Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

2011. évi LXVII. törvény

a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról[1]

A tartásdíj-követelések és a tartással kapcsolatos egyéb igények határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény alkalmazása

1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni

a) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet),

b) a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai egyezmény), valamint

c) a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat)

alapján előterjesztett, tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek (a továbbiakban együtt: kérelem) központi hatóság által történő intézése során.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) kérelmező:

aa) a tartási igénynek a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje (törvényes képviselője),

ab) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából olyan állami szerv, közintézmény, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult,

ac) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából az a gyámhatóság, amely a tartásdíjat Magyarországon megelőlegezte;

b) különleges intézkedés: a Rendelet 53. cikke és a hágai egyezmény 7. cikke szerinti különleges intézkedés, valamint a viszonossági nyilatkozattal érintett ügyekben a hágai egyezmény 7. cikkének megfelelő tartalmú intézkedés.

II. FEJEZET

KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSE

3. A kérelem továbbítása ügyében eljáró szervek, kérelem előterjesztése

3. § (1)[2] A Magyarországon lakó vagy tartózkodó kérelmező kérelmének továbbítása ügyében - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.

(2) A tartásdíj fizetésére kötelező belföldi bírósági határozat külföldi államban történő elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem továbbítása ügyében - ideértve az ilyen kérelemmel egyidejűleg előterjesztett más kérelmet is - az első fokon eljárt bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.

(3) A különleges intézkedés iránti megkeresés kiadása érdekében közvetlenül a központi hatóságnál kell kérelmet előterjeszteni.

4. A bíróság eljárása

4. § (1)[3] A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló eljárása polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvénnyel a bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezheti.

5. § (1) A kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2) Ha a kérelem előterjesztésére a Rendelet vagy a központi hatóság nyomtatványt rendszeresített, a kérelmet a nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni.

6. § (1) A bíróság a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelem előterjesztésének módjáról, a kérelemben közlendő adatokról tájékoztatja, a nyomtatványok kitöltésében részére segítséget nyújt.

(2) A bíróság a kérelem tárgyában szükség esetén meghallgathatja a kérelmezőt.

7. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlást rendel el.

(2) A bíróság hivatalból gondoskodik a mellékelendő bírósági iratok kérelemhez történő csatolásáról, és a szükséges bírósági igazolások, tanúsítványok kiállításáról, vagy ennek érdekében az illetékes bíróságot, hatóságot keresi meg.

8. § A kérelmező részére engedélyezett költségmentesség a kérelemnek a megkeresett külföldi állam központi hatóságához történő továbbításáig, illetve ezt követően a kérelem teljesítése érdekében szükségessé váló újabb irat- vagy adattovábbítás tekintetében illeti meg a kérelmezőt.

9. § (1) Ha a kérelmező költségmentességben részesül, az iratok idegen nyelvre történő fordításának költségeit a bíróság előlegezi, és az állam viseli.

(2) Ha a kérelmező részére a bíróság nem engedélyezett költségmentességet, a kérelmező köteles a fordítás előrelátható költségeinek megelőlegezésére. A bíróság felhívásának megfelelően a költségeket bírósági letétbe kell helyezni.

(3) A bíróság a szakértői díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el a fordítási költség megállapítása és kifizetése során.

10. § (1) A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel elutasítja, ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat hatálya alá.

(2) A bíróság az eljárást - kivéve a költségmentesség esetét - megszünteti akkor is, ha a kérelmező a fordítás költségeit felhívásra nem előlegezte meg.

(3)[4] Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak, és értesíti arról, hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek letétbe helyezésére sor került. A kérelem megküldéséről rendelkező végzés ellen a kérelmező részéről fellebbezésnek nincs helye.

5. A központi hatóság eljárása

11. § Ha a kérelem a bíróságnál terjeszthető elő, a központi hatóság azt megküldi az illetékes bírósághoz.

12. § Ha a bíróság által továbbított kérelem vagy a különleges intézkedés iránti kérelem hiányos, a központi hatóság

a) a kérelmezőt - a nyilvános és a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével - határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására vagy szükség esetén a bíróságot keresi meg a hiányok pótlása érdekében,

b) megkeresi a bíróságot a kérelem tárgyában hozott bírósági határozat, kiállított bírósági irat kijavítása, kiegészítése érdekében vagy más hatóságot, közjegyzőt a kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, vagy

c) beszerzi a nyilvános adatokat, vagy adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető bírósághoz, közjegyzőhöz, hatósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.

13. § A kérelem és mellékleteinek idegen nyelvre történő lefordíttatásáról a központi hatóság gondoskodik és felhívja a fordítás készítőjét, hogy a felmerült fordítási költségre vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg.

14. § Ha a kérelemnek, illetve a kérelem alapján a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresésnek a megkeresett állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkeresett külföldi központi hatóság) részére történő továbbításának a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat alapján nincs helye, a központi hatóság erről a kérelmezőt tájékoztatja.

15. § (1) A központi hatóság megküldi a kérelmet vagy a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi központi hatóságnak és erről, továbbá a megkeresett külföldi központi hatóság által megtett intézkedésekről tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) A központi hatóság figyelemmel kíséri a kérelem, a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését és arról szükség esetén tájékoztatást kér a megkeresett külföldi központi hatóságtól.

16. § A 11-15. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, ha a kérelemnek a megkeresett külföldi központi hatósághoz történő továbbítását követően válik szükségessé a kérelem teljesítése érdekében újabb irat vagy adat továbbítása.

17. § A központi hatóság az általa rendszeresített kérelemnyomtatványt közzéteszi a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben.

17/A. §[5] A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg.

III. FEJEZET

KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ KÉRELMEK INTÉZÉSE

6. A kérelem teljesítésének előkészítése

18. § A megkereső állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkereső külföldi központi hatóság) által továbbított kérelmet a központi hatóság fogadja és megvizsgálja a szükséges intézkedések előkészítése érdekében.

19. § (1) Ha a kérelem nem felel meg a Rendeletben, a hágai egyezményben vagy a viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi központi hatóságot.

(2) Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot.

(3) Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről.

7. Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránti kérelem teljesítése

20. § (1) Ha a kérelem

a) tartásdíjat megállapító és tartásdíj megfizetésére kötelező határozat hozatalára,

b) tartásdíj felemelésére vonatkozó határozat hozatalára vagy

c) tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozat hozatalára

irányul, a központi hatóság a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében e § szerint, a gyámhatóság közreműködésével megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás vagy kötelezettségvállalás létrehozását.

(2) A tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelmet továbbítja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a belföldi kötelezett, a c) pontja esetében pedig a belföldi jogosult (a továbbiakban együtt: kérelemmel érintett személy) lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak.

(3) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személyt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja és tájékoztatja a kérelem tartalmáról, a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíjfizetéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetése vagy - a kérelem tartalmától függően - a tartásdíj megváltoztatása, megszüntetése iránti kérelem tárgyában nyilatkozatot tennie.

(4) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személy tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a kérelemmel érintett személy aláírásával lát el. A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló vagy egyéb nyilatkozatot, vagy a tartásdíj megváltozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó nyilatkozatot,

b) a kérelemmel érintett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét (tartózkodási helyét),

c) a kérelmező (tartásdíjra jogosult vagy kötelezett) nevét, lakóhelyét,

d) a tartásra jogosult személy nevét, a tartási kötelezettség fajtáját,

e) a megfizetni vállalt tartásdíj összegét, esedékességét, a tartásdíj-fizetési kötelezettség kezdő és befejező időpontját, vagy a megfizetni elfogadott tartásdíj összegét, esedékességét, időtartamát, vagy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszűnésének elfogadását.

(5) A tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság - fordítás készítése nélkül - megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a kérelemmel érintett személy nyilatkozatában foglaltakat a kérelmező elfogadta, a központi hatóság erről a kérelemmel érintett személyt tájékoztatja.

21. § A 20. § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmet is előterjeszt. Ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik.

22. § (1) Ha a tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozat beszerzése nem járt sikerrel, vagy a kérelmező a nyilatkozat megtétele ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.

(2) A központi hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti jogi segítségnyújtó szolgálatot, a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig megküldi a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.

(3) A központi hatóság a pártfogó ügyvédtől tájékoztatást kérhet a kérelem alapján indult eljárás állásáról, a kérelmező érdekében megtett eljárási cselekményekről, nyilatkozatokról.

(4) A pártfogó ügyvéd rendszeresen tájékozatja a központi hatóságot a képviselet ellátásáról, az érdemi eljárási cselekményekről.

(5) Ha a pártfogó ügyvéd jelzi a központi hatóságnak, hogy a képviselet hatékony ellátása érdekében a kérelmező részére iratok megküldése vagy részéről nyilatkozat megtétele szükséges, az iratok elküldése vagy a kérelmező nyilatkozatának beszerzése iránt a központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével intézkedik.

23. § Ha a kérelemmel érintett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatának beszerzése nem járt sikerrel és a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a központi hatóság megkeresi a gyámhatóságot a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránt.

8. Tartásdíj végrehajtása iránti kérelem teljesítése

24. § (1) A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj-fizetési kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság a kötelezettet

a) értesíti a kérelem előterjesztéséről és

b) tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére.

(2) Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a tartás önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi hatóságnak és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el.

25. § Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és igazolás, továbbá halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő a kötelezett, vagy ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság a 22. § megfelelő alkalmazásával intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.

25/A. §[6] Ha a kérelmező a hágai egyezmény alapján előterjesztett, határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelemhez a végrehajtani kért határozat mellett benyújtja a határozatnak az eredeti eljárás helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által a hágai egyezményhez ajánlott nyomtatvány formájában készített összefoglalását vagy kivonatát és annak magyar nyelvű fordítását, a bíróság eltekint a határozat teljes szövegének magyar nyelvű fordításától. A bíróság akkor rendelheti el a végrehajtani kért határozat magyar nyelvű fordításának benyújtását, ha az az elismerés és végrehajtás közrendbe ütközésének vizsgálatához vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához szükséges.

9. A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel érintett személy adatainak beszerzése

26. § Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra jogosult vagy kötelezett lakó- vagy tartózkodási helyének meghatározására irányul, a központi hatóság megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adatot továbbítja a megkereső központi hatóságnak.

27. §[7] (1)[8] Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által működtetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: e §-ban ügyelosztási rendszer) keresztül megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.

(2) A végrehajtó az eljárása eredményéről az ügyelosztási rendszeren keresztül tájékoztatja a központi hatóságot.

(3) A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy

a) a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve

b) a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.

10. Okiratok, egyéb bizonyítékok beszerzése, iratok kézbesítésének elősegítése

28. § Ha az okirat, egyéb bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére irányuló különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítésének módját nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra viszonossági nyilatkozat sem vonatkozik, a központi hatóság a nemzetközi jogsegély teljesítésére vonatkozó külön törvény szerint jár el.

11. Segítségnyújtás származás megállapításához

29. § A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítése során a központi hatóság és a gyámhatóság a 21. § szerint jár el.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatálybalépés

30. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. június 29-én lép hatályba.

(2) Az 1-29. §, a 31-34. §, valamint a 41. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 39. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 40. § 2012. június 21. napján lép hatályba.

13. Átmeneti rendelkezés

31. § (1) A törvény rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatályba lépését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmek intézése során kell alkalmazni.

(2) A törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem a Rendelet alkalmazásának megkezdését követően érkezett a központi hatósághoz.

(3) A törvény rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek elintézése során a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy ha a kérelmet nem az e törvény szerinti illetékes bíróságnál terjesztették elő, áttételnek nincs helye.

14. Módosuló jogszabályok

32. §[9]

33. §[10]

34. §[11]

35. §[12]

36. §[13]

37. §[14]

38. §[15]

39. §[16]

40. §[17]

41. §[18]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 20-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 70. §-a. Hatályos 2013.01.01.

[3] Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 90. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[4] Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[5] Beiktatta a 2019. évi LXVI. törvény 77. §-a. Hatályos 2019.07.10.

[6] Beiktatta a 2023. évi XXXI. törvény 75. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[7] Megállapította ezen törvény 39. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[8] Módosította a 2015. évi CVII. törvény 60. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[9] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[10] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[11] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[12] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[13] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[14] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[15] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[16] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[17] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[18] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

Tartalomjegyzék