331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá

a 4. § a) és b) pontja, a 13. § és a 6. alcím tekintetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés c) pontjában és 33. § (2) bekezdésében,

a 4. § c) pont ca) és cb) alpontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 4. § c) pont cc) alpontja tekintetében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (15) bekezdésében,

a 4. § c) pont cd) alpontja tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában,

a 4. § d) pontja tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogállása és szervezete

1. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) központi hivatal.

(2) A Hivatalt a nemzeti erőforrás miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

(3) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A Hivatalt főigazgató vezeti és képviseli.

(5) A főigazgató-helyettest és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

(6) A Hivatal székhelye Budapest.

2. § A Hivatal a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.

3. § (1) A főigazgató

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek vezetői felett,

b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait,

c)[1] gondoskodik az egységes szakértői, szakhatósági tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi a Hivatal szakmai tevékenységét, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, felülvizsgálatot kezdeményez,

d) ha a szakértői, szakhatósági tevékenységgel kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a tudomására, kijelöli a kötelezettségszegés esetén indított rendkívüli eljárásban részt vevő első- és másodfokú szakértői bizottság tagjait,

e) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,

f) meghatározza a Hivatal feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,

g) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről,

h) gondoskodik a Hivatal szakértői, szakhatósági tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről, továbbképzéséről,

i) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,

j) a Hivatal tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek, és gondoskodik a beszámolónak a Hivatal honlapján történő közzétételéről.

(2) A regionális igazgató

a) vezeti a regionális igazgatóságot,

b) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a regionális igazgatóság és kirendeltségeinek alkalmazottai felett,

c) szervezi a másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket,

d) gondoskodik a regionális igazgatóság feladatkörébe tartozó ügyek ellátásáról.

(3) A regionális igazgató és a regionális igazgatóság más kormánytisztviselője a kirendeltség kiadmányozási jogkörrel rendelkező kormánytisztviselőjét a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(4) A kirendeltség-vezető

a) vezeti a kirendeltséget,

b) szervezi az elsőfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket,

c) gondoskodik a kirendeltség feladatkörébe tartozó ügyek ellátásáról.

2. A Hivatal kijelölése

4. § A Kormány

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Hivatal kirendeltségeit,

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Hivatal regionális igazgatóságait,

c) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

ca) a Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel,

cb) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel,

cc)[2][3] az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékkel,

cd)[4] a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével és összefüggő feladatok ellátása során a Hivatalt,

ce)[5] a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel

d)[6] a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető szociális hatóságként a Hivatalt

e)[7] a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető hatóságként a Hivatalt,

f)[8] az Szt. 58/A. § (2) és (2a) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2) és (2a) bekezdése szerinti, a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadási eljárásban (a továbbiakban: befogadás) szakhatóságként a Hivatalt

jelöli ki.

3. A Hivatal feladat- és hatásköre

5. § A Hivatal - nyilvántartások vezetésére vonatkozó feladatkörében - ellátja

a) a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek nyilvántartásával,

b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójával és országos nyilvántartásával,

c)[9] a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartással,

d) az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával,

e) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással,

f) a védett műhelyek nyilvántartásával,

g) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel,

h) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel,

i)[10]

j) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével kapcsolatos feladatokat.

6. § A Hivatal - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörében - ellátja

a) a szociális szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, a működés és a hatósági tevékenység ellenőrzésével,

b) a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve a települési önkormányzatok szociális igazgatási - így különösen az aktív korúak ellátásában részesültekkel kapcsolatos foglalkoztatás-szervezési, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis ügyviteli - feladatai végrehajtásának koordinálásával,

c)[11]

d) a szociális intézményi foglalkoztatással és a szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával,

e) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásával,

f) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott iratmintáknak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartási rendszerén keresztül történő elektronikus kiadásával,

g) a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.

7. § (1) A Hivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad

a)[12] a megváltozott munkaképességű személyek ellátása,

b) a hozzátartozói nyugellátás,

c) a baleseti járadék,

d)[13]

e) a rokkantsági járadék,

f)[14]

g) a fogyatékossági támogatás,

h)[15] a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély,

i) a magasabb összegű családi pótlék,

j)[16] a bányászok egészségkárosodási járadéka,

k) a bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei,

l) a hadi rokkantsági ellátások

m)[17] a befogadás

megállapításához.

(2) A Hivatal a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad

a) a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásáról,

b) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról,

c) a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához,

d) a súlyos fokozatú demens megbetegedésről,

e) a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához,

f) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról,

g)[18] a közlekedőképességről,

h)[19] a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékéről,

i) a nemzeti helytállásért pótlék elbírálásához szükséges egészségkárosodás mértékéről,

j) a nemzeti gondozási díj elbírálásához szükséges egészségkárosodás mértékéről,

k) az 1945-1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,

l) a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,

m) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról.

(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó ellátás esetén a Hivatal - az illetékes társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében - szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező,

a) az Európai Unió tagállamában,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,

c) kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban

biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra.

8. § (1) A Hivatal - foglalkoztatási rehabilitációs feladatkörében - ellátja

a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyekkel,

b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokkal, ezen belül

ba) a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatással összefüggő tervezési, nyilvántartási,

bb) a költségkompenzációs támogatással, valamint a rehabilitációs költségtámogatással kapcsolatos pályázatok, támogatási kérelmek tekintetében a döntés-előkészítéssel, valamint e támogatások havi számfejtésével és folyósításával,

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával, az azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatással, információnyújtással

kapcsolatos feladatokat.

(2) A Hivatal - foglalkoztatási rehabilitációs feladatkörében - ellátja a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.3.1 kiemelt projekt 1.2.1 számú, a Megváltozott munkaképességű ügyfelekkel való bánásmód fejlesztését és az ÁFSZ dolgozói szemléletváltás lehetőségének megteremtését célzó, az 1.2.2 számú, a Megváltozott munkaképességű ügyfelek részére nyújtható szolgáltatások fejlesztését, továbbfejlesztését, a stratégiai együttműködési formák kialakítását és működtetését célzó, valamint az 1.2.3 számú, a Kommunikációs akadálymentesítésre irányuló alprojektek szakmai felügyeletét.

(3)[20] A Hivatal a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el.

9. § A Hivatal - módszertani feladatkörében - kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja

a) a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének a szempontjait,

b) a feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályait, a 7. § szerinti ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői véleményezés szakmai rendszerét.

10. § A Hivatal ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatása vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feladatokat. A főigazgató a betegjogi, ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselővel a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló szerződést köt.

11. § A Hivatal ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

4. A Hivatal feladataira vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok

12. § A Hivatalnak

a) az 5. §-ban meghatározott, a nyilvántartások vezetésére vonatkozó,

b) a 6. §-ban meghatározott, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi,

c) a 8. §-ban meghatározott foglalkoztatási rehabilitációs, valamint

d)[21] a 10. §-ban meghatározott betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkkel kapcsolatos feladatait a Hivatal főigazgatója látja el.

13. § (1)[22] A Hivatal szakértői és szakhatósági tevékenysége során - a (8) bekezdés szerinti eltéréssel - első fokon a kirendeltség, másodfokon a regionális igazgatóság jár el. A szakvéleményt és a szakhatósági állásfoglalást megalapozó vizsgálatokat a kirendeltségen működő elsőfokú szakértői bizottságok és a regionális igazgatóságon működő másodfokú szakértői bizottságok végzik.

(2) A Hivatal szakértői és szakhatósági tevékenysége során a közigazgatási hatósági eljárásban

a) a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok az ott meghatározott illetékességi területen,

b) a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek az adott megyére kiterjedő illetékességgel járnak el.

(3) Ha a szakhatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Fővárosi Kirendeltség,

b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában

a) első fokon a Fővárosi Kirendeltség,

b) másodfokon a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(5)[23] A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban a Fővárosi Kirendeltség jár el.

(6) A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban, a jogszabályban meghatározott esetben másodfokon a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság jár el.

(7) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, kötelezettségszegés esetén indított rendkívüli eljárásban a Hivatal székhelyén létrehozott első- és másodfokú szakértői bizottság jár el országos illetékességgel.

(8)[24] A befogadással kapcsolatos szakhatósági feladatot első fokon a Hivatal főigazgatósága, másodfokon a miniszter látja el.

5. A Hivatal hatósági tevékenységére vonatkozó általános szabályok

14. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociális és gyámhivatalok hatósági ügyeiben.

(2) A Hivatal eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezésétől eltérően a központi államigazgatási szerv vezetőjének első fokú döntése ellen van helye fellebbezésnek. Ebben az esetben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter.

6. A Hivatal szakértői és szakhatósági tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok

15. § (1) Az elsőfokú szakértői bizottság tagjait és elnökét a kirendeltség-vezető, a másodfokú szakértői bizottság tagjait és elnökét a regionális igazgató jelöli ki. A szakértői bizottság elnökének a Hivatallal kormánytisztviselői jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki.

(2)[25] A szakértői bizottság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább két tagból áll. A szakértői bizottság elnöke és előadó szakértője a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.

(3) A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.

(4) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja az, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében, rehabilitációjában, szociális ellátásában.

(5) A szakértői bizottságnak orvosszakértőként egészségbiztosítási szakvizsgával rendelkező személy lehet a tagja.

(6)[26]

16. § (1) Szakhatósági eljárás esetén a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha a 7. §-ban foglalt feladat- és hatásköröket szabályozó jogszabály másként nem rendelkezik - harminc nap.

(2)[27] A Hivatal - jogszabályban meghatározott esetekben - komplex minősítést végez, amely során szakhatósági állásfoglalást ad a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról, illetve - erre irányuló kérelem esetén - szakvéleményt ad a közlekedőképességről.

(3)[28] A Hivatal - jogszabályban meghatározott esetekben - az érintett személy kérelmére komplex minősítést végez, és hatósági bizonyítványt állít ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról, illetve - erre irányuló kérelem esetén - szakvéleményt ad a közlekedőképességről.

17. § (1)[29]

(2)[30]

(3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, kötelezettségszegés esetén indított rendkívüli eljárás során a szakértői bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött.

18. § (1) A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek szakhatósági eljárásban orvosszakértő jelölhető ki, szakértői eljárás során pedig a szakértői bizottság bármely -a vizsgálat jogcíme szerinti szakértelemmel rendelkező - tagja. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.

(2) Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre

a) értékeli a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény kiadásához szükséges dokumentumokat, ellenőrzi az egészségügyi dokumentációt,

b) megvizsgálja az érintett személyt és - ha szükséges - kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálatot rendel el,

c) összegzi és indokolja a rendelkezésre álló orvosi dokumentációból, egyéb iratból, valamint a b) pont szerinti vizsgálatokból levonható következtetéseket, és ennek alapján döntéstervezetet készít.

(3) Személyes vizsgálatot kell végezni, ha

a) jogszabály azt kötelezővé teszi,

b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy

c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.

(4) A (3) bekezdés és a 20. § (2) bekezdése szerinti személyes vizsgálatot - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel -a kirendeltség vagy a regionális igazgatóság székhelyén kell elvégezni.

(5) A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.

(6) A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvos által igazolt egészségi állapota nem teszi lehetővé a kirendeltség vagy a regionális igazgatóság székhelyén való megjelenését.

(7) A kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a Hivatal együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval. A kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálatot végző személyre is alkalmazni kell a 15. § (4) bekezdésében foglalt kizárási szabályt.

19. §[31] A szakértői bizottság az egészségi állapotot, az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, valamint a rehabilitálhatóságot a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai szabályoknak megfelelően véleményezi.

20. § (1) Az előadó szakértő a 18. § (2) bekezdése szerinti tevékenységéről folyamatosan konzultál a szakértői bizottság tagjaival.

(2) A szakértői bizottság tagja a bizottság elnökénél kezdeményezheti kiegészítő egészségügyi, fogyatékosság megállapítására irányuló, képességfelmérő vizsgálat elvégzését és az érintett személy személyes meghallgatását. A vizsgálatra és a személyes meghallgatásra a 18. § (3)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha az előadó szakértő tevékenységével kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a szakértői bizottság tudomására, a szakértői bizottság elnöke másik előadó szakértőt jelöl ki, aki újból elvégzi a 18. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(4) A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő döntéstervezetét, és ennek alapján dönt a szakhatósági állásfoglalás és a szakvélemény tartalmáról. A döntés meghozatalára a szakértői bizottság tagjainak többségi szavazatával kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A szakértői bizottság üléséről - a döntést követő 15 napon belül - az előadó szakértő jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a szakértői bizottság minden tagja aláírja.

(6) A szakvéleményt az előadó szakértő és a szakértői bizottság elnöke írja alá. A szakhatósági állásfoglalást az első fokú szakhatósági eljárásban a kirendeltség-vezető, a másodfokú szakhatósági eljárásban a regionális igazgató kiadmányozza.

21. § (1) A Hivatal által kiadott szakvélemény tartalmazza:

a) a véleményezett személy azonosítására szolgáló, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,

b) a véleményezett személy egészségi állapotára vonatkozó, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,

c) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, az eljáró szakértői bizottság megnevezését, elnökének és előadó szakértőjének nevét és aláírását,

d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését,

e) a szakértői bizottságtól kért vizsgálat típusát, a szakértői bizottságnak feltett kérdéseket, az azokra adott válaszokat,

f) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét és

g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakvélemény időbeli hatályát.

(2) A Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza

a) az ügyfél azonosítására szolgáló, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,

b) az ügyfél egészségi állapotára vonatkozó, a szakértői bizottság által törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat, valamint

c) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatályát.

21/A. §[32] (1) A befogadási eljárás során a Hivatal a szakhatósági állásfoglalását, előzetes szakhatósági hozzájárulását

a) az adott területre szolgáltatási típusonként, a költségvetési források és a területi lefedettség figyelembevételével meghatározott befogadható kapacitások (a továbbiakban: kapacitás),

b) a nem állami fenntartású - ide nem értve az egyházi fenntartót - házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámának 2012. július 1-jétől történő befogadása esetében az Szt. 58/A. § (2b)-(2c) szerinti önkormányzati hozzájárulás

alapján adja ki.

(2) A miniszter közleményben teszi közzé a naptári évre vonatkozó kapacitást minden év január 15-éig, valamint szükség szerint a kapacitásokban év közben bekövetkező változást.

(3) Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a Hivatal minden hónap 5. napjáig közzéteszi a honlapján. A befogadásra a szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv - amennyiben a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak - a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a szakhatóságot.

(4) A Hivatal az eljárás megindulásának időpontjától és a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül befogadja a feladatellátási kötelezettségének eleget tevő önkormányzati fenntartót és megyei intézményfenntartó központot, valamint azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül.

(5) A Hivatal által a befogadás során kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a befogadott

a) szolgáltató, intézmény, hálózat megnevezését és ellátási területét,

b) ellátotti számot, illetve férőhelyszámot.

7. Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2013. december 31-ig kell megszerezniük. 2013. december 31-ét követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.

(2) A 2010. augusztus 16-án folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat, valamint azok felülvizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2010. augusztus 16-án hatályos szabályai alapján kell lefolytatni. A 2010. augusztus 17-ét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által a gondozási szükséglet tekintetében kiadott szakvélemények továbbra is felhasználhatók a gondozási szükséglet újabb vizsgálata nélkül.

(3) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, illetve jogelődjei által a 7. § (1) bekezdése szerinti ellátásokra vonatkozó, 2009. október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni.

(4) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, illetve jogelődjei által kiadott szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások - időbeli hatályuk alatt - e rendelet hatálybalépését követően is felhasználhatók.

(5) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladatait 2011. január 1-jétől névmódosulásból adódóan a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megnevezéssel látja el.

(6) A Hivatalt az e rendelet által meghatározott, a rendelet hatálybalépését megelőzően a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által ellátott hatáskörök és feladatok tekintetében jogutódnak kell tekintetni. A 6. § g) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a TÁMOP 5.4.2. "Központi szociális információs fejlesztések" kiemelt projekt tekintetében a Hivatalt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jogutódjának kell tekinteni.

(7) 2011. január 1-jétől a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnak

a) a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló rendeletben meghatározott feladatai, és azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok, a képviselők foglalkoztatása tekintetében, valamint

b) a 10. §-ban foglalt feladatai ellátása érdekében a TÁMOP 5.5.7. "Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése" kiemelt projekt tekintetében

a Hivatalt jogutódnak kell tekinteni.

(8) A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetésének napjától a Hivatal a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány általános és egyetemes jogutódja.

24. § Hatályát veszti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük

1. Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Székhelye: Budapest

Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió (Főváros és Pest megye)

2. Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Székesfehérvár

Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)

3. Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

4. Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Győr

Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)

5. Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Székhelye: Miskolc

Illetékességi területe: Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)

6. Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Pécs

Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye)

7. Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Székhelye: Szeged

Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)