38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet

a kormányzati stratégiai irányításról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

és a 25. § és az 1. melléklet tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ez a rendelet a stratégiai tervdokumentumok előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére, valamint előzetes, közbenső és utólagos értékelésére, továbbá felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg.

1. A rendelet hatálya

2. § A kormányzati stratégiai irányítás megvalósítása során a stratégiai tervdokumentumokat az e rendeletben meghatározott elnevezéssel, tartalommal és eljárásrend szerint kell előkészíteni, elfogadni, valamint végrehajtani.

3. §[1] E rendelet hatálya a Kormányra, a minisztériumokra, a Miniszterelnöki Kormányirodára, a kormányhivatalokra, a központi hivatalokra, a rendvédelmi szervekre és a fővárosi és megyei kormányhivatalokra terjed ki.

4. § (1) Ha törvény vagy az Országgyűlés normatív határozata alapján valamely stratégia, program vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentum elkészítése az e rendelet hatálya alá tartozó szerv feladata, akkor a stratégia, program vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentum előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére és értékelésére, valamint felülvizsgálatára is az e rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a törvényben vagy normatív határozatban foglaltakkal összhangban.

(2) Ha Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételéből fakadóan, továbbá nemzetközi szerződés vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalás alapján valamely stratégia, program vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentum elkészítése az e rendelet hatálya alá tartozó szerv feladata, akkor a stratégiai tervdokumentum előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére és értékelésére, valamint felülvizsgálatára is az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételéből fakadó vagy nemzetközi jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges eltérésekkel.

(3) Az önálló szabályozó szerv vagy az autonóm államigazgatási szerv vezetőjének döntése alapján az általa vezetett szerv által elkészítendő stratégiára, programra vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentumra is alkalmazni lehet az e rendeletben meghatározott, az egyes stratégiai tervdokumentumok elnevezésére, valamint a III. és IV. Fejezetben meghatározott tartalmi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) Ez a rendelet nem alkalmazható

a) az állami költségvetésre vonatkozó stratégiaalkotásra és stratégiai irányításra; valamint

b) a területrendezésről szóló törvény szerinti országosnál alacsonyabb szintű területrendezési tervre.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kritikus helyzetben azonnali beavatkozást lehetővé tevő stratégiai tervdokumentumokra kizárólag e rendelet 20-25. §-ait kell alkalmazni.

2. A kormányzati stratégiai irányításra vonatkozó alapelvek

6. § (1) A kormányzati stratégiai irányítás keretében biztosítani kell - a kormányzati tevékenység kiszámítható, előre programozott megvalósulása érdekében - a stratégiai tervdokumentumok és a kapcsolódó kormányzati intézkedések összhangját.

(2) A kormányzati stratégiai irányítás a stratégiai tervdokumentumok előkészítésének, elfogadásának és megvalósításának, a stratégiai tervdokumentumok elfogadását követően a nyomon követésnek és értékelésnek, valamint a felülvizsgálatnak az e rendeletben meghatározott eljárásrend alapján ismétlődő tevékenységeire épül.

(3) A hosszú távú, a középtávú és a rövid távú stratégiai tervdokumentumokat úgy kell kialakítani, hogy - a 8. § (1) bekezdésben meghatározott sorrendre is figyelemmel - a rövidebb időtávot felölelő stratégiai tervdokumentum a hosszabb időtávra szóló stratégiai tervdokumentummal összhangban legyen.

(4) A stratégiai tervdokumentumoknak és azok megvalósításának illeszkedniük kell az összkormányzati célkitűzésekhez.

(5) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott stratégiákat, programokat vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentumokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a nemzeti érdekek és nemzetpolitikai célok érvényesítését szolgálják.

(6) A stratégiai tervdokumentumok előkészítésénél figyelemmel kell lenni a területi adottságokra, továbbá kidolgozásuk során érvényesíteni kell a területi és területi felzárkózási szempontokat.

(7) A kormányzati stratégiai irányítást egyszerűen és átláthatóan kell kialakítani és működtetni.

(8) A kormányzati stratégiai irányítás során támaszkodni kell a nem állami szereplőknél felhalmozódott tudásra és tapasztalatokra.

(9) A stratégiai tervdokumentumok előkészítése, elfogadása és megvalósítása során biztosítani kell, hogy

a) a stratégiai tervdokumentumban foglaltak megvalósíthatóak legyenek;

b) a megvalósítás pénzügyi háttere adott legyen, valamint a pénzügyi ráfordítások arányban álljanak az elérni kívánt eredményekkel;

c) az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek;

d) az érintett szakpolitikai területre vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó stratégiai tervdokumentumok egymásra épülő rendszert alkossanak, valamint illeszkedjenek az összkormányzati célkitűzésekhez és a más szakpolitikai területekre vonatkozó stratégiai tervdokumentumokhoz;

e) a stratégiai tervdokumentum releváns és megalapozott adatokra, információkra épüljön, a benne szereplő célokhoz mutatók legyenek rendelve, továbbá jelenjenek meg benne a nemzetpolitikai, az európai uniós és nemzetközi összefüggések.

3. Értelmező rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazásában

1. szakpolitikai terület: a kormányzati működés több részterületét összefogóan lehatároló területe, ami önmagában egymással szorosan összefüggő, belső koherenciát alkotó társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségek kormányzati leképezése, az ezekhez kapcsolódó folyamatok, valamint az ezekre vonatkozó szabályozási és intézményi környezet együttese;

2. stratégiai tervdokumentum: az országelőrejelzés, a nemzeti középtávú stratégia, a miniszteri program, az intézményi munkaterv, továbbá a hosszú távú koncepció, a fehér könyv, a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program, az intézményi stratégia és a zöld könyv;

3. hosszú táv: tíz évet meghaladó időtáv;

4. középtáv: legalább négy, legfeljebb tíz éves időtáv;

5. rövid táv: legalább egy, legfeljebb négy éves időtáv;

6. nyomon követés: az elfogadott stratégiai tervdokumentumban foglalt célkitűzések, továbbá a feladatok előírt eljárás szerint és határidőben történő megvalósítására vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése;

7. értékelés: a stratégiai tervdokumentumban rögzítésre kerülő vagy már rögzített célok, célkitűzések összevetése a megvalósítás eredményeként várható vagy már előállt helyzettel, feltárva a nem teljesült célok és nem várt hatások okait és javaslatokat megfogalmazva a további megvalósítás eredményességének javítására;

8. előzetes értékelés: a stratégiai tervdokumentum elfogadása előtt annak vizsgálata, hogy a stratégiai tervdokumentum tervezetében foglaltak megvalósítása milyen hatással lenne az érintett társadalmi, gazdasági, környezeti problémára, szakpolitikai területre és földrajzi egységekre, illetve a tervdokumentumban foglaltak mennyiben szolgálják a tervdokumentum szerinti célok megvalósulását, valamint, hogy a stratégiai tervdokumentum tervezete megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek;

9. közbenső értékelés: a stratégiai tervdokumentum megvalósítása során annak vizsgálata, hogy a stratégiai tervdokumentum időarányos megvalósítása hogyan viszonyul a dokumentumban foglalt célokhoz, célkitűzésekhez, feltárva a nem teljesült célok és nem várt hatások okait és javaslatokat megfogalmazva a további megvalósítás eredményességének javítására;

10. utólagos értékelés: a stratégiai tervdokumentum megvalósítását követően annak vizsgálata, hogy a megvalósítás hogyan viszonyul a tervdokumentumban foglalt célokhoz, célkitűzésekhez, feltárva a nem teljesült célok és nem várt hatások okait és tanulságokat megfogalmazva más hasonló jövőbeli kormányzati intézkedésekhez;

11. mérhető cél: olyan cél, amelyhez mutató rendelhető;

12. mutató: egy társadalmi, gazdasági, környezeti jelenség mérésére szolgáló számszerű adat vagy a jelenség minősítésére alkalmas információ;

13. beszámoló: átfogó jellegű tájékoztatás az elfogadásra jogosult, illetve a nyilvánosság felé a megvalósítás előrehaladásáról vagy a megvalósítás eredményéről;

14. felülvizsgálat: a nyomon követés vagy a közbenső értékelés során keletkező adatok és információk döntés-előkészítési célú elemzése a megvalósításba történő beavatkozási igény és mérték meghatározása vagy a megvalósítás alatt álló stratégiai tervdokumentum módosítása érdekében.

II. FEJEZET

A KORMÁNYZATI STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁS RENDJE

4. A stratégiai tervdokumentumokra vonatkozó általános szabályok

8. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a stratégiai tervdokumentumok közül az alábbi felsorolásban később szereplő nem lehet ellentétes a korábban szereplő stratégiai tervdokumentumban meghatározott célkitűzéssel, intézkedéssel:

a) nemzeti középtávú stratégia;

b) miniszteri program;

c) szakpolitikai stratégia;

d) szakpolitikai program;

e) intézményi stratégia;

f) intézményi munkaterv.

(2) A stratégiai tervdokumentum előkészítése során az előkészítéséért felelősnek biztosítania kell, hogy az előkészítendő stratégiai tervdokumentum összhangban legyen az érintett szakpolitikai területre vonatkozó és a tartalmilag vele összefüggő stratégiai tervdokumentumokkal. Erről a stratégiai tervdokumentumban tájékoztatást kell adni.

9. § (1) A Kormány által elfogadandó stratégiai tervdokumentum előkészítéséért vagy az előkészítés összehangolásáért az előkészítés megkezdéséről hozott döntésben kijelölt miniszter, illetve kormánybiztos vagy miniszterelnöki biztos felel.

(2)[2] A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a miniszter által elfogadandó stratégiai tervdokumentum előkészítéséért és megvalósításáért az felel, akinek a stratégiai tervdokumentum a feladat- és hatáskörét elsődlegesen érinti. Ha az előkészítendő stratégiai tervdokumentum több személy feladat- és hatáskörét érinti, az érintett személyek közösen felelősek a stratégiai tervdokumentummal kapcsolatos feladatokért.

(3) Amennyiben a III. és IV. Fejezet az adott stratégiai tervdokumentummal kapcsolatban így rendelkezik, a miniszter által irányított vagy felügyelt szerv vezetője felel a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért és megvalósításáért.

(4) Az előkészítés személyi, tárgyi, szakmai, pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtése a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős feladata.

10. § A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, a többi miniszterrel, valamint a Miniszterelnöki Kormányirodát vezető közigazgatási államtitkárral való együttműködésben a kormányzati stratégiai irányítás e rendeletben meghatározott működési követelményeinek érvényesítése érdekében[3]

a) a stratégiai tervdokumentumok előkészítése, valamint felülvizsgálata és módosítása során alkalmazható módszertani szakmai elvárásokról;

b) a nyomon követés, értékelés, beszámoló és felülvizsgálat szakmai elvárásairól; valamint

c) a mutatók alkalmazásáról

szóló módszertani keret iránymutatást tesz közzé.

5. A stratégiai tervdokumentumok előkészítésének és elfogadásának kötelezettsége

11. § (1) A III. Fejezetben megállapított felelősségi rend szerint kell előkészíteni az e rendeletben megállapított tartalmi elemeket tartalmazó

a) országelőrejelzést;

b) nemzeti középtávú stratégiát;

c) miniszteri programot és

d) intézményi munkatervet [a továbbiakban az a)-d) pont együtt: kötelezően előkészítendő stratégiai tervdokumentumok].

(2) A IV. Fejezetben megállapított felelősségi rend szerint a stratégiai tervdokumentum elfogadására jogosult döntése alapján lehet előkészíteni és elfogadni az e rendeletben megállapított tartalmi elemeket tartalmazó

a) hosszú távú koncepciót;

b) fehér könyvet;

c) szakpolitikai stratégiát;

d) szakpolitikai programot és

e) intézményi stratégiát [a továbbiakban az a)-e) pont együtt: nem kötelezően előkészítendő stratégiai tervdokumentumok].

6. Az államháztartással kapcsolatos stratégiaalkotással való összhang biztosítása

12. § (1) A nemzeti középtávú stratégia, a szakpolitikai stratégia, a miniszteri program és az intézményi stratégia tervezete csak akkor terjeszthető az elfogadására jogosult elé, ha az tartalmazza a megvalósítását bemutató finanszírozási tervet annak ütemezésével együtt.

(2) A szakpolitikai program tervezete csak akkor terjeszthető az elfogadására jogosult elé, ha

a) az tartalmazza a megvalósítását bemutató finanszírozási tervet annak ütemezésével együtt; és

b) bemutatja, hogy a megvalósítás első évéhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak.

7. A stratégiai tervdokumentumok előkészítése

13. §[4] A stratégiai tervdokumentum előkészítése során ki kell jelölni az e rendelet hatálya alá tartozó szerven belül a stratégiai tervdokumentum előkészítésével összefüggő feladatok elvégzéséért felelős állami vezetőt, vezető jogállású kormánytisztviselőt, állami tisztviselőt, egyéb személyt vagy szervezeti egységet.

14. § (1) A stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelősnek az előkészítésbe be kell vonnia a stratégiai tervdokumentum tárgya szerint érintett állami szerveket.

(2) Az előkészítés során a stratégiai tervdokumentum tervezetének (a továbbiakban: tervezet) érdemi megítéléséhez megfelelő időt kell biztosítani a vélemények kifejtésére, amely időtartam nem lehet kevesebb tíz napnál. Nem lehet stratégiai tervdokumentum esetén sürgős vagy soron kívüli véleményezésre felkérni az érintett szerveket, szervezeteket.

(3) E rendelet rendelkezései nem érintik a jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat.

8. A tervezetek társadalmi véleményezése

15. § (1) Ha e rendelet az adott stratégiai tervdokumentummal kapcsolatban ezt előírja, az előkészítés során biztosítani kell, hogy a tervezetet a nem állami szereplők is megismerhessék és kifejthessék azzal kapcsolatban a véleményüket (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A minősített adatot tartalmazó tervezetet nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátás, annak lefolytatása, a beérkezett vélemények feldolgozása és a véleményekről készült összefoglaló elkészítése a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős feladata.

16. § (1) A társadalmi véleményezés keretében a tervezetet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről szóló 301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott összkormányzati portálon (a továbbiakban: honlap) közzé kell tenni és biztosítani kell, hogy bárki digitális formában véleményezhesse azt.

(2) A közzététel során a tervezetet a honlapon bárki számára korlátozástól mentesen és díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni.

(3) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

17. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős miniszternek arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

(2) A véleményezési időtartam nem lehet kevesebb tizenöt napnál.

18. § A stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a stratégiai tervdokumentum elfogadását követően legkésőbb hatvan napon belül a honlapon közzé kell tenni. A stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelőst külön válaszadási kötelezettség nem terheli az egyes véleményekkel kapcsolatban.

19. § (1) A stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős a 16. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési formán kívül az általa felkért nem állami szereplőkkel folytatott egyeztetést is kezdeményezhet a tervezettel kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon az egyeztetést követő harminc napon belül közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell az egyeztetésen részt vevő nem állami szereplők által képviselt álláspontokat.

9. A stratégiai tervdokumentumok nyomon követése, értékelése, felülvizsgálata

20. § (1) A stratégiai tervdokumentum elfogadását követően gondoskodni kell a nyomon követéséről.

(2) A nyomon követés során az egységes módszertani elveknek megfelelő, a stratégiai tervdokumentumban meghatározott nyomon követési rendszerben és mutatók alapján kell végezni az adat- és információgyűjtést, valamint ezek elemzését.

(3) A nyomon követés a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős feladata.

(4) A nyomon követés során a stratégiai tervdokumentum elfogadására jogosultat a stratégiai tervdokumentumban meghatározott rendszerességgel, ennek hiányában évente kell a megvalósulásról beszámolóban tájékoztatni.

(5) A beszámolónak tartalmaznia kell:

a) a stratégiai tervdokumentumban szereplő célok és eredmények megvalósulásának mértékét,

b) a stratégiai tervdokumentum megvalósulása érdekében tett intézkedéseket és a felhasznált erőforrásokat,

c) terv-tény elemzést és az eltérés okait, valamint

d) az eltérések kezelésére vonatkozó intézkedési tervet.

21. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a stratégiai tervdokumentum elfogadására jogosult a stratégiai tervdokumentum előkészítéséről szóló döntésben határozza meg a stratégiai tervdokumentum előkészítése és megvalósítása során alkalmazandó értékelést.

(2) Az értékelés folyamatáról és annak eredményéről beszámolót kell készíteni, amit meg kell küldeni a stratégiai tervdokumentum elfogadására jogosultnak.

(3) Ha a stratégiai tervdokumentum elfogadására jogosult eltérően nem dönt, az értékelésről szóló beszámolót a stratégiai tervdokumentum előkészítéséért felelős szerv készíti el. Az értékelésről szóló beszámoló elfogadási folyamatában nem vehet részt olyan személy, aki a stratégiai tervdokumentum előkészítésében vagy megvalósításában részt vesz vagy részt vett.

(4) Közbenső értékelést akkor kell végezni, ha

a) e rendelet az adott stratégiai tervdokumentummal kapcsolatban ezt előírja, vagy

b) az elfogadott stratégiai tervdokumentum

ba) időtávja legalább 6 év, vagy

bb) megvalósítására legalább ötvenmilliárd forintot meghaladó erőforrás-igényt irányoz elő.

(5) Közbenső értékelést - a 26. § (5) bekezdés kivételével - a stratégiai tervdokumentumban foglalt időpontban, ennek hiányában a megvalósítás tervezett időtávjának felénél kell elkészíteni.

(6) Közbenső értékelést nem kell elvégezni az intézményi munkatervre és az intézményi stratégiára.

(7) Utólagos értékelést akkor kell végezni, ha e rendelet az adott stratégiai tervdokumentummal kapcsolatban ezt előírja.

22. § (1)[5] A stratégiai tervdokumentumok nyomon követése és értékelése során készített beszámolókat meg kell küldeni a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszternek.

(2) A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter különösen indokolt esetben egy adott stratégiai tervdokumentum[6]

a) nyomon követésénél soron kívüli beszámoló elkészítését is kérheti a beszámoló elkészítéséért felelőstől; valamint

b) esetében a 21. §-ban meghatározottaktól eltérő közbenső vagy utólagos értékelés elkészítését is elrendelheti.

23. § (1) Ha a nyomon követés vagy a közbenső értékelés alapján a nyomon követést végző vagy az értékelést végző azt állapítja meg, hogy a stratégiai tervdokumentumban kitűzött célok megvalósítása másként nem érhető el, javaslatot tesz a stratégiai tervdokumentum felülvizsgálatára és módosítására.

(2) Ha a 8. § (1) bekezdésben megállapított felsorolásban korábban szereplő stratégiai tervdokumentum az (1) bekezdésben meghatározottak alapján vagy a miniszteri program a 29. § (2) bekezdésében meghatározott esetben érdemben módosul, akkor a nyomon követést végző javaslatot tesz a módosuló stratégiai tervdokumentumhoz kapcsolódó, a felsorolásban később szereplő stratégiai tervdokumentum felülvizsgálatára és módosítására.

(3) A felülvizsgálat keretében a stratégiai tervdokumentum módosítására az jogosult, aki a stratégiai tervdokumentum elfogadására e rendelet alapján jogosult.

10. A stratégiai tervdokumentum lezárása

24. § A stratégiai tervdokumentum lezártnak tekintendő

a) a tervezett időtáv lejártát követően az utólagos értékelésről szóló beszámoló vagy a nyomon követés keretében készített utolsó beszámoló elfogadásával; vagy

b) a tervezett időtáv lejártát megelőzően az elfogadásra jogosult lezárásról szóló döntésével és a közbenső értékelésről szóló beszámoló vagy a nyomon követés keretében készített utolsó beszámoló elfogadásával.

11. A stratégiai tervdokumentumokkal kapcsolatos közérdekű adatok közzététele

25. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kormányzati stratégiai irányításhoz kapcsolódó, az 1. melléklet szerinti különös közzétételi listában meghatározott adatokat az 1. mellékletben foglaltak szerint közzéteszik.

(2)[7] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint teszik közzé a kormányzati stratégiai irányításhoz kapcsolódó adatokat.

III. FEJEZET

AZ EGYES KÖTELEZŐEN ELŐKÉSZÍTENDŐ STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

12. Az országelőrejelzés

26. § (1) Az országelőrejelzés olyan, tudományos, szakmai szempontból elismert személyekből álló bizottság által kidolgozott hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza:

a) a tervezett időtávon belül a Magyarországot érintő külső hatások és kockázatok, valamint a belső kihívások és fejlődési lehetőségek előrejelzését és azonosítását;

b) a tényekkel, illetve tudományos eredményekkel megalapozottan értékelhető és valószínűsíthető társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti folyamatok és hatások elemzését, valamint

c) az átfogó fejlődési irányvonalak, trendek és lehetséges jövőbeni forgatókönyvek elemzését.

(2) Az országelőrejelzés előkészítéséről a Kormány dönt. A döntés tartalmazza az előkészítésért felelős miniszter, illetve kormánybiztos vagy miniszterelnöki biztos kijelölését és a nyilvánosságra hozatal határidejét és eljárását.

(3) Az országelőrejelzés tervezetére is alkalmazni kell a 15-19. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal, hogy a társadalmi véleményezéssel összefüggő feladatokról az előkészítéséért felelős gondoskodik.

(4) Az országelőrejelzés nyilvánosságra hozataláról az előkészítéséért felelős gondoskodik.

(5) Az országelőrejelzés közbenső értékelését a nyilvánosságra hozatalától számítva négyévente el kell végezni.

13. A nemzeti középtávú stratégia

27. § (1) A nemzeti középtávú stratégia olyan átfogó, horizontális megközelítésű társadalmi, gazdasági, környezeti célrendszert leíró, a célok elérését bemutató, középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza

a) az átfogó társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzést;

b) a jövőképet és az érintett közpolitikai célkitűzések meghatározását;

c) a beavatkozási területek és eszközök beazonosítását;

d) a beavatkozások pénzügyi hátterének meghatározását és

e) a megvalósítás alapelveit.

(2) Nemzeti középtávú stratégia előkészítéséért vagy az előkészítés összehangolásáért a kijelölt miniszter, illetve kormánybiztos vagy miniszterelnöki biztos felel.

(3) Nemzeti középtávú stratégiát a Kormány fogad el.

(4) A nemzeti középtávú stratégia

a) esetében előzetes értékelést kell végezni;

b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint

c) megvalósítását követő egy éven belül róla utólagos értékelést kell készíteni.

14. A miniszteri program

28. § A miniszteri program az összkormányzati célkitűzések érvényesítését szolgáló, a miniszter vezetése alatt álló minisztérium által megvalósítandó középtávú feladatokat meghatározó, a miniszterelnök megbízatásának idejére szóló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza

a) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakpolitikai területekre vonatkozó jövőképet és célokat;

b) a minisztériumra vonatkozó intézményi stratégiát és

c) a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási és egyéb szervekre vonatkozó működési és fejlesztési célokat.

29. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulását követően megalakuló Kormány esetében a miniszteri programot a Kormány megalakulását követő kettőszáztíz napon belül kell elfogadni.

(2) Ha a minisztert az (1) bekezdésen kívüli esetben nevezik ki, az újonnan kinevezett miniszter az elfogadott miniszteri program módosítását vagy új miniszteri program elfogadását a hivatalba lépését követő hatvan napon belül kezdeményezheti. Ebben az esetben a kezdeményezést követő hatvan napon belül kell elfogadni a módosított vagy az új miniszteri programot.

(3) A miniszteri programot, illetve annak módosítását a miniszter a Kormány jóváhagyását követően teszi közé.

(4)[8] A 28. § c) pontja nem alkalmazandó a fővárosi és megyei kormányhivatalokra és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra a szakmai irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tekintetében. A fővárosi és megyei kormányhivatalokra és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra vonatkozó működési és fejlesztési célokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által elfogadott miniszteri program tartalmazza.

15. Az intézményi munkaterv

30. § Az intézményi munkaterv egy naptári évre szóló intézkedési és erőforrás-felhasználási rövid távú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza

a) az adott időszakra vonatkozó szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket;

b) az a) pontban foglaltak teljesítési határidőit;

c) az a) pontban foglaltak teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket; valamint

d) az a)-c) pontokban foglaltak teljesítéséért felelősök meghatározását.

31. § A minisztériumra vonatkozó intézményi munkaterv

a) előkészítéséért és az elfogadását követően az abban foglaltak teljesülésének nyomon követéséért a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott állami vezető felel;

b) a tárgyévet követő első naptári évre vonatkozó előretekintést is tartalmaz, melyben a tárgyévből áthúzódó, vagy a már ismert, de csak a tárgyévet követő időszakban megkezdődő programokat és intézkedéseket be kell mutatni a 30. § b) és d) pontokban foglaltak szerint;

c) az adott minisztériumot vezető miniszter fogadja el;

d) elfogadását követően a minisztérium belső honlapján elérhetővé kell tenni; valamint

e)[9] nyomon követése során készített beszámolót a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszternek a tárgyévet követő január 15-ig meg kell küldeni.

32. § (1) A kormányhivatalokra, központi hivatalokra, rendvédelmi szervekre, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokra intézményi munkatervet[10]

a) a szerv vezetője készíti elő, és azt a tárgyév január 15-ig az irányító vagy felügyelő miniszternek megküldi;

b) a szervet irányító vagy felügyelő miniszter a tárgyév február 15-ig fogadja el; valamint

c) elfogadását követően az adott szerv munkatársai számára elérhetővé kell tenni.

(2) A jogszabály által szakmai függetlenséggel felruházott kormányhivatal intézményi munkatervét a felügyeletet ellátó miniszter előterjesztésére a Kormány fogadja el.

IV. FEJEZET

AZ EGYES NEM KÖTELEZŐEN ELŐKÉSZÍTENDŐ STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16. A hosszú távú koncepció

33. § (1) A hosszú távú koncepció egy adott szakpolitikai területről készült részletes hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amely

a) azonosítja a szakpolitikai területtel kapcsolatos legfontosabb problémákat;

b) meghatározza a jövőképet és

c) a jövőképen alapuló kiemelt célokat, valamint

d) a beavatkozási irányokat, kockázatokat és a fontosabb eszközöket.

(2) A hosszú távú koncepció

a) előkészítésének megkezdéséről, majd elfogadásáról a Kormány dönt;

b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint

c) megvalósítását követő egy éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.

17. A fehér könyv

34. § (1) A fehér könyv egy szakpolitikai területről készített átfogó, más stratégiai tervdokumentum megalapozását szolgáló rövid- vagy középtávú stratégiai tervdokumentum, amely

a) azonosítja az adott szakpolitikai területhez köthető legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémákat;

b) bemutatja az adott szakpolitikai területen elérendő rövid- vagy középtávú célkitűzéseket és

c) konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra tesz javaslatot.

(2) A fehér könyv

a) előkészítéséről, majd elfogadásáról az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt és

b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani.

18. A szakpolitikai stratégia

35. § (1) A szakpolitikai stratégia egy adott szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének középtávú stratégiai tervdokumentuma, amely tartalmazza

a) az adott szakpolitikai terület részletes helyzetelemzését és helyzetértékelését;

b) az adott szakpolitikai területen megvalósítandó mérhető célokat;

c) a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározását;

d) a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit, valamint

e) a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés alapelveit és rendszerét.

(2) A szakpolitikai stratégia

a) előkészítésének megkezdéséről, majd elfogadásáról a Kormány dönt;

b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint

c) megvalósítását követő egy éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.

19. A szakpolitikai program

36. § (1) A szakpolitikai program rövid távú, a vonatkozó stratégiák megvalósítására fókuszáló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza:

a) a vonatkozó stratégiákban kijelölt, mérhető célokat,

b) ezek eléréséhez szükséges beavatkozásokat és azok részletes meghatározását,

c) a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeket,

d) a feladatok megvalósítására megállapított határidőket és felelősöket [c) és d) pont együttesen: cselekvési terv],

e) a nyomon követés és az értékelés alapelveit és ezek részletes tervét.

(2) A szakpolitikai program

a) előkészítéséről, majd elfogadásáról az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt,

b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani, valamint

c) a megvalósítását követően fél éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.

(3) Vonatkozó, elfogadott szakpolitikai stratégia hiányában a szakpolitikai programnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell helyzetelemzést és mérhető célokat.

20. Az intézményi stratégia

37. § (1) Az intézményi stratégia a kormányhivatalokra, központi hivatalokra, rendvédelmi szervekre, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokra szakmai és szervezeti feladatokat megfogalmazó középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza[11]

a) a szervre vonatkozó mérhető működési és fejlesztési célokat és az ezek alapján az elvégzendő feladatokat;

b) többszintű közigazgatási szerv esetén az alacsonyabb szintű szervek működési és fejlesztési céljait;

c) az a) és b) pontban meghatározottak megvalósítását szolgáló beavatkozások célterületeit és ezek eszközeit;

d) a szükséges költségvetési források meghatározását és ütemezését; valamint

e) a nyomon követés elvégzéséért felelős szerv, szervezeti egység vagy személy meghatározását.

(2) Az intézményi stratégiát minisztérium esetében a miniszteri program tartalmazza.

(3) Az intézményi stratégia

a) előkészítéséről az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt, az előkészítésért az adott szerv vezetője felel; valamint

b) elfogadásáról a szervet irányító vagy felügyelő miniszter dönt.

(4)[12] A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészére vonatkozó intézményi stratégiát a főispán készíti elő. A fővárosi és megyei kormányhivatal miniszteri szakmai irányítói jogkör alá tartozó feladataira vonatkozó szakmai célkitűzéseket a szakmai irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tartalmazza.

(5) A jogszabály által szakmai függetlenséggel felruházott kormányhivatal intézményi stratégiáját a felügyeletet ellátó miniszter előterjesztésére a Kormány fogadja el.

21. Zöld könyv

38. § A zöld könyv valamely más stratégiai tervdokumentum előkészítése érdekében készített vitaindító, kötetlen struktúrájú és tartalmi elemeket tartalmazó, középtávú stratégiai tervdokumentum. A zöld könyv felhívja a figyelmet valamely ágazat, szakpolitikai terület legfontosabb megoldatlan kérdéseire és kezdeményezi, hogy az érintett szervek a kérdésekkel a kormányzati stratégiai irányítás keretein belül foglalkozzanak.

21/A. A Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó speciális szabályok[13]

38/A. §[14] E rendelet minisztériumokra vonatkozó rendelkezéseit a Miniszterelnöki Kormányirodára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda tekintetében miniszteri program nem készül,

b) a Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó intézményi munkatervet a Miniszterelnöki Kormányirodát vezető közigazgatási államtitkár fogadja el,

c) a Miniszterelnöki Kormányiroda tekintetében az intézményi stratégiát a Miniszterelnöki Kormányirodát vezető közigazgatási államtitkár önálló dokumentumként fogadja el.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezés

39. § Felhatalmazást kap a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bizottság összetételét, szervezetét és működésének részletes szabályait.

23. Hatályba léptető rendelkezés

40. § Ez a rendelet 2012. március 31-én lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

41. § E rendelet rendelkezéseit - a 43. § kivételével - nem kell alkalmazni azokra a már elfogadott kormányzati stratégiákra, programokra, vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentumokra, amelyek megvalósítása, nyomon követése vagy értékelése e rendelet hatálybalépésekor folyamatban volt.

42. § (1) Az országelőrejelzés előkészítéséről szóló döntést első alkalommal 2013. december 31-ig kell elfogadni.

(2) Nemzeti középtávú stratégiát első alkalommal 2013. december 31-ig kell elfogadni.

(3) A miniszteri programokat első alkalommal 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(4) Intézményi munkatervet első alkalommal 2012. december 31-ig kell elfogadni.

43. § A Kormány 2012. december 31-ig felülvizsgálja az e rendeletben meghatározott feltételeknek, követelményeknek nem megfelelő, rendeletében vagy határozatában szabályozott stratégiákra, programokra vagy egyéb hasonló tartalmú dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseket.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelethez

A stratégiai tervdokumentumokkal kapcsolatos közérdekű adatok különös közzétételi listája