2011. évi LXVII. törvény

a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról[1]

A tartásdíj-követelések és a tartással kapcsolatos egyéb igények határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény alkalmazása

1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni

a) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet),

b) a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai egyezmény), valamint

c) a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat)

alapján előterjesztett, tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek (a továbbiakban együtt: kérelem) központi hatóság által történő intézése során.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) kérelmező:

aa) a tartási igénynek a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje (törvényes képviselője),

ab) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából olyan állami szerv, közintézmény, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult,

ac) a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából az a gyámhatóság, amely a tartásdíjat Magyarországon megelőlegezte;

b) különleges intézkedés: a Rendelet 53. cikke és a hágai egyezmény 7. cikke szerinti különleges intézkedés, valamint a viszonossági nyilatkozattal érintett ügyekben a hágai egyezmény 7. cikkének megfelelő tartalmú intézkedés.

II. FEJEZET

KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSE

3. A kérelem továbbítása ügyében eljáró szervek, kérelem előterjesztése

3. § (1)[2] A Magyarországon lakó vagy tartózkodó kérelmező kérelmének továbbítása ügyében - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.

(2) A tartásdíj fizetésére kötelező belföldi bírósági határozat külföldi államban történő elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem továbbítása ügyében - ideértve az ilyen kérelemmel egyidejűleg előterjesztett más kérelmet is - az első fokon eljárt bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.

(3) A különleges intézkedés iránti megkeresés kiadása érdekében közvetlenül a központi hatóságnál kell kérelmet előterjeszteni.

4. A bíróság eljárása

4. § (1)[3] A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló eljárása polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvénnyel a bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezheti.

5. § (1) A kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2) Ha a kérelem előterjesztésére a Rendelet vagy a központi hatóság nyomtatványt rendszeresített, a kérelmet a nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni.

6. § (1) A bíróság a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelem előterjesztésének módjáról, a kérelemben közlendő adatokról tájékoztatja, a nyomtatványok kitöltésében részére segítséget nyújt.

(2) A bíróság a kérelem tárgyában szükség esetén meghallgathatja a kérelmezőt.

7. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlást rendel el.

(2) A bíróság hivatalból gondoskodik a mellékelendő bírósági iratok kérelemhez történő csatolásáról, és a szükséges bírósági igazolások, tanúsítványok kiállításáról, vagy ennek érdekében az illetékes bíróságot, hatóságot keresi meg.

8. § A kérelmező részére engedélyezett költségmentesség a kérelemnek a megkeresett külföldi állam központi hatóságához történő továbbításáig, illetve ezt követően a kérelem teljesítése érdekében szükségessé váló újabb irat- vagy adattovábbítás tekintetében illeti meg a kérelmezőt.

9. § (1) Ha a kérelmező költségmentességben részesül, az iratok idegen nyelvre történő fordításának költségeit a bíróság előlegezi, és az állam viseli.

(2) Ha a kérelmező részére a bíróság nem engedélyezett költségmentességet, a kérelmező köteles a fordítás előrelátható költségeinek megelőlegezésére. A bíróság felhívásának megfelelően a költségeket bírósági letétbe kell helyezni.

(3) A bíróság a szakértői díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el a fordítási költség megállapítása és kifizetése során.

10. § (1) A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel elutasítja, ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat hatálya alá.

(2) A bíróság az eljárást - kivéve a költségmentesség esetét - megszünteti akkor is, ha a kérelmező a fordítás költségeit felhívásra nem előlegezte meg.

(3)[4] Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak, és értesíti arról, hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek letétbe helyezésére sor került. A kérelem megküldéséről rendelkező végzés ellen a kérelmező részéről fellebbezésnek nincs helye.

5. A központi hatóság eljárása

11. § Ha a kérelem a bíróságnál terjeszthető elő, a központi hatóság azt megküldi az illetékes bírósághoz.

12. § Ha a bíróság által továbbított kérelem vagy a különleges intézkedés iránti kérelem hiányos, a központi hatóság

a) a kérelmezőt - a nyilvános és a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével - határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására vagy szükség esetén a bíróságot keresi meg a hiányok pótlása érdekében,

b) megkeresi a bíróságot a kérelem tárgyában hozott bírósági határozat, kiállított bírósági irat kijavítása, kiegészítése érdekében vagy más hatóságot, közjegyzőt a kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, vagy

c) beszerzi a nyilvános adatokat, vagy adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető bírósághoz, közjegyzőhöz, hatósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.

13. § A kérelem és mellékleteinek idegen nyelvre történő lefordíttatásáról a központi hatóság gondoskodik és felhívja a fordítás készítőjét, hogy a felmerült fordítási költségre vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg.

14. § Ha a kérelemnek, illetve a kérelem alapján a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresésnek a megkeresett állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkeresett külföldi központi hatóság) részére történő továbbításának a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat alapján nincs helye, a központi hatóság erről a kérelmezőt tájékoztatja.

15. § (1) A központi hatóság megküldi a kérelmet vagy a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi központi hatóságnak és erről, továbbá a megkeresett külföldi központi hatóság által megtett intézkedésekről tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) A központi hatóság figyelemmel kíséri a kérelem, a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését és arról szükség esetén tájékoztatást kér a megkeresett külföldi központi hatóságtól.

16. § A 11-15. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, ha a kérelemnek a megkeresett külföldi központi hatósághoz történő továbbítását követően válik szükségessé a kérelem teljesítése érdekében újabb irat vagy adat továbbítása.

17. § A központi hatóság az általa rendszeresített kérelemnyomtatványt közzéteszi a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben.

17/A. §[5] A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg.

III. FEJEZET

KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ KÉRELMEK INTÉZÉSE

6. A kérelem teljesítésének előkészítése

18. § A megkereső állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkereső külföldi központi hatóság) által továbbított kérelmet a központi hatóság fogadja és megvizsgálja a szükséges intézkedések előkészítése érdekében.

19. § (1) Ha a kérelem nem felel meg a Rendeletben, a hágai egyezményben vagy a viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi központi hatóságot.

(2) Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot.

(3) Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről.

7. Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránti kérelem teljesítése

20. § (1) Ha a kérelem

a) tartásdíjat megállapító és tartásdíj megfizetésére kötelező határozat hozatalára,

b) tartásdíj felemelésére vonatkozó határozat hozatalára vagy

c) tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozat hozatalára

irányul, a központi hatóság a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében e § szerint, a gyámhatóság közreműködésével megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás vagy kötelezettségvállalás létrehozását.

(2) A tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelmet továbbítja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a belföldi kötelezett, a c) pontja esetében pedig a belföldi jogosult (a továbbiakban együtt: kérelemmel érintett személy) lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak.

(3) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személyt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja és tájékoztatja a kérelem tartalmáról, a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíjfizetéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetése vagy - a kérelem tartalmától függően - a tartásdíj megváltoztatása, megszüntetése iránti kérelem tárgyában nyilatkozatot tennie.

(4) A gyámhatóság a kérelemmel érintett személy tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a kérelemmel érintett személy aláírásával lát el. A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló vagy egyéb nyilatkozatot, vagy a tartásdíj megváltozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó nyilatkozatot,

b) a kérelemmel érintett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét (tartózkodási helyét),

c) a kérelmező (tartásdíjra jogosult vagy kötelezett) nevét, lakóhelyét,

d) a tartásra jogosult személy nevét, a tartási kötelezettség fajtáját,

e) a megfizetni vállalt tartásdíj összegét, esedékességét, a tartásdíj-fizetési kötelezettség kezdő és befejező időpontját, vagy a megfizetni elfogadott tartásdíj összegét, esedékességét, időtartamát, vagy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszűnésének elfogadását.

(5) A tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság - fordítás készítése nélkül - megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a kérelemmel érintett személy nyilatkozatában foglaltakat a kérelmező elfogadta, a központi hatóság erről a kérelemmel érintett személyt tájékoztatja.

21. § A 20. § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmet is előterjeszt. Ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik.

22. § (1) Ha a tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozat beszerzése nem járt sikerrel, vagy a kérelmező a nyilatkozat megtétele ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.

(2) A központi hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti jogi segítségnyújtó szolgálatot, a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig megküldi a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.

(3) A központi hatóság a pártfogó ügyvédtől tájékoztatást kérhet a kérelem alapján indult eljárás állásáról, a kérelmező érdekében megtett eljárási cselekményekről, nyilatkozatokról.

(4) A pártfogó ügyvéd rendszeresen tájékozatja a központi hatóságot a képviselet ellátásáról, az érdemi eljárási cselekményekről.

(5) Ha a pártfogó ügyvéd jelzi a központi hatóságnak, hogy a képviselet hatékony ellátása érdekében a kérelmező részére iratok megküldése vagy részéről nyilatkozat megtétele szükséges, az iratok elküldése vagy a kérelmező nyilatkozatának beszerzése iránt a központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével intézkedik.

23. § Ha a kérelemmel érintett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatának beszerzése nem járt sikerrel és a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a központi hatóság megkeresi a gyámhatóságot a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránt.

8. Tartásdíj végrehajtása iránti kérelem teljesítése

24. § (1) A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj-fizetési kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság a kötelezettet

a) értesíti a kérelem előterjesztéséről és

b) tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére.

(2) Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a tartás önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi hatóságnak és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el.

25. § Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és igazolás, továbbá halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő a kötelezett, vagy ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság a 22. § megfelelő alkalmazásával intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.

25/A. §[6] Ha a kérelmező a hágai egyezmény alapján előterjesztett, határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelemhez a végrehajtani kért határozat mellett benyújtja a határozatnak az eredeti eljárás helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által a hágai egyezményhez ajánlott nyomtatvány formájában készített összefoglalását vagy kivonatát és annak magyar nyelvű fordítását, a bíróság eltekint a határozat teljes szövegének magyar nyelvű fordításától. A bíróság akkor rendelheti el a végrehajtani kért határozat magyar nyelvű fordításának benyújtását, ha az az elismerés és végrehajtás közrendbe ütközésének vizsgálatához vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához szükséges.

9. A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel érintett személy adatainak beszerzése

26. § Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra jogosult vagy kötelezett lakó- vagy tartózkodási helyének meghatározására irányul, a központi hatóság megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adatot továbbítja a megkereső központi hatóságnak.

27. §[7] (1)[8] Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által működtetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: e §-ban ügyelosztási rendszer) keresztül megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.

(2) A végrehajtó az eljárása eredményéről az ügyelosztási rendszeren keresztül tájékoztatja a központi hatóságot.

(3) A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy

a) a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve

b) a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.

10. Okiratok, egyéb bizonyítékok beszerzése, iratok kézbesítésének elősegítése

28. § Ha az okirat, egyéb bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére irányuló különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítésének módját nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra viszonossági nyilatkozat sem vonatkozik, a központi hatóság a nemzetközi jogsegély teljesítésére vonatkozó külön törvény szerint jár el.

11. Segítségnyújtás származás megállapításához

29. § A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítése során a központi hatóság és a gyámhatóság a 21. § szerint jár el.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatálybalépés

30. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. június 29-én lép hatályba.

(2) Az 1-29. §, a 31-34. §, valamint a 41. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 39. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 40. § 2012. június 21. napján lép hatályba.

13. Átmeneti rendelkezés

31. § (1) A törvény rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatályba lépését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmek intézése során kell alkalmazni.

(2) A törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem a Rendelet alkalmazásának megkezdését követően érkezett a központi hatósághoz.

(3) A törvény rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek elintézése során a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy ha a kérelmet nem az e törvény szerinti illetékes bíróságnál terjesztették elő, áttételnek nincs helye.

14. Módosuló jogszabályok

32. §[9]

33. §[10]

34. §[11]

35. §[12]

36. §[13]

37. §[14]

38. §[15]

39. §[16]

40. §[17]

41. §[18]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke