munkakörnyezete, a teljesítmény és az adott típus repülési jellemzői valósághűek,

54. repülésre veszélyes helyzet (threat): olyan események vagy hibák, amelyek függetlenek a repülési személyzet cselekedeteitől, megnövelik az üzemeltetés bonyolultságát, és amelyeket kezelni kell a biztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében,

55. repülésre veszélyes helyzet kezelése (threat management): a fenyegetések felderítése, és a válaszul tett ellenintézkedések annak érdekében, hogy a fenyegetések következményei csökkenjenek vagy kiküszöbölhetők, legyenek, valamint a hibák vagy a nemkívánatos légijármű helyzetek előfordulási valószínűsége csökkenjen,

56. repülőgép (aeroplane): hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb légijármű, amely a repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri. Ezek az erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek.

57. repülőgépek, amelyek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges (aeroplane required to be operated with

a co-pilot): olyan típusú repülőgépek, amelyek Repülési Kézikönyve vagy üzemben tartási engedélye ezt meghatározza,

58. szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer: szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag,

59. szakszolgálati engedély honosítása (conversion of a licence): szakszolgálati engedély kiadása nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély alapján,

60. szokásos tartózkodási hely (normal residency): az a hely, ahol valamely személy személyes, illetve munkavállalói kötelékeiből kifolyólag naptári évenként legalább 185 napot eltölt, munkavállalói viszonyban nem lévő személy esetében olyan személyes kötelékből kifolyólag, mely az említett személy, illetve az említett hely között szoros kapcsolatot mutat,

61. teljesítmény kritériumok (performance criteria): az alkalmassági elemek előírt végeredményének egyszerű, értékelhető megállapításai, és azon kritériumok ismertetése, amelyeket annak megítéléséhez alkalmaztak, hogy a teljesítmény előírt szintje teljesült-e,

62. többpilótás repülőgép (multi-pilot aeroplanes [MPA]): minimálisan két pilótából álló személyzettel történő üzemelésre engedélyezett repülőgép,

63. ultralight repülőgép (ultralight aeroplane): maximálisan két üléssel rendelkező repülőgép, amelynek átesési sebessége leszálló konfigurációban, vagy állandósult repülés közben a leszálló konfigurációban a minimális sebessége nem haladja meg a 35 csomó (65 km/óra) CAS-t (Calibrated Air Speed), és a maximális felszálló tömege nem haladhatja meg

a) együléses szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 300 kg-ot, vagy

b) kétüléses szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 450 kg-ot, vagy

c) együléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 330 kg-ot, vagy

d) kétüléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 495 kg-ot, vagy

e) együléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén 315 kg-ot, vagy

f) kétüléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén 472,5 kg-ot.

A c) és d) pontban szereplő kétéltű repülőgépek maximális felszálló tömege nem haladhatja meg szárazföldön üzemelés esetén az a) és b) pontban meghatározott értéket.

64. útvonalrepülés, távrepülés (cross-country): egy indulási és egy érkezési pont közötti repülés egy előre eltervezett útvonalon, szabvány navigációs eljárások alkalmazásával,

65. útvonalszakasz (route sector): olyan repülés, amely felszállásból, indulási eljárásból, legalább 15 perces utazó szakaszból, érkezési eljárásból, megközelítésből, és leszállási szakaszból áll,

66. vitorlázó-repülőgép (glider): erőgép meghajtással nem rendelkező vagy behúzható motorral, és behúzható légcsavarral felszerelt erőgép meghajtású, levegőnél nehezebb légijármű, amely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri.

A hajózó személyzet tevékenysége

3. §

(1) Repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, ballonon, vitorlázó-repülőgépen, helyből felszálló repülőgépen, ultralight repülőgépen, autogirón légijármű-vezetői és repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen hajózó mérnöki, hajózó navigátori (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) tevékenységet az láthat el, aki rendelkezik e rendelet követelményeinek megfelelő és a repülési feladathoz előírt érvényes szakszolgálati engedéllyel, jogosítással - ha előírt -, nyelvi kiterjesztéssel vagy felhatalmazással (a továbbiakban: engedélyes) és a 10. §-ban meghatározott folyamatossági követelményeket teljesítette, továbbá rendelkezik a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt orvosi minősítéssel (a továbbiakban: orvosi minősítés).

(2) Az engedélyes csak az adott szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés, felhatalmazás által biztosított előjogokat gyakorolhatja.

(3) A növendék pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy egyedüli repülési feladatot, a repülési feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és repülésoktatói jogosítással rendelkező személy felügyelete mellett láthat el.

(4) A hajózó személyzetnek a repülési feladathoz előírt szakszolgálati engedélyt, orvosi minősítést és egy fényképes személyazonosító igazolványt, külföldi állampolgár esetén úti okmányt a repülés időtartama alatt magánál kell tartania.

(5) A hajózó személyzetnek az 1. melléklet szerinti repülési naplót kell vezetnie és azt a szakszolgálati tevékenysége során magánál kell tartania.

A HAJÓZÓ SZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYÉRŐL

A szakszolgálati engedély

4. §

(1) A légiközlekedési hatóság kérelemre, e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén megadja, meghosszabbítja vagy megújítja (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély kiadás) a szakszolgálati engedélyt, a bejegyzett jogosítást vagy a nyelvi kiterjesztést.

(2) A légiközlekedési hatóság az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén vizsgáztatásra felhatalmazást ad ki.

A szakszolgálati engedély kiadása

5. §

(1) A szakszolgálati engedély formai és tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja.

(3) A légiközlekedési hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyeket, és a bejegyzett jogosításokat, nyelvi kiterjesztéseket nyilvántartja.

(4) A légiközlekedési hatóság, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. §-ának (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban a kiadott szakszolgálati engedélyeket, a bejegyzett jogosításokat és a nyelvi kiterjesztéseket nyilvántartja.

6. §

Szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés vagy felhatalmazás kiadását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha

a) az engedélyest a bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység ellátásától jogerősen eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,

b)[1] az engedélyes kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, annak időtartama alatt,

c)[2] az engedélyest a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte, a gondnokság időtartama alatt,

d) az engedélyest a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

e) az engedélyes szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a visszavonás vagy felfüggesztés időtartama alatt.

A szakszolgálati engedély iránti kérelem

7. §

(1) A szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés vagy felhatalmazás kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani, meghosszabbítás esetén az érvényességi idő lejártát megelőzően legalább harminc nappal.

(2) A kérelem mintáját és a kérelemhez benyújtandó iratok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A szakszolgálati engedély első kiadásánál, ha a kérelmező magyar állampolgár, akkor a személyazonosító igazolványát vagy a személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia, vagy annak másolatát - a kérelmező annak kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával - elküldenie.

(4) A szakszolgálati engedély első kiadásánál, ha a kérelmező nem magyar állampolgár, akkor az úti okmányát, és ha szükséges, a beutazásra, tartózkodásra jogosító engedélyét kell bemutatnia, vagy annak másolatát - a kérelmező annak kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával - elküldenie.

A szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei

8. §

(1) Szakszolgálati engedélyt, jogosítást, felhatalmazást az a kérelmező kaphat, aki

a) a szakszolgálati engedély típusának megfelelő életkort betöltötte,

b) rendelkezik szakszolgálati engedély típusához szükséges megfelelő orvosi minősítéssel,

c) a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy felhatalmazáshoz szükséges képzést sikeresen teljesítette,

d) kérelmezővel szemben a 6. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

e) rendelkezik rádió-távbeszélő kezelői jogosítással, vagy az első szakszolgálati engedély kiadása esetén a jogosítás megadásához szükséges feltételeket teljesítette,

f) rendelkezik nyelvi kiterjesztéssel, ha e rendelet előírja, g) a szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz előírtjártassági vizsgát vagy készségellenőrzést sikeresen teljesítette.

(2) Az (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott feltételek növendék pilóta szakszolgálati engedély megszerzéséhez nem szükségesek.

(3) Az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott feltételeket

a) repülőgép esetében a 3. melléklet,

b) helikopter esetében a 4. melléklet,

c) ballon esetében az 5. melléklet,

d) 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó esetében a 6. melléklet,

e) vitorlázó-repülőgép esetében a 7. melléklet,

f) helyből felszálló repülőgép esetében a 8. melléklet,

g) ultralight repülőgép esetében a 9. melléklet,

h) autogiro esetében a 10. melléklet,

i) repülőgép szakszolgálati engedélyhez adható nemzeti jogosítások esetében a 11. melléklet,

j) hajózó mérnök esetében a 12. melléklet, k) hajózó navigátor esetében a 13. melléklet tartalmazza.

A szakszolgálati engedély érvényessége, meghosszabbítása, megújítása

9. §

(1) A szakszolgálati engedély érvényességét a bejegyzettjogosításra és nyelvi kiterjesztésre, valamint az orvosi minősítésre meghatározott érvényességi idő együttesen határozza meg.

(2) Az egyes jogosítások érvényességi idejét és a meghosszabbítás, megújítás feltételeit a 3-13. melléklet tartalmazza.

(3) A növendék pilóta szakszolgálati engedély érvényességi időtartama három év, ha a légiközlekedési hatóság az engedélyesnek szakszolgálati engedélyt ad ki, érvényét veszti.

(4) A növendék pilóta szakszolgálati engedély nem hosszabbítható és nem újítható meg. Az érvényességi idő lejártát követően a növendék pilóta szakszolgálati engedélyre a megszerzés feltételeit kell alkalmazni.

(5) A légiközlekedési hatóság a jogosítás érvényességi idejét nem hosszabbítja meg, ha a kérelmező nem teljesíti az e rendeletben előírt feltételeket, és ha nem rendelkezik az e rendeletben előírt nyelvi kiterjesztéssel és orvosi minősítéssel.

(6) A szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a még érvényes jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés lejárati napja.

(7) A szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés megújítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a megújítás kiadásának napja.

A szakszolgálati tevékenység folyamatos ellátásának követelményei

10. §

(1) Repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet a szakszolgálati engedély érvényességén belül az a légijárművezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 100 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 300 repült óra, és a repülést megelőző 120 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 1000 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 1000 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban

azonos típusú/osztályú légijárművön vagy a légijármű típusának/osztályának megfelelő repülési szimulátoron (FFS) legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(2) A szakszolgálati engedély érvényességén belül ballonon légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

b) az összes repült ideje több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban

ballonon legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(3) A szakszolgálati engedély érvényességén belül vitorlázó-repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

vitorlázó-repülőgépen legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre. A felszállás tekintetében a levegőbe emelkedés technikáit (csőrlés, vontatás) külön kell értelmezni.

(4) A szakszolgálati engedély érvényességén belül ultralight repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

ultralight repülőgépen legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(5) A szakszolgálati engedély érvényességén belül autogiron légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

autogiron egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(6) A szakszolgálati engedély érvényességén belül éjszakai VFR jogosítással éjszakai repülést az a légijármű-vezető láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban éjszaka legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

11. §

(1) A szakszolgálati engedély érvényességén belül légijármű-vezetői tevékenységet utasszállítást végző gazdasági célú légiközlekedésben az a légijármű-vezető láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban

a) azonos légijármű kategóriában, vagy

b) típus/osztályjogosítás esetén azonos típusú/osztályú légijárművön vagy a légijármű típusának/osztályának megfelelő repülési szimulátoron (FFS)

legalább három felszállást és három leszállást hajtott végre.

(2) Utasszállítást végző gazdasági célú légiközlekedést végző repülőgépen nem lehet parancsnokpilóta éjszaka, az, aki olyan érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem tartalmaz műszerjogosítást, kivéve, ha a repülést megelőző 90 napban az (1) bekezdésben meghatározott legalább egy esetben éjszaka hajtott végre felszállást és leszállást.

(3) A szakszolgálati engedély érvényességén belül repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen hajózó mérnöki, hajózó navigátori tevékenységet az a hajózó mérnök, hajózó navigátor láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdésben és a 10. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor az engedélyesnek oktatói jogosítással rendelkező személy felügyeletével ellenőrző repülést kell végrehajtania.

(5) A 10. §-ának (1) bekezdésében szereplő légijármű kategóriák esetében a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrző repülés repülési szimulátoron (FFS) is végrehajtható.

A szakszolgálati engedély felfüggesztése és visszavonása

12. §

(1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt felfüggeszti, ha

a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,

b) az engedélyes a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer hatása alatt, vagy a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, vagy

c) a légiközlekedési hatóság eljárása során megállapítja, hogy az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat súlyosan megszegi és azzal a légiközlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti.

(2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, vagy

b) az engedélyessel szemben a 6. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélybe bejegyzett azon jogosítást is felfüggesztheti, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.

(4) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés c) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély vagy jogosítás visszaadásához szükséges e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal bevonhatja és a szakszolgálati engedélyt elveheti, amelyről átvételi elismervényt állít ki.

(6)[3] Az (5) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról 5 napon belül dönt, vagy a szakszolgálati engedélyt visszaadja.

A hajózó személyzet vizsgáztatása

13. §

(1) A szakszolgálati engedély és további jogosítás megadásához - a növendék pilóta szakszolgálati engedély kivételével - elméleti ismereti vizsgát és jártassági vizsgát kell tenni.

(2) A jogosítások meghosszabbításához, megújításához a 3-13. mellékletben meghatározott követelményeket kell teljesíteni.

(3) A vizsgák tartalmi elemeit az egyes szakszolgálati engedélyek és jogosítások esetében a 3-13. melléklet tartalmazza.

(4) Az elméleti ismereti vizsgáztatást a légiközlekedési hatóság végzi.

14. §

(1) A jártassági vizsgát és a készség-ellenőrzést - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) a légiközlekedési hatóság repülési felügyelője,

b) a képzési szervezetnek vagy a légijármű gyártó szervezetnek a légiközlekedési hatóság vizsgáztatói felhatalmazásával rendelkező oktatója, vagy

c) típusjogosítású légijárműnél új típus bevezetése esetén a légiközlekedési hatóság vizsgáztatói felhatalmazásával rendelkező hasonló teljesítményű légijárműre oktatói jogosítással rendelkező személy (a továbbiakban együtt: vizsgáztató) végzi.

(2) A vizsgáztatói felhatalmazásra vonatkozó követelményeket a 3-10. melléklet tartalmazza.

(3) A légiközlekedési hatóság a felhatalmazást írásban adja meg, ha a kérelmező teljesítette a rendeletben a vizsgáztatóra meghatározott követelményeket és írásban nyilatkozott arról, hogy hozzájárul a 17. §-ban meghatározott adatainak kezeléséhez. A felhatalmazásban meghatározza a felhatalmazás célját és a vizsgáztatási eljárás során ellátandó feladatokat.

(4)[4] Oktatói jogosítás esetén (a repülőgép kategória kivételével) a jártassági vizsgát és a készség-ellenőrzést, a vizsgáztató esetében a felhatalmazáshoz előírt vizsgát és a készség-ellenőrzést, valamint a többpilótás repülőgép szakszolgálati engedély és a légitársasági repülőgép pilóta szakszolgálati engedély esetén a jártassági vizsgát az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy végzi.

(5) A vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a vizsgázó megfelelő szinten elsajátította a szakszolgálati tevékenységhez szükséges ismeretet és gyakorlatot.

(6) A légiközlekedési hatóság repülési felügyelője vizsgáztatói feladatának ellátása során szakszolgálati tevékenységet - az (1) bekezdés figyelembevételével - e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedéllyel, jogosítással és a vizsgáztatóra vonatkozó követelmények teljesítésével végezhet.

(7) A vizsgáztató nem vizsgáztathatja azt a kérelmezőt, akinek maga tartotta a szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges képzést, kivéve, ha a légiközlekedési hatóság erre írásban felhatalmazza.

15. §

(1) Az elméleti ismereti, jártassági vizsgát és készség-ellenőrzést a vizsgáztató a légiközlekedési hatóság által, a rendelet mellékleteivel összhangban kiadott vizsgaszabályzat alapján hajtja végre, amelyet a légiközlekedési hatóság honlapján közzétesz.

(2) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell a vizsga lebonyolításának rendjét, a következők szerint:

a) a vizsgán történő részvétel feltételei,

b) a vizsga dokumentálásának rendje,

c) a vizsgázó jogai és kötelességei,

d) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelő lap,

e) a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása,

f) sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek, és

g) vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás.

(3) A légiközlekedési hatóság - a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eset kivételével - a vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását ellenőrizheti.

(4) Ha a légiközlekedési hatóság a vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggeszti.

(5) A vizsga eredményéről a vizsgáztató jegyzőkönyvet állít ki.

16. §

(1) A jártassági vizsga megkezdésének feltétele a sikeres elméleti ismereti vizsga teljesítése és az érvényes orvosi minősítés megléte.

(2) Az elméleti ismereti vizsga sikertelen teljesítése esetén a vizsgázó kérheti az eljárás felfüggesztését.

17. §

A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet az általa felhatalmazott vizsgáztatókról, azokkal a feladatkörökkel együtt, amelyre felhatalmazást kaptak. A nyilvántartásban szereplő név, elérhetőség és a feladatkör nyilvános, amelyet a légiközlekedési hatóság a honlapján közzétesz.

Rádió-távbeszélő kezelői jogosítás

18. §

(1) Rádió-berendezéssel felszerelt légijárművön és minden olyan esetben, amikor a hajózó személyzet a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggésben rádióberendezést használ, a hajózó személyzet tagjának rendelkeznie kell rádió-távbeszélő kezelői jogosítással.

(2) A rádió-távbeszélő kezelői jogosítás érvényesség ideje határozatlan.

(3) A rádió-távbeszélő kezelői jogosítás megszerzésének feltétele a rádió-berendezés kezelésének elsajátítása, a légiforgalmi irányítás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott rádió-távbeszélő kifejezésekre vonatkozó követelményeket tartalmazó képzés sikeres elvégzése és rádió-távbeszélő kezelői vizsga teljesítése.

19. §

(1) A rádió-távbeszélő kezelői vizsgát

a) a repülőgép, helikopter, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép és autogiro esetében az elméleti ismereti, jártassági vizsga vagy készség-ellenőrzés során,

b) ballon és vitorlázó-repülőgép esetében az elméleti ismereti vizsga során kell végrehajtani.

(2) A rádió-távbeszélő kezelői vizsgát magyar nyelven kell végrehajtani. Ha a képzés angol nyelvű rádió-távbeszélő kifejezésekre vonatkozó követelményeket is tartalmaz, a vizsgát angol nyelven kell végrehajtani, de a rádió-távbeszélő kezelői vizsga során a magyar nyelvű rádió-távbeszélő kifejezések ismeretét is ellenőrizni kell.

(3) A magyar nyelven végrehajtott sikeres rádió-távbeszélő kezelői vizsga alapján a légiközlekedési hatóság magyar nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítást ad ki, amely magyar nyelven olyan légtérben jogosít rádió-távbeszélő berendezés használatára, ahol a magyar nyelv használata engedélyezett.

(4) Az angol nyelven végrehajtott sikeres rádió-távbeszélő kezelői vizsga alapján a légiközlekedési hatóság angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítást ad ki, amely magyar és angol nyelven olyan légtérben jogosít rádió-távbeszélő berendezés használatára, ahol a magyar vagy angol nyelv használata engedélyezett.

Nyelvismereti vizsga, nyelvi kiterjesztés

20. §

(1) A repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, helyből felszálló repülőgépen légjármű-vezetőnek, és hajózó navigátornak olyan légtérben történő rádió-távbeszélő berendezés használatához, ahol a magyar nyelv használata nem engedélyezett, a szakszolgálati tevékenység ellátásához angol nyelvből a 14. mellékletben meghatározott nyelvismereti követelményeknek megfelelően nyelvismereti vizsgát (a továbbiakban: nyelvismereti vizsga) kell tenni.

(2) Az engedélyes nyelvismereti szintjét a nyelvi kiterjesztés határozza meg.

(3) A nyelvi kiterjesztés érvényességi ideje a 14. melléklet szerinti

a) 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén 36 hónap,

b) 5-ös szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén 72 hónap,

c) 6-os szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén határozatlan.

(4) A nyelvi kiterjesztést a (3) bekezdésben meghatározott időtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha az engedélyes angol nyelvből nyelvismereti vizsgát tett a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát megelőző hat hónapban.

(5) Ha az engedélyes a nyelvismereti vizsgát a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követően teszi le, a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztést megújítja.

(6) A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott

a) légijármű vezetésére, hajózó navigátori és légiforgalmi irányító feladatok ellátására jogosító szakszolgálati engedélybe tett bejegyzés, vagy

b) külön igazolás

alapján a Chicagói Egyezmény Függelékeiben meghatározott ICAO (International Civil Aviation Organization [Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet]) nyelvi követelményeknek megfelelően legalább 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsgát a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztés alapjául elfogadja.

21. §

(1) A légijármű-vezetők nyelvismereti vizsgáztatása a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) A nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki.

(3) Nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, aki rendelkezik a 14. mellékletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel és a nyelvismereti vizsgáztatás módszerére vonatkozó vizsgarendszerrel.

22. §

(1) A légiközlekedési hatóság figyelemmel kíséri a nyelvismereti vizsgáztatási engedély kiadásához előírt feltételeknek történő folyamatos megfelelést.

(2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet nem teljesíti a nyelvismereti vizsgáztatási engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével felszólítja a szervezetet a teljesítésre, és jogosult az engedély felfüggesztésére.

(3) Ha a (2) bekezdésben megadott határidőig a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet az engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság jogosult az engedély visszavonására.

A HAJÓZÓ SZEMÉLYZET KÉPZÉSE

Képzési szervezet

23. §

(1) A hajózó személyzet képzését a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Repülési Képzési Szervezet (a továbbiakban: FTO) végezheti.

(2) A helikopter, ballon, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, vitorlázó-repülőgép, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép, autogiro pilóta szakszolgálati engedélyhez, a repülőgép magánpilóta szakszolgálati engedélyhez, a repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyhez adható nemzeti jogosításokhoz, az éjszakai jogosításhoz, egymotoros egypilótás dugattyúmotoros osztályjogosításhoz, a TMG osztályjogosításhoz szükséges képzést - az FTO-on kívül - a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Alapképzési Szervezet (a továbbiakban: RF) végezhet.

(3)[5] Repülőgép típusjogosítás megszerzéséhez, hajózó személyzeti együttműködési bizonyítvány megszerzéséhez, hajózó mérnök és hajózó navigátor szakszolgálati engedélyhez szükséges képzést - az FTO-on kívül - a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Típusjogosítás Képzési Szervezet (a továbbiakban: TRTO) végezhet.

24. §

(1) A képzési engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2) Képzési engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely teljesíti a képzésre és a képzési szervezetre vonatkozó, e rendeletben előírt feltételeket.

(3) A képzési szervezettel szemben támasztott követelményeket a 15. melléklet tartalmazza.

(4) A légiközlekedési hatóság a képzési engedélyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amelyet a légiközlekedési hatóság a honlapján közzétesz.

25. §

(1) A légiközlekedési hatóság figyelemmel kíséri a képzési engedély kiadásához előírt feltételeknek történő folyamatos megfelelést.

(2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a képzési szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével felszólítja a képzési szervezetet a teljesítésre.

(3) Ha a (2) bekezdésben megadott határidőig a képzési szervezet a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság jogosult az engedély visszavonására.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A katonai szolgálat során szerzett tapasztalat jóváírása

26. §

(1) Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló jogszabály alapján kiadott légijármű-vezető és légijármű személyzet szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek a katonai szolgálat alatt szerzett elméleti ismereteit, gyakorlatát és repülési idejét a légiközlekedési hatóság a 16. mellékletben meghatározottak szerint jóváírja az e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásához.

(2)[6] Az (1) bekezdés alapján jóváírással kiadott szakszolgálati engedély, jogosítás csak Magyarország Állami Légijármű Lajstromában (a továbbiakban: magyar lajstromban) bejegyzett légijárművön jogosít szakszolgálati tevékenység ellátására. A korlátozást a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélybe, jogosításba bejegyzi.

(3) A (2) bekezdés szerint bejegyzett korlátozást a légiközlekedési hatóság kérelemre törli, ha az engedélyes teljesítette a 16. mellékletben meghatározott a szakszolgálati engedély, jogosítás kiadásához szükséges feltételeket.

A JAA tagállam által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

27. §

(1)[7] A JAA tagállam légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, az abban bejegyzett jogosítás és nyelvismereti kiterjesztés az érvényességi időn belül Magyarországon minden további eljárás nélkül érvényes.

(2)[8] A JAA tagállam légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy, ha Magyarországon munkaviszonnyal vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, jogosult szakszolgálati engedélyét magyar szakszolgálati engedélyre cserélni.

(3)[9] A JAA tagállamának légiközlekedési hatósága által repülőgép pilóta szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges képzésre kiadott képzési engedély, Magyarországon minden további eljárás nélkül érvényes az engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően.

(4) Az engedélyes egyidejűleg csak egy JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezhet.

A nem JAA tagállam által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély érvényesítése

28. §

(1)[10] A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott pilóta szakszolgálati engedély az érvényességi idején belül minden további eljárás nélkül érvényes magáncélú repülésre, látvarepülési szabályok között (VFR) egypilótás légijárművön Magyarország területén és légterében.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő esetben, a nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyt - a hivatásos pilóta szakszolgálati engedély kivételével - a légiközlekedési hatóság kérelemre érvényesíti a magyar lajstromban lévő légijármű használatára, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott követelménynek.

(3) A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott hivatásos pilóta szakszolgálati engedély (a továbbiakban: alapengedély) legfeljebb egy alkalommal egy éves időtartamra érvényesíthető, ha a kérelmező a 3. melléklet hivatásos pilóta szakszolgálati engedélyekre vonatkozó részében meghatározott légijog, emberi teljesítőképesség és korlátai, valamint üzemeltetési eljárások tantárgyból sikeres elméleti ismereti vizsgát tett. Az érvényesség időtartama nem haladhatja meg az alapengedély érvényességi idejét, és az engedély további érvényesítése nem megengedett.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott érvényesítésről a légiközlekedési hatóság hajózó személyzeti igazolást (crew member certificate - CMC) állít ki.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek nem alkalmazandóak abban az esetben, ha egy JAA tagállamban lajstromozott légijárművet nem JAA tagállambeli üzemben tartónak adnak bérbe, úgy, hogy a bérlet idejére a nem JAA tagállambeli üzemben tartó légiközlekedési hatósága átvállalta a műszaki, és üzemeltetési felügyelettel járó felelősséget a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet 1.165 pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bérlet esetén a nem JAA tagállambeli üzemben tartó hajózó személyzet szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság érvényesnek minősítheti oly módon, hogy a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének érvényesítése által biztosított előjogokat korlátozza a bérleti időszakra, a megnevezett légijárműre és üzemeltetési feltételekre. Az üzemeltetési feltételek nem tartalmazhatják - sem a légijármű teljes bérlete, vagy más kereskedelmi megállapodás útján -a JAA üzemben tartó közvetett vagy közvetlen jelenlétét.

(7) Ha a pilóta nem JAA tagállamban kiállított szakszolgálati engedéllyel rendelkezik és JAA tagállamban további jogosítás megszerzésére vonatkozó képzésben vesz részt és sikeres vizsgát tesz, a jogosítás megszerzéséhez a képzés és a vizsga teljesítéséről kiállított igazolás szükséges.

A nem JAA tagállam által kiadott pilóta szakszolgálati engedély honosítása

29. §

(1) Nemzetközi szerződés alapján honosítható magyar szakszolgálati engedéllyé a nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott hivatásos pilóta szakszolgálati engedély, műszerjogosítás, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(2) A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága alapján kiadott repülőgép magánpilóta szakszolgálati engedélyt (Private Pilot Licence [PPL(A)]) a légiközlekedési hatóság magyar szakszolgálati engedéllyé honosítja egypilótás repülőgépre osztály/típusjogosításokkal, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott követelményeknek.

A Chicagói Egyezmény Szerződő Állama által kiadott szakszolgálati engedélyek érvényesítése[11]

29/A. §

A Chicagói Egyezmény Szerződő Állama által a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvénnyel kihirdetett 1. Függelékének megfelelően kiadott szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság a magyar szakszolgálati engedéllyel egyenértékűnek fogadja el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

30. §

(1) Ez a rendelet 2009. augusztus 24-én lép hatályba.

(2) E rendelet 30. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 18-23. melléklete a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(3) E rendelet 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése és 17. melléklete a rendelet hatálybalépését követő 12. hónap utolsó napján hatályát veszti.

(4)[12]

(5)[13]

Átmeneti rendelkezések

31. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor motoros pilóta, helikopter pilóta vagy hajózó navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy vagy a 32. § (2) bekezdése alapján szakszolgálati engedélyt szerzett személy szakszolgálati tevékenységet nyelvi kiterjesztés nélkül 2011. március 5-ig láthat el, és e határidőig új jogosítás megszerzése esetén a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában vagy jogosítás érvényességének meghosszabbítása esetén a 9. § (5) bekezdésében a nyelvi kiterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendelet hatálybalépését követően jogosult a nyelvismereti vizsga letételére és a nyelvi kiterjesztés megszerzésére az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

32. §[14]

33. §

(1)[15]

(2) Helikopter, vitorlázó repülő, ballon vagy hajózó navigátor, hajózó mérnök/szerelő szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzésére, érvényesség meghosszabbítására irányuló, a rendelet hatálybalépésekor már megkezdett képzések elfogadhatóak e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyekhez vagy jogosításokhoz.

34. §

(1) A rendelet hatálybalépését megelőzően vagy a 32. § (2) bekezdése alapján kiadott motoros, ultralight A2, MOVIT pilóta szakszolgálati engedélyeket a légiközlekedési hatóság az érvényességük lejártát követően - a szakszolgálati engedély típusához szükséges érvényes orvosi minősítés bemutatása mellett,- kérelemre meghosszabbítja vagy megújítja, amennyiben a kérelmező megfelel a 17. mellékletben meghatározott követelményeknek. A meghosszabbított vagy megújított szakszolgálati engedélyek érvényességük lejártáig, de legfeljebb 2011. december 31-ig érvényesek.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hajózó mérnök/szerelő, hajózó navigátor, helikopter, MOVIT, vitorlázó repülő, ballon, ultralight A2, motoros pilóta, vagy a 32. § (2) bekezdése alapján kiadott szakszolgálati engedélyek és jogosítások alapján a légiközlekedési hatóság kérelemre - hatósági eljárási díjfizetési kötelezettség nélkül - a 16. mellékletben meghatározott követelmények teljesítésével e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedélyt ad ki.

35. §

E rendelet hatálybalépése előtt alkalmazott, de e rendeletnek nem megfelelő repülési naplót a hajózó személyzet e rendelet hatálya alá tartozó tagjának e rendelet hatálybalépését követő nappal összesítve le kell zárnia, és az összesített adatok feltüntetésével e rendeletben meghatározott repülési naplót kell vezetnie.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

A hajózó személyzeti tag szakszolgálati engedély és repülési napló formai és tartalmi elemei

1. Hajózó személyzeti tag szakszolgálati engedélyének tartalmi és formai követelményei

1.1. Tartalmi követelmény:

A légiközlekedési hatóság által e rendelettel összhangban kiadott szakszolgálati engedélyek a következő részleteket tartalmazzák:

a) Tartalom. Az adatpont (pl: I, II, III stb.) mindig ugyanolyan nyomtatott formátumban legyen feltüntetve, mint az adat főcíme (pl: Kiállító állam, Engedélyszám stb.). A szabványos szakszolgálati engedély formátumot e melléklet 1.2. pontja tartalmazza. Az I-XI pontok az állandó adatok, a XII-XIV pontok a változó adatok, melyek megjeleníthetőek a fő formátum elkülöníthető függelékeként, vagy önállóan is. Bármely önálló vagy elkülöníthető függeléken egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az a szakszolgálati engedély része.

1. Állandó adatpontok

(I) Kiállító állam (State of issue)

(II) Az engedély típusa, első kiadás dátuma és az ország kódja (Title of Licence, date of initial issue, and country code)

(III) "H" betűvel kezdődő engedélyszám (Licence number), melyet egy számkód és/vagy arab számokból illetve latin betűkből álló kód követ.

(IV) Engedélyes neve (Last and first name of licence holder)

(V) Cím (utca, város, megye, irányítószám) (Address (Street, town, area, zip code))

(VI) Állampolgárság (Nationality)

(VII) Engedélyes sajátkezű aláírása (Signature of holder)

(VIII) Kiállító hatóság (Issuing Authority)

(IX) Érvényesség (Validity)

(X) Kiállító aláírása és dátum (Signature of issuing officer and date)

(XI) Kiállító hatóság bélyegzője (Seal or stamp of issuing Authority)

2. Változó elemek

(XII) Jogosítások (Ratings)- osztály, típus, oktató, stb. a lejárati dátummal együtt. Rádiótávbeszélő- kezelői engedélyt fel lehet tüntetni a szakszolgálati engedélyben.

(XIII) Megjegyzések (Remarks)- korlátozásokkal kapcsolatos különleges bejegyzések, illetve előjogokkal, különösen a nyelvi kiterjesztéssel kapcsolatos bejegyzések.

(XIV) A légiközlekedési hatóság által megkövetelt bármely további részlet.

(b) Anyag. A használatos papír alkalmas legyen arra, hogy megelőzzön, illetve kimutasson bármiféle változtatást vagy törlést. A formanyomtatványra kerülő bármilyen bejegyzésről vagy áthúzásról legyen egyértelmű, hogy a légiközlekedési hatóság felhatalmazásával történt.

(c) Szín. E rendeletnek megfelelően kiállított szakszolgálati engedélyeket fehér színű anyagon kell kiadni.

(d) Nyelv. A szakszolgálati engedélyeket magyar és angol nyelven kell kiadni.

1.2. Formai követelmények

1.2.1. Repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

[16]

1.2.2. Helikopter pilóta szakszolgálati engedély

[17]

1.2.3. Léghajó pilóta szakszolgálati engedély

[18]

1.2.4. Helyből felszálló repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

[19]

1.2.5. Vitorlázó-repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

[20]

1.2.6. Ballon pilóta szakszolgálati engedély

[21]

1.2.7. Ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

[22]

1.2.8. Autogiro pilóta szakszolgálati engedély

[23]

1.2.9. Hajózó mérnök/Hajózó navigátor szakszolgálati engedély

[24]

2. Hajózó-személyzeti tag repülési naplójának tartalmi és formai követelményei:

2.1. Repülőgép pilóták, Helikopter pilóták, Léghajó pilóták, Helyből felszálló repülőgép pilóták, Ultralight repülőgép pilóták, Autogiro pilóták, Hajózó mérnök, Hajózó navigátor repülési naplója

2.1.1. Tartalmi követelmények:

a) Az összes, repülési személyzeti tagként végzett repüléssel kapcsolatos részletet a tartalmi követelményeknek megfelelő, repülési napló formátumú könyvben kell, vagy a repülőgép üzembentartásáról szóló EK rendelet hatálya alá tartozó üzemben tartó esetében számítógépes formában is lehet rögzíteni. Az utóbbi esetben az üzembentartónak nyilván kell tartania a pilóta által végrehajtott összes repülést, beleértve a különbözeti és hozzászoktató képzéseket, és az adatoknak az érintett légijármű személyzeti tag kérésére hozzáférhetőnek kell lennie.

b) A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyes adatok: Tulajdonos neve és címe

2. Minden repülésre:

(i) A parancsnok neve

(ii) A repülés időpontja (nap, hónap, év)

(iii) Indulás és érkezés helye illetve ideje (időpontok (UTC) blokkidő formájában)

(iv) Típus (repülőgép gyártó, modell és változat) illetve a repülőgép lajstromjele

(v) SE (egymotoros), ME (többmotoros)

(vi) A repülés teljes ideje

(vii) Összesített repülési idő

3. Minden egyes FNPT (repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés), illetve szimulátor (FFS) feladatra nézve

(i) A képzési eszköz típusa és minősítési száma

(ii) A földi repülésgyakorló berendezésen végzett képzés

(iii) Dátum (nap, hónap, év)

(iv) A feladat teljes időtartama

(v) Összesített idő

4. Pilóta feladatköre:

(i) Parancsnok (beleértve az egyedül repülési időt, gyakorló parancsnok-pilóta időt, felügyelt parancsnok időt, műszeres repülési időt is)

(ii) Másodpilóta

(iii) Kétkormányos

(iv) Oktató / vizsgáztató

(v) Speciális funkciók jelölésére megjegyzési oszlopot kell biztosítani, ahol például a SPIC, PICUS, műszer idő stb., adatokat lehet rögzíteni

*Műszer idő alatt csak azt az időszakot vezetheti be a pilóta, amelyben kizárólag a műszerekre hagyatkozva repüli a légijárművet, valódi illetve szimulált műszer-repülési körülmények között

5. Üzemeltetési körülmények:

(i) éjszakai

(ii) műszeres (IFR)

c) A repülési idő bejegyzése:

1. parancsnokpilóta repülési idő

(i) A szakszolgálati engedély engedélyese parancsnoki időként jegyezheti be azt a teljes időt, mely alatt parancsnoki feladatkört látott el.

(ii) Az oktató igazolásával a kérelmező, illetve szakszolgálati engedély engedélyese parancsnoki időként jegyezheti be az összes egyedül repülési időt, illetve a gyakorló parancsnok-pilótaként repült időt.

(iii) Oktatói jogosítás engedélyese parancsnoki repülési időként jegyezheti be azt az időt, mely alatt valamely repülőgépen oktatói munkát végez.

(iv) Vizsgáztatói jogosítás engedélyese parancsnoki repülési időként jegyezheti be azt az időt, mely alatt a pilótaülésben vizsgáztatói feladatokat lát el a repülőgépen.

(v) A parancsnoki felügyelet alatt parancsnoki feladatkört betöltő másodpilóta olyan repülőgépen, amelyen a gép típusigazolása értelmében illetve a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint egynél több pilótára van szükség, parancsnoki időként jegyezheti be ezt a repülési időt (lásd (c(5), feltéve, ha ezt a parancsnok is ellenjegyezi).

(vi) Amennyiben egy szakszolgálati engedély engedélyes egyetlen nap alatt több repülést hajt végre és minden esetben ugyanarra az indulási helyre érkezik vissza, valamint a repülések között eltelt idő a 30 percet nem haladja meg, a repülés-sorozatot egyetlen bejegyzésben kell rögzíteni.

2. Másodpilóta repülési idő

A pilótaülést másodpilótai beosztásban elfoglaló szakszolgálati engedély engedélyes másodpilóta repülési időként jegyezheti be a teljes repülési időt, ha a repülőgépen az alkalmassági bizonyítványa alapján vagy a végrehajtott repülés szabályaiból következően több mint egy pilótára van szükség.

3. Gyakorló másodpilóta repült ideje

Utazó szinten gyakorló másodpilóta a teljes olyan repült idejét másodpilótai repülési időként jegyezheti be, amely alatt a pilótaülésben foglalt helyet.

4. Képzési idő

A szakszolgálati engedélyt, illetve jogosítást kérelmező által repülési képzésben, műszeres repülési képzésben, műszeres földi képzésben eltöltött teljes idő akkor jegyezhető be, ha azt, az a megfelelően feljogosított illetve felhatalmazott oktató, aki a képzést tartotta, igazolja.

5. Parancsnoki szerepkört felügyelet alatt ellátó pilóta (PICUS)

A másodpilóta parancsnoki időként jegyezheti be a felügyelt parancsnokként végrehajtott repülési időt, ha a felügyelet módja elfogadható a légiközlekedési hatóság számára, és minden parancsnoki feladatot úgy látott el, hogy nem volt szükség a felügyelő parancsnok beavatkozására.

d) A repülési idő nyilvántartás bemutatása

1. A szakszolgálati engedély engedélyese vagy növendék pilóta indokolatlan késedelem nélkül köteles a repülési idő nyilvántartását a légiközlekedési hatóság felhatalmazott képviselőjének kérésére, ellenőrzés céljából bemutatni.

2. A növendék pilóta köteles repülési naplóját minden egyedüli útvonal repülése alkalmával magánál tartani, az oktatói felhatalmazások igazolására.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

1. A szakszolgálati engedély engedélyesnek minden repülés részleteit úgy kell nyilvántartania, ahogy az a szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásáért felelős légiközlekedési hatóság számára elfogadható. A napló lehetővé teszi a szakszolgálati engedély engedélyesnek a repülési tapasztalat és gyakorlat megfelelő nyilvántartását. Azoknak a pilótáknak, akik rendszeresen repülnek repülőgéppel, helikopterrel, vagy más légijármű kategóriákkal, javasolható, hogy tartsanak fenn külön repülési naplót minden légijármű kategóriára.

2. A repülési naplót bármely végrehajtott repülés után, azonnal ki kell tölteni. A naplóba mindent tintával kell bejegyezni.

3. Minden olyan repülést be kell jegyezni - külön sorba írva -, amelyek során a szakszolgálati engedély engedélyese repülőszemélyzeti tag. Egy bejegyzésként lehet nyilvántartani, ha egy légijármű ugyanarra az indulási repülőtérre visszatérve több repülést hajt végre ugyanazon a napon, és az egymást követő repülések között nem telik el több mint 30 perc.

4. A repülési idő attól kezdve számítandó, hogy a légijármű saját hajtóműve segítségével először megmozdul felszállás céljából, és addig az időpontig tart, amikor a légijármű leszállás után teljesen megáll.

5. Ha a légijárművön a repülő személyzet tagjaként két vagy több pilóta utazik, akkor a polgári légijárművek üzemben tartásáról szóló jogszabálynak megfelelően az egyiküket a repülés megkezdése előtt az üzemben tartónak ki kell jelölnie a légijármű "parancsnokának", aki a repülés végrehajtását átadhatja egy másik, megfelelően képzett pilótának. Minden "parancsnokként" végzett repülést a "parancsnokpilóta" címszó alatt kell bejegyezni a repülési naplóba. Ha egy pilóta "ellenőrzött parancsnokpilótaként" vagy "növendék parancsnokpilótaként" repül, akkor a repülési időket "parancsnokpilótaként" számolhatja el, de ezeket a bejegyzéseket a parancsnoknak vagy a repülőoktatónak a napló Megjegyzések oszlopában az aláírásával hitelesítenie kell.

6. Megjegyzések a repülési idő nyilvántartásával kapcsolatban:

• 1. oszlop: azt a dátumot kell beírni (nn/hh/éé), amikor a repülés megkezdődik.

• 2./3. oszlop: az indulás és az érkezés helyét vagy teljes hosszában kiírva vagy a nemzetközileg elfogadott 3 vagy 4 betűs rövidítésével kell feltüntetni. Minden időpontot UTC-ben kell megadni.

• 5. oszlop: Jelezze, hogy egy vagy többpilótás üzemeltetés történt, és hogy az egypilótás üzem egy (SE) vagy többmotoros (ME) volt-e.

Megjegyzések (folytatás)

• 6. oszlop: a teljes repült időt meg lehet adni órában és percben, vagy tizedes jegyekkel.

• 7. oszlop: a parancsnokpilóta neve, vagy a "SELF" megjegyzés

• 8.oszlop: a repülést végző pilótaként (PF) nappal és/vagy éjjel teljesített leszállások száma.

• 9.oszlop: az éjszakai vagy IFR körülmények között teljesített repült idő.

• 10.oszlop: Adott pilóta szerepkörben eltöltött idő

• a parancsnokpilótaként (PIC), a növendék parancsnokpilótaként (SPIC) és az ellenőrzött parancsnokpilótaként (PICUS) eltöltött repült időt parancsnokpilóta repült időként adja meg.

• SPIC-ként vagy PICUS-ként elkönyvelt időt a légijármű parancsnokának/a repülés oktatónak aláírásával ellen kell jegyeznie a Megjegyzéseknél (12. oszlop).

• Az oktatói időt is megfelelően nyilván kell tartani, és parancsnokpilótaként eltöltött időként kell bejegyezni.

• 11. oszlop: repülési szimulátor, vagy FNPT:

• Repülési szimulátor esetén adja meg a légijármű típusát és az eszköz minősítési számát. Más repülés gyakorló berendezés esetén adja meg, hogy vagy FNPT I vagy FNPT II, amelyikről adott esetben szó van.

A gyakorlás teljes ideje magában foglalja az eszközben végrehajtott összes feladatot, beleértve a repülés előtti és utáni ellenőrzéseket.

A feladat típusát a Megjegyzéseknél (12. oszlop) kell megadni, pl. üzemben tartói jártassági ellenőrzés, meghosszabbítás.

• 12. oszlop: A tulajdonos a Megjegyzések oszlopot felhasználhatja a repülés részleteinek nyilvántartására. Az alábbiakat kötelező bejegyezni:

• szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges képzés részeként végrehajtott műszerrepülési idő

• az összes jártassági ellenőrzés és készség ellenőrzés részletei

• a parancsnokpilóta aláírása, ha a pilóta SPIC-ként vagy PICUS-ként számol el repült időt

• az oktató aláírása, ha a repülés egymotoros dugattyús vagy motoros vitorlázórepülőgép jogosítás meghosszabbítás része

7. Ha minden oldalt kitöltöttek, akkor az összegzett repülési időket be kell jegyezni a megfelelő oszlopokba, és a pilótának az aláírásával igazolnia kell őket a Megjegyzések oszlopban.

2.2. Vitorlázó-repülőgép pilóta repülési naplója

2.2.1. Tartalmi követelmények:

A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyi adatok:

a) Tulajdonos neve és címe, fényképe

b) Születési hely

c) Születési idő

d) Anyja neve

e) Lakóhely

f) Tartózkodási hely

3. Típusvizsgák

a) Típus

b) Eredmény

c) Dátum

d) Vizsgáztató aláírása

4. Milyen vitorlázó-repülőgéppel repül, mióta

a) Típus

b) Fesztáv

c) Dátum

d) Igazolás

5. Elméleti vizsgák

6. Gyakorlati vizsgák

7. Összesített kimutatás a repülésekről

a) Év

b) Repült idő

c) Felszállások száma

d) Teljesítmény repülések száma

e) Igazolás

8. Minden repülésre:

a) Dátum

b) A repülőgép típusa, lajstromjele

c) Felszállások száma

d) A repülés alatt elért magasság, távolság, repült idő

e) A repülés célja

f) A felszállás és leszállás helye, útvonala

g) Oktató, növendék, utas neve

2.2.2. Formai követelmények:

2.3. Ballon pilóták repülési naplója

2.3.1. Tartalmi követelmények:

A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyi adatok:

a) Tulajdonos neve és címe, fényképe

b) Születési hely

c) Születési idő

d) Anyja neve

e) Lakóhely

f) Tartózkodási hely

2. Elméleti vizsgák

3. Gyakorlati vizsgák

4. Összesített kimutatás a repülésekről

a) Év

b) Repült idő

c) Felszállások száma

d) Igazolás

5. Minden repülésre:

a) Dátum

b) A ballon típusa, lajstromjele

c) Felszállások száma

d) A repülés célja

e) A felszállás és leszállás helye, útvonala

f) Oktató, növendék, utas neve

2.3.2. Formai követelmények:

2. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

3. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

Repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyre vonatkozó követelmények

B FEJEZET - NÖVENDÉK PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép)-(SPL(A))

1.085 Követelmények

a) Az SPL(A) kérelmezőnek sikeresen el kell végeznie a 1. függelék 2. pontjában meghatározott elméleti képzést.

b) A növendék pilóta csak egy repülés oktató felhatalmazásával repülhet egyedül.

c) Nemzetközi repülésben résztvevő repülőgépben a növendék pilóta nem repülhet egyedül, csak akkor, ha Magyarország és az érintett állam között erre vonatkozó megállapodást kötött.[25]

Megjegyzés: A SPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.090 Minimális életkor

A növendék pilótának be kell töltenie a 16 éves kort az első egyedül repülés előtt. 1.091 Iskolai végzettség A SPL(A) kérelmezőnek legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

C FEJEZET - MAGÁNPILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép)- PPL(A)

1.100 Minimális életkor

A PPL(A) kérelmezőnek be kell töltenie a 17 éves kort.

1.101 Iskolai végzettség

A PPL(A) kérelmezőnek legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. 1.110 Előjogok és feltételek

a) Előjogok. A PPL(A) engedélyes előjoga parancsnoki vagy másodpilótai feladatkört betölteni bármely légijárművön, amely nem végez gazdasági célú légiközlekedési és légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenységet.

b) Feltételek:

1. A PPL(A) kérelmezőnek teljesítenie kell e fejezet követelményeit - a (2) pontban meghatározott követelmények kivételével - és legalább a gyakorlati vizsgakor használt repülőgépre vonatkozó osztály/típusjogosítás követelményeit.

2. Ha a szakszolgálati engedély előjogait éjszaka kívánja gyakorolni, az engedélyes köteles e fejezet 1.125(c) pontjának megfelelni.

3. A PPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell SPL(A) szakszolgálati engedéllyel.

Megjegyzés: A PPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.120 Tapasztalat és jóváírás

(Lásd 1. függelék)

A PPL(A) kérelmező rendelkezzen legalább 45 óra repülőgépen repült gyakorlati idővel; amelyből 5 óra bármelyik földi repülés-gyakorló berendezésen töltött idő lehet az 1. függelékben foglaltaknak megfelelően. Helikopter, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép, vitorlázó-repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, vagy azzal megegyező előjogokat biztosító engedély engedélyesének a fent említett légijárművek valamelyikén parancsnokként teljesített teljes repült idejének 10 százaléka, legfeljebb 10 óra beszámítható a PPL(A) megszerzéséhez.

Megjegyzés: Az 1. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.125 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.125 Képzési tanfolyamok

(Lásd 1. 34. függelék és 15. melléklet 1. 2. függelék)

a) Általános. A PPL(A) kérelmezőnek egy FTO-ban vagy bármely más, a 15. melléklet 1. 2. függelék követelményei szerint elfogadott Alapképzési Szervezetben (RF), el kell végeznie az e fejezetben előírt képzést az 1. függelékben meghatározottak szerint.

b) Repülés-oktatás. A PPL(A) kérelmezőnek olyan repülőgépen szerzett gyakorlatot kell igazolni, amely légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik. A gyakorlati időből legalább 25 óra kétkormányos képzés és legalább 10 óra felügyelt egyedül repülés. Az egyedül repülésen belül legalább 5 óra útvonal-repülés teljesítendő, amelyből legalább egy 270 km (150 NM) hosszú és az indulási reptértől eltérő két repülőtéren való teljes megállásos leszállást foglal magában. Az 1.120 pontban engedélyezett gyakorlati idő beszámítás alkalmazása során a kétkormányos gyakorlati idő 20 óránál kevesebbre nem csökkenthető.

c) Éjszakai minősítés. Ha az engedélyes előjogait éjszaka kívánja gyakorolni, legalább 5 óra további éjszakai repült időt kell teljesítenie, amely tartalmaz 3 órányi kétkormányos képzést, amelyből legalább 1 óra útvonal-repülés, továbbá 5 egyedüli fel- és leszállást, teljes megállással. A légiközlekedési hatóság által meghatározott jártassági vizsga után az éjszakai minősítést be kell jegyezni a szakszolgálati engedélybe NVFR jogosításként.

Megjegyzés: Az 1. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 15. melléklet 1. függeléke az Appendix 2 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 15. melléklet 2. függeléke az Appendix 3 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 34. függelék az AMC FCL 1.125 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.130 Elméleti ismeretek

(Lásd 2. függelék)

A PPL(A) kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítania kell a PPL(A) engedélyesi előjogoknak megfelelő elméleti felkészültségi szintjét. Az elméleti vizsgák követelményei és eljárásai e melléklet 2. függelékében találhatók.

Megjegyzés: A 2. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCl 1.130 & 1.135 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.135 Jártasság

(Lásd 1.125(a) pont, 2. 3. függelék)

A PPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell a 2. függelékben meghatározott vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására való alkalmasságát repülőgép parancsnok szerepkörben, a PPL(A) engedélyes számára érvényes előjogoknak megfelelő szinten. A jártassági vizsgát a gyakorlati repülés befejezését követő 6 hónapon belül kell letenni (Lásd még 1.125(a) pont).

Megjegyzés: A 2. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.130 & 1.135 ponttal, a 3. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.135 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. függelék PPL(A) megszerző tanfolyam - Összefoglalás

(Lásd 1.125 pont, 34. függelék)

1. A PPL(A) megszerző tanfolyam (a továbbiakban: PPL(A) tanfolyam) célja a növendék pilótát biztonságos és hatékony repülésre oktatni látás melletti repülési szabályok (VFR) szerint.

2. ELMÉLETI KÉPZÉS

2.1. A PPL(A) tanfolyam elméleti tematikájának a következőket kell tartalmaznia:

Légijog-Air Law, Légijárműveket érintő általános ismeretek-Aircraft General Knowledge, Repülési jellemzők és Repüléstervezés-Flight Performance and Planning, Emberi teljesítőképesség és Korlátai-Human Performance and Limitations, Meteorológia-Meteorology, Navigáció-Navigation, Üzemeltetési eljárások-Operational Procedures, Repüléselmélet-Principles of Fl/ght és Rádiótávbeszélő kezelői ismeretek-Communication.

2.2. Az elméleti képzés anyagainak összeállítása során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

3. REPÜLÉS OKTATÁS

3.1. A PPL(A) tanfolyam repülésoktatási tematikájának a következőket kell tartalmaznia:

a) repülés előtti előkészítés, benne a tömeg és súlypont meghatározás, repülőgép ellenőrzés és kiszolgálás

b) repülőtéri és forgalmi műveletek, összeütközést elkerülő eljárások és biztonsági eljárások;

c) a repülőgép irányítása külső, vizuális viszonyítás alapján;

d) kritikusan alacsony sebességgel való repülés, kezdeti és teljes átesés felismerése és az abból való kivétel technikája;

e) kritikus repülési sebességgel való repülés, zuhanó spirál felismerése és abból való kivétel technikája;

f) normál és oldalszélben végrehajtott felszállások és leszállások;

g) maximális teljesítményű felszállások (rövid pálya és akadályok), rövid pályára történő leszállások;

h) csak műszer szerinti repülés, 180 fokos vízszintes forduló elvégzésével. (Ez a gyakorlat végrehajtható repülés oktatóval (FI(A)), vagy szimulátor oktatóval (STI(A)).)

i) útvonalrepülés látás melletti tájékozódás alapján, helyszámító eljárással és rádiónavigációs berendezések segítségével;

j) vészhelyzeti eljárások, repülőgép rendszerek szimulált meghibásodásával együtt; és k) repülés ellenőrzött repülőtérre, ellenőrzött repülőtérről és ellenőrzött repülőtéren keresztül, ATC engedélyek, eljárások végrehajtása, rádió kommunikációs eljárások és szakkifejezések alkalmazása.

3.2. A repülés oktatás anyagainak összeállítása során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

4. BITD HASZNÁLATA

4.1. A gyakorlati repülés során a BITD az alábbi feladatokra használható:

a) repülés csak műszerek segítségével

b) tájékozódás rádiónavigációs berendezések segítségével (lásd 1. függelék 3. pont)

c) alapvető műszerrepülés e melléklet 34. függelék 18C és 19-es feladata szerint

4.2. A BITD a következő feltételek teljesülése esetén alkalmazható:

a) BITD alkalmazása kiegészül légijárművön végrehajtott gyakorlással is

b) BITD-vel végrehajtott repülés adatainak rögzítetteknek és hozzáférhetőnek kell lenniük

c) a gyakorlatokat repülés (FI(A)), vagy földi gyakorló-berendezésen kiképző-oktatónak (STI(A)) kell vezetnie

5. KÉPZÉSI REPÜLŐGÉPEK

5.1. A képzést végző szervezetnek, rendelkeznie kell a tanfolyam céljainak megfelelő, a képzésre felszerelt és karbantartott repülőgépflottával.

5.2. Az egymotoros dugattyús osztályjogosítás (SEP) megszerzését a JAA tagállam által kibocsátott vagy elfogadott légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen végzett képzés, a motoros vitorlázórepülőgép osztályjogosítás (TMG) megszerzését motoros vitorlázó-repülőgépen végzett képzés teszi lehetővé.

5.3. Minden repülőgépnek duplikált elsődleges kormányszervekkel kell rendelkeznie, amelyet az oktató és a növendék egyidejűleg használhat. Átadható kormányszerv nem elfogadott.

5.4. A tanfolyamok függvényében a flotta tartalmazzon olyan repülőgépe(ke)t, amely(ek) alkalmas(ak) az átesések és dugóhúzók elkerülésének bemutatására, valamint olyan repülőgépe(ke)t amellye(kkel)l műszeres meteorológiai körülmények szimulálása lehetséges.

A képzésben csak a Képzési Kézikönyvben meghatározott és a légiközlekedési hatóság által, a képzés céljaira jóváhagyott repülőgépeket lehet használni.

6. REPÜLŐTEREK/LESZÁLLÓHELYEK

6.1. A bázis repülőtérnek, illetve bármilyen alternatív bázis repülőtérnek, ahol képzés folyik, a következő létesítményekkel, kell rendelkeznie:

a) legalább egy futópályával vagy felszállási területtel, amely a képzési repülőgépek számára a normál fel- és leszállás lehetőségét biztosítja a maximálisan engedélyezett fel- vagy leszállási tömeggel (az alábbi 4 feltétel közül, azon feltétellel, amelyik a meghatározó):

1. (négy csomónál nem erősebb) gyenge szélben azon a hőmérsékleten, amely megegyezik az év legmelegebb hónapjának legmagasabb átlaghőmérsékletével;

2. úgy, hogy a felszállás vonalában minden akadályt legalább 50 lábbal magasabban repül át a repülő;

3. úgy, hogy a hajtómű üzemeltetését, a futómű és a fékszárny működtetését (ha alkalmazható) a gyártó által ajánlottan hajtják végre; vagy

4. úgy, hogy az elemelkedés után különleges pilótai képességek és módszerek nélkül is végre lehet hajtani a lágy átmenetet a legjobb emelkedési sebességhez tartozó sebesség elérésére.

b) szélzsákkal, amely a földön minden pályavégről jól látható;

c) megfelelő pályafényekkel, ha éjszakai képzést is végrehajtanak a repülőtéren; és

d) megfelelő légiforgalmi szolgálati egységgel kivéve ott, ahol a képzési követelmények biztonságosan teljesíthetők másfajta légi/földi kommunikációval.

6.2. A képzési tanfolyamok szervezése során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

2. függelék PPL(A) elméleti ismeretek vizsgája és jártassági vizsga

(Lásd 1.130 és 1.135 pont, 1. 35. függelék)

ELMÉLETI ISMERETEK VIZSGÁJA

1. Az elméleti ismeretek vizsgájának helyszínét a kérelmező kérésének lehetőség szerinti figyelembe vételével a légiközlekedési hatóság jelöli ki. A vizsgakérdéseket írásos formában, vagy számítógépes teszt formájában, az alábbiakban megjelölt 9 témakörben állítja össze a légiközlekedési hatóság. A légiközlekedési hatóság egyetértésével a vizsga részenként, több napon is letehető. Egyetlen kérdéssor több témakört is lefedhet. A dolgozatnak összesen legalább 120 kérdésből kell állnia. Az egyes témakörökre szánt vizsgaidők nem haladhatják meg az alábbiakat:

A légiközlekedési hatóság rendelkezésétől függően, a gyakorlati R/T kezelői vizsgáztatás végezhető külön helyszínen is.

2. A kérdések többségének felelet-választásos tesztnek kell lennie.

3. A vizsgák a légiközlekedési hatóság által meghatározott nyelv(ek)en folynak. A légiközlekedési hatóságnak értesítenie kell a kérelmezőket, hogy a vizsgákat milyen nyelv(ek)en teszik le.

4. A tárgy vizsgája sikeresnek számít, amennyiben kérelmező az elérhető pontszám 75 százalékát teljesítette. Pontot csak a helyes válasz ér.

5. Az e mellékletben szereplő további rendelkezéseknek megfelelően, a kérelmező akkor végzi sikerrel a PPL(A) elméleti vizsgát, ha 18 hónapon belül minden vizsgatárgyból sikerrel levizsgázott. A 18 hónap az első vizsgapróbálkozás hónapjának végétől számít. Az elméleti vizsga elvégzése a sikeres vizsga dátumától számított 24 hónapig teszi lehetővé magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzését.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

6. A PPL(A) jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú/típusú repülőgépen kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. A kérelmező választhat, hogy a jártassági vizsgán egymotoros repülőgépen, vagy - amennyiben rendelkezik e melléklet 1.255 pontja, vagy az 1.260 pontja által megkövetelt 70 óra parancsnokként repült idővel - többmotoros repülőgépen repül. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a képzési repülőgépekkel szemben támasztott követelményeknek (Lásd 1. Függelék).

7. A kérelmezőnek a jártassági vizsgára való jelentkezésekor be kell mutatnia a légiközlekedési hatóság számára a földi, repülési és földi repülés-gyakorló berendezésen történő képzés adatait, az oktatók által összeállított részletes és rendszeres előrehaladási beszámolókat (a felmérőkkel, az időszakos minősítő repülések és földi vizsgák dokumentációjával együtt), továbbá a kérelmező növendék szakszolgálati engedélyét és repülési naplóját.

8. A kérelmező köteles a jártassági vizsga 1-5 részét teljesíteni, ezen felül a 6. részt is teljesítenie kell abban az esetben, ha többmotoros repülőgéppel vizsgázik. Ha egy rész bármely eleme sikertelen, az adott rész egésze sikertelennek számít. Egynél több sikertelen rész esetén a jelentkezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. Egyetlen sikertelen rész esetén a kérelmezőnek csak ebből az egy részből kell ismételten vizsgáznia. Az ismételt vizsga bármely részének sikertelensége esetén - beleértve azokat a részeket is, amiket a kérelmező az előző vizsgán már egyszer sikerrel teljesített, de a megismételt vizsgán nem-, a teljes vizsgát újból meg kell ismételnie. A megkezdett jártassági vizsgát 6 hónapon belül teljesíteni kell.

9. Sikertelen jártassági vizsgát követően a vizsgáztató további képzést írhat elő. Két sikertelen vizsga után a légiközlekedési hatóság további képzést ír elő. A megkísérelhető jártassági vizsgák száma korlátlan.

VIZSGA LEVEZETÉSE

10. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót (FE).

11. Ha a kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát kell megismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt okokból szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a későbbi repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgáznia.

12. A kérelmező a vizsga bármely manőverét, vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei teljes vizsga megismétlését indokolják.

13. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó repülés-vizsgáztató (FE) minősül a repülőgép parancsnokának.

14. A navigációs vizsgán repülendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. Az útvonal véget érhet az indulási, vagy egy indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. A kérelmező felel a repülés tervezésért és gondoskodik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A vizsga navigációs részének ideje - e melléklet 3. függelékének megfelelően - legalább 60 perc, amely a kérelmező és a vizsgáztató megegyezése szerint külön vizsgapontként is repülhető.

15. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, utazó és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

16. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, kivéve, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve a légiközlekedés indokolatlan akadályozásának megelőzése érdekében szükséges.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

17. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) a repülőgép üzemeltetésében a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtásában;

c) a jó ítélőképesség és a légijármű-vezetői tevékenység gyakorlásában;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

18. A vizsgázónak a következő általános tűréshatáron belül kell a vizsgát végrehajtania:

a) Magasságtartás:

normál repülés: +/- 150 láb

szimulált motorhibával: +/- 200 láb

b) Géptengely-irányszög (heading)/Rádiós segédeszközök segítségével végzett iránytartás:

normál repülés: +/- 10°

szimulált motorhibával: +/- 15°

c) Sebességtartás:

felszállás és megközelítés: +/- 15/-5 csomó

minden egyéb repülésmód: +/- 15 csomó

Turbulens időjárási feltételek esetén, valamint a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési tulajdonságai és teljesítménye függvényében a fenti értékektől a vizsgáztató eltérést engedélyezhet.

A JÁRTASSÁGI VIZSGA TARTALMA

19. Az egymotoros és többmotoros repülőgépre vonatkozó PPL(A) megszerzésére irányuló jártassági vizsgának e melléklet 3. függelékében meghatározott feladatokat és részeket kell tartalmaznia. A gyakorlati vizsgára való jelentkezés űrlapját és a vizsgajegyzőkönyvet e melléklet 35. függeléke tartalmazza.

3. függelék Jártassági vizsga tartalma a PPL(A) kiadásához

(Lásd 1.135 pont, 35. függelék)

D FEJEZET - KERESKEDELMI PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép) - CPL(A)

1.140 Minimális életkor

A CPL(A) kérelmezőnek be kell töltenie a 18 éves kort.

1.141 Iskolai végzettség

A CPL(A) kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

1.150 Előjogok és feltételek

a) Előjogok. A CPL(A) engedélyes előjoga:

1. gyakorolni a magánpilóta szakszolgálati engedéllyel járó előjogokat,

2. betölteni a parancsnokpilótai, vagy a másodpilótai beosztást bármely repülőgépen, nem gazdasági célú légiközlekedésben,

3. betölteni a parancsnokpilóta beosztást egypilótás repülőgépen gazdasági célú légiközlekedésben (kereskedelmi légi szállításban), belföldön és külföldön,

4. másodpilóta beosztást betölteni többpilótás gazdasági célú légi közlekedésben (kereskedelmi légi szállításban), belföldön, valamint külföldön nemzetközi útvonal- és repülőtér jogosításának megfelelően.

b) Feltételek. A CPL(A) kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.140, 1.145 és 1.155 - 1.170 alatt meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell a CPL(A) kibocsátásának követelményeit és legalább a jártassági vizsgakor használt repülőgépre vonatkozó osztály/típus jogosítás követelményeit, valamint - ha a kérelmező az E fejezet szerinti műszerjogosítás tanfolyammal és vizsgával is rendelkezik - a műszer jogosítás követelményeit.

c) A CPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell PPL(A) szakszolgálati engedéllyel.

Megjegyzés: A CPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.155 Tapasztalat és jóváírás

(Lásd 4. 5. 6. 36. 37. 38. függelék)

a) Integrált (összevont) tanfolyamok

1. Tapasztalat. A CPL(A) kérelmezőnek, aki sikeresen elvégzett és befejezett egy integrált repülési tanfolyamot, rendelkeznie kell legalább 150 óra repült idővel légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen.

2. Jóváírás. A fent említett a) 1. pontban előírt repülési időbe való beszámítás esetén e melléklet 4. függelék 4. pontját, és e melléklet 5. függelék 4. pontját, illetve e melléklet 6. függelék 4. pontját kell alkalmazni.

b) Modulrendszerű (részekből felépített) tanfolyam

1. Tapasztalat. A CPL(A) kérelmezőnek, aki nem végzett el integrált repülési tanfolyamot, rendelkeznie kell légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen legalább 200 óra repült idővel.

2. Jóváírás. A 200 repült órába beszámítható:

a) 30 óra PPL(H) helikopter parancsnokként töltött idő; vagy

b) 100 óra CPL(H) helikopter parancsnokként töltött idő; vagy

c) 30 óra motoros vitorlázó-repülőgépen vagy vitorlázó-repülőgépen parancsnokként töltött idő.

c) Repülési idő. A kérelmezőnek teljesitenie kell az integrált tanfolyam befejezéséig 150 óra repült időt, vagy a modulrendszerű tanfolyam befejezéséig 200 óra repült időt, amelynek legalább a következőket kell magában foglalnia:

1. 100 órát parancsnok-pilótaként, vagy - ha az integrált rendszerben történt a képzés - 70 órát parancsnok-pilótaként, e melléklet 4. 5. 6. 36. 37. 38. függelékben meghatározott feltételek szerint;

2. 20 óra (VFR) útvonalrepülésben parancsnok-pilótaként töltött repülési időt, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) távolságú útvonalrepülést, amely tartalmaz az útvonalon két, az indulási repülőtértől különböző repülőtéren való leszállást teljes megállással;

3. 10 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 5 óra lehet szimulált műszeres földi idő; és

4. 5 óra éjszakai repülési időt, az 1.165 (b) pontban meghatározottak szerint.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 36. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, a 37. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 38. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

d) Az a kérelmező, aki a 11. függelékben meghatározott Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik, annak legfeljebb 10 órával csökkenthető a műszerrepülési oktatási idő mind az integrált, mind a modulrendszerű képzés esetében.[26]

e) Annak az MPL(A) engedéllyel rendelkezőnek, aki CPL(A) előjogokat kíván gyakorolni, teljesítenie kell repülőgépen:[27]

1. 70 óra repülési időt parancsnokként egypilótás repülőgépen, vagy nem kevesebb, mint 10 óra repülési időt parancsnokként egypilótás repülőgépen és a további repülési időt PICUS-ként, amiből 20 óra repülési időnek VFR útvonal-repülésnek kell lennie parancsnokként. Ennek tartalmaznia kell egy, nem kevesebb, mint 540 km (300 NM) hosszú VFR útvonalrepülést parancsnokként, amelynek során két különböző repülőtéren leszállást kell végrehajtani,

2. a 7. függelékben meghatározott CPL(A) modulrendszerű képzés 11. a) és 12. pontját, és

3. a 8. és 9. függelékben meghatározott CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros egypilótás repülőgépen

1.160 Elméleti ismeretek

(Lásd 1.160 pont, 4. 5. 6 és 7. függelék)

a) Tanfolyam. CPL(A)-t az kérelmezhet, aki FTO jóváhagyott tanfolyamán elméleti képzést kapott. A tanfolyamot az 1.165 pont szerint kombinálni kell a repülési képzéssel.

b) Vizsga. A CPL(A) kérelmezőnek bizonyítani kell, hogy rendelkezik azzal a tudásszinttel, ami egy CPL(A) engedélyes előjogainak gyakorlásához szükséges, és meg kell felelnie e melléklet J fejezetében támasztott követelményeknek.

c) Az integrált képzési tanfolyamot elvégzett kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy legalább olyan tudásszinttel rendelkezik, amelyet e melléklet 4.5 és 6. függelékeiben leírt tanfolyamoknak megfelelően a tanfolyam megkíván.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) pontta összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.165 Repülési képzés

(Lásd 4. 5. 6. 7. 36. 37. 38. 39. függelék)

a) Tanfolyam. CPL(A)-t az kérelmezhet, aki elvégezte egy jóváhagyott repülés képző szervezet jóváhagyott integrált vagy modulrendszerű repülés képzési tanfolyamát olyan típuson, amelynek valamely JAA tagállam által kibocsátott vagy elfogadott légialkalmassági bizonyítványa van. A képzést elméleti tanfolyammal kell kombinálni. A jóváhagyott tanfolyamot a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megszervezni:

1. ATP(A) integrált tanfolyam - e melléklet 4. függeléke és 36. függeléke;

2. CPL(A)/IR integrált tanfolyam - e melléklet 5. függeléke és 37. függeléke;

3. CPL(A) integrált tanfolyam - e melléklet 6. függeléke és 38. függeléke; és

4. CPL(A) modulrendszerű tanfolyam - e melléklet 7. függeléke és 39. függeléke.

b) Éjszakai képzés. A kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 5 óra éjszakai repült idővel, amiből legalább 3 óra kétkormányos képzés, beleértve legalább 1 órányi útvonalrepülést, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 leszállást, teljes megállással.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) ponttal, a 36. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, a 37. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 38. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 39. függelék az AMC FCL 1.160&1.165(a)(4) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.170 Jártasság

(Lásd 4.5.6.7.8 és 9. függelék)

A CPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell parancsnoki képességét a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására e melléklet 8 és 9. függelékeiben meghatározottak szerint a CPL(A) engedélyest megillető előjogoknak megfelelő szinten. A kérelmezőnek e melléklet 4. 5. 6. 7. függelék követelményei szerint kell letennie a jártassági vizsgát a tanfolyamnak megfelelően.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) ponttal, a 8. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.170 ponttal, a 9. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.170 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

4. függelék ATP(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8. 9. 10. 12. 13. 32. 36. 40. függelék)

1. Az ATP(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, aki alkalmas arra, hogy többmotoros többpilótás repülőgépeken kereskedelmi célú légiszállítási tevékenység során másodpilóta legyen, és megszerezze a CPL(A)/IR-t.

2. Az ATP(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt kell teljesíteni minden képzési szintet az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 12 és legfeljebb 36 hónap. A légiközlekedési hatóság jóváhagyásával a tanfolyam 36 hónapnál hosszabb is lehet abban az esetben, ha az FTO további repülőgépes képzést vagy földi képzést tart.

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzés nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként.

4.1. Az előképzés nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A) vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (1.165 (a)(1) pontja, és e függelék 13. pontja alapján), illetve -amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyekből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd e melléklet 36. függelék 2-3 része alapján) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes ATP(A) tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga, továbbá - ha kérelmezhető - műszerjogosítás vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamára átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai, fizikai és angol nyelvi ismeretekkel rendelkezik. A nyelvtudás szükséges szintjét e melléklet 10. függelék határozza meg.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést az ATPL(A) ismereti szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést; valamint

c) MCC képzést többpilótás repülőgép üzemeltetésére.

9. Az elméleti vizsga viszonylatában e függelék 12. pontjának, illetve a jártassági vizsga viszonylatában e függelék 14. pontjának megfelelő és sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magában foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály- vagy típus jogosítás követelményeinek, valamint többmotoros műszerrepülés (A) követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott ATP(A) elméleti tanfolyamnak legalább 750 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

A 750 óra képzést úgy kell felosztani, hogy minden tantárgy esetében teljesüljön a következő óraszám:

11. Az MCC tanfolyamnak legalább 25 óra elméleti képzést és gyakorlatot kell tartalmaznia.

ELMÉLETI VIZSGA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az ATPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

13. A repülési képzésnek, típus jogosítás képzést kivéve, legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 55 óra lehet műszeres földi idő. A képzésnek tartalmaznia kell:

a) 95 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 55 óra lehet földi műszeres idő;

b) 100 óra parancsnoki időt, ebből 50 óra VFR repülést és 50 óra műszeres repülési időt, mint gyakorló parancsnok-pilóta (SPIC). (A gyakorló parancsnok-pilóta időt parancsnoki időként kell jóváírni kivéve, ha az oktató a repülés bármely szakaszában beleavatkozik a repülőgép vezetésébe. A repülés oktató földi eligazítása nem befolyásolja a parancsnoki idő jóváírását);

c) 50 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz; továbbá

e) 115 óra műszeres repülési időt, mely áll:

1. 50 óra műszerrepülési képzésből, amelyből legfeljebb 25 óra lehet földi műszer idő FNPT I-n, vagy 40 óra, amennyiben a földi műszeres képzés FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron történik. Az FNPT II-n vagy repülési szimulátoron végrehajtandó repülésből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-n is;

2. 50 óra gyakorló parancsnok-pilótaként (SPIC) teljesített időből; és

3. 15 óra MCC keretében teljesített időből, amelyhez repülési szimulátor vagy FNPT II is használható. A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 36. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

14. A gyakorlati képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tenni a CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. és 9. függeléke szerint és a műszer-jogosítás jártassági vizsgát többmotoros repülőgépen e melléklet 12. és 13. függeléke szerint. Ezen kívül teljesíteni kell az 1.262(c) pontban meghatározott vizsgákat is.

5. függelék CPL(A)/IR integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8.9.10.12.13.32.37.40 függelék)

1. A CPL(A) és IR(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, aki képes kereskedelmi célú légiszállítási tevékenység során egypilótás egymotoros, vagy többmotoros repülőgépet működtetni, illetve a CPL(A)/IR-t megszerezni.

2. A CPL(A) és IR(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt kell teljesíteni minden képzési szintet az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 9 és legfeljebb 30 hónap.

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzettség nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A), vagy PPL(H) engedélyeseként.

4.1. Az előképzettség nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A), vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (lásd az 1.165 (a)(2) pont, és e függelék 12. pontja), illetve - amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyekből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd e melléklet 37. függelék 2-3 része) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes CPL(A) és IR tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga, továbbá - ha kérelmezhető - műszerjogosítás vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamra átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai, fizikai és angol nyelvi ismeretekkel rendelkezik. A nyelvtudás szükséges szintjét e melléklet 10. függeléke határozza meg.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) és IR ismereti szintjéig és

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

9. Az elméleti vizsga e függelék 11. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály/típus jogosítás, valamint egy illetve többmotoros műszerrepülés (A) követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) és IR elméleti tanfolyamnak legalább 500 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

Az 500 óra képzést úgy kell felosztani, hogy minden tantárgy esetében teljesüljön a következő óraszám:

ELMÉLETI VIZSGA

11. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) és IR engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

12. A repülési képzésnek, nem beleértve a típusjogosítás képzést, legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 40 óra lehet műszeres földi idő. A 180 óra alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell:

a) 80 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 40 óra lehet földi műszeres idő;

b) 100 óra parancsnoki időt, ebből 50 óra VFR repülést és 50 óra műszeres repülési időt, mint SPIC. (A gyakorló parancsnok-pilóta időt parancsnoki időként kell jóváírni kivéve, ha az oktató a repülés bármely szakaszában beleavatkozik a repülőgép vezetésébe. A repülés oktató földi eligazítása nem befolyásolja a parancsnoki idő jóváírását);

c) 50 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz; és

e) 100 óra műszeres repülési időt, mely áll:

1. 50 óra műszerrepülési képzésből, amelyből legfeljebb 25 óra lehet földi műszer idő FNPT I-n, vagy 40 óra műszerrepülési képzésből, amennyiben a földi műszeres képzés FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron történik. Az FNPT II-n vagy repülési szimulátoron végrehajtandó repülésből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-n is;

2. 50 óra gyakorló parancsnok-pilótaként (SPIC) teljesített időből. A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 37. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A gyakorlati képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tenni a CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. és 9. függeléke szerint és a műszer-jogosítás jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 12. és 13. függeléke szerint.

6. függelék CPL(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8. 9. 32. 38. 40. függelék)

1. A CPL(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, a CPL(A) megszerzéséhez és a kérelmező által elvégezni kívánt további munkarepüléshez kapcsolódó oktatáshoz, ide nem értve az oktatói és műszerjogosítást.

2. A CPL(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek, valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt, minden képzési szintet teljesítenie kell az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 9 és legfeljebb 24 hónap

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzettség nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedlyeseként.

4.1. Az előképzettség nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A) vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (lásd az 1.165 (a)(3) pont, és e függelék 12. pontja), illetve - amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd 38. függelék 2-3 része) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes CPL(A) tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál az alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamra átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai és fizikai elméleti ismeretekkel rendelkezik.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) ismeret szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

9. Az elméleti vizsga e függelék 11. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály- vagy típus jogosítás követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) elméleti tanfolyamnak legalább 300 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) (vagy 200 órát, ha a kérelmező PPL engedélyes) elméleti képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

ELMÉLETI VIZSGA

11. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

12. A repülési képzésnek, nem beleértve a típusjogosítás képzést, legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 5 óra lehet műszeres földi idő. A 150 óra alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell:

a) 80 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 5 óra lehet földi műszeres idő;

b) 70 órát, mint parancsnokpilóta;

c) 20 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz;

e) 10 óra műszerrepülést, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-n, vagy FNPT II-n vagy repülési szimulátoron; és

f) 5 óra repülést legalább 4 személy szállítására alkalmas, behúzható futóművel és változtatható állásszögű légcsavarral rendelkező repülőgépen.

A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 38. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülőgépes képzés elvégzését követően a kérelmezőnek CPL(A) jártassági vizsgát kell tennie, egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. 9. függeléke szerint.

7. Függelék CPL(A) modulrendszerű tanfolyam

(Lásd 1.125(c), 1.160, 1.165 & 1.170 pont, 8. 9. 32. 39. 40. függelék)

1. A CPL(A) modulrendszerű tanfolyam célkitűzése, hogy PPL(A)-val rendelkezőket a CPL(A) kiadásához szükséges tudásszintre hozza.

2. a) A CPL(A) modulrendszerű tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A)-val.

b) A képzés megkezdése előtt a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:

1. rendelkezzen 150 óra repülési idővel pilótaként; és

2. feleljen meg e melléklet 1.225 és 1.240 pont követelményeinek, amennyiben többmotoros repülőgépet használnak a jártassági vizsgán.

3. A CPL(A) modulrendszerű tanfolyamra jelentkező köteles az FTO HT-jének felügyelete alatt az FTO által szervezett tanfolyam minden képzési fázisát egyetlen folyamatos tanfolyam során teljesíteni. Az elméleti képzés elvégezhető kizárólag elméleti képzést nyújtó FTO-nál, amely esetben az illető szervezet HT-jének kell felügyelnie a tanfolyam említett részét.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónapon belül kell elvégezni. A gyakorlati képzésnek és jártassági vizsgának az elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell megtörténnie e melléklet 1.495 pontja szerint.

5. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezik.

6. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) ismereti szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

7. Az elméleti vizsga e függelék 9. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgán használt repülőgép osztály vagy típus jogosítás követelményeinek teljesítését is.

ELMÉLETI ISMERETEK

8. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) elméleti tanfolyamnak legalább 200 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) elméleti képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

8.1. A tanfolyam részeként távoktatást (levelező tanfolyamot) is lehet nyújtani a légiközlekedési hatóság hozzájárulása esetén.

ELMÉLETI VIZSGA

9. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

10. Műszerjogosítással nem rendelkező kérelmezőknek legalább 25 óra kétkormányos gyakorlati képzést kell kapniuk (lásd e melléklet 39. függelék, amely tartalmazzon 10 óra műszeres oktatást, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő BITD-n, FNPT I-n, FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron (lásd e melléklet 39. függelék).

10.1. Érvényes IR(A)-val rendelkező kérelmezőnek teljes mértékben jóváírható a kétkormányos műszeres képzési idő.

10.2. Érvényes IR(H)-val rendelkező kérelmezőnek legfeljebb 5 óra kétkormányos műszeres képzési idő számítható be, és ebben az esetben legalább 5 óra kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie repülőgépen.

11. a) Érvényes műszerjogosítással rendelkező kérelmezőknek legalább 15 óra kétkormányos látva repülési képzést kell kapniuk.

b) Éjszakai repülési minősítéssel nem rendelkező kérelmezőknek további 5 óra éjszakai repülési képzést kell kapniuk e melléklet 1.125(c) pontjának követelményei szerint.

12. Legalább 5 óra képzést olyan repülőgépen kell végrehajtani, amely legalább négy személy szállítására alkalmas és állítható légcsavarral, valamint behúzható futóművel rendelkezik.

A repülési képzés tematikáját e melléklet 39. függeléke tartalmazzák.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülési képzés elvégzése és a vonatkozó gyakorlati követelmények teljesítése után, a kérelmezőnek CPL(A) jártassági vizsgát kell tennie többmotoros vagy egymotoros repülőgépen, e melléklet 8. 9. függeléke szerint.

8. Függelék Jártassági vizsga a CPL(A) kiadásához

(Lásd 1.170 pont, 9. 40. függelék)

1. A CPL(A) jártassági vizsgához a kérelmezőnek teljesíteni kell az előírt képzést, beleértve a vizsgán használatos típusú/osztályú repülőgéppel megegyező repülőgépre való képzést.

1.1. A kérelmező választhat, hogy egymotoros repülőgépen vagy, ha megfelel e melléklet 1.255 pontja, vagy az 1.260 pontja alatti (70 óra repülési idővel parancsnokként) repülőgépes tapasztalati követelménynek, többmotoros repülőgépen vizsgázik.

1.2. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a 14. melléklet 3. 4. függeléke szerint meghatározott képzési repülőgépekre vonatkozó követelményeknek, valamint legalább négy személy szállítására alkalmasnak kell lennie és változtatható állásszögű légcsavarral, illetve behúzható futóművel kell rendelkeznie.

2. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e mellékletben rögzített feltételeket és ez a képzési nyilvántartásban is rögzítésre kerül, vizsgára bocsátható.

3. A kérelmezőnek le kell vizsgáznia a vizsga 1-5 részeiből, és amennyiben többmotoros repülőgépen vizsgázik a 6. részből is. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített a kérelmező, a teljes vizsgát köteles megismételni. A gyakorlati vizsga minden részét 6 hónapon belül kell teljesíteni.

4. Bármely sikertelen vizsgát követően további képzés írható elő. Ha a vizsgák minden részének teljesítése két próbálkozás után sem sikerül, a Légiközlekedési hatóság által meghatározott további képzés szükséges. A vizsgapróbálkozások száma nincs korlátozva.

VIZSGA LEVEZETÉSE

5. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót.

6. Ha kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból megszakítja a gyakorlati vizsgát, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által elfogadhatónak ítélt okokból szakítja meg a gyakorlati vizsgát, akkor a további repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgázni.

7. A kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei a teljes vizsga megismétlését indokolják.

8. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó repülés-vizsgáztató (FE) minősül a repülőgép parancsnokának.

9. A repülendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. A célrepülőtérnek irányító szolgálattal kell rendelkeznie. Az útvonal végpontja lehet az indulási, vagy egy másik repülőtér is. A kérelmező felel a repülés tervezésért és gondoskodik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A vizsga teljes ideje legalább 90 perc.

10. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

11. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, kivéve, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve a légiközlekedés indokolatlan akadályozásának megelőzése érdekében szükséges.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) hogy képes a repülőgépet a korlátozások figyelembevételével üzemeltetni;

b) hogy minden manővert zökkenőmentesen és pontosan hajt végre;

c) hogy jó ítélőképességgel és légijármű-vezetői tevékenységgel rendelkezik;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

13. A vizsgázónak a következő általános tűréshatáron belül kell a vizsgát végrehajtania.

a) Magasságtartás:

normál repülés +/- 100 láb

szimulált motorhibával +/- 150 láb

b) útvonaltartás rádió-navigációs eszközök használatával +/- 5°

c) Iránytartás:

normál repülés +/- 10°

szimulált motorhibával +/- 15°

d) Sebességtartás:

felszállás és megközelítés +/- 5 csomó

minden egyéb repülési mód +/- 10 csomó

Turbulens időjárási feltételek esetén, valamint a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési tulajdonságai és teljesítménye függvényében a fenti értékekből a vizsgáztató engedményt tesz.

A VIZSGA TARTALMA

14. A vizsgának e melléklet 9. függelékében meghatározott részekből kell állnia. A jártassági vizsga formáját és a jelentkezési lap tartalmát e melléklet 40. függeléke tartalmazza. A 2. rész c és e(iv) pont, és az 5 - 6. rész teljes egészében végrehajtható FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

9. függelék CPL(A) kiadásához szükséges jártassági vizsga tartalma

(Lásd 1.170 pont, 40. függelék)

E FEJEZET - MŰSZERJOGOSÍTÁS (Repülőgép)- IR(A)

1.175 Feltételek, amelyek az IR(A)-t megkövetelik

Pilóta szakszolgálati engedély (A) engedélyes nem láthat el semmilyen pilóta beosztást olyan repülőgépen, amely műszeres repülési szabályok szerint üzemel (IFR), és nem rendelkezik a légijármű kategóriájának megfelelő, e melléklet szerint kibocsátott IR(A)-val, kivéve, ha jártassági vizsgán vagy kétkormányos képzésben vesz részt;

1.180 Előjogok és feltételek

a) Előjogok

1. Jogosítás korlátozások esetében, amikor másodpilótának is részt kell vennie a jártassági vizsgán (több pilótás korlátozás esetén), e melléklet 12. és 13. függelékének értelmében, és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott feltételek esetén, a többmotoros IR(A) engedélyes előjoga IFR körülmények között többmotoros és egymotoros repülőgépek vezetése 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal. Ennél alacsonyabb elhatározási magasságot a légiközlekedési hatóság a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendelet, és e melléklet 45. függelékének 6. része szerint és e melléklet 15. függelék 6. része szerint további képzés és vizsgáztatás után engedélyezhet.

2. E melléklet 12. 13. függeléke által megállapított jártassági vizsga feltételeinek függvényében, és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott feltételek mellett, az egymotoros IR(A) engedélyes előjoga egymotoros repülőgépek vezetése IFR körülmények között 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal.

b) Feltételek

A kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.185 - 1.210 pontok alatt meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell az IR(A) kibocsátásához szükséges követelményeket.

Megjegyzés: A műszerjogosítás kérelem mintáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

1.185 Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

a) Az IR(A) egy évig érvényes a kiadástól vagy megújítástól számítva, illetve amennyiben a lejárt IR(A)-t e melléklet 1.246(a) pontjának megfelelelően hosszabbították meg, annak lejárati idejéig.

b) Ha az IR(A) kizárólag többpilótás tevékenységekre vonatkozik, a meghosszabbítás vagy megújítás többpilótás tevékenység végrehajtásával történik.

c) Amennyiben az elmúlt 7 év alatt az IR(A)-t nem hosszabbították, illetve nem újították meg, a engedélyes köteles az IR(A) elméleti és jártassági vizsgát újból letenni e melléklet 12. függelékének megfelelően.

1.190 Tapasztalat[28]

a) Az IR(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell PPL(A)-val és éjszakai minősítéssel; vagy CPL(A) engedéllyel és legalább 50 óra útvonal repülési idővel parancsnokként repülőgépen vagy helikopteren, amelyből legalább 10 órát repülőgépen kell végrehajtani.

b) Aki IR(H)-val rendelkezik, annak a 11. függelékben meghatározott repülési képzési idő 10 órára csökkenthető repülőgépen.

c) Ha a kérelmező a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott CPL(A)-val rendelkezik, akkor a 11. függelékben meghatározott műszerrepülési oktatási idő legfeljebb 10 órával csökkenthető, vagy

d) ha a kérelmező a 11. függelékben meghatározott Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal, vagy az e rendelet szerint kiadott CPL(A)-val rendelkezik, annak legfeljebb 10 órával csökkenthető a 11. függelékben meghatározott műszerrepülési oktatási idő.

1.195 Elméleti ismeretek

a) Tanfolyam. Az IR(A) kérelmezőnek a megfelelő elméleti ismereteket kell szereznie valamely FTO által szervezett elméleti és gyakorlati tanfolyam keretében. Amennyiben lehetséges, az elméleti tanfolyamot gyakorlati repülési képzéssel kell összekötni.

b) Vizsga. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az IR(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, és meg kell felelnie e melléklet J fejezetében foglalt követelményeknek.

1.200 Angol nyelv használata[29]

(Lásd 10. függelék)

a) Az IR(A), az MPL(A) és az ATPL(A) megszerzését, meghosszabbítását, megújítását, vagy érvényesítését kérelmezőnek e melléklet 10. függelékében meghatározott szintű angol nyelvtudással kell rendelkeznie.

b) A 10. függelék szerint kiadott IR(A) engedélyesének rendelkezni kell PPL(A), CPL(A), MPL(A) vagy ATPL(A) engedéllyel, és angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítással.

Megjegyzés: A 10. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.200 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.205 Repülési képzés

(Lásd 11. függelék)

a) A repülési képzés megkezdését megelőzően az IR(A) kérelmezőnek részt kell vennie egy integrált repülési tanfolyamon, mely az IR(A) képzést is magában foglalja (lásd 1.165 pont), vagy jóváhagyott moduláris repülési képzés tanfolyamon e melléklet 11. függelékének előírásai szerint.

b)[30]

Megjegyzés: A 11. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.205 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.210 Jártasság

(Lásd 12. 13. függelék)

a) Általános. Az IR(A) kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes e melléklet 12. 13. függeléke által előírt eljárásokat és manővereket IR(A) engedélyestől elvárható szinten végrehajtani.

b) Többmotoros repülőgépek esetén. Többmotoros repülőgép műszer jogosítás megszerzéséhez a vizsgát többmotoros repülőgépen kell végrehajtani.

Az a kérelmező, aki meg kívánja szerezni jártassági vizsgán használt repülőgépre szóló típus- illetve osztályjogosítást, köteles e melléklet 1.262 pontjában foglalt követelményeknek is megfelelni.

c) Egymotoros repülőgépek esetén. Egymotoros repülőgép műszer jogosítás megszerzéséhez a vizsgát egymotoros repülőgépen kell végrehajtani. Az egyvonalban lévő többmotoros (húzó-toló) repülőgép az IR megszerzése szempontjából egymotoros repülőgépnek számít.

Megjegyzés: A 12. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.210 ponttal, a 13. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.210 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

10. Függelék IR(A) - Az angol nyelv használata

(Lásd 1.200 pont, 14. melléklet 1. 2. függeléke)

AZ ANGOL NYELV HASZNÁLATA

1. Az IR(A) kérelmező (vagy IR(A) engedélyese) a következő területeken legyen képes az angol nyelvet használni:

a) repülésben:

a repülés minden fázisára vonatkozó rádiófóniában, beleértve vészhelyzeteket is.

Ha a kérelmező sikeres jártassági vagy készség ellenőrzést tett IR-hez vagy ATPL-hez, amely során kétoldalú rádiófóniázás zajlott angolul, akkor az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

b) földön:

minden, a repülés teljesítéséhez szükséges kommunikáció esetén, mint pl:

1. legyen képes olvasni és érteni az angol nyelven írt üzemeltetési kézikönyveket, pl.: üzemeltetési kézikönyvet, repülőgép légiüzemeltetési kézikönyvét, stb.

2. repülés előtti tervezést, meteorológiai információk gyűjteményét, NOTAM-okat, ATC repülési tervet, stb;

3. tudja használni az összes angol nyelven írott repülési útvonal-, indulási- és megközelítési térképeket és hozzájuk tartozó anyagokat.

Ha a kérelmező elvégzett egy angol nyelven tartott IR vagy ATPL tanfolyamot, vagy ha angol nyelven tette le az IR vagy ATPL elméleti vizsgát, akkor az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

c) kommunikáció:

a repülés minden szakaszában legyen képes a hajózó személyzet más tagjaival angol nyelven kommunikálni, beleértve a repülés előkészítését is.

E pont teljesítésének minősül, ha a jelentkező, illetve az IR(A) engedélyese, angolul tartott MCC tanfolyamot végzett el, és bizonyítványával igazolja, hogy a tanfolyamot e melléklet 1.250(a)(3) pontjával összhangban teljesítette, vagy ha sikeres többpilótás jártassági vagy készség ellenőrző vizsgát tett e melléklet 14. függelékének megfelelően, amelynek során a kétoldalú rádióforgalmazás és a kapcsolattartás a személyzet tagjai között angol nyelven történik.

2. Az 1. pontban meghatározott követelmények teljesíthetőek a légiközlekedési hatóság által vagy annak nevében tartott speciális vizsga letételével is, amennyiben a kérelmező elvégzett egy olyan tanfolyamot, amely lehetővé teszi számára a fenti 1 (a), (b) és (c) pontokban megadott valamennyi követelmény teljesítését.

3. Aki a rendeletben meghatározott nyelvi kiterjesztéssel rendelkezik az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

11. függelék IR(A) - Modulrendszerű repülési tanfolyam

(Lásd 1.205 pont, 32. függelék)

1. Az IR(A) modulrendszerű tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségű pilótákat képezni, hogy képesek legyenek repülőgépet működtetni IFR-ben és IMC-ben az ICAO PANS-OPS 8168 dokumentum követelményeinek megfelelően. A tanfolyam 2 modulból tevődik össze, ami külön és kombinálva is tekinthető:[31]

a) Alap műszerrepülési modul:

10 óra műszerrepülési oktatási időt tartalmaz, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő BITD-n, FNPT I, vagy FNPT II-n, vagy Repülési szimulátoron (FFS). Az Alap műszerrepülési modul befejezése után az FTO képzésvezetőjének (HT) a 41(b) függelék bizonyítványt kell kiállítania.

b) Eljárás műszerrepülési modul:

Ez az IR(A) képzés fennmaradó repülési idejét tartalmazza, 40 óra műszeres repülési időt egymotoros repülőgépen, vagy 45 óra műszeres repülési időt többmotoros repülőgépen és az IR(A) elméleti ismereti képzést.

2. A modulrendszerű IR(A) tanfolyamra jelentkezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy CPL(A)-val, beleértve az éjszakai repülési jogosítást.

2.1. Az Eljárás műszerrepülési modul tanfolyamra jelentkezőnek, aki nem rendelkezik az e rendelet szerint kiadott CPL(A)-val, annak rendelkeznie kell az Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal.

2.2. A képzési szervezetnek biztosítania kell azon többmotoros IR(A) tanfolyamra jelentkező számára, aki nem rendelkezik többmotoros osztály- vagy típus jogosítással, hogy részt vegyen e melléklet 1.261 Típus- és osztályjogosítások elméleti és repülési képzése cím b) Repülési képzés pont 2. alpontjában meghatározott többmotoros képzésen, mielőtt megkezdi az IR(A) tanfolyam gyakorlati részét.

3. Az IR(A) modulrendszerű tanfolyamra jelentkezőnek, valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt minden képzési szintet teljesítenie kell az illető szervezet által indított, folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül. Az Eljárás műszerrepülési modul megkezdése előtt az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező rendelkezik az alap műszerrepülési tudással. Felfrissítő tanfolyam tartható. Az elméleti tanfolyam elvégezhető az adott szervezet HT-jének felügyelete alatt olyan FTO-nál is, amely csak elméleti képzésre szakosodott.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónap alatt kell befejezni. A gyakorlati képzést és a jártassági vizsgát az elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell elvégezni e melléklet 1.495 pontja szerint.

5. A tanfolyamnak tartalmaznia kell:

a) elméleti képzést műszerjogosítás ismereti szintig;

b) műszeres repülési képzést.

6. Az IR(A) kiadásának feltétele a szükséges elméleti vizsga e függelék 8. pontja szerinti, valamint a jártassági vizsga e függelék 14. pontja szerinti sikeres teljesítése.

ELMÉLETI ISMERETEK

7. Az IR(A) elméleti ismeretek tanrendje e melléklet 32. függelékében található. A jóváhagyott modulrendszerű IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 200 óra (1 óra=60 perc oktatást jelent) oktatást, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, médiaszobás, számítógépes alapú képzést, illetve más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

7.1. A tanfolyam részeként jóváhagyott távoktatási képzés a légiközlekedési hatóság döntésétől függően szervezhető.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az IR(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. Az egymotoros IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 50 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 20 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 35 óra repülési szimulátorban vagy FNPT II-n. A légiközlekedési hatóság döntése alapján az FNPT II vagy repülési szimulátoron végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-en.

10. A többmotoros IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 55 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 40 óra repülési szimulátoron vagy FNPT II-n. A légiközlekedési hatóság döntése alapján az FNPT II vagy repülési szimulátoron végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-en. A fennmaradó műszeres repülési oktatásnak tartalmaznia kell legalább 15 óra repülést többmotoros repülőgépen.

11. Az egymotoros IR(A) engedélyesnek, aki többmotoros típus vagy osztály-jogosítással is rendelkezik, és először kérelmezi a többmotoros IR(A)-t, sikeresen el kell végeznie egy jóváhagyott FTO/TRTO tanfolyamát, amely tartalmaz legalább 5 óra műszeres repülési oktatást többmotoros repülőgépen, amelyből 3 óra teljesíthető repülési szimulátoron vagy FNPT II-n.

12. A Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott CPL(A) engedéllyel rendelkezőnek e függelék 9.-10. pontjában megkövetelt teljes képzési ideje 10 órával csökkenthető.[32]

13. A repülési képzésnek az alábbi gyakorlatokat kell tartalmaznia:[33]

a) Alap műszerrepülési modul (BIFM):

Az alap műszerrepülésre vonatkozó eljárások és manőverek, amelyek lefedik legalább a következőket:

- Alap műszerrepülés külső vizuális segítség nélkül:

Vízszintes repülés

Emelkedés

Süllyedés

Fordulók vízszintes repülésben, emelkedésben és süllyedésben

- Nagy bedöntésű fordulók

- Rádiónavigáció

- Rendellenes repülési helyzetből történő kivétel

- Repülés meghibásodott műszerek szimulálásának segítségével

- Átesés felismerése és kivétele kezdeti státuszból és teljes átesésből.

b) Eljárás műszerrepülési modul:

1. Repülés előtti eljárások IFR repüléshez, beleértve a repülési kézikönyv használatát és a megfelelő légiirányítási (ATC) dokumentumokat, amelyek az IFR repülési terv kitöltéséhez szükségesek.

2. Azok az eljárások és manőverek, amelyek az IFR működtetés alatti normál esetben, rendellenes esetben vagy vészhelyzetkor fordulnak elő. Ezek minimálisan a következők:

- áttérés vizuális repülésről műszerrepülésre felszállás közben;

- standard műszeres indulási és érkezési eljárások;

- útvonal IFR eljárások;

- várakozó eljárások;

- műszeres megközelítés meghatározott minimumhoz;

- megszakított megközelítési eljárások;

- leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is.

3. repülés közbeni manőverek és sajátos repülési jellemzők;

4. ha szükséges, többmotoros repülőgép működtetése a felsorolt esetekben, beleértve repülőgép vezetését kizárólag műszerek alapján egy motor szimulált kihagyásával, leállított és újraindított motorral (az utóbbi gyakorlat biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha repülési szimulátoron vagy FNPT II-n történik).

JÁRTASSÁGI VIZSGA

14. a)E melléklet 1.190 pontja szerinti repülési képzés elvégzése és a megfelelő tapasztalat megszerzése után a kérelmezőnek IR(A) jártassági vizsgát kell tennie, többmotoros repülőgépen vagy egymotoros repülőgépen e melléklet 12. 13. függeléke szerint.

b) E függelék 11. pontjában említett tanfolyam elvégzése után a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie többmotoros repülőgépen e melléklet 12. 13. függeléke szerint.

12. függelék IR(A) Jártassági vizsga

(Lásd 1.185 és 1.210 pont, 41. függelék)

1. Az IR(A) jártassági vizsgához a kérelmezőnek ugyanazon a típusú/osztályú repülőgépen kell repülnie az oktatás során, mint amilyent a jártassági vizsga során használni fognak. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a képzési repülőgépek számára e rendelet 15. melléklet 3. pontjában előírt követelményeknek.

2. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e mellékletben rögzített feltételeket, vizsgára bocsátható.

3. A kérelmezőnek le kell vizsgáznia a vizsga 1-5 részeiből, és amennyiben többmotoros repülőgépen vizsgázik e fejezet 13. függelékének 6. részéből is. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező csak az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott részt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített. A gyakorlati vizsga minden részét 6 hónapon belül kell teljesíteni.

4. Bármely sikertelen vizsgát követően további képzés írható elő. Ha a vizsgák minden részének teljesítése két próbálkozás után sem sikerül, a légiközlekedési hatóság által meghatározott további képzés szükséges. A vizsgapróbálkozások száma nincs korlátozva.

A VIZSGA LEVEZETÉSE

5. A vizsgának gyakorlati repülést kell szimulálnia. A követendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. Lényeges része a vizsgának, hogy a kérelmező önállóan tervezi és lefolytatja a repülést az előre megadott tájékoztató anyagra támaszkodva. A kérelmező elvégzi a repüléstervezést és meggyőződik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten található. A repülés tartama legalább 1 óra.

6. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót.

7. Ha kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból megszakítja a gyakorlati vizsgát, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által elfogadhatónak ítélt okokból szakítja meg a gyakorlati vizsgát, akkor a további repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgáznia.

8. A kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei a teljes vizsga megismétlését indokolják.

9. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak ha a biztonság megköveteli, vagy ha a forgalomra nézve elfogadhatatlan késedelem következne be.

9.1. Ha a vizsgáztató illetve egy másik pilóta a vizsga alatt másodpilóta szerepkört tölt be, a megszerzett műszerjogosítás előjogok többpilótás műveletekre korlátozódnak. A többpilótás korlátozás törölhető, amennyiben a kérelmező sikeresen teljesíti e függelék követelményeit egypilótás repülőgépen, ahol más személyzeti tag nem vesz részt a repülés végrehajtásában. Ebből a célból a jártassági vizsga végrehajtható FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

9.2. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó műszerjogosítás vizsgáztató (IRE(A)) minősül a repülőgép parancsnokának.

10. Az elhatározási magasságot/szintet, a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés helyét/ pontját a kérelmező határozza meg, a vizsgáztató hozzájárulásával.

11. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) a repülőgép üzemeltetésében a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtásában;

c) a jó ítélőképesség és légijármű-vezetői tevékenység gyakorlásában;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

13. A következő korlátok irányértékek. A vizsgáztató engedményt tehet turbulens feltételek esetén, valamint a repülőgép üzemeltetési tulajdonságainak és teljesítményének függvényében.

a) Magasságtartás:

Általában +100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon +/- 50 láb/-0 láb

Minimális süllyedési magasság MDH/MAP/ helyzetben +/- 50 láb/-0 láb

b) Útvonaltartás:

Rádió navigációs eszközökkel +/- 5°

Precíziós megközelítés félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán

c) Iránytartás:

minden motor üzemképes +/- 5°

szimulált motorhibával +/- 10°

d) Sebességtartás:

minden motor üzemképes +/- 5 csomó

szimulált motorhibával +/- 10 csomó/-5 csomó

A VIZSGA TARTALMA

14. A jártassági vizsgának e melléklet 13. függelékében meghatározott részekből kell állnia. A jártassági vizsga formáját és a jelentkezési lap tartalmát e melléklet 41. függeléke tartalmazza. A jártassági vizsga 2. részének d. pontja, illetve a 6. része biztonsági okokból végezhető repülési szimulátoron vagy FNPT II-n.

13. függelék IR(A) kiadásához szükséges jártassági vizsga tartalma

(Lásd 1.185 és 1.210 pont, 41. függelék)

* végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT IlI) + végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

* végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT II-n + végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

*végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT II-n +végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

F-FEJEZET - OSZTÁLY és TÍPUSJOGOSÍTÁS (Repülőgép)

1.215 Osztályjogosítások(A)

a) Csoportosítás. Az osztályjogosítások a következő, olyan egypilótás repülőgépekre alkalmazandók, amelyeknél típusjogosításra nincs szükség:

1. minden egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi);

2. minden egymotoros dugattyús repülőgép (vízi);

3. minden motoros vitorlázó-repülőgép (TMG);

4. minden eredetileg egymotoros turbo-légcsavaros repülőgép (szárazföldi);

5. minden eredetileg egymotoros turbo-légcsavaros repülőgép (vízi);

6. minden többmotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi); és

7. minden többmotoros dugattyús repülőgép (vízi).

b) Besorolás.

1. Egy osztályjogosításon belüli, más típus, vagy változat megszerzése érdekében, különbözeti vagy ismertető (familiarisation training) tanfolyam elvégzése szükséges.

2. Azon repülőgépek is bejegyezhetők az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe, amelyek nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében, de a jogosításhoz kapcsolódó előjogokat korlátozni kell Magyarország lajstromában szereplő repülőgépekre.[34]

1.220 Típusjogosítások(A)

a) Követelmények: A típusjogosítások kialakítása során e melléklet 1.215 pontjában nem szereplő repülőgépek esetében a következőket kell figyelembe venni:

1. a típusalkalmassági bizonyítványt;

2. a kormányozhatósági/vezérlési jellemzőket;

3. a jóváhagyott minimális hajózó személyzetet;

4. műszaki színvonalat.

b) Csoportosítás. Repülőgép típusjogosítást kell meghatározni:

1. minden többpilótás repülőgéptípusra; vagy

2. minden egypilótás többmotoros turbo-légcsavaros meghajtással vagy sugárhajtóművel ellátott repülőgéptípusra; és

3. minden egypilótás egy sugárhajtóművel ellátott repülőgép típusra; és

4. bármely más repülőgéptípusra, ha szükséges.

c) Besorolás:

1. Egy típusjogosításon belüli, más változat megszerzése érdekében, különbözeti vagy ismertető (familiarisation training) tanfolyam elvégzése szükséges.

2. Nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében:

(i) Azon repülőgépek, amelyek típusalkalmassága nem a FAR/JAR 23, FAR/JAR 23 Regionális Kategória, FAR/JAR 25, BCAR vagy AIR 2051 szerint került megállapításra; vagy

(ii) típusalkalmasságát speciális besorolás alapján állapította meg, mint katonai, volt katonai, kísérleti, vagy old-timer repülőgépek;

3. Azon repülőgépek is bejegyezhetők az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe, amelyek nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében, de a jogosításhoz kapcsolódó előjogokat korlátozni kell Magyarország Légijármű Lajstromában szereplő repülőgépekre.[35]

1.221 Nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek. (HPA SP)

a) Követelmények: A nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek osztály-, vagy típusjogosítás meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

1. a hajtómű típusát;

2. a repülőgép sárkány rendeltetését és befogadóképességét;

3. a túlnyomásos kabint;

4. a navigációs rendszerek adottságait;

5. a repülőtéri és az útvonali teljesítményeit, adottságait;

6. kormányozhatósági/vezérlési jellemzőket.

b) Besorolás: Nagyteljesítményű repülőgépek besorolásakor a kapcsolódó adminisztratív eljárásoknak megfelelően az osztály- vagy típusjogosításhoz be kell jegyezni a HPA jelölést.

1.225 Típus- vagy osztályjogosítások szükségessége

A szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor láthat el pilóta feladatokat repülőgépen, ha jártassági vizsgát tesz, vagy repülési képzésben vesz részt, vagy ha rendelkezik érvényes és megfelelő osztály-, vagy típusjogosítással. Amikor a kibocsátott osztály-, vagy típusjogosítást csak másodpilótai beosztásra korlátozzák, akkor ezeket a korlátozásokat fel kell tűntetni a jogosításon.

1.230 Típus- és osztályjogosítások különleges felhatalmazásai

A nem ellenszolgáltatásért végzett, különleges célú repülésre, mint pl. légijármű berepülésére, e melléklet 1.225 pontjának megfelelő osztály vagy típus jogosítás kibocsátása helyett a légiközlekedési hatóság írásban különleges felhatalmazást ad az engedélynek. Ez a felhatalmazás a különleges feladat elvégzésére korlátozott.

1.235 Típus- és osztályjogosítások - Előjogok, számok és változatok

a) Előjogok. E melléklet 1.215(b) és (c), valamint 1.220(a) és (b) pontjának függvényében a típus- vagy osztályjogosítás engedélyes előjoga a jogosításban meghatározott típushoz vagy osztályhoz tartozó repülőgép vezetése.

b) Típus-/osztályjogosítások száma. Az engedélyes által egyszerre birtokolható jogosítások száma nincs korlátozva. A repülőgépek üzemben tartásáról szóló jogszabály azonban korlátozhatja az egyszerre gyakorolható jogosítások számát.

c) Változatok. Ha az illető a különbözeti vizsga után 2 évig nem repül a típusváltozaton, akkor különbözeti képzéssel vagy készség ellenőrzéssel lehet az adott típusváltozatot visszanyerni. Kivételt képeznek azok a típusok vagy változatok, amelyek beletartoznak az egymotoros dugattyús (a továbbiakban: SEP) osztályjogosításba.

1. A különbözeti képzés esetében kiegészítő ismeretek szükségesek, a megfelelő repülés-gyakorló berendezésen, vagy repülőgépen.

A különbözeti képzést be kell írni a hajózó naplóba vagy az azzal egyenértékű dokumentumba, és alá kell íratni az erre jogosult CRI/TRI/SFI(A) vagy Fi(a) oktatóval.

2. Az ismertető (familiarisation training) tanfolyamhoz további ismeretek megszerzése szükséges.

1.240 Típus és osztályjogosítások - Követelmények

(L ásd 14. 15. 16. függelék)

a) Általános követelmények

1. A több-pilótás repülőgépre típusjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.250, 1.261 és 1.262 pontjai által meghatározott típusjogosítás követelményeknek;

2. Az egypilótás repülőgépre típusjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.255, 1.261(a), (b) és (c) és 1.262(a) pontjai által meghatározott követelményeknek, és amennyiben alkalmazható az 1.251 pontnak.

3. Adott osztályú repülőgépekre osztályjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.260, 1.261(a), (b) és (c) és 1.262(a) pontjai által meghatározott követelményeknek és amennyiben alkalmazható az 1.251 pontnak.

4. A típusjogosítás tanfolyamot, az elméleti ismeretek megszerzésével együtt, a jártassági vizsga előtti 6 hónap alatt kell befejezni.

5. A légiközlekedési hatóság döntésétől függően a repülőgép osztály vagy típusjogosítás kibocsátható olyan kérelmező számára is, aki megfelel ugyanazon jogosítás nem JAA tagállamban felállított követelményeinek, amennyiben e melléklet 1.250, 1.255 vagy 1.260 pontjában leírt követelmények teljesülnek. Ezt a jogosítást az adott, nem JAA tagállamban lajstromozott repülőgépekre vagy a nem JAA tagállam üzemben tartója által üzemeltetett repülőgépekre kell korlátozni. A korlátozás feloldható, ha a szakszolgálati engedély engedélyese az adott típusú/osztályú repülőgépen legalább 500 óra repülést, mint pilóta hajtott végre, és teljesítette e melléklet 1.245 pontjának a meghosszabbításra vonatkozó követelményeit, és ha alkalmazható, az 1.251 pontjának követelményeit.

6. Érvényes típusjogosítást, amelyet egy nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, a megfelelő készség ellenőrzés függvényében, feltéve, ha a kérelmező rendelkezik folyamatos repülési gyakorlattal, és az adott típuson legalább 500 óra pilótaként repült idővel, és megfelel az e melléklet 1.250, 1.251, 1.255 vagy az 1.260 pontjában leírt követelményeknek (megfelelően alkalmazandó).

7. Érvényes osztályjogosítás, amelyet egy nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, a megfelelő készség ellenőrzés függvényében, feltéve, ha a kérelmező rendelkezik folyamatos repülési gyakorlattal, és az adott osztályon legalább 100 óra pilótaként repült idővel, és megfelel az e melléklet 1.251 vagy az 1.260 pontjában leírt követelményeknek. (megfelelően alkalmazandó)

8. Érvényes osztály/típusjogosítás, amelyet egy JAA tagállamban kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, feltéve, ha az érvényességi ideje még nem járt le, és a legutóbbi meghosszabbítást /megújítást e melléklet követelményeinek és e melléklet 1.250, 1.255 vagy az 1.260 pontokban leírt követelményeknek megfelelően hajtották végre (megfelelően alkalmazandó).

b) Jártassági vizsga

1. A többmotoros többpilótás repülőgépek jogosítására vonatkozó jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 14. és 15. függeléke tartalmazza; és

2. A többmotoros egypilótás repülőgépek és az egymotoros repülőgépek jogosítására vonatkozó jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 14. 16. függeléke tartalmazza.

A jártassági vizsgához tartozó minden pontot teljesíteni kell a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.245 Típus és osztályjogosítások - Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 14. 15. 16. függelék)

a)Repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások érvényessége. A repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások a kiadástól számított egy évig, vagy érvényességi időszakon belüli meghosszabbítás esetén a lejárati dátumtól számított egy évig érvényesek.

b)Repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások meghosszabbítása. A repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. E melléklet 14. függeléke szerinti, az adott repülőgép típusra vagy osztályra vonatkozó készség ellenőrzést a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; és

2. legalább 10 útvonalszakaszt, mint a vonatkozó repülőgép típus illetve osztály pilótája, vagy egy, vizsgáztatóval teljesített, repülés szimulátoron lerepült útvonalat vagy egy, vizsgáztatóval teljesített repülőgépen lerepült útvonalat, a vonatkozó repülőgép típus vagy osztály pilótájaként a jogosítás érvényesítési idejének lejárta előtt.

3. Az IR(A) meghosszabbítása összevonható - ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással - a típus/osztály jogosítás készség ellenőrzésével e melléklet 14. függelékének előírásai szerint.

c)Egypilótás egymotoros osztályjogosítások érvényessége és meghosszabbítása. Egypilótás egymotoros osztályjogosítások a kibocsátási dátumtól számított két évig érvényesek, vagy érvényességi időszakon belüli meghosszabbítás esetén a lejárati dátumtól számított két évig érvényesek.

1. Egymotoros dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítás (szárazföldi) és motoros vitorlázórepülőgépre vonatkozó jogosítás meghosszabbítása. Egypilótás egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítás illetve motoros vitorlázó-repülőgép osztályjogosítás meghosszabbítása érdekében egymotoros dugattyús repülőgépen (szárazföldi) illetve motoros vitorlázó-repülőgépen a kérelmezőnek teljesítenie kell:

(i) a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül, jogosított vizsgáztatóval a vonatkozó osztályon készség ellenőrzést teljesíteni e melléklet 14. 16. függelékének vagy e melléklet 12. 13. függelékének megfelelően; vagy

(ii) a jogosítás lejártát megelőző 12 hónapon belül 12 óra repülést egymotoros dugattyús repülőgépen illetve motoros vitorlázó-repülőgépen, amiből:

(A) 6 óra repülést parancsnok-pilótaként; (b) 12 felszállást és 12 leszállást; és

(C)legalább 1 óra repülést FI(A)-val vagy CRI(A)-val. Ez a repülés helyettesíthető bármely más készség ellenőrzéssel vagy jártassági vizsgával.

(iii) Amennyiben a kérelmező egyszerre rendelkezik egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép jogosítással, teljesítheti az (i) pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vonatkozóan, vagy teljesítheti az (ii) pont szerinti követelményeket szintén bármelyik osztályban, vagy a kétfajta osztály keverékében, és így mindkét osztályjogosítás érvényességét meghosszabbítja.

2. Egymotoros egypilótás turbo- légcsavaros repülőgép (szárazföldi) - Meghosszabbítás. Egymotoros egypilótás turbo-légcsavaros repülőgép (szárazföldi) osztály jogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül köteles a vonatkozó repülőgép osztályon jogosult vizsgáztatóval készség ellenőrzést teljesíteni.

d) Az a kérelmező, aki a típus vagy osztályjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készség ellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja az említett jogosítás előjogait, ha a készség ellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

e) A jogosítás érvényességi idő kiterjesztésének vagy a jogosítások meghosszabbításának különleges esetei:

1. Amikor a légijármű típus, osztály vagy műszer jogosítás előjogait csak valamely nem JAA tagállamban lajstromozott repülőgépen gyakorolják, a jogosítás érvényességi idejét a légiközlekedési hatóság kiterjesztheti, illetve a jogosítást meghosszabbíthatja feltéve, hogy a nem JAA tagállam által megkövetelt követelmények teljesülnek.

2. Amikor a légijármű típus, osztály vagy műszer jogosítás előjogait a Chicagói Egyezmény 83bis cikkelye szerint JAA tagállamban lajstromozott és nem JAA tagállambeli üzembentartó által üzemeltetett repülőgépen gyakorolják, a jogosítás érvényességi idejét a légiközlekedési hatóság kiterjesztheti, illetve a jogosítást meghosszabbíthatja feltéve, hogy a nem JAA tagállam által megkövetelt követelmények teljesülnek.

3. Bármely a fenti e) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerint kiterjesztett vagy meghosszabbított jogosítást e melléklet 1.245 (b) vagy (c) pontja és amennyiben alkalmazható e melléklet 1.185 pontja előírásainak megfelelően kell meghosszabbítani, mielőtt egy JAA tagállamban lajstromozott és JAA tagállambeli üzembentartó által üzemeltetett repülőgépen gyakorolják a jogosítás előjogait.

4. Bármely jogosítás, amelyet nem JAA tagállamban adtak ki, vagy használnak, a légiközlekedési hatóság döntésétől függően az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélyben maradhat, feltéve, hogy az adott Állam által előírt követelmények teljesülnek, és a jogosítás az illető államban lajstromozott gépek használatára korlátozódik.

f) Lejárt jogosítások

1. Ha valamely típusjogosítás vagy többmotoros osztályjogosítás lejár, a kérelmező köteles a légiközlekedési hatóság által meghatározott frissítőképzés követelményeinek megfelelni és e melléklet 14. 15. 16 függeléke által előírt készség ellenőrzést teljesíteni. A jogosítás a megújítási követelmények teljesítésének bejegyzési időpontjától kezdve újra érvényes.

2. Ha az egypilótás egymotoros osztályjogosítás jár le, a kérelmezőnek e melléklet 14. 16. függeléke szerinti jártassági vizsgát kell tennie.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.246 Műszerjogosítás meghosszabbítása és megújítása

(Lásd 1.185 pont, 17. függelék)

a) Meghosszabbítás

Az IR(A) jogosítást a lejáratot megelőző három hónapon belül kell meghosszabbítani. Amennyiben lehetséges az IR(A) meghosszabbítását, össze kell kapcsolni a típus/osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges készség ellenőrzéssel.

1. A kérelmezőnek készség ellenőrzést kell teljesítenie e melléklet 14. 15. függelékével, vagy a 16. függelékével összhangban, amennyiben az IR(A) meghosszabbítását összekapcsolják az osztály/típus jogosítás meghosszabbításával. Ebben az esetben az IR(A) érvényességi ideje megegyezik az osztály-/típusjogosítás érvényességi idejével, kivéve az egymotoros repülőgép osztályjogosítás meghosszabbításának esetét, ahol az IR(A) érvényességi ideje 12 hónap.

2. Amennyiben az IR(A) meghosszabbítása nem kerül összevonásra az osztály/típusjogosítás meghosszabbításával, a kérelmezőnek teljesítenie kell:

i. E melléklet 16. függelékének 3b követelményeit;

ii. és e melléklet műszerrepülésre vonatkozó követelményeit;

iii. és többmotoros repülőgépre vonatkozóan e melléklet 16. függelékének 6. részét, mint a műszerrepülésre vonatkozó készség ellenőrzést, kizárólag műszerek alapján történő végrehajtását.

Az IR(A) meghosszabbításakor FNPT II, vagy repülési szimulátor (FFS) használható, de minden egyes így végrehajtott részhez kiegészítő készség ellenőrzést kell végrehajtani repülőgépen.

3. Jóváírás adható e melléklet 17. függelékének megfelelően.

4. Amennyiben a kérelmező nem teljesíti e melléklet 1.246 (a)(1) vagy (a)(2) pontja alapján az IR(A)-nak megfelelő készség ellenőrzés vonatkozó részeit az IR(A) jogosítás lejárati ideje előtt, akkor nem gyakorolhatja az IR(A) előjogait addig, amíg a készség ellenőrzés valamennyi részét sikeresen nem teljesíti.

b) Megújítás

1. A műszerjogosítás lejárta esetén a kérelmező köteles:

i. a légiközlekedési hatóság által meghatározott felfrissítő képzést és egyéb követelményeket teljesíteni, és

ii. e melléklet 16. függelékének 3b pontját teljesíteni, beleértve a repülés előkészítést, mint jártassági vizsgát.

A jogosítás, a megújítási követelmények teljesítésének légiközlekedési hatóság általi bejegyzésétől érvényes.

Megjegyzés: A 17. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.246 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.250 Többpilótás típusjogosítás feltételei

(Lásd 21. 47. függelék)

a) Képzési előfeltételek: Többpilótás repülőgéptípus első típusjogosítását kérelmező személynek:[36]

1. (i) rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen;

(ii) rendelkeznie kell érvényes többmotoros műszerjogosítással repülőgépen(A);

(iii) rendelkeznie kell repülő-személyzeti együttműködési tanfolyam (MCC) elvégzését igazoló bizonyítvánnyal; ha az MCC képzést a típusjogosítás tanfolyam tartalmazza (lásd e melléklet 1.261 és 1.262 pontját, valamint 21. és 47. függelékét), akkor ez a követelmény nem alkalmazandó; és

(iv) meg kell felelnie az e melléklet 1.285 pont követelményeinek.

2. Legyen növendéke egy folyamatban lévő MPL(A) integrált képzési tanfolyamnak.

b) Amennyiben a kérelmező rendelkezik:

1. MCC tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal a helikopter kategóriára vonatkozó mellékletben meghatározottak szerint és több mint 100 óra repülési tapasztalattal többpilótás helikopter vezetőként, vagy

2. több mint 500 óra repülési tapasztalattal, mint többpilótás helikoptervezető; vagy

3. A JAR/FAR 23 szerinti többmotoros repülőgépen többpilótás személyzetként, a légijárművek üzemben tartásáról szóló jogszabály alapján egypilótás üzemeltetésű repülőgépen többpilótás személyzetként, 500 óra gyakorlattal, akkor úgy tekinthető, hogy megfelel az MCC követelményeinek.

c) A nem e melléklet követelményei szerint kiadott PPL(A) vagy CPL(A) többpilótás repülőgép típusjogosítások nem fogadhatók el az elméleti követelmények tekintetében a fenti 1.250 a(4) követelményeinek teljesítéseként.

d) További többpilótás típusjogosítás megszerzéséhez követelmény az érvényes többmotoros műszerjogosítás.

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal, a 47. függelék az AMC FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.251 Nagy teljesítményű (HPA) egypilótás típus/ osztályjogosítások feltételei

(Lásd 18. 44. függelék)

a) Képzési előfeltételek: Az egypilótás HPA első típus/osztályjogosítást kérelmező személynek:

1. rendelkeznie kell 200 óra repülési tapasztalattal;

2. meg kell felelnie e melléklet 1.255 vagy az 1.260 pont követelményeinek (értelemszerűen);

3. (i) rendelkeznie kell olyan igazolással, hogy sikeresen teljesítette a felvételihez szükséges, FTO, vagy TRTO által tartott, légiközlekedési hatóság által jóváhagyott tanfolyamot e melléklet 18. függeléke szerint; vagy

(ii) teljesítenie kell e melléklet 1.285 pontja szerinti ATPL(A) elméleti vizsgát; vagy

(iii) rendelkeznie kell érvényes a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott ATPL(A)-val, vagy CPL/IR-rel és ATPL(A)-ba beszámítható elméleti ismeretekkel.

b) Az a szakszolgálati engedélyes, akinek nem JAA tagállamban kiadott szakszolgálati engedélyében osztály/típusjogosítás van nagyteljesítményű egypilótás repülőgépre, az (a) (3) pontban leírt elméleti követelmény teljesítése elfogadható a jogosítás e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe történő bejegyzésekor.

1.255 Egypilótás típusjogosítás feltételei

Repülési tapasztalat csak többmotoros repülőgépre:

Az egypilótás többmotoros repülőgép típusjogosítást először kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen.

1.260 Osztályjogosítás feltételei

Repülési tapasztalat csak többmotoros repülőgépre:

Az egypilótás többmotoros repülőgép osztályjogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen.

1.261 Típus- és osztályjogosítások elméleti és repülési képzése

(Lásd 1.251 pont, 14. 15. 16. 19. 20. 21. 44. 45. 46. 47. függelék, 15. melléklet 5. függelék)

a)Elméleti képzés és ellenőrzési követelmények

1. Egy- vagy többmotoros repülőgépre osztály- vagy típusjogosítást kérelmező köteles a megkövetelt elméleti képzést elvégezni e melléklet 19. függeléke és 45. függeléke alapján és bizonyítani megfelelő szintű ismereteit az adott repülőgép típus biztonságos üzemeltetése tekintetében.

2. Többmotoros repülőgépek esetében csak. Az egypilótás többmotoros osztályjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie nem kevesebb, mint 7 óra elméleti képzést többmotoros repülőgép üzemeltetése témakörben.

b) Repülési képzés

1. Az egymotoros és többmotoros egypilótás repülőgép osztály/típusjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie az osztály/típusjogosítás jártassági vizsgára vonatkozó repülési képzési tanfolyamot (lásd e melléklet 16. függelékét).

2. Többmotoros repülőgép esetében csak. Az egypilótás többmotoros osztály/típusjogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 2 óra 30 perc normál feltételek melletti kétkormányos repülési képzéssel többmotoros repülőgépen, és legalább 3 óra 30 perc kétkormányos repülési képzéssel, amely során a hajtómű meghibásodási eljárásokat és aszimmetrikus repülési technikákat gyakorolta;

3. A többpilótás repülőgép típusjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie a típusjogosítás jártassági vizsgára vonatkozó repülési képzési tanfolyamot (lásd e melléklet 15. függelékét).

c) A képzési tanfolyamok levezetése

1. Fenti céllal képzési tanfolyamokat e rendeletben meghatározott képzési szervezet folytathat.

2. A tanfolyamokat a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá e melléklet 46. függelékének követelményei szerint. Az előző pontban említett szervezeteknek meg kell felelnie a 15. melléklet 5. függelék ide vonatkozó követelményeinek. A nulla repülési idővel végrehajtandó képzésnek (ZFTT) meg kell felelnie e melléklet 20. függelékében leírt követelményeknek.

3. A fenti (c)(1) és (2) pontoktól függetlenül, egymotoros repülőgép osztályjogosítás vagy motoros vitorlázó-repülőgép osztályjogosítás képzési tanfolyamot FI vagy CRI is tarthat.

d) MCC képzés (Lásd 1.250(a)(3) pont)

1. A tanfolyamnak MCC képzést kell biztosítania a következő két esetben:

(i) ATP integrált tanfolyam növendékei számára a tanfolyam anyagával összhangban e melléklet 4. függeléke alapján.

(ii) azon PPL/IR vagy CPL/IR engedélyesek számára, akik nem végeztek ATP integrált tanfolyamot, de első többpilótás repülőgép típusjogosításukat kívánják megszerezni e melléklet 1.250(a)(3) pontja alapján.

Az MCC tanfolyamnak legalább 25 óra elméleti képzést és gyakorlatot, és 20 óra MCC képzést kell tartalmaznia. Az ATP integrált tanfolyamon részt vevő növendékek gyakorlati képzése 5 órával csökkenthető. Ahol lehetséges, az MCC képzés az első többpilótás repülőgép típusjogosítást megszerző tanfolyammal összekapcsolható.

2. Az MCC képzést jóváhagyott FTO, vagy jóváhagyott TRTO képzésvezetőjének felügyelete alatt, vagy más, az üzembentartó által vezetett, jóváhagyott tanfolyam keretében hat hónap alatt kell elvégezni. A üzembentartó által szervezett tanfolyamnak meg kell felelnie a 15. melléklet 5. függelék légiközlekedési hatóság által meghatározott követelményeinek. Az MCC képzés további részleteit e melléklet 21. 47. függeléke tartalmazzák. A képzés során FNPT Il-t vagy repülési szimulátort kell használni. Amikor csak lehetséges, az MCC képzést össze kell kapcsolni az első többpilótás repülőgép típusjogosítást megszerző tanfolyammal, ekkor a gyakorlati MCC képzés ideje 10 órára csökkenthető, ha ugyanazt a repülési szimulátort használják fel az MCC-hez, és a típusjogosító képzéshez egyaránt.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal a 19. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(a) ponttal, a 20. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(c)(2) ponttal, a 21. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.262 Típus- és osztályjogosítások jártassági követelményei

(Lásd 14. 15. 16. 21 függelékek)

a) Egypilótás jártassági vizsga. Az egypilótás repülőgép típus- vagy osztályjogosítást kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítani kell az adott repülőgép típus vagy osztály biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságát e melléklet 14. 16. függelékei szerint.

b) Többpilótás jártassági vizsga. A többpilótás repülőgép típusjogosítást kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítani kell az adott repülőgéptípus többpilótás környezetben, parancsnok-pilótaként vagy másodpilótaként történő biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságát (megfelelően alkalmazandó) e melléklet 14. 15. függelékének vonatkozó részei szerint.

c) MCC. Az MCC alkalmasságát a kérelmező e melléklet 14. 15. függeléke szerinti többpilótás repülőgép típusjogosítás jártassági vizsga letételével bizonyítsa, hogy képes többpilótás repülőgépen pilóta feladat ellátására, vagy 47. függeléke szerint kapjon igazolást az MCC tanfolyam elvégzéséről.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal, a 21. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

14. függelék Jártassági vizsga és készség ellenőrzés repülőgépek típus/osztályjogosításához és ATPL-hez

(Lásd 1.240-1.262, 1.295 pont, 19. 45. függelék)

1. A kérelmezőnek teljesítenie kell az összes előírt oktatási feladatot e melléklet 19. függelékében és a 15. 16. függelékében meghatározott követelmények alapján kialakított tematikának megfelelően.

1.1. Azonos típusú repülőgépen megszerzett repülési tapasztalat beszámítható és ezzel az oktatási tananyag csökkenthető.

1.2. A légiközlekedési hatóság jóváhagyja a képzési szervezet által kidolgozott vizsgára bocsátási eljárásokat.

2. A jártassági vizsga és készség ellenőrzés során végrehajtandó elemeket e melléklet 15. 16. függelékei tartalmazzák.

2.1. Más típusú vagy változatú repülőgépen, amelyen a pilóta gyakorlatot szerzett, a megegyező jártassági vizsgaelemek beszámíthatóak, elfogadhatóak. Az ATPL jártassági vizsga esetén ez a jóváírás nem alkalmazható.

2.2. A légiközlekedési hatóság jóváhagyásával különböző jártassági vizsga és készség ellenőrzési feladatsort kell kidolgozni, amelyeknek tartalmazniuk kell az útvonalrepülések leírását, elemeit. A vizsgáztató e feladatsorok közül választ egyet.

2.3. Amennyiben lehetséges, repülési szimulátorok vagy más jóváhagyott képzési eszközök is használhatók a vizsgáztatás során.

3. a) SPA esetében: A kérelmezőnek a jártassági vizsga és készség ellenőrzés minden részét sikeresen kell teljesítenie. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező csak az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott részt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített.

b) MPA esetében: A kérelmezőnek a jártassági vizsga és készség ellenőrzés minden részét sikeresen kell teljesítenie. Ha öt, vagy ennél több tétel nem sikerül a vizsga során, a kérelmezőnek az egész vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmezőnek öt vagy annál kevesebb tétel nem sikerül, akkor csak a sikertelen tételeket kell megismételnie. Az újravizsgázás bármely tételének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott tételt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a tételeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített.

c) Ha a kérelmező a 6-os részből nem vizsgázik, vagy sikertelenül vizsgázik ebből a részből, akkor a típusjogosítás CAT II vagy III bejegyzés nélkül kerül kiadásra.

d) A 6. rész nem szerepel az ATPL, vagy az MPL jártassági vizsgán.[37]

4. Sikertelen vizsga/ellenőrzés esetén további képzés írható elő. Ha nem sikerült minden részt második alkalommal sem letenni, a vizsgáztató által meghatározott további képzésen kell részt venni. A jártassági vizsga és készség ellenőrzés céljából tett vizsga-kísérletek száma nincs korlátozva.

AZ ELLENŐRZÉS/VIZSGA LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. A légiközlekedési hatóság tájékoztatja a vizsgáztatót azokról a biztonsági feltételekről, szempontokról, amiket a vizsga során figyelembe kell venni.

6. Ha a vizsgázó a vizsgáztató számára elfogadhatatlan okok miatt megszakítja a vizsgát/ellenőrzést, a végre nem hajtott elemeket sikertelennek kell minősíteni. Ha a vizsgázó a vizsgáztató számára elfogadható okok miatt szakítja meg a vizsgát, csak a le nem repült elemeket kell a továbbiakban pótolni.

7. A vizsgáztató döntése szerint, a vizsgázó a vizsga/ellenőrzés bármely manőverét vagy eljárását még egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei teljes újravizsgázást indokolnak.

8. Az ellenőrzéseket és eljárásokat a vizsgán/ellenőrzésen használt repülőgépre előírt ellenőrzési lista alapján kell végrehajtani, ha lehetséges, MCC keretében. A felszállás, megközelítés és leszállás teljesítményadatait a vizsgázónak kell kiszámolnia, a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési kézikönyve vagy a repülési kézikönyv alapján. Az elhatározási magasságot, a minimális süllyedési magasságot, valamint a megszakított megközelítési pontot az ATPL(A) jártasságból vizsgázó kérelmezőnek, és/vagy a készség ellenőrzés során a típus/osztályjogosítás engedélyesének személyi minimuma alapján a engedélyesnek kell meghatározni.

A JÁRTASSÁGI VIZSGA ÉS KÉSZSÉG ELLENŐRZÉS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEI TÖBBPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEKHEZ, VALAMINT ATPL(A)-HOZ SZÜKSÉGES JÁRTASSÁGI VIZSGÁHOZ

9. A többpilótás repülőgépekre vonatkozó vizsgát/ellenőrzést többpilótás környezetben kell végrehajtani. A vizsga folyamán egy másik vizsgázó vagy egy másik pilóta is lehet második pilóta. Ha a vizsga nem szimulátoron, hanem repülőgépen történik, a másodpilótának oktatónak kell lennie.

10. A kérelmezőnek "repülést végző pilóta" (PF) funkcióban kell végrehajtani az ellenőrzést/vizsgát, kivéve annak 2.6 elemét és a vészhelyzeti és rendellenes eljárások elemeit a 3.4.0-tól a 3.4.14 elemig, és a 3.6.0-tól a 3.6.9 elemig, amelyeket végrehajthat PF és "pilóta kiszolgálói" (PM) beosztásban is MCC üzemeltetés keretében e melléklet 15. függeléke szerint. Ha a kérelmező először kíván szerezni többpilótás repülőgép típusjogosítást, vagy ATPL(A)-t, be kell mutatnia készségét, mint PM is. A kérelmező a vizsgához választhatja akár a bal, akár a jobb oldali ülést az ellenőrzés/vizsga végrehajtása során, ha az ellenőrzés/vizsga összes tétele végrehajtható a kiválasztott ülésből.

11. Az alábbiakat kiemelten kell ellenőrizni az ATPL(A), vagy többpilótás repülőgépekre való típusjogosítás megszerzési vizsga/ellenőrzés során, ha parancsnokpilóta tevékenységre is meg akarják szerezni a jogosítást, függetlenül attól, hogy a kérelmező PM vagy PF funkciót lát el:

a) repülő-személyzeti együttműködés levezetése;

b) a repülőgép üzemeltetésének általános figyelemmel kísérése megfelelő felügyelettel; és

c) a teendők sorrendjének kialakítása és a döntések meghozatala megfelelő biztonsági szempontok alapján, és az adott üzemeltetési helyzetre - beleértve a vészhelyzeteket - irányadó szabályok és jogszabályok szempontjából is.

12. Az ellenőrzést/vizsgát műszeres repülési szabályok szerint kell végrehajtani, és amennyiben lehetséges, kereskedelmi légi szállítási körülmények között, vagy annak szimulálásával. A vizsgafeladat fontos része, hogy a kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és végrehajtsa a repülést a szokásos repüléseligazító anyagokból.

REPÜLÉSI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TŰRÉSHATÁRAI

13. A kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy:

a) képes a repülőgép működtetésére annak korlátain belül;

b) képes a repülőgépet egyenletesen és pontosan vezetni;

c) megfelelő ítélőképességgel és repülési szaktudással rendelkezik;

d) képes alkalmazni a repüléssel kapcsolatos ismereteit;

e) képes a repülőgépet folyamatosan vezetni, hogy bármely eljárás vagy manőver sikeresen végrehajtható legyen;

f) megérti és alkalmazza a repülő-személyzeti együttműködést és - amennyiben szükséges - a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; és

g) megfelelő hatékonysággal kommunikál a személyzet többi tagjával, ha van más repülő-személyzeti tag is.

14. A vizsga/ellenőrzés során a következő korlátozásokat kell figyelembe venni. A vizsgáztató figyelembe veheti a turbulens körülményeket, az adott repülőgéptípus kiszolgálási és teljesítmény jellemzőit.

Magasságtartás:

Általános eltérési érték: +/- 100 láb

Elhatározási magasságon megkezdett átstartolásnál: + 50 láb/ -0 láb

Minimális süllyedési magasságon (MDA/MDH) + 50 láb/ -0 láb

Útvonaltartás (tracking):

Rádiónavigációs berendezéssel történő repüléskor: +/- 5 fok

Precíziós bevezetéskor: fél osztás eltérés az iránysávban és a siklópályán

Irányszögtartás (heading):

Az összes motor működése esetén: +/- 5 fok

Szimulált motorhibával: +/- 10 fok

Sebességtartás:

Az összes motor működése esetén: +/- 5 csomó

Szimulált motorhibával: + 10 csomó/ - 5 csomó

JÁRTASSÁGI VIZSGA ÉS KÉSZSÉG ELLENŐRZÉS TARTALMA

15. a) A jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalmát és fő részeit többpilótás repülőgép esetére e melléklet 15. függeléke, egypilótás repülőgép esetére e melléklet 16. függeléke határozza meg.

b) Ha a típusjogosítás képzés 2 óránál kevesebb repülést tartalmaz repülőgépen, akkor a jártassági vizsgát csak repülési szimulátoron lehet végrehajtani, és a repülőgépen történő képzés előtt is végrehajtható ez. Ebben az esetben a szakszolgálati engedélybe történő új típusjogosítás bejegyzését megelőzően, a repülőgépen történő képzést is tartalmazó típusjogosítás tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt be kell nyújtani a légiközlekedési hatósághoz.

15. függelék

Az ATPL/típusjogosítás/ képzés/ jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalma többpilótás repülőgépen

(Lásd 1.240 - 1.262 és 1.295 pontok)

1. Az alábbi jelölések jelentése a következő:

P = A képzést parancsnok-pilótaként, vagy másodpilótaként kell végrehajtani, PF vagy PM-ként a típusjogosítás kiadásához (értelemszerűen)

X = Erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan repülőgépet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához

P# = a körbejárást felügyelettel kell végrehajtani

2. A gyakorlati képzést legalább olyan képzési berendezésen kell végrehajtani, amely szinten a "P" betű jelölve van, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen, amelyet a -> jelöl.

A következő betűrövidítéseket alkalmazzák a képzési eszközök ismertetésére:

A = Repülőgép

FFS = Repülési szimulátor

FTD = Repülés gyakorló berendezés

OTD = Egyéb gyakorló berendezés

3. Ahol a csillag jelölést alkalmazzák (*), ott az adott feladatot csak műszerek alapján kell végrehajtani. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesznek eleget a jártassági vizsga, vagy a készség ellenőrzés során, akkor a típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

4. A jártassági vizsga/készség ellenőrzés oszlopában az "M" betű a kötelezően végrehajtandó gyakorlatokat jelenti.

5. Repülési szimulátort kell használni a gyakorlati képzésre és az ellenőrzésre, ha a berendezés használata a jóváhagyott típusjogosítás tanfolyam része. A következő szempontokat kell alkalmazni a tanfolyam engedélyezésekor:

a) JAR-STD-szerint minősített repülési szimulátor vagy FNPT II;

b) az oktató és a vizsgáztató képzettsége;

c) útvonal-orientált szimulátor képzés mennyisége a képzés alatt;

d) a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes útvonal-repülési tapasztalata; és

e) az ellenőrzés alatt biztosított útvonal-repülési feladat mennyisége az új típusjogosítás kiadása után.

MEGJEGYZÉS: CAT II/ III műveleteket az üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.

16. függelék Egymotoros és többmotoros egypilótás repülőgépre, osztály/típusjogosítás/képzés/jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalma

(Lásd 1.240 - 1.262 és 1.295 pontokat)

1. Az alábbi jelölések jelentése a következő:

P = A képzést parancsnok-pilótaként kell végrehajtani az osztály/típusjogosítás kiadásához (értelemszerűen)

X = Erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan repülőgépet, amely alkalmas az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához

2. A gyakorlati képzést legalább olyan képzési berendezésen kell végrehajtani, amely szinten a "P" betű jelölve van, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen, ahol a -> -lal jelölik.

A következő betűrövidítéseket alkalmazzák a képzési eszközök ismertetésére:

A = Repülőgép

FFS = Repülési szimulátor

FTD = Repülésgyakorló berendezés (beleértve FNPT II-t többmotoros osztályjogosításhoz)

3. Amennyiben a 3B. oszlopban és a többmotoros 6. oszlopban a csillag jelölést (*) alkalmazzák, akkor az adott feladatot csak műszerek alapján szabad végrehajtani, ha a jártassági vizsga vagy készség ellenőrzése magában foglalja a műszerjogosítás meghosszabbítását/megújítását is. Amennyiben a csillaggal jelölt tételeket nem kizárólag műszeresen hajtják végre a jártassági vizsga vagy a készség ellenőrzés során, úgy a típus/osztályjogosítást csak VFR körülmények közti repülésre le kell korlátozni.

4. Csak VFR-re vonatkozó típus/ vagy többmotoros osztályjogosítás meghosszabbításához a 3A. részt kell teljesíteni, amikor a kérelmező nem rendelkezik a megelőző 12 hónapban az előírt 10 útvonalszakaszú repülési gyakorlattal. Ha a 3B részt teljesítették, akkor a 3A részt nem kell teljesíteni.

5. A jártassági vizsga/készség ellenőrzés oszlopában az "M" betű a kötelezően végrehajtandó gyakorlatokat jelenti, vagy ahol több feladat van, ott az azok közötti választás lehetőségét jelenti.

6. Amennyiben a készség ellenőrzés egypilótás repülőgépen többpilótás üzemeltetéssel történik, összhangban a légijárművek üzemben tartására vonatkozó jogszabályban leírtakkal, akkor a típus/osztályjogosítást többpilótás jogosításra kell korlátozni.

7. Repülési szimulátort vagy FNPT II-t kell használni a típus, vagy többmotoros osztályjogosításhoz szükséges gyakorlati képzésre, ha a repülési szimulátor vagy az FNPT II használata a jóváhagyott típus/osztályjogosítás tanfolyam része. A következő szempontokat kell alkalmazni a tanfolyam engedélyezésekor:

a) JAR-STD-szerint minősített repülési szimulátor vagy az FNPT II;

b) az oktató és a vizsgáztató képzettsége;

c) a szimulátor vagy FNPT II képzés mennyisége a tanfolyam alatt; és

d) a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes tapasztalata.

17. függelék A műszerjogosítás (IR) beszámítása a típus/osztályjogosítás készség ellenőrzésének részeként

A beszámítást csak akkor lehet figyelembe venni, ha a engedélyes meghosszabbította a műszerjogosítását (IR) egymotoros és egypilótás többmotoros repülőgépekre (értelemszerűen)

* Feltéve, ha a megelőző 12 hónapban legalább 3 IFR indulást és megközelítést hajtottak végre egypilótás (SP) osztály-, vagy típusjogosítású repülőgépen egypilótás üzemben.

18. függelék Nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek kiegészítő elméleti tanfolyama az osztály/ típusjogosításhoz

(Lásd 1.251 pont, 22. 44. függelék, 15. melléklet 6. függelék) KÉPZÉS NAGYTELJESÍTMÉNYŰ REPÜLŐGÉPEKRE (HPA)

1. Az elméleti tanfolyam célkitűzése, hogy megfelelő tudással lássa el a kérelmezőt a nagy sebességgel és nagy magasságon üzemelni képes repülőgépek működtetéséről és azokról a légijármű rendszerekről, amelyek ehhez az üzemeléshez szükségesek.

2. A Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott ATPL(A) engedéllyel rendelkező kérelmező, vagy aki ATPL(A) elméleti tanfolyamot végzett, úgy tekinthető, hogy megfelelt e melléklet 1.251(a)(3) pontjában előírt követelményeknek.

3. A HPA elméleti vizsga teljesítése nem számítható be a későbbiekben a CPL(A), IR(A), vagy ATPL(A) kiadásához szükséges elméleti vizsgába.

KÉPZÉSI SZERVEZETEK

4. A HPA elméleti képzését olyan FTO végezheti, amely jogosítással rendelkezik ATPL(A) elméleti tanfolyam tartására. TRTO is szervezhet HPA osztály/típusjogosítás tanfolyamot, de az ilyen tanfolyamhoz külön jóváhagyás szükséges. A tanfolyamot végző szervezetnek igazolnia kell, hogy a kérelmező elvégezte az elméleti tanfolyamot és számot adott tudásáról; amely követelmény a nagy teljesítményű repülőgépek típus/osztályjogosítás gyakorlati képzés megkezdéséhez.

A TANFOLYAM MENETE

5. Nincs kötelező minimum, vagy maximum időtartama az elméleti tanfolyamnak, amely távoktatás során is elvégezhető. A tanfolyam tantárgyai és az írásbeli vizsga követelményei a táblázatban találhatók.

A fő tárgyak nevei csupa nagybetűvel vannak szedve, a tematika által felölelt tárgyak a tárgy sorszáma mellett normális betűtípussal vannak szedve. A tantárgyak sorszámai e melléklet 32. függelékében található elméleti tanfolyam tematikájára hivatkozik. A tematika általánosan tartalmazza az oktatandó területeket, és a vizsga tartalmazza az összes tantárgyat, függetlenül attól, hogy azok mennyire vonatkoznak az adott típusú/osztályú repülőgépre.

VIZSGA

6. Az írásbeii vizsgának iegaiább 60 feieietváiasztós kérdést keii tartaimaznia, meiyet tantárgyanként szét lehet bontani, az FTO/TRTO döntése alapján. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni.

19. függelék Típus/osztály jogosítások jártassági vizsgáihoz és készség ellenőrzéseihez kapcsolódó elméleti tanfolyamok követelménye

(Lásd 1.261(a) pont, 45. függelék)

1. Az elméleti ismeretek oktatását olyan felhatalmazott oktató végezheti, aki rendelkezik megfelelő típus/osztályjogosítással, vagy bármely olyan oktató is, aki megfelelő tapasztalattal, repülési ismeretekkel rendelkezik a légijárműre vonatkozóan. Pl. fedélzeti mérnök, karbantartó mérnök, repülés üzemi tiszt stb.

2. Az elméleti oktatás lefedi e melléklet 45. függeléke szerinti tematikában foglaltakat, az adott repülőgép típusnak/osztálynak megfelelően. A repülőgépen lévő berendezések, és rendszerek figyelembe vételével az oktatásnak minimálisan tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) A repülőgép szerkezete és felszereltsége, ezek normális üzemeltetése és a rendszerek meghibásodásai

- Méretek

- Hajtóművek, segédhajtóművekkel együtt

- Üzemanyagrendszer

- Nyomás és légkondicionáló rendszer

- Jégtelenítő rendszer, ablaktörlő, eső lepergető rendszer

- Hidraulika rendszer

- Futóművek

- Repülőgép kormányrendszer, felhajtóerő növelő berendezések

- Elektromos rendszerek

- Műszerek, rádió, radar és navigációs berendezések

- Pilótakabin, utastér és csomagterek

- Mentőfelszerelések

b) Korlátozások

- Általános korlátozások

- Hajtóművek korlátozásai

- Rendszerek korlátozásai

- MEL (minimális berendezések listája)

c) Teljesítmények, repülés tervezése és figyelemmel kísérése

- Teljesítmények

- A repülés tervezése

- A repülés figyelemmel kísérése

d) Terhelés, súlypontszámítás és kiszolgálás

- Terhelés és súlypontszámítás

- Földi kiszolgálás

e) Vészhelyzeti eljárások

f) A típusjogosítások kiterjesztésének speciális követelményei a kevesebb, mint 200 láb (60m)-es elhatározási magassággal rendelkező műszeres megközelítések esetére

- Minimálisan szükséges berendezések, eljárások és korlátozások

g) Speciális követelmények "Glass Cockpit"-os repülőgépekre

- Elektronikus repülési műszer rendszerek (pl. EFIS, EICAS)

h) A repülőgép fedélzeti számítógépe (FMS)

3. A többpilótás repülőgép típusjogosítás első kiadásához kapcsolódó írásbeli, vagy számítógépes vizsgának legalább 100, a tanterv fő tantárgyai között megfelelően felosztott - feleletválasztós kérdést kell tartalmaznia. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni a tematika minden egyes fő tantárgyából.

4. Az egypilótás többmotoros típus- és osztályjogosítás első kiadásához kapcsolódó írásbeli, vagy számítógépes vizsga feleletválasztós kérdéseinek száma a repülőgép bonyolultságától függ. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni a vizsgán.

5. Egypilótás egymotoros repülőgépre történő jártassági vizsga és készség ellenőrzés során szóban is történhet az elméleti tudásszint felmérése, ekkor a vizsgáztató maga határozza meg, hogy a vizsgázó elérte-e a megfelelő szintet.

6. Többpilótás és egypilótás többmotoros repülőgépek esetén a készség ellenőrzéskor a vizsgázó elméleti ismereteit feleletválasztós kérdéssorral kell ellenőrizni.

20. függelék A Nulla Repülési Idővel végrehajtandó típusjogosítás képzési tanfolyam jóváhagyása (ZFTT)

1. ÁLTALÁNOS KOVETELMÉNYEK

ZFTT engedélyt a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendelet szerinti üzembentartó képzési szervezete, illetve olyan képzési szervezet kaphat, aki jóváhagyott megállapodássai rendeikezik egy JAR OPS 1 szerinti üzembentartóval.

a) A képzési szervezet meggyőződik arrói, hogy a jelölt megfelel a típusjogosító tanfolyam előkövetelményeinek.

b) A típusjogosítás az adott üzembentartóra korlátozódik, amíg a felügyelet alatti repülés be nem fejeződik.

2. ZFTT TÍPUSJOGOSÍTÓ TANFOLYAM JÓVÁHAGYÁSA

a) A repülési szimulátort a JAR-STD alapján kell minősíteni, és a felhasználónak rendelkeznie kell ZFTT légiközlekedési hatósági jóváhagyással. A jóváhagyás akkor adható ki, ha a repülési szimulátor az üzembentartó által repült repülőgép tulajdonságainak megfelel.

b) A ZFTT céljára jóváhagyott szimulátort az STD üzembentartó minőségbiztosítási rendszere szerint kell karbantartani. Amennyiben a szimulátor egyes elemei az oktatás során nem szükségesek, üzemen kívüli állapotban maradhatnak. Kivételt képeznek a mozgató és a vizuális rendszerek, amelyeknek mindig kell működniük.

c) Eltérő rendelkezés hiányában, a típusjogosítás tanfolyam során legalább hat további fel- és leszállást kell végrehajtani, a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározottak szerint.

d) Az első ZFTT tanfolyam jóváhagyásához az üzembentartónak legalább egy éves, a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott Légijármű Üzembentartási Engedéllyel (AOC) kell rendelkeznie. A légiközlekedési hatóság engedélyével ez az időszak csökkenthető, amennyiben az üzembentartó és a TRTO gyakorlattal rendelkezik a típusjogosító képzésben.

e) A ZFTT jóváhagyásához az üzembentartónak legalább 90 napos üzemeltetési tapasztalattal kell rendelkeznie az adott repülőgéptípuson. Amennyiben a ZFTT-t olyan képzési szervezet kívánja végrehajtani, amely a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott üzembentartóval jóváhagyott megállapodással rendelkezik, a 90 napos üzemeltetési gyakorlati követelményt nem kell alkalmazni a TRI (A)-nak, ha a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelt és a légiköziekedési hatóság által elfogadott gyakorlattal rendelkezik az adott repülőgép típuson, beleértve a fel- és leszállások követelményeit is.

f) A repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott ellenőrzés összevonható a típusjogosító jártassági vizsgával. Amennyiben nem kerül összevonásra a tanfolyam, akkor kiegészítő képzést és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározotti ellenőrzést kell végrehajtani, a meghatározott szimulátor képzés előtt.

3. REPÜLÉSI TAPASZTALAT

A ZFTT tanfolyamon résztvevő pilótának rendelkeznie keii, többpilótás sugárhajtóműves szállító repülőgépen, vagy, legalább 10 tonna MTOM tömeggel rendelkező, és/vagy legalább 19 utas befogadására alkalmas többpilótás turbólégcsavaros típuson:

a) Minimum 1500 repült órával, vagy 250 útvonalszakasszal, ha a használt repülési szimulátor minősítése CG, vagy C szintű, vagy a tanfolyam során ideiglenes C minősítésű szimulátort használnak.

b) Minimum 500 repült órával, vagy 100 útvonalszakasszal, ha a használt repülési szimulátor minősítése DG, vagy D szintű, vagy a tanfolyam során ideiglenes D minősítésű szimulátort használnak.

Amennyiben a pilóta a turbólégcsavaros repülőgépet felcserélt sugárhajtású repülőgépre, vagy a sugárhajtásúról a turbólégcsavaros repülőgépre, jóváhagyott kiegészítő szimulátor képzést ír elő a légiközlekedési hatóság.

21. függelék MCC tanfolyam (repülőgép)

(Lásd 1.261(d) pont, 47. 48. függelék)

1. A tanfolyam célkitűzése az MCC megfelelő szintre fejlesztése, a többpilótás, többhajtóműves repülőgép IFR alatti biztonságos üzemeltetése céljából, és meggyőződni arról, hogy:

a) A parancsnokpilóta teljesíti feladatait és döntéshozói funkcióját függetlenül attól, hogy repülést végző (PF) vagy repülést kiszolgáló pilóta (PM) szerepkörben van-e.

b) A repülést végző (PF) és a repülést kiszolgáló pilóta (PM) feladatait világosan meghatározták és elosztották, úgy, hogy a repülést végző pilóta (PF) a teljes figyelmét a légijármű vezetésére fordíthatja.

c) A személyzet megfelelő módon együttműködik normális, a normálistól eltérő, vagy vészhelyzetekben.

d) A keresztellenőrzés, tájékoztatás és támogatás biztosítva legyen a repülés teljes időtartamában.

OKTATÓK

2. Az MCC képzés oktatói legyenek teljesen tisztában az emberi tényezőkkel és a CRM-mel. Legyenek naprakész ismereteik az emberi tényezők tanításának legújabb módszereiről és CRM technikákról.

ELMÉLETI ISMERETEK

3. Az elméleti ismeretek tematikáját e melléklet 47. függeléke tartalmazza. A jóváhagyott MCC elméleti ismereti tanfolyamnak legalább 25 órából kell állnia.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

4. A repülési képzés tematikáját e melléklet 47. függeléke tartalmazza. A TANFOLYAM TELJESÍTÉSÉT IGAZOLÓ BIZONYÍTVÁNY

5. A tanfolyam sikeres befejezése után a kérelmező számára bizonyítvány adható. (48. függelék)

JÓVÁÍRÁS

6. A helikopteres MCC tanfolyamot igazoló mentességet élvez e melléklet 47. függelékében kiadott elméleti ismeretek tanrendi követelményeinek teljesítése alól.

G FEJEZET - LÉGITÁRSASÁGI PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép) - ATPL(A)

1.265 Minimális életkor

Az ATPL(A) kérelmezőjének legalább 21 évesnek kell lennie.

1.266 Iskolai végzettség

Az ATPL(A) kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

1.275 Előjogok és feltételek[38]

a) Előjogok. CPL(A) alapján kiadott ATPL(A) tulajdonosának:

1. Gyakorolhatja a PPL(A), a CPL(A) és az IR(A) engedélyes minden előjogát, és

2. Légiszállításban részt vevő repülőgépeken parancsnokpilótaként, vagy másodpilótaként tevékenykedhet.

b) MPL(A)-val rendelkező ATPL(A) tulajdonosának az előjogait többpilótás repülőgép üzemeltetésre kell korlátozni, kivéve, ha a tulajdonos megfelel a C fejezetben és a 1.510(a)(2) és (a)(3) bekezdésben meghatározott, egypilótás repülőgép üzemeltetésre vonatkozó feltételeknek. Bármely más korlátozást be kell vezetni az engedélybe.

c) Feltételek. Annak az ATPL(A) kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.265, 1.270 és 1.280 - 1.295 pontjaiban meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell az ATPL(A) kiadásának követelményeit, beleértve a jártassági vizsgán használt repülőgép típusjogosítás kiadásához szükséges követelményeket is.

1.280 Tapasztalat és jóváírás

a) Az ATPL(A) kérelmezőnek repülőgépeken legalább 1500 óra repült idővel kell rendelkeznie, amelyből legfeljebb 100 órát hajtott végre FFS-en vagy FNPT-n, de maximum 25 órát FNPT-n és amiből legalább:

1. 500 órát repült többpilótás üzemeltetés során, olyan repülőgépen, amely JAR(EASA- CS)/FAR 25 szállítókategóriának, JAR(EASA-CS)/FAR 23 regionális kategóriának, vagy BCAR, vagy AIR 2051 kategóriának minősített;[39]

2. (i) 500 órát teljesített PICUS-ként, vagy

(ii) 250 órát repült PIC-ként, vagy

(iii) 250 órát repült parancsnokpilótaként, vagy teljesített legalább 70 órát parancsnokpilótaként és 180 órát másodpilótaként, miközben parancsnokpilóta feladatokat látott el egy parancsnokpilóta felügyelete alatt, és a felügyelet módja légiközlekedési hatóság által elfogadott;

3. 200 órát repült útvonalon, melyből legalább 100 órát parancsnokpilótaként teljesített, vagy másodpilótaként parancsnokpilóta feladatokat látott el egy parancsnokpilóta felügyelete alatt, és a felügyelet módja a légiközlekedési hatóság által elfogadott;

4. 75 óra műszeres időt teljesített, melyből a műszeres földi idő nem lehet több 30 óránál; és

5. 100 óra éjszakai repülést teljesített, melyet parancsnokpilótaként, vagy másodpilótaként hajtott végre.

b) 1. Pilóta szakszolgálati engedély, vagy ezzel egyenértékű okmány - amely más légijármű kategóriára érvényes - engedélyese részére beszámítható e melléklet 1.155 pontjában foglalt légijármű kategóriákra érvényes repülési idő, kivéve a helikopterrel végrehajtott repülés idejét, amelyből legfeljebb 50 százalék számítható be az (a) pont alatt szereplő repült idő követelmények teljesítésekor.

2. Fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély engedélyese részére a fedélzeti mérnökként repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 250 óra beszámítható. Ez a 250 óra az (a) pontban szereplő 1500 óra követelménybe, illetve az (a)(1) alpont alatt lévő 500 óra követelménybe beszámítható, feltéve, hogy az 1.280 pont alapján megszerzett összes jóváírás nem haladja meg a 250 órát.

c) A szükséges tapasztalatot e melléklet 1.295 pontjában leírt jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

1.285 Elméleti ismeretek

(Lásd 22. függelék)

a) Tanfolyam. Az ATPL(A)-t kérelmezőnek el kell végeznie valamely FTO jóváhagyott elméleti tanfolyamát. Annak a kérelmezőnek, aki nem kapott elméleti képzést integrált tanfolyam oktatása keretében, e melléklet 22. függelékében előírt tanfolyamot kell elvégeznie.

b) Vizsga. Az ATPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az ATPL(A) engedélyes előjogainak megfelelő tudással rendelkezik és e melléklet J fejezetében előírt követelményeknek megfelel.

Megjegyzés: A 22. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.285 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.290 Repülési képzés[40]

(lásd 21. és 47. függelék)

Az ATPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell CPL(A) szakszolgálati engedéllyel, ME-IR(A), valamint e melléklet 1.261(d) pontjában előírt személyzeti együttműködés (MCC) képzettséggel, vagy rendelkeznie kell MPL(A)-val.

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.295 Jártasság

a) Az ATPL(A) kérelmezőnek bizonyítani kell parancsnokpilótaként alkalmasságát legalább kétpilótás típusalkalmassággal rendelkező repülőgépen IFR szerint, valamint e melléklet 14. 15. függelékében leírt eljárások és manőverek végrehajtását olyan szinten, mely az ATPL(A) engedélyestől elvárható.

b) Az ATPL(A) jártassági vizsga egyidejűleg a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgaként is szolgálhat, és a vizsgán használt repülőgép típusjogosításának meghosszabbításához szükséges készség ellenőrzésnek is elfogadható. A jártassági vizsga összevonható a többpilótás típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgával.

22. függelék ATPL(A) - Modulrendszerű elméleti tanfolyam

(Lásd 1.285 pont, 32. függelék, 15. melléklet 3. függelék)

1. A tanfolyam célja, az ATPL(A)-hoz szükséges elméleti tudásszint megszerzése azoknak a pilótáknak, akik nem részesültek integrált tanfolyamon elméleti képzésben.

2. A kérelmezőnek, aki ATPL(A) modulrendszerű elméleti képzésen kíván részt venni, egy FTO HT-jének felügyelete mellett el kell végeznie egy 650 órás (1 óra=60 perc) ATPL elméleti képzést 18 hónap időtartam alatt. A kérelmezőnek a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) engedéllyel kell rendelkeznie.

2.1. A CPL(A)/IR-rel rendelkezők elméleti képzése 350 órával csökkenthető.

2.2. A CPL(A)-val vagy az IR(A)-val rendelkezők elméleti képzése 200 órával csökkenthető.

3. Az FTO-nak a tanfolyam megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező megfelelő matematikai és fizikai elméleti tudással rendelkezik, ami biztosítja a tanfolyam tartalmának megértését.

4. A képzésnek magában kell foglalnia az összes elemet, amelyet e melléklet 32. függeléke szerinti tanterv tartalmaz. A jóváhagyott tanfolyamnak tartalmaznia kell szabályos tantermi foglalkozást, valamint tartalmazhat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott interaktív videó, audió, dia előadás, tanulószoba, számítógépes alapképzés (CBT) és egyéb média eszközök alkalmazását. A tanfolyam egyes részei jóváhagyott távoktatási (levelező) tanfolyam keretében is megtarthatóak a Képzési Kézikönyvben meghatározottak alapján.

H FEJEZET - OKTATÓI JOGOSÍTÁSOK (Repülőgép)

1.300 Oktatás - Általános követelmények

a) Pilóta szakszolgálati engedély vagy egyéb jogosítás megszerzésére irányuló oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik:

1. pilóta szakszolgálati engedéllyel, oktatói jogosítással; vagy

2. az alábbi esetekben a légiközlekedési hatóság által kiadott, egyedi felhatalmazással:

(i) új repülőgép bevezetése; vagy

(ii) olyan régi repülőgép, vagy speciális gyártású repülőgép lajstromozása, amelyekre senkinek sincs oktatói jogosítása; vagy

(iii) ha a képzést nem JAA tagállamban hajtják végre, és az oktató nem rendelkezik JAR -FCL engedéllyel (lásd e melléklet 23. függelék).

b) Repülésgyakorló berendezésen oktatást az végezhet, aki rendelkezik FI(A), TRI(A), IRI(A), CRI(A), jogosítással, vagy MCCI(A), SFI(A), STI(A) felhatalmazással.

Az (a)(2) pontban foglaltak érvényesek a repülésgyakorló berendezésen végzett oktatásra is.

1.301 Iskolai végzettség

Az oktatói jogositást kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie

1.305 Oktatói jogosítások és felhatalmazások - Rendeltetések

Oktatói kategóriák:

a) Repülés-oktatói jogosítás - repülőgép (FI(A));

b) Típusjogosítás oktató jogosítás - repülőgép (TRI(A));

c) Osztályjogosítás oktató jogosítás- repülőgép (CRI(A));

d) Műszerjogosítás oktató jogosítás - repülőgép (IRI(A));

e) Földi repülés-gyakorló berendezésen repülés-oktatói felhatalmazás - repülőgép (SFI(A));

f) Repülő személyzeti együttműködés oktatói felhatalmazás- repülőgép (MCCI(A));

g) Földi repülés-gyakorló berendezésen kiképző-oktatói felhatalmazás - repülőgép (STI(A));

1.310 Oktatói jogosítás - Általános követelmények

a) Alapvető követelmények: az oktatónak rendelkeznie kell:

(i) legalább az adott oktatási feladatnak megfelelő engedéllyel, képesítéssel, jogosítással, valamint

(ii) pilótaként legalább 15 óra gyakorlattal, azon a repülőgép típuson, vagy osztályon, amelyen az oktatás folyik

(iii) az oktatás ideje alatt rendelkeznie kell az adott repülőgép típusra, vagy osztályra vonatkozó parancsnoki jogosítással.

b) Többszörös jogosítások. Az e fejezetben megadott képzettségi és tapasztalati követelményeknek megfelelő oktatónak az alábbiak közül több jogosítása is lehet: FI(A), TRI(A), CRI(A), vagy IRI(A).

c) Jóváírás a további jogosításokhoz, felhatalmazásokhoz. A kérelmező további oktatói jogosításainak, vagy felhatalmazásainak megszerzésekor jóváírhatóak azok az oktatói tapasztalatok, melyeket a már megszerzett oktatói jogosítása vagy felhatalmazása tanúsít.

d) Az oktató hatásköre MPL(A) esetében.[41]

1. Az oktatónak, aki tanfolyamon akar oktatni, rendelkeznie kell:

(i) érvényes oktatói jogosítással vagy felhatalmazással, és

(ii) meg kell felelnie e melléklet meghatározott követelményeinek, és

(iii) sikeresen el kell végeznie egy, a 62. függelékben meghatározott MPL(A) oktatói tanfolyamot.

(iv)Az integrált MPL(A) tanfolyam alap, közbenső és haladó fázisára rendelkeznie kell a hatóság által elfogadható tapasztalattal többpilótás üzemelésre vonatkozóan és részt kell vennie a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: JAR-OPS) 1.945 (a)(9) meghatározott CRM üzemeltetői tanfolyamon.

2. Az MPL(A) oktatói felhatalmazás hosszabbítása: az utolsó 12 hónapban vezessen le egy teljes MPL(A) tanfolyamon

(i) egy, legalább 3 órás szimulátor-oktatást, vagy

(ii) egy, legalább 1 órás repülési feladatot, amely legalább 2 felszállást és 2 leszállást tartalmaz.

3. Ha az MPL(A) oktató nem teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott követelményt, akkor egy hatóság által elfogadható felfrissítő tanfolyamon kell részt vennie.

1.315 Oktatói jogosítás és felhatalmazások - Az érvényesség időtartama

a) Minden oktatói jogosítás és felhatalmazás 3 évig érvényes.

b) Egyedi felhatalmazás érvényességi időtartama legfeljebb 3 év lehet.

c) Az az oktató, aki a készség ellenőrzés bármelyik szakaszát nem tudja teljesíteni a jogosítás lejárta előtt, mindaddig nem gyakorolhatja előjogait, amíg az adott jogosítás készség ellenőrzését sikeresen nem teljesíti.

1.320 Repülés-oktatói jogosítás (repülőgép) (FI(A)) - Minimális életkor

A repülés oktatói jogosítás megszerzéséhez szükséges minimális életkor 18 év.

1.325 FI(A) - Korlátozott előjogok

a)Korlátozott időszak. Amíg egy repülés-oktatói jogosítás (FI(A)) engedélyese nem teljesít legalább 100 óra repülés-oktatási időt, továbbá nem felügyeli legalább 25 növendék egyedül repülését, jogosítása korlátozottnak minősül.

A korlátozást el kell törölni, ha az oktató a fent említett követelményeknek megfelel és az őt felügyelő repülés-oktató azt javasolja.

b) Korlátozások. A korlátozás alatt álló repülés-oktató az alábbi előjogait csak kijelölt felügyelő repülésoktató ellenőrzése alatt gyakorolhatja:

1. PPL(A) szakszolgálati engedélyt megszerző repülő oktatási tevékenység - vagy az integrált tanfolyam PPL(A) részének oktatása - és típus/osztályjogosítás megszerző oktatás egymotoros repülőgépekre. A korlátozás alatt álló oktató az első nappali vagy éjszakai egyedül repülésre bocsátás, és az első nappali vagy éjszakai útvonal-repülésre bocsátás jogát felügyelet alatt sem gyakorolhatja, és

2. éjszakai jogosítást megszerző oktatási tevékenység, ha az oktatónak van éjszakai jogosítása, és bizonyította az éjszakai repülés oktatásában való jártasságát - valamely elfogadott FI(A) képzésre- e melléklet 1.330(f) pontja szerint felhatalmazott FI(A) oktató előtt, és az éjszakai jogosítás érvényessége e melléklet 1.026 pontja szerint megfelelő.

1.330 FI(A) - Előjogok és követelmények

(Lásd 1.325 pont, 24. 30. 55. függelék)

Az FI(A) jogosítás engedélyesének joga van oktatási tevékenységet folytatni a következő esetekben (a korlátozásokat lásd e melléklet 1.325 pontja alatt):

a) PPL(A) szakszolgálati engedély, osztály- és típusjogosítás megszerzéséhez egymotoros repülőgépekre

b) CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez, ha legalább 500 óra repült idővel rendelkezik pilótaként repülőgépeken, amiből legalább 200 óra oktatással eltöltött repülési idő;

c) Éjszakai jogosítást megszerző oktatás, ha van éjszakai jogosítása, és bizonyította az éjszakai repülés oktatásában való jártasságát valamely FI(A) képzésre e melléklet 1.330(f) pontja szerint felhatalmazott FI(A) oktató előtt és az éjszakai jogosítása e melléklet 1.026 pontja szerint érvényes;

d) 1. IR(A) megszerzéséhez feltéve, hogy az oktató rendelkezik:

(i) Legalább 200 óra műszerrepülésben eltöltött repült idővel (IFR szabályok szerint), amelyből maximum 50 óra lehet műszeres földi idő repülő szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n; és

(ii) mint hallgató részt vett valamely jóváhagyott képzésen, amely legalább 5 óra repült időt tartalmaz repülőgépen történő oktatásban, repülő szimulátoron (FFS) vagy FNPT II-n (lásd e melléklet 30. függelékét és 55. függelékét) és sikeresen átment a megfelelő jártassági vizsgán e melléklet 24. függeléke szerint.

2. Továbbá IR(A) többmotoros repülőgépekre szóló műszerrepülő jogosítás megszerzéséhez az oktatónak meg kell felelnie e melléklet 1.380(a) követelményeinek;

[42]

1.350 FI(A) - A jogosítás kiadása

Az a kérelmező:

a) aki e melléklet 1.310, 1.315 és 1.335-1.345 pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel, vagy

b) aki e melléklet 23. függeléke szerint kiadott speciális felhatalmazással rendelkezik és megfelel e melléklet 1.355 pontja szerinti követelményeknek, valamint e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik,

annak kiadható az FI(A) jogosítás e melléklet 1.325 pontjában rögzített kezdeti korlátozással.

1.355 FI(A) - Meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 24. 25. 51. 52. függelék)

a) A FI(A) jogosítás meghosszabbításához az engedélyesnekaz alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. A jogosítás érvényességi ideje alatt legalább 100 óra repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépeken FI-ként, CRI-ként, IRI-ként, vagy vizsgáztatóként, amelyből 30 óra repülésoktatást kell teljesíteni az FI(A) jogosítás lejáratát megelőző 12 hónapon belül. Amennyiben műszerrepülés oktatói jogosítását (IRI(A)) meghosszabbította már a kérelmező, akkor 30 órából 10 órának műszeroktatásnak kell lennie.

2. E melléklet 51. függeléke szerinti, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott felfrissítő tanfolyam elvégzése, a repülésoktatói jogosítás érvényességének lejárta előtt;

3. A készség ellenőrzésére e melléklet 24. 25. függeléke szerinti jártassági vizsga letétele az FI(A) jogosítás lejárta előtti 12 hónapban.

b) A fent említett kettő követelmény közül az egyiknek mindeféleképpen a készség ellenőrzésének kell lennie e melléklet 24. 25. függeléke szerint, ahhoz, hogy a kérelmező maradéktalanul teljesítse az 1.355(a) követelményeit.

c) A jogosítás lejárta esetén a kérelmezőnek meg kell felelni a fent leírt (a)(2) és (a)(3) pontok követelményeinek a megújítást megelőző 12 hónapon belül.

1.360 Típusjogosítás-oktató jogosítás (Többpilótás repülőgépre) TRI(MPA) - Előjogok

(Lásd 1.261(d) pont, 21. 47. 53. függelék)

a) A TRI(MPA) jogosítás engedélyese jogosult:[43]

1. többpilótás repülőgép (MPA) típusjogosításának oktatására,

2. valamint személyzeti együttműködés (MCC) oktatására, [lásd e melléklet 1.261(d) pont, 21. és 47. függelékét],

3. MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A), vagy IRI(A) jogosítással és megfelel az 1.310(d) pontban meghatározott követelményeknek,

4. MPL(A) integrált tanfolyam 3. szakasz - Középszint és 4. szakasz - Haladó szint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha megfelel az 1.310(d) pontban meghatározott követelményeknek.

b) Amennyiben a TRI(A) képzést kizárólag repülési szimulátoron (FFS-en) végezték el, a TRI(A) jogosítást korlátozni kell arra, hogy a jogosult ne végezze a vész- és különleges helyzetek oktatását repülőgépen. A korlátozás eltörléséhez a TRI(A) szakszolgálati engedéllyel rendelkezőnek az e melléklet 53. függelékének 2. Rész 8-as pontja szerinti tanfolyamot kell elvégeznie.[44]

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal, a 47. függelék az AMC FCL 1.261(d) ponttal, az 53. függelék az AMC FCL 1.365 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.365 TRI(MPA) - Követelmények

(Lásd 27. 53. függelék)

a) A TRI(MPA) kérelmezőnek a jogosítás megszerzéséhez rendelkeznie kell:

1. FTO vagy TRTO által szervezett TRI tanfolyammal (lásd 27. és 53.függelék);

2. legalább 1500 repült órával többpilótás repülőgépeken;

3. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 30 útvonalszakasz teljesítésével, amely felszállásokat és leszállásokat is magában foglal parancsnok-pilótaként, vagy másodpilótaként, a TRI(A) jogosításra kért típuson, vagy a légiközlekedési hatóság jóváhagyása esetén, hasonló típuson. Az útvonal szakaszok közül legfeljebb 15 szakasz teljesíthető repülési szimulátoron (FFS); és

b) Egymotoros repülőgépek esetén. Az egymotoros repülőgépekre vonatkozó CRI(SPA) jogosítás kiadásához a kérelmezőnek rendelkeznie kell;

1. legalább 300 repült órával, repülőgép-vezetőként;

2. legalább 30 repült órával PIC-ként a jogosítás megszerzéséhez szükséges típusú/osztályú repülőgépena tanfolyam megkezdése előtt;

3. valamely FTO vagy TRTO által szervezett tanfolyam elvégzésével, amelynek tartalmaznia kell legalább öt óra repülésoktatást repülőgépen vagy repülési szimulátoron (FFS), amelyet egy erre a célra felhatalmazott oktató tart (lásd e melléklet 29. függelék) és;

4. e melléklet 24. függelékének 1, 2, 3, 4. része szerint és e melléklet 25. függelékének 7. része szerint teljesített jártassági vizsgával.

c) A jogosítás más repülőgép típusra vagy osztályra való kiterjesztéséhez az engedély engedélyesének rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül legalább 10 óra repült idővel a feladat ellátására alkalmas repülőgép típuson vagy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott hasonló típuson.

A CRI(A) engedély egymotoros repülőgépről (SE) többmotoros repülőgépre (ME) való kiterjesztéséhez meg kell felelni az (a) pont követelményeinek.

Megjegyzés: A 28. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.380 ponttal, a 29. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.380 ponttal, az 54. függelék az AMC FCL 1.380 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.385 CRI(SPA) Meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 24. függelék)

a) A CRI(SPA) jogosítás meghosszabbításához a kérelmező a jogosítás érvényességének lejártát megelőző 12 hónap során:

1. (i) rendelkezzen legalább 10 óra oktatással eltöltött repülési idővel CRI(SPA)-ként; és (ii) rendelkezzen az (i) pontban meghatározott 10 órából 5 óra repüléssel SE, és 5 óra repüléssel ME repülőgépen végrehajtott idővel, amennyiben a kérelmező SE és ME CRI(SPA) jogosítással rendelkezik, vagy

2. vezessen le a légiközlekedési hatóság számára elfogadható módon egy ismeretfelújító tanfolyamot; vagy

3. vegyen részt CRI(A) ismeretfelújító tanfolyamon.

b) Amennyiben a jogosítás lejárt, a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban:

1. végezzen el a légiközlekedési hatóság által elfogadott CRI(A) ismeretfelújító tanfolyamot, és

2. feleljen meg e melléklet 24. 25. függelékében meghatározott készség ellenőrzés vonatkozó részeiből (ME vagy SE) összeállított jártassági vizsgán.

1.390 Műszerjogosítás-oktató jogosítás IRI(A) - Előjogok

Az IRI(A) jogosítás engedélyesének repülés oktatói jogosítása a következő oktatásokra korlátozódik:

a) IR(A) kiadására egymotoros repülőgépekre,

b) IR(A) kiadására többmotoros repülőgépekre, amennyiben az oktató megfelel e melléklet 1.380(a) pontjában foglalt követelményeknek.

c) MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik IR(A) és ME-IR(A) oktatási előjoggal, valamint[45]

1. 1500 óra repült idővel rendelkezik többpilótás repülőgépen, vagy

2. jelenleg IRI(A)-ként oktat egy integrált ATPL(A), vagy CPL/IR(A) tanfolyamon, valamint

a) rendelkezik személyzeti együttműködés (MCC) képesítéssel, és

b) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett az MPL(A) tanfolyam 3. szakasz -Középszinten, és

c) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett az MPL(A) tanfolyam 4. szakasz - Haladó szinten, és

d) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett üzemeltetői LOFT-on (Line Oriented Flight Training), és

e) részt vett személyzeti együttműködés (MCC) oktatói tanfolyamon, és

f) az első 5 oktatását egy a hatóság által kijelölt TRI(A) felügyeli.

1.395 IRI(A) - Követelmények

(Lásd 24. 25. 30. 55. függelék)

Az IRI(A) jogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) legalább 800 óra repült idővel IFR körülmények közt, melyből legalább 400 órát repülőgépen kell teljesíteni;

b) sikeresen el kell végeznie egy FTO által szervezett tanfolyamot (lásd e melléklet 30. és 55. függeléke), mely elméleti ismereteket és legalább 10 óra gyakorlati repülésoktatást tartalmaz repülőgépen, repülési szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n; és

c) jártassági vizsgával e melléklet 24. 25. függeléke alapján.

[46]

b) Amennyiben a felhatalmazás lejárt, a kérelmezőnek:

1. el kell végeznie a megfelelő típusjogosítás tanfolyam szimlátor gyakorlatot tartalmazó részét;

2. teljesítenie kell egy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott TRI(A) tanfolyamot (lásd e melléklet 27. függeléke és AMC 1.365)

3. TRI(A)-ként le kell vezetnie legalább 3 óra repülésoktatást a megfelelő repülőgép típuson, a légiközlekedési hatóság által kijelölt TRI(A) felügyelete mellett;

4. teljesíteni kell e melléklet 14. függeléke szerinti készség ellenőrzést a megfelelő típusú repülési szimulátoron (FFS).

1.416 Repülő személyzeti együttműködés oktató felhatalmazás - MCCI(A) - Előjogok[47]

Az MCCI(A) felhatalmazással rendelkező jogosult

a) személyzeti együttműködés (MCC) tanfolyamokon gyakorlati oktatás végzésére, abban az esetben, ha a tanfolyam nincs típusjogosítás oktatással egybekötve, és

b) MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A) jogosítással és megfelel az 1.310 d) pontban meghatározott követelményeknek.

1.417 MCCI(A) - Követelmények

(Lásd 56. függelék)

a) Az MCCI(A) felhatalmazás kérelmezőjének a következőket kell teljesítenie:

1. rendelkezik vagy rendelkezett egy JAA tagállam által kiadott, vagy a légiközlekedési hatóság által elfogadható nem JAR-FCL szerinti hivatásos szakszolgálati engedéllyel.

2. rendelkezik legalább 1500 óra repült idővel pilótaként többpilótás repülőgépeken.

3. elvégzett egy jóváhagyott MCCI tanfolyamot repülő szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n (lásd e melléklet 56. függelékét).

4. a légiközlekedési hatóság által kijelölt TRI(A), SFI(A) vagy MCCI(A) felügyelete alatt levezetett egy teljes MCC tanfolyamon, legalább 3 óra MCC oktatást a megfelelő FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

b) Amennyiben a jogokat az FNPT II vagy a repülési szimulátor (FFS)más típusára kívánják kiterjeszteni, az engedélyesnek teljesíteni kell a fenti (a)(4) pontban leírt követelményeket az adott típusra FNPT II-n vagy repülési szimulátoron (FFS).

1.418 MCCI(A) - Meghosszabbítás és megújítás

a) Az MCCI(A) felhatalmazás meghosszabbításához a kérelmezőnek teljesítenie kell felhatalmazás érvényességi idejének lejárta előtti 12 hónapban e melléklet 1.417(a)(4) pontjának követelményeit.

b) Amennyiben a felhatalmazás lejárt, a kérelmezőnek:

1. teljesítenie kell a légiközlekedési hatóság által meghatározott képzési követelményeit, és

2. teljesítenie kell e melléklet 1.417(a)(4) pontjának követelményeit.

1.419 Földi repülés-gyakorló berendezésen kiképző-oktatói felhatalmazás STI(A) - Előjogok, követelmények, meghosszabbítás és megújítás

a) Előjogok: Az STI(A) felhatalmazással rendelkező jogosult oktatni[48]

1. egypilótás repülőgépek szakszolgálati engedélyéhez,

2. IR-hez és osztály/típus jogosítás kiadásához földi repülés-gyakorló berendezésen, és

3. MPL(A) integrált tanfolyam Kezdő-szintnek oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha megfelel az 1.310 d) pontban meghatározott követelményeknek.

b) Követelmények:. STI(A) kérelmezéséhez a kérelmezőnek:

1. Rendelkeznie kell vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 évben rendelkeznie kellett olyan oktatói jogosítással kiterjesztett szakszolgálati engedéllyel, amely tanfolyamot oktatni kíván.

2. (i) rendelkeznie kell legalább 3 óra oktatási gyakorlattal repülési szimulátoron vagy FNPT II-n, STI(A) feladata szerint, a légiközlekedési hatóság által kijelölt FIE(A) felügyelete mellett; vagy

(ii) amennyiben az STI(A) kizárólag BITD-n kíván oktatni, rendelkeznie kell legalább 3 óra oktatási gyakorlattal BITD-n, STI(A) feladata szerint, a légiközlekedési hatóság által kijelölt FIE(A) felügyelete mellett;

3. (i) rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített, e melléklet 16. függeléke szerinti készség ellenőrzéssel, olyan FNPT-n, amely megfelel az oktatás során használni kívánt osztály/típusjogosítású repülőgépnek; vagy

(ii) amennyiben az STI(A) kizárólag BITD-n kíván oktatni, rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített, e melléklet 1. függelékében szereplő feladatokat tartalmazó készség ellenőrzéssel.

c) Meghosszabbítás: STI(A) meghosszabbításához a felhatalmazás érvényességének lejártát megelőző 12 hónapon belül a kérelmezőnek rendelkeznie kell:

24. függelék Az FI(A) jártassági vizsga, készség ellenőrzés és a szóbeli elméleti vizsga levezetése

(Lásd 1.330, 1.345, 1.355, 1.380, 1.385 és 1.395 pont)

1. Az FI(A) jogosítás jártassági vizsga követelményeit e melléklet 25. függeléke tartalmazza. A vizsga tartalmazza a szóbeli elméleti ismeretek számonkérését a földön, a repülés előtti és utáni eligazítást, és repülés alatti FI(A)-i bemutatókat (azon repülések, amikor a FI(A) bemutatja a növendéknek a feladatokat) a repülőgépen történő jártassági vizsga során.

2. A jártassági vizsga kérelmezőjének azon típusú, vagy osztályú repülőgépen kell az oktatást kapnia, amely repülőgéppel a jártassági vizsgán akar repülni. A vizsga céljára használt repülőgépnek meg kell felelnie a 15. melléklet 3. függelék 25. pontjában rögzített követelményeknek.

3. Mielőtt a kérelmező vizsgát tenne, be kell fejeznie a szükséges képzést. A vizsgáztató kérésére az FTO a vizsgáztató rendelkezésére bocsátja a kérelmező képzési naplóját.

4. A jártassági vizsga szóbeli elméleti része (1. rész) két alrészre oszlik:

a) A kérelmezőnek vizsga körülmények között kell 'növendéket' (növendékeket) oktatnia, aki(k) közül az egyikük a vizsgáztató. A vizsgaoktatást az 1. rész a-h pontjaiból kell kiválasztani. A vizsgaoktatásra történő felkészülés idejének hosszát előzetesen a vizsgáztatóval egyeztetni kell. A kérelmező használhat szakirodalmat. A vizsgaoktatás nem lehet hosszabb, mint 45 perc.

b) A vizsgáztató szóban levizsgáztatja a kérelmezőt az 1. rész a-i pontjainak ismereteiből, és az FI(A) tanfolyamok "Oktatás és tanulás" részéből.

5. A 2. 3. és 7-es részek az SE - SPA FI(A) jogosításra vonatkoznak. Ezek a részek olyan gyakorlatokat tartalmaznak, melyekkel bizonyítható az FI(A) jelölt oktatói képessége (például oktatói bemutató feladatok), és amelyeket a vizsgáztató választ ki az FI(A) tanfolyam tanmenetéből (lásd 50. 54. 55 függelék). A kérelmezőnek be kell mutatnia FI(A) képességeit, beleértve az eligazítást, repülő oktatást, és repülés utáni kiértékelését.

6. A 4-es rész szándékosan lett üresen hagyva, amit arra lehet használni, hogy olyan egyéb FI(A) bemutató gyakorlatokat lehessen végrehajtani a vizsgáztató döntése alapján, amelyeket a vizsgázó és a vizsgáztató a jártassági vizsga előtt kölcsönösen elfogadott.

7. Az 5-ös rész további oktatói bemutató gyakorlatokból áll az ME - SPA FI(A) jogosításhoz. Ehhez a részhez, ha szükséges, használható ME sPa repülőgép, repülési szimulátor (FFS), vagy FNPT II. Ha repülési szimulátort (FFS), vagy FNPT-t használnak, ME repülőgépet kell szimulálni. Ezt a részt a 2-es, 3-as, 4-es és 7-es részeken felül kell végrehajtani.

8. A 6-os rész szándékosan lett üresen hagyva, amit arra lehet használni, hogy olyan egyéb FI(A) bemutató gyakorlatokat lehessen végrehajtani FI(A) IR jogosításhoz a vizsgáztató döntése alapján, amelyeket a vizsgázó és a vizsgáztató a jártassági vizsga előtt kölcsönösen elfogadott. Ezek a feladatok kapcsolódnak az első IR jogosítás kiadásához szükséges képzési követelményekhez.

9. A jártassági vizsga során a kérelmezőnek azt a helyet kell elfoglalnia, amelyet normál körülmények között egy FI(A) oktató elfoglal. A "növendék" szerepét egy másik FI(A) oktatónak, vagy a vizsgáztatónak kell betöltenie. A kérelmezőnek el kell magyaráznia az oda vonatkozó gyakorlatokat, és megfelelően be kell mutatnia azokat a "növendék"-nek. Ezután a "növendék"-nek kell végrehajtani ugyanazokat a gyakorlatokat, azokkal a hibákkal együtt, amelyeket egy gyakorlatlan növendék el szokott követni. A kérelmező feladata, hogy kijavítsa a hibát szóban, vagy, ha szükséges, közvetlen beavatkozással.

10. Az 1-es és 2-es résztől a 7-esig minden (vonatkozó) részt teljesíteni kell hat hónapon belül, úgy hogy az egyes részeket, ha lehetséges, egy napon kell végrehajtani. Ha valamely feladat nem sikerül a 2-es, 3-as és 4-es részből (értelemszerűen) és az 5-ös, 6-os részekből (ha vonatkozik rá), minden feladatot újra el kell végezni. Ha az 1-es rész nem sikerül, akkor az külön is megismételhető.

11. A vizsgáztató a vizsga bármelyik szakaszában megszakíthatja a vizsgát, ha úgy véli, hogy a kérelmező által bemutatott repülési vagy oktatói képessége a vizsga megismétlését igénylik.

12. A repülés során a vizsgáztató a parancsnok.

13. A jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 25. függeléke tartalmazza. A jártassági vizsga formáját és a kérelem benyújtásának tartalmát e melléklet 49. függeléke.

25. függelék FI(A) jártassági vizsga, szóbeli elméleti vizsga és készség ellenőrzés tartalma

(Lásd 1.330, 1.345 pont, 49. függelék)

Ezeket a gyakorlatokat az ME - SP(A) osztályjogosítás-oktatói jártassági vizsgán kell bemutatni.

26. függelék FI(A) tanfolyam

(Lásd 1.340 pont, 50. függelék)

A TANFOLYAM CÉLKITŰZÉSE

1. Az FI(A) tanfolyam célja, hogy megtanítsa a pilóta szakszolgálati engedély engedélyesét/eseit az FI(A) jogosítás megszerzéséhez szükséges szakmai tudásszintre azért, hogy:

a) megújítsa és felfrissítse az oktató-jelölt műszaki ismereteit;

b) az oktató-jelöltet a földi tantárgyak és légi gyakorlatok oktatására képezze;

c) meg lehessen bizonyosodni arról, hogy az oktató-jelölt repülési képessége megfelelően magas szintű;

d) megtanítsa az oktató-jelöltet az alap-oktatás vezérelveire, és arra, hogy hogyan kell alkalmazni ezeket a PPL oktatás szintjén.

2. A "Oktatás és tanulás" (1. rész) rész kivételével a földi és repülési képzési tematikában foglalt összes tantárgy kötelező része a PPL(A) tanfolyam tematikájának, amit a kérelmezőnek már ismernie kell.

3. A FI(A) tanfolyamnak különös hangsúlyt kell fektetnie az egyén szerepére, összefüggésben az emberi tényezők fontosságával az ember-gép, valamint az elméleti tudás kapcsolatában. Különösen figyelni kell a kérelmező érettségére és ítélőképességre, beleértve emberismeretét, az emberi viselkedésminták felismerését, és képezettségük szintjének felismerését.

4. A tanfolyam során a kérelmezőnek fel kell hívni a figyelmét, hogy saját hozzáállása mennyire fontos a repülés biztonsága szempontjából. A biztonságra való törekvés tudatosítása alapvető célja a tanfolyamnak. A biztonság javításának szándéka a tanfolyam során objektív alapelv. A tanfolyam egyik legfontosabb feladata, hogy a kérelmezők megszerezzék azokat az ismereteket, képességeket és hozzáállást, melyek alkalmassá teszik az oktatói feladatok ellátására.

5. A tanfolyam teljesítése és a kérelmező záróvizsgája után kiadható az FI(A) jogosítás.

OKTATÁS ÉS TANULÁS

6. A tematika e melléklet 50. függelékének 1. részében található. Egy jóváhagyott FI(A) elméleti tanfolyamnak legalább 125 órából kell állnia, beleértve az előmeneteli vizsgákat. Ha a pilóta rendelkezik vagy rendelkezett FI(H) jogosítással, a 125 órából 75 óra beszámítható az FI(A) tanfolyam "Oktatás és tanulás" részbe (1. rész).

GYAKORLATI KÉPZÉS

7. A gyakorlati képzési tematika e melléklet 50. függelékének 2. részében található. A jóváhagyott FI(A) tanfolyamnak legalább 30 órás repülőgépen történő képzést kell tartalmaznia.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

8. A tanfolyam befejezéseként a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie e melléklet 24. 25. függeléke szerint.

29. függelék CRI SP(A) SE tanfolyam

(Lásd 1.380 pont)

1. A tanfolyam célkitűzése, hogy azoknak a pilóta szakszolgálati engedély engedélyeseknek, akik legalább 300 óra repült idővel rendelkeznek pilótaként, olyan képzettségi szintet biztosítson, amelyet a CRI(A) SP(A) SE jogosítás igényel. A tanfolyamot úgy kell összeállítani, hogy megfelelő képzést nyújtson a kérelmezőnek elméleti oktatási ismeretekből, repülés-oktatási ismeretekből, szimulátoron történő oktatásból, annak érdekében, hogy osztály/típusjogosítás kiadása céljából képzést végezhessen bármely SP(A) SE repülőgépen, amelyre képzést kapott. (lásd 1.380 pont).

OKTATÁS ÉS TANULÁS

2. A CRI "Oktatás és tanulás" tanfolyamnak legalább 25 órából kell állnia. Ha a pilóta rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A), IRI(A), TRI(A), SFI(A), STI(A), MCCI(A), FI(H), TRI(H), IRI(H) vagy SFI(H) jogosítással, felhatalmazással, akkor jóváírható a CRI(A) tanfolyamon a CRI tanfolyam "Oktatás és tanulás" része

GYAKORLATI KÉPZÉS

3. A CRI(SPA) egymotoros jogosítás kérelmezőjének legalább 3 órás gyakorlati képzésen kell részt vennie, erre a célra felhatalmazott oktatóval. Ennek a gyakorlati képzésnek a célja, hogy a kérelmezőt alkalmassá tegye a biztonságos és hatékony repülő feladat oktatásra egypilótás egymotoros osztály/típusjogosítás megszerző tanfolyamon részt vevő tanulók részére.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

4. A tanfolyam befejezéseként a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie, e melléklet 24. függelékének 1. 2. 3. 4. részében foglaltak szerint, és e melléklet 25. függelékének 7. részében foglaltak szerint.

I FEJEZET - VIZSGÁZTATÓK

(Repülőgép)

1.420 Vizsgáztatók - Felosztás

A következő vizsgáztatói szerepek léteznek:

a) Repülés vizsgáztató - repülőgépen (FE(A))

b) Típusjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (TRE(A)).

c) Osztályjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (CRE(A))

d) Műszerjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (IRE(A))

e) Szimulátor vizsgáztató - repülőgépen (SFE(A))

f) Repülés-oktató vizsgáztató - repülőgépen (FIE(A)).

1.425 Vizsgáztatók - Általános követelmények

(Lásd 57. 58. függelék)

a) Előfeltételek

1. A vizsgáztatónak olyan engedéllyel és jogosítással, valamint ehhez tartozó oktatói előjoggal kell rendelkeznie legalább, mint amilyen engedély és/vagy jogosítás jártassági vizsgájának és/vagy készség ellenőrzésének levezetésére felhatalmazzák.

2. A vizsgáztatónak olyan minősítéssel kell rendelkeznie, hogy parancsnokként vezethesse a készség ellenőrzés, vagy jártassági vizsga során használt repülőgépet, és meg kell felelnie e melléklet 1.435-1.460 pontjai követelményeinek. Abban az esetben, ha minősített vizsgáztató nem áll rendelkezésre, a légiközlekedési hatóság felhatalmazhat olyan vizsgáztatókat/felügyelőket, akik a fent említett oktató/típus/osztály jogosítás követelményeinek nem tesznek eleget.

3. A vizsgáztatói felhatalmazás kérelmezőjének le kell vezetnie legalább egy olyan jártassági vizsgát vizsgáztatói szerepkörben, amire a felhatalmazást meg kívánja szerezni, beleértve a felkészítést, a jártassági vizsga levezetését, a vizsgázó személy kiértékelését, a repülés utáni eligazítást és a dokumentálást. Ezt a felhatalmazásához szükséges vizsgát légiközlekedési hatósági felügyelő, vagy a légiközlekedési hatóság által erre a célra felhatalmazott, gyakorlott vizsgáztatónak kell felügyelnie.

b) Többszörös jogosítások esete. Az e fejezetben megadott képzettségi és tapasztalati követelményeknek megfelelő vizsgáztató az alábbiak közül több jogosítást is betölthet: FE(A), TRE(A), CRE(A), IRE(A) SFE(A) vagy FIE(A).

c) A vizsgáztatók e rendelet 14. § alapján kerülnek felhatalmazásra. A vizsgáztatónak teljesítenie kell a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott "A vizsgáztatók teendőinek egységesítése" követelményt (lásd 57. 58. függelék).

d) Bejegyzések a szakszolgálati engedélybe. Azon szakszolgálati engedélyek esetében, amelyekbe a vizsgáztató meghosszabbítást jegyezhet be, a vizsgáztató:

1. töltse ki az alábbi adatokat: jogosítások megnevezése, az ellenőrzés időpontja, érvényességi ideje, a felhatalmazási sorszám és aláírás;

2. nyújtsa be a jártassági vizsgáról/készség ellenőrzésről készült eredeti jegyzőkönyvet a kibocsátó légiközlekedési hatóságnak, valamint ennek egy másolatát helyezze a vizsgázó személyes aktájába.

1.430 Vizsgáztatók - érvényességi idő

A vizsgáztatói felhatalmazás legfeljebb 3 évig érvényes. A vizsgáztatót, a légiközlekedési hatóság hatalmazza fel újra e melléklet 31. függeléke szerint.

[49]

31. függelék A vizsgáztatók teendőinek egységesítése

(Lásd 1.425 és 1.430 pont, 57. függelék)

ÁLTALÁNOS

1. A légiközlekedési hatóság közzéteszi, és a JAA-hez benyújtja a felhatalmazott vizsgáztatók listáját, jogosításaikat és egyéb feladatköreiket.

2. A vizsgáztató köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat.

3. Minden vizsgáztatónak megfelelő szintű képzettséggel és tapasztalattal kell rendelkeznie a vonatkozó osztály vagy típusjogosítású repülőgépen.

A VIZSGÁZTATÓI FELHATALMAZÁS ÚJRA ENGEDÉLYEZÉSE

4. A vizsgáztatói felhatalmazást e melléklet 1.430 pontja szerint lehet újra engedélyezni. Az újbóli engedélyezéshez a vizsgáztatónak évente legalább két jártassági vizsgát, vagy készség ellenőrzést kell végrehajtania a három éves érvényességi időszakon belül. A megbízás ideje alatt legalább egyszer egy jártassági vizsga vagy készség ellenőrzés végrehajtása során jelen kell lennie egy légiközlekedési hatósági felügyelőnek, vagy erre a feladatra megbízott rangidős vizsgáztatónak.

J FEJEZET - AZ ELMÉLETI ISMERETEK KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ELMÉLETI VIZSGA ELJÁRÁSAI HIVATÁSOS PILÓTÁK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEIHEZ ÉS MŰSZERJOGOSÍTÁSAIHOZ

1.465 Követelmények

A hivatásos pilóta szakszolgálati engedélyt vagy műszerjogosítást kérelmezőnek az 1.470 - 1.495 pontban megadott vizsgák során kell bizonyítania, hogy elméleti tudása megfelel az adott engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges ismereteknek.

1.470 Az elméleti vizsga tartalma

(Lásd 32. függelék)

a) Az ATPL(A), vagy MPL(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretek - Szerkezettan/Rendszerek/Hajtóműismeret; Repülőgép Általános Ismeretek - Műszerismeret; Tömeg és súlypont; Teljesítményszámítás; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Általános Navigáció; Rádiónavigáció; Üzemeltetési Eljárások; Repüléselmélet; VFR Kommunikáció; IFR Kommunikáció.[50]

b) A CPL(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretek; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Navigáció; Üzemeltetési Eljárások; Repüléselmélet; VFR Kommunikáció.

c) Az IR(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretei; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Navigáció; IFR Kommunikáció.

Megjegyzés: A 32. függelék a JAR-FCL 1 4. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.470 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.475 Kérdések

(Lásd 32. 60. függelék)

a) A Központi Kérdés Bank (CQB). A tematikához tartozó kérdéseket (lásd 32. függelék) a JAA CQB-ben határozzák meg. A CQB-be felvett kérdéseket angol nyelven állítják össze e melléklet 60. függelékében meghatározott módszer szerint, számítógépen. A kérdések teszt jellegűek.

b) Közzététel. A példakérdéseket és a válaszlehetőségeket a JAA adja ki.

1.480 Vizsgáztatási eljárás

(Lásd 32. függelék)

a) Gyakoriság. A vizsgát az e fejezetben meghatározottak szerint kell letenni. A szakszolgálati engedély, vagy a műszerjogosítás vizsga egy vizsgát tartalmaz minden tantárgyból e melléklet 32. függeléke szerint.

b) Nyelv. A vizsgát magyarul, illetve a légiközlekedési hatóság által megfelelőnek tartott nyelven kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság értesíti a kérelmezőt, hogy a vizsgát milyen nyelven fogják lefolytatni.

c) Tartalom. Egy adott vizsga kérdéseit a légiközlekedési hatóság választja ki a CQB anyagából, biztosítva a tematika teljes lefedettségét minden egyes tantárgy tekintetében. A számítást, vagy grafikus értelmezést igénylő kérdések válaszainak formája más formába hozható, olyan módon, ahogy azt a légiközlekedési hatóság megfelelőnek tartja.

A légiközlekedési hatóság döntése alapján a Kommunikáció tantárgyból történő vizsgát külön is meg lehet tartani. Annak a kérelmezőnek, aki előzetesen sikeres vizsgát tett VFR vagy IFR Kommunikációtárgyból, nem kell a vonatkozó részekből újra vizsgáznia.

d) Szóbeli Vizsga. Nem lehet szóbeli vizsgát tenni írásbeli, vagy számítógépen végzett vizsga helyett.

e) Eszközök. A légiközlekedési hatóság határozza meg, hogyan kell ellátni a vizsgázót a szükséges légiforgalmi térképekkel, térképekkel, adatlapokkal és berendezésekkel, hogy a kérdésekre választ tudjon adni.

f) Biztonság. A kérelmező személyazonosságának ellenőrzését a vizsga előtt el kell végezni.

g) Titkosság. A vizsgalap tartalmát bizalmasan kell kezelni.

32. Függelék Elméleti vizsga tantárgyai/szakaszai és a vizsga időtartama - ATPL, CPL és IR

(Lásd 1.470 pont)

1 Megjegyzés: A repülési idő és az elméleti ismeretek beszámítására lásd még az 1.050(b) pontot

2 Megjegyzés: A tematika a Repülőgép elméleti tematikák kombinációja. Az 'x'-szel jelölt négyzetekben szereplő témakör oktatása a meghatározott engedélyhez kötelező. A (•) jelölt soroknál az altéma NEM használható az adott engedély szintnél.