50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 6-15. §-a és a 17. § a) pontja tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosítása

1. § (1) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet (továbbiakban: R1.) 3. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"o) belélegezhető frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;"

(2) Az R1. 3. §-a a következő s)-v) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"s) respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;

t) torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója;

u) biológiai expoziciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);

v) biológiai hatásmutató: a vegyi anyag illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter."

2. § Az R1. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet."

3. § (1) Az R1. 15. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki és 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.

(3) Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni."

(2) Az R1. 15. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"e) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv."

4. § (1) Az R1.1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

5. § (1) Az R1. 1. §-ában, és a 2. § (4) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "keverékek" szöveg lép.

(2) Az R1. 2. § (1) bekezdésében, a 3. § b) pontjában a "készítmény" szöveg helyébe a "keverék" szöveg lép.

(3) Az R1. 3. § j) pontjában a "por (szálló por):" szövegrész helyébe a "szálló por:" szöveg lép.

(4) Az R1. 4. § (2) bekezdésében a "készítményeket" szöveg helyébe a "keverékeket" szöveg lép.

2. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása

6. § (1) A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek - a munkáltató által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;"

(2) Az R2. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában]

"e) munkaeszköz használata: a munkaeszközzel végzett tevékenység, úgymint az elindítás, leállítás, alkalmazás, szállítás, javítás, átalakítás, karbantartás, szervizelés, beleértve a tisztítást is;"

7. § Az R2. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében - ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől - a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint - ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát - a használatba vétel előtt a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a károsodások észlelésének és időben történő orvoslásának biztosítása érdekében."

8. § Az R2. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább

a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről;

b) rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;

c) az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről;

d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja;

e) a munkaeszközök használata során szerzett tapasztalatokból levonható következtetésekről.

(2) A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges írásban kell megadni."

9. § Az R2. 19. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaeszköz kezelője a fő kezelőhelyről egyértelműen meggyőződik arról, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági jelzést - hangjelzés vagy világító jelzés formájában - ad a munkaeszköz elindítása előtt. A vezérlőberendezésnek, amely a munkaeszköz kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést, biztonságosnak kell lennie, meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes helyzetet. A vezérlőberendezésnek biztonságosnak kell lenniük és kiválasztásukkor kellően figyelembe kell venni azokat a meghibásodásokat, zavarokat és korlátokat, amelyekre a tervezett használat során számítani lehet."

10. § Az R2. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő biztonsági berendezéssel."

11. § Az R2. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni biztonsági berendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan biztonsági berendezést kell alkalmazni, amely

a) stabil kialakítású;

b) nem okoz többletkockázatot;

c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;

d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;

e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését és

f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a biztonsági berendezéseket leszerelnék, valamint a hozzáférést arra a területre korlátozza, ahol a munkát el kell végezni."

12. § Az R2. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A munkaeszközök karbantartásához karbantartási naplót, nyilvántartást kell rendszeresíteni, abban a karbantartási eseményeket rögzíteni és a karbantartási naplót, nyilvántartást naprakészen vezetni kell."

13. § (1) Az R2. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § Azoknak az önjáró munkaeszközöknek, amelyek mozgása a munkavállalókra kockázatot jelenthet, az alábbi követelményeket kell kielégíteni:

a) a berendezés alkalmazásával meg kell akadályozni a munkaeszközöknek az engedély nélküli, illetéktelen személy által történő elindítását;

b) berendezéssel kell kiküszöbölni a pályához kötött munkaeszközök egyidejű mozgása során ezek összeütközését;

c) a munkaeszközt fék- és rögzítő berendezéssel kell felszerelni;

d) amennyiben biztonsági szempontból szükséges, a munkaeszközön legyenek könnyen hozzáférhető helyen olyan kezelőelemek vagy automatikusan kioldódó vészkikapcsoló berendezések, amelyek a fő működtető rendszer meghibásodása esetén biztosítják a berendezés lefékezését és megállítását;

e) megfelelő látóteret kell biztosítani - szükség esetén segédeszköz, különösen látóteret kibővítő elektronikus képátviteli rendszer, optikai rendszer, periszkóp, látószöget bővítő lencse alkalmazásával - a munkaeszköz vezetője részére;

f) a munkaeszköz rendelkezzen a munkavállalók biztonságos munkavégzésének, az elvégzendő munka követelményeinek megfelelő olyan világító berendezéssel, amely elegendő biztonságot nyújt a munkavállaló számára éjszakai vagy elégtelen világítási körülmények közötti alkalmazás esetére;

g) amennyiben a munkaeszköz, illetve a hozzákapcsolt pótkocsi, vagy a rajta elhelyezett rakomány tűzveszély kockázatát rejti magában, és ezáltal veszélyeztetheti a munkavállalót, a munkaeszközön vagy az alkalmazás helyén álljon rendelkezésre a tűz leküzdéséhez szükséges eszköz;

h) a távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési zóna határára ér;

i) az a távvezérelt munkaeszköz, amely rendeltetésszerű alkalmazási körülmények között a munkavállalónak ütközhet, vagy őt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan biztonsági berendezéssel, amely az összeütközés és összenyomás veszélyét csökkenti vagy kiküszöböli."

14. § Az R2. a következő 61. §-sal egészül ki:

"61. § Ez a rendelet a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

15. § Hatályát veszti az R2. 60. § (4) bekezdése.

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A 6-15. §-a és a 17. § a) pontja az e rendelet kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő 46. napon hatályát veszti.

17. § Ez a rendelet

a) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló 2009. szeptember 16-i 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv mellékletének

való megfelelést szolgálja.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet az 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelethez

"1.1 .Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetőleg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonságai:

a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK,

b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK-és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK,

c) maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105 /év (10 mikrorizikó/év).

Magyarázat:

resp: respirábilis frakció;

torak torakális frakció

b: bőrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebből származó expozíciót csak a levegőben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelően veszik figyelembe;

i: ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);

k: rákkeltő;

m: maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);

sz: túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken "túlérzékenységen" alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más

szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat); * "Európai indikatív" határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK, 2006/15/EK, 2009/161 /EU), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva.

Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni; ** 98/24/EK irányelvben közölt érték;

*** az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza;

EUO 98/24/EK irányelvben közölt érték;

EUA 2009/148/EK irányelvben közölt érték;

EUl 91/322/EGK irányelvben közölt érték;

EU2 2006/15/EK irányelvben közölt érték;

EU3 2000/39/EK irányelvben közölt érték;

EU4 2009/161/EU irányelvben közölt érték

BEM biológiai expozíciós mutató.

BHM biológiai hatásmutató

mg/m3 milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson

Megjegyzés: a nem gőz/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhető frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).

1.2. Szálló porok - ásványi, szerves

1.2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m -ben

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.

1.2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben

* Az azbeszt valamennyi formájának előállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott.

1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján

(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik.

A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.

A csúcskoncentrációk meghatározása:

A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak.

A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet.

Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

2. A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása

2.1. Egy szennyező anyag esetén

A munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3-ben (CA) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén.

2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegződik -additív hatás.

Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az AK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meq:

(+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre! * ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!

2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.

2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.

3. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat - a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni."

2. melléklet az 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelethez

"A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei

VIZELETBEN

Megjegyzések:

m.u. műszak után

n.k. nem kritikus

mhv. munkahétvégén

köv.m.e. következő műszak előtt

k rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő

Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei

VÉRBEN

Megjegyzések:

n.k. nem kritikus

k rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő

* férfiak és 45 évnél idősebb nők

** 45 évnél fiatalabb nők

Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei

VÉRBEN

Megjegyzések:

m.u. műszak után

n.k. nem kritikus

mhv. munkahétvégén

* férfiak és 45 évnél idősebb nők

** 45 évnél fiatalabb nők

*** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező

**** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga"