32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet

a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 10.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel egyetértésben -a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet alkalmazásában pénzbírságnak minősül a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság), valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) részére befizetett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. §-a alapján kiszabott bírság (a továbbiakban: pénzbírság).

2. § (1) A befizetett pénzbírságok összegének fele nyilvános pályáztatás útján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, valamint fennmaradó része a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer (a továbbiakban: MIR) folyamatos működtetésére használható fel.

(2) Az Mvt. 80. § (2) bekezdése alkalmazásában az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljai különösen:

a) a munkaeszközök és védőeszközök, a technológiák, a technológiában felhasznált és keletkezett anyagok, a munka világában fellépő új kockázati tényezők kutatása, megelőző vizsgálati módszerekkel történő értékelése;

b) a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzésére szolgáló - a MIR által nyújtott szolgáltatás körébe nem tartozó - tájékoztatás nyújtása, valamint a munkavédelmi célú ismeretterjesztés, képzés, továbbképzés, kutatás;

c) az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak megfelelő, a megelőzésre irányuló helyes gyakorlat átvétele, illetve a vállalkozások és a munkavédelemben érintett társadalmi szervezetek támogatása ennek meg valósításában.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás (a továbbiakban: támogatás) - a MIR folyamatos működésének biztosítása kivételével - kizárólag pályázati úton nyújtható.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott célokra - a MIR folyamatos működtetésére használható támogatás kivételével -vállalkozásoknak gazdasági jellegű tevékenységéhez nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(5) E rendelet alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

(6)[2] A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a támogatás odaítélésének évében valamint az azt megelőző két pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő, a közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(7) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(8) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(9) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(10) A támogatás nyújtójának kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy a csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás odaítélésétől számított tíz évig meg kell őriznie és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.

A pályázaton való részvétel és a kiírás feltételei

3. § (1)[3] A 2. § (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása érdekében támogatás a belföldi székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel és Magyarország területén telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező, a pályázat benyújtásának időpontjában már legalább egy naptári éve működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: pályázó) részére nyújtható.

(2) A támogatás

a) vissza nem térítendő juttatásként, vagy

b) ha a pályázó a támogatott tevékenység eredményét üzletszerűen hasznosítja, visszatérítendő kamatmentes juttatásként

nyújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt pályázati feltételek rendelkezései szerint együttesen és egyidejűleg is alkalmazhatók.

(4) A támogatás csak eseti lehet, nem nyújtható folyamatosan. Ha a pályázat fejlesztésre vonatkozik, annak megvalósítására csak egyszer nyújtható támogatás. Abban az esetben, ha a fejlesztés a célját tekintve több önálló ütemben valósítható meg, akkor minden fejlesztési ütemhez egyszer, külön is nyújtható eseti támogatás.

4. § A 2. § (2) bekezdésében meghatározott célokra a megvalósítás költségeinek és ráfordításainak legfeljebb 70%-áig adható támogatás. Ez a korlátozás nem vonatkozik a nem üzletszerű hasznosításra irányuló tevékenység körében megvalósított támogatási célokra, amelyek esetében a támogatás felső határa a megvalósítás költségeinek és ráfordításainak 100%-a is lehet.

5. § (1) Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére,

a) amely a tevékenység megkezdéséhez vagy végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik;

b) amelynek a szakmai tevékenysége nem terjed ki a pályázott tevékenységre;

c) amely végelszámolás, csődeljárás - ideértve az adósságrendezési eljárást is - vagy felszámolási eljárás alatt áll;

d) amely a pályázat benyújtását megelőző öt naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét önhibájából nem, vagy csak részben teljesítette;

e) amelynek 60 napot meghaladó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság részére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

f) amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül jogerősen összesen legalább 500 000 Ft összegű munkavédelmi bírság megfizetésére köteleztek;

g) amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával, illetve a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a pályázat benyújtását megelőző három éven belül jogerőre emelkedett közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;

h) amelytől a pályázat útján elnyert támogatást az elbírálást megelőző öt éven belül szerződésszegés miatt visszavonták.

(2) Nem részesíthető támogatásban az a pályázat, amelyben a pályázó

a) olyan munkavédelmi követelmények megvalósításának támogatását igényli, amelyek teljesítésére a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak alapján egyébként is köteles;

b) a támogatást a pályázat benyújtása előtt megkezdett fejlesztési célhoz vagy kutatáshoz igényli.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a megkezdés időpontjának az ennek megvalósítására kötött szerződés dátuma, saját kivitelezésben megvalósuló fejlesztés vagy kutatás esetén az annak igazolását szolgáló dokumentum keletkezésének időpontja minősül. Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy nagyobb fejlesztési program meghatározott részének megvalósításához igényli, a megkezdés időpontjára vonatkozó feltételnek a meghatározott rész tekintetében kell fennállnia.

A pályázati eljárásra, a pályázatkezelő szervezetre vonatkozó szabályok

6. § (1)[4] A pályázatot évente legalább egy alkalommal a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság írja ki. A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a pályázati felhívást előzetesen bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek. A pályázat csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésében foglaltak versenyszempontú vizsgálatát követően, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter szervezetében működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: Támogatásokat Vizsgáló Iroda) általi jóváhagyását követően írható ki.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza

a) a pályázati részvétel feltételeit;

b) a kiemelt támogatási célokat vagy témaköröket;

c) az elismerhető költségek és ráfordítások körét;

d) a megpályázható támogatás keretösszegét;

e) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét;

f) a hiánypótlás lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint azt, hogy a hiánypótlásra a pályázat benyújtási határidejétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség;

g) a pályázat elbírálásának és a pályázati döntésről szóló tájékoztatás határidejét.

(3) A pályázati felhívásban rögzíteni kell az alapvető támogatási feltételeket, így különösen

a) a szerződés megkötésének kötelezettségét;

b) azt, hogy a támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható-e, illetve - a támogatás formájától függően - a visszafizetés feltételeit és követelményeit;

c) az elállás jogát és feltételeit, így különösen

ca) a támogatásban részesülő pályázó (a továbbiakban: kedvezményezett) 3 hónapon belül a teljesítést nem kezdi meg,

cb) hamis vagy a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve

cc) a vállalt feladat meghiúsulása vagy a teljesítés tartós akadályozását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következik be.

(4)[5] Az OMMF a pályázati felhívást a Támogatásokat Vizsgáló Iroda előzetes véleményének figyelembevételével a Wekerle Sándor Alapkezelővel (a továbbiakban: pályázatkezelő) egyeztetetten, az Mvt. -ben meghatározott Munkavédelmi Bizottság javaslata alapján készíti el.

(5)[6] A pályázati felhívást a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben, valamint a hivatalos lapjában, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság és a pályázatkezelő a honlapján teszi közzé.

(6) A pályázatokat, a pályázati cél részletes leírásával és az értékelést elősegítő kiegészítésekkel - az 1. számú melléklet szerinti adatlapban szereplő adattartalommal együtt - a pályázati felhívás szerint kell benyújtani a pályázatkezelőhöz. A pályázatkezelő a döntés előkészítéséhez szükséges előzetes tájékoztatás céljából megküldi a Munkavédelmi Bizottság részére a pályázati anyagokat.

(7) A pályázathoz mellékelni kell

a) a pályázó nyilatkozatát a pályázatában foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről;

b) a pályázónak és vezetőinek, tulajdonosainak és a tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;

c) fejlesztési célú támogatás igénylése esetén a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a támogatandó fejlesztést tartalmazó üzleti tervét;

d) a pályázat tárgyát képező támogatandó cél bemutatását, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, összköltségét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét;

e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt;

f) költségvetési szerv esetén a felügyeleti szervnek a pályázaton való részvételt jóváhagyó nyilatkozatát;

g) a pályázati felhívásban megjelölt vagy a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb adatot vagy dokumentumot.

(8) Amennyiben a pályázó az (6)-(7) bekezdésben felsoroltakat vagy egyéb dokumentumokat nem magyar nyelven nyújtja be, köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását is. Vitatott esetben - a pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában - a magyar nyelvű változat az irányadó.

7. § (1) A pályázat lebonyolítását és a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzését a pályázatkezelő végzi.

(2)[7] A pályázatkezelő a pályázatokkal kapcsolatos tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot, és lehetővé teszi, hogy az figyelemmel kísérje az egyes részfeladatok ellátását is.

(3)[8] A pályázatkezelő a pályázatok szakmai szempontú értékelése érdekében szakértőt bízhat meg.

(4)[9] A pályázatok szakmai szempontú értékelésében az vehet részt, aki az adott pályázat témakörének megfelelő szakterületen

a) a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló rendelet vagy az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló rendelet alapján munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szakértői engedéllyel rendelkezik vagy

b) felsőfokú szakirányú végzetséggel és legalább 3 év ezen végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5)[10] A pályázatkezelő a szakértő megbízását megelőzően köteles megbizonyosodni arról, hogy a szakértő megfelel a (4) bekezdésben rögzített feltételeknek, a (4) bekezdés a) pontja szerinti szakértői engedély vagy az alábbi dokumentumok szakértőtől történő megkérésével:

a) a szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolata, külföldi felsőfokú intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítása, valamint honosításáról szóló irat;

b) szakmai gyakorlat részletes leírása;

c) a szakmai gyakorlatot, így különösen a foglalkoztatási jogviszonyt vagy vállalkozási tevékenység végzését igazoló irat.

8. § (1)[11] A pályázatkezelő fogadja a benyújtott pályázatokat, és egyúttal ellenőrzi a pályázaton való részvétel feltételeinek teljesítését, továbbá a beérkezett pályázatokról - a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság által meghatározott formában - nyilvántartást vezet.

(2) A pályázatkezelő hivatalból vizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását, ideértve a csekély összegű támogatásokra vonatkozó korlátozást, valamint az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását.

(3) A pályázatkezelő

a)[12] a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság előzetesen megállapított szempontjainak figyelembevétel ével megvizsgálja, és értékeli az érvényes pályázatokat;

b) összesítő értékelési jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) készít;

c) az értékelési jegyzőkönyvben munkavédelmi szakmai indokolással alátámasztott javaslatot tesz a támogatásra javasolt pályázatokra.

(4) Az értékelési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5)[13] A pályázatkezelő a pályázatokat, az értékelési jegyzőkönyv eredeti példányát és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a pályázat lezárását követően megküldi a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság részére. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot azon pályázatokról, amelyek tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat során azt állapította meg, hogy a pályázaton való részvétel feltételei nem teljesülnek, vagy a támogatás feltételei nem állnak fenn.

(6)[14] A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság az értékelési jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével elkészíti a támogatandó pályázatokra vonatkozó javaslatát, és azt a Munkavédelmi Bizottság elé terjeszti.

A pályázatok elbírálása

9. § (1) A Munkavédelmi Bizottság az Mvt. 79. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint elkészíti a pályázatok elfogadására és az egyes támogatásokban való döntésre vonatkozó javaslatát.

(2) A javaslat kialakítása során a Munkavédelmi Bizottságban legalább két igen szavazat szükséges a pályázatokat támogató döntéshez.

(3) A javaslat tartalmazza a pályázatok értékelését és a (2) bekezdés szerinti többségi véleménnyel támogatandónak ítélt pályázatok megnevezését.

(4)[15] A Munkavédelmi Bizottság javaslatát a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság azzal terjeszti elő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), hogy amennyiben a Munkavédelmi Bizottság bármely tagjának véleménye eltér a (2) bekezdés szerinti, pályázatokat támogató döntéstől, úgy e tagnak saját - fenntartott - javaslatát az elutasító vagy támogató érveket is magában foglalva, a miniszterhez történő felterjesztésben indokolnia kell.

(5) A támogatás odaítéléséről a Munkavédelmi Bizottság javaslatának, illetve - bányabiztonsági kérdés esetén - az MBFH véleményének figyelembevételével, - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a pályázat benyújtási határidejétől számított 90 munkanapon belül a miniszter dönt.

(6) A miniszter döntését a 2. § (2) bekezdésében meghatározottak, illetve a pályázati felhívásban megjelölt kiemelt támogatási célok (témakörök) figyelembevételével hozza meg. A döntést indokolni kell.

(7)[16] A pályázat eredményéről a pályázatkezelő - a pályázati felhívásban megjelölt határidőben - írásban értesíti a pályázókat. Ezzel egyidejűleg a pályázat eredményét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben, valamint a hivatalos lapjában, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a honlapján teszi közzé.

(8) A támogatás nyújtásának feltétele a szerződésnek a miniszteri döntésről szóló értesítés pályázó általi kézhezvételétől számított, legfeljebb 90 munkanapon belüli megkötése. E határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Amennyiben a pályázónak felróható okból a szerződés megkötésére e határidő a lejártától számított 15 munkanapon belül nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti.

A támogatási szerződés

10. § (1) A pályázatkezelő a támogatásokról meghozott, a 9. § (5) bekezdése szerinti döntés alapján, tartalmi és szakmai szempontok szerint előkészíti a támogatási szerződések tervezeteit.

(2) A kedvezményezett a szerződéskötés feltételeként adóhatósági igazolást nyújt be arról, hogy köztartozása nem áll fenn, vagy az adóhatóság részére fizetési könnyítést - részletfizetést, fizetési halasztást - engedélyezett.

(3)[17] A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett és az Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) a támogatás összegéről, felhasználásának feltételeiről, a pénzügyi teljesítésről támogatási szerződést kössön.

(4)[18] A szerződés - indokolt esetben történő - módosítását a kedvezményezett a pályázatkezelőnél kezdeményezheti. Amennyiben a módosítás iránti igény a támogatás felhasználásának érdemi feltételeit, illetve a teljesítendő követelményeket érinti - így különösen a támogatási forma vagy a pályázati cél megváltoztatása esetén -, a módosítást NMH vezetőjének indokolt javaslatára a miniszter, minden más esetben NMH vezetője hagyja jóvá. A módosítás jóváhagyásáról szóló döntést a miniszternek, illetve NMH vezetőjének indokolnia kell.

(5) A pályázatkezelő a szerződések alapján

a)[19] előkészíti a teljesítéshez vagy részteljesítéshez kapcsolódó teljesítésigazolást és a kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi dokumentációt, melyet megküld a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság részére;

b) szakmai szempontból - monitorozással, illetve szükség szerinti a helyszínen - ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését;

c) a szerződésben foglaltak teljesítéséről a teljesítést követő 30 munkanapon belül - az a)-b) pontokban foglaltakat is értékelve - jelentést készít, amely kiterjed a pályázati cél megvalósítására, a támogatás hasznosulására, a vállalt feladat teljes körű végrehajtásának elemzésére.

(6)[20] A pályázatkezelő az (5) bekezdésben megjelölt feladatok végrehajtása során felmerülő vita esetén köteles egyeztetni a kedvezményezettel, és az egyeztetésbe szükség szerint bevonni a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot.

(7)[21] A (3) bekezdés szerinti támogatási szerződésben meghatározott kifizetéseket az NMH teljesíti.

Összeférhetetlenség

11. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában - ideértve a pályázatkezelési folyamatot is - nem vehet részt az a személy vagy szervezet aki/amely az adott támogatás vonatkozásában pályázatot nyújtott be vagy a pályázat elkészítésében részt vett (a továbbiakban: érdekelt szervezet), illetve az olyan személy vagy szervezet aki/amely

a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt szervezet tagja, illetve abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója.

(2) A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(3)[22] A pályázatkezelő munkájában szakértőként nem vehet részt, aki a 6. § (4) bekezdésében meghatározott pályázati felhívás előkészítésében részt vett, illetve ezen személynek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá akivel szemben az (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn.

(4) A támogatást elnyert pályázat megvalósításában nem vehet részt olyan személy, aki részt vett a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, ideértve a pályázatkezelési folyamatot, valamint a pályázati eljárásban történt szakértői közreműködést is.

(5)[23] A támogatásra vonatkozó döntést megelőző értékelésben, a támogatandó pályázatra vonatkozó javaslat kialakításában részt vevő személy, illetve szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1)-(4) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá az eljárás során tudomására jutott állam-, szolgálati-, üzleti- és banktitkot megőrzi, és e nyilatkozatát átadja a pályázatkezelőnek.

(6)[24] Ha a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1)-(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a pályázatkezelőnek haladéktalanul, írásban bejelenti. A bejelentésről a pályázatkezelő haladéktalanul tájékoztatja a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon pályázat tekintetében, amellyel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(7)[25] Ha az összeférhetetlenséget az azzal érintett nem jelenti be, a pályázatkezelő jogosult azt bizonyítottság esetén megállapítani és erről haladéktalanul írásban tájékoztatni az érintettet, illetve a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot.

A támogatás felhasználásának, a pályázat teljesítésének ellenőrzése

12. § (1) A kedvezményezett az elnyert támogatással a szerződésben foglalt határidőig köteles elszámolni.

(2) A kedvezményezett köteles pénzügyi elszámolást összeállítani a támogatás összegének felhasználásáról, amely tartalmazza:

a) az összesítő kimutatást az elfogadott költségvetésben szereplő költségekről;

b) a támogatás felhasználását igazoló bizonylat(ok) másolatát, illetve a kedvezményezett ÁFA-visszatérítésre való jogosultságára, valamint arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ugyanazt a bizonylatot más támogatás elszámolására a korábbiakban nem használta, illetve a jövőben nem használja fel;

c) a költségekről készített összesítő kimutatást, amely költségtételek szerinti bontásban tartalmazza a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a kifizetés jogcímét, a számla keltét és a teljesítés időpontját, a nettó értéket, az ÁFA-tartalmat és a bruttó összeget;

d) a számlamásolat mellett a pénzforgalmi számla terheléséről szóló igazolást vagy kivonatot - a vonatkozó tételt megjelölve -, illetve a kiadási pénztárbizonylat másolatát;

e) a saját forrás és/vagy társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat), illetve annak felhasználásáról szóló kimutatást;

f) útiköltség elszámolására alkalmas dokumentumot.

(3)[26] A kedvezményezett a fel nem használt támogatást az elszámolás elfogadásáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül köteles visszautalni az NMH részére.

13. § (1) A kedvezményezett köteles szakmai-tartalmi beszámolót készíteni a támogatott pályázati cél teljesítéséről és eredményéről.

(2)[27] A pályázatkezelő - a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság, illetve bányabiztonsági kérdés esetén az MBFH bevonásával - ellenőrzi a támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesülését, a 12. § (2) bekezdése szerinti pénzügyi elszámolásban foglaltakat, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását.

(3)[28] A kedvezményezett szerződésszegése, illetve az NMH-nak a szerződéstől való jogszerű elállása esetén a támogatás visszavonásáról a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság intézkedik. Ebben az esetben a kedvezményezett a már folyósított támogatást a folyósítás idejére számított és a támogatási szerződésben rögzített kamattal növelt összegben köteles visszafizetni.

(4)[29] Az (1) bekezdés szerinti beszámolóban, illetve a 10. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jelentésben foglaltakat a pályázatkezelő és - munkavédelmi szakmai tekintetben - a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzésre a szerződésben foglaltak teljesítésének folyamatába épített módon, továbbá a támogatási szerződésben foglaltak megvalósításáról szóló igazolás kiállítását követő öt naptári éven belül, utólagosan is sor kerülhet.

(6) A kedvezményezett köteles az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatokat és tájékoztatást megadni, illetve a helyszíni vizsgálatot lehetővé tenni.

14. §[30] A meghirdetett pályázati keret legfeljebb 5%-a a pályázatkezelő által a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz benyújtott, a teljesítésről szóló beszámoló és elszámolás alapján fizethető ki a pályázatkezelő részére. A kifizetett összeg kizárólag az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásával összefüggő, igazolt költségek megtérítésére használható fel.

A közcélú állami munkavédelmi információs rendszer célja, a működtetés feltételei

15. § (1) A MIR keretében történő információnyújtás és tanácsadás célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek elsősorban a szervezett munkát végző munkavállalók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek információs igényét kielégítő megismertetése.

(2)[31] A MIR szolgáltatásait a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság és MBFH - mint munkavédelmi hatóságok - szervezeti keretében önállóan létrehozott, de a hatósági tevékenységtől elkülönülő munkavédelmi információs és tanácsadó szolgálatok (a továbbiakban együtt: szolgálat) végzik.

(3)[32] A MIR működtetésének pénzügyi forrását jelentő, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott pénzbírság összegéből a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság 90%-ot, az MBFH 10%-ot fordít a szolgálat személyi és tárgyi feltételeinek, az (1) bekezdés szerinti tevékenységet ellátók szakmai felkészítésének, továbbképzésének, valamint a szolgálat folyamatos működtetésének - ideértve a szolgálat működésével kapcsolatos kommunikációs költségeket - biztosítására.

(4) A Munkavédelmi Bizottság saját adataival, megállapításaival segíti a szolgálat működését.

(5) A szolgálatot működtető munkavédelmi hatóság gondoskodik

a) a MIR adott hatóságnál működő rendszerének kialakításáról, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról és folyamatos működtetéséről;

b) a szolgáltatások nyújtásához és a nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítógépes rendszer kialakításáról, üzembe helyezéséről, karbantartásáról és továbbfejlesztéséről;

c) a nyilvántartások vezetéséről;

d) a szolgálat tevékenységének összehangolásáról és a szolgálat szakembereinek együttműködéséről;

e) az (1) bekezdés szerinti tevékenységet ellátók szakmai képzéséről, továbbképzéséről;

f) a szolgálat működésével kapcsolatos kommunikációs feladatokról.

(6)[33] A szolgálat működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendjét a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság honlapján közzéteszi.

A szolgálat feladatai

16. § (1) A szolgálat feladata a 15. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása, ennek érdekében a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó, felvilágosító tevékenység ellátása.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet a szolgálat a vonatkozó jogszabályi előírások és szakmai szabályok, valamint működése során szerzett tapasztalatok alapján végzi.

(3) A szolgálat által nyújtott tájékoztatás konkrét műszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja.

(4) A szolgálat által nyújtott információs szolgáltatás igénybevétele nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek és követelmények - különösen a munkavállalók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségek -teljesítése alól.

(5) A szolgálat keretében nyújtott információ termék, szolgáltatás értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve egy adott vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését előmozdító reklámot nem tartalmazhat.

17. § (1) A szolgálat munkanapon, hivatali időben telefonon, személyesen, illetőleg írásban nyújt információt - elsősorban - a 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek részére.

(2) Az információszolgáltatás során biztosítani kell, hogy az igénybe vevő személyek és szervezetek névtelenségüket megőrizve, lehetőség szerint azonnal vagy rövid határidővel, közérthető formában, a jogszabályi rendelkezések pontos megjelölése mellett jussanak hozzá a kért tájékoztatáshoz.

(3)[34] A személyes tájékoztatás és tanácsadás feladatait a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság látja el - a honlapján közzétett módon - a munkáltató, illetőleg a munkavállalói munkavédelmi érdekképviseletek számára.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás és tanácsadás esetén a névtelenség mellőzése írásban kérhető.

18. § (1) Az információnyújtás során a szolgáltatást igénybe vevő személyének vagy szervezetének egyedi azonosítására alkalmas adat nem kérhető. A feladat ellátása során az adatok kezelése, nyilvántartása és feldolgozása kizárólag az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történhet.

(2) A szolgálat nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a megkeresés dátumát;

b) a megkeresés ügyszámát;

c) a megkeresés tárgyát;

d) a megkeresésre adott tájékoztatás lényegi elemeit és a szakmai álláspont kialakítása során figyelembevett jogszabályhelyek megjelölését.

19. § (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei folyamatos fejlesztése érdekében évente értékelik a MIR működtetésének tapasztalatait.

(2) A szolgálatot fenntartó hatóságok az értékelés eredményéről minden év február 28. napjáig írásban tájékoztatják egymást, valamint a Munkavédelmi Bizottságot.

20. § (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok a szolgálat tevékenységének összehangolása, a MIR működtetése, az információ- nyújtás szakszerűségének folyamatos fejlesztése, illetve egymás tájékoztatása érdekében együttműködési megállapodást köthetnek.

(2) A szolgálat működésének belső eljárási rendjét, továbbá a szervezeti önállóság garanciális feltételeit a szolgálatot fenntartó hatóság vezetője által jóváhagyott ügyrend állapítja meg.

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[35]

(3) A rendelet hatálybalépése előtt megindult és folyamatban lévő pályázati ügyekben a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5-10. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Herczog László s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelethez

2. számú melléklet a 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelethez

Az összesítő értékelési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei

Az összesítő értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a pályázatkezelő értékelést végző tagjainak nevét;

b) a pályázat elbírálásának rövid leírását, valamint a felhívásban közzétett értékelési elvek és esetleges súlyozásuk részletes kifejtését;

c) a pályázatkezelőnek az eljárás során hozott intézkedéseit;

d) a pályázatok értékelését;

e) a pályázatkezelő indokolással alátámasztott javaslatát a pályázat nyerteseire (név, székhely, cégjegyzékszám feltüntetésével).