2016. évi CXLIV. törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költség az azt megfizető személyt terheli. A kiszabott bírság, a pénzkövetelés biztosítása és az azok megfizetésével kapcsolatos költség összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét - a megfizetésükkel kapcsolatos költség levonását követően az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli."
2. § A Kkt. 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető rendszám szerint:
a) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatainak dátuma, a vizsgálóállomás megnevezése, címe;
b) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálata során megállapított műszaki, környezetszennyezési adatok közül:
ba) a jármű különleges rendszámtáblára való jogosultságának ténye,
bb) a jármű EK típusjóváhagyásának száma, ha rendelkezik ilyennel,
bc) a jármű hazai forgalomba helyezési engedélyének száma,
bd) a jármű megengedett össztömege;
c) a műszaki vizsgálatok során megállapított futásteljesítménnyel összefüggő adatok, a kilométeróra-állás és annak rögzítési időpontja alapján a jármű átlagos, átlag alatti, átlag feletti minősítése."
3. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy)
"15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés e) pontjában az "és" szövegrész helyébe a ",valamint",
b) 3. § (2) bekezdésében a "kapcsolatos" szövegrész helyébe az "összefüggő",
c) 3/A. § (6) bekezdésében az "összefüggő" szövegrész helyébe a "kapcsolatos",
d) 12. § (4) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a ",valamint",
e) 21. §-ában a "hozzájárulását követően" szövegrész helyébe a "hozzájárulása után",
f) 29. § (1) bekezdésében az "1592/2002/EK rendelet" szövegrész helyébe az "az 1592/2002/EK rendelet",
g) 30. § (1) bekezdésében a "tekintetében" szövegrész helyébe az "esetén",
h) 31. §-ában a "tekintetében" szövegrész helyébe az "esetén",
i) 33. § (1) bekezdésében a "vagy" szövegrész helyébe az ",illetve",
j) 46. § (2) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a ",valamint",
k) 48. § (5) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a ",valamint",
l) 65/A. § (4) bekezdésében az "állapítja meg" szövegrész helyébe a "határozza meg",
m) 71. § 1. pontjában a "mely" szövegrész helyébe az "amely" szöveg
lép.
3. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
5. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 17-18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
"17. Informatikai platform: számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó olyan informatikai rendszer, amely alkalmas a közúti közlekedési nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel, továbbá más törvényben megjelölt nyilvántartásokból egységes felületen történő adatszolgáltatások lebonyolítására.
18. Járműéletút-adatszolgáltatás: a nyilvántartó által az e célra szolgáló informatikai platformon keresztül, több nyilvántartás adatainak felhasználásával elektronikus úton nyújtott szolgáltatás."
(2) A Kknyt. 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
"19. Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: a Magyarországon ideiglenesen forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott, a "CD", az "E", az "M", a "P", a "V" a "Z" és az "SP" betűjelű ideiglenes rendszámtáblának és az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának, továbbá az e nyilvántartásba történő bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, az ideiglenes rendszámtábla kiadásához szükséges csatolandó és bemutatandó okiratok elektronikus másolatának az elektronikus nyilvántartása."
6. § A Kknyt. 5. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
"g) továbbítja az okmánytár részére az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő bejegyzés és az okmányok kiállításának alapját képező, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben az ideiglenes rendszámtábla kiadásához szükséges bemutatandó és csatolandó okiratokról készült másolatot;"
7. § A Kknyt. 7. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás áll:)
"h) az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából."
8. § (1) A Kknyt. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
"a) azonosító és műszaki adatait, a műszaki érvényesség időtartamának végét vagy a műszaki alkalmatlanságának tényét, valamint motorkódját,"
(2) A Kknyt. 9. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
"h) kerékpárszállító eszközre kiadott különleges rendszámtáblájának adatait."
9. § (1) A Kknyt. 9/B. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:)
"f) az előzetes eredetiségvizsgálat dátumát, a vizsgálat során megállapított minősítést, és az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,"
(2) A Kknyt. 9/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:)
"i) az előzetes eredetiségvizsgálatot lefolytató vizsgálóállomás megnevezését és címét."
10. § A Kknyt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:
"9/D. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának:
a) természetes személyazonosító adatát,
b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
c) állampolgárságát (hontalanságát),
d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
da) megnevezését,
db) székhelyének (telephelyének) címét,
dc) cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát,
e) kérésére a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét.
(2) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza
a) az ideiglenes rendszámtábla betűjel- és számjegy-kombinációját, továbbá az ideiglenes rendszámtábla kiadásának évét,
b) az ideiglenes rendszámtábla érvényességi idejét,
c) az ideiglenes forgalmi engedély vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat,
d) az ideiglenes forgalmi engedély vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély, továbbá az ideiglenes rendszámtábla eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére vonatkozó adatokat, és
e) a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, az ideiglenes rendszámtábla kiadásához szükséges csatolandó és bemutatandó okiratok elektronikus másolatát.
(3) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a "P" betűjelű rendszámtábla kivételével tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:
a) alvázszámát,
b) gyártmányát,
c) típusát,
d) színét.
(4) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az "E" és a "P" betűjelű rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat.
(5) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcímazonosító adatok és a (2) bekezdés e) pontjában szereplő elektronikus okiratok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."
11. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó kezeli:)
"g) a 9/D. §-ban megjelölt adatokat az ideiglenes rendszámtáblák használatára való jogosultság megszűnését követő 2 évig."
12. § (1) A Kknyt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartásból
a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás, járműéletút-adatszolgáltatás és - a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén - egyedi adatszolgáltatás,
b) a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás
igényelhető."
(2) A Kknyt. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A járműéletút-adatszolgáltatásra irányuló kérelem esetén a nyilvántartó a kérelemben megjelölt adatokat a 7. § b), c), és f) pontjában meghatározott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 46. § (1) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból elektronikus úton szerzi be."
13. § (1) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
"d) a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra vonatkozóan,"
(2) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
"e) a Gfbt.-ben meghatározott biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a káreseménnyel érintett jármű Gfbt.-ben meghatározott Kártörténeti nyilvántartásba (a továbbiakban: kárnyilvántartás) történő vétele során, a károsult jármű rendszámának és alvázszámának, valamint magyarországi nyilvántartásba vétele tényének elektronikus ellenőrzése érdekében a 9. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokból a járműazonosító adatokat,
f) a Gfbt.-ben meghatározott biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlat kockázatelbírálása vagy a kártérítési igények jogosságának megállapítása során a jármű értékének megállapítása céljából a járműéletút-adatszolgáltatás igénybevételével a 24. § (3a) bekezdésében foglalt adatokat."
14. § A Kknyt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) A 19. §-ban megjelölt szervek, személyek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.
(2) A nyilvántartó a 19. §-ban megjelölt szervek, személyek részére az adatszolgáltatást a járműnyilvántartásból az informatikai platform keretében is nyújthatja."
15. § A Kknyt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen az informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető
a) a járműnyilvántartásból
aa) a jármű harmonizált forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki adatai,
ab) a kilométeróra-állás és annak rögzítési időpontja kronologikus sorrendben,
ac) a forgalomból kivont állapot ténye, valamint az aktuális forgalomból való kivonás oka, jellege és a kivonás kezdő időpontja,
ad) a jármű érvényes forgalmazási korlátozására vonatkozó adatok,
ae) a körözés ténye, és
af) az első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontjától az adatlekérdezés időpontjáig a jármű nyilvántartott tulajdonosainak száma,
b) a származás-ellenőrzési nyilvántartásból
ba) a jármű származási országa, és
bb) a származás ellenőrzésének eredménye,
c) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból
ca) az előzetes eredetiségvizsgálat végzésének időpontja,
cb) az előzetes eredetiségvizsgálatot lefolytató vizsgálóállomás megnevezése és címe,
cc) az előzetes eredetiségvizsgáló által a jármű alvázszámára, motorszámára, motorkódjára, rendszámára és regisztrációs matricájára tett megállapítások,
cd) az eredetiségvizsgálati képi dokumentáció,
ce) az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítés,
d) a nyilvántartó által a Gfbt.-ben meghatározott kötvénynyilvántartásból elektronikusan beszerzett biztosítás tényére vonatkozó adat,
e) a nyilvántartó által a kárnyilvántartásból beszerzett káreseményre vonatkozó adat és a káresemény dátuma."
16. § A Kknyt. 43. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény)
"e) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
(való megfelelést szolgálja.)"
17. § (1) A Kknyt.
a) 2. § 1., 2., 12., 15. és 16. pontjában a "nyilvántartás" szövegrész helyébe az "elektronikus nyilvántartás" szöveg,
b) 2. § 11. pontjában a "nyilvántartása" szövegrész helyébe az "elektronikus nyilvántartása" szöveg lép.
(2) A Kknyt.
a) 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a "a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt" szövegrész helyébe "a 9. §-ban, a 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/D. §-ban megjelölt" szöveg,
b) 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt" szövegrész helyébe a "9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da)-db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
c) 19. § (1) bekezdés f) pontjában a "9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott" szövegrész helyébe a "9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és a 9/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a 9/D. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, valamint a 9/D. § (3) bekezdésében meghatározott" szöveg,
d) 19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a "9. § (4) bekezdésében meghatározott" szövegrész helyébe a "9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, d) pont da)-db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott" szöveg,
e) 19. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában a "(3) bekezdésében megjelölt" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
f) 19. § (1) bekezdés l) pontjában az "(1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, d) pont da)-db) alpontjában, a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
g) 19. § (1) bekezdés n) pontjában a "(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, továbbá a (3) bekezdésében megjelölt" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a (3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
h) 19. § (1) bekezdés p) pontjában a "(3) bekezdésében és a 9/C. §-ban foglalt" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében, a 9/C. §-ban, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
i) 19. § (1) bekezdés q) pontjában a "(3)-(4) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "(3)-(4) bekezdése, valamint a 9/D. § (1) bekezdése szerinti" szöveg,
j) 19. § (1) bekezdés r) pontjában a "d)-e) pontjában, valamint a (3) bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe a "d)-e) pontjában, a (3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
k) 19. § (1) bekezdés s) pontjában a "(3) bekezdésben foglalt" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésben, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt" szöveg,
l) 19. § (1) bekezdés u) pontjában a "(2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, (2) bekezdés a)-b) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt" szöveg,
m) 19. § (1) bekezdés v) pontjában az "(1a) bekezdésben megjelölt" szövegrész helyébe az "(1a) bekezdésében és a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt" szöveg
lép.
4. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
18. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott hajózási hatósági döntéssel szemben - ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is - fellebbezésnek van helye."
19. § A Vkt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója minden 2040 hajózással teljesített munkaórát követően ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra jogosult a munkáltató által meghatározott feltételekkel. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani arra a tünetre vagy állapotra, amely összefüggésben lehet a 44/G. § alapján biztosított minimális napi pihenőidővel és minimális pihenőnapokkal végzett fedélzeti munkával.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti egészségügyi szűrővizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető belvízi hajós-orvosi vizsgálatokra jogosult orvos által."
20. § A Vkt. VI. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
"VI. FEJEZET
AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE
A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó és a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete
42. § Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
43. § (1) A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egyéves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés a napi munkavégzés időtartamát legfeljebb tizennégy órában határozhatja meg, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.
44. § Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében - munkaidőkeret alkalmazása esetén - kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.
44/A. § (1) Tengeri halászhajó és tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. pihenőidőre vonatkozó szabályaitól eltérhet, de ebben az esetben
a) a napi pihenőidő tíz óránál, a napi és a heti pihenőidő együttes időtartama hetvenhét óránál kevesebb nem lehet;
b) bármely hétnapos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be;
c) a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy órát nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdéstől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, ha annak hossza az egy órát eléri.
44/B. § A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. 44/C. § (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt kell biztosítani.
(2) Ha tengeri nagyhajón a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.
Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója
44/D. § (1) Az Mt. rendelkezéseit a 44/D-44/J. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében.
(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kollektív szerződés az Mt. napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.
(3) A 21. § (1a) és (1b) bekezdése, a 44/D-44/J. § és a 47/B. § alkalmazásában
a) belvízi hajózás: a belvízi személyszállítási, árufuvarozási, valamint rév- és komphajózási tevékenység;
b) belvízi hajózási vállalkozó: belvízi hajózási ágazatban saját számlájára, jövedelemszerzés céljából úszólétesítményt működtető személy;
c) éjszakai munka: a 23:00 óra és a 6:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
d) munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató utasítására az úszólétesítmény fedélzetén, az úszólétesítménynél vagy ahhoz kapcsolódóan munkát végez, munkára van beosztva, vagy munka céljából rendelkezésre kell állnia (készenléti idő);
e) nem hajós személyzet: a fedélzeten valamennyi nem hajós munkavállaló;
f) pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, ebbe beletartozik az úszólétesítményen és a szárazföldön eltöltött pihenőidő, ide nem értve a munkaközi szünetet;
g) több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló: olyan munkavállaló, aki több műszakos tevékenységet folytató munkáltatónál váltott műszak szerinti munkarendben kerül beosztásra;
h) utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet tagjaként alkalmaz, ide nem értve a belvízi hajózási vállalkozót.
44/E. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását.
(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet.
(3) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.
(4) A munkaidőkeret időtartamánál rövidebb ideig tartó munkaviszony esetében a maximális munkaidőt időarányosan kell kiszámítani.
(5) A (3) bekezdés alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
44/F. § (1) A napi munkavégzés időtartama legfeljebb tizennégy óra, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.
(2) A munkaidő heti átlagban a nyolcvannégy órát nem haladhatja meg.
(3) Ha a munkarendben több munkanap, mint pihenőnap szerepel, az átlagos heti munkaidő négy hónap alatt nem lehet több mint hetvenkét óra.
44/G. § (1) Az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a közvetlenül egymást követő munkanapok után ugyanannyi egymást követő pihenőnapot kell biztosítani.
(3) Ha a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, akkor a közvetlenül az egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális számát a következőképpen kell meghatározni:
a) az 1-10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,2 pihenőnap jár;
b) a 11-20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,3 pihenőnap jár;
c) a 21-31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,4 pihenőnap jár.
(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak tekintetében a töredék pihenőnapok hozzáadódnak a minimálisan járó, egymást követő pihenőnapokhoz, és kizárólag teljes pihenőnapként biztosítandók.
44/H. § (1) Az utazó munkavállaló esetében a napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként tíz óra, ebből megszakítás nélkül legalább hat óra.
(2) A munkaidőkeret átlagában legalább nyolcvannégy óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
(3) A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe.
44/I. § Az éjszakai munkaidő felső határa hétnapos időszakonként negyvenkét óra.
44/J. § Ha belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítményen a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/H. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.
Hatósági ellenőrzés
44/K. § (1) Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja, és a 60. § (1) bekezdés l) pontja alapján a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében az úszólétesítmény személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni."
21. § A Vkt. 47/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47/B. § (1) A tengeri nagyhajó munkavállalójának és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az úszólétesítmény vezetője vagy megbízottja és a munkavállaló által aláírt másodpéldányát a kihajózáskor a munkavállaló (kölcsönzött munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő hónap végéig - munkaidőkeret alkalmazása esetén az adott munkaidőkeret végéig) meg kell őrizni a fedélzeten.
(3) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának a nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie.
(4) A nyilvántartást a 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott nyelveken kell vezetni.
(5) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni azok helyességét.
(6) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatok a következők:
a) a hajó neve;
b) a munkavállaló neve;
c) a felelős hajóparancsnok neve;
d) dátum;
e) munkanap vagy pihenőnap;
f) a napi munka- és pihenőidők kezdete és vége."
22. § A Vkt. 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A jogszabályban előírt)
"l) úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére"
(vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság - a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint - bírság megfizetésére kötelezheti.)
23. § A Vkt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"78/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését, valamint ezekkel összefüggő úszólétesítmény-és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat az előzőek tulajdonosa, vagyonkezelője, működtetője vagy üzemben tartója (a továbbiakban: tulajdonos vagy működtető szervezet) vagy a fejlesztési közreműködő végezheti (a továbbiakban együtt: megvalósító szervezet).
(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az (1) bekezdés szerinti, érintett tulajdonos vagy működtető szervezet közreműködik. A tulajdonos vagy működtető szervezet és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról megállapodást köt.
(3) A megvalósító szervezet, mint építtető az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el, tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
(4) A megvalósító szervezet felelős az építési munkák előkészítéséért. A megvalósító szervezet a fejlesztés érdekében gondoskodik a szükséges műszaki tervek (így különösen az engedélyezési terv vagy a kiviteli terv) és tanulmányok elkészítéséről, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve vízjogi létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A megvalósító szervezet kivitelezési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az üzemeltetési engedélyezési eljárás során.
(5) A megvalósító szervezet az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.
(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül
a) a megvalósító szervezet által megvásárolt vagy kisajátított terület,
b) az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb eszköz).
(7) Ellenérték nélkül a megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül - törvény eltérő rendelkezése hiányában -az állam tulajdonában és a megvalósító szervezettől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény.
(8) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzéséről a megvalósító szervezet gondoskodik. A megvalósító szervezet a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A megvalósító szervezet vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
(9) Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a megvalósító szervezet birtokába és használatába adni.
(10) Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a megvalósító szervezet és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés idejére, ezek céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a megvalósító szervezet megkeresésétől számított 60 napon belül.
(11) A megvalósító szervezet az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a megvalósító szervezet az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárás ellenérték nélkül a megvalósító szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken történik azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(12) A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a megvalósító szervezet az átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye.
(13) A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a megvalósító szervezet elszámolási kötelezettsége mellett.
(14) Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást."
24. § (1) A Vkt. 78/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A megvalósító szervezet a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.
(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A megvalósító szervezet a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közmű kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a megvalósító szervezet értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni a megvalósító szervezettel.
(2a) A megvalósító szervezet tulajdonos által elvégzett vagy elvégeztetett közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizeti.
(2b) Az építtető az általa létrehozott közművet a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a megvalósító szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe adja. Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(2c) A közmű ellenérték nélkül akkor adható át a tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy -fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci árát. Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos köteles megtéríteni.
(2d) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a megvalósító szervezet és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást kötni."
(2) A Vkt. 78/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a megvalósító szervezet jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles."
25. § A Vkt. 90. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"n) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt."
26. § (1) A Vkt. 58. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]
"g) az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság ellenőrzési tevékenysége során e célra rendszeresített szolgálati célú vízijárműveire."
(2) A Vkt. 58. § (1) bekezdésében a "Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó" szövegrész helyébe a "Ráckevei (Soroksári)-Dunaágnak és a Tisza-tónak" szöveg, a "Kormány rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg lép.
(3) A Vkt. 87. § 4a. pontjában a "kormányhatározatban kijelölt NIF Zrt." szövegrész helyébe a "jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt szervezet" szöveg lép.
5. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 5.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"5.7. pályahálózat-működtető: azon gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, ideértve - a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, vagyonkezelőként vagy vagyonműködtetőként - a vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését, vagyonműködtetését is;"
28. § A Vtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében - a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal - vagyonműködtetési szerződést köt. (1a) A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül."
29. § A Vtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vasúti társaság a tulajdonosi jogkörében, vagyonkezelésében vagy vagyonműködtetésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a beruházás jogerős használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles."
30. § A Vtv. "Adatvédelem, adatkezelés" alcíme a következő 83. §-sal egészül ki:
"83. § A közforgalmú vasúti járművek típusengedélyezési eljárása során a közlekedési hatóság részére átadott műszaki adatok - ide nem értve a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott nemzeti vasúti jármű nyilvántartásban szereplő adatokat - megismerése iránti igényt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a bűncselekmények megelőzése érdekében az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig, de legfeljebb az érintett közforgalmú vasúti jármű üzemidejének végéig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről - Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit mérlegelve - az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt."
31. § A Vtv.
a) 2. § 4.12. pont a) alpontjában a "vagyonkezelési" szövegrész helyébe a "vagyonkezelési, vagyonműködtetési" szöveg,
b) 38. § (1) bekezdésében a "vagyonkezelésére," szövegrész helyébe a "vagyonkezelésére, vagyonműködtetésére," szöveg, valamint a "nemzeti vagyonról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben" szöveg,
c) a 44. § (5) bekezdésében a "vagyonkezelői" szövegrész helyébe a "vagyonkezelői, vagyonműködtetési" szöveg,
d) 3. melléklet e) pont ec) alpontjában a "vagyonkezelés feltételeit" szövegrész helyébe a "vagyonkezelés (vagyonműködtetés) feltételeit" szöveg
lép.
32. § Hatályát veszti a Vtv. 26. § (2) bekezdése.
6. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
33. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/D. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a közlekedési infrastruktúraberuházás megvalósításához szükséges - a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott, legfeljebb 200 méter szélességű - területsávot vagy nyomvonalat (a továbbiakban együtt: nyomvonal) a következő tartalommal:
a) a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre lévő pontokkal (a pont EOV koordinátája, valamint a pont GPS koordinátája),
b) M = 1:10.000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút esetén legfeljebb 50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb 25-25 méter széles sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak feltüntetésével),
c) a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és
d) a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.
(4) A rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása közérdeket szolgál.
(5) A rendelet hatálybalépésére a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, amennyiben a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges.
(6) A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az Étv. építési tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezéseit a (7)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(7) Az építési engedély iránti kérelmet - a településrendezési eszközöknek a rendelettel való összhangja hiányában - a rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatát nem kell beszerezni.
(8) A rendelettel megállapított nyomvonal nem pótolja a településrendezési eszközöket, és nem érinti az érintett település önkormányzatának a 6/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
(9) A rendelet hatálybalépésétől az államot - más jogszabállyal megjelölt jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adásvétel vagy kisajátítás útján megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni."
34. § Az Ngtv. "A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések" alcíme a következő 6/L. §-sal egészül ki:
"6/L. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsáv.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a közút vagy vasút építésére kiadott jogerős építési engedély időbeli hatályával együtt szűnik meg, kivéve ha az érintett önkormányzatok a településrendezési eszközeikben átvezették a közút vagy vasút építésének tényét és területigényét, ebben az esetben a módosított településrendezési eszköz hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik a korlátozás.
(3) A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.
(4) A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül
a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,
b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte.
(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként, az építtető általi birtokbavételéig áll fenn.
(6) A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha
a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá
b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.
(7) Ha a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (6) bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.
(8) A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra.
(9) A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak közút céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan közút céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.
(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni."
35. § Az Ngtv. 12. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"h) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz megvalósításához szükséges területsávot vagy nyomvonalat."
36. § Az Ngtv. a következő 15. §-sal egészül ki:
"15. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 6/D. § (3)-(9) bekezdését és 6/L. §-át a 2016. évi CXLIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell."
7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
37. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az ingatlan övezeti besorolásának módosítására a 2. §-ban meghatározott, az adott kisajátítási eljárást is megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében került sor, a kártalanítás összegének meghatározása során az összehasonlításra alkalmas ingatlanok e besorolási módosítást megelőzően helyben kialakult forgalmi értékét kell figyelembe venni."
38. § (1) A Kstv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap."
(2) A Kstv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ügyféllel való postai úton történő kapcsolattartás esetén a kisajátítási hatóság
a) a kisajátítási eljárás megindulásáról való értesítésről,
b) a szakértői szemléről való értesítésről, és
c) a tárgyalásról való értesítésről
szóló végzését ajánlott küldeménnyel, és egyidejűleg a kisajátítási hatóság honlapján történő közzététellel hirdetményi úton közli az ügyféllel."
39. § A Kstv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság - a 26. §-ban foglalt kivételekkel - tárgyalást tűz ki. A kisajátítási hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik -a kisajátításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A kisajátítási hatóság részleges kisajátítás esetén - ha szükséges - kötelezi a kisajátítást kérőt a kisajátítandó ingatlan határainak a szakértővel egyeztetett időpontra történő ideiglenes kitűzésére is, amely kitűzést az ingatlanon fennálló jog jogosultja tűrni köteles."
40. § A Kstv. 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
"f) a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését csak építménnyel rendelkező ingatlan esetében és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása esetén, és a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet - az e) pont eb) alpontja esetében az ítélet - jogerőre emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni;"
41. § A Kstv. 37/C. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az eljárásban kizárólag a kirendelés iránti kérelmet benyújtó kisajátítást kérő minősül ügyfélnek."
42. § A Kstv. a következő 48. §-sal egészül ki:
"48. § (1) E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 32. § (1) bekezdés f) pontját annak hatálybalépését követően indult hatósági eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2016. évi CXLIV. törvénnyel megállapított 9. § (4) bekezdését annak hatálybalépését követően kezdeményezett szakértő előzetes kirendelésére irányuló eljárásokban, és az ilyen eljárásokban elkészített szakvéleményt felhasználó kisajátítási eljárásokban, valamint - szakértő előzetes kirendelése hiányában - a hatályba lépést követően indult kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni."
43. § A Kstv.
a) 26. § (2) bekezdésében a "legalább 10, legfeljebb 15 napnak" szövegrész helyébe a "legalább 5, legfeljebb 15 napnak" szöveg,
b) 32. § (2) bekezdésében a "Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási perben" szövegrész helyébe a "Ha a közigazgatási perben" szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti a Kstv.
b) 37/B. § (3) bekezdésében a "haladéktalanul tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a szakvélemény a kisajátítási hatóságnál megtekinthető, valamint" szövegrész.
8. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
45. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz."
46. § (1) A Gfbt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzése, a káresettel kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a gépjárművekkel kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre, valamint az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművekre vagy rendszámokra megkötött biztosítás igazoló okirataiban szereplő adatokról és a kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatairól (kötvénynyilvántartás)."
(2) A Gfbt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű, a rendszám és a szerződés következő adatait:
a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám kiadásának évét;
c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási időszak - kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát."
47. § (1) A Gfbt. 47. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)
"o) a 46. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a gépjármű hatósági jelzése alapján -a biztosítási kockázatviselés fennállásának tényére vonatkozóan a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kknyt.) meghatározott járműéletút-adatszolgáltatás céljából a Kknyt.-ben meghatározott központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv."
(2) A Gfbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában szereplő adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti."
(3) A Gfbt. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki :
"(6) Az (1) bekezdés o) pontjában foglalt adatátadás valamint ezen adatok tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes."
48. § A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kötvénynyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani."
49. § (1) A Gfbt. 51. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:)
"b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, típusát, kategóriáját, egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám kiadásának évét;"
(2) A Gfbt. 51. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A kárnyilvántartás a (4) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza továbbá a károsult gépjármű és a káresemény (4) bekezdés b) és f) pontok szerinti adatait."
(3) A Gfbt. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f)-h) pontjában és a (4a) bekezdésben megjelölt adatokat azok keletkezésétől számított 30 év elteltével törli."
(4) A Gfbt. 51. § (9) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:)
"j) a (4a) bekezdésben foglalt adatokat - a károk kezelése és rendezése céljából - a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítója, a Kártalanítási Számla kezelője;
k) a (4) bekezdés b)-c) és f) pontjában, továbbá a (4a) bekezdésben meghatározott adatokat elektronikus úton - a Kknyt. járműéletút-adatszolgáltatás céljából - a Kknyt.-ben meghatározott központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv"
(részére.)
(5) A Gfbt. 51. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes."
50. § (1) A Gfbt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését, a határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében megjelölt adatokról."
(2) A Gfbt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kártalanítási Számla kezelője az adatok keletkezését követően 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4a) és (5) bekezdésében megjelölt adatokról."
51. § A Gfbt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység vezetésére a Bit. 53. § (4)-(5) bekezdésében és 54. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható. A MABISZ az elkülönített szervezeti egységet érintő kérdésekben az alapszabályban meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott biztosítók képviselői közül, a felelős vezető vezetésével működő döntést hozó testületet hozhat létre, amely esetben a felelős vezető a testület döntéseinek is alá van vetve."
9. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
52. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nemzeti mobil fizetési szervezet vagy közlekedésszervező általi továbbértékesítés esetén a (4) bekezdés alkalmazásában 2016. november 1-jétől a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy a közlekedésszervezőtől vagy ezek viszonteladójától megvásárolja."
10. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása
53. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) Az alsó kötélvezetésű sífelvonós tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenysége megkezdését és a tevékenységével történő felhagyást a közlekedési hatóságnál bejelenteni.
(2) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységének szüneteltetését a közlekedési hatóságnál bejelenteni. Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál bejelenteni. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.
(3) A bejelentést tevő szervezet köteles a közlekedési hatóság részére az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való felhagyás bejelentésére vonatkozó szabályokról, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet bejelentésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység teljes ideje alatt kezeli."
54. § Az Ekpt. 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"a) az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való felhagyás bejelentésére vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet bejelentésének részletes szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
55. § Hatályát veszti az Ekpt. 24. § (2) bekezdés b) pontja.
11. Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény módosítása
56. § Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény (a továbbiakban: 2015. évi CCXXV. törvény) 49. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A 3. § (2) bekezdése és a 25. § g) pontja 2017. február 22-én lép hatályba.
(9) A 7. § (1) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése 2017. szeptember 19-én lép hatályba."
57. § A 2015. évi CCXXV. törvény 49. § (1) bekezdésében a "(2)-(8) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(9) bekezdésben" szöveg lép.
12. Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. és 7. alcím 2017. január 2-án lép hatályba.
(3) A 8. § (2) bekezdése 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. §, az 5. § (1) bekezdése, a 9. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14-15. §, a 47. §, a 49-50. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 5. § (2) bekezdése, a 6-7. §, a 10-11. §, a 17. § (2) bekezdése, a 45-46. § és a 48. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
59. § Ez a törvény
a) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke