Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet

a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, 74. § (1) bekezdés l) pontjában, (2) bekezdés e) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel 53. § (6) bekezdésében foglaltakra - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a hajózó személyzetre, a hajózó személyzet képzését végző szervezetre (a továbbiakban: képzési szervezet), a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezetre és a légiközlekedési hatóságra terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. a légijármű vezetése (pilot to): valamely légijármű kormányszerveinek működtetése a repülési idő alatt,

2. alapszintű műszerrepülés gyakorló berendezés (a basic instrument flight training device [BITD]): amelyet felszereltek a megfelelő műszerekkel, és amely megjeleníti valamely légijármű pilótafülke környezetét műszerek szerinti repülési körülményekre,

3. autogiro (gyroplane): a levegőnél nehezebb légijármű, amelyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, amely rotorok szabadon forognak egy lényegében függőleges tengely körül,

4. ballon (free balloon): olyan a levegőnél könnyebb, erőgép meghajtással nem rendelkező légijármű, amely meleg levegővel vagy gázzal töltött,

5. egyedülrepülési idő (soloflight time): olyan repülési idő, amely alatt a növendék-pilóta a légijárművön egyedül tartózkodik,

6. egypilótás üzemelésre hitelesített légijármű (aircraft certificated for single-pilot operation): a légijárművek azon típusa, amelynek a típusalkalmassági bizonyítványa alapján minimum egy pilótával biztonságosan üzemeltethető,

7. egypilótás repülőgépek (single pilot aeroplanes [SPA]): egypilótás üzemelésre engedélyezett repülőgépek,

8. éjszakai VFR (night visualflight rules [NVFR]): lát-varepülési szabályok [VFR] szerinti éjszaka történő repülés,

9. emberi teljesítmény (human performance): az emberi képességnek és korlátainak összessége, amely hatással van a légiközlekedési tevékenységek biztonságára és hatékonyságára,

10. FAI vizsgák: Fédération Aéronautique Internationale nemzetközi szervezet Sporting Code dokumentumban meghatározott vizsga,

11. felügyelet alatt álló parancsnokpilóta (pilot-in-command under supervision [PICUS]): az a másodpilóta, aki parancsnokpilóta felügyelete alatt parancsnokpilótai beosztást és feladatot lát el. A beosztás akkor látható el, ha a felügyelet ellátására vonatkozó módszert, eljárást a légiközlekedési hatóság jóváhagyta,

12. földi repülés-gyakorló berendezések (synthetic traning device [STD]): repülési szimulátor, repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés vagy alapszintű műszerrepülés gyakorló berendezés valamelyike, amellyel a repülési körülmények a földön mesterségesen előállíthatók.

13. hajózó mérnök (flight engineer [F/E]): a légijármű hajózó személyzeti tagja, aki közvetlenül nem vesz részt a légijármű kormányzásában, és mérnöki feladatot lát el,

14. hajózó navigátor (flight navigator [F/N]): alégijár-mű hajózó személyzeti tagja, aki közvetlenül nem vesz részt a légijármű kormányzásában, és navigátori feladatot lát el,

15. hajózó személyzeti tag (flight crew member): a légijármű személyzet szakszolgálati engedéllyel rendelkező azon tagja, aki a repülés időtartama alatt a légijármű fedélzetén annak vezetéséhez nélkülözhetetlen feladatokat lát el,

16. helikopter (helicopter): olyan a levegőnél nehezebb légijármű, amelynek levegőben maradását egy általában függőeleges tengelyre szerelt egy, vagy több erőgép meghajtású rotorlapáton képződő felhajtóerő biztosítja,

17. helyből felszálló repülőgép (powered lift): a levegőnél nehezebb olyan légijármű, amely képes a függőleges felszállásra, a függőleges leszállásra és a kissebességgel történő repülésre, és amely elsődlegesen a motormeghajtású emelőszerkezettől, vagy az emeléshez alkalmazott motor tolóerőtől függ ezen repülési tartományokban, valamint az emelésben szerepet nem játszó nem- forgó légijármű-felület(ek)től a vízszintes repülés alatt,

18. hiba (error): a hajózó személyzet részéről végrehajtott tevékenység vagy annak hiánya, amelynek következménye eltér a szervezet, vagy a hajózó személyzet szándékaitól vagy elvárásaitól,

19. hiba kezelése (error management): az a folyamat, amelynek során a hibák felderítése és az ellenintézkedések segítségével rájuk adott válasz olyan, hogy csökkenti, vagy kiküszöböli a hibák következményeit, és csökkenti a további hibák, vagy a nemkívánatos légijármű helyzetek valószínűségét,

20. hivatásos pilóta (professional pilot): pilóta, aki olyan kereskedelmi pilóta vagy légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely feljogosít gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére,

21. JAA tagállam (JAA Member State): a Joint Aviation Authorities teljes jogú tagja,

22. jártassági vizsga (skill test): olyan vizsga, amely szakszolgálati engedélyek, jogosítások első megadása előtt a jártasság bizonyítására szolgál, és amely magában foglalhat a vizsgáztató által lefolytatott szóbeli vizsgáztatást is,

23. jogosítás (rating): szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat,

24. jóváírás (credit): korábban megszerzett képesítés, képzettség vagy más, az adott személy által elért eredmény beszámítása,

25. kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzéke (associated administrative procedure files): a JAA által a légiközlekedési hatóság eljárásaihoz kiadott útmutatóban szereplő légijármű osztály- és típus jogosítások felsorolása;

26. készség ellenőrzések (proficiency checks): jogosítások meghosszabbításához vagy megújításához a készség megfelelő szintjének bizonyítása, amely magában foglalhatja a vizsgáztató által lefolytatott szóbeli vizsgáztatást is,

27. kétkormányos képzési idő (dual instruction time): az a repülési idő, vagy műszeres földi idő, amely alatt egy erre felhatalmazott oktató repülési képzésben részesít valamely személyt,

28. léghajó (airship): a levegőnél könnyebb, erőgépmeghajtású légijármű,

29. légijármű kategória (aircraft category): a légijárművek kategóriába sorolása meghatározott alapjellemzők szerint (a repülőgép, a helikopter, a ballon, a 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, helyből felszálló repülőgép, a vitorlázó-repülőgép, és az autogiro),

30. légijármű típus (type of aircraft): azonos alaptervezésű légijárművek összessége, beleértve valamennyi módosításukat, kivéve azokat, amelyek megváltoztatják annak kiszolgálását, kezelését, repülési jellemzőit vagy a hajózó személyzet létszámát,

31. légijármű-vezetői tevékenység (airmanship) : a légijármű-vezető a légijármű irányítására vonatkozó repülési feladatot a megfelelő döntéshozatali képesség és a megtanult elméleti ismeretek következetes használatával, megfelelő jártassággal és felelősségtudattal hajtja végre,

32. levegőnél könnyebb légijármű (lighter-than-air aircraft): minden olyan légijármű, amelyet a levegő felhajtóereje tart a levegőben,

33. levegőnél nehezebb légijármű (heavier-than-air aircraft): minden olyan légijármű, amely a felhajtóerőt repülés közben elsősorban aerodinamikai erőkből nyeri,

34. magáncélú repülés (private flight): nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenység,

35. magánpilóta (private pilot): az a pilóta, aki olyan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem jogosít gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére,

36. másodpilóta (co-pilot): az a pilóta, aki a típusalkalmassági bizonyítvány szerint többpilótás légijárműnek minősülő légijárművön nem parancsnokpilóta, kivéve az a képzés alatt álló pilóta, aki szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzése érdekében tartózkodik a légijármű fedélzetén,

37. meghosszabbítás (revalidation [e.g. of a rating or approval]): hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy jóváhagyás érvényességi időtartamán belül, amely felhatalmazza az engedélyest, hogy meghatározott követelmények teljesítését követően meghatározott időtartamon keresztül tovább gyakorolhassa a jogosítással vagy jóváhagyással járó jogkört,

38. megújítás (renewal [e.g. of a rating or approval]): hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy jóváhagyás érvényességének lejártát követően, amely megadja meghatározott követelmények teljesítésétől függően meghatározott időtartamra a jogosítással vagy jóváhagyással járó előjogokat,

39. minőségirányítási rendszer (quality system): a szervezet dokumentált eljárásai és irányelvei, és ezen irányelvek és eljárások belső auditjai, a minőség tökéletesítése érdekében hozott ajánlások és felülvizsgálatok kezelése,

40. motoros vitorlázó-repülőgép [TMG] (touring motor glider [TMG]): motoros vitorlázó-repülőgép, amely olyan légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, amely szerint integráltan felszerelt, nem behúzható motorral, és nem behúzható légcsavarral van felszerelve és képes saját erőből felszállni és emelkedni,

41. műszeres földi idő (instrument ground time): az az időtartam, amely alatt a pilóta földi repülésgyakorló berendezésen [STD], mesterséges repülési körülmények között, oktatásban részesül,

42. műszeres idő (instrument time): műszeres repülési idő vagy műszeres földi idő,

43. műszeres repülési idő (instrumentflight time): az az időtartam, amely alatt a pilóta a légijárművet kizárólag a műszerek alapján vezeti,

44. növendék parancsnokpilóta (student pilot-in-com-mand [SPIC]): az a növendék, akinek a parancsnokpilótai tevékenységét a repülés időtartama alatt az oktató csak figyeli, de nem avatkozik bele a repülésbe, és nem veszi át a légijármű irányítását,

45. növendék pilóta (student pilot): az a növendék szakszolgálati engedéllyel rendelkező légijárművezető, aki egyedül repülést repülésoktató felügyeletével hajthat végre,

46. parancsnokpilóta (pilot in command): az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező légijárművezető, aki a repülés teljes időtartam alatt felelős a légijármű üzemeltetéséért és biztonságáért,

47. pilóta (pilot): a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott légijármű-vezető,

48. repülés oktató felügyelete (authorisation by a flight instructor [FI]): az a tevékenység, amikor a repülés oktató a növendék pilóta oktatása céljából a légijármű fedélzetén tartózkodik, vagy a növendék egyedül repülése során a repülés előtti felkészülést felügyeli, és a repülés időtartama alatt a növendék pilóta repülési tevékenységét a földről figyelemmel kíséri,

49. repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés (flightprocedures training device [FNPT I/II]): olyan berendezés, amelyben adottak a valósághű hajózó körülmények, és amely szimulálja a műszerjelzéseket, az adott osztályú légijármű mechanikus, elektromos, elektronikus stb. légijármű rendszereinek egyszerű vezérlési funkcióit, a teljesítményt és a repülési jellemzőket,

50. repülési idő-helikopter (flight time/helicopter): az a teljes időtartam, amely a helikopter rotorjának felszállási céllal történő felpörgetésekor kezdődik és a repülés befejezése után a rotorlapátok teljes leállásáig tart,

51. repülési idő - légijármű - kivéve helikopter (flight time - Aircraft - except helicopter): az a teljes időtartam, amely a légijármű felszállási céllal történő megmozdulásakor kezdődik és a repülés befejezése után a légijármű végleges megállásáig tart,

52. hajózó személyzeti együttműködés (multi-crew co-operation [MCC]): a hajózó személyzeti tagok együttműködése a parancsnokpilóta irányítása alatt,

53. repülési szimulátor flight simulator [FFS]): amely egy adott típusú légijármű pilótafülkéjének olyannyira pontos megfelelője, hogy a mechanikus, elektromos, elektronikus stb. légijármű rendszerek kezelő szervei, a pilóták munkakörnyezete, a teljesítmény és az adott típus repülési jellemzői valósághűek,

54. repülésre veszélyes helyzet (threat): olyan események vagy hibák, amelyek függetlenek a repülési személyzet cselekedeteitől, megnövelik az üzemeltetés bonyolultságát, és amelyeket kezelni kell a biztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében,

55. repülésre veszélyes helyzet kezelése (threat management): a fenyegetések felderítése, és a válaszul tett ellenintézkedések annak érdekében, hogy a fenyegetések következményei csökkenjenek vagy kiküszöbölhetők, legyenek, valamint a hibák vagy a nemkívánatos légijármű helyzetek előfordulási valószínűsége csökkenjen,

56. repülőgép (aeroplane): hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb légijármű, amely a repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri. Ezek az erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek.

57. repülőgépek, amelyek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges (aeroplane required to be operated with

a co-pilot): olyan típusú repülőgépek, amelyek Repülési Kézikönyve vagy üzemben tartási engedélye ezt meghatározza,

58. szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer: szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag,

59. szakszolgálati engedély honosítása (conversion of a licence): szakszolgálati engedély kiadása nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély alapján,

60. szokásos tartózkodási hely (normal residency): az a hely, ahol valamely személy személyes, illetve munkavállalói kötelékeiből kifolyólag naptári évenként legalább 185 napot eltölt, munkavállalói viszonyban nem lévő személy esetében olyan személyes kötelékből kifolyólag, mely az említett személy, illetve az említett hely között szoros kapcsolatot mutat,

61. teljesítmény kritériumok (performance criteria): az alkalmassági elemek előírt végeredményének egyszerű, értékelhető megállapításai, és azon kritériumok ismertetése, amelyeket annak megítéléséhez alkalmaztak, hogy a teljesítmény előírt szintje teljesült-e,

62. többpilótás repülőgép (multi-pilot aeroplanes [MPA]): minimálisan két pilótából álló személyzettel történő üzemelésre engedélyezett repülőgép,

63. ultralight repülőgép (ultralight aeroplane): maximálisan két üléssel rendelkező repülőgép, amelynek átesési sebessége leszálló konfigurációban, vagy állandósult repülés közben a leszálló konfigurációban a minimális sebessége nem haladja meg a 35 csomó (65 km/óra) CAS-t (Calibrated Air Speed), és a maximális felszálló tömege nem haladhatja meg

a) együléses szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 300 kg-ot, vagy

b) kétüléses szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 450 kg-ot, vagy

c) együléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 330 kg-ot, vagy

d) kétüléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 495 kg-ot, vagy

e) együléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén 315 kg-ot, vagy

f) kétüléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén 472,5 kg-ot.

A c) és d) pontban szereplő kétéltű repülőgépek maximális felszálló tömege nem haladhatja meg szárazföldön üzemelés esetén az a) és b) pontban meghatározott értéket.

64. útvonalrepülés, távrepülés (cross-country): egy indulási és egy érkezési pont közötti repülés egy előre eltervezett útvonalon, szabvány navigációs eljárások alkalmazásával,

65. útvonalszakasz (route sector): olyan repülés, amely felszállásból, indulási eljárásból, legalább 15 perces utazó szakaszból, érkezési eljárásból, megközelítésből, és leszállási szakaszból áll,

66. vitorlázó-repülőgép (glider): erőgép meghajtással nem rendelkező vagy behúzható motorral, és behúzható légcsavarral felszerelt erőgép meghajtású, levegőnél nehezebb légijármű, amely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri.

A hajózó személyzet tevékenysége

3. §

(1) Repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, ballonon, vitorlázó-repülőgépen, helyből felszálló repülőgépen, ultralight repülőgépen, autogirón légijármű-vezetői és repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen hajózó mérnöki, hajózó navigátori (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) tevékenységet az láthat el, aki rendelkezik e rendelet követelményeinek megfelelő és a repülési feladathoz előírt érvényes szakszolgálati engedéllyel, jogosítással - ha előírt -, nyelvi kiterjesztéssel vagy felhatalmazással (a továbbiakban: engedélyes) és a 10. §-ban meghatározott folyamatossági követelményeket teljesítette, továbbá rendelkezik a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt orvosi minősítéssel (a továbbiakban: orvosi minősítés).

(2) Az engedélyes csak az adott szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés, felhatalmazás által biztosított előjogokat gyakorolhatja.

(3) A növendék pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy egyedüli repülési feladatot, a repülési feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és repülésoktatói jogosítással rendelkező személy felügyelete mellett láthat el.

(4) A hajózó személyzetnek a repülési feladathoz előírt szakszolgálati engedélyt, orvosi minősítést és egy fényképes személyazonosító igazolványt, külföldi állampolgár esetén úti okmányt a repülés időtartama alatt magánál kell tartania.

(5) A hajózó személyzetnek az 1. melléklet szerinti repülési naplót kell vezetnie és azt a szakszolgálati tevékenysége során magánál kell tartania.

A HAJÓZÓ SZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYÉRŐL

A szakszolgálati engedély

4. §

(1) A légiközlekedési hatóság kérelemre, e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén megadja, meghosszabbítja vagy megújítja (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély kiadás) a szakszolgálati engedélyt, a bejegyzett jogosítást vagy a nyelvi kiterjesztést.

(2) A légiközlekedési hatóság az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén vizsgáztatásra felhatalmazást ad ki.

A szakszolgálati engedély kiadása

5. §

(1) A szakszolgálati engedély formai és tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja.

(3) A légiközlekedési hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyeket, és a bejegyzett jogosításokat, nyelvi kiterjesztéseket nyilvántartja.

(4) A légiközlekedési hatóság, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. §-ának (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban a kiadott szakszolgálati engedélyeket, a bejegyzett jogosításokat és a nyelvi kiterjesztéseket nyilvántartja.

6. §

Szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés vagy felhatalmazás kiadását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha

a) az engedélyest a bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység ellátásától jogerősen eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,

b)[1] az engedélyes kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, annak időtartama alatt,

c)[2] az engedélyest a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte, a gondnokság időtartama alatt,

d) az engedélyest a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

e) az engedélyes szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a visszavonás vagy felfüggesztés időtartama alatt.

A szakszolgálati engedély iránti kérelem

7. §

(1) A szakszolgálati engedély, jogosítás, nyelvi kiterjesztés vagy felhatalmazás kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani, meghosszabbítás esetén az érvényességi idő lejártát megelőzően legalább harminc nappal.

(2) A kérelem mintáját és a kérelemhez benyújtandó iratok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A szakszolgálati engedély első kiadásánál, ha a kérelmező magyar állampolgár, akkor a személyazonosító igazolványát vagy a személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia, vagy annak másolatát - a kérelmező annak kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával - elküldenie.

(4) A szakszolgálati engedély első kiadásánál, ha a kérelmező nem magyar állampolgár, akkor az úti okmányát, és ha szükséges, a beutazásra, tartózkodásra jogosító engedélyét kell bemutatnia, vagy annak másolatát - a kérelmező annak kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával - elküldenie.

A szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei

8. §

(1) Szakszolgálati engedélyt, jogosítást, felhatalmazást az a kérelmező kaphat, aki

a) a szakszolgálati engedély típusának megfelelő életkort betöltötte,

b) rendelkezik szakszolgálati engedély típusához szükséges megfelelő orvosi minősítéssel,

c) a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy felhatalmazáshoz szükséges képzést sikeresen teljesítette,

d) kérelmezővel szemben a 6. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

e) rendelkezik rádió-távbeszélő kezelői jogosítással, vagy az első szakszolgálati engedély kiadása esetén a jogosítás megadásához szükséges feltételeket teljesítette,

f) rendelkezik nyelvi kiterjesztéssel, ha e rendelet előírja, g) a szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz előírtjártassági vizsgát vagy készségellenőrzést sikeresen teljesítette.

(2) Az (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott feltételek növendék pilóta szakszolgálati engedély megszerzéséhez nem szükségesek.

(3) Az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott feltételeket

a) repülőgép esetében a 3. melléklet,

b) helikopter esetében a 4. melléklet,

c) ballon esetében az 5. melléklet,

d) 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó esetében a 6. melléklet,

e) vitorlázó-repülőgép esetében a 7. melléklet,

f) helyből felszálló repülőgép esetében a 8. melléklet,

g) ultralight repülőgép esetében a 9. melléklet,

h) autogiro esetében a 10. melléklet,

i) repülőgép szakszolgálati engedélyhez adható nemzeti jogosítások esetében a 11. melléklet,

j) hajózó mérnök esetében a 12. melléklet, k) hajózó navigátor esetében a 13. melléklet tartalmazza.

A szakszolgálati engedély érvényessége, meghosszabbítása, megújítása

9. §

(1) A szakszolgálati engedély érvényességét a bejegyzettjogosításra és nyelvi kiterjesztésre, valamint az orvosi minősítésre meghatározott érvényességi idő együttesen határozza meg.

(2) Az egyes jogosítások érvényességi idejét és a meghosszabbítás, megújítás feltételeit a 3-13. melléklet tartalmazza.

(3) A növendék pilóta szakszolgálati engedély érvényességi időtartama három év, ha a légiközlekedési hatóság az engedélyesnek szakszolgálati engedélyt ad ki, érvényét veszti.

(4) A növendék pilóta szakszolgálati engedély nem hosszabbítható és nem újítható meg. Az érvényességi idő lejártát követően a növendék pilóta szakszolgálati engedélyre a megszerzés feltételeit kell alkalmazni.

(5) A légiközlekedési hatóság a jogosítás érvényességi idejét nem hosszabbítja meg, ha a kérelmező nem teljesíti az e rendeletben előírt feltételeket, és ha nem rendelkezik az e rendeletben előírt nyelvi kiterjesztéssel és orvosi minősítéssel.

(6) A szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a még érvényes jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés lejárati napja.

(7) A szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás vagy nyelvi kiterjesztés megújítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a megújítás kiadásának napja.

A szakszolgálati tevékenység folyamatos ellátásának követelményei

10. §

(1) Repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet a szakszolgálati engedély érvényességén belül az a légijárművezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 100 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 300 repült óra, és a repülést megelőző 120 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 1000 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 1000 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban

azonos típusú/osztályú légijárművön vagy a légijármű típusának/osztályának megfelelő repülési szimulátoron (FFS) legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(2) A szakszolgálati engedély érvényességén belül ballonon légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

b) az összes repült ideje több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban

ballonon legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(3) A szakszolgálati engedély érvényességén belül vitorlázó-repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

vitorlázó-repülőgépen legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre. A felszállás tekintetében a levegőbe emelkedés technikáit (csőrlés, vontatás) külön kell értelmezni.

(4) A szakszolgálati engedély érvényességén belül ultralight repülőgépen légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

ultralight repülőgépen legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(5) A szakszolgálati engedély érvényességén belül autogiron légijármű-vezetői tevékenységet az a légijármű-vezető láthat el, akinek

a) az összes repült ideje nem több mint 50 repült óra, és a repülést megelőző 30 napban,

b) az összes repült ideje nem több mint 200 repült óra, és a repülést megelőző 90 napban,

c) az összes repült ideje nem több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 180 napban,

d) az összes repült ideje több mint 600 repült óra, és a repülést megelőző 360 napban,

autogiron egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

(6) A szakszolgálati engedély érvényességén belül éjszakai VFR jogosítással éjszakai repülést az a légijármű-vezető láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban éjszaka legalább egy felszállást és egy leszállást hajtott végre.

11. §

(1) A szakszolgálati engedély érvényességén belül légijármű-vezetői tevékenységet utasszállítást végző gazdasági célú légiközlekedésben az a légijármű-vezető láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban

a) azonos légijármű kategóriában, vagy

b) típus/osztályjogosítás esetén azonos típusú/osztályú légijárművön vagy a légijármű típusának/osztályának megfelelő repülési szimulátoron (FFS)

legalább három felszállást és három leszállást hajtott végre.

(2) Utasszállítást végző gazdasági célú légiközlekedést végző repülőgépen nem lehet parancsnokpilóta éjszaka, az, aki olyan érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem tartalmaz műszerjogosítást, kivéve, ha a repülést megelőző 90 napban az (1) bekezdésben meghatározott legalább egy esetben éjszaka hajtott végre felszállást és leszállást.

(3) A szakszolgálati engedély érvényességén belül repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen hajózó mérnöki, hajózó navigátori tevékenységet az a hajózó mérnök, hajózó navigátor láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdésben és a 10. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor az engedélyesnek oktatói jogosítással rendelkező személy felügyeletével ellenőrző repülést kell végrehajtania.

(5) A 10. §-ának (1) bekezdésében szereplő légijármű kategóriák esetében a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrző repülés repülési szimulátoron (FFS) is végrehajtható.

A szakszolgálati engedély felfüggesztése és visszavonása

12. §

(1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt felfüggeszti, ha

a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,

b) az engedélyes a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer hatása alatt, vagy a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, vagy

c) a légiközlekedési hatóság eljárása során megállapítja, hogy az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat súlyosan megszegi és azzal a légiközlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti.

(2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, vagy

b) az engedélyessel szemben a 6. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélybe bejegyzett azon jogosítást is felfüggesztheti, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.

(4) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés c) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély vagy jogosítás visszaadásához szükséges e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal bevonhatja és a szakszolgálati engedélyt elveheti, amelyről átvételi elismervényt állít ki.

(6)[3] Az (5) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról 5 napon belül dönt, vagy a szakszolgálati engedélyt visszaadja.

A hajózó személyzet vizsgáztatása

13. §

(1) A szakszolgálati engedély és további jogosítás megadásához - a növendék pilóta szakszolgálati engedély kivételével - elméleti ismereti vizsgát és jártassági vizsgát kell tenni.

(2) A jogosítások meghosszabbításához, megújításához a 3-13. mellékletben meghatározott követelményeket kell teljesíteni.

(3) A vizsgák tartalmi elemeit az egyes szakszolgálati engedélyek és jogosítások esetében a 3-13. melléklet tartalmazza.

(4) Az elméleti ismereti vizsgáztatást a légiközlekedési hatóság végzi.

14. §

(1) A jártassági vizsgát és a készség-ellenőrzést - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) a légiközlekedési hatóság repülési felügyelője,

b) a képzési szervezetnek vagy a légijármű gyártó szervezetnek a légiközlekedési hatóság vizsgáztatói felhatalmazásával rendelkező oktatója, vagy

c) típusjogosítású légijárműnél új típus bevezetése esetén a légiközlekedési hatóság vizsgáztatói felhatalmazásával rendelkező hasonló teljesítményű légijárműre oktatói jogosítással rendelkező személy (a továbbiakban együtt: vizsgáztató) végzi.

(2) A vizsgáztatói felhatalmazásra vonatkozó követelményeket a 3-10. melléklet tartalmazza.

(3) A légiközlekedési hatóság a felhatalmazást írásban adja meg, ha a kérelmező teljesítette a rendeletben a vizsgáztatóra meghatározott követelményeket és írásban nyilatkozott arról, hogy hozzájárul a 17. §-ban meghatározott adatainak kezeléséhez. A felhatalmazásban meghatározza a felhatalmazás célját és a vizsgáztatási eljárás során ellátandó feladatokat.

(4)[4] Oktatói jogosítás esetén (a repülőgép kategória kivételével) a jártassági vizsgát és a készség-ellenőrzést, a vizsgáztató esetében a felhatalmazáshoz előírt vizsgát és a készség-ellenőrzést, valamint a többpilótás repülőgép szakszolgálati engedély és a légitársasági repülőgép pilóta szakszolgálati engedély esetén a jártassági vizsgát az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy végzi.

(5) A vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a vizsgázó megfelelő szinten elsajátította a szakszolgálati tevékenységhez szükséges ismeretet és gyakorlatot.

(6) A légiközlekedési hatóság repülési felügyelője vizsgáztatói feladatának ellátása során szakszolgálati tevékenységet - az (1) bekezdés figyelembevételével - e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedéllyel, jogosítással és a vizsgáztatóra vonatkozó követelmények teljesítésével végezhet.

(7) A vizsgáztató nem vizsgáztathatja azt a kérelmezőt, akinek maga tartotta a szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges képzést, kivéve, ha a légiközlekedési hatóság erre írásban felhatalmazza.

15. §

(1) Az elméleti ismereti, jártassági vizsgát és készség-ellenőrzést a vizsgáztató a légiközlekedési hatóság által, a rendelet mellékleteivel összhangban kiadott vizsgaszabályzat alapján hajtja végre, amelyet a légiközlekedési hatóság honlapján közzétesz.

(2) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell a vizsga lebonyolításának rendjét, a következők szerint:

a) a vizsgán történő részvétel feltételei,

b) a vizsga dokumentálásának rendje,

c) a vizsgázó jogai és kötelességei,

d) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelő lap,

e) a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása,

f) sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek, és

g) vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás.

(3) A légiközlekedési hatóság - a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eset kivételével - a vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását ellenőrizheti.

(4) Ha a légiközlekedési hatóság a vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggeszti.

(5) A vizsga eredményéről a vizsgáztató jegyzőkönyvet állít ki.

16. §

(1) A jártassági vizsga megkezdésének feltétele a sikeres elméleti ismereti vizsga teljesítése és az érvényes orvosi minősítés megléte.

(2) Az elméleti ismereti vizsga sikertelen teljesítése esetén a vizsgázó kérheti az eljárás felfüggesztését.

17. §

A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet az általa felhatalmazott vizsgáztatókról, azokkal a feladatkörökkel együtt, amelyre felhatalmazást kaptak. A nyilvántartásban szereplő név, elérhetőség és a feladatkör nyilvános, amelyet a légiközlekedési hatóság a honlapján közzétesz.

Rádió-távbeszélő kezelői jogosítás

18. §

(1) Rádió-berendezéssel felszerelt légijárművön és minden olyan esetben, amikor a hajózó személyzet a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggésben rádióberendezést használ, a hajózó személyzet tagjának rendelkeznie kell rádió-távbeszélő kezelői jogosítással.

(2) A rádió-távbeszélő kezelői jogosítás érvényesség ideje határozatlan.

(3) A rádió-távbeszélő kezelői jogosítás megszerzésének feltétele a rádió-berendezés kezelésének elsajátítása, a légiforgalmi irányítás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott rádió-távbeszélő kifejezésekre vonatkozó követelményeket tartalmazó képzés sikeres elvégzése és rádió-távbeszélő kezelői vizsga teljesítése.

19. §

(1) A rádió-távbeszélő kezelői vizsgát

a) a repülőgép, helikopter, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép és autogiro esetében az elméleti ismereti, jártassági vizsga vagy készség-ellenőrzés során,

b) ballon és vitorlázó-repülőgép esetében az elméleti ismereti vizsga során kell végrehajtani.

(2) A rádió-távbeszélő kezelői vizsgát magyar nyelven kell végrehajtani. Ha a képzés angol nyelvű rádió-távbeszélő kifejezésekre vonatkozó követelményeket is tartalmaz, a vizsgát angol nyelven kell végrehajtani, de a rádió-távbeszélő kezelői vizsga során a magyar nyelvű rádió-távbeszélő kifejezések ismeretét is ellenőrizni kell.

(3) A magyar nyelven végrehajtott sikeres rádió-távbeszélő kezelői vizsga alapján a légiközlekedési hatóság magyar nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítást ad ki, amely magyar nyelven olyan légtérben jogosít rádió-távbeszélő berendezés használatára, ahol a magyar nyelv használata engedélyezett.

(4) Az angol nyelven végrehajtott sikeres rádió-távbeszélő kezelői vizsga alapján a légiközlekedési hatóság angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítást ad ki, amely magyar és angol nyelven olyan légtérben jogosít rádió-távbeszélő berendezés használatára, ahol a magyar vagy angol nyelv használata engedélyezett.

Nyelvismereti vizsga, nyelvi kiterjesztés

20. §

(1) A repülőgépen, helikopteren, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajón, helyből felszálló repülőgépen légjármű-vezetőnek, és hajózó navigátornak olyan légtérben történő rádió-távbeszélő berendezés használatához, ahol a magyar nyelv használata nem engedélyezett, a szakszolgálati tevékenység ellátásához angol nyelvből a 14. mellékletben meghatározott nyelvismereti követelményeknek megfelelően nyelvismereti vizsgát (a továbbiakban: nyelvismereti vizsga) kell tenni.

(2) Az engedélyes nyelvismereti szintjét a nyelvi kiterjesztés határozza meg.

(3) A nyelvi kiterjesztés érvényességi ideje a 14. melléklet szerinti

a) 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén 36 hónap,

b) 5-ös szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén 72 hónap,

c) 6-os szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén határozatlan.

(4) A nyelvi kiterjesztést a (3) bekezdésben meghatározott időtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha az engedélyes angol nyelvből nyelvismereti vizsgát tett a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát megelőző hat hónapban.

(5) Ha az engedélyes a nyelvismereti vizsgát a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követően teszi le, a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztést megújítja.

(6) A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott

a) légijármű vezetésére, hajózó navigátori és légiforgalmi irányító feladatok ellátására jogosító szakszolgálati engedélybe tett bejegyzés, vagy

b) külön igazolás

alapján a Chicagói Egyezmény Függelékeiben meghatározott ICAO (International Civil Aviation Organization [Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet]) nyelvi követelményeknek megfelelően legalább 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsgát a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztés alapjául elfogadja.

21. §

(1) A légijármű-vezetők nyelvismereti vizsgáztatása a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) A nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki.

(3) Nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, aki rendelkezik a 14. mellékletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel és a nyelvismereti vizsgáztatás módszerére vonatkozó vizsgarendszerrel.

22. §

(1) A légiközlekedési hatóság figyelemmel kíséri a nyelvismereti vizsgáztatási engedély kiadásához előírt feltételeknek történő folyamatos megfelelést.

(2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet nem teljesíti a nyelvismereti vizsgáztatási engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével felszólítja a szervezetet a teljesítésre, és jogosult az engedély felfüggesztésére.

(3) Ha a (2) bekezdésben megadott határidőig a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet az engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság jogosult az engedély visszavonására.

A HAJÓZÓ SZEMÉLYZET KÉPZÉSE

Képzési szervezet

23. §

(1) A hajózó személyzet képzését a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Repülési Képzési Szervezet (a továbbiakban: FTO) végezheti.

(2) A helikopter, ballon, 4600 m3-nél nagyobb térfogatú léghajó, vitorlázó-repülőgép, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép, autogiro pilóta szakszolgálati engedélyhez, a repülőgép magánpilóta szakszolgálati engedélyhez, a repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyhez adható nemzeti jogosításokhoz, az éjszakai jogosításhoz, egymotoros egypilótás dugattyúmotoros osztályjogosításhoz, a TMG osztályjogosításhoz szükséges képzést - az FTO-on kívül - a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Alapképzési Szervezet (a továbbiakban: RF) végezhet.

(3)[5] Repülőgép típusjogosítás megszerzéséhez, hajózó személyzeti együttműködési bizonyítvány megszerzéséhez, hajózó mérnök és hajózó navigátor szakszolgálati engedélyhez szükséges képzést - az FTO-on kívül - a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező Típusjogosítás Képzési Szervezet (a továbbiakban: TRTO) végezhet.

24. §

(1) A képzési engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2) Képzési engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely teljesíti a képzésre és a képzési szervezetre vonatkozó, e rendeletben előírt feltételeket.

(3) A képzési szervezettel szemben támasztott követelményeket a 15. melléklet tartalmazza.

(4) A légiközlekedési hatóság a képzési engedélyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amelyet a légiközlekedési hatóság a honlapján közzétesz.

25. §

(1) A légiközlekedési hatóság figyelemmel kíséri a képzési engedély kiadásához előírt feltételeknek történő folyamatos megfelelést.

(2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a képzési szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével felszólítja a képzési szervezetet a teljesítésre.

(3) Ha a (2) bekezdésben megadott határidőig a képzési szervezet a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság jogosult az engedély visszavonására.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A katonai szolgálat során szerzett tapasztalat jóváírása

26. §

(1) Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló jogszabály alapján kiadott légijármű-vezető és légijármű személyzet szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek a katonai szolgálat alatt szerzett elméleti ismereteit, gyakorlatát és repülési idejét a légiközlekedési hatóság a 16. mellékletben meghatározottak szerint jóváírja az e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásához.

(2)[6] Az (1) bekezdés alapján jóváírással kiadott szakszolgálati engedély, jogosítás csak Magyarország Állami Légijármű Lajstromában (a továbbiakban: magyar lajstromban) bejegyzett légijárművön jogosít szakszolgálati tevékenység ellátására. A korlátozást a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélybe, jogosításba bejegyzi.

(3) A (2) bekezdés szerint bejegyzett korlátozást a légiközlekedési hatóság kérelemre törli, ha az engedélyes teljesítette a 16. mellékletben meghatározott a szakszolgálati engedély, jogosítás kiadásához szükséges feltételeket.

A JAA tagállam által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

27. §

(1)[7] A JAA tagállam légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, az abban bejegyzett jogosítás és nyelvismereti kiterjesztés az érvényességi időn belül Magyarországon minden további eljárás nélkül érvényes.

(2)[8] A JAA tagállam légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy, ha Magyarországon munkaviszonnyal vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, jogosult szakszolgálati engedélyét magyar szakszolgálati engedélyre cserélni.

(3)[9] A JAA tagállamának légiközlekedési hatósága által repülőgép pilóta szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges képzésre kiadott képzési engedély, Magyarországon minden további eljárás nélkül érvényes az engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően.

(4) Az engedélyes egyidejűleg csak egy JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezhet.

A nem JAA tagállam által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedély érvényesítése

28. §

(1)[10] A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott pilóta szakszolgálati engedély az érvényességi idején belül minden további eljárás nélkül érvényes magáncélú repülésre, látvarepülési szabályok között (VFR) egypilótás légijárművön Magyarország területén és légterében.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő esetben, a nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyt - a hivatásos pilóta szakszolgálati engedély kivételével - a légiközlekedési hatóság kérelemre érvényesíti a magyar lajstromban lévő légijármű használatára, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott követelménynek.

(3) A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott hivatásos pilóta szakszolgálati engedély (a továbbiakban: alapengedély) legfeljebb egy alkalommal egy éves időtartamra érvényesíthető, ha a kérelmező a 3. melléklet hivatásos pilóta szakszolgálati engedélyekre vonatkozó részében meghatározott légijog, emberi teljesítőképesség és korlátai, valamint üzemeltetési eljárások tantárgyból sikeres elméleti ismereti vizsgát tett. Az érvényesség időtartama nem haladhatja meg az alapengedély érvényességi idejét, és az engedély további érvényesítése nem megengedett.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott érvényesítésről a légiközlekedési hatóság hajózó személyzeti igazolást (crew member certificate - CMC) állít ki.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek nem alkalmazandóak abban az esetben, ha egy JAA tagállamban lajstromozott légijárművet nem JAA tagállambeli üzemben tartónak adnak bérbe, úgy, hogy a bérlet idejére a nem JAA tagállambeli üzemben tartó légiközlekedési hatósága átvállalta a műszaki, és üzemeltetési felügyelettel járó felelősséget a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet 1.165 pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bérlet esetén a nem JAA tagállambeli üzemben tartó hajózó személyzet szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság érvényesnek minősítheti oly módon, hogy a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének érvényesítése által biztosított előjogokat korlátozza a bérleti időszakra, a megnevezett légijárműre és üzemeltetési feltételekre. Az üzemeltetési feltételek nem tartalmazhatják - sem a légijármű teljes bérlete, vagy más kereskedelmi megállapodás útján -a JAA üzemben tartó közvetett vagy közvetlen jelenlétét.

(7) Ha a pilóta nem JAA tagállamban kiállított szakszolgálati engedéllyel rendelkezik és JAA tagállamban további jogosítás megszerzésére vonatkozó képzésben vesz részt és sikeres vizsgát tesz, a jogosítás megszerzéséhez a képzés és a vizsga teljesítéséről kiállított igazolás szükséges.

A nem JAA tagállam által kiadott pilóta szakszolgálati engedély honosítása

29. §

(1) Nemzetközi szerződés alapján honosítható magyar szakszolgálati engedéllyé a nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kiadott hivatásos pilóta szakszolgálati engedély, műszerjogosítás, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(2) A nem JAA tagállam, de a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága alapján kiadott repülőgép magánpilóta szakszolgálati engedélyt (Private Pilot Licence [PPL(A)]) a légiközlekedési hatóság magyar szakszolgálati engedéllyé honosítja egypilótás repülőgépre osztály/típusjogosításokkal, ha a kérelmező megfelel a 16. mellékletben meghatározott követelményeknek.

A Chicagói Egyezmény Szerződő Állama által kiadott szakszolgálati engedélyek érvényesítése[11]

29/A. §

A Chicagói Egyezmény Szerződő Állama által a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvénnyel kihirdetett 1. Függelékének megfelelően kiadott szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság a magyar szakszolgálati engedéllyel egyenértékűnek fogadja el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

30. §

(1) Ez a rendelet 2009. augusztus 24-én lép hatályba.

(2) E rendelet 30. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 18-23. melléklete a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(3) E rendelet 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése és 17. melléklete a rendelet hatálybalépését követő 12. hónap utolsó napján hatályát veszti.

(4)[12]

(5)[13]

Átmeneti rendelkezések

31. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor motoros pilóta, helikopter pilóta vagy hajózó navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy vagy a 32. § (2) bekezdése alapján szakszolgálati engedélyt szerzett személy szakszolgálati tevékenységet nyelvi kiterjesztés nélkül 2011. március 5-ig láthat el, és e határidőig új jogosítás megszerzése esetén a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában vagy jogosítás érvényességének meghosszabbítása esetén a 9. § (5) bekezdésében a nyelvi kiterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendelet hatálybalépését követően jogosult a nyelvismereti vizsga letételére és a nyelvi kiterjesztés megszerzésére az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

32. §[14]

33. §

(1)[15]

(2) Helikopter, vitorlázó repülő, ballon vagy hajózó navigátor, hajózó mérnök/szerelő szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzésére, érvényesség meghosszabbítására irányuló, a rendelet hatálybalépésekor már megkezdett képzések elfogadhatóak e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyekhez vagy jogosításokhoz.

34. §

(1) A rendelet hatálybalépését megelőzően vagy a 32. § (2) bekezdése alapján kiadott motoros, ultralight A2, MOVIT pilóta szakszolgálati engedélyeket a légiközlekedési hatóság az érvényességük lejártát követően - a szakszolgálati engedély típusához szükséges érvényes orvosi minősítés bemutatása mellett,- kérelemre meghosszabbítja vagy megújítja, amennyiben a kérelmező megfelel a 17. mellékletben meghatározott követelményeknek. A meghosszabbított vagy megújított szakszolgálati engedélyek érvényességük lejártáig, de legfeljebb 2011. december 31-ig érvényesek.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hajózó mérnök/szerelő, hajózó navigátor, helikopter, MOVIT, vitorlázó repülő, ballon, ultralight A2, motoros pilóta, vagy a 32. § (2) bekezdése alapján kiadott szakszolgálati engedélyek és jogosítások alapján a légiközlekedési hatóság kérelemre - hatósági eljárási díjfizetési kötelezettség nélkül - a 16. mellékletben meghatározott követelmények teljesítésével e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedélyt ad ki.

35. §

E rendelet hatálybalépése előtt alkalmazott, de e rendeletnek nem megfelelő repülési naplót a hajózó személyzet e rendelet hatálya alá tartozó tagjának e rendelet hatálybalépését követő nappal összesítve le kell zárnia, és az összesített adatok feltüntetésével e rendeletben meghatározott repülési naplót kell vezetnie.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

A hajózó személyzeti tag szakszolgálati engedély és repülési napló formai és tartalmi elemei

1. Hajózó személyzeti tag szakszolgálati engedélyének tartalmi és formai követelményei

1.1. Tartalmi követelmény:

A légiközlekedési hatóság által e rendelettel összhangban kiadott szakszolgálati engedélyek a következő részleteket tartalmazzák:

a) Tartalom. Az adatpont (pl: I, II, III stb.) mindig ugyanolyan nyomtatott formátumban legyen feltüntetve, mint az adat főcíme (pl: Kiállító állam, Engedélyszám stb.). A szabványos szakszolgálati engedély formátumot e melléklet 1.2. pontja tartalmazza. Az I-XI pontok az állandó adatok, a XII-XIV pontok a változó adatok, melyek megjeleníthetőek a fő formátum elkülöníthető függelékeként, vagy önállóan is. Bármely önálló vagy elkülöníthető függeléken egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az a szakszolgálati engedély része.

1. Állandó adatpontok

(I) Kiállító állam (State of issue)

(II) Az engedély típusa, első kiadás dátuma és az ország kódja (Title of Licence, date of initial issue, and country code)

(III) "H" betűvel kezdődő engedélyszám (Licence number), melyet egy számkód és/vagy arab számokból illetve latin betűkből álló kód követ.

(IV) Engedélyes neve (Last and first name of licence holder)

(V) Cím (utca, város, megye, irányítószám) (Address (Street, town, area, zip code))

(VI) Állampolgárság (Nationality)

(VII) Engedélyes sajátkezű aláírása (Signature of holder)

(VIII) Kiállító hatóság (Issuing Authority)

(IX) Érvényesség (Validity)

(X) Kiállító aláírása és dátum (Signature of issuing officer and date)

(XI) Kiállító hatóság bélyegzője (Seal or stamp of issuing Authority)

2. Változó elemek

(XII) Jogosítások (Ratings)- osztály, típus, oktató, stb. a lejárati dátummal együtt. Rádiótávbeszélő- kezelői engedélyt fel lehet tüntetni a szakszolgálati engedélyben.

(XIII) Megjegyzések (Remarks)- korlátozásokkal kapcsolatos különleges bejegyzések, illetve előjogokkal, különösen a nyelvi kiterjesztéssel kapcsolatos bejegyzések.

(XIV) A légiközlekedési hatóság által megkövetelt bármely további részlet.

(b) Anyag. A használatos papír alkalmas legyen arra, hogy megelőzzön, illetve kimutasson bármiféle változtatást vagy törlést. A formanyomtatványra kerülő bármilyen bejegyzésről vagy áthúzásról legyen egyértelmű, hogy a légiközlekedési hatóság felhatalmazásával történt.

(c) Szín. E rendeletnek megfelelően kiállított szakszolgálati engedélyeket fehér színű anyagon kell kiadni.

(d) Nyelv. A szakszolgálati engedélyeket magyar és angol nyelven kell kiadni.

1.2. Formai követelmények

1.2.1. Repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

1.2.2. Helikopter pilóta szakszolgálati engedély

1.2.3. Léghajó pilóta szakszolgálati engedély

1.2.4. Helyből felszálló repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

1.2.5. Vitorlázó-repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

1.2.6. Ballon pilóta szakszolgálati engedély

1.2.7. Ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély

1.2.8. Autogiro pilóta szakszolgálati engedély

1.2.9. Hajózó mérnök/Hajózó navigátor szakszolgálati engedély

2. Hajózó-személyzeti tag repülési naplójának tartalmi és formai követelményei:

2.1. Repülőgép pilóták, Helikopter pilóták, Léghajó pilóták, Helyből felszálló repülőgép pilóták, Ultralight repülőgép pilóták, Autogiro pilóták, Hajózó mérnök, Hajózó navigátor repülési naplója

2.1.1. Tartalmi követelmények:

a) Az összes, repülési személyzeti tagként végzett repüléssel kapcsolatos részletet a tartalmi követelményeknek megfelelő, repülési napló formátumú könyvben kell, vagy a repülőgép üzembentartásáról szóló EK rendelet hatálya alá tartozó üzemben tartó esetében számítógépes formában is lehet rögzíteni. Az utóbbi esetben az üzembentartónak nyilván kell tartania a pilóta által végrehajtott összes repülést, beleértve a különbözeti és hozzászoktató képzéseket, és az adatoknak az érintett légijármű személyzeti tag kérésére hozzáférhetőnek kell lennie.

b) A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyes adatok: Tulajdonos neve és címe

2. Minden repülésre:

(i) A parancsnok neve

(ii) A repülés időpontja (nap, hónap, év)

(iii) Indulás és érkezés helye illetve ideje (időpontok (UTC) blokkidő formájában)

(iv) Típus (repülőgép gyártó, modell és változat) illetve a repülőgép lajstromjele

(v) SE (egymotoros), ME (többmotoros)

(vi) A repülés teljes ideje

(vii) Összesített repülési idő

3. Minden egyes FNPT (repülési és navigációs eljárás-gyakorló berendezés), illetve szimulátor (FFS) feladatra nézve

(i) A képzési eszköz típusa és minősítési száma

(ii) A földi repülésgyakorló berendezésen végzett képzés

(iii) Dátum (nap, hónap, év)

(iv) A feladat teljes időtartama

(v) Összesített idő

4. Pilóta feladatköre:

(i) Parancsnok (beleértve az egyedül repülési időt, gyakorló parancsnok-pilóta időt, felügyelt parancsnok időt, műszeres repülési időt is)

(ii) Másodpilóta

(iii) Kétkormányos

(iv) Oktató / vizsgáztató

(v) Speciális funkciók jelölésére megjegyzési oszlopot kell biztosítani, ahol például a SPIC, PICUS, műszer idő stb., adatokat lehet rögzíteni

*Műszer idő alatt csak azt az időszakot vezetheti be a pilóta, amelyben kizárólag a műszerekre hagyatkozva repüli a légijárművet, valódi illetve szimulált műszer-repülési körülmények között

5. Üzemeltetési körülmények:

(i) éjszakai

(ii) műszeres (IFR)

c) A repülési idő bejegyzése:

1. parancsnokpilóta repülési idő

(i) A szakszolgálati engedély engedélyese parancsnoki időként jegyezheti be azt a teljes időt, mely alatt parancsnoki feladatkört látott el.

(ii) Az oktató igazolásával a kérelmező, illetve szakszolgálati engedély engedélyese parancsnoki időként jegyezheti be az összes egyedül repülési időt, illetve a gyakorló parancsnok-pilótaként repült időt.

(iii) Oktatói jogosítás engedélyese parancsnoki repülési időként jegyezheti be azt az időt, mely alatt valamely repülőgépen oktatói munkát végez.

(iv) Vizsgáztatói jogosítás engedélyese parancsnoki repülési időként jegyezheti be azt az időt, mely alatt a pilótaülésben vizsgáztatói feladatokat lát el a repülőgépen.

(v) A parancsnoki felügyelet alatt parancsnoki feladatkört betöltő másodpilóta olyan repülőgépen, amelyen a gép típusigazolása értelmében illetve a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint egynél több pilótára van szükség, parancsnoki időként jegyezheti be ezt a repülési időt (lásd (c(5), feltéve, ha ezt a parancsnok is ellenjegyezi).

(vi) Amennyiben egy szakszolgálati engedély engedélyes egyetlen nap alatt több repülést hajt végre és minden esetben ugyanarra az indulási helyre érkezik vissza, valamint a repülések között eltelt idő a 30 percet nem haladja meg, a repülés-sorozatot egyetlen bejegyzésben kell rögzíteni.

2. Másodpilóta repülési idő

A pilótaülést másodpilótai beosztásban elfoglaló szakszolgálati engedély engedélyes másodpilóta repülési időként jegyezheti be a teljes repülési időt, ha a repülőgépen az alkalmassági bizonyítványa alapján vagy a végrehajtott repülés szabályaiból következően több mint egy pilótára van szükség.

3. Gyakorló másodpilóta repült ideje

Utazó szinten gyakorló másodpilóta a teljes olyan repült idejét másodpilótai repülési időként jegyezheti be, amely alatt a pilótaülésben foglalt helyet.

4. Képzési idő

A szakszolgálati engedélyt, illetve jogosítást kérelmező által repülési képzésben, műszeres repülési képzésben, műszeres földi képzésben eltöltött teljes idő akkor jegyezhető be, ha azt, az a megfelelően feljogosított illetve felhatalmazott oktató, aki a képzést tartotta, igazolja.

5. Parancsnoki szerepkört felügyelet alatt ellátó pilóta (PICUS)

A másodpilóta parancsnoki időként jegyezheti be a felügyelt parancsnokként végrehajtott repülési időt, ha a felügyelet módja elfogadható a légiközlekedési hatóság számára, és minden parancsnoki feladatot úgy látott el, hogy nem volt szükség a felügyelő parancsnok beavatkozására.

d) A repülési idő nyilvántartás bemutatása

1. A szakszolgálati engedély engedélyese vagy növendék pilóta indokolatlan késedelem nélkül köteles a repülési idő nyilvántartását a légiközlekedési hatóság felhatalmazott képviselőjének kérésére, ellenőrzés céljából bemutatni.

2. A növendék pilóta köteles repülési naplóját minden egyedüli útvonal repülése alkalmával magánál tartani, az oktatói felhatalmazások igazolására.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

1. A szakszolgálati engedély engedélyesnek minden repülés részleteit úgy kell nyilvántartania, ahogy az a szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásáért felelős légiközlekedési hatóság számára elfogadható. A napló lehetővé teszi a szakszolgálati engedély engedélyesnek a repülési tapasztalat és gyakorlat megfelelő nyilvántartását. Azoknak a pilótáknak, akik rendszeresen repülnek repülőgéppel, helikopterrel, vagy más légijármű kategóriákkal, javasolható, hogy tartsanak fenn külön repülési naplót minden légijármű kategóriára.

2. A repülési naplót bármely végrehajtott repülés után, azonnal ki kell tölteni. A naplóba mindent tintával kell bejegyezni.

3. Minden olyan repülést be kell jegyezni - külön sorba írva -, amelyek során a szakszolgálati engedély engedélyese repülőszemélyzeti tag. Egy bejegyzésként lehet nyilvántartani, ha egy légijármű ugyanarra az indulási repülőtérre visszatérve több repülést hajt végre ugyanazon a napon, és az egymást követő repülések között nem telik el több mint 30 perc.

4. A repülési idő attól kezdve számítandó, hogy a légijármű saját hajtóműve segítségével először megmozdul felszállás céljából, és addig az időpontig tart, amikor a légijármű leszállás után teljesen megáll.

5. Ha a légijárművön a repülő személyzet tagjaként két vagy több pilóta utazik, akkor a polgári légijárművek üzemben tartásáról szóló jogszabálynak megfelelően az egyiküket a repülés megkezdése előtt az üzemben tartónak ki kell jelölnie a légijármű "parancsnokának", aki a repülés végrehajtását átadhatja egy másik, megfelelően képzett pilótának. Minden "parancsnokként" végzett repülést a "parancsnokpilóta" címszó alatt kell bejegyezni a repülési naplóba. Ha egy pilóta "ellenőrzött parancsnokpilótaként" vagy "növendék parancsnokpilótaként" repül, akkor a repülési időket "parancsnokpilótaként" számolhatja el, de ezeket a bejegyzéseket a parancsnoknak vagy a repülőoktatónak a napló Megjegyzések oszlopában az aláírásával hitelesítenie kell.

6. Megjegyzések a repülési idő nyilvántartásával kapcsolatban:

• 1. oszlop: azt a dátumot kell beírni (nn/hh/éé), amikor a repülés megkezdődik.

• 2./3. oszlop: az indulás és az érkezés helyét vagy teljes hosszában kiírva vagy a nemzetközileg elfogadott 3 vagy 4 betűs rövidítésével kell feltüntetni. Minden időpontot UTC-ben kell megadni.

• 5. oszlop: Jelezze, hogy egy vagy többpilótás üzemeltetés történt, és hogy az egypilótás üzem egy (SE) vagy többmotoros (ME) volt-e.

Megjegyzések (folytatás)

• 6. oszlop: a teljes repült időt meg lehet adni órában és percben, vagy tizedes jegyekkel.

• 7. oszlop: a parancsnokpilóta neve, vagy a "SELF" megjegyzés

• 8.oszlop: a repülést végző pilótaként (PF) nappal és/vagy éjjel teljesített leszállások száma.

• 9.oszlop: az éjszakai vagy IFR körülmények között teljesített repült idő.

• 10.oszlop: Adott pilóta szerepkörben eltöltött idő

• a parancsnokpilótaként (PIC), a növendék parancsnokpilótaként (SPIC) és az ellenőrzött parancsnokpilótaként (PICUS) eltöltött repült időt parancsnokpilóta repült időként adja meg.

• SPIC-ként vagy PICUS-ként elkönyvelt időt a légijármű parancsnokának/a repülés oktatónak aláírásával ellen kell jegyeznie a Megjegyzéseknél (12. oszlop).

• Az oktatói időt is megfelelően nyilván kell tartani, és parancsnokpilótaként eltöltött időként kell bejegyezni.

• 11. oszlop: repülési szimulátor, vagy FNPT:

• Repülési szimulátor esetén adja meg a légijármű típusát és az eszköz minősítési számát. Más repülés gyakorló berendezés esetén adja meg, hogy vagy FNPT I vagy FNPT II, amelyikről adott esetben szó van.

A gyakorlás teljes ideje magában foglalja az eszközben végrehajtott összes feladatot, beleértve a repülés előtti és utáni ellenőrzéseket.

A feladat típusát a Megjegyzéseknél (12. oszlop) kell megadni, pl. üzemben tartói jártassági ellenőrzés, meghosszabbítás.

• 12. oszlop: A tulajdonos a Megjegyzések oszlopot felhasználhatja a repülés részleteinek nyilvántartására. Az alábbiakat kötelező bejegyezni:

• szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges képzés részeként végrehajtott műszerrepülési idő

• az összes jártassági ellenőrzés és készség ellenőrzés részletei

• a parancsnokpilóta aláírása, ha a pilóta SPIC-ként vagy PICUS-ként számol el repült időt

• az oktató aláírása, ha a repülés egymotoros dugattyús vagy motoros vitorlázórepülőgép jogosítás meghosszabbítás része

7. Ha minden oldalt kitöltöttek, akkor az összegzett repülési időket be kell jegyezni a megfelelő oszlopokba, és a pilótának az aláírásával igazolnia kell őket a Megjegyzések oszlopban.

2.2. Vitorlázó-repülőgép pilóta repülési naplója

2.2.1. Tartalmi követelmények:

A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyi adatok:

a) Tulajdonos neve és címe, fényképe

b) Születési hely

c) Születési idő

d) Anyja neve

e) Lakóhely

f) Tartózkodási hely

3. Típusvizsgák

a) Típus

b) Eredmény

c) Dátum

d) Vizsgáztató aláírása

4. Milyen vitorlázó-repülőgéppel repül, mióta

a) Típus

b) Fesztáv

c) Dátum

d) Igazolás

5. Elméleti vizsgák

6. Gyakorlati vizsgák

7. Összesített kimutatás a repülésekről

a) Év

b) Repült idő

c) Felszállások száma

d) Teljesítmény repülések száma

e) Igazolás

8. Minden repülésre:

a) Dátum

b) A repülőgép típusa, lajstromjele

c) Felszállások száma

d) A repülés alatt elért magasság, távolság, repült idő

e) A repülés célja

f) A felszállás és leszállás helye, útvonala

g) Oktató, növendék, utas neve

2.2.2. Formai követelmények:

2.3. Ballon pilóták repülési naplója

2.3.1. Tartalmi követelmények:

A nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

1. Személyi adatok:

a) Tulajdonos neve és címe, fényképe

b) Születési hely

c) Születési idő

d) Anyja neve

e) Lakóhely

f) Tartózkodási hely

2. Elméleti vizsgák

3. Gyakorlati vizsgák

4. Összesített kimutatás a repülésekről

a) Év

b) Repült idő

c) Felszállások száma

d) Igazolás

5. Minden repülésre:

a) Dátum

b) A ballon típusa, lajstromjele

c) Felszállások száma

d) A repülés célja

e) A felszállás és leszállás helye, útvonala

f) Oktató, növendék, utas neve

2.3.2. Formai követelmények:

2. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

3. melléklet a 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelethez

Repülőgép pilóta szakszolgálati engedélyre vonatkozó követelmények

B FEJEZET - NÖVENDÉK PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép)-(SPL(A))

1.085 Követelmények

a) Az SPL(A) kérelmezőnek sikeresen el kell végeznie a 1. függelék 2. pontjában meghatározott elméleti képzést.

b) A növendék pilóta csak egy repülés oktató felhatalmazásával repülhet egyedül.

c) Nemzetközi repülésben résztvevő repülőgépben a növendék pilóta nem repülhet egyedül, csak akkor, ha Magyarország és az érintett állam között erre vonatkozó megállapodást kötött.[25]

Megjegyzés: A SPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.090 Minimális életkor

A növendék pilótának be kell töltenie a 16 éves kort az első egyedül repülés előtt. 1.091 Iskolai végzettség A SPL(A) kérelmezőnek legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

C FEJEZET - MAGÁNPILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép)- PPL(A)

1.100 Minimális életkor

A PPL(A) kérelmezőnek be kell töltenie a 17 éves kort.

1.101 Iskolai végzettség

A PPL(A) kérelmezőnek legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. 1.110 Előjogok és feltételek

a) Előjogok. A PPL(A) engedélyes előjoga parancsnoki vagy másodpilótai feladatkört betölteni bármely légijárművön, amely nem végez gazdasági célú légiközlekedési és légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenységet.

b) Feltételek:

1. A PPL(A) kérelmezőnek teljesítenie kell e fejezet követelményeit - a (2) pontban meghatározott követelmények kivételével - és legalább a gyakorlati vizsgakor használt repülőgépre vonatkozó osztály/típusjogosítás követelményeit.

2. Ha a szakszolgálati engedély előjogait éjszaka kívánja gyakorolni, az engedélyes köteles e fejezet 1.125(c) pontjának megfelelni.

3. A PPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell SPL(A) szakszolgálati engedéllyel.

Megjegyzés: A PPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.120 Tapasztalat és jóváírás

(Lásd 1. függelék)

A PPL(A) kérelmező rendelkezzen legalább 45 óra repülőgépen repült gyakorlati idővel; amelyből 5 óra bármelyik földi repülés-gyakorló berendezésen töltött idő lehet az 1. függelékben foglaltaknak megfelelően. Helikopter, helyből felszálló repülőgép, ultralight repülőgép, vitorlázó-repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, vagy azzal megegyező előjogokat biztosító engedély engedélyesének a fent említett légijárművek valamelyikén parancsnokként teljesített teljes repült idejének 10 százaléka, legfeljebb 10 óra beszámítható a PPL(A) megszerzéséhez.

Megjegyzés: Az 1. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.125 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.125 Képzési tanfolyamok

(Lásd 1. 34. függelék és 15. melléklet 1. 2. függelék)

a) Általános. A PPL(A) kérelmezőnek egy FTO-ban vagy bármely más, a 15. melléklet 1. 2. függelék követelményei szerint elfogadott Alapképzési Szervezetben (RF), el kell végeznie az e fejezetben előírt képzést az 1. függelékben meghatározottak szerint.

b) Repülés-oktatás. A PPL(A) kérelmezőnek olyan repülőgépen szerzett gyakorlatot kell igazolni, amely légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik. A gyakorlati időből legalább 25 óra kétkormányos képzés és legalább 10 óra felügyelt egyedül repülés. Az egyedül repülésen belül legalább 5 óra útvonal-repülés teljesítendő, amelyből legalább egy 270 km (150 NM) hosszú és az indulási reptértől eltérő két repülőtéren való teljes megállásos leszállást foglal magában. Az 1.120 pontban engedélyezett gyakorlati idő beszámítás alkalmazása során a kétkormányos gyakorlati idő 20 óránál kevesebbre nem csökkenthető.

c) Éjszakai minősítés. Ha az engedélyes előjogait éjszaka kívánja gyakorolni, legalább 5 óra további éjszakai repült időt kell teljesítenie, amely tartalmaz 3 órányi kétkormányos képzést, amelyből legalább 1 óra útvonal-repülés, továbbá 5 egyedüli fel- és leszállást, teljes megállással. A légiközlekedési hatóság által meghatározott jártassági vizsga után az éjszakai minősítést be kell jegyezni a szakszolgálati engedélybe NVFR jogosításként.

Megjegyzés: Az 1. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 15. melléklet 1. függeléke az Appendix 2 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 15. melléklet 2. függeléke az Appendix 3 to JAR-FCL 1.125 ponttal, a 34. függelék az AMC FCL 1.125 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.130 Elméleti ismeretek

(Lásd 2. függelék)

A PPL(A) kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítania kell a PPL(A) engedélyesi előjogoknak megfelelő elméleti felkészültségi szintjét. Az elméleti vizsgák követelményei és eljárásai e melléklet 2. függelékében találhatók.

Megjegyzés: A 2. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCl 1.130 & 1.135 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.135 Jártasság

(Lásd 1.125(a) pont, 2. 3. függelék)

A PPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell a 2. függelékben meghatározott vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására való alkalmasságát repülőgép parancsnok szerepkörben, a PPL(A) engedélyes számára érvényes előjogoknak megfelelő szinten. A jártassági vizsgát a gyakorlati repülés befejezését követő 6 hónapon belül kell letenni (Lásd még 1.125(a) pont).

Megjegyzés: A 2. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.130 & 1.135 ponttal, a 3. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.135 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. függelék PPL(A) megszerző tanfolyam - Összefoglalás

(Lásd 1.125 pont, 34. függelék)

1. A PPL(A) megszerző tanfolyam (a továbbiakban: PPL(A) tanfolyam) célja a növendék pilótát biztonságos és hatékony repülésre oktatni látás melletti repülési szabályok (VFR) szerint.

2. ELMÉLETI KÉPZÉS

2.1. A PPL(A) tanfolyam elméleti tematikájának a következőket kell tartalmaznia:

Légijog-Air Law, Légijárműveket érintő általános ismeretek-Aircraft General Knowledge, Repülési jellemzők és Repüléstervezés-Flight Performance and Planning, Emberi teljesítőképesség és Korlátai-Human Performance and Limitations, Meteorológia-Meteorology, Navigáció-Navigation, Üzemeltetési eljárások-Operational Procedures, Repüléselmélet-Principles of Fl/ght és Rádiótávbeszélő kezelői ismeretek-Communication.

2.2. Az elméleti képzés anyagainak összeállítása során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

3. REPÜLÉS OKTATÁS

3.1. A PPL(A) tanfolyam repülésoktatási tematikájának a következőket kell tartalmaznia:

a) repülés előtti előkészítés, benne a tömeg és súlypont meghatározás, repülőgép ellenőrzés és kiszolgálás

b) repülőtéri és forgalmi műveletek, összeütközést elkerülő eljárások és biztonsági eljárások;

c) a repülőgép irányítása külső, vizuális viszonyítás alapján;

d) kritikusan alacsony sebességgel való repülés, kezdeti és teljes átesés felismerése és az abból való kivétel technikája;

e) kritikus repülési sebességgel való repülés, zuhanó spirál felismerése és abból való kivétel technikája;

f) normál és oldalszélben végrehajtott felszállások és leszállások;

g) maximális teljesítményű felszállások (rövid pálya és akadályok), rövid pályára történő leszállások;

h) csak műszer szerinti repülés, 180 fokos vízszintes forduló elvégzésével. (Ez a gyakorlat végrehajtható repülés oktatóval (FI(A)), vagy szimulátor oktatóval (STI(A)).)

i) útvonalrepülés látás melletti tájékozódás alapján, helyszámító eljárással és rádiónavigációs berendezések segítségével;

j) vészhelyzeti eljárások, repülőgép rendszerek szimulált meghibásodásával együtt; és k) repülés ellenőrzött repülőtérre, ellenőrzött repülőtérről és ellenőrzött repülőtéren keresztül, ATC engedélyek, eljárások végrehajtása, rádió kommunikációs eljárások és szakkifejezések alkalmazása.

3.2. A repülés oktatás anyagainak összeállítása során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

4. BITD HASZNÁLATA

4.1. A gyakorlati repülés során a BITD az alábbi feladatokra használható:

a) repülés csak műszerek segítségével

b) tájékozódás rádiónavigációs berendezések segítségével (lásd 1. függelék 3. pont)

c) alapvető műszerrepülés e melléklet 34. függelék 18C és 19-es feladata szerint

4.2. A BITD a következő feltételek teljesülése esetén alkalmazható:

a) BITD alkalmazása kiegészül légijárművön végrehajtott gyakorlással is

b) BITD-vel végrehajtott repülés adatainak rögzítetteknek és hozzáférhetőnek kell lenniük

c) a gyakorlatokat repülés (FI(A)), vagy földi gyakorló-berendezésen kiképző-oktatónak (STI(A)) kell vezetnie

5. KÉPZÉSI REPÜLŐGÉPEK

5.1. A képzést végző szervezetnek, rendelkeznie kell a tanfolyam céljainak megfelelő, a képzésre felszerelt és karbantartott repülőgépflottával.

5.2. Az egymotoros dugattyús osztályjogosítás (SEP) megszerzését a JAA tagállam által kibocsátott vagy elfogadott légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen végzett képzés, a motoros vitorlázórepülőgép osztályjogosítás (TMG) megszerzését motoros vitorlázó-repülőgépen végzett képzés teszi lehetővé.

5.3. Minden repülőgépnek duplikált elsődleges kormányszervekkel kell rendelkeznie, amelyet az oktató és a növendék egyidejűleg használhat. Átadható kormányszerv nem elfogadott.

5.4. A tanfolyamok függvényében a flotta tartalmazzon olyan repülőgépe(ke)t, amely(ek) alkalmas(ak) az átesések és dugóhúzók elkerülésének bemutatására, valamint olyan repülőgépe(ke)t amellye(kkel)l műszeres meteorológiai körülmények szimulálása lehetséges.

A képzésben csak a Képzési Kézikönyvben meghatározott és a légiközlekedési hatóság által, a képzés céljaira jóváhagyott repülőgépeket lehet használni.

6. REPÜLŐTEREK/LESZÁLLÓHELYEK

6.1. A bázis repülőtérnek, illetve bármilyen alternatív bázis repülőtérnek, ahol képzés folyik, a következő létesítményekkel, kell rendelkeznie:

a) legalább egy futópályával vagy felszállási területtel, amely a képzési repülőgépek számára a normál fel- és leszállás lehetőségét biztosítja a maximálisan engedélyezett fel- vagy leszállási tömeggel (az alábbi 4 feltétel közül, azon feltétellel, amelyik a meghatározó):

1. (négy csomónál nem erősebb) gyenge szélben azon a hőmérsékleten, amely megegyezik az év legmelegebb hónapjának legmagasabb átlaghőmérsékletével;

2. úgy, hogy a felszállás vonalában minden akadályt legalább 50 lábbal magasabban repül át a repülő;

3. úgy, hogy a hajtómű üzemeltetését, a futómű és a fékszárny működtetését (ha alkalmazható) a gyártó által ajánlottan hajtják végre; vagy

4. úgy, hogy az elemelkedés után különleges pilótai képességek és módszerek nélkül is végre lehet hajtani a lágy átmenetet a legjobb emelkedési sebességhez tartozó sebesség elérésére.

b) szélzsákkal, amely a földön minden pályavégről jól látható;

c) megfelelő pályafényekkel, ha éjszakai képzést is végrehajtanak a repülőtéren; és

d) megfelelő légiforgalmi szolgálati egységgel kivéve ott, ahol a képzési követelmények biztonságosan teljesíthetők másfajta légi/földi kommunikációval.

6.2. A képzési tanfolyamok szervezése során e melléklet 34. függelékében meghatározottakat kell alkalmazni.

2. függelék PPL(A) elméleti ismeretek vizsgája és jártassági vizsga

(Lásd 1.130 és 1.135 pont, 1. 35. függelék)

ELMÉLETI ISMERETEK VIZSGÁJA

1. Az elméleti ismeretek vizsgájának helyszínét a kérelmező kérésének lehetőség szerinti figyelembe vételével a légiközlekedési hatóság jelöli ki. A vizsgakérdéseket írásos formában, vagy számítógépes teszt formájában, az alábbiakban megjelölt 9 témakörben állítja össze a légiközlekedési hatóság. A légiközlekedési hatóság egyetértésével a vizsga részenként, több napon is letehető. Egyetlen kérdéssor több témakört is lefedhet. A dolgozatnak összesen legalább 120 kérdésből kell állnia. Az egyes témakörökre szánt vizsgaidők nem haladhatják meg az alábbiakat:

TantárgyIDŐ
Légijog, ATC eljárások0h45
Légijárműveket érintő általános ismeretek0h30
Repülési jellemzők és repüléstervezés1h00
Emberi teljesítőképesség és korlátai0h30
Meteorológia0h30
Navigáció1h00
Üzemeltetési eljárások0h30
Repüléselmélet0h45
R/T kezelés0h30
Teljes idő6h00

A légiközlekedési hatóság rendelkezésétől függően, a gyakorlati R/T kezelői vizsgáztatás végezhető külön helyszínen is.

2. A kérdések többségének felelet-választásos tesztnek kell lennie.

3. A vizsgák a légiközlekedési hatóság által meghatározott nyelv(ek)en folynak. A légiközlekedési hatóságnak értesítenie kell a kérelmezőket, hogy a vizsgákat milyen nyelv(ek)en teszik le.

4. A tárgy vizsgája sikeresnek számít, amennyiben kérelmező az elérhető pontszám 75 százalékát teljesítette. Pontot csak a helyes válasz ér.

5. Az e mellékletben szereplő további rendelkezéseknek megfelelően, a kérelmező akkor végzi sikerrel a PPL(A) elméleti vizsgát, ha 18 hónapon belül minden vizsgatárgyból sikerrel levizsgázott. A 18 hónap az első vizsgapróbálkozás hónapjának végétől számít. Az elméleti vizsga elvégzése a sikeres vizsga dátumától számított 24 hónapig teszi lehetővé magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzését.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

6. A PPL(A) jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú/típusú repülőgépen kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. A kérelmező választhat, hogy a jártassági vizsgán egymotoros repülőgépen, vagy - amennyiben rendelkezik e melléklet 1.255 pontja, vagy az 1.260 pontja által megkövetelt 70 óra parancsnokként repült idővel - többmotoros repülőgépen repül. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a képzési repülőgépekkel szemben támasztott követelményeknek (Lásd 1. Függelék).

7. A kérelmezőnek a jártassági vizsgára való jelentkezésekor be kell mutatnia a légiközlekedési hatóság számára a földi, repülési és földi repülés-gyakorló berendezésen történő képzés adatait, az oktatók által összeállított részletes és rendszeres előrehaladási beszámolókat (a felmérőkkel, az időszakos minősítő repülések és földi vizsgák dokumentációjával együtt), továbbá a kérelmező növendék szakszolgálati engedélyét és repülési naplóját.

8. A kérelmező köteles a jártassági vizsga 1-5 részét teljesíteni, ezen felül a 6. részt is teljesítenie kell abban az esetben, ha többmotoros repülőgéppel vizsgázik. Ha egy rész bármely eleme sikertelen, az adott rész egésze sikertelennek számít. Egynél több sikertelen rész esetén a jelentkezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát. Egyetlen sikertelen rész esetén a kérelmezőnek csak ebből az egy részből kell ismételten vizsgáznia. Az ismételt vizsga bármely részének sikertelensége esetén - beleértve azokat a részeket is, amiket a kérelmező az előző vizsgán már egyszer sikerrel teljesített, de a megismételt vizsgán nem-, a teljes vizsgát újból meg kell ismételnie. A megkezdett jártassági vizsgát 6 hónapon belül teljesíteni kell.

9. Sikertelen jártassági vizsgát követően a vizsgáztató további képzést írhat elő. Két sikertelen vizsga után a légiközlekedési hatóság további képzést ír elő. A megkísérelhető jártassági vizsgák száma korlátlan.

VIZSGA LEVEZETÉSE

10. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót (FE).

11. Ha a kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát kell megismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt okokból szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a későbbi repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgáznia.

12. A kérelmező a vizsga bármely manőverét, vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei teljes vizsga megismétlését indokolják.

13. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó repülés-vizsgáztató (FE) minősül a repülőgép parancsnokának.

14. A navigációs vizsgán repülendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. Az útvonal véget érhet az indulási, vagy egy indulási repülőtértől eltérő repülőtéren. A kérelmező felel a repülés tervezésért és gondoskodik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A vizsga navigációs részének ideje - e melléklet 3. függelékének megfelelően - legalább 60 perc, amely a kérelmező és a vizsgáztató megegyezése szerint külön vizsgapontként is repülhető.

15. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, utazó és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

16. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, kivéve, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve a légiközlekedés indokolatlan akadályozásának megelőzése érdekében szükséges.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

17. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) a repülőgép üzemeltetésében a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtásában;

c) a jó ítélőképesség és a légijármű-vezetői tevékenység gyakorlásában;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

18. A vizsgázónak a következő általános tűréshatáron belül kell a vizsgát végrehajtania:

a) Magasságtartás:

normál repülés: +/- 150 láb

szimulált motorhibával: +/- 200 láb

b) Géptengely-irányszög (heading)/Rádiós segédeszközök segítségével végzett iránytartás:

normál repülés: +/- 10°

szimulált motorhibával: +/- 15°

c) Sebességtartás:

felszállás és megközelítés: +/- 15/-5 csomó

minden egyéb repülésmód: +/- 15 csomó

Turbulens időjárási feltételek esetén, valamint a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési tulajdonságai és teljesítménye függvényében a fenti értékektől a vizsgáztató eltérést engedélyezhet.

A JÁRTASSÁGI VIZSGA TARTALMA

19. Az egymotoros és többmotoros repülőgépre vonatkozó PPL(A) megszerzésére irányuló jártassági vizsgának e melléklet 3. függelékében meghatározott feladatokat és részeket kell tartalmaznia. A gyakorlati vizsgára való jelentkezés űrlapját és a vizsgajegyzőkönyvet e melléklet 35. függeléke tartalmazza.

3. függelék Jártassági vizsga tartalma a PPL(A) kiadásához

(Lásd 1.135 pont, 35. függelék)

1. RÉSZ
REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
Ellenőrző lista használata, légijármű-vezetői tevékenység (légijármű irányítása külső, vizuális referencia alapján, jégtelenítési eljárások, stb.) alkalmazása minden részben.
aRepülés előtti dokumentáció és időjárási adatok összeállítása
bTömeg-, súlypont- és teljesítmény-számítások
cLégijármű ellenőrzése és kiszolgálása
dMotor indítása és indítás utáni eljárások
eGurulás és repülőtéri eljárások, felszállás előtti eljárások
fFelszállás és a felszállás utáni ellenőrzések
gRepülőtéri indulási eljárások
hATC összeköttetés - utasítások betartása, rádiózás
2. RÉSZ
ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI TEVÉKENYSÉG
aATC összeköttetés - utasítások betartása, rádiózás
bEgyenes vonalú, vízszintes repülés, sebességmódosításokkal
cEmelkedés:
i.Legjobb emelkedési sebességgel (RoC)
ii.Emelkedő fordulókkal
iii.Befejezése, visszatérés vízszintes repülésre
dKözepes (30°-os) bedöntésű fordulók
eTúldöntött (45°-os bedöntésű) fordulók (zuhanó spirál felismerését és az abból való kivételt is beleértve)
fRepülés kritikusan kis sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül
gÁtesések:
i.Tiszta átesés és teljesítménnyel való kivétel
ii.Közelítés az áteséshez, 20°-os bedöntésű süllyedő fordulóban, megközelítési konfigurációban
iii.Átesés megközelítése leszállási konfigurációban
hSüllyedés:
i.Teljesítménnyel és teljesítmény nélkül
ii.Süllyedő fordulókkal (túldöntött sikló fordulók)
iii.Befejezése, visszatérés vízszintes repülésre
3. RÉSZ
ÚTVONAL ELJÁRÁSOK
aRepülési terv kitöltése, helyszámító eljárás és térképolvasás
bMagasság, irány és sebesség tartás,
cTájékozódás, a tervezett érkezési idő (ETA) kiszámítása és újraellenőrzése, fedélzeti napló vezetése
dÚtvonal változtatás kitérő repülőtér felé (tervezés és végrehajtás)
eRádiónavigációs eszközök használata
fAlapvető műszerrepülési ellenőrzés (180°-os forduló szimulált IMC-ben)
gRepülés végrehajtása (ellenőrzések, tüzelőanyag rendszerek és porlasztó jegesedés, stb.) ATC összeköttetés - utasítások betartása, rádiózás
4. RÉSZ
MEGKÖZELÍTÉSI ÉS LESZÁLLÁSI ELJÁRÁSOK
aRepülőtéri érkezési eljárások
b* Precíziós leszállás (rövidpályás leszállás), oldalszeles leszállás, ha a megfelelő feltételek adottak
c* Fékszárny nélküli leszállás
d* Pálya megközelítése levett teljesítménnyel (csak egymotoros repülőgéppel)
eFöldetéréses átstartolás
fÁtstartolás alacsony magasságról
gATC kapcsolattartás- utasítások betartása, rádiózás
hRepülés utáni teendők
5. RÉSZ
RENDELLENES ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
Ez a rész az 1-4 részekkel kombinálható
aFelszállás utáni szimulált motorhiba (CSAK EGYMOTOROS repülőgéppel)
b* Szimulált kényszerleszállás (CSAK EGYMOTOROS repülőgéppel)
cSzimulált sürgősségi (vészhelyzetet megelőző) leszállás (CSAK EGYMOTOROS repülőgéppel)
dSzimulált vészhelyzetek
eSzóbeli kérdések
6. RÉSZ
SZIMULÁLT ASZIMMETRIKUS REPÜLÉS ÉS AZ OSZTÁLY/TÍPUS-HOZ TARTOZÓ
FELADATOK
Ez a rész az 1-5 részekkel kombinálható
aSzimulált motorhiba felszállás alatt (biztonságos magasságban, ha nem földi repülés­gyakorló berendezésen hajtják végre)
bAszimmetrikus megközelítés és átstartolás
cAszimmetrikus megközelítés és teljes megállásos leszállás
dMotor leállítás és újraindítás
eATC összeköttetés - utasítások betartása, rádiózás, légijármű-vezetői tevékenység
fA vizsgáztató döntése szerint - az osztály/típus jogosítás jártassági vizsga bármely vonatkozó eleme, beleértve:
i.Repülőgép rendszerek és robotpilóta kezelése
ii.Túlnyomásos rendszer használata
iii.Jégtelenítő és jegesedés gátló rendszer használata
gSzóbeli kérdések
* Ezen feladatok a vizsgáztató döntése szerint kombinálhatók

D FEJEZET - KERESKEDELMI PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép) - CPL(A)

1.140 Minimális életkor

A CPL(A) kérelmezőnek be kell töltenie a 18 éves kort.

1.141 Iskolai végzettség

A CPL(A) kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

1.150 Előjogok és feltételek

a) Előjogok. A CPL(A) engedélyes előjoga:

1. gyakorolni a magánpilóta szakszolgálati engedéllyel járó előjogokat,

2. betölteni a parancsnokpilótai, vagy a másodpilótai beosztást bármely repülőgépen, nem gazdasági célú légiközlekedésben,

3. betölteni a parancsnokpilóta beosztást egypilótás repülőgépen gazdasági célú légiközlekedésben (kereskedelmi légi szállításban), belföldön és külföldön,

4. másodpilóta beosztást betölteni többpilótás gazdasági célú légi közlekedésben (kereskedelmi légi szállításban), belföldön, valamint külföldön nemzetközi útvonal- és repülőtér jogosításának megfelelően.

b) Feltételek. A CPL(A) kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.140, 1.145 és 1.155 - 1.170 alatt meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell a CPL(A) kibocsátásának követelményeit és legalább a jártassági vizsgakor használt repülőgépre vonatkozó osztály/típus jogosítás követelményeit, valamint - ha a kérelmező az E fejezet szerinti műszerjogosítás tanfolyammal és vizsgával is rendelkezik - a műszer jogosítás követelményeit.

c) A CPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell PPL(A) szakszolgálati engedéllyel.

Megjegyzés: A CPL(A) kérelem mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.155 Tapasztalat és jóváírás

(Lásd 4. 5. 6. 36. 37. 38. függelék)

a) Integrált (összevont) tanfolyamok

1. Tapasztalat. A CPL(A) kérelmezőnek, aki sikeresen elvégzett és befejezett egy integrált repülési tanfolyamot, rendelkeznie kell legalább 150 óra repült idővel légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen.

2. Jóváírás. A fent említett a) 1. pontban előírt repülési időbe való beszámítás esetén e melléklet 4. függelék 4. pontját, és e melléklet 5. függelék 4. pontját, illetve e melléklet 6. függelék 4. pontját kell alkalmazni.

b) Modulrendszerű (részekből felépített) tanfolyam

1. Tapasztalat. A CPL(A) kérelmezőnek, aki nem végzett el integrált repülési tanfolyamot, rendelkeznie kell légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező repülőgépen legalább 200 óra repült idővel.

2. Jóváírás. A 200 repült órába beszámítható:

a) 30 óra PPL(H) helikopter parancsnokként töltött idő; vagy

b) 100 óra CPL(H) helikopter parancsnokként töltött idő; vagy

c) 30 óra motoros vitorlázó-repülőgépen vagy vitorlázó-repülőgépen parancsnokként töltött idő.

c) Repülési idő. A kérelmezőnek teljesitenie kell az integrált tanfolyam befejezéséig 150 óra repült időt, vagy a modulrendszerű tanfolyam befejezéséig 200 óra repült időt, amelynek legalább a következőket kell magában foglalnia:

1. 100 órát parancsnok-pilótaként, vagy - ha az integrált rendszerben történt a képzés - 70 órát parancsnok-pilótaként, e melléklet 4. 5. 6. 36. 37. 38. függelékben meghatározott feltételek szerint;

2. 20 óra (VFR) útvonalrepülésben parancsnok-pilótaként töltött repülési időt, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) távolságú útvonalrepülést, amely tartalmaz az útvonalon két, az indulási repülőtértől különböző repülőtéren való leszállást teljes megállással;

3. 10 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 5 óra lehet szimulált műszeres földi idő; és

4. 5 óra éjszakai repülési időt, az 1.165 (b) pontban meghatározottak szerint.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 36. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, a 37. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 38. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

d) Az a kérelmező, aki a 11. függelékben meghatározott Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik, annak legfeljebb 10 órával csökkenthető a műszerrepülési oktatási idő mind az integrált, mind a modulrendszerű képzés esetében.[26]

e) Annak az MPL(A) engedéllyel rendelkezőnek, aki CPL(A) előjogokat kíván gyakorolni, teljesítenie kell repülőgépen:[27]

1. 70 óra repülési időt parancsnokként egypilótás repülőgépen, vagy nem kevesebb, mint 10 óra repülési időt parancsnokként egypilótás repülőgépen és a további repülési időt PICUS-ként, amiből 20 óra repülési időnek VFR útvonal-repülésnek kell lennie parancsnokként. Ennek tartalmaznia kell egy, nem kevesebb, mint 540 km (300 NM) hosszú VFR útvonalrepülést parancsnokként, amelynek során két különböző repülőtéren leszállást kell végrehajtani,

2. a 7. függelékben meghatározott CPL(A) modulrendszerű képzés 11. a) és 12. pontját, és

3. a 8. és 9. függelékben meghatározott CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros egypilótás repülőgépen

1.160 Elméleti ismeretek

(Lásd 1.160 pont, 4. 5. 6 és 7. függelék)

a) Tanfolyam. CPL(A)-t az kérelmezhet, aki FTO jóváhagyott tanfolyamán elméleti képzést kapott. A tanfolyamot az 1.165 pont szerint kombinálni kell a repülési képzéssel.

b) Vizsga. A CPL(A) kérelmezőnek bizonyítani kell, hogy rendelkezik azzal a tudásszinttel, ami egy CPL(A) engedélyes előjogainak gyakorlásához szükséges, és meg kell felelnie e melléklet J fejezetében támasztott követelményeknek.

c) Az integrált képzési tanfolyamot elvégzett kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy legalább olyan tudásszinttel rendelkezik, amelyet e melléklet 4.5 és 6. függelékeiben leírt tanfolyamoknak megfelelően a tanfolyam megkíván.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) pontta összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.165 Repülési képzés

(Lásd 4. 5. 6. 7. 36. 37. 38. 39. függelék)

a) Tanfolyam. CPL(A)-t az kérelmezhet, aki elvégezte egy jóváhagyott repülés képző szervezet jóváhagyott integrált vagy modulrendszerű repülés képzési tanfolyamát olyan típuson, amelynek valamely JAA tagállam által kibocsátott vagy elfogadott légialkalmassági bizonyítványa van. A képzést elméleti tanfolyammal kell kombinálni. A jóváhagyott tanfolyamot a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megszervezni:

1. ATP(A) integrált tanfolyam - e melléklet 4. függeléke és 36. függeléke;

2. CPL(A)/IR integrált tanfolyam - e melléklet 5. függeléke és 37. függeléke;

3. CPL(A) integrált tanfolyam - e melléklet 6. függeléke és 38. függeléke; és

4. CPL(A) modulrendszerű tanfolyam - e melléklet 7. függeléke és 39. függeléke.

b) Éjszakai képzés. A kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 5 óra éjszakai repült idővel, amiből legalább 3 óra kétkormányos képzés, beleértve legalább 1 órányi útvonalrepülést, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 leszállást, teljes megállással.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) ponttal, a 36. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, a 37. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 38. függelék az AMC FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 39. függelék az AMC FCL 1.160&1.165(a)(4) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.170 Jártasság

(Lásd 4.5.6.7.8 és 9. függelék)

A CPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell parancsnoki képességét a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására e melléklet 8 és 9. függelékeiben meghatározottak szerint a CPL(A) engedélyest megillető előjogoknak megfelelő szinten. A kérelmezőnek e melléklet 4. 5. 6. 7. függelék követelményei szerint kell letennie a jártassági vizsgát a tanfolyamnak megfelelően.

Megjegyzés: A 4. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(1) ponttal, az 5. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(2) ponttal, a 6. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(3) ponttal, a 7. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.160 & 1.165(a)(4) ponttal, a 8. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.170 ponttal, a 9. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.170 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

4. függelék ATP(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8. 9. 10. 12. 13. 32. 36. 40. függelék)

1. Az ATP(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, aki alkalmas arra, hogy többmotoros többpilótás repülőgépeken kereskedelmi célú légiszállítási tevékenység során másodpilóta legyen, és megszerezze a CPL(A)/IR-t.

2. Az ATP(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt kell teljesíteni minden képzési szintet az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 12 és legfeljebb 36 hónap. A légiközlekedési hatóság jóváhagyásával a tanfolyam 36 hónapnál hosszabb is lehet abban az esetben, ha az FTO további repülőgépes képzést vagy földi képzést tart.

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzés nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként.

4.1. Az előképzés nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A) vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (1.165 (a)(1) pontja, és e függelék 13. pontja alapján), illetve -amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyekből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd e melléklet 36. függelék 2-3 része alapján) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes ATP(A) tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga, továbbá - ha kérelmezhető - műszerjogosítás vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamára átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai, fizikai és angol nyelvi ismeretekkel rendelkezik. A nyelvtudás szükséges szintjét e melléklet 10. függelék határozza meg.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést az ATPL(A) ismereti szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést; valamint

c) MCC képzést többpilótás repülőgép üzemeltetésére.

9. Az elméleti vizsga viszonylatában e függelék 12. pontjának, illetve a jártassági vizsga viszonylatában e függelék 14. pontjának megfelelő és sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magában foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály- vagy típus jogosítás követelményeinek, valamint többmotoros műszerrepülés (A) követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott ATP(A) elméleti tanfolyamnak legalább 750 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

A 750 óra képzést úgy kell felosztani, hogy minden tantárgy esetében teljesüljön a következő óraszám:

Tantárgyóraszám
Légijog40
Légijármű általános ismeretek200
Repülési jellemzők és repüléstervezés90
Emberi teljesítőképesség és korlátai50
Meteorológia70
Navigáció170
Üzemeltetési eljárások30
Repüléselmélet70
Rádió-távbeszélő kezelői ismeretek30

11. Az MCC tanfolyamnak legalább 25 óra elméleti képzést és gyakorlatot kell tartalmaznia.

ELMÉLETI VIZSGA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az ATPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

13. A repülési képzésnek, típus jogosítás képzést kivéve, legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 55 óra lehet műszeres földi idő. A képzésnek tartalmaznia kell:

a) 95 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 55 óra lehet földi műszeres idő;

b) 100 óra parancsnoki időt, ebből 50 óra VFR repülést és 50 óra műszeres repülési időt, mint gyakorló parancsnok-pilóta (SPIC). (A gyakorló parancsnok-pilóta időt parancsnoki időként kell jóváírni kivéve, ha az oktató a repülés bármely szakaszában beleavatkozik a repülőgép vezetésébe. A repülés oktató földi eligazítása nem befolyásolja a parancsnoki idő jóváírását);

c) 50 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz; továbbá

e) 115 óra műszeres repülési időt, mely áll:

1. 50 óra műszerrepülési képzésből, amelyből legfeljebb 25 óra lehet földi műszer idő FNPT I-n, vagy 40 óra, amennyiben a földi műszeres képzés FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron történik. Az FNPT II-n vagy repülési szimulátoron végrehajtandó repülésből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-n is;

2. 50 óra gyakorló parancsnok-pilótaként (SPIC) teljesített időből; és

3. 15 óra MCC keretében teljesített időből, amelyhez repülési szimulátor vagy FNPT II is használható. A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 36. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

14. A gyakorlati képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tenni a CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. és 9. függeléke szerint és a műszer-jogosítás jártassági vizsgát többmotoros repülőgépen e melléklet 12. és 13. függeléke szerint. Ezen kívül teljesíteni kell az 1.262(c) pontban meghatározott vizsgákat is.

5. függelék CPL(A)/IR integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8.9.10.12.13.32.37.40 függelék)

1. A CPL(A) és IR(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, aki képes kereskedelmi célú légiszállítási tevékenység során egypilótás egymotoros, vagy többmotoros repülőgépet működtetni, illetve a CPL(A)/IR-t megszerezni.

2. A CPL(A) és IR(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt kell teljesíteni minden képzési szintet az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 9 és legfeljebb 30 hónap.

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzettség nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Államának légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A), vagy PPL(H) engedélyeseként.

4.1. Az előképzettség nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A), vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (lásd az 1.165 (a)(2) pont, és e függelék 12. pontja), illetve - amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyekből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd e melléklet 37. függelék 2-3 része) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes CPL(A) és IR tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga, továbbá - ha kérelmezhető - műszerjogosítás vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamra átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai, fizikai és angol nyelvi ismeretekkel rendelkezik. A nyelvtudás szükséges szintjét e melléklet 10. függeléke határozza meg.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) és IR ismereti szintjéig és

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

9. Az elméleti vizsga e függelék 11. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály/típus jogosítás, valamint egy illetve többmotoros műszerrepülés (A) követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) és IR elméleti tanfolyamnak legalább 500 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

Az 500 óra képzést úgy kell felosztani, hogy minden tantárgy esetében teljesüljön a következő óraszám:

Tantárgyóraszám
Légijog40
Légijármű általános ismeretek160
Repülési teljesítmény és tervezés60
Emberi teljesítőképesség és korlátai15
Meteorológia50
Navigáció100
Üzemeltetési eljárások10
Aerodinamika35
Rádió-távbeszélő kezelői ismeretek30

ELMÉLETI VIZSGA

11. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) és IR engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

12. A repülési képzésnek, nem beleértve a típusjogosítás képzést, legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 40 óra lehet műszeres földi idő. A 180 óra alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell:

a) 80 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 40 óra lehet földi műszeres idő;

b) 100 óra parancsnoki időt, ebből 50 óra VFR repülést és 50 óra műszeres repülési időt, mint SPIC. (A gyakorló parancsnok-pilóta időt parancsnoki időként kell jóváírni kivéve, ha az oktató a repülés bármely szakaszában beleavatkozik a repülőgép vezetésébe. A repülés oktató földi eligazítása nem befolyásolja a parancsnoki idő jóváírását);

c) 50 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz; és

e) 100 óra műszeres repülési időt, mely áll:

1. 50 óra műszerrepülési képzésből, amelyből legfeljebb 25 óra lehet földi műszer idő FNPT I-n, vagy 40 óra műszerrepülési képzésből, amennyiben a földi műszeres képzés FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron történik. Az FNPT II-n vagy repülési szimulátoron végrehajtandó repülésből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-n is;

2. 50 óra gyakorló parancsnok-pilótaként (SPIC) teljesített időből. A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 37. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A gyakorlati képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tenni a CPL(A) jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. és 9. függeléke szerint és a műszer-jogosítás jártassági vizsgát egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 12. és 13. függeléke szerint.

6. függelék CPL(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160, 1.165 és 1.170 pont, 8. 9. 32. 38. 40. függelék)

1. A CPL(A) integrált tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségi szintű pilótát képezni, a CPL(A) megszerzéséhez és a kérelmező által elvégezni kívánt további munkarepüléshez kapcsolódó oktatáshoz, ide nem értve az oktatói és műszerjogosítást.

2. A CPL(A) integrált tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek, valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt, minden képzési szintet teljesítenie kell az illető szervezet által indított folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül.

3. A tanfolyam tartama legalább 9 és legfeljebb 24 hónap

4. A kérelmező a képzésre jelentkezhet előképzettség nélküli beiratkozóként, vagy pedig a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedlyeseként.

4.1. Az előképzettség nélküli beiratkozónak meg kell felelnie a B. fejezet növendék pilótára vonatkozó követelményeinek.

4.2. PPL(A) vagy PPL(H) képzettségű beiratkozó esetén a tanfolyam előtt légijárművön teljesített repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 40 óra (lásd az 1.165 (a)(3) pont, és e függelék 12. pontja), illetve - amennyiben éjszakai minősítéssel is rendelkezik a növendék - legfeljebb 45 óra repülési tapasztalatként beszámítható a szükséges repült időbe, amelyből 20 óra lehet kétkormányos képzés. A beszámításról az FTO dönt, amelyet a kérelmező képzési nyilvántartásában fel kell tüntetni.

4.3. Abban az esetben, ha a növendék pilóta nem rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, (lásd 38. függelék 2-3 része) az FTO-nak joga van, légiközlekedési hatósági jóváhagyással, legfeljebb 20 óra helikopteren, vagy TMG-n teljesítendő kétkormányos feladatokat meghatározni.

5. Az a kérelmező, aki sikertelenül vizsgázik, vagy nem fejezi be a teljes CPL(A) tanfolyamot, kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál az alacsonyabb szintű engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét.

6. Más FTO képzési tanfolyamra átiratkozni kívánó kérelmezőnek a másik FTO-nál a továbbiakban teljesítendő képzési időre vonatkozó légiközlekedési hatósági jóváhagyást kell kérnie.

7. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai és fizikai elméleti ismeretekkel rendelkezik.

8. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) ismeret szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

9. Az elméleti vizsga e függelék 11. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgá(ko)n használt repülőgép(ek) osztály- vagy típus jogosítás követelményeinek teljesítését.

ELMÉLETI ISMERETEK

10. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) elméleti tanfolyamnak legalább 300 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) (vagy 200 órát, ha a kérelmező PPL engedélyes) elméleti képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

ELMÉLETI VIZSGA

11. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

12. A repülési képzésnek, nem beleértve a típusjogosítás képzést, legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát is. A teljes képzésből 5 óra lehet műszeres földi idő. A 150 óra alatt a kérelmezőnek teljesítenie kell:

a) 80 óra kétkormányos képzést, amelyből legfeljebb 5 óra lehet földi műszeres idő;

b) 70 órát, mint parancsnokpilóta;

c) 20 óra útvonalrepülést parancsnokként, beleértve egy olyan VFR útvonalrepülést, amely legalább 540 km (300 NM) távolságú, ezen belül legalább két, a kiindulási repülőtértől különböző repülőtéren történő teljes megállásos leszállást hajt végre;

d) 5 óra éjszakai repülést repülőgépen, amely 3 óra kétkormányos képzést legalább 1 óra útvonalrepüléssel, valamint 5 egyedüli felszállást és 5 egyedüli teljes megállásos leszállást tartalmaz;

e) 10 óra műszerrepülést, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-n, vagy FNPT II-n vagy repülési szimulátoron; és

f) 5 óra repülést legalább 4 személy szállítására alkalmas, behúzható futóművel és változtatható állásszögű légcsavarral rendelkező repülőgépen.

A gyakorlati képzés tematikáját e melléklet 38. függeléke tartalmazza.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülőgépes képzés elvégzését követően a kérelmezőnek CPL(A) jártassági vizsgát kell tennie, egymotoros vagy többmotoros repülőgépen e melléklet 8. 9. függeléke szerint.

7. Függelék CPL(A) modulrendszerű tanfolyam

(Lásd 1.125(c), 1.160, 1.165 & 1.170 pont, 8. 9. 32. 39. 40. függelék)

1. A CPL(A) modulrendszerű tanfolyam célkitűzése, hogy PPL(A)-val rendelkezőket a CPL(A) kiadásához szükséges tudásszintre hozza.

2. a) A CPL(A) modulrendszerű tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A)-val.

b) A képzés megkezdése előtt a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:

1. rendelkezzen 150 óra repülési idővel pilótaként; és

2. feleljen meg e melléklet 1.225 és 1.240 pont követelményeinek, amennyiben többmotoros repülőgépet használnak a jártassági vizsgán.

3. A CPL(A) modulrendszerű tanfolyamra jelentkező köteles az FTO HT-jének felügyelete alatt az FTO által szervezett tanfolyam minden képzési fázisát egyetlen folyamatos tanfolyam során teljesíteni. Az elméleti képzés elvégezhető kizárólag elméleti képzést nyújtó FTO-nál, amely esetben az illető szervezet HT-jének kell felügyelnie a tanfolyam említett részét.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónapon belül kell elvégezni. A gyakorlati képzésnek és jártassági vizsgának az elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell megtörténnie e melléklet 1.495 pontja szerint.

5. Az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező a tanfolyamra való felvétele előtt a tanfolyam elméleti részének megértéséhez szükséges megfelelő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezik.

6. A tanfolyamnak magában kell foglalnia:

a) elméleti képzést a CPL(A) ismereti szintjéig;

b) látva repülési és műszeres repülési képzést.

7. Az elméleti vizsga e függelék 9. pontjának, illetve a jártassági vizsga e függelék 13. pontjának megfelelő, sikeres teljesítése a CPL(A) kiadási követelményeinek megfelelő elméleti ismeretek és jártassági vizsga teljesítését jelenti, magába foglalva a vizsgán használt repülőgép osztály vagy típus jogosítás követelményeinek teljesítését is.

ELMÉLETI ISMERETEK

8. Az elméleti tanrendet e melléklet 32. függelékének megfelelően kell összeállítani. A jóváhagyott CPL(A) elméleti tanfolyamnak legalább 200 óra (ahol 1 óra 60 perc képzést jelent) elméleti képzésből kell állnia, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, számítógép bázisú képzést, tanuló-médiaszobát és más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

8.1. A tanfolyam részeként távoktatást (levelező tanfolyamot) is lehet nyújtani a légiközlekedési hatóság hozzájárulása esetén.

ELMÉLETI VIZSGA

9. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a CPL(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

10. Műszerjogosítással nem rendelkező kérelmezőknek legalább 25 óra kétkormányos gyakorlati képzést kell kapniuk (lásd e melléklet 39. függelék, amely tartalmazzon 10 óra műszeres oktatást, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő BITD-n, FNPT I-n, FNPT II-n, vagy repülési szimulátoron (lásd e melléklet 39. függelék).

10.1. Érvényes IR(A)-val rendelkező kérelmezőnek teljes mértékben jóváírható a kétkormányos műszeres képzési idő.

10.2. Érvényes IR(H)-val rendelkező kérelmezőnek legfeljebb 5 óra kétkormányos műszeres képzési idő számítható be, és ebben az esetben legalább 5 óra kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie repülőgépen.

11. a) Érvényes műszerjogosítással rendelkező kérelmezőknek legalább 15 óra kétkormányos látva repülési képzést kell kapniuk.

b) Éjszakai repülési minősítéssel nem rendelkező kérelmezőknek további 5 óra éjszakai repülési képzést kell kapniuk e melléklet 1.125(c) pontjának követelményei szerint.

12. Legalább 5 óra képzést olyan repülőgépen kell végrehajtani, amely legalább négy személy szállítására alkalmas és állítható légcsavarral, valamint behúzható futóművel rendelkezik.

A repülési képzés tematikáját e melléklet 39. függeléke tartalmazzák.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülési képzés elvégzése és a vonatkozó gyakorlati követelmények teljesítése után, a kérelmezőnek CPL(A) jártassági vizsgát kell tennie többmotoros vagy egymotoros repülőgépen, e melléklet 8. 9. függeléke szerint.

8. Függelék Jártassági vizsga a CPL(A) kiadásához

(Lásd 1.170 pont, 9. 40. függelék)

1. A CPL(A) jártassági vizsgához a kérelmezőnek teljesíteni kell az előírt képzést, beleértve a vizsgán használatos típusú/osztályú repülőgéppel megegyező repülőgépre való képzést.

1.1. A kérelmező választhat, hogy egymotoros repülőgépen vagy, ha megfelel e melléklet 1.255 pontja, vagy az 1.260 pontja alatti (70 óra repülési idővel parancsnokként) repülőgépes tapasztalati követelménynek, többmotoros repülőgépen vizsgázik.

1.2. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a 14. melléklet 3. 4. függeléke szerint meghatározott képzési repülőgépekre vonatkozó követelményeknek, valamint legalább négy személy szállítására alkalmasnak kell lennie és változtatható állásszögű légcsavarral, illetve behúzható futóművel kell rendelkeznie.

2. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e mellékletben rögzített feltételeket és ez a képzési nyilvántartásban is rögzítésre kerül, vizsgára bocsátható.

3. A kérelmezőnek le kell vizsgáznia a vizsga 1-5 részeiből, és amennyiben többmotoros repülőgépen vizsgázik a 6. részből is. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített a kérelmező, a teljes vizsgát köteles megismételni. A gyakorlati vizsga minden részét 6 hónapon belül kell teljesíteni.

4. Bármely sikertelen vizsgát követően további képzés írható elő. Ha a vizsgák minden részének teljesítése két próbálkozás után sem sikerül, a Légiközlekedési hatóság által meghatározott további képzés szükséges. A vizsgapróbálkozások száma nincs korlátozva.

VIZSGA LEVEZETÉSE

5. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót.

6. Ha kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból megszakítja a gyakorlati vizsgát, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által elfogadhatónak ítélt okokból szakítja meg a gyakorlati vizsgát, akkor a további repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgázni.

7. A kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei a teljes vizsga megismétlését indokolják.

8. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó repülés-vizsgáztató (FE) minősül a repülőgép parancsnokának.

9. A repülendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. A célrepülőtérnek irányító szolgálattal kell rendelkeznie. Az útvonal végpontja lehet az indulási, vagy egy másik repülőtér is. A kérelmező felel a repülés tervezésért és gondoskodik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten legyen. A vizsga teljes ideje legalább 90 perc.

10. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

11. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, kivéve, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve a légiközlekedés indokolatlan akadályozásának megelőzése érdekében szükséges.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) hogy képes a repülőgépet a korlátozások figyelembevételével üzemeltetni;

b) hogy minden manővert zökkenőmentesen és pontosan hajt végre;

c) hogy jó ítélőképességgel és légijármű-vezetői tevékenységgel rendelkezik;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

13. A vizsgázónak a következő általános tűréshatáron belül kell a vizsgát végrehajtania.

a) Magasságtartás:

normál repülés +/- 100 láb

szimulált motorhibával +/- 150 láb

b) útvonaltartás rádió-navigációs eszközök használatával +/- 5°

c) Iránytartás:

normál repülés +/- 10°

szimulált motorhibával +/- 15°

d) Sebességtartás:

felszállás és megközelítés +/- 5 csomó

minden egyéb repülési mód +/- 10 csomó

Turbulens időjárási feltételek esetén, valamint a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési tulajdonságai és teljesítménye függvényében a fenti értékekből a vizsgáztató engedményt tesz.

A VIZSGA TARTALMA

14. A vizsgának e melléklet 9. függelékében meghatározott részekből kell állnia. A jártassági vizsga formáját és a jelentkezési lap tartalmát e melléklet 40. függeléke tartalmazza. A 2. rész c és e(iv) pont, és az 5 - 6. rész teljes egészében végrehajtható FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

9. függelék CPL(A) kiadásához szükséges jártassági vizsga tartalma

(Lásd 1.170 pont, 40. függelék)

1. RÉSZ
REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
Ellenőrzési lista használata, légijármű-vezetői tevékenység (repülőgép vezetése külső, vizuális ellenőrzőpontokkal, jégtelenítési, jegesedést gátló eljárások, stb.) alkalmazása minden részben.
aRepülés előtti dokumentáció és időjárás adatok összeállítása
bRepülés előtti ellenőrzés és kiszolgálás
cGurulás és felszállás
dTeljesítmény meghatározások és trimm beállítások
eRepülőtéri és forgalmi eljárások
fIndulási eljárás, magasságmérő beállítása, összeütközés elkerülése (vizuális körültekintés)
gATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások
2. RÉSZ
ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI TEVÉKENYSÉG
aRepülőgép vezetése külső vizuális referencia alapján, beleértve az egyenes vonalú vízszintes repülést, emelkedést, süllyedést, külső figyelést
bRepülés kritikusan alacsony sebességgel beleértve a kezdeti és teljes átesés felismerését és elhárítását
cFordulók, beleértve a leszállási konfigurációs fordulót. Túldöntött (45°-os bedöntésű) fordulók
dRepülés kritikusan magas sebességgel, beleértve a zuhanó spirál felismerését és megszüntetését.
eRepülés kizárólag műszerek alapján, beleértve:
i.Vízszintes repülés, utazó konfiguráció, irány-, magasság és sebesség tartás
ii.Emelkedő és süllyedő fordulók 10°-30° bedöntéssel
iii.Szokatlan helyzet megszüntetése
iv.Részlegesen letakart műszerfal
fATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások
3. RÉSZ
ÚTVONAL ELJÁRÁSOK
aRepülőgép vezetése külső vizuális referencia alapján, beleértve az utazó konfiguráció hatótávolság/üzemanyag fogyasztás számításokat
bTájékozódás, térképolvasás
cMagasság, sebesség, iránytartás ellenőrzése, külső figyelés
dMagasságmérő beállítása. ATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások
eRepülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag felhasználás, útvonaltól való eltérés észlelése és útvonal helyesbítés
fMeteorológiai feltételek megfigyelése, trendek megállapítása, kitérés tervezése
gÚtvonal tartása, helyzet meghatározás (NDB vagy VOR), berendezések azonosítása (műszerrepülés). kitérő repülőtérre való repülés tervének kidolgozása (vizuális repülés)
4. RÉSZ
MEGKÖZELÍTÉSI ÉS LESZÁLLÁSI ELJÁRÁSOK
aRepülőtéri érkezési eljárások, magasságmérő beállítás, ellenőrzések, külső figyelés
bATC összeköttetés: utasítások betartása, R/T eljárások
cÁtstartolás alacsony magasságból
dNormál leszállás, oldalszeles leszállás (alkalmas feltételek esetén)
eRövidpályás leszállás
fMegközelítés és leszállás alapjáraton (csak egymotoros)
gLeszállás fékszárny használata nélkül
hRepülés utáni teendők
5. RÉSZ
RENDELLENES ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
Ez a rész az 1-4 részekkel kombinálható.
a Felszállás utáni szimulált motorhiba (biztonságos magasságon), teendők tűz esetén
bBerendezések meghibásodása
Beleértve futómű vészkiengedést, elektromos és fék hibát
cKényszerleszállás (szimulált)
dATC összeköttetés: utasítások betartása, R/T eljárások
eSzóbeli kérdések
6. RÉSZ
SZIMULÁLT ASZIMMETRIKUS REPÜLÉS ÉS AZ OSZTÁLY/TÍPUS-HOZ TARTOZÓ
FELADATOK
Ez a rész az 1-5 részekkel kombinálható.
aSzimulált motorhiba felszállás közben (biztonságos magasságban, vagy repülési szimulátorban végrehajtva)
bAszimmetrikus megközelítés és átstartolás
cAszimmetrikus megközelítés és teljes megállásos leszállás
dMotor leállítás és újraindítás
eATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások, légijármű-vezetői tevékenység
fA repülés vizsgáztató döntése alapján bármely további az osztály/típus jogosítás jártassági vizsga vonatkozó részek, ha lehetséges a következőkkel együtt:
i.Repülőgép rendszerek, beleértve a robotpilóta kezelését
ii.kabin túlnyomásos rendszer üzemelése
iii.Jégtelenítő rendszer és jegesedés megelőzési rendszer használata
gSzóbeli kérdések

E FEJEZET - MŰSZERJOGOSÍTÁS (Repülőgép)- IR(A)

1.175 Feltételek, amelyek az IR(A)-t megkövetelik

Pilóta szakszolgálati engedély (A) engedélyes nem láthat el semmilyen pilóta beosztást olyan repülőgépen, amely műszeres repülési szabályok szerint üzemel (IFR), és nem rendelkezik a légijármű kategóriájának megfelelő, e melléklet szerint kibocsátott IR(A)-val, kivéve, ha jártassági vizsgán vagy kétkormányos képzésben vesz részt;

1.180 Előjogok és feltételek

a) Előjogok

1. Jogosítás korlátozások esetében, amikor másodpilótának is részt kell vennie a jártassági vizsgán (több pilótás korlátozás esetén), e melléklet 12. és 13. függelékének értelmében, és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott feltételek esetén, a többmotoros IR(A) engedélyes előjoga IFR körülmények között többmotoros és egymotoros repülőgépek vezetése 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal. Ennél alacsonyabb elhatározási magasságot a légiközlekedési hatóság a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendelet, és e melléklet 45. függelékének 6. része szerint és e melléklet 15. függelék 6. része szerint további képzés és vizsgáztatás után engedélyezhet.

2. E melléklet 12. 13. függeléke által megállapított jártassági vizsga feltételeinek függvényében, és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott feltételek mellett, az egymotoros IR(A) engedélyes előjoga egymotoros repülőgépek vezetése IFR körülmények között 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal.

b) Feltételek

A kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.185 - 1.210 pontok alatt meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell az IR(A) kibocsátásához szükséges követelményeket.

Megjegyzés: A műszerjogosítás kérelem mintáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

1.185 Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

a) Az IR(A) egy évig érvényes a kiadástól vagy megújítástól számítva, illetve amennyiben a lejárt IR(A)-t e melléklet 1.246(a) pontjának megfelelelően hosszabbították meg, annak lejárati idejéig.

b) Ha az IR(A) kizárólag többpilótás tevékenységekre vonatkozik, a meghosszabbítás vagy megújítás többpilótás tevékenység végrehajtásával történik.

c) Amennyiben az elmúlt 7 év alatt az IR(A)-t nem hosszabbították, illetve nem újították meg, a engedélyes köteles az IR(A) elméleti és jártassági vizsgát újból letenni e melléklet 12. függelékének megfelelően.

1.190 Tapasztalat[28]

a) Az IR(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell PPL(A)-val és éjszakai minősítéssel; vagy CPL(A) engedéllyel és legalább 50 óra útvonal repülési idővel parancsnokként repülőgépen vagy helikopteren, amelyből legalább 10 órát repülőgépen kell végrehajtani.

b) Aki IR(H)-val rendelkezik, annak a 11. függelékben meghatározott repülési képzési idő 10 órára csökkenthető repülőgépen.

c) Ha a kérelmező a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott CPL(A)-val rendelkezik, akkor a 11. függelékben meghatározott műszerrepülési oktatási idő legfeljebb 10 órával csökkenthető, vagy

d) ha a kérelmező a 11. függelékben meghatározott Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal, vagy az e rendelet szerint kiadott CPL(A)-val rendelkezik, annak legfeljebb 10 órával csökkenthető a 11. függelékben meghatározott műszerrepülési oktatási idő.

1.195 Elméleti ismeretek

a) Tanfolyam. Az IR(A) kérelmezőnek a megfelelő elméleti ismereteket kell szereznie valamely FTO által szervezett elméleti és gyakorlati tanfolyam keretében. Amennyiben lehetséges, az elméleti tanfolyamot gyakorlati repülési képzéssel kell összekötni.

b) Vizsga. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az IR(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, és meg kell felelnie e melléklet J fejezetében foglalt követelményeknek.

1.200 Angol nyelv használata[29]

(Lásd 10. függelék)

a) Az IR(A), az MPL(A) és az ATPL(A) megszerzését, meghosszabbítását, megújítását, vagy érvényesítését kérelmezőnek e melléklet 10. függelékében meghatározott szintű angol nyelvtudással kell rendelkeznie.

b) A 10. függelék szerint kiadott IR(A) engedélyesének rendelkezni kell PPL(A), CPL(A), MPL(A) vagy ATPL(A) engedéllyel, és angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítással.

Megjegyzés: A 10. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.200 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.205 Repülési képzés

(Lásd 11. függelék)

a) A repülési képzés megkezdését megelőzően az IR(A) kérelmezőnek részt kell vennie egy integrált repülési tanfolyamon, mely az IR(A) képzést is magában foglalja (lásd 1.165 pont), vagy jóváhagyott moduláris repülési képzés tanfolyamon e melléklet 11. függelékének előírásai szerint.

b)[30]

Megjegyzés: A 11. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.205 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.210 Jártasság

(Lásd 12. 13. függelék)

a) Általános. Az IR(A) kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes e melléklet 12. 13. függeléke által előírt eljárásokat és manővereket IR(A) engedélyestől elvárható szinten végrehajtani.

b) Többmotoros repülőgépek esetén. Többmotoros repülőgép műszer jogosítás megszerzéséhez a vizsgát többmotoros repülőgépen kell végrehajtani.

Az a kérelmező, aki meg kívánja szerezni jártassági vizsgán használt repülőgépre szóló típus- illetve osztályjogosítást, köteles e melléklet 1.262 pontjában foglalt követelményeknek is megfelelni.

c) Egymotoros repülőgépek esetén. Egymotoros repülőgép műszer jogosítás megszerzéséhez a vizsgát egymotoros repülőgépen kell végrehajtani. Az egyvonalban lévő többmotoros (húzó-toló) repülőgép az IR megszerzése szempontjából egymotoros repülőgépnek számít.

Megjegyzés: A 12. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.210 ponttal, a 13. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.210 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

10. Függelék IR(A) - Az angol nyelv használata

(Lásd 1.200 pont, 14. melléklet 1. 2. függeléke)

AZ ANGOL NYELV HASZNÁLATA

1. Az IR(A) kérelmező (vagy IR(A) engedélyese) a következő területeken legyen képes az angol nyelvet használni:

a) repülésben:

a repülés minden fázisára vonatkozó rádiófóniában, beleértve vészhelyzeteket is.

Ha a kérelmező sikeres jártassági vagy készség ellenőrzést tett IR-hez vagy ATPL-hez, amely során kétoldalú rádiófóniázás zajlott angolul, akkor az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

b) földön:

minden, a repülés teljesítéséhez szükséges kommunikáció esetén, mint pl:

1. legyen képes olvasni és érteni az angol nyelven írt üzemeltetési kézikönyveket, pl.: üzemeltetési kézikönyvet, repülőgép légiüzemeltetési kézikönyvét, stb.

2. repülés előtti tervezést, meteorológiai információk gyűjteményét, NOTAM-okat, ATC repülési tervet, stb;

3. tudja használni az összes angol nyelven írott repülési útvonal-, indulási- és megközelítési térképeket és hozzájuk tartozó anyagokat.

Ha a kérelmező elvégzett egy angol nyelven tartott IR vagy ATPL tanfolyamot, vagy ha angol nyelven tette le az IR vagy ATPL elméleti vizsgát, akkor az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

c) kommunikáció:

a repülés minden szakaszában legyen képes a hajózó személyzet más tagjaival angol nyelven kommunikálni, beleértve a repülés előkészítését is.

E pont teljesítésének minősül, ha a jelentkező, illetve az IR(A) engedélyese, angolul tartott MCC tanfolyamot végzett el, és bizonyítványával igazolja, hogy a tanfolyamot e melléklet 1.250(a)(3) pontjával összhangban teljesítette, vagy ha sikeres többpilótás jártassági vagy készség ellenőrző vizsgát tett e melléklet 14. függelékének megfelelően, amelynek során a kétoldalú rádióforgalmazás és a kapcsolattartás a személyzet tagjai között angol nyelven történik.

2. Az 1. pontban meghatározott követelmények teljesíthetőek a légiközlekedési hatóság által vagy annak nevében tartott speciális vizsga letételével is, amennyiben a kérelmező elvégzett egy olyan tanfolyamot, amely lehetővé teszi számára a fenti 1 (a), (b) és (c) pontokban megadott valamennyi követelmény teljesítését.

3. Aki a rendeletben meghatározott nyelvi kiterjesztéssel rendelkezik az e pontban foglaltakat a kérelmező teljesítette.

11. függelék IR(A) - Modulrendszerű repülési tanfolyam

(Lásd 1.205 pont, 32. függelék)

1. Az IR(A) modulrendszerű tanfolyam célkitűzése megfelelő képzettségű pilótákat képezni, hogy képesek legyenek repülőgépet működtetni IFR-ben és IMC-ben az ICAO PANS-OPS 8168 dokumentum követelményeinek megfelelően. A tanfolyam 2 modulból tevődik össze, ami külön és kombinálva is tekinthető:[31]

a) Alap műszerrepülési modul:

10 óra műszerrepülési oktatási időt tartalmaz, amelyből legfeljebb 5 óra lehet műszeres földi idő BITD-n, FNPT I, vagy FNPT II-n, vagy Repülési szimulátoron (FFS). Az Alap műszerrepülési modul befejezése után az FTO képzésvezetőjének (HT) a 41(b) függelék bizonyítványt kell kiállítania.

b) Eljárás műszerrepülési modul:

Ez az IR(A) képzés fennmaradó repülési idejét tartalmazza, 40 óra műszeres repülési időt egymotoros repülőgépen, vagy 45 óra műszeres repülési időt többmotoros repülőgépen és az IR(A) elméleti ismereti képzést.

2. A modulrendszerű IR(A) tanfolyamra jelentkezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) vagy CPL(A)-val, beleértve az éjszakai repülési jogosítást.

2.1. Az Eljárás műszerrepülési modul tanfolyamra jelentkezőnek, aki nem rendelkezik az e rendelet szerint kiadott CPL(A)-val, annak rendelkeznie kell az Alap műszerrepülési modul befejezéséről kiállított bizonyítvánnyal.

2.2. A képzési szervezetnek biztosítania kell azon többmotoros IR(A) tanfolyamra jelentkező számára, aki nem rendelkezik többmotoros osztály- vagy típus jogosítással, hogy részt vegyen e melléklet 1.261 Típus- és osztályjogosítások elméleti és repülési képzése cím b) Repülési képzés pont 2. alpontjában meghatározott többmotoros képzésen, mielőtt megkezdi az IR(A) tanfolyam gyakorlati részét.

3. Az IR(A) modulrendszerű tanfolyamra jelentkezőnek, valamely jóváhagyott FTO HT-jének felügyelete alatt minden képzési szintet teljesítenie kell az illető szervezet által indított, folyamatos, jóváhagyott tanfolyam keretén belül. Az Eljárás műszerrepülési modul megkezdése előtt az FTO-nak meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező rendelkezik az alap műszerrepülési tudással. Felfrissítő tanfolyam tartható. Az elméleti tanfolyam elvégezhető az adott szervezet HT-jének felügyelete alatt olyan FTO-nál is, amely csak elméleti képzésre szakosodott.

4. Az elméleti tanfolyamot 18 hónap alatt kell befejezni. A gyakorlati képzést és a jártassági vizsgát az elméleti vizsgák érvényességi idején belül kell elvégezni e melléklet 1.495 pontja szerint.

5. A tanfolyamnak tartalmaznia kell:

a) elméleti képzést műszerjogosítás ismereti szintig;

b) műszeres repülési képzést.

6. Az IR(A) kiadásának feltétele a szükséges elméleti vizsga e függelék 8. pontja szerinti, valamint a jártassági vizsga e függelék 14. pontja szerinti sikeres teljesítése.

ELMÉLETI ISMERETEK

7. Az IR(A) elméleti ismeretek tanrendje e melléklet 32. függelékében található. A jóváhagyott modulrendszerű IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 200 óra (1 óra=60 perc oktatást jelent) oktatást, amely megfelelő arányban magában foglalhat osztálytermi munkát, interaktív videó, dia/kazettás bemutatót, médiaszobás, számítógépes alapú képzést, illetve más médiaeszköz alkalmazását a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint.

7.1. A tanfolyam részeként jóváhagyott távoktatási képzés a légiközlekedési hatóság döntésétől függően szervezhető.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik az IR(A) engedélyest megillető előjogokhoz szükséges ismeretekkel, e melléklet J. fejezetének követelményei szerint.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. Az egymotoros IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 50 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 20 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 35 óra repülési szimulátorban vagy FNPT II-n. A légiközlekedési hatóság döntése alapján az FNPT II vagy repülési szimulátoron végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-en.

10. A többmotoros IR(A) tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 55 óra műszeres képzési időt, amelyből legfeljebb 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I-en, illetve legfeljebb 40 óra repülési szimulátoron vagy FNPT II-n. A légiközlekedési hatóság döntése alapján az FNPT II vagy repülési szimulátoron végrehajtandó műszeres földi időből legfeljebb 10 óra végrehajtható FNPT I-en. A fennmaradó műszeres repülési oktatásnak tartalmaznia kell legalább 15 óra repülést többmotoros repülőgépen.

11. Az egymotoros IR(A) engedélyesnek, aki többmotoros típus vagy osztály-jogosítással is rendelkezik, és először kérelmezi a többmotoros IR(A)-t, sikeresen el kell végeznie egy jóváhagyott FTO/TRTO tanfolyamát, amely tartalmaz legalább 5 óra műszeres repülési oktatást többmotoros repülőgépen, amelyből 3 óra teljesíthető repülési szimulátoron vagy FNPT II-n.

12. A Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott CPL(A) engedéllyel rendelkezőnek e függelék 9.-10. pontjában megkövetelt teljes képzési ideje 10 órával csökkenthető.[32]

13. A repülési képzésnek az alábbi gyakorlatokat kell tartalmaznia:[33]

a) Alap műszerrepülési modul (BIFM):

Az alap műszerrepülésre vonatkozó eljárások és manőverek, amelyek lefedik legalább a következőket:

- Alap műszerrepülés külső vizuális segítség nélkül:

Vízszintes repülés

Emelkedés

Süllyedés

Fordulók vízszintes repülésben, emelkedésben és süllyedésben

- Nagy bedöntésű fordulók

- Rádiónavigáció

- Rendellenes repülési helyzetből történő kivétel

- Repülés meghibásodott műszerek szimulálásának segítségével

- Átesés felismerése és kivétele kezdeti státuszból és teljes átesésből.

b) Eljárás műszerrepülési modul:

1. Repülés előtti eljárások IFR repüléshez, beleértve a repülési kézikönyv használatát és a megfelelő légiirányítási (ATC) dokumentumokat, amelyek az IFR repülési terv kitöltéséhez szükségesek.

2. Azok az eljárások és manőverek, amelyek az IFR működtetés alatti normál esetben, rendellenes esetben vagy vészhelyzetkor fordulnak elő. Ezek minimálisan a következők:

- áttérés vizuális repülésről műszerrepülésre felszállás közben;

- standard műszeres indulási és érkezési eljárások;

- útvonal IFR eljárások;

- várakozó eljárások;

- műszeres megközelítés meghatározott minimumhoz;

- megszakított megközelítési eljárások;

- leszállás műszeres megközelítésből, beleértve a körözést is.

3. repülés közbeni manőverek és sajátos repülési jellemzők;

4. ha szükséges, többmotoros repülőgép működtetése a felsorolt esetekben, beleértve repülőgép vezetését kizárólag műszerek alapján egy motor szimulált kihagyásával, leállított és újraindított motorral (az utóbbi gyakorlat biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha repülési szimulátoron vagy FNPT II-n történik).

JÁRTASSÁGI VIZSGA

14. a)E melléklet 1.190 pontja szerinti repülési képzés elvégzése és a megfelelő tapasztalat megszerzése után a kérelmezőnek IR(A) jártassági vizsgát kell tennie, többmotoros repülőgépen vagy egymotoros repülőgépen e melléklet 12. 13. függeléke szerint.

b) E függelék 11. pontjában említett tanfolyam elvégzése után a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie többmotoros repülőgépen e melléklet 12. 13. függeléke szerint.

12. függelék IR(A) Jártassági vizsga

(Lásd 1.185 és 1.210 pont, 41. függelék)

1. Az IR(A) jártassági vizsgához a kérelmezőnek ugyanazon a típusú/osztályú repülőgépen kell repülnie az oktatás során, mint amilyent a jártassági vizsga során használni fognak. A jártassági vizsgán használt repülőgépnek meg kell felelnie a képzési repülőgépek számára e rendelet 15. melléklet 3. pontjában előírt követelményeknek.

2. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e mellékletben rögzített feltételeket, vizsgára bocsátható.

3. A kérelmezőnek le kell vizsgáznia a vizsga 1-5 részeiből, és amennyiben többmotoros repülőgépen vizsgázik e fejezet 13. függelékének 6. részéből is. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező csak az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott részt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített. A gyakorlati vizsga minden részét 6 hónapon belül kell teljesíteni.

4. Bármely sikertelen vizsgát követően további képzés írható elő. Ha a vizsgák minden részének teljesítése két próbálkozás után sem sikerül, a légiközlekedési hatóság által meghatározott további képzés szükséges. A vizsgapróbálkozások száma nincs korlátozva.

A VIZSGA LEVEZETÉSE

5. A vizsgának gyakorlati repülést kell szimulálnia. A követendő útvonalat a vizsgáztató választja meg. Lényeges része a vizsgának, hogy a kérelmező önállóan tervezi és lefolytatja a repülést az előre megadott tájékoztató anyagra támaszkodva. A kérelmező elvégzi a repüléstervezést és meggyőződik arról, hogy a repülés végrehajtásához szükséges felszerelés és dokumentáció a fedélzeten található. A repülés tartama legalább 1 óra.

6. A légiközlekedési hatóság a vizsga biztonságos levezetése érdekében felkészíti a vizsgáztatót.

7. Ha kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt okokból megszakítja a gyakorlati vizsgát, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmező a vizsgáztató által elfogadhatónak ítélt okokból szakítja meg a gyakorlati vizsgát, akkor a további repülés során csak a nem teljesített részekből kell vizsgáznia.

8. A kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely szakaszban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei a teljes vizsga megismétlését indokolják.

9. A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnoki feladatok ellátását, mintha más személyzeti tag nem tartózkodna a fedélzeten. A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak ha a biztonság megköveteli, vagy ha a forgalomra nézve elfogadhatatlan késedelem következne be.

9.1. Ha a vizsgáztató illetve egy másik pilóta a vizsga alatt másodpilóta szerepkört tölt be, a megszerzett műszerjogosítás előjogok többpilótás műveletekre korlátozódnak. A többpilótás korlátozás törölhető, amennyiben a kérelmező sikeresen teljesíti e függelék követelményeit egypilótás repülőgépen, ahol más személyzeti tag nem vesz részt a repülés végrehajtásában. Ebből a célból a jártassági vizsga végrehajtható FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

9.2. Repülés közben a fedélzeten tartózkodó műszerjogosítás vizsgáztató (IRE(A)) minősül a repülőgép parancsnokának.

10. Az elhatározási magasságot/szintet, a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés helyét/ pontját a kérelmező határozza meg, a vizsgáztató hozzájárulásával.

11. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádiónavigációs berendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgépen engedélyezett ellenőrzési lista szerint kell elvégezni. A vizsgarepülés előtti előkészület alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítmény adatokat a kérelmezőnek a használt repülőgép üzemeltetési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania.

REPÜLÉSI VIZSGA TŰRÉSHATÁRA

12. A kérelmezőnek bizonyítania kell képességeit:

a) a repülőgép üzemeltetésében a korlátozások figyelembevételével;

b) minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtásában;

c) a jó ítélőképesség és légijármű-vezetői tevékenység gyakorlásában;

d) a légiforgalmi ismeretek alkalmazásában; és

e) hogy a repülőgépet minden körülmények között oly módon irányítja, hogy az eljárások és manőverek sikeres végrehajtásához ne férjen kétség.

13. A következő korlátok irányértékek. A vizsgáztató engedményt tehet turbulens feltételek esetén, valamint a repülőgép üzemeltetési tulajdonságainak és teljesítményének függvényében.

a) Magasságtartás:

Általában +100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon +/- 50 láb/-0 láb

Minimális süllyedési magasság MDH/MAP/ helyzetben +/- 50 láb/-0 láb

b) Útvonaltartás:

Rádió navigációs eszközökkel +/- 5°

Precíziós megközelítés félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán

c) Iránytartás:

minden motor üzemképes +/- 5°

szimulált motorhibával +/- 10°

d) Sebességtartás:

minden motor üzemképes +/- 5 csomó

szimulált motorhibával +/- 10 csomó/-5 csomó

A VIZSGA TARTALMA

14. A jártassági vizsgának e melléklet 13. függelékében meghatározott részekből kell állnia. A jártassági vizsga formáját és a jelentkezési lap tartalmát e melléklet 41. függeléke tartalmazza. A jártassági vizsga 2. részének d. pontja, illetve a 6. része biztonsági okokból végezhető repülési szimulátoron vagy FNPT II-n.

13. függelék IR(A) kiadásához szükséges jártassági vizsga tartalma

(Lásd 1.185 és 1.210 pont, 41. függelék)

1 RÉSZ
REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS
Ellenőrzési lista használata, repülőgép-vezetői tevékenység, jégtelenítési és jegesedés-gátló eljárások, stb. minden részben alkalmazva
aRepülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen légijármű teljesítmény, tömeg és súlypont meghatározásakor
bLégiirányítói szolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata
cATC repülés terv elkészítése, IFR repülési terv / repülési napló
dRepülés előtti ellenőrzés
eIdőjárási Minimumok
fGurulás
gFelszállás előtti eligazítás. Felszállás
hMűszeres repülésre való áttérés
iMűszeres indulási eljárások, magasságmérő beállítás
jATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások
2. RÉSZ
ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI TEVÉKENYSÉG
aRepülőgép vezetése kizárólag műszeres referencia alapján, beleértve: vízszintes repülést különböző sebességeken, trimm használat
bEmelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal
cVisszatérés szokatlan helyzetből, beleértve hosszan tartó 45° bedöntésű fordulókból és meredek süllyedő fordulókból
d*Átesés közeli helyzetből való visszatérés vízszintes repülésben, emelkedő / süllyedő fordulókban és leszállási konfigurációban
eKorlátozott műszerfal használat, kiegyensúlyozott emelkedő vagy süllyedő egykanalas fordulóval megadott irányba, visszatérés szokatlan helyzetekből

* végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT IlI) + végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

3. RÉSZ
ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK
aÚtvonaltartás, beleértve a rádiójelek, például az NDB, VOR, RNAV jeleinek tartását
bRádió-navigációs eszközök használata
cVízszintes repülés, irány-, magasság, sebesség, teljesítmény-beállítás, trimmelés
dMagasságmérő beállítás
eIdőzítés és ETA ellenőrzése (útvonal tartása - ha szükséges)
fRepülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag felhasználás, rendszerek működtetése
gJegesedés elleni eljárások, ha szükséges szimulálva
hATC összeköttetés és utasítások betartása, R/T eljárások
4. RÉSZ
PRECÍZIÓS MEGKÖZELÍTÉS ELJÁRÁSOK
aNavigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése, azonosítása
bÉrkezési eljárások, magasságmérő ellenőrzés
cEligazítás a megközelítés és leszállás végrehajtásához, beleértve a süllyedési, megközelítési, leszállási ellenőrzési listát
d+Várakozási eljárás
eKözétett megközelítési eljárás végrehajtása
fMegközelítés időbeosztása
gMagasság, sebesség, iránytartás, (stabilizált megközelítés)
h+Átstartolás végrehajtása
i+Megszakított megközelítési eljárás / leszállás
jATC összeköttetés és utasítások betartása, R/T eljárások

* végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT II-n + végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

5. RÉSZ
NEM PRECIZIÓS MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK
aNavigációs eszközök beállítása és ellenőrzése, azonosítása
bÉrkezési eljárások, magasságmérő beállítások
cEligazítás (Briefing) a megközelítés és leszállás végrehajtásához, beleértve a süllyedési, megközelítési, leszállási ellenőrzési listát
d+Várakozási eljárás
eKiadott megközelítési eljárás betartása
fMegközelítés időzítése
gMagasság, sebesség, iránytartás ellenőrzése, (stabilizált megközelítés)
h+Átstartolás végrehajtása
i+Megszakított megközelítési eljárás / leszállás
jATC összeköttetés - utasítások betartása, R/T eljárások
6. RÉSZ (ha alkalmazható)
SZIMULÁLT ASZIMETRIKUS REPÜLÉS
aSzimulált motorhiba felszállás után vagy átstartolás közben
bAszimmetrikus megközelítési és átstartolási eljárás
cAszimmetrikus megközelítés és leszállás, megszakított megközelítési eljárás
dATC összeköttetés: utasítások betartása, R/T eljárások

*végrehajtható repülési szimulátoron vagy FNPT II-n +végrehajtható a 4. vagy az 5. részben

F-FEJEZET - OSZTÁLY és TÍPUSJOGOSÍTÁS (Repülőgép)

1.215 Osztályjogosítások(A)

a) Csoportosítás. Az osztályjogosítások a következő, olyan egypilótás repülőgépekre alkalmazandók, amelyeknél típusjogosításra nincs szükség:

1. minden egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi);

2. minden egymotoros dugattyús repülőgép (vízi);

3. minden motoros vitorlázó-repülőgép (TMG);

4. minden eredetileg egymotoros turbo-légcsavaros repülőgép (szárazföldi);

5. minden eredetileg egymotoros turbo-légcsavaros repülőgép (vízi);

6. minden többmotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi); és

7. minden többmotoros dugattyús repülőgép (vízi).

b) Besorolás.

1. Egy osztályjogosításon belüli, más típus, vagy változat megszerzése érdekében, különbözeti vagy ismertető (familiarisation training) tanfolyam elvégzése szükséges.

2. Azon repülőgépek is bejegyezhetők az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe, amelyek nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében, de a jogosításhoz kapcsolódó előjogokat korlátozni kell Magyarország lajstromában szereplő repülőgépekre.[34]

1.220 Típusjogosítások(A)

a) Követelmények: A típusjogosítások kialakítása során e melléklet 1.215 pontjában nem szereplő repülőgépek esetében a következőket kell figyelembe venni:

1. a típusalkalmassági bizonyítványt;

2. a kormányozhatósági/vezérlési jellemzőket;

3. a jóváhagyott minimális hajózó személyzetet;

4. műszaki színvonalat.

b) Csoportosítás. Repülőgép típusjogosítást kell meghatározni:

1. minden többpilótás repülőgéptípusra; vagy

2. minden egypilótás többmotoros turbo-légcsavaros meghajtással vagy sugárhajtóművel ellátott repülőgéptípusra; és

3. minden egypilótás egy sugárhajtóművel ellátott repülőgép típusra; és

4. bármely más repülőgéptípusra, ha szükséges.

c) Besorolás:

1. Egy típusjogosításon belüli, más változat megszerzése érdekében, különbözeti vagy ismertető (familiarisation training) tanfolyam elvégzése szükséges.

2. Nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében:

(i) Azon repülőgépek, amelyek típusalkalmassága nem a FAR/JAR 23, FAR/JAR 23 Regionális Kategória, FAR/JAR 25, BCAR vagy AIR 2051 szerint került megállapításra; vagy

(ii) típusalkalmasságát speciális besorolás alapján állapította meg, mint katonai, volt katonai, kísérleti, vagy old-timer repülőgépek;

3. Azon repülőgépek is bejegyezhetők az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe, amelyek nem szerepelnek a kapcsolódó adminisztratív eljárások jegyzékében, de a jogosításhoz kapcsolódó előjogokat korlátozni kell Magyarország Légijármű Lajstromában szereplő repülőgépekre.[35]

1.221 Nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek. (HPA SP)

a) Követelmények: A nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek osztály-, vagy típusjogosítás meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

1. a hajtómű típusát;

2. a repülőgép sárkány rendeltetését és befogadóképességét;

3. a túlnyomásos kabint;

4. a navigációs rendszerek adottságait;

5. a repülőtéri és az útvonali teljesítményeit, adottságait;

6. kormányozhatósági/vezérlési jellemzőket.

b) Besorolás: Nagyteljesítményű repülőgépek besorolásakor a kapcsolódó adminisztratív eljárásoknak megfelelően az osztály- vagy típusjogosításhoz be kell jegyezni a HPA jelölést.

1.225 Típus- vagy osztályjogosítások szükségessége

A szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor láthat el pilóta feladatokat repülőgépen, ha jártassági vizsgát tesz, vagy repülési képzésben vesz részt, vagy ha rendelkezik érvényes és megfelelő osztály-, vagy típusjogosítással. Amikor a kibocsátott osztály-, vagy típusjogosítást csak másodpilótai beosztásra korlátozzák, akkor ezeket a korlátozásokat fel kell tűntetni a jogosításon.

1.230 Típus- és osztályjogosítások különleges felhatalmazásai

A nem ellenszolgáltatásért végzett, különleges célú repülésre, mint pl. légijármű berepülésére, e melléklet 1.225 pontjának megfelelő osztály vagy típus jogosítás kibocsátása helyett a légiközlekedési hatóság írásban különleges felhatalmazást ad az engedélynek. Ez a felhatalmazás a különleges feladat elvégzésére korlátozott.

1.235 Típus- és osztályjogosítások - Előjogok, számok és változatok

a) Előjogok. E melléklet 1.215(b) és (c), valamint 1.220(a) és (b) pontjának függvényében a típus- vagy osztályjogosítás engedélyes előjoga a jogosításban meghatározott típushoz vagy osztályhoz tartozó repülőgép vezetése.

b) Típus-/osztályjogosítások száma. Az engedélyes által egyszerre birtokolható jogosítások száma nincs korlátozva. A repülőgépek üzemben tartásáról szóló jogszabály azonban korlátozhatja az egyszerre gyakorolható jogosítások számát.

c) Változatok. Ha az illető a különbözeti vizsga után 2 évig nem repül a típusváltozaton, akkor különbözeti képzéssel vagy készség ellenőrzéssel lehet az adott típusváltozatot visszanyerni. Kivételt képeznek azok a típusok vagy változatok, amelyek beletartoznak az egymotoros dugattyús (a továbbiakban: SEP) osztályjogosításba.

1. A különbözeti képzés esetében kiegészítő ismeretek szükségesek, a megfelelő repülés-gyakorló berendezésen, vagy repülőgépen.

A különbözeti képzést be kell írni a hajózó naplóba vagy az azzal egyenértékű dokumentumba, és alá kell íratni az erre jogosult CRI/TRI/SFI(A) vagy Fi(a) oktatóval.

2. Az ismertető (familiarisation training) tanfolyamhoz további ismeretek megszerzése szükséges.

1.240 Típus és osztályjogosítások - Követelmények

(L ásd 14. 15. 16. függelék)

a) Általános követelmények

1. A több-pilótás repülőgépre típusjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.250, 1.261 és 1.262 pontjai által meghatározott típusjogosítás követelményeknek;

2. Az egypilótás repülőgépre típusjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.255, 1.261(a), (b) és (c) és 1.262(a) pontjai által meghatározott követelményeknek, és amennyiben alkalmazható az 1.251 pontnak.

3. Adott osztályú repülőgépekre osztályjogosítást kérelmezőnek meg kell felelnie az e melléklet 1.260, 1.261(a), (b) és (c) és 1.262(a) pontjai által meghatározott követelményeknek és amennyiben alkalmazható az 1.251 pontnak.

4. A típusjogosítás tanfolyamot, az elméleti ismeretek megszerzésével együtt, a jártassági vizsga előtti 6 hónap alatt kell befejezni.

5. A légiközlekedési hatóság döntésétől függően a repülőgép osztály vagy típusjogosítás kibocsátható olyan kérelmező számára is, aki megfelel ugyanazon jogosítás nem JAA tagállamban felállított követelményeinek, amennyiben e melléklet 1.250, 1.255 vagy 1.260 pontjában leírt követelmények teljesülnek. Ezt a jogosítást az adott, nem JAA tagállamban lajstromozott repülőgépekre vagy a nem JAA tagállam üzemben tartója által üzemeltetett repülőgépekre kell korlátozni. A korlátozás feloldható, ha a szakszolgálati engedély engedélyese az adott típusú/osztályú repülőgépen legalább 500 óra repülést, mint pilóta hajtott végre, és teljesítette e melléklet 1.245 pontjának a meghosszabbításra vonatkozó követelményeit, és ha alkalmazható, az 1.251 pontjának követelményeit.

6. Érvényes típusjogosítást, amelyet egy nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, a megfelelő készség ellenőrzés függvényében, feltéve, ha a kérelmező rendelkezik folyamatos repülési gyakorlattal, és az adott típuson legalább 500 óra pilótaként repült idővel, és megfelel az e melléklet 1.250, 1.251, 1.255 vagy az 1.260 pontjában leírt követelményeknek (megfelelően alkalmazandó).

7. Érvényes osztályjogosítás, amelyet egy nem JAA tagállam által kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, a megfelelő készség ellenőrzés függvényében, feltéve, ha a kérelmező rendelkezik folyamatos repülési gyakorlattal, és az adott osztályon legalább 100 óra pilótaként repült idővel, és megfelel az e melléklet 1.251 vagy az 1.260 pontjában leírt követelményeknek. (megfelelően alkalmazandó)

8. Érvényes osztály/típusjogosítás, amelyet egy JAA tagállamban kiadott szakszolgálati engedély tartalmaz, e melléklet szerinti engedélyre cserélhető, feltéve, ha az érvényességi ideje még nem járt le, és a legutóbbi meghosszabbítást /megújítást e melléklet követelményeinek és e melléklet 1.250, 1.255 vagy az 1.260 pontokban leírt követelményeknek megfelelően hajtották végre (megfelelően alkalmazandó).

b) Jártassági vizsga

1. A többmotoros többpilótás repülőgépek jogosítására vonatkozó jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 14. és 15. függeléke tartalmazza; és

2. A többmotoros egypilótás repülőgépek és az egymotoros repülőgépek jogosítására vonatkozó jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 14. 16. függeléke tartalmazza.

A jártassági vizsgához tartozó minden pontot teljesíteni kell a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.245 Típus és osztályjogosítások - Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 14. 15. 16. függelék)

a)Repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások érvényessége. A repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások a kiadástól számított egy évig, vagy érvényességi időszakon belüli meghosszabbítás esetén a lejárati dátumtól számított egy évig érvényesek.

b)Repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások meghosszabbítása. A repülőgép típusjogosítások és többmotoros osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. E melléklet 14. függeléke szerinti, az adott repülőgép típusra vagy osztályra vonatkozó készség ellenőrzést a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; és

2. legalább 10 útvonalszakaszt, mint a vonatkozó repülőgép típus illetve osztály pilótája, vagy egy, vizsgáztatóval teljesített, repülés szimulátoron lerepült útvonalat vagy egy, vizsgáztatóval teljesített repülőgépen lerepült útvonalat, a vonatkozó repülőgép típus vagy osztály pilótájaként a jogosítás érvényesítési idejének lejárta előtt.

3. Az IR(A) meghosszabbítása összevonható - ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással - a típus/osztály jogosítás készség ellenőrzésével e melléklet 14. függelékének előírásai szerint.

c)Egypilótás egymotoros osztályjogosítások érvényessége és meghosszabbítása. Egypilótás egymotoros osztályjogosítások a kibocsátási dátumtól számított két évig érvényesek, vagy érvényességi időszakon belüli meghosszabbítás esetén a lejárati dátumtól számított két évig érvényesek.

1. Egymotoros dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítás (szárazföldi) és motoros vitorlázórepülőgépre vonatkozó jogosítás meghosszabbítása. Egypilótás egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítás illetve motoros vitorlázó-repülőgép osztályjogosítás meghosszabbítása érdekében egymotoros dugattyús repülőgépen (szárazföldi) illetve motoros vitorlázó-repülőgépen a kérelmezőnek teljesítenie kell:

(i) a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül, jogosított vizsgáztatóval a vonatkozó osztályon készség ellenőrzést teljesíteni e melléklet 14. 16. függelékének vagy e melléklet 12. 13. függelékének megfelelően; vagy

(ii) a jogosítás lejártát megelőző 12 hónapon belül 12 óra repülést egymotoros dugattyús repülőgépen illetve motoros vitorlázó-repülőgépen, amiből:

(A) 6 óra repülést parancsnok-pilótaként; (b) 12 felszállást és 12 leszállást; és

(C)legalább 1 óra repülést FI(A)-val vagy CRI(A)-val. Ez a repülés helyettesíthető bármely más készség ellenőrzéssel vagy jártassági vizsgával.

(iii) Amennyiben a kérelmező egyszerre rendelkezik egymotoros dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép jogosítással, teljesítheti az (i) pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vonatkozóan, vagy teljesítheti az (ii) pont szerinti követelményeket szintén bármelyik osztályban, vagy a kétfajta osztály keverékében, és így mindkét osztályjogosítás érvényességét meghosszabbítja.

2. Egymotoros egypilótás turbo- légcsavaros repülőgép (szárazföldi) - Meghosszabbítás. Egymotoros egypilótás turbo-légcsavaros repülőgép (szárazföldi) osztály jogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül köteles a vonatkozó repülőgép osztályon jogosult vizsgáztatóval készség ellenőrzést teljesíteni.

d) Az a kérelmező, aki a típus vagy osztályjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készség ellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja az említett jogosítás előjogait, ha a készség ellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

e) A jogosítás érvényességi idő kiterjesztésének vagy a jogosítások meghosszabbításának különleges esetei:

1. Amikor a légijármű típus, osztály vagy műszer jogosítás előjogait csak valamely nem JAA tagállamban lajstromozott repülőgépen gyakorolják, a jogosítás érvényességi idejét a légiközlekedési hatóság kiterjesztheti, illetve a jogosítást meghosszabbíthatja feltéve, hogy a nem JAA tagállam által megkövetelt követelmények teljesülnek.

2. Amikor a légijármű típus, osztály vagy műszer jogosítás előjogait a Chicagói Egyezmény 83bis cikkelye szerint JAA tagállamban lajstromozott és nem JAA tagállambeli üzembentartó által üzemeltetett repülőgépen gyakorolják, a jogosítás érvényességi idejét a légiközlekedési hatóság kiterjesztheti, illetve a jogosítást meghosszabbíthatja feltéve, hogy a nem JAA tagállam által megkövetelt követelmények teljesülnek.

3. Bármely a fenti e) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerint kiterjesztett vagy meghosszabbított jogosítást e melléklet 1.245 (b) vagy (c) pontja és amennyiben alkalmazható e melléklet 1.185 pontja előírásainak megfelelően kell meghosszabbítani, mielőtt egy JAA tagállamban lajstromozott és JAA tagállambeli üzembentartó által üzemeltetett repülőgépen gyakorolják a jogosítás előjogait.

4. Bármely jogosítás, amelyet nem JAA tagállamban adtak ki, vagy használnak, a légiközlekedési hatóság döntésétől függően az e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélyben maradhat, feltéve, hogy az adott Állam által előírt követelmények teljesülnek, és a jogosítás az illető államban lajstromozott gépek használatára korlátozódik.

f) Lejárt jogosítások

1. Ha valamely típusjogosítás vagy többmotoros osztályjogosítás lejár, a kérelmező köteles a légiközlekedési hatóság által meghatározott frissítőképzés követelményeinek megfelelni és e melléklet 14. 15. 16 függeléke által előírt készség ellenőrzést teljesíteni. A jogosítás a megújítási követelmények teljesítésének bejegyzési időpontjától kezdve újra érvényes.

2. Ha az egypilótás egymotoros osztályjogosítás jár le, a kérelmezőnek e melléklet 14. 16. függeléke szerinti jártassági vizsgát kell tennie.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.246 Műszerjogosítás meghosszabbítása és megújítása

(Lásd 1.185 pont, 17. függelék)

a) Meghosszabbítás

Az IR(A) jogosítást a lejáratot megelőző három hónapon belül kell meghosszabbítani. Amennyiben lehetséges az IR(A) meghosszabbítását, össze kell kapcsolni a típus/osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges készség ellenőrzéssel.

1. A kérelmezőnek készség ellenőrzést kell teljesítenie e melléklet 14. 15. függelékével, vagy a 16. függelékével összhangban, amennyiben az IR(A) meghosszabbítását összekapcsolják az osztály/típus jogosítás meghosszabbításával. Ebben az esetben az IR(A) érvényességi ideje megegyezik az osztály-/típusjogosítás érvényességi idejével, kivéve az egymotoros repülőgép osztályjogosítás meghosszabbításának esetét, ahol az IR(A) érvényességi ideje 12 hónap.

2. Amennyiben az IR(A) meghosszabbítása nem kerül összevonásra az osztály/típusjogosítás meghosszabbításával, a kérelmezőnek teljesítenie kell:

i. E melléklet 16. függelékének 3b követelményeit;

ii. és e melléklet műszerrepülésre vonatkozó követelményeit;

iii. és többmotoros repülőgépre vonatkozóan e melléklet 16. függelékének 6. részét, mint a műszerrepülésre vonatkozó készség ellenőrzést, kizárólag műszerek alapján történő végrehajtását.

Az IR(A) meghosszabbításakor FNPT II, vagy repülési szimulátor (FFS) használható, de minden egyes így végrehajtott részhez kiegészítő készség ellenőrzést kell végrehajtani repülőgépen.

3. Jóváírás adható e melléklet 17. függelékének megfelelően.

4. Amennyiben a kérelmező nem teljesíti e melléklet 1.246 (a)(1) vagy (a)(2) pontja alapján az IR(A)-nak megfelelő készség ellenőrzés vonatkozó részeit az IR(A) jogosítás lejárati ideje előtt, akkor nem gyakorolhatja az IR(A) előjogait addig, amíg a készség ellenőrzés valamennyi részét sikeresen nem teljesíti.

b) Megújítás

1. A műszerjogosítás lejárta esetén a kérelmező köteles:

i. a légiközlekedési hatóság által meghatározott felfrissítő képzést és egyéb követelményeket teljesíteni, és

ii. e melléklet 16. függelékének 3b pontját teljesíteni, beleértve a repülés előkészítést, mint jártassági vizsgát.

A jogosítás, a megújítási követelmények teljesítésének légiközlekedési hatóság általi bejegyzésétől érvényes.

Megjegyzés: A 17. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.246 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.250 Többpilótás típusjogosítás feltételei

(Lásd 21. 47. függelék)

a) Képzési előfeltételek: Többpilótás repülőgéptípus első típusjogosítását kérelmező személynek:[36]

1. (i) rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen;

(ii) rendelkeznie kell érvényes többmotoros műszerjogosítással repülőgépen(A);

(iii) rendelkeznie kell repülő-személyzeti együttműködési tanfolyam (MCC) elvégzését igazoló bizonyítvánnyal; ha az MCC képzést a típusjogosítás tanfolyam tartalmazza (lásd e melléklet 1.261 és 1.262 pontját, valamint 21. és 47. függelékét), akkor ez a követelmény nem alkalmazandó; és

(iv) meg kell felelnie az e melléklet 1.285 pont követelményeinek.

2. Legyen növendéke egy folyamatban lévő MPL(A) integrált képzési tanfolyamnak.

b) Amennyiben a kérelmező rendelkezik:

1. MCC tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal a helikopter kategóriára vonatkozó mellékletben meghatározottak szerint és több mint 100 óra repülési tapasztalattal többpilótás helikopter vezetőként, vagy

2. több mint 500 óra repülési tapasztalattal, mint többpilótás helikoptervezető; vagy

3. A JAR/FAR 23 szerinti többmotoros repülőgépen többpilótás személyzetként, a légijárművek üzemben tartásáról szóló jogszabály alapján egypilótás üzemeltetésű repülőgépen többpilótás személyzetként, 500 óra gyakorlattal, akkor úgy tekinthető, hogy megfelel az MCC követelményeinek.

c) A nem e melléklet követelményei szerint kiadott PPL(A) vagy CPL(A) többpilótás repülőgép típusjogosítások nem fogadhatók el az elméleti követelmények tekintetében a fenti 1.250 a(4) követelményeinek teljesítéseként.

d) További többpilótás típusjogosítás megszerzéséhez követelmény az érvényes többmotoros műszerjogosítás.

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal, a 47. függelék az AMC FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.251 Nagy teljesítményű (HPA) egypilótás típus/ osztályjogosítások feltételei

(Lásd 18. 44. függelék)

a) Képzési előfeltételek: Az egypilótás HPA első típus/osztályjogosítást kérelmező személynek:

1. rendelkeznie kell 200 óra repülési tapasztalattal;

2. meg kell felelnie e melléklet 1.255 vagy az 1.260 pont követelményeinek (értelemszerűen);

3. (i) rendelkeznie kell olyan igazolással, hogy sikeresen teljesítette a felvételihez szükséges, FTO, vagy TRTO által tartott, légiközlekedési hatóság által jóváhagyott tanfolyamot e melléklet 18. függeléke szerint; vagy

(ii) teljesítenie kell e melléklet 1.285 pontja szerinti ATPL(A) elméleti vizsgát; vagy

(iii) rendelkeznie kell érvényes a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott ATPL(A)-val, vagy CPL/IR-rel és ATPL(A)-ba beszámítható elméleti ismeretekkel.

b) Az a szakszolgálati engedélyes, akinek nem JAA tagállamban kiadott szakszolgálati engedélyében osztály/típusjogosítás van nagyteljesítményű egypilótás repülőgépre, az (a) (3) pontban leírt elméleti követelmény teljesítése elfogadható a jogosítás e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedélybe történő bejegyzésekor.

1.255 Egypilótás típusjogosítás feltételei

Repülési tapasztalat csak többmotoros repülőgépre:

Az egypilótás többmotoros repülőgép típusjogosítást először kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen.

1.260 Osztályjogosítás feltételei

Repülési tapasztalat csak többmotoros repülőgépre:

Az egypilótás többmotoros repülőgép osztályjogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra parancsnokpilótai tapasztalattal repülőgépen.

1.261 Típus- és osztályjogosítások elméleti és repülési képzése

(Lásd 1.251 pont, 14. 15. 16. 19. 20. 21. 44. 45. 46. 47. függelék, 15. melléklet 5. függelék)

a)Elméleti képzés és ellenőrzési követelmények

1. Egy- vagy többmotoros repülőgépre osztály- vagy típusjogosítást kérelmező köteles a megkövetelt elméleti képzést elvégezni e melléklet 19. függeléke és 45. függeléke alapján és bizonyítani megfelelő szintű ismereteit az adott repülőgép típus biztonságos üzemeltetése tekintetében.

2. Többmotoros repülőgépek esetében csak. Az egypilótás többmotoros osztályjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie nem kevesebb, mint 7 óra elméleti képzést többmotoros repülőgép üzemeltetése témakörben.

b) Repülési képzés

1. Az egymotoros és többmotoros egypilótás repülőgép osztály/típusjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie az osztály/típusjogosítás jártassági vizsgára vonatkozó repülési képzési tanfolyamot (lásd e melléklet 16. függelékét).

2. Többmotoros repülőgép esetében csak. Az egypilótás többmotoros osztály/típusjogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 2 óra 30 perc normál feltételek melletti kétkormányos repülési képzéssel többmotoros repülőgépen, és legalább 3 óra 30 perc kétkormányos repülési képzéssel, amely során a hajtómű meghibásodási eljárásokat és aszimmetrikus repülési technikákat gyakorolta;

3. A többpilótás repülőgép típusjogosítást kérelmezőnek el kell végeznie a típusjogosítás jártassági vizsgára vonatkozó repülési képzési tanfolyamot (lásd e melléklet 15. függelékét).

c) A képzési tanfolyamok levezetése

1. Fenti céllal képzési tanfolyamokat e rendeletben meghatározott képzési szervezet folytathat.

2. A tanfolyamokat a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá e melléklet 46. függelékének követelményei szerint. Az előző pontban említett szervezeteknek meg kell felelnie a 15. melléklet 5. függelék ide vonatkozó követelményeinek. A nulla repülési idővel végrehajtandó képzésnek (ZFTT) meg kell felelnie e melléklet 20. függelékében leírt követelményeknek.

3. A fenti (c)(1) és (2) pontoktól függetlenül, egymotoros repülőgép osztályjogosítás vagy motoros vitorlázó-repülőgép osztályjogosítás képzési tanfolyamot FI vagy CRI is tarthat.

d) MCC képzés (Lásd 1.250(a)(3) pont)

1. A tanfolyamnak MCC képzést kell biztosítania a következő két esetben:

(i) ATP integrált tanfolyam növendékei számára a tanfolyam anyagával összhangban e melléklet 4. függeléke alapján.

(ii) azon PPL/IR vagy CPL/IR engedélyesek számára, akik nem végeztek ATP integrált tanfolyamot, de első többpilótás repülőgép típusjogosításukat kívánják megszerezni e melléklet 1.250(a)(3) pontja alapján.

Az MCC tanfolyamnak legalább 25 óra elméleti képzést és gyakorlatot, és 20 óra MCC képzést kell tartalmaznia. Az ATP integrált tanfolyamon részt vevő növendékek gyakorlati képzése 5 órával csökkenthető. Ahol lehetséges, az MCC képzés az első többpilótás repülőgép típusjogosítást megszerző tanfolyammal összekapcsolható.

2. Az MCC képzést jóváhagyott FTO, vagy jóváhagyott TRTO képzésvezetőjének felügyelete alatt, vagy más, az üzembentartó által vezetett, jóváhagyott tanfolyam keretében hat hónap alatt kell elvégezni. A üzembentartó által szervezett tanfolyamnak meg kell felelnie a 15. melléklet 5. függelék légiközlekedési hatóság által meghatározott követelményeinek. Az MCC képzés további részleteit e melléklet 21. 47. függeléke tartalmazzák. A képzés során FNPT Il-t vagy repülési szimulátort kell használni. Amikor csak lehetséges, az MCC képzést össze kell kapcsolni az első többpilótás repülőgép típusjogosítást megszerző tanfolyammal, ekkor a gyakorlati MCC képzés ideje 10 órára csökkenthető, ha ugyanazt a repülési szimulátort használják fel az MCC-hez, és a típusjogosító képzéshez egyaránt.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal a 19. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(a) ponttal, a 20. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(c)(2) ponttal, a 21. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.262 Típus- és osztályjogosítások jártassági követelményei

(Lásd 14. 15. 16. 21 függelékek)

a) Egypilótás jártassági vizsga. Az egypilótás repülőgép típus- vagy osztályjogosítást kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítani kell az adott repülőgép típus vagy osztály biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságát e melléklet 14. 16. függelékei szerint.

b) Többpilótás jártassági vizsga. A többpilótás repülőgép típusjogosítást kérelmezőnek a légiközlekedési hatóság előtt bizonyítani kell az adott repülőgéptípus többpilótás környezetben, parancsnok-pilótaként vagy másodpilótaként történő biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságát (megfelelően alkalmazandó) e melléklet 14. 15. függelékének vonatkozó részei szerint.

c) MCC. Az MCC alkalmasságát a kérelmező e melléklet 14. 15. függeléke szerinti többpilótás repülőgép típusjogosítás jártassági vizsga letételével bizonyítsa, hogy képes többpilótás repülőgépen pilóta feladat ellátására, vagy 47. függeléke szerint kapjon igazolást az MCC tanfolyam elvégzéséről.

Megjegyzés: A 14. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 15. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.240 & 1.295 ponttal, a 16. függelék az Appendix 3 to JAR-FCL 1.240 ponttal, a 21. függelék az Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

14. függelék Jártassági vizsga és készség ellenőrzés repülőgépek típus/osztályjogosításához és ATPL-hez

(Lásd 1.240-1.262, 1.295 pont, 19. 45. függelék)

1. A kérelmezőnek teljesítenie kell az összes előírt oktatási feladatot e melléklet 19. függelékében és a 15. 16. függelékében meghatározott követelmények alapján kialakított tematikának megfelelően.

1.1. Azonos típusú repülőgépen megszerzett repülési tapasztalat beszámítható és ezzel az oktatási tananyag csökkenthető.

1.2. A légiközlekedési hatóság jóváhagyja a képzési szervezet által kidolgozott vizsgára bocsátási eljárásokat.

2. A jártassági vizsga és készség ellenőrzés során végrehajtandó elemeket e melléklet 15. 16. függelékei tartalmazzák.

2.1. Más típusú vagy változatú repülőgépen, amelyen a pilóta gyakorlatot szerzett, a megegyező jártassági vizsgaelemek beszámíthatóak, elfogadhatóak. Az ATPL jártassági vizsga esetén ez a jóváírás nem alkalmazható.

2.2. A légiközlekedési hatóság jóváhagyásával különböző jártassági vizsga és készség ellenőrzési feladatsort kell kidolgozni, amelyeknek tartalmazniuk kell az útvonalrepülések leírását, elemeit. A vizsgáztató e feladatsorok közül választ egyet.

2.3. Amennyiben lehetséges, repülési szimulátorok vagy más jóváhagyott képzési eszközök is használhatók a vizsgáztatás során.

3. a) SPA esetében: A kérelmezőnek a jártassági vizsga és készség ellenőrzés minden részét sikeresen kell teljesítenie. Ha egy tétel az adott részből nem sikerül, a teljes rész sikertelen. Egy résznél több sikertelen részvizsga esetén a kérelmező a teljes anyagból köteles újra vizsgázni. Csak egy részt elvétő kérelmező csak az adott részből vizsgázik újra. Az újravizsgázás bármely részének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott részt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a részeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített.

b) MPA esetében: A kérelmezőnek a jártassági vizsga és készség ellenőrzés minden részét sikeresen kell teljesítenie. Ha öt, vagy ennél több tétel nem sikerül a vizsga során, a kérelmezőnek az egész vizsgát meg kell ismételnie. Ha a kérelmezőnek öt vagy annál kevesebb tétel nem sikerül, akkor csak a sikertelen tételeket kell megismételnie. Az újravizsgázás bármely tételének sikertelensége esetén (még akkor is, ha az előző vizsgán az adott tételt sikeresen hajtja végre) a kérelmező a teljes vizsgát köteles megismételni, beleértve azokat a tételeket is, amiket előzőleg sikeresen teljesített.

c) Ha a kérelmező a 6-os részből nem vizsgázik, vagy sikertelenül vizsgázik ebből a részből, akkor a típusjogosítás CAT II vagy III bejegyzés nélkül kerül kiadásra.

d) A 6. rész nem szerepel az ATPL, vagy az MPL jártassági vizsgán.[37]

4. Sikertelen vizsga/ellenőrzés esetén további képzés írható elő. Ha nem sikerült minden részt második alkalommal sem letenni, a vizsgáztató által meghatározott további képzésen kell részt venni. A jártassági vizsga és készség ellenőrzés céljából tett vizsga-kísérletek száma nincs korlátozva.

AZ ELLENŐRZÉS/VIZSGA LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. A légiközlekedési hatóság tájékoztatja a vizsgáztatót azokról a biztonsági feltételekről, szempontokról, amiket a vizsga során figyelembe kell venni.

6. Ha a vizsgázó a vizsgáztató számára elfogadhatatlan okok miatt megszakítja a vizsgát/ellenőrzést, a végre nem hajtott elemeket sikertelennek kell minősíteni. Ha a vizsgázó a vizsgáztató számára elfogadható okok miatt szakítja meg a vizsgát, csak a le nem repült elemeket kell a továbbiakban pótolni.

7. A vizsgáztató döntése szerint, a vizsgázó a vizsga/ellenőrzés bármely manőverét vagy eljárását még egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési képességei teljes újravizsgázást indokolnak.

8. Az ellenőrzéseket és eljárásokat a vizsgán/ellenőrzésen használt repülőgépre előírt ellenőrzési lista alapján kell végrehajtani, ha lehetséges, MCC keretében. A felszállás, megközelítés és leszállás teljesítményadatait a vizsgázónak kell kiszámolnia, a vizsgán használt repülőgép üzemeltetési kézikönyve vagy a repülési kézikönyv alapján. Az elhatározási magasságot, a minimális süllyedési magasságot, valamint a megszakított megközelítési pontot az ATPL(A) jártasságból vizsgázó kérelmezőnek, és/vagy a készség ellenőrzés során a típus/osztályjogosítás engedélyesének személyi minimuma alapján a engedélyesnek kell meghatározni.

A JÁRTASSÁGI VIZSGA ÉS KÉSZSÉG ELLENŐRZÉS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEI TÖBBPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEKHEZ, VALAMINT ATPL(A)-HOZ SZÜKSÉGES JÁRTASSÁGI VIZSGÁHOZ

9. A többpilótás repülőgépekre vonatkozó vizsgát/ellenőrzést többpilótás környezetben kell végrehajtani. A vizsga folyamán egy másik vizsgázó vagy egy másik pilóta is lehet második pilóta. Ha a vizsga nem szimulátoron, hanem repülőgépen történik, a másodpilótának oktatónak kell lennie.

10. A kérelmezőnek "repülést végző pilóta" (PF) funkcióban kell végrehajtani az ellenőrzést/vizsgát, kivéve annak 2.6 elemét és a vészhelyzeti és rendellenes eljárások elemeit a 3.4.0-tól a 3.4.14 elemig, és a 3.6.0-tól a 3.6.9 elemig, amelyeket végrehajthat PF és "pilóta kiszolgálói" (PM) beosztásban is MCC üzemeltetés keretében e melléklet 15. függeléke szerint. Ha a kérelmező először kíván szerezni többpilótás repülőgép típusjogosítást, vagy ATPL(A)-t, be kell mutatnia készségét, mint PM is. A kérelmező a vizsgához választhatja akár a bal, akár a jobb oldali ülést az ellenőrzés/vizsga végrehajtása során, ha az ellenőrzés/vizsga összes tétele végrehajtható a kiválasztott ülésből.

11. Az alábbiakat kiemelten kell ellenőrizni az ATPL(A), vagy többpilótás repülőgépekre való típusjogosítás megszerzési vizsga/ellenőrzés során, ha parancsnokpilóta tevékenységre is meg akarják szerezni a jogosítást, függetlenül attól, hogy a kérelmező PM vagy PF funkciót lát el:

a) repülő-személyzeti együttműködés levezetése;

b) a repülőgép üzemeltetésének általános figyelemmel kísérése megfelelő felügyelettel; és

c) a teendők sorrendjének kialakítása és a döntések meghozatala megfelelő biztonsági szempontok alapján, és az adott üzemeltetési helyzetre - beleértve a vészhelyzeteket - irányadó szabályok és jogszabályok szempontjából is.

12. Az ellenőrzést/vizsgát műszeres repülési szabályok szerint kell végrehajtani, és amennyiben lehetséges, kereskedelmi légi szállítási körülmények között, vagy annak szimulálásával. A vizsgafeladat fontos része, hogy a kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és végrehajtsa a repülést a szokásos repüléseligazító anyagokból.

REPÜLÉSI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TŰRÉSHATÁRAI

13. A kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy:

a) képes a repülőgép működtetésére annak korlátain belül;

b) képes a repülőgépet egyenletesen és pontosan vezetni;

c) megfelelő ítélőképességgel és repülési szaktudással rendelkezik;

d) képes alkalmazni a repüléssel kapcsolatos ismereteit;

e) képes a repülőgépet folyamatosan vezetni, hogy bármely eljárás vagy manőver sikeresen végrehajtható legyen;

f) megérti és alkalmazza a repülő-személyzeti együttműködést és - amennyiben szükséges - a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; és

g) megfelelő hatékonysággal kommunikál a személyzet többi tagjával, ha van más repülő-személyzeti tag is.

14. A vizsga/ellenőrzés során a következő korlátozásokat kell figyelembe venni. A vizsgáztató figyelembe veheti a turbulens körülményeket, az adott repülőgéptípus kiszolgálási és teljesítmény jellemzőit.

Magasságtartás:

Általános eltérési érték: +/- 100 láb

Elhatározási magasságon megkezdett átstartolásnál: + 50 láb/ -0 láb

Minimális süllyedési magasságon (MDA/MDH) + 50 láb/ -0 láb

Útvonaltartás (tracking):

Rádiónavigációs berendezéssel történő repüléskor: +/- 5 fok

Precíziós bevezetéskor: fél osztás eltérés az iránysávban és a siklópályán

Irányszögtartás (heading):

Az összes motor működése esetén: +/- 5 fok

Szimulált motorhibával: +/- 10 fok

Sebességtartás:

Az összes motor működése esetén: +/- 5 csomó

Szimulált motorhibával: + 10 csomó/ - 5 csomó

JÁRTASSÁGI VIZSGA ÉS KÉSZSÉG ELLENŐRZÉS TARTALMA

15. a) A jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalmát és fő részeit többpilótás repülőgép esetére e melléklet 15. függeléke, egypilótás repülőgép esetére e melléklet 16. függeléke határozza meg.

b) Ha a típusjogosítás képzés 2 óránál kevesebb repülést tartalmaz repülőgépen, akkor a jártassági vizsgát csak repülési szimulátoron lehet végrehajtani, és a repülőgépen történő képzés előtt is végrehajtható ez. Ebben az esetben a szakszolgálati engedélybe történő új típusjogosítás bejegyzését megelőzően, a repülőgépen történő képzést is tartalmazó típusjogosítás tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt be kell nyújtani a légiközlekedési hatósághoz.

15. függelék

Az ATPL/típusjogosítás/ képzés/ jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalma többpilótás repülőgépen

(Lásd 1.240 - 1.262 és 1.295 pontok)

1. Az alábbi jelölések jelentése a következő:

P = A képzést parancsnok-pilótaként, vagy másodpilótaként kell végrehajtani, PF vagy PM-ként a típusjogosítás kiadásához (értelemszerűen)

X = Erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan repülőgépet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához

P# = a körbejárást felügyelettel kell végrehajtani

2. A gyakorlati képzést legalább olyan képzési berendezésen kell végrehajtani, amely szinten a "P" betű jelölve van, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen, amelyet a -> jelöl.

A következő betűrövidítéseket alkalmazzák a képzési eszközök ismertetésére:

A = Repülőgép

FFS = Repülési szimulátor

FTD = Repülés gyakorló berendezés

OTD = Egyéb gyakorló berendezés

3. Ahol a csillag jelölést alkalmazzák (*), ott az adott feladatot csak műszerek alapján kell végrehajtani. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesznek eleget a jártassági vizsga, vagy a készség ellenőrzés során, akkor a típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

4. A jártassági vizsga/készség ellenőrzés oszlopában az "M" betű a kötelezően végrehajtandó gyakorlatokat jelenti.

5. Repülési szimulátort kell használni a gyakorlati képzésre és az ellenőrzésre, ha a berendezés használata a jóváhagyott típusjogosítás tanfolyam része. A következő szempontokat kell alkalmazni a tanfolyam engedélyezésekor:

a) JAR-STD-szerint minősített repülési szimulátor vagy FNPT II;

b) az oktató és a vizsgáztató képzettsége;

c) útvonal-orientált szimulátor képzés mennyisége a képzés alatt;

d) a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes útvonal-repülési tapasztalata; és

e) az ellenőrzés alatt biztosított útvonal-repülési feladat mennyisége az új típusjogosítás kiadása után.

Gyakorlati képzésATPL/TÍPUSJOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
1. RÉSZP
1. A REPÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE
1.1 Teljesítmény-számítás
1.2 Repülőgép külső vizuális ellenőrzése (Minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása)P#P
1.3 Pilótakabin ellenőrzésP
1.4 Ellenőrzési lista motorindításhoz, hajtómű indítási eljárások, rádió és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállításaM
1.5 Gurulás légiirányítási utasítások, vagy az oktató utasításainak betartásával
1.6 Felszállás előtti ellenőrzésM
2. RÉSZ
2. FELSZÁLLÁS
2.1 Normál felszállás különböző fékszárny-helyzetekkel, beleértve a gyorsított felszállást
2.2 *Műszeres felszállás; műszeres repülésre való áttérés az orrfutó elemelése közben, vagy közvetlenül a levegőbe emelkedés utánP->
2.3 Oldalszélben történő felszállás (A, ha alkalmazható)
2.4 Felszállás maximális felszálló tömeggel (aktuális vagy szimulált maximális felszálló tömeggel)
2.5 Felszállás szimulált motor/hajtómű meghibásodással
2.5.1 * Röviddel V2 elérése után
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
(Olyan repülőgépek esetében, melyek nem, mint szállító repülőgépek (JAR/FAR 25), vagy nem, mint regionális repülőgépek (SFAR 23) lettek minősítve, a motorhibát csak a futópálya vége fölötti 500 ft-es minimális magasság elérése után szabad szimulálni. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek a teljesítménye a felszállótömegre és a sűrűség magasságra vonatkozóan megegyezik a kereskedelmi repülőgépek teljesítményével, az oktató röviddel a V2 elérése után már szimulálhatja a hajtómű/motor meghibásodását.
2.5.2 *V1és V2 közöttPXCsak FFS
M
2.6 Megszakított felszállás a V1 elérése előtti->XM
3. RÉSZ
3. REPÜLÉSI MANŐVEREK ES ELJÁRÁSOK
3.1 Fordulók spoilerekkel és anélkül
->
3.2 Kritikus Mach-szám elérése, lökéshullám és Mach belengés létrehozása, és további speciális repülési jellemzők (pl. holland-orsó)"A" nem hasz­nálhat ó
3.3 A rendszerek normál működtetése és a hajtómű-ellenőrző panel kezelése->->
Gyakorlati képzésATPL/típus jogosítás
Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
3.4 A következő rendszerek normál, és rendellenes üzemeltetése:MMinimum 3 rendellenes üzemeltetést kötelező választani a
3.4.0-3.4.14
közül
3.4.0 Hajtómű (amennyiben szükséges, légcsavar)P->->->->
3.4.1 Túlnyomás- és légkondicionáló rendszerP->->->->
3.4.2 Pitot/statikus rendszerP->->->->
3.4.3 Üzemanyag rendszerP->->->->
3.4.4 Elektromos rendszerP->->->->
3.4.5 Hidraulika rendszerP->->->->
3.4.6 Kormányok és trimm rendszerekP->->->->
3.4.7 Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer, szélvédőüveg fűtéseP->->->->
3.4.8 Robotpilóta/ flight directorP->->->->
3.4.9 Átesést jelző, átesést megelőző, és stabilitást növelő eszközökP->->->->
3.4.10 Veszélyes földközelség jelző rendszer (GPWS), időjárás radar, rádió magasságmérő, transzponder->P->->->
3.4.11 Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, fedélzeti számítógép rendszer (FMS)P->->->->
3.4.12 Futóművek és fékrendszerP->->->->
3.4.13 Orrsegédszárny és fékszárny rendszerP->->->->
3.4.14 Segédhajtóművek (APU)P->->->->
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot befejezték.Ell. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
3.6 Rendellenes és vészhelyzeti eljárások:MMinimum 3 gyakorlatot kötelező
választani a 3.6.1­3.6.9 közül
3.6.1 tűzesetek, pl. hajtómű, APU, kabin, raktér, pilótakabin, szárny és elektromos tüzek és vészkiürítés.P->->->
3.6.2 Füst ellenőrzése és megszüntetése->->
3.6.3 Hajtómű meghibásodás, leállítás és újraindítás biztonságos magasságon->->
3.6.4 Üzemanyag vészleeresztés (szimulált)->->
3.6.5 Szélnyírás felszállásnál/leszállásnálPXCsak FFS
3.6.6 Szimulált kabinnyomás meghibásodás/ VészsüllyedésP->->
3.6.7 Hajózó személyzeti tag cselekvésképtelenné válásaP->->->
3.6.8 Más vészeljárások a repülőgép Repülési Kézikönyvének megfelelőenP->->->
3.6.9. ACAS eseményP->->->Csak FFS
3.7 Nagy bedöntésű fordulók 45°-os bedöntéssel, 180°-360° jobbra és balraP->->->
3.8 Átesés korai felismerése és megakadályozása (átesés jelző működéséig) felszállási konfigurációban (fékszárnnyal felszállási helyzetben), utazó repülési és leszállási helyzetben, (fékszárny leszállási helyzetben, kiengedett futómű)P->->
3.8.1 Teljes átesésből való felvétel az átesés figyelmeztető rendszer aktiválása után emelkedési, utazó és megközelítési konfigurációval.PX
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
3.9 Műszeres repülési eljárások
3.9.1 *Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartásaP->->->M
3.9.2 *Várakozási eljárásokP->->->
3.9.3 *Precíziós megközelítés a DH-ig, ami nem lehet kevesebb, mint 60 m (200 feet)
3.9.3.1 *Kézzel, FD nélkülP->->M
(csak
jártas
sági
vizsga
eseté
ben)
3.9.3.2 *Kézzel, FD-velP->->
3.9.3.3 *RobotpilótávalP->->
3.9.3.4 *Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával, amelyet a végső megközelítéskor, az Om átrepülése előtt kell szimulálni, egészen a földetérésig, vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig.
Azokkal a repülőgépekkel, amelyek nem mint szállító repülőgépek (JAR/FAR 25), vagy nem, mint regionális repülőgépek (SFAR 23) lettek minősítve, a szimulált egyhajtóműves megközelítést és az azt követő átstartolást a 3.9.4 pontban leírt nem precíziós megközelítéssel együtt kell végrehajtani. Az átstartolást akkor kell elkezdeni, amikor a közzétett akadálymentes átrepülési magasságot/szintet (OCA/OCH) elérték, a minimális elhatározási magasság/szint (MDA/MDH) elérése előtt, mely min. 500 ft-vel van a futópálya magassága fölött. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek ugyanolyan a teljesítménye a felszálló tömegre és a levegő sűrűségére vonatkozóan, mint a szállító kategóriájú repülőgépeknek, az oktató szimulálhatja a hajtómű meghibásodást a 3.9.3.4 pont szerint.
P->->M
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha aEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAképzési feladatot teljesítettékFFS vagy A
3.9.4 * NDB, vagy VOR/LOC-megközelítés egészen MDH/A-ig.P*->->M
3.9.5 Körözési eljárás a következő feltételek mellett:
(a)* megközelítés az engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon az érintett repülőtéren a helyi műszeres megközelítés berendezések alkalmazásával, szimulált műszeres repülési feltételek között;
ezt követően:
(b)körözéses megközelítés másik futópályához, legalább 90°-os eltéréssel a leszállópálya középvonalától, az (a) pontban említett engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon;
P*->->
Megjegyzés: amennyiben az a) és b) pont ATC okok miatt nem lehetséges, szimulált alacsony látás melletti megközelítési eljárást lehet végrehajtani.
4. RÉSZ
4. MEGSZAKÍTOTT MEGKÖZELÍTÉSI ELJÁRÁSOK
4.1 *Megszakított megközelítés működő hajtóművekkel/motorokkal* ILS megközelítés után az elhatározási magasságig.
P*->->
4.2 *Egyéb megszakított megközelítési eljárásokP*->->
4.3* Átstartolás kézzel, szimulált meghibásodott hajtóművel/motorral, műszeres megközelítéskor a DH/MDH vagy MAP eléréséigP*->->M
4.4 Megszakított leszállás 15 m (50 feet) magasan a futópálya küszöb fölött és átstartolásP->->
Gyakorlati képzésatpl/típus jogosítás
Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy
A
5. RÉSZ
5. LESZÁLLÁS
5.1 ILS megközelítés után a DH-n áttérés vizuális repülésre, normál leszállás.
P
5.2 Leszállás szimulált beszorult vízszintes vezérsíkkal, nem megfelelő trim állásban.P->"A" nem haszn.
5.3 Oldalszélben történő leszállás (ha a repülőgéppel végrehajtható)P->->
5.4 Forgalmi kör és leszállás végrehajtása nem kiengedett, vagy részlegesen kiengedett fék- és orrsegédszárnnyal.P->->
5.5 Leszállás szimulált motor/hajtómű meghibásodással.P->->M
5.6 Leszállás két működésképtelen hajtóművel:
-3 hajtóműves repülőgépnél: a középső hajtómű és egy külső hajtómű működésképtelen -amennyire alkalmazható - az AFM adatainak megfelelően. -4 hajtóműves repülőgépnél: két hajtómű egy oldalon működésképtelen.
PXCsak
jártas
sági
vizsg
a
eseté ben
M
FFS
Általános megjegyzések:
Speciális követelmények érvényesek típusjogosítás kiterjesztéséhez olyan műszere megközelítés végrehajtásra, amely 200 láb (60m) alatti elhatározási magassággal jár, pl. CAT-II/I üzemelés
(Lásd e melléklet E-Fejezet 1.180 pont)
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha aEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAképzési feladatot teljesítettékFFS vagy A
6. RÉSZ
6. Kiegészítő felhatalmazás olyan típus jogoítához, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 200 ft (60m) alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik
A követező manőverek és eljárások a minimális képzési követelmények, amely megengedik a 200 ft (60m) elhatározási magasság alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítés és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a repülőgép típusalkalmassági bizonyítványában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyeket a 200' ft (60m) elhatározási magasságig és az alatt történő megközelítésekre alkalmazható.
6.1 'Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén.P*->-> X "A"
nem
haszn.
M*
6.2 *ILS megközelítés Szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülési iránymutató rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó standard eljárásokat (feladatmegosztás, vezényszavak, keresztellenőrzés, kölcsönös informálás) figyelembe kell venni.P->->M
Gyakorlati képzésATPL/TÍPUS JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/Eljárások
(beleértve MCC)
Oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítettékEll. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
OTDFTDFFSAFFS vagy A
6.3 *Átstartolás
a DH elérésekor végrehajtott 6.2 szerinti megközelítés után. A képzésnek tartalmaznia kell a következőket: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, nem megengedhető eltérés a megközelítési határértékektől, és földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás szimulált fedélzeti berendezés meghibásodáskor.
P->->M*
6.4 *Leszállás(ok)
DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres közelítést követően. Különleges repülés irányító rendszertől függően, automata leszállást kell végrehajtani.
P->->M

MEGJEGYZÉS: CAT II/ III műveleteket az üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.

16. függelék Egymotoros és többmotoros egypilótás repülőgépre, osztály/típusjogosítás/képzés/jártassági vizsga és készség ellenőrzés tartalma

(Lásd 1.240 - 1.262 és 1.295 pontokat)

1. Az alábbi jelölések jelentése a következő:

P = A képzést parancsnok-pilótaként kell végrehajtani az osztály/típusjogosítás kiadásához (értelemszerűen)

X = Erre a feladatra szimulátort kell használni, ha rendelkezésre áll, vagy olyan repülőgépet, amely alkalmas az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához

2. A gyakorlati képzést legalább olyan képzési berendezésen kell végrehajtani, amely szinten a "P" betű jelölve van, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen, ahol a -> -lal jelölik.

A következő betűrövidítéseket alkalmazzák a képzési eszközök ismertetésére:

A = Repülőgép

FFS = Repülési szimulátor

FTD = Repülésgyakorló berendezés (beleértve FNPT II-t többmotoros osztályjogosításhoz)

3. Amennyiben a 3B. oszlopban és a többmotoros 6. oszlopban a csillag jelölést (*) alkalmazzák, akkor az adott feladatot csak műszerek alapján szabad végrehajtani, ha a jártassági vizsga vagy készség ellenőrzése magában foglalja a műszerjogosítás meghosszabbítását/megújítását is. Amennyiben a csillaggal jelölt tételeket nem kizárólag műszeresen hajtják végre a jártassági vizsga vagy a készség ellenőrzés során, úgy a típus/osztályjogosítást csak VFR körülmények közti repülésre le kell korlátozni.

4. Csak VFR-re vonatkozó típus/ vagy többmotoros osztályjogosítás meghosszabbításához a 3A. részt kell teljesíteni, amikor a kérelmező nem rendelkezik a megelőző 12 hónapban az előírt 10 útvonalszakaszú repülési gyakorlattal. Ha a 3B részt teljesítették, akkor a 3A részt nem kell teljesíteni.

5. A jártassági vizsga/készség ellenőrzés oszlopában az "M" betű a kötelezően végrehajtandó gyakorlatokat jelenti, vagy ahol több feladat van, ott az azok közötti választás lehetőségét jelenti.

6. Amennyiben a készség ellenőrzés egypilótás repülőgépen többpilótás üzemeltetéssel történik, összhangban a légijárművek üzemben tartására vonatkozó jogszabályban leírtakkal, akkor a típus/osztályjogosítást többpilótás jogosításra kell korlátozni.

7. Repülési szimulátort vagy FNPT II-t kell használni a típus, vagy többmotoros osztályjogosításhoz szükséges gyakorlati képzésre, ha a repülési szimulátor vagy az FNPT II használata a jóváhagyott típus/osztályjogosítás tanfolyam része. A következő szempontokat kell alkalmazni a tanfolyam engedélyezésekor:

a) JAR-STD-szerint minősített repülési szimulátor vagy az FNPT II;

b) az oktató és a vizsgáztató képzettsége;

c) a szimulátor vagy FNPT II képzés mennyisége a tanfolyam alatt; és

d) a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes tapasztalata.

Gyakorlati képzésTÍPUS/OSZTÁLY­JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/EljárásokOktató nevének kezdőbetűi, ha a képzési feladatot befejezték.Ell. HelyVizsgáztató nevének kezdőbetűi a vizsga végén
FTDFFSAFFS vagy A
1. RÉSZ
1. INDULÁS
1.1 Repülés előtti ellenőrzés áll:
-Dokumentációk kitöltéséből;
-Súly és terhelés számításból;
-Időjárás eligazításból
1.2 Repülés előtti ellenőrzés Belső/KülsőPM
1.3 Hajtóműindítás: Normál
Meghibásodásokkal
P->->->M
1.4 GurulásP->->M
1.5 Indulás előtti ellenőrzés: Motor (próba)ellenőrzés (ha alkalmazható)P->->->M
1.6 Felszállási eljárás: Normál, a Repülési Kézikönyvnek megfelelő fékszárny helyzettel Oldalszél esetében (ha a feltételek rendelkezésre állnak)P->->
1.7 Emelkedés: Vx/Vy
Irányra fordulás Repülési szint eléréséig
P->->M
1.8 ATC összeköttetés R/T eljárások
2 RÉSZ
2. REPÜLÉSEK VÉGREHAJTÁSA (VFR)P->->
2.1 Egyenes vonalú vízszintes repülés, különböző sebességgel, egyben repülés kritikusan alacsony sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül (beleértve a VMCA megközelítést, ha lehetséges)
2.2 Nagy bedöntésű fordulók (360° jobb és bal 45°-os bedöntéssel)P->->M
2.3 Átesés és abból való kivétel:P->->M
(i). Clean konfiguráció (ii). közelítés áteséshez süllyedő fordulóban megközelítési konfigurá­cióban és teljesítménnyel (iii). közelítés áteséshez leszállási konfigurációban és teljesítménnyel (iv). közelítés áteséshez emelkedő fordulóban, felszállási fékszárnnyal és emelkedési teljesítménnyel (csak egymotoros repülővel)
Gyakorlati képzésTÍPUS/OSZTÁLY-JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/EljárásokOktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették.Ell. HelyVizsgáztató aláírása
FTDFFSAFFS vagy Aa vizsga végén
2.4 Robotpilóta és FD használata kézi vezérléssel, ha alkalmazható (a 3. oszlopban is el lehet végezni)P->->M
2.5 ATC összeköttetés R/T eljárásoknak megfelelően
3A RÉSZ
3. ÚTVONAL ELJÁRÁSOK VFR KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT (Lásd még 1.240 3. Függelék 3 és 4 pont)P
3A.1 Repülési terv, helymeghatározás, térképolvasás
3A.2 Magasság, irány és sebesség folyamatos tartásaP
3A.3 Folyamatos tájékozódás, időmérés, ETA-ra való érkezés és annak frissítéseP
3A.4 Rádió navigációs berendezések használata (ha alkalmazható)P
3A.5 Repülés végrehajtása, (fedélzeti napló, útvonalra eső üzemanyag ellenőrzés, rendszerek és jegesedés)P
3A.6 ATC összeköttetés, R/T eljárásokP
3B RESZ
3B MUSZERREPÜLES
3B.1* Műszeres indulási eljárások
P->->M
3B.2* Műszeres útvonalP->->M
3B.3* Várakozási eljárások->M
3B.4* ILS bevezetés, DH/A 200' (60 m) magasságig, vagy az eljárási minimumig, robotpilóta használható a siklópálya elfogásáig.P->->M
3B.5* Nem precíziós megközelítés MDH/A-ig és a MAP -igP->->M
3B.6* Repülési gyakorlatok, beleértve a műhorizont és az iránytű meghibásodásának gyakorlása,P->->->M
Egykanalas fordulók.
Bonyolult helyzetből való kivétel.
3B.7* Siklópálya és iránysáv adók meghibásodásaP->->->
Gyakorlati képzésTÍPUS/OSZTÁLY­JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/EljárásokOktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették.Ell. HelyVizsgáztató aláírása a vizsga végén
FTDFFSAFFS vagy A
3B.8 *ATC összeköttetés, R/T eljárások
4. RÉSZ
4. ÉRKEZÉS ÉS LESZÁLLÁS
4.1 Repülőtéri érkezési eljárás
P->->M
4.2 Normál leszállásP->->M
4.3 Fékszárny nélküli leszállásP->->M
4.4 Oldalszélben történő leszállás, ha a körülmények megfelelőekP->->
4.5 Bejövetel és leszállás, levett gázzal, 2000' futópálya fölötti magasságból (csak egymotoros repülőgéppel)P->->
4.6 Átstartolás minimális magasságrólP->->M
4.7 Éjszakai átstartolás és leszállás (ha alkalmazható)P->->->
4.8 ATC összeköttetés, R/T eljárások
5. RÉSZ
5. NORMÁLISTÓL ELTÉRŐ ÉS
VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK
(Ez a rész az 1-4 részekkel kombinálható)
5.1 Megszakított felszállás egy ésszerű sebességhatáron
P->->M
5.2 Szimulált motor meghibásodás felszállás után (csak egymotoros repülők)PM
5.3 Szimulált kényszerleszállás teljesítmény nélkül (csak egymotoros repülők)PM
5.4 Szimulált vészhelyzetek:
i.Tűz, vagy füst repülés közben
ii.Megfelelő rendszerek működési zavarai
P->->->
5.5 Motor leállítás és újraindítás (csak ME jártassági vizsgán)P->->->
5.6 ATC összeköttetés, R/T eljárások
Gyakorlati képzésTÍPUS/OSZTÁLY­JOGOSÍTÁS Jártassági vizsga / készség ellenőrzés
Manőverek/EljárásokOktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették.Ell. HelyVizsgáztató aláírása
FTDFFSAFFS vagy Aa vizsga végén
6. RÉSZ
6. SZIMULÁLT ASZIMMETRIKUS REPÜLÉS
(Ez a rész az 1 - 5 részekkel kombinálható)
P->->->XM
6.1* Szimulált hajtómű meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságon, ha nem FFS-n vagy FNPT II-n végzik)
6.2* Megközelítés és átstartolás aszimmetrikus teljesítménnyelP->->->M
6.3* Megközelítés és teljes megállásos leszállás, aszimmetrikus teljesítménnyelP->->->M
6.4 ATC összeköttetés, R/T eljárások

17. függelék A műszerjogosítás (IR) beszámítása a típus/osztályjogosítás készség ellenőrzésének részeként

A beszámítást csak akkor lehet figyelembe venni, ha a engedélyes meghosszabbította a műszerjogosítását (IR) egymotoros és egypilótás többmotoros repülőgépekre (értelemszerűen)

Amikor a készség
ellenőrzés IR-t is tartalmaz és az engedélyes rendelkezik érvényes:
A beszámítás a készség ellenőrzés IR részére érvényes a következőknél:
(1)(2)
Többpilótás típusjogosítássala.SE osztályjogosítás*
b.SE típusjogosítás*
c.SP ME osztály- és típusjogosítás, a beszámítás csak a 16. függelék 3b részére érvényes
(a)
SP ME típusjogosítással, egypilótás üzemeléssela.SP ME osztályjogosítás, és
b.SE osztály és típusjogosítás
(b)
SP ME típusjogosítással, de többpilótás üzemelésre korlátozvaa.SP ME osztályjogosítás*, és
b.SE osztály és típusjogosítás*
(c)
SP ME
osztályjogosítással, egypilótás üzemeléssel
(d)
a.SE osztály és típusjogosítás, és
b.SP ME típusjogosítás
SP ME
osztályjogosítással, de többpilótás üzemelésre korlátozva
a.SE osztály és típusjogosítás*, és
b.SP ME típusjogosítás*
(e)
SP SE
osztályjogosítással
(f)
SE osztály- és típusjogosítás
SP SE típusjogosítássalSE osztály- és típusjogosítás(g)

* Feltéve, ha a megelőző 12 hónapban legalább 3 IFR indulást és megközelítést hajtottak végre egypilótás (SP) osztály-, vagy típusjogosítású repülőgépen egypilótás üzemben.

18. függelék Nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek kiegészítő elméleti tanfolyama az osztály/ típusjogosításhoz

(Lásd 1.251 pont, 22. 44. függelék, 15. melléklet 6. függelék) KÉPZÉS NAGYTELJESÍTMÉNYŰ REPÜLŐGÉPEKRE (HPA)

1. Az elméleti tanfolyam célkitűzése, hogy megfelelő tudással lássa el a kérelmezőt a nagy sebességgel és nagy magasságon üzemelni képes repülőgépek működtetéséről és azokról a légijármű rendszerekről, amelyek ehhez az üzemeléshez szükségesek.

2. A Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott ATPL(A) engedéllyel rendelkező kérelmező, vagy aki ATPL(A) elméleti tanfolyamot végzett, úgy tekinthető, hogy megfelelt e melléklet 1.251(a)(3) pontjában előírt követelményeknek.

3. A HPA elméleti vizsga teljesítése nem számítható be a későbbiekben a CPL(A), IR(A), vagy ATPL(A) kiadásához szükséges elméleti vizsgába.

KÉPZÉSI SZERVEZETEK

4. A HPA elméleti képzését olyan FTO végezheti, amely jogosítással rendelkezik ATPL(A) elméleti tanfolyam tartására. TRTO is szervezhet HPA osztály/típusjogosítás tanfolyamot, de az ilyen tanfolyamhoz külön jóváhagyás szükséges. A tanfolyamot végző szervezetnek igazolnia kell, hogy a kérelmező elvégezte az elméleti tanfolyamot és számot adott tudásáról; amely követelmény a nagy teljesítményű repülőgépek típus/osztályjogosítás gyakorlati képzés megkezdéséhez.

A TANFOLYAM MENETE

5. Nincs kötelező minimum, vagy maximum időtartama az elméleti tanfolyamnak, amely távoktatás során is elvégezhető. A tanfolyam tantárgyai és az írásbeli vizsga követelményei a táblázatban találhatók.

A fő tárgyak nevei csupa nagybetűvel vannak szedve, a tematika által felölelt tárgyak a tárgy sorszáma mellett normális betűtípussal vannak szedve. A tantárgyak sorszámai e melléklet 32. függelékében található elméleti tanfolyam tematikájára hivatkozik. A tematika általánosan tartalmazza az oktatandó területeket, és a vizsga tartalmazza az összes tantárgyat, függetlenül attól, hogy azok mennyire vonatkoznak az adott típusú/osztályú repülőgépre.

Tantárgy Ref.:Tanterv tartalma:
021 00 00 00REPÜLŐGÉP SZERKEZETE ÉS RENDSZERE, ELEKTROMOS RENDSZER ÉS HAJTÓMŰ
021 02 02 01
-tól
021 02 02 03
Váltakozó áram - általános (AC)
Generátorok
AC áram elosztás
021 01 08 03Nyomásrendszer (Levegőrendszer- dugattyús motoroknál)
021 01 09 04Nyomásrendszer (Levegőrendszer- sugárhajtóműnél és turbopropnál)
021 03 01 06
021 03 01 07 021 03 01 08
021 03 01 09
Motor teljesítmény - dugattyús motoroknál Teljesítmény-növelés (turbo/feltöltő) Üzemanyag Keverék
021 03 02 00
-tól
021 03 04 09
Sugárhajtóművek
021 04 05 00Repülőgép oxigén berendezései
032 02 00 00B TELJESÍTMÉNY-OSZTÁLY - TOBBMOTOROS REPÜLŐGÉPEK
032 02 01 00
-tól
032 02 04 01
Nem a JAR/FAR-25 alatt igazolt többmotoros repülőgépek teljesítménye- A teljes témakör
040 02 00 00EMBERI TÉLJESÍTMÉNY
040 02 01 00
-tól
040 02 01 03
Alapvető emberi fiziológia és
Nagy magasságú környezet hatása
050 00 00 00METEOROLÓGIA- SZELEK ÉS REPÜLÉSRE VESZÉLYES JELENSÉGEK
050 02 07 00
-tól
050 02 08 01
Nagy magasságú szelek (Jetstreamek) CAT
Hullám felhők
050 09 01 00
-tól
050 09 04 05
Repülésre veszélyes jelenségek Jegesedés és turbulencia Zivatarok
062 02 00 00ALAPVETŐ RADAR ISMERETEK
062 02 01 00
-tól
062 02 05 00
Alapvető radar ismeretek Fedélzeti időjárás radarok SSR
081 00 00 00REPÜLÉS ELMÉLET -REPÜLŐGÉP
081 02 01 00
-tól
081 02 03 02
Transzszónikus aerodinamika
Mach-szám/Lökéshullámok
Átesési határ/Aerodinamikai csúcsmagasság

VIZSGA

6. Az írásbeii vizsgának iegaiább 60 feieietváiasztós kérdést keii tartaimaznia, meiyet tantárgyanként szét lehet bontani, az FTO/TRTO döntése alapján. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni.

19. függelék Típus/osztály jogosítások jártassági vizsgáihoz és készség ellenőrzéseihez kapcsolódó elméleti tanfolyamok követelménye

(Lásd 1.261(a) pont, 45. függelék)

1. Az elméleti ismeretek oktatását olyan felhatalmazott oktató végezheti, aki rendelkezik megfelelő típus/osztályjogosítással, vagy bármely olyan oktató is, aki megfelelő tapasztalattal, repülési ismeretekkel rendelkezik a légijárműre vonatkozóan. Pl. fedélzeti mérnök, karbantartó mérnök, repülés üzemi tiszt stb.

2. Az elméleti oktatás lefedi e melléklet 45. függeléke szerinti tematikában foglaltakat, az adott repülőgép típusnak/osztálynak megfelelően. A repülőgépen lévő berendezések, és rendszerek figyelembe vételével az oktatásnak minimálisan tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) A repülőgép szerkezete és felszereltsége, ezek normális üzemeltetése és a rendszerek meghibásodásai

- Méretek

- Hajtóművek, segédhajtóművekkel együtt

- Üzemanyagrendszer

- Nyomás és légkondicionáló rendszer

- Jégtelenítő rendszer, ablaktörlő, eső lepergető rendszer

- Hidraulika rendszer

- Futóművek

- Repülőgép kormányrendszer, felhajtóerő növelő berendezések

- Elektromos rendszerek

- Műszerek, rádió, radar és navigációs berendezések

- Pilótakabin, utastér és csomagterek

- Mentőfelszerelések

b) Korlátozások

- Általános korlátozások

- Hajtóművek korlátozásai

- Rendszerek korlátozásai

- MEL (minimális berendezések listája)

c) Teljesítmények, repülés tervezése és figyelemmel kísérése

- Teljesítmények

- A repülés tervezése

- A repülés figyelemmel kísérése

d) Terhelés, súlypontszámítás és kiszolgálás

- Terhelés és súlypontszámítás

- Földi kiszolgálás

e) Vészhelyzeti eljárások

f) A típusjogosítások kiterjesztésének speciális követelményei a kevesebb, mint 200 láb (60m)-es elhatározási magassággal rendelkező műszeres megközelítések esetére

- Minimálisan szükséges berendezések, eljárások és korlátozások

g) Speciális követelmények "Glass Cockpit"-os repülőgépekre

- Elektronikus repülési műszer rendszerek (pl. EFIS, EICAS)

h) A repülőgép fedélzeti számítógépe (FMS)

3. A többpilótás repülőgép típusjogosítás első kiadásához kapcsolódó írásbeli, vagy számítógépes vizsgának legalább 100, a tanterv fő tantárgyai között megfelelően felosztott - feleletválasztós kérdést kell tartalmaznia. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni a tematika minden egyes fő tantárgyából.

4. Az egypilótás többmotoros típus- és osztályjogosítás első kiadásához kapcsolódó írásbeli, vagy számítógépes vizsga feleletválasztós kérdéseinek száma a repülőgép bonyolultságától függ. A vizsgázónak legalább 75%-ot kell teljesíteni a vizsgán.

5. Egypilótás egymotoros repülőgépre történő jártassági vizsga és készség ellenőrzés során szóban is történhet az elméleti tudásszint felmérése, ekkor a vizsgáztató maga határozza meg, hogy a vizsgázó elérte-e a megfelelő szintet.

6. Többpilótás és egypilótás többmotoros repülőgépek esetén a készség ellenőrzéskor a vizsgázó elméleti ismereteit feleletválasztós kérdéssorral kell ellenőrizni.

20. függelék A Nulla Repülési Idővel végrehajtandó típusjogosítás képzési tanfolyam jóváhagyása (ZFTT)

1. ÁLTALÁNOS KOVETELMÉNYEK

ZFTT engedélyt a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendelet szerinti üzembentartó képzési szervezete, illetve olyan képzési szervezet kaphat, aki jóváhagyott megállapodássai rendeikezik egy JAR OPS 1 szerinti üzembentartóval.

a) A képzési szervezet meggyőződik arrói, hogy a jelölt megfelel a típusjogosító tanfolyam előkövetelményeinek.

b) A típusjogosítás az adott üzembentartóra korlátozódik, amíg a felügyelet alatti repülés be nem fejeződik.

2. ZFTT TÍPUSJOGOSÍTÓ TANFOLYAM JÓVÁHAGYÁSA

a) A repülési szimulátort a JAR-STD alapján kell minősíteni, és a felhasználónak rendelkeznie kell ZFTT légiközlekedési hatósági jóváhagyással. A jóváhagyás akkor adható ki, ha a repülési szimulátor az üzembentartó által repült repülőgép tulajdonságainak megfelel.

b) A ZFTT céljára jóváhagyott szimulátort az STD üzembentartó minőségbiztosítási rendszere szerint kell karbantartani. Amennyiben a szimulátor egyes elemei az oktatás során nem szükségesek, üzemen kívüli állapotban maradhatnak. Kivételt képeznek a mozgató és a vizuális rendszerek, amelyeknek mindig kell működniük.

c) Eltérő rendelkezés hiányában, a típusjogosítás tanfolyam során legalább hat további fel- és leszállást kell végrehajtani, a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározottak szerint.

d) Az első ZFTT tanfolyam jóváhagyásához az üzembentartónak legalább egy éves, a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott Légijármű Üzembentartási Engedéllyel (AOC) kell rendelkeznie. A légiközlekedési hatóság engedélyével ez az időszak csökkenthető, amennyiben az üzembentartó és a TRTO gyakorlattal rendelkezik a típusjogosító képzésben.

e) A ZFTT jóváhagyásához az üzembentartónak legalább 90 napos üzemeltetési tapasztalattal kell rendelkeznie az adott repülőgéptípuson. Amennyiben a ZFTT-t olyan képzési szervezet kívánja végrehajtani, amely a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott üzembentartóval jóváhagyott megállapodással rendelkezik, a 90 napos üzemeltetési gyakorlati követelményt nem kell alkalmazni a TRI (A)-nak, ha a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelt és a légiköziekedési hatóság által elfogadott gyakorlattal rendelkezik az adott repülőgép típuson, beleértve a fel- és leszállások követelményeit is.

f) A repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározott ellenőrzés összevonható a típusjogosító jártassági vizsgával. Amennyiben nem kerül összevonásra a tanfolyam, akkor kiegészítő képzést és a repülőgépek üzemben tartásáról szóló EK rendeletben meghatározotti ellenőrzést kell végrehajtani, a meghatározott szimulátor képzés előtt.

3. REPÜLÉSI TAPASZTALAT

A ZFTT tanfolyamon résztvevő pilótának rendelkeznie keii, többpilótás sugárhajtóműves szállító repülőgépen, vagy, legalább 10 tonna MTOM tömeggel rendelkező, és/vagy legalább 19 utas befogadására alkalmas többpilótás turbólégcsavaros típuson:

a) Minimum 1500 repült órával, vagy 250 útvonalszakasszal, ha a használt repülési szimulátor minősítése CG, vagy C szintű, vagy a tanfolyam során ideiglenes C minősítésű szimulátort használnak.

b) Minimum 500 repült órával, vagy 100 útvonalszakasszal, ha a használt repülési szimulátor minősítése DG, vagy D szintű, vagy a tanfolyam során ideiglenes D minősítésű szimulátort használnak.

Amennyiben a pilóta a turbólégcsavaros repülőgépet felcserélt sugárhajtású repülőgépre, vagy a sugárhajtásúról a turbólégcsavaros repülőgépre, jóváhagyott kiegészítő szimulátor képzést ír elő a légiközlekedési hatóság.

21. függelék MCC tanfolyam (repülőgép)

(Lásd 1.261(d) pont, 47. 48. függelék)

1. A tanfolyam célkitűzése az MCC megfelelő szintre fejlesztése, a többpilótás, többhajtóműves repülőgép IFR alatti biztonságos üzemeltetése céljából, és meggyőződni arról, hogy:

a) A parancsnokpilóta teljesíti feladatait és döntéshozói funkcióját függetlenül attól, hogy repülést végző (PF) vagy repülést kiszolgáló pilóta (PM) szerepkörben van-e.

b) A repülést végző (PF) és a repülést kiszolgáló pilóta (PM) feladatait világosan meghatározták és elosztották, úgy, hogy a repülést végző pilóta (PF) a teljes figyelmét a légijármű vezetésére fordíthatja.

c) A személyzet megfelelő módon együttműködik normális, a normálistól eltérő, vagy vészhelyzetekben.

d) A keresztellenőrzés, tájékoztatás és támogatás biztosítva legyen a repülés teljes időtartamában.

OKTATÓK

2. Az MCC képzés oktatói legyenek teljesen tisztában az emberi tényezőkkel és a CRM-mel. Legyenek naprakész ismereteik az emberi tényezők tanításának legújabb módszereiről és CRM technikákról.

ELMÉLETI ISMERETEK

3. Az elméleti ismeretek tematikáját e melléklet 47. függeléke tartalmazza. A jóváhagyott MCC elméleti ismereti tanfolyamnak legalább 25 órából kell állnia.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

4. A repülési képzés tematikáját e melléklet 47. függeléke tartalmazza. A TANFOLYAM TELJESÍTÉSÉT IGAZOLÓ BIZONYÍTVÁNY

5. A tanfolyam sikeres befejezése után a kérelmező számára bizonyítvány adható. (48. függelék)

JÓVÁÍRÁS

6. A helikopteres MCC tanfolyamot igazoló mentességet élvez e melléklet 47. függelékében kiadott elméleti ismeretek tanrendi követelményeinek teljesítése alól.

G FEJEZET - LÉGITÁRSASÁGI PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (Repülőgép) - ATPL(A)

1.265 Minimális életkor

Az ATPL(A) kérelmezőjének legalább 21 évesnek kell lennie.

1.266 Iskolai végzettség

Az ATPL(A) kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

1.275 Előjogok és feltételek[38]

a) Előjogok. CPL(A) alapján kiadott ATPL(A) tulajdonosának:

1. Gyakorolhatja a PPL(A), a CPL(A) és az IR(A) engedélyes minden előjogát, és

2. Légiszállításban részt vevő repülőgépeken parancsnokpilótaként, vagy másodpilótaként tevékenykedhet.

b) MPL(A)-val rendelkező ATPL(A) tulajdonosának az előjogait többpilótás repülőgép üzemeltetésre kell korlátozni, kivéve, ha a tulajdonos megfelel a C fejezetben és a 1.510(a)(2) és (a)(3) bekezdésben meghatározott, egypilótás repülőgép üzemeltetésre vonatkozó feltételeknek. Bármely más korlátozást be kell vezetni az engedélybe.

c) Feltételek. Annak az ATPL(A) kérelmezőnek, aki megfelel e melléklet 1.265, 1.270 és 1.280 - 1.295 pontjaiban meghatározott feltételeknek, teljesítenie kell az ATPL(A) kiadásának követelményeit, beleértve a jártassági vizsgán használt repülőgép típusjogosítás kiadásához szükséges követelményeket is.

1.280 Tapasztalat és jóváírás

a) Az ATPL(A) kérelmezőnek repülőgépeken legalább 1500 óra repült idővel kell rendelkeznie, amelyből legfeljebb 100 órát hajtott végre FFS-en vagy FNPT-n, de maximum 25 órát FNPT-n és amiből legalább:

1. 500 órát repült többpilótás üzemeltetés során, olyan repülőgépen, amely JAR(EASA- CS)/FAR 25 szállítókategóriának, JAR(EASA-CS)/FAR 23 regionális kategóriának, vagy BCAR, vagy AIR 2051 kategóriának minősített;[39]

2. (i) 500 órát teljesített PICUS-ként, vagy

(ii) 250 órát repült PIC-ként, vagy

(iii) 250 órát repült parancsnokpilótaként, vagy teljesített legalább 70 órát parancsnokpilótaként és 180 órát másodpilótaként, miközben parancsnokpilóta feladatokat látott el egy parancsnokpilóta felügyelete alatt, és a felügyelet módja légiközlekedési hatóság által elfogadott;

3. 200 órát repült útvonalon, melyből legalább 100 órát parancsnokpilótaként teljesített, vagy másodpilótaként parancsnokpilóta feladatokat látott el egy parancsnokpilóta felügyelete alatt, és a felügyelet módja a légiközlekedési hatóság által elfogadott;

4. 75 óra műszeres időt teljesített, melyből a műszeres földi idő nem lehet több 30 óránál; és

5. 100 óra éjszakai repülést teljesített, melyet parancsnokpilótaként, vagy másodpilótaként hajtott végre.

b) 1. Pilóta szakszolgálati engedély, vagy ezzel egyenértékű okmány - amely más légijármű kategóriára érvényes - engedélyese részére beszámítható e melléklet 1.155 pontjában foglalt légijármű kategóriákra érvényes repülési idő, kivéve a helikopterrel végrehajtott repülés idejét, amelyből legfeljebb 50 százalék számítható be az (a) pont alatt szereplő repült idő követelmények teljesítésekor.

2. Fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély engedélyese részére a fedélzeti mérnökként repült idő 50 százaléka, de legfeljebb 250 óra beszámítható. Ez a 250 óra az (a) pontban szereplő 1500 óra követelménybe, illetve az (a)(1) alpont alatt lévő 500 óra követelménybe beszámítható, feltéve, hogy az 1.280 pont alapján megszerzett összes jóváírás nem haladja meg a 250 órát.

c) A szükséges tapasztalatot e melléklet 1.295 pontjában leírt jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

1.285 Elméleti ismeretek

(Lásd 22. függelék)

a) Tanfolyam. Az ATPL(A)-t kérelmezőnek el kell végeznie valamely FTO jóváhagyott elméleti tanfolyamát. Annak a kérelmezőnek, aki nem kapott elméleti képzést integrált tanfolyam oktatása keretében, e melléklet 22. függelékében előírt tanfolyamot kell elvégeznie.

b) Vizsga. Az ATPL(A) kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az ATPL(A) engedélyes előjogainak megfelelő tudással rendelkezik és e melléklet J fejezetében előírt követelményeknek megfelel.

Megjegyzés: A 22. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.285 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.290 Repülési képzés[40]

(lásd 21. és 47. függelék)

Az ATPL(A) kérelmezőnek rendelkeznie kell CPL(A) szakszolgálati engedéllyel, ME-IR(A), valamint e melléklet 1.261(d) pontjában előírt személyzeti együttműködés (MCC) képzettséggel, vagy rendelkeznie kell MPL(A)-val.

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.295 Jártasság

a) Az ATPL(A) kérelmezőnek bizonyítani kell parancsnokpilótaként alkalmasságát legalább kétpilótás típusalkalmassággal rendelkező repülőgépen IFR szerint, valamint e melléklet 14. 15. függelékében leírt eljárások és manőverek végrehajtását olyan szinten, mely az ATPL(A) engedélyestől elvárható.

b) Az ATPL(A) jártassági vizsga egyidejűleg a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgaként is szolgálhat, és a vizsgán használt repülőgép típusjogosításának meghosszabbításához szükséges készség ellenőrzésnek is elfogadható. A jártassági vizsga összevonható a többpilótás típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgával.

22. függelék ATPL(A) - Modulrendszerű elméleti tanfolyam

(Lásd 1.285 pont, 32. függelék, 15. melléklet 3. függelék)

1. A tanfolyam célja, az ATPL(A)-hoz szükséges elméleti tudásszint megszerzése azoknak a pilótáknak, akik nem részesültek integrált tanfolyamon elméleti képzésben.

2. A kérelmezőnek, aki ATPL(A) modulrendszerű elméleti képzésen kíván részt venni, egy FTO HT-jének felügyelete mellett el kell végeznie egy 650 órás (1 óra=60 perc) ATPL elméleti képzést 18 hónap időtartam alatt. A kérelmezőnek a Chicagói Egyezmény Szerződő Állam légiközlekedési hatósága által kibocsátott PPL(A) engedéllyel kell rendelkeznie.

2.1. A CPL(A)/IR-rel rendelkezők elméleti képzése 350 órával csökkenthető.

2.2. A CPL(A)-val vagy az IR(A)-val rendelkezők elméleti képzése 200 órával csökkenthető.

3. Az FTO-nak a tanfolyam megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező megfelelő matematikai és fizikai elméleti tudással rendelkezik, ami biztosítja a tanfolyam tartalmának megértését.

4. A képzésnek magában kell foglalnia az összes elemet, amelyet e melléklet 32. függeléke szerinti tanterv tartalmaz. A jóváhagyott tanfolyamnak tartalmaznia kell szabályos tantermi foglalkozást, valamint tartalmazhat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott interaktív videó, audió, dia előadás, tanulószoba, számítógépes alapképzés (CBT) és egyéb média eszközök alkalmazását. A tanfolyam egyes részei jóváhagyott távoktatási (levelező) tanfolyam keretében is megtarthatóak a Képzési Kézikönyvben meghatározottak alapján.

H FEJEZET - OKTATÓI JOGOSÍTÁSOK (Repülőgép)

1.300 Oktatás - Általános követelmények

a) Pilóta szakszolgálati engedély vagy egyéb jogosítás megszerzésére irányuló oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik:

1. pilóta szakszolgálati engedéllyel, oktatói jogosítással; vagy

2. az alábbi esetekben a légiközlekedési hatóság által kiadott, egyedi felhatalmazással:

(i) új repülőgép bevezetése; vagy

(ii) olyan régi repülőgép, vagy speciális gyártású repülőgép lajstromozása, amelyekre senkinek sincs oktatói jogosítása; vagy

(iii) ha a képzést nem JAA tagállamban hajtják végre, és az oktató nem rendelkezik JAR -FCL engedéllyel (lásd e melléklet 23. függelék).

b) Repülésgyakorló berendezésen oktatást az végezhet, aki rendelkezik FI(A), TRI(A), IRI(A), CRI(A), jogosítással, vagy MCCI(A), SFI(A), STI(A) felhatalmazással.

Az (a)(2) pontban foglaltak érvényesek a repülésgyakorló berendezésen végzett oktatásra is.

1.301 Iskolai végzettség

Az oktatói jogositást kérelmezőnek legalább középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie

1.305 Oktatói jogosítások és felhatalmazások - Rendeltetések

Oktatói kategóriák:

a) Repülés-oktatói jogosítás - repülőgép (FI(A));

b) Típusjogosítás oktató jogosítás - repülőgép (TRI(A));

c) Osztályjogosítás oktató jogosítás- repülőgép (CRI(A));

d) Műszerjogosítás oktató jogosítás - repülőgép (IRI(A));

e) Földi repülés-gyakorló berendezésen repülés-oktatói felhatalmazás - repülőgép (SFI(A));

f) Repülő személyzeti együttműködés oktatói felhatalmazás- repülőgép (MCCI(A));

g) Földi repülés-gyakorló berendezésen kiképző-oktatói felhatalmazás - repülőgép (STI(A));

1.310 Oktatói jogosítás - Általános követelmények

a) Alapvető követelmények: az oktatónak rendelkeznie kell:

(i) legalább az adott oktatási feladatnak megfelelő engedéllyel, képesítéssel, jogosítással, valamint

(ii) pilótaként legalább 15 óra gyakorlattal, azon a repülőgép típuson, vagy osztályon, amelyen az oktatás folyik

(iii) az oktatás ideje alatt rendelkeznie kell az adott repülőgép típusra, vagy osztályra vonatkozó parancsnoki jogosítással.

b) Többszörös jogosítások. Az e fejezetben megadott képzettségi és tapasztalati követelményeknek megfelelő oktatónak az alábbiak közül több jogosítása is lehet: FI(A), TRI(A), CRI(A), vagy IRI(A).

c) Jóváírás a további jogosításokhoz, felhatalmazásokhoz. A kérelmező további oktatói jogosításainak, vagy felhatalmazásainak megszerzésekor jóváírhatóak azok az oktatói tapasztalatok, melyeket a már megszerzett oktatói jogosítása vagy felhatalmazása tanúsít.

d) Az oktató hatásköre MPL(A) esetében.[41]

1. Az oktatónak, aki tanfolyamon akar oktatni, rendelkeznie kell:

(i) érvényes oktatói jogosítással vagy felhatalmazással, és

(ii) meg kell felelnie e melléklet meghatározott követelményeinek, és

(iii) sikeresen el kell végeznie egy, a 62. függelékben meghatározott MPL(A) oktatói tanfolyamot.

(iv)Az integrált MPL(A) tanfolyam alap, közbenső és haladó fázisára rendelkeznie kell a hatóság által elfogadható tapasztalattal többpilótás üzemelésre vonatkozóan és részt kell vennie a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: JAR-OPS) 1.945 (a)(9) meghatározott CRM üzemeltetői tanfolyamon.

2. Az MPL(A) oktatói felhatalmazás hosszabbítása: az utolsó 12 hónapban vezessen le egy teljes MPL(A) tanfolyamon

(i) egy, legalább 3 órás szimulátor-oktatást, vagy

(ii) egy, legalább 1 órás repülési feladatot, amely legalább 2 felszállást és 2 leszállást tartalmaz.

3. Ha az MPL(A) oktató nem teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott követelményt, akkor egy hatóság által elfogadható felfrissítő tanfolyamon kell részt vennie.

1.315 Oktatói jogosítás és felhatalmazások - Az érvényesség időtartama

a) Minden oktatói jogosítás és felhatalmazás 3 évig érvényes.

b) Egyedi felhatalmazás érvényességi időtartama legfeljebb 3 év lehet.

c) Az az oktató, aki a készség ellenőrzés bármelyik szakaszát nem tudja teljesíteni a jogosítás lejárta előtt, mindaddig nem gyakorolhatja előjogait, amíg az adott jogosítás készség ellenőrzését sikeresen nem teljesíti.

1.320 Repülés-oktatói jogosítás (repülőgép) (FI(A)) - Minimális életkor

A repülés oktatói jogosítás megszerzéséhez szükséges minimális életkor 18 év.

1.325 FI(A) - Korlátozott előjogok

a)Korlátozott időszak. Amíg egy repülés-oktatói jogosítás (FI(A)) engedélyese nem teljesít legalább 100 óra repülés-oktatási időt, továbbá nem felügyeli legalább 25 növendék egyedül repülését, jogosítása korlátozottnak minősül.

A korlátozást el kell törölni, ha az oktató a fent említett követelményeknek megfelel és az őt felügyelő repülés-oktató azt javasolja.

b) Korlátozások. A korlátozás alatt álló repülés-oktató az alábbi előjogait csak kijelölt felügyelő repülésoktató ellenőrzése alatt gyakorolhatja:

1. PPL(A) szakszolgálati engedélyt megszerző repülő oktatási tevékenység - vagy az integrált tanfolyam PPL(A) részének oktatása - és típus/osztályjogosítás megszerző oktatás egymotoros repülőgépekre. A korlátozás alatt álló oktató az első nappali vagy éjszakai egyedül repülésre bocsátás, és az első nappali vagy éjszakai útvonal-repülésre bocsátás jogát felügyelet alatt sem gyakorolhatja, és

2. éjszakai jogosítást megszerző oktatási tevékenység, ha az oktatónak van éjszakai jogosítása, és bizonyította az éjszakai repülés oktatásában való jártasságát - valamely elfogadott FI(A) képzésre- e melléklet 1.330(f) pontja szerint felhatalmazott FI(A) oktató előtt, és az éjszakai jogosítás érvényessége e melléklet 1.026 pontja szerint megfelelő.

1.330 FI(A) - Előjogok és követelmények

(Lásd 1.325 pont, 24. 30. 55. függelék)

Az FI(A) jogosítás engedélyesének joga van oktatási tevékenységet folytatni a következő esetekben (a korlátozásokat lásd e melléklet 1.325 pontja alatt):

a) PPL(A) szakszolgálati engedély, osztály- és típusjogosítás megszerzéséhez egymotoros repülőgépekre

b) CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez, ha legalább 500 óra repült idővel rendelkezik pilótaként repülőgépeken, amiből legalább 200 óra oktatással eltöltött repülési idő;

c) Éjszakai jogosítást megszerző oktatás, ha van éjszakai jogosítása, és bizonyította az éjszakai repülés oktatásában való jártasságát valamely FI(A) képzésre e melléklet 1.330(f) pontja szerint felhatalmazott FI(A) oktató előtt és az éjszakai jogosítása e melléklet 1.026 pontja szerint érvényes;

d) 1. IR(A) megszerzéséhez feltéve, hogy az oktató rendelkezik:

(i) Legalább 200 óra műszerrepülésben eltöltött repült idővel (IFR szabályok szerint), amelyből maximum 50 óra lehet műszeres földi idő repülő szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n; és

(ii) mint hallgató részt vett valamely jóváhagyott képzésen, amely legalább 5 óra repült időt tartalmaz repülőgépen történő oktatásban, repülő szimulátoron (FFS) vagy FNPT II-n (lásd e melléklet 30. függelékét és 55. függelékét) és sikeresen átment a megfelelő jártassági vizsgán e melléklet 24. függeléke szerint.

2. Továbbá IR(A) többmotoros repülőgépekre szóló műszerrepülő jogosítás megszerzéséhez az oktatónak meg kell felelnie e melléklet 1.380(a) követelményeinek;

1.350 FI(A) - A jogosítás kiadása

Az a kérelmező:

a) aki e melléklet 1.310, 1.315 és 1.335-1.345 pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel, vagy

b) aki e melléklet 23. függeléke szerint kiadott speciális felhatalmazással rendelkezik és megfelel e melléklet 1.355 pontja szerinti követelményeknek, valamint e melléklet szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik,

annak kiadható az FI(A) jogosítás e melléklet 1.325 pontjában rögzített kezdeti korlátozással.

1.355 FI(A) - Meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 24. 25. 51. 52. függelék)

a) A FI(A) jogosítás meghosszabbításához az engedélyesnekaz alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. A jogosítás érvényességi ideje alatt legalább 100 óra repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépeken FI-ként, CRI-ként, IRI-ként, vagy vizsgáztatóként, amelyből 30 óra repülésoktatást kell teljesíteni az FI(A) jogosítás lejáratát megelőző 12 hónapon belül. Amennyiben műszerrepülés oktatói jogosítását (IRI(A)) meghosszabbította már a kérelmező, akkor 30 órából 10 órának műszeroktatásnak kell lennie.

2. E melléklet 51. függeléke szerinti, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott felfrissítő tanfolyam elvégzése, a repülésoktatói jogosítás érvényességének lejárta előtt;

3. A készség ellenőrzésére e melléklet 24. 25. függeléke szerinti jártassági vizsga letétele az FI(A) jogosítás lejárta előtti 12 hónapban.

b) A fent említett kettő követelmény közül az egyiknek mindeféleképpen a készség ellenőrzésének kell lennie e melléklet 24. 25. függeléke szerint, ahhoz, hogy a kérelmező maradéktalanul teljesítse az 1.355(a) követelményeit.

c) A jogosítás lejárta esetén a kérelmezőnek meg kell felelni a fent leírt (a)(2) és (a)(3) pontok követelményeinek a megújítást megelőző 12 hónapon belül.

1.360 Típusjogosítás-oktató jogosítás (Többpilótás repülőgépre) TRI(MPA) - Előjogok

(Lásd 1.261(d) pont, 21. 47. 53. függelék)

a) A TRI(MPA) jogosítás engedélyese jogosult:[43]

1. többpilótás repülőgép (MPA) típusjogosításának oktatására,

2. valamint személyzeti együttműködés (MCC) oktatására, [lásd e melléklet 1.261(d) pont, 21. és 47. függelékét],

3. MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A), vagy IRI(A) jogosítással és megfelel az 1.310(d) pontban meghatározott követelményeknek,

4. MPL(A) integrált tanfolyam 3. szakasz - Középszint és 4. szakasz - Haladó szint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha megfelel az 1.310(d) pontban meghatározott követelményeknek.

b) Amennyiben a TRI(A) képzést kizárólag repülési szimulátoron (FFS-en) végezték el, a TRI(A) jogosítást korlátozni kell arra, hogy a jogosult ne végezze a vész- és különleges helyzetek oktatását repülőgépen. A korlátozás eltörléséhez a TRI(A) szakszolgálati engedéllyel rendelkezőnek az e melléklet 53. függelékének 2. Rész 8-as pontja szerinti tanfolyamot kell elvégeznie.[44]

Megjegyzés: A 21. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.261(d) ponttal, a 47. függelék az AMC FCL 1.261(d) ponttal, az 53. függelék az AMC FCL 1.365 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.365 TRI(MPA) - Követelmények

(Lásd 27. 53. függelék)

a) A TRI(MPA) kérelmezőnek a jogosítás megszerzéséhez rendelkeznie kell:

1. FTO vagy TRTO által szervezett TRI tanfolyammal (lásd 27. és 53.függelék);

2. legalább 1500 repült órával többpilótás repülőgépeken;

3. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 30 útvonalszakasz teljesítésével, amely felszállásokat és leszállásokat is magában foglal parancsnok-pilótaként, vagy másodpilótaként, a TRI(A) jogosításra kért típuson, vagy a légiközlekedési hatóság jóváhagyása esetén, hasonló típuson. Az útvonal szakaszok közül legfeljebb 15 szakasz teljesíthető repülési szimulátoron (FFS); és

b) Egymotoros repülőgépek esetén. Az egymotoros repülőgépekre vonatkozó CRI(SPA) jogosítás kiadásához a kérelmezőnek rendelkeznie kell;

1. legalább 300 repült órával, repülőgép-vezetőként;

2. legalább 30 repült órával PIC-ként a jogosítás megszerzéséhez szükséges típusú/osztályú repülőgépena tanfolyam megkezdése előtt;

3. valamely FTO vagy TRTO által szervezett tanfolyam elvégzésével, amelynek tartalmaznia kell legalább öt óra repülésoktatást repülőgépen vagy repülési szimulátoron (FFS), amelyet egy erre a célra felhatalmazott oktató tart (lásd e melléklet 29. függelék) és;

4. e melléklet 24. függelékének 1, 2, 3, 4. része szerint és e melléklet 25. függelékének 7. része szerint teljesített jártassági vizsgával.

c) A jogosítás más repülőgép típusra vagy osztályra való kiterjesztéséhez az engedély engedélyesének rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül legalább 10 óra repült idővel a feladat ellátására alkalmas repülőgép típuson vagy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott hasonló típuson.

A CRI(A) engedély egymotoros repülőgépről (SE) többmotoros repülőgépre (ME) való kiterjesztéséhez meg kell felelni az (a) pont követelményeinek.

Megjegyzés: A 28. függelék a 2006. augusztus 1-én kiadott JAR-FCL 1 6. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.380 ponttal, a 29. függelék az Appendix 2 to JAR-FCL 1.380 ponttal, az 54. függelék az AMC FCL 1.380 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.385 CRI(SPA) Meghosszabbítás és megújítás

(Lásd 24. függelék)

a) A CRI(SPA) jogosítás meghosszabbításához a kérelmező a jogosítás érvényességének lejártát megelőző 12 hónap során:

1. (i) rendelkezzen legalább 10 óra oktatással eltöltött repülési idővel CRI(SPA)-ként; és (ii) rendelkezzen az (i) pontban meghatározott 10 órából 5 óra repüléssel SE, és 5 óra repüléssel ME repülőgépen végrehajtott idővel, amennyiben a kérelmező SE és ME CRI(SPA) jogosítással rendelkezik, vagy

2. vezessen le a légiközlekedési hatóság számára elfogadható módon egy ismeretfelújító tanfolyamot; vagy

3. vegyen részt CRI(A) ismeretfelújító tanfolyamon.

b) Amennyiben a jogosítás lejárt, a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban:

1. végezzen el a légiközlekedési hatóság által elfogadott CRI(A) ismeretfelújító tanfolyamot, és

2. feleljen meg e melléklet 24. 25. függelékében meghatározott készség ellenőrzés vonatkozó részeiből (ME vagy SE) összeállított jártassági vizsgán.

1.390 Műszerjogosítás-oktató jogosítás IRI(A) - Előjogok

Az IRI(A) jogosítás engedélyesének repülés oktatói jogosítása a következő oktatásokra korlátozódik:

a) IR(A) kiadására egymotoros repülőgépekre,

b) IR(A) kiadására többmotoros repülőgépekre, amennyiben az oktató megfelel e melléklet 1.380(a) pontjában foglalt követelményeknek.

c) MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik IR(A) és ME-IR(A) oktatási előjoggal, valamint[45]

1. 1500 óra repült idővel rendelkezik többpilótás repülőgépen, vagy

2. jelenleg IRI(A)-ként oktat egy integrált ATPL(A), vagy CPL/IR(A) tanfolyamon, valamint

a) rendelkezik személyzeti együttműködés (MCC) képesítéssel, és

b) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett az MPL(A) tanfolyam 3. szakasz -Középszinten, és

c) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett az MPL(A) tanfolyam 4. szakasz - Haladó szinten, és

d) megfigyelőként 5 alkalommal részt vett üzemeltetői LOFT-on (Line Oriented Flight Training), és

e) részt vett személyzeti együttműködés (MCC) oktatói tanfolyamon, és

f) az első 5 oktatását egy a hatóság által kijelölt TRI(A) felügyeli.

1.395 IRI(A) - Követelmények

(Lásd 24. 25. 30. 55. függelék)

Az IRI(A) jogosítást kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) legalább 800 óra repült idővel IFR körülmények közt, melyből legalább 400 órát repülőgépen kell teljesíteni;

b) sikeresen el kell végeznie egy FTO által szervezett tanfolyamot (lásd e melléklet 30. és 55. függeléke), mely elméleti ismereteket és legalább 10 óra gyakorlati repülésoktatást tartalmaz repülőgépen, repülési szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n; és

c) jártassági vizsgával e melléklet 24. 25. függeléke alapján.

b) Amennyiben a felhatalmazás lejárt, a kérelmezőnek:

1. el kell végeznie a megfelelő típusjogosítás tanfolyam szimlátor gyakorlatot tartalmazó részét;

2. teljesítenie kell egy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott TRI(A) tanfolyamot (lásd e melléklet 27. függeléke és AMC 1.365)

3. TRI(A)-ként le kell vezetnie legalább 3 óra repülésoktatást a megfelelő repülőgép típuson, a légiközlekedési hatóság által kijelölt TRI(A) felügyelete mellett;

4. teljesíteni kell e melléklet 14. függeléke szerinti készség ellenőrzést a megfelelő típusú repülési szimulátoron (FFS).

1.416 Repülő személyzeti együttműködés oktató felhatalmazás - MCCI(A) - Előjogok[47]

Az MCCI(A) felhatalmazással rendelkező jogosult

a) személyzeti együttműködés (MCC) tanfolyamokon gyakorlati oktatás végzésére, abban az esetben, ha a tanfolyam nincs típusjogosítás oktatással egybekötve, és

b) MPL(A) integrált tanfolyam 2. szakasz - Alapszint oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A) jogosítással és megfelel az 1.310 d) pontban meghatározott követelményeknek.

1.417 MCCI(A) - Követelmények

(Lásd 56. függelék)

a) Az MCCI(A) felhatalmazás kérelmezőjének a következőket kell teljesítenie:

1. rendelkezik vagy rendelkezett egy JAA tagállam által kiadott, vagy a légiközlekedési hatóság által elfogadható nem JAR-FCL szerinti hivatásos szakszolgálati engedéllyel.

2. rendelkezik legalább 1500 óra repült idővel pilótaként többpilótás repülőgépeken.

3. elvégzett egy jóváhagyott MCCI tanfolyamot repülő szimulátoron (FFS), vagy FNPT II-n (lásd e melléklet 56. függelékét).

4. a légiközlekedési hatóság által kijelölt TRI(A), SFI(A) vagy MCCI(A) felügyelete alatt levezetett egy teljes MCC tanfolyamon, legalább 3 óra MCC oktatást a megfelelő FNPT II-n vagy repülési szimulátoron.

b) Amennyiben a jogokat az FNPT II vagy a repülési szimulátor (FFS)más típusára kívánják kiterjeszteni, az engedélyesnek teljesíteni kell a fenti (a)(4) pontban leírt követelményeket az adott típusra FNPT II-n vagy repülési szimulátoron (FFS).

1.418 MCCI(A) - Meghosszabbítás és megújítás

a) Az MCCI(A) felhatalmazás meghosszabbításához a kérelmezőnek teljesítenie kell felhatalmazás érvényességi idejének lejárta előtti 12 hónapban e melléklet 1.417(a)(4) pontjának követelményeit.

b) Amennyiben a felhatalmazás lejárt, a kérelmezőnek:

1. teljesítenie kell a légiközlekedési hatóság által meghatározott képzési követelményeit, és

2. teljesítenie kell e melléklet 1.417(a)(4) pontjának követelményeit.

1.419 Földi repülés-gyakorló berendezésen kiképző-oktatói felhatalmazás STI(A) - Előjogok, követelmények, meghosszabbítás és megújítás

a) Előjogok: Az STI(A) felhatalmazással rendelkező jogosult oktatni[48]

1. egypilótás repülőgépek szakszolgálati engedélyéhez,

2. IR-hez és osztály/típus jogosítás kiadásához földi repülés-gyakorló berendezésen, és

3. MPL(A) integrált tanfolyam Kezdő-szintnek oktatására (lásd 63. függelék), feltéve, ha megfelel az 1.310 d) pontban meghatározott követelményeknek.

b) Követelmények:. STI(A) kérelmezéséhez a kérelmezőnek:

1. Rendelkeznie kell vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 évben rendelkeznie kellett olyan oktatói jogosítással kiterjesztett szakszolgálati engedéllyel, amely tanfolyamot oktatni kíván.

2. (i) rendelkeznie kell legalább 3 óra oktatási gyakorlattal repülési szimulátoron vagy FNPT II-n, STI(A) feladata szerint, a légiközlekedési hatóság által kijelölt FIE(A) felügyelete mellett; vagy

(ii) amennyiben az STI(A) kizárólag BITD-n kíván oktatni, rendelkeznie kell legalább 3 óra oktatási gyakorlattal BITD-n, STI(A) feladata szerint, a légiközlekedési hatóság által kijelölt FIE(A) felügyelete mellett;

3. (i) rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített, e melléklet 16. függeléke szerinti készség ellenőrzéssel, olyan FNPT-n, amely megfelel az oktatás során használni kívánt osztály/típusjogosítású repülőgépnek; vagy

(ii) amennyiben az STI(A) kizárólag BITD-n kíván oktatni, rendelkeznie kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített, e melléklet 1. függelékében szereplő feladatokat tartalmazó készség ellenőrzéssel.

c) Meghosszabbítás: STI(A) meghosszabbításához a felhatalmazás érvényességének lejártát megelőző 12 hónapon belül a kérelmezőnek rendelkeznie kell:

24. függelék Az FI(A) jártassági vizsga, készség ellenőrzés és a szóbeli elméleti vizsga levezetése

(Lásd 1.330, 1.345, 1.355, 1.380, 1.385 és 1.395 pont)

1. Az FI(A) jogosítás jártassági vizsga követelményeit e melléklet 25. függeléke tartalmazza. A vizsga tartalmazza a szóbeli elméleti ismeretek számonkérését a földön, a repülés előtti és utáni eligazítást, és repülés alatti FI(A)-i bemutatókat (azon repülések, amikor a FI(A) bemutatja a növendéknek a feladatokat) a repülőgépen történő jártassági vizsga során.

2. A jártassági vizsga kérelmezőjének azon típusú, vagy osztályú repülőgépen kell az oktatást kapnia, amely repülőgéppel a jártassági vizsgán akar repülni. A vizsga céljára használt repülőgépnek meg kell felelnie a 15. melléklet 3. függelék 25. pontjában rögzített követelményeknek.

3. Mielőtt a kérelmező vizsgát tenne, be kell fejeznie a szükséges képzést. A vizsgáztató kérésére az FTO a vizsgáztató rendelkezésére bocsátja a kérelmező képzési naplóját.

4. A jártassági vizsga szóbeli elméleti része (1. rész) két alrészre oszlik:

a) A kérelmezőnek vizsga körülmények között kell 'növendéket' (növendékeket) oktatnia, aki(k) közül az egyikük a vizsgáztató. A vizsgaoktatást az 1. rész a-h pontjaiból kell kiválasztani. A vizsgaoktatásra történő felkészülés idejének hosszát előzetesen a vizsgáztatóval egyeztetni kell. A kérelmező használhat szakirodalmat. A vizsgaoktatás nem lehet hosszabb, mint 45 perc.

b) A vizsgáztató szóban levizsgáztatja a kérelmezőt az 1. rész a-i pontjainak ismereteiből, és az FI(A) tanfolyamok "Oktatás és tanulás" részéből.

5. A 2. 3. és 7-es részek az SE - SPA FI(A) jogosításra vonatkoznak. Ezek a részek olyan gyakorlatokat tartalmaznak, melyekkel bizonyítható az FI(A) jelölt oktatói képessége (például oktatói bemutató feladatok), és amelyeket a vizsgáztató választ ki az FI(A) tanfolyam tanmenetéből (lásd 50. 54. 55 függelék). A kérelmezőnek be kell mutatnia FI(A) képességeit, beleértve az eligazítást, repülő oktatást, és repülés utáni kiértékelését.

6. A 4-es rész szándékosan lett üresen hagyva, amit arra lehet használni, hogy olyan egyéb FI(A) bemutató gyakorlatokat lehessen végrehajtani a vizsgáztató döntése alapján, amelyeket a vizsgázó és a vizsgáztató a jártassági vizsga előtt kölcsönösen elfogadott.

7. Az 5-ös rész további oktatói bemutató gyakorlatokból áll az ME - SPA FI(A) jogosításhoz. Ehhez a részhez, ha szükséges, használható ME sPa repülőgép, repülési szimulátor (FFS), vagy FNPT II. Ha repülési szimulátort (FFS), vagy FNPT-t használnak, ME repülőgépet kell szimulálni. Ezt a részt a 2-es, 3-as, 4-es és 7-es részeken felül kell végrehajtani.

8. A 6-os rész szándékosan lett üresen hagyva, amit arra lehet használni, hogy olyan egyéb FI(A) bemutató gyakorlatokat lehessen végrehajtani FI(A) IR jogosításhoz a vizsgáztató döntése alapján, amelyeket a vizsgázó és a vizsgáztató a jártassági vizsga előtt kölcsönösen elfogadott. Ezek a feladatok kapcsolódnak az első IR jogosítás kiadásához szükséges képzési követelményekhez.

9. A jártassági vizsga során a kérelmezőnek azt a helyet kell elfoglalnia, amelyet normál körülmények között egy FI(A) oktató elfoglal. A "növendék" szerepét egy másik FI(A) oktatónak, vagy a vizsgáztatónak kell betöltenie. A kérelmezőnek el kell magyaráznia az oda vonatkozó gyakorlatokat, és megfelelően be kell mutatnia azokat a "növendék"-nek. Ezután a "növendék"-nek kell végrehajtani ugyanazokat a gyakorlatokat, azokkal a hibákkal együtt, amelyeket egy gyakorlatlan növendék el szokott követni. A kérelmező feladata, hogy kijavítsa a hibát szóban, vagy, ha szükséges, közvetlen beavatkozással.

10. Az 1-es és 2-es résztől a 7-esig minden (vonatkozó) részt teljesíteni kell hat hónapon belül, úgy hogy az egyes részeket, ha lehetséges, egy napon kell végrehajtani. Ha valamely feladat nem sikerül a 2-es, 3-as és 4-es részből (értelemszerűen) és az 5-ös, 6-os részekből (ha vonatkozik rá), minden feladatot újra el kell végezni. Ha az 1-es rész nem sikerül, akkor az külön is megismételhető.

11. A vizsgáztató a vizsga bármelyik szakaszában megszakíthatja a vizsgát, ha úgy véli, hogy a kérelmező által bemutatott repülési vagy oktatói képessége a vizsga megismétlését igénylik.

12. A repülés során a vizsgáztató a parancsnok.

13. A jártassági vizsga tartalmát és részeit e melléklet 25. függeléke tartalmazza. A jártassági vizsga formáját és a kérelem benyújtásának tartalmát e melléklet 49. függeléke.

25. függelék FI(A) jártassági vizsga, szóbeli elméleti vizsga és készség ellenőrzés tartalma

(Lásd 1.330, 1.345 pont, 49. függelék)

1. RÉSZ
SZÓBELI ELMÉLETI ISMERETEK
aLégijog
bRepülőgép általános ismeretek
cRepülési jellemzők és repüléstervezés
dEmberi teljesítőképesség és korlátai
eMeteorológia
fNavigáció
gÜzemeltetési eljárások
hRepüléselmélet
iKépzési okmányok kezelése, adminisztráció
2. ÉS 3. RÉSZ FŐ GYAKORLATOK:
2. RÉSZ
REPÜLÉS ELŐTTI ELIGAZÍTÁS
aVizuális bemutató
bTechnikai pontosság
cMagyarázat érthetősége
dBeszéd érthetősége
eOktatási technika
fModellek és segédeszközök használata
gNövendék bevonása
3. RÉSZ
REPÜLÉS
aRepülési gyakorlatok bemutatása
bBemutatás alatti magyarázat
cHibák korrigálása
dRepülőgép vezetése
eOktatási technika
fÁltalános légijártasság / biztonság
Helyzetmeghatározás, légtérhasználat
4. RÉSZ
EGYÉB GYAKORLATOK
a
b
c
d
e
f
g
5. RESZ
TÖBBMOTOROS GYAKORLATOK
a1 Tevékenységek közvetlen felszállás utáni hajtóműhiba esetén
b1Egymotoros megközelítés és átstartolás
c1Egymotoros megközelítés és leszállás
d
e
f
g

Ezeket a gyakorlatokat az ME - SP(A) osztályjogosítás-oktatói jártassági vizsgán kell bemutatni.

6. RÉSZ
MŰSZERREPÜLŐ GYAKORLATOK
a
b
c
d
e
f
g
7. RÉSZ
REPÜLÉS UTÁNI ELIGAZÍTÁS
aVizuális bemutató
bTechnikai pontosság
cMagyarázat érthetősége
dBeszéd érthetősége
eOktatási technika
fModellek és segédeszközök használata
Növendék bevonása

26. függelék FI(A) tanfolyam

(Lásd 1.340 pont, 50. függelék)

A TANFOLYAM CÉLKITŰZÉSE

1. Az FI(A) tanfolyam célja, hogy megtanítsa a pilóta szakszolgálati engedély engedélyesét/eseit az FI(A) jogosítás megszerzéséhez szükséges szakmai tudásszintre azért, hogy:

a) megújítsa és felfrissítse az oktató-jelölt műszaki ismereteit;

b) az oktató-jelöltet a földi tantárgyak és légi gyakorlatok oktatására képezze;

c) meg lehessen bizonyosodni arról, hogy az oktató-jelölt repülési képessége megfelelően magas szintű;

d) megtanítsa az oktató-jelöltet az alap-oktatás vezérelveire, és arra, hogy hogyan kell alkalmazni ezeket a PPL oktatás szintjén.

2. A "Oktatás és tanulás" (1. rész) rész kivételével a földi és repülési képzési tematikában foglalt összes tantárgy kötelező része a PPL(A) tanfolyam tematikájának, amit a kérelmezőnek már ismernie kell.

3. A FI(A) tanfolyamnak különös hangsúlyt kell fektetnie az egyén szerepére, összefüggésben az emberi tényezők fontosságával az ember-gép, valamint az elméleti tudás kapcsolatában. Különösen figyelni kell a kérelmező érettségére és ítélőképességre, beleértve emberismeretét, az emberi viselkedésminták felismerését, és képezettségük szintjének felismerését.

4. A tanfolyam során a kérelmezőnek fel kell hívni a figyelmét, hogy saját hozzáállása mennyire fontos a repülés biztonsága szempontjából. A biztonságra való törekvés tudatosítása alapvető célja a tanfolyamnak. A biztonság javításának szándéka a tanfolyam során objektív alapelv. A tanfolyam egyik legfontosabb feladata, hogy a kérelmezők megszerezzék azokat az ismereteket, képességeket és hozzáállást, melyek alkalmassá teszik az oktatói feladatok ellátására.

5. A tanfolyam teljesítése és a kérelmező záróvizsgája után kiadható az FI(A) jogosítás.

OKTATÁS ÉS TANULÁS

6. A tematika e melléklet 50. függelékének 1. részében található. Egy jóváhagyott FI(A) elméleti tanfolyamnak legalább 125 órából kell állnia, beleértve az előmeneteli vizsgákat. Ha a pilóta rendelkezik vagy rendelkezett FI(H) jogosítással, a 125 órából 75 óra beszámítható az FI(A) tanfolyam "Oktatás és tanulás" részbe (1. rész).

GYAKORLATI KÉPZÉS

7. A gyakorlati képzési tematika e melléklet 50. függelékének 2. részében található. A jóváhagyott FI(A) tanfolyamnak legalább 30 órás repülőgépen történő képzést kell tartalmaznia.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

8. A tanfolyam befejezéseként a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie e melléklet 24. 25. függeléke szerint.

29. függelék CRI SP(A) SE tanfolyam

(Lásd 1.380 pont)

1. A tanfolyam célkitűzése, hogy azoknak a pilóta szakszolgálati engedély engedélyeseknek, akik legalább 300 óra repült idővel rendelkeznek pilótaként, olyan képzettségi szintet biztosítson, amelyet a CRI(A) SP(A) SE jogosítás igényel. A tanfolyamot úgy kell összeállítani, hogy megfelelő képzést nyújtson a kérelmezőnek elméleti oktatási ismeretekből, repülés-oktatási ismeretekből, szimulátoron történő oktatásból, annak érdekében, hogy osztály/típusjogosítás kiadása céljából képzést végezhessen bármely SP(A) SE repülőgépen, amelyre képzést kapott. (lásd 1.380 pont).

OKTATÁS ÉS TANULÁS

2. A CRI "Oktatás és tanulás" tanfolyamnak legalább 25 órából kell állnia. Ha a pilóta rendelkezik, vagy rendelkezett FI(A), IRI(A), TRI(A), SFI(A), STI(A), MCCI(A), FI(H), TRI(H), IRI(H) vagy SFI(H) jogosítással, felhatalmazással, akkor jóváírható a CRI(A) tanfolyamon a CRI tanfolyam "Oktatás és tanulás" része

GYAKORLATI KÉPZÉS

3. A CRI(SPA) egymotoros jogosítás kérelmezőjének legalább 3 órás gyakorlati képzésen kell részt vennie, erre a célra felhatalmazott oktatóval. Ennek a gyakorlati képzésnek a célja, hogy a kérelmezőt alkalmassá tegye a biztonságos és hatékony repülő feladat oktatásra egypilótás egymotoros osztály/típusjogosítás megszerző tanfolyamon részt vevő tanulók részére.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

4. A tanfolyam befejezéseként a kérelmezőnek jártassági vizsgát kell tennie, e melléklet 24. függelékének 1. 2. 3. 4. részében foglaltak szerint, és e melléklet 25. függelékének 7. részében foglaltak szerint.

I FEJEZET - VIZSGÁZTATÓK

(Repülőgép)

1.420 Vizsgáztatók - Felosztás

A következő vizsgáztatói szerepek léteznek:

a) Repülés vizsgáztató - repülőgépen (FE(A))

b) Típusjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (TRE(A)).

c) Osztályjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (CRE(A))

d) Műszerjogosítás vizsgáztató - repülőgépen (IRE(A))

e) Szimulátor vizsgáztató - repülőgépen (SFE(A))

f) Repülés-oktató vizsgáztató - repülőgépen (FIE(A)).

1.425 Vizsgáztatók - Általános követelmények

(Lásd 57. 58. függelék)

a) Előfeltételek

1. A vizsgáztatónak olyan engedéllyel és jogosítással, valamint ehhez tartozó oktatói előjoggal kell rendelkeznie legalább, mint amilyen engedély és/vagy jogosítás jártassági vizsgájának és/vagy készség ellenőrzésének levezetésére felhatalmazzák.

2. A vizsgáztatónak olyan minősítéssel kell rendelkeznie, hogy parancsnokként vezethesse a készség ellenőrzés, vagy jártassági vizsga során használt repülőgépet, és meg kell felelnie e melléklet 1.435-1.460 pontjai követelményeinek. Abban az esetben, ha minősített vizsgáztató nem áll rendelkezésre, a légiközlekedési hatóság felhatalmazhat olyan vizsgáztatókat/felügyelőket, akik a fent említett oktató/típus/osztály jogosítás követelményeinek nem tesznek eleget.

3. A vizsgáztatói felhatalmazás kérelmezőjének le kell vezetnie legalább egy olyan jártassági vizsgát vizsgáztatói szerepkörben, amire a felhatalmazást meg kívánja szerezni, beleértve a felkészítést, a jártassági vizsga levezetését, a vizsgázó személy kiértékelését, a repülés utáni eligazítást és a dokumentálást. Ezt a felhatalmazásához szükséges vizsgát légiközlekedési hatósági felügyelő, vagy a légiközlekedési hatóság által erre a célra felhatalmazott, gyakorlott vizsgáztatónak kell felügyelnie.

b) Többszörös jogosítások esete. Az e fejezetben megadott képzettségi és tapasztalati követelményeknek megfelelő vizsgáztató az alábbiak közül több jogosítást is betölthet: FE(A), TRE(A), CRE(A), IRE(A) SFE(A) vagy FIE(A).

c) A vizsgáztatók e rendelet 14. § alapján kerülnek felhatalmazásra. A vizsgáztatónak teljesítenie kell a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott "A vizsgáztatók teendőinek egységesítése" követelményt (lásd 57. 58. függelék).

d) Bejegyzések a szakszolgálati engedélybe. Azon szakszolgálati engedélyek esetében, amelyekbe a vizsgáztató meghosszabbítást jegyezhet be, a vizsgáztató:

1. töltse ki az alábbi adatokat: jogosítások megnevezése, az ellenőrzés időpontja, érvényességi ideje, a felhatalmazási sorszám és aláírás;

2. nyújtsa be a jártassági vizsgáról/készség ellenőrzésről készült eredeti jegyzőkönyvet a kibocsátó légiközlekedési hatóságnak, valamint ennek egy másolatát helyezze a vizsgázó személyes aktájába.

1.430 Vizsgáztatók - érvényességi idő

A vizsgáztatói felhatalmazás legfeljebb 3 évig érvényes. A vizsgáztatót, a légiközlekedési hatóság hatalmazza fel újra e melléklet 31. függeléke szerint.

31. függelék A vizsgáztatók teendőinek egységesítése

(Lásd 1.425 és 1.430 pont, 57. függelék)

ÁLTALÁNOS

1. A légiközlekedési hatóság közzéteszi, és a JAA-hez benyújtja a felhatalmazott vizsgáztatók listáját, jogosításaikat és egyéb feladatköreiket.

2. A vizsgáztató köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat.

3. Minden vizsgáztatónak megfelelő szintű képzettséggel és tapasztalattal kell rendelkeznie a vonatkozó osztály vagy típusjogosítású repülőgépen.

A VIZSGÁZTATÓI FELHATALMAZÁS ÚJRA ENGEDÉLYEZÉSE

4. A vizsgáztatói felhatalmazást e melléklet 1.430 pontja szerint lehet újra engedélyezni. Az újbóli engedélyezéshez a vizsgáztatónak évente legalább két jártassági vizsgát, vagy készség ellenőrzést kell végrehajtania a három éves érvényességi időszakon belül. A megbízás ideje alatt legalább egyszer egy jártassági vizsga vagy készség ellenőrzés végrehajtása során jelen kell lennie egy légiközlekedési hatósági felügyelőnek, vagy erre a feladatra megbízott rangidős vizsgáztatónak.

J FEJEZET - AZ ELMÉLETI ISMERETEK KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ELMÉLETI VIZSGA ELJÁRÁSAI HIVATÁSOS PILÓTÁK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEIHEZ ÉS MŰSZERJOGOSÍTÁSAIHOZ

1.465 Követelmények

A hivatásos pilóta szakszolgálati engedélyt vagy műszerjogosítást kérelmezőnek az 1.470 - 1.495 pontban megadott vizsgák során kell bizonyítania, hogy elméleti tudása megfelel az adott engedélyhez vagy jogosításhoz szükséges ismereteknek.

1.470 Az elméleti vizsga tartalma

(Lásd 32. függelék)

a) Az ATPL(A), vagy MPL(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretek - Szerkezettan/Rendszerek/Hajtóműismeret; Repülőgép Általános Ismeretek - Műszerismeret; Tömeg és súlypont; Teljesítményszámítás; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Általános Navigáció; Rádiónavigáció; Üzemeltetési Eljárások; Repüléselmélet; VFR Kommunikáció; IFR Kommunikáció.[50]

b) A CPL(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretek; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Navigáció; Üzemeltetési Eljárások; Repüléselmélet; VFR Kommunikáció.

c) Az IR(A) kérelmezőjének az alábbi tantárgyakból kell vizsgát tennie: Légijog; Repülőgép Általános Ismeretei; Repülési Jellemzők és Repüléstervezés; Emberi Teljesítőképesség és Korlátai; Meteorológia; Navigáció; IFR Kommunikáció.

Megjegyzés: A 32. függelék a JAR-FCL 1 4. változatában lévő Appendix 1 to JAR-FCL 1.470 ponttal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1.475 Kérdések

(Lásd 32. 60. függelék)

a) A Központi Kérdés Bank (CQB). A tematikához tartozó kérdéseket (lásd 32. függelék) a JAA CQB-ben határozzák meg. A CQB-be felvett kérdéseket angol nyelven állítják össze e melléklet 60. függelékében meghatározott módszer szerint, számítógépen. A kérdések teszt jellegűek.

b) Közzététel. A példakérdéseket és a válaszlehetőségeket a JAA adja ki.

1.480 Vizsgáztatási eljárás

(Lásd 32. függelék)

a) Gyakoriság. A vizsgát az e fejezetben meghatározottak szerint kell letenni. A szakszolgálati engedély, vagy a műszerjogosítás vizsga egy vizsgát tartalmaz minden tantárgyból e melléklet 32. függeléke szerint.

b) Nyelv. A vizsgát magyarul, illetve a légiközlekedési hatóság által megfelelőnek tartott nyelven kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság értesíti a kérelmezőt, hogy a vizsgát milyen nyelven fogják lefolytatni.

c) Tartalom. Egy adott vizsga kérdéseit a légiközlekedési hatóság választja ki a CQB anyagából, biztosítva a tematika teljes lefedettségét minden egyes tantárgy tekintetében. A számítást, vagy grafikus értelmezést igénylő kérdések válaszainak formája más formába hozható, olyan módon, ahogy azt a légiközlekedési hatóság megfelelőnek tartja.

A légiközlekedési hatóság döntése alapján a Kommunikáció tantárgyból történő vizsgát külön is meg lehet tartani. Annak a kérelmezőnek, aki előzetesen sikeres vizsgát tett VFR vagy IFR Kommunikációtárgyból, nem kell a vonatkozó részekből újra vizsgáznia.

d) Szóbeli Vizsga. Nem lehet szóbeli vizsgát tenni írásbeli, vagy számítógépen végzett vizsga helyett.

e) Eszközök. A légiközlekedési hatóság határozza meg, hogyan kell ellátni a vizsgázót a szükséges légiforgalmi térképekkel, térképekkel, adatlapokkal és berendezésekkel, hogy a kérdésekre választ tudjon adni.

f) Biztonság. A kérelmező személyazonosságának ellenőrzését a vizsga előtt el kell végezni.

g) Titkosság. A vizsgalap tartalmát bizalmasan kell kezelni.

32. Függelék Elméleti vizsga tantárgyai/szakaszai és a vizsga időtartama - ATPL, CPL és IR

(Lásd 1.470 pont)

Repülőgép (A)
ATPLCPLIR
Légitársasági
Pilóta Szakszolgálati Engedély
Kereskedelmi
Pilóta Szakszolgálati Engedély
Műszer­jogosítás (Repülögép)
VizsgalVizsgaVizsgalVizsgaVizsgalVizsga
Tantárgyap számaidőtarta maap számaidőtarta maap számaidőtarta ma
010 Légijog11.4010.45
010 Légijog /Üzemeltetési eljárások11.00
020 Repülőgép Általános Ismeretek22.3021.15
Szerkezetek/Rendszerek/Hajtóművek22.00(1.30)(0.15)
Műszerek/Elektromos berendezések31.30(1.00)(1.00)
030 Repülési jellemzők/Repülés33.0032.00
tervezés
Súly és súlypontszámítás41.00(0.45)
Jellemzők51.00(0.45)
Repüléstervezés és repülés figyelés63.00(1.30)(2.00)
040 Emberi teljesítőképesség és71.0040.3040.30
korlátozások
050 Meteorológia82.3051.3051.30
060 Navigáció61.3062.00
Általános navigáció92.00(1.00)(0.30)
Rádió navigáció101.30(0.30)(1.30)
070 Üzemeltetési eljárások111.2070.45
080 Repüléselmélet121.0080.45
090 Kommunikáció90.3070.30
VFR kommunikáció130.30(0.30)
IFR kommunikáció140.30(0.30)
Összesen:1420.30911.4578.45

1 Megjegyzés: A repülési idő és az elméleti ismeretek beszámítására lásd még az 1.050(b) pontot

2 Megjegyzés: A tematika a Repülőgép elméleti tematikák kombinációja. Az 'x'-szel jelölt négyzetekben szereplő témakör oktatása a meghatározott engedélyhez kötelező. A (•) jelölt soroknál az altéma NEM használható az adott engedély szintnél.

Repülőgép
ATPLCPLIR
010 00 00 00Légijog és ATC eljárásokXXX
010 01 00 00Nemzetközi egyezmények és szervezetekXXX
010 01 01 00A Chicagói EgyezményXXX
010 01 01 01I. Rész Légi navigáció
-Általános alapelvek és alkalmazás: szuverenitás, terület,
-Repülés a Szerződő Állam területe fölött: nem­menetrendszerű járatok jogai, menetrendszerű járatok, cabotage, leszállás vámrepülőtereken, légügyi szabályok alkalmazása, repülési szabályok, a légijármű kutatása
-Intézkedések a léginavigáció elősegítésére: vámszolgálat, a repülőgép megfelelőségének követelményei: Légialkalmassági bizonyítvány, a személyzet engedélyei, a bizonyítványok és engedélyek elfogadása, áruszállítási korlátozások, fényképezőgép használat, fedélzeti okmányok
-Nemzetközi szabványok és ajánlások: a szabványok és eljárások elfogadása, bizonyítványok és engedélyek hitelesítése, hitelesített bizonyítványok és engedélyek érvényessége, eltérés a nemzetközi szabványoktól és eljárásoktól, az eltérések bejelentése
XXX
010 01 01 02II. Rész: Az ICAO - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
- Célkitűzések, felépítés
XXX
010 01 01 03Kijelölt régiók és regionális irodákXX
010 01 0 04Követelmények:
-Az Egyezmény függelékei (Annexek)
-Szabványok és ajánlott gyakorlat
-A légi-navigációs szolgálatok eljárásai
-Körzeti kiegészítő eljárások
-Körzeti légi-navigáció
-Kézikönyvek és körlevelek
X
010 01 02 00Egyéb nemzetközi egyezményekXXX
010 01 02 01Nemzetközi Légiszállítási Egyezmény - Az öt szabadságjogXX
010 01 02 02A Tokiói, Hágai és Montreali Egyezmények
-Jogi hatály
-A parancsnokpilóta hatásköre
XX
010 01 02 03Az alábbi európai szervezetek megnevezése, összetétele, célkitűzései, vonatkozó okmányok
-ECAC - Európai Polgári Repülési Konferencia beleértve a JAA - Társult Légügyi Hatóságok
-EASA - Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
-EUROCONTROL Szervezet Az Európai Repülésbiztonság Szolgálatában
-EC- Európai Bizottság
XXX
010 01 02 04A Varsói EgyezményXX
010 01 03 00A parancsnokpilóta hatásköre, felelőssége a repülés biztonsága és védelme érdekébenXX
010 01 04 00Az üzemben tartók és a pilóták felelőssége a földön, a személyekre és javakra vonatkozóan, a légijármű üzemeltetéséből keletkező károkozás, személyi sérülés eseténXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
010 01 05 00Kereskedelmi eljárások és kapcsolódó szabályok-lízingelés)
-Légijármű bérlet (Dry lease)
-Légijármű teljes bérlet (Wet lease)
XX
010 02 00 00Annex 8 - a légijármŰ légi alkalmassága
- alkalmazás
XX
010 03 00 00Annex 7 - A légijármŰ felség- és lajstromjele
- alkalmazás
XX
010 04 00 00Annex 1 - Személyzet tanúsítása
-alkalmazás
-Az Annex 1 és a JAR-FCL kapcsolata
XXX
010 05 00 00Annex 2 - A légtérhasználat szabályaiXXX
010 05 01 00Annex 2
- A fontosabb meghatározások, a repülési szabályok alkalmazása, általános szabályok, látvarepülési (VFR) szabályok, IFR - műszerrepülési szabályok, jelzések (látjelek), polgári légijármű elfogása (igazoltatás), utazómagasságok táblázata
XXX
010 06 00 00Léginavigációs eljárások- LégijármŰ Üzemben tartás Doc 8168 - OPS/611, 1. kötetXXX
010 06 01 00Előszó
- bevezetés
XX
010 06 02 00Alkalmazott meghatározások és rövidítésekXX
010 06 03 00Indulási eljárások
-Általános követelmények
-szabványos indulási eljárások (SID)
-VOR indulási eljárások
-Közzétett információk
-Egyidejű üzemelés párhuzamos vagy közel párhuzamos műszeres futópályákon
-Területi navigációs eljárások RNAV (VOR-DME) indulási eljárások
-FMS/RNAV használata hagyományos indulási eljárások végrehajtására
XX
Repülőgép
ATPL CPL IR
010 06 04 00Megközelítési eljárások (Approach Procedures)
-Általános követelmények (kivéve a táblázatokat)
-Megközelítési eljárások tervezése: műszeres megközelítési szektor, a fixek pontossága (csak metszéspontok pontossági határai, egyéb fixek pontossági határai, az útirányt biztosító eszközök pontossága, a megközelítési szektorok mérete, süllyedési gradiens)
-Érkezési és megközelítési szegmensek: általában, STAR - szabványos érkezési eljárás, kiinduló megközelítési szakasz (csak általában), közbenső megközelítési szakasz, végső megközelítési szakasz (kivéve a táblázatok), MAP - megszakított megközelítési szegmens (csak általában)
-Manőverek látással a repülőtér körzetében: általában, a körözési eljárás látással , biztonságos akadály magasság (OCA/H) légtér mérete (táblázatok nélkül), MDA/H minimális süllyedési magasság, körözési eljárás megszakítása
-egyidejű ILS üzemelés párhuzamos vagy közel párhuzamos futópályákon,
-Területi navigációs megközelítési eljárások RNAV
(VOR-DME)
-FMS/RNAV használata nem-precíziós megközelítési eljárások végrehajtásakor
XX
010 06 05 00Várakozási eljárások (Holding procedures)
-Az eljárás felépítése (táblázatok nélkül), besorolás, az eljárás végrehajtása
-Biztonságos akadály magasság, OCA/H
XX
010 06 06 00Magasságmérő beállítási eljárások (Altimeter setting az ICAO Doc.7030 kiegészítő területi eljárások vonatkozó részével)
- Alapkövetelmények, a pilóta és az üzembentartó eljárásai
XXX
010 06 07 00SSR (másodlagos radar) üzemeltetési eljárások (az ICAO Doc. 7030 vonatkozó részének ismeretével)
-A transzponder üzemeltetése
-Az ACAS berendezés üzemeltetése
-TCAS rendszer üzemeltetése
-Használatos angol kifejezések
XXX
010 07 00 00Légiforgalmi szolgálatok (Az Annex 11 és Doc. 4444 alapján)XXX
010 07 01 00Annex 11 - Légiforgalmi szolgálatok - fontosabb meghatározásokXXX
010 07 01 01Általános követelmények: - Az ATS feladatai, a légiforgalmi szolgálatok felosztása, a szolgálatok és ellenőrzött repülőterek légtereinek kijelölése, a légtér osztályok (az Annex 11 4. függeléke szerint), RNP - előírt navigációs teljesítmény (pontosság), az ATS szolgálatokat ellátó szolgálati egységek kijelölése és létrehozása, a repüléstájékoztató (FIR) körzetek, ellenőrzött légterek (CTA, CTR) jellemzői, minimális biztonságos magasságok, a vészhelyzetben lévő légijármű elsőbbsége, tartalék (contingency) repülési eljárások, az ATS szolgálatoknál használt időXXX
010 07 01 02ATC - Légiforgalmi irányító szolgálatXXX
- Alkalmazás
- Az ATC egységek biztosítása, a szolgálatok
működése, elkülönítési minimumok, a szakszolgálati
engedélyek tartalma, az engedélyek koordinálása,
személyek és járművek mozgásának irányítása a
repülőtéren
Repülőgép
ATPLCPLIR
010 07 01 03Légiforgalmi tájékoztató szolgálat -Alkalmazás
-A tájékoztató szolgálatok feladatköre -légiforgalmi tájékoztató rádióadások (ATIS, stb.)
XXX
010 07 01 04-Riasztó szolgálat (Alerting Service) -alkalmazás, a kutató-mentő központok értesítése (csak INCERFA, ALERFA, DETRESFA), a vészhelyzetben lévő légijármű közelségében működő légi járműveknek adott tájékoztatásXXX
010 07 01 05Az egyes RNP típusok azonosító jellemzői, az ATS útvonalak azonosító jelei (kivéve SID és STAR), Annex 11. 1. FüggelékXXX
010 07 03 00Repülési szabályok és a légiforgalmi szolgálatok
eljárásai az ICAO Doc. 4444 - RAC/501/11 és az
ICAO Doc. 7030 körzeti eljárások alapján
-meghatározások
-kapcsolat más dokumentumokkal
XXX
010 07 03 01-Altalános megfontolások -a légiforgalmi szolgálatok általános működési szabályai: repülési terv benyújtása, áttérés IFR-ről VFR-re, engedélyek és tájékoztatások, a forgalom áramlásának szabályozása, magasságmérő beállítási eljárások, a "heavy" turbulenciakategória és MLS állapot jelzése, helyzetjelentés, légiforgalmi esemény­jelentés, eljárások az összeütközés-kikerülő rendszerrel (ACAS) felszerelt légijárművekre. -A Doc. 4444 1.sz. FüggelékeXXX
010 07 03 02-Területi irányító szolgálat (Area Control Service) -Az ellenőrzött forgalom elkülönítésének általános módszerei
-Függőleges elkülönítés: a függőleges elkülönítés alkalmazása, a minimális függőleges elkülönítés, minimális utazómagasság, utazómagasság meghatározása, függőleges elkülönítés emelkedéskor, vagy süllyedéskor
-Oldalirányú elkülönítés alkalmazása, hosszirányú elkülönítés alkalmazása (kivéve szuperszonikus forgalom esetében)
-Az elkülönítési minimumok csökkentése -Légiforgalmi iránytói engedélyek: tartalom, az ATC engedély leírása, engedély saját elkülönítésre VMC körülmények között, mérvadó forgalomra vonatkozó tájékoztatás, engedély a Flight Plan kért módosítására -Kényszer (vész) helyzet és összeköttetés megszakadása: vészhelyzeti eljárások (csak általános elsőbbség, vészsüllyedés, a parancsnokpilóta tevékenysége), föld-levegő összeköttetés megszakadása (csak a pilótára vonatkozó eljárások), polgári repülőgép elfogási eljárása
XXX
010 07 03 03Bevezető irányító szolgálat (Approach Control Service) -Induló légijármű: általános indulási eljárások, engedély emelkedő légijárműnek saját elkülönítésre VMC-ben, az induló légijárműveknek adott információk -Érkező légijármű: általános szabályok érkező légijárműveknek, süllyedési engedély saját elkülönítéssel VMC-ben, megközelítés látással,XXX
műszeres megközelítés, várakozás, bevezetési sorrend, várható bevezetési idő (EAT), tájékoztatás az érkező forgalomnak
010 07 03 04Repülőtéri irányító szolgálat (Aerodrome Control Service)
-A repülőtéri irányító torony feladata: általában, riasztószolgálat ellátása, a VFR üzemelés felfüggesztése
-Forgalom és forgalmi körök: a használatos futópálya kiválasztása
-A légijárműveknek adott tájékoztatás: a légijárművek működésére vonatkozó tájékoztatás, tájékoztatás a repülőtéri állapotokra
-A repülőtéri forgalom irányítása: az érkező és induló légijárművek elsőbbségi sorrendje, az érkező és induló forgalom ellenőrzése, a légijárművek keltett örvény turbulencia szerinti kategorizálása és a hosszirányú elkülönítés növelése, különleges VFR engedélyezése
XXX
010 07 03 05Repüléstájékoztató szolgálat és riasztószolgálat -Repüléstájékoztató szolgálat -RiasztószolgálatXXX
010 07 03 06Radar használata a légiforgalmi szolgálatoknál -általános szabályok: a radar korlátozásai, azonosító eljárások (csak az azonosítás fogalma), helyzet­tájékoztatások, irányítás radar vektorok adásával -a radar használata az iránytó (ATC) szolgálatoknálXX
010 08 00 00Légiforgalmi tájékoztató szolgálat az Annex 15 alapjánXXX
010 08 01 00Annex 15
-fontosabb meghatározások -alkalmazás
XXX
010 09 00 00Repülőterek - az Annex 14 I. és II. kötetei alapjánXXX
010 09 01 00Annex 14 -MeghatározásokXXX
010 09 01 01Repülőtér adatok:
-A működési terület és kapcsolódó létesítmények állapota
XXX
010 09 01 02Látjelek a navigációhoz
-Irányjelzők és utasítást adó jelzések
-Felfestések
-Fények
-Jelek
-Helyjelzők
XXX
010 09 01 03Az akadályok megjelölésére szolgáló jelölések -Az akadályok megjelölése -AkadályfényekXXX
010 09 01 04Egyes területek korlátozott használatának megjelölése |XXX
010 09 01 05Vészhelyzeti és egyéb szolgálatok -mentő és tűzoltó szolgálatok -előtér ügyelet
-légijárművek előtéri kiszolgálása
XXX
010 09 01 06A. Függelék az Annex 14-hez -a közzétett távolságadatok kiszámítása -rádió-magasságmérés védett területe -bevezető és futópálya fénysorokXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
010 10 00 00Egyszerűsítések (Annex 9 - Facilitation alapján)
-Meghatározások
XXX
010 10 01 00Légijárművek belépése és elindulása
-A légijármű okmányok rendeltetése, leírása és
használata
General declaration
XXX
010 10 02 00Személyek és poggyászaik beléptetése és kiléptetése -A személyzetek és az operator egyéb alkalmazottainak belépési követelményei és eljárásaiXXX
010 11 00 00Kutatás és mentés (az Annex 12 alapján)XXX
010 11 01 00Annex 12 rövid tartalma -MeghatározásokXXX
010 11 01 01Szervezet
-A SAR (Search and Rescue) szolgálat létrehozása -SAR körzetek kijelölése
-A SAR szolgálati egységek kijelölése és felszerelése
XXX
010 11 01 02Együttműködés
-Államok közötti együttműködés
-Együttműködés egyéb szolgálatokkal, szervezetekkel
XXX
010 11 01 03Működési szabályok, eljárások
-A parancsnokpilóta feladatai a baleset helyszínén
-A vészhelyzet rádióadást vevő parancsnokpilóták
kötelezettsége
-Kutató-mentő szolgálatok jelzései
XXX
010 11 01 04Kutató-mentő szolgálatok jelzései -A felszíni járművek jelzőrendszere -Föld -Levegő között alkalmazott jelkódok -Levegő -Föld kapcsolat jelrendszereXXX
010 12 00 00Biztonság (az Annex 17 - Security alapján)XX
010 12 01 00Annex 17XX
010 12 01 01Általában
-Célok és feladatok
XX
010 12 01 02Szervezet
-Együttműködés és koordinálás
XX
010 12 01 03Operátorok: légitársaságok biztonsági programjaXX
010 13 00 00Légijármű baleset kivizsgálás (Annex 13 alapján)XXX
010 13 01 00Annex 13
-Meghatározások
-Alkalmazás
XX
010 14 00 00jar-fclXXX
010 15 00 00Nemzeti jogszabályokXXX
010 15 01 00Nemzeti jogszabályok és a vonatkozó ICAO Annexektől és JAR-októl való eltérésekXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
020 00 00 00Általános repülőgép ismeretXXX
021 00 00 00Repülőgép sárkány és rendszerei: elektromos, hajtómű, fedélzeti mentőfelszerelésXX
021 00 00 00Légijármű sárkány és rendszerei: elektromos, hajtómű, fedélzeti mentőfelszerelésX
021 01 00 00Repülőgép sárkány és rendszereiXXX
021 01 01 00Repülőgép törzs -Szerkezeti típusok -Szerkezeti elemek és anyagok -Stress (feszültség)XX
021 01 02 00Vezetőfülke és utastér ablakok -Szerkezet (laminált üveg) -Szerkezeti korlátozásokXX
021 01 03 00Szárny
-Szerkezeti típusok
-Szerkezeti elemek és anyagok
-A hajtóművek stb. feszültség csökkentése
-Stress (feszültség)
XX
o
021 01 04 00Stabilizáló felületek
-Függőleges, vízszintes és V farokfelületek
-Szerkezeti anyagok
-Erőhatások
-"flutter" (flatter: a szárnyak hajlító-csavaró lengése) -kiegyenlítő rendszer -Mach trim
XX
o
021 01 05 00Futómű
-Különböző típusok -Szerkezeti kialakítás
-Rögzítő rendszerek és vészkibocsátó rendszerek -A véletlen behúzódást megakadályozó szerkezetek -A helyzetet és a mozgást jelző fények, műszerek -Orrkerék vezérlés
-Kerekek és köpenyek (szerkezet, korlátozások) -Kerékfék rendszerek
-szerkezet
-parkolófék
-a blokkolás-gátló működése -automatikus fékező rendszer működése -működést, meghibásodást jelző rendszer
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 01 06 00 Kormányszervek (szerkezeti kialakítás és működés)XX
021 01 06 01Elsődleges vezérlő szervek -magassági-, csűrő-, és oldalkormány -trim
-működtetés módja (mechanikus, hidraulikus, elektromos, fly-by-wire)
-működés, jelzőműszerek, figyelmeztető rendszerek -átviteli (kormány) erők
XX
021 01 06 02Másodlagos vezérlő szervek -belépőél és kilépőél felhajtóerő növelő szerkezetek -felhajtóerő lerontó szerkezetek és fékek -Változtatható magassági kormány -működtetési mód (mechanikus, hidraulikus, elektromos, fly-by-wire)
-működés, jelzőműszerek, figyelmeztető rendszerek -veszélyes helyzetek és potenciális meghibásodások
XX
021 01 07 00Hidraulika rendszerek
021 01 07 01A hidromechanika alapelvei -hidraulika folyadékok
-hidraulikus rendszerek sematikus felépítése és működése
XX
021 01 07 02Hidraulikus rendszerek
-fő-, tartalék-, és vészrendszerek
-működés, jelzőműszerek, figyelmeztető rendszerek
-kisegítő rendszerek
XX
021 01 08 00Levegőhajtású rendszerek (csak dugattyús-motoros repülőgépek)XXX
021 01 08 01Pneumatikus rendszerek -energiaforrások
-a pneumatikus rendszerek sematikus felépítése és működése
XX
021 01 08 02Kondicionáló rendszer -fűtés és hűtés
-szerkezet, működés és vezérlő szervek
XX
021 01 08 03Nyomásrendszer
-kabinmagasság, maximális kabinmagasság,
nyomáskülönbség
-a repülőgép túlnyomásos terei
-működés és jelzőműszerek
-biztonsági és figyelmeztető rendszerek
-gyors dekompresszió, veszélyes kabinmagasság
jelzés
-vészhelyzeti eljárások
XX
021 01 08 04Jégtelenítő rendszerek
-szárnyak és vezérsíkok pneumatikus (felfújható)
belépőél jégtelenítő rendszere
-sematikus felépítés
-üzemeltetési korlátozások
-szakaszos programú automatika működése
XXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 01 09 00Levegőhajtású rendszerek légcsavaros-gázturbinás és sugárhajtású repülőgépekXXX
021 01 09 01Pneumatikus rendszerek -energiaforrások -sematikus felépítés
-potenciális meghibásodások, figyelmeztető eszközök -működés, jelzőműszerek, figyelmeztető rendszerek -pneumatikus hajtású rendszerek
XX
021 01 09 02Légkondicionáló rendszer
-szerkezet, működés, üzemeltetés, jelzőműszerek és figyelmeztető rendszerek -fűtés és hűtés
-hőmérséklet-szabályozás, automatikus és manuális -torlólevegő (ram air) szellőzés -sematikus felépítés
XX
021 01 09 03Jegesedés-gátló rendszerek
-hordozófelület (repülőgép) és kormányfelületek,
hajtómű, légfelvevők, szélvédőüveg
-sematikus szerkezeti felépítés, üzemeltetési
korlátozások, indítás, ciklikus programú automatika
használata
-jegesedés-jelző rendszerek
XXX
021 01 09 04Nyomásszabályzó rendszer
-kabinmagasság, maximális kabinmagasság,
nyomáskülönbség
-a repülőgép túlnyomásos terei
-működés és jelzőműszerek
-biztonsági és figyelmeztető rendszerek
-gyors dekompresszió, veszélyes kabinmagasság
jelzés
-vészhelyzeti eljárások
XX
021 01 10 00Nem-pneumatikus jegesedés-gátló és jégtelenítő rendszerXXX
021 01 10 01Az alábbiak sematikus szerkezete és működése: -légfelvevő nyílások -légcsavar (repülőgép)
-pitotcső, statikus vevők, átesés-jelző szenzor
-szélvédő jégtelenítés
-csapadék eltávolító/ablaktörlő rendszer
XXX
021 01 11 00Tüzelőanyag rendszerXX
021 01 11 01Tüzelőanyag tartályok
-szerkezeti elemek és típusok
-a tartályok elhelyezése egy és több-hajtóműves
repülőgépen
-a tartályok feltöltési sorrendje és típusai -kifogyaszthatatlan tüzelőanyag
XX
021 01 11 02Tüzelőanyag táplálás
-gravitációs és nyomás alatti beszállítás
-kereszttáplálás
-sematikus szerkezeti felépítés
XX
021 01 11 03Tüzelőanyag légi vészeleresztő rendszerX|X
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 01 11 04A tüzelőanyag rendszer ellenőrzése
-működés, jelzőműszerek, figyelmeztető rendszerek
-tüzelőanyag gazdálkodás (fogyasztási sorrend
vezérlése)
-mérőpálca
XX
021 02 00 00ElektromosságXXX
021 02 01 00DC= egyenáram AC= váltóáramXXX
021 02 01 01Általában:
-elektromos áramkörök
-feszültség, áram, ellenállás
-Ohm törvénye
-Ellenállásos áramkörök
-Az ellenállás, mint a hőmérséklet függvénye
-Elektromos teljesítmény, elektromos munka
-Biztosítékok (feladat, típus és működés)
-Az elektromágneses tér )mező)
-A kondenzátor (feladata)
XXX
021 02 01 02Akkumulátorok
-Típusok, jellemzők, karakterisztikák
-Kapacitás
-Alkalmazás
-Mint veszélyforrás
XXX
021 02 01 03Mágnesesség -permanens mágnesek -elektromágnesesség:
-relék, áramköri megszakító, szolenoid szelep
(alapelv, feladat és alkalmazás) -elektromágneses teljesítmény -elektromágneses indukció
XXX
021 02 01 04Generátorok
-alternátor (váltóáramú generátor)
-működési elv, feladat és alkalmazás -jelzőműszerek
-szabályozás, ellenőrzés, védelem -gerjesztési módok -indítógenerátor
XXX
021 02 01 05Energia elosztás
-AC áramelosztó rendszerek (sínek)
-az elektromos repülési műszerek/rendszerek
ellenőrzése
-ampermérő, voltmérő
-jelzőtablók -elektromos fogyasztók -DC elosztó rendszer:
-szerkezet, működés és ellenőrzés
-elemi kapcsoló áramkörök
XXX
021 02 01 06Inverter (alkalmazás)XXX
021 02 01 07A repülőgép sárkány, mint elektromos vezetőXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 02 02 00 Váltóáram (AC)XX
021 02 02 01Általában
-egy és többfázisos váltóáram
-frekvencia
-fáziseltolás
-AC áramköri elemek
XX
021 02 02 02Generátorok -Háromfázisú generátor
-Szénkefe nélküli generátor (szerkezet és működés) -Generátor meghajtás:
-állandó fordulatszámú
-integrált hajtás
XX
021 02 02 03AC teljesítmény elosztás -szerkezet, működés és ellenőrzés -védőáramkörök, generátorok párhuzamosításaXX
021 02 02 04Transzformátorok -feladata
-típusok, alkalmazás
XX
021 02 02 05Szinkron és aszinkron motorok
-működési elv
-alkalmazás
XX
021 02 02 06Átalakító/egyenirányító készülékekXX
021 02 03 00Félvezetők
-a félvezetők működési elve
-félvezető ellenállások (tulajdonság és alkalmazás)
-egyenirányító (működés és alkalmazás)
-tranzisztor (működés és alkalmazás)
-dióda (működés és alkalmazás)
XX
021 02 04 00Alapvető komputer ismereteXX
021 02 04 01Logikai áramkörökXX
021 02 04 02Logikai szimbólumokXX
021 02 04 03Kapcsoló áramkörök és logikai szimbólumokXX
021 02 05 00Rádióhullámok terjedési elmélete (csak alapelv)XXX
021 02 05 01Alapelvek
-Elektromágneses hullámok
-Hullámhossz, amplitúdó, fázisszög, frekvencia
-Frekvenciasávok, oldalsávok, egyoldali sávok
-Impulzusjellemzők
-Vivő (hordozó) frekvencia, moduláció, de-moduláció -A moduláció típusai (amplitúdó, frekvencia, impulzus, multiplex)
-Oszcillátor áramkörök
XXX
021 02 05 02Antennák -Karakterisztika -Polarizáció -Antenna típusokXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 02 05 03Hullámterjedés -Felületi hullámok -Térhullámok
-Különböző frekvencia tartományok terjedése
-Frekvencia prognózis
-Fading
-A terjedést befolyásoló tényezők (visszaverődés, elnyelés, interferencia, éjjeli hatás, parthatás, hegyhatás, sztatikus töltés)
XXX
021 03 00 00HajtóművekXX
021 03 01 00Dugattyús motorokXX
021 03 01 01Általában -Típusok általában
-A négyütemű belsőégésű motor működési elve -Szerkezeti részegységek
XX
021 03 01 02Kenési (olaj) rendszer -Feladat
-Sematikus szerkezet -Ellenőrző műszerek és jelzések -Kenőanyagok (olajok)
XX
021 03 01 03Léghűtés
-Rendszer ellenőrzés -Hengerfej hőmérséklet -Hűtő terelőlapok (cowl flaps)
XX
021 03 01 04Gyújtás
-Feladata, sematikus rendszer -Gyújtási rendszerek -Gyújtómágnes ellenőrzés
XX
021 03 01 05Motor tüzelőanyag rendszer
-Porlasztó (szerkezet és működés, porlasztó
jegesedés)
-Tüzelőanyag befecskendező rendszer (szerkezet, működés)
-Tartalék légfelvevő
XX
021 03 01 06Motor teljesítmény
-Nyomásmagasság, légsűrűség magasság -Teljesítmény a légnyomás és hőmérséklet függvényében
XX
021 03 01 07Teljesítménynövelő eszközök
-Turbófeltöltő, szuperfeltöltő (szerkezet, hatása a
motor teljesítményre)
XX
021 03 0108Tüzelőanyag
-Benzin típusok, fokozatok -Robbanási jellemzők, oktánszám -Repülőbenzinek színkódja -Adalékok
-Víztartalom, jégkristály képzésidés -Fajsúly
-Tartalék tüzelőanyag típusok, a specifikációk közti eltérések, korlátozások
XX
021 03 01 09Keverék
-Dús és szegény keverék
-Legnagyobb teljesítmény és gazdaságos teljesítmény keverék
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 03 01 10Légcsavar
-Fix beállítási szögű és állandó sebességű légcsavar
-Légcsavar elv és üzemeltetés egy és többmotoros
repülőgépen
-Légcsavar ellenőrzés
-Légcsavar hatásfoka a repülési sebesség
függvényében
-Repülőgép és motor védelem: légcsavar üzemeltetés földön, levegőben, durva és finom szögállítás korlátozások
XX
021 03 01 11Motor kiszolgálás és vezérlés -Teljesítmény beállítás, teljesítmény tartomány -Keverék beszabályozás -Üzemi korlátozásokXX
021 03 01 12Üzemeltetési jellemzők
-Maximális és minimális RPM
-Motor vibráció és kritikus RPM
-Helyesbítő tevékenység rendellenesség észlelésekor
motorindítás, melegítés és repülés alatt
XX
021 03 02 00Gázturbinás hajtóműXX
021 03 02 01Működési elvXX
021 03 02 02Szerkezeti típusok
-Centrifugális
-Axiális
-Szabadturbina -Egytengelyes turbina -Légcsavaros gázturbina -Sugárhajtómű
-Turbóventilátoros sugárhajtómű
X

O
O
X

O
O
021 03 03 00Hajtómű szerkezetXX
021 03 03 01Légfelvevő (szívótorok) -feladataXX
021 03 03 02Kompresszor -Feladat
-Szerkezet és működési üzemmód -Lapátsérülés hatása -Kompresszor átesés és kihagyás -Kompresszor-jellemzők
XX
021 03 03 03Diffúzor (levegő belépő nyílás) -feladataXX
021 03 03 04Tüzelőtér
-Feladat, típusok, munkafolyamat -Keverési viszony -Befecskendező fúvókák -Termikus terhelés
XX
021 03 03 05Turbina
-Feladat, szerkezet, működési elv -Termikus és mechanikus feszültségek -Lapátsérülés hatása -Kilépő gázhőmérséklet ellenőrzés
XX
Repülőgép
ATPL CPL IR
021 03 03 06Fúvócső -Feladat
-Különböző típusai -Zajcsökkentő eszközök
XX
021 03 03 07Nyomás, hőmérséklet és levegőáramlás a gázturbinás hajtóműbenXX
021 03 03 08Sugárfordító (teljesítmény) -Feladat, típusai, működési elv -Hatásfok
-Használat és ellenőrzés
XX
021 03 03 09Teljesítmény és teljesítménynövelés -Vízbefecskendezés, működési elv -Alkalmazás, rendszer ellenőrzésXX
021 03 03 10Forrólevegő elvezetés
-A levegő elvezetés hatása a tolóerőre, kilépő gázhőmérsékletre, fordulatszámra és nyomásviszonyra -A levegőelvezetés hatása a teljesítményre
XX
021 03 03 11Segédberendezések meghajtásháza -FeladatXX
021 03 04 00A hajtómű rendszereiXX
021 03 04 01Gyújtás
-Feladat, típusai, részegységei, üzemeltetés, biztonsági szempontok
XX
021 03 04 02Indítórendszer (starter) -Feladat, típus, szerkezet, üzemmód -Vezérlés és ellenőrzés -Önszabályzó minimális és üresjáratXX
021 03 04 03Meghibásodások indításnál -okok és megelőzésXX
021 03 04 04Tüzelőanyag rendszer -Szerkezet, részegységek -Üzemeltetés és ellenőrzés -MeghibásodásokXX
021 03 04 05Kenési (olaj) rendszer -Szerkezet, részegységek -Üzemeltetés és ellenőrzés -MeghibásodásokXX
021 03 04 06Tüzelőanyag
-A hőmérséklet hatása
-Szennyeződés
-Adalékok
XX
021 03 04 07Tolóerő -Tolóerő képlet -Flat rated hajtómű
-Tolóerő a repülési sebesség, levegő sűrűség, nyomás, hőmérséklet és RPM függvényében
XX
021 03 04 08Hajtómű üzemeltetés és működés ellenőrzésXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
021 03 04 09Teljesítmény
-Megosztott teljesítményű hajtóművek -A sűrűség szerepe -Flat rated hajtómű
021 03 05 00Segédhajtómű egység (APU)XX
021 03 05 01Általában -Feladat, típusok -Elhelyezés
-Üzemeltetés és ellenőrzés
XX
021 03 05 02Torlólevegős turbina -feladataXX
021 04 00 00VészmentŐ felszerelésekXX
021 04 0100Ajtók és vészkijáratok
-megközelíthetőség
-normál és vészhelyzeti üzemeltetés
-jelölések
-kijárati padló jelölések -a személyzet vészkijáratai -utasok vészkijáratai
-mentőcsúszdák, mentőtutajok, úszóeszközök használata
XX
021 04 02 00Füstjelzés
-a füstjelző detektorok elhelyezése, jelzésmódja, működőképesség ellenőrzés
XX
021 04 03 00Tűzjelző rendszer
-a detektorok elhelyezése, riasztási mód, működőképesség ellenőrzés
XX
021 04 04 00Tűzoltó felszerelés
-elhelyezés, működtetés, tűzoltó töltet és jelzőműszer, funkcionális ellenőrzés
XX
021 04 05 00A légijármű oxigénellátó rendszere
-Működési elv
-Védelem, megtalálhatóság
-Használati rend gyors dekompresszió esetén
-A folyamatos áramlású és igény szerinti elosztó
álarcok összehasonlítása
-Oxigéngenerátotok
-Az oxigénhasználat veszélyei, biztonsági szabályok
XX
021 04 06 00Vészmentő felszerelés -Hordozható kézi tűzoltó készülék -Füstvédő álarc, sisak -Hordozható oxigén készülék -Vészhelyzeti helyzetjeladó, rádióadó -Mentőmellény, mentőtutaj -Zseblámpa, vészvilágítás -Kézi hangosbeszélő -Fejsze
-Tűzálló kesztyű -Vészhelyzeti úszóeszközök
X




°
X




°
Repülőgép
ATPLCPLir
022 00 00 00Műszer rendszerek - repülőgépekXX
022 00 00 00Műszer rendszerek - LégijárművekX
022 01 00 00Repülési műszerekXXX
022 01 01 00Levegőjel műszerek (Air Data instruments)XXX
022 01 01 01Pitot és sztatikus rendszer -Pitotcső, szerkezet, működési elv -Sztatikus vevők -Meghibásodások -Fűtés
-Tartalék sztatikus vevő
XXX
022 01 01 02Magasságmérő (altimeter) -Szerkezet, működési elv -Kijelzés, légnyomás beállítás -Hibák
-Helyesbítő táblázatok -Mérési pontosság
XXX
022 01 01 03Sebességmérő (Airspeed indicator) -Szerkezet és működési elv -Műszersebesség (IAS) -A sebességtartomány színskálák jelentése -Maximális sebesség mutató: VM0, MM0 -Hibák, mérési pontosság,XXX
022 01 01 04Mach szám műszer -Mach szám képlet -Szerkezet, működési elv -Kijelzés, skála
-Különböző szerkezeti megoldások -Hibák, mérési pontosság,
X
022 01 01 05Variométer (VSI) - Függőleges sebesség -Szelencés (VSI) és IVSI -Szerkezet és működési elv -KijelzésXXX
022 01 01 06Air Data (ADC) komputer - levegőjel komputer -Működési elv
-Bevitt és kiadott jelek, jelzések
-A levegő jelek használata
-Blokkdiagram
-A rendszer ellenőrzése
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
022 01 02 00Giroszkópos műszerekXXX
022 01 02 01Giroszkóp alapismeretek
-A giroszkóp erők elmélete (stabilitás, precesszió)
-Típusok, szerkezet, működési elv
-függőleges tengelyű giroszkóp (vertical) -irány giroszkóp -szögsebesség giroszkóp -egy szabadságfokú giroszkóp -lézer giroszkóp (ring laser gyro)
-látszólagos elsodródás (látszólagos mozgás)
-rendszertelen elsodródás
-felfüggesztési módok
-meghajtás típusok
XXX
022 01 02 02Irány giroszkóp -szerkezet és működési elvXXX
022 01 02 03Giroszkópos irányjelző rendszer -szerkezet és működési elv -részegységek
-felfüggesztés és üzemmódok -forduló és gyorsulási hibák -alkalmazás, a kimenőjelek felhasználása
XXX
022 01 02 04Térbeli helyzetjelző (függőleges tengelyű) giroszkóp -szerkezet és működési elv -jelzőműszer (műhorizont) típusok -forduló és gyorsulási hibák -alkalmazás, a kimenőjelek felhasználásaXXX
022 01 02 05Elfordulás és dőlésjelző műszer (szögsebesség giroszkóp)
-szerkezet és működési elv -műszer típusok -alkalmazási hibák
-alkalmazás, a kimenőjelek felhasználása -forduló koordinátor
XXX
022 01 02 06Giroszkópokkal stabilizált platform -használt típusok -gyorsulásmérő, mérőrendszerek -szerkezet és működési elv -platform egyeztetés
-alkalmazás, a kimenőadatok felhasználása
X
022 01 02 07Rögzített (nem stabilizált platformú) inerciális rendszer -Szerkezet és működési elv -Használatos típusok -Bemenő (input) jelek
-Alkalmazás, a kimenő (output) adatok felhasználása
X
022 01 03 00Mágneses iránytű -Szerkezet és működési elv -Hibák (deviáció, inklináció)XXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
022 01 04 00Rádió-magasságmérő
-Részegységek
-Frekvencia tartomány
-Működési alapelv
-Kijelzés
-Hibák
XXX
022 01 05 00Elektronikus repülési műszer rendszer (EFIS)
-Adatkijelző típusok
-Bemenő (input) adatok
-Kezelőpult, kijelző egység
-Példa egy tipikus repülőgép rendszerre
XXX
022 01 06 00FMS - Flight Management System -Általános alapelvek -Bemenő és kimenő adatokX
022 02 00 00Automatikus repülőgép-vezérlő rendszerekXXX
022 02 01 00FD - Flight Director - repülés-vezérlő rendszer -Feladat és alkalmazás -Blokkdiagram, részegységek -Üzemmódok
-Üzemi paraméterek a repülés különböző fázisaiban -Utasítás üzemmódok -Üzemmód jelzőműszer -Rendszer ellenőrzés -Határértékek, üzemi korlátozások
XXX
022 02 02 00AP - Autopilot -Feladat és alkalmazás -Típusok (különböző tengelyekre) -Blokkdiagram, részegységek -Oldalirányú (lateral) üzemmódok -Hossztengely (longitudinal) irányú üzemmódok -Közös üzemmódok
-Automatikus leszállás, műveleti sorrend
-Rendszer koncepció automatikus leszállásra,
átstartolásra, felszállásra, ”fail passive, fail operational"
-Vezérlési módok
-Jelátvitel a kormányszervekre
-Üzemeltetés és programozás a repülés különböző
fázisaiban
-A rendszer működésének ellenőrzése -Határértékek, üzemi korlátozások
XXX


o

o
022 02 0S 00A repülési üzemi tartomány védelme (betartása) -Feladat
-Bemenő (input) adatok és jelek -Kimenő (output) adatok és jelek -Rendszer ellenőrzés
X
022 02 04 00Oldalkormány csillapítás (yaw damper) - stabilitást
növelő rendszer
-Feladat
-Blokkdiagram, részegységek -Jelcsatolás a függőleges vezérsíkhoz
XXX
o
Repülőgép
ATPLCPLIR
022 02 05 00Automatikus bólintás (pitch) trim -Feladat
-Input adatok, jelek -Üzemmód
-Vízszintes vezérsík, trimlap működtetés -Rendszer ellenőrzés, üzembiztonság
X
022 02 06 00Tolóerő kiszámítás -Feladat -Részegységek -Input adatok, jelek -Output adatok, jelek -Rendszer ellenőrzésX
022 02 07 00Tolóerő -automata -Feladat és alkalmazás -Blokkdiagram, részegységek -Üzemmódok
-Automatikus üzemeléshez az üzemmód kiválasztás -Jeladás a tolóerőkar mechanikus egységéhez -Üzemeltetése és programozása különböző repülési fázisban
-Rendszer ellenőrzés -Határértékek, üzemi korlátozások
X
022 03 00 00Figyelmeztetőjel és adatrögzítő berendezésekXX
022 03 01 00Figyelmeztetések általában -Figyelmeztetések osztályozása -Kijelző, mutató jelzésekXX
022 03 02 00Magasságriasztó rendszer -Feladat
-Blokkdiagram, részegységek -Üzemeltetés és rendszer ellenőrzés
X
022 03 03 00GPWS veszélyes földközelség riasztó rendszer -Feladat
-Blokkdiagram, részegységek -Input adatok, jelek -Riasztási módok
-A rendszer épségének ellenőrzése
X
022 03 04 00TCAS - összeütközés-elkerülő rendszer -Feladat
-Riasztási módok
X
022 03 05 00Sebesség túllépés riasztás -Feladat
-Input adatok, jelek -Kijelző, mutatók -Működés ellenőrzés
-A meghibásodás hatása az üzemeltetésre
X
022 03 06 00Átesés riasztás -Feladat
-Egy egyszerűsített rendszer lényeges elemei -Blokkdiagram, olyan rendszer elemei, ahol állásszög indikátor van -üzemeltetés
XX
Repülőgép
ATPL CPL IR
022 03 07 00FDR - repülési adatrögzítők -feladat
-blokkdiagram, részegységek
-üzemeltetés
-rendszer ellenőrzés
X
022 03 08 00CVR - pilótafülke hangrögzítő -Feladat
-Blokkdiagram, részegységek -Üzemeltetés
X
022 03 09 00Rotor és hajtómű RPM túllépés/minimum alá csökkenés figyelmeztető jelzése -Feladat
-Input adatok, jelzések -Kijelző, műszermutatók -Működés ellenőrzés
- A meghibásodás hatása az üzemeltetésre
022 04 00 00A hajtómŰegység és rendszerek ellenŐrzŐ mŰszereiXX
022 04 01 00Nyomásjelző műszerek -Szenzorok -Nyomásműszerek -A színskála jelentéseXX
022 04 02 00Hőmérsékletjelző műszerek -Szenzorok
-Torlóhőmérséklet növekedés, helyesbítés -Hőmérséklet műszerek -A színskála jelentése
XX
022 04 03 00RPM (fordulatszám) műszerek
-A fordulatszám vevő jelzőműszerhez csatolása
-RPM műszerek, dugattyús és gázturbinás
repülőgépek
-A színskála jelentése
XX
022 04 04 00Tüzelőanyag fogyasztás műszerek -Tüzelőanyag átfolyás mérés (funkció, műszer) -Nagynyomású tüzelőanyag tápvonal átfolyás mérése (feladat, jelzések, hibajelzés)XX
022 04 05 00Tüzelőanyag mennyiség mérés -Térfogat/tömegmérés, mértékegységek -Mérőegység
-Űrtartalom, mennyiség jelzőműszerek -A helytelen jelzések magyarázata
XX
022 04 06 00Nyomatékmérés -Jelzőműszerek, mértékegység -A színskála jelentéseXX
022 04 07 00Repülési időtartam mérése -Meghajtó forrás -jelzőműszerXX
022 04 08 00Vibráció ellenőrzés -jelzőműszerek, mértékegységek -csatolás a kétáramú turbofan hajtóműhöz -riasztó rendszerXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
022 04 09 00Jelzésátviteli rendszer (távvezérlés)
-mechanikus
-elektromos
XX
022 04 10 00Elektronikus kijelzők (display)
-EFIS
-EICAS
-ECAM
X
°
X
°
022 04 11 00Chip érzékelés
-Kijelzés
-elmélete
Repülőgép
ATPLCPLIR
030 00 00 00Repülési teljesítmény és tervezésXXX
031 00 00 00Tömeg és súlypont - repülŐgépXX
031 01 00 00Bevezetés - tömeg és súlypontXX
031 01 01 00Tömegközéppont - C.G. (Centre of Gravity)XX
031 01 01 00MeghatározásokXX
031 01 01 02Fontossága a repülőgép stabilitása szempontjából;XX
031 01 02 00Tömeg és egyensúlyhatár korlátozásokXX
031 01 02 01A repülőgép üzemeltetési kézikönyvéből megtudni: -C.G. határok felszállásra, leszállásra, utazó konfigurációraXX
031 01 02 02Megengedett legnagyobb padlóterhelésXX
031 01 02 03Maximális gurulási tömegXX
031 01 02 04A megengedett maximális tömeget meghatározó tényezők:
-Szerkezeti korlátozások
-Teljesítmény-korlátozások, mint pl. a felszálláshoz, leszálláshoz rendelkezésre álló futópálya hossza -Időjárási feltételek: hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék; Akadály kikerüléshez vario és magasságkövetelmények; Hajtómű kiesésből adódó teljesítmény csökkenés
XX
031 01 02 05A CG határértékeket meghatározó tényezők: -A légijármű stabilitása, a kormányszervek és kormánylapok elégséges kitérése a jelentkező bólintási nyomatékok kiegyenlítésére minden repülési helyzetben;
-Súlypont-vándorlás repülés alatt a tüzelőanyag elfogyás, a futómű behúzás vagy kibocsátás, szándékos utas és árú átrendezés, tüzelőanyag átszivattyúzás eseteire; -A nyomásközéppont eltolódása a fékszárny kibocsátás hatására (repülőgép)
XX
031 02 00 00TerhelésXX
031 02 01 00TerminológiaXX
031 02 01 01Üres tömegXX
031 02 01 02Száraz üzemeltetési tömeg (üres tömeg +személyzet +szolgálati felszerelés+ kifogyaszthatatlan tüzelőanyag: DOM-Dry Operating MassXX
031 02 01 03Tüzelőanyag nélküli tömeg: ZFM - Zero Fuel MassXX
031 02 01 04Szabvány tömeg -SM- Standard Mass -Személyzet, utasok és poggyász -Tüzelőanyag, olaj, víz (Térfogat/tömeg átszámítás) -KézipoggyászXX
031 02 01 05Hasznos teher (kereskedelmi terhelés+ tüzelőanyag)XX
Repülőgép
ATPLCPL
031 02 02 00A légijármű tömegének ellenőrzéseXX
031 02 02 01A vonatkozó eljárás (általánosságban, részletek nélkül)XX
031 02 02 02A légijármű ismételt mérésének szükségességeXX
031 02 02 03A felszerelések jegyzéke (Equipment List)XX
031 02 03 00Eljárás a repülőgép tömeg és egyensúlyi okmányainak elkészítéséreXX
031 02 03 01Meghatározni a száraz üzemi tömeget (személyzet, felszerelés, stb.)XX
031 02 03 02
031 02 03 03Hozzáadni az utas, áru, poggyászsúlyt szabvány értékkelXX
031 02 03 04Hozzáadni a tüzelőanyag tömegetXX
031 02 03 05Ellenőrizni, hogy a max. engedélyezett repülési tömeg nincs e túllépve (tömeg a megengedett határokon belül)
031 02 04 00A túlterhelés következményeiXX
031 02 04 01Magasabb felszálló és biztonságos sebességXX
031 02 04 02Nagyobb felszállási és leszállási úthosszXX
031 02 04 03Kisebb emelkedési függőleges sebesség (varió)XX
031 02 04 04Hatása a hatótávolságra és fogyasztásraXX
031 02 04 05Csökken a teljesítmény hajtómű kiesés eseténXX
031 02 04 06Szélsőséges esetben szerkezeti károsodásXX
031 03 00 00Tömegközéppont (C.G.)XX
031 03 01 00A C.G. kiszámítás alapjai (terhelés és C:G: dokumentáció)XX
031 03 01 01Vonatkozási alap (Datumline) -A fogalom magyarázata -Helye
-Szerepe a C.G. kiszámításánál
XX
031 03 01 02Nyomatékkar (Moment arm)
-A fogalom magyarázata
-Az algebrai előjelek meghatározása
-használat
XX
031 03 01 04Nyomaték (Moment) -Magyarázat
-M(oment) = tömeg (mass) x nyomaték kar (moment arm)
XX
031 03 01 05Megadni MAC (Közepes aerodinamikai húr) százalékbanXX
031 03 01 06Megadni a vonatkozási síktól mért távolságban
031 03 02 00C.G. számítás (repülőgép), hossz és oldalirányú C.G (komputer használattal is)XX
031 03 02 01C.G az üres tömegre
-A repülőgép mérésekor számítják ki
-bejegyzik a légijármű dokumentációjába a száraz
üzemi tömeghez (DOM)
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
031 03 02 02A C.G. eltolódása a kiegészítő tüzelőanyag, teher vagy ballaszt hatásáraXX
031 03 02 03A számítás gyakorlati módszerei
-kiszámítás, vagy a matematikai képletekkel vagy,
speciális számolóeszközzel
-grafikus módszer
-táblázatos módszer
XX
031 03 02 04Utas, áru átrendezés a C.G. határokon belül tartására
031 03 03 00A teher lebiztosításaXX
031 03 03 01A megfelelő lekötözés fontossága -felszerelések a rakodó térben -Konténer -RakodólapXX
021 03 03 02A rakomány elmozdulásának következményei -A C.G elmozdulása esetleg a határokon kívülre -Lehetséges károsodás a mozgó teher nyomatékából -A teher gyorsulásának hatásaXX
031 03 04 00Area load, running load, supportingXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
032 00 00 00Teljesítmény - RepülőgépekXX
032 01 00 00Nem JAR/FAR 25 szerint minősített egymotoros
repülőgép teljesítménye - B. Teljesítmény osztály
XX
032 01 01 00Terminológia és sebesség meghatározásokXX
032 01 02 00Felszálló és leszálló teljesítményXX
032 01 02 01A repülőgép tömeg, szél, légsűrűség, magasság, futópálya lejtés, pálya állapot hatása
032 01 02 02A repülési kézikönyv (AFM) adatainak használataXX
032 01 03 00Emelkedési és utazó teljesítményXX
032 01 03 01A repülési adatok használataXX
032 01 03 02A légsűrűség magasság és a repülőgép tömeg hatásaXX
032 01 03 03A lehetséges repülési időtartam és az ajánlott teljesítmény beállítások hatásaXX
032 01 03 04Szélcsend hatótávolság különböző teljesítmény beállításokkalXX
032 02 00 00Nem JAR/FAR 25 szerint minősített többmotoros repülőgépek teljesítménye B. Teljesítmény osztályXX
032 02 01 00Terminológia és sebesség meghatározásokXX
032 02 01 01A 032 01 01 00 alatt nem szereplő terminológiaXX
032 02 02 00A teljesítményszámítások fontosságaXX
032 02 02 01Teljesítmény meghatározás normál feltételekreXX
032 02 02 02A légnyomás-magasság, hőmérséklet, szél, repülőgép tömeg, pályalejtés és felületi állapot hatásának figyelembe vételeXX
032 02 03 00A teljesítmény elemeiXX
032 02 03 01Felszállási és leszállási úthosszak -Akadálymentes magasság (OCH) felszállásnálXX
032 02 03 02Emelkedési és süllyedési varió
-A választott teljesítmény beállítások, sebességek és
repülőgép konfiguráció hatása
XX
032 02 03 03Utazó magasságok és csúcsmagasság -utazó teljesítmény követelményekXX
032 02 03 04Kereskedelmi terhelés/hatótávolság kompromisszumXX
032 02 03 05Sebesség/gazdaságosság kompromisszumXX
032 02 04 00A teljesítmény grafikonok és táblázatok használataXX
032 02 04 01A repülési kézikönyv (AFM) teljesítmény fejezeteXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
032 03 00 00JAR/FAR 25 szerint minŐsített repülŐgépek
A. Teljesítmény osztály
X
032 03 01 00FelszállásX
032 03 01 01Használatos meghatározások és sebességek -A felszálló teljesítményhez kapcsolódó sebesség meghatározások hangsúllyal az alábbiakra: elhatározási sebesség hajtómű meghibásodás esetére felszállásnál -VR elemelési sebesség -V2 biztonságos felszálló sebesség -Felszállással kapcsolatos távolság meghatározások: -Kiegyenlített pályahossz -TORA rendelkezésre álló nekifutási úthossz -TODA - rendelkezésre álló felszállási úthossz -ASDA - gyorsítás-fékezési úthossz -Stopway, clearway
-Tömeg/ magasság/hőmérséklet határértékek -Egyéb alkalmazott sebességek:
-Vmcg
-VMCA -VMU
-Vlof
-VMBE
X
032 03 01 02Futópálya változók -Hosszúság, lejtés, felület
-Teherbírás (LCN - terhelési osztály száma, SIWL-egy kerékre eső terhelés
X
032 03 01 03Repülőgép változók -Tömeg
-Fékszárny helyzet -Csökkentett teljesítmény beállítás -Megnövelt V2 -Jégtelenítő használat -Meleglevegő elvezetés (ECS)
X
032 03 01 03Meteorológiai változók
-Nyomásmagasság és hőmérséklet (légsűrűség magasság), Szél és lökések, Pályaállapot (állóvíz, hó, jég, stb.)
X
032 03 01 05Felszállási sebességek
-V1, VR és V2 kiszámítása; Kezdeti emelkedési
sebesség, Futómű és fékszárny behúzási sebesség
X
032 03 01 06Felszállási úthossz
-Felszállási úthossz kiszámítása a repülőgép, futópálya, meteorológiai változók és felszállási sebesség alapján
-A korai vagy megkésett elemelés hatása a felszállási úthosszra: korai elemelés esetén földi átesés lehetősége
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
032 03 02 00Gyorsítás-fékezési úthosszX
032 03 02 01A kiegyenlített pályahossz elve
-A meghatározások (032 03 00 00) áttekintése
-A kiegyenlített/ nem-kiegyenlített úthosszak és a V1
kapcsolata
X
032 03 02 02Az AFM kézikönyv grafikonjainak használata -A gyorsítás-fékezési úthossz kiszámítása
-Döntési idő és lassítási eljárás:
-Megengedett késés (reakció idő)
-Fékek használata
-Sugárfék használat -A fékezési energia korlátozása:
-A felmelegedés késleltetése -Kerékköpeny korlátozások
X
032 03 03 00Kezdeti emelkedési szakaszX
032 03 03 01Az emelkedés szakaszai -Futómű és fékszárny behúzás -Felszálló tömeg korlátozás az emelkedési követelmények kielégítéséreX
032 03 03 02Minden hajtómű működik -Emelkedési sebesség -Függőleges sebesség (emelkedési varió) -Zajcsökkentési eljárásX
032 03 03 03Egy hajtómű nem működik -VX Legjobb emelkedési gradiens sebessége -Vy Legjobb emelkedési varió sebessége -Függőleges sebesség (Varió):
-emelkedési teljesítmény a légsűrűség
magasság függvényében
X
032 03 03 04Akadálymentességi követelmények -Emelkedéssel elkerülni az akadályokat -Elfordulással kikerülni az akadályokat -A forduló hatása az emelkedési teljesítményreX
032 03 04 00EmelkedésX
032 03 04 01Az AFM teljesítmény diagramjainak használata
-A repülési tömeg hatása
-A légsűrűségi magasság hatása
-Emelkedési idő kiszámítása az utazó magasságig
X
032 03 04 02Fontos sebességek emelkedés alatt
-Fékszárny behúzási sebesség
-Normál emelkedési sebesség (minden hajtómű
működik)
-VX Legjobb emelkedési gradiens sebessége -VY Legjobb emelkedési érték sebessége
X
032 03 04 03Emelkedés egy nem működő hajtóművel
-Emelkedési sebesség
-VX legjobb emelkedési gradiens sebessége -VY legjobb emelkedési érték (varió) sebessége
-Maximális repülési magasság egy hajtóművel
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
032 03 05 00Utazó üzemmódX
032 03 05 01Utazóteljesítmény diagramok használata -Az utazómagasság(ok) meghatározása -Legnagyobb elérhető utazómagasság -A legnagyobb utazósebesség növelése és teljesítmény beállításokX
032 03 05 02Utazóteljesítmény ellenőrzés
-Max. hatótávolság: teljesítmény beállítás,
sebességek, tüzelőanyag fogyasztás
-Max. repülési idő: teljesítmény beállítás, sebességek,
tüzelőanyag. fogyasztás
-Sebesség/hatótávolság kompromisszum az
utazóteljesítmény megválasztásnál
-Max. utazóteljesítmény beállítás: sebességek,
tüzelőanyag fogyasztás
X
032 03 05 03Utazás egy nem működő hajtóművel -A megfelelő diagramok használata -Hatótávolság és lehetséges repülési idő meghatározás
-Szolgálati csúcsmagasság egy álló hajtóművel -MCP max. folyamatos teljesítmény -ETOPS üzem
X
032 03 05 04Akadálymentes magasság útvonalon -Tiszta repülési pálya -Függőleges és vízszintes -Tömegkorlátozások akadály kikerüléshez -Fokozatos magasságvesztési eljárásX
032 03 05 05Utazó üzemmód - 3 vagy 4 hajtóműves repülőgép, két hajtómű nem működik: -Követelmények és korlátozásokX
032 03 06 00Süllyedés és leszállásX
032 03 06 01A süllyedési diagramok használata -A süllyedés megkezdésének időpontja -Tüzelőanyag-fogyasztás süllyedés alatt -Süllyedési-sebesség korlátozások, pl.: -VNO normál üzemi sebesség -VMO legnagyobb. üzemi sebesség -Legkedvezőbb siklószám sebessége -Legnagyobb megengedett süllyedés (max. megengedett utastér varió értéke)X
032 03 06 02Legnagyobb megengedett leszálló tömeg:
-A repülőgép gyártó vagy engedélyező hatóság által
meghatározott legnagyobb leszálló tömeg
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
032 03 06 03Megközelítési és leszállási adatok kiszámítása
-A kiválasztott futópálya alkalmassága:
-LDA - rendelkezésre álló leszállási úthossz -Adott futópálya feltételekre kiszámított
maximális leszálló tömeg
-Az adott körülményekre kiszámított minimálisan szükséges futópálya hossza -Egyéb tényezők, mint: futópályalejtés, pálya állapot, szél, hőmérséklet, légsűrűségi magasság
-A várható leszálló tömeg kiszámítása
-A megközelítési és leszálló sebességek kiszámítása
-A számításokat azonosan el kell végezni a kiválasztott
kitérő repülőtérre is
-A használt terminológia és sebesség fogalmak: -VTH küszöbsebesség (vagy VREF USA) -Megszakított megközelítés sebessége -Leszállás előtt átstartolás sebessége -Leszálló úthossz: száraz, nedves, csapadékos futópálya
-Minimálisan szükséges futópálya a cél és kitérő repülőtéren -Leszállás
-leszálló konfiguráció (minden hajtómű működik)
-megközelítési konfiguráció, egy hajtómű áll
X
032 03 07 00Az üzemeltetési kézikönyv teljesítmény diagramjainak gyakorlati használata: tipikus sugárhajtóműves vagy légcsavaros-gázturbinás repülőgépX
032 03 07 01Az AFM teljesítmény fejezet diagramjainak használata -felszálló és leszálló tömeg kiszámítás -felszállási adatok kiszámítása:
-a futópálya, repülőgép és időjárási változók
hatása
-a különféle "V" felszálló és emelkedési sebességek kiszámítása -a szükséges futópálya úthosszak kiszámítása -az emelkedési gradiens és varió kiszámítása -akadálymentes magasságok (OCA/H) -számítások hajtómű kiesésre -Emelkedési adatok kiszámítása
-Emelkedési varió és gradiens -Emelkedési idő
-Emelkedés alatti tüzelőanyag fogyasztás -Számítások hajtómű kiesésre
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
031 03 07 02Utazó üzemmód számítások
-Max. hatótávolság, max. repülési idő és normál utazó üzemmód teljesítmény beállításai -Tüzelőanyag fogyasztás
-Meghibásodások, pl. hajtómű kiesés, kabinnyomás csökkenés miatti kisebb magasság hatása a hatótávolságra és lehetséges repülési időre -ETOPS számítások
-A tüzelőanyag fogyasztást befolyásoló egyéb
tényezők figyelembe vétele:
-A repülési magasság és tömeg hatása -Várakozásra, megközelítésre és kitérő repülőtérre repüléshez szükséges tüzelőanyag -Rendes és rendellenes repülési körülmények -Hajtómű kiesés -Veszélyes dekompresszió
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
033 00 00 00Repülés tervezés és ellenőrzés - repülőgépXX
033 00 00 00Repülés tervezés és ellenőrzés - LégijárműX
033 01 00 00Repülés tervezések útvonalrepülésreXXX
033 01 01 00Navigációs tervXXX
033 01 01 01Az útvonalak, sebességek, magasságok, cél és
tartalék repülőterek kiválasztása
-Terep és akadályok feletti magasság
-A repülési iránynak megfelelő utazó magasság
-Navigációs ellenőrző pontok, látással, rádióeszközzel
XXX
033 01 01 02Az útirányszögek (TT) és távolságok leméréseXXX
033 01 01 03Magassági szélelőjelzés adatai minden szakaszraXXX
033 01 01 04Kiszámítani az MH, GS és repülési idő adatokat minden útvonal szakaszra a TT (MT), távolság és TAS alapjánXXX
033 01 01 04Kitölteni a navigációs fedélzeti napló repülés előtti rovataitXXX
033 01 02 00Tüzelőanyag szükséglet tervezéseXXX
033 01 02 01Kiszámítani a tervezett tüzelőanyag mennyiséget a repülés minden szakaszára és a teljes útvonalra: -Az AFM diagramjai alapján meghatározni az emelkedés, utazószakasz és süllyedés tüzelőanyag szükségletét
-Használni a navigációs terv idő adatait
XXX
033 01 02 02Tüzelőanyag várakozásra és kitérő repülőtérre repüléshezXXX
033 01 02 03Tartalék tüzelőanyag maghatározásaXXX
033 01 02 04Teljes tüzelőanyag szükséglet az útvonalraXXX
033 01 02 05Kitölteni a navigációs terv tüzelőanyag rovataitXXX
033 01 03 00A repülés ellenőrzése és repülés alatti áttervezésXXX
033 01 03 01Repülés alatt tüzelőanyag számítások
-A megmaradó tüzelőanyag mennyiség feljegyzése a
navigációs ellenőrző pontoknál
XXX
033 01 03 02A tényleges fogyasztási érték kiszámítása -Összehasonlítani a tényleges és tervezett fogyasztást, a tüzelőanyag helyzetet meghatározniXXX
033 01 03 03Ha szükséges, módosítani a tüzelőanyag tervet, tartalékotXXX
033 01 03 04Problematikus esetben újratervezni -Kiválasztani az útvonalat, utazó magasságot és teljesítményt az új célrepülőtérre -Kiszámítani a hátralévő repülési időt -Felülvizsgálni a tüzelőanyag számítást, szükségletet és tartalékotXXX
033 01 04 00Rádióösszeköttetés és navigációs segédeszközökXXX
033 01 04 01Az ATC egységek összeköttetési frekvenciái, egyéb repülés alatti szolgálatok (pl. meteorológia) frekvenciáiXXX
Repülőgép
ATPL CPL IR
033 01 04 02Rádió-navigációs és műszeres megközelítési
segédeszközök
-Típus
-Frekvenciák
-Azonosítás, alkalmazhatóság
XXX
033 02 00 00ICAO ATC Flight plan - ATC Repülési tervXXX
033 02 01 00A repülési terv típusaiXXX
033 02 01 01Az ICAO Flight Plan -Formátum
-A teljes repülési terv tartalma -Ismétlődő (repetitive) repülési terv
XXX
033 02 02 00A repülési tervhez szükséges adatokXXX
033 02 02 01Az adatok beszerzési forrásai -A navigációs repülési terv -A tüzelőanyag terv
-Az operátor repülőgép adatait tartalmazó okmány -A tömeg és súlypont adatokat tartalmazó okmány
XXX
033 02 03 00A repülési terv kitöltéseXXX
033 02 03 01Kitöltési eljárásokXXX
033 02 03 02A repülési terv feldolgozásáért felelős szolgálatXXX
033 02 03 03Hatósági követelmények a repülési terv kitöltéséreXXX
033 02 04 00A repülési terv lezárásaXXX
033 02 04 01Felelősség és eljárásokXXX
033 02 04 02Feldolgozó szervXXX
033 02 04 03A résidő ellenőrzéseXXX
033 02 05 00A repülési terv betartásaXXX
033 02 05 01A hatóság által engedélyezett eltérések a különböző repülési tervektőlXXX
033 02 05 02A Repülési terv repülés alatti kiegészítése -Azok a feltételek, amikor a repülési tervet ki kell egészíteni
-A pilóta felelőssége és a kiegészítés kitöltési eljárása -A szerv, ahová a kiegészítést be kell nyújtani
XXX
033 03 00 00Gyakorlati repüléstervezésXXX
033 03 01 00A térkép előkészítéseXXX
033 03 01 01Az útvonal megrajzolása, irányok és távolságok leméréseXXX
033 03 02 00Navigációs tervXXX
033 03 02 01A navigációs terv elkészítése -Útirányszögek és távolságok a térképről -A rendelkezésre álló széladatok -A tervezett TASXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
033 03 03 00Egyszerű tüzelőanyag tervXXX
033 03 03 01A tüzelőanyag napló elkészítése bejegyezve az alábbiakat:
-Az egyes útvonalszakaszok számított szükséglete -Tüzelőanyag maradék minden szakasz végén -Lehetséges repülési idő (endurance) a tervezett fogyasztás alapján az egyes szakaszok végén
XXX
033 03 04 00Gyakorlati rádióeszköz felhasználási tervXXX
033 03 04 01Rádióösszeköttetés
-Az ATC szolgálatok frekvenciái és hívójelei, egyéb tájékoztató frekvenciák (pl. időjárás jelentések)
XXX
033 03 04 02Navigációs eszközök
-Az útvonal rádió-navigációs eszközeinek frekvenciái és azonosító jele
XXX
033 04 00 00IFR útvonal repülési terveXX
033 04 01 00Meteorológiai megfontolásokXX
033 04 01 01Az útvonal meteorológiai képzésidményeinek elemzéseXX
033 04 01 02A szélviszonyok elemzése a tervezett útvonalonXX
033 04 02 00Útvonal kiválasztás a cél és kitérő repülőterekreXX
033 04 02 01Javasolt légiútvonal felhasználásXX
033 04 02 02Irányszög és távolság adatok átvétele a RAD/NAV térképekrőlXX
033 04 02 03Az útvonal rádió navigációs eszközeinek frekvenciái és azonosító jeleiXX
033 04 02 04Minimális útvonal, keresztezési és rádióvételi magasságokXX
033 04 02 05Szabványos indulási (SID) és érkezési (STAR) eljárásokXX
033 04 03 00Általános repüléstervezési feladatokXX
033 04 03 01Az AIP és utolsó NOTAM kiadvány tanulmányozása a repülőterek és útvonalak állapotáraXX
033 04 03 02Magasságok vagy repülési szintek kiválasztása minden útvonalszakaszraXX
033 04 03 03Az MH és GS kiszámítása minden szakaszra a szél alapjánXX
033 04 03 04A repülési idő kiszámítása minden szakaszra a cél és kitérő repülőterekig, az útvonal teljes repülési idejeXX
033 04 03 05A tüzelőanyag terv elkészítéseXX
033 04 03 06A cél és kitérő repülőtér műszeres megközelítési eljárásainak előzetes tanulmányozásaXX
033 04 03 07Az ATC repülési terv kitöltésXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
033 05 00 00Sugárhajtású repülőgépek repülés tervezése (Kiegészítő megfontolások) - JAR-OPS 1X
033 05 01 00Kiegészítő tervezési szempontok sugárhajtású repülőgépekre (emeltszintű repüléstervezés)X
033 05 01 01Tüzelőanyag tervezés
-Útvonal tüzelőanyag tartalék
-Rendeltetési, várakozási és kitérő tartalék
-Elszigetelt repülőtér tartalék
-A magasság kiválasztás fontossága kitérőre
repüléskor
-A teljesítmény diagramok használata az emelkedési-,
utazó és süllyedési szakasz tüzelőanyag
szükségletének meghatározására
-Tüzelőanyag tartalék követelmények
-A tüzelőanyag fogyasztás hatása a súlypontra
X
033 05 01 02Az egyenlő repülési idők (PET - Point of Equal Time) és a biztonságos visszafordulás (PSR - Point of Safe Return) pontjának kiszámításaX
033 05 02 00Számítógépes repüléstervezésX
033 05 02 01A jelenlegi rendszerek fő alapelvei -Előnyök
-Hiányosságok és korlátozások
X
033 06 00 00"Egy repülési terv" gyakorlati elkészítése (repülési terv, repülési napló, navigációs napló, ATC terv, stb.)XXX
033 06 01 00Az adatok kigyűjtéseXXX
033 06 01 01A navigációs adatok kigyűjtéseXXX
033 06 01 02A meteorológiai adatok kigyűjtéseXXX
033 06 01 03A teljesítmény adatok kigyűjtéseXXX
033 06 01 04A navigációs repülési terv összeállításaXXX
033 06 01 05A tüzelőanyag terv összeállítása
-Emelkedési szakasz idő és tüzelőanyag
-Utazószakasz idő és tüzelőanyag
-Süllyedési szakasz idő és tüzelőanyag
-Egy megszakított megközelítés és kitérőre repülés
tüzelőanyag szükséglete
-Tartalék tüzelőanyag
XXX
033 06 01 06A PET (egyenlő idők, egyenlő fogyasztás pontja) és a PSR (biztonságos visszafordulás) kiszámításaX
033 06 01 07Az ATS repülési terv összeállításaXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
040 00 00 00Emberi teljesítmény és korlátozásokXXX
04 01 00 00Emberi tényező: alapelvekXXX
040 01 01 00Emberi tényező a repülésbenXXX
040 01 01 01Alkalmasság és korlátozásokXXX
040 01 01 02Alkalmas pilótává válás
-az "alkalmasság" hagyományos megközelítése -emberi tényezők a "hivatásos" megközelítéséhez
XXX
04 01 01 00Baleseti statisztikákXXX
040 01 03 00Repülésbiztonsági koncepciókXXX
040 02 00 00Repülés-fiziológiai alapelvek és egészség megtartásXXX
040 02 01 01A repülési fiziológia alapjaiXXX
040 02 01 01A légkör
-összetétel
-gáztörvények
-a szövetek oxigén igénye
XXX
040 02 01 02Légzési és keringési rendszerek -funkcionális anatómia -hypobarikus környezet -túlnyomás, dekompresszió -gyors dekompresszió
-bezárt (befogott) gázok, barotrauma
-védekezés, hypoxia
-tünetek
-hasznos tudatossági idő -hiperventiláció -gyorsulások
XXX
040 02 01 03A nagymagasságú környezet
-ózon
-sugárzás
-páratartalom
X
040 02 02 01Ember és környezet: az érzékrendszerXXX
040 02 02 01Központi és perifériális idegrendszer -érzékküszöb, érzékenység, adaptáció -szokások
-reflexek és biológiai ellenőrző rendszerek
XXX
040 02 02 02Látás
-funkcionális anatómia
-látási mező, retinaközpontú és perifériális látás -binokuláris és egyszemes látás -egyszemes látás -éjszakai látás
XXX
040 02 02 03Hallás
-funkcionális anatómia
-repüléssel kapcsolatos veszélyek a hallásra
XXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
040 02 02 04Egyensúly
-funkcionális anatómia
-mozgás, gyorsulás, függőleges érzékelése
-mozgási betegség
XXX
040 02 02 05A szenzorok input jeleinek integrálása
-térbeli dezorientáció
-illúziók
-fizikális eredetűek -fiziológiai eredetűek -pszichológiai eredetűek -megközelítési és leszállási problémák
XXX
040 02 03 00Egészség és higiéniaXXX
040 02 03 01Személyi higiéniaXXX
040 02 03 02Közönséges kisebb betegségek
-megfázás
-influenza
-gyomor - bél panaszok
XXX
040 02 03Pilótáknál problematikus területek -hallásromlás
-alacsony vérnyomás, magas vérnyomás, koronaér -
betegségek
-elhízás
-táplálkozási higiénia -trópusi klíma -járványos betegségek
XXX
040 02 03 04intoxikácó
-dohányzás
-alkohol
-gyógyszerek és önkezelés -különféle toxikus anyagok
XXX
040 02 03 05Cselekvőképtelenség -tünetek és okok -felismerés -követendő eljárásokXXX
040 03 00 00Alapfokú repülési pszichológiaXXX
040 03 01 00Emberi információ feldolgozásXXX
040 03 00 01Figyelem és éberség
-Az érzékelés szubjektivitása
-Megosztott figyelem
XXX
040 03 01 02Érzékelés
-Érzéki csalódások
-Az érzékelés szubjektivitása
-"alsó fel" /"felső le" feldolgozása
XXX
040 03 01 03Emlékezet (memória) -szenzoros memória -munka (working) memória -hosszú távú (long term) memória -motorikus memória (készségek)XXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
040 03 01 04Válasz kiválasztás -tanulási alapelvek és technika -belső késztetés -motiváció és teljesítményXXX
04 03 02 00Emberi hiba és megbízhatóságXXX
040 03 02 01Az emberi viselkedés megbízhatóságaXXX
040 03 02 02Hipotézis a realitásra -hasonlóság és frekvencia -befejezési okokXXX
040 03 02 04Az emberi hiba elmélete és modelljeXXX
040 03 02 04Hibagenerálás
-belső tényezők (kognitív stílusúak) -külső tényezők
-ergonómia
-gazdasági (economics)
-szociális környezet (csoport, szervezet)
XXX
040 03 03 00DöntéshozásXXX
040 03 03 01Döntéshozási koncepció -folyamat (fázisok) -határok (korlátozások) -kockázat elemzés -gyakorlati alkalmazásXXX
040 03 04 00A hibák elkerülése és kezelése: pilótafülke managementXXX
040 03 04 01Biztonsági tudatosság -kockázati terület
-hibára hajlamosság azonosítása (saját maga) -a hibaforrások azonosítása (mások) -szituációs tudatosság
XXX
040 03 04 02Koordináció (többtagú személyzet koncepció)X
040 03 04 03Kooperáció -kiscsoport dinamika -vezetés, vezetési stílusok -kötelesség és szerepX
040 03 04 04Kommunikáció
-kommunikációs modell(ek)
-verbális és nem verbális kommunikáció
-kommunikációs akadályok
-konfliktuskezelés
XXX
040 03 05 00SzemélyiségXXX
040 03 05 01Személyiség és beállítódás (attitűd) -kifejlesztés
-környezeti befolyásolás
XXX
040 03 05 02Individuális különbségek a személyiségben -saját koncepció (pl. cselekvés az állapot orientáltsággal szembenXXX
040 03 05 03A veszélyes beállítódás azonosítása (hibára hajlam)X
Repülőgép
ATPLCPLIR
040 03 06 00Emberi túlterhelés és alulterhelésXXX
040 03 06 01Ideg felkorbácsolásXXX
040 03 06 02Stressz
-definíció, koncepció, modell -nyugtalanság és stressz -a stressz hatásai
XXX
040 03 06 03Fáradtság
-fáradtság, okozók szimptómák -a fáradtság következményei
XXX
040 03 06 04Testritmus és alvás -ritmuszavarok -szimptómák, hatás, kezelésXXX
040 03 06 05A fáradtság és a stressz kezelése
-felismerési stratégia
-kezelési technika
-egészségi és fitness programok
-relaxációs technikák
-vallási gyakorlatok
-tanácsadási technika
XXX
040 03 07 00Magas fokú pilótafülke automatizálásXXX
040 03 07 01Előnyök és hátrányok (kritikusan)XXX
040 03 07 02Automatizálásból keletkező önelégültségXXX
040 03 07 03Munkavégzési koncepciókX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 00 00 00MeteorológiaXXX
050 01 00 00A légkörXXX
050 01 01 00Összetétel, kiterjedés, függőleges felosztásXXX
050 01 02 00HőmérsékletXXX
050 01 02 01A hőmérséklet függőleges eloszlásaXXX
050 01 02 02Hőátadás
-napsugárzás, földi sugárzás -hővezetés
-konvekció (függőleges hőszállítás)
-advekció (vízszintes hőszállítás) és turbulencia
XXX
050 01 02 03Hőmérsékleti gradiens, stabilitás, instabilitásXXX
050 01 02 04Inverzió kialakulása, az inverzió típusaiXXX
050 01 02 05Hőmérséklet a földfelszín közelében, felszíni hatások, napi változás a felhőzet hatása, a szél hatásaXXX
050 01 03 00Légköri nyomásXXX
050 01 03 01Barometrikus nyomás, izobárokXXX
050 01 03 02A légnyomás változása a magassággal, izohipszákXXX
050 01 03 03A légnyomás redukálása a tengerszintre, QFFXXX
050 01 03 04Felszíni alacsony/felsőlégköri alacsony, felszíni magas/felsőlégköri magasXXX
050 01 04 00A légkör sűrűségeXXX
050 01 04 01A nyomás, hőmérséklet és sűrűség viszonyaXXX
050 01 05 00ISA (International Standard Atmosphere) Nemzetközi Egyezményes LégkörXXX
050 01 06 00MagasságmérésXXX
050 01 06 01Légnyomás magasság, tényleges magasságXXX
050 01 06 02QFE magasság (Height), QNH magasság (altitude), repülési szint (Flight Level)XXX
050 01 06 03Magasságmérő beállítás: QNH, QFE, Standard 1013.2 hPaXXX
050 01 06 04A terep feletti minimális magasság, legalacsonyabb repülési szint kiszámítása, hozzávetőleges szabály a hőmérséklet és légnyomás hatásának figyelembe vételéreXX
050 01 06 05A domborzat hatására felgyorsult légáramlás hatásaXXX
050 02 00 00A szélXXX
050 02 01 00Definíció és a szél méréseXXX
050 02 01 01Definíció és a szél méréseXXX
050 02 02 00A szél keletkezésének elsődleges okaXXX
050 02 02 01A szél keletkezésének elsődleges oka, nyomás gradiens, Coriolis erő, gradiens szélXXX
050 02 02 02Az izobárok és a szél összefüggéseXXX
050 02 02 03A konvergencia és a divergencia hatásaiX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 02 03 00Általános cirkulációXXX
050 02 03 01Általános földkörüli cirkulációXXX
050 02 04 00TurbulenciaXXX
050 02 04 01Turbulencia és széllökés, a turbulencia típusaiXXX
050 02 04 02A turbulencia eredete és keletkezési helyeXXX
050 02 05 00A szél változása a magassággalXXX
050 02 05 01A szél változása a súrlódási rétegbenXXX
050 02 05 02A szél időjárási frontok által okozott változásaX
050 02 06 00Helyi szelekXXX
050 02 06 01Felszálló és leszálló szél, szárazföldi és tengeri szél (breeze)XXX
050 02 07 00Futóáramlások (Jet streams)X
050 02 07 01A futóáramlások eredeteX
050 02 07 02A futóáramlások helye és leírásaX
050 02 07 03A futóáramlások neve, magassága, szezonális előfordulásaX
050 02 07 04A futóáramlás felismeréseX
050 02 07 05Derültég turbulencia (CAT): ok, hely, előrejelzésX
050 02 08 00ÁllóhullámokXXX
050 02 08 01Az állóhullámok eredeteXXX
050 03 00 00TermodinamikaXXX
050 03 01 00LégnedvességXXX
050 03 01 01Vízpára a légkörbenXXX
050 03 01 02Hőmérséklet/harmatpont, keveredési érték, relatív páratartalomXXX
050 03 02 00Az aggregáció állapotváltozásaXX
050 03 02 01Kondenzáció, párolgás, szublimáció, fagyás és olvadás, latens hőXX
050 03 03 00Adiabatikus folyamatXX
050 03 03 01Adiabatikus folyamatXX
050 04 00 00Felhőzet és ködXXX
050 04 01 00Felhőképzésidés és leírásXXX
050 04 01 01Lehűlés adiabatikus kiterjedés és advekció miattXX
050 04 01 02Felhő típusok, a felhők osztályozásaXXX
050 04 01 03Az inverzió hatása a felhő kifejlődésreXXX
050 04 01 04Repülési körülmények az egyes felhőfajtákbanXX
050 04 02 00Köd, párásság, homály (haze)XXX
050 04 02 01Kisugárzási ködXXX
050 04 02 02Áramlási (advekciós) ködXXX
050 04 02 03Párás (steaming) ködXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 04 02 04Frontális ködXXX
050 04 02 05Orografikus ködXXX
050 05 00 00CsapadékXXX
050 05 01 00Csapadék kifejlődésXXX
050 05 01 01Csapadék kifejlődésXXX
050 05 02 00Csapadék fajtákXXX
050 05 02 01Csapadék fajták, összefüggés a felhő fajtákkalXXX
050 06 00 00Légtömegek és frontokXXX
050 06 01 00A légtömegek típusaiXXX
050 06 01 01Leírás, a légtömegek tulajdonságait befolyásoló tényezőkXXX
050 06 01 02A légtömegek osztályozása, a légtömegek módosulása, az eredet helyeXXX
050 06 02 00Időjárási frontokXXX
050 06 02 01A légtömegek közti határvonalak (frontok), általános helyzet, földrajzi különbözőségXXX
050 06 02 02Melegfront, jellemző felhőzete és időjárásaXXX
050 06 02 03Hidegfront, jellemző felhőzete és időjárásaXXX
050 06 02 04Meleg szektor, jellemző felhőzete és időjárásaXXX
050 06 02 05Időjárás a hidegfront mögöttXXX
050 06 02 06Okklúzió, a társuló felhőzet és időjárásXXX
050 06 02 07Stacionárius front, a társuló felhőzet és időjárásXXX
050 06 02 08Frontok és nyomásrendszerek mozgása, életciklusXXX
050 07 00 00NyomásrendszerekXXX
050 07 01 00A fő nyomásrendszerek helyeXXX
050 07 01 01A fő nyomásrendszerek helyeXXX
050 07 02 00AnticiklonXXX
050 07 02 01Anticiklonok, típusai, általános tulajdonságai, hideg és meleg anticiklon, gerinc, ék, besüllyedésekXXX
050 07 03 00Nem frontális depresszióXXX
050 07 03 01Termál, orografikus és másodlagos depresszió hideglevegő medence, csatornákXXX
050 07 04 00Trópusi forgószélX
050 07 04 01A trópusi forgószél keletkezéseX
050 07 04 02Eredet és helyi elnevezések, az előfordulás helye és periódusaX
050 08 00 00KlimatológiaXXX
050 08 01 00Klimatikus zónákX
050 08 01 01Általános szezonális cirkuláció a troposzférában és az alsó sztratoszférábanX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 08 01 02Tropikus esős klíma, száraz klíma, közepes szélességek klímája, szubarktikus klíma hideg téllel, havas klímaX
050 08 02 00Tropikus klímaX
050 08 02 01A trópusi záporok oka és kialakulása: páratartalom, hőmérséklet, tropopauzaX
050 08 02 02Az időjárás és szél szezonális változásai, tipikus szinoptikus helyzetX
050 08 02 03Intertropikus keveredési zóna (ITCZ), időjárás az ITCZ-ben, általános szezonális mozgásX
050 08 02 04A térséghez kapcsolódó klimatikus elemek (monszun, tradewind, porvihar, hideglevegő kitörések)X
050 08 02 05Keleti szelekX
050 08 03 00A közepes földrajzi szélességek tipikus időjárási helyzeteXXX
050 08 03 01Nyugati hullámokXXX
050 08 03 02Magasnyomású területekXXX
050 08 03 03Egységes nyomásrendszerXXX
050 08 03 04Hideg medenceXXX
050 08 04 00Helyi szezonális időjárás és szélXXX
050 08 04 01Helyi szezonális időjárás és szél
Főn, Misztrál, Bóra, Sirokkó
Kamsin, Harmattan, Ghibbli és Pampero
XX
O
X
O
050 09 00 00Veszélyek a repülésreXXX
050 09 01 00JegesedésXXX
050 09 01 01Jéglerakódással járó időjárási körülmények, topográfiai hatásokXXX
050 09 01 02A jegesedés fajtáiXX
050 09 01 03A jegesedés veszélyei, kikerülésXX
050 09 02 00TurbulenciaXXX
050 09 02 01Hatása a repülésre, kikerülésXXX
050 09 02 02CAT: hatása a repülésreX
050 09 03 00SzélnyírásXXX
050 09 03 01A szélnyírás definíciójaXXX
050 09 03 02A szélnyírás időjárási körülményeiXXX
050 09 03 03Hatása a repülésreXXX
050 09 04 00ZivatarXXX
050 09 04 01A zivatarfelhő szerkezete, sqall lines, élettartam, cellák, légköri elektromosság, sztatikus kisülésekXXX
050 09 04 02A kifejlődés körülményei és folyamata, előrejelzés, helye, típus specifikációXXX
050 09 04 03Zivatar kikerülés, földi és fedélzeti radar, stormscopeXXX
050 09 04 04A leáramlások kialakulása és hatásaXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 09 04 05A villám kisülés keletkezése, a villámcsapás következményei a repülőgépre és a repülés végrehajtásáraXXX
050 09 05 00TornádókX
050 09 05 01ElőfordulásX
050 09 06 00Alacsony és magas szintű inverziókXXX
050 09 06 01Hatása a légijármű teljesítményéreXXX
050 09 07 00A sztratoszféra állapotaX
050 09 07 01A tropopauza hatása a légijármű teljesítményéreX
050 09 07 02Az ózón hatása, rádióaktivitás
050 09 08 00Veszélyek a hegyvidéki körzetekbenXXX
050 09 08 01A terephatása a felhőzetre és csapadékra, frontátvonulásXXX
050 09 08 02Függőleges áramlások, hegyhullámok, szélnyírás, turbulencia, jégképzésidésXXX
050 09 08 03Völgyi inverziók kialakulása és hatásaXXX
050 09 09 00A látást csökkentő jelenségekXXX
050 09 09 01A látás csökkenése párásság, füst, por, homok és csapadék következtébenXXX
050 09 09 02A látás csökkenése hófúvás következtébenXXX
050 09 09 03Mikro meteorológia
050 10 00 00Meteorológiai tájékoztatásXXX
050 10 01 00ÉszlelésXXX
050 10 01 01Talajszinten: talajszél, látástávolság és RVR, transzmisszióméterek. Felhőzet: típus, mennyiség, felhőalap és felső magasság, mozgási irány. Időjárás: valamennyi csapadékfajta, hőmérséklet, relatív páratartalom, harmatpont, légköri nyomásXXX
050 10 01 02Felsőlégköri észlelésekXX
050 10 01 03Műhold észlelések, értelmezésXX
050 10 01 04Időjárási radar észlelések földön és levegőben, értelmezésXX
050 10 01 05Légijármű észlelések és jelentések, adatátviteli rendszerek, PIREPSXXX
050 10 02 00Időjárási térképekXXX
050 10 02 01Szignifikáns időjárási térképekXXX
050 10 02 02Felszíni térképekXXX
050 10 02 03Felsőlégköri térképekXXX
050 10 02 04Jelkulcs és jelölések az elemző és előrejelző térképekenXXX
050 10 03 00Tájékoztatás repüléstervezéshezXXX
050 10 03 01Repülésmeteorológiai kódok: METAR, TAF, SPECI, SIGMET, SNOWTAM, futópálya állapotXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
050 10 03 02Repülésmeteorológiai rádiósugárzás: VOLMET, ATIS, HF-VOLMET, ACARSXXX
050 10 03 03A repülés előtti meteorológiai dokumentáció tartalma és felhasználásaXXX
050 10 03 04Meteorológiai eligazítás és tanácsadásXXX
050 10 03 05Kismagasságú szélnyírás és inverzió észlelő és figyelmeztető rendszerXXX
050 10 03 06Speciális meteorológiai figyelmeztetésekXXX
050 10 03 07Tájékoztatás a számítógépes repüléstervezéshezX
Repülőgép
ATPLCPLIR
060 00 00 00NavigációXXX
061 00 00 00Általános navigációXXX
061 01 00 00A navigáció alapjaiXX
061 01 01 00A naprendszer
-Az évszakok és a Nap látszólagos mozgása
XX
061 01 02 00A Föld
-Gömbi főkör, kiskör, loxodroma
-Meridián konvergencia, konvergencia szög
-Földrajzi szélesség, szélesség különbség
-Földrajzi hosszúság, hosszúság különbség
-A szélesség és hosszúság koordináták használata
adott pont helyének megadására
XX
061 01 03 00Az idő és idő átszámítások
-Látszólagos idő
-UTC
-LMT
-Standard idők -Dátumvonal
-Napkelte-napnyugta meghatározása, a polgári szürkület
XX
061 01 04 00Irányok
-Földmágnesség: deklináció, deviáció és iránytű variációk
-Mágneses pólusok, izogon vonalak, a tényleges és mágneses irányszögek összefüggése -Rácshálózat (gridline), isogrivek
XX
061 01 05 00Távolság
-Távolság és magasság mértékegységek a
navigációban: tengeri mérföld, törvényes mérföld,
kilométer, méter, yard és láb
-Átszámítás egyik mértékegységről a másikra
-A tengeri mérföld és egy meridián fokperc kapcsolata
XX
061 02 00 00Mágnesesség és iránytűXX
061 01 01 00Általános alapfogalmak -Földmágnesség
-A teljes mágneses erő függőleges és vízszintes összetevőkre bontása
-A szélességváltozás hatása ezekre a komponensekre
-Az irányerő
-A mágneses lehajlás
-variáció
061 02 02 00A légijármű mágnessége -acélok és függőleges lágyvas -az eredő mágneses mező -az irányerő változása
-a deviáció változása a szélesség és géptengely
irányszög változásával
-forduló és gyorsulási hibák
-mágneses anyagok eltávolítása iránytű közelből
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
061 01 03 00Alapelvek ismerete, tartalék és főiránytű, távleolvasású iránytűk
-a fent leírt iránytűk részletes ismerete -működés ellenőrzés
-a táviránytűk és indukciós iránytűk előnyei és hátrányai
-a közvetlen leolvasású mágneses iránytűk beállítása és kompenzálása
XX
061 03 00 00TérképekXXX
061 03 01 00A különböző térkép vetületek általános jellemzői -Mercator
-Lambert szögtartó kúpvetület
-Poláris sztereografikus vetület
-Transzverzális Mercator
-Ferdetengelyű Mercator
XX
°
°
°
061 03 02 00A meridiánok, szélességi körök, gömbi főkör és loxodroma megjelenése az alábbi térképeken: -Mercator
-Lambert szögtartó kúpvetület -Poláris sztereografikus vetület
XX
°
061 03 03 00A jelenleg használatos térképeken: -Helyzet megszerkesztése -A méretarány és domborzat ábrázolása -Hagyományos jelkulcs -Irányszögek és távolságok mérése -Iránymérések megszerkesztéseXXX
061 04 00 00Helyszámító (DR) navigációXX
061 04 01 00A helyszámítás elemei -T - Track (útirányszög)
-H - Heading (géptengely-irányszög, T - tényleges, M -mágneses, C - iránytű) -Szélirány, sebesség
-Repülési sebesség (IAS, CAS, TAS, Mach szám) -GS - ground speed (földfeletti sebesség)
-ETA
-Széleltérítési szög, szélhelyesbítési szög -DR helyzet, fix
XX
061 04 02 00Navigációs számolóeszköz használata
-Sebesség számítások
-Idő
-Távolság
-Tüzelőanyag fogyasztás
-Átszámítások
-Heading
-TAS
-Szélirány, sebesség
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
061 04 03 00Navigációs sebességi háromszög, módszerek az
alábbiak meghatározására
-Heading
-GS
-Szélvektor
-Track és eltérítési szög -Idő és távolság feladatok
XX
061 04 04 00A DR (Dead-reckonning) helyzet kiszámítása
-A DR eljárás szükségessége
-A repülés előrehaladásának megerősítése
-Eljárások a tájékozódás elvesztése esetén
-Heading és TAS az utolsó fix ponttól
-A szélvektor alkalmazása
-Az utolsó ismert útirány és GS vektor
-A DR helyzet pontosságának értékelése
XX
061 04 05 00A DR elemek mérése
-A magasság kiszámítása, beszabályozás,
helyesbítés, hibák
-A hőmérséklet meghatározása
-A megfelelő sebesség meghatározása
-A Mach szám meghatározása
XX
061 04 06 00A DR feladatok megoldása
-Mercator térképen
-Lambert szögtartó vetületű térképen
-Poláris sztereografikus vetületű térképen
XX
O
061 04 07 00Kiszámítani:
-A maximális hatótávolságot -A hatósugarat
-A PSR (biztonságos visszafordulás) és a PET (egyenlő idők) pontokat
XX
061 04 07 00DR helyszámítás hibái, különféle pontatlanságok és gyakorlati módszerek a helyesbítésreXX
061 05 00 00Gyakorlati navigáció repülés alattXX
061 05 01 00A látás szerinti navigáció gyakorlati végrehajtásaXX
061 05 02 00Navigáció emelkedés és süllyedés alatt -Átlagos sebesség -Átlagos szélvektor
-GS és megtett út emelkedés-süllyedés alatt
XX
061 05 03 00Navigáció az utazó szakaszon, fixpontok használata az
alábbi adatok helyesbítésére:
-GS helyesbítés
-Oldaleltérés, irányeltérés
-A szélsebesség és szélirány kiszámítása
-ETA módosítás
XX
061 05 04 00Repülési napló (a navigációs adatok feljegyzése)XX
061 05 05 00Az FMS (Flight Management System) használataX
Repülőgép
ATPLCPLIR
061 06 00 00Inerciális navigációs rendszer (INS)X
061 06 01 00Alapelv és gyakorlati alkalmazás -A giroszkóp elvi működése -A platform stabilizálása -Gyorsulásmérő alapelv -Integrátor működési elv -Shuler ingás platform -Navigációs komputer
-Repülőgéphez rögzített lézer giroszkópos rendszer, mint korszerű fő rendszer
X
061 06 02 00Egyeztetési eljárások
-Girokompasz
-szintezés
X
061 06 03 00Pontosság, megbízhatóság, hibák és fedési területX
061 06 04 00Kezelőszervek és jelzőműszerek -üzemmód szelektor egység (MSU) -Kijelző képernyő egység (CDU) -Vízszintes helyzet kijelző (HSI)X
061 06 05 00INS üzemeltetés
-Normál repülés, helyzet és útvonalpontok bevitele -A repülési terv módosítások -Megkerülhető útvonalpontok -Útvonalpontok adatainak módosítása -Rendszerellenőrzés és helyesbítés
X
Repülőgép
ATPLCPLIR
062 00 00 00Rádió navigációXXX
062 01 00 00Rádió-navigációs segédeszközökXXX
062 01 01 00Földi iránymérés (DF), mérési pontossági osztály -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XXX
062 01 02 00ADF fedélzeti iránymérő (NDB és RMI műszer) -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XXX
062 01 03 00VOR és Doppler VOR (CDI és RMI műszerrel) -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XXX
062 01 04 00DME távolságmérő berendezés -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XXX
062 01 05 00ILS (Instrument Landing System) -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XX
062 01 06 00MLS (Microwave Landing System) -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XX
062 02 00 00Alapvető radar ismeretXXX
062 02 01 00Impulzus technika és a kapcsolódó terminológiaXX
062 02 02 00Földi radar -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
062 02 03 00Fedélzeti időjárási radar -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés -Fedési terület -Hatótávolság -Hibák és pontosság
-A hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők
XX
062 02 04 00SSR másodlagos radar és transponder -Alapelv
-Megjelenítés és értelmezés
-Üzemmódok és kódok, beleértve az S üzemmódot
XXX
062 02 05 00A radarmérések használata, repülés alatti alkalmazásaX
062 05 00 00RNAV Területi navigációs rendszerXX
062 05 01 00Általános működési elv
-Rádió-navigációs rendszerek vagy inerciális
navigációs rendszerek felhasználása
XX
062 05 02 00Tipikus fedélzeti rendszer és üzemeltetése -Útvonalpontok (waypoints) bevitele és kiválasztása, a szükséges irányszög információ (billentyűzetes beviteli rendszer)
-A földi állomások kiválasztása, lehangolása és azonosítása
-Az irányszerinti vezetés műszerei
-Egyes rendszereknél a megtett út, a hátralévő
távolság, és ha szükséges, GS ground speed
megjelenítéséhez szükséges műszerek
-A pillanatnyi helyzet megjelenítéséhez szükséges
műszerek
XX
062 05 03 00MűszerjelzésekXX
062 05 04 00RNAV rendszer típusok a bevitt jel (input) szerint -Független (self contained) fedélzeti rendszerek (inerciális, Doppler)
-Külső rendszereket használók (VOR-DME, LORAN,
GPS)
-Levegőjel adatok (ADC - Air Data Computer (TAS, magasság), MH
XX
062 05 05 00VOR/DME RNAV rendszer
-Működési elv
-Előnyök és hátrányok
-Pontosság, megbízhatóság, fedési terület
-Fedélzeti berendezés
XX
062 05 06 00FD (Flight Director) és AP (Autopilot) kapcsolatX
Repülőgép
ATPLCPLIR
062 06 00 00Független és külsŐ referenciát igénylŐ navigációs rendszerekXXX
062 06 01 00Doppler
-Működési elv (fedélzeti rendszer) -GS és széleltérítési szög meghatározás -Előnyök és hátrányok -Pontosság és megbízhatóság -Fedélzeti berendezés
X
062 06 03 00LORAN C -Működési elvX
062 06 04 00DECCA navigációs rendszer -Működési elvX
062 06 05 00Műholdas navigációs rendszer: GPS/GLONASS/DGPS -Működési elv -Előnyök és hátrányokXXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
070 00 00 00Üzemeltetési eljárásokXXX
071 00 00 00Üzemeltetési eljárások - repülŐgépXX
071 00 00 00Üzemeltetési eljárások - speciális és vészhelyzeti eljárások
071 00 00 00Üzemeltetési eljárások - LégijármŰX
070 01 00 00általánosságbanXXX
071 01 01 00ICAO Annex 6, I., II., és III. Rész (a vonatkozó)
-Meghatározások
-Alkalmazás
-Általános felépítés és tartalom
XX
071 01 02 00J-AR-OPS - KövetelményekXXX
071 01 02 01Általános követelmények az alábbiakra:
-Minőségbiztosítási rendszer
-Kiegészítő személyzeti tagok
-Személyek szállításának szabályai
-Belépési engedély a pilótafülkébe
-Nem engedélyezett szállítás
-Hordozható elektronikus eszközök
-A biztonság veszélyeztetése
-A földön visszamaradó okmányok
-A hatósági ellenőrzés (szemle) joga
-Okmányok és jegyzőkönyvek
-A dokumentáció megőrzésének időtartama
-lízingelés
XX
071 01 02 02Az üzemben tartási engedély és felügyeleti követelmények
-Az üzembentartói engedélyre (AOC - Air Operator
Certificate) vonatkozó általános szabályok
-Az engedély kibocsátása
-Változatok, az AOC folyamatos érvényessége
-Adminisztratív követelmények
XX
071 01 02 03Az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó követelmények -Üzemirányítás (Operational control) és felügyelet -A légiforgalmi szolgálatok igénybe vétele -Műszeres indulási és megközelítési eljárások -Korlátozott mozgásképességű személy szállítása -Be nem fogadott, deportált vagy őrizetes személyek szállítása
-A poggyász és áru elhelyezése, rögzítése -Utas ülések
-Az utastér és fedélzeti konyha biztonsága
-Dohányzás a fedélzeten
-A felszállás feltételei
-Felszállási minimumok alkalmazása
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
071 01 02 04Minden időjárásban üzemelés: üzemelés kis látástávolság mellett
-AOM - repülőtér üzemelési minimumok - általános -Terminológia
-Üzemelés kis látástávolságnál- általános szabályok -Üzemelés kis látástávolságnál - repülőtér követelmény
-Üzemelés kis látástávolságnál - képzés és jogosítás -Üzemelés kis látástávolságnál - üzemelési eljárások -Üzemelés kis látástávolságnál - Minimális felszerelés -VFR üzemelési minimumok
XX O
O
O
O O
O
O
X
071 01 02 05Műszer és biztonsági felszerelés követelmények
-Általános bevezetés
-Áramköri védőberendezések
-Szélvédőüveg tisztító berendezés
-Fedélzeti időjárási radar
-Repülő személyzet egymásközti telefon
-Utastájékoztató rendszer
-Belső ajtók és függönyök
-Elsősegély készletek
-Vészhelyzeti orvosi készlet
-Elsősegélynyújtó oxigén
-Kiegészítő oxigén - túlnyomásos repülőgépek
-Légzőkészülékek, füstálarc a személyzet részére
-Kézi tűzoltó berendezések
-Balták és feszítővas
-Az átvágási pontok jelölése
-A vészkiürítéshez szükséges eszközök
-Megafonok
-Vészvilágítás
-Automatikus segélykérői helyzetadó -Mentőmellények
-Mentőtutajok és vészhelyzeti rádiók megnövelt vízfelület feletti repüléshez -Túlélési felszerelés
XX
071 01 02 06Összeköttetési és navigációs berendezés
követelmények
-Rádió berendezés IFR
-Audió szelektor panel
-Rádió berendezés VFR
-Összeköttetés és navigáció IFR és VFR
XX
O

O
071 01 02 07Légijármű karbantartás -Meghatározások
-Az operátor karbantartási rendszerének kérelmezése
és engedélyezése
-Karbantartási igazgatás
-Minőségbiztosítási rendszer
-Az operátor karbantartási szervezete
-Az operátor légijármű karbantartási programja
-Az üzemben tartási engedély folyamatos
érvényessége a karbantartási rendszer szempontjából
-Egyenértékű biztonsági esetek
XX
071 01 02 08Repülő személyzetXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
071 11 02 09Repülési és munkaidő korlátozások, pihenési követelmények (fenntartva - Később lesz kiadva)XX
071 01 02 10Utastér személyzetXX
071 01 03 00Nagy hatótávolságú repülések navigációs követelményeiX
071 01 03 01Repüléstervezés
-Navigációs tervezési eljárások
-A repülési tervek összeállítása
-Útvonal kiválasztás, sebesség, magasság
-Kitérő repülőterek kiválasztása
-A legrövidebb idejű repülés útvonala, meghatározás
X
071 01 03 02Óceán és sarki körzetek feletti repülések (ICAO Doc.
7030)
-A szükséges eszközök biztosítása az irány meghatározására és INS többszörözésre -Kereszt-ellenőrzések
-Az útirányok és hálózati irányok meghatározása -Poláris útvonalak
-A földi mágneses tér jellemzői a sarki körzetekben -A navigáció sajátosságai a sarki körzetekben
071 0103 03MNPS légtér (ICAO Doc. 7030, NAT Doc. 001, T 13
5B/5- Irányelv és tájékoztatás a légi navigációra a NAT
körzetben, North Atlantic MNPS Airspace Operational
Manual és RVSM)
-Meghatározások
-Földrajzi határok
-Előírások és eljárások
-Megjegyzések
X
071 02 00 00Különleges üzemeltetési eljárások és veszélyek (Általános szempontok)XXX
071 02 01 00Minimális felszerelések jegyzéke (MEL) -AFM - Aeroplane Flight ManualXX
071 02 02 00Földi jégtelenítés
-Jegesedési körülmények
-Meghatározás és felismerés, földön/levegőben
-Jégtelenítés, jegesedés-megelőzés, a jégtelenítő
folyadékok típusai
-Teljesítmény rendellenességek földön/levegőben
XX
071 02 03 00Madarakkal ütközés veszélyei és elkerüléseXX
071 02 04 00Zajcsökkentési eljárások
-Hatása a repülési eljárásokra (indulási, utazó és
megközelítési szakasz)
-A pilóta szerepe (teljesítmény szabályzás, kis
ellenállású, kis teljesítményű üzemmód)
-A pilóta szerepe (teljesítmény szabályozás a repülés
útvonalának megválasztása)
X
°
X
°
Repülőgép
ATPLCPLIR
071 02 05 00Tűz/füst a repülőgépen
-Porlasztótűz
-Hajtóműtűz
-Utastér tűz, pilótafülke tűz, rakodótér tűz (a tűz osztályának megfelelő tűzoltóanyag megválasztása, a készülék használata)
-Eljárás túlmelegedett kerékfékek estén megszakított
felszállást vagy leszállást követően
-Füst a pilótafülkében és utastérben (következmény és
tevékenység)
XX
071 02 06 00A túlnyomásos repülőgép dekompressziója -Lassú dekompresszió -Gyors vagy robbanásszerű dekompresszió -Veszélyek és tevékenységXX
071 02 07 00Szélnyírás, microburst -Definíció és leírás
-Hatásai és felismerése a felszállási és megközelítési szakaszban
-Tevékenység a kikerülése, eljárások a jelentkezésekor
XX
071 02 08 00Légijármű által keltett turbulencia -Oka
-A sebesség, a tömeg és a szél hatása -Cselekvés keresztezésekor, felszállás alatt és leszálláskor
XXX
071 02 09 00Biztonság
-Jogellenes beavatkozás
XX
071 01 10 00Kényszerleszállás, biztonsági megelőző leszállás Üzemelés nehéz terep és kiterjedt vízfelületek felett (hegyvidék, lejtős terep, dzsungel, elhagyott terület stb.)
-Meghatározások -Következmények
-Számításba veendő tényezők (szél, terep, előkészülés, repülési taktika, leszállás nehéz terepre, vízfelületre)
-Az utasok tájékoztatás és felkészítése
-Vészkiürítés
-Teendők leszállás után
X
O
X
O
071 02 11 00Tüzelőanyag vészkieresztése -Biztonsági szempontok -Jogi szempontokXX
071 02 12 00Veszélyes áruk szállítása -Annex 18
-Gyakorlati szempontok
XX
071 02 13 00Csapadékos futópálya
-Csapadékformák
-Fékhatás, fékhatás koefficiens
-Teljesítmény számítások helyesbítése
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
080 00 00 00Aerodinamika - A repülés elméleteXX
081 00 00 00A repülés elmélete - repülŐgépXX
081 01 00 00Szubszonikus aerodinamikaXX
081 01 01 00Alapelvek, törvények és meghatározásokXX
081 01 01 01Törvények és meghatározások
-Mértékegységek
-Newton törvényei
-Ideális gáz egyenletek
-Impulzus egyenletek
-Kontinuitás egyenletek
-Bernoulli tételek
-Sztatikus nyomás
-Dinamikus nyomás
-Viszkozitás
-Sűrűség
-IAS, CAS, EAS, TAS
XX
081 01 01 02Áramlástani alapismeretek -Stacionárius áramlás -Nem-stacionárius áramlás -Áramvonal -Áramcső
-Kétdimenziós áramlás -Háromdimenziós áramlás
XX
081 01 01 03Aerodinamikai erők felületen
-Eredő légerő
-Felhajtóerő
-Ellenállás
-Állásszög
-Erők és egyensúlyi helyzet emelkedés, vízszintes repülés, süllyedés és forduló alatt
XX
081 01 10 04A profil alakja
-Viszonylagos vastagság
-Húr(vonal)
-Kontúrvonal
-Orrsugár
-Íveltség
-Támadási szög
-Beállítási szög
XX
081 01 01 05A szárny alakja -Terjedtség (fesztáv) -Karcsúság -Szárnytő húr -Szárnyvég húr -Elkeskenyedő szárny -A szárnyfelület
-Közepes aerodinamikai húr (MAC)
XX
081 01 02 00Kétdimenziós áramlás egy profil körülXX
081 01 02 01Áramlási képXX
081 01 02 02Torló pont (0 sebesség, az áramlás szétválik)XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 01 02 03NyomáseloszlásXX
081 01 02 04Nyomásközéppont - CmacXX
081 01 02 05Felhajtóerő és leáramlásXX
081 01 02 06Ellenállás és örvénytér (az impulzus megszűnése)XX
081 01 02 07Az állásszög hatásaXX
081 01 02 08Az áramlás leszakadása nagy állásszögekenXX
081 01 02 09Felhajtóerő az állásszög függvényében - alfadiagramXX
081 01 03 00A koefficiensekXX
081 01 03 01A felhajtóerő (lift - L) koefficiens CL -A felhajtóerő képlete -CL - alfadiagram
-Clmax és alfa
-A Clmax, alfaccrit, alfastall normál értékei és a -CL/állásszög görbe
XX
081 01 02 02A légellenállás koefficiens CD
-Az ellenállás képlete
-Nulla felhajtóerő ellenállás -Felhajtóerő által indukált ellenállás
-CD - alfadiagram
-Cl - Cd diagram, a profil polárisa
-Cl - Cd viszonyszám
-A CL - CD viszonyszám normál értékei
XX
081 01 04 00Háromdimenziós áramlás a repülőgép körülXX
081 01 04 01Áramvonalkép rendszer -A fesztáv irányú áramlás és következményei -Szárnyvég örvények és helyi alfa -Az örvények és a támadási szög -Fel és leáramlásokból szárnyvég örvény -Fesztáv irányú felhajtóerő eloszlás -Örvény turbulencia a repülőgép mögött (a jelenség okai, eloszlás, élettartam)XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 01 04 02Indukált ellenállás
-A szárnyvég örvények hatása a támadási szögre -Az indukált helyi a
-Az indukált támadási szög hatása a felhajtóerő vektorra
-Indukált ellenállás és sebesség
-Indukált ellenállás és a szárny karcsúsága
-Indukált ellenállás és a szárny alaprajza
-Indukált ellenállási koefficiens
-Indukált ellenállási koefficiens és a támadási szög
-Az indukált ellenállás hatása a CL - a diagramra
-Az indukált ellenállás hatása a CL - CD diagramra
-A repülőgép polárisa, felhajtóerő - ellenállás viszony
-A parabolikus repülőgép poláris diagramon és
képletben
-A síkmetszet hatása
-Szárnyvég lapok (winglets)
-Szárnyvég tartályok
-Szárnyfesztáv irányú terhelés
-A szárny elcsavarás hatása
-A szárnyíveltség változtatásának hatása
XX
081 01 05 00A teljes ellenállásXX
081 01 05 01A káros ellenállás -Profilellenállás -Interferencia ellenállás -Súrlódási ellenállásXX
081 01 05 02A profilellenállás és a sebességXX
081 01 05 03Az indukált ellenállás és a sebességXX
081 01 05 04A teljes ellenállásXX
081 01 05 05A teljes ellenállás és a sebesség
081 01 05 06Minimális ellenállásXX
081 01 05 07Az ellenállás - sebesség diagramXX
081 01 06 00A földhatás (párnahatás)XX
081 01 06 01Hatása az indukált ellenállás (CDI) koefficiensreXX
081 01 06 02Hatása az alfaCRITértékéreXX
081 01 06 03Hatása a CL értékéreXX
081 01 06 04Hatása a repülőgép felszálló és leszálló jellemzőireXX
081 01 07 00Összefüggés a felhajtóerő koefficiens és a konstans felhajtóerő sebessége közöttXX
081 01 07 01Képletben kifejezveXX
081 01 07 02Diagramon ábrázolvaXX
081 01 08 00Az átesésXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 01 08 01Az áramlás leszakadása növekvő állásszögeken -A határréteg
-Lamináris határréteg
-Turbulens határréteg
-Átmeneti határréteg -Leválási pont -Az állásszög hatása -A leválás hatása
-A nyomás eloszlásra
-A nyomásközéppont helyzetére
-A CL koefficiensre
-A CD koefficiensre
-A bólintó nyomatékra
-A vízszintes vezérsík leáramlására -A vibráció (buffet -- oszcilláció) -A kormányszervek használata
XX
081 01 08 02Az átesési sebesség -A felhajtóerő képlet szerint -1 g átesési sebesség -FAA definíció szerinti átesési sebesség -Az alábbiak hatása az átesési sebességre: -Súlypont
-Teljesítmény beállítás -Magasság (műszer szerint) -Felületi terhelés (W/S) -Terhelési tényező (n) -Fordulók -Erők
XX
081 01 08 03Kiinduló átesés fesztávolság irányába -A szárnyalaprajz hatás -Aerodinamikai elcsavarás -Geometriai elcsavarás -A csűrők használata
-Az áramlásterelő lapok (profil irányú), örvényterelők, belépőél lépcsőzés és vortex generátorok hatása
XX
081 01 08 04Átesésre figyelmeztető jelek, jelzések -Az átesés-figyelmeztető jelzés fontossága -Sebesség határérték -Vibráció megjelenése -Átesés-jelző szalag -Flapper kapcsoló
-Kritikus állásszög jelző műszer (AOA - Angle of Attak) -AOA vevő
-Kormányoszlop rázás (stick shaker) -Kivétel átesésből
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 01 08 05Az átesés különleges jelenségei -Átesés teljesítménnyel -Emelkedő és süllyedő fordulóban -Hátranyilazott szárny
-Szuper vagy meredek átesés, kormányoszlop
előrenyomó
-Kacsaszárny
-T alakú farok kialakítás
XX
-Az átesés elkerülése
-Dugóhúzóba esés lehetősége
-Dugóhúzó felismerés
-Kivétel dugóhúzóból -Jéglerakódás (a torló ponton és a felületeken)
-Elmarad a figyelmeztető jelzés
-Rendellenes viselkedés átesés alatt
-Vezérsík átesés
XX
081 01 09 00CLMAX növelő szerkezetekXX
081 01 09 01Kilépőél fékszárnyak és ezek használata felszállásnál és leszállásnál
-A fékszárnyak különböző típusai -Osztott fékszárny -Féklap
-Réselt fékszárny
-Fowler flap -Hatásuk a CL -- a diagramra -Hatásuk a CL - CD diagramra -Fékszárny aszimmetria -Hatásuk a bólintási szög változásra
XX
081 01 09 02Belépőél növelő szerkezetek és használatuk szükségessége felszállásnál és leszállásnál -Különböző típusok -Krüger lap
-Íveltséget változtató lap
-Réselt orr-segédszárny -Hatásuk a CL -- a diagramra -Hatásuk a CL - CD diagramra -Orr-segédszárny asszimetria -Manuális/automatikus működtetés
XX
081 01 09 03Vortex (örvény) generátorok -Aerodinamikai működési elv -Előnyök -HátrányokXX
081 01 10 00Ellenállás-növelő ((CL - CD viszonyt rontó) eszközökXX
081 01 10 01Szpoilerek és használatuk szükségessége a repülés különböző fázisaiban -Különböző funkciók:
-Repülési (sebesség csökkentő) szpoilerek
-Földi (áramlást lerontó) szpoilerek
-Csűrő-növelő szpoilerek
-Kombinált alkalmazásúak -Hatásuk a CL - a diagramra -Hatásuk a CL - CD diagramra és viszonyszámra
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 01 10 02Ellenállás növeléssel sebességet csökkentő eszközök és használatuk szükségessége a repülés különböző fázisaiban
-Hatásuk a CL - CD diagramra és viszonyszámra
XX
081 01 11 00A határrétegXX
081 01 11 01Különböző típusok
-Lamináris
-turbulens
XX
081 01 11 02A homlokellenállásra és súrlódási ellenállásra gyakorolt hatásból származó előnyök és hátrányokXX
081 01 12 00Különleges repülési körülményekXX
081 01 12 01Jég és egyéb lerakódás
-jegesedés a torlópontnál
-jéglerakódás a felületekre (dér, hó, simajég)
-eső
-csapadék lerakódás a belépő élen -hatásuk az átesésre
-hatásuk a kormányozhatóság elvesztésére -hatásuk a felhajtóerő növelő szerkezetekre felszállásnál, leszállásnál és kis sebességen -hatása a felhajtóerő/ellenállás viszonyszámra
XX
081 01 12 02A repülőgép sárkány deformációi és módosításai, a szerkezeti öregedés hatásaXX
081 02 00 00Transzonikus aerodinamikaX
081 02 01 00A Mach szám fogalmaX
081 02 01 01A hang terjedési sebességeX
081 02 01 02A magasság és hőmérséklet hatásaX
081 02 01 03ÖsszenyomhatóságX
081 02 02 00Normál lökéshullámokX
081 02 02 01Kritikus M szám (MCRIT) és ennek túllépéseX
081 02 02 02Az alábbiak szerepe: -Mach szám -Kormánylap kitérés -Támadási szög -Profil vastagság -Nyilazási szög -Területi szabályX
081 02 02 03Hatása az alábbiakra: -CL -- a diagram -Clmax érték -CD koefficiens -CL - CD viszonyszámX
081 02 02 04Aerodinamikai felmelegedésX
081 02 02 05Nagysebességű átesés (shock stall)- Mach vibrációX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 02 02 06Hatás az alábbiakra: -Ellenállás
-Bólintó-szög (Mach trim)
-A nyomásközéppont elmozdulása, a nyilazási szög és a leáramlás hatására
X
091 02 02 07Rázási határ (buffet margin), aerodinamikai csúcsmagasságX
091 02 03 00Az MCRIT túllépésének megelőzését szolgáló eszközökX
091 02 03 01Vortex generátorokX
081 01 03 02Szuperkritikus profilok -Formája
-A profilalak hatása a lökéshullámokra -A szuperkritikus profil előnyei és hátrányai
X
081 03 00 00Szuperszonikus aerodinamikaX
081 04 01 00Ferde lökéshullámokX
081 03 01 01Mach kúpX
081 03 01 02A repülőgép tömegének hatásaX
081 03 01 03Kiterjeszkedő hullámok (Expansion vaves)X
081 03 01 04NyomásközéppontX
081 03 01 05Hullámellenállás
-Kormánylap felület csuklónyomaték -Kormányfelület hatásfok
X
081 04 00 00StabilitásXX
081 04 01 00Egyensúlyi feltételek stabilizált vízszintes repülésbenXX
081 04 01 01A statikus stabilitás előfeltételeiXX
081 04 01 02A nyomatékok összege -Felhajtóerő és tömeg (súly) -Ellenállás és vonóerőXX
081 04 01 03Az erők összege -A vízszintes síkban -A függőleges síkbanXX
081 04 02 00Az egyensúly elérésének módjaiXX
081 04 02 01Szárny és vezérsík felületek (farok vagy kacsaszárny)XX
081 04 02 02KormányfelületekXX
081 04 02 03Ballaszt vagy súlytrimXX
081 04 03 00HosszstabilitásXX
081 04 03 01Alapok és definíciók
-Statikus stabilitás, pozitív, semleges és negatív
-A dinamikus stabilitás előfeltételei
-Dinamikus stabilitás, pozitív, semleges és negatív
-Csillapítás:
-Figoid
-Rövid periódusú -A nagy magasság hatása a dinamikus stabilitásra
XX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 04 03 02Statikus stabilitásXX
081 04 03 03Semleges pont és ennek helye -definícióXX
081 04 03 04Az alábbi tényezők szerepe: -repülőgép geometria
-leáramlások: a szárny aerodinamikai központja
XX
081 04 03 05A súlypont (C.G.) helye
-hátsó határnál, minimális stabilitási tartomány
-mellső helyzetben
-a statikus és dinamikus stabilitás hatása
XX
081 04 03 06A CM -- a diagramXX
081 04 03 07Az alábbiak szerepe:
-A súlypont (C.G.) helyzete
-Kormánylap kitérések
-A repülőgép nagy részegységei (szárny, törzs, farok) -Konfiguráció
-Fékszárny helyzet,
-Futómű helyzet
XX
081 04 03 08Magassági kormány helyzet - sebesség (IAS) diagramXX
081 04 03 09Az alábbiak szerepe: -Súlyponthelyzet (C.G.) -Trim (trimlap) -Trim (vízszintes vezérsík)XX
081 04 03 10Kormányerő - sebesség (IAS) diagramXX
081 04 03 11Az alábbiak szerepe: -Súlyponthelyzet (C.G.) -Trim (trimlap) -Trim (vízszintes vezérsík) -M szám /Mach trim -Súrlódás a rendszerben -Terhelő rugó -EllensúlyXX
O
081 04 03 12Manőver/kormányerő - g terhelés viszonyXX
081 04 03 14Az alábbiak szerepe: -Súlyponthelyzet (C.G.) -Trim (trimlap) -Rugós terhelő -EllensúlyXX
081 04 03 15Kormányerő/g hányados -alkalmassági bizonyítvány kategóriájaXX
081 04 03 16Különleges körülmények:
-jegesedés
-fékszárny kibocsátás hatása -vezérsík jegesedés hatása
-eső
-a sárkány deformációja
XX
081 04 04 00Statikus iránystabilitásXX
081 04 04 01beta csúszási szögXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 04 04 02Irány (yaw) nyomaték koefficiens CNXX
081 04 04 03CN -- betadiagramXX
081 04 04 04Az alábbiak szerepe:
-súlyponthelyzet (C.G.)
-szárny nyilazási szög
-a törzs nagy támadási szögeken
-strakes
-a függőleges vezérsík nyilazási szöge és előre
meghosszabbítása (dorsal)
-a repülőgép nagy részegységei
XX
081 04 05 00Statikus oldalstabilitásXX
081 04 05 01Bedöntési szögXX
081 04 05 02Orsózó (hossztengely körüli) nyomaték koefficiense: CIXX
081 04 05 03A betacsúszási szög szerepeXX
081 04 05 04A CI -- betadiagramXX
081 04 05 05Az alábbiak szerepe:
-a szárny nyilazási szöge
-a függőleges vezérsík nyilazási szöge
-a szárny elhelyezése
-szárny V beállítás (le-föl)
XX
081 04 05 06Hatásos oldalstabilitásXX
081 04 06 00Dinamikus oldalstabilitásXX
081 04 06 01Aszimmetrikus légcsavarszél hatásaXX
081 04 06 02Zuhanóspirálra való hajlamXX
081 04 06 03Holland orsó -okai
-Mach szám -Oldallengés csillapító
XX
o
081 04 06 04A magasság hatása a dinamikus oldalstabilitásraXX
081 05 00 00KormányzásXX
081 05 01 00ÁltalábanXX
081 05 01 01Alapok; a három sík, a három tengelyXX
081 05 01 02Iveltség változásXX
081 05 01 03Támadási-szög változásXX
081 05 02 00Bólintószög vezérlésXX
081 05 02 01Magassági kormányXX
081 05 02 02Leáramlási hatásokXX
081 05 02 03Jég a vezérsíkonXX
081 05 02 04A súlypont (C.G.) helyzeteXX
081 05 03 00Irányvezérlés (Yaw control)XX
081 05 03 01Pedál/oldalkormány kitérési viszonyszám változtatásXX
081 05 03 02A hajtómű teljesítmény által létrehozott nyomatékok
-Közvetlen
-indukált
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 05 03 03Hajtómű meghibásodás
-oldalkormány határok aszimmetrikus vonóerőnél -A Vmca és Vmcg jelentése
XX
081 05 04 00DőlésvezérlésXX
081 05 04 01Csűrőkormányok -Belső csűrők -Külső csűrők
-Feladatuk a repülés különböző fázisaiban
XX
081 05 04 03SzpoilerekXX
081 05 04 04Ellentétes függőleges tengely körüli elfordulásXX
081 05 04 05Az ellentétes elfordulás elkerülésének eszközei -frise csűrők
-differenciált csűrő kitérítés
-a csűrők és az oldalkormány rugós kapcsolata
-elforgató (roll) szpoilerek
-az aszimmetrikus légcsavarszél hatása
XX
081 05 05 00Kölcsönhatás különböző síkokban (yaw/roll)XX
081 05 05 01Az aszimmetrikus teljesítmény korlátozásai (határai)XX
081 05 06 00A kormányerő csökkentésének eszközeiXX
081 05 06 01Aerodinamikai kiegyensúlyozás -orr kiegyensúlyozás -külső kiegyensúlyozás -belső kiegyensúlyozás
-kiegyenlítő lap, ellentétes feladatú (antibalansz) lap -szervo kiegyenlítő lap -rugós kiegyenlítő lap
XX
081 05 06 02Mesterséges (kiegyensúlyozás) -(hidraulikus) rásegítő vezérlés -teljes hidraulikus vezérlés -mesterséges kormányerő létrehozása
-dinamikus nyomás bemenet
-vezérsík állítás
XX
081 05 07 00Tömeg kiegyensúlyozásXX
081 05 07 01A kiegyensúlyozás indokai -eszközökXX
081 05 08 00TrimmelésXX
081 05 08 01A trimmelés szükségességeXX
081 05 08 02TrimlapokXX
081 05 08 03Vezérsík trim - trim érték a sebesség (IAS) függvényében
-A C.G. helyzet hatása a trim /vezérsík beállításra felszállásnál
XX
081 06 00 00KorlátozásokXX
081 06 01 00Üzemeltetési korlátozások -Flutter (hajlító-csavaró lengés) -Csűrő reverzálás -Futómű/fékszárny működtetésXX
O
O
O
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 06 01 01Vmo, Vno, VneXX
081 06 01 02MmoX
081 06 02 00Manőverezési tartomány (envelope)XX
081 06 02 01Manőverezési terhelés diagram -Terhelési tényező -Gyorsulásos átesési sebesség -Va, Vc, Vd
-Manőverezési terhelési tényező határ, típus alkalmassági kategória
XX
081 06 02 02Az alábbiak szerepe: -Tömeg -Magasság -Mach számXX
O
081 06 03 00Széllökés tartományXX
081 06 03 01Széllökés terhelési diagram -Függőleges széllökés sebességek -Gyorsulásos átesési sebesség
-Vb ,Vc , Vd
-Széllökéses terhelési tényező határérték -Vra
XX
081 06 03 02Az alábbiak szerepe -Tömeg -Magasság -Mach számXX
O
081 07 00 00LégcsavarokXX
081 07 01 00A motor nyomaték vonóerővé alakításaXX
081 07 01 01A beállítási szög (pitch) jelentéseXX
081 07 01 02Légcsavarlapát elcsavarásXX
081 07 01 03Fix beállítási szög, változtatható szög/konstans sebességXX
081 07 01 04Légcsavar hatásfok a sebesség függvényébenXX
081 07 01 05A légcsavar jegesedés hatásaXX
081 07 02 00Hajtómű meghibásodás vagy leállásXX
081 07 02 01Légcsavar önforgás (szélkerék) ellenállása -Elfordítási nyomaték (yaw) aszimmetrikus teljesítmény eseténXX
081 07 02 02Vitorlába állítás
-Hatása a siklási teljesítményre
-Hatása a legyező (yaw) nyomatékra aszimmetrikus
teljesítménynél
XX
081 07 03 00Tervezési jellemző a rezgés csillapításraXX
081 07 03 01Légcsavarlapát karcsúságXX
081 07 03 02Légcsavar átmérőXX
081 07 03 03Légcsavar lapátok számaXX
081 07 03 04Légcsavar zajXX
081 07 04 00A légcsavar működésénél keletkező nyomatékok és a forgatónyomatékXX
081 07 04 01Forgatónyomaték reakcióerőXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
081 07 04 02Giroszkóp precesszióXX
081 07 04 03Aszimmetrikus légcsavarszél (légáram) hatásXX
081 07 04 04Aszimmetrikus lapáthatásXX
081 08 00 00Repülési mechanikaXX
081 08 01 00A repülőgépre ható erőkXX
081 08 01 01Egyenes vonalú állandósult vízszintes repülésXX
081 08 01 02Egyenes vonalú állandósult emelkedésXX
081 08 01 03Egyenes vonalú állandósult süllyedésXX
081 08 01 04Egyenes vonalú állandósult siklásXX
081 08 01 05Állandósult koordinált forduló -Bedöntési szög -Terhelési tényező -Forduló sugár -Szögsebesség -Egyértékű (3O/s) fordulóXX
081 08 02 00Aszimmetrikus teljesítményXX
081 08 02 01A függőleges tengely körüli nyomatékokXX
081 08 02 02A függőleges vezérsíkon keletkező erőkXX
081 08 02 03A bedöntési szög hatása -Túldöntés
-Függőleges vezérsík átesés
XX
081 08 02 04A repülőgép súlyának hatásaXX
081 08 02 05A csűrők használatának hatásaXX
081 08 02 06Speciális légcsavar hatások befolyása az orsózó nyomatékra
-Légcsavar forgatónyomaték -Légcsavar leáramlás a fékszárnyakon
XX
081 08 02 07A csúszási szög hatása az orsózó nyomatékokraXX
081 08 02 08VmcaXX
081 08 02 09VmclXX
081 08 02 10VmcgXX
081 08 02 11A magasság hatásaXX
081 08 03 00VészsüllyedésXX
081 08 03 01A konfiguráció befolyásaXX
081 08 03 02A választott Mach szám és IAS befolyásaXX
081 08 03 03Tipikus pontok a polárgörbénXX
081 08 04 00SzélnyírásXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
090 00 00 00KommunikációXXX
091 00 00 00VFR KommunikációXX
091 01 00 00MeghatározásokXX
091 01 01 00A fogalmak jelentéseXX
091 01 02 00ATS rövidítésekXX
091 01 03 00Q kód csoportokXX
091 01 04 00Üzenetek kategóriájaXX
091 02 00 00Általános üzemelési eljárásokXX
091 02 01 00Betűk továbbításaXX
091 02 02 00Számok továbbításaXX
091 02 03 00Idő továbbításaXX
091 02 04 00Adási technikákXX
091 02 05 00Szabvány szavak és kifejezésekXX
091 02 06 00Légiforgalmi állomások rádióforgalmazási hívójelei beleértve a rövidített hívójeleket isXX
091 02 07 00Repülőgépek rádióforgalmazási hívójelei beleértve a rövidített hívójeleket isXX
091 02 08 00Kommunikáció átadásaXX
091 02 09 00Próbaeljárások beleértve a rádiópróbátXX
091 02 10 00Visszamondási és nyugtázási követelményekXX
091 02 11 00Radar eljárásokXX
091 03 00 00Időjárás információk fogalma (VFR)XX
091 03 01 00Repülőtéri időjárásXX
091 03 02 00Időjárási információt sugárzó állomásokXX
091 04 00 00Kommunikáció megszakadása esetén követendő eljárásokXX
091 05 00 00Sürgősségi és vészhelyzeti eljárásokXX
091 05 01 00Sürgősség (meghatározása-frekvenciája­frekvenciafigyelés-üzenet továbbítás/leadás)XX
091 05 02 00Vészhelyzet (meghatározása-frekvenciája­frekvenciafigyelés-üzenet továbbítás/leadás)XX
091 06 00 00Általános VHF hullámterjedés elmélete és a frekvenciák kiosztásaXX
092 00 00 00IFR kommunikációXX
092 01 00 00MeghatározásokXX
092 01 01 00A fogalmak jelentéseXX
Repülőgép
ATPLCPLIR
092 01 02 00ATS rövidítésekXX
092 01 03 00Q kód csoportokXX
092 01 04 00Üzenetek kategóriájaXX
092 02 00 00Általános üzemeltetési eljárásokXX
092 02 01 00Betűk továbbításaXX
092 02 02 00Számok továbbításaXX
092 02 03 00Idő továbbításaXX
092 02 04 00Adási technikákXX
092 02 05 00Szabvány szavak és kifejezésekXX
092 02 06 00Légiforgalmi állomások rádióforgalmazási hívójelei beleértve a rövidített hívójeleket isXX
092 02 07 00Repülőgépek rádióforgalmazási hívójelei beleértve a rövidített hívójeleket isXX
092 02 08 00Kommunikáció átadásaXX
092 02 09 00Próbaeljárások beleértve a rádiópróbátXX
092 02 10 00Visszamondási és nyugtázási követelményekXX
092 02 11 00Radar eljárásokXX
092 02 12 00Magasság változtatás és jelentésXX
092 03 00 00Kommunikáció megszakadása esetén követendő eljárásokXX
092 04 00 00Sürgősségi és vészhelyzeti eljárásokXX
092 04 01 00PAN egészségügyiXX
092 04 02 00Sürgősség (meghatározása-frekvenciája­frekvenciafigyelés-üzenet továbbítás/leadás)XX
092 04 03 00Vészhelyzet (meghatározása-frekvenciája­frekvenciafigyelés-üzenet továbbítás/leadás)XX
092 05 00 00Időjárás információk fogalma (IFR)XX
092 05 01 00Repülőtéri időjárásXX
092 05 02 00Időjárási információt sugárzó állomásokXX
092 06 00 00Általános VHF hullámterjedés elmélete és a frekvenciák kiosztásaXX
092 07 00 00MORSE kódokXXX

33. függelék Rövidítések

AAeroplanerepülőgép
A/CAircraftlégijármű
AMCAcceptable Means of Compliancea megfelelés elfogadható módozatai
AMCAeromedical Centrerepülőorvosi központ
AMEAuthorised Medical Examinerfelhatalmazott egészségi alkalmasság
vizsgáló
AMSAeromedical Sectionrepülőorvosi részleg
ATCAir Traffic Controllégforgalmi irányítás
ATPAirline Transport Pilotlégitársasági pilóta
ATPLAirline Transport Pilot Licenselégitársasági pilóta szakszolgálati engedély
CFIChief Flying Instructorrepülési főoktató
CGIChief Ground Instructorföldi főoktató
CPCo-pilotmásodpilóta
CPLCommercial Pilot Licensekereskedelmi pilóta szakszolgálati engedély
CREClass Rating Examinerosztályjogosítás vizsgáztató
CRIClass Rating Instructorosztályjogosítás oktató
CQBCentral Question Bankközponti kérdés bank
FCLFlight Crew Licensingrepülőszemélyzet szakszolgálati engedélyei
FEFlight Examinerrepülés vizsgáztató
F/EFlight Engineerfedélzeti mérnök
FIFlight Instructorrepülés oktató
FIEFlight Instructor Examinerrepülés-oktató vizsgáztató
FNPTFlight and Navigation Procedures Trainerrepülési és navigációs eljárás-gyakorló
berendezés
FFSFull Flight Simulatorrepülési szimulátor
FTDFlight Training Devicerepülés-gyakorló berendezés
FTOFlying Traning Organisationrepülés oktató szervezet
HHelicopterhelikopter
HPAHigh Perfomance Aeroplanenagyteljesítményű repülőgép
HTHead of Trainingképzésvezető
ICAOInternational Civil Aviation OrganisationNemzetközi Polgári Repülési Szervezet
IEMInterpretative and Explanatory Materialértelmező és magyarázó anyag
IFRInstrument Flight Rulesműszeres repülési szabályok
IMCInstrument Meteorological Conditionsműszeres repülési körülmények
IRInstrument Ratingműszerjogosítás
IREInstrument Rating Examinerműszerjogosítás vizsgáztató
IRIInstrument Rating Instructorműszerjogosítás oktató
JAAJoint Aviation AuthorithiesTársult Légügyi Hatóságok
JARJoint Aviation RequirementsKözös Repülési Követelmények
LOFTLine Orientated Flight Trainingútvonal-orientált repülő képzés
MCCMulti Crew Co-orporationhajózó személyzeti együttműködés
MEMulti Enginetöbbmotoros
MELMinimum Equipment Listminimális felszerelések jegyzéke
MEPMulti- Engine Pistontöbbmotoros-dugattyús
METMulti -Engine Turbo-proptöbbmotoros turbó-légcsavaros
MPAMulti-Pilot Aeroplanetöbbpilótás repülőgép
MPHMulti-Pilot Helicoptertöbbpilótás helikopter
nmNautical Milestengeri mérföld

OMLOperational Multicrew Limitationszemélyzeti együttműködés korlátozása
OSLOperational Safety Pilot Limitationbiztonsági pilóta korlátozása
OTDOther Training Devicesegyéb kiképző berendezések
PFPilot Flyingrepülést végző pilóta
PICPilot-In-Commandparancsnokpilóta
PICUS Pilot-In-Command Under Supervisionfelügyelet alatt álló parancsnokpilóta
PMPilot Monitoringnem repülő (kiszolgáló) pilóta
PPLPrivate Pilot Licensemagánpilóta szakszolgálati engedély
R/TRadiotelephonyrádióforgalmazás
SESingle-Engineegymotoros
SEPSingle-Engine Pistonegymotoros, dugattyús
SETSingle-Engine Turbo-propegymotoros turbólégcsavaros
SFESynthetic Flight Examinerszimulátor vizsgáztató
SFISynthetic Flight InstructorFöldi repülésgyakorló berendezésen kiképző-
oktató
SPASingle-Pilot Aeroplaneegypilótás repülőgép
SPHSingle-Pilot Helicopteregypilótás helikopter
SPICStudent-Pilot-In-Commandnövendék parancsnokpilóta
STDSynthetic Training Deviceföldi repülés-gyakorló berendezések
TMGTouring Motor Glidermotoros vitorlázó-repülőgép (MOVIT)
TRType Ratingtípusjogosítás
TREType Rating Examinertípusjogosítás vizsgáztató
TRIType Rating Instructortípusjogosítás oktató
TRTOType Rating Training Organisationtípusjogosítás oktató szervezet
VFRVisual Flight Ruleslátvarepülési szabályok
VMCVisual Meteorological Conditionslátvarepülési meteorológiai körülmények
ZFTTZero Flight Time Trainingnulla repülési idővel végrehajtandó képzés

34. Függelék A magánpilóta szakszolgálati engedély (repülőgép) - PPL(A) elméleti képzési és repülés oktatási tematikája

(Lásd 1.125 pont, 1. függelék)

A MAGÁNPILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (REPÜLŐGÉP) - PPL(A) ELMÉLETI KÉPZÉSI TEMATIKÁJA LÉGIJOG

Jogi szabályozás

1 A Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény (Chicagói Egyezmény)

2 A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)

3 Az Egyezmény cikkei

1 Szuverenitás

2 Terület

5 Repülés a Szerződő Államok területe fölött

10 Leszállás vámrepülőtéren

11 Repülési szabályok alkalmazása

12 Repülési szabályok

13 Belépési és engedélyezési szabályok

16 Légijárművek átkutatása

22 Alakiságok megkönnyítése

23 Vám- és belépési eljárások

24 Vámilletékek

29 Légijárművön lévő okmányok

30 A légijármű rádió-berendezéseinek használata

31 Légialkalmassági bizonyítvány

32 A személyzet szakszolgálati engedélye

33 Szakszolgálati engedélyek és bizonyítványok elismerése

34 Útinapló

35 Áruszállítási korlátozások

36 Fényképezőgépek használatának korlátozásai

37 Nemzetközi szabványok és eljárások elfogadása

39 Bizonyítványok és szakszolgálati engedélyek záradékolása

40 Záradékolt bizonyítványok és szakszolgálati engedélyek érvényessége

4 Az Egyezmény Függelékei ("ICAO Annexek"), valamint a függelékben meghatározott tárgykörökre vonatkozó magyar szabályozás

Annex 7 A légijármű felség- és lajstromjele

- meghatározások

- légijármű lajstromjele

- Lajstrombavételi Bizonyítvány (C of R)

- azonosító tábla

Annex 8 Légijárművek légialkalmassága

- meghatározások

- Légialkalmassági Bizonyítvány (C of A)

- folyamatos légialkalmasság

- a Légialkalmassági Bizonyítvány érvényessége

- műszerek és berendezések

- légijárművek korlátozásai és a légijárművek adatai

Repülési szabályok

Annex 2 Repülési szabályok

- meghatározások

- a repülési szabályok alkalmazhatósága

- általános szabályok

- látvarepülési szabályok (VFR)

- Jelzések (1. Függelék)

- A polgári légijárművek elfogása (2. Függelék)

Légiforgalmi szabályok és légiforgalmi szolgálatok

Annex 11 Légiforgalmi szabályok és légiforgalmi szolgálatok

- meghatározások

- a légiforgalmi szolgálatok szerepe

- a légtér felosztása

- repüléstájékoztató körzetek, irányító körzetek, és repülőtéri irányító körzetek

- légiforgalmi irányító szolgálatok

- repüléstájékoztató szolgálatok

- riasztó szolgálat

- látvarepülési meteorológiai körülmények (VMC)

- műszerrepülési meteorológiai körülmények (IMC)

- előre nem látott események repülés közben

Annex 14 Repülőterek adatai

- meghatározások

- a mozgási terület és a repülőtérhez csatlakozó létesítmények állapota

- Látás utáni navigációs-segédeszközök

- jelzések és jelző berendezések

- jelölések

- fények

- táblák

- jelző tárgyak

- jelzett terület

- Látjelek az akadályok megjelölésére

- tárgyak megjelölése

- tárgyak kivilágítása

- Látjelek a korlátozottan használható területek megjelölésére

- Vészhelyzeti és más szolgálatok

- tűzoltó és mentőszolgálat

- forgalmi előtér ügyeleti szolgálat

- Repülőtéri földi fények és földfelszín jelölések színei

- a légiforgalmi földi fények színei

- a földfelszín jelölések színei

5 4444. számú ICAO dokumentum - A repülés szabályai és légiforgalmi szolgálatok valamint e tárgykörre vonatkozó magyar szabályozás

Általános rendelkezések

- meghatározások

- légiforgalmi irányító szolgálatok (ATS) működési gyakorlata

- repülési terv engedélyezése és tájékoztatás

- a légiforgalom áramlásszabályozása

- magasságmérő-beállítási eljárások

- tájékoztatás a repülőgépek által keltett turbulenciáról

- meteorológiai adatok

- repülés alatti jelentések (AIREP)

Körzeti Irányító Szolgálat

- az ellenőrzött forgalom elkülönítése a különféle légterekben

- repülőgép-vezetők; felelősségük az elkülönítés fenntartására VMC-ben

- repülőgép-vezetők által követendő eljárások vészhelyzetben, és az összeköttetés megszakadása esetén

- polgári légijármű elfogása

Közelkörzeti Irányító Szolgálat

- induló és érkező légijárművek eljárásai a látvarepülési meteorológiai körülmények között (VMC)

Repülőtéri Irányító Szolgálat

- a repülőtéri irányítótorony feladata

- látvarepülési szabályok (VFR) szerinti üzemelés

- forgalmi eljárások és eljárások iskolakörön

- légijárművek részére szóló tájékoztatás

- repülőtéri forgalom irányítása

Repüléstájékoztató és Riasztó Szolgálat

- légiforgalmi tanácsadó szolgálat

- célok és alapelvek

JAA előírások

6 A Társult Légügyi Hatóságok (JAA) Előírásai (JAR), valamint e tárgykörre vonatkozó magyar szabályozás

JAR-FCL A fejezet - Általános követelmények

- 1.025 - szakszolgálati engedélyek és jogosítások érvényessége

- 1.035 - Egészségi alkalmasság

- 1.040 - Egészségi alkalmasság csökkenése

- 1.050 - Repülési idő beszámítása

- 1.065 - A szakszolgálati engedélyt kibocsátó Állam

JAR-FCL B fejezet - Növendék pilóta

- 1.085 - Követelmények

- 1.090 - Alsó korhatár

- 1.095 - Egészségi alkalmasság

JAR-FCL C fejezet - Magánpilóta szakszolgálati engedély

- 1.100 - Alsó korhatár

- 1.105 - Egészségi alkalmasság

- 1.110 - Előjogok és feltételek

- 1.115 - Különleges célból kiadott jogosítások

- 1.120 - Tapasztalat és a tapasztalat beszámítása

- 1.125 - Tanfolyam

- 1.130 - Elméleti vizsga

- 1.135 - Jártassági ellenőrzés

JAR-FCL E fejezet - Műszerjogosítás

- 1.175 - Műszerjogosítást (IR(A)) szükségessé tevő feltételek

JAR-FCL F fejezet - Típus- és Osztályjogosítás

- 1.215 - Osztályjogosítások csoportosítása

- 1.225 - Típus- vagy osztályjogosítást szükségessé tevő feltételek

- 1.245 - Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

JAR-FCL H fejezet - Oktatói jogosítások

- 1.300 - Oktatás - Általános rész

A LÉGIJÁRMŰVEKET ÉRINTŐ ÁLTALÁNOS ISMERETEK Sárkányszerkezet

7 Sárkányszerkezet felépítése

- alkotórészek

- törzs, szárnyak, farokszerkezet, vezérsík

- elsődleges repülőgép-kormányszervek

- trimm és fékszárny/orrsegédszárny rendszerek

- futómű

- orrkerék, orrkerék-kormányzás

- abroncsok állapota

- fékrendszerek és óvintézkedések azok használata közben

- behúzható rendszerű futóművek

8 A sárkány terhelései

- statikus szilárdság

- biztonsági tényező

- kormányrögzítők használata

- óvintézkedések a földi/légi üzemelés közben

Hajtóműtan

9 Hajtómű/motor - általános rész

- a négyütemű, belsőégésű motor működésének alapelvei

- alapvető felépítése

- az előgyújtás és a berobbanás okai

- a hajtómű/motorteljesítmény a fordulatszám függvényében (f/p)

10 A hajtómű/motor hűtése

- léghűtés

- hajtómű-/ motorburkolat alakja és a henger légterelői

- hűtőzsaluk alakja és alkalmazása

- hengerfejhőmérő

11 Hajtóművek/motorok kenése

- a kenés szerepe és módszerei

- kenési rendszerek

- olajkeringetés módszerei

- olajszivattyúkkal és szűrőkkel szemben támasztott követelmények

- olaj minősége és fajtái

- olajhőmérséklet és nyomás szabályozása

- olajhűtési módszerek

- az olajrendszer működési hibáinak felismerése

12 Gyújtásrendszerek

- a mágnesgyújtás elve, szerkezete és működése

- az előgyújtás-szabályzó célja és elve

- a működőképesség ellenőrzése, a meghibásodások felismerése

- üzemeltelési eljárások a gyújtógyertya elkormolódásának elkerülésére

13 Porlasztás

- az úszós porlasztó működési elve,

- szerkezete és működése

- a helyes keverékarány fenntartásának módszerei

- az adagolószivattyúk és a gyorsítószivattyúk működése

- a magasság hatása

- a keverék kézi szabályozása

- helyes keverékarány fenntartása

- a használat korlátozása nagy teljesítményen

- a berobbanás elkerülése

- alapjárati elzárószelep

- kezelőszervek működése és használata

- levegőszívásos rendszer

- tartalék indukciós rendszerek

- a porlasztó jegesedése, a forró levegő használata

- befecskendező rendszerek elve és működése

14 Repülőgép-hajtóművek/ motorok üzemanyagai

- az üzemanyagok osztályozása

- kategóriák és szín szerinti azonosítás

- minőségi követelmények

- szennyeződés ellenőrzése

- üzemanyag-szűrők és ülepítők használata

15 Üzemanyag rendszerek

- üzemanyag tartályok és szállító vezetékek

- szellőztető rendszer

- mechanikus és elektromos szivattyúk

- ejtőtartályos adagolás

- tartály kiválasztása

- rendszervezérlés

16 Légcsavarok

- légcsavar nomenklatúra

- hajtómű-teljesítmény átalakítása tolóerővé/vonóerővé

- a merev légcsavar kialakítása és felépítése

- a légcsavarlapátra ható erők

- a fordulatszám-változtatás és a sebesség változtatás közötti összefüggés

- tolóerő / vonóerő hatásossága és a sebességváltozás közötti összefüggés

- az állítható légcsavar kialakítása és felépítése

- légcsavarállító mechanizmus működése

- a lapátemelkedés változásának hatása

- szélkerék üzemmód

17 Hajtómű üzemeltetése

- indítási eljárások és óvintézkedések

- meghibásodások felismerése

- motormelegítés, teljesítmény és rendszer ellenőrzések

- olajhőmérséklet és nyomáskorlátozások

- hengerfej- hőmérséklet korlátozása

- gyújtási és egyéb rendszerek ellenőrzése

- teljesítménykorlátozások

- hirtelen teljesítményváltozások elkerülése

- keverékszabályzó használata

Rendszerek

18 Elektromos rendszer

- generátorok/ átalakítók alkalmazása és üzemeltetése

- egyenáramú táplálás

- akkumulátorok, kapacitásuk és feltöltésük

- feszültség-, és áramerősség-mérők

- áramköri megszakítók és biztosítékok

- elektromos működtetésű szolgáltatások és műszerek

- meghibásodások felismerése

- meghibásodások esetén követendő eljárások

19 Vákuumrendszer

- alkotórészek

- szivattyúk

- szabályozó és mérőelemek

- szűrőrendszer

- meghibásodások felismerése

- meghibásodások esetén követendő eljárások

Repülőgépműszerek

20 Pitot/statikus rendszer

- Pitot-cső működése

- Pitot-cső működési elve és szerkezete

- statikus rendszer

- tartalék statikus rendszer

- helyzeti hiba

- rendszerleeresztők, ülepítők

- fűtőelem

- eltömődés vagy dugulás miatt fellépő hibák

21 Sebességmérők

- felépítése és működése

- a torlónyomás és a statikus nyomás közötti összefüggések

- a műszerszerinti, a műszerre helyesbített és tényleges sebesség (IAS, CAS, TAS)

- műszerhiba

- sebesség kijelzések, színkódok

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

22 Magasságmérő

- felépítése és működése

- a nyomásskála feladata

- légsűrűség hatása

- nyomásmagasság

- tényleges magasság

- N. E. L.

- repülési szint

- megjelenítések fajtái (három mutató)

- műszerhibák

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

23 Variométer

- szerkezete és működése

- feladata

- hozzátartozó késlekedés

- pillanatnyi értéket mérő variométer

- megjelenítés

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

24 Pörgettyű

- elve

- merevsége

- precesszió/ pörgettyű látszólagos mozgása

25 Elfordulásjelző műszer

- szögsebességet érzékelő pörgettyű (két szabadságfokú vízszintes tengelyhelyzetű)

- célja és szerepe

- sebesség hatása

- megjelenítés

- forduló koordinátor

- korlátozott-fordulósebesség kijelzések

- energiaforrás

- csúszásjelző

- elve

- megjelenítés

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

26 Műhorizont

- a három szabadságfokú függőleges tengelyhelyzetű pörgettyű

- célja és szerepe

- megjelenítés

- értelmezés

- működési korlátok

- energiaforrás

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

27 Géptengely-irányjelző

- pörgettyűs iránytartó (három szabadságfokú vízszintes tengelyhelyzetű)

- célja és szerepe

- megjelenítés

- mágneses iránytűvel való együttes alkalmazása

- beállító mechanizmus

- látszólagos mozgás

- működési korlátok

- energiaforrás

- a repülőgép-vezetők által elvégezhető működőképességi ellenőrzések

28 Mágneses iránytű

- szerkezete és szerepe

- a föld mágneses tere

- mágneses elhajlások és lehajlás

- fordulási, gyorsulási hibák

- elővigyázatosság mágneses tárgyak fedélzetre vitelekor

- a repülőgép-vezetők által elvégzett működőképességi ellenőrzések

29 Motorellenőrző műszerek

- a következő műszerek működési alapelvei, megjelenítése, és működése:

- olajhőmérő

- olajnyomás mérő

- hengerfejhőmérő

- kipufogógáz hőmérő

- szívótérnyomás-mérő műszer

- üzemanyagnyomás-mérő műszer

- üzemanyag-kifogyasztás mérő műszer

- Üzemanyag-mennyiségmérő (k)

- fordulatszámmérő

30 Egyéb műszerek

- a következő műszerek működési alapelvei, megjelenítése, és működése:

- vákuummérő

- feszültségmérő és áramerősség-mérő

- figyelmeztető jelzések

- más, a repülőgéptípus szempontjából releváns műszerek

Légialkalmasság

31 Légialkalmasság

- a bizonyítvány érvényessége

- az előírások betartása

- időszakos karbantartási ellenőrzések

- megfelelés a légiüzemeltetési utasításnak (vagy más, ezzel egyenértékű dokumentumnak), utasításoknak, korlátozásoknak, táblázatoknak

- a légiüzemeltetési utasítás kiegészítései

- dokumentumok beszerzése és karbantartása

- repülőgép-, hajtómű- és légcsavar üzemidő-nyilvántartó naplók

- a meghibásodások nyilvántartása

- pilóták számára engedélyezett karbantartás

REPÜLÉSI JELLEMZŐK ÉS REPÜLÉSTERVEZÉS

Tömeg és egyensúly

32 Tömeg és egyensúly

- a maximális tömeghatár

- a tömegközéppont első és hátsó határa normál és szállítórepülésnél

- tömeg- és tömegközéppont számítás

- légiüzemeltetési utasítás és súlyponttáblázat

Teljesítmény

33 Felszállás

- rendelkezésre álló felszállási úthossz (TODA), és rendelkezésre álló nekifutási úthossz (TORA)

- felszállás és kezdeti emelkedés

- a tömeg, a szél, és a sűrűségmagasság hatása

- a talajfelszín és a pályalejtés hatása

- fékszárnyak használata

34 Leszállás

- a tömeg, a szél, a sűrűségmagasság és a megközelítési sebesség hatása

- fékszárnyak használata

- a talajfelszín és a pályalejtés hatása

35 Repülés során

- a rendelkezésre álló és a szükséges teljesítmény közötti kapcsolat

- teljesítmény diagram

- maximális emelkedési sebesség és maximális emelkedési szög

- hatótávolság és a tüzelőanyag kifogyasztás ideje

- a konfiguráció, a tömeg, a külső hőmérséklet és a magasság hatásai

- a teljesítmény csökkenése az emelkedő fordulók közben

- siklás

- kedvezőtlen hatások

- jegesedés, eső

- a sárkány állapota

- a fékszárny hatása

EMBERI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÉS KORLÁTAI

Élettani alapismeretek

36 Alapfogalmak

- a légkör összetétele

- gáztörvények

- légzés és vérkeringés

37 A részleges nyomás hatásai

- a magasságnövekedés hatása

- gázcsere

- hypoxia (a vér oxigéntartalmának csökkenése)

- tünetek

- megelőzés

- túlnyomás létesítése a kabinban

- a hirtelen nyomáscsökkenés hatásai

- az öntudatnál maradás kihasználható ideje

- az oxigénmaszkok használata és vészsüllyedés

- hyperventilláció (nehézlégzés)

- tünetek

- megelőzés

- a gyorsulások hatása

38 Látás

- a látás élettana

- a látórendszer korlátai

- látási zavarok

- optikai csalódások

- térbeli tájékozódási zavar

- a tájékozódási zavar elkerülése

39 Hallás

- a hallás élettana

- a belső fül érzékelései

- a magasságváltozás hatásai

- zaj és halláscsökkenés

- a hallóképesség védelme

- térbeli tájékozódási zavar

- ellentmondás a szem és a fül által érzékelt valóság között

- a tájékozódási zavar elkerülése

40 Tengeribetegség

- okok

- tünetek

- megelőzés

41 Repülés és egészségi állapot

- egészségi követelmények

- a mindennapi betegségek és gyógymódok hatásai

- megfázások

- gyomorrontás

- kábítószerek, gyógyszerek és mellékhatások

- alkohol

- kimerültség

- személyes alkalmasság

- gondoskodás az utasokról

- búvárkodás - óvintézkedések repülés előtt

42 Mérgezési veszélyek

- veszélyes áruk

- fűtőtestekből származó szénmonoxid

Pszichológiai alapismeretek

43 Az információs folyamat

- az érzékelés fogalma

- kognitív észlelés

- várakozás

- megérzés

- szokások

44 A központi döntési csatorna

- mentális terhelés, és a terhelhetőség határai

- információs források

- ingerek és figyelem

- verbális kommunikáció

- emlékezet és korlátai

- a félreértelmezés okai

45 Stressz

- okok és hatások

- a kiválás fogalma

- a teljesítményre gyakorolt hatások

- a stressz felismerése és csökkentése

46 Ítélőképesség és döntéshozatal

- a pilóták ítélőképességének fogalma

- pszichológiai magatartásformák

- viselkedési szempontok

- a kockázat felmérése

- a tudatos helyzetfelismerés kifejlesztése

METEOROLÓGIA

47 A légkör

- összetétele és szerkezete

- függőleges felosztása

48 Nyomás, sűrűség és hőmérséklet

- barometrikus nyomás, izobárok

- a nyomás, a sűrűség és a hőmérséklet változása a magassággal

- a magasságmérés terminológiája

- nap- és földenergia-sugárzás, hőmérséklet

- a hőmérséklet napi változása

- adiabatikus folyamat

- függőleges hőmérsékleti gradiens

- stabilitás és instabilitás

- a sugárzás, az advekciós leszálló mozgás és az összeáramlás (konvergencia) hatásai

49 Nedvességtartalom és csapadék

- vízgőz a légkörben

- gőznyomás

- harmatpont és a relatív páratartalom

- kicsapódás és párolgás

- csapadék

50 Nyomás és szél

- alacsony- és magasnyomású területek

- légköri mozgások, nyomásgradiens

- függőleges és vízszintes mozgások, összeáramlás és szétáramlás

- talaj menti és geosztrofikus szél

- a szélgradiens és a szélnyírás hatásai a felszállásra és leszállásra

- az izobár-értékek és a szél közötti összefüggés, a Buys-Ballot törvény

- turbulencia és lökésesség

- helyi szelek, főn, szárazföldi és tengeri szellők

51 Felhők kialakulása

- lehűlés vízszintes légáramlással, sugárzással és adiabatikus expanzióval

- felhőtípusok

- konvekciós felhők

- orografikus felhők

- réteges alakzatú és gomolyfelhők

- repülési feltételek az egyes felhőtípusokban

52 Köd, pára és szárazköd

- sugárzás, advekció, frontális és jeges (fagyott) köd

- kialakulása és eloszlása

- a látási viszonyok romlása pára, hó, füst, por vagy homok miatt

- a látási viszonyok romlásának valószínűségi becslése

- veszélyes tényezők a repülésben a kedvezőtlen vízszintes és függőleges látási viszonyok miatt

53 Légtömegek

- a légtömegek tulajdonságainak leírása és befolyásoló tényezői

- a légtömegek osztályozása, keletkezésük körzetei

- a légtömegek módosulása mozgásuk közben

- az alacsony- és magasnyomású rendszerek kialakulása

- a nyomásrendszerekkel járó időjárás

54 Frontok elmélete

- a hideg- és melegfrontok kialakulása

- légtömegek közötti határok

- melegfront kialakulása

- a melegfronttal járó felhők és időjárási jellemzői

- időjárás a meleg szektorban

- hidegfront kialakulása

- a hidegfronttal járó felhők és időjárási jellemzői

- okklúziók

- az okklúzióval járó felhők és időjárási jellemzők

- stacionárius front

- a stacionárius fronttal járó felhők és időjárási jellemzők

55 Jégképződés

- a jég kialakulásához vezető feltételek

- dér, zúzmarás jég, átlátszó jég hatása

- a jegesedés repülőgép-teljesítményre gyakorolt hatása

- óvintézkedések és a jegesedési körülmények elkerülése

- a hajtómű/motor jegesedése

- óvintézkedések a beömlőnyílás és a porlasztó jegesedése ellen, a jegesedés -megakadályozása és a jég eltávolítása

56 Zivatarok

- kialakulásuk - légtömegen belüli zivatarok, frontális és orografikus zivatarok

- szükséges feltételek

- a kialakulás folyamata

- a kialakulását elősegítő feltételek felismerése

- a repülőgépekre veszélyes tényezők

- a villámlás és az erős turbulencia hatása

- zivatarkerülés

57 Hegyvidék fölötti repülés

- veszélyek

- a domborzat hatása a légköri folyamatokra

- hegyi hullámok, szélnyírás, turbulencia, függőleges mozgás, rotorhatások, völgyi szelek

58 Klimatológia

- általános szezonális áramlatok az Európa fölötti troposzférában

- helyi szezonális időjárások és szelek

59 Magasságmérés

- a nyomás beállításának üzemeltetési szempontjai

- nyomásmagasság, sűrűségmagasság

- földfelszín feletti, tengerszint feletti magasság, repülési szint

- ICAO egyezményes műlégkör

- QNH, QFE szabvány magasságmérő-beállítás

- átváltási magasság, átváltási réteg és átváltási szint

60 A meteorológiai szervezet

- repülőtéri meteorológiai hivatalok

- légiforgalmi meteorológiai állomások

- előrejelző szolgálat

- repülőtéri meteorológiai szolgálatok

- a rendszeres időjárás előrejelzések rendelkezésre állása

61 Időjárás elemzése és előrejelzése

- időjárási térképek, jelek, jelzések

- szignifikáns időjárási térképek

- prognosztikai térképek az általános célú repülésekhez

62 Időjárási tájékoztatások a repülés megtervezéséhez

- időjárásjelentések és előrejelzések az induló, az útvonali, a cél- és kitérő repülőtérre

- METAR, TAF, GAFOR kódolt információk értelmezése

- a talajmenti szélről, szélnyírásról, látótávolságról szóló földi jelentések rendelkezésre állása

63 A légiközlekedés számára sugárzott meteorológiai rádióadások

- VOLMET, ATIS, SIGMET

NAVIGÁCIÓ

64 A Föld alakja

- tengelyek, sarkok

- hosszúsági körök

- szélességi körök

- nagykörök, kiskörök, loxodrómák

- északi/déli, keleti/nyugati féltekék

65 Térképezés

- repülési (topográfiai) térképek és diagrammok

- vetületek és jellemzőik

- szögtartás

- egyenértékűség

- méretarány

- nagykörök és loxodrómák

66 Szögtartó vetület (ICAO 1: 500 000 térkép)

- fő jellemzői

- szerkezete

- hosszúsági körök összetartása

- hosszúsági körök, szélességi körök, nagykörök és loxodrómák ábrázolása

- lépték, párhuzamos szélességi körök

- magasság ábrázolása

67 Irányok

- földrajzi észak

- a Föld mágneses tere, változásai - éves változás

- mágneses észak

- függőleges és vízszintes összetevők

- izogon vonalak, agonikus vonalak

68 Repülőgépek mágnesessége

- repülőgépen belüli mágneses hatások

- iránytű eltérése (deviáció)

- fordulási, gyorsulási hibák

- az iránytűre ható külső mágneses zavarások elkerülése

69 Távolságok

- mértékegységek

- távolságmérés a térképvetülethez viszonyítva

70 A gyakorlati navigáció során használt térképek

- helymeghatározás

- hosszúsági és szélességi fokok

- irányszög és távolság

- navigációs szögmérő használata

- repülési pályák (track-ek) és távolságok mérése

71 Referencia anyag/további irodalom a térképekhez

- térképelemzés

- topográfia

- domborzat

- kialakított terepjellemzők

- állandó terepjellemzők (pl. vonal, pont alakú terepjellemzők, egyedülálló vagy különleges terepjellemzők)

- olyan terepjellemzők, amelyek megváltozhatnak (pl. víz)

- előkészítés

- a térkép összehajtogatása a használathoz

- módszerek a térképolvasásra

- eligazodás a térképeken

- a jelentőpontok jellemzői

- a jelentőpontok helyének előrebecslése

- folyamatos vizuális ellenőrzéssel

- folyamatos vizuális ellenőrzés nélkül

- amikor nem biztosak a pozíciójukban

- légiközlekedési szimbólumok

- légiközlekedési tájékoztatás

- mértékegységek átváltása

72 A navigáció alapelvei

- IAS, CAS és TAS

- repülési pálya (track), valós és mágneses

- szélsebesség, géptengely-irányszög (heading), és földfeletti sebesség

- szélháromszög

- a géptengely-irányszög (heading) és a földfeletti sebesség kiszámítása

- eltérítés, széleltérítés szöge (WCA)

- várható érkezési idő (ETA)

- helyszámító navigáció, térbeli helyzet, jelentőpont

73 Kör alakú navigációs számítótárcsa (vagy annak megfelelő számítóeszköz)

- a számítótárcsa használata a következők meghatározására:

- TAS (levegőhöz viszonyított valós sebesség), idő, távolság

- mértékegységek átváltása

- szükséges üzemanyag-mennyiség

- nyomásmagasság, sűrűség magasság és tényleges magasság

- útvonalidő és ETA (várható érkezési idő)

- a számítótárcsa használata a szélháromszög kiszámítására

- a TAS (a levegőhöz viszonyított valós sebesség) és a szélsebesség alkalmazása a repülési pályára (track-re)

- géptengely-irányszög (heading) és a földfeletti sebesség meghatározása

- eltérítés és széleltérítés szöge (WCA)

74 Idő

- az egyeztetett világidő (UTC) és a helyi középidő (LMT) közötti összefüggés

- a napkelte és napnyugta idejének meghatározása

75 Repüléstervezés

- a térképek kiválasztása

- időjárás előrejelzések és jelentések az útvonalra és a repülőterekre

- az időjárási helyzet értékelése

- az útvonal kijelölése

- az ellenőrzött/szabályozott légterek, légterek korlátozásai, veszélyes területek stb. -figyelembevétele

- AIP-k és NOTAM-ok használata

- rádió-összeköttetési eljárások ellenőrzött/szabályozott légtérben

- üzemanyag-számítás

- biztonságos útvonalmagasság(ok)

- kitérő repülőterek

- rádió-összeköttetési és rádiónavigációs berendezések frekvenciái

- fedélzeti napló kitöltése

- ATC repülési terv összeállítása

- ellenőrzőpontok kiválasztása, idő és távolság jelölése

- tömeg és súlypont meghatározások

- tömeg és teljesítmény-számítások

76 Gyakorlati navigáció

- mágneses géptengely-irányszög, deviációs táblázat használata

- munkamegosztás repülés közben

- indulási eljárás, fedélzeti napló vezetése, magasságmérő beállításai, műszer szerinti

- sebesség (IAS) meghatározása

- a géptengely-irányszög és a magasság tartása

- vizuális megfigyelések alkalmazása

- helymeghatározás, jelentőpontok

- a géptengely-irányszög és a várható érkezési idő (ETA) módosítása

- érkezési eljárások, rádió-összeköttetés

- fedélzeti napló és a repülőgép napló kitöltése

Rádió navigáció

77 Földi Irányadók (D/F)

- alkalmazása

- működési elve

- információ megjelenítése és értelmezése

- hatótávolsága

- eltérések és pontosság

- a hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők

78 ADF, beleértve a kapcsolódó rádiójeladókat (NDB-ket), és az RMI használata

- alkalmazása

- működési elve

- információ megjelenítése és értelmezése

- hatótávolsága

- eltérések és pontosság

- a hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők

79 VOR/DME

- alkalmazása

- működési elve

- információ megjelenítése és értelmezése

- hatótávolsága

- eltérések és pontosság

- a hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők

80 GPS

- alkalmazása

- működési elve

- információ megjelenítése és értelmezése

- hatótávolsága

- eltérések és pontosság

- a hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők

81 Földi radar

- alkalmazása

- működési elve

- információ megjelenítése és értelmezése

- hatótávolsága

- eltérések és pontosság

- a hatótávolságot és pontosságot befolyásoló tényezők

82 Másodlagos légtérellenőrző radar (SSR)

- működési elve (transzponderek)

- alkalmazása

- megjelenítése és értelmezése

- módok és kódok

ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

83 ICAO 6. Annex, II. rész

- Légijármű üzemeltetése

- előszó

- meghatározások

- általános megállapítások

- repülés előkészítés és a repülés alatti eljárások

- teljesítmény és üzemeltetési korlátok

- műszerek és berendezések

- kommunikációs és navigációs berendezések

- karbantartás

- - hajózó személyzet a repülőgép fényjelei

84 ICAO 12. Annex - Kutatás és mentés

- meghatározások

- riasztási szakaszok

- eljárások a parancsnok-pilóta számára (5.8 és 5.9 pontok)

- kutatási és mentési jelzések (5.9 pont és A függelék)

85 ICAO 13. Annex - Légijármű balesetek kivizsgálása

- meghatározások

- nemzeti eljárások

86 Zajcsökkentés

- általános eljárások

- zajcsökkentés alkalmazása fel- és leszállás közben

87 A repülési szabályok megsértése

- szabálysértések

- büntetések

REPÜLÉSELMÉLET

88 A légkör

- összetétele és szerkezete

- ICAO műlégkör (NEL)

- légköri nyomás

89 Testkörüli szubszonikus légáramlás

- légellenállás és légsűrűség

- határréteg

- súrlódási erők

- lamináris és turbulens áramlás

- Bernoulli törvény - venturi hatás

90 Kétdimenziós szárnyszelvény (szárnyprofil) körüli légáramlás

- síklap körüli légáramlás

- ívelt lap (szárnyprofil) körüli légáramlás

- szárnyszelvény keresztmetszetének leírása

- felhajtóerő és ellenálláserő

- Cy és Cx, összefüggésük az állásszöggel

91 Három dimenziós áramlás a szárnyszelvény körül

- szárnyszelvény alakok és szárnyak síkbeli alakjai

- indukált ellenállás

- leáramlási szög, örvényellenállás, földhatás (párnahatás)

- szárnykarcsúság

- káros (profil) ellenállás

- alakellenállás, súrlódási ellenállás, interferencia ellenállás

- felhajtóerő/ellenálláserő arány (Cy, Cx görbe)

92 A négy erő megoszlása

- egyensúlyok és erőpárok

- felhajtóerő és tömeg (súly)

- tolóerő és ellenálláserő

- az egyensúlyi állapot elérésének módszerei

93 Kormányszervek

- a három sík

- a kereszttengely körüli bólintás

- a hossztengely körüli orsózás

- a függőleges tengely körüli legyezőmozgás

- a magassági kormány (stabilizátor), csűrő és az oldalkormány hatása

- bólintás, orsózás és legyezőmozgás szabályozása

- orsózó és legyező mozgás összefüggése

- a kormányfelületek tömege és aerodinamikai egyensúlya

94 Trimmvezérlés

- trimmlap, kiegyenlítőlap, kiegyenlítést megszüntető lap

- célja és szerepe

- a működésének módja

95 Fékszárnyak és orrsegédszárnyak

- egyszerű, osztott, réselt fékszárny és Fowler lap

- célja és szerepe

- használatuk

- orrsegédszárny, belépőél

- célja és szerepe

- normál/automatikus működés

96 Az átesés

- kritikus állásszög

- egyenletes légáramlás megszakadása

- felhajtóerő csökkenése, ellenálláserő növekedése

- a nyomásközéppont vándorlása

- kialakulására utaló jelek

- repülőgép jellemzői áteséskor

- az átesési sebességet és a repülőgép viselkedését befolyásoló tényezők áteséskor

- átesés vízszintes, emelkedő, süllyedő és forduló repülés közben

- átesésjelző rendszerek

- kivétel átesésből

97 Dugóhúzók elkerülése

- szárnyvégi átesés

- orsózás kialakulása

- a kezdeti szakasz felismerése

- azonnali és eredményes kivétel átesésből

98 Stabilitás

- a statikus és dinamikus stabilitás meghatározása

- hosszstabilitás

- a tömegközéppont hatása bólintáskor a kormányzásra

- oldal- és iránystabilitás

- oldal-, és iránystabilitás közötti összefüggés

99 Terhelési többes és manőverezés

- szerkezeti szempontok

- manőverezés és a széllökés jelleggörbéje

- a terhelési többes határértékei fékszárnnyal és anélkül

- terhelési többes változása fordulóban és hirtelen felhúzáskor

- manőverezési sebesség határértékei

- óvintézkedések repülés közben

100 Mechanikai feszültségterhelések a földön

- a futóműre ható oldalirányú terhelések

- leszállás

- gurulás, elővigyázatosság a kanyarodáskor

RÁDIÓFORGALMAZÁS

101 Rádióforgalmazás és kommunikáció

- az AIP használata és a frekvencia kiválasztása

- mikrofonhasználat technikája

- fonetikai ábécé

- állomás/repülőgép hívójelek/rövidítések

- rádiózási technikák

- szabványos szavak és kifejezések használata

- "a behallgatás"

- kötelezően "visszaismételendő" utasítások

102 Indulási eljárások

- rádióellenőrzések

- gurulási utasítások

- várakozás a földön

- indulási engedély (ATC clearance)

103 Eljárások az útvonalon

- frekvenciaváltás

- helyzet-, tengerszint feletti magasság és/vagy repülési szint jelentése

- Repüléstájékoztató Szolgálat

- időjárási tájékoztatás

- időjárás-jelentés

- vízszintes irányszögek, irányok és a pozíció megállapításának eljárásai

- eljárási kifejezések

- magassági / hatótávolsági lefedettség

104 Érkezési eljárások, a forgalmi kör eljárásai

- érkezési engedély (ATC clearance)

- rádióhívások és a légiforgalmi irányítás (ATC) utasításai az alábbi műveletek közben:

- forgalmi kör

- megközelítés és leszállás

- a futópálya elhagyása

105 Összeköttetés megszakadása

- teendők

- tartalék frekvencia használata

- működőképesség ellenőrzése, a mikrofon és a fejhallgató vizsgálata

- repülés alatti eljárások a légtér típusa szerint

106 Vész és sürgősségi eljárások

- vészjelzés (Mayday), meghatározása és alkalmazásának ideje

- vészjelzésre használható frekvenciák

- a 'Mayday' üzenet tartalma

- sürgősség (Pan Pan) meghatározása és alkalmazásának ideje

- sürgősségi üzenetre használandó frekvenciák

- üzenetek megismétlése / továbbítása

- rádiócsend fenntartása a vészjelző / sürgősségi hívások hallatán

- vészjelzés / sürgősség törlése

Általános repülésbiztonság

107 Repülőgépen

- a székek beállítása és biztonsága

- vállhevederek és biztonsági övek

- vészhelyzeti felszerelés és használata

- tűzoltó készülékek

- hajtómű/kabin tüzek

- jégtelenítő rendszerek

- túlélő felszerelések, mentőmellények, mentőcsónakok

- szén-monoxid mérgezés

- óvintézkedések a üzemanyag feltöltés során

- tűzveszélyes áruk/nyomás alá helyezett konténerek

108 Üzemeltetésben

- légijárművek által keltett turbulencia

- vízencsúszás (aquaplaning)

- szélnyírás: felszálláskor, megközelítéskor és leszálláskor

- utasok tájékoztatása

- vészkijáratok

- a repülőgép kiürítése

- kényszerleszállások

- behúzott futóművel történő leszállások

- vízre szállás

MAGÁNPILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (PPL) (REPÜLŐGÉP) REPÜLÉSOKTATÁSI TEMATIKÁJA

1. feladat Ismerkedés a repülőgéppel

- a repülőgép jellemzői

- a pilótafülke kialakítása

- rendszerek

- checklistek, gyakorlatok, kormányszervek

1E. feladat Vészhelyzeti gyakorlatok

- teendők tűz esetén a földön és a levegőben

- tűz a motorban, kabinban, elektronikus rendszerben

- rendszerhibák

- menekülési gyakorlatok, a vészhelyzeti felszerelések és kijáratok helye és használata

2. feladat Felkészülés a repülésre, és repülés utáni feladatok

- repülésre felhatalmazott emberek kijelölése, a repülőgép feladatra való alkalmasságának megállapítása

- repülőgép üzemképességét igazoló dokumentumok

- szükséges felszerelés, térképek stb.

- külső ellenőrzések

- belső ellenőrzések

- biztonsági öv, ülés és az oldalkormány pedál beállítása

- ellenőrzések indításkor és melegítéskor

- hajtómű ellenőrzése

- hajtómű leállás ellenőrzések, és a motor kikapcsolása

- parkolás, biztonságba helyezés és nyűgözés (azaz lekötözés)

- a felhatalmazási lap (ODS, AFL stb.) és az üzemképességet igazoló dokumentumok kitöltése

3. feladat Repülési tapasztalat

- repülési gyakorlat

4. feladat A kormányszervek hatása

- elsődleges hatás, amikor oldalirányban vízszintes, illetve amikor bedöntött a repülőgép

- további hatások: a csűrő illetve az oldalkormány működése

- a következők hatásai:

- sebesség

- légcsavarszél

- teljesítmény

- trimmek

- fékszárnyak

- más alkalmazott kormányszervek

- a következők üzemeltetése:

- keverékszabályozás

- porlasztó fűtés

- kabinfűtés/szellőztetés

- repülőgép-vezetői tevékenység

5. feladat Gurulás

- gurulás előtti ellenőrzések

- indulás, a sebesség kézben tartása, megállás

- a motor kezelése

- az irányok tartása és kanyarodás

- kanyarodás zárt (korlátozott) terekben

- eljárások és elővigyázatosságok a várakozóhelyeken

- a szél hatása és a kormányszervek használata

- a földfelszín hatása

- az oldalkormány mozgási szabadsága

- beállító jelzések

- műszer ellenőrzések

- ATC eljárások

- repülőgép-vezetői tevékenység

5E. feladat Vészhelyzetek

- a fékrendszer és a kormányzás működési hibája

6. feladat Egyenes vonalú, vízszintes repülés

- normál utazási teljesítménnyel, egyenes vonalú és vízszintes repülés megvalósítása és tartása

- repülés kritikusan nagy sebességekkel

- a stabilitás szemléltetése

- a repülőgép vezetése a bólintás változtatásával, beleértve a trimmek használatát

- irány és magasság szerinti kitrimmelés adott sebességeknél

(teljesítményváltoztatás)

- irány és magasság szerinti kitrimmelés sebesség és konfiguráció változtatások

során

- műszerek használata a pontosság érdekében

- repülőgép-vezetői tevékenység

7. feladat Emelkedés

- az emelkedés megkezdése, a normál és a maximális függőleges sebességű emelkedés tartása, az emelkedés befejezése

- az emelkedés befejezése adott magasságokon

- emelkedés az útvonalon (útvonali emelkedés)

- emelkedés kiengedett fékszárnyakkal

- visszatérés a normál emelkedéshez

- az emelkedés maximális szöge

- műszerek használata a pontosság érdekében

- repülőgép-vezetői tevékenység

8. feladat Süllyedés

- a süllyedés megkezdése, tartása és befejezése

- a süllyedés befejezése adott magasságokon

- süllyedés siklással, teljesítménnyel és útvonali süllyedés (beleértve a teljesítmény és a sebesség hatását)

- oldalcsúszás, csúsztatás (az erre képes típusokon)

- műszerek használata a pontosság érdekében

- repülőgép-vezetői tevékenység

9. feladat Fordulók

- közepes bedöntésű fordulók megkezdése és tartása

- visszatérés egyenes vonalú repülésbe

- a fordulóban elkövetett hibák - (helytelen bólintás, bedöntés, egyensúly)

- emelkedő fordulók

- süllyedő fordulók

- csúszó fordulók (az erre képes típusokon)

- ráfordulás adott irányokra, a giroszkópos géptengely-irányszög jelző és az iránytű használata

- műszerek használata a pontosság érdekében

- repülőgép-vezetői tevékenység

10A. feladat Kissebességű repülés

MEGJEGYZÉS: A cél fejleszteni a növendék azon képességét, hogy felismerje a figyelmetlen repülést kritikusan alacsony sebességeken, és gyakorlatot nyújtson ahhoz, hogyan kell fenntartani a repülőgép egyensúlyát, miközben a sebességet visszaállítja normálisra.

- biztonsági ellenőrzések

- bevezetés a lassú repülésbe

- ellenőrzött lassulás kritikusan alacsony repülési sebességre

- a teljes teljesítmény alkalmazása a megfelelő térbeli helyzettel és egyensúllyal a normál emelkedési sebesség eléréséhez

- repülőgép-vezetői tevékenység

10B. feladat Átesés

- repülőgép-vezetői tevékenység

- biztonsági ellenőrzések

- az átesés jelei

- felismerése

- tiszta átesés és kivétel átesésből hajtómű teljesítménnyel és anélkül

- kivétel átesésből, amikor egy szárny lebillen

- közeledés az áteséshez megközelítési és leszállási konfigurációban, hajtómű teljesítménnyel és anélkül, kivétel a kezdeti szakaszban

11. feladat Dugóhúzó elkerülése

- repülőgép-vezetői tevékenység

- biztonsági ellenőrzések

- átesés és kivétel a dugóhúzó kezdeti állapotában (átesés szélsőségesen lebillent szárnynál, kb. 45o-nál)

- az oktató eltereli a növendék figyelmét az átesés során

1. MEGJEGYZÉS: A tanfolyam során történjen legalább két órás repülésoktatás, amelyben az átesés tudatosítása, és a dugóhúzó elkerülése a tananyag.

2. MEGJEGYZÉS: Figyelembe kell venni a manőverezés korlátait, és meg kell tekinteni a repülőgép kézikönyvét, valamint a tömeg- és súlypontszámításokat.

12. feladat Felszállás és emelkedés a hosszúfal adott pontjára

- felszállás előtti ellenőrzések

- felszállás szembeszélben

- az orrkerék biztosítása

- felszállás keresztszélben

- gyakorlatok felszállás közben és után

- rövid távú felszállás és eljárások/technikák puha talaj esetén, beleértve a teljesítményszámításokat is

- zajcsökkentő eljárások

- repülőgép-vezetői tevékenység

13. feladat Forgalmi kör, megközelítés és leszállás

- forgalmi kör végrehajtásának eljárásai, hosszú falon, rövid falon

- megközelítés és leszállás hajtómű teljesítménnyel

- az orrkerék biztosítása

- a szél hatása a megközelítési és földetérési sebességekre, fékszárnyak használata

- megközelítés és leszállás keresztszélben

- megközelítés és leszállás siklással

- rövid távú leszállás és leszállási technikák puha talajra

- megközelítés és leszállás fékszárny nélkül

- leszállás főfutóra (farokkerekes repülőgépek esetén)

- megszakított megközelítés/átstartolás

- zajcsökkentő eljárások

- repülőgép-vezetői tevékenység

12/13E. feladat Vészhelyzetek

- megszakított felszállás

- motorhiba felszállás után

- elrontott leszállás/átstartolás

- elrontott megközelítés

A biztonság szempontjából azoknak a pilótáknak, akik orrfutós repülőgépen tanultak, kétkormányos átképző oktatáson kell részt venniük, mielőtt farokkerekes repülőgépen repülnének; és ugyanígy fordítva, akik farokkerekes repülőgépen tanultak, kétkormányos átképző oktatáson kell részt venniük, mielőtt orrfutós repülőgépen repülnének.

14. feladat Első egyedül repülés

- oktatói eligazítás, a repülés megfigyelése, repülés utáni eligazítás

Megjegyzés: Az első egyedül megvalósított iskolakört közvetlenül követő repülések során a következőket kell átnézni:

- az forgalmi kör elhagyásának és a hozzá való csatlakozásnak az eljárásai

- a környék, korlátozások, térképolvasás

- a földi rádiónavigációs állomások használata a célra repülésekhez

- fordulók mágneses iránytű használatával, az iránytű hibái

- repülőgép-vezetői tevékenységek

15. feladat Fordulók haladó szinten

- meredek fordulók (45o)

- átesés a fordulóban és kivétel átesésből

- visszaállítás normál repülésre nem megszokott repülési helyzetekből, beleértve a zuhanóspirált

- repülőgép-vezetői tevékenységek

16. feladat Kényszerleszállás hajtómű teljesítmény nélkül

- kényszerleszállási eljárások

- leszállási terület kiválasztása, felkészülés a terv megváltozására

- siklási távolság

- süllyedési terv

- kulcspozíciók

- motorhűtés

- motorhiba ellenőrzések

- a rádió használata

- alapfal (második rövidfal)

- végső megközelítés

- leszállás

- teendők leszállás után

- repülőgép-vezetői tevékenységek

17. feladat Elővigyázatosságból történő leszállás

- teljes eljárás a biztonságos magasságra való emelkedésre a repülőtértől távol

- az elővigyázatosságból történő leszállást szükségessé tevő esetek

- repülés közbeni körülmények

- a leszálló terület kiválasztása

- normál repülőtér

- használaton kívül lévő repülőtér

- egy egyszerű mező

- körözés és megközelítés

- teendők leszállás után

- repülőgép-vezetői tevékenységek

18A feladat Navigáció Repülés tervezés

- időjárás előrejelzések és a jelenlegi időjárás

- térképek kiválasztása és felkészülés

- az útvonal megválasztása

- irányított légtér

- veszélyes, tiltott és korlátozott légterek

- biztonságos magasságok

- számítások

- mágneses géptengely-irányszög(ek) (heading(ek)) és útvonali idő(k)

- üzemanyag fogyasztás

- tömeg és súlypont

- tömeg és teljesítmény

- repülési tájékoztatások

- NOTAM-ok stb.

- rádió frekvenciák

- kitérő repülőterek kiválasztása

- repülőgép dokumentációja

- repülés bejelentése

- repülés előtti adminisztrációs eljárások

- repülési terv űrlapja

Indulás

- a pilótafülke munkaterheinek megszervezése

- indulási eljárások

- magasságmérő beállításai

- Rádió-összeköttetés az irányított/szabályozott légtérben

- a géptengely-irányszög (heading) beállítási eljárásának meghatározása

- a várható érkezési idő (ETA) feljegyzése

- a magasság és a géptengely-irányszög (heading) tartása

- a várható érkezési idő (ETA) és a géptengely-irányszög (heading) felülvizsgálata

- napló vezetése

- a rádió használata

- földi rádiónavigációs berendezések használata

- minimális időjárási feltételek a repülés folytatására

- repülés közbeni döntések

- átmenet az ellenőrzött/szabályozott légterekbe/-ből

- követendő eljárás, ha kitérő repülőtérre kell repülni

- követendő eljárás, ha bizonytalan a pozíciójában

- követendő eljárás, ha elvesztette pozícióját

Érkezési, repülőtéri eljárások

- Rádió-összeköttetés ellenőrzött/szabályozott légterekben

- magasságmérő beállítása

- csatlakozás az iskolakörhöz

- eljárások a forgalmi körön

- parkolás

- a repülőgép biztonságba helyezése

- üzemanyag feltöltés

- a repülési terv lezárása, ha lehetséges

- repülés utáni adminisztratív eljárások

18B feladat Navigációs problémák alacsonyabb repülési szinteken és csökkent látási körülmények között

- süllyedés előtti teendők

- veszélyek (pl. akadályok és a terep)

- térképolvasási nehézségek

- a szél és a turbulencia hatásai

- zajérzékeny területek elkerülése

- csatlakozás a forgalmi körhöz

- forgalmi kör rossz idő esetén és leszállás

18C feladat Rádió-navigáció

A VHF Körsugárzó (VOR) használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- kiválasztás és azonosítás

- 360 fokos irányválasztó (OBS)

- TO/FROM jelzés, tájékozódás

- irányeltérés jelző műszer (CDI)

- a radiál meghatározása

- a radiál elfogása és megtartása

- VOR átrepülés

- fix pozíció meghatározása két VOR adó segítségével

Az automatikus rádióirány-kereső (ADF) és a körsugárzó rádiónavigációs állomás (NDB) használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- kiválasztás és azonosítás

- elhelyezkedés a rádiójeladóhoz képest

- célra repülés

URH iránykereső (VHF/DF) használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- adás/vételi eljárások, Rádió-összeköttetés

- QDM megkérése és célra repülés

Útvonali/ közelkörzeti radar használata

- rendelkezésre állás, AIP

- eljárások és Rádió-összeköttetés

- a pilóta felelőssége

- másodlagos légtérellenőrző radar (SSR)

- transzponderek

- kód kiválasztása

- lekérdezés és válasz

Távolságmérő berendezés (DME) használata

- állomás kiválasztása és azonosítása

- üzemmódok

- távolság, földfölötti sebesség, szakasz lerepüléséhez szükséges idő (ETE) 19. feladat Alapvető műszerrepülés

- élettani érzetek

- a műszerek által mutatott értékek értelmezése és feldolgozása

- térbeli műszeres repülés

- a műszerek korlátai

- repülőgép-vezetői tevékenységek

- alapvető manőverek

- egyenes vonalú, vízszintes repülés, különböző sebességeknél és konfigurációkkal

- emelkedés és süllyedés

- szabványos fordulók, emelkedő és süllyedő fordulók, megadott géptengelyirányszögekre (headingekre)

- visszavétel emelkedő és süllyedő fordulókból

A KÉPZÉS MEGKEZDÉSE

Mielőtt a kérelmező a képzést megkezdi, tájékoztatni kell, hogy a megfelelő egészségi alkalmassági bizonyítványt meg kell szereznie mielőtt az első egyedülrepülését engedélyezik.

36. függelék ATP(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160 & 1.165 pont, 32. 40. függelék)

A repülésoktatás öt szakasza: 1.szakasz

1. A feladatok az első egyedül repülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak egy egymotoros repülőgépen, amely az alábbiakból áll:

a) repülés előtti tevékenységek, tömeg és súlypont meghatározás, repülőgép ellenőrzése és karbantartása;

b) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, ütközés elkerülése és óvintézkedések;

c) a repülőgép irányítása látás utáni tájékozódási pontok alapján;

d) normál fel- és leszállások;

e) repülés kritikusan alacsony sebességeken, az átesés kezdeti és végső szakaszának felismerése és visszavétel ezekből, dugóhúzó elkerülése;

f) szokatlan térbeli helyzetek és szimulált motorhiba.

2. szakasz

2. A feladatok az első egyedüli útvonalrepülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak, és legalább 10 óra egyedül repülést, amely az alábbiakból áll:

a) felszállások maximális teljesítménnyel (rövid futópálya vagy akadály közelsége, mint korlátozó tényező), leszállás rövid futópályán;

b) repülés kizárólag a műszerek alapján, beleértve egy 180o-os forduló végrehajtását;

c) kétkormányos útvonalrepülés látás utáni tájékozódási pontok alapján, helyszámító eljárással, földi rádiónavigációs állomások használatával, kitérő repülőtér használatára vonatkozó eljárások alkalmazásával;

d) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, különböző repülőtereken;

e) fel- és leszállás keresztszélben;

f) eljárások és manőverek rendellenes működés során és vészhelyzetekben, beleértve a repülőgép felszereléseinek szimulált meghibásodását;

g) üzemeltetés irányított repülőterekre, irányított repülőterekről és irányított repülőtereken át; a légiforgalmi irányítói szolgálatok eljárásainak betartása, a rádiófónia eljárásainak és kifejezéseinek megfelelő alkalmazása; és

h) a meteorológiai tájékoztatásra kialakított intézkedések ismerete, az időjárási körülmények értékelése a repülés céljára, és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) igénybe vétele.

3. szakasz

3. A feladatok a VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgáig összesen legalább 5 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak, és legalább 40 órát parancsnokpilótaként.

4. A kétkormányos képzés és az ellenőrzések a VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgáig kell, hogy tartalmazzák:

a) az 1. és 2. szakaszban foglalt feladatok ismétlését;

b) VFR repülést viszonylag kritikusan magas sebességeken, a sturc-spirál felismerését és visszavételt a sturc-spirálból;

c) egy VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgát, amelyet egy olyan repülésoktató folytat le, aki nem vett részt a növendék képzésében;

4. szakasz

5. A műszerjogosítás jártassági vizsgáig a feladatok tartalmazzanak:

a) legalább 55 óra műszerrepülést, amely maximum 25 óra földi műszeres időt tartalmazhat FNPT I-en, vagy maximum 40 órát FNPT II-n, illetve repülési szimulátoron; ezeket repülés oktatónak és/vagy földi repülésgyakorló berendezésen oktatásra felhatalmazott oktatónak kell megtartania; és

b) 50 óra műszeres időt gyakorló parancsnokpilóta szerepkörben (SPIC);

c) éjszakai repülést, beleértve parancsnokpilótaként végrehajtott fel- és leszállásokat;

d) repülés előtti eljárásokat IFR repülésekhez, beleértve a légiüzemeltetési utasítás és a megfelelő légiforgalmi szolgálatok dokumentumainak használatát az IFR repülési terv elkészítéséhez;

e) a normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között történő IFR üzemelés eljárásai és manőverei, minimum az alábbiak végrehajtásával:

- átváltás látás alapján történő repülésről műszeres repülésre felszállás során

- szabványos indulási és megközelítési eljárások

- útvonali IFR eljárások

- várakozási eljárások

- műszeres megközelítés speciális minimumok esetén

- eljárások megszakított megközelítések esetén

- leszállás műszeres megközelítés után, beleértve a körözést is;

f) manőverek a repülés közben és különleges repülési jellemzők gyakorlása; és

g) többmotoros repülőgép üzemeltetése az 5(e) feladatok szerint, beleértve a repülőgép kizárólag műszerek alapján történő üzemeltetését, miközben egy motor szimuláltan működésképtelen; illetve egy motor leállítása és újraindítása közben. (Az utóbbi gyakorlatot biztonságos magasságon kell végrehajtani, kivéve, ha földi repülés-gyakorló berendezést használnak.)

5. szakasz

6. A repülő-személyzeti együttműködés (MCC) oktatását és vizsgáit az 1.261 (d) pontban és az e melléklet 47. függelékében leírt, erre vonatkozó képzési követelmények határozzák meg.

7. Ha ennek a résznek a teljesítésével nem követelik meg a többpilótás repülőgépre szóló típusjogosítást, akkor a kérelmező e melléklet 47. függelékében meghatározottak szerint kap MCC tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt.

37. függelék CPL(A)/IR integrált tanfolyam

(Lásd 1.160 & 1.165 pont, 32. 40. függelék)

A repülésoktatás négy szakasza:

1. szakasz

1. A feladatok az első egyedül repülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak egy egymotoros repülőgépen, amely az alábbiakból áll:

a) repülés előtti tevékenységek, tömeg és súlypont meghatározás, repülőgép ellenőrzése, karbantartása;

b) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, ütközés elkerülés és óvintézkedések;

c) a repülőgép irányítása látás utáni tájékozódási pontok alapján;

d) normál fel- és leszállások;

e) repülés kritikusan alacsony sebességeken, az átesés kezdeti és végső szakaszának felismerése és visszavétel ezekből, dugóhúzó elkerülése;

f) szokatlan térbeli helyzetek és szimulált motorhiba.

2. szakasz

2. A feladatok az első egyedüli útvonalrepülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak, és legalább 10 óra egyedül repülést, amely az alábbiakból áll:

a) felszállások maximális teljesítménnyel (rövid futópálya vagy akadály közelsége, mint korlátozó tényező), leszállás rövid futópályán;

b) repülés kizárólag a műszerek alapján, beleértve egy 180o-os forduló végrehajtását;

c) kétkormányos útvonalrepülés látás utáni tájékozódási pontok alapján, helyszámító eljárással, földi rádiónavigációs állomások használatával, kitérő repülőtér használatára vonatkozó eljárások alkalmazásával;

d) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, különböző repülőtereken;

e) fel- és leszállás keresztszélben;

f) eljárások és manőverek rendellenes működés során és vészhelyzetekben, beleértve a repülőgép felszereléseinek szimulált meghibásodását;

g) üzemeltetés irányított repülőterekre, irányított repülőterekről és irányított repülőtereken át; a légiforgalmi irányítói szolgálatok eljárásainak betartása, a rádiófónia eljárásainak és kifejezéseinek megfelelő alkalmazása; és

h) a meteorológiai tájékoztatásra kialakított intézkedések ismerete, az időjárási körülmények értékelése a repülés céljára, és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) igénybe vétele.

3. szakasz

3. A feladatok a VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgáig tartalmazzanak összesen legalább 5 óra képzési időt, és legalább 40 órát parancsnokpilótaként.

4. A kétkormányos képzés és az ellenőrzések a VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgáig és a jártassági ellenőrzésig kell, hogy tartalmazzák:

a) az 1. és 2. szakaszban foglalt feladatok ismétlését;

b) VFR repülést viszonylag kritikusan magas sebességeken, a sturc-spirál felismerését és visszavételt a sturc-spirálból;

c) egy VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgát, amelyet egy olyan repülésoktató folytat le, aki nem kapcsolódott bele a növendék képzésébe;

4. szakasz

5. A műszerjogosítás jártassági vizsgáig a feladatok tartalmazzanak:

a) legalább 55 óra műszerrepülést, amely maximum 25 óra földi műszeres időt tartalmazhat FNPT I-en, vagy maximum 40 órát FNPT II-n, illetve repülési szimulátoron; ezeket repülésoktatónak és/vagy földi repülésgyakorló berendezésen oktatásra felhatalmazott oktatónak kell megtartania; és

b) 50 óra műszeres időt gyakorló parancsnokpilóta szerepkörben;

c) éjszakai repülést, beleértve parancsnokpilótaként végrehajtott fel- és leszállásokat;

d) repülés előtti eljárásokat IFR repülésekhez, beleértve a légiüzemeltetési utasítás és a megfelelő légiforgalmi szolgálatok dokumentumainak használatát az IFR repülési terv elkészítéséhez;

e) a normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között történő IFR üzemelés eljárásai és manőverei, minimum az alábbiak végrehajtásával:

- átváltás látás alapján történő repülésről műszeres repülésre felszállás során

- szabványos indulási és megközelítési eljárások

- útvonali IFR eljárások

- várakozási eljárások

- műszeres megközelítés speciális minimumok esetén

- eljárások megszakított megközelítések esetén

- leszállás műszer megközelítés után, beleértve a körzést is;

f) manőverek a repülés közben és különleges repülési jellemzők gyakorlása; és

g) egymotoros vagy többmotoros repülőgép üzemeltetése az 5(e) feladatok szerint, beleértve többmotoros repülőgép esetén a repülőgép kizárólag műszerek alapján történő üzemeltetését, miközben egy motor szimuláltan működésképtelen; illetve egy motor leállítása és újraindítása közben. (Az utóbbi gyakorlatot biztonságos magasságon kell végrehajtani, kivéve, ha földi repülés-gyakorló berendezést használnak.)

38. függelék CPL(A) integrált tanfolyam

(Lásd 1.160 & 1.165 pont, 40. 59. függelék)

A repülésoktatás négy szakasza: 1.szakasz

1. A feladatok az első egyedül repülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak egy egymotoros repülőgépen, amely az alábbiakból áll:

a) repülés előtti tevékenységek, tömeg és súlypont meghatározás, repülőgép ellenőrzése, karbantartása;

b) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, ütközés elkerülés és óvintézkedések;

c) a repülőgép irányítása látás utáni tájékozódási pontok alapján;

d) normál fel- és leszállások;

e) repülés kritikusan alacsony sebességeken, az átesés kezdeti és végső szakaszának felismerése és visszavétel ezekből, dugóhúzó elkerülése;

f) szokatlan térbeli helyzetek és szimulált motorhiba.

2. szakasz

2. A feladatok az első egyedüli útvonalrepülésig legalább 10 óra kétkormányos képzési időt tartalmazzanak, és legalább 10 óra egyedül repülést, amely az alábbiakból álljon:

a) felszállások maximális teljesítménnyel (rövid futópálya vagy akadály közelsége, mint korlátozó tényező), leszállás rövid futópályán;

b) repülés kizárólag a műszerek alapján, beleértve egy 180o-os forduló végrehajtását;

c) kétkormányos útvonalrepülés látás utáni tájékozódási pontok alapján, helyszámító eljárással, földi rádiónavigációs állomások használatával, kitérő repülőtér használatára vonatkozó eljárások alkalmazásával;

d) üzemeltetés a repülőtéren és az iskolakörön, különböző repülőtereken;

e) fel- és leszállás keresztszélben;

f) eljárások és manőverek rendellenes működés során és vészhelyzetekben, beleértve a repülőgép felszereléseinek szimulált meghibásodását;

g) üzemeltetés irányított repülőterekre, irányított repülőterekről és irányított repülőtereken át; a légiforgalmi irányítói szolgálatok eljárásainak betartása, a rádiófónia eljárásainak és kifejezéseinek megfelelő alkalmazása; és

h) a meteorológiai tájékoztatásra kialakított intézkedések ismerete, az időjárási körülmények értékelése a repülés céljára, és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) igénybe vétele.

3. szakasz

3. A feladatok a VFR navigációs ismeretek előrehaladását ellenőrző vizsgáig összesen legalább

30 óra képzési időt tartalmazzanak, és legalább 58 órát parancsnokpilótaként, beleértve

a) legalább 10 óra műszerrepülést, amely tartalmazhat 5 óra földi műszeres időt FNPT-n, vagy repülési szimulátorban; ezeket repülésoktatónak és/vagy földi repülésgyakorló berendezésen oktatásra felhatalmazott oktatónak kell megtartania; és

b) az 1. és 2. szakaszban foglalt feladatok ismétlését; amelyből legalább 5 órát olyan repülőgépen kell végrehajtani, amelynek a tanúsítványa legalább négy személy szállítására lett kiállítva, és változtatható állásszögű légcsavarral, valamint behúzható futóművel rendelkezik.

c) VFR repülést viszonylag kritikusan magas sebességeken, a sturc-spirál felismerését és visszavételt a sturc-spirálból;

d) éjszakai repülést, beleértve parancsnokpilótaként végrehajtott fel- és leszállásokat.

4. szakasz

4. A CPL(A) jártassági vizsga előtti kétkormányos képzés és az ellenőrzések tartalmaznak:

a) maximum 30 óra oktatást, ami speciális légi munkavégzési gyakorlatok végrehajtásával is telhet;

b) szükség szerint a 3. szakaszban megadott feladatok ismétlését;

c) repülés közbeni manővereket és különleges repülési jellemzők gyakorlását; és

d) többmotoros képzést.

Ha szükség van rá, többmotoros repülőgép üzemeltetése, beleértve a repülőgép olyan üzemeltetését, hogy egy motor szimuláltan működésképtelen; illetve a repülőgép üzemeltetését egy motor leállítása és újraindítása közben. (Az utóbbi gyakorlatot biztonságos magasságon kell végrehajtani, kivéve, ha földi repülés-gyakorló berendezést használnak.)

39. függelék CPL(A) modulrendszerű képzés

(Lásd 1.160 & 1.165 pont, 32. 40. függelék)

Repülésoktatás:

Látva repülési oktatás Javasolt repülési idő
1Repülés előtti tevékenységek,
tömeg és súlypont
meghatározás, repülőgép
ellenőrzése, karbantartása.
2Felszállás, iskolakör,0:45
megközelítés, és leszállás.
Checklist használata, ütközések
elkerülése, ellenőrzési eljárások.
3Iskolakörök: szimulált motorhiba0:45
felszállás közben és után.
4Felszállások maximális1:00
teljesítménnyel (rövid futópálya
vagy akadály közelsége, mint
korlátozó tényező), leszállás
rövid futópályán.
5Fel- és leszállás keresztszélben;1:00
átstartolás.
6Repülés viszonylag kritikusan0:45
magas sebességeken, a sturc-
spirál felismerése és visszavétel
a sturc-spirálból
7Repülés kritikusan alacsony0:45
sebességeken, dugóhúzó
elkerülése, az átesés kezdeti és
végső szakaszának felismerése
és visszavétel ezekből.
8Hosszú távú repülés -10:00
helyszámító eljárás, földi
rádiónavigációs állomások
használata. A kérelmező végzi
el a repülés megtervezését, ATC
repülési terv kitöltése,
meteorológiai tájékoztató
dokumentumok, NOTAM stb.
kiértékelése, eljárások és
kifejezések a rádiófóniában,
helyzet-meghatározás
rádiónavigációs berendezések
segítségével, üzemeltetés
irányított repülőterekre, irányított
repülőterekről és irányított
repülőtereken át, VFR repülések
esetében a légiforgalmi
szolgálatok eljárásainak
betartása, szimulált
rádiókommunikációs hiba, az
időjárás romlása, kitérő repülőtér
használatára vonatkozó
eljárások, szimulált motorhiba az
útvonali repülés során,
vészleszállóhely kiválasztása.

Műszeres repülésoktatás

Minden feladatot végre lehet hajtani FNPT I vagy II-n, illetve repülési szimulátoron. Ha a műszerrepülés képzés VMC körülmények között történik, akkor megfelelő módszerek alkalmazásával kell IMC körülményeket szimulálni a növendék számára.

9Alapvető műszerrepülés, külső, látható azonosítási pontok nélkül. Vízszintes repülés, teljesítmény változtatás lassításhoz és gyorsításhoz, egyenes vonalú, vízszintes repülés fenntartása, fordulók vízszintes repülésben, 15o-os és 25o-os bedöntéssel, balra és jobbra; vízszintes szárnyhelyzetbe állítás előre meghatározott géptengely­irányszögre (headingre).0:30
10A 9. feladat ismétlése, kiegészítve a következőkkel: emelkedés, süllyedés, a géptengely-irányszög és a sebesség tartása, váltás vízszintes repülésre, emelkedő és süllyedő fordulók.0:45
11Műszeres körök0:45
a.Feladat megkezdése, lelassítás megközelítési sebességre, fékszárnyak leszállási konfigurációba;
b.Szabványos forduló megkezdése (bal vagy jobb);
c.Forduló befejezése ellentétes géptengely-irányszögön, 1 percig az új géptengely­irányszög tartása;
d.Szabványos forduló, futómű kiengedése, süllyedés 500 ft/min-nel
e.Forduló befejezése a kezdeti géptengely-irányszögön, süllyedés folytatása (500 ft/min), és az új géptengely-irányszög tartása 1 percig;
f.Váltás vízszintes repülésre, 1000 ft-tel a kezdeti repülési szint alatt;
g.Átstartolás megkezdése; és
h.emelkedés az optimális emelkedési sebességgel.
12A 9. feladat ismétlése, és meredek fordulók 45o-os bedöntéssel, a normál állapot visszaállítása szokatlan géphelyzetekből.0:45
13A 12. feladat ismétlése0:45
14Rádiónavigáció VOR, NDB használatával, vagy, ha rendelkezésre áll, VDF használatával; előre meghatározott QDM, QDR befogása0:45
15A 9. feladat ismétlése, és a normál állapot visszaállítása szokatlan géphelyzetekből.0:45
16A 9. feladat ismétlése, fordulók és a repülési szint változtatása a műhorizont és/vagy a giroszkópikus iránytartó szimulált meghibásodása mellett0:45
17Az átesés kezdeti és végső szakaszának felismerése, és visszavétel belőle0:45
18A 14., 16. és 17. feladat ismétlése3:30

Többmotoros képzés

Ha szükség van rá, többmotoros repülőgép üzemeltetése az 1-18 feladatok szerint, beleértve a repülőgép olyan üzemeltetését, hogy egy motor szimuláltan működésképtelen; illetve a repülőgép üzemeltetését egy motor leállítása és újraindítása közben. A képzés megkezdése előtt a kérelmezőnek teljesítenie kell e melléklet 1.235 pontját és az 1.240 pontját, a vizsga során használt repülőgéptől függően.

44. függelék Nagy teljesítményű egypilótás repülőgépek osztály- vagy típus jogosításához szükséges kiegészítő elméleti követelmények

(Lásd 18. függelék)

1. Számos egypilótás üzemeltetésre jóváhagyott repülőgép, amely hasonló teljesítményű, és hasonló rendszerekkel, navigációs lehetőségekkel rendelkezik, mint azok a repülőgépek, amelyeket általában többpilótás üzemeltetésű repülőgéptípusokhoz sorolnak, és általában ezek az egypilótás repülőgépeket ugyanabban a légtérben is üzemeltetik. A tudásszint, amely ahhoz szükséges, hogy ebben a környezetben is biztonságosan repüljenek nem része és nincs a szükséges mélységig belefoglalva a PPL, CPL vagy IR(A) képzési tematikájába, de az ilyen szakszolgálati engedéllyel rendelkezők repülhetnek parancsnokpilótaként a fent említett repülőgépeken. Az ilyen repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tudást meg lehet szerezni e melléklet 18. függelékében található tematikát magába foglaló FTO vagy TRTO tanfolyam elvégzésével. Annak a típus- vagy osztályjogosítást kérelmező pilótának jóváírhatók e melléklet 18. függelékének követelményei, aki rendelkezik ICAO ATPL(A) engedéllyel, vagy e rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedély kiadásához bizonyságot tett elméleti tudásáról azzal, hogy teljesítette az összes ATPL(A) szinthez szükséges vizsgát.

2. A tanfolyam az elméleti oktatásnak a JAA Adminisztrációs és Segédanyag (AGM) 5. részében megfogalmazott tanítási céljait fogja felhasználni.

3. Ezen tudás megszerzésének igazolására a képzést nyújtó szervezet által kialakított és a Légiközlekedési hatóság számára elfogadható vizsgák letételével kerül sor. A vizsgák sikeres letételének eredményeként kiállítják a tanfolyam és vizsgák teljesítését igazoló bizonyítványt.

4. A bizonyítvány egy "csak egyszer" megszerzendő minősítést jelent, és a jövőben szakszolgálati engedély engedélyes minden további nagyteljesítményű repülőgépre szerzendő képesítésének esetében a követelmények teljesítettnek tekinthetők. A bizonyítvány határozatlan ideig érvényes, és az első nagyteljesítményű repülőgép típus vagy osztályjogosítás kérelmezésekor be kell nyújtani.

45. függelék Az elméleti oktatás tematikája egymotoros és többmotoros repülőgépek osztály/típus jogosításához

(Lásd 1.261(a) pont, 19. függelékl) RÉSZLETES FELSOROLÁS

1 A repülőgép felépítése és felszerelése, a rendszerek normál működése és üzemzavara

1.1 Méretek

180o-os fordulóhoz szükséges minimális pályaszélesség

1.2 Hajtómű/motor, beleértve a segédhajtóművet

1.2.1 Hajtóművek/motorok típusa

1.2.2 a következő rendszerek vagy rendszerösszetevők általános működése:

- hajtómű/motor

- segédhajtómű

- olajrendszer

- üzemanyag-rendszer

- gyújtásrendszer

- indítórendszer

- tűzjelző és tűzoltó rendszer

- generátorok és generátor áttételek

- teljesítmény kijelző

- tolóerő-fordító

- víz befecskendezés

dugattyús, vagy légcsavaros gázturbinás hajtóműveken kiegészítésképpen:

- légcsavar rendszer

- vitorlába állító rendszer

1.2.3. Hajtóművezérlések (beleértve az indítórendszert), hajtómű műszerek és kijelzők a pilótafülkében, ezek szerepe, kapcsolatuk és értelmezésük

1.2.4. Hajtómű üzemeltetés, beleértve a segédhajtóművet (APU), hajtóműindítás alatt, az indító és a hajtómű meghibásodása, eljárások a normál üzemeltetésre a megfelelő sorrendben

1.3. Üzemanyag rendszer

1.3.1. üzemanyag tartályok elhelyezkedése, üzemanyag szivattyúk, üzemanyag útja a hajtóművekig, tartályok űrmértéke, szelepek és mérés

1.3.2. a következő rendszerek elhelyezkedése

- szűrők

- fűtők

- üzemanyag feltöltés és leeresztés

- vészkiengedés

- szellőztetés

1.3.3 a pilótafülkében

- az üzemanyagrendszer kijelzői

- üzemanyag mennyiség és átfolyás kijelzők, és ezek értelmezése 1.3.4. eljárások

a különböző tartályokba történő üzemanyag elosztási eljárások üzemanyag ellátás, hőmérséklet-szabályozás és üzemanyag vészleeresztés

1.4. Nyomás és légkondicionáló rendszerek

1.4.1. rendszerösszetevők és védelmi eszközök

1.4.2. kijelzők a pilótafülkébenértelmezésük az üzemeltetési feltételek figyelembe vételével

1.4.3. A rendszer normál üzemeltetése indítás közben, utazómagasságon, megközelítéskor és leszálláskor, légkondicionáló rendszer légáramlás és hőmérséklet vezérlése

1.5. Jég és eső elleni védelem, ablaktörlők és esőlepergetők

1.5.1. A repülőgépek jégtelenítővel ellátott részei, beleértve a hajtóműveket, hőleadó helyeket; ezek vezérlése és kijelzői

1.5.2. Jégtelenítő és jegesedés gátló rendszerek üzemeltetése felszállás, emelkedés közben, utazómagasságon és süllyedés közben; a védelmi rendszerek használatát szükségessé tevő körülmények

1.5.3. Az ablaktörlők és az esőlepergető rendszerek vezérlése és kijelzői

1.6. Hidraulika rendszer

1.6.1. a hidraulika rendszer alkotórésze(i), mennyiségek és rendszernyomás, az adott hidraulika rendszerhez kapcsolódó hidraulikusan aktivált alkotórészek

1.6.2. vezérlőszervek, monitorok és kijelzők a pilótafülkében, a kijelzések szerepe, kapcsolatuk és értelmezésük

1.7. Futómű

1.7.1. az alábbiak fő alkotórészei:

- főfutó

- orrkerék

- a futómű kormányzása

- kerékfékező rendszer, beleértve a csúszásgátlást

1.7.2. a futómű kieresztése és behúzása (beleértve a futómű működtetéséből adódó trimm és ellenállás változásokat)

1.7.3. a szükséges keréknyomás, illetve a vonatkozó feliratok helyei

1.7.4. a pilótafülkében a futómű és a fékek kieresztett/behúzott állapotához kapcsolódó vezérlőszervek és kijelzők, beleértve a vészjelzőket

1.7.5. a vészhelyzeti futókibocsátó rendszer összetevői

1.8. Vezérlő szervek és felhajtóerő termelő berendezések

1.8.1 - csűrőrendszer

- magassági kormány rendszere

- oldalkormány rendszer

- trimm rendszer

- féklapok rendszere

- további felhajtóerő növelő berendezések

- átesés jelző rendszer

- felszállási konfigurációt figyelmeztető rendszer

1.8.2. repülésvezérlési rendszer, a pilótafülke kormányaitól kezdve a kormánylapokig

1.8.3. vezérlők, monitorok és kijelzők, beleértve a vészjelzőket

az 1.8.1-ben jelzett rendszerek kijelzői, kapcsolatuk és egymástól való függésük

1.9. Elektromos energia ellátás

1.9.1. a fő (egyenáramú vagy váltóáramú) energiaellátó rendszer száma, teljesítménye, feszültsége, frekvenciája és helye, a tartalék energiaellátó rendszer helye és a külső energiaellátó rendszer

1.9.2. a vezérlőszervek, monitorok és kijelzők helye a pilótafülkében

1.9.3. repülési műszerek, kommunikációs és navigációs rendszerek, fő és tartalék energiaforrások

1.9.4. a lényeges biztosítékok helye

1.9.5. a generátor üzemeltetése és az elektromos energiaellátás működésének ellenőrzése

1.10. Repülési műszerek, kommunikációs, radar és navigációs eszközök, robotpilóta és a repülési adatrögzítő

1.10.1. Látható antennák

1.10.2. A következő eszközök vezérlése és műszerei a pilótafülkében, normál üzem során:

- repülési műszerek

- repüléskoordináló és optimalizáló rendszer (FMS)

- radar berendezések, beleértve a rádió magasságmérőt

- kommunikációs és navigációs rendszerek

- robotpilóta

- repülési adatrögzítő, hangrögzítő

- földközelség jelző (GPWS)

- összeütközést megakadályozó rendszer (CAS)

- vészjelző rendszerek

1.11. Pilótafülke, utas- és csomagtér

1.11.1. A külső, a pilótafülkében, az utas- és a csomagtérben található világítás és a vészvilágítás működtetése

1.11.2. az utas- és a csomagtér ajtóinak, lépcsőinek, ablakainak és a vészkijáratainak működtetése

1.11.3. az oxigén rendszer fő alkotórészei és helyük, oxigén maszkok, és az oxigén rendszer üzemeltetése a személyzet és az utasok részére, a szükséges oxigén mennyisége egy táblázat vagy diagram alapján

1.12. A mentőfelszerelések üzemeltetése, és a következő mentőfelszerelések helyes alkalmazása a repülőgépen:

- hordozható tűzoltó készülék

- elsősegély csomagok

- hordozható oxigénkészülék

- vészhelyzeti kötél

- mentőmellények

- mentőcsónakok

- vészjeladók

- törőbalták

- megafonok

- segélykérő jelek

1.13. Pneumatikus rendszer

1.13.1. a pneumatikus rendszer alkotórészei, nyomásadók, aktuális alkatrészek

1.13.2. vezérlőszervek, monitorok és kijelzők a pilótafülkében, a rendszer működése

1.13.3. vákuumrendszer 2. KORLÁTOZÁSOK 2.1. Általános korlátozások

2.1.1. a repülőgép dokumentációja, üzemeltetési kategória, zajbizonyítvány, maximum és minimum teljesítményadatok minden repülési profilra, körülményre és a légijármű rendszereire

- maximális hát- és oldalszél komponensek fel- és leszálláskor

- maximális sebességek

- a fékszárny kieresztésekor Vf0

- különböző fékszárny állásoknál Vfe

- a futómű üzemeltetésekor VIo, MIo

- kieresztett futóval VIe, MIe

- maximális oldalkormány kitérítéskor Va, Ma

- az abroncsok szempontjából

- egy légcsavar vitorlába állításakor

2.1.2 - a minimális kormányozhatósági sebesség levegőben Vmca

- a minimális kormányozhatósági sebesség a földön Vmcg

- az áteséshez tartozó sebesség különböző körülmények között Vso, Vs1

- maximális sebesség Vne, Mne

- maximális sebesség a normál üzemeltetés során Vmo, Mmo

- magassági és hőmérsékleti korlátozások

- kormánybot rázásának aktivációja

2.1.3 - a repülőtér maximális nyomásmagassága, a futópálya hajlásszöge

- maximális gurulási tömeg

- maximális felszállótömeg

- maximális elemelkedési tömeg

- maximális leszállótömeg

- üzemanyag nélküli tömeg

- maximális sebesség vészkiengedéskor Vdco, Mdco, Vdce, Mdce

- maximális terhelési többes az üzemeltetés során

- a tömegközéppont elhelyezkedésének engedélyezett tartománya

2.2 Hajtómű korlátozások

2.2.1 A hajtóművek üzemeltetési korlátozásai

- időbeli korlátok és maximális hőmérsékletek

- minimális fordulatszámok, és hőmérsékletek

- forgatónyomaték

- a felszálláshoz és az átstartoláshoz tartozó maximális teljesítmények, tekintettel a nyomásmagasságra/repülési magasságra és a hőmérsékletre

- dugattyús motorok: a keverék engedélyezett határösszetételei

- minimális és maximális olajhőmérséklet és nyomás

- az indítás maximális ideje, és a szükséges hűtés

- a hajtóművek és a segédhajtóművek két indítási kísérlete között eltelő idő

- a légcsavarok: az automatikus vitorlába-állító berendezés maximális fordulatszáma, amellyel a légcsavart meghajtja

2.2.2. Engedélyezett olajminőségek

2.3. Rendszerek korlátozásai

2.3.1. A következő rendszerek üzemeltetési adatai:

- túlnyomás, maximális nyomások a légkondicionálás során

- elektromos energiaellátás, a fő energiaellátó rendszer maximális (egyenáramú vagy váltóáramú) terhelése

- vészhelyzet esetén a maximális időtartam, ameddig az akkumulátorok az energiaellátást biztosítják

- a Mach-trimm rendszer és a legyezőmozgás sebesség csillapító sebességkorlátozásai

- a különböző üzemmódok korlátai robotpilóta használata esetén

- jegesedés elleni védelmi rendszer

- az ablakfűtés sebességbeli és hőmérsékleti korlátai

- a hajtómű és a szárny jegesedésgátlásának hőmérsékleti korlátai

2.3.2.Üzemanyag rendszer

Engedélyezett üzemanyag specifikációk, az üzemanyag minimális és maximális nyomása és hőmérséklete

2.4. Minimális felszerelések jegyzéke (MEL)

3. REPÜLÉSI JELLEMZŐK, REPÜLÉSTERVEZÉS

3.1. Repülési jellemzők

A repülési jellemzők kiszámítása, beleértve a sebességeket, emelkedési és süllyedési gradienseket, tömegeket a felszállás, útvonali repülés, megközelítés és leszállás minden körülményére, a rendelkezésre álló dokumentáció alapján; például felszállásra V1, Vmbe, Vr, VIoF, V2, felszállási úthossz, maximális felszállótömeg és a szükséges megállási úthossz a következő tényezők figyelembe vételével:

- gyorsulási/megállási úthossz

- felszállás előtti nekifutás rendelkezésre álló hossza (TORA), rendelkezésre álló felszállási távolság (TODA)

- hőmérséklet a földfelszínen, nyomásmagasság, pálya-hajlásszög, szél

- maximális terhelés és maximális tömeg (például üzemanyag nélküli tömeg)

- hajtómű hiba után a maximális emelkedési gradiens

- a felszállópályán lévő hó, latyak, nedvesség és víz hatása

- egy vagy két hajtómű lehetséges hibája útvonali repülés során

- jegesedésgátló rendszerek használata

- a víz befecskendező és/vagy a csúszásgátló rendszer meghibásodása

- sebességek csökkentett tolóerővel, V1, V1red, Vmbe, Vmu, Vr, VIof, V2

- biztonságos közelítés a Vref sebességhez, tekintettel a Vmca-ra és a turbulens körülményekre

- a szélsőséges megközelítési sebességek és a rendellenes siklópálya helyzetek hatása tekintettel a leszállási úthosszra

- minimális emelkedési gradiens a megközelítés és a leszállás során

- az átstartolást korlátozó értékek minimális üzemanyaggal

- maximális megengedhető leszállótömeg és a leszállási úthossz a célrepülőtéren és a kitérőrepülőtéren a következő tényezők figyelembevételével:

- rendelkezésre álló leszállási úthossz

- hőmérséklet a földfelszínen, nyomásmagasság, futópálya hajlásszöge és szél

- üzemanyag-fogyasztás a cél- vagy a kitér repülőtérre

- a leszállópályán lévő hó, latyak, nedvesség és víz hatása

- a víz befecskendező rendszer és/vagy a csúszásgátló rendszer meghibásodása

- a tolóerő-fordító és a féklapok hatása

3.2. Repüléstervezés

Repülés tervezés normális és rendellenes körülmények esetén

- optimális/legmagasabb repülés szint

- minimálisan szükséges repülési magasság

- driftdown eljárás, miután egy hajtómű meghibásodott útvonalrepülés során

- a hajtóművek teljesítmény-beállítása különböző körülmények között, emelkedés, útvonali repülés és várakozás során, illetve a leggazdaságosabb útvonali repülési szinten

- rövid távú/hosszú távú repülési terv kiszámítása

- hajtóműhiba után az optimális és a legmagasabb repülési szint, és a hajtóművek teljesítmény-beállítása

4. TERHELÉS, SÚLYPONT ÉS KISZOLGÁLÁS

4.1. Terhelés és súlypont

- terhelési és trimmhelyzeti lapok (load és trim sheet) tekintettel a legnagyobb fel- és leszállósúlyra

- a tömegközéppont elhelyezkedésének korlátai

4.1.1. az üzemanyag fogyasztás hatása a tömegközéppont elhelyezkedésére

4.1.2. rögzítő pontok, a terhek rögzítése, maximális földi terhelés

4.2. Kiszolgálás

Kiszolgálási csatlakozó pontok az alábbiakhoz:

- üzemanyag

- olaj

- víz

- hidraulika folyadék

- oxigén

- nitrogén

- légkondicionált levegő

- elektromos áram

- indító levegő

- mosdók szabályzatai és biztonsági szabályzatok

5. VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK

5.1. A helyzet felismerése és azonnali intézkedés emlékezetből, megfelelő sorrendben azon körülmények kialakulása esetén, amelyeket a gyártó illetve az engedélyező légiközlekedési hatóság vészhelyzetként tart számon:

- hajtómű-hiba felszállás során a V1 elérése előtt és után, illetve repülés közben

- a légcsavar rendszer meghibásodása

- a hajtómű túlmelegedése, tűz a hajtóműben a földön és repülés közbeni

- futómű tűz

- elektromos zárlat füstje/tüze

- gyors dehermetizáció és vészsüllyedés

- a légkondicionáló túlmelegedése, a jegesedésgátló rendszer túlmelegedése

- üzemanyag szivattyú meghibásodása

- az üzemanyag megfagyása/túlmelegedése

- elektromos energiaellátó rendszer meghibásodása

- a berendezések hűtésének meghibásodása

- repülési műszerek meghibásodása

- hidraulika rendszer részleges vagy teljes hibája

- a felhajtóerő növelő berendezések és a kormányszervek meghibásodása, beleértve a hidraulikus munkahenger meghibásodását

- füst és/vagy tűz a csomagtérben

5.2. Teendők az elfogadott checklistek alapján rendellenes helyzetek és vészhelyzet esetén

- hajtómű újraindítás repülés közben

- futómű vészhelyzeti kiengedése

- a vészhelyzeti fékrendszer alkalmazása

- a felhajtóerőt termel berendezések kiengedése vészhelyzetben

- az üzemanyag vészkiengedése

- süllyedés vészhelyzetben

6. KÜLÖNLEGES KÖVETELÉMÉNYEK A TÍPUS JOGOSÍTÁSOK KITERJESZTÉSÉHEZ A KEVESEBB, MINT 200 LÁB (60 M) ELHATÁROZÁSI MAGASSÁGÚ MŰSZERES MEGKÖZELÍTÉSKRE

6.1. Légi és földi felszerelések

- műszaki követelmények

- üzemeltetési követelmények

- üzemeltetési megbízhatóság

- hibával is működő

- hibára érzéketlen

- berendezések megbízhatósága

- üzemeltetési eljárások

- előkészítő intézkedések

- leminősítés üzemeltetés közben

- kommunikáció

6.2. Eljárások és korlátozások

- üzemeltetési eljárások

- a személyzet koordinációja

7. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK AZ EFIS-SZEL FELSZERELT KÉPMEGJELENÍTŐS MŰSZERFALLAL FELSZERELT PILÓTAFÜLKÉVEL RENDELKEZŐ ("GLASS COCKPIT") REPÜLŐGÉPEK ESETÉN

7.1. További tanulási feladatok

7.1.1. a repülőgépeken található számítógépek hardver- és szoftver-kialakításának általános szabályai

7.1.2. az összes személyzet tájékoztató és riasztó rendszer belső logikája és korlátaik

7.1.3. a repülőgépeken található különböző számítógépes rendszerek kapcsolata, a korlátaik, a számítógépes hibák felismerésének lehetőségei, és a számítógép meghibásodása esetén meghozandó intézkedések

7.1.4. Normál eljárások beleértve a személyzet koordinációját

7.1.5. a repülőgép üzemeltetése a számítógép működésének különböző szintű csökkenése esetén (repülés alapműszerekkel)

8. Repüléskoordináló és optimalizáló rendszerek (FMS-k)

46. függelék

A repülőgép típusjogosítás tanfolyam alapvető követelményei

(Lásd 1.261(c)(2) pont, 15. függelék, 15. melléklet 3. 4. 5. függelék)

KÉPZÉSI PROGRAM

1 Típusjogositás

A tanfolyamnak integrált képzést kell biztosítania a földön, repülési szimulátoron és repülőgépen, valamint felépitésénél fogva elő kell segítse, hogy a növendék biztonságosan üzemeltesse a repülőgépet, és alkalmassá tegye a típusjogosítás megszerzésére. A tanfolyamnak egy repülőgéptípusra kell irányulnia, de ahol léteznek a típusnak változatai, ott a jóváhagyott tanfolyam alapját képező összes repülési és földi képzésnek egy adott változatra kell irányulnia.

2 Változatok

A kiegészítő képzés legyen összhangban az 1.235(c) pontban meghatározottakkal.

3 Képzés repülőgépen és földi repülés-gyakorló berendezésen

A képzési programnak részletesen tartalmaznia kell a repülőgépen és a földi repülés-gyakorló berendezésen (repülési szimulátorokon, földi repülés-gyakorló berendezéseken és más képző eszközökön) történő repülési képzés mennyiségét a hatóság jóváhagyása alapján.

4 Jártassági vizsgák

A repülési képzés tartalmát az adott típus jártassági vizsgájának megfelelően kell alakítani. Az e melléklet 15. 16. függelékében megadott gyakorlati képzést és jártassági vizsgát szükség szerint módosítani kell. A jártassági vizsgát végre lehet hajtani repülőgépen, repülési szimulátorban (FFS), vagy részben repülőgépen, részben repülési szimulátorban (FFS). A jártassági vizsgán a földi repülésgyakorló berendezés használatát a repülési szimulátor minősitési szintje és a jelölt előzetes repülési tapasztalata határozza meg. Ahol repülési szimulátor (FFS) nem áll rendelkezésre, ott a rendszerek rendellenes működését csak olyan légijárművön szabad gyakorolni, amelyet erre a célra engedélyeztek.

5 Előrehaladási vizsgák és végső elméleti vizsga

A teljes tematikát lefedő végső elméleti vizsga előtt, a képzési program tartalmazzon szakaszvégi ellenőrző vizsgákat az elméleti oktatás minden szakaszára. A szakaszvégi ellenőrző vizsgák a képzési program minden szakaszának befejezése után mérjék fel a jelölt tudását.

6 Felszerelések: földi berendezések

6.1 Felszerelések és segédeszközök a képzéshez

A TRTO legalább a tantermi oktatáshoz biztosítson helyszínt. A kiegészítő tantermi képzési segédeszközök és berendezések, számítógépek feleljenek meg a tanfolyam tartalmának és a légijármű összetettségének. Többpilótás üzemeltetésre engedélyezett repülőgépek esetén, a földi képző eszközök minimális szintje, amit jóvá akarnak hagyatni, tartalmazzon olyan berendezést, amely valósághű pilótafülke munkakörnyezetet biztosít. A legmodernebb képzési technológia alkalmazása támogatott, és ahol csak lehetséges, teljesen bele kell építeni a képzési tanfolyamokba.

7 Képző eszközök

A tantermi oktatás kiegészítőjeként a növendékek rendelkezésére lehet bocsátani repülési képző berendezést és más képző eszközöket, hogy lehetőségük legyen gyakorolni és megszilárdítani az elméleti oktatásban szerzett ismereteiket. Ahol megfelelő berendezés nem áll rendelkezésre, vagy adott célokra nem alkalmazható, ott álljon rendelkezésre egy légijármű vagy repülési szimulátor megfelelő változata. Ha a repülés képző berendezés egy másik változata annak a repülőgép típusnak, amire a növendéket kiképzik, akkor különbözeti vagy hozzászoktató képzésre van szükség.

8 Számítógép alapú képzés (CBT)

Ahol képzési eszközként CBT segédfelszereléseket használnak, a szervezetnek biztosítania kell, hogy egy teljes körűen minősített földi oktató mindig rendelkezésre álljon, amikor a tanfolyam növendékei ilyen eszközöket használnak. Az ellenőrzési időszakokon kívül minden CBT óra előtt és után egy minősített földi oktató tartson eligazítást.

9 Elméleti oktatás

Az elméleti oktatásnak a következő általános céloknak kell megfelelnie:

a) lássa el a növendéket alapos tudással a légijármű szerkezetéről, hajtóművéről és rendszereiről, illetve ezek korlátozásairól;

b) tanítsa meg a növendéknek a légijármű és rendszerei fedélzeti vezérlőinek és kijelzőinek helyzetét és üzemeltetését;

c) tanítsa meg a növendékeknek a rendszerek üzemzavarait, a hatásukat a légijármű üzemeltetésére és kölcsönhatásukat más rendszerekkel;

d) tanítsa meg a növendékeknek a normál, rendellenes és vészhelyzeti eljárásokat.

Az elméleti oktatás hossza és tartalma az érintett légijármű típus összetettségétől és bizonyos mértékig a növendék előzetes tapasztalatától függ.

10 Repülési képzés

10.1. Repülés-gyakorló berendezés (STD)

A minősítés szintje és a típus összetettsége fogja meghatározni, hogy a gyakorlati képzés mely része hajható végre repülés-gyakorló berendezésen, beleértve a jártassági vizsga levezetését is. A jártassági vizsga megkezdése előtt a növendéknek gyakorlati képzés során kell bemutatnia a jártassági vizsga egyes tételeinek ismeretét. Többpilótás repülőgépen, két jelölttel történő képzés esetében mindegyik típusjogosítás képzésen legalább 32 óra végrehajtható STD-n, amiből 16 órát repülési szimulátoron kell teljesíteni.

10.2. Repülőgép (repülési szimulátorral (FFS))

A nulla repülési idővel végrehajtható képzések (ZFTT) kivételével, a repülőgépen megszerzett repülési idő legyen elégséges a jártassági vizsga teljesítéséhez. Az a pilóta, aki kevesebb, mint 500 óra repült idővel rendelkezik többpilótás repülőgépen, vagy összesen kevesebb, mint 1500 óra repült idővel rendelkezik, hajtson végre legalább 6 leszállást, és ezek között legyen olyan leszállás is, amely teljes megállással végződik. Az a pilóta, aki többpilótás típusokon több mint 500 óra repült idővel, és összesen több mint 1500 óra repült idővel rendelkezik, legalább 4 leszállást hajtson végre.

10.3. Repülőgép (repülési szimulátor nélkül)

Ha repülőgépet használnak a képzésen, akkor a gyakorlati repülési idő mennyisége legyen elégséges a jártassági vizsga teljesítéséhez. Ez sugárhajtóműves és turbólégcsavaros repülőgépeknél legyen legalább 8 óra.

10.4. A repülési képzés hossza az érintett légijármű típus összetettségétől, és bizonyos mértékig a növendék előzetes tapasztalatától függ.

46. függelék A repülőgép típusjogosítás tanfolyam alapvető követelményei

(Lásd 1.261(c)(2) pont, 15. függelék, 15. melléklet 3. 4. 5. függelék)

KÉPZÉSI PROGRAM

1 Típusjogositás

A tanfolyamnak integrált képzést kell biztosítania a földön, repülési szimulátoron és repülőgépen, valamint felépitésénél fogva elő kell segítse, hogy a növendék biztonságosan üzemeltesse a repülőgépet, és alkalmassá tegye a típusjogosítás megszerzésére. A tanfolyamnak egy repülőgéptípusra kell irányulnia, de ahol léteznek a típusnak változatai, ott a jóváhagyott tanfolyam alapját képező összes repülési és földi képzésnek egy adott változatra kell irányulnia.

2 Változatok

A kiegészítő képzés legyen összhangban az 1.235(c) pontban meghatározottakkal.

3 Képzés repülőgépen és földi repülés-gyakorló berendezésen

A képzési programnak részletesen tartalmaznia kell a repülőgépen és a földi repülés-gyakorló berendezésen (repülési szimulátorokon, földi repülés-gyakorló berendezéseken és más képző eszközökön) történő repülési képzés mennyiségét a hatóság jóváhagyása alapján.

4 Jártassági vizsgák

A repülési képzés tartalmát az adott típus jártassági vizsgájának megfelelően kell alakítani. Az e melléklet 15. 16. függelékében megadott gyakorlati képzést és jártassági vizsgát szükség szerint módosítani kell. A jártassági vizsgát végre lehet hajtani repülőgépen, repülési szimulátorban (FFS), vagy részben repülőgépen, részben repülési szimulátorban (FFS). A jártassági vizsgán a földi repülésgyakorló berendezés használatát a repülési szimulátor minősitési szintje és a jelölt előzetes repülési tapasztalata határozza meg. Ahol repülési szimulátor (FFS) nem áll rendelkezésre, ott a rendszerek rendellenes működését csak olyan légijárművön szabad gyakorolni, amelyet erre a célra engedélyeztek.

5 Előrehaladási vizsgák és végső elméleti vizsga

A teljes tematikát lefedő végső elméleti vizsga előtt, a képzési program tartalmazzon szakaszvégi ellenőrző vizsgákat az elméleti oktatás minden szakaszára. A szakaszvégi ellenőrző vizsgák a képzési program minden szakaszának befejezése után mérjék fel a jelölt tudását.

6 Felszerelések: földi berendezések

6.1 Felszerelések és segédeszközök a képzéshez

A TRTO legalább a tantermi oktatáshoz biztosítson helyszínt. A kiegészítő tantermi képzési segédeszközök és berendezések, számítógépek feleljenek meg a tanfolyam tartalmának és a légijármű összetettségének. Többpilótás üzemeltetésre engedélyezett repülőgépek esetén, a földi képző eszközök minimális szintje, amit jóvá akarnak hagyatni, tartalmazzon olyan berendezést, amely valósághű pilótafülke munkakörnyezetet biztosít. A legmodernebb képzési technológia alkalmazása támogatott, és ahol csak lehetséges, teljesen bele kell építeni a képzési tanfolyamokba.

7 Képző eszközök

A tantermi oktatás kiegészítőjeként a növendékek rendelkezésére lehet bocsátani repülési képző berendezést és más képző eszközöket, hogy lehetőségük legyen gyakorolni és megszilárdítani az elméleti oktatásban szerzett ismereteiket. Ahol megfelelő berendezés nem áll rendelkezésre, vagy adott célokra nem alkalmazható, ott álljon rendelkezésre egy légijármű vagy repülési szimulátor megfelelő változata. Ha a repülés képző berendezés egy másik változata annak a repülőgép típusnak, amire a növendéket kiképzik, akkor különbözeti vagy hozzászoktató képzésre van szükség.

8 Számítógép alapú képzés (CBT)

Ahol képzési eszközként CBT segédfelszereléseket használnak, a szervezetnek biztosítania kell, hogy egy teljes körűen minősített földi oktató mindig rendelkezésre álljon, amikor a tanfolyam növendékei ilyen eszközöket használnak. Az ellenőrzési időszakokon kívül minden CBT óra előtt és után egy minősített földi oktató tartson eligazítást.

9 Elméleti oktatás

Az elméleti oktatásnak a következő általános céloknak kell megfelelnie:

a) lássa el a növendéket alapos tudással a légijármű szerkezetéről, hajtóművéről és rendszereiről, illetve ezek korlátozásairól;

b) tanítsa meg a növendéknek a légijármű és rendszerei fedélzeti vezérlőinek és kijelzőinek helyzetét és üzemeltetését;

c) tanítsa meg a növendékeknek a rendszerek üzemzavarait, a hatásukat a légijármű üzemeltetésére és kölcsönhatásukat más rendszerekkel;

d) tanítsa meg a növendékeknek a normál, rendellenes és vészhelyzeti eljárásokat.

Az elméleti oktatás hossza és tartalma az érintett légijármű típus összetettségétől és bizonyos mértékig a növendék előzetes tapasztalatától függ.

10 Repülési képzés

10.1 Repülés-gyakorló berendezés (STD)

A minősítés szintje és a típus összetettsége fogja meghatározni, hogy a gyakorlati képzés mely része hajható végre repülés-gyakorló berendezésen, beleértve a jártassági vizsga levezetését is. A jártassági vizsga megkezdése előtt a növendéknek gyakorlati képzés során kell bemutatnia a jártassági vizsga egyes tételeinek ismeretét. Többpilótás repülőgépen, két jelölttel történő képzés esetében mindegyik típusjogosítás képzésen legalább 32 óra végrehajtható STD-n, amiből 16 órát repülési szimulátoron kell teljesíteni.

10.2 Repülőgép (repülési szimulátorral (FFS))

A nulla repülési idővel végrehajtható képzések (ZFTT) kivételével, a repülőgépen megszerzett repülési idő legyen elégséges a jártassági vizsga teljesítéséhez. Az a pilóta, aki kevesebb, mint 500 óra repült idővel rendelkezik többpilótás repülőgépen, vagy összesen kevesebb, mint 1500 óra repült idővel rendelkezik, hajtson végre legalább 6 leszállást, és ezek között legyen olyan leszállás is, amely teljes megállással végződik. Az a pilóta, aki többpilótás típusokon több mint 500 óra repült idővel, és összesen több mint 1500 óra repült idővel rendelkezik, legalább 4 leszállást hajtson végre.

10.3 Repülőgép (repülési szimulátor nélkül)

Ha repülőgépet használnak a képzésen, akkor a gyakorlati repülési idő mennyisége legyen elégséges a jártassági vizsga teljesítéséhez. Ez sugárhajtóműves és turbólégcsavaros repülőgépeknél legyen legalább 8 óra.

10.4 A repülési képzés hossza az érintett légijármű típus összetettségétől, és bizonyos mértékig a növendék előzetes tapasztalatától függ.

47. függelék Hajózó személyzeti együttműködés tanfolyam (repülőgépen) MCC

(Lásd 1.261(d) pont, 21. függelék)

HAJÓZÓ SZEMÉLYZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS (MCC)- KÉPZÉS

1. Az MCC képzés célkitűzése az optimális döntéshozás, kommunikáció, feladatok megosztása, checklist-ek használata, kölcsönös ellenőrzés, csapatmunka, és egymás támogatása a repülés összes szakaszában, normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között. A képzés hangsúlyt fektet a nem technikai jellegű készségek fejlesztésére, amelyeket a többtagú személyzetek tagjai munkájuk során alkalmazhatnak.

2 A képzésnek arra kell irányulnia, hogy megtanítsa a növendékeknek annak alapjait, hogy hogyan kell csapatként összedolgoznia a többtagú személyzetnek. Továbbá a tanfolyam meg kell hogy adja azt a lehetőséget a növendékeknek, hogy gyakorolják azokat a készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a csapat hatékony vezetői és tagjai legyenek. Ebből adódóan olyan gyakorló feladatokra van szükség, amelyekben a növendékek repülő személyzeti tagok a repülőgépet vezető és nem vezető pilóta szerepkörében.

3 A növendékeket meg kell ismertetni a személyek közötti kapcsolat kialakításának módszereivel, és hogy miként lehet legjobban kihasználni a repülő személyzeti együttműködési technikákat, illetve a személyes és vezetési stílusukat, olyan módon, hogy az elősegítse a személyzet együttműködésének hatékonyságát. A növedékek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ahogyan viselkednek normál körülmények között, az erőteljesen kihathat a személyzet viselkedésére nagy terhelés esetén és stressz helyzetekben.

4 A kutatások azt jelzik, hogy semmilyen környezetben nem lehet rövid idő alatt viselkedési változást elérni, bármilyen jól is van kialakítva a képzés. A növendékeknek időre, tudatosságra, gyakorlásra és visszaellenőrzésre, illetve folyamatos megerősítésre van szükségük, hogy tudásuk maradandó legyen. A hatékonyság érdekében a repülő személyzeti együttműködést egy hosszabb időszakon keresztül, több szakaszra bontva kell végrehajtani.

ALAPSZINTŰ REPÜLŐ SZEMÉLYZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS (MCC) TANFOLYAM

5 Az alapszintű MCC tanfolyam a következő témakörökben tartalmazzon elméleti oktatást, gyakorlatot és visszaellenőrzést:

a) Kapcsolódási példák

- gyakorlati példák a szoftver, hardver, környezet és emberek összepárosíthatatlanságára

b) vezetés/"követés" és tekintély

- vezetői és felügyeleti készségek

- magabiztosság

- korlátok

- kulturális hatások

- a repülést végző (PF) és a repülést nem végző pilóta (PNF) szerepei

- szakszerűség

- felelősség a csapat iránt

c) személyiség, hozzáállás és motiváció

- folyamatos figyelem

- konfliktusok megoldása

- közvetítés két fél között

- kritika (repülés előtti elemzés és tervezés, folyamatos ellenőrzés, repülés utáni áttekintés)

- csapatépítés

d) hatékony és világos kommunikáció a repülés közben

- folyamatos figyelem

- visszacsatolás

- szabványos kifejezések

- határozottság

- részvétel

e) eljárások a személyzet munkájának összehangolására

- repülési technikák és eljárások a pilótafülkében

- szabványos kifejezések

- fegyelem

6 A repülések rendben történő és biztonságos végrehajtásához különösen fontos a checklistek használata. A checklistek alkalmazhatósága függ az érintett légijármű összetettségétől, az aktuális helyzettől, a repülő személyzet összetételétől, az ő üzemeltetési tapasztalatuktól, és az üzemben tartó által előírt, és a Repülésüzemeltetési Kézikönyvben megadott eljárásoktól.

7 Kölcsönös ellenőrzés, tájékoztatás és támogatás

a) A légijármű kezelését érintő minden tevékenységet kölcsönös ellenőrzés alatt hajtsanak végre. Az adott tevékenység vagy feladat végrehajtásáért felelős (vezető vagy nem vezető) pilótát tájékoztatni kell róla, ha lényeges eltéréseket (repülési pálya, légijármű konfigurációja, stb.) tapasztalnak.

b) A "call out"-os eljárások, alapvető fontosságúak, különösen a felszállás és a megközelítés során, hogy jelezzék a repülés folyamatát és a rendszerek állapotait, stb.

c) A repülést végző pilóta (PF) tájékoztatása és beleegyezése nélkül, illetve anélkül, hogy a repülést végző pilóta (PF) kérné, nem szabad működtetni a légijármű rendszereket, illetve nem szabad átállítani a rádiós és navigációs eszközöket.

8 A 3. és 4. pontok tartalmát legjobban úgy lehet gyakorolni, ha szimulált kereskedelmi légiszállítási tevékenység során teljesítik a leírt feladatokat.

9 Az MCC gyakorlásának és visszacsatolásának, külön figyelemmel az ember-ember kapcsolatra, lehetővé kell tennie a növendék számára, hogy kritikáját megfogalmazza önmagával és a társaival szemben, azért, hogy így fejlessze kommunikációs, döntéshozási és vezetői képességeit. Ezt a szakaszt legjobban repülési szimulátor és videó felszerelés használatával lehet végrehajtani. A videó visszacsatolás különösen hatékony, mert lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kívülről nézzék meg magukat. Ez elősegíti, hogy könnyebben elfogadják, miben gyengébbek, és ez ösztönzőleg hat a hozzáállás és a viselkedés megváltoztatására.

FELADATOK

10 Amennyire csak lehetséges, a feladatokat szimulált kereskedelmi légiszállítási tevékenység során kell végrehajtani. Az oktatásnak a következő területeket kell felölelnie:

a) repülés előtti felkészülést, beleértve a dokumentációt, és a felszállási teljesítmény adatok kiszámítását.

b) repülés előtti ellenőrzéseket, beleértve a rádió és navigációs eszközök ellenőrzését és beállítását;

c) felszállás előtti ellenőrzéseket, beleértve a motor/hajtómű ellenőrzését és a felszállás előtti eligazítást (briefinget), amelyet a repülést végző pilóta (PF) végez;

d) normál felszállást különböző fékszárny beállításokkal, a repülést végző és a repülést nem végző pilóta feladatait, "call out"-okat;

e) megszakított felszállásokat, felszállásokat oldalszélben; felszállásokat maximális felszállótömeggel, motorhibát a V1 elérése után;

f) a légijármű rendszerek normál és rendellenes üzemét, checklist-ek használatát;

g) válogatott vészhelyzeti eljárásokat, amelyek tartalmazzanak motorhibát és a motortüzet, füst kezelését és megszüntetését; szélnyírást fel- és leszállás közben, vészsüllyedést, egy repülő személyzeti tag munkaképtelenné válását;

h) az átesés megközelítésének korai felismerését és az intézkedéseket különböző konfigurációkban;

i) műszeres repülési eljárásokat, beleértve a várakozási eljárásokat, precíziós megközelítéseket alap navigációs adatok segítségével (raw data), flight director és robotpilóta használatával, megközelítést miközben egy motor szimuláltan üzemképtelen, nem precíziós és körözéses megközelítéseket, a repülést végző pilóta által megtartott eligazítást (briefingeket) a megközelítés előtt; a navigációs eszközök beállítását, "call out"-os eljárásokat a megközelítés során, a megközelítési és leszállási adatok kiszámítását;

j) átstartolásokat, normál módban illetve úgy, hogy egy motor szimuláltan üzemképtelen, átváltás műszerrepülésről látva repülésre az elhatározási magasság elérésekor, vagy a minimális süllyedési magasság (minimum descent height/altitude) elérésekor.

k) leszállásokat, normál módban, oldalszélben, illetve úgy, hogy egy motor szimuláltan üzemképtelen, átváltás műszerrepülésről látva repülésre az elhatározási magasság elérésekor, vagy a minimális süllyedési magasság (minimum descent height/altitude) elérésekor.

Ahol az MCC képzést többpilótás repülőgépre első típus jogosítás kiadásához szükséges képzéssel kapcsolják össze, az (a), (b), (c), (f), (g) és (j) feladatokat a jóváhagyott tanfolyam részeként le lehet folytatni repülés-gyakorló berendezésen (FTD-on).

MEGERŐSÍTÉS

11 Függetlenül attól, hogy mennyire hatékony a tantermi tananyag, a személyek közötti gyakorlatok, útvonal orientált repülő képzési (LOFT) feladatok, és visszacsatolási technikák, nem lesz elégséges a tananyag egyszeri alkalommal történő elsajátítása a repülő személyzeti együttműködés tanfolyamon (MCC) a többpilótás repülőgép típus jogosítás első kiadásához. Az a hozzáállás és befolyásoló tényező, amely a nem hatékony repülő személyzeti együttműködéshez járulnak hozzá, mindenütt jelen vannak, és lehetséges, hogy egy egész pilóta élete kell, mire kialakulnak. Ezért szükséges, hogy a nem technikai jellegű készségek oktatása szerves része legyen a visszatérő és rendszeres képzésnek a többpilótás repülőgépre érvényes típusjogosítás meghosszabbításkor, ugyanúgy, ahogy a további többpilótás típus jogosítások első kiadásakor is.

50. függelék Repülés-oktató jogosítás tanfolyam (repülőgép) (FI(A))

(Lásd 1.340 pont, 26. függelék)

A TANFOLYAM CÉLKITŰZÉSE

A tanfolyam célkitűzése, hogy megfelelő elméleti és repülési képzést nyújtson a kérelmezőnek, hogy oktathasson PPL(A), CPL(A), egymotoros osztály vagy típus jogosítás megszerzéséhez, illetve, ha kérelmezték, éjszakai minősítés megszerzéséhez.

1. RÉSZ

OKTATÁS ÉS TANULÁS

Tétel száma

1 TANULÁSI FOLYAMAT

Motiváció

Érzékelés és megértés

Memória és használata

Szokások és átvitel

A tanulás akadályai

A tanulás ösztönzése

Tanulási módszerek

A tanulás mértéke

2 OKTATÁSI FOLYAMAT

A hatékony oktatás összetevői

Az oktatói tevékenység megtervezése

Oktatási módszerek

Oktatás az "ismerttől" az "ismeretlenig"

Az "óratervek" használata

3 KÉPZÉSI FILOZÓFIÁK

A strukturált (jóváhagyott) képzési tanfolyamok értéke

Az előre megtervezett tematika fontossága

Az elméleti tudás és a repülésoktatás összekapcsolása

4 AZ ALKALMAZOTT OKTATÁS TECHNIKÁI

a. Elméleti ismeretek - Tantermi oktatási technikák

Képzési segédeszközök használata Csoportos előadások Egyéni eligazítások

Növendékek részvétele/megbeszélések

b. REPÜLÉS - Repülés közben alkalmazandó oktatási technikák

A repülési/pilótafülke környezet Az alkalmazott oktatás technikái

Repülés utáni, és közbeni ítélőképesség és döntéshozás

5 A NÖVENDÉKEK ÉRTÉKELÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA

a. A növendékek teljesítményének értékelése

Az előrehaladást ellenőrző vizsgák szerepe A tudás felidézése

A tudás átalakítása mély megértéssé

A mély megértés átalakítása tudatos tevékenységekké

Az előrehaladás értékelésének szükségessége

b. A növedékek hibáinak elemzése A hibák okainak megállapítása

Először a nagy hiányosságok, és csak utána a kisebbek kezelése

A túlzott mértékű kritizálás elkerülése

A tömör és világos kommunikáció szükségessége

6 A KÉPZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA

Az órák megtervezése Felkészülés

Magyarázatok és demonstráció

A növendékek részvétele és gyakorlás

Értékelés

7 AZ EMBERI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÉS KORLÁTAI A REPÜLÉSOKTATÁSBAN

Élettani tényezők

Pszichológiai tényezők

Az emberi információ feldolgozási folyamat

Viselkedésformák

Az ítélőképesség és döntéshozási képesség kialakulása

8 VESZÉLYEK, AMIKET A REPÜLŐGÉPEN, REPÜLÉS SORÁN SZIMULÁLT RENDSZERHIBÁK ÉS ÜZEMZAVAROK OKOZHATNAK

A biztonságos magasság kiválasztása

A "zsigeri szinten" begyakorolt eljárások fontossága

Folyamatoson tudatában lenni a repülőgép helyzetének

Ragaszkodás a helyes eljárásokhoz

9 ÉJSZAKAI REPÜLÉS OKTATÁSA

Célok

Jogszabályi követelmények

Repülőgép felszerelései

Repülőgép fényei

Repülőszemélyzet szakszolgálati engedélyei

Repülőterek engedélyei (ha szükséges)

Hozzászoktatás az éjszaki repüléshez

Felkészülés a repülésre

A repüléshez szükséges berendezések

Hozzászokás az éjszakai látáshoz

Óvintézkedések a személyek biztonságáért a parkoló területeken

Külső/belső ellenőrzések - figyelembe veendő szempontok az éjszakára nézve

Repülőgép fényei - működtetésük

10 AZ OKTATÁS ADMINISZTRÁLÁSA

Repülési/elméleti oktatás nyilvántartása

A pilóta személyes hajózónaplója

A repülési/földi tanterv

Tananyag

Hivatalos nyomtatványok

Légiüzemeltetési utasítás

Repülésre felhatalmazó dokumentációk

Légijármű dokumentumai

A magánpilóta szakszolgálati engedélyek szabályzása

A repülés-oktató tanfolyam (repülőgép) elméleti oktatás részének hozzávetőleges, ajánlott felosztása

(Az alábbiakban megadott tételszámok a fenti "Oktatás és tanulás" rész tételszámaihoz kapcsolódnak.)

Tétel­számTantermiElőrehaladást felmérő vizsga
Tanórákgyakorlati órákMegjegyzés
12.00-Legyen lehetőség kérdezni, és röviden megbeszélni az elhangzottakat.0.30
24.00-A tanóra keretében legyen lehetőség kérdezni, és röviden megbeszélni az elhangzottakat.1.00
32.00-Hivatkozási anyagként a PPL képzési tematikát kell használni.0.30
4.a.5.0032Ezen tétel szerint eltöltött gyakorlati időben a növendékek felfrissítik technikai tudásukat, és fejlesztik az osztálytermi oktatói módszereiket. Továbbá sor kerülhet a kérelmezők egymás közti eszmecseréjére, és arra, hogy a felügyelő oktató tanácsokat adjon a tanítással kapcsolatban.
4.b4.0032A gyakorlati idő nagyrészt a repülés előtti eligazítások tartására irányul. Lehetővé teszi a kérelmezőknek, hogy fejlődjenek abban, hogyan kell gyakorlatias és tömör (10-15 perces) eligazításokat tartani a növendék pilótáknak. Az eligazítás a repülési gyakorlati óra anyagát vázolja fel logikus sorrendben.
5.a.2.00-Hangsúlyozni kell az előrehaladást felmérő vizsga kérdéseinek létjogosultságát.1.00
5.b.2.00-Hangsúlyozni kell, hogy mennyire szükség van a növendék bíztatására.1.00
65.0014A gyakorlati idő a tantermi órák felosztásának tervezésére irányul, és arra, hogy a kérelmező minél jobban tudjon óravázlatot összeállítani.
75.00Fel kell állítani és elemezni olyan forgatókönyveket, amelyek a jó ítélőképességet és döntéshozást mutatják be.1.00
82.00A példaként bemutatott veszélyek vonatkozzanak a könnyű légijárművek széles skálájára és az üzemeltetés különböző fajtáira, ne korlátozódjanak a tanfolyamon használt légijárműre.1.00
95.00Hosszú eligazítás, amely megtanítja a kérelmezőnek, hogyan kell éjszakai repülést oktatni.
102.00-A vonatkozó dokumentumok általános áttekintése.1.00
Össze­sen:40.0078.007.00
A tanfolyam összesen:125 ORA (beleértve az előrehaladást ellenőrző
vizsgákat is)

2. RÉSZ

REPÜLÉSI FELADATOK

1 A repülési feladatok hasonlóak a PPL(A) képzés feladataihoz, de ki vannak egészítve további tételekkel, hogy lefedjék azokat az ismereteket, amikre a repülés-oktatóknak szükségük van.

2 A feladatok számozását elsődlegesen úgy kell tekinteni, mint a feladatok hivatkozási listáját, illetve mint segítséget az oktatás sorrendjének hozzávetőleges megadásához: így a demonstrációk, és a gyakorlatok nem szükségképpen kell, hogy a megadott sorrendben történjenek. A tényleges sorrend és tartalom az alábbi, ehhez kapcsolódó tényezőktől függ:

A kérelmező előrehaladása és képességei

A repülést befolyásoló meteorológiai körülmények

A rendelkezésre álló repülési idő

Az oktatási technikát érintő megfontolások

Helyi üzemeltetési környezet

3 Ebből következik, hogy a növendék-oktatók gyakorlatilag ehhez kapcsolódó hasonló tényezőkkel fognak szembesülni. Meg kell nekik mutatni, és meg kell nekik tanítani, hogyan kell ezen tényezőket figyelembe véve repülési óravázlatot összeállítani, úgy, hogy minden repülési tanórát a lehető legjobban kihasználjanak, szükség szerint összekapcsolva a megadott feladatok egyes részeit.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

4 Az eligazítás általában magában foglalja a cél megállapítását, és egy rövid utalást a repülés alapelveire, de csak, ha vonatkozik az adott anyagra. El kell magyarázni, hogy pontosan milyen repülési feladatokat kell az oktatónak megtanítania, és a növendéknek gyakorolnia repülés közben. Tartalmaznia kell, hogy ki irányítja a repülést, tekintettel arra, hogy ki vezeti a repülőgépet, és azt, hogy aktuálisan milyen repülési készségek, illetve időjárási és repülésbiztonsági szempontok alkalmazandók. A tanóra jellege alakítja ki a sorrendet, amelyben a tananyag egyes részeit megtanítják.

5 Az eligazítás négy alapeleme:

1 A cél

2 Repülési alapelvek (csak rövid hivatkozás)

3 Repülési feladat(ok) (ki, hogyan és mit csinál)

4 Repülési készségek (időjárás, repülésbiztonság stb.)

A REPÜLÉSSEL TÖLTÖTT TANÓRÁK MEGTERVEZÉSE

6 Az óravázlat előkészítése a jó oktatás lényeges előfeltétele, biztosítani kell, hogy az oktatónövendékek a repülési óravázlatok tervezését és alkalmazását ellenőrzött módon gyakorolhassák.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

7 Az oktatónövendékek folytassanak repülés-oktatást, hogy így gyakorolják az PPL(A) szinten az oktatás alapelveit.

8 A képzés során az oktatónövendék azon az ülésen foglaljon helyet, amely általában a FI(A) helye, kivéve, ha a pilótanövendék szerepét tölti be kölcsönös repülésen (két oktatónövendék képzése).

9 A repülési készség lényeges összetevője minden repülésnek. Ezért az alábbi légi gyakorló feladatok végrehajtásakor a repülési készségek vonatkozó szempontjait minden repülés során a megfelelő időpontokban hangsúlyozni kell.

10 Ha cél, hogy a FI(A) jogosítás éjszakai oktatásra is feljogosítson, akkor a repülési tematika 12 és 13 feladatát azon felül, hogy nappal elvégzik, éjszaka is végre kell hajtani, vagy a tanfolyam részeként, vagy a jogosítás kiadása után.

REPÜLÉSOKTATÁSI TEMATIKA TARTALMA

Hosszú eligazítások és repülési feladatok

1 Ismerkedés a repülőgéppel

2 Felkészülés a repülés előtt, és repülés utáni tevékenységek

3 Repülési tapasztalat

4 A kormányszervek hatásai

5 Gurulás

6 Egyenes vonalú, vízszintes repülés

7 Emelkedés

8 Süllyedés

9 Fordulás 10A Lassú repülés 10B Átesés

11A Kivétel dugóhúzóból a kialakulás kezdeti szakaszában

11B Kialakult dugóhúzók - létrehozása és kivétel belőle

12 Felszállás és emelkedés hosszú fal egy adott pontjára

13 A forgalmi kör, megközelítés és leszállás

14 Első egyedül repülés

15 Fordulók haladó szinten

16 Kényszerleszállás hajtómű-teljesítmény nélkül

17 Elővigyázatosságból történő leszállás

18A Navigáció

18B Navigáció alacsonyabb repülési szinteken/csökkent látási körülmények között

18C Rádió-navigáció

19 Bevezetés a műszerrepülésbe

20 Az éjszakai repülés alapjai

MEGJEGYZÉS: Bár a 11B feladat nem követelmény a PPL tanfolyamon, az FI tanfolyamon követelmény.

1. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

ISMERKEDÉS A REPÜLŐGÉPPEL

Célok

A repülőgép bemutatása

A pilótafülke kialakításának elmagyarázása

Repülőgép és hajtómű rendszerek

Checklist-ek, gyakorlatok, kormányszervek

Különbségek, ha valaki az oktató ülésében foglal helyet

VÉSZHELYZETI GYAKORLATOK

Teendők tűz esetén a földön és a levegőben - hajtómű, kabin és elektromos rendszerek hibái a típusra vonatkozóan

Menekülési gyakorlatok - a vészhelyzeti felszerelések és kijáratok helye és használata

1. REPÜLÉSI FELADAT

ISMERKEDÉS A REPÜLŐGÉPPEL

A repülőgép bemutatása

A pilótafülke kialakításának elmagyarázása

Repülőgép rendszerek

Checklist-ek, gyakorlatok, kormányszervek

VÉSZHELYZETI GYAKORLATOK

Teendők tűz esetén a földön és a levegőben - hajtómű, kabin és elektromos rendszerek hibái a típusra vonatkozóan

Menekülési gyakorlatok - a vészhelyzeti felszerelések és kijáratok helye és használata

2. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

FELKÉSZÜLÉS A REPÜLÉS ELŐTTI ÉS REPÜLÉS UTÁNI TEVÉKENYSÉGEKRE

Célok

Repülésre felhatalmazott emberek kijelölése, repülőgép és a műszaki napló (ha vonatkozik rá) feladatra való alkalmasságának megállapítása, és a karbantartási bizonyítványt

Repüléshez szükséges felszerelések (térképek stb.)

Külső ellenőrzések

Belső ellenőrzések

Kényelmi berendezések, biztonsági öv, ülés és az oldalkormány pedál beállítása

Ellenőrzések indításkor és melegítéskor

Hajtómű ellenőrzése

Hajtómű leállás ellenőrzések, rendszer ellenőrzések és a hajtómű kikapcsolása

A légijármű elhagyása, parkolás, a légijármű biztonságba helyezése és nyűgözés

A Repülési Parancs és a repülőgép üzemképességét igazoló dokumentumok kitöltése

2. REPÜLÉSI FELADAT

FELKÉSZÜLÉS A REPÜLÉS ELŐTTI ÉS REPÜLÉS UTÁNI TEVÉKENYSÉGEKRE

Repülésre felhatalmazott emberek kijelölése, repülőgép és a műszaki napló (ha vonatkozik rá) feladatra való alkalmasságának megállapítása

Repüléshez szükséges felszerelések (térképek stb.)

Külső ellenőrzések

Belső ellenőrzések

Kényelmi berendezések, biztonsági öv, ülés és az oldalkormány pedál beállítása Ellenőrzések indításkor és melegítéskor

Hajtómű ellenőrzése

Hajtómű leállás ellenőrzések, rendszer ellenőrzések és a hajtómű kikapcsolása

A légijármű elhagyása, parkolás, a légijármű biztonságba helyezése és nyűgözés

A Repülési Parancs és a repülőgép üzemképességét igazoló dokumentumok kitöltése

Dokumentumok

3. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

(Csak repülési feladat)

3. REPÜLÉSI FELADAT

Repülési tapasztalat gyűjtése

4. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

A KORMÁNYSZERVEK HATÁSAI Célok

Az elsődleges kormányszervek működése - amikor oldalirányban vízszintes, és amikor bedöntött a repülőgép

További hatások: a csűrő illetve az oldalkormány működése

A tehetetlenség hatása

A sebesség hatása

A légcsavarszél hatása

A teljesítmény hatása

A trim hatása

A fékszárnyak hatása

A keverékszabályozás üzemeltetése

A porlasztó fűtés szabályozásának üzemeltetése

A kabinfűtési/szellőztetési rendszerek üzemeltetése

Más (alkalmazott) vezérlőszervek üzemeltetése

Repülőgép-vezetői tevékenység

4. REPÜLÉSI FELADAT

A KORMÁNYSZERVEK HATÁSAI

Az elsődleges kormányszervek működése - amikor oldalirányban vízszintes, és amikor bedöntött a repülőgép

További hatások: a csűrő illetve az oldalkormány működése

A sebesség hatása

A légcsavarszél hatása

A teljesítmény hatása

A trim hatása

A fékszárnyak hatása

A keverékszabályozás üzemeltetése

A porlasztó fűtés szabályozásának üzemeltetése

A kabinfűtési/szellőztetési rendszerek üzemeltetése

Más (alkalmazott) vezérlőszervek üzemeltetése

Repülőgép-vezetői tevékenység

5. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

GURULÁS Célok:

Gurulás előtti ellenőrzések

Indulás, a sebesség kézben tartása, megállás

A hajtómű kezelése

Az irányok tartása és kanyarodás (beleértve a szűk helyeken történő manőverezést)

Eljárások és elővigyázatosság a várakozó (parkoló) helyeken

A szél hatása és kormányszervek használata

A földfelszín hatása

Az oldalkormány mozgási szabadsága

Beállító jelzések

Műszer ellenőrzések

Repülőgép-vezetői tevékenység és ATC eljárások Szokásos hibák

VÉSZHELYZETEK

A fékrendszer, a kormányzás működési hibája

5. REPÜLÉSI FELADAT GURULÁS

Gurulás előtti ellenőrzések

Indulás, a sebesség kézben tartása, megállás

A hajtómű kezelése

Az irányok tartása és kanyarodás

Szűk helyeken történő manőverezés

Eljárások és elővigyázatosság a várakozóhelyeken

A szél hatása és kormányszervek használata

A földfelszín hatása

Az oldalkormány mozgási szabadsága

Beállító jelzések

Műszer ellenőrzések

Repülőgép-vezetői tevékenység és ATC eljárások

VÉSZHELYZETEK

A fékrendszer, a kormányzás működési hibája

6. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

EGYENES VONALÚ, VÍZSZINTES REPÜLÉS

Célok:

A repülőgépre ható erők

Hosszstabilitás és a bólintás vezérlése

A tömegközéppont hatása bólintáskor a kormányzásra

Kereszt- és iránystabilitás (a vízszintes, kitrimmelt repülés)

A repülőgép térbeli helyzetének és egyensúlyának kézben tartása

Trimmelés

Hajtómű beállítások és sebességek

Ellenállás és vonóerő görbék

Hatótávolság és a tüzelőanyag kifogyasztás ideje

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

6. REPÜLÉSI FELADAT

EGYENES VONALÚ, VÍZSZINTES REPÜLÉS

Normál utazóteljesítménynél:

Egyenes vonalú, vízszintes repülés kialakítása és fenntartása

A dinamikus stabilitás szemléltetése

A repülőgép vezetése bólintó mozgásban, beleértve a magassági trimmek használatát

Vízszintes repülés, irányok és egyensúly, oldalkormány trimmek használata, ha alkalmazható

Adott sebességeken (teljesítményeknél):

Az ellenállás hatása és a hajtómű-teljesítmény használata (egy teljesítmény-beállításnál két sebesség)

Egyenes vonalú, vízszintes repülés, különböző konfigurációkban (fékszárnyak, futómű)

Műszerek használata a pontosság érdekében

Repülőgép-vezetői tevékenység

7. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

EMELKEDÉS

Célok:

A repülőgépre ható erők

Összefüggés a teljesítmény/sebesség és a függőleges emelkedési sebesség között (teljesítmény

görbék a legnagyobb sebességű emelkedésnél (Vy))

A tömeg hatása

A fékszárnyak hatása

Megfontolások a motorra/hajtóműre vonatkozóan

A sűrűségmagasság hatása

Emelkedés az útvonalon

A maximális emelkedési szöghöz tartozó sebesség (Vx)

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

7. REPÜLÉSI FELADAT EMELKEDÉS

Az emelkedés megkezdése, a normál maximális függőleges sebességű emelkedés tartása

Az emelkedés befejezése

Az emelkedés befejezése adott magasságokon

Emelkedés kieresztett fékszárnyakkal

Visszatérés a normál emelkedéshez

Emelkedés az útvonalon (útvonali emelkedés)

Az emelkedés maximális szöge

Műszerek használata a pontosság érdekében

Repülőgép-vezetői tevékenység

8. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

SÜLLYEDÉS

Célok:

A repülőgépre ható erők

A siklás süllyedési szöge - sebessége - a süllyedés függőleges sebessége

A fékszárnyak hatása

A szél hatása

A tömeg hatása

Megfontolások a motorra/hajtóműre vonatkozóan

Hajtómű-teljesítménnyel támogatott süllyedés - Teljesítmény/sebesség - A süllyedés függőleges

sebessége

Süllyedés útvonalon

Oldalcsúszás

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

8. REPÜLÉSI FELADAT SÜLLYEDÉS

A süllyedés megkezdése és tartása

A süllyedés befejezése

A süllyedés befejezése adott magasságokon

Süllyedés kieresztett fékszárnyakkal

Süllyedés teljesítménnyel -

Süllyedés az útvonalon (beleértve a teljesítmény/sebesség hatását)

Oldalcsúszás (az erre képes típusokon)

Műszerek használata a pontosság érdekében

Repülőgép-vezetői tevékenység

9. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

FORDULÓK

Célok:

A repülőgépre ható erők

A kormányszervek használata

A teljesítmény használata

A repülőgép térbeli helyzetének és egyensúlyának megtartása

Közepes szintű fordulók

Emelkedő és süllyedő fordulók

Csúszó fordulók

Ráfordulás adott géptengely-irányszögekre -

A giroszkópos géptengely-irányjelző és a mágneses iránytű használata

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

9. REPÜLÉSI FELADAT FORDULÓK

Közepes szintű fordulók megkezdése és tartása

Visszatérés egyenes vonalú repülésbe

A fordulóban elkövetett hibák - (helytelen bólintás, bedöntés, egyensúly)

Emelkedő fordulók

Süllyedő fordulók

Csúszó fordulók (az erre képes típusokon)

Ráfordulás adott géptengely-irányszögekre -

A giroszkópos géptengely-irányjelző és a mágneses iránytű használata

Műszerek használata a pontosság érdekében Repülőgép-vezetői tevékenység

AZ ÁTESÉS/DUGÓHÚZÓ TUDATOSÍTÁSÁT ÉS ELKERÜLÉSÉT CÉLZÓ KÉPZÉS AZ ALÁBBI FELADATOKBÓL ÁLL:

10A, 10B és 11A

10A. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

LASSÚ REPÜLÉS Célok:

A repülőgép kezelési jellemzői lassú repülésben

vs1 & vs0 + 10 csomónál

vs1 & vs0 + 5 csomónál Lassú repülés, miközben az oktató eltereli a növendék figyelmét

A túllendülés hatása olyan konfigurációkban, ahol a hajtómű-teljesítmény alkalmazása az orrnehéz trimmhelyzet kialakulását okozza Repülőgép-vezetői tevékenység Szokásos hibák

10A. REPÜLÉSI FELADAT

LASSÚ REPÜLÉS

Repülőgép-vezetői tevékenység

Biztonsági ellenőrzések

Bevezetés a lassú repülésbe

Kézben tartott lassú repülés "fékszárny, futó bent" helyzetben vs1 + 10 csomónál és kiengedett fékszárnyakkal vs1 + 10 csomónál:

Egyenes vonalú, vízszintes repülésben

Vízszintes fordulókban

Emelkedés, süllyedés közben

Emelkedő és süllyedő fordulókban

Kézben tartott lassú repülés "fékszárny, futó bent" helyzetben vs1 + 5 csomónál és kiengedett fékszárnyakkal vs1 + 5 csomónál:

Egyenes vonalú, vízszintes repülésben

Vízszintes fordulókban

Emelkedés, süllyedés közben

Emelkedő és süllyedő fordulókban

Süllyedő, kiegyensúlyozatlan fordulók alacsony sebességeken - a kiegyensúlyozott repülés fenntartásának szükségessége

"Az oktató eltereli a növendék figyelmét" alacsony sebességeken való repülés során - a kiegyensúlyozott repülés és a biztonságos magasság fenntartásának szükségessége

A túllendülés hatása olyan konfigurációkban, ahol a hajtómű-teljesítmény alkalmazása a orrnehéz trimmhelyzet kialakulását okozza

10B. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

ÁTESÉS Célok:

Az átesés jellemzői Állásszög

A kormányszervek hatásossága áteséskor Az átesés sebességét befolyásoló tényezők:

A fékszárnyak/orrsegédszárnyak/rések hatása

A teljesítmény/tömeg/tömegközéppont/terhelési többes hatása

A kiegyensúlyozatlanság hatása áteséskor

Az átesés kialakulására utaló jelek

Az átesés felismerése és kivétel átesésből

Átesés és visszavétel:

Teljesítmény nélkül

Teljesítménnyel

Kieresztett fékszárnyakkal

Emelkedés maximális hajtómű teljesítménnyel (repülés egyenes vonalban és fordulóban az átesésig, nem kompenzált legyezőmozgással)

Átesés és visszavétel több mint 1G-s terhelést okozó manőverek során (gyorsított átesések, beleértve másodlagos áteséseket és visszavételt)*

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából, leszállási és más konfigurációkban, illetve más körülmények között

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából konfiguráció-váltás közben

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából miközben az oktató eltereli a növendék figyelmét

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

*Ügyelni kell a manőver korlátozásokra és a tömeg ill. egyensúlyi korlátozások kapcsán ismerni kell az üzemeltető kézikönyvét/légiüzemeltetési utasítást vagy a pilóta üzemeltetési kézikönyvét. Ezeket a tényezőket a következő, dugóhúzózást érintő feladatban is figyelembe kell venni.

10B. REPÜLÉSI FELADAT ÁTESÉS

Repülőgép-vezetői tevékenység - Biztonsági ellenőrzések

Az átesésre utaló jelek

Az átesés felismerése, és visszavétel átesésből

Kivétel teljesítmény nélkül

Kivétel teljesítménnyel

Kivétel, amikor egy szárny lebillen áteséskor

Átesés teljesítménnyel és kivétel

Átesés kieresztett fékszárnyakkal és visszavétel

Emelkedés maximális teljesítménnyel (egyenes vonalú és forduló repülés az átesésig, nem kompenzált legyezőmozgással) - a kiegyensúlyozatlanság hatása áteséskor, emelkedő teljesítménynél

Átesés és visszavétel több mint 1G-s terhelést okozó manőverek során (gyorsított átesések, beleértve másodlagos áteséseket és visszavételt)*

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából, leszállási és más konfigurációkban, illetve más körülmények között

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából konfiguráció-váltás közben

Visszavétel az átesés kezdeti szakaszából miközben az oktató eltereli a növendék figyelmét

*Ügyelni kell a manőver-korlátozásokra, és ismerni kell a légiüzemeltetési utasítást, valamint a súly(tömeg)- és súlypontszámításokat. Ezeket a tényezőket a következő, a dugóhúzózást érintő feladatban is figyelembe kell venni.

11A. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

KIVÉTEL DUGÓHÚZÓBÓL A KIALAKULÁS KEZDETI SZAKASZÁBAN

Célok:

Okai, fázisai, autorotáció és a dugóhúzó jellemzői

Felismerése és visszavétel a kialakulás kezdeti szakaszában - különböző repülési magasságokról indítva

A repülőgép korlátai Repülőgép-vezetői tevékenység Szokásos hibák

11A. REPÜLÉSI FELADAT

KIVÉTEL DUGÓHÚZÓBÓL A KIALAKULÁS KEZDETI SZAKASZÁBAN

A repülőgép korlátai

Repülőgép-vezetői tevékenység

Biztonsági ellenőrzések

Felismerés a dugóhúzó kezdeti szakaszában

Visszavétel különböző magasságokból indított, kezdeti szakaszban lévő dugóhúzóból, úgy, hogy a repülőgép tiszta konfigurációban van, és beleértve azt, hogy az oktató eltereli a növendék figyelmét

11B. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

KIVÉTEL KIALAKULT DUGÓHÚZÓBÓL

Célok:

A dugóhúzó kialakulása

Felismerés és az orsózás irányának megállapítása

Visszavétel a dugóhúzóból

A kormányszervek használata

A teljesítmény/fékszárnyak hatása (a típusra érvényes fékszárny korlátozásokkal)

A tömegközéppont hatása a dugóhúzó jellemzőire

Dugóhúzózás különböző repülési magasságokból

A repülőgép korlátai

Repülőgép-vezetői tevékenység - biztonsági ellenőrzések

Szokásos hibák a visszavétel során

11B. REPÜLÉSI FELADAT

KIVÉTEL KIALAKULT DUGÓHÚZÓBÓL

A repülőgép korlátai

Repülőgép-vezetői tevékenység

Biztonsági ellenőrzések

A dugóhúzó kialakulása

Felismerés és az orsózás irányának megállapítása

Visszavétel a dugóhúzóból (a légiüzemeltetési utasítást ismerve)

A kormányszervek használata

A teljesítmény/fékszárnyak hatása (a típusra érvényes korlátozásokkal) Dugóhúzózás különböző repülési magasságokból és visszavétel

12. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

FELSZÁLLÁS ÉS EMELKEDÉS HOSSZÚFAL EGY ADOTT PONTJÁRA

Célok:

Kezelés - a felszálláshoz történő nekifutás és a kezdeti emelkedés hosszát befolyásoló tényezők

A helyes elemelkedési sebesség, az oldalkormány, a magassági kormány használata (az orrkerék biztosítása), és a teljesítményszintek megfelelő alkalmazása

A szél hatása (beleértve a keresztirányú komponenst)

A fékszárnyak hatása (beleértve a döntést, hogy használják-e, és hogy milyen mértékben megengedhető a használata)

A földfelszín és emelkedésének hatása a felszálláshoz történő nekifutás hosszára

A tömegnek, a repülőgép térbeli helyzetének és a hőmérsékletnek a hatása a felszállási és az emelkedési teljesítményre

Felszállás előtti ellenőrzések

ATC eljárások (felszállás előtt)

Gyakorlatok felszállás közben és után

Zajcsökkentési eljárások

Farokkerékre vonatkozó megfontolások (ha farokkerekes a repülőgép)

Megfontolások/eljárások rövid felszállópályáról/puha talajról történő felszállás esetén

VÉSZHELYZETEK

Megszakított felszállás

Motor/hajtóműhiba felszállás után

Repülőgép-vezetői tevékenység és ATC eljárások

Szokásos hibák

12. REPÜLÉSI FELADAT

FELSZÁLLÁS ÉS EMELKEDÉS HOSSZÚFAL EGY ADOTT PONTJÁRA

Felszállás előtti ellenőrzések

Felszállás szembeszélben

Az orrkerék biztosítása

Felszállás oldalszélben

Gyakorlatok felszállás közben és után

Eljárások/technikák rövid felszállópályáról/puha talajról történő felszállás esetén (beleértve a teljesítmény-számításokat is)

Zajcsökkentési eljárások

Repülőgép-vezetői tevékenység

13. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

A FORGALMI KÖR, MEGKÖZELÍTÉS ÉS LESZÁLLÁS

Célok:

A hosszú fal, rövid fal, megközelítés - pozíció és gyakorlatok

A végső megközelítést és a leszállási hosszat befolyásoló tényezők

A tömeg hatása

A magasság és a hőmérséklet hatása

A szél hatása

A fékszárnyak hatása

A leszállás

A földfelszín és emelkedésének hatása a leszállási hosszra

A megközelítés és a leszállás típusai:

Teljesítménnyel

Oldalszélben

Fékszárny nélkül (a tanfolyam megfelelő szakaszában) Siklással

Rövid leszállópályára

Puha talajra

Megfontolások farokkerekes repülőgépeknél (ha szükséges)

Megszakított megközelítés

A hajtómű/motor kezelése

Légijármű által keltett örvények tudatosítása a pilótával

A szélnyírás tudatosítása

Repülőgép-vezetői tevékenység és ATC eljárások

Elrontott leszállás/átstartolás

Külön hangsúlyozva az éber odafigyelés fontosságát

Szokásos hibák

13. REPÜLÉSI FELADAT

A FORGALMI KÖR, MEGKÖZELÍTÉS ÉS LESZÁLLÁS

Eljárások a forgalmi körön - hosszú fal, rövid fal

Megközelítés és leszállás hajtómű-teljesítménnyel

Az orrkerék biztosítása

A szél hatása a megközelítési és földetérési sebességekre, a fékszárnyak használata

Megközelítés és leszállás keresztszélben

Sikló megközelítés és leszállás

Megközelítés és leszállás fékszárny nélkül (rövid távú leszállás és leszállás puha talajra)

Rövid távú leszállás és puha talajfogási technikák

Leszállás főfutóra (farokkerekes repülőgépek)

Megszakított megközelítés/átstartolás

Elrontott leszállás/átstartolás

Zajcsökkentő eljárások

Repülőgép-vezetői tevékenység

14. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

ELSŐ EGYEDÜL REPÜLÉS ÉS AZ ISMERETEK MEGSZILÁRDÍTÁSA

A tételek összefoglalása, amelyeket érinteni kell, mielőtt az első egyedüli repülésre elküldik a növendéket.

MEGJEGYZÉS:

Az első egyedül repülés után a következőkre kell kiterjednie a tanfolyamnak:

A forgalmi kör elhagyásának és a hozzá való csatlakozásnak az eljárásai

A környék (korlátozások, ellenőrzött légtér stb.)

Fordulók mágneses iránytű használatával

QDM jelentése és használata

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

14. REPÜLÉSI FELADAT

ELSŐ EGEYDÜL REPÜLÉS ÉS AZ ISMERETEK MEGSZILÁRDÍTÁSA

Az első egyedül repülés után a következőkre kell kiterjednie a tanfolyamnak:

A forgalmi kör elhagyásának és a hozzá való csatlakozásnak az eljárásai

A környék (korlátozások, ellenőrzött légtér stb.)

Fordulók mágneses iránytű használatával

QDM-ek megkérése (mágneses géptengely irányszög)

Repülőgép-vezetői tevékenység

15. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

FORDULÓK HALADÓ SZINTEN Célok:

A repülőgépre ható erők

A hajtómű-teljesítmény használata

A terhelési többes hatása:

Szerkezeti megfontolások

Megnövekedett átesési sebesség

Élettani hatások

A forduló mértéke és sugara

Meredek, vízszintes, süllyedő és emelkedő fordulók

Átesés a fordulóban

Dugóhúzózás a fordulóból* - Visszavétel a kezdeti szakaszban

Zuhanóspirál*

Szokatlan géphelyzetek és visszavétel

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

*Fokozottan figyelembe kell venni a manőver-korlátozásokat és a tömeg ill. egyensúlyi korlátozások kapcsán, valamint bármely más, dugóhúzó gyakorlási céllal történő megkezdésének korlátozásai kapcsán ismerni kell az üzemben tartó kézikönyvét/légiüzemeltetési utasítást vagy a pilóta üzemeltetési kézikönyvét.

15. REPÜLÉSI FELADAT

FORDULÓK HALADÓ SZINTEN

Vízszintes, süllyedő és emelkedő meredek fordulók

Átesés a fordulóban

Zuhanóspirál*

Dugóhúzózás a fordulóból

Visszavétel szokatlan géphelyzetekből

Maximális mértékű fordulók

Repülőgép-vezetői tevékenység

16. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

KÉNYSZERLESZÁLLÁS HAJTÓMŰ-TELJESÍTMÉNY NÉLKÜL

Célok:

Kényszerleszállási terület kiválasztása

Felkészülés a terv megváltozására

Siklási távolság - megfontolások

A süllyedés megtervezése

Kulcspozíciók

Motor/hajtóműhiba ellenőrzések

A rádió használata - R/T "Segélyhívó" eljárás

A rövid fal

A végső megközelítés Átstartolás

Megfontolandó kérdések leszálláskor

Leszállás utáni tevékenységek - A repülőgép biztonsága

A motor/hajtóműhiba okai

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

16. REPÜLÉSI FELADAT

KÉNYSZERLESZÁLLÁS HAJTÓMŰ-TELJESÍTMÉNY NÉLKÜL

Eljárások kényszerleszállás esetén

Leszállási terület kiválasztása:

Felkészülés a terv megváltozására

Megfontolások a vitorlázási távolságot illetően

A süllyedés megtervezése:

Kulcspozíciók

Motor/hajtóműhiba ellenőrzések

Motor/hajtómű-hűtésre vonatkozó óvintézkedések

A rádió használata

A rövid fal

A végső megközelítés

A leszállás ) Ha a feladatot

Leszállás utáni tevékenységek: ) egy repülőtéren

Repülőgép biztonságba helyezése ) hajtják végre

Repülőgép-vezetői tevékenység

17. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

ELŐVIGYÁZATOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ LESZÁLLÁS

Célok:

Az elővigyázatosságból történő leszállást szükségessé tevő esetek (repülés közbeni körülmények):

Leszállási terület kiválasztása és kommunikáció (R/T eljárás)

A terület felmérése a magasból

Szimulált megközelítés

Visszaemelkedés

Leszállás egy átlagos repülőtéren

Leszállás egy használaton kívüli repülőtéren

Leszállás egy átlagos mezőn

Forgalmi kör és megközelítés

Leszállás utáni tevékenységek:

Repülőgép biztonsága

Repülőgép-vezetői tevékenység

Szokásos hibák

17. REPÜLÉSI FELADAT

ELŐVIGYÁZATOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ LESZÁLLÁS

Az elővigyázatosságból történő leszállást szükségessé tevő esetek (repülés közbeni körülmények):

Leszállási terület kiválasztása

A terület felmérése a magasból

Szimulált megközelítés

Visszaemelkedés

Leszállás egy átlagos repülőtéren

Leszállás egy használaton kívüli repülőtéren

Leszállás egy átlagos mezőn

Forgalmi kör és megközelítés

Leszállás utáni tevékenységek:

Repülőgép biztonsága

Repülőgép-vezetői tevékenység

18A. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

NAVIGÁCIÓ

Repülés tervezés

Célok:

Időjárás előrejelzések és a jelenlegi időjárás

Térképek kiválasztása és felkészülés:

Az útvonal megválasztása:

Szabályozott/ellenőrzött légtér

Veszélyes, tiltott és korlátozott légterek

Biztonságos magasságok

Számítások:

Mágneses géptengely-irányszög(ek) (heading(ek)) és útvonali idő(k)

Üzemanyag fogyasztás

Tömeg és súlypont

Tömeg és teljesítmény

Repülési tájékoztatások:

NOTAM-ok stb.

A kívánt rádió frekvenciák feljegyzése

Kitérő repülőterek kiválasztása

Repülőgép dokumentációja

A repülés bejelentése:

Repülőgép lefoglalása

Repülési tervek

Indulás repülőtérről

A pilótafülke munkaterheinek megszervezése

Indulási eljárások

Magasságmérő beállításai

A géptengely-irányszög (heading) beállítási eljárásának meghatározása

A várható érkezési idő (ETA) feljegyzése

Útvonalon:

Térképolvasás - jellemző felszíni alakzatok azonosítása

A magasság és a géptengely-irányszög (heading) tartása

A várható érkezési idő (ETA) és a géptengely-irányszög (heading) felülvizsgálata, a szél hatásának, az oldaleltérítési szögnek és a földfölötti sebességnek az ellenőrzése

Napló vezetése

Rádió használata (beleértve a VDF-et, ha van)

Minimális időjárási feltételek a repülés folytatására

Repülés közbeni döntések, követendő eljárás, ha kitérő repülőtérre kell repülni

Üzemeltetés szabályozott/ellenőrzött légtérben

A belépés, áthaladás és elhagyás során alkalmazandó eljárások

Navigáció a legalacsonyabb repülési magasságon

Navigációs pozíció meghatározási eljárás bizonytalansága )

Beleértve az R/T Elvétett navigációs eljárás ) eljárást

Földi rádió-navigációs berendezések használata

Érkezési eljárások

A repülőtér iskolaköréhez való csatlakozás eljárása:

Magasságmérő beállítása,

ATC kapcsolattartás, R/T eljárás stb.

Csatlakozás a forgalmi körhöz (ellenőrzött/nem ellenőrzött légterű repülőtereknél)

Körözési eljárások

Parkolási eljárások

A repülőgép biztonsága, üzemanyag feltöltés és a repülőgép leadása

18A. REPÜLÉSI FELADAT

NAVIGÁCIÓ

Repüléstervezés:

Időjárás előrejelzések és a jelenlegi időjárás

Térképek kiválasztása és felkészülés:

Az útvonal megválasztása

Szabályozott/ellenőrzött légtér

Veszélyes, tiltott és korlátozott légterek

Biztonságos magasságok

Számítások:

Mágneses géptengely-irányszög(ek) (heading(ek)) és útvonali idő(k)

Üzemanyag fogyasztás

Tömeg és súlypont

Tömeg és teljesítmény

Repülési tájékoztatások:

NOTAM-ok stb.

A kívánt rádió frekvenciák feljegyzése

Kitérő repülőterek kiválasztása

Repülőgép dokumentációja

A repülés bejelentése:

Repülés engedélyezési eljárások (ahogy szükséges)

Repülési tervek

INDULÁS REPÜLŐTÉRRŐL

A pilótafülke munkaterheinek megszervezése

Indulási eljárások:

Magasságmérő beállításai

Útvonalon:

A várható érkezési idő(k) (ETA) feljegyzése

A szél hatásának, oldaleltérítési szögnek és a földfölötti sebességnek az ellenőrzése

A magasság és a géptengely-irányszög (heading) tartása

A várható érkezési idő (ETA) és a géptengely-irányszög (heading) felülvizsgálata

Napló vezetése

Rádió használata (beleértve a VDF-et, ha van)

Minimális időjárási feltételek a repülés folytatására

Repülés közbeni döntések,

Követendő eljárás, ha kitérő repülőtérre kell repülni

Üzemeltetés szabályozott/ellenőrzött légtérben

A belépés, áthaladás és elhagyás során alkalmazandó eljárások

Navigációs pozíció meghatározási eljárás bizonytalansága

Elvétett navigációs eljárás

Földi rádió-navigációs berendezések használata

Érkezési eljárások:

A repülőtér iskolaköréhez való csatlakozás eljárása:

Magasságmérő beállítása, ATC kapcsolattartás stb.

Csatlakozás a forgalmi körhöz

Körözési eljárások

Parkolási eljárások

A repülőgép biztonsága

Üzemanyag feltöltés

A repülőgép leadása

18B. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

NAVIGÁCIÓ ALACSONYABB REPÜLÉSI MAGASSÁGOKON ÉS CSÖKKENT LÁTÁSI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

Célok:

Általános megfontolások:

Tervezési követelmények a belépő és kilépő pontokon át történő repülésekre ATC szabályok, pilóták minősítése és a légijármű felszerelése

Belépő és kilépő pontok, valamint olyan területek, ahol speciális helyi szabályok érvényesek

Szoktatás az alacsonyabb repülési szinten való repüléshez:

Süllyedés előtti teendők

Vizuális benyomások és a magasság tartása alacsony repülési szinten

A sebesség és a tehetetlenség hatása fordulók közben

A szél és a turbulencia hatása

Repülés alacsony repülési szinten:

Az időjárással kapcsolatos megfontolások

Alacsony felhőalap és jó látástávolság esetén

Alacsony felhőalap és rossz látástávolság esetén

A közepes és erős zivatarok elkerülése

A csapadék hatásai

Csatlakozás a forgalmi körhöz

Forgalmi kör, megközelítés és leszállás rossz idő esetén

Repülőgép-vezetői tevékenység

18B. REPÜLÉSI FELADAT

NAVIGÁCIÓ ALACSONYABB REPÜLÉSI SZINTEKEN

Szoktatás az alacsonyabb repülési szinten való repüléshez:

Belépő és kilépő pontok, valamint olyan területek, ahol speciális helyi szabályok érvényesek

Süllyedés előtti teendők

Vizuális benyomások és a magasság tartása alacsony repülési szinten

Vizuális benyomások és a magasság tartása alacsony repülési szinten

A sebesség és a tehetetlenség hatása fordulók közben

A szél és a turbulencia hatása

Az alacsony repülési szinteken való üzemelés veszélyei

Üzem alacsony repülési szinten:

Az időjárással kapcsolatos megfontolások

Alacsony felhőalap és jó látástávolság

Alacsony felhőalap és rossz látástávolság

A közepes és erős zivatarok elkerülése

A csapadék hatásai (pályairányú látástávolság)

Csatlakozás a forgalmi körhöz

Forgalmi kör, megközelítés és leszállás rossz idő esetén

Repülőgép-vezetői tevékenység

18C. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

RÁDIÓ-NAVIGÁCIÓS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA VFR KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

Célok:

a. VHF körsugárzó (VOR) használata

- VOR állomások rendelkezésre állása, AIP

- a jel vételének hatósugara

- kiválasztás és azonosítás

- radiálok és a számozás módszere

- 360 fokos irányválasztó (OBS) használata

- TO/FROM jelzés, az állomás átrepülése

- a radiál kiválasztása, elfogása és megtartása

- pozíció meghatározása két VOR adó segítségével

b. Az automatikus rádióirány-kereső (ADF) használata

- NDB állomások rendelkezésre állása, AIP

- a jel vételének hatósugara

- kiválasztás és azonosítás

- elhelyezkedés a rádió-jeladóhoz képest

- célra repülés

c. URH iránykereső (VHF/DF) használata

- rendelkezésre állás, AIP

- adásvételi eljárások

- QDM és QTE megkérése

d. Radarok használata

- a szolgáltatás rendelkezésre állása és ellátottság, AIS

- a szolgáltatás típusai

- adásvételi eljárások és a transzponder használata

- mód kiválasztása

- vészhelyzeti kódok

e. Távolságmérő berendezés (DME) használata

- rendelkezésre állás, AIP

- üzemmódok

- korlátozásai

18C. REPÜLÉSI FELADAT RÁDIÓ-NAVIGÁCIÓ

a. VHF körsugárzó (VOR) használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- kiválasztás és azonosítás

- 360 fokos irányválasztó (OBS)

- TO/FROM jelzés, tájékozódás

- irányeltérés jelző műszer (CDI)

- a radiál meghatározása

- a radiál elfogása és megtartása

- VOR átrepülés

- fix pozíció meghatározása két VOR adó segítségével

b. Az automatikus rádióirány-kereső (ADF) és a körsugárzó rádiónavigációs állomás használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- kiválasztás és azonosítás

- elhelyezkedés a rádió-jeladóhoz képest

- célra repülés

c. URH iránykereső (VHF/DF) használata

- rendelkezésre állás, AIP, frekvenciák

- eljárások és rádió-összeköttetés

- QDM megkérése és célra repülés

d. Útvonali/közelkörzeti radar használata

- rendelkezésre állás, AIP

- adásvételi eljárások és rádió-összeköttetés

- a pilóta felelőssége

- másodlagos légtérellenőrző radar

- transzponderek

- kód kiválasztása

- lekérdezés és válasz

e. Távolságmérő berendezés (DME) használata

- állomás kiválasztása és azonosítása

- üzemmódok

f. Területi navigációs berendezések használata, műholdas navigációs rendszerek (RNAV -SATNAV)

- beállításuk

- üzemeltetésük

- értelmezésük

19. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT BEVEZETÉS A MŰSZERREPÜLÉSBE

Célok:

Repülési műszerek Élettani megfontolások

Műszerek által mutatott értékek értelmezése és feldolgozása

Térbeli helyzet megállapítása műszeres repülésben

Bólintás kijelzése

Dőléshelyzet kijelzése

A számlap különböző megjelenítései

Bevezetés a műhorizont használatába

Bólintási szöghelyzet

Dőléshelyzet

A géptengely-irányszög (heading) tartása és kitrimmelt repülés

A műszerek korlátai (beleértve a rendszerek működési hibáit)

TÉRBELI HELYZET, HAJTÓMŰ TELJESÍTMÉNY ÉS REPÜLÉSI TELJESÍTMÉNY

Térbeli helyzet megállapítása műszeres repülésben:

Hajtómű-ellenőrző műszerek

Repülésellenőrző műszerek

A teljesítmény és a konfiguráció megváltoztatásának hatása

A műszerkijelzések keresztellenőrzése

A műszerek által jelzett értékek értelmezése és feldolgozása

Közvetlen és közvetett kijelzések (Repülésellenőrző műszerek)

Műszerek késése

A műszerfal szelektív pásztázása

ALAPVETŐ REPÜLÉSI MANŐVEREK (TELJES MŰSZERFAL HASZNÁLATA)

Egyenes vonalú, vízszintes repülés, különböző sebességekkel és repülőgép konfigurációkkal

Emelkedés

Süllyedés

Szabványos fordulók

Vízszintes )

Emelkedő ) repülés megadott géptengely-irányszögekre (headingekre) Süllyedő )

19. REPÜLÉSI FELADAT BEVEZETÉS A MŰSZERREPÜLÉSBE

Élettani érzetek

Műszerek által mutatott értékek értelmezése és feldolgozása

Térbeli műszeres repülés

Bólintási szöghelyzet

Dőléshelyzet

A géptengely-irányszög (heading) tartása és kiegyensúlyozott repülés

Térbeli műszeres repülés

A teljesítmény és a konfiguráció megváltoztatásának hatása

A műszerek keresztellenőrzése

A műszerfal szelektív pásztázása

ALAPVETŐ REPÜLÉSI MANŐVEREK (TELJES MŰSZERFAL HASZNÁLATA)

Egyenes vonalú, vízszintes repülés, különböző sebességekkel és repülőgép konfigurációkkal

Emelkedés

Süllyedés

Szabványos fordulók

Vízszintes )

Emelkedő ) megadott géptengely-irányszögekre (headingekre) Süllyedő )

20. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

AZ ÉJSZAKAI REPÜLÉS ALAPJAI

A következő pontokat kell teljesíteni, mielőtt a növendéket elküldik az első egyedüli éjszakai repülésre:

Indítási eljárások

Helyi eljárások - beleértve a rádió összeköttetést

Gurulás

Parkolási terület és gurulóút fényei

A sebességek és távolságok megítélése

A gurulóút fényeinek használata

A veszélyek elkerülése - az akadályok kivilágítása

Műszerellenőrzések

Várakozási pont - a repülőgép fényeinek be/kikapcsolási eljárásai

Kezdeti hozzászoktatás az éjszakai repüléshez

Tájékozódás a helyi környezetben

Más légijármű fényeinek jelentősége

Földi akadályfények

Repülőgép vezetési feladatainak megosztása - külső/műszeres referencia pontok

Eljárás a forgalmi körhöz való újbóli csatlakozásnál

A repülőtér fényei - Bevezető és futópálya fények (beleértve a VASI-t és a PAPI-t)

Küszöb fények

Bevezető fények

Optikai siklópálya jelző rendszerek

FORGALMI KÖRÖK ÉJSZAKA

Felszállás és emelkedés

Kigurulás felszállási pontra

Vizuális referencia pontok a felszállási nekifutás során

Átváltás a műszerek használatára

A kezdeti emelkedés stabilizálása

A repülési műszerek használata

Műszeres emelkedés és az első forduló megkezdése

A forgalmi kör

A repülőgép pozíciójának meghatározása- a futópálya fényeinek segítségével

Az iskolakör és környezet folyamatos figyelése

Megközelítés megkezdése és a futópálya fényeinek értelmezése

A repülőgép pozíciójának meghatározása

A futópálya fények és a VASI (vagy PAPI) változó képe

Ráállás a megfelelő megközelítési pályára

Az átstartolás

Megközelítés és leszállás

A repülőgép pozíciójának meghatározása, rövid fal és végső megközelítés

A szél napi változásának hatása

A leszállófények használata

A kilebegtetés és a földetérés

Legurulás

A futópálya elhagyása - a sebesség szabályozása

Megszakított megközelítés

A műszerek használata

A repülőgép ismételt pozícionálása a forgalmi körön

ÉJSZAKAI NAVIGÁCIÓ

Különleges hangsúly a repülés-tervezésen

Kiválasztani az éjszaka is látható terepalakzatokat

Akadályfények (magas oszlopok, kémények)

A pilótafülke fényeinek hatása a térkép színeire

Földi rádió-navigációs állomások használata

A holdfény hatása az éjszakai látási viszonyokra

Hangsúly a "minimális biztonságos magasság" fenntartásán

Kitérő repülőterek - korlátozott rendelkezésre állás

Az időjárás elromlásának korlátozott felismerése

Teendők eltévedés esetén

ÉJSZAKAI VÉSZHELYZETEK

A rádió meghibásodása

A kifutópálya fényeinek meghibásodása

A repülőgép leszállófényeinek meghibásodása

A repülőgép belső világításának meghibásodása

A repülőgép navigációs fényeinek meghibásodása

A teljes elektronikus rendszer meghibásodása

Megszakított felszállás

Hajtómű/motorhiba

Követendő eljárás, ha a kifutópályán akadály van

51. függelék

Repülésoktató (FI)/Műszerrepülés oktató (IRI) ismeretmegújító tanfolyam

(Lásd 1.355 pont)

1 A JAA tagállamokban nyújtott FI/IRI ismeretmegújító tanfolyamok szervezése során legyenek tekintettel a földrajzi elhelyezkedésre, a résztvevők számára és a megrendezendő tanfolyamok szükséges gyakoriságára az egész érintett államban.

2 A tanfolyamok tartsanak legalább két napig, a résztvevők számára kötelező a tanfolyam egészén részt venni, így a kiscsoportos megbeszéléseken és gyakorlatokon is. Meg kell fontolni különböző szempontokat, például, hogy más légijármű kategóriára jogosítással rendelkező személyek részt vegyenek-e a tanfolyamon.

3 Előadóként vegyen részt a tanfolyamon néhány olyan tapasztalt FI/IRI, aki jelenleg is oktat repülést, és a meghosszabbítási követelményekről valamint a modern oktatói technikákról gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.

4 A jelenléti ívet (lásd IEM 1.355) a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szerint a tanfolyam szervezője tölti ki, és írja alá, ha a FI/IRI megjelent és megfelelően részt vett a tanfolyamon.

5 Az FI/IRI ismeretmegújító tanfolyam tartalmát az alábbiak közül kell kiválasztani:

a. új és/vagy hatályos szabályok/jogszabályok, hangsúlyozva a JAR-FCL és a JAR-OPS követelményeket;

b. oktatás és tanulás;

c. oktatási technikák;

d. az oktató szerepe;

e. egyéb jogszabályi követelmények;

f. emberi tényezők;

g. repülésbiztonság, események és balesetek megelőzése;

h. repülőgép-vezetői tevékenység;

i. jogi szempontok és a kikényszerítés eljárásai; k. műszerrepülés oktatás; és

l. időjárással kapcsolatos témák, beleértve a szétosztás módszereit.

m. a légiközlekedési hatóság által kiválasztott bármely további téma.

Az előadásokon legyen 45 percnyi idő az előadásra, és 15 perc a kérdésekre.

Ajánlott szemléltető eszközök használata, illetve interaktív videó és más oktatási segédeszközök alkalmazása a kiscsoportos beszélgetések/gyakorlatok során (ahol rendelkezésre áll).

53. függelék

Tanfolyam típusjogosítás oktató jogosítás megszerzéséhez többpilótás repülőgépre (TRI)(MPA)

(Lásd 1.365 pont, 27. függelék)

A TANFOLYAM CÉLKITŰZÉSE

1 A tanfolyamot úgy kell összeállítani, hogy megfelelő képzést nyújtson a kérelmezőnek elméleti oktatási ismeretekből, repülés-oktatási ismeretekből, földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásból, hogy típus jogosítás kiadása céljából képzést végezhessen bármely olyan többpilótás repülőgépen, amely repülőgéptípusra ki van képezve (lásd 1.365 pont).

1. RÉSZ

OKTATÁS ÉS TANULÁS

Tétel száma

1 TANULÁSI FOLYAMAT

Motiváció

Érzékelés és megértés

Memória és használata

Szokások és átvitel

A tanulás akadályai

A tanulás ösztönzése

Tanulási módszerek

A tanulás mértéke

2 OKTATÁSI FOLYAMAT

A hatékony oktatás összetevői

Az oktatói tevékenység megtervezése

Oktatási módszerek

Oktatás az "ismerttől" az "ismeretlenig"

Az "óratervek" használata

3 KÉPZÉSI FILOZÓFIÁK

A strukturált (jóváhagyott) képzési tanfolyamok értéke

Az előre megtervezett tematika fontossága

Az elméleti tudás és a repülésoktatás összekapcsolása

4 AZ ALKALMAZOTT OKTATÁS TECHNIKÁI

a. Elméleti ismeretek - Tantermi oktatási technikák

Képzési segédeszközök használata

Csoportos előadások

Egyéni eligazítások

Növendékek részvétele/megbeszélések

b. REPÜLÉS - Repülés közben alkalmazandó oktatási technikák

A repülési/pilótafülke környezet

Az alkalmazott oktatás technikái

Repülés utáni, és közbeni ítélőképesség és döntéshozás

5 A NÖVENDÉKEK ÉRTÉKELÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA

a. A növendékek teljesítményének értékelése

Az előrehaladást ellenőrző vizsgák szerepe A tudás felidézése

A tudás átalakítása mély megértéssé

A mély megértés átalakítása tudatos tevékenységekké

Az igény, hogy az előrehaladás gyorsaságát értékeljük

b. A növedékek hibáinak elemzése

A hibák okainak megállapítása

Először a nagy hiányosságok, és csak utána a kisebbek kezelése

A túlzott mértékű kritizálás elkerülése

A tömör és világos kommunikáció szükségessége

6 A KÉPZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA

Az órák megtervezése

Felkészülés

Magyarázatok és demonstráció

A növendékek részvétele és gyakorlás

Értékelés

7 AZ EMBERI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÉS KORLÁTAI A REPÜLÉSOKTATÁSBAN

Élettani tényezők

Pszichológiai tényezők

Az emberi információ feldolgozási folyamat

Viselkedésformák

Az ítélőképesség és döntéshozási képesség kialakulása

8 VESZÉLYEK, AMIKET A REPÜLŐGÉPEN, REPÜLÉS SORÁN SZIMULÁLT RENDSZERHIBÁK ÉS ÜZEMZAVAROK OKOZHATNAK

A biztonságos magasság kiválasztása

A "zsigeri szinten" begyakorolt eljárások fontossága

Folyamatoson tudatában lenni a repülőgép helyzetének

Ragaszkodás a helyes eljárásokhoz

9 AZ OKTATÁS ADMINISZTRÁLÁSA

Repülési/elméleti oktatás nyilvántartása

A pilóta személyes hajózónaplója

A repülési/földi tanterv

Tananyag

Hivatalos nyomtatványok

Légiüzemeltetési utasítás

Repülésre felhatalmazó dokumentációk

Légijármű dokumentumai

A magánpilóta szakszolgálati engedélyek szabályzása

2. RÉSZ MŰSZAKI OKTATÁS

1 A tanfolyam kapcsolódjon ahhoz a repülőgép típushoz, amelyen a kérelmező oktatni akar. A képzési program adja meg a teljes elméleti képzés részleteit.

2 A képzés repülő-személyzet együttműködési vonatkozásaihoz kapcsolódó emberi tényezők azonosítása és alkalmazása (az ATPL 040. tematikájában megadott tényezők közül).

3 Az oktatási program a repülőgép típus szempontjából alkalmazható képzési feladatokat tartalmazzon.

4 A TRI jogosítás kérelmezőjét úgy kell tanítani, hogy hozzászokjon, onnan oktat, ahol általában a másodpilóta ül.

Képzési feladatok

5 Repülési szimulátor

A *-gal jelölt tételeket repülőgépen kell végrehajtani, ha repülési szimulátor nem áll rendelkezésre.

a. checklist-ek használata, a rádiók, rádió-navigációs berendezések beállítása;

b. hajtóművek/motorok indítása; c.* felszállás előtti ellenőrzések;

d.* műszeres felszállás, átváltás műszerrepülésre felszállás után;

e. felszállás keresztszélben;

f. hajtómű/motorhiba felszállás közben a V1 és V2 sebességek között;

g. megszakított felszállás a V1 sebesség elérése előtt;

h. rángás nagy Mach-számnál (buffeting), különös repülési jellemzők (ha szükséges); i.* nagy bedöntésű, éles fordulók;

j.* kivétel az átesést megközelítő helyzetből/felszállási, leszállási konfigurációban és behúzott futóval, fékszárnnyal; k. műszeres megközelítés a megkívánt minimális elhatározási magasságig (DH) vagy a minimális süllyedési magasságig (MDA/MDH), úgy, hogy megközelítés és leszállás vagy átstartolás során egy hajtóművet kézileg szimuláltan üzemképtelen állapotba állítanak;

l. megszakított leszállás és átstartolás; és m. leszállás oldalszélben.

CAT II és III üzemben, ha alkalmazható

6 a. műszeres precíziós megközelítések, ebből automatikus átstartolás, tolóerő-automatával és flight directorral (FD), a légijármű berendezései vagy földi berendezések hibája miatt;

b. átstartolás időjárási körülmények miatt;

c. átstartolás elhatározási magasságon, oka: eltolt helyzet a pálya középvonalához képest; és

d. a CAT II/III megközelítések közül az egyiknek leszállással kell végződnie.

Repülőgép (nem alkalmazható SFI(A) felhatalmazást kérelmezők esetében vagy TRI(A) kapcsán a ZFTT keretében)

7 a. ismerkedés a kormányszervekkel a külső ellenőrzés során;

b. checklist-ek használata; a rádiók, rádió-navigációs berendezések beállítása; hajtóművek/motorok indítása;

c. gurulás;

d. felszállás;

e. hajtómű/motorhiba felszállás során, röviddel a V2 elérése után, és az emelkedő helyzet elérése után;

f. más vészhelyzeti eljárások (ha szükségesek);

g. átstartolás a megkívánt minimális elhatározási magasságról, miközben egy hajtómű/motor szimuláltan üzemképtelen; és

h. leszállás, miközben egy (a kritikus) hajtómű/motor szimuláltan üzemképtelen.

8 Nulla repülési idős képzésre minősített és jóváhagyott repülési szimulátor (korlátozott TRI(A)-hoz)

a. ismerkedés a kormányszervekkel a külső ellenőrzés során;

b. checklist-ek használata; a rádiók, rádió-navigációs berendezések beállítása; hajtóművek indítása;

c. gurulás;

d. felszállás;

e. hajtóműhiba felszállás során, röviddel a V2 elérése után; és az emelkedő helyzet elérése után;

f. más vészhelyzeti eljárások (ha szükségesek);

g. átstartolás a megkívánt minimális elhatározási magasságról, miközben egy hajtómű/motor szimuláltan üzemképtelen; és

h. leszállás, miközben egy (a kritikus) hajtómű/motor szimuláltan üzemképtelen.

54. függelék

Tanfolyam az egypilótás, többmotoros osztályjogosítás oktató jogosítás (repülőgép) megszerzéséhez (CRI(SPA))

(Lásd 1.380 pont, 28. függelék)

A TANFOLYAM CÉLKITŰZÉSE

1 A tanfolyam célkitűzése, hogy megfelelő képzést nyújtson a kérelmezőnek elméleti oktatási ismeretekből és repülés-oktatási ismeretekből, hogy így oktathasson egypilótás többmotoros osztály jogosítás kiadását célzó képzésben.

FÖLDI KÉPZÉS

2 Ez a tematika csak a többmotoros repülőgépeken történő képzésekkel foglalkozik. Ezért azokat az ismereteket, amelyek közösek az egy- és többmotoros repülőgépeknél, szükség szerint át kell nézni, hogy így lefedjék a repülőgép azon kezelési és üzemeltetési ismereteit, amelyek az összes motor üzemképessége esetén alkalmazandók. Ehhez a repülés oktatói tanfolyam (50. függelék) földi tantárgyak tematikájának vonatkozó szakaszait kell alkalmazni. További a földi képzés tartalmazzon 25 óra tantermi munkát, amelyben megtanítják a kérelmezőnek, hogy miként lehet átadni a növendékeknek azt a tudást, amire a többmotoros képzési tanfolyam repülési feladatok szakaszában szükségük lesz. Ez a rész fogja tartalmazni a repülési feladatok hosszú eligazítási feladatait.

1. RÉSZ OKTATÁS ÉS TANULÁS

Tétel száma

1 TANULÁSI FOLYAMAT

Motiváció

Érzékelés és megértés

Memória és használata

Szokások és átvitel

A tanulás akadályai

A tanulás ösztönzése

Tanulási módszerek

A tanulás mértéke

2 OKTATÁSI FOLYAMAT

A hatékony oktatás összetevői

Az oktatói tevékenység megtervezése

Oktatási módszerek

Oktatás az "ismerttől" az "ismeretlenig"

Az "óratervek" használata

3 KÉPZÉSI FILOZÓFIÁK

A strukturált (jóváhagyott) képzési tanfolyamok értéke

Az előre megtervezett tematika fontossága

Az elméleti tudás és a repülésoktatás összekapcsolása

4 AZ ALKALMAZOTT OKTATÁS TECHNIKÁI

a. Elméleti ismeretek - Tantermi oktatási technikák

Képzési segédeszközök használata

Csoportos előadások

Egyéni eligazítások

Növendékek részvétele/megbeszélések

b. REPÜLÉS - Repülés közben alkalmazandó oktatási technikák

A repülési/pilótafülke környezet

Az alkalmazott oktatás technikái

Repülés utáni, és közbeni ítélőképesség és döntéshozás

5 A NÖVENDÉKEK ÉRTÉKELÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA

a. A növendékek teljesítményének értékelése

Az előrehaladást ellenőrző vizsgák szerepe

A tudás felidézése

A tudás átalakítása mély megértéssé

A mély megértés átalakítása tudatos tevékenységekké

Az igény, hogy az előrehaladás gyorsaságát értékeljük

b. A növedékek hibáinak elemzése

A hibák okainak megállapítása

Először a nagy hiányosságok, és csak utána a kisebbek kezelése

A túlzott mértékű kritizálás elkerülése

A tömör és világos kommunikáció szükségessége

6 A KÉPZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA

Az órák megtervezése

Felkészülés

Magyarázatok és demonstráció

A növendékek részvétele és gyakorlás

Értékelés

7 AZ EMBERI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÉS KORLÁTAI A REPÜLÉSOKTATÁSBAN

Élettani tényezők

Pszichológiai tényezők

Az emberi információ feldolgozási folyamat

Viselkedésformák

Az ítélőképesség és döntéshozási képesség kialakulása

8 VESZÉLYEK, AMIKET A REPÜLŐGÉPEN, REPÜLÉS SORÁN A SZIMULÁLT RENDSZERHIBÁK ÉS ÜZEMZAVAROK OKOZHATNAK

A biztonságos magasság kiválasztása

A "zsigeri szinten" begyakorolt eljárások fontossága

Folyamatoson tudatában lenni a repülőgép helyzetének

Ragaszkodás a helyes eljárásokhoz

9 AZ OKTATÁS ADMINISZTRÁLÁSA

Repülési/elméleti oktatás nyilvántartása

A pilóta személyes hajózónaplója

A repülési/földi tanterv

Tananyag

Hivatalos nyomtatványok

Légiüzemeltetési utasítás

Repülésre felhatalmazó dokumentációk

Légijármű dokumentumai

A magánpilóta szakszolgálati engedélyek szabályzása

2. RÉSZ

ELMÉLETI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK TEMATIKÁJA A TANTERMI ÓRÁK AJÁNLOTT FELOSZTÁSA

AZ ELMÉLETI TANTÁRGYAK TEMATIKÁJA

LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOG

Repülőgép teljesítmény-csoportok definíciója (JAA).

A teljes teljesítmény súlyozásának módszerei

REPÜLÉS ASZIMMETRIKUS TELJESÍTMÉNNYEL

A REPÜLÉS ALAPELVEI

A PROBLÉMÁK

aszimmetria

a repülőgép vezetése

teljesítmény

ERŐK ÉS NYOMATÉKOK

a tolóerő vonalának eltolódása

aszimmetrikus erőmegoszlás a légcsavarlapáton

a légcsavar által okozott közegellenállás a meghibásodott motornál

a teljes közegellenállás növekedése

a felhajtóerő aszimmetriája

egyenetlen légcsavarszél hatása

a legyezőmozgás hatása vízszintes repülésnél és fordulóban a tolóerő és az oldalkormány melléknyomatékai a nyomatékokra gyakorolt hatás

A REPÜLŐGÉP VEZETÉSE ASZIMMETRIKUS TELJESÍTMÉNYNÉL

Az oldalkormány csűrő magassági kormány használata, téves használata és korlátai a dőlés/csúszás/egyensúly hatásai a csűrő/oldalkormány hatékonyságának csökkenése a függőleges vezérsík átesésének lehetősége az IAS/tolóerő kapcsolat hatása a maradandó kiegyensúlyozatlan erők hatása a láb terhelései és trimmelés

MINIMÁLIS KORMÁNYOZHATÓSÁGI SEBESSÉG, MINIMÁLIS BIZTONSÁGI SEBESSÉG

minimális kormányozhatósági sebesség (Vmc)

meghatározása

eredete

befolyásoló tényezők (Vmc) tolóerő

tömeg és a tömegközéppont helyzete

magasság

futómű

fékszárnyak

zsaluk/hűtőbordák

turbulencia/széllökések

pilóta reakciója/hozzáértése

dőlés a működő motor felé

közegellenállás

vitorlába állítás

a kritikus motor/hajtómű biztonságos felszállási sebesség a V2 meghatározása/eredete más vonatkozó V kódok

REPÜLŐGÉP TELJESÍTMÉNYE - EGY MOTOR/HAJTÓMŰ ÜZEMKÉPTELEN

hatása a rendelkezésre álló többletteljesítményre

csúcsmagasság egy motorral/hajtóművel

útvonal repülés, hatótávolság, üzemanyag-kifogyasztás ideje

gyorsítás/lassítás

nulla tolóerő, meghatározása és célja

LÉGCSAVAROK

változtatható állásszög - alapelvek

vitorlába állító/visszaállító mechanizmusok és korlátaik

(pl. minimális fordulatszám)

ADOTT REPÜLŐGÉP TÍPUS

REPÜLŐGÉP ÉS MOTOR/HAJTÓMŰ RENDSZEREK

normál működés rendellenes működés vészhelyzeti eljárások

A SÁRKÁNYSZERKEZET KORLÁTOZÁSAI

terhelési többesek

futómű/fékszárny - korlátozó sebességek (Vlo és Vfe) manőverezési sebsség (Vra) maximális sebsségek (Vno és Vne)

A MOTOR/HAJTÓMŰ KORLÁTOZÁSAI

fordulatszám és szívónyomás olajhőmérséklet és nyomás vészhelyzeti eljárások

TÖMEG ÉS EGYENSÚLY

(A légiüzemeltetési utasítással összhangban kell ezeken végigmenni.)

tömeg és egyensúly dokumentumok a repülőgéptípusra vonatkozóan az alapelvek átnézése számítások az adott géptípusra

TÖMEG ÉS TELJESÍTMÉNY

(A légiüzemeltetési utasítással összhangban kell ezeken végigmenni.)

számítások az adott repülőgéptípushoz (az összes motor/hajtómű üzemel) felszállás előtti nekifutás felszállási úthossz gyorsítási/lassítási úthossz leszállási úthossz

felszállás/biztonságos magasságra történő emelkedés repülési útvonala számítások az adott repülőgéptípushoz (egy motor/hajtómű üzemel) biztonságos magasságra történő emelkedés repülési útvonala leszállási úthossz leszállás utáni nekifutás

3. RÉSZ

REPÜLÉSOKTATÁSI TEMATIKA - NORMÁL REPÜLÉS

Ez a rész hasonlít az egymotoros repülés oktató tanfolyam

Repülési feladatok szakaszához, beleértve a "Bevezetés a műszerrepülésbe" részt is, csak annyiban tér el, hogy a célok, a repülőgép-vezetői tevékenység és a szokásos hibák a többmotoros repülőgépek üzemeltetéséhez kapcsolódnak.

Ennek a résznek az a célja, hogy a kérelmező megismerje az összes motorjával/hajtóművével üzemelő többmotoros repülőgép üzemeltetési eljárásainak és kezelésének oktatási szempontjait.

A következő pontokat kell végigvenni:

1 Ismerkedés a repülőgéppel

2 Felkészülés a repülésre, repülőgép ellenőrzése

3 Motor/hajtómű-indítási eljárások

4 Gurulás

5 Felszállás előtti eljárások

6 A felszállás és a kezdeti emelkedés szembeszélben oldalszélben rövid kifutópályán

7 Emelkedés

8 Egyenes vonalú, vízszintes repülés

9 Süllyedés (beleértve a vészsüllyedési eljárásokat)

10 Fordulás

11 Lassú repülés

12 Átesés és kivétel

13 Alapvető műszerrepülés

14 Vészhelyzeti eljárások (kivéve a motorhibát)

15 Forgalmi kör, megközelítés és leszállás szembeszélben oldalszélben rövid kifutópályán

16 Elrontott leszállás és átstartolás

17 Repülés utáni teendők

REPÜLÉSI FELADATOK

Az alábbi repülési feladatok az Alap (egymotoros) tematikából lettek továbbfejlesztve, és hozzá kell őket kapcsolni a többmotoros típusok kezeléséhez, hogy biztosítsuk, a növendékek megtanulják azon vezetési módszereket és technikákat, amelyek minden normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között furcsának tűnhetnek, kivéve a motor/hajtóműhiba és az aszimmetrikus teljesítménnyel való repülés esetén. Ezekkel a 2. részben a Repülési feladatoknál külön foglalkozunk.

1. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

ISMERKEDÉS A REPÜLŐGÉPPEL

a repülőgép bemutatása a pilótafülke kialakításának elmagyarázása a rendszerek és kormányszervek bemutatása repülőgép hajtómű-rendszere checklist-ek, gyakorlatok különbségek, ha valaki az oktató ülésben helyezkedik el

VÉSZHELYZETI GYAKORLATOK

teendők tűz esetén a földön a levegőben

menekülési gyakorlatok

vészkijáratok elhelyezkedése mentőfelszerelések pl. tűzoltó készülékek stb.

FELKÉSZÜLÉS A REPÜLÉSRE ÉS A REPÜLŐGÉP ELLENŐRZÉSE

a repülőgép dokumentumai

külső ellenőrzések

belső ellenőrzések

biztonsági öv, szék/pedál beállítása

MOTOR/HAJTÓMŰ INDÍTÁSI ELJÁRÁSOK

checklist-ek használata indítás előtti ellenőrzések indítás utáni ellenőrzések

1. REPÜLÉSI FELADAT

ISMERKEDÉS A REPÜLŐGÉPPEL

külső jellemzők

a pilótafülke kialakítása

repülőgép-rendszerek

checklist-ek, gyakorlatok

teendők tűz esetén a földön és a levegőben

- motor/hajtóműtűz

- kabintűz

- elektromos tűz

rendszer meghibásodás (a típusnak megfelelően) menekülési gyakorlatok

- a vészhelyzeti felszerelések és kijáratok helye és használata

FELKÉSZÜLÉS A REPÜLÉSRE, ÉS REPÜLÉS UTÁNI TEVÉKENYSÉGEK

Repülésre felhatalmazott emberek kijelölése, repülőgép feladatra való alkalmasságának megállapítása műszaki napló/karbantartási bizonyítvány

megfontolások a tömeggel, egyensúllyal és teljesítménnyel kapcsolatban külső ellenőrzések

belső ellenőrzések, biztonsági öv, szék/pedál beállítása

indítás és melegítés

ellenőrzések indítás után

rádió navigáció/összeköttetés ellenőrzése

magasságmérő ellenőrzése és beállítási eljárás

teljesítmény, energiaellátás ellenőrzése

a motorok/hajtóművel leállítás és kikapcsolása

a repülési parancs és a repülőgép üzemképességét igazoló dokumentumok kitöltése

2. HOSSZÚ ELIGAZÍTÁSI FELADAT

GURULÁS

elővigyázatosság a gurulóutak előtti területen nagyobb tömeg - nagyobb tehetetlenség a különböző teljesítmények hatása (forduláskor) elővigyázatosság a keskeny gurulóutakon szokásos hibák

FELSZÁLLÁS ELŐTTI ELJÁRÁSOK

checklistek használata

motor/hajtó teljesítmény ellenőrzések

felszállás előtti ellenőrzések

az oktató által tartott eligazítás, amelyben elmondja, milyen eljárást kell követni, ha vészhelyzet - például motorhiba - következik be felszállás során szokásos hibák

A FELSZÁLLÁS ÉS A KEZDETI EMELKEDÉS rádió-összeköttetési megfontolások

a felszállási nekifutást/felszállási úthosszt befolyásoló tényezők

a helyes elemelkedési sebesség

a biztonságos sebesség fontossága

felszállás keresztszélben, megfontolások és eljárások

felszállás rövid kifutópályán, megfontolások és eljárások

a motor/hajtómű kezelése felszállás után, a gázszabályozó kar/ légcsavar-állásszög/motorok/ hajtóművek összehangolása szokásos hibák

EMELKEDÉS

megfontolások a repülőgép-vezetői tevékenységre nézve

emelkedés előtti ellenőrzések megfontolások a motorra/hajtóműre tekintettel

a gázkar szabályozó/légcsavar állásszög szabályozó használata a legnagyobb emelkedési sebesség a