32004L0109[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/109/EK IRÁNYELVE

(2004. december 15.)

a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv tárgya és hatálya

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "értékpapírok": a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok, az említett 4. cikk (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott pénzügyi piaci eszközök kivételével, amelyek lejárati ideje rövidebb, mint 12 hónap, ezekre a nemzeti jogszabályok alkalmazhatóak;

b) "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok": kötvények vagy átruházható értékpapírosított adósság egyéb formái, azon értékpapírok kivételével, amelyek egyenértékűek a társasági részesedésekkel, vagy amelyek - átváltáskor vagy az általuk biztosított jogok érvényesítésekor - jogot biztosítanak a részvényekkel egyenértékű részvények vagy értékpapírok megszerzésére;

c) "szabályozott piac": a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott piac;

d) "kibocsátó": a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, beleértve az államot is, amely a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkezik. A szabályozott piacra bevezetett letéti igazolások esetében a kibocsátó az igazolások által képviselt értékpapírok kibocsátója függetlenül attól, hogy a szóban forgó értékpapírokat a szabályozott piacra bevezették-e;

e) "részvényes": olyan természetes személy és a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó jogalany, aki/amely közvetlenül vagy közvetve: i. a kibocsátó részvényeit saját nevében és saját számlájára birtokolja; ii. kibocsátó részvényeit saját nevében, de egy másik természetes vagy jogalany megbízásából a birtokolja; iii. letéti igazolásokat birtokol, amely esetben a letéti igazolás birtokosát kell a letéti igazolás által képviselt részvények tulajdonosának tekinteni;

f) "ellenőrzött vállalkozás": olyan vállalkozás, i. amelyben egy természetes személy vagy egy jogalany rendelkezik a szavazati jogok többségével; vagy ii. amelyben egy természetes személy vagy egy jogalany jogosult az igazgatási, a vezetési vagy a felügyelő testület tagjai többségének a kinevezésére vagy visszahívására, és egyidejűleg az adott vállalkozás részvényese vagy tagja; vagy iii. amelyben egy természetes személy vagy egy jogalany részvényes vagy tag, és egyedül ellenőrzi a részvényesek, illetve a tagok szavazati jogainak a többségét, az adott vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján; vagy iv. amely fölött egy természetes személynek vagy egy jogalanynak van hatásköre a meghatározó befolyás vagy ellenőrzés gyakorlására, vagy ténylegesen gyakorolja azt;

g) "nem zárt végű kollektív befektetési vállalkozás": azok a nyílt végű befektetési társaságok és befektetési vállalkozások, i. amelyek célja a nagyközönség által biztosított tőke kollektív befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás elve alapján működnek; és ii. amelyek befektetési jegyeit - az ilyen befektetési jegyek birtokosának kérésére - közvetlenül vagy közvetve visszavásárolják vagy visszaváltják a vállalkozások eszközeiből;

h) "kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei": kollektív befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelyek az ebben a vállalkozásban résztvevők jogait képviselik a vállalkozás eszközei felett;

i) "székhely szerinti tagállam": i. az 1 000 EUR-nál kisebb egységnyi címletű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében: - ha a kibocsátó az Unióban bejegyzett cég, az a tagállam, amelyben a kibocsátó alapító okirat szerinti székhelye van, - ha a kibocsátó egy harmadik országban bejegyzett cég, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették. A székhely szerinti tagállamra vonatkozó választás mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az iii. pont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ és választását az i. pont második bekezdésének megfelelően közzé nem teszi; A székhely szerinti tagállam meghatározása vonatkozik az eurótól eltérő valutában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra is, feltéve, hogy a kibocsátás napján az egységnyi címletek értéke kisebb, mint 1 000 EUR, kivéve, ha az csaknem egyenlő 1 000 EUR-val; ii. az i. pont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében - adott esetben - a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak az alapító okirat szerinti székhelye van, illetve amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették. A kibocsátó csak egy tagállamot választhat székhely szerinti tagállamként. Ez a választás legalább három évig érvényben marad, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Unió szabályozott piacain már nem kereskednek, vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az i. vagy az iii. pont hatálya alá kerül; iii. amennyiben a kibocsátó értékpapírjaival az i. pont második francia bekezdése vagy az ii. pont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, és adott esetben azon tagállam, amelyben a kibocsátó alapító okirat szerinti székhelye van; A kibocsátónak az i., ii. és iii. pontban említett székhely szerinti tagállamát a 20. és 21. cikkel összhangban közzé kell tennie. Ezen túlmenően a kibocsátónak székhely szerinti tagállamát be kell jelentenie adott esetben azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az alapító okirat szerinti székhelye van, valamint a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és valamennyi fogadó tagállam illetékes hatóságainak. Amennyiben a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé az i. pont második francia bekezdése vagy az ii. pont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamát, a székhely szerinti tagállam az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Amennyiben a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén levő vagy működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi. Azon kibocsátó esetében, amelynek értékpapírjait szabályozott piacra már bevezették, és amelynek az i. pont második francia bekezdésében vagy az ii. pontban említett székhely szerinti tagállamra vonatkozó választása nem került közzétételre 2015. november 27-ig, a három hónapos időszak 2015. november 27-én kezdődik. Azon kibocsátó, amely az i. pont második francia bekezdésében, az ii. pontban és az iii. pontban említettek közül székhely szerinti tagállamot választott, és e választását 2015. november 27-ig bejelentette a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, mentesül az i. pont második bekezdése szerinti követelmény alól, kivéve, ha e kibocsátó 2015. november 27-ét követően másik székhely szerinti tagállamot választ.

j) "fogadó tagállam": az a tagállam, amelynek szabályozott piacára az értékpapírt bevezették, amennyiben az eltér a székhely szerinti tagállamtól;

k) "szabályozott információk": azok az információk, amelyeket a kibocsátónak vagy a kibocsátó hozzájárulása nélkül az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése iránti kérelmet benyújtó bármilyen más személynek kell közzétennie ezen irányelv, a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 6. cikke, vagy valamely tagállamnak az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján;

l) "elektronikus eszközök": az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak;

m) "alapkezelő társaság": az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló,1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 1a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott társaság;

n) "árjegyző": olyan személy, aki a pénzügyi piacokon folyamatosan jelen van, mint aki hajlandó saját számlára kereskedni saját tőkéje ellenében, általa meghatározott árakon pénzügyi eszközök vételével és eladásával;

o) "hitelintézet": a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vállalkozás;

p) "folyamatos vagy ismétlődő módon kibocsátott értékpapírok": ugyanazon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok folyamatos kibocsátása vagy hasonló típusú és/vagy osztályú értékpapírok legalább két különböző kibocsátása;

q) "hivatalos megállapodás": az alkalmazandó jog szerint kötelező erejű megállapodás;

r) "fenntarthatósági beszámolás": a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás.

A Bizottság elsősorban:

a) kialakítja azon eljárási intézkedéseket az (1) bekezdés i. és ii. pontja alkalmazása céljára, amelyekkel összhangban a kibocsátó megválaszthatja a székhely szerinti tagállamot;

b) adott esetben az (1) bekezdés i. és ii. pontjában említett székhely szerinti tagállam megválasztása céljából kiigazítja a három éves időszakot a kibocsátó nyilvántartásával kapcsolatban, a szabályozott piacon folytatott kereskedelem engedélyezéséről szóló közösségi jogszabályok alapján az új követelmények figyelembevételével; és

c) az (1) bekezdés l) pontja alkalmazásában, a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kialakítja azon eszközök indikatív listáját, amelyek - a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) V. mellékletének figyelembevételével - nem tekinthetők elektronikus eszközöknek.

A második albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedéseket a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni.

3. cikk

Az értékpapírpiacok integrációja

Az (1) bekezdéstől eltérve a székhely szerinti tagállam előírhatja a kibocsátók számára a 4. cikkben említett éves pénzügyi beszámolóknál és az 5. cikkben említett féléves pénzügyi beszámolóknál gyakoribb kiegészítő időszakos pénzügyi információk közzétételét, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

- a kiegészítő időszakos pénzügyi információ nem jelent aránytalan pénzügyi terhet az érintett tagállamban, különösen az érintett kis- és középméretű kibocsátók számára, valamint

- a kért kiegészítő időszakos pénzügyi információ tartalma arányban áll azon tényezőkkel, amelyek hozzájárulnak az az érintett tagállam befektetői befektetési döntéseihez.

A kibocsátók számára kiegészítő időszakos pénzügyi információk közzétételét előíró határozat meghozatala előtt a tagállamok megvizsgálják, hogy e kiegészítő követelmények eredményeképpen nem helyeződik-e túl nagy hangsúly a kibocsátók rövid távú eredményeire és teljesítményére, továbbá hogy e követelmények nem befolyásolják-e kedvezőtlenül a kis- és középméretű kibocsátók szabályozott piacokra jutását.

Ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a pénzügyi vállalkozásként működő kibocsátók számára kiegészítő időszakos pénzügyi információk közzétételét írják elő.

A székhely szerinti tagállam nem alkalmazhat az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket a részvénytulajdonosokra vagy a 10. cikkben, illetve a 13. cikkben említett természetes vagy jogi személyekre, kivéve, ha:

i. a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknál alacsonyabb vagy további bejelentési küszöbértékeket határoz meg, és a tőkerészesedésen alapuló küszöbértékek tekintetében egyenértékű bejelentési kötelezettséget ír elő;

ii. a 12. cikkben említetteknél szigorúbb követelmények alkalmaz; vagy

iii. olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmaz, amelyeket a tagállamok által kijelölt hatóságok által felügyelt nyilvános vételi ajánlatokkal, összefonódásokkal és a társaságok tulajdonjogát vagy irányítását befolyásoló más ügyletekkel kapcsolatban fogadtak el a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 4. cikke alapján.

A fogadó tagállam:

a) az értékpapíroknak a saját területén lévő szabályozott piacra történő bevezetésével kapcsolatban nem alkalmazhat az ezen irányelvben vagy a 2003/6/EK irányelv 6. cikkében meghatározottaknál szigorúbb közzétételi követelményeket;

b) az információk közlésével kapcsolatban nem alkalmazhat az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket a részvénytulajdonosokra, vagy a 10. cikkben, illetve a 13. cikkben említett természetes személyek vagy jogalanyokra.

II. FEJEZET

IDŐSZAKOS INFORMÁCIÓK

4. cikk

Éves pénzügyi beszámolók

Az éves pénzügyi beszámoló a következőket tartalmazza:

a) az auditált pénzügyi kimutatások;

b) a vezetőségi beszámoló; és

c) a kibocsátón belüli felelős személyek - akiknek a nevét és beosztását egyértelműen jelezni kell - arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legjobb tudásuk szerint az alkalmazható számviteli standardok alapján elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá, hogy a vezetés beszámolója megbízhatóan tekinti át a vállalkozás fejlődését és teljesítményét, valamint a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások helyzetét, ismertetve a főbb kockázatokat és a bizonytalansági tényezőket is, valamint adott esetben arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a vezetés beszámolója a 2013/34/EU irányelv 29b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének ( 8 ) megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült.

Ha a kibocsátónak nem szükséges konszolidált mérleget készítenie, az auditált pénzügyi kimutatások tartalmazzák azokat a mérlegeket, amelyeket annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban kell elkészíteni, amelyben a vállalatot bejegyezték.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak el kell készítenie a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában, valamint 34. cikkének (2) bekezdésében említett, a vezetés beszámolójára vonatkozó véleményt és nyilatkozatot.

A 2013/34/EU irányelv 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott munka elvégzéséért felelős személy vagy személyek által aláírt, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 28. cikkében említett könyvvizsgálói jelentést az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.

Adott esetben a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjával és 34. cikkének (2)-(5) bekezdésével összhangban bizonyossági véleményt kell adni a fenntarthatósági beszámolásról.

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, a 2006/43/EK irányelv 28a. cikkében említett bizonyossági jelentést az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében közzé kell tenni.

A vezetés beszámolóját a 2013/34/EU irányelv 19., 19a. és 20. cikkével, valamint 29d. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott előírásokat, amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.

Ha a kibocsátónak konszolidált beszámolót kell készítenie, az összevont vezetés beszámolóját a 2013/34/EU irányelv 29. és 29a. cikkével, valamint 29d. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott előírásokat, amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben - kellően figyelembe véve a meglévő és jövőbeni technológiai lehetőségeket - meghatározza a jelentéstétel elektronikus formáját. A szabályozástechnikai standardtervezetek elfogadása előtt az EÉPH megfelelően értékeli az elektronikus jelentéstétel lehetséges formátumait, és megfelelő helyszíni teszteket végez. Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket legkésőbb 2016. december 31-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

5. cikk

Féléves pénzügyi beszámolók

A féléves pénzügyi beszámoló a következőket tartalmazza:

a) a pénzügyi kimutatások kivonata;

b) időközi vezetőségi nyilatkozat; és

c) a kibocsátón belüli felelős személyek - akiknek a nevét és beosztását egyértelműen jelezni kell - arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legjobb tudásuk szerint az alkalmazható számviteli standardok alapján elkészített pénzügyi kimutatások kivonata a (3) bekezdés követelményeinek megfelelően valós és megbízható képet ad a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá, hogy az időközi vezetőségi nyilatkozat megbízhatóan tekinti át a (4) bekezdésben megkövetelt információkat.

Ha a kibocsátótól nem követelik meg konszolidált mérleg készítését, a pénzügyi kimutatások kivonatának legalább a rövidített mérleget, a rövidített eredménykimutatást és az ezekkel kapcsolatos kiegészítő mellékletet kell tartalmaznia. A rövidített mérleg és a rövidített eredménykimutatás elkészítésekor a kibocsátó az éves pénzügyi beszámolók elkészítésekor alkalmazottakkal azonos elismerési és mérési elveket követi.

A Bizottság elsősorban:

a) meghatározza azokat a technikai feltételeket, amelyek között a közzétett féléves pénzügyi beszámolónak és a könyvvizsgálói beszámolónak a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell maradnia;

b) tisztázza a könyvvizsgálói felülvizsgálat jellegét;

c) meghatározza a rövidített mérleg, az eredménykimutatás és az ezekkel kapcsolatos kiegészítő mellékletek minimális tartalmát, ha azokat nem az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadottaknak megfelelő nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készítették.

Az a) pontban említett intézkedéseket a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A b) és a c) pontban említett intézkedéseket a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell meghatározni.

Szükség esetén, a Bizottság - a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - kiigazíthatja az (1) bekezdésben említett ötéves időszakot.

6. cikk

Beszámolás a kormányoknak fizetett összegekről

A tagállamok kötelezik a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 41. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, nyersanyag-kitermelő iparágakban, illetve természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő kibocsátókat, hogy az említett irányelv 10. fejezetével összhangban évente készítsenek beszámolót a kormányoknak fizetett összegekről. A beszámolót a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül közzé kell tenni, és annak legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell maradnia. A kormányoknak fizetett összegeket összevont (konszolidált) alapon kell feltüntetni a beszámolóban.

7. cikk

Felelősség és kötelezettség

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 4., 5., 6. és 16. cikkel összhangban elkészítendő és nyilvánosságra hozandó információkért a felelősség legalább a kibocsátót vagy a kibocsátó igazgatási, vezetési vagy felügyeleti testületeit terhelje, és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kötelezettségekkel kapcsolatos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik vonatkozzanak a kibocsátókra, az e cikkben említett testületekre vagy a kibocsátókon belüli felelős személyekre.

8. cikk

Mentességek

A 4. és 5. cikket az alábbi kibocsátókra nem kell alkalmazni:

a) az államra, az állam regionális vagy helyi hatóságaira, olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagja uniós tagállam, az Európai Központi Bankra (EKB), az EFSF-keretmegállapodással létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre (EFSF) és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának - az euróval pénznemként rendelkező tagállamok számára nyújtott átmeneti pénzügyi segítség révén való - megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra, továbbá a tagállamok nemzeti központi bankjaira, függetlenül attól, hogy azok bocsátanak-e ki részvényeket vagy más értékpapírokat; valamint

b) azon kibocsátókra, amelyek kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátanak ki, amelyek egységnyi címletértéke legalább 100 000 EUR, vagy eurótól eltérő devizában denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységnyi címleteinek értéke a kibocsátás napján legalább 100 000 EUR-val egyenlő.

III. FEJEZET

FOLYAMATOS INFORMÁCIÓK

I. SZAKASZ

Információk a nagy értékpapír-állományokról

9. cikk

Tájékoztatás a nagy értékpapír-állományok megvásárlásáról vagy értékesítéséről

A szavazati jogok kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették. Ezen kívül ezeket az információkat azon részvények vonatkozásában is meg kell adni, amelyek ugyanahhoz az osztályhoz tartoznak, és amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak.

A székhely szerinti tagállamnak nem szükséges:

a) a 30 %-os küszöbértéket alkalmaznia, amennyiben az egyharmados küszöbértéket alkalmazza;

b) a 75 %-os küszöbértéket alkalmaznia, amennyiben kétharmados küszöbértéket alkalmaz.

Ez a cikk nem vonatkozik továbbá az olyan jelentős értékpapír-állomány e minőségében fellépő árjegyző által történő megvásárlására vagy eladására, amely eléri vagy átlépi az 5 %-os küszöbértéket, azzal a feltétellel, hogy:

a) rendelkezik a székhelye szerinti tagállam engedélyével a 2004/39/EK irányelv alapján; és

b) nem avatkozik bele az érintett kibocsátó vezetésébe, és semmilyen befolyást sem gyakorol a kibocsátóra az ilyen részvények megvásárlásához vagy a részvényár garantálásához.

Ez a cikk nem alkalmazandó a hitelintézeteknek vagy befektetési vállalkozásoknak a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 11. cikkében meghatározottak szerinti kereskedési könyvében lévő pozíciókhoz kapcsolódó szavazati jogokra, feltéve, hogy:

a) a kereskedési könyvben lévő pozíciókhoz kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5 %-ot; és

b) a kereskedési könyvben lévő részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat nem gyakorolják, és más módon sem használják fel a kibocsátó vezetésébe történő beavatkozásra.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2014. november 27-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

A Bizottság a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az e cikk (4) bekezdésében említett "rövid elszámolási ciklus" maximális hosszát, valamint a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által alkalmazott megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat is.

Emellett a Bizottság - a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban - összeállíthatja az e cikk (2) bekezdésében említett események listáját.

10. cikk

A szavazati jogok jelentős arányának megszerzése vagy eladása

A 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási követelmények a természetes személyekre vagy más jogalanyokra is vonatkoznak, amennyiben jogosultak szavazati jogok megszerzésére, eladására vagy gyakorlására bármelyik alábbi esetben, vagy azok kombinációja esetén:

a) egy harmadik fél birtokában lévő szavazati jogok, amely harmadik féllel az adott természetes személy vagy jogalany olyan megállapodást kötött, ami a birtokukban lévő szavazati jogok összehangolt gyakorlásával tartós közös politika elfogadására kötelezi őket a kérdéses kibocsátó vezetése irányában;

b) egy harmadik fél birtokában lévő szavazati jogok az adott természetes személlyel vagy más jogalannyal kötött olyan megállapodás alapján, ami a kérdéses szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történő ideiglenes átruházását írja elő;

c) az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket biztosítékként helyeztek el az adott természetes személynél vagy más jogalanynál, azzal a feltétellel, hogy ez a személy vagy jogalany ellenőrzi a szavazati jogokat, és bejelenti a szavazati jogok gyakorlásának a szándékát;

d) az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeknél az adott természetes személy vagy jogalany haszonélvezettel rendelkezik;

e) azok a szavazati jogok, amelyeket az adott természetes személy vagy jogalany által ellenőrzött vállalkozás tart birtokában, vagy amelyek az a)-d) pont értelmében lehet gyakorolni;

f) az adott természetes személynél vagy más jogalanynál letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket az adott természetes vagy jogalany - a részvényesektől külön utasítások hiányában - saját belátása szerint gyakorolhat;

g) egy harmadik fél saját nevében, az adott természetes személy vagy jogalany megbízásából birtokolt szavazati jogok;

h) azok a szavazati jogok, amelyeket az adott természetes személy vagy jogalany meghatalmazottként gyakorolhat, ha a szavazati jogokat - a részvényesek konkrét utasításai hiányában - saját belátása szerint gyakorolhatja.

11. cikk

12. cikk

A nagy értékpapír-állomány bejelentésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárások

A 9. és a 10. cikk alapján megkövetelt bejelentés az alábbi információkat tartalmazza:

a) a szavazati jogok tekintetében kialakuló helyzet;

b) adott esetben az ellenőrzött vállalkozások láncolata, amelyeken keresztül a szavazati jogokat ténylegesen birtokolják;

c) a küszöbérték elérésének vagy átlépésének időpontja; és

d) a részvényes személyazonossága, még abban az esetben is, ha a részvényes a 10. cikkben meghatározott feltételek alapján nem jogosult a szavazati jogok gyakorlására, valamint a részvényes megbízásából a szavazati jogok gyakorlására jogosult természetes személy vagy jogalany személyazonossága.

A kibocsátót haladéktalanul, de legkésőbb az attól a naptól számított négy kereskedési napon belül tájékoztatni kell, amelyen a részvényesnek vagy 10. cikkben említett természetes vagy jogi személyeknek,

a) tudomására jutott a szavazati jogok megszerzése, eladása vagy gyakorlásának lehetősége, vagy amelyen a körülmények figyelembevételével tudomást kellett volna arról szereznie, függetlenül attól, hogy a szavazati jogok megszerzése, eladása vagy gyakorlásának lehetősége mely napon következik be; vagy

b) a 9 cikk (2) bekezdésében említett esemény jut a tudomására.

A 9. és 10. cikk azonban alkalmazandó abban az esetben, ha az anyavállalat, vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozása az adott alapkezelő társaság által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és az alapkezelő társaságnak nincs lehetősége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.

A 2004/39/EK irányelv alapján felhatalmazott befektetési vállalkozás anyavállalatának nem szükséges összesítenie a 9. és a 10. cikk szerinti értékpapír-állományát azzal a értékpapír-állománnyal, amelyet az adott befektetési vállalkozás a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontja értelmében ügyfelenkénti alapon kezel, feltéve, hogy:

- a befektetési vállalkozás 2004/39/EK irányelv I. melléklete A. szakaszának 4. pontja értelmében felhatalmazással rendelkezik ilyen portfoliókezelésre;

- a befektetési vállalkozás csak a papíralapú vagy az elektronikus eszközök útján adott utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfoliókezelési szolgáltatásokat minden más szolgáltatástól függetlenül végzi a 85/611/EGK irányelvben előírtakkal azonos feltételek mellett, a megfelelő mechanizmusok alkalmazásával; és

- a befektetési vállalkozás az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.

A 9. és 10. cikk azonban alkalmazandó abban az esetben, ha az anyavállalat, vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozása az adott befektetési vállalkozás által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és a befektetési vállalkozásnak nincs lehetősége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.

A pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele, e cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében megállapított követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság - a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel - intézkedéseket fogad el:

b) a "kereskedési napok" jegyzékének a meghatározására az összes tagállam számára;

c) annak meghatározására, hogy a részvényes vagy a 10. cikkben említett természetes személy vagy jogalany, vagy mindkettő mely esetekben köteles a szükséges bejelentést megtenni a kibocsátó részére;

d) azoknak a körülményeknek a tisztázására, amelyek között a részvényesnek, vagy a 10. cikkben említett természetes személynek vagy más jogalanynak tudomást kellett szereznie a beszerzésről vagy az értékesítésről;

e) a függetlenség azon feltételeinek a tisztázására, amelyeket a alapkezelő társaságoknak és azok anyavállalatainak, vagy a befektetési vállalkozásoknak és azok anyavállalatainak kell teljesíteniük ahhoz, hogy élhessenek a (4) és az (5) bekezdésben foglalt mentességekkel.

E cikk alkalmazása egységes feltételeinek és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 15 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: EÉPH) végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az e cikk (1) bekezdése értelmében a kibocsátó felé közlendő információk közléséhez vagy a közlendő információknak a 19. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentéséhez használandó formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardterveteknek az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk

A 9. cikkben megállapított bejelentési követelmények azokra a természetes, illetve jogi személyekre is vonatkoznak, akik vagy amelyek közvetlenül vagy közvetve:

a) olyan pénzügyi eszközök birtokában vannak, amelyek lejáratukkor a birtokos számára - hivatalos megállapodás alapján - feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően jogot biztosítanak a szabályozott piacra bevezetett részvények kibocsátója által már kibocsátott olyan részvények megszerzésére, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak;

b) olyan pénzügyi eszközök birtokában vannak, amelyeket az a) pont nem említ, de amelyek az ott említett részvényekhez kapcsolódnak, és gazdasági hatásuk hasonló az említett pontban említett pénzügyi eszközökéhez, függetlenül attól, hogy fizikai teljesítésre feljogosítanak-e.

Az előírt bejelentési kötelezettség kiterjed az első albekezdés a) pontjának, illetve az említett albekezdés b) pontjának megfelelően birtokolt pénzügyi eszközök típus szerinti bontásban történő közlésére is, melynek során különbséget kell tenni a fizikai teljesítésre jogosító és a készpénzes elszámolásra jogosító pénzügyi eszközök között.

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) az első albekezdésben említett szavazati jogok számának kiszámítási módja egy részvénykosáron vagy indexen alapuló pénzügyi eszközök esetében; valamint

b) az első albekezdésben előírtak szerint a deltatényező meghatározásának módja a kizárólag készpénzes elszámolást lehetővé tevő pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok kiszámítása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2014. november 27-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek, feltéve, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételek bármelyike teljesül:

a) átruházható értékpapírok;

b) opciók;

c) határidős ügyletek;

d) csereügyletek;

e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások;

f) különbözeti ügyletek; valamint

g) bármely más, hasonló gazdasági hatással bíró, fizikai teljesítésű vagy készpénzes elszámolású szerződés vagy megállapodás.

Az EÉPH létrehozza, és a pénzügyi piacokon tapasztalható technikai fejlődés figyelembevételével rendszeres időközönként naprakésszé teszi az (1) bekezdés szerinti bejelentési követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök indikatív listáját.

Az e cikk (1) bekezdése egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az e cikk (1) bekezdése értelmében a kibocsátó felé közlendő információk közléséhez vagy a 19. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentéshez használandó formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardterveteknek az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyben meghatározza azokat az eseteket, amikor az első albekezdésben említett kivételek olyan természetes vagy jogi személy birtokában lévő pénzügyi eszközökre vonatkoznak, aki ügyfelektől származó, kereskedésre irányuló megrendeléseket teljesít, vagy - nem saját számlára - ügyfelek kereskedési kérésének tesz eleget, illetve ilyen ügyletekből származó pozíciókat fedez.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2014. november 27-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

13a. cikk

Összesítés

Az e bekezdés első albekezdésében előírt bejelentésben meg kell adni a 9. és 10. cikk szerint birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok számát, valamint a 13. cikk szerinti pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok számát is.

14. cikk

15. cikk

A 9. cikkben meghatározott küszöbértékek kiszámítása céljából a székhely szerinti tagállam legalább a szavazati jogok teljes számának és a tőkének a közzétételét követeli meg a kibocsátótól minden olyan naptári hónapnak a végén, amelyben bekövetkezett a fent említett teljes szám növekedése vagy csökkenése.

16. cikk

Kiegészítő információk

II. SZAKASZ

Információk a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok tulajdonosai részére

17. cikk

Tájékoztatási követelmények a szabályozott piacra bevezetett részvények kibocsátói számára

A kibocsátó gondoskodik arról, hogy a részvénytulajdonosoknak a jogaik gyakorlásához szükséges összes eszköz és információ a rendelkezésre álljon a székhely szerinti tagállamban, valamint gondoskodik az adatok teljességének megőrzéséről. A részvényesek nem akadályozhatók meg jogaik azon ország jogszabályai alapján meghatalmazott útján történő gyakorlásában, amelyben a kibocsátót bejegyezték,. A kibocsátó elsősorban:

a) információkat szolgáltat a közgyűlések helyéről, idejéről és napirendjéről, a részvények és a szavazati jogok teljes számáról és a részvénytulajdonosok közgyűléseken való részvételi jogairól;

b) papíron vagy adott esetben elektronikus úton képviseleti nyomtatványt bocsát a részvényesek közgyűlésén szavazásra jogosult személyek részére a közgyűléssel kapcsolatos bejelentéssel együtt, vagy - kérésre - a közgyűlés bejelentését követően;

c) képviselőjeként egy pénzintézetet jelöl ki, amelyen keresztül a részvényesek pénzügyi jogaikat gyakorolhatják; és

d) bejelentéseket tesz közzé vagy körleveleket köröztet az osztalékok kiutalásáról és kifizetéséről, illetve az új részvények kibocsátásáról, ideértve a részvények kiosztására, jegyzésére, érvénytelenítésére vagy átváltására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos információkat is.

Az információk részvényesek részére történő átadása céljából a székhely szerinti tagállam lehetővé teszi az elektronikus eszközök használatát a kibocsátók számára, azzal a feltétellel, hogy ezt a döntést közgyűlésen hozzák meg, és a döntés legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az elektronikus eszközök használata semmilyen körülmények között sem függ a részvényes földrajzi fekvés szerinti székhelyétől vagy tartózkodási helyétől, vagy a 10. cikk a)-h) pontjában említett esetekben a természetes személyek vagy más jogalanyok székhelyétől vagy tartózkodási helyétől;

b) azonosítási szabályokat vezetnek be, hogy a szavazati jogok gyakorlására vagy a szavazati jogok átadására jogosult részvényesek, illetve a természetes személyek vagy más jogalanyok hatékony tájékoztatásban részesüljenek;

c) a szavazati jogok megszerzésére, eladására vagy gyakorlásra jogosult részvényesekkel, vagy a 10. cikk a)-e) pontjában említett esetekben a természetes személyekkel vagy más jogalanyokkal írásban kell kapcsolatot teremteni az információk elektronikus eszközök használatával történő továbbításához való hozzájárulásuk megszerzése céljából, és ha ezt egy meghatározott időn belül nem ellenzik, akkor hozzájárulásuk megadottnak tekintendő. Lehetővé kell tenni számukra, hogy a jövőben bármikor kérhessék az információk írásban történő továbbítását, és

d) az információk elektronikus eszközökkel történő továbbítása során felmerült költségek felosztását a kibocsátó határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott egyenlő bánásmód elve alapján.

18. cikk

Tájékoztatási követelmények a szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói számára

A kibocsátó gondoskodik arról, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosoknak a jogaik gyakorlásához szükséges összes eszköz és információ nyilvánosan rendelkezésre áll a székhely szerinti tagállamban, valamint gondoskodik az adatok teljességének a megőrzéséről. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok nem akadályozhatók meg jogaik azon tagállam jogszabályainak megfelelően meghatalmazott útján történő gyakorlásában, amelyben a kibocsátót bejegyezték. A kibocsátó elsősorban:

a) bejelentéseket tesz közzé vagy körleveleket köröztet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok közgyűléseinek helyéről, idejéről és napirendjéről, a kamatfizetésről, a beváltási, az átváltási, a jegyzési vagy törlési jogok gyakorlásáról, a visszafizetésről, valamint a tulajdonosok ezekben való részvételének jogairól;

b) papíralapú vagy adott esetben elektronikus képviseleti nyomtatványt bocsát a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok közgyűlésén szavazásra jogosult személyek részére a közgyűléssel kapcsolatos bejelentéssel együtt, vagy - kérésre - a közgyűlés bejelentését követően; és

c) képviselőjeként egy pénzintézetet jelöl ki, amelyen keresztül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok pénzügyi jogaikat gyakorolhatják.

Az első albekezdésben említett választási lehetőség az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok érvényességi ideje alatt azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak esetében is alkalmazandó, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységenkénti címletértéke a kibocsátás napján legalább 50 000 EUR-val egyenlő, és amelyeket az Unió szabályozott piacára már 2010. december 31. előtt bevezettek, feltéve, hogy a kibocsátó által választott tagállamban a jogaik gyakorlásához szükséges minden eszközt és információt az értékpapír-tulajdonosok rendelkezésére bocsátanak.

Az információk hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok részére történő átadása céljából a székhely szerinti tagállam, vagy a kibocsátó által a (3) bekezdés szerint kiválasztott tagállam lehetővé teszi az elektronikus eszközök használatát a kibocsátók számára, azzal a feltétellel, hogy ezt a döntést közgyűlésen hozzák meg, és a döntés legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az elektronikus eszközök használata semmilyen körülmények között sem függhet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonosa vagy a tulajdonost képviselő meghatalmazott székhelyének vagy tartózkodási helyének földrajzi fekvésétől;

b) azonosítási szabályokat vezetnek be, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai hatékony tájékoztatásban részesüljenek;

c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosaival írásban kell kapcsolatot teremteni az információk elektronikus eszközök használatával történő továbbításához való hozzájárulásuk megszerzése céljából, és ha ezt egy meghatározott időn belül nem ellenzik, akkor hozzájárulásuk megadottnak tekintendő. Lehetővé kell tenni számukra, hogy a jövőben bármikor kérhessék az információk írásban történő továbbítását, és

d) az információk elektronikus eszközökkel történő továbbítása során felmerült költségek felosztását a kibocsátó határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott egyenlő bánásmód elve alapján.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

19. cikk

Ellenőrzés a székhely szerinti tagállam részéről

A Bizottság - a 27. cikk (2a) (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - intézkedéseket fogad el az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított követelmények pontos meghatározása céljából.

A Bizottság elsősorban azt az eljárást határozza meg, amellyel összhangban a kibocsátónak, a részvénytulajdonosnak, más pénzügyi eszközök tulajdonosának vagy a 10. cikkben említett személynek vagy jogalanynak az (1) vagy a (3) bekezdés értelmében be kell jelentenie az információkat a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál, annak érdekében, hogy a székhely szerinti tagállamban lehetővé váljon az elektronikus eszközökkel történő irattározás.

20. cikk

Nyelvek

Ha az értékpapírok a székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban egyaránt bevezetésre kerültek a szabályozott piacra, akkor a szabályozott információkat:

a) a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven; és

b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzvilágban szokásos nyelven kell közzétenni.

Ezen kívül a székhely szerinti tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben meghatározhatja, hogy a szabályozott információkat - a kibocsátó választásától függően - vagy a saját illetékes hatósága által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzvilágban szokásos nyelven kell közzétenni.

Az első albekezdésben említett eltérés érvényességi idejük alatt azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében is alkalmazandó, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységenkénti címletértéke a kibocsátás napján legalább 50 000 EUR-val egyenlő, és amelyeket az Európai Unió szabályozott piacára egy vagy több tagállamban már 2010. december 31. előtt bevezettek.

21. cikk

A szabályozott információkhoz való hozzáférés

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadjon el az alábbiak megállapítására vonatkozóan:

a) a szabályozott információk terjesztésének minimumszabályai az (1) bekezdésben említettek szerint;

b) a központi tároló mechanizmusok minimumszabályai a (2) bekezdésben említettek szerint;

c) a (2) bekezdésben említett mechanizmusok által használt információs és kommunikációs technológiák átjárhatóságát és a szabályozott információkhoz való uniós szintű hozzáférést biztosító szabályok a (2) bekezdésben említettek szerint.

A Bizottság meghatározhatja és aktualizálhatja az információk nyilvánosság részére történő terjesztésére szolgáló médiumok jegyzékét is.

21a. cikk

Európai elektronikus hozzáférési pont

A hivatalosan kijelölt mechanizmusok összekapcsolására szolgáló rendszer a következőkből áll:

- a 21. cikk (2) bekezdésében említett mechanizmusok,

- az európai elektronikus hozzáférési pontként szolgáló portál.

22. cikk

A szabályozott információkhoz való uniós szintű hozzáférés

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyben rögzíti a szabályozott információkhoz való uniós szintű hozzáférésre vonatkozó technikai követelményeket az alábbiak meghatározása érdekében:

a) a 21. cikk (2) bekezdésében említett mechanizmusok által használt kommunikációs technológiákkal kapcsolatos technikai követelmények;

b) a szabályozott információk uniós szintű kereséséhez létrehozandó központi hozzáférési pont működtetésével kapcsolatos technikai követelmények;

c) a 21. cikk (2) bekezdésében említett mechanizmusok során az egyes kibocsátók által használt egyedi azonosítóra vonatkozó technikai követelmények;

d) a 21. cikk (2) bekezdésében említett mechanizmusokban a szabályozott információk rendelkezésre bocsátásának egységes formátuma;

e) a szabályozott információknak a 21. cikk (2) bekezdésében említett mechanizmusok által használt egységes osztályozása és a szabályozott információk típusainak egységes listája.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. november 27-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

23. cikk

Harmadik országok

Ha a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye egy harmadik országban található, akkor a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága mentesítheti az adott kibocsátót a 4-7. cikk, valamint a 12. cikk (6) bekezdése, a 14-18. cikk szerinti követelmények alól, feltéve, hogy az adott harmadik ország jogszabályai egyenértékű követelményeket határoznak meg, vagy ha az adott kibocsátó megfelel a harmadik ország azon jogszabályi követelményeinek, amelyeket a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága egyenértékűnek minősít.

A hatáskörrel rendelkező hatóság ilyen esetben értesíti az EÉPH-t a mentesítés megadásáról.

A harmadik országban meghatározott követelmények által előírt információkat a 19. cikkel összhangban kell irattározni, illetve a 20. és a 21. cikkel összhangban kell közzétenni.

Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából a Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban olyan végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek:

i. az ezen irányelv alapján megkövetelt információ - a pénzügyi kimutatásokat és információkat is beleértve - egyenértékűségének megteremtését biztosító rendszert hoznak létre, és egy harmadik ország törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései által megkövetelt információk között;

ii. a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések következtében, vagy a nemzetközi szervezetek által meghatározott nemzetközi standardokon alapuló gyakorlatok vagy eljárások miatt meghatározzák azt, hogy a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye szerinti harmadik ország biztosítsa az ezen irányelvben előírt információs követelmények egyenértékűségét.

Az első albekezdés ii. pontjával összefüggésben a Bizottság - a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - az egynél több ország kibocsátóira vonatkozó standardok értékelésével kapcsolatos intézkedéseket határoz meg.

A Bizottság az ezen irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, az ezen irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről és a 2013/34/EU irányelv 29b. cikkében említett, a harmadik országbeli kibocsátók által használt fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a harmadik ország számviteli standardjai vagy fenntarthatósági beszámolási standardjai nem egyenértékűek, akkor lehetővé teheti az érintett kibocsátók számára, hogy egy megfelelő átmeneti időszakban továbbra is ezeket a standardokat használják.

E bekezdés harmadik albekezdésével összefüggésben a Bizottság a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és a 27a. és 27b. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel intézkedéseket fogad el abból a célból, hogy általános egyenértékűségi kritériumokat állapítson meg az egynél több ország kibocsátói számára releváns számviteli standardok és fenntarthatósági beszámolási standardok tekintetében.

A harmadik albekezdésben említett, harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének értékelésekor a Bizottság által alkalmazandó kritériumoknak biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) a fenntarthatósági beszámolási standardok írják elő a vállalkozások számára a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információk közzétételét;

b) a fenntarthatósági beszámolási standardok írják elő a vállalkozások számára a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásaik megértéséhez, valamint az annak megértéséhez szükséges információk közzétételét, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják fejlődésüket, teljesítményüket és helyzetüket.

A Bizottság - a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban és a 27a. és 27b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - intézkedéseket fogad el, amelyek célja az első albekezdés alkalmazásában általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása.

V. FEJEZET

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

24. cikk

Az illetékes hatóságok és hatáskörük

A (4) bekezdés h) pontja alkalmazásában azonban a tagállamok az első albekezdésben említett központi illetékes hatóságtól eltérő másik illetékes hatóságot is kijelölhetnek.

A feltételeknek olyan kikötést kell tartalmazniuk, amely az adott intézmény olyan módon történő megszervezését írja elő, hogy elkerülhető legyen az összeférhetetlenség, és az átruházott hatáskörök teljesítéséből szerzett információkat ne használják fel tisztességtelenül, és ne akadályozzák a versenyt. Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések és az irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedések betartásának felügyeletével kapcsolatos végleges felelősség minden esetben az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságot terheli.

Mindegyik illetékes hatóság rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges összes hatáskörrel. Az illetékes hatóságok legalább az alábbiakhoz rendelkeznek felhatalmazással:

a) az auditorok, a kibocsátók, a részvények vagy más pénzügyi eszközök tulajdonosai, vagy a 10. vagy a 13. cikkben említett személyek, illetve az őket ellenőrző személyek vagy az általuk ellenőrzött személyek felkérése információk és dokumentumok szolgáltatására;

b) a kibocsátó felkérése az a) pontban előírt információk nyilvánosságra hozatalára a hatóság által szükségesnek tartott eszközökkel és határidőn belül. A hatóság a fent említett információkat saját kezdeményezésére is közzéteheti abban az esetben, ha a kibocsátó, vagy az őt ellenőrző személyek, vagy az általa ellenőrzött személyek elmulasztják ezt megtenni, a kibocsátó hatóság általi meghallgatását követően;

c) a kibocsátók, a részvény- vagy más pénzügyieszközök-tulajdonosok, vagy a 10. vagy a 13. cikkben említett jogalanyok vezetőinek a felkérése az ebben az irányelvben megkövetelt vagy az ezzel az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokban megkövetelt információk bejelentésére, és - szükség estén - további információk és dokumentumok benyújtására;

d) az értékpapírok kereskedelmének legfeljebb tíz napra történő felfüggesztése vagy az érintett szabályozott piac felkérése az értékpapír-kereskedelem felfüggesztésére, ha az illetékes hatóságnak alapos indoka van annak feltételezésére, hogy a kibocsátó megsértette az irányelv rendelkezéseit vagy az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseit;

e) a szabályozott piacon történő kereskedelem megtiltása, ha az illetékes hatóság feltárja, hogy az irányelv rendelkezéseit vagy az ezzel az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseit megsértették, vagy ha alappal gyanítható a jogsértés elkövetése;

f) annak figyelemmel kísérése, hogy a kibocsátó megfelelő időben teszi-e közzé az információkat annak biztosítása céljából, hogy minden tagállamban, ahol az értékpapírokkal kereskednek, hatékonyan és egyenlő mértékben jusson a nyilvánosság az információkhoz, illetve ellenkező esetben a megfelelő intézkedések megtétele;

g) annak a ténynek a közzététele, hogy egy kibocsátó, részvények vagy más pénzügyi eszközök tulajdonosai, vagy a 10. vagy 13. cikkben említett személy vagy jogalany nem teljesíti kötelezettségeit;

h) annak vizsgálata, hogy az ebben az irányelvben említett információkat a megfelelő beszámolási keretnek megfelelően készítik-e el, és az előírások megszegésének feltárása esetén a megfelelő intézkedések megtétele;

i) saját területén helyszíni ellenőrzések elvégzése a nemzeti jogszabályokkal összhangban, az ezen irányelv rendelkezései és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések betartásának vizsgálata céljából. Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság vagy hatóságok ezt a hatáskört a megfelelő igazságügyi hatósághoz fordulva és/vagy más hatóságokkal együttműködve gyakorolhatják.

Az illetékes hatóságok ezen irányelvvel és a nemzeti joggal összhangban, az alábbi módok valamelyikén gyakorolják szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreiket:

- közvetlenül,

- más hatóságokkal együttműködésben,

- oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket,

- az illetékes igazságügyi szervek megkeresésével.

25. cikk

Szakmai titoktartás és együttműködés a tagállamok között

Az illetékes hatóságok a szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörük és vizsgálati hatáskörük gyakorlása során együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során intézkedéseiket koordinálják.

26. cikk

Óvintézkedések

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

27. cikk

A bizottság eljárása

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

27a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

27b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam lejártával sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az említett időtartam lejárta előtt kihirdethetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időtartam letelte előtt hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

VIA. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS INTÉZKEDÉSEK

28. cikk

Közigazgatási intézkedések és szankciók

28a. cikk

Jogsértések

A 28b. cikk legalább az alábbi jogsértésekre alkalmazandó:

a) a kibocsátó az előírt határidőn belül nem teszi közzé a 4., 5., 6., 14. és 16. cikk átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezésekben meghatározott információkat;

b) a természetes vagy jogi személy az előírt határidőn belül nem jelenti be a jelentős részesedés megszerzését vagy elidegenítését a 9., 10., 12., 13. és 13a. cikk átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően.

28b. cikk

Szankciók kiszabására vonatkozó hatáskör

A 28a. cikkben említett jogsértések esetén az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük legalább az alábbi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazására:

a) a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény;

b) olyan végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon a magatartás ismételt tanúsításától;

c) közigazgatási pénzbírság, amely i. jogi személy esetében: - legfeljebb 10 000 000 EUR vagy az ügyvezető szerv által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel legfeljebb 5 %-a; amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli irányelvek szerinti, annak megfelelő típusú bevétel, vagy - a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, ha azok meghatározhatók; minden esetben a magasabb összeget alkalmazva; ii. természetes személy esetében: - legfeljebb 2 000 000 EUR, vagy - a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, ha azok meghatározhatók; minden esetben a magasabb összeget alkalmazva.

Azokban a tagállamokban, amelyeknek nem az euro a hivatalos pénzneme, az eurónak a nemzeti pénznemben kifejezett értékét a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2013. október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) hatálybalépésének időpontjában érvényes hivatalos árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.

28c. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlása

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és szintjének a meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben:

a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c) a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ez meghatározható;

e) a harmadik feleknek a jogsértéssel okozott veszteségeket, amennyiben azok meghatározhatók;

f) a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g) a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

28d. cikk

Az ESMA iránymutatásai

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével folytatott konzultációt követően az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a fenntarthatósági beszámolás illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletéről.

VIB. FEJEZET

A HATÁROZATOK KÖZZÉTÉTELE

29. cikk

A határozatok közzététele

Az illetékes hatóságok azonban a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelő módon elhalaszthatják a határozat közzétételét, vagy közzétehetik azt név nélkül, amennyiben:

a) a természetes személyekre kiszabott szankciók esetében a személyes adatok közzététele az ilyen adatok közzétételének arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul;

b) a közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását vagy egy folyamatban lévő hivatalos vizsgálat sikerét;

c) ha a közzététel, amennyiben meghatározható, aránytalan és súlyos veszteséget okozna az érintett intézményeknek vagy természetes személyeknek.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 12. cikk (6) bekezdése ellenére a kibocsátók legkésőbb a 31. cikk (1) bekezdésében foglalt időpontot követően három hónappal közzéteszik az e bejelentésekben kapott információkat.

Ha egy kibocsátót egy harmadik országban jegyeztek be, a székhely szerinti tagállam ezt a kibocsátót csak azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében mentesítheti a 4. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi kimutatások és a 4. cikk (5) bekezdése szerinti vezetőségi beszámoló elkészítése alól, amelyeket már 2005. január 1-je előtt bevezettek a Közösségben lévő szabályozott piacra, amennyiben

a) a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elismeri, hogy a harmadik országból származó kibocsátók által készített éves pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről és eredményeiről;

b) az a harmadik ország, amelyben a kibocsátót bejegyezték, nem tette kötelezővé az 1606/2002/EK rendelet 2. cikkében említett nemzetközi számviteli standardok alkalmazását; és

c) a Bizottság a 23. cikk (4) bekezdésének ii. pontjával összhangban nem hozott semmilyen határozatot arra vonatkozóan, hogy a fenti számviteli standardok egyenértékűségéről, és - a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye szerinti harmadik ország törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben meghatározott számviteli standardok, vagy - egy harmadik ország számviteli standardjai, amelyek betartását a kibocsátó választotta.

31. cikk

Átültetés

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

32. cikk

Módosítások

A 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődő hatállyal a 2001/34/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. az 1. cikkben a g) és a h) pontot el kell hagyni;

2. a 4. cikket el kell hagyni;

3. a 6. cikkben a (2) bekezdést el kell hagyni;

4. a 8. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A tagállamok a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetett értékpapírok kibocsátóit további kötelezettségek hatálya alá helyezhetik, azzal a feltétellel, hogy e további kötelezettségek általánosan alkalmazandók minden kibocsátóra vagy a kibocsátók egyes osztályaira.";

5. a 65-97. cikket el kell hagyni;

6. a 102. és a 103. cikket el kell hagyni;

7. a 107. cikk (3) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni;

8. a 108. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul: a) az a) pontban az "azon társaságok által közzéteendő időszakos információ tekintetében, amelyek részvényeit a tőzsdére bevezetik" kifejezést el kell hagyni; b) a b) pontot el kell hagyni; c) a c) pont iii. alpontját el kell hagyni; d) a d) pontot el kell hagyni.

Az elhagyott rendelkezésekre való hivatkozásokat az ezen irányelv rendelkezéseire való hivatkozásokként kell értelmezni.

33. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2009. június 30-ig jelentést tesz ezen irányelv működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, beleértve a meglévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra adott mentesség befejezésének helyénvalóságát a 30. cikk (4) bekezdésében meghatározott 10 éves időszakot követően, valamint annak az európai pénzügyi piacokra gyakorolt potenciális hatását.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

35. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

( 2 ) HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

( 3 ) HL L 375., 1985.12.31., 3. o. A legutóbb a 2004/39/EK irányelvvel módosított irányelv.

( 4 ) HL L 126., 2000.5.26., 1. o. A legutóbb a 2004/69/EK bizottsági irányelvvel (HL L 125., 2004.4.28., 44. o.) módosított irányelv.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 6 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. A legutóbb a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

( 9 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

( 12 ) HL L 182., 2013.6.29., 19. o.

( 13 ) HL L 177., 2006.6.30., 201. o.

( 14 ) HL L 336., 2003.12.23., 33. o.

( 15 ) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

( 16 ) HL L 156., 2012.6.16., 1. o.

( 17 ) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

( 18 ) HL L 294., 2013.11.6., 13. o.