16/2011. (III. 2.) VM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c)-g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. "

2. § (1) Az R. 3. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában: ]

"8. címke: a vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, egyedi azonosító jel, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál, "

(2) Az R. 3. §-ának 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában: ]

"55. származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány, "

(3) Az R. 3. §-ának 60. 2-60. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:

60. vetőmag szaporítás fokai és jelölésük: ]

"60. 2. Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint -előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60. 3. I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60. 4. II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60. 5. III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő, "

(4) Az R. 3. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:

[A rendelet alkalmazásában: ]

"66. vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi. "

3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1-5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell. "

4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala. "

5. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. Az MgSzH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak. "

(2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni. "

6. § Az R. "Kísérleti célú vetőmag" alcíme a következő 7/A. és 7/B. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az MgSzH-hoz, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali kérelmét az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3) Az MgSzH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a "fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe" és a "kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából" tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3) Az MgSzH-nak-annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében -jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4) Az MgSzH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5) Az MgSzH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát. "

7. § Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajokfémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja - a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével - az 1. és 4. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagokelőállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap. "

8. § (1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

"a) őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig, "

(2) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

"e) az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól, "

(3) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából] "f) a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig,

g) a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig. "

(4) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pótbejelentésre őszi vetésű növényeknél április 1-jéig, egyéb növényeknél az (1) bekezdés szerinti bejelentési határidőt követő 30 napig van lehetőség. A bejelentést módosítani, illetve visszavonni az első szántóföldi ellenőrzés várható időpontjáig lehet. "

9. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésnek b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha]

"b) a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint"

10. § Az R. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az 1-5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania az MgSzH részére. "

11. § Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az R. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5) A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának a Magyar Köztársaság területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával az MgSzH-nak, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a rendelkezésére kell bocsátani. "

12. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt az 1-5. számú mellékletekben előírt, a bejelentő által kezdeményezett és a vele egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmag-előállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti, a szántóföldi hibrid növény előállítását azonban előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmag-előállító maga vagy megbízottja útján a szaporítótáblát az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága képviselőjének bemutatja. "

13. § Az R. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot. "

14. § Az R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt mértékig eltávolították. "

15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően "feltételesen alkalmas" minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható. "

16. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § (1) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak tavaszi vetésű növényfajok esetén a vetést megelőző év december 1. napjától a helyi adottságoknak megfelelő módon folyamatosan közzé kell tennie a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát az érintett földterületrészek pontos meghatározásával együtt. A terület meghatározásánál a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosító számon, üzemi térképen és a helyrajzi számon túlmenően a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb - így különösen dűlőnév, területrész -megnevezéseket is fel kell tüntetni. A meghirdetéssel egyidejűleg a vetőmag-előállítónak a termékpálya szerinti terméktanácsot is értesítenie kell a kezdeményezésről. "

17. § Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni. "

18. § Az R. 38. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni a Magyar Köztársaságban minősített]

"f) valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből, "

19. § Az R. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét az MgSzH által erre rendszeresített nyomtatványon

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

az MgSzH-nak, illetve, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d) az Európai Unió Magyar Köztársaságon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadikországból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakora hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról. "

20. § Az R. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik. "

21. § (1) Az R. 43. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:

[A vetőmagcímke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe]

"6. fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga. "

(2) Az R. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x67 mm nagyságúnak kell lennie. "

22. § (1) Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Köztársaságban minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni. "

(2) Az R. 47. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével. "

23. § (1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely az MgSzH tulajdona. Az MgSzH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a kötelezettsége. "

(2) Az R. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű "nem alkalmas vetőmag" feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében. "

24. § Az R. 50. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az alábbi j) ponttal egészül ki:

"50. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló az MgSzH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni: "

"j) a GMO mentességre vonatkozó, az importőr költségére kiállított magyar hatósági laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet. "

25. § Az R. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50/A. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadikországból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell az MgSzH-t a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. Az MgSzH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez. "

26. § Az R. 51. §-a (3) bekezdése d) pontjának 2-4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed]

"2. a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3. a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4. a fémzárolás időpontjára, "

27. § Az R. 52. §-a (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni]

"o) a "Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett" megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében. "

28. § (1) Az R. 54. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak meg nem tartását állapítja meg"

"b) elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését, "

(2) Az R. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani. "

29. § Az R. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre. "

30. § Az R. 59. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja: ]

"k) A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról. "

31. § (1) Az R. 2. és 5. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 3. és 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. és 4. számú melléklete lép.

32. § Az R.

a) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "forgalmazására" szövegrész helyébe a "forgalomba hozatalára" szövegrész lép;

b) 2. §-ában a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal" szövegrész helyébe a "Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész lép;

c) 3. §-ának 21. pontjában a "hibridvetőmag" szövegrész helyébe a "hibridkukorica vetőmag" szövegrész lép;

d) 3. §-ának 58. pontjában a "szemlén" szövegrész helyébe az "ellenőrzés és minősítés alapján" szövegrész lép;

e) 5. §-ának (3) bekezdésében az "a (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (5) bekezdés" szövegrész lép;

f) 5. §-ának (6) bekezdésében az "A 3. számú melléklet C. részének II. pontjában" szövegrész helyébe az "Az 1-4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban" szövegrész lép;

g) 14. §-ának (3) bekezdésében a "20 munkanapon" szövegrész helyébe a "30 napon" szövegrész lép;

h) 37. §-ának (5) bekezdésében a "minisztérium" szövegrész helyébe az "MgSzH" szövegrész lép;

i) 38. §-ának (7) bekezdésében az "elitnél alacsonyabb" szövegrész helyébe az "az engedélyezett utolsó szaporítási" szövegrész lép;

j) 40. §-ának (3) bekezdésében az "a mellékletekC. részeiben" szövegrész helyébe az "a rendeletben" szövegrész lép;

k) 41. §-ának (6) bekezdésében a "tömegű és formájú" szövegrész helyébe a "tömegű, formájú, anyagú és színű" szövegrész lép;

l) 42. §-ának (1) bekezdésében a "függőcímkékkel" szövegrész helyébe a "címkékkel" szövegrész lép;

m) 42. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a "függőcímkével" szövegrész helyébe a "címkével" szövegrész lép;

n) 52. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "szakmai tudással" szövegrész helyébe a "szakismerettel" szövegrész lép;

o) 52. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szövegrész lép;

p) 53. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "forgalmazásával" szövegrész helyébe a "forgalomba hozatalával" szövegrész lép;

r) 53. §-a (4) bekezdésének e) pontjában az "árusítást" szövegrész helyébe a "forgalomba hozatalt" szövegrész lép;

s) 54. §-ának (2) bekezdésében a "30 munkanap" szövegrész helyébe a "45 nap" szövegrész lép.

t) 56. §-ának (2) bekezdésében a "2 fő fémzároló" szövegrész helyébe a "két hatósági felügyelő" szövegrész lép.

33. § Ez a rendelet a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-ai 2009/74/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 12. §-a, az R. 39. §-ának (2) bekezdésében a "vagy a 39/B. § szerinti átruházott jogkörű vetőmagvizsgálatot végző laboratórium" szövegrész, az R. 39/A. §-a előtt az "Átruházott jogkörben végzett mintavétel" szövegrész, az R. 39/A. §-a, az R. 39/B. §-a előtt az "Átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat" szövegrész, az R. 39/B. §-a, valamint az R. 57. §-ában az "a kiskereskedelmi forgalomban" szövegrész.

(3) A rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

1. Az R. 2. számú mellékletének A. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

"

2. Az R. 2. számú mellékletének C. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

"

3. Az R. 5. számú mellékletének A. részében a bevezető rész helyébe a következő rendelkezés lép:

"A. rész

"

4. Az R. 5. számú mellékletének 5. 1. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. 1. 4. Szuperelit és elit fokozatban az ELISA-teszttel megállapított összes vírusfertőzés nem haladhatja meg a fenti értéket, függetlenül attól, hogy súlyos vagy enyhe leromlást okozó vírusok fertőzéséről van szó, azonban összesen csak egy krónikus enyhe leromlást okozó vírussal fertőzött fajta esetében az adott vírust nem kell figyelembe venni. "

5. Az R. 5. számú mellékletének 5. 2. 2. 4. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. 2. 2. 4. 1. A fémzárolt burgonya-vetőgumóból vett minta laboratóriumi gumóvizsgálatának eredménye a következő mértékben térhet el a fémzárolási bizonyítványon feltüntetett értékektől:

0, 2%-ig - a nedves rothadásos és fagykárosodott gumók,

- a külsőleg felismerhető idegen fajtájú gumók,

0, 3%-ig - a szárazrothadásos gumók,

1, 0%-ig - sugárgombás varas, rizoktóniás gumók,

0, 5%-ig - vas- és szürkefoltos gumók,

- sérült és torzult gumók,

- tapadó föld, rög, egyéb szennyeződés esetében. "

6. Az R. 5. számú mellékletének 6. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. 2. Az egy tételként fémzárolható vetőgumó tömege legfeljebb 25 tonna lehet. A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl. "

7. Az R. 5. számú mellékletének 9. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. 2. A fémzárolt vetőgumó minden egyes göngyölegét fémzárolási címkével kell ellátni oly módon, hogy a zár megsértése nélkül a vetőgumóhoz ne lehessen hozzáférni. "

8. a) Az R. 5. számú melléklete 9. 4. pontjának b)-c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia: ]

"b) az "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését, "

b) Az R. 5. számú melléklete 9. 4. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia: ]

"e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap)"

9. Az R. 5. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A közvetlen utódnemzedékek fajtatisztasági követelményei

"

2. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

"1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények - fajták

1. 1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1. 2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

2. Kalászos hibrid növények

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei Az ellenőrzések száma: 3.

Ellenőrzések időpontja és a 1. A virágzás kezdete előtt el kell végezni: minősítési feladatok:

- a szigetelés ellenőrzését,

- a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

- kártételek mértékének vizsgálatát,

- a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

2. Virágzáskor el kell végezni:

- a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

- a kártételek mértékének vizsgálatát,

- a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

- a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén)

- ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

3. Érés idején el kell végezni:

- a kártételek mértékének vizsgálatát,

- a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

- az idegenelési hiba vizsgálatát,

- a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

Elővetemény korlátozás: A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

- az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való szigetelési távolsága: 25 méter,

- az idegen kultúr- és gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázata tartalmazza.

Hibrid rozs esetén:

-1. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

- elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

-I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

- elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

- elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

-1. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza.

3. Rizs (Oryza sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,

2. ellenőrzés aratás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható, kivéve, ha a keveredésmentesség valamely módon megoldható.

Hibridfajták esetén a szigetelési távolság más rizsfajtáktól 25 méter.

4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

5. Kukorica (Zea mays L.)

Az ellenőrzések száma: 5.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés (idegenelési ellenőrzés) a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel,

2. ellenőrzés:

- a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés,

- a virágzás kezdetén, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén a virágzás kezdetén, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik,

3. ellenőrzés:

- a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

2. címerezési ellenőrzés,

- a termékenyülés ideje alatt,

4. ellenőrzés:

- a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

3. címerezési ellenőrzés,

- a termékenyülés ideje alatt.

A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

5. ellenőrzés (végső minősítés): az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

Elővetemény-korlátozás: Nincs.

A mintatér nagysága: 100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

Mintaterek száma:

Ha a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások

- szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

- a szigetelési távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni,

- elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni, -állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni,

- állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

- egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte,

- vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások

- szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

- növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap,

- elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni, -egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó négy apai sor megléte,

- állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

- vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén szigetelési távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 30. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik - függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől -virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

Ha a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

A 20%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló csöves vetőmagtermést a fertilis analóg csöves termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást megelőzően legalább 2: 1 arányban kell keverni.

A hímsteril anyai szülőn előállított kukorica vetőmag-előállítás termése önállóan csak az MgSzH írásbeli engedélyével fémzárolható.

Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek legalább 50% mértékben fosztottnak kell lennie.

A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99, 9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.

A kukorica vizsgálata:

Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell. Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a "Virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban" mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a "Virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen" mintaterenként 1 db, vagy annál több.

Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0, 5% lehet. A 0, 5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az együtt virágzás vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A szülőkomponensek együttvirágzását a következő eljárással kell vizsgálni. Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor

- ha a megjelenést megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Jó",

- ha több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Közepes",

- ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése "Gyenge",

- ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése "Elégtelen".

Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával például: jó-közepes stb. kell minősíteni. Ha az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtatulajdonos képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani. A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni. A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

A csöves termés vizsgálata

A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni.

A vizsgálatokat ezeken kell végezni.

Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani. Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

A megtermékenyülés vizsgálata

Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket - a beteg, csenevész, éretlen stb. csöveket is - öt csoportba osztjuk:

Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával - becsléssel - kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata

A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni:

- az idegen csöveket,

- a nigrospórás, üszögös, (golyvás- és rostosüszög) fuzáriumos és egyéb károsítóval fetőzött csöveket,

- a kényszerérett, csenevész és éretlen csöveket,

- a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érikel).

Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

A csöves termés várható tömegének becslése

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani - a minősítés időpontjában - a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

6. Cirokfélék

6. 1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum) Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

2. ellenőrzés a főbugák40-60%-os virágzásánál,

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás: Seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6. 2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor L. Moench)

Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os vrágzásánál,

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

6. 3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid silócirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor L. Moench x Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma: 5.

Ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel,

2. ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek),

3-4. ellenőrzés a termékenyülés - a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének - ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni, 5. ellenőrzés az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

Elővetemény-korlátozás: Hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

A mintatér nagysága: 200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

A mintaterek száma:

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Szigetelési távolság nélküli szülői komponens - elit - vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet. Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő - termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható - portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0, 1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

2. 1. Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2, 0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%

2. 2. Rosta méretek az egyes fajok esetén:

1, 6 mm csupasz zab

1, 8 mm rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa

2, 0 mm tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa

2, 2 mm őszi búza; kétsoros árpa

3. A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.

4. A Magyar Köztársaságban előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés a betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

3. Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3. 2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

4. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4. 2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

További követelmények: Kölesre:

Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:

szuperelit-elit esetén: 0%

I. és II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 0, 5%.

Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:

szuperelit-elit: 0 db

I. -II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 4 db/minta.

Nehezen tisztítható gyommag: Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2, 6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2, 0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%"

3. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

"3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

A szuperelit vetőmagot - amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül -, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék

Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)

Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)

Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

Fehérhere (Trifolium repens L.)

Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

Komlós lucerna Koronás baltavirág Lucerna

(Medicago lupulina L.) (Hedysarum coronarium L.) (Medicago sativa L.)

Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)

Svédhere (Trifolium hybridum L.)

Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)

Tarkavirágú lucerna (Medicago varia T. Martyn)

Vöröshere (Trifolium pratense L.)

Ellenőrzések száma magtermő évben: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

2. Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L. / P. Beauv. ex J. Presl. &C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L. / Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L. / Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp. -t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán. A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

A szigetelési távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.

3. Borsó (étkezési száraz-és takarmányborsó)

(Pisum sativum L.) Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény korlátozás A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: 5 év.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

7. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

8. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

9. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,

2. ellenőrzés magvak érése idején. A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Megjegyzés: A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl. Nem takarmánynövények termesztésére szánt vetőmagkeverék esetén a kiszerelt egységek nettó tömege nem haladhatja meg a 2 kg-ot.

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

Szuperelit és elit vetőmag

Megjegyzés: A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.

A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kellelvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

I. fok, II. fok, kereskedelmi vetőmag