58/2011. (XI. 24.) NFM rendelet

a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet alkalmazási köre kiterjed

a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,

b) a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képző szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,

c) a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,

d) a b) és c) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására."

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A rendelet alkalmazásában:

1. alapismeretek: az elméleti tantárgyak és a "biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" tantárgyak összessége,

2. alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul,

3. "DM" alkategória: autóbusz, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 11 állandó ülés van,

4. "D25" alkategória: autóbusz, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 24 állandó ülés van,

5. együtt tartott tanfolyamok: különböző kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása,

6. főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul,

7. gyakorlati vizsga: járműkezelési vagy rutinvizsga, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga, valamint forgalmi vizsga (külön-külön is),

8. havi óra-összesítő lap: a szakoktató által kötelezően vezetett nyilvántartás az adott hónapban teljesített oktatással töltött időről,

9. iktatókönyv: a regionális igazgatóságnál és a képző szervnél a tanulók adatainak nyilvántartására szolgáló számítógépes vagy írásos dokumentum,

10. iskolavezető: a képző szerv szakmai irányításáért felelős személy, aki a képző szerv tagja vagy munkavállalója és akit az iskolavezetői névjegyzékbe felvettek; iskolavezetőként egyidejűleg egy képző szervnél lehet tevékenykedni, 11. járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az "A", "AM", "A korl.", "M", "A2" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében,

12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,

13. kategória, alkategória és kombinált kategória: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott vezetői engedély kategóriái; e rendelet szempontjából a korábban megszerzett "A/1" alkategóriát "A1" alkategóriának kell tekinteni,

14. kerti traktor: a lassú járműnek külön jogszabályban meghatározott fajtája,

15. képző szerv: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy oktatói munkaközösség, aki/amely a teljes képzési szolgáltatásra képzési engedélyt kapott,

16. közúti járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű és a kerti traktor vezetője, továbbá az állati erővel vontatott jármű hajtója,

17. közúti közlekedési szakember: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, engedéllyel rendelkező személy,

18. különleges felépítmény: a járműre állandó jelleggel felszerelt, külön jogszabályban meghatározott eszköz és berendezés,

19. névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és járművezetői vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,

20. összevont tanfolyam: a tanuló számára két kategóriában egy tanfolyam keretében végzett oktatás a közös ismeretek összevonásával,

21. rendkívüli esemény: minden olyan zavaró körülmény, amely a vizsgáztatás megszokott menetét megzavarja, előírásszerű lefolytatását gátolja, vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélését akadályozza,

22. rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a "C", "D", "T", "Trolibusz" kategóriák, valamint a "C1", "D1" alkategóriák, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriák esetében,

23. szakfelügyelet: a személyi és tárgyi feltételek, az ügyvitel, valamint a tevékenység végzésére meghatározott előírások betartásának ellenőrzése, továbbá a szakmai iránymutatás,

24. szakoktató: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy,

25. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése és továbbképzése,

26. tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező jármű szerkezet,

27. tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely fűthető és szellőztethető, falitáblával, a tanulók és az előadó számára elegendő - jegyzetelésre alkalmas - ülőhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetőség tartozik hozzá,

28. technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán résztvevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik,

29. alapfokú iskolai végzettség: a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint azzal azonos végzettségi szintnek megfelelő külföldön szerzett iskolai végzettség,

30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,

31. vezetői engedély: a külön jogszabályban meghatározott, közúti járművezetésre jogosító okmány,

32. vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy,

33. vizsgajegyzőkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is,

34. vizsgalap: a vizsgázó azonosító adatait tartalmazó, fényképpel ellátott, a vizsgaeredmények bejegyzésére szolgáló okmány,

35. vizsgarendező: a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy,

36. zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény,

37. tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés,

38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetőbb módszereit, eszközeit,

39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam időtartamára lebontott ütemezése a hozzá kapcsolódó erőforrások (pl. oktató, tanterem) meghatározásával,

40. képzés: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történő oktatása,

41. tanuló azonosító: a képző szerv azonosítóját, a tanfolyam képző szerv által meghatározott egyedi azonosítóját, és a tanuló tanfolyamon belüli egyedi sorszámát tartalmazó azonosító,

42. képző szerv azonosító: a közlekedési hatóság által meghatározott, a képző szervet egyértelműen azonosító szám. (2) E rendeletben az (1) bekezdésben nem meghatározott fogalmak értelmezésekor a közúti közlekedésről szóló törvényben, és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt értelmező rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Képzés a közlekedési hatóság képzési engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján tartható az "A", "A korl.", "A2", "B", "C", "D", "M", "AM", "T", "K", "Trolibusz" kategóriákban, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategóriákban, továbbá a "BE", "CE", "C1E", "DE", "D1E" (a továbbiakban, sorrendben: a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E") kombinált kategóriákban.

(2) Az 1. melléklet szerinti képzési engedély - a 37. §-ban említett képző szervek kivételével - nem tagadható meg attól, aki az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, az engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette, és a 2. mellékletben meghatározott, írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a közlekedési hatóságnak bemutatta. A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik -a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie.

(3) A képzési engedély tartalmazza:

a) azokat a vezetői engedély kategóriákat, alkategóriákat, kombinált kategóriát, amelyek oktatását a képző szerv végezheti,

b) azokat a képzési formákat (elméleti tantermi, elméleti e-learning, gyakorlati), amelyben a képző szerv az oktatást végezheti.

(4) A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti, illetve gyakorlati részből álló képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell.

(5) A képzés felelőse a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.

(6) A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) elnökének e rendelet alapján kiadott rendelkezéseinek változásairól a közlekedési hatóság tájékoztatást ad."

4. § (1) Az R. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képző szerv a tanulót köteles az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.

(3) Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:

a) a tanuló a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő képzésben vegyen részt,

b) a képző szerv tevékenysége a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak, valamint dokumentációs követelményeknek megfeleljen,

c) a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés során a képző szerv ügyfélfogadási idejében bemutassa a helyszínen.

(2) Az R. 4. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Képzésre az vehető fel, aki:)

"a) a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy

aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy

ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá

(3) Az R. 4. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Képzésre az vehető fel, aki:)

"c) a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak."

(4) Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A mozgáskorlátozott, vagy siket tanulót a képzés elméleti tantárgyainak tantermi foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint működik közre.

5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság által előírt dokumentumokat (az ún. "Bizonylati album"-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.

(2) A képzés keretében tartott elméleti oktatást - az e-learning képzés kivételével - tanteremben kell végezni.

(3) A tanulók számára a képző szerv által - a 2. melléklet alapján - elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.

(4) A képzés során a képző szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani.

(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte és erről a képző szerv igazolást állított ki."

6. § Az R. 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része - a "B" kategóriás képzés kivételével-a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga után kezdhető meg. Amennyiben a tanuló az "A1" kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen "B" kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.

(2) A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a közlekedési hatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor az óra kezdetének és befejezésének - pontos idejének feljegyzése mellett - sajátkezű aláírásával hitelesítette.

(3) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása olyan érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező járművel végezhető, amely megfelel a 4. vagy az 5. mellékletben meghatározott további műszaki feltételeknek, és erről a közlekedési hatóság a 6. melléklet szerinti tartalommal "oktatójármű-igazolás"-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell "oktatójármű-igazolás"-t kiállítani."

7. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A vizsgára jelentkezés feltételeként előírt képzési rész teljesítését a képző szerv igazolja."

8. § Az R. 7. §-át követően a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben végzett képzés esetén e rendelet 4-6. §-ait és a 3. mellékletet az oktatási intézményre is megfelelően kell alkalmazni.

(2) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben történő képzés esetén az iskolavezető feladatait és felelősségét az oktatási intézmény intézményvezetője teljesíti, illetve viseli."

9. § (1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közúti járművezetők vizsgáztatását a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő vizsgabiztosa működik közre."

(2) Az R. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgán a vizsgabiztostanúsító szervezetként nem működhetközre,ha:)

"a) a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója

[Ptk. 685. § b) pont],"

(3) Az R. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közlekedési hatóság gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételéről, aki a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a közlekedési hatóság vezetője részére.

(5) A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott."

10. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárást a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell lefolytatni.

(2) A vizsgáztatás során a képzésre előírt - a 3., 4. és 5. mellékletben meghatározott - szakmai feltételeket a vizsgáztatás sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.

(3) A közlekedési hatóságnak biztosítania kell minden megyében a vizsgázás lehetőségét.

(4) A közlekedési hatóság a székhelyén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik- minden munkanapon tart vizsgát.

(5) A vizsgák helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki.

(6) Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló ezen rendeletben előírt összes vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki.

(7) A vizsgatárgyra vonatkozó vizsgakötelezettség teljesítése alól felmentést - kérelemre - megfelelő képesítés, végzettség esetén a közlekedési hatóság ad.

(8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát."

11. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

"a) a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésben foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,"

(2) Az R. 10. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

"c) nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud,

d) a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásának feltételéül - a "K" kategóriás jármű vezetője kivételével - a jogszabályban előírt életkornál

da) tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal fiatalabb,

db) közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb,"

(3) Az R. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

"e) a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén az alapfokú iskolai végzettség meglétét hitelt érdemlő módon igazolja."

(4) Az R. 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:]

"a) "C" kategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van;"

(5) Az R. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:]

"e) "C1" alkategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van;"

(6) Az R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben előírt, érvényes vezetői engedély helyett - a képzés és a vizsgáztatás tekintetében - egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított, a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani."

(7) Az R. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel igazolható:

a) a személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel,

b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány eredeti-, vagy közjegyző, vagy a kiállító által hitelesített példányával, külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott "Bizonyítvány és oklevél mintatár"-ban), valamint

c) a külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén olyan - hatáskörrel rendelkező - magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol vagy annak meglétét előfeltételezi."

12. § (1) Az R. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

"a) a 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel,

b) a jogszabályban a vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte; "M" kategóriás járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható,"

(2) Az R. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

"d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet."

(3) Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Forgalmi vizsga - a "B" kategóriás képzés kivételével - sikeres járműkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető."

(4) Az R. 11. § (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki]

"a) "A korl.", "A2" kategóriás vizsgához - egy évnél nem régebben szerzett - "A1" alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik;

b) "A" kategóriás vizsgához - egy évnél nem régebben szerzett - "A1" alkategóriás vagy - egy évnél nem régebben szerzett - "A korl" vagy "A2" kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik;"

(5) Az R. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdésben említett, valamint a 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító - a közlekedési hatóság által kiállított -a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani."

13. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg.

(2) A közlekedési hatóságtól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő, értő (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélő) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet,

b) az egészségi állapotából következően - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel igazoltan - szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdő személy szóban is vizsgázhat.

(3) Az elméleti vizsgán a vizsgahelyiségben csak a vizsgázók, a vizsgabiztosok, a vizsgarendező, a vizsgáztatást ellenőrző személyek, a vizsgabiztos jelöltek és szükség esetén a tolmács tartózkodhatnak.

(4) Elméleti vizsga csak olyan vizsgateremben tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.

(5) A közúti járművezetők elméleti vizsgája - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a "Tr" kategória kivételével -kizárólag számítógépes elméleti vizsga (a továbbiakban: SZEV) formájában bonyolítható le.

(6) A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a közlekedési hatóság az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától rendeli ki. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a szükséges nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni."

14. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajárműben egy vizsgázó, valamint - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A "D" kategóriájú és "D1" alkategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat.

(2) Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.

(3) Forgalmi vizsga - a vizsgáztatásra vonatkozó előírások figyelembevételével - csak a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.

(4) A körülmények jelentős megváltozása esetén erről való bejelentés alapján vagy hivatalból a közlekedési hatóság a vizsgaútvonalat felülvizsgálja, és a vizsgaútvonalat ideiglenesen vagy véglegesen megszünteti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenően a járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán, amennyiben a vizsgán nincsen szakfelügyelet, a vizsgajárműben - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - helyet foglalhat a képző szerv iskolavezetője vagy - az iskolavezető felelőssége mellett - írásban meghatalmazott megbízottja, azonban sem az iskolavezető sem megbízottja a vizsga rendjét részvételével nem zavarhatja meg. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat."

15. § (1) Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében -két évig érvényes."

(2) Az R. 14. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vezetői engedélykiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A vizsgaigazolást elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.

(6) A vizsgaigazoláson szöveges bejegyzés alkalmazásával kell feltüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó bármely járművezetési vizsgát (járműkezelési, rutin vagy forgalom)

a) tengelykapcsoló-pedál (A, Akorl, A1, A2, AM kategória esetében kézzel működtetett tengelykapcsoló-kar) nélküli járművön,

b) automata sebességváltóval rendelkező járművön (amelyben nincsen tengelykapcsoló-pedál,vagyA,A korl,A1, A2, AM kategória esetében kézzel működtetett tengelykapcsoló-kar)

tette le."

16. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni.

(2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:

a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte,

b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy

d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítő eszköz) használ.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi időtartamra eltilthatja.

(4) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a közlekedési hatóság a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta.

(5) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - legfeljebb hat hónapi időtartamra - a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja.

(6) A közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a közlekedési hatóság már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló jogerős határozatot az ügyfél lakóhelye szerinti okmányirodának is meg kell küldeni.

(7) Amennyiben a vizsga a vizsgabiztos mulasztása miatt a vizsgáztatás szabályainak megsértésével zajlott le, a közlekedési hatóság a vizsgabiztost legfeljebb egy évi időtartamra a vizsgáztatástól eltilthatja."

17. § Az R. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység

16. § A közlekedési hatóság

a) meghatározza:

aa) a képzés, továbbképzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,

ab) a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat, vizsgatárgyakat, a képzések tanterveit, a tantervi óraszámokat, az egyes elméleti tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét, a tanfolyamon való részvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit,

ac) a képzések és a továbbképzések, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsgák lebonyolításának rendjét, ügyvitelét és módszereit,

ad) a szaktanfolyamokon oktató személyekkel szemben támasztott képesítési, végzettségi követelményeket,

ae) az e-learning rendszer minősítésének és tanúsításának módját, a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,

af) a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésének feltételeit, az előírt képesítések, végzettségek körét és az eljárási rendjét,

ag) a vezetési kartont helyettesítő, a vezetési gyakorlat oktatása során alkalmazott elektronikus eszközök és az elektronikusan rögzített adatok körét, a rögzítés és a rögzített adatok nyilvántartásának módját,

ah) a legalább az alapfokú iskolai végzettség igazolásával és ennek ügyvitelével kapcsolatos szabályokat,

ai) a képzés során alkalmazható tansegédleteket,

aj) a vizsga sikeres letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályi előírások hiányában,

ak) a szakoktató képzés keretében teljesítendő követelményszintet, és annak számonkérési módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat,

al) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét és azokról "Bizonylati albumot" ad ki, továbbá

b) szabályozza a szakfelügyelet módszertanát,

c) létrehozza és működteti a 15. melléklet szerinti Közlekedési Szakértői Testületet,

d) a Közlekedési Szakértői Testület minősítése és javaslata alapján jóváhagyja a képzésben használható e-learning rendszereket,

e) a szakoktatókról, az iskolavezetőkről, a vizsgabiztosokról és a képző szervekről központi nyilvántartást (névjegyzéket) vezet; a vizsgabiztos, a szakoktató, valamint az iskolavezető részére kiadott tevékenységi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és a vizsgabiztost, a szakoktatót és az iskolavezetőt törli a névjegyzékből, ha a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy 2 éven belül ismételten megsértette. A rendelkezések súlyos megsértésének minősül különösen:

ea) az engedélyezett tevékenységének végzése közben tanúsított magatartásával bűncselekményt vagy szabálysértést követett el,

eb) olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a vizsga eredményét vagy az erről vezetett nyilvántartások ellenőrizhetőségét befolyásolja vagy a 13. § (5) bekezdése szerinti eljárása során a vizsga rendjét megzavarta."

18. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Közúti járművezető képzést - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - csak közúti járművezetői szakoktatói engedéllyel és érvényes közúti járművezetői szakoktatói igazolvánnyal rendelkező, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet.

(2) E-learning képzés esetén az iskolavezetőnek a tanulóval történő esetleges kapcsolattartáshoz - az (1) bekezdés szerinti - szakoktatót kell biztosítania.

(3) A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a közlekedési hatóság évente szakoktatói igazolványt ad ki.

(4) A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi

a) azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkező jelentkezőt, aki az engedélyezés időpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek;

b) korlátozással (legfeljebb egyévi időtartamra és kizárólag a szakoktató képzés elvégzéséhez szükséges tevékenységre) járművezetési gyakorlat oktatására azt a jelentkezőt, aki szakoktatói szaktanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § ak) pontjának rendelkezései alapján meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei:

a) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette,

b) a szakoktatói tevékenységtől való eltiltás vagy törlés hatálya alatt nem áll a jelentkező,

c) érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik,

d) nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,

e) a közlekedési hatóság a szakoktatói tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt jogerős határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalta el.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentkező ideiglenesen engedélyezett szakoktatói tevékenységének időtartama alatt szakoktatói oklevelének bemutatásával külön eljárási díj nélkül kérheti szakoktatói tevékenysége időbeli korlátozásának törlését."

19. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A szakoktatók képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A szakoktatói képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témaköreit és a képzési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket a 11. melléklet tartalmazza.

(2) Szakoktatói szaktanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett.

(3) A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:

a) betöltött 22. életév, aa) középiskolai érettségi,

b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes "A", "B", "C" kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:

ba) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes "D" kategóriás vezetői engedély,

bb) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes "CE" kategóriás vezetői engedély,

bc) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves "Tr" kategóriás vezetői engedély.

(4) A felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.

(5) Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy a "D", "E", "Tr" kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók."

20. § Az R. 19-21. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. § A közlekedési hatóság a szakoktatói szaktanfolyam egyes tantárgyainak hallgatása és vizsgakötelezettsége alól - kérelemre - a 16. § ab) pontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a korábban megfelelő szakirányú képesítést megszerző hallgatót.

20. § (1) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói szaktanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) A szakoktatói vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.

21. § (1) A szakoktatónak - a 17. § (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen névjegyzékbe vett szakoktató kivételével - évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt venni és ezt követően sikeres vizsgát kell tenni. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.

(2) A szakoktatók továbbképzését a - közlekedési hatóság engedélye alapján - szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi.

(3) Amennyiben a vizsgakötelezettségét a szakoktató sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű szakoktatói igazolványt ad ki."

21. § Az R. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani

a) a vezetői engedélyét, szakoktatói igazolványát,

b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont."

22. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A közúti járművezető vizsgabiztosok képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket, a képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a 17. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzés tartalmát és követelményeit, a képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák rendjét és követelményeit, továbbá a vizsgázó eredményeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés rendjét, tartalmát és követelményeit, a kötelezően teljesítendő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóság határozza meg."

23. § (1) Az R. 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki)

"b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakoktatói gyakorlattal, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik,"

(2) Az R. 25. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki)

"d) "A", "B", "C", "D" kategóriákra valamint a "CE" kombinált kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, melyek közül bármely kategória, kombinált kategória, alkategória megszerzésének időpontjától eltelt legalább 3 év."

(3) Az R. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vizsgabiztosi felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak."

24. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) A vizsgabiztosi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak.

A vizsgabiztosi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik."

25. § (1) Az R. 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt)

"c) aki nem áll a vizsgáztatástól való eltiltás vagy törlés hatálya alatt,"

(2) Az R. 27. § (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt)

"g) aki a vizsgabiztosi képzésre jelentkezés feltételeit teljesíti."

(3) Az R. 27. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép ésa§akövetkező (5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához - a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében - évente összesen legalább kétnapos, - a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése érdekében - öt évente legalább ötnapos továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.[1]

(4) A vizsgabiztosok továbbképzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű vizsgabiztosi igazolványt ad ki.

(5) Elméleti vizsgabiztosi képesítéssel kizárólag számítógépes elméleti vizsgáztatást lehet végezni."

26. § Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § 2013. január 19-éig a vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához évente összesen egynapos - a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni."

27. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) Közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzés csak az iskolavezetői névjegyzékben lévő iskolavezető irányításával folytatható.

(2) A közlekedési hatóság kérelemre az iskolavezetői tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a jelentkezőt, aki

a) a rendeletben meghatározott iskolavezetői képesítéssel rendelkezik,

b) az engedélyezési eljárás díját befizette,

c) nem áll az iskolavezetői névjegyzékből való eltiltás vagy törlés hatálya alatt."

28. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § Az iskolavezetők képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket a 11. melléklet tartalmazza."

29. § Az R. 31. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közlekedési hatóság az egyes tárgyak hallgatása és vizsgája alól - kérelemre - mentesítheti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.

(3) Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(4) Az iskolavezetőket a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatják."

30. § Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) Az iskolavezetőnek évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ezt követően sikeres vizsgát kell tennie.

(2) Az iskolavezetők továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben végezhető."

31. § (1) Az R. 33. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető

a) a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság jogerősen elmarasztalta;

b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv - az a) pontban foglaltak miatt - két éven belül elvesztette.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges:

a) a 16. § ad) pontja szerint meghatározott személyi és

b) a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 pontja, a 16. § aa) pontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi

feltételek megléte.

(5) Szaktanfolyamra vagy szakképesítő vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek.

(6) A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt - a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő - vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak - a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához - évente a közlekedési hatóság által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,

a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,

c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza."

(2) Az R. 33. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A rendelet előírásait, különösen 5. §-a, 8. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, 9. §-ának (5) és (7)-(8) bekezdése, 12. §-a, a 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 34. § (1)-(2) bekezdése, a 35-38. §-a, a 3. mellékletének 3.2.2 és 3.2.3. pontjának rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelően alkalmazni kell."

32. § Az R. 33/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását a közlekedési hatóság a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható."

33. § Az R. 33/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/G. § Az alapképesítési és a továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, és a "Gépjárművezetői képesítési igazolvány" kiállításának díját a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló jogszabály határozza meg."

34. § Az R. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) A közúti járművezető-képzést, a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni kell, és el kell látni mindezek szakfelügyeletét. A közlekedési hatóság minőségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül.

(2) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a vizsgabiztos közvetlen vezetője végezheti kizárólagos (át nem ruházható) jogkörben.

(3) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységének szakfelügyeletét évente - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási szabályoknak megfelelően - legalább nyolc órában biztosítani kell. A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon.

(4) Amennyiben a szakfelügyelet során a vizsgabiztos tevékenységében hiányosságok vagy szakmai ismereti problémák merülnek fel, a vizsgabiztosnak a közlekedési hatóság által meghatározott rendkívüli továbbképzésen kell részt vennie, továbbá sikeres vizsgájának teljesítéséig a vizsgabiztos vizsgára nem vezényelhető.

(5) A rendkívüli továbbképzés elvégzésére kötelezett vizsgabiztos csak annak teljesítésével tehet eleget a 27. § (3) bekezdésében előírt éves továbbképzési kötelezettségének. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben.

(6) Amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenőrzésre vonatkozó megfelelő eredményt több kategóriára is érvényesnek kell tekinteni.

(7) A közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének ellenőrzését és annak eredményéről való beszámolót a közlekedési hatóság által kiadott ellenőrzési terv figyelembe vételével kell végezni."

35. § Az R. 35-36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A szakfelügyelet és az ellenőrzés lehet előre bejelentett és soron kívüli.

(2) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint a közlekedési hatóságot tájékoztatja.

(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet

a) visszatérő szakfelügyeletre, a képzési vagy a vizsgáztatási tevékenységet érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;

b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezető, a képző szerv szankcionálására;

c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására;

d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára, illetve minősítésének visszavonására.

(4) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző haladéktalanul felfüggeszti a) a képzést vagy a vizsgát,

a1) ha életet vagy testi épséget fenyegető balesetveszély áll fenn,

a2) ha az ellenőrzést, szakfelügyeletet az ellenőrzés alá vont gátolja, akadályozza,

b) a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az előírásoknak és a tantervnek megfelelő módon nem tartható meg,

c) a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.

(5) Amennyiben a szakoktató ellenőrzése során az ellenőrzést végző szakmai, módszertani hiányosságot tapasztal, úgy a szakoktató felé történő jelzés mellett köteles a szakfelügyeletet végző közlekedési hatóság részére az előírt módon jelentést tenni.

36. § Szakfelügyelet és ellenőrzés nem gyakorolható annál a képző szervnél, amelyhez a szakfelügyelőt vagy ellenőrzést végzőt vagy közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti."

36. § (1) Az R. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közlekedési hatóság a képzési engedélyt

a) visszavonja, ha a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;

b) a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;

c) visszavonhatja, ha a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával elmarasztalta."

(2) Az R. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A képzési engedélynek a (3) bekezdés a)-c) pontjai alapján történő visszavonása után az érintett képző szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható."

37. § Az R. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A "B" kategóriában végzett képzés esetén a tanuló 2011. december 31-ig a 8. melléklet 5.2. pontjában külön megjelölt "B" kategóriás forgalmi vizsgát tehet."

38. § Az R. 42. § a következő e) és f) ponttal egészül ki:

"e) az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló, többször módosított 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló, többször módosított 13/1992. (VI. 26.) NM rendelettel együtt.

f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról."

39. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

(4) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

(5) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

(6) Az R. 6. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

(7) Az R. 7. számú melléklete e rendelet 7. melléklete szerint módosul.

(8) Az R. 8. számú melléklete e rendelet 8. melléklete szerint módosul.

(9) Az R. 11. számú melléklete e rendelet 9. melléklete szerint módosul.

(10) Az R. 12. számú melléklete e rendelet 10. melléklete szerint módosul.

(11) Az R. 13. számú melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul.

(12) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 12. melléklete lép.

(13) Az R. 15. számú melléklete e rendelet 13. melléklete szerint módosul.

(14) Az R. e rendelet 14. melléklete szerinti 16. melléklettel egészül ki.

(15) Az R. e rendelet 15. melléklete szerinti 17. melléklettel egészül ki.

40. § Az R. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § A rendelet

a) az "AM", "A2" vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseit 2013. január 19. napjától kell alkalmazni,

b) az "M" és az "A korl." vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 18. napjáig lehet alkalmazni,

c) a 2013. január 19. előtt szerzett közúti járművezetői vizsgabiztosi képesítések továbbra is érvényesek, azonban a minőségbiztosításra és a rendszeresen továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni

kell."

41. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. december 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 2. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése és 15. § (1) bekezdése, valamint a 12. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 25. § (3) bekezdéssel megállapított R. 27. § (3) bekezdése 2013. január 19-én lép hatályba.

(4) A (2) bekezdésben említett rendelkezések, továbbá az R. 14. § (2) bekezdése és az R. 8. mellékletének 9. pontja 2012. január 2-án hatályukat vesztik.

(5) Hatályát veszti az R. 2. § (1) bekezdésének 3., 4., 9., 10., 15., 16., 17., 20., 24., 25., 31., 32., 34. és 40. pontja, az R. 11. § (5) bekezdésének ba) és bb) pontjai, az R. 33/D. § (2) bekezdésének b) pontja, az R. 33/D. § (4) bekezdésének b) pontja, az R. 37. § (1) bekezdése, az R. 37. § (2) bekezdése, az R. 37. § (4) bekezdése, az R. 39. § (1) és (3) bekezdése és az R. 39. § (4) bekezdése, 3. mellékletének 3.3. és 4.1.4.1. pontjai, 1. mellékletének 6. pontja, 8. mellékletének 1.2. pontja, 11. mellékletének 3. pontja, 13. mellékletének 3. pontja.

42. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdésében, a 6. melléklet III. fejezet 5. pontjában, a 8. melléklet 1.4., 2., 2.1., 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3., 3.3., 4., 6.1.7., 7.2.1., 7.3.1., 7.4.2.1., 9. pontjaiban és a 9. melléklet 8., 13. pontjaiban a "regionális igazgatóság" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság" szöveg kerül. Az R. 27. § (1) bekezdésében, a 33. § (8) bekezdésében, a 33/D. § (2) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában, a 33/D. § (4) bekezdésében és a (4) bekezdés a) pontjában, a 33/F. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 3. melléklet 2.5., 3.2. pontjaiban, a 7. melléklet II. fejezet második és harmadik fordulatában, a 8. melléklet 7.5.2.3. pontban, a 12. melléklet 5.3., 6., 9.2., 9.4., 9.5. pontjaiban, a 13. melléklet 5., 6.1. pontjaiban az "az NKH Központi Hivatala" szövegrész helyébe a "a közlekedési hatóság" szöveg lép.

(2) Az R. 33. § (1) bekezdésében az "az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága" szövegrész helyébe az "a közlekedési hatóság" szöveg, az R. 9. melléklet 14. pontjában a "Nemzeti Közlekedési Hatóság" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság" szöveg lép.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

43. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelettel együtt,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 1. mellékletének módosítása

Az R. 1. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Engedélyes (képző szerv) azonosítója"

2. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 2. mellékletének módosítása

(1) Az R. 2. mellékletét megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A képző szerv tájékoztatási kötelezettsége a járművezető és a közlekedési szakember képzésben résztvevők számára"

(2) Az R. 2. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. a tanfolyamra vagy szaktanfolyamra való felvétel módját,"

(3) Az R. 2. melléklet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. a tanuló által igényelt tanfolyam vagy szaktanfolyam tantárgyait, a képző szerv által tartott óraszámát, az elméleti tanórák időtartamát, továbbá csak elméleti, illetve csak gyakorlati oktatásra jogosító képzési engedély esetén annak a képző szervnek a megnevezését és elérhetőségeit, amelyikkel a képzési engedély jogosultja szerződéses jogviszonyban áll."

(4) Az R. 2. melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. a tandíj összegét, tandíj befizetésének módját, azért nyújtott szolgáltatások tételes tartalmának felsorolását, továbbá a megszerezni kívánt kategória vagy szakképesítéshez szükséges egyéb díjakat (vizsgadíjak, elsősegély-nyújtási ismeretek vizsga díját, egyéb költségeket),"

(5) Az R. 2. melléklet 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. a pótórák igénylésének módját, díjait,"

(6) Az R. 2. melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. az engedélyező hatóság megnevezését, címét és telefonszámát,"

(7) Az R. 2. melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. a vezetői engedély vagy a szakképesítés kiadásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott fontosabb előírásokat. Nem magyar állampolgárokat érintően különös tekintettel kell lenni a tartózkodási engedélyre vonatkozó előírásokra, továbbá a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapfokú iskolai végzettség külföldön kiállított oklevéllel, bizonyítvánnyal való igazolásának módjára. Az írásos tájékoztatót a képző szerv készíti el és végzi a szükséges módosításokat. Az írásos tájékoztató egy példányát a képző szerv a tanfolyamra történő jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezőnek átadja, és a tanfolyamra jelentkezők kellő tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben jól látható helyen ki is függeszti. A képző szervet népszerűsítő felhívásokban közzétett adatoktól az írásos tájékoztató adataiban eltérés nem mutatkozhat."

3. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 3. mellékletének módosítása

(1) Az R. 3. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Beiskolázási feltételek

Ha a képző szerv a jelentkezés időpontjában - az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján -megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles erről a tényről a tanulót írásban tájékoztatni."

(2) Az R. 3. melléklet 2. pont 2.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4. A "Járművezetési gyakorlat" szakos képesítés jogosít:

a járművezetési gyakorlat oktatására (beleértve az "Alapoktatás" biztonsági ellenőrzési feladatainak oktatását is) abban a vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a "Járművezetés elmélete" tantárgy oktatására minden kategóriában.

A 2011. december 1. napját megelőzően szerzett "Járművezetési gyakorlat" szakos képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - azon vezetői engedély kategóriák gyakorlati oktatására jogosít, amelyek megfelelnek a 18. § (3) bekezdés b) pontokban meghatározott feltételeknek."

(3) Az R. 3. melléklet 3. pont 3.1.2-3.1.5. alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1.2. Az elméleti tárgyak oktatásához

A képző szervnek rendelkeznie kell

a) tantermi oktatáshoz

aa) tanteremmel,

ab) fali tablókkal,

ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítő berendezés),

b) e-learning esetében

ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelő e-learning rendszerrel.

3.1.3. A "Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek" tantárgy oktatásához

Az "A", "A korl.", "A2" és "B" kategóriás, valamint az "A1" alkategóriás tantermi képzést olyan tanteremben kell végezni, amely alkalmas a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljének bemutatására."

3.1.4. A "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" tantárgy oktatásához

A "C", "D", "T", "Trolibusz" kategóriás, valamint a "C1", "D1" alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriás képzés esetén a képző szervnek rendelkeznie kell az oktatásra kialakított helyiséggel, amelyben el kell helyezni legalább egy darab, az oktatni kívánt kategóriának (alkategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú üzemképes járművet vagy tanalvázat, továbbá a közlekedési hatóság által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket.

A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt járművet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák. A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetéséből keletkező gázok elvezetéséről.

A helyiségben el kell helyezni továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és töltetű tűzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább 1-1 db asztalt és széket. A helyiség fűtését - minimálisan 18 °C -, világítását és szellőzését biztosítani kell.

A képzésben és vizsgáztatásban résztvevők számára megfelelő WC-t és kézmosási lehetőséget kell biztosítani.

3.1.5. A járművezetés gyakorlati oktatásának feltételei

Az "A", "A2", "Akorl.", "B", "C", "D", "M", "AM", "T", "Trolibusz" kategóriás, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával, amelynek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

fa) forgalom elől elzárt terület,

fb) szilárd burkolat,

fc) legyen alkalmas - a gyakorlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével - az előírt feladatok biztonságos végrehajtására,

fd) kulturált WC és kézmosási lehetőség,

g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó, a 4. vagy 5. mellékletben meghatározott további feltételeknek megfelelő, érvényes forgalmi engedéllyel járművekkel és felszerelésekkel.

A járműkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorló pálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés (gyakorlás) céljára elfogadható - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - minden olyan felület, amely időjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására. A kétkerekű járművek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges.

A pálya méretének az adott járműkategóriára előírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie.

A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejű gyakorlási lehetőségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett."

(4) Az R. 3. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.1. Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők. Kötelező óraszámok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon

Rövidítések:

1) érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2) A1 alkategória megszerzését követő egy éven belül

3) A1 alkategória, A2 alkategória, vagy A korlátozott kategória megszerzését követő egy éven belül

4) amennyiben betöltötte a 21. életévét és nem rendelkezik A1 alkategóriára, A2 alkategóriára vagy A korlátozott kategóriára vonatkozó érvényes vezetői engedéllyel

5) C1 alkategória megszerzését követő 1 éven belül

6) D kategóriás vezetői engedéllyel"

(5) Az R. 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontja a következő 3.2.2-3.2.4. alpontokkal egészül ki:

"3.2.2. Tanfolyam megkezdése tantermi oktatás esetén

Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedési hatóság által kiadott tanterv figyelembe vételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a tanfolyam helyszíne szerint illetékes közlekedési felügyelőség részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a közlekedési felügyelőség részére meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel miden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni. A tanfolyamon résztvevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül meg kell küldeni a közlekedési felügyelőség részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A képző szerv - a vállalkozási feltételeinek megfelelően - az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára - azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt - pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.

3.2.3. Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetén

Az e-learning képzésben résztvevő tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerződés alapján a hozzáférés kiadását követő három munkanapon belül a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére meg kell küldeni.

3.2.4. Képzés elvégzésének igazolása

A vizsgára jelentkezéshez előírt képzési rész (tantárgy) elvégzését tanúsító igazolást az iskolavezető köteles a befejezést követő 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a közlekedési hatóság részére elküldeni. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a képző szerv azonosító adatait (nevét, címét),

b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét),

c) a tanuló azonosítóját,

d) vezetői engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul,

e) a teljesített képzési rész (tantárgy)

ea) megnevezését,

eb) kezdési időpontját,

ec) befejezési időpontját,

f) iskolavezető aláírását,

g) igazolás kiállításának dátumát."

(6) Az R. 3. melléklet 3.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.4. Az együtt tartott tanfolyamok

Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat az alábbi kategóriákban (al- és kombinált kategóriákban) lehet szervezni:

- "M", "AM", "A1","A korl.", "A2", "A", és "B";

- "B+E" és "D1+E";

- "B" és "T";

- "C1" és "C";

- "C1+E", "C+E" és "D+E";

- "T" és "K" (kerti traktor és állati erővel vont jármű).

Az együtt tartott oktatást a tanulmányi naplóban fel kell tüntetni."

(7) Az R. 3. melléklet 3. pont 3.5.í-3.5.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.5.1. Általános előírások

A járművezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a közlekedési felügyelőség által hitelesített vezetési karton birtokában kezdhető meg.

A járművezetési gyakorlat oktatása során - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.

A jármű biztonsági ellenőrzésére, technikai kezelésére, valamint a manőverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást alapvetően gyakorló pályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármű technikai kezelésének oktatása részben - a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett - a közúti forgalomban is történhet. A - "B" kategóriás képzés kivételével - a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga előtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része.

A főoktatás - "B" kategóriás képzés kivételével" - csak sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után kezdhető el. A vezetési kartonon az alapoktatást és a főoktatást a megfelelő rovatban kell dokumentálni.

A járműkezelési vizsga biztonsági ellenőrzési feladatait az alapoktatás során a gyakorlati szakoktatónak - ha erre a feltételek adottak - azon a járművön kell tanítania, amelyen a gyakorlati vezetés oktatása és a járműkezelési vizsga történik.

3.5.2. A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:

a) bukósisak,

b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függően),

c) protektoros hosszúnadrág és protektoros dzseki,

d) protektoros kesztyű,

e) magas szárú, zárt cipő vagy csizma,

f) elöl-hátul "T" betűjelzéssel ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény,

g) a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevő készülékkel kell biztosítani."

(8) Az R. 3. melléklet 3.5.3. pontja b)-c) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az országúti vezetés keretében teljesítendő menettávolság]

"b) az "A1" alkategóriában és valamennyi kombinált kategóriában 30 km;

c) az "Akorl.", "A2", "A", "B", "C", "D" kategóriákban és a "C1", "D1" alkategóriákban 40 km a tanóránként minimálisan teljesítendő (kötelezően levezetendő) menettávolság."

(9) Az R. 3. melléklet 3. pont 3.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.6. Az oktatási idő

Az oktatási idő az alábbi időtartamokat nem haladhatja meg:

az alapismeretek oktatása során - az e-learning oktatást kivéve - a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4x45 perc), ami legfeljebb 4 tanóra "biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" foglalkozással (4x50 perc) egészíthető ki;

a) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható;

b) a főoktatás során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább két részben, két tanóra oktatás után minimálisan í óra szünet közbeiktatásával kell szervezni;

c) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak időtartama: 45 perc;

d) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc;

e) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.

A szakoktatók napi és havi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák időtartama nem számít bele. A vizsgákat azonban a havi óraösszesítő megfelelő rovatában fel kell tüntetni."

(10) Az R. 3. melléklet 4. pontja helyébe - alpontjainak módosítása nélkül - a következő rendelkezés lép:

"4. Mentesítések

Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat - az "A korl.", "A" és "B" kategória, továbbá az "A1", "A2" alkategória kivételével - a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló - az iskolavezető által hitelesített - okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a közlekedési hatóság engedélyezi."

4. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 4. mellékletének módosítása

Az R. 4. mellékletének 2. "Egyéb követelmények" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Egyéb követelmények

Az oktatásra használt valamennyi járművet - kétkerekű járműveket kivéve - fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölről és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér "T" betűt ábrázoló, 25x25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az "Autósiskola" feliratot. A "B" kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő "T" betűt oktatáson kívül le kell takarni.

Az "M", "A korl." és "A" kategóriás, továbbá az "A1" alkategóriás gyakorlati képzés főoktatási szakaszában, valamint a forgalmi gyakorlati vizsgán a kísérő személygépkocsi tetőtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztető feliratot tartalmazó táblát."

5. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

"A 2003. év december 1-jét követően oktatásba bevont járművekre vonatkozó előírások

1. A járművek követelményei kategóriánként

"M" kategória:

bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár.

"A1" alkategória:

"A1" alkategóriába tartozó, legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár.

"A korl." kategória:

"A" kategóriába tartozó kétkerekű motorkerékpár, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a) 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalom,

b) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

c) legfeljebb 25 kW teljesítmény,

d) legfeljebb 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arány.

"AM" kategória:

AM kategóriába tartozó

- két- vagy háromkerekű jármű, amelynek legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a motor hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több 4 kW-nál,

- könnyű négykerekű motorkerékpár,amelyek terheletlen tömege (az akkumulátor tömegét nem számítva) kevesebb 350 kg-nál, amelynek legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a motor hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több

4 kW-nál.

"A" kategória:

a) 2013. január 18-ig:

aa) legalább 35 kW teljesítmény,

ab) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas.

b) 2013. január 19-től:

ba) "A" kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli motorkerékpár, legalább 600 cm3 hengerűrtartalommal és legalább 40 kW motorteljesítménnyel "A2" kategória:

"A2" kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli motorkerékpár, legalább 400 cm3 hengerűrtartalommal és legalább 25 kW motorteljesítménnyel.

"B" kategória:

"B" kategóriába tartozó négykerekű személygépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 személy befogadóképesség,

ab) legalább négyajtós kivitel,

ac) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,

bb) olyan oldalhelyes irányjelző visszajelző, amely az oktatói és a hátsó ülésekről is jól láthatóvá teszi az irányjelző működését,

bc) kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást [a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján],

be) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).

"B" kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez:

"B" kategóriába tartozó négykerekű gépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) a mozgáskorlátozott anatómiai és fiziológiai állapotának megfelel;

b) a szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított [a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján],

c) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedállal van felszerelve. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

d) két darab pót-visszapillantó tükörrel van ellátva, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).

"C1" alkategória:

"C1" alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 m hosszúság,

ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,

ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas vezetőfülke,

ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) valamennyi fékezet kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni.

"C" kategória:

"C" kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 8 m szerkezeti hosszúság,

ab) legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, és a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg,

ac) legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke,

ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) legalább 8 előremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó),

bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

"D1" alkategória:

"D1" alkategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 m hosszúság,

ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,

ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

"D" kategória:

"D" kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 10 m szerkezeti hosszúság,

ab) legalább 80 km/óra tervezési sebesség;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) visszatartó fék (tartósfékrendszer), az ENSZ EGB 13. számú mellékletének előírása szerint,

bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) a 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű esetén sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

"B+E" kombinált kategória:

"B+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzők:

aa) a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű "B" kategóriába tartozó vonójármű,

ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1100 kg,

ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, legalább 1,5 m széles, legalább 1,5 m magas, de a vonójárműnél nem alacsonyabb és nem keskenyebb,

ad) a járműszerelvény hosszúsága legalább 7,5 m,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

af) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

ag) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bb) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

"C1+E" kombinált kategória:

"C1+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) "C1" alkategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

ad) a járműszerelvény szerkezeti hosszúsága legalább 8 m,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) terhelés vizsgán:

ba) a tehergépkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni,

bb) a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

"C+E" kombinált kategória:

I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:

"C+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzők:

aa) "C" kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi legalább 7,5 m szerkezeti hosszúságú, zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m,

ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges össztömege legalább 15 000 kg,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas.

II. Félpótkocsis járműszerelvény esetén:

"C+E" kombinált kategóriába tartozó félpótkocsis vagy csuklós járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) a "C" kategóriába tartozó vonójármű, vezetőfülkéjében a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképesség,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m, hosszúsága legalább 14 m,

ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges tömege legalább 15 000 kg,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) legalább 8 előremeneti fokozatú sebességváltó (nyomatékváltó),

bb) minden fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

"D1+E" kombinált kategória:

"D1+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) "D1" alkategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélessége és magassága legalább 2 m,

ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

"D+E" kombinált kategória:

"D+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) "D" kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, magassága legalább 2 m,

ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, és szélessége legalább 2,4 m,

ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

"T" kategória:

"T" kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató két pótkocsival, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) a járművezetővel azonos légtérben lévő 2 személy befogadóképességű vezetőfülke,

ab) 2 darab - a forgalmi vizsgán egy darab - nem különleges felépítményű pótkocsi;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) oktatói, vizsgabiztosi pótülés,

bb) az oktatói, vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál,

bc) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, vizsgabiztosi ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig kell megterhelni. "Trolibusz" kategória:

Trolibusz kategóriába tartozó jármű, amely az alábbi kötelező tartozékokkal rendelkezik:

a) az oktatásra és vizsgára kiírt járatra "Tanuló járat" felirat,

b) vészkapcsoló,

c) oktatói pótfék vagy oktató által kezelhető üzemi fék,

d) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

A felsorolt járművek teljesítmény- és sebességadatai hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott "Kezelési Útmutató"-val is igazolhatók. 2. Egyéb követelmények

Az oktatásra használt valamennyi járművet - kétkerekű járműveket kivéve - fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölről és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér "T" betűt ábrázoló, 25x25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az "Autósiskola" feliratot. A "B" kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő "T" betűt oktatáson kívül le kell takarni.

Az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás, továbbá az "A1" alkategóriás gyakorlati képzés főoktatási szakaszában a kísérő szakoktatót szállító személygépkocsi tetőtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztető feliratot tartalmazó táblát."

6. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 6. mellékletének módosítása

(1) Az R. 6. melléklet I. fejezete a következő 10. ponttal egészül ki:

"10. Vonójármű rendszáma pótkocsi esetén"

(2) Az R. 6. melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az oktatójárművek minősítő vizsgálata

A közúti járművezető-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt "B", "C", "D", "T" kategóriás, a "C1", "D1" alkategóriás, valamint a "B+E", "C1+E", "C+E", "D1+E", "D+E" kombinált kategóriás oktatójármű járművekhez tartozó oktatójármű-igazolás kiadásához szükséges minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság végzi.

Az oktatójárművek minősítő vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a közlekedési hatóság végzi el.

A "C1", "D1" alkategóriás, "C", "D" kategóriás, "C1+E", "C+E", "Dí+E" és "D+E" kombinált kategóriás oktatójárművet a járműműszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság) a képzésfelügyelővel együtt minősíti. A minősítő vizsgálat részét képező közúti vizsgálatot a képzésfelügyelő egyedül is végezheti.

A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármű tulajdonosának változása esetén, az oktatójármű-igazolás a korábban bejegyzett időpontig hatályos.

A vizsgálat költségeit - amelyet a kérelmező visel - a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni."

(3) Az R. 6. melléklet "AZ OKTATÁSBAN HASZNÁLT JÁRMŰVEK KÖVETELMÉNYEI ÉS VIZSGÁLATA" alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A járművek terhelhetősége (szállítható személyek száma), sebességadatai, méretei

A forgalmi engedély alapján ellenőrizni kell, hogy a járművek terhelhetősége megfelel-e az előírásoknak.

A járművet az oktatáshoz, vizsgához előírt terhelési állapotban kell bemutatni. A tényleges terhelési értéket a bemutatott állapot szerint kell értékelni. Amennyiben kétség merül fel a terhelést illetően, az illetékes közlekedési hatóság a jármű (járműszerelvény) mérlegelését kezdeményezi.

A jármű (járműszerelvény) sebességadataira vonatkozó követelmények teljesülését hatósági bizonyítvány vagy a gyártó által kiadott "Kezelési útmutató" alapján, ezek hiányában közúti méréssel kell vizsgálni. A közúti vizsgálat során lakott területen kívüli útszakaszon kell meggyőződni arról, hogy a jármű (járműszerelvény) a KRESZ által engedélyezett maximális sebességet eléri, és annak tartására huzamos ideig képes, továbbá a motor erőtartalékából következtetni lehet arra, hogy a jármű (járműszerelvény) az előírt sebességérték teljesítésére alkalmas. A járművek (járműszerelvények) magasságát és szélességét, valamint hosszát mérőszalaggal kell ellenőrizni az előírt méretek és arányok teljesülése céljából.

A "C" kategóriába és "C1" alkategóriába tartozó járművek vezetőterének vizsgálatakor az oktató munkaterét úgy kell ellenőrizni, hogy a szakoktatónak az esetleges beavatkozáshoz elegendő mozgástere legyen. A járművek előírt szélességénél és hosszúságánál a jármű típusbizonyítványa szerinti szerkezeti szélesség és hosszúság vehető figyelembe, a felszerelt tartozékokból adódó méretváltozás nem."

(4) Az R. 6. melléklet "AZ OKTATÁSBAN HASZNÁLT JÁRMŰVEK KÖVETELMÉNYEI ÉS VIZSGÁLATA" cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A "T" tábla

Szemrevételezéssel, szükség esetén mérőeszközzel ellenőrizni kell a "T" jelű tábla és az azonos méretű "Autósiskola" felirat meglétét. A jogszabályi értéktől eltérés +10%-ig elfogadott. A "T" tábla színe a közlekedési jelzőtáblák kék színéhez hasonló legyen. "T" jelű táblának és "Autósiskola" feliratnak kell elfogadni a járműre ragasztott öntapadó fóliát vagy festést is. Szemrevételezéssel kell meggyőződni arról, hogy legalább az "Autósiskola" felirat, valamint a "T" jelű tábla elölről és hátulról egyaránt jól látható.

"B" kategória esetében a tetőtáblán lévő feliratoknak ("Autósiskola" felirat, valamint "T" jelzés) olvashatónak kell lenniük egy a jármű előtt, illetve mögött álló személygépkocsi első üléséből (kb. í m magasságból, 5 m távolságból). Egyéb kategóriába tartozó járművek esetén elfogadható, ha a járművet elöl és hátul "T" betűvel és "Autósiskola" felirattal jelölik.

A táblák nem takarhatják a rendszámot, a világítótesteket, valamint nem akadályozhatják a járműből a kilátást. A táblákat függőlegesen (+15 fok eltérés megengedett) kell elhelyezni.

A képző szerv nevének és címének opcionális feltüntetésére különleges előírás nincs, azonban a kilátásra, reklámozásra és a díszítésre vonatkozó általános előírásokat alkalmazni kell."

7. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 7. mellékletének módosítása

(1) Az R. 7. melléklet I. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az "Akorl." "A", "A2" kategóriákra és az "A1" alkategóriára vonatkozó különleges rendelkezések"

(2) Az R. 7. melléklet I. fejezet 4.1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.3. A belföldi és a nemzetközi áru- és utas szállításhoz szükséges gépjármű- és szállítási okmányok."

(3) Az R. 7. melléklet I. fejezet 4.1.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.10. A gépjárművezető felelőssége az utas szállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az összes autóbusztípus része kell, hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt autóbuszok és a távolsági autóbuszok, különleges méretű autóbuszok) (csak a "D", "D+E", "D1", "D1+E" kategóriákban)."

8. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 8. mellékletének módosítása

(1) Az R. 8. melléklet 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1. A jelentkezési lap

A jelentkezési lap a közlekedési hatóság által meghatározott tartalmú és szerkesztésű nyomtatvány, amelynek elkészítéséről a közlekedési felügyelőség gondoskodik.

A jelentkezési lapot a tanfolyamra való jelentkezés előtt a tanuló tölti ki.

Egy jelentkezési lapon csak egy kategóriára lehet jelentkezni. A tanfolyam elméleti részének illetve a "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" tantárgynak az elvégzését az iskolavezető igazolja. Az iskolavezető igazolja az esetleges felmentéseket, a felmentések alapjául szolgáló okirat számának a bejegyzésével. Az igazolásokat aláírásával és a képző szerv bélyegzőjével érvényesíti.

A vizsgakötelezettség alóli mentesítési kérelem a felmentés alapjául szolgáló okirat iskolavezető által igazolt fénymásolatának a csatolásával történik.

A vizsga alóli felmentést, valamint indokolt esetben a szóbeli vizsgát a közlekedési hatóság a jelentkezési lapon tett bejegyzéssel engedélyezi.

A külföldi hatóság által kiadott vezetésre jogosító okmány honosítási eljárásában az okmányiroda határozatot ad ki. A határozat birtokában az ügyfélnek a tanfolyammentes vizsgára jelentkezésekor jelentkezési lapot kell kitöltenie, amelyhez csatolni kell az okmányiroda határozatát. Az okmányiroda által előírt elméleti vizsgán a kategóriának megfelelő közlekedési alapismeretek, gyakorlati vizsgán a kategóriának megfelelő forgalmi vizsgát kell érteni.

A képző szervnek hiánypótlásra vissza kell adni azt a jelentkezési lapot, amelyik a vizsgára jelentéskor a fenti előírásoknak nem felel meg."

(2) Az R. 8. melléklet 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.3. A vezetési karton

A képző szerv a bizonylati album szerinti - a tanuló és a gyakorlati képzést végző képző szerv adataival kitöltött - vezetési kartont az első vizsgára jelentéssel leadja a közlekedési hatóságnak. A közlekedési hatóság rávezeti a vizsgázó iktatószámát és hitelesíti.

Elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési kartont a közlekedési hatóság hitelesíti. A hitelesítéskor a hitelesítő rovatba a "Pótlás" szót kell bejegyezni."

(3) Az R. 8. melléklet 2.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.2. A tájékoztatás tartalma

Az ügyfeleket kérésükre tájékoztatni kell:

- a vizsgára jelentkezés jogszabályban előírt feltételeiről,

- a jelentkezési lap pontos kitöltési tudnivalóiról (a kitöltési mintát ki kell függeszteni),

- az egészségi alkalmasságot megállapító orvosi véleménnyel kapcsolatos tudnivalókról,

- a PÁV vizsgálat szükségességének eseteiről, valamint a vizsgálatra jelentkezés módjáról,

- a vizsgázótól a vizsgán elvárt állapotról (józan, kipihent és a jármű biztonságos vezetésére képes),

- a személyazonosság igazolásának lehetőségeiről (érvényes személyazonosító, illetve személyi igazolvány, érvényes útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),

- a már meglévő vezetői engedély bemutatásának kötelezettségéről,

- a vizsgázó vizsga közbeni felelősségéről,

- a vezetési karton szerepéről a gyakorlati oktatáson és vizsgán,

- a sikeres vizsga esetén szerzett jogosultságról,

- az egyes vizsgák díjáról és a befizetés lehetséges módjáról,

- a vizsgaigazolás kiadásának feltételeiről és módjáról,

- a vezetői engedély okmányirodáknál történő kiadásának módjáról,

- a jogorvoslat lehetőségéről."

(4) Az R. 8. melléklet 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. Az elméleti alapvizsgaigény bejelentése

A képző szerv az elméleti vizsgaigényét a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti be a közlekedési hatóságnak. A képző szerv a vizsgaigény jelentéssel együtt átadja a megfelelően kitöltött, a szükséges igazolásokkal (tanfolyam elvégzése, felmentés, egészségi alkalmassági vélemény stb.) ellátott és felszerelt jelentkezési lapot. A vizsga helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a vizsgázók személyi anyagának ellenőrzését követően igazol vissza. A vizsgára jelentéssel a képző szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló elméleti képzése a vizsgáig hiánytalanul megtörténik, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel."

(5) Az R. 8. melléklet 3.4-3.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.4. A vizsgázó értesítése

A vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgázókat a vizsgaigényt bejelentő értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a vizsgára a meglévő vezetői engedélyt, továbbá a vezetői engedélyben nem szereplő kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást a vizsgázónak magával kell vinnie, és a személyazonosságát igazolnia kell.

3.5. A vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzése

A közlekedési hatóság a jelentkezési lapok átvételét követően a csatolt mellékletekés a vizsgázó nyilatkozata alapján ellenőrzi, hogy a vizsgázók megfelelnek-e a vizsgára bocsátás feltételeinek.

Hiányosság esetén, az érintett vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvre nem kerülhet fel, a jelentkezési lapját a mellékletekkel együtt vissza kell adni a képző szerv képviselőjének.

Amennyiben az okirat bemutatása nem az iskolavezető által igazolt másolat csatolásával történik, hanem azt a vizsgázó a közlekedési hatóságnál mutatja be, az okirat számát a jelentkezési lapon kell rögzíteni. Ha a közlekedési hatóság a vizsgázó vizsgára bocsátását kizáró, hitelt érdemlő adat birtokába jut (közlekedésbiztonsági feltételek megváltozása, PÁV alkalmatlanság, utánképzési kötelezettség stb.), a vizsgázót

- a feltételek igazolt teljesítéséig - további vizsgára nem bocsáthatja. Ebben az esetben a vizsgázót írásban értesíteni kell."

(6) Az R. 8. melléklet 4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

4.1. A vizsgafeltételek biztosítása

A közlekedési hatóságnak az elméleti és a gyakorlati vizsgák lebonyolításához szükséges vizsgatermet, vizsgapályát és az ezekhez szükséges kiszolgáló helyiségeket (vizsgabiztosi szoba, a vizsgázók és a szakoktatók részére várakozó helyiség, WC és kézmosási lehetőség) minden megyében (fővárosban) biztosítania kell.

A kijelölt forgalmi vizsgaútvonal kiindulási helyén az előírt kiszolgáló helyiségeket a közlekedési hatóságnak kell biztosítani."

(7) Az R. 8. melléklet 5.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti

- az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,

- a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

- a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1) érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2) azon 21. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik A1 alkategória, A2 alkategória, vagy A korlátozott kategória valamelyikével, és ennél fogva a járműkezelési vizsga kiegészül az "alkalmassági feladat" végrehajtásával.

3) A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése."

(8) Az R. 8. melléklet 5.3-5.5. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.3. Érkezés a vizsgahelyre

A vizsgázónak a vizsga helyszínén a számára kiírt időpontban pontosan meg kell jelennie. Az elméleti vizsgák esetén a vizsgabiztos tájékoztatásának megkezdése után érkező vizsgázó a vizsgán nem vehet részt.

A biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, valamint a rutinvizsga esetén a kiírás szerinti időponttól eltérően a folyamatosság biztosítása mellett - az esetleges késések miatt - egy órán belül a vizsgázók sorrendje felcserélhető. Az egy óránál többet későket a vizsgán meg nem jelentnek kell tekinteni.

A vizsgázó a vizsgabiztosra a vizsgakiírástól számított legfeljebb 10 percet köteles várni. Ennél több késés esetén a vizsgázó kérheti a vizsga új időpontban megtartását. Ebben az esetben a vizsgázó vizsgadíjbefizetése nélkül tehet újabb vizsgát.

5.4. A vizsgán meg nem jelenés

A vizsgára kiírt időpontban meg nem jelenő, vagy az engedélyezettnél többet késő vizsgázó újabb vizsgadíjbefizetése nélkül csak az esetben tehet újabb vizsgát, ha távolmaradását

- legkésőbb a vizsgát megelőző 5. napon a közlekedési hatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti,

5.5. A személyazonosság megállapítása

A vizsgabiztos a vizsgajegyzőkönyv és a személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) adatai alapján egyezteti és ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát Személyazonosító igazolvány hiányában el kell fogadni a diákigazolványt (14. életév betöltéséig), útlevelet, vagy a kártyaformátumú vezetői engedélyt. Szembenéző fényképet (arcképet) nem tartalmazó, vagy lejárt érvényességű igazolvány a személyazonosság igazolására nem használható.

A vezetői engedéllyel rendelkező vizsgázónak a vezetői engedélyét a vizsgán minden esetben be kell mutatnia, ennek hiányában a vizsga nem tartható meg.

Csak meglévő, érvényes vezetői engedélyének bemutatásával tehet vizsgát a vizsgázó abban az esetben, ha a vizsga letételéhez a 11. § (5) bekezdésében előírt feltételként meghatározott kategória meglétét kell igazolnia."

(9) A R. 8. melléklet 6.1.1-6.1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.1. Az elméleti vizsga

Az elméleti vizsgát egy fő vizsgabiztos bonyolítja le.

6.1.1. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

6.1.2. A vizsgaterem átvétele

A vizsgabiztos a vizsga megkezdése előtt megvizsgálja, hogy a helyiség és az eszközök a vizsga időpontjában a vizsga szabályszerű lebonyolítására alkalmasak-e. A vizsgázók ülésrendjét a helyiség adottságainak megfelelően kell meghatározni.

6.1.3. A vizsgázók beszólítása, ültetési rendje, tájékoztatása, A vizsga a vizsgázók beszólításával kezdődik.

A vizsgázók beszólítását a vizsgaterembe a kiírt időpontban, a vizsgajegyzőkönyv sorrendjének megfelelően a személyazonosság ellenőrzése mellett kell végezni. A beszólítást követő egyeztetés után a vizsgázó a számára kijelölt helyet foglalja el. Ügyelni kell arra, hogy hozzátartozók egymás mellé ne ülhessenek. A hiányzókat ismételten szólítani kell.

Ezt követően a vizsgabiztos megkezdi a vizsgáról szóló tájékoztatást.

A vizsgabiztos ismerteti

- a vizsga menetét,

- számítógépes vizsgán a vizsgaprogram kezelését,

- a használható és tiltott eszközöket,

- a feladatok megoldásához szükséges információkat,

- az egyes kérdések felépítését, a feleletválasztás módját,

- az egyes feladatsorok megfelelési szintjét és a megoldásra fordítható időt,

- írásbeli vizsgán a hibásnak minősülő jelöléseket,

- a vizsga alatti kérdezés lehetőségeit,

- a vizsgaelőírások megszegésének következményeit,

- a vizsga kezdési és befejezési időpontját,

- számítógépes vizsgán a vizsga utáni teendőket.

6.1.4. A vizsga rendjének felügyelete

A vizsga ideje alatt a vizsgateremben a vizsgázókon kívül csak a vezényelt vizsgabiztos, a vizsgabiztos jelölt és az ellenőrzéssel, illetve szakfelügyelettel megbízott személy tartózkodhatnak. A vizsga rendjének megtartására a vizsgabiztos felügyel."

(10) Az R. 8. melléklet 6.1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.1.6. A vizsgajegyzőkönyv aláíratása

A vizsgabiztos szólítja a vizsgázókat, akik a vizsgán való megjelenésüket aláírásukkal igazolják a vizsgajegyzőkönyvön. A vizsgázók adatait a vizsgabiztosnak egyeztetnie kell.

A vizsga a vizsgajegyzőkönyv utolsó vizsgázó által történő aláírásával fejeződik be."

(11) Az R. 8. melléklet 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.2. A szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgát kell tenni a "Trolibusz" kategóriás vizsgán minden elméleti vizsgatárgyból.

A magyar nyelvet nem beszélő személy vizsgára jelentkezésekor nyilatkoztatni kell a jelentkezőt arról, hogy milyen nyelven kíván vizsgázni, és ezt a jelentkezési lapon is fel kell tüntetni. Az említett vizsgázó magyar nyelv helyett anyanyelvén vagy más, állampolgársága szerinti hivatalos nyelven vizsgázhat.

A vizsgát bizottság folytatja le. Egy bizottság két fő vizsgabiztosból áll.

A vizsgajegyzőkönyv egy példányát a vizsga kiírt időpontja előtt legalább 10 perccel korábban ki kell függeszteni a vizsgaterem ajtajára. A vizsgabiztos a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga menetéről. Ezt követően a vizsgajegyzőkönyv sorrendjének megfelelően egyszerre legfeljebb fele annyi vizsgázót lehet a vizsgaterembe beszólítani, mint amennyi főre az elméleti vizsgaterem alkalmasságát megállapították.

A vizsga a vizsgázók személyazonosságának megállapítását követően kezdhető meg.

A magyar nyelvet nem beszélő vizsgázók szóbeli vizsgája a szakfordításról és tolmácsolásról szóló jogszabályban meghatározott tolmács közreműködésével történik."

(12) Az R. 8. melléklet 7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.1. Általános előírások

A vizsgázónak a gyakorlati vizsgákon igazolnia kell a személyazonosságát, át kell adnia a vizsgabiztosnak a meglévő vezetői engedélyét és a vezetői engedélybe be nem jegyzett kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást.

A szakoktató kötelezettsége kiterjed a vizsgáztatáshoz szükséges jármű megfelelő esztétikai és műszaki állapotban történő biztosítására és az alábbi okmányok érvényességére, valamint ezen okmányok vizsga helyszínén tartására, ezek arra jogosult személy részére történő bemutatására:

a szakoktató

- személyazonosító igazolványa,

- szakoktatói igazolványa,

- vezetői engedélye,

a vizsgázó

- vezetési kartonja,

a gépkocsi (vizsgajármű)

- forgalmi engedélye,

- kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló okmánya,

- oktatójármű-igazolása.

A vizsgabiztos minden esetben ellenőrzi a szakoktató és az oktatójármű okmányait annak érvényességével kapcsolatban. Érvénytelen okmány esetén a vizsga nem tartható meg.

A gyakorlati vizsgákon a járműveken elvégzendő ellenőrzési feladatok végrehajtását a jármű jellemzőinek figyelembevételével kell megkövetelni."

(13) Az R. 8. melléklet 7.2.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.2.2.1. A vizsgapálya

Járműkezelési vizsga csak olyan vizsgapályán tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.

A minősítés szempontjai:

A vizsgapálya legyen szilárd burkolatú, forgalom elől elzárt, az előírt feladatoknak megfelelően berendezett, a feladatok biztonságos végrehajtására alkalmas terület.

Tartozékai:

- tetővel ellátott létesítmény, amely alkalmas a vizsgajármű elhelyezésére a biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtásához,

- vizsgabiztosi szoba,

- váróhelyiség, amelyben a vizsgázó és a szakoktató kulturált körülmények között várakozhatnak,

- fűtés, világítás, WC, kézmosási lehetőség.

A vizsgapályán olyan műanyag oszlopokat (bójákat) és láncokat kell használni, amelyek a járművön sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármű méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legalább 1,2 m magas oszlopokkal kell kijelölni, a beállóhelyeket láncokkal, továbbá 10-15 cm magas járdaszegéllyel (vagy annak imitációjával) kell határolni. Az oszlopokat tartó talpak legfeljebb 30 cm szélességűek (átmérőjűek) lehetnek, helyüket maradandóan meg kell jelölni. Az oszlopok egymástól való távolságát az oszlopok belső szélétől kell mérni.

Az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás és az "A1", alkategóriás járművek vizsgafeladatainak kijelöléséhez olyan műanyag forgalomterelő kúpokat kell használni, amelyek a vizsgázónak és a járműveknek sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármű méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legfeljebb 45 cm magas és 30 cm talpszélességű kúpokkal kell kijelölni, illetve határolni, a kúpok helyét maradandóan meg kell jelölni. A kúpok egymástól való távolságát a kúpok közepétől kell mérni. A megállás helyét jelző vonalat sárga színűre kell felfesteni. A fékezés kezdetét jelző vonalat sárga színűre kell festeni és kúppal kell jelölni."

(14) Az R. 8. melléklet 7.2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.2.3. A járműkezelési vizsga szervezése

A járműkezelési vizsga önálló vizsgaként szervezhető.

Az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás és az "A1" alkategóriás járműkezelési vizsgáztatást december 1-je és március 1-je között szüneteltetni kell. November hónapban a hirtelen változó út és időjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési felügyelőség jogosult dönteni."

(15) Az R. 8. mellékletének 7.2.4.1-7.2.4.4. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.2.4.1. A járműkezelési vizsga menete

Az első járműkezelési vizsga kezdetén a vizsgabiztos átveszi az aláírt, ezen melléklet 7.5.6.1. pontjában található minta szerinti "Nyilatkozatot". A járműkezelési vizsgán a vizsgázónak - a feladatok végrehajtására megadott idő alatt -biztonsági ellenőrzési feladatokat, technikai kezelési és manőverezési feladatokat kell végrehajtania - rendkívüli esetet kivéve azon a járművön - amelyiken az alapoktatás történt. A járműkezelési vizsga a biztonsági ellenőrzési feladatok teljesítésével kezdődik. A járműkezelési vizsga az utolsóként végrehajtott manőverezési feladattal ér véget, kivéve, ha a vizsgázó sikertelenséget okozó hibát követett el. A járműkezelési vizsga eredményét a vizsgabiztos a vizsga végén ismerteti. A helyi adottságok figyelembevételével az értékelés történhet az utolsóként végrehajtott feladat után a helyszínen vagy a vizsga kiindulási helyére történő visszaállást követően.

Az "M", "AM" "A korl.", "A2" és "A" kategóriás és az "A1" alkategóriás járműkezelési vizsgán, amennyiben a járművön a helyszínen javítható műszaki hiba mutatkozik és "csere" jármű nincs, a szakoktató a hibát kijavíthatja, ha ez 20 percnél több időt nem vesz igénybe. Amennyiben a hiba a fentiek szerint nem javítható, a vizsgát eredmény nélkül fel kell függeszteni. A rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga kezdetén átvett "Nyilatkozatot" a közlekedési hatóság csatolja a vizsgázó személyi anyagához."

7.2.4.2. A vizsgázó feladata

Az előre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül kihúz egyet. Elvégzi a jármű biztonsági berendezéseinek elindulás előtti ellenőrzését és egy, a minősítő lapon megjelölt másik feladatot. Az ellenőrzési feladatok végrehajtása közben meg kell állapítania az egyes biztonsági berendezések megfelelőségét, illetve hibáját. A biztonsági ellenőrzési feladatok elvégzése után a szakoktató útmutatása szerint megkezdi a technikai kezelési és manőverezési feladatok végrehajtását.

A vizsgán való megjelenését, valamint a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja.

7.2.4.3. A szakoktató feladata

Részt vesz a vizsgán. A biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtása alatt a jármű mellett helyezkedik el. Figyelemmel kíséri a vizsgázó tevékenységét, különös tekintettel a munkavédelmi előírások betartására (a jármű vízszintes talajon állása stb.). A vizsgázó által működtetett irányjelző, féklámpa működésének ellenőrzésében közreműködhet. A technikai kezelési és manőverezési feladatok végrehajtása során a vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után a feladatokat - azok végrehajtása előtt - egyenként ismerteti. Amennyiben a vizsgázó valamit nem értett meg, megismétli a tájékoztatást.

A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A feladat meghatározás nem vonatkozhat, nem is utalhat a végrehajtás módjára.

7.2.4.4. A vizsgabiztos feladata

A vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgáztatás feltételeit és a vezetési kartont. Röviden ismerteti a vizsga menetét. Az előzetesen - egy biztonsági ellenőrzési, valamint egy manőverezési vizsgafeladat számának bekarikázásával - megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül a vizsgázóval kihúzat egyet, és a számára kijelölt feladatot ismerteti.

Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely technikai kezelési és manőverezési feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el. Ekkor a vizsgát befejezettnek kell tekinteni, a még el nem végzett feladatokat a vizsgázónak nem kell teljesítenie.

A járműkezelési vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét, és rövid értékelést ad a vizsgáról.

A vizsgajegyzőkönyvet aláíratja a vizsgázóval, továbbá a minősítő lapot átadja a vizsgázónak."

(16) Az R. 8. melléklet 7.2.5. pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

("Nem felelt meg" minősítést kell adni a vizsgázónak, ha)

"ab) a feladatokat nem hajtja végre,"

(17) Az R. 8. melléklet 7.3.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga résztvevőinek feladata)

"7.3.3.1. A vizsgázó feladata

A vizsgatételekből egyet kihúz. A felkészülést követően a vizsgatételen szereplő feladatokat önállóan hajtja végre. A vizsgán való megjelenését a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja."

(18) Az R. 8. melléklet 7.4.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.4.4.1. A vizsgázó feladata

Az előre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó rutin minősítő lapok közül egyet kihúz. A vizsga során a minősítő lapon szereplő kötelező és a megjelölt feladatokat a szakoktató utasításainak figyelembevételével önállóan hajtja végre.

A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja."

(19) Az R. 8. melléklet 7.4.4.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.4.4.3. A vizsgabiztos feladata

Egyezteti és ellenőrzi a vizsgajegyzőkönyvet, a vezetői engedélyt (vizsgaigazolást) és a vizsgázó személyazonosságát. A vezetési kartonon ellenőrzi a kötelezően előírt órák, gyakorlatok teljesítésének igazolását.

Röviden ismerteti a vizsga menetét. Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a biztonsági övet mely feladatnál kell használnia. Amennyiben az adott gépkocsit (járművet) az előírások alapján nem kötelező biztonsági övvel felszerelni, a feladatot értelemszerűen biztonsági öv nélkül kell végrehajtani, a gépkocsiban (járműben) ülő személyek fokozott figyelme mellett.

Az előzetesen - egy rutinvizsga-feladat számának bekarikázásával - megjelölt, vizsgafeladatokat tartalmazó minősítő lapok közül a vizsgázóval húzat egyet. A feladatot közli a szakoktatóval, ha szükséges, megmutatja a rutin minősítő lapot.

A feladatok végrehajtása közben a vizsgázónak nem ad utasításokat.

Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el. A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét. Rövid, tárgyilagos értékelést ad a vizsgázó teljesítményéről. Azoknál a feladatoknál, ahol előírt a kijelölt biztosító személy közreműködése - és ezt a feladatot a szakoktató látja el - a vizsgabiztos a szakoktató helyén foglal helyet.

"T" kategóriás rutinvizsgán a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az - üzemi fékberendezésre ható - pótfék pedált működtetni tudja, és a járműszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A feladatokat azok végrehajtása előtt külön-külön ismerteti."

(20) Az R. 8. melléklet 7.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.1. Általános előírások

Forgalmi vizsga a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölt vizsgaútvonalak jegyzékét a közlekedési hatóság az NKH honlapján teszi közzé."

(21) Az R. 8. melléklet 7.5.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.1.1. A forgalmi vizsgaútvonal követelményei:

Közúti járművezetői vizsgaútvonalak az "Akorl", "A.", "B", "C", "D" kategóriás az "A1", A2, "C1", "D1" alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E" és "D1+E" kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan útvonal minősíthető, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a vizsga kiindulási helyétől legalább öt olyan útvonal meghatározható, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös,

b) az egyes útvonalak forgalomszabályozási szempontból megfelelőek legyenek,

c) az útvonalak hosszának legalább 60%-ában a forgalom sűrűsége sávonként 350-1000 E jármű/óra (a forgalom mértékére vonatkozóan öt évnél nem régebbi forgalomszámlálási adatok használhatók fel),

d) az útvonalak 30%-a párhuzamos közlekedésre alkalmas,

e) legyen két olyan csomópont, ahol fényjelző készülék működik; az egyik csomóponti fényjelző készülék helyett elfogadható a kiépített körforgalom,

f) a vizsga kiindulási helyétől meghatározandó útvonalak egyike lakott területen kívül vezető főútvonal, vagy ahol arra lehetőség van, autópálya vagy autóút szakaszt is foglaljon magába. E szakaszra a forgalomsűrűségi előírások nem vonatkoznak.

A "T kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minősíthető, ahol a vizsga kiindulási helyétől meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek:

a) fele-fele arányban lakott területen belül, illetve kívül vezet,

b) hosszának legalább háromnegyed részében szilárd burkolatú úton vezet,

c) hosszának egynegyede lehetőleg főútvonalat foglal magába.

Az "M" kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minősíthető, ahol a vizsga kiindulási helyétől meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek:

a) hosszának egynegyede lehetőleg főútvonalat foglal magába,

b) jelzőlámpás forgalomirányítást tartalmaz.

Városi rangú településen a b) pontban előírt feltételek teljesülésének hiányában is meghatározható vizsgaútvonal. A "Trolibusz" kategória speciális adottságai miatt az útvonal meghatározását a közlekedési hatóság egyedileg végzi."

(22) Az R. 8. melléklet 7.5.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.2. A forgalmi vizsgák útvonala és tárgyi feltételei

A vizsga útvonalát a 7. mellékletben előírt szempontok alapján és a vizsgázó fokozatos terhelését is figyelembe véve, az érintendő csomópontok megjelölésével kell meghatározni.

A "D" kategóriás 90 perces, a "D1" alkategóriás 45 perces forgalmi vizsgához lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat és autóbusz-megállót, továbbá lehetőség szerint hegyvidéket érintő útvonalakat kell meghatározni:

- vizsgázónként legalább 4 féle lehetőséget kell meghatározni.

(23) Az R. 8. melléklet 7.5.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.2.1. Az "M kategóriás forgalmi vizsga útvonala

A vizsga útvonalat úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a segédmotoros kerékpárral lakott területen belül

- haladjon főútvonalon,

- haladjon védett útvonalon,

- haladjon egyirányú forgalmú úton (lehetőség szerint),

- haladjon útkereszteződésekben, ahol a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják (lehetőség szerint),

- kanyarodjon főútvonalra és arról jobbra, balra,

- kanyarodjon védett útvonalra és arról jobbra, balra,

- kanyarodjon egyirányú forgalmú útról jobbra, balra (lehetőség szerint),

- álljon meg meghatározott helyen az úttest szélén, azzal párhuzamosan és induljon el,

- forduljon meg egy ívben (lehetőség szerint)."

(24) Az R. 8. melléklet 7.5.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.4. A vizsgán résztvevő jármű

A vizsgáztatásra kiállított járműnek meg kell felelnie:

- az általános biztonsági és esztétikai követelményeknek,

- a jogszabályban előírt feltételeknek,

- az egyedi (különleges) előírásoknak, továbbá rendelkeznie kell:

- az oktatójármű-igazolás megszerzésére kötelezett járműnek érvényes oktatójármű-igazolással,

- a térképolvasási feladathoz leporelló (kihajtható) Magyarország közúti térképpel.

Különös figyelmet kell fordítani a műszaki előírásokra, a biztonsági öv felszerelésére, valamint a tűzoltó készülék "készenlétben tartására" vonatkozóan.

Az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás, továbbá az "A1" alkategóriás vizsgákon a követő gépkocsit (kísérő gépkocsit) a képző szerv biztosítja.

A "C" és "C1" kategóriás forgalmi vizsgán a vezetőfülke hátsó ablakán a hátralátást meg kell akadályozni (pl.: letakarással).

A jármű esztétikai állapotának megítélésénél a vizsgán az időjárási körülményeket figyelembe kell venni.

A "C", "C1", "C+E", "C1+E" és "T" kategóriás vizsgajárművek (járműszerelvények) tömeg adatait, össztömegét a közlekedési felügyelőség a vizsga megkezdését megelőzően mérlegeléssel ellenőrizheti."

(25) Az R. 8. melléklet 7.5.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.6. A forgalmi vizsga szervezése

A forgalmi vizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. Amennyiben az indulási, érkezési hely a biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga lebonyolítására is alkalmas, a vizsgázók forgalmi és a biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsgája egy napra is szervezhető."

(26) Az R. 8. melléklet 7.5.6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.6.1. Az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás, továbbá az "A1" alkategóriás vizsgánál eltérő előírások:

a) Az adó-vevő készüléket és a tanulómellényt a képző szervnek kell biztosítania.

b) A vizsgázónak a vizsgabiztos jelenlétében az alábbi nyilatkozatot kell aláírnia, melyet a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni. A nyilatkozat hiánya vagy az aláírásának megtagadása esetén a vizsga nem folytatható le.

KÖTELEZŐ NYILATKOZAT

az "M", "AM", "A korl." "A2" és "A" kategóriában, továbbá az "A1" alkategóriában vizsgázók forgalmi vizsgáján:

Fiatalkorú (18 év alatti) vizsgázók járműkezelési és forgalmi vizsgára jelentését az alábbi szülői nyilatkozat-záradékkal kell kiegészíteni, amelyet a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni.

c) A forgalmi vizsgáztatást december 1. és március 1. között szüneteltetni kell.

November hónapban a hirtelen változó út- és időjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési felügyelőség jogosult dönteni.

d) A forgalmi vizsgákat rádió adó-vevő használatával, "gépkocsi követéses" módszerrel kell megtartani.

e) A forgalmi vizsgákon egy vizsgaeseményt általában kettő fő vizsgázóval kell megtartani. A vizsgajelentésektől függően "páratlan számú" vizsgázót is ki kell írni a vizsgára, és a forgalmi vizsgát egy fő vizsgázóval is meg kell tartani.

f) A vizsgázók a kísérő gépkocsi előtt haladnak és eltérő számozású, vagy eltérő színű "T" betűvel ellátott tanulómellényt viselnek.

g) A forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a kísérő gépkocsi jobb első ülésén foglal helyet."

(27) Az R. 8. melléklet 7.5.7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.7.1. A vizsgázó feladata

A vizsgázó - az "M", "A korl." és "A" kategóriás, továbbá az "A1", "A2" alkategóriás vizsgázók kivételével - a vizsgabiztos által rendelkezésére bocsátott alábbi nyilatkozatot a vizsgabiztos jelenlétében aláírja. A nyilatkozat aláírásának hiányában a forgalmi vizsga nem kezdhető meg.

Az előre megjelölt, forgalmi vizsga minősítő lapok közül egyet kihúz.

A vizsga során a szakoktató tájékoztatásának, útirány-meghatározásainak megfelelően, a forgalmi szabályok betartása mellett önállóan hajtja végre a feladatokat. Amennyiben azokat nem értette meg, kérdezze meg szakoktatójától.

A beállási, megfordulási feladatok végrehajtására alkalmas helyeket önállóan válassza meg.

A forgalmi szabályokat tartsa be, a veszélyhelyzetet előzze meg.

Amennyiben a vizsgázó az "M", "AM", "A korl.", "A2" és "A" kategóriás, továbbá az "A1" alkategóriás vizsgán a vizsgabiztosi kísérő gépkocsitól forgalmi ok miatt túlságosan eltávolodna, köteles félreállni és a kísérő gépkocsit bevárni.

A "C1", "D1" alkategóriák, a "C", "D" kategóriák, valamint a "C1+E", "D1+E", "C+E", "D+E" kombinált kategóriák esetében a vizsgázó a járművel való elindulás előtt a vizsgabiztos által meghatározott térképolvasási feladatot hajt végre, majd kitölti a menetíró készülék adatrögzítő lapját és behelyezi a menetíró készülékbe. A vizsga végén kitölti az adatrögzítő lapot és értelmezi az adatrögzítő lapon található jelzéseket.

A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint az eredménytől függően a minősítő lap átvételét a vizsgajegyzőkönyvön az aláírásával igazolja."

(28) Az R. 8. melléklet 7.5.7.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.7.2. A szakoktató feladata, magatartása

A vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy - az üzemi fékberendezésre ható - pótféket működtetni tudja, és a jármű irányításába szükség esetén beavatkozhasson.

A vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga időtartama alatt mindig egyenes irányban haladjon, kövesse az út vonalvezetését, figyelembe véve a közúti jelzéseket mindaddig, amíg nem kap attól eltérő-irányváltoztatásra, megállásra vonatkozó-feladatot, illetve a közúti jelzések jelentéséből más nem következik. A vizsgázó számára jól érthetően, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat - trolibusz esetén vonalszakaszt -, az elvégzendő manővert. Az egyenes útiránytól való eltérést - trolibusz esetén váltóállítást -, kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással kell megadni. Mindig az útvonalat határozza meg, ne utcaneveket mondjon.

Például:

- az útkereszteződésben kanyarodjon jobbra (balra);

- a második útkereszteződésnél kanyarodjon jobbra (balra);

- a fényjelző készüléknél kanyarodjon jobbra (balra);

- a fényjelző készüléknél kanyarodjon jobbra (balra), és utána az első útkereszteződésnél kanyarodjon balra (jobbra);

- forduljon meg egy ívben;

- álljon meg arra alkalmas helyen, megállás céljából stb.

Feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.).

Sikertelen vizsga esetén a gépkocsit visszavezeti, a vizsgabiztost visszaviszi a kiindulási helyre.

A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A forgalmi vizsga során - a vizsga eredményét befolyásoló - segítséget nem adhat, feladat meghatározásai nem utalhatnak az elvégzendő műveletekre, a végrehajtás módjára. Semmilyen körülmények között nem adhat olyan feladatot, amely félrevezető, megtévesztő vagy amely balesetveszélyt idézhet elő.

A "C1", "D1" alkategóriák, a "C", "D" kategóriák,valamint a "C1+E", "D1+E", "C+E", "D+E" kombinált kategóriák esetében a térképolvasási feladathoz a térképet, a menetíró készülékhez a szükséges adatrögzítő lapot, digitális tachográf esetében a vezetői kártyát rendelkezésre bocsátja. A menetíró készülék adatrögzítő lapját, digitális tachográf esetében az ún. "kinyomatot (print out) lapot a vizsga végeztével a vizsgázó vezetési kartonjához csatolja. Sikertelenséget okozó hiba miatt befejezett vagy a megengedettnél több hibavonal miatt sikertelenné minősített vizsga esetén a menetíró készülék adatrögzítő lapját kitölti, illetve digitális tachográf esetében az ún. "kinyomatot" (print out) lapot kinyomtatja.

Az "M , "AM , "A korl. , "A2 és "A kategóriás, továbbá az "A1 alkategóriás vizsgákon a kísérő járművet vezeti.

A trolibusz kategóriás vizsgán a vizsgabiztos előzetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga időtartama alatt az előre megadott vonalon (vonalszakaszon) haladjon, figyelembe véve a közúti és egyéb jelzéseket mindaddig, amíg nem kap a váltóállításra vonatkozó feladatot.

A vizsgázó számára jól érthetően pontosan határozza meg a vonalat (vonalszakaszt), az elvégzendő feladatokat.

A váltóállítási feladatot kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással kell megadni.

A szakoktató feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.)."

(29) Az R. 8. melléklet 7.5.7.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.5.7.3. A vizsgabiztos feladata

A vizsgabiztos a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgáztatás feltételeit.

Egyezteti és ellenőrzi a vizsgajegyzőkönyvet, a vezetői engedélyt és a vizsgázó személyazonosságát. A vezetési kartonon ellenőrzi a kötelezően előírt órák teljesítésének igazolását. A vezetési kartonon szerepelnie kell a szakoktató által bejegyzett és a tanuló által aláírt, kötelezően előírt gyakorlati vezetés igazolásának.

Ellenőrzi az esetleges egészségi alkalmassági korlátozásokkal kapcsolatos előírások maradéktalan teljesülését (pl. amennyiben az orvos a szakvéleményen szemüveg használatát írja elő, a vizsga szemüveg hiányában nem tartható meg, ebben az esetben a kontaktlencse nem fogadható el).

A vizsgázóval a 7.5.6.1. vagy a 7.5.7.1. pont szerinti nyilatkozatot aláíratja.

Röviden ismerteti a vizsga menetét.

A minősítő lapok közül a vizsgázóval húzat egyet, és kitölti a személyi adatokra vonatkozó rovatokat.

A feladatokat közli a szakoktatóval és csomópontok kijelölésével határozza meg az útvonalat.

A "D" kategóriás 90 perces és a "D1" alkategóriás 45 perces forgalmi vizsgán a vizsgázók létszámától függő, a közlekedési hatóság által jóváhagyott lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat, autóbusz megállókat, továbbá lehetőség szerint hegyvidéket érintő útvonalakat tartalmazó feladatlapok közül a vizsgajegyzőkönyvön elsőnek kiírt vizsgázóval húzat egyet. A "C1 , "D1 alkategóriák, a "C , "D kategóriák, valamint a "Cí+E , "Dí+E , "C+E , "D+E kombinált kategóriák esetében meghatározza a vizsgázó számára a térképolvasási feladatot. A térképolvasási feladat valamely magyarországi város megkeresése és a vizsga kiindulási helyétől az oda vezető út megmutatása legyen úgy, hogy az utak számozásait a vizsgázó nevezze meg.

Az "M , "AM , "A korl. , "A2 és "A kategóriás, továbbá az "A1 alkategóriás vizsgánál a feladatokat, útvonalat a vizsgázókkal közli (szükség szerint térkép, rajz segítségével), és előzetesen tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a vizsgaútvonalon mely csomópontok után álljanak meg további tájékoztatás megadásához vagy "helycsere" céljából.

Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a forgalmi vizsgán általános követelmény a lendületes, dinamikus vezetés, a lehetőségekhez képest valamennyi sebességi fokozat használata.

A vizsga során a vizsgázónak nem ad utasításokat. A tervezett vizsgaútvonaltól való eltérési szándékát a vizsgázó zavarása nélkül közli a szakoktatóval.

A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét.

Rövid értékelést ad a vizsgázó teljesítményéről. Az értékelés tárgyilagos, érthető, lényeget tartalmazó ténymegállapítás, amely elősegíti a vizsgázó közlekedésbe való önálló beilleszkedését, illetve sikertelen vizsga esetén a további felkészülését. Az eredményt bejegyzi a vizsgajegyzőkönyvre, kitölti a minősítő lapot. A vizsgajegyzőkönyvet aláíratja a vizsgázóval. A minősítő lapot sikertelen vizsga esetén csatolja a vizsgajegyzőkönyvhöz, sikeres vizsga esetén átadja a vizsgázónak. A "C1", "D1" alkategóriák, a "C", "D" kategóriák, valamint a "C1+E", "D1+E", "C+E", "D+E" kombinált kategóriák esetében - a vizsga eredményétől függetlenül - a menetíró készülék adatrögzítő lapjának hátoldalát aláírja és feltünteti a vizsgabiztosi személyi kódját.

A vizsgabiztos az ötödik sikertelen forgalmi vizsgát tett vizsgázót - a PÁV hatálya alá tartozó kategóriás vizsga esetén -tájékoztatja a további teendőiről.

A vizsgabiztos beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely manőver, feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el. A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga folyamatát vagy eredményét cselekedetével nem kívánatos módon befolyásolni igyekszik. A felfüggesztésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

"T kategóriás forgalmi vizsgán a fentiektől eltérően, az alábbiak szerint kell eljárni:

"T kategóriás forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az - üzemi fékberendezésre ható - pótfék pedált működtetni tudja, és a járműszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A vizsgabiztos a vizsgázó számára jól érthetően, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat, az elvégzendő manővert. Az egyenes útiránytól való eltérést kellő időben, szükség esetén kiegészítő vagy megerősítő tájékoztatással adja meg. Mindig az útvonalat határozza meg. Sikertelen "T kategóriás forgalmi vizsga esetén a vizsgabiztos visszavezeti a járművet a kiindulási helyre.

A "B kategóriás forgalmi vizsgán - ha a mozgáskorlátozott vizsgázó járműve két üléses - a vizsgabiztos ellátja a szakoktató részére előírt feladatokat is.

(30) Az R. 8. melléklet 8.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.2. Az "M", "AM", "A korl.", "A2", "A" kategória és az "A1" alkategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése"

9. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 11. mellékletének módosítása

(1) Az R. 11. melléklet alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakoktatói, iskolavezetői képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témakörei"

(2) Az R. 11. melléklete a következő új 1/A. ponttal egészül ki:

"1/A. A szakoktatói képzés engedélyezésének feltételei:

A felsőoktatási intézménynek igazolnia kell, hogy a hospitálási és tanítási gyakorlat elvégzésére érvényes megállapodással rendelkezik a tanulók fogadására (a hospitálási és a tanítási gyakorlat tantárgy tanításában való közreműködésre) olyan a 3. § (1) bekezdésében meghatározott képzési engedéllyel rendelkező képző szervvel (továbbiakban: gyakorló képző szerv), amely

a) alapképzés esetén "A , "B , "C kategóriás képzési engedéllyel rendelkezik

b) kiegészítő képzés esetén a kiegészítő képzésnek megfelelő képzési engedéllyel rendelkezik.

B) Tanítási és hospitálási gyakorlat tantárgyat olyan szakoktató oktathat, aki "Közlekedési ismeretek , "Műszaki ismeretek" és A, B, C, D, E kategóriából "Járművezetési gyakorlat" szakos szakoktatói képesítéssel rendelkezik, szerepel a szakoktatói névjegyzékben az előbb említett tevékenységekre nem ideiglenesen és legalább 5 éves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik."

(3) Az R. 11. melléklete a következő új 1/B. ponttal egészül ki:

"1/B. A szakoktatói továbbképzés ismeretanyaga

A szakoktatói továbbképzés ismeretanyagát a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia."

(4) Az R. 11. melléklete a következő új 1/C. ponttal egészül ki:

"1/C A képzést és továbbképzést követő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia."

(5) Az R. 11. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az iskolavezetői képesítéshez szükséges tantárgyak és vizsgatárgyak:

a) Közigazgatási eljárási és polgári jogi ismeretek,

b) A közúti járművezetők képzésének rendszere,

c) A közúti közlekedési szakemberek képzésének rendszere."

(6) Az R. 11. melléklete a következő új 2/A. ponttal egészül ki:

"2/A. Az iskolavezetői továbbképzés ismeretanyagának ki kell terjednie:

a) a 2. pontban meghatározott tan- és vizsgatárgyakra

b) a képzés és vizsgáztatás helyzetére az elmúlt évben."

10. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 12. mellékletének módosítása

(1) Az R. 12. mellékletének 1-3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az alapképesítést a kötelező szaktanfolyami részvétel és az azt követő vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követő vizsgakötelezettség vonatkozhat

a) az autóbuszvezetői, vagy a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére,

b) az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzésére,

c) az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén,

d) a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén.

1.1 A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése

Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.

A szaktanfolyami oktatás tantervét, az alkalmazható tansegédleteket és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.

1.2 A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai

1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén

2) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, í éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

3) A tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, í éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

2. Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:

1) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhető maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához

2) A vizsga az elméleti tantárgyak ismeretanyaga alapján az ismeretek írásban történő kifejtése, az elérhető maximális 100 pontból legalább 60 pontot kell elérni a sikeres vizsgához.

3) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén

4) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, í éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

5) A tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, í éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

3. Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők

1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alapképesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén

2) Az autóbuszvezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

3) A tehergépkocsi-vezetői alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában"

(2) Az R. 12. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz ."

(3) Az R. 12. mellékletének 9.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.1. Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, a közlekedési hatóság által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát a közlekedési hatóság megbízása alapján az a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:

a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,

b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,

c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármű,

d) a gyakorlati vizsgán közreműködő oktató, aki az adott jármű-kategóriában hatályos gépjárművezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel rendelkezik,

e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés."

(4) Az R. 12. melléklete a következő új 10-12. pontokkal egészül ki:

"10. A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések

10.1. A szaktanfolyami oktatás tantervét, az alkalmazható tansegédleteket és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.

10.2. A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit.

10.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki

a) megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereiről,

b) az adott jármű-kategóriában érvényes vezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel rendelkezik.

10.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan járművel végezhető, amely megfelel az 5. mellékletben meghatározott feltételeknek. Az 5.3. pontban meghatározott gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhető.

10.5. A képző szerveknek garantálnia kell, hogy a 10.2. és 10.3. pontokban meghatározott oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.

11. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések

11.1. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,

b) írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv és tansegédlet rendelkezésre állásáról,

c) e-learning rendszerű képzés esetén a minősített és tanúsított e-learning keretrendszert és tananyagot,

d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,

e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,

f) a képzésben résztvevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,

g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 10.5 pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,

h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket.

11.2. Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 11.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot - az 1-6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal - csatolták.

11.3. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedélyt az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben az engedély kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

11.4. Az engedélyező hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az alapképesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező képző szervek szaktanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a szaktanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.

12. Az alapképesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása

A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki."

11. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 13. mellékletének módosítása

(1) Az R. 13. mellékletének 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A továbbképzési képesítést - az alapképesítéshez igazodó - kötelező szaktanfolyami részvétel és az azt követő vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követő vizsgakötelezettség vonatkozhat

a) az autóbuszvezetői, vagy a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére,

b) az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés együttes, összevontan történő megszerzésére,

c) az autóbuszvezetői továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén,

d) a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén.

1.1 A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése

Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.

A szaktanfolyami oktatás tantervét, az alkalmazható tansegédleteket és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.

1.2 A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai

1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén

2) Az autóbuszvezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

3) A tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

4) A tantárgyak szaktanfolyami kötelező óraszámainak 50%-a alól 2012. szeptember 9-éig mentesül az a gépjárművezető, aki a vezetői engedélyét, vagy a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. melléklete A. részének I. fejezetében meghatározott képesítését öt éven belül szerezte.

2. Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:

1) Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés együttes, összevontan történő megszerzése esetén

2) Az autóbuszvezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

3) A tehergépkocsi-vezetői továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetői alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában

4) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhető maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához

5) A vizsgatárgyak alól 2012. szeptember 9-éig mentesül az a gépjárművezető, aki a vezetői engedélyét, vagy a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. melléklete A. részének I. fejezetében meghatározott képesítését öt éven belül szerezte."

(2) Az R. 13. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "4. Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz"

(3) Az R. 13. melléklet 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.2. A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit."

(4) Az R. 13. melléklet 6.3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki)

"b) az adott jármű-kategóriában érvényes vezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel"

(5) Az R. 13. melléklet 7. pontja és alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések

7.1. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre engedélyezi.

A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,

b) írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv és tansegédlet rendelkezésre állásáról,

c) e-learning rendszerű képzés esetén a minősített és tanúsított e-learning keretrendszert és tananyagot,

d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,

e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,

f) a képzésben résztvevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,

g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 6.5 pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,

h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket.

7.2. Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot - az 1-6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal - csatolták.

7.3. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

7.4. A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében."

(6) Az R. 13. melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása

A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki."

12. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

"14. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

Az igazolvány rovatainak kitöltése:

1. vezetéknév;

2. keresztnév;

3. születési idő és hely; 4/a a kiállítás időpontja;

4/b az érvényesség időpontja;

4/c a kiállító hatóság megnevezése;

4/d a kiállító hatóság nyilvántartási száma;(nem kell kitölteni)

5/a a vezetői engedély száma;

5/b az igazolvány sorozatszáma;

6. fénykép;

7. aláírása;

8. a lakóhelye vagy tartózkodási hely postai címe (nem kell kitölteni);

9. azon gépjármű-kategória, -alkategória, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési vagy szakmai továbbképzési követelménynek;

10. közösségi kód: 95 szám és a vezetői engedély kategóriájához tartozó alapképesítés vagy szakmai továbbképzés érvényességi dátuma;

11. nem kell kitölteni.

Az igazolvány hátoldalán feltüntetett, az egyes rovatok magyarázatát tartalmazó részt magyar és angol nyelven kell kitölteni.

Az igazolvány megnevezései a Közösség többi hivatalos nyelvein:

Az igazolvány fizikai jellemzőire vonatkozó követelmények:

a) feleljen meg az ISO 7810 és MSZ ISO 7816-1 szabványoknak;

b) a fizikai jellemzőknek való megfelelést az ISO 10373 szabvány szerint kell ellenőrizni;

c) biztonsági jellemzői feleljenek meg a vezetői engedély esetében alkalmazott követelményeknek;

d) referencia színek:

da) kék: Pantone Reflex Blue,

db) sárga: Pantone Yellow;

e) az igazolvány vonalkóddal is ellátható, a vonalkód nem tartalmazhat más információt, mint amelyet olvasható formában már rávezettek az igazolványra, vagy amely az igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges."

13. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

Az R. 15. mellékletének módosítása

(1) Az R. 15. melléklet (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Testület szakértői eljárása során minősít és javaslatot tesz)

"a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével kapcsolatban az alkalmazható e-learning keretrendszerek és digitális tananyagok,"

(2) Az R. 15. melléklet (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Testület elnökből és 6 tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját a közlekedésért felelős miniszter a többi tagot a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke (továbbiakban: Felkérő) kéri fel. A Testület tagjai függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatóak. A Testület elnökének és tagjainak névsorát - beleértve a változásokat is - a közlekedési hatóság hivatalos honlapján közzéteszi."

(3) Az R. 15. melléklet (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Testület elnöke és tagja felmenthető, ha önhibájából egymást követő négy alkalommal a Testület ülésén való megjelenési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A Testület tagjának felmentéséről - a Testület elnökének javaslatára - és a Testület elnökének felmentéséről - a közlekedési hatóság elnökének javaslatára - a Felkérő dönt. A Testület elnöke és tagja a felkérésről a Felkérőhöz címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat."

(4) Az R. 15. melléklet a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Testület költségvetését (beleértve a tagok és a Testület elnökének díjazását) a közlekedési hatóság saját költségvetésén belül külön fejezetben tervezi."

14. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

"16. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

Az e-learning rendszerű képzésekre vonatkozó követelmények

I. Akkreditációs eljárás

1. A közlekedési hatóság évente egy alkalommal pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének (továbbiakban: akkreditációjának) megszerzésére.

2. A Közlekedési Szakértői Testület az akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására vonatkozóan az ügyrendje alapján - javaslatot tesz az NKH vezetője részére minden év december 15-ig. Az NKH vezetője minden év december 31-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást az NKH honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díjbefizetésének igazolását.

3. A Közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint meghozott határozat formájában a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza.

4. Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a II. pontban előírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

5. A közlekedési hatóság a Közlekedési Szakértői Testület bevonásával a benyújtott pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) a II. pontban előírt követelményeknek,

ac) a pályázati kiírásnak.

b) a Tananyagok vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) a II. pontban előírt követelményeknek,

bc) az NKH által kiadott tantervi, valamint

bd) a pályázati kiírásnak, és

be) színvonala és kidolgozottsága - ide értve de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációkés tesztek színvonalát és mennyiségét - eléri az adott képzésen akkreditált tananyagokátlagos színvonalát.

6. A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság az 5. pont szerint megfelelő Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

7. Az akkreditáció eredményét a kiírástól számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

8. Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációját megszerző képző szerv(ek) kötelesek gondoskodni a tantervi és jogszabályi valamint az aktuálisan közzétett - (1) bekezdés szerinti - pályázati követelményeknek való megfelelőségről.

9. Az akkreditációt megszerző képző szerv(ek) - az akkreditáció érvényességi ideje alatt - a jogszabályi, illetve tantervi változás esetén azok hatályba lépésének időpontjáig, míg az akkreditációs szabályok változása esetén az akkreditációs eljárás befejeződéséig köteles(ek) gondoskodni a 8. pont szerinti megfelelőségről és erről köteles(ek) a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) változtatásait ellenőrizheti.

10. Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a 9. pont szerinti kötelező módosítását követő aktuális változata az erre vonatkozó felszólítást követő 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, úgy a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

11. Az NKH az akkreditált Rendszerekés a Tananyagok listáját és akkreditációs számát hivatalos honlapján közzéteszi.

II. Követelmények

1. Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszereknek akkreditációjára és üzemeltetésre vonatkozó követelmények, előírások:

a) Rendszer akkreditációját megszerezni kívánó képző szervnek az akkreditációs időszak teljes idejére igazolnia kell a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejű) felhasználóra vonatkozóan.

b) Rendszernek a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben (LMS), időkorlátozás nélküli (7x24 órás rendelkezésre állással) kell tanulói hozzáférést biztosítania,

c) a képző szervnek a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos hozzáférést kell biztosítania a közlekedési hatóság részére,

d) a Rendszernek a képzés ideje alatt adatbázisában manipulálhatatlanul rögzítenie kell a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékelnie és rögzítenie kell a tanuló e-learning keretrendszer szerinti, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit,

e) tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi autentikációjával a Rendszerbe történő belépéseit- ide értve a tanulói számítógép IP címének naplózását is -, minden esetben rögzíteni (naplózni) kell,

f) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek - képzési igazolás kiállításával egyidejűleg - a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban kell tárolnia. Az így előállított állományt a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a képzés befejezését követő három munkanapon belül a közlekedési hatóság által meghatározott módon az közlekedési hatóság részére át kell adnia.

g) tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania és az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (továbbiakban: tanfolyam igazolást) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal. A kiállított tanfolyam igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie és/vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak. Az így előállított tanfolyam igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a képzés befejezését követő három munkanapon belül a közlekedési hatóság által meghatározott módon az közlekedési hatóság részére át kell adnia,

h) a Rendszernek biztosítani a kell a SCORM formátumú szabványos - közlekedési hatóság által biztosított - kiegészítő ismeretanyag(ok) képzéshez történő hozzáadását oly módon, hogy kiegészítő ismeretanyag(ok) elvégzése a tanuló által kötelező, naplózandó és az elvégzésre fordított idő hozzáadódik a képzésben eltöltött időhöz,

i) a képzési folyamatnak bármikor dokumentáltan megszakíthatónak és az egyéni autentikációt követően folytathatónak kell lennie,

j) a modulok végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet kell biztosítani a tanuló számára, és csak akkor kezdhető meg a következő modul, ha a tanuló az addig elvégzett modulok ismeretanyagából véletlenszerűen feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 80%-ban helyes választ adott,

k) az önellenőrző teszteknek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőnek kell lenniük, 2. A képzés(ek) Tananyagaira vonatkozó előírások

a) a képzés Tananyagát - az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel - olyan mennyiségű és színvonalú animációval és önellenőrző teszttel kell megvalósítani, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tudjon győződni,

b) képzésen belül a Tananyagnak modulárisan kell felépülnie, oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére."

15. melléklet az 58/2011. (XI. 24.) NFM rendelethez

"17. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A vizsgabiztosok képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések

1. A járművezetői vizsgabiztosok alapképzése

1.1. A vizsgabiztos szakmai alkalmasságának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelje a jelölt teljesítményét azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan a jelölt - a vezetői engedélyre való jogosultság megszerzése érdekében - a vizsgát leteszi.

1.2 Az alapképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre:

1.2.1. Járművezetési ismeret és hozzáértés, vagy értékelés: - járművezetői magatartáselmélet,

- veszélyhelyzetek felismerése és balesethárítás,

- járművezetői vizsgakövetelményeket megalapozó tanmenet,

- járművezetői vizsga követelményei,

- vonatkozó közúti és közlekedési jogszabályok, ideértve a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint értelmezési iránymutatásokat,

- értékeléselmélet és -technikák,

- defenzív járművezetés.

1.2.2. Értékelési képességek:

- alapos és pontos megfigyelés, nyomon követés, valamint a jelölt általános teljesítményére vonatkozó értékelés képessége, különösen a következők tekintetében:

- veszélyhelyzetek pontos és átfogó felismerése,

- ezen helyzetek okának és valószínű következményeinek pontos meghatározása,

- jártasság megszerzése és hibák felismerése,

- értékelés egységessége és következetessége,

- információk gyors adaptálása, lényeges pontok megragadása,

- előretekintés, esetleges problémák beazonosítása és kezelésükre stratégiák kifejlesztése,

- időben történő konstruktív visszajelzés.

1.2.3. Személyes járművezetési képességek:

- a vizsgabiztos - azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan jogosult a járművezetői vizsga gyakorlati részében a vizsgáztatásra - képes legyen az adott típusú gépjármű következetesen magas színvonalú vezetésére.

1.2.4. A szolgáltatás minősége:

- annak megállapítása, hogy az ügyfél mire számíthat a vizsgán, és erről az ügyfél tájékoztatása,

- egyértelmű kommunikálás - a tartalom, stílus és nyelvezet megválasztásával, a hallgatóságnak és kontextusnak megfelelően -, valamint az ügyfelek kérdéseinek megválaszolása,

- egyértelmű visszajelzés a vizsga eredményét illetően,

- tiszteletteljes és megkülönböztetés mentes bánásmód az ügyfelekkel.

1.2.5. Járműtechnikai és fizikai ismeretek

- járműtechnikai ismeretek, úgymint kormányzás, abroncsok, fékek, világítás, különösen motorkerékpárok és nehézgépjárművek vonatkozásában,

- rakománybiztonság,

- járműfizikai ismeretek, úgymint sebesség, súrlódás, dinamika, energia.

1.2.6. Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód,

1.2.7. A járművezető képzés és vizsgáztatás rendszere és története 2. A járművezetői vizsgabiztosok továbbképzése

2.1. A továbbképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre:

a) a szakmai jogszabályismeret,

b) a szakfelügyeleti tapasztalatok,

c) a szükséges ismeret és vizsgabiztosi képesség megőrzése és frissítése,

d) a szakma gyakorlásához elengedhetetlenné vált új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása, a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelően,

e) a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése.

2.2. A továbbképzés elméleti része megvalósulhat tantermi képzés, vagy e-learning alapú képzés révén.

2.3. A képzést és továbbképzést követő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1.2 és 2.1 pontok figyelembevételével kell meghatároznia."