11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet

a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint 3. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben - a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - minden radioaktív anyagra, ideértve

a) a sugárforrások előállítói és feldolgozói által a sugárforrások gyártásához használt alapanyagokat (a továbbiakban: alapanyagok);

b)[1] a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagokat és érceket (a továbbiakban: NORM), ha az anyag aktivitás-koncentrációja nagyobb, mint az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Svr.) 1. melléklete szerinti általános mentességi aktivitás-koncentráció 10-szerese (a továbbiakban: NORMx10);

c) a radioaktív hulladékokat.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a)[2] az Svr. hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagokra, továbbá azon NORM-okra, melyek aktivitás-koncentrációja nem haladja meg az Svr. 1. melléklete szerinti általános mentességi aktivitás-koncentráció 10-szeresét;

b)[3] az Svr. által meghatározott mentességi aktivitás-koncentráció vagy mentességi aktivitás szintje alatti radioaktív anyagokra;

c) a nukleáris üzemanyagra és a kiégett nukleáris üzemanyagra;

d) a szegényített uránból készült árnyékolásra, csomagolásra, ballasztra és ellensúlyra;

e) radioaktív anyaggal történt szennyeződés, illetve felaktiválódás révén radioaktívvá vált anyagra, amennyiben az nem tartozik a radioaktív hulladékok vagy alapanyagok körébe.

f)[4] a határterületről, valamint a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás szabályairól szóló 330/2007. (XII.13.) Korm. rendelet 1. § (2)-(4) bekezdései által kijelölt területeken lévő radioaktív anyagokra.

(3) A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) hatálya alá tartozó anyagokra az IRM rendelet, valamint e rendelet rendelkezéseit egyidejűleg alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) birtokos: aki radioaktív anyagot tartósan vagy átmeneti jelleggel tárol, használ vagy feldolgoz, beleértve a sugárforrás gyártóját, forgalmazóját és felhasználóját, kivéve a hosszú távú tárolására, ártalmatlanítására vagy ideiglenes tárolására hatósági engedéllyel rendelkezőket;

b) gyártó: aki a sugárforrást előállítja;

c) kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben a hőfejlődés elhanyagolható; ezen belül:

ca) rövid élettartamú radioaktív hulladék: az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál kisebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyűjtőcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva),

cb) hosszú élettartamú radioaktív hulladék: az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék határértékeit,

cc) kis aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben az egyes radionuklidok aktivitás-koncentráció értékei és mentességi aktivitás-koncentráció értékei hányadosainak összege nagyobb, mint 1, de kisebb vagy egyenlő, mint 1000,

cd) közepes aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben az egyes radionuklidok aktivitás-koncentráció értékei és mentességi aktivitás-koncentráció értékei hányadosainak összege nagyobb, mint 1000;

d) nagy aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetés során figyelembe kell venni;

e)[5] nem mentes fogyasztási cikk: az Svr. 1. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételeknek nem megfelelő vagy az Svr. 1. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, de nem rendeltetésszerűen használt és ezáltal az Svr. hatálya alá tartozó fogyasztási cikk;

f)[6] nagy aktivitású zárt sugárforrás: olyan radioaktív anyagot tartalmazó zárt sugárforrás, amelynek - a 10 napnál rövidebb felezési idejű származék nuklidok aktivitását is magában foglaló - aktivitása előállítása idején, vagy ha az nem ismert, első alkalommal való forgalomba hozatala idején a Mellékletben megadott megfelelő D érték, és amely adott esetben a sugárforrás szerves részeként tartalmazza a radioaktív anyagot magában foglaló tokot is;

g) D aktivitás: a sugárforrások veszélyességének meghatározásához használt, izotóponként eltérő értékű normalizáló tényező;

h) sugárforrástartó: zárt sugárforrás tartója, amely nem szerves része a sugárforrásnak, hanem szállításra, kezelésre stb. használják;

i) forgalmazó: az, aki sugárforrást - ingyenesen vagy ellenérték fejében - más rendelkezésére bocsát, ide nem értve a gyártót az általa előállított sugárforrások tekintetében.

(2) E rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a Magyar Honvédség bármely szervezeti egységének tulajdonában lévő radioaktív anyag tekintetében a Magyar Honvédséget illetik meg, illetve terhelik.

(3)[7] Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmakat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a, az Svr. 4. §-a, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 2. § 1. és 4. pontja szerint kell értelmezni.

II. FEJEZET

A RADIOAKTÍV ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA

3. A radioaktív anyagok nyilvántartásához és ellenőrzéséhez szükséges egyedi azonosítás szabályai

3. § Nagy aktivitású zárt sugárforrás esetében a gyártó vagy a forgalmazó köteles gondoskodni a következőkről:

a) a sugárforrás rendelkezzen a gyártó által a sugárforráshoz és a sugárforrástartóhoz rendelt egyedi azonosító sorszámmal (a továbbiakban: gyártási szám);

b) a gyártási szám a sugárforrásra és a sugárforrástartóra legyen vésve vagy bélyegezve, amennyiben a gyártási szám vésése vagy bélyegzése nem lehetséges, vagy többször használatos szállítótartály kerül alkalmazásra sugárforrástartóként, a sugárforrástartó legalább a sugárforrás jellegéről adjon tájékoztatást;

c) a sugárforrástartó és - amennyiben megvalósítható - a sugárforrás a sugárveszélyre figyelmeztető megfelelő jelzéssel legyen ellátva, amennyiben nem lehet a sugárforrást megfelelő jelzéssel ellátni, írásbeli tájékoztatást kell adni ennek indokáról;

d) fénykép készüljön a sugárforrás inaktív mintájáról és a sugárforrás tipikus sugárforrástartójáról.

4. § (1) A forgalmazó, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő radioaktív anyag esetében a gyártó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - valamennyi radioaktív anyagot magyar nyelvű műbizonylattal lát el.

(2) A központi nyilvántartásban nem azonosítható talált, vagy lefoglalt radioaktív anyagok műbizonylattal való ellátásáról külön jogszabály rendelkezik.

(3) A műbizonylat zárt sugárforrások esetében a következő adatokat tartalmazza:

a) műbizonylat száma;

b) gyártó neve és címe;

c) forgalmazó neve és címe;

d) radionuklid (elem és tömegszám);

e) aktivitás, aktivitás dátuma;

f) rendeltetés;

g) a gyártó által a sugárforráshoz rendelt gyártási szám;

h) termékazonosító (amennyiben ismert);

i)[8] felhasználási idő (a felhasználási idő hossza eltérő engedély hiányában a gyártó által meghatározott szolgálati idő);

j) aktív hossz, aktív átmérő, teljes hossz, teljes átmérő (amennyiben ismert);

k) a tok típusa (amennyiben ismert);

l) különleges formájú radioaktív anyag esetében engedélyokiratának száma;

m) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert);

n) mennyiség, mennyiség egysége;

o) műbizonylat kiállításának dátuma;

p) a műbizonylat elkészítőjének cégszerű aláírása.

(4) A műbizonylat nyitott sugárforrások esetében a következő adatokat tartalmazza:

a) műbizonylat száma;

b) gyártó neve és címe;

c) forgalmazó neve és címe;

d) radionuklid (elem és tömegszám);

e) aktivitás, aktivitás dátuma;

f) rendeltetés (amennyiben ismert);

g) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert);

h) mennyiség, mennyiség egysége;

i) műbizonylat kiállításának dátuma;

j) a műbizonylat elkészítőjének cégszerű aláírása.

(5) A gyártáshoz használt alapanyagok esetében a műbizonylat a következő adatokat tartalmazza:

a) a műbizonylat száma;

b) gyártó neve és címe;

c) radionuklid (elem és tömegszám);

d) aktivitás, aktivitás dátuma;

e) rendeltetés (amennyiben ismert);

f) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert);

g) mennyiség, mennyiség egysége;

h) a gyártási dokumentum kiállításának dátuma;

i) a gyártási dokumentum elkészítőjének neve és cégszerű aláírása.

(6) NORMx10 esetében a műbizonylat a következő adatokat tartalmazza:

a) a műbizonylat száma;

b) radionuklid (elem és tömegszám);

c) aktivitás koncentráció, aktivitás koncentráció dátuma;

d) rendeltetés (amennyiben ismert);

e) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert);

f) mennyiség, mennyiség egysége;

g) a dokumentum kiállításának dátuma;

h) a dokumentum elkészítőjének neve és cégszerű aláírása.

5. §[9]

4.[10]

6. §[11]

5. Helyi nyilvántartás

7. § (1) A tulajdonosoknak a tulajdonukban és a birtokosoknak a birtokukban lévő radioaktív anyagokról helyi nyilvántartást kell vezetniük. A helyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdonos vagy a birtokos birtokában lévő radioaktív anyag

a) engedélyezett maximális készletét;

b)[12] aktuális készletét;

c) fajtáját;

d) aktivitását;

e) rendeltetését;

f) tárolási helyét;

g) alkalmazása (felhasználása) módját.

(2) Elkülönített nyilvántartást kell vezetni

a) a zárt sugárforrásokról, ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is;

b)[13] a nyitott sugárforrásokról a radioaktív hulladékok kivételével, a beépített radioaktív sugárforrással működő - transzurán elem esetén 100 kBq-nél nagyobb aktivitású radioaktív izotópot tartalmazó - füstérzékelőkről, a NORMx10-ről, továbbá a természetes izotóp összetételű tóriumot tartalmazó fényforrásról és hegesztőpálcáról, radioaktív izotópot tartalmazó (hideg) irányfényről és az alapanyagokról;

c) a radioaktív hulladékokról, kivéve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat.

(3)[14] A helyi nyilvántartás létrehozásakor annak adattartalmáról a nyilvántartás felelőse a leltározás szabályainak megfelelően adatot szolgáltat az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában.

(4) A helyi nyilvántartásba haladéktalanul be kell vezetni a radioaktív anyag

a) minden készletváltozását;

b) minden felhasználását és alkalmazását, valamint az alkalmazás szüneteltetését;

c) mentességi szint alá történő lebomlását;

d) teljes felhasználását;

e) hatósági felügyelet alól való felszabadítását;

f) hulladékká minősítését.

(5) Zárt sugárforrások esetében, a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat kivéve, a helyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) alkalmazás célját;

b) alkalmazás időpontját;

c) alkalmazás helyét;

d)[15] a nyilvántartás vezetésére kötelezett

da) természetes személy nevét vagy

db) jogi személy vezetőjének, vagy - ha a jogi személy vezetője jogi személy - a jogi személy vezetője által megjelölt, ténylegesen eljáró természetes személy nevét;

e) a sugárvédelmi megbízott nevét is.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti sugárforrások esetében a helyi nyilvántartásnak az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a felhasznált radioaktív anyag mennyiségét (aktivitását és tömegét vagy térfogatát).

(7) Radioaktív hulladékok esetében a helyi nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tulajdonos vagy birtokos neve és címe;

b) radioaktív hulladék osztálya;

c) az osztályba sorolás alapja;

d) tárolás jellege;

e) hulladékforma;

f) csomagolás;

g) mennyiség, mennyiség egysége;

h) radionuklid elemét és tömegszámát (amennyiben ismert);

i) aktivitás, aktivitás dátuma (amennyiben ismert);

j) aktivitás meghatározásának módja;

k) hulladékká minősítés dátuma, minősítési jegyzőkönyv számát, minősítést végző neve és címe.

(8) A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat a benne lévő radionuklidok felezési ideje, aktivitás-koncentrációja és mentességi aktivitás-koncentrációja alapján a rövid élettartamú, vagy hosszú élettartamú, továbbá kis aktivitású, vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék osztályokba kell sorolni.

(9) A helyi nyilvántartás részét képezik az annak vezetéséhez felhasznált

a) műbizonylatok,

b) hatósági bizonyítványok,

c) tulajdonos vagy birtokos változást igazoló okiratok,

d) lezárt izotóp-nyilvántartó könyvek,

amelyek a nyilvántartás alapiratainak minősülnek.

(10)[16] A nyilvántartás (9) bekezdés szerinti alapiratait az Atv. 16. § (2) bekezdése szerinti határidőig meg kell őrizni, azt követően pedig a Hivatalnak kell átadni. Ezen iratokat a Hivatal az Atv. 16. § (6) bekezdése szerint kezeli és az adatkezelési idő lejártát követően az archív adatbázisba helyezi. A Hivatal az adatok átadásáról, valamint archív adatbázisba helyezéséről a sugáregészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalt értesíti.

(11) A tevékenység megszűnése esetében a helyi nyilvántartást - a (12) bekezdésben foglalt kivételekkel - a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti záró leltárral kell lezárni.

(12) A helyi nyilvántartást a jogosultnak történő átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvvel (szerződéssel) kell lezárni, ha a tevékenység megszűnését követően

a) a fel nem használt maradék radioaktív anyag további felhasználásra, vagy

b) a radioaktív hulladék, vagy a végleges elhelyezésre kerülő radioaktív anyag

az arra jogosultnak átadásra kerül.

8. §[17] A nyilvántartást elektronikusan, a Hivatal által a tulajdonosok és birtokosok részére térítésmentesen biztosított nyilvántartó programmal kell vezetni.

9. §[18]

III. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ELLENŐRZÉS

10. § (1) A tulajdonos és birtokos a birtokában lévő radioaktív anyagokat leltározza

a) minden naptári évben egyszer úgy, hogy a két leltárfelvétel között eltelt idő ne haladja meg a 12 hónapot;

b)[19] a Hivatal felszólítására;

c) a tevékenység megszűnésekor a 7. § (11)-(12) bekezdése szerint.

(2) A tulajdonos és a birtokos - a nyilvántartás felelőse útján - a leltározás eredményéről a felvételét követő 15 napon belül adatot szolgáltat a Hivatalnak, a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában.

11. § (1) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sugárforrások esetében a leltározásról szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) zárt sugárforrás hatósági azonosítóját;

b) műbizonylat számát;

c) műbizonylat kiállításának dátumát;

d) radionuklidot (elem és tömegszám) és eredeti aktivitását;

e) eredeti aktivitásának dátumát;

f) rendeltetését;

g) gyártási számát;

h) felhasználási idejét;

i) fizikai, kémiai formáját (amennyiben ismert);

j) különleges formájú radioaktív anyag engedélyokiratának számát (amennyiben ismert);

k) leltárba vétel idejét;

l) a tulajdonos és birtokos adott radioaktív anyagra vonatkozó engedélyének számát;

m) engedély érvényességi időtartamát;

n) engedély kibocsátóját.

(2) A tulajdonos és a birtokos a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, általa nyilvántartott sugárforrások készletében beálló minden változásról köteles a Hivatalnak 15 napon belül adatot szolgáltatni, a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában.

(3)[20]

(4) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sugárforrás átadását rögzítő okiratnak a következőket kell tartalmaznia:

a) zárt sugárforrás hatósági azonosítója (amennyiben ismert);

b) műbizonylatszáma;

c) gyártási száma, vagy ennek hiányában a sugárforrás jelzése;

d) radionuklid (elem és tömegszám);

e) eredeti aktivitása, az aktivitás dátuma;

f) átadás helye és dátuma;

g) átadó címe és engedélyének száma;

h) átadó képviselőjének neve, aláírása;

i) átvevő megnevezése, címe és engedélyének száma;

j) átvevő képviselőjének neve, aláírása.

(5) A D aktivitás tízszerese feletti aktivitású zárt forrás tervezett exportja, és importja esetében a tulajdonos vagy a birtokos legalább 30 nappal a tervezett szállítás előtt, előzetes értesítést küld a Hivatalnak, amely értesítés a következő adatokat tartalmazza:

a) gyártó vagy forgalmazó neve és elérhetősége;

b) radionuklid (elem és tömegszám);

c) aktivitás, aktivitás dátuma;

d) rendeltetés;

e) a tervezett szállítás időpontját magában foglaló időintervallum.

(6) Az egyedi radionuklidra vonatkozó D aktivitásokat e rendelet melléklete tartalmazza.

(7) Az értesítés nem helyettesíti a rendeletben előírt további adatszolgáltatási kötelezettségeket.

12. § A 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sugárforrások esetében a leltározás eredményéről szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a radioaktív anyagok aktuális készlete mellett a leltározás periódusára vonatkozó összesített készletváltozási adatokat is radionuklidonként (és fajtánként) a következők szerint:

a) átvett összes mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat);

b) átadott összes mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat);

c) felhasznált mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat);

d) aktuális készletét (aktivitás és tömeg vagy térfogat);

e) rendeltetését;

f) fizikai, kémiai formáját (amennyiben ismert);

g) a tulajdonos és a birtokos adott radioaktív anyagra vonatkozó engedélyének számát;

h) engedély érvényességi időtartamát;

i) engedély kibocsátóját.

13. § A 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti radioaktív hulladékok esetében a leltározás eredményéről szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a radioaktív hulladékok aktuális készlete mellett a leltározás periódusára vonatkozó összesített készletváltozási adatokat is radioaktív hulladék osztályonként a következők szerint:

a) átvett összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás);

b) keletkezett összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás);

c) átadott összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás);

d) lebomlott összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás);

e) felszabadított összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás);

f) a tulajdonos és a birtokos tevékenységi engedélyének, valamint radioaktív hulladéktárolók engedélyese esetében a tároló üzemeltetési engedélyének számát;

g) engedély érvényességi időtartamát;

h) engedély kibocsátóját.

14. § (1) A tulajdonos és a birtokos a változást követő 15 napon belül adatot köteles szolgáltatni a Hivatal részére nevének, címének, valamint a nyilvántartásra kötelezett személyének megváltozásáról.

(2) Azon tulajdonos vagy birtokos, aki zárt sugárforrást exportált és kötelezettséget vállalt arra, hogy azt visszaveszi, ennek tényéről, továbbá a visszavétel megtörténtéről a Hivatal részére köteles az exportot és a visszavételt követő 15 napon belül adatot szolgáltatni.

(3)[21] A tulajdonos és a birtokos haladéktalanul adatot köteles szolgáltatni a Hivatal részére a radioaktív anyagok leltározásakor mutatkozó bármely hiány vagy többlet esetén.

15. §[22]

16. §[23]

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[24]

(3)[25]

(4)[26] E rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/ Euratom tanácsi irányelv 4. cikk 41. pontjának, valamint a III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Melléklet a 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez

Radionuklidok veszélyességi skálájának D aktivitásai

Magyarázatok:

- co Az adott radioaktív anyag aktivitásának D-ben kifejezett értéke (az A/D érték) a radioaktív anyag mennyiségétől függetlenül nulla.

- Amennyiben a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, minden egyes radionuklid aktivitása és a hozzá tartozó D aktivitás hányadosaiból képzett összeg adja meg az adott anyag aktivitásának D-ben kifejezett értékét.

- Pu-239/Be-9 és Am-241/Be-9 és Am-241/Li-7 neutronforrások esetében az aktivitás alatt a Pu-239, illetve Am-241 alfa aktivitása értendő.[28]