233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet

az Igazságügyi Hivatalról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 3-7. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § és a 4. § tekintetében a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölése tárgyában a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 126/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § és az 5. § tekintetében a jogi segítségnyújtó szolgálat kijelölése tárgyában a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § és a 6. § tekintetében az áldozatsegítő szolgálat, ezen belül a támogató hatóság és a döntő hatóság kijelölése tárgyában a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § és a 7. § tekintetében a kárpótlási hatóság kijelölése tárgyában az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Az Igazságügyi Hivatal jogállása

1. §[1] Az Igazságügyi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi hivatal.

2. § (1)[2] Az Igazságügyi Hivatalt főigazgató vezeti.

(2) A főigazgató tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik. A főigazgató-helyetteseket a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató-helyettesek felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja.

1/A. A fővárosi és megyei kormányhivatalok áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási, pártfogó felügyelői és a természetes személyek adósságrendezésével összefüggő feladatainak szakmai irányítása[3]

2/A. §[4] (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítési, valamint jogi segítségnyújtási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelői feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

2. Az Igazságügyi Hivatal feladatai

3. § (1) Az Igazságügyi Hivatal

a) ellátja - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat,

b)[5] módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti az áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási, pártfogó felügyelői és a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes jogalkalmazását, valamint képzéseket, illetve továbbképzéseket szervez az önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők, valamint a felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek részére,

c)[6] közreműködhet a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter 2/A. § szerinti szakmai irányítói jogköreinek gyakorlásában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok e rendelet szerinti közigazgatási hatósági ügyei tekintetében gyakorolja az Áht. 9. § f) pontja szerinti jogkört,

d) a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendszerét is - tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,

e)[7] az a)-c) pontban, a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 7/B. §-ban meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter 2/A. § szerinti szakmai irányítói jogköreinek ellátása érdekében országosan egységes informatikai rendszert működtet,

f) ellátja a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 20. §-a szerinti feladatokat,

g) segíti a miniszter által vezetett minisztérium jogszabály-előkészítési feladatainak ellátását a miniszter felkérése alapján folytatott tudományos kutatói tevékenysége útján,

h)[8] támogatja a jogi szakvizsgáztatás és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tevékenységét,

i)[9] ellátja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/I. §-a szerinti feladatokat.

(2)[10] Az áldozatsegítéssel és a jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben az e rendeletben foglalt kivételekkel első fokon az áldozatsegítő szolgálatként, illetve a jogi segítségnyújtó szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, másodfokon az Igazságügyi Hivatal jár el. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az e rendeletben meghatározott esetekben az Igazságügyi Hivatal jár el.

(3)[11] A pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közösségi foglalkoztatókat működtethetnek.

(4)[12]

4. § (1)[13] A Kormány - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - pártfogó felügyelői szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.

(2)[14] A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar állampolgár, vagy külföldi személy esetében - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - a pártfogó felügyelői feladatok ellátására a fővárosi kormányhivatal az illetékes.

(3) Az Igazságügyi Hivatal

a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki és szerződést köt a közvetítővel,

b) - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - a pártfogó felügyelői tevékenység országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,

c) kialakítja és fejleszti a pártfogó felügyelői szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést.

5. § (1)[15] A Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.

(2)[16] A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az ügyfél munkavégzésének helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal is illetékes.

(3)[17] A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a kérelem elbírálására a fővárosi kormányhivatal illetékes.

(4) Az Igazságügyi Hivatal

a) a jogi segítségnyújtás országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,

b) ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására a miniszter nevében szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel és a tolmácsokkal,

c) gyakorolja a jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével összefüggő méltányossági jogkört,

d) kialakítja és fejleszti a jogi segítségnyújtó szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést.

6. § (1)[18] A Kormány áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.

(2)[19] A Kormány az áldozatsegítési eljárásban támogató hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(3)[20] A Kormány az áldozatsegítési eljárásban döntő hatóságként a fővárosi kormányhivatalt jelöli ki.

(4)[21] Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell áttenni.

(4a)[22] Ha az áldozat a (9) bekezdés e) pontjában megjelölt módon igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást az Igazságügyi Hivatal nyújtja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

(5)[23] A járadékra való jogosultságot a járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzi.

(6)[24] A támogató hatósági eljárásra az a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve - az áldozat kérése esetén - amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes.

(7)[25] Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az a fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte.

(8)[26] Ha a járadék felülvizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatal arról szerez tudomást, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a járadék megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál.

(9) Az Igazságügyi Hivatal

a) az áldozatsegítés országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,

b) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől és tapasztalatairól évente elemző jelentést készít,

c)[27] gondoskodik a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 41. § (2) bekezdésében előírt tájékoztató előkészítéséről, és annak az áldozatsegítő szolgálatok részére történő eljuttatásáról,

d) az áldozatsegítési eljárásban méltányossági jogkört gyakorol.

e)[28] az áldozatsegítési eljárásban érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében személyre szabott tájékoztatást nyújt, és ennek érdekében megszakítás nélkül, folyamatosan működteti az erre a célra fenntartott, díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalat,

f)[29] háromévente adatot szolgáltat a miniszternek a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke szerinti beszámoló elkészítéséhez.

7. § (1) A Kormány kárpótlási hatóságként a minisztert és az Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.

(2) Az Igazságügyi Hivatal

a) eljár első fokon a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben,

b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat,

d) ellátja a külön jogszabályban meghatározott személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket,

e) eljár a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti, a kárpótlási jegy visszatérítésére irányuló eljárásban.

(3) Kárpótlási hatóságként a miniszter másodfokon eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.

7/A. §[30] (1) A Kormány az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervként az Igazságügyi Hivatalt jelöli ki. (2) Az Igazságügyi Hivatal

a) ellátja a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek részére jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések, továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat;

b) javaslatot tesz a képzések tartalmára a szakmai feladatellátása során szerzett tapasztalatok alapján, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.

7/B. §[31] Az Igazságügyi Hivatal

a) a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény alapján ellátja a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és a tájékoztatási feladatokat,

b) a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladataival összefüggésben hatásvizsgálatokat készít elő és közreműködik a statisztikai információrendszer kialakításában, működtetésében.

3. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2014. október 1-jén lép hatályba.

9. § (1) Az Igazságügyi Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból kiválással jön létre.

(2) Az e kormányrendelet alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Hivataltól az Igazságügyi Hivatalhoz átkerülő feladat-és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedően - a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal jogutódja az Igazságügyi Hivatal.

10. §[32] A 6. § (9) bekezdés f) pontjában meghatározott beszámolót első alkalommal 2017-ben kell elkészíteni.

11. §[33] E rendelet 6. § (9) bekezdése a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. §[34]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelethez[35]