230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet

a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 6. § (2) bekezdésében hivatkozott, az e rendeletben foglaltak szerint az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyakat és bevételeket az adósságrendezési kérelemhez csatolásra kerülő vagyonleltárban és a bevételek listájában elkülönítetten kell feltüntetni, de bevétel-, illetve vagyontárgy típusonként összesített adatokkal kell szerepeltetni.

(2) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor igazoltan az adósságrendezésbe nem tartozó pénzeszközöket és vagyontárgyakat, valamint az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően szerzett, az adósságrendezésbe nem tartozó bevételt és vagyont az adós, adóstárs az adósságrendezésbe tartozó forrásoktól és vagyontól elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

(3) Az adós és az adóstárs a (2) bekezdésben meghatározott bevételekre, vagyontárgyakra vonatkozó iratokat, dokumentumokat, a pénzeszközök fizetési számlán történő kezelésére vonatkozó számlakivonatokat - ellenőrzés céljából, felhívásra -[2]

a) bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén a főhitelezőnek és a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak,

b) bírósági adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak

bemutatni köteles, és ezeket a dokumentumokat az adósságrendezés záró időpontjától számított öt évig kell megőriznie.

(4) Az adós és az adóstárs az eljárás kezdeményezését követően bármikor nyilatkozhatnak arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bevételeket vagy vagyontárgyakat részben vagy egészben az adósságrendezésre kívánják fordítani.

2. § (1) Nem tartozik az adósságrendezésbe

1. a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső

a) háztartási és lakásfelszerelés,

b) háztartási berendezés,

c) mosógép,

d) hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény,

e) egyéb háztartási gép,

f) kerti eszköz, kerti gép,

g) kiskerti lábon álló, illetve be nem takarított termés, gyümölcs,

h) kiskerti kertészeti eszköz, tároló eszköz,

i) haszonállat,

j) díszállat, kedvtelésből tartott állat,

k) tankönyv, tanszer, könyv, folyóirat,

l) az adóssal közös háztartásban élő kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva gyermek használata céljából készült játék,

m) alapvető élelmiszer, valamint

n) egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb olyan vagyontárgy,

ha azok forgalmi értéke - az a)-n) pontban említett vagyontárgy típusonként - nem haladja meg a 112 400 forintot;[3]

2. az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyag;

3. a fűtőberendezés és annak tartozékai;

4. az orvosi igazolás alapján az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz;

5.[4] az állami, önkormányzati szervtől vagy közhasznú civil szervezettől kitüntetésként kapott érem, továbbá az olyan tárgyjutalom, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg a 37 500 forintot;

6.[5] az az ajándék, adomány, pénzbeli támogatás - ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. számú melléklet 7. 29. pont c) alpontjában említett, az adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében kapott támogatást vagy adományt - amelynek forgalmi értéke, illetve összege nem haladja meg az 56 300 forintot azzal, hogy az egy ajándékozótól, egy kifizetőtől és azok hozzátartozójától (szervezet esetében tagjától, tulajdonosától, vezetőjétől) származó juttatás értékét az 1. pont szerinti vagyontárgy típusonként és egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az 56 300 forintot meghaladó részét az adósságrendezésbe kell vonni;

7.[6] az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett vagyontárgy vagy egyszeri pénzbeli bevétel, amely az 1-5. pont szerinti tárgyak vagy források körébe esik, és értéke, illetve összege vagyontárgy-, illetve bevétel-típusonként nem haladja meg a 74 900 forintot azzal, hogy az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől és azok közeli hozzátartozójától, élettársától (szervezet esetében tagjától, tulajdonosától, vezetőjétől) származó juttatás értékét az 1. pont szerinti vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak a 74 900 forintot meghaladó részét az adósságrendezésbe kell vonni;

8. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátások;

9.[7] a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által a szociálisan rászoruló adós, adóstárs részére nyújtott szociális segély, havonta legfeljebb 26 300 forint összeghatárig;

10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány;

11. a családok támogatásáról szóló törvény szerinti ellátás;

12.[8] a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben szabályozott, családtámogatási célú pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj) 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

13. az Szja. tv.-ben meghatározott családi adókedvezmény összege;

14.[9] az árvaellátásnak a 74 900 forintot meg nem haladó havi összege;

15.[10] a házastársi pótléknak a 74 900 forintot meg nem haladó havi összege;

16. a szépkorúak jubileumi juttatása;

17. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti ellátás;

18. a mozgáskorlátozottságra tekintettel

a)[11] a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] szerinti támogatás felhasználásával megvásárolt személygépkocsi, a jogszabályban meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom lejártáig, azt követően pedig 1 315 000 forint forgalmi értékig, vagy

b)[12] az a) pont hatálya alá nem tartozó, a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti átalakítási támogatással átalakított személygépkocsi 1 315 000 forint forgalmi értékig, vagy

c)[13] a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, szerzési támogatással vásárolt jármű 1 315 000 forint forgalmi értékig, vagy

d)[14] a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság esetén a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű 1 315 000 forint forgalmi értékig;

19. a vakok személyi járadéka;

20. a fogyatékossági támogatás;

21. a rokkantsági járadék;

22.[15] a bányászok egészségkárosodási járadékának az 56 300 forintot meg nem haladó havi összege;

23.[16] a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés 18 800 forintot meg nem haladó havi összege;

24.[17] a tartásdíjnak, a szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak a 74 900 forintot meg nem haladó havi összege, amely összeghatárt a tartásdíjra, illetve a járadékszerű szolgáltatásra jogosító személyek számával meg kell szorozni;

25.[18] a házi segítségnyújtási tevékenységként gondozásért kapott tiszteletdíjnak, szociális gondozói díjnak a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

26.[19] a képesítés megszerzésére vonatkozó támogatásnak a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

27.[20] a tanuló, a képzésben részt vevő személy, a hallgató részére a nevelési-oktatási intézmény, szakkollégium, szakképző intézmény, felsőoktatási intézmény, egyház, egyházi jogi személy által odaítélt tankönyv-, hangszer-, tanszer-, jegyzettámogatás, lakhatási támogatás, szakmai gyakorlat alatt vagy szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatás és támogatás, a lakhatási támogatás, valamint a belföldi és külföldi tanulmányi és képzési ösztöndíj;

28. a munkáltatótól

a) a képzési költségekre, elszámolási kötelezettséggel, tanulmányi szerződés alapján kapott tanulmányi támogatás,

b) temetési költségekre nyújtott temetési támogatás;

29.[21] a kutatói ösztöndíj 74 900 forintot meg nem haladó összege;

30.[22]

31.[23] a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényben, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatásnak, az árvák kiegészítő támogatásának, a kiegészítő hozzátartozói támogatásnak, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. alcíme szerinti szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásnak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 174. és 175. §-a szerinti szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásnak, illetve a kiegészítő hozzátartozói támogatásnak az 56 300 forintot meg nem haladó havi összege;

32. az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti elemi kár vagy katasztrófa következményeinek elhárítása érdekében kapott segély, adomány, kártalanítás, biztosítási összeg;

33.[24] az adóst, adóstársat mint a bűncselekmények áldozatát megillető, az áldozatsegítő szolgálat által megítélt egyösszegű támogatás 657 600 Ft-ot meg nem haladó összege, a járadékként megítélt támogatás 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

34.[25] az adóst, adóstársat mint sértettet megillető, a bűncselekmény elkövetőjétől közvetítői eljárás eredményeképpen jóvátételként megállapított juttatás 657 600 forintot meg nem haladó összege, járadékként megítélt juttatás esetében a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

35. a jogszabályban előírt védőruha, munkaruha, védőeszköz vásárlásához elszámolási kötelezettséggel kapott költségtérítés;

36.[26] az adós által a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vett pénzbeli támogatásnak a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

37.[27] az egészségügyi és szociális intézményben a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalomnak, illetve a fejlesztési foglalkoztatási óradíjnak a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

38.[28] a kötött felhasználású diákhitelként folyósított összeg, továbbá a szabad felhasználású diákhitelként folyósított összegből a 18 800 forintot meg nem haladó havi összeg vagy az ennek megfelelő összegű félévenként egy összegben folyósított hitel;

39. az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához, továbbá a lakóingatlanok korszerűsítéséhez az államháztartás alrendszereiből vagy nemzetközi forrásokból odaítélt, a költségek fedezetére vagy fejlesztéshez, beruházáshoz nyújtott olyan támogatás, amelynek célhoz kötött felhasználásával el kell számolni;

40.[29] az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgép, irodaszer, informatikai eszköz, összességében 149 900 forintot meg nem haladó értékhatárig;

41.[30] az életben, testi épségben okozott kár vagy egészségkárosodás miatt jogerősen megítélt, a kárért felelős személy vagy a biztosító által megállapodás alapján fizetett kártérítési járadéknak a 74 900 forintot meg nem haladó havi összege, egy összegben fizetett kártérítés esetén pedig a 657 600 forintot meg nem haladó összege;

42.[31] az állami, önkormányzati kitüntetésként vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott díszoklevéllel járó juttatásnak a 37 500 forintot meg nem haladó havi összege;

43. az ideiglenes hatállyal átadott hagyaték;

44. az adós, adóstárs vagyonába bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján került kezelt vagyon;

45. az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek az a része, amelyet az adósnak, adóstársnak az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adó vagy más köztartozásként be kell fizetnie;

46. az Art. alapján az adósságrendezés kezdeményezését követően esedékessé váló bevételből a kifizető által levont, a bevételt vagy az ellenértéket terhelő, az Art. szerinti adó-, adóelőleg;

47.[32] az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bevételnek az a része, amelyet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető befizetésre kell fordítani;

48. az adósságrendezés kezdeményezését követően kapott bevételnek az a része, amelyet az adósnak az Are. tv. 8. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozásként be kell fizetnie az adóhatóságnak.

(2) Az adós által az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezési eljárásba. Az adós a hagyatéki eljárásban köteles kérni az eljáró közjegyzőt, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése szerint bocsásson ki felhívást az ismeretlen hagyatéki tartozások jogosultjai részére.

2/A. §[33] (1) Ahol e rendelet az adósságrendezésbe nem tartozó vagyon, illetve bevétel meghatározásánál felső összeghatárt állapít meg, az összeghatár évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-index mértékével megegyező mértékben növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztóiár-index mértékével megnövelt összeghatárokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján a naptári év május 20-áig közzéteszi, és azokat a naptári év június 1-jétől kell alkalmazni.

2/B. §[34] (1) E rendeletnek a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet] módosított 2. §-át a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 2/A. §-ban foglaltakat 2024. május 1-jétől kell alkalmazni.

3. § Ez a rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök