2011. évi XC. törvény

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról[1]

1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

1. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har. törvény) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában

a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzat;

b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1) bekezdés] kezdődik;

c) hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn; az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;

d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló törvény befektetett, vagy forgóeszköznek minősít;

e) adósságrendezésbe nem vonható vagyon:

ea) az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek;

eb) olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosít;

ec) az adósságrendezés alatt álló helyi önkormányzat részvételével működő, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi önkormányzati társulások bevételei és pénzeszközei; az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi kisebbségi önkormányzat(ok) bevételei és pénzeszközei;

ed) az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat vagy költségvetési szerve gesztori közreműködése mellett támogatásban részesített, a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton elnyert, kizárólagosan célhoz kötötten - törvényben meghatározott kötelező feladat ellátásához kapcsolódóan - felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrésze;

ee) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény és a Magyar Katolikus Egyház számára 2004. évben rendezésre javasolt ingatlanokból, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról szóló 1049/2004. (V. 14.) Korm. határozat alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése céljából helyi önkormányzat részére juttatott, elkülönítetten kezelt összeg, függetlenül attól, hogy azok az adósságrendezési eljárást megelőzően, vagy az eljárás alatt kerülnek az adósságrendezéssel érintett helyi önkormányzathoz, helyi önkormányzati költségvetési szervhez;

f) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti forgalomképes vagyonrész;

g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Ötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként fennálló összege, valamint az Ötv. 83. §-ban szereplő átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;

h) reorganizációs hitel: a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is."

2. § A Har. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet követő 90. napon, illetve a c)-d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester - a képviselő-testület döntése alapján - 8 napon belül köteles az adósság rendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja."

3. § A Har. törvény 5. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Ötv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja."

4. § A Har. törvény 8. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha]

"c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;"

5. § A Har. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. Az óvadék tárgyából az adósságrendezési eljárás megindításától számított 30 napon belül lehet kielégítést szerezni. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét."

6. § A Har. törvény 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok]

"g) tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület vagy az adósságrendezési bizottság bármely tagja az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;"

7. § A Har. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - az alábbi kiadásokat finanszírozhatja:

a) az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadásait;

b) a helyi önkormányzatnál vagy az általa fenntartott költségvetési szervnél nyilvántartott olyan pénzeszközök felhasználását, amely pénzeszközök nem a helyi önkormányzatot, illetve az általa foglalkoztatott költségvetési szervet illetik, vagy felettük nem az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat, illetve az általa foglalkoztatott költségvetési szerv rendelkezik, ilyennek minősülnek különösen a 2. § e) pont ec) alpontjában meghatározott pénzeszközök."

8. § A Har. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el."

9. § A Har. törvény a 20. §-át követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Az adósságrendezési bizottság által elfogadott egyezségi javaslatot és a reorganizációs program tervezetét a pénzügyi gondnok kamattámogatás igénylése céljából megküldheti a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(2) A miniszter a kamattámogatásról - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt, és döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki."

10. § A Har. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését - kamattámogatás igénylése esetén az erről szóló miniszteri döntést - követően a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat."

11. § A Har. törvény 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 180 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, a pénzügyi gondnok erről a hitelezőket értesíti."

12. § A Har. törvény a 22. §-át követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Ha 22. § (4) bekezdése szerint a hitelezők a pénzügyi gondnok részére átadták az egyezségi tervet (terveket), a hitelezők kérésére a pénzügyi gondnok köteles azt a miniszter részére kamattámogatás igénylése céljából megküldeni.

(2) A miniszter a kamattámogatásról - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt, és döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki."

13. § A Har. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele - illetve amennyiben az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, úgy csoportonként legalább a hitelezők fele - hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát."

14. § A Har. törvény 25. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 240 napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül bejelenti a bírósághoz."

15. § A Har. törvény új 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A hitelintézettel megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény tényleges támogatásra váltható.

(2) Az ígérvényhez megküldött banki ajánlatban foglalt kondíciókhoz képest a megkötött reorganizációs hitelszerződés kedvezőtlenebb feltételeket nem tartalmazhat."

16. § A Har. törvény 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság az eljárást befejező végzéssel egyidejűleg a pénzügyi gondnokot e tisztsége alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnok és a miniszter fellebbezhet."

17. § A Har. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat +2%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának mértékét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2) bek.] nem vonatkozik.

(2) A helyi önkormányzat a reorganizációs hitel teljes visszafizetését követően köteles az állam részére az igénybe vett kamattámogatást - a miniszterrel történt megállapodás szerint - visszatéríteni.

(3) A reorganizációs hitel forint, euró vagy svájci frank devizanemekben nyújtható, amelyek árfolyama a költségvetési törvényben rögzített devizaárfolyam alapján kerül megállapításra. A reorganizációs hitel euróban vagy svájci frankban annak a helyi önkormányzatnak nyújtható, amelynek a korábban felvett hitele vagy az általa kibocsátott kötvény is euróban vagy svájci frankban van nyilvántartva. A forinttól eltérő reorganizációs hitel devizaneme arányaiban is meg kell, hogy egyezzen a korábbi hitel vagy kötvény devizanem arányával."

18. § A Har. törvény a 34. §-át követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazása során az adósságrendezés elrendelése a felek által előre nem látható és elháríthatatlan oknak minősül, melyre a Kbt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket lehet alkalmazni."

19. § A Har. törvény a következő 34/B. §-sal egészül ki:

"34/B. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés (átalakító-, megszüntető okirat) kihirdetésére, közzétételére előírt, az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napját megelőző, az Áht. 96. § (1) bekezdésében rögzített határidő mellőzhető."

20. § A Har. törvény a következő 34/C. §-sal egészül ki:

"34/C. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő szakvéleménye szükséges."

21. § A Har. törvény a következő 34/D. §-sal egészül ki:

"34/D. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamra az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat mentesül az építtetői fedezetkezelői díj fizetésének kötelezettsége alól."

22. § A Har. törvény a következő 34/E. §-sal egészül ki:

"34/E. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek."

23. § A Har. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a pénzügyi gondnokok névjegyzékére, a pénzügyi gondnok kijelölésére és tevékenységére vonatkozó szabályokat,

b) a pénzügyi gondnok díjának folyósításával és elszámolásával összefüggő szabályokat,

c) a helyi önkormányzat adósságrendezésére irányuló hitelfelvételhez nyújtandó visszterhes kamattámogatás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárás alatti egyéb támogatásának feltételeire, a támogatás döntési rendszerére, felhasználására, folyósítására és az azzal való elszámolásra vonatkozó szabályokat és

d) a törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg."

24. § A Har. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) Az e törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XC. törvénnyel (a továbbiakban: mód. törvény) megállapított rendelkezéseit a mód. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni, minden olyan helyi önkormányzat esetében, amelynek a 2011. évi költségvetési főösszege az 1 milliárd forintot meghaladja és a mód. törvény hatálybalépésekor a bíróság a pénzügyi gondnok 29. § (6) bekezdése szerinti jelentését végzésével még nem hagyta jóvá.

(2) Ha a válságköltségvetés elfogadására az e törvénynek a mód. törvénnyel megállapított 19. § (4) bekezdésében meghatározott, vagy a reorganizációs program és egyezségi javaslat elfogadására a 22. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve az egyezség létrejöttére a 25. § (5) bekezdésében meghatározott határidőből a mód. törvény hatálybalépésekor 15 napnál kevesebb van hátra, az eredeti határidő a mód. törvény hatálybalépésétől számított 15. napon jár le.

(3) A mód. törvény hatálybalépését követően a képviselő-testület a már elfogadott válságköltségvetését, elfogadott reorganizációs programját és egyezségi javaslatot - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - módosíthatja."

25. § A Har. törvény melléklet 1-21. pontja helyébe a következő 1-21. pont lép, egyidejűleg a Har. törvény melléklete a következő 22-27. ponttal egészül ki:

"1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).

3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).

4. A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII. törvény).

5. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).

6. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).

7. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

8. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).

9. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).

10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény).

11. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).

12. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).

13. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).

14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).

15. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).

16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

17. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi szakellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtói intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok, otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

18. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások megszervezése (1993. évi III. törvény).

19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, a helyi döntésen alapuló ellátások kivételével (időskorúak járadéka, bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV. törvény).

21. A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú (közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény, 1993. évi III. törvény).

22. A kulturális javak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása, a régészeti örökség védelme megyei múzeumi szervezet fenntartásával (1997. évi CXL. törvény).

23. A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása (1997. évi CXL. törvény).

24. A megyei (fővárosi) önkormányzatnál a megye települési (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény).

25. A megyei (fővárosi) közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény).

26. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú gazdálkodó szervezettel érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (1991. évi IV. törvény).

27. Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyhez az Országgyűlés normatív állami hozzájárulást, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

26. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha a képviselő-testület ülését a 98. § (2) bekezdés f) pontja alapján a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv hívja össze, az ülés levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles."

27. § Az Ötv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző, ha pedig a képviselő-testület ülését a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a levezető elnök vezeti, a levezető elnök és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik."

28. § Az Ötv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv aláírására a 16. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek megküldi."

29. § Az Ötv. 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a helyi önkormányzat által felvenni tervezett likvid hitel tekintetében, valamint a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében megkötni tervezett egyezség során, ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg."

30. § Az Ötv. 98. § (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely]

"f) összehívja - és a levezető elnök megválasztásáig vezeti - a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül nem tesz eleget."

3. Záró rendelkezések

31. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke