33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet

az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 25. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 26. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 27. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 28. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 29. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában és g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 30. § tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) egészségügyi szakmai tevékenység: a betegségmegelőzéssel, valamint a betegellátással összefüggésben végzett, a betegellátás eredményét befolyásoló, a beteg állapotának feltárására irányuló és annak javulását elősegítő ellátói és az egyes beteg egészségügyi ellátásával kapcsolatos szervezési tevékenységek összessége;

b) az egészségügyi szakmai tevékenység minősége: az adott tevékenység széleskörűen elfogadott szakmai előírásoknak és az érvényben lévő minőségügyi szabályoknak megfelelő, a beteg számára elfogadható módon, a szükséges időn belül végrehajtott, biztonságos, hatásos és eredményes elvégzése;

c) szakmai felülvizsgálat: az adott egészségügyi szakmai tevékenység minőségének helyszíni felmérésen alapuló értékelése és elemzése;

d) szakfelügyelet: az egészségügyi ellátás teljes folyamatában az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése;

e) szakmai minőségértékelés: a megelőzésnek és a betegellátásnak a szakmai szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultáció lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat is.

2. Általános rendelkezések

2. § (1) A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) és a rendvédelmi szervek által nyújtott egészségügyi tevékenység szakmai felügyeletét, minőségértékelését a szakterület szerint érintett szakfelügyelő, továbbá a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető az illetékes MH főszakorvossal, valamint a rendvédelmi szerv ágazati szakmai felügyeleti szervével együttműködve látja el.

(2) A fogvatartottak és a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés intézkedés hatálya alatt állók egészségügyi ellátását végző egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységének szakfelügyeletét és szakmai minőségértékelését a megbízott szakfelügyelő és a megbízott minőségügyi szakfőorvos látja el, a rendvédelmi szerveknél az ágazati szakmai felügyeleti szervvel együttműködve.

(3) A gyógyszertárak szakfelügyeletére vonatkozó szabályokat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény tartalmazza.

(4)[1] A szakfelügyeleti tevékenység kiterjed valamennyi egészségügyi szolgáltató egészségügyi szolgáltatásának, valamint a szociális és gyermekvédelmi intézményekben végzett egészségügyi tevékenység felügyeletére.

3. Az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyelete

3. § (1)[2] Az egészségügyi szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal összefüggésben a szakfelügyeletet az országos tisztifőorvos és a népegészségügyi feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok a szakfelügyelők közreműködésével látják el.

(2) A szakfelügyelet szakterületeit és a névjegyzékbe vehető szakfelügyelők számát az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A szakfelügyelő olyan, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő, a szakterületén szakképesítéssel, speciális szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező személy, akit az országos tisztifőorvos - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - névjegyzékbe vesz szakterületének megnevezésével. A névjegyzék adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szakfelügyelőt az országos tisztifőorvos az egészségügyi szakmai kollégium szakterület szerint érintett tagozata véleményének figyelembevételével kéri fel. Amennyiben a személy ezen felkérést elfogadja, az országos tisztifőorvos felveszi a szakfelügyelői névjegyzékbe.

(3)[3] A szakterületen eljáró, névjegyzékben szereplő szakfelügyelőt a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei kormányhivatal, járási hivatal - a kormányhivatalok kötelezettségvállalásáról szóló szabályzatában foglalt előírások figyelembe vételével - vagy az országos tisztifőorvos esetileg bízza meg a jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó feladata ellátásában történő közreműködésre. A megbízó és a szakfelügyelő között kötött megbízási szerződés meghatározott feladat, illetve tevékenység ellátására szól.

(3a)[4] A (3) bekezdés szerinti megbízási szerződés olyan gazdálkodó szervezettel is megköthető, amelynek a szakfőorvos képviseletre jogosult tagja, és ezen gazdálkodó szervezet keretében egészségügyi tevékenységet végez.

(4) Amennyiben jogszabály vagy az országos tisztifőorvos megítélése alapján adott ügyben országos szintű szakfelügyelet bevonása szükséges, az egészségügyért felelős miniszteren keresztül felkért, az egészségügyi szakmai kollégium illetékes tagozata által javasolt személy jár el. Ebben az esetben

a) olyan személy is megbízható, aki nem szerepel a névjegyzékben, de megfelel a névjegyzékbe való felvétel feltételeinek,

b) a megbízási szerződésre és a szakfelügyelő díjazására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(4a)[5] A szakfelügyelő a szakfelügyelői megbízásnak személyesen köteles eleget tenni.

(5)[6] Az országos tisztifőorvos a 2. melléklet szerinti adatokat a honlapján közzéteszi.

5. § A szakfelügyelőt a szakterületére utaló szakfelügyelő, illetve orvosok esetében szakfelügyelő főorvos cím illeti meg.

6. § (1) Az országos tisztifőorvos a szakfelügyeleti rendszer irányítása keretében:

a) felkéri és felveszi a szakfelügyelőt a szakfelügyelők 2. melléklet szerinti országos névjegyzékébe,

b) a szakfelügyelővel eseti megbízási szerződést köt az adott feladat ellátására,

c) koordinálja a szakfelügyelők működését,

d) irányítja a szakfelügyelők tevékenységét,

e) gondoskodik a szakfelügyelők továbbképzéséről,

f) a szakfelügyelő feladatának ellátásához a szükséges információkat rendelkezésére bocsátja,

g)[7] véleményezi a népegészségügyi feladatkörükben eljáró fővárosi, megyei kormányhivatalok szakfelügyeleti rendszer működésével kapcsolatos szabályzatát.

(2) A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a szakfelügyeleti rendszerrel kapcsolatosan:[8]

a)[9] a 4. § (1) bekezdése szerinti szakfelügyelővel eseti megbízási szerződést köt, illetve kezdeményezi az eseti megbízási szerződés megkötését az adott feladat ellátására,

b) irányítja és koordinálja az általa felkért szakfelügyelő tevékenységét,

c) a szakfelügyelő feladatának ellátásához a szükséges információkat rendelkezésére bocsátja,

d) javaslatot tesz a szakfelügyelő névjegyzékbe történő felvételéhez,

e) kidolgozza a szakfelügyelethez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges eljárásrendet.

(3)[10] A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdés e) pontja szerinti eljárásrendet véleményezés céljából megküldi az országos tisztifőorvos részére.

7. § (1) Szakfelügyelői tevékenységet nem végezhet:

a) a minőségügyi szakfőorvos, minőségügyi vezető szakgyógyszerész, minőségügyi vezető szakpszichológus, minőségügyi vezető dietetikus, minőségügyi vezető ápoló, minőségügyi vezető védőnő, minőségügyi kórház-higiénikus, minőségügyi vezető ápoló, minőségügyi vezető gyógytornász,

b) az egészségügy ágazati irányításában, ellenőrzésében vagy finanszírozásában közreműködő szerv vezetője,

c) egészségügyi szakmai köztestület elnöke,

d) az egészségügyi szakmai kollégium elnöke, elnökségi tagjai, a tagozatok tagjai és a tanácsok elnökei,

e) egészségügyi szakmai képviseletet ellátó vagy betegjogi szervezet vezető tisztségviselője,

f) egészségügyi intézmény főigazgatója, orvosigazgatója, ápolási igazgatója,

g) országos módszertani intézet főigazgatója, orvosigazgatója, ápolási igazgatója.

(2) A szakfelügyelő nem végezhet ellenőrzési tevékenységet olyan egészségügyi szolgáltatónál, ahol munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, önkéntes segítői jogviszonyban van, illetve amellyel közvetve vagy közvetlenül szerződéses kapcsolatban áll.

(3) A szakfelügyelő a megbízás alapján végzett tevékenységét személyesen köteles ellátni.

(4)[11] A megbízások alapján végzett tevékenységről a megbízó köteles nyilvántartást vezetni és azt évente egyszer az országos tisztifőorvos részére megküldeni.

(5) A szakfelügyelő köteles a névjegyzékben szereplő adatainak megváltozását a változást követő 15 napon belül a névjegyzéket vezető szervnél bejelenteni.

(6) A szakfelügyelőt a névjegyzékből törölni kell, amennyiben

a) a szakfelügyelő kérelmezi,

b) a felkérés feltételei nem állnak fenn, vagy utóbb megszűnnek,

c) az egyedi megbízásnak ismételten - felhívást követően - nem tesz eleget, vagy neki felróható okból ismételten elmulasztja annak határidejét,

d) törlik a működési nyilvántartásból.

8. § A szakfelügyelői tevékenységért a megbízási szerződés alapján, a 3. melléklet szerinti díjazás és utazási költségtérítés jár.

9. § (1) A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során a megbízása szerinti egészségügyi szolgáltatóknál - a szakterületéhez tartozó tevékenységek tekintetében - vizsgálja

a) az egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtását,

b) a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét,

c) az egyedi panaszok érdemi kivizsgálásával kapcsolatban:

ca) a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét,

cb) a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtását, teljesülését.

(2)[12] A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során véleményt nyilvánít a 8. § szerinti megbízási szerződésben rögzített, a vizsgált szakterületet érintő azon kérdésben, amelynek véleményezésére az országos tisztifőorvos vagy helyettesei, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve járási hivatal megbízta.

10. § (1) A szakfelügyelő szakfelügyeleti feladatai ellátása keretében szükség szerint helyszíni ellenőrzést végez. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel. A helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapításokról, véleményéről tájékoztatja a megbízó tisztifőorvost.

(2) Amennyiben a szakfelügyelői ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ágazati jogszabályokat, illetve az egyedi panaszügyekben vizsgáltakkal kapcsolatosan a szakmai szabályokat súlyosan megsértette, a szakfelügyelő kezdeményezi az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével az alábbi hatósági intézkedések megtételét:

a) meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztése,

b) az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítése,

c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély módosítása vagy visszavonása,

d) a szakmai irányelvek, protokollok, helyi eljárásrendek előírásai végrehajtásának betartatása.

(3)[13] Amennyiben a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat az ellenőrzött szolgáltató súlyosan megsértette, a megbízó tisztifőorvos az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul megküldi a minőségügyi értékelés elvégzésére kijelölt szerv részére további minőségügyi értékelés, vizsgálat és minőségfejlesztési célú javaslattétel céljából.

(4) Amennyiben a szakfelügyelő megállapításával, véleményével a megbízó tisztifőorvos nem ért egyet, a szakfelügyelő által készített, illetve az adott üggyel kapcsolatosan keletkezett dokumentumot az egyet nem értés indokolásával együtt felterjeszti az országos tisztifőorvoshoz, aki az adott üggyel kapcsolatosan az egészségügyért felelős miniszteren keresztül az egészségügyi szakmai kollégium véleményét kéri.

11. § (1) Az ápolási és szakdolgozói szakterületek szakfelügyeletét

a)[14] az országos tisztifőorvos által kormánytisztviselőként foglalkoztatott országos szakfelügyelő ápoló,

b)[15] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kormánytisztviselőként foglalkoztatott megyei szakfelügyelő ápoló,

c)[16] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) járási hivatalánál kormánytisztviselőként foglalkoztatott járási szakfelügyelő ápoló

látja el.

(2) A védőnői feladatok szakfelügyeletét

a)[17] az országos tisztifőorvos által kormánytisztviselőként foglalkoztatott országos szakfelügyelő védőnő,

b)[18] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kormánytisztviselőként foglalkoztatott megyei szakfelügyelő védőnő,

c)[19] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) járási hivatalánál kormánytisztviselőként foglalkoztatott járási szakfelügyelő védőnő

látja el.

(3)[20] A ápolási, szakdolgozói, valamint a védőnői tevékenység szakmai felügyeletét az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti szakfelügyelők az országos tisztifőorvos szakmai, módszertani irányításával végzik.

(4)[21] A védőnői jelentések adatminőségének ellenőrzésére helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, amellyel kapcsolatban az országos szakfelügyelő védőnő:

a) meghatározza a vizsgált adatok prioritását,

b) kialakítja az ellenőrzés folyamatának módszertanát,

c) szervezi a véletlenszerűen kiválasztott, az ellenőrzésbe bevont védőnők helyszíni vizsgálatát,

d) a megyei és járási szakfelügyelő védőnők javaslata alapján intézkedési tervet készít.

4. Az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások szakmai minőségértékelése és minőségfejlesztése

12. § (1)[22] Az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben az egészségügyi szakmai tevékenység minőségértékelését, az értékelési célú adatgyűjtést, a minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását, a betegbiztonság szempontjainak érvényesítését az egészségügyért felelős miniszter látja el.

(2)[23] Az egészségügyért felelős miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatait a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők közreműködésével látja el.

(3) Az egészségügyért felelős miniszter minőségfejlesztési feladatai keretében:[24]

a) a szakmai szabályok kialakításához módszertani támogatást nyújt,

b) kidolgozza és továbbfejleszti az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét, és folyamatosan gondoskodik azok értékeléséről és az adatgyűjtésekről,

c) a klinikai audit módszertanát kidolgozza, annak alkalmazását felügyeli, ezáltal biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz,

d) klinikai auditot végez,

e) a belső minőségügyi tevékenységről indokolt esetben, illetve felkérésre véleményt nyilvánít,

f) minőségügyi célú adatgyűjtéseket végez,

g) szakmai minőségértékelést végez,

h) véleményt alkot a szakmai minimumfeltételek, szakmai protokollok, irányelvek érvényesíthetőségéről, összhangjáról és azoknak az egészségügyi szakmai tevékenységben betöltött szerepéről.

(4)[25] Az egészségügyért felelős miniszter a minőségfejlesztési feladatainak végzése során - azok eredményétől függően - módszertani javaslatot fogalmaz meg az elvárt eredmény elérésének, illetve a szakmai munka javításának érdekében, amely vonatkozhat az adott tevékenység szabályozási és finanszírozási környezetére, tervezésére, szervezésére, a kapcsolódó folyamatok feltételrendszerének biztosítására, illetve a szükséges betegtájékoztatásra, valamint a dolgozók képzésére.

13. § (1) A minőségügyi szakfőorvosok és nem orvosi területen a (2) bekezdés szerinti minőségügyi szakterületi vezetők állandó vagy eseti jelleggel kerülnek megbízásra. A minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezető az e rendeletben meghatározottak szerint kiválasztott és megbízott, az egészségügyi szakmai tevékenység minőségét fejlesztési céllal vizsgáló és értékelő szakember.

(2) Minőségügyi szakterületi vezető szakterületén a

a) minőségügyi vezető szakgyógyszerész,

b) minőségügyi vezető szakpszichológus,

c) minőségügyi vezető dietetikus,

d) minőségügyi vezető ápoló,

e) minőségügyi vezető védőnő,

f) minőségügyi vezető gyógytornász.

g)[26] minőségügyi vezető kórházhigiénikus,

h)[27] minőségügyi vezető menedzser.

(3)[28] A minőségügyi szakfőorvost, illetve szakterületi vezetőt a szakágára utaló minőségügyi szakfőorvosi, illetve nem orvosi szakterületek esetén minőségügyi vezető szakgyógyszerészi, minőségügyi vezető szakpszichológusi, minőségügyi vezető dietetikusi, minőségügyi vezető gyógytornászi, minőségügyi vezető ápolói, minőségügyi vezető védőnői, minőségügyi vezető menedzser, minőségügyi vezető kórház-higiénikusi cím illeti meg.

14. § A minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők irányításával, a minőségértékelés működtetésével kapcsolatban az egészségügyért felelős miniszter:[29]

a) megbízza a minőségügyi szakfőorvosokat, illetve szakterületi vezetőket,

b) irányítja és ellenőrzi a minőségügyi szakfőorvosok, illetve szakterületi vezetők tevékenységét,

c) gondoskodik a minőségügyi szakfőorvosok, illetve szakterületi vezetők rendszeres minőségügyi szakmai továbbképzéséről.

15. § (1)[30] Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről szóló miniszteri rendeletben felsorolt tagozatonként kell egy állandó minőségügyi szakfőorvost, illetve - nem orvosi szakterület esetén - szakterületi vezetőt megbízni.

(2) Az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető megbízatása határozott időtartamra, de legfeljebb 3 évre szól, a megbízatás a lejártát követően több ízben meghosszabbítható.

(3) Szükség szerint, projekt-feladatra, illetve az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető kizárása vagy legalább 30 nap időtartamú akadályoztatása esetén feladatainak ellátása céljából - a feltételeknek egyébként megfelelő személynek - eseti megbízatás adható.

16. § (1) Minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezetői megbízás annak adható, aki

a) az adott szakterületen legalább 10 éves, nem orvosi szakterületek esetében legalább 8 éves gyakorlati idővel,

b) az adott szakterületen - összevont szakmáknál legalább az egyik szakma vonatkozásában - szakvizsgával, nem orvosi szakterületek esetében szakképesítéssel és

c) az egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési módszerek alkalmazásában az egészségügyi szakirányú továbbképzésről szóló jogszabályok szerinti licenccel, ennek hiányában ezen módszerek alkalmazásában jártassággal

rendelkezik.

(2)[31] Az egészségügyért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a 17. § szerinti pályázati kiírásban további, a pályázó minőségügyi és szakmai tapasztalataira, nyelvismeretére, a pályázatra kidolgozott szakterületi minőségfejlesztési koncepcióra vonatkozó feltételeket is megszabhat.

(3) Minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezetői tevékenységet nem végezhet, aki

a) az egészségügy ágazati irányítását, felügyeletét, ellenőrzését vagy finanszírozását ellátó szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) egészségügyi szakmai köztestület elnöke,

c) az egészségügyi szakmai kollégium elnöke, alelnöke, titkára vagy tagozatának vezetője,

d) egészségügyi intézmény főigazgatója, orvos-igazgatója vagy minőségügyi vezetője,

e) szakfelügyeleti tevékenységet végez,

f) egészségügyi-szakmai képviseletet ellátó vagy betegjogi szervezet vezető tisztségviselője, vagy

g) országos módszertani, illetve gyógyintézet főigazgatója, orvos-igazgatója vagy ápolási igazgatója.

17. § (1) Állandó minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezetői megbízás pályázati eljárás lefolytatása keretében adható.

(2)[32] Az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető megbízására vonatkozó pályázati hirdetményt az egészségügyért felelős miniszter a pályázat lejártát legalább 15 nappal megelőzően a honlapján közzéteszi.

(3)[33] A beérkezett pályázatokat szakterületenként létrejövő, a szakterület szerint érintett egészségügyi szakmai kollégiumi tagozat által delegált 1, valamint az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt 2 főből álló bizottság bírálja el azzal, hogy a bizottságban az egészségügyi ellátórendszer minőségügyi tevékenysége területén szakértelemmel rendelkező tag részvételét biztosítani kell. A bíráló bizottság döntéshozatala során megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az e rendelet szerinti követelményeknek.

(4)[34] A bíráló bizottság javaslata alapján a pályázati feltételeknek leginkább megfelelő pályázóval az egészségügyért felelős miniszter megbízási szerződést köt.

(5)[35] Az egészségügyért felelős miniszter azzal a személlyel köt eseti minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezetői feladatokra megbízási szerződést, aki az e rendelet szerinti feltételeknek megfelel.

(6)[36] Az egészségügyért felelős miniszter és az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető a megbízási jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja.

18. § (1)[37] Az egészségügyért felelős miniszter a minőségügyi szakfőorvossal, illetve szakterületi vezetővel megbízási szerződést köt.

(2) A minőségügyi szakfőorvost, illetve szakterületi vezetőt tevékenységének ellátásáért megbízási díj illeti meg, amely

a) állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető esetében alapdíjból és a feladatvégzéssel arányos kiegészítő díjból,

b) eseti minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető esetében a feladatvégzéssel arányos díjból

áll.

19. § (1) Az állandó minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető állandó feladatait jóváhagyott éves munkaterv alapján, eseti feladatait előre egyeztetett módon végzi.

(2) A minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető feladatkörében:

a) képviseli és közvetíti szakterületének képviselői felé a minőségügyi alapelveket és követelményeket,

b)[38] részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai véleményével segíti az egészségügyért felelős minisztert az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában,

c)[39] közreműködik az egészségügyért felelős miniszter által végzett, az egészségügyi ellátási folyamatok szakmai irányelveknek és más szakmai előírásoknak való megfelelőségének, eredményességének, hozzáférhetőségének, időszerűségének és a betegbiztonsági szempontok teljesülésének értékelésében,

d) kockázatelemzési tevékenységet végez,

e) közreműködik a betegbiztonsági, illetve egészségügyi ellátási problémák vizsgálatában,

f)[40] közreműködik adatgyűjtésekben, klinikai auditokban és helyszíni minőségügyi értékelésekben, az auditok és értékelések során szerzett tapasztalatokat az egészségügyért felelős miniszter felé visszajelzi, továbbá javaslatokat tesz ezek témakörére és gyakoriságára,

g) együttműködik a szakterülete szerint illetékes szakmai kollégiumi tagozattal,

h)[41] a tudomására jutott vagy tapasztalt, az egészségügyi ellátás szakmai minőségét és a betegbiztonságot érintő problémákat, beavatkozást igénylő ügyeket az egészségügyért felelős miniszter felé - szükség szerint megoldási javaslattal - jelzi, valamint

i) ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat.

(3)[42] A minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető eseti feladatairól jelentést, állandó feladatairól évente beszámolót készít az egészségügyért felelős miniszter részére.

(4)[43] Amennyiben a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető feladatainak ellátása során a betegbiztonságot vagy az ellátás szakmai minőségét súlyosan veszélyeztető gyakorlatot vagy hiányosságot észlel, köteles azt közvetlenül jelezni az egészségügyért felelős miniszternek.

20. § (1) A minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető nem vehet részt klinikai audit tevékenységben vagy minőségértékelési tevékenységben annál az egészségügyi szolgáltatónál,

a) amelynek bármilyen jogviszony keretében foglalkoztatottja, illetve az audit vagy értékelés időpontját megelőző két évben bármilyen jogviszony keretében foglalkoztatottja volt,

b) amelynél közeli hozzátartozója alkalmazásban áll, vagy

c) amellyel kapcsolatban részéről nem várható el az ügy tárgyilagos vizsgálata.

(2)[44] Az (1) bekezdés szerinti valamely kizárási ok fennállását a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető köteles az egészségügyért felelős miniszternek bejelenteni, amely ennek alapján kezdeményezi az érintett klinikai auditban vagy egyéb szakmai minőségértékelési tevékenységben való részvételre eseti minőségügyi szakfőorvos vagy szakterületi vezető megbízását.

21. § (1) A helyszíni minőségértékelés során a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető és az egészségügyért felelős miniszter közreműködő kormánytisztviselője jogosult:[45]

a) az egészségügyi szolgáltató helyiségeibe belépni, figyelemmel a minőségértékelésben résztvevő szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) a betegellátási és munkafolyamatok megtekintésére és megvizsgálására,

c) a berendezések, műszerek és más tárgyi eszközök megtekintésére és megvizsgálására,

d) az egészségügyi ellátásban közreműködő valamennyi személytől és a betegektől akár szóban, akár írásban adatot, felvilágosítást kérni, illetve kérdést intézni hozzájuk.

(2) A helyszíni minőségértékelésről az értékelést végző jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az értékelés lefolytatásának és megállapításainak lényegét. A jegyzőkönyv egy példányát az értékelést végző személy átadja az értékelt egészségügyi szolgáltató képviselőjének.

5. A szakfelügyeleti vizsgálat és a szakmai minőségértékelés közös szabályai

22. § (1)[46] Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szakfelügyeleti vizsgálat, illetve a szakmai minőségértékelés lefolytatása során nem működik együtt, illetve az ehhez szükséges adatszolgáltatást nem teljesíti, az országos tisztifőorvos hivatalból, vagy a szakfelügyeleti vizsgálatot, illetve szakmai minőségértékelést lefolytató szerv vagy személy jelzése alapján hatósági eljárást indít.

(2)[47] Az egészségügyért felelős miniszter valamely szolgáltatóra vagy az egészségügyi ellátórendszerre vagy annak egy részére vonatkozó, a szakmai minőségértékelés alapján tett megállapításáról indokolt esetben, illetve ha hatósági vizsgálat válik szükségessé, tájékoztatja a szolgáltató részére működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervet.

6. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[48]

(3)[49]

24. § E rendelet 10. § (2) bekezdése az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló 2010. július 7-i 2010/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. §[50]

26. §[51]

27. §[52]

28. §[53]

29. §[54]

30. §[55]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelethez

A szakfelügyelet szakterületei

2. melléklet a 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelethez

Szakfelügyelői névjegyzék adattartalma

1. Személyi adatok:

a) családi és utónév (utónevek)

b) orvosi pecsétszám, szakdolgozók esetében a működési nyilvántartási szám

c) levelezési cím

d) egyéb elérhetőség (telefon, fax szám)

2. Szakmai adatok:

a) szakképzettség, szakterület

b) munkahely neve, címe, telefonszáma

c) munkahelyi beosztás

d) tudományos fokozat

3. Egyéb adatok:

a) névjegyzékbe vétel száma, kelte

b) névjegyzékből törlés időpontja

3. melléklet a 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelethez

Szakfelügyelői megbízási díjak